A HAJDÚDOROGI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYLET

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX

185

A HAJDÚDOROGI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYLET TÖRTÉNETE

MÓNUS IMRE

Előzmények

H

ajdúdorogon a város közgyűlési jegyzőkönyvei 1752-től tartalmaznak bejegyzéseket a tűzoltás városi megszervezésére. A magisztrátus a tűz elleni védelemmel évente egy-két alkalommal foglalkozott, például 1759-ben a rossz deszka-kémények megjavítását ellenőrizték. A közgyűlés 1776-ban a tűz elleni védekezésben a város részére meghatározta a tűzoltó eszközök számát is: 3 hosszú létra, 8 veder, 3 horog, 12 kapa, 12 kisveder, 4 lámpás. 1 Miután a tűz a szalma- és nádtetős házakban, istállókban teljes pusztítást tudott végezni, a magisztrátus 1791-ben a károsultak részére alamizsna gyűjtését rendelete el évente négy alkalommal, karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor és Nagy Boldog Asszony napján. 2 Hajdúdorogon a tűzestek igen gyakoriak voltak, s szükségessé vált 1792ben a közgyűlés tagjaiból olyan bizottság összeállítása, akik feljárták a házakat és istállókat a városban, a határban egyaránt, hogy megvizsgálják a tüzelőhelyeket, kéményeket és a tulajdonosokat a tűzveszélyes helyek megszűntetésére szólítsák fel záros határidőn belül, s erről a magisztrátusnak a következő közgyűlésen jelentést tegyenek. 3 1798-ban a Hajdúkerület közgyűlése utasítása alapján a város a tűzzel dolgozó mester-embereknek rendeletben adta ki, hogy kéményeiket kőből kell építeni, mert a deszkakémények a folyamatos erős tüzelésnél előbb-utóbb tüzet fognak, melynek elhatalmasodása a szomszéd házakra is veszélyes. Aki ezen rendeletet nem tartja be, annak működési engedélyét bevonják. 4 1853-ban a város előjárósága olyan szabályrendeletet alkotott, amely előírta a tűz esetén lévő tennivalókat. „ Miután a tűztámadások alkalmával az tapasztalta1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára ( későbbiekben HBML.HbFl) V.A. 101/a. 3. Hajdúdorog közgyűlésének iratai 177l –1776-ig. 583. p. 3. sz. 2 U. o. V.A. 101/a. 5. 1791. 220.p. 523. sz. Hajdúdorog Protocollum Deliberátionum 3 U. o. V.A. 101/a. 6. 1792. 1,5, 8. p. 2,11,20. sz. Hajdúdorog közgyűlési iratai. 4 U. o. V.A. 101/a. 7. 1798. 102.p. 232.sz. Hajdúdorog Protocollum Deliberationum

186

Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története

tott, hogy a tűz oltására összetódult lakosok leginkább rúdeszközökkel szoktak a tűz oltására megjelenni, azért, hogy jövőre a tűzoltás annál biztosabban eszközöltethessék, ezentúl elhatároztatik, és hirdettetvén rendeltetik, hogy a céhbeli tagok, s azon tizedbeli lakosság, ahol a tűz támadása van, egyedül vízi edényekkel, az ácsok pedig fejszékkel jelenjenek meg a tűz oltásánál, az illető céhek pedig arra lesznek felhívandók, hogy mindenik céh legalábbis két-két bőrvedret készíttessen. ” 5 1854-ben a szolgabírói hivatal rendelete a város részére előírta a korábban írt tűzoltó eszközök jó állapotban tartását, szükség szerinti kijavíttatását a városgazda feladatául jelölte, és ezentúl előírta minden lakás részére a kapitányvíz kötelezővé tételét nagy büntetés terhe mellett. A tanács 1865-ben rendeletben fogalmazta meg kötelező jelleggel a tűzesetek jegyzőkönyvben való rögzítését, jelentését, melyhez formanyomtatványt is készítettek. A kiegyezés utáni években a tűzoltást szolgáló technika is fejlődött. A hajdúvárosokban is megjelent a szívó szerkezetű fecskendő, melyet mechanikusan emberi erővel működtettek, s a vizet az un. kapitányvizes hordókból szívócsövön át szívta, szórócsövét a tűzfészekre irányítva folyamatos tűzoltást biztosított, melyet Hajdúdorog is megvásárolt. Kormányrendelet a tűzoltó egylet létrehozásáról 1888-ban kormányrendelet írta elő, ahol önkéntes és díjazott tűzoltó nincs, a 20-40 éves férfiakból tűzoltóság alakítása egy éven belül kötelező. Az önkéntes tűzoltóság megalakításának szükségességét azzal magyarázta, hogy az önkéntes tűzoltók közreműködésével és irányításával szervezetten és sokkal eredményesebben védekezhetnek a város polgárai a tűzesetek ellen. Rásó Gyula, Hajdú-Bihar megye alispánja a tűzoltó-felszerelések ügyében Hajdúdorog előjáróságát az alábbi levéllel kereste fel: „ A tűzrendészeti kormányrendelet, valamint a vármegyei szabályrendelet szerint Hajdúdorog község a lakosság számarányánál fogva 4 vízhordó kocsin, 4 hordón, 1 kádon, 8 tűzlétrán, 8 tűzhorgon, 2 fejszén, 4 vasvillán kívül, amelyek házilag is célszerűen előállíthatók, tartozván még 5 fecskendő ( ezek közül legalább egyet szívószerkezettel ellátva), legalább 2 csákány, 8 lámpás, 25 veder. Figyelmezetem az előjáróságot, hogy elküldött megrendelésüket még 1 szívó szerkezetű fecskendővel, 2 lámpással, 5 vederrel kell kiegészíteni. A már ismert királyi belügyminiszteri rendelet értelménél fogva a község vagyoni érdeke a bevásárlásoknál szem előtt tartani a jutányos bevásárlás lehetőségét. A fenti tűzoltószerek pótlólagos megrendelését hozzám 1889.március 5-ig múlhatatlanul terjessze be, ne hogy az előjáróságnak az alkalom elszalasztásával elkövetett mulasztásáért utóbb a község pénztára magasabb beszerzési árakkal legyen kénytelen megfizetni. ” 6 Debrecen, 1889. február 20. Rásó Gyula alispán 5 6

U. o. V.B.142/a. 3. 151.p. 582.sz. Hajdúdorog tanácsülési jegyzőkönyv 1853. HBML IV.B. 921. 3. cs. Alispán iratai, 1889.


187

Laitner Ferenc, aki igen fontosnak tartotta a tűzoltó egylet megalakításának ügyét, a képviselőtestületnek következő levelet juttatta el: Tekintetes Képviselő Testület ! „Tárgysorozaton kívül, de sürgős intézkedés tekintetéből van szerencsém az éjjel (V.30.) támadt tűzesetre vonatkozólag a tekintetes képviseletnek becses figyelmét felhívni arra, hogy - miután a lakosságnak ezen tűzesetnél tanúsított megbotránkoztató érdektelensége – a megyei hatóság által is elrendelt tűzoltóegylet felállítását nemcsak szükségessé teszi, hanem emberbaráti szempontból is határozottan parancsolja. Ennek szükséges voltát belátva, az önkéntes tűzoltó egyletnek szervezése a rendeletnek vétele előtt már elhatározva volt. Városunk mondhatni a véletlen szerencse folytán majdnem egy nemzedék ideje óta a pusztító tűz által nagy mértékben károsítva nem lett, de bekövetkezhetik egy szerencsétlen pillanat, melyben – ha ily gyarló módon állunk síkra – mint az éjjel - Dorog városának fele része anyagi áldozatul eshet, pedig legnagyobb részt csak úgy nevezett viskókkal rendelkezünk, de nemzetgazdasági szempontból ezek is nemzeti vagyont képviselnek. A múlt éjjeli tűzesetnél határozottan bebizonyult az önfeláldozó lelkes önkéntes tűzoltók hiánya és a segíteni képes, de csak bámész közönségnek azon részvétlensége, hogy vizes edények hiányában és a munkálatok kerülése következtében, nemcsak a nemzeti vagyonnak talán jelentékeny része, de emberélet is áldozatul eshetett volna. A teljesített működésnek felderítésére nem viszketegség, hanem azon elismerés vezet, mellyel elsősorban „Ganzer Béla, Mihályi János, Meisels Károly, Dr. Damkó Ágoston, Auzomberger Lipót és a közvetlen szomszédoknak tartozunk, sőt az ő tevékenységüknek érdeme, hogy a tűz elfojtása a lakosság részvétlensége dacára dicséretre méltóan sikerült. Fecskendőink igen jól működtek, segéd felszereléseink a tegnapi képviseleti gyűlésben felolvasott felsőbb hatósági rendelet értelmében már megrendelve lévén, legelső és mulaszthatatlan feladatunk lesz közhasznú tűzoltó egyletet lehető legrövidebb idő alatt megalakítani és a Tekintetes Képviselet előre látható pártolása mellett életbe léptetni. Jelszavunk ősi és megtartandó kifejezés szerint : Egyesült erővel haladjunk.” 7 Hajdúdorog, 1889. május 31. Alázatos szolgája: Laitner Ferenc Laitner Ferenc aggódó és a tűzoltó egyletet megalakítani akaró levele a gyakori tűzestek miatt jogos. A község jegyzőkönyvileg tűzoltó egylet megalakításának évében 8 tűzestet regisztrált, melyek kettő kivételével mind a nyári időszakra estek. Másik megjegyezi való a tűzesetekről, hogy egy kivételével mindig éjjel, éjfél után keletkeztek, de nem a lakásban, hanem az udvarban, vagy a mezőn. Ezek szerint gyújtogatásról lehet szó, mert éjfél után az udvarban semmi nem gyullad meg magától, nem beszélve a mezőn keletkezett tűzről, ahol búzakeresztek égtek el. Ha ez így 7

U. o. Alispán iratai 1889.

188


volt 1889-ben, feltehető, hogy más években is hasonló volt a tűzesetek száma, talán a gyűlölködő emberek így igyekeztek haragosuknak kárt okozni. Ezzel az is magyarázható, hogy a tűzoltó egylet megalakítása szükséges volt, melynek működését a képviselők is kiemelten kezelték. Laitner Ferenc azt is leírta, hogy az emberek a májusi tűznél,- melynek szintén megvan a jegyzőkönyve - igen közömbösek voltak, és ő úgy látta, hogy nem oltani, hanem bámészkodni mentek. Az egylet megalakulása Hajdúdorogról 2991/1889. számú megyei alispáni rendeletre hivatkozva a község főbírója jelentette az önkéntes tűzoltó egylet megalakulását: „ Miután a Tekintetes Vármegye Bizottsága által az önkéntes tűzoltó egylet felállítása az egész vármegyében elrendeltetett, az egylet Hajdúdorogon is 1889. június 10-én megalakult. Az alapszabályt jóváhagyás végett a legrövidebb idő alatt beterjeszteni fogjuk. Az egyletnek eddig két alapító, 19 pártoló, 30 működő, összesen 51 tagja van. Jelentjük továbbá, hogy 1 db régi, 2 db a mai kornak megfelelő tűzi fecskendővel bírunk, és a vármegyei szabályrendeletben nekünk beszerezni kellett tűzoltószerek tekintetes alispán úr által beszereztettek, de azok még meg nem érkeztek. ” 8 Hajdúdorog, 1889. július 1. Tisztletettel: Hajdúdorog főbírója A belügyminiszter a tűzoltó egylet alapszabályát 1889. júliusában hagyta jóvá. 9 A fenti időponttól a tűzoltó egylet működése folyamatos volt, melyhez a község költségvetése a működési szabályzatban meghatározottak szerint ellátmányt is biztosított. 1898. januárjában Rajzinger Sándor tűzoltó főparancsnok beadvánnyal fordult a községi képviselőtestülethez, melyben előadja, hogy tudomása szerint a községi képviselők az 1898.évi költségvetés elbírálásakor a két községi ló eladásáról döntöttek. Ez a tűzoltó egylet munkáját akadályozza, mert tűzesetek idején ezek a lovak vontatják a tűzi fecskendőket. Az eladásból eredő károkért és hátrányokért a tűzoltó egylet nem vállalhat felelősséget, s a döntés miatt ezt az előjáróságra hárítja. A beadvány megismerése után a képviselőtestület elismerte, hogy a lovakkal történő szolgáltatásokkal nem foglalkozott sem a fuvarozást illetően, sem a tűzoltó fecskendő vontatását illetően. Elismerik, hogy a község lovaira szükség van, így az eladásukról alkotott képviselőtestületi határozatot visszavonták. 10 1903-ban Szabó Elemér a tűzoltó egylet parancsnoka azon kéréssel fordult a képviselőtestülethez, hogy az egyesület éves járadékát 800 korona helyett 900 koronában határozzák meg. Rajk Imre elnöklő főbíró szerint a költségvetésben megállapított és előirányzott 800 korona éves juttatást nem lehet megváltoztatni. Tekintettel arra, hogy a tűzoltó egylet fenntartása a község jól felfogott érdeke, annak a 8 U. o. Alispán iratai 1889. A tűzoltó felszereléseket a helyi igény alapján az alispáni hivatal rendelte meg. 9 U. o. Hajdú megye főispáni iratai. A 9 oldalas alapszabály a levéltárban megtalálható, csak helyhiány miatt nem közüljük. 10 HBML.HbFl.. V.B. 191/a. 12. Közgyűlési jegyzőkönyvi fogalmazványok. 1898. 7/3214. sz.


189

működéséhez szükséges anyagiak biztosításától a képviselőtestület nem zárkózik el. A főbíró a tűzoltó egylet parancsnokát felkérte, hogy hasonló beadványt az 1904. évre szóló költségvetés elbírálása alkalmával megismételni szíveskedjék, amikor a képviselő testületnek módjában áll a javadalmazás felemelése tekintetében határozni.11 1904. márciusában Szél Sándor és Áncsán János beadvánnyal fordultak a képviselőtestülethez a tűzoltó egylet megbízásából, hogy a zászlóalapba befizetett 40 koronát szíveskedjen megtéríteni. A képviselőtestület ezt meg is tette, de felszólították a főparancsnokot, hogy az egylet nevében ne a tagok írják alá a beadványt, hanem a testület felelős vezetője, mert ő felelős az egylet munkájáért. Ezt joggal elvárja a község vezetése. 12 A községi közgyűlési jegyzőkönyvekben szinte minden évben szerepel a tűzoltó eszközök javításának, vagy pótlásának ügye a számlák kifizetése miatt. A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet 1905-től 1941-ig nagyon pontosan vezette az egyleti jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv részletesen foglalkozik az egyesület munkájával, tagjaival, a tagság összetartásával, közös szórakoztató rendezvények szervezésével. A célok között szerepelt az egylet segélyalapjának létrehozása, a rászorultak segélyezése, ennek érdekében 1911-ben kidolgozták a segélypénztár alapszabályát. A Hajdú megyei alispán 5240/1907. sz. körrendelete a községi tűzoltóknak baleset elleni biztosítás tárgyában jelent meg, mely akkor érvényes ha a tűzoltókat tűz oltása közben baleset éri. Ezt a biztosítást a tűzoltó egyletet fenntartó községi pénztár fizeti az esetleges baleset szenvedése utáni kárpótlásként a tűzoltónak, halála esetén a hátramaradt családnak. A rendelkezést a testület elfogadta, és utasította az illetékes hivatalt, hogy Fazekas Géza tűzoltó főparancsnoknak a biztosítás végrehajtási utasítását másolatban juttassa el. 13 1917. áprilisában a községi tűzoltóparancsnok beadványában a képviselőtestülettől község tulajdonát képező, de az önkéntes tűzoltó egylet használatában lévő szívó-nyomó szivattyú mások általi használatról szabályozást kért. A testület döntése szerint ezen túl szívó-nyomó gépet a gőzmalmok csak úgy vehetik igénybe, ha annak használatáért minden egyes esetben 10 koronát fizetnek a kivitel előtt a községi pénztárba. A lakosság pedig a szivattyú használatáért az eddigi 4 korona helyett 6 korona használati díjat köteles fizetni. A városgazda csak a befizetés után adhatja ki a szivattyút a tűzoltó főparancsnok rendelkezése alatt álló önkéntes tűzoltónak, aki a kivitelnél, beszállításnál köteles közreműködni. A rendelkezésről a városgazdát és a tűzoltó főparancsnokot egyaránt értesítették. 14 Az I. világháború után Hajdúdorog főjegyzője az 1922. júniusi közgyűlés elé terjesztette Dr. Oláh Imre tűzoltó főparancsnok kérelmét, melyben visszakérik a régi egyesületi helyisé11

U. o. V.B. 191/a. 1. Közgyűlési jkv. 1903-1908. 19.p. 18/565. sz. U. o. 26. p. 59/1715. sz. 13 U.o. 1907. szept. 25. 233/6018. sz. 14 U.o. V. B. 191/a. 4. 1917. ápr. 11. 430-431.p. 32/430.sz. 12

190


güket. „ A főjegyző kéri a képviselő testületet, hogy ezen ügyben legyen méltányos és igazságos, mert az önkéntes tűzoltó egyesületnek kérelmét jogosnak tartja, mivel a testület nemcsak hivatásának magaslatán áll, hanem úgy a saját erejéből, mint a község áldozatkészségéből évről évre lassanként oly értékes felszerelésre tett szert, amely felszerelésnek kezelése és megőrzése megköveteli, hogy alkalmas helyiségben legyen elhelyezve. Tekintettel arra, hogy a tűzoltó egyesület a községházán több mint 30 évig megfelelő helyiséggel rendelkezett, és a helyiségből az önkéntes tűzoltó egyesületet a közbirtokosság a háború alatt minden igaz ok nélkül szorította ki, kéri az önkéntes tűzoltó egyesületet az őt jogosan megillető helyiségébe visszahelyezni.” A kérelmet a következő közgyűlés napirendjére tették át. A helyiség ügyében több hónapos vita következett, és 1922. november 29-i közgyűlés hozott megoldást. „197/1922. szám alatt az előadó előterjeszti a nemzeti munkavédelmi hivatal s Hajdú vármegye alispánjának közbeeső intézkedései alapján a járási főszolgabíró úr 11/1922. sz. rendelete alapján a Hajdúdorog község mint erkölcsi testület tulajdonát képező 1860. házszám alatt lévő községház épülete azon szobájának, melyet előzőleg az önkéntes tűzoltó egyesület használt, s jelenleg a közbirtokosság használja. Dr. Oláh Imre képviselő érvekkel igazolta a kérdéses helyiségnek a tűzoltó egyesület részére leendő visszaadásának fontosságát és szükségességét. Indítványozta, hogy mondja ki a testület határozatilag, hogy azt helyiséget az előzőleg e tárgyban hozott határozatának hatályon kívül helyezésével az önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezésére bocsátja. Az elnöklő községi főbíró szavazást rendelt el. Dr. Oláh Imre indítványa mellett szavazott 17 képviselő, Barna György indítványa mellett szavazott 9 képviselő. ” Határozat: A képviselőtestület a megejtett szavazás eredményeként 8 szavazati többséggel határozatilag kimondta, hogy a község mint erkölcsi testület tulajdonát képező községházának az utca bejárattól jobbra fekvő, s régebben az önkéntes tűzoltó egyesület által használt szoba helyiségét az önkéntes tűzoltó egyesület részére és céljaira átbocsátja, visszaadja, s előbbi határozatait hatályon kívül helyezi. 15 A tűzoltó egylet visszaköltözött a községházán lévő régi helyiségébe, de a gazdasági viszonyok, megélhetési nehézségek anyagi gondjaikat fokozta, és 1923ban újabb beadványt terjesztettek a képviselők elé. „229/1923. kgy szám alatt a főjegyző ismerteti a hajdúdorogi tűzoltó egylet parancsnokságának 5/1923. sz. megkeresését, melynek értelmében a tűzeseteknél fizetendő fuvardíjat a mai körülményeknek megfelelően felemelni kéri. A malmok és más üzemek javításához használt szívó-nyomó gépet a község vegye át és a tűzoltóegylet leltárából törölje, mivel az egylet leltárában fekvő felszerelésekért az egyesület anyagilag felelős, így a község által másoknak használatába adott szerelvényekért az egyesület felelősséget továbbra nem vállalhat. ” Az előjáróság javasolja, hogy a megváltozott körülmények mérlegelésével a tűzeseteknél elsősorban megjelenő fecskendő vagy vizes hordó szállítóknak esetenként ötezer korona, másodsorban megjelenők részére négyezer korona, harmadsorban megjelenők részére háromezer korona fuvar illetve jutalom fizettessék. A testület egyben javasolja, hogy az egyesület hiányos felszerelésének gyarapításához a község rendkívüli kiadások terhére kétszázezer koronával járuljon 15

U. o. V.B. 191/a. 5. Közgyűlési jkv. 1922. 11-113.p. 197/1922.


191

hozzá, mert az egyesület önfeláldozó emberbaráti és vagyonbiztonsági szolgálata e hozzájárulással is csak némileg van elismerve, különben is az önkéntes tűzoltó egyesület a községet óriási anyagi megterheléstől menti meg. Amennyiben a községnek ily buzgó önkéntes tűzoltó egyesülete nem lenne, kénytelen lenne a község egy községi tűzoltóságot felállítani, s ennek fenntartása a községnek nagy anyagi áldozatába kerülne. A testület javasolja továbbá, hogy az egyetlen fizetéses tűzoltó havi fizetését 35 kg búza havi járandósággal egészítsük ki, hogy annak megélhetése a mai nehéz körülmények között némileg biztosítva legyen. Végül javasolja a testület a malmok és más üzemek javításához használt szívó-nyomó gépet a község vegye kezelése alá, és esetről esetre a kérelmezőnek ötezer korona díjfizetés ellenében szolgáltassa ki. Dr. Oláh István indítványozza, hogy a kérdéses gép semmi esetre se vétessék át a tűzoltó egyesülettől, mert a gépet igénybe vevő malmosok nincsenek arra ráutalva, hogy saját üzemük zavartalan működése érdekében a község tulajdonát képező tűzoltó felszerelési tárgyakat használják és rongálják, amelyeknek javítása és jó karban tartása sokkal többe kerül, mint az általuk esetleg fizetett használati díj. Szavazás után a testület megállapította, hogy 15 fő szavazati többséggel dr. Oláh István indítványa fogadtatott el. Így a szivattyú továbbra is az egyesület használatában maradt. 16 A következő eset szintén hozzátartozik a tűzoltó egylet történetéhez, de egyben a nagy inflációt is jelzi, mely 1924-ben a korona értékének zuhanását mutatja. 34/1924. kgy. szám alatt a főjegyző ismerteti az Orbis Műszaki Rt. leiratát, mely szerint a megrendelt gumicsiga tömlőket csak abban az esetben szállíthatja, ha a község a leszállításkor érvényben lévő áron hajlandó azokat elfogadni, mert a megrendelés ideje után a gumiárak annyira emelkedtek, hogy ezt az üzletet lebonyolítani a régi árral nem tudja. Az előjáróság javasolja, hogy bár a feltétel súlyos, de a község fogadja el, mert a gumicsiga tömlőkre feltétlenül szükség van. 17 Olvasva a képviselőtestületi jegyzőkönyvek bejegyzését az önkéntes tűzoltó egylet működéséről, csak elismerő szavakat és kifejezéseket találunk, s a nehéz gazdasági helyzetben is igyekszik kéréseiket teljesíteni. Erre utalnak a következő közgyűlési határozat gondolatai is. 204/1924. kgy. szám alatt a főjegyző előadta az önkéntes tűzoltó egylet kérelmét, melyben az egyleti tagok részére ruházati felszelelés beszerzését kérte. Az előjáróság javasolta, hogy az önkéntes tűzoltó egyletnek és tagjainak a képviselőtestület őszinte elismerését fejezze ki emberbaráti és fáradhatatlan működéséért, s egyben kéri az egylet vezetőségét értesíteni, hogy a község nem zárkózik el az egyesületet a legmesszebb menő támogatásban részesíteni. Jelenleg a nehéz viszonyok miatt nincs abban a helyzetben, hogy a szükséges felszerelési tárgyakat haladéktalanul beszerezze, de a jövő évi költségvetés tervezésekor ezt figyelembe veszik. Stima Gyula képviselő, mint az önkéntes tűzoltó egylet főparancsnoka az

16 17

U. o. Kjk. 1923. 375-379. p. 229/1923. sz. U. o. Kjk. 1924. 441. p. 37/1924. sz.

192


előjáróság jóindulatáért az egyesületet nevében köszönetet mondott. Az elhangzottakat a testület elfogadta és határozatba foglalta. 18 A növekvő infláció miatt a község egyetlen főállású tűzoltójának fizetése továbbra is szűkös a család megélhetéséhez. Mint írtuk 1923-ban 35 kg búzával növelték fizetését havonta, most újra kéri a tűzoltó parancsnok a bérnövelést, melyet a testület tudomásul vett és illetményét július 1-től havi 20 kg rozzsal növelte. Ezt az 1924. szeptember 16-i közgyűlés fogadta el. 19 Az önkéntes tűzoltó egyletnek át kellett dolgozni és kiegészíteni a korábbi helyi, tűzrendészeti szabályrendeletét a tűzrendészeti kormányrendelet és a vármegyei szabályrendelet szerint, figyelembe véve az építkezési szabályrendeletet és a helyi viszonyokat. Az átdolgozott szabályrendeletet 15 napra a községháza előtt kifüggesztették, hogy minden érdeklődő olvashassa, s a képviselőtestület tagjai esetleg kiegészítéseket és változtatásokat javasolhassanak. A két hét lejárta után a testület elfogadta a határozatot. 20 1926. augusztus 29-én az egyesület vármegyei tűzoltó versenyen vett részt. A verseny költségei fedezetére a főparancsnok a községi önkormányzattól 600.000 korona segély kiutalását kérte. A testület a kért segélyt kiutalta, és egyben elismerését fejezte ki az egyesület tagjainak, mert a vármegyei tűzoltó szövetség éves munkáról szóló jelentése szerint az egész vármegye területén a hajdúdorogi önkéntes tűzoltó egylet teljesítette legnagyobb buzgalommal és odaadással feladatát. A megyei tűzoltó szövetség elismerése alapján indokolt a legmesszebb menőkig lévő anyagi támogatás, a kért összeg odaítélése, hogy a községnek a versenyeken további érdemeket szerezzenek. 21 1927. májusában a tűzoltó főparancsnok három témában kérte az önkormányzat segítségét és támogatását. A beadvány fecskendő beszerzésére, a tűzbiztonsági őrszolgálat megszervezésére, és vízszerzésre vonatkozott. A képviselőtestület a leírtakra a következő határozatot hozta: „ Teljesen átérezzük azt a kötelezettséget, amely reánk a tűzrendészet terén hárul, s azért utasítjuk előjáróinkat, hogy a 83 000/1927. sz. B.M rendelet szerint egy alkalmas tűzi fecskendő vásárlására szerezzen be árajánlatokat, s a fizetési feltételekre nézve is a község fizetési képességeihez alkalmazkodva megfelelő fizetési határidőket kérjen. Utasítjuk előjáróinkat arra is, hogy mind addig, míg a tűzőrségi szolgálatot szabályrendeletileg nem rendezzük, igyekezzen mindent arra nézve elkövetni, hogy a tűzőri szolgálatot a toronyban pontosan teljesítsék. ” 22 1927-re a korona teljesen elértéktelenedett, helyette értékálló váltópénz a pengő jelent meg. Hajdú vármegye alispánja már a pengő megjelenése után adta ki rendelkezését a tűzoltó felszerelések pótlására., melynek alapján a közgyűlés az alábbi határozatot hozta: „ A tűzoltó szerek beszerzésére, karbantartására, valamint a vízbiztosítás végett szükséges munkálatokra az 1928. évre 3250 pengőt engedélyezünk. Ezen összegből

18

U. o. V. B. 191/a. 6. Kjk. 1924. 122-124. p. 204/1924. sz. U. o. 1924. Kjk. 91-92.p. 156/1924. sz. 20 U. o. 1926. Kjk. 417-418. p. 81/1926. sz. 21 U. o. V. B. 191/a. 7. Kjk. 1926. 16-17. p. 227/1926. sz. 22 U. o. Kjk. 1927. 199-200.p. 184/1927. sz. 19


193

fizetendő jutalomképpen két pengő azon magánfogat tulajdonosának részére, aki víztartállyal a tűz színhelyén először jelenik meg. ” 23 Nemcsak a tűzoltó egylet jutott kérelem útján körülményesen pénzhez, ha beszerzést végzett, de az is követésre méltó a körültekintést és takarékosságot illetően, ahogyan a képviselőtestület bánik a község pénzével, pontosabban az adófizetők pénzével. Erre is példa a korábban már jelzett tűzi fecskendő beszerzésének folyamata: „ A főjegyző jelenti, hogy a képviselőtestület 184/1927. sz. határozata alapján a község részére szükséges 1 db. tűzi fecskendőre az árlejtést az előjáróság kiírta, s a beérkezett ajánlatokat az önkéntes tűzoltó parancsnoksággal felülbíráltatta. A tűzoltóparancsnok az ajánlatok közül Győző Béla és Társa cég ajánlatát tartja a legalkalmasabbnak. A fecskendő árának kifizetésére a fedezetet az 1927. és 1928. évre tűzoltó szerek beszerzésére és fenntartására előirányzott összegből jelölik ki. ” 24 Vármegyei tűzoltóverseny Hajdúdorogon 1928. év kiemelkedőnek ígérkezett a hajdúdorogi önkéntes tűzoltó egyesület történetében, mert Hajdú Vármegye Tűzoltó Szövetsége arról értesítette a képviselőtestületet, hogy ebben az évben a vármegyei tűzoltó versenyt Hajdúdorogon szándékoznak megrendezni, ehhez a község erkölcsi és anyagi támogatását kéri. A leiratot a képviselőtestület és a községi tűzoltó egylet nagy lelkesedéssel fogadta. A testület a költségek fedezetére a községi tűzoltó alapból két bál jövedelmén kívül 100 pengő segélyt állapított meg. A határozatról Hajdú Vármegye Tűzoltó Szövetségét hivatalosan értesítették. 25 A verseny időpontjának megismerése után a községi előjáróság együtt működve az önkéntes tűzoltó egylet főparancsnokával lázasan készülődött, hogy Hajdúdorogon jól sikerült, és jól szervezett megyei tűzoltóverseny legyen. A verseny napjáról, a verseny részleteiről nem tudunk beszámolni, mert az arról szóló iratokat a hivatal kiselejtezte, de azt tudjuk, hogy 1928. május 28-án volt, és a június 26-án tartott képviselőtestületi ülésen Bohus László főjegyző ismertette Debrecen szabad kir. Város és Hajdú Vármegye Tűzoltó Szövetsége leiratát, melyben Hajdúdorog képviselő-testületének, s ezúton a község lakosságának a verseny sikeres lebonyolítása érdekében hozott anyagi áldozatokért köszönetét fejezi ki. 26 Ezen kívül a parancsnokság Stima Gyula hajdúdorogi tűzoltóparancsnoknak a verseny sikeres lebonyolítása érdekében kifejtett munkájáért jegyzőkönyvileg is köszönetét kifejezte ki. 1928-ban három tűzeset volt a község határában. A belterületen egész évben tűzeset nem volt. Az első tűz gabonacsépléskor esett, mert a tüzes gép szikrafogója hiányzott, és tüzet fogott a gabonaasztag. A cséplőgépben és gabonában 5000 pengő kár keletkezett. A másik tűzeset gyermeki pajkosságból keletkezett, ugyanis a szülők nem vették észre, hogy a kiskorú gyufával játszik. 150 pengő kár keletkezett. 23

U. o. Kjk. 1927. 275. p. 257/1927. sz. U. o. Kjk. 1927. 293-295. p. 281/1927. 25 U. o. Kjk. 1928. 384. p. 59/1928. sz. 26 U.o. Kjk. 415. p. 86/1928. sz. Hajdúdorogi tűzoltóegyleti jkv. 1905-1941. X. 129. 4. 1928. jún. 10. 24

194


A harmadik esetnél gondatlanságból a gyúlékony folyadék lángra lobbant, s 30 pengő kár keletkezett. 27 1929-ben tűzesetek csak a község belterületén voltak. 3 kéménytűz keletkezett öngyulladásból. Bizonyára a falu szegényebb viskóiban még megvoltak a régi deszkakémények, melyek könnyen tüzet fogtak. A ház teteje mind három esetben leégett, az anyagi kár családonként 1500 pengő körül volt. 28 1929-től a 963/1929. sz. BM rendelet értelmében a tűzesetet táviratilag a BM-nek kellett jelenteni: 1./ 10 000 pengőt meghaladó tűzkár esetén és erdőtüzeknél 2./ Olyan tűzesetekről, amelyeknél emberélet is áldozatul esett. 3./ A tűzesetet 48 órán belül jelenteni kell. Év 1930

Tűzesetek száma 7

1931. 1932.

6 4

1933. 1934.

7 6

1935

4

TŰZESETEK 1930 – 1935-IG Oka Villámcsapás, gyermeki játék, gondatlanság, cséplőgép, lámpa Öngyulladás, gyújtogatás, gyermeki játék, pipatűz Villámcsapás, gyermeki játék, patkányok feldöntötték a lámpát Téglaégető tüze, égő cigaretta, kályhából kipattant szikra Egérlyuk a kéményben, mozdonyból kipattant szikra, kéménytűz Gondatlanág, rágcsálók járatai a kéményben, a szalma között egy üvegdarab a napon felforrósodott és attól a szalma meggyulladt.

A leírt tűzesetek bizonyítják, hogy a tűzoltóság munkája és jelenléte a község életében jelentős.126-3633/1935. kgy. szám alatt a vezetőjegyző az alispán 5423/1935. sz. rendeletét ismertette, melyben elrendeli, hogy a községi előjáróság ez évben a tűzoltóság részére költségvetési kereten belül megfelelő számú egyenruhát szerezzen be. Az 1936. évi költségvetésbe pedig ezen a címen legalább 600 pengőt állítson be. A rendelkezést a testület határozatilag tudomásul vette és megszavazta, melyet a következőkkel indokolt: „ Az önkéntes tűzoltók ruhája az évek folyamán olyan állapotba került, hogy annak pótlása elkerülhetetlen, s a községre nézve előnyösebb ha az önkéntes tűzoltó testületet látja el ruhával, mintha ruhahiány miatti feloszlás esetén a Belügyminiszter Úr 259867/1928. B.M. 8 rendeletével elrendelt fizetéses tűzoltóságot kellene felállítanunk. ”29 1936-ban a betervezett 600 pengőből felhasználásra Bába Pál önkéntes tűzoltó főparancsnok a közgyűléstől 20 db blúz és 30 db sapka beszerzésére kért engedélyt, melyet s elfogadtak, s magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy „a közel 40 27

U.o. V. B. 192/j. 2. Nyilvántartás tűzesetekről 1928-1951. 1928. év. U. o. Nyilvántartás tűzesetekről 1929. év. 29 U. o. V. B. 191/a. 9. Kgyjk. 1935-1937. 19-20. p. 126-3633/1935. sz. 28


195

éves tűzoltó testületet továbbra is fenntarthassák, a ruházatukról gondoskodni kell. Jelen határozatról az önkéntes tűzoltó testület főparancsnoka értesítendő. ” 30 Díszközgyűlés Jelen jegyzőkönyv felvétetett Hajdúdorogon az Önkéntes Tűzoltóegylet 1936. január 10-én a községháza nagytermében megtartott díszközgyűlésen. Jelen vannak: Dr.Kircsi György főszolgabíró, Gedeváry László elnök, valamint a tűzoltó testület rendes és pártoló tagjai csaknem teljes számban. Jegyzőkönyv hitelesítő: Révész György és Papp Ferenc. Gedeváry László elnök üdvözli Dr. Kircsi György főszolgabírót, valamint a megjelent hölgyeket és urakat, a díszközgyűlést megnyitja. Felkéri Dr. Kircsi György főszolgabíró urat, hogy Stima Gyula parancsnok úrnak a királyi díszérmet adja át. Dr. Kircsi György az alábbi szavak kíséretében nyújtotta át a kitüntetést. Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Mélyen tisztelt Parancsnok Úr! Nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy ezt a kitüntetést átnyújtsam. A királyi díszérmet I. Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia császára alapította a 25 éves tűzoltói tevékenység jutalmazására. 25 év az ember életében nagy idő. Különösen nagy, ha olyan helyen tölti el az ember, mint a mélyen tisztelt Parancsnok Úr. Ön egy olyan testület élén áll, ahol önzetlen, nemes munkát kell végezni. Munkája után elnyerte a legnagyobb jutalmat, - s nyugodt lelkiismerettel tekinthet vissza – 25 éves munkásságáért. Amikor a kitüntetést átnyújtom, kívánom, hogy adja Isten, hogy még sokáig működhessen erőben, egészségben ennél a nemes területnél. A kitüntetés átvétele után a Tűzoltó Dalárda műsora következett. Gedeváry László a község nevében, Papp János kanonok az egyházközség nevében, Bába Pál tűzoltó testület, Takács Gyula a helybeli polgári iskola, Abkarovits Árpád az állami elemi iskola, Koszta Ferenc a görög kat. elemi iskola, Bencze István a „NEP”, Réthy Zsigmond a levente egyesület nevében köszöntötte az ünnepeltet. Stima Gyula parancsnok megköszönte a kitüntetést, az üdvözléseket. Gedeváry László köszönetet mondott a szíves megjelenésért és a díszközgyűlést bezárta. Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. Továbbképzés Az önkéntes tűzoltók képzése, továbbképzése fontos feladat volt, melyet kormány-rendelet írt elő. Ennek költségeit is a közgyűlés állapította meg. A tűzoltó parancsnok kérelmében az állt, hogy a vármegyei tűzoltótanfolyam költségeire a képviselőtestület 300 pengőt szíveskedjen megállapítani. A közgyűlés úgy foglalt állást, hogy a község anyagi helyzete alapján a tűzoltó-tanfolyamra egy fő költségeit tudja biztosítani 100 pengő erejéig. Ezt az összeget az 1937. évi költségvetésbe kell 30

U. o. 107-108. p. 27/1936. kgy. sz.

196


beállítani. A döntést azzal indokolták, hogy a tűzoltó egyletnek 1fő kiképzett tisztje van, s az újonnan kiképzett tűzoltóval az utánpótlást biztosítják.31 A tűzoltó felszerelés vontatása nem volt megoldott, bár korábban a város lovai vontatták. Az önkormányzat 1936-ban úgy rendelkezett, hogy az állam által kiadott méneket adják el, és helyette két lovat vásároljanak a tűzoltó felszerelések vontatására. 32 1937. januárjában Bába Pál tűzoltó parancsnok kéréssel fordult a közgyűléshez, hogy részére havi 50 pengő tiszteletdíjat megállapítani szíveskedjen. Az előadó Gedeváry László vezetőjegyző kijelentette, hogy e tárgyban javaslatot nem tud tenni, mivel a 180 000/1936. B.M.sz. rendelet 67 §-a szerint a tűzrendészeti kiadásokról az érvényben lévő jogszabályok keretei között a községeknek költségvetésükben kell gondoskodni, az pedig testületi döntés kérdése. 1886. évi XXII. tc. 64 §-a alapján az illetményekre vonatkozólag szabályrendeletben kell a községnek intézkedni és az 1936. évi B.M rendelet szerint megállapítani a tűzoltó parancsnoknak a jogkörét és teendőit, de ez a szabályrendelet mindaddig nem alkotható meg, míg a törvényhatóság a maga tűzrendészeti szabályrendeletét a 180 000/1936. B.M. sz. rendelet 3. §-a szerint meg nem alkotja. A vezetőjegyző kéri a testületet, hogy döntésénél az előadottakat vegye figyelembe, s határozza el, hogy ad-e a tűzoltó parancsnoknak tiszteletdíjat. Ha ad, mikortól kezdve, és intézkedjék törvényhatósági jóváhagyása iránt a megszavazott összeg fedezetéről. Bencze István képviselő javasolta, hogy a mindenkori tűzoltó parancsnok részére 1937. január 1-től 30 pengő tiszteletdíjat állapítson meg a testület. Barna György képviselő ellene volt a tiszteletdíj megállapításának, s javasolta, hogy a kérelmet utasítsák el. A községi bíró elrendelte a felállással való szavazást, s megállapította, hogy a többség Bencze István indítványával értett egyet, így megállapították a tűzoltó parancsnoknak a 30 pengő tiszteletdíjat. 33 1937. január 10-én a Tűzoltóegylet ünnepséget szervezett a szolgálati érmek kiosztására. Relák Tamás járási tűzrendészeti felügyelő hosszas beszédben méltatta az önkéntes tűzoltók munkáját, majd átnyújtotta a szolgálati érmeket. 40 éves szolgálati érmet kapott : Kerékgyártó Miklós tiszteletbeli szakaszparancsnok 10 éves szolgálati érmet kapott : Gedeváry László elnök Papp Sándor őrmester Kovács László őrparancsnok 5 éves szolgálati érmet kapott : Molnár Lajos rajvezető Lelesz István rajvezető Dobos János rajvezető Pomucz József őrvezető Drucza Géza őrvezető Volosinovszki Mihály tűzoltó 31

U. o. 167-168. p. 75/1936. kgy. sz. U. o. 172-173. p. 80/1936. kgy. sz. 33 U. o. 243-245. p. 5/1937. kgy. sz. 32


197

Új alapszabály Az önkéntes tűzoltó egylet új alapszabálya el is készült 1938-ban, melyet felterjesztettek a belügyminisztériumba, s azt a minisztériumi főtanácsos kézjegyével és a minisztérium pecsétjével látta el. Az alábbi jegyzőkönyv 1938. május 15-én a községháza tanácstermében az önkéntes tűzoltó egylet rendkívüli közgyűlésén készült. Jelen vannak: Gedeváry László községi vezetőjegytő, egyesületi elnök elnöklete alatt az egyesület 32 tagja. Elnök üdvözli a megjelenteket, megállapítja, hogy a közgyűlés szabályszerűen hivatott egybe, s a tárgysorozatban felvett tárgyak tárgyalásához megkívánt taglétszám jelen van, a közgyűlés tehát határozatképes, és ezek után a közgyűlést megnyitja. A jegyzőkönyv vezetésére Menyhárt Imre, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Kerékgyártó Miklós és Tasnádi Géza egyesületi tagokat kéri fel. l. Tárgy: Az önkéntes tűzoltó testület alapszabályainak módosítása. Elnök ismerteti a nagyméltóságú m.kir. Belügyminiszter úrnak 110338/1938. B.M. számú körrendeletét, amely szerint célszerű lenne, ha a már működő önkéntes tűzoltótestületek is láttamozott alapszabályaik helyett, az idézett körrendelettel közölt mintának megfelelő új alapszabályt készítenének. A közgyűlés egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy alapszabálya helyett új alapszabályt alkot. Ezután a közgyűlés az új alapszabályt pontról-pontra tárgyalás alá vette s annak egyhangúlag történt elfogadása után elnök kihirdeti a következő véghatározatot. Véghatározat: Az előttünk szóról-szóra felolvasott alapszabály tervezetet elfogadjuk, azt a testület elfogadott alapszabályának kinyilvánítjuk. 2. Tárgy: Az egyesület tiszti karának megválasztása. Elnök indítványt tesz az egyesület tiszti karának az alapszabály jóváhagyásáig való megválasztására, mivel a régi alapszabályokhoz képest a tisztikarban változás állott be. Társelnök: Bencze István és Révész György testületi tagok, Titkár: Bezzegh Pál testületi tag, Pénztáros: Páll János egyesületi tag, Orvos: Dr. Papp Ágoston egyesületi tag, Szertáros: Barna László egyesületi tag,. Ellenőr: Menyhárt Imre egyesületi tag, Választmányi tagok: Tasnádi Géza, Papp Sándor, Aliczki János, Menyhárt Sándor, V Orosz László, Molnár Lajos, Póttagok: Rumos Antal, Korona Miklós, Fodor János, Számvizsgáló bizottság tagjai: Molnár Lajos, Zavaczki Ferencz, Posta Kálmán, Póttagok: Tóth János, Szigeti György, Ügyész: Dr. Tóth István egyesületi tag.

198


3. Tárgy: Bába Pál parancsnok előterjesztést tesz, hogy az egyesület közgyűlése az eddig megválasztott tiszteletbeli tagokat állásukban erősítse meg. Véghatározat: Parancsnokunk indítványát magunkévá téve a tűzoltótestülettel szembe fennálló kivételes érdemeikért Stima Gyula és dr. Tóth István urakat tiszteletbeli parancsnoki és Kerékgyártó Miklós és Ancza Péter urakat tiszteletbeli tűzoltói címükben újból megerősítjük. Több napirendi pont nem volt, az elnök a közgyűlést berekesztette. K.m.f..t. Az egyesület az önkormányzathoz 1938. februárjában segély iránti kérelmet adott be, de a testület a tűzoltó egyletnek csak 1939. évre állapította meg a 100 pengősegélyt, és fedezet hiányában azt 1938-ban kifizetni nem tudta, sőt később is kikötötték, hogy a segély összegét a megszervezendő rézfúvós tűzoltó zenekar felszerelésre kötelesek fordítani, melyről szabályszerű fedezet-elszámolási számlát kell bemutatni. Ugyanakkor a közgyűlés elnöke az előjáróságot utasította, hogy a 100 pengő segélyt az 1939. évi költségvetésbe állítsák be. Az indoklás szerint a jól dolgozó tűzoltó egyesület eredményes működéséhez kívánatos, hogy keretében zenekar is működjék, s így kérelme teljesítését méltányosnak tartja a testület, viszont a segély megállapításánál a lakosság teherbíró képességét is figyelembe kellett venni. 34 A határozat végrehajtása 1939-ben megvalósult a 100 pengő kifizetésére, de a zenekar létrehozásáról és működéséről nincs adat az iratok között. A tűzoltó zenekar létrehozása többször visszatérő téma, de adataink szerint ez nem alakult meg. Az 1938. december 22-i közgyűlésen a képviselőtestület az 1937-ben írt 100 pengő kiképzési költség szétosztását a tűzoltó tisztek között hajtotta végre. A vezetőjegyző javaslata az volt, hogy: Bába Pál önkéntes tűzoltó parancsnok részére 56 pengő, Károlyi János alparancsnok részére 6 pengő, Menyhárt Imre szakaszparancsnok részére 38 pengő legyen kiutalva. A testületi határozat csupán a 100 pengő elosztásának megindokolásával foglalkozott, s a kiképzési díjat a tiszteknek a kiképzésnél eltöltött idő arányában osztották el. 35 Az eddig leírtak és az önkéntes tűzoltóságot jellemző elégedettség után meglepő fordulat, melyet ugyanezen közgyűlésen az egyik képviselő kérdezett, illetve elmondott. Dr. Oláh István képviselő azt kérdezte az előadótól, hogy a tűzoltó tiszteknek tulajdonképpen ki az ellenőrzője és felettese, mivel a helyi tűzoltó testületnél olyan állapotok uralkodnak, hogy szükségesnek tarja a tűzoltó testület felettes hatóságának tudomására hozni. Csak példaképpen hozta fel a nyáron a községtől pár száz méternyire kiütött tanyai tüzet, melyhez a tűzoltó parancsnok még a bíró felhívására sem engedte meg, hogy a tűzoltók kivonuljanak. Továbbá említette azt a belső tüzet, ahol a tűzoltó parancsnok csak távolról szemlélte a tűzet, s a következ-

34 35

U. o. V. B. 191/a. 10. k. Hajdúdorog közgyűlési jegyzőkönyve, 12. p. 6/1938. kgy. sz. U. o. 115-116. p. 104-8279/1938. kgy. sz.


199

ménye az lett, hogy a szakszerű irányítás hiánya miatt a kötelességét teljesítő tűzoltóra a padozat rászakadt. A képviselő megemlítette azt is, hogy a tűzoltó parancsnokság hatósági jogkört vindikál magának, pl. a cirkuszban dohányzókra pénzbüntetést szabott ki, pedig erre semmi-féle rendelet nem jogosítja fel, s a lakosság felzúdulása folytán hivatalból kellett a büntetéseket hatálytalanítani. Dr. Oláh István képviselő kérte, hogy felszólalása jegyzőkönyvi kivonaton a tűzoltó testület felügyeletére hivatott parancsnokság tudomására jusson. A testület a képviselő felszólalásával nem foglalkozott a jegyzőkönyv szerint. A panasz mégis eljutott a megyei tűzoltó felügyelőséghez, ahol Bába Pál tűzoltó parancsnoknak minden felrótt hibáról írásos jelentést kellett adni szakmai vonalon. Bába Pál vezetési módszereivel az önkéntes tűzoltó egylet tagjai sem voltak megelégedve, 36 fő egységesen beadta felmondását a vezetés hibái miatt, melyet az alispán kivizsgáltatott és megállapítást nyert, hogy Bába Pál személye nem kívánatos az egylet élén. Helyette az önkéntes tűzoltó egylet élére 1939-ben Szabolcs Mihály, Keszthelyen végzett tűzoltótiszti tanfolyammal rendelkező, magy. kir. dohánybeváltó hivatal tűzoltóságának és légó parancsnokának kinevezését javasolták. Nevezett a fogadalmat le is tette, az egylet tagjai megelégedéssel fogadták mint új községi tűzoltó parancsnokot, és visszaléptek az egyletbe, így 41 fővel működött tovább. Személyi változások mégis voltak. Az 1941.január 18-i évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvéből: Dr. Cziffra Mihály községi tisztviselő, tűzoltóparancsnok beszámolója. Az Önkéntes Tűzoltó Egylet parancsnoki tisztjét 1940. április 18-án vettem át. Elődöm Szabolcs Mihály úr volt, aki a testület életében elfoglaltsága miatt nagyobb tevékenységet nem fejtett ki, el is hagyta a községet. A tagok részéről az ügyszeretet hiányát, a nem törődés jeleit láttam mutatkozni. Elhatároztam tehát, hogy a testületi élet mozgalmasabbá tételével a tagokat intenzívebb munkára sarkallom. Az idő rövidsége miatt - mert június 30-tól november 20-ig fegyvergyakorlaton voltam, tagjaink közül sokon szintén fegyvergyakorlaton voltak,- sikerült elérnem azt, hogy a testület tagjai a rendelkezésre álló idő alatt eredményes munkát végeztek a kiképzés, s egyben a testületi élet terén is. Elértem azt is, hogy a testület tagjai büszkeséggel tölti el az a tudat, hogy ők önzetlen munkásai a köznek, s belátták azt, hogy érdemes önkéntes tűzoltónak lenni, a község lakossága körében pedig a fokozottabb megbecsülést érdemelte ki testületünk. Remélem a jövőben ez a kitartás, ez a kedv még fokozódni fog, mert ezt követeli tőlünk a még mindig csonka hazánk, de szűkebb hazánk is Hajdúdorog, s annak érdemes és megértő támogatásával mindig segítségünkre siető becsületes lakossága is. Dr. Cziffra Mihály parancsnok ezután felolvasta a 36/1940. szám alatt a vármegyei törvényszéki felügyelőnek tett évi jelentését a testület működéséről és a község tűzrendészeti viszonyairól. – Ezután így folytatta: „ Mozgalmasabb életet a köztudomású okok miatt nem fejtettünk ki, de remélem, hogy a jövőben testületünk fejlődik, tagjaink létszáma gyarapodik, s munkánkat nagyobb siker fogja koronázni.” A testület működéséről tett parancsnoki jelentést a közgyűlés hosszan tartó tapssal és éljenzéssel tudomásul vette, Gedeváry László elnöknek és Cziffra Mihály

200


parancsnoknak eredményes munkásságukért szűnni nem akaró taps és éljenzés közben köszönetet mondott. Dfr. Cziffra Mihály parancsnoksága nem volt hosszan tartó, már 1941. áprilisában lemondott és a parancsnokságot Arató Gábor vette át. Új tűzoltó szertár épül Az eddigi írásos anyagból nem derült ki a tűzoltó szertár állapota, nagysága, biztonsága, de bizonyára voltak e téren hiányosságok, mert a járási főszolgabíró 8/1940. szám alatti leiratában arra kötelezte a községet, hogy a teljesen rozoga és elavult tűzoltó szertár helyett a 180 000/1936. B.M. számú rendelet 137. § megfelelő szertárépítési költségeinek biztosításáról gondoskodjék, s a szertár építésénél a járási tűzrendészeti felügyelő véleményét is hallgassa meg. Ez azt jelenti, hogy a terv elkészítésénél a járási tűzrendészeti felügyelő véleményét figyelembe kell venni, ha nem így történt újabb tervet kell készíteni. Az új épület egy községi magtárból állana, alatta jégpincével, egy bűnjelkamrából, egy női és egy férfi fogdából, és kéziszerszám kamrából, egy kocsiszínből, egy vizes lajtszínből, egy fecskendő színből, egy tűzoltó szertárból, egy tűzoltó őrszobából, előszobával, egy légoltalmi szertárból, és egy tűzoltó toronyból. A terv kivitelezése előméreti költségvetés szerint 17. 880 pengőbe kerülne. Az előjáróság előterjesztése szerint a tűzoltó szertárt, s a többi szükséges helyiséget 1941-ben megépíti a község, s utasítja az előjáróságot, hogy az 17.880 pengő építési költséget az 1941. évi háztartási költségvetésbe állítsa be. Az önkormányzat felkérte az alispán urat, hogy a tervet és a költségvetést az államépítészeti hivatallal vizsgáltassa meg és jóváhagyás végett terjessze a törvényhatósági kisgyűlés elé. 36 Az 1941. áprilisi közgyűlésen a vezetőjegyző ismertette a tűzoltó laktanya és az ezzel kapcsolatos építkezésekre kiírt pályázat eredményét, és javasolta, hogy a megbízást 18.111 pengő vállalati végösszegben Balogh Mihály hajdúdorogi képesített kőműves és ácsmesternek adják ki. A szerződés megkötésére a községi vezetőjegyzőt hatalmazták fel. Az indoklás szerint az ajánlatok közül a legolcsóbbat fogadta el az előjáróság, mert a bekért árelemzés szerint az egységárak reálisak, s az államépítészeti hivatal által elfogadott költségvetési áraknál nem alacsonyabbak, s a költségvetési fedezet is megfelel. 37 A tűzoltó laktanya és a hozzá kapcsolódó helyiségek 1941-42 évben felépültek, s azt 1942-ben át is adták. Az építmény jól sikerült, új tűzoltó laktanyája lett a hajdúdorogi önkéntes tűzoltó egyletnek, s rendeltetésének megfelelően használták.38 A tűzoltótestület évente adott jelentést az állomány létszámáról. Az 1941ben az év végi jelentésben az alábbi testületi létszám szerepelt: 4 tiszt,11 altiszt, 24 tűzoltó: 39 fő. 36

U. o. 288-290. p. 19/1940. kgy. sz. U. o. V. B. 191/a. 11.k. Közgyűlési jegyzőkönyv 1941-1947. 4-5. p. 19-2095/1941. kgy. sz. 38 U. o. 232-233. p. 23/1943. kgy. sz. 37


201

A testület által szervezett tanfolyamon 22 tűzoltó vett részt. A tűzjelzés módja harangfélreverés és kürtszó. A laktanyában készenléti szolgálatot 2 tűzoltó tart. 16 fő a községben, a lakókörzetében éjjeli őri szolgálatot lát el.

Az önkéntes tűzoltóság tagjai 1941-ben Tisztek: Arató Gábor parancsnok elemi isk. tanító Menyhárt Imre szakaszparancsnok cipész Papp Ferenc szakaszparancsnok kőműves Gyuró Imre szakaszparancsnok kőműves Altisztek: Papp Sándor őrmester cipész Szalka Mihály őrparancsnok ács Kovács László őrparancsnok cipész V. Orosz László őrparancsnok kovács Lakatos Imre őrparancsnok kőműves Tűzoltók: Rumos Antal rajvezető kőműves Kozma László rajvezető cipész Orosz György rajvezető cipész Korona Miklós rajvezető férfiszabó Pomucz József őrvezető kovács Posta Kálmán őrvezető kovács Árva László tűzoltó kovács Dobi Illés tűzoltó férfiszabó Veres János tűzoltó kőműves Papp István tűzoltó kőműves Mosolygó János tűzoltó Zovát Sándor tűzoltó Szigeti György tűzoltó géplakatos Molnár András tűzoltó férfiszabó Papp Mihály tűzoltó postás Szabó Antal tűzoltó cipész Beri Sándor tűzoltó borbély Kocsis Antal tűzoltó kőműves Lelesz István tűzoltó cipész ifj. Kozma László tűzoltó cipész Bereczki László tűzoltó kőműves Hadzsi Antal tűzoltó Nyisztor Illés tűzoltó Mazsuga György tűzoltó kőműves G.Nagy Pál tűzoltó cipész

202


Oláh Imre tűzoltó Kozma György tűzoltó Molnár Péter tűzoltó cipész Orosz László tűzoltó Ifj. V. Orosz László tűzoltó Szakál László tűzoltó gépkocsivezető Szakál Antal tűzoltó hentes Ezen kívül 3 fő főállású fizetett tűzoltó dolgozik, valamint tiszteletbeli és pártoló tagok. Az önkéntes tűzoltó egylet létszáma változó. Egyesek különböző okok miatt (család, katonaság, munkahely stb.) kilépnek, mások belépnek az egyesületbe. Ezért szükséges a kiképzés, de ugyanakkor a korábbi tagságnak is szükséges az új technikai eszközök megismerése elméletben és gyakorlatban egyaránt. A megyei leírat szerint 1942-ben nemcsak tűzoltói és légoltalmi, hanem nemzetvédelmi szempontból is mindig több feladat hárul rájuk, ezért is fontos a tanfolyamon való részvétel, de anyagilag is áldozni kell rá. A vármegyei szabályrendelet megállapította a vezető parancsnokok kiképzési óradíját. A kerületi tűzoltó felügyelő a tűzoltó tisztek továbbképzéséről is gondoskodott, s a tanfolyamra küldendők költségeit az önkormányzatnak kellett biztosítani. A testület úgy döntött, hogy két főt küld tanfolyamra 1942-ben, s fejenként 150 pengő részvételi díjat biztosít, melyet a háztartási költségvetésbe be kell állítani. 39 1941 június 27-én Magyarország is hadat üzent a Szovjetuniónak. Ettől kezdve még jobban megszaporodtak a tűzoltók kiképzései, amely már hadi kiképzéssel is párosult. Az 1943. évi alispáni leírat így fogalmaz „ A községek légoltalmának súlypontját tehát változatlanul a tűzvédelem és - mert figyelemmel kell lenni arra, hogy a támadások a falusi lakosság körében véres sérülésekkel, vagy égési sebesülésekkel járhatnak - az elsősegélynyújtás képezi. A támadás alkalmával egyszerre több helyen fog tűz fellángolni, melyet a tenyérnyi nagyságú gyújtólapok, vagy a ceruzahosszúságú, de annál valamivel vastagabb gyújtócsövek idéznek elő. Mindkettőnek hatóanyaga a foszfor.” 40 A továbbiakban az 1,7 kg-os gyújtóbombákról, a 15 kg-os körte alakú bombákról, a házcsoportok bombázásáról, a tűzoltók tennivalóiról tartsanak kiképzést. A tűzoltók képzése a légoltalmi képzéssel együtt igen előtérbe került, irányítását a megyei alispán, Rásó Gyula végezte. Hajdúdorogon Menyhárt Imre szakaszparancsnokot a tűzoltóparancsnok mellé főfelügyelővé nevezték ki. 1944. év a II. világháborúnak az az időszaka, amely Hajdúdorogon is már a német megszállással, az ellenséges csapatok bombatámadásával, majd a harci cselekmények közeledtével a község határának északi részén zajló csatával éreztette hatását. Az 1944. áprilisi közgyűlésen többek között a vezető jegyző felolvasta a járási tűzrendészeti felügyelő átiratát is, melyben felhívta a község előjáróinak fi39 40

U. o. 59-60. p. 61, 62/1941. kgy. sz. U.o. V. B. 192/b. 60. d.


203

gyelmét a községi tűzoltó parancsnok tisztelet díja emelésére. Az indoklásban az állt, hogy a tűzoltó parancsnokra ezekben a napokban, és rendkívüli időkben oly sok munka hárul, hogy méltányos a munkássága magasabb tiszteletdíj megállapításával. Az indítványt a közgyűlés elfogadta, s a korábbi 500 pengő tiszteletdíjat 600 pengőre emelte. 41 1944-ben a bombatámadások alkalmával keletkezett tűzesetek, a romok alá került lakók mentése, és más, a harci cselekmények útján keletkezett helyi kisebb katasztrófák, melyek elhárításában a tűzoltóságra valóban fokozott feladat hárult, s ezek szervezése, irányítása a tűzoltó parancsnok feladata volt. 1945. után 1945. május 1-én a jegyző jelentést küldött az alispán kérésére, hogy a tűzoltóság létszámában 1944-hez képest változás nincs. A felszerelés is megegyezik a front előttivel. Az önkéntes tűzoltóság újra működik a község érdekében, tisztjei párton kívüliek. 1946-ban az engedélyezett 3 főállású tiszt részére a parancsnokság teljes egyenruha felszerelést igényelt, miután a háború befejezése óta még egyenruhát nem kaptak. A tűzoltó parancsnokság lovai is átvészelték a háborút. 1948-ban Menyhárt Imre volt a tűzoltó parancsnok, de betegsége miatt a lemondását március 3-án írásban beadta, helyette parancsnoknak Gyuró Imrét választották. Ebben az évben tűzoltótestület létszáma is megemelkedett, s a lista szerint a községben 55 fő önkéntes, 3 fő fizetett főállású tűzoltó működött. Kiképzésük szervezésével a vármegye alispánja aktívan foglalkozott. Alsó- és középfokú tanfolyamokat külön szerveztek a tagok kiképzési szintjének megfelelően április, május hónapban, augusztus, szeptember hónapban pedig a járási, megyei tűzoltó versenyeket rendezték.

42

Gyuró Imre tűzoltó parancsnok a feladatok arányában tiszteletdíja felemelését kérte, melyet az önkormányzat tudomásul vett és a tiszteletdíját 100 Ft-ban állapította meg. A tűzoltóság államosítása Az önkormányzat 1948. szeptemberi közgyűlésén úgy határozott, hogy kéri a belügyminisztert a hajdúdorogi tűzoltóság állami tűzoltósággá való átszervezésére és átvételére. A képviselőtestület határozatát a Magyar Köztársaság kormánya 5090/1948. sz. rendelete alapján hozta meg. A rendelet 1. §-a kimondta „mindazokat a tennivalókat, amelyeket valamely jogszabály a tűzoltóság feladatkörébe utal, részben ezzel a rendelettel szervezett állami, részben az önkéntes jelentkezés, vagy hatósági kötelezés alapján működő tűzoltóságok tagjai foganatosítják.” Az önkormány41 42

U. o. 291. p. 12/1944. kgy. sz. U. o. XXII. 627/b. 14. d.

204


zat az állami tűzoltóság szervezését Hajdúdorog községben azért kérte, hogy a tűzvédelem hasonlóan megnyugtató és fokozottan biztosított legyen, mint a többi nagyobb településen. Hajdúdorog község 13.000 lelket számlált. A község belterülete széthúzódó, nagy területen fekszik. Lakóházai, épületei tűzrendészeti szempontból vizsgálva hiányosak, éppen ezért a tűzvédelmi kérdések a település első rendű feladatai közé tartoznak.- olvasható az indoklás a közgyűlési jegyzőkönyvből. 43 A tűzoltóság államosítása után az 1950. évi költségvetés szerint a főállású tűzoltók száma 4 lett, a jegyző javasolta, hogy az üres negyedik állásra Aliczki Lászlót vegyék fel. A javaslatot a közgyűlés elfogadta, s utasította az előjáróságot, hogy az állás betöltéséhez a járási főjegyző hozzájárulását kérje. 44 A hajdúdorogi önkéntes tűzoltó egylet történetének 1949-ig, az államosításokig ez volt az első szakasza, amely 1889 - 1949-ig tartott, 60 év volt ez az időszak, melyben szép közösségi élet volt Hajdúdorogon az önkéntes tűzoltóság egyletében. A táncos rendezvényekről, bálokról nem is írtunk, de a rendezvények bevétele elszámolásával az alapszabály is fogalakozott, mely szerint az egyesület javára kell fordítani, vagy szükség szerint ebből a rászorultakat segélyezni. Ugyanúgy nem írtunk a hétvégi közös programokról, az olyan kirándulásokról, ahol a család is részt vett, csupán hivatalosan említettük a járási és megyei tűzoltó versenyeket, melyek programok, de egyben szórakozási lehetőségek is voltak, mert a családtagok is részt vehettek. Az államosítás alkalmával a parancsnok személye nem változott, Gyúró Imre községi tűzoltó parancsnoki állásáról 1951. márciusában a megszaporodott feladatok miatt mondott le, helyette parancsnoknak Rumos Antalt választották. A parancsnokváltáshoz az nagymértékben hozzájárulhatott, hogy az állami tűzoltósággal szemben megszaporodtak a hivatal elvárásai, melyet számon is kért. A Debreceni Járási Tanács levele is erre utalt, felsorolta a megyei tűzoltó parancsnokság által a községeknél tapasztalt hiányosságokat a felszerelésre, a személyi állományra és képzésükre, valamint a tűzoltószertárakra vonatkozóan, s felkérte a községi tanácsok elnökét a hiányosságok haladéktalan megszűntetésére, melyet ellenőriztek is. 1953 nyarán a Hajdúdorogon tartott járási ellenőrzés alkalmával 2 fő állami tűzoltó és 4 fő tanácsi beosztott volt szolgálatban, az éjjeli szolgálatot pedig önkéntes tűzoltók látták el. A toronyőri tűzszolgálatban hiányosságot találtak, mert a beosztott ügyeletes az ellenőrzés időpontjában nem volt jelen, nevezetesen Posta Illésné Mátyás király körúti lakos. 45 Rumos Antal parancsnok 1954-ben végzett munkáról a végrehajtó bizottság előtt számolt be. Idézet a beszámolóból „ Hajdúdorogon a tűzoltóság eredményesen működik. Az egység kitüntetését is kapott gyorsaságáért, melyet a tűz helyszínére érkezésért érdemeltünk ki. A községben a 4 hivatásos tűzoltó mellett 42 fő önkéntes tűzoltó működik, számuk 1954-ben 2 fővel gyarapodott.” 46 Rumos Antal a további-

43

U. o. XXII. 627/a. 1. 156. p. 92-5972/1948. kgy. sz. U. o. 274-275. p. 5620-7/1950. kgy. sz. 45 U.o. XXIII. 656. 8. d. 936-17. sz. 46 U.o. XXIII. 656/a. 4. k. 3. p. 44


205

akban javasolta, hogy a végrehajtó bizottság a község költségvetési tervében a községi tűzoltók részére az egyenruhát biztosítsa. Kérdésekre válaszolva Rumos Antal parancsnok elmondta, hogy a megyei tűzoltó versenyen 2. helyezést értek el a hajdúdorogiak, s a zenéhez értők közül vonószenekart szerveztek 5 taggal, akik már próbálnak is. Az önkéntes tűzoltók szakmai oktatása együtt van a politikai oktatással. Áncsán Mihály vb elnök javaslatot tett, hogy hivatásos tűzoltók részére a politikai oktatást minden héten meg kell szervezni, és pontosan meg is kell tartani. Szalóki Sándor, az MDP titkára a szemináriumok oktatási anyagának biztosításán túl az oktatás színvonalának ellenőrzését is kérte. Újra önkéntes alapon 1959. júniusában foglalkozott a végrehajtó bizottság újra a tűzoltó parancsnokság ügyével, ahol Rumos Antal parancsnok szóbeli beszámolóját hallgatta meg, majd a parancsnok kitért a községben működő négy hivatásos tűzoltói állás megszűnésére, melyet igen sérelmezett. A hivatásos tűzoltók munkakörének megszűnése után a község tűzvédelmét, a tűzoltó felszerelések karbantartását nem látja biztosítottnak., de ugyanez volt a vb. tagjainak aggálya is. Mint a tűzoltó testület parancsnoka kérte a végrehajtó bizottságot, hogy a felettes szervek felé legalább két fő hivatásos tűzoltó munkakörének további megtartására tegyen javaslatot. Szólt sikereikről is. Az 1959. június 21-én megtartott járási tűzoltó versenyen Nyíradonyban az első helyet Hajdúdorog tűzoltó csapata nyerte el. A továbbiakban a tűzfigyelő szolgálat megszervezéséről beszélt a községen belül és a külső határrészekben egyaránt. A szocialista nagyüzemekben a tűzrendészeti feladatokról tájékoztatót tartott. A napirend megtárgyalása végén a vb. utasította Áncsán Mihály vb. elnököt, aki egyben az önkéntes tűzoltó egyesület elnöke is, hogy a hivatásos tűzoltók munkakörének megszűnésével azonnal vegye leltárba az összes tűzoltó felszerelést. Az ügyben is próbáljon eljárni a Debreceni Járásnál, hogy legalább két tűzoltói állás a községben megmaradjon, mivel az indokolt. 47 Ennek reménye szinte kizárt volt, mert 1184/1959. iktató szám alatt a Járási Tanács a tűzoltó állások utáni költségvetési hiteleket zároltatta. Hajdúdorogon az önkéntes tűzoltótestület újraválasztását 1960. február 21én tartották, s a parancsnoki tisztséget továbbra is Rumos Antal töltötte be. A járási tanács felhívta a figyelmet a testületek megerősítésére, a tagság oktatására, a felszerelés biztosítására, a tűzoltószertár rendeltetésszerű használatára. A Hajdúdorogi Községi Tanács VB. a nyári tűzvédelem helyzetét a községben 1960. június 27-én tárgyalta, s az aratással, csépléssel kapcsolatos tűzvédelmi tennivalókat. 1961. június 5-én már Rumos Antal tűzoltóparancsnok volt a tanács vb-n a tűzvédelemről szóló napirend előadója, és ismertette a parancsnokság intézkedési tervét a nyári tűzvédelemről. Problémának a „kapitányvíz” hiányát jelentette, mert a 47

U.o. XXIII. 656/a. 8. vb. jkv.1959. jún. 22.

206


háztartások nem rendelkeznek 200 literes hordókkal, azokat meg kellene vásároltatni a lakossággal. A községi tűzvédelmi bizottságban az alábbi személyek voltak a vb. határozata szerint: Imre André Károly vb elnökhelyettes Községi tanács Czifra Antal alparancsnok, szerv. titkár MSZMP Sárvári Kálmán őrsparancsnok Rendőrség Bencze Sándor KISZ titkár KISZ Papp Mihályné tag Nőtanács Rumos Antal tűzoltóparancsnok önkéntes tűzoltó Mezősi György tűzoltóparancsok helyettes önkéntes tűzoltó Veres Péter tag önkéntes tűzoltó Oláh Antal tag Új Élet Tsz Gyugos Péter tag Kinizsi Tsz. Mihály tag Bocskai Tsz. Szűcs János tag Petőfi Tsz. Maczó József tag Rákóczi Tsz. A bizottság tagjainak foglalkoznia kellett a tűzoltáshoz szükséges felszerelések ellenőrzésével a lakóházak udvarán és a nagyüzemekben egyaránt. Meg kellett szervezni a tűzfigyelő szolgálatot, s megfelelően szervezni az önkéntes tűzoltóegylet tagjait a fokozott tűzveszély idején. A bizottság üléseit a nyár folyamán kéthetente tartotta. 48 Szinte kialakult szokás lett a községi tanács vb. programjában, hogy június első vb ülésén az önkéntes tűzoltóegylet szakmai ügyeivel foglalkoztak az aratás, cséplés időszakának tűzvédelme megszervezése miatt. Így volt ez 1962-ben is, csak azzal a változással, amit a tsz szervezés, a nagyüzemi gazdálkodás hozott, hogy lényegében megszűnt az egyéni aratás és cséplés, így a termelőszövetkezeti tűzvédelmi szolgálatot kellett megszervezni. Erre összpontosított a 44 fővel működő önkéntes tűzoltóegylet is. Ezekben az években öt tsz működött a községben, s a feladat az volt, hogy minden tsz-ben szervezzenek önálló önkéntes tűzoltócsoportot. Ez még eddig nem sikerült, de megvalósítását a vb. elnök feladatul adta a községi tűzoltóegylet közreműködésével, mivel az önkéntes tűzoltók közül 6 fő tsz tag, s ők lehetnek a helyi tűzoltó csoport alapítói. A tűzoltóparancsnok elmondta, hogy a tűzfigyelő szolgálathoz a beosztás alapján legalább 20 fő aktív munkájára van szükség. A továbbiakban arról szólt, hogy egy darab kocsifecskendő felesleges a község felszerelései között, melyet szívesen átadnának valamelyik tsz-nek, mivel azok felszereléssel szinte nem is rendelkeznek, és sajnálja, hogy a szintén feleslegessé vált lajtot is korábban a felettes szervek egy hajdúvidi tsz-nek adták át. A napirendi pont tárgyalása végén a vb határozatot hozott, hogy a kocsifecskendőt egy helyi tsz kapja meg. 49

48 49

U.o. XXIII. 656/a. l0.k. 1961.évi vb. jkv. jún. 5. U.o. XXIII. 656/a. 11.


207

Az 1963.évi beszámolóban elhangzott, hogy felesleges a kocsifecskendő sorsa még mindig nem oldódott meg, ott van a szertárban, mert sorsáról az alosztályparancsnokság rendelkezik, de továbbra is azt szeretnék, hogy az eszköz a faluban maradjon. A parancsnok beszámolójából kitűnik, hogy a 44 fős tagságnak csak a fele aktivizálható, a többiek inkább tiszteletbeli tűzoltók. Az önkéntes tűzoltók csapatát fiatalítani kellene, friss erővel kellene megpezsdíteni az egyesületi életet, s ezt elsősorban gyermekkorban kellene elkezdeni,, úttörő tűzoltóraj szervezésével lehetne indítani, már próbálkoztak, de nem sikerült, a szervezésben a pedagógusi munka nem volt elég hatékony, talán újra kellene társadalmi segítséggel, tűzoltó gyakorlati bemutatóval megnyerni az úttörőket – javasolta beszámolójában Rumos Antal. Az önkéntes tűzoltóság helyzetét és munkáját 1964-ben a végrehajtó bizottság is, a tanácsülés is megtárgyalta, tekintettel arra, hogy megalakulásának 75. évfordulóját ünnepli az egyesület. 75 éves múltjukra büszkék lehetnek, a községben kedvezően alakultak a tűzeseteket mutató számok, mely a megelőző, ellenőrző és felvilágosító munkának egyaránt köszönhető. Az elmúlt évtizedekben egyesület tagjainak létszáma szinte mindig 40 fő fölött volt, tagjai szívesen vállalják ezt a sok időt igénylő társadalmi elfoglaltságot. Az évenként megrendezett területi tűzoltó versenyeken sem szégyenkeztek, többször nyertek első helyezést, de mindig a jók között végeztek. 1964. május 31-én a Hajdúdorogon rendezett járási tűzoltóversenynyel összekapcsolva ünneplik a 75. évfordulót is, melyre a Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága 2000 Ft. jutalomban részesítette az egyesületet. A jubileumi versenyt a vb. tagjai is segítették. Az egyesület sikerei közé tartozik az úttörő tűzoltó csapat megszervezése 1 fiú és 1 leány rajjal. Rumos Antal parancsnok elmondta, hogy társadalmi úton nagyon nehéz ezt a munkát végezni, mert sok esetben igen komoly igényt támaszt a tagokkal szemben, melyet munkája mellett nehezen tud megoldani a tűzoltó, nem beszélve a családdal való törődésről. Az is sajnálatos, hogy a községben működő tűzvédelmi bizottság nem igyekszik munkáját összehangolni az egyesülettel, eddig minimális támogatást adott. Az egyesület a községet öt körzetre osztotta, egy-egy körzethez 4-5 tűzoltó van beosztva, s közöttük l fő a körzetparancsnok. A tűzoltóegylet felügyeleti szerve a Járási Tűzoltó Parancsnokság, de költségvetésileg és az eszközök karbantartása szempontjából a helyi községi tanácshoz tartoznak. A testület anyagi támogatásban nem részesül. Az egyesület munkáját a végrehajtó bizottság elismerte, melyet a 45/1964. sz. vb határozatban megerősített. 50 Rumos Antal , aki 1951 óta községi tűzoltóparancsnok, 1964 óta a községi tanács és a végrehajtó bizottság tagja is. Mint vb tag, aki közvetlenül részt vesz a község irányító munkájában, megbízatása bizonyára előnyös a tűzoltótestület munkájára is. 1965-ben 48 fő a tűzoltó testületi tagok száma. Ebből 35 fő aktívan tevékenykedik. A Mikepércsen rendezett járási tűzoltó versenyen mindkét úttörő raj

50

U. o. XXIII. 656/a. 15. 1964. vb. jkv. május 25.

208


részt vett a felnőtt csapat mellett. A fiú raj 2.díjat nyert, a felnőtt csapat 5. lett, a leányok kiestek. Az 1/1963.sz. BM rendelet értelmében minden termelőszövetkezetnél meg kellett szervezni az önkéntes tűzoltó rajt. Ezeknek a rajoknak kiképzése a községben nem rendszeres, mert a tűzoltó egylet továbbképzéseire nem járnak el. Így nem biztos, hogy tűz esetén elég ütőképesek. Erről mind a tűzvédelmi bizottságnak , mind a tűzoltóságnak meg kell győződni a biztonság érdekében. Az eddig elért jó tűzmegelőző munkát tovább kell folytatni, mert az esetleges kihagyás komoly anyagi károkat okozhat. Az egyesület a tsz-ek tűzvédelmi munkáját úgy is segíti, hogy minden tsz tűzvédelmi megbízottját 2 fő önkéntes tűzoltó patronálja. A községben a kémények tűzbiztonságát a kéményseprőkkel együttműködve felügyelik, s a tűzvédelmi szempontból fontos „kapitányvíz”, szikracsapó, vödör meglétét minden udvarban ellenőrzik. Miután a nyári cséplési munkák a tsz-ek majorjainál összpontosultak, azok tűzvédelmét a tsz szervezi, így a toronyban nyári tűzfigyelő szolgálatot nem kell szervezni.. Az 1967.évi tanácsválasztások idején Rumos Antalt tűzoltóparancsnokot újra megválasztották tanácstagnak, de a végrehajtó bizottságba már nem választották be, s Ő lemondott a tűzoltó parancsnokságról is, helyette Némeczki Jánost választották. A júniusi tanács vb-n már az új parancsnok számolt be a tűzoltó testület munkájáról. A beszámoló vitájában Dr. Kocsis Miklós tanácselnök a következőket mondta : „Egyetértek Szalóki Sándor javaslatával, hogy a tanácsülés részesítse az önkéntes tűzoltó testületet elismerésben jó munkájáért. Az elmúlt időben ugyan kisebb lazaság tapasztalható volt a testület életében. Az oktatások nem mentek zökkenőmentesen, és a kollektív szellem sem volt megfelelő, de ez annak tudható be, hogy a Rumos elvtárs más területen le volt kötve és nem jutott ideje a testület megfelelő irányítására. Szükséges a tűzoltó testület tagjainak fiatalítása is, mert sok koros személy van a testületben, de ez már Némeczki János parancsnok feladata lesz.” 51 1968-ban az önkéntes tűzoltó egylet létszáma az alábbiakra bontható meg: A létszám összesen 58 fő Aktivan dolgozik 32 fő Idősebb személy 12 fő Tiszteletbeli tag 14 fő A fiatalítás is realizálódik, mert az Ifjú Gárda 10 tagja felvételét kérte az önkéntes tűzoltó egyesületbe. Ugyanakkor gondja is van az egyesületnek, mert igen elhasználtak az egyenruhák, s a parancsnok a községi tanácstól az évet értékelő beszámolójában új személyi felszerelések biztosítását kérte. A fentiekkel kapcsolatban az 1969.évi tanács vb ülésen elhangzott, hogy az önkéntes tűzoltó testületnek elég sok veterán és idős tagja van, akik több mint 20 éve fejtenek ki tevékenységet. Ezek a tagok hozzánőttek a testülethez, megszerették a kollektívát, a jelentkező tűzrendészeti feladatokat hivatásuknak érzik. Ezeknél a személyeknél másodlagosan jelentkezik a viszonylag kevés szórakozási lehetőség, ami jelenleg a testület klubtermében adott. Az egyesület fiatalabb tagjainál az össze51

U.o. XXIII. 655/a. 17. tanácsülési jkv. 1967. jún. 29.


209

tartó erő elsődlegesen a szórakozási lehetőségekben jelentkezik. Ilyen szempontból nagy jelentőséggel bírnak az évenként megrendezésre kerülő járási tűzoltó versenyek, az ezt megelőző rendszeres gyakorlatok, melyek a testület tagjaira lelkesítőleg hatnak. A vb-n elhangzott kérdésre válaszolva Némeczki János községi tűzoltóparancsnok elmondta, hogy a Debreceni Járási Tűzrendészeti Parancsnokság intézkedése volt a községi tűzoltó felszerelésből eszközök átadása a Bocskai Tsz részére, melyet a tsz rendben tart és szükség esetén használ. S többi tsz részére felszerelést nem adtak át. Továbbképzések, oktatások, politikai előadások havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt vannak, melynek a községi tűzoltóparancsnok az előadója legtöbb alkalommal. Ezeket az előadásokat a tsz-ek tűzrendészeti brigádjai - a Bocskai Tsz brigádja kivételével - nem nagyon látogatják, legfeljebb a rajparancsnok. A kéményseprő vállalat tagjaival együtt működnek a község kéményeinek rendben tartása érdekében, a kéményseprők tűzoltó egyesület tagjai. A nyári tűzrendészeti tervet az egyesület együtt készíti el a tűzrendészeti bizottsággal, konkréten megjelölve a feladatokat. Az év folyamán történt tűzeset a vasút melletti tűz volt, melyet a vonat mozdonyából kiszállt szikra a tangazdaság búzatáblájában okozott. Azonban a figyelőszolgálat éber volt, a tüzet azonnal jelentette, s a helyi meg a szomszéd városok tűzoltói hamar eloltották, két holdnyi területen keletkezett kár, beleértve a járművek által legázolt vetést is. Szépen kialakult rendszer lett a Hajdúdorogi Községi Tanács munkájában, hogy minden év júniusában megtárgyalták a községi Önkéntes Tűzoltóegylet tevékenységét, ügyeit. Ez nem így volt 1956 előtt, akkor csak esetleges volt a tűzoltó testülettel való foglalkozás ügye. Amikor újra az önkéntességre épült ( 1959) a községi tűzoltóság, attól kezdve minden évben a végrehajtó bizottság előtt vitatták meg egy-egy év munkáját. Ezt talán azzal lehetne magyarázni, hogy a tanácsi vezetés elismerte azt a szabad időből feláldozott önzetlen segítséget, melyet az emberek mások vagyona érdekében hoztak, ez igazi közösségért végzett munka. Ez az egyesület tagsága felé a köszönet hangján a vb. határozatában gyakran elhangzik. Hogy a tűzoltóság milyen komoly tűzmegelőző munkát fejt ki a községben, mutatja 1970-ben az az 519 lakásnál megállapított tűzrendészeti hiányosság ( kéményhiba, kapitányvíz hiány, gyúlékony anyagok rossz helyre, vagy a lakóházhoz közel helyezése stb.), melyet a kéményseprőkkel feltártak és felszólítással, vagy szabálysértési bírsággal a lakót saját érdekében a hiba kijavítására bírták. 52 Az önkéntes tűzoltó testület munkája, feladata a nyári betakarítás idején a legfelelősségteljesebb, a többi időszakban leginkább a felkészítő, megelőző, felvilágosító munka folyik. A nyár folyamán az önkéntes tűzoltó testület 30, a községi tűzrendészeti bizottság tagjai 7 ellenőrzést végeztek, főként a tsz-ek szérűi területén. 3 alkalommal éjszakai ellenőrzés volt, melybe a tsz-ek vezetőit is bevonták, de jelentősebb hiányosságokat nem tapasztaltak, a tűzfigyelő őrök ébren voltak.

52

U. o. XXIII. 656/a. 26. k. tanács vb. jkv. 1970. jún. 1.

210


A debreceni járásban is mint máshol kialakult szokás, hogy a járási tűzoltó versenyt minden évben a járás más-más községében rendezik. Ez azért jó módszer, mert a községi tanács a községi tűzoltó testület munkájára fokozottabban odafigyel, hogy a verseny alkalmával minden meglegyen, a megérkező járási vezetők a községi tűzoltó munkában hibát ne találjanak, mert az a tanács munkáját is minősíti. A dorogi tűzoltóegylet a járási versenyen minden évben részt vett, sőt amikor volt úttörő tűzoltó raja, azokat is benevezte. Az 1972. évi beszámolóban vetődött fel először egy tűzoltó kocsi beszerzésének gondolata, melynek megvalósítása csak a jövő évek feladata lehet. Saját tűzoltó kocsi nélkül komolyabb tűz esetén csak a szomszéd városok (Hajdúnánás, Hajdúböszörmény) tűzoltó kocsija jöhet számításba az ütőképes tűzoltásnál. Az alapos nyári tűzvédelmi munkára való előkészülethez a tsz-ektől az önkéntes tűzoltóság kérje be a nyári felkészülési tervet, ennek alapján eredményesebb segítséget és ellenőrzést tudnak végezni, de ugyanakkor minden termelőszövetkezeti tűzoltó egységet is alaposabb tervező munkára késztetnek 1973. évi vb ülésen Pallagi János, a helyi Petőfi Tsz elnöke, vb tag arról szólt, hogy véleménye szerint változás állt be a termelőszövetkezeti tűzvédelemben. Ha jól működő és jól képzett szövetkezeti tűzoltó raj működik, elsődleges lehet a rájuk való támaszkodás, mivel ők ott együtt dolgoznak, riasztásuk egyszerű, helyismeretük alapos. A munkahely is, a tűzoltó raj is értelmét látja a kiképzésnek, továbbképzésnek. Feladatként jelentkezhet az üzemi felszerelés kiegészítése, gyarapítása, nagyobb tűz esetén pedig a helyi tűzoltó testület és a szomszéd városok tűzoltó kocsijának riasztása.. A tűz elleni védekezésnél, tűzoltásnál a tsz növényvédő, önjáró gépei is jól használhatók fecskendezésre, hisz ezek szórófejesek. A község területén épített új közintézmények, lakóházak műszaki bejárásánál a tűzoltóságot is meg kell hívni, hogy tűzvédelem szempontjából megfelelően készüljön el az épület. A tűzvédelmi bizottság pedig tárgyalja meg egy-egy munkahely tűzvédelmi helyzetét, az elmondottakat jegyzőkönyvbe rögzítsék, meghatározva a feladatokat is. A községi önkéntes tűzoltó egyesület minden évben kapott kisebb-nagyobb összeget vagy a felszerelés, vagy a ruházat bővítésére, a szertár vagy klubszoba karbantartására. A Hajdú-Bihar Megyei Tanácstól 1974-ben 100 000 Ft-ot kaptak a szertár és klubszoba felszerelésének gyarapítására. Ez egyben azt is igazolta, hogy a megyei tanács is elégedett a Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltó Egyesület munkájával. Létszámuk 1975-ben 47 fő. Ebből aktivizálható 28 fő Idősebb pártoló tagok 19 fő Az egyesületet 5 fős vezetőség irányítja, 1975-ben elkészítették és elfogadták az egyesület új alapszabályát. Az egyesület munkáját segíti a községi tűzvédelmi bizottság. Az testület parancsnoka szólt a napi munkáról, az ügyelet szervezésről is. A napi feladatra csak a községben dolgozó tagokat lehet beosztani, akik máshol dolgoznak csak a hétvégi programokon, év végi közgyűlésen tudnak részt venni, ez is magyarázza az aktivizálhatók számát – magyarázta a helyzetet Némeczki János parancsnok.

211


A járási tűzoltó versenyeken az utóbbi években csak 8 – 12 helyezést értek el. Ez azt bizonyítja, hogy a korábbi évekhez képest visszaesés van a gyakorlati munkában. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az elméleti és gyakorlati képzésre, a versenyre való felkészülésre. Hajdúdorogot 12 év után ismét az a megtiszteltetés érte, hogy 1976. május 16-án a Debreceni Járás tűzoltó versenyét ott rendezték. A község derekasan helyt állt, s ebben a helyi munkahelyek is közreműködtek, különösen a Papíripari Vállalat és a Ruhagyár. A község önkéntes tűzoltó csapata 3. helyezést ért el, A Ruhagyár üzemi férfi csapata 3. helyezést ért el, A Ruhagyár üzemi női csapata 1. helyezést ért el. Így a női csapat részt vett a megyei tűzoltó versenyen is. A községi tanács végrehajtó bizottsága írásban is elküldte az elismerést azon munkahelyeknek, akik a járási tűzoltó verseny rendezését anyagilag is támogatták. Az egyesület munkájáról elhangzott, hogy sikernek könyvelik el a Papíripari Vállalat üzemében működő kapcsolt munkakörben függetlenített tűzvédelmi felelős beállítását, akinek keze alatt 32 fős kiképzett üzemi tűzoltó dolgozik. A Ruhagyárban is függetlenített tűzoltó dolgozik 24 fő kiképzett üzemi önkéntes tűzoltóval ( zömmel nők ). Az év folyamán a községben ugyan 5 tűzeset volt, de a jó szervezés eredményeként a kárérték 1200 Ft-ot nem haladta meg. Ez a gyors beavatkozás eredménye volt. 53 Ezekben az években az alábbi kimutatásban szereplő szolgálati érdemérmet vehették át az önkéntes tűzoltók: 1976. év 1977. év 1978. év

5 éves 20 éves 10 éves 20 éves 5 éves 15 éves

6 fő 1 fő 12 fő 12 fő 3 fő 2 fő

10 éves 30 éves 15 éves 30 éves 10 éves 20 éves

2 fő 2 fő 1 fő 3 fő 4 fő 1 fő

A közgyűlés döntése alapján a kitüntetettek pénzjutalomban is részesültek. A tűzoltó egyesület tagjai 1977-ben a tűzoltói feladaton túl rész vettek a belvízvédelmi munkákban is. Eredményesen szerepeltek a nagyközségben rendezett polgárvédelmi bemutató gyakorlaton. Elmondhatjuk, hogy a község, a közösség érdekében mindig aktivizálhatók. Papp György, a községi tanács vb. titkára úgy fogalmazott, hogy a szakigazgatási szerv a tűzoltó egyesület fenntartásához szükséges pénzeszközöket a költségvetésbe betervezi, s a tűzoltóság felszereltsége közepes. Lehet, hogy gyenge közepes, ugyanis 1978-ban a járási versenyekhez új versenyszabályt dolgoztak ki, melyhez feltételekhez kötött versenypálya is kell. Ennek kialakítását a község nem 53

U. o. XXIII. 656/a. 32. tanács vb. jkv. 1976. jun. 14. I.

212


tudta biztosítani, így a színvonalas versenyre gyakorlatilag a község önkéntes tűzoltó csapata nem készülhetett, a járási versenyen csak megfigyelőként vettek részt. 54 Olyan döntés született, hogy 1978, 1979. évben nem vesznek részt a járási versenyen gyakorló pálya hiánya miatt. Ha a pálya 1980-ra elkészül, a csapat elkezdi a felkészülést a járási tűzoltó versenyre. Az önkéntes tűzoltó egyesület együtt működve az üzemi és tsz tűzoltó rajokkal jól megoldotta a nagyközség tűzvédelmi feladatait. A községi tűzesetek legtöbbször villámcsapásból eredtek, vagy olyan kisebb házi tűzesetek voltak, melyet a család helyben eloltott, de azért jelentették, hogy a lakásbiztosítási kötvény alapján a biztosító kárösszeget fizessen, s ahhoz a tűzvédelmi hatóságnak szemrevételezni és jegyzőkönyvezni kellett a helyszínt. Ez a tény látszólag a tűzestek számát megemelte. Az egyesület munkáját a Járási Tűzoltó Parancsnokság felügyelte, a gazdálkodást, a pénzügyi elszámolást a Nagyközségi Tanács VB. Szakigazgatási Szerve irányította és ellenőrizte a rendszerváltásig, s 1990-ben az önkéntes tűzoltó egylet tanácsi szakasza lezárult, az önkormányzat megalakulásával új szakasz kezdődött. The History of the Voluntary Fire Fighting Association of Hajdúdorog Imre Mónus It was in 1952 that the minutes of the general assembly of Hajdúdorog first mentioned the issue of organizing fire fighting in the town. The shabby houses with thatched roofs and plank chimneys constituted a dangerous combination with strawburning ovens. This caused a much concern to the magistrates, and therefore they ordered the procurement of fire fighting equipment for the city, and then they required the replacement of plank chimneys with brick ones. In 1888, a government decree provided that voluntary fire fighting associations be established wherever there were no paid fire brigades. The Voluntary Fire Fighting Association was founded on June 10, 1889, with 51 members. They have drafted and adopted their by-laws. The Association continued to work from year to year, and enjoyed the regular support of the local government. Each year they participated in the county’s, and later in the district’s, fire fighters’ competitions. They improved in terms of their equipment, and they provided for the fire protection of the town. The most successful fire-chief, who was also the one staying longest in office, was Gyula Stima, who received in 1936 the Royal Medal founded by Franz Joseph, in recognition of his achievements. The members of the fire fighting association also received training for tasks related to bombing raids during World War II. In 1948, the fire brigade of Hajdúdorog was nationalized, and the number of full-time fire fighters was set at four. In the summer period, the fire-watching service was organized more efficiency. In 1959, the fire brigade was downgraded and three positions were taken away, and so fire fighting was restored to the form of voluntary association, as in place before 1945. After 1960, the voluntary fire fighting units of workplaces were 54

U. o. XXIII. 656/a. 35. tanács vb. jkv. 1978. jún. l2.


213

reinforced, which further improved the efficiency of work, and cooperation was encouraged with the voluntary fire fighting association. By 1980, a practice field of their own was prepared which enabled the fire brigade to practice more effectively for the competitions. During its almost one hundred years of existence, the number of members in the voluntary fire fighting association always varied between 35 and 50 people.

A HAJDÚDOROGI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYLET

Recommend Documents