MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Hadtudományi Bizottsága
JEGYZŐKÖNYV a hadtudományi folyóiratok minősítésével kapcsolatos 2013. március 11-én tartott üléséről A ülés 2013. március 11-én, 09.30-kor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Bolyai termében volt. Jelen volt: Bertalan György, Farkas Tibor, Földesi Ferenc, Fórizs Sándor, Haig Zsolt, Hajdú Ferenc, Halász László, Hausner Gábor, Heizler György, Huszár János, Kiss Zoltán, Kiss Zoltán László, Király László, Kovács László, Ledács Kiss Jenő, Lukács László, Matetics László, Orosz Zoltán, Resperger István, Szelei Ildikó, Szenes Zoltán, Tálas Péter, Újhegyi Katalin Távol volt: Grósz Andor, Szilvássy László
Szenes Zoltán elnök köszöntötte a megjelenteket. Tájékoztatta a meghívottakat, hogy a Hadtudományi Bizottság (HTB) elnöksége régóta tervez egy szakmai tájékoztatást a katonai szakfolyóiratok szerkesztőbizottságai elnökeinek, főszerkesztőinek, képviselőinek a szakfolyóiratok besorolásával kapcsolatban. A megbeszélés tárgya az új követelményrendszerbe tartozó katonai folyóiratok besorolása, a folyóiratok minőségének javítása. Vizsgálat tárgyává kell tenni még, hogy milyen összefüggés van a folyóirat és a tudományos teljesítmény mérése, valamint a publikálás és a tudományos előmenetel piramisa építkezésében. A megbeszélés előtt a folyóiratok képviselői röviden bemutatkoztak. Halász László, Prof. Emeritus a „Hadmérnök” szerkesztőbizottsági elnöke, korábban az „AARMS” egyik főszerkesztő helyettese. Haig Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyetemi tanára, a Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI) vezetője, a „Bolyai Szemle” folyóirat szerkesztőbizottsági elnökhelyettese, és a „Hadmérnök” folyóirat egyik rovat-vezetője. Szelei Ildikó, a „Hadtudományi Szemle” on-line folyóirat alapító tagja, most pedig főszerkesztője. Földesi Ferenc, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) „Sereg Szemle” felelős szerkesztője. Huszár János, az ÖHP tudományos tanácsának elnöke.
Ledács Kiss Jenő, a „Szakmai Szemle”, a „Felderítő Szemle”, valamint az angol nyelvű „Tradecraft Review” a felelős szerkesztője. Resperger István, a „Szakmai Szemle” és a „Felderítő Szemle” valamint az angol nyelvű „Tradecraft Review” elnöke. Farkas Tibor, az NKE adjunktusa, és a „Hadmérnök” főszerkesztője. Kiss Zoltán László, a „Társadalom és Honvédelem” főszerkesztője. Tálas Péter, a „Nemzet és Biztonság” főszerkesztője. Hausner Gábor, a „Hadtörténelmi Közlemények” főszerkesztője. Hajdú Ferenc, a „Haditechnika és a Katonai Logisztika” felelős szerkesztője Király László, a Magyar Hadtudományi társaság (MHTT) alelnöke, az NKE c. docense és a „Hadtudomány” című folyóirat szerkesztőbizottságának vezetője. Bertalan György, a „Hadtudomány” folyóirat elnök-helyettese. Orosz Zoltán, a „Honvédségi Szemle” szerkesztőbizottsága elnöke. Kiss Zoltán, a „Honvédségi Szemle” szerkesztőbizottsága titkára. Újhegyi Katalin, a „Katasztrófavédelem” magazin felelős szerkesztője. Heizler György, „Katasztrófavédelmi Szemle” főszerkesztője. Fórizs Sándor, a „Határrendészeti Közlemények” főszerkesztője. Lukács László, egyetemi tanár, a „Műszaki Katonai Közlöny” főszerkesztője. Kovács László, a HHK tudományos dékán helyettese, több folyóirat szerkesztőbizottsági elnöke, főszerkesztője, és szerkesztője Kovács László titkár jelezte, hogy számos visszajelzés érkezett a folyóiratok főszerkesztőitől, szerkesztőbizottsági elnökeitől, hogy szükség van egy szakmai egyeztetésre a folyóirat-besorolásokkal kapcsolatban. Szenes Zoltán jelezte, hogy a konzultációról a feljegyzést, és az előadás anyagát mindenkinek megkapja, azok is, akik nem képviseltették magukat az ülésen („Honvédorvos”, „Repüléstudományi Közlemények”). Kovács László a továbbiakban a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHTK) tudományos tevékenységét mutatatta be röviden. A 2012. január 01-el létrejött NKE egyik kara a HHTK (Közigazgatás-tudományi Kar és a Rendészettudományi Kar mellett). Meg kell felelni az egyetem struktúrájának, valamint a HM elvárásainak. Az egyetem/kar jelenleg két doktori iskolával működik, a Hadtudományi Doktori Iskola (HDI), valamint a Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI). A doktori iskolák a témákat folyamatosan a Honvéd Vezérkarral (HVK) egyetértésben hirdetik meg. Az egyetem honlapján található a 2013/2014. évi pályázati felhívás katonai műszaki tudományokban és hadtudományban, amely tartalmazza a mind a két doktori iskola
kutatási témáit. Olyan – MH és HM által fontosnak tartott - témák szerepelnek, amelyeke HVK kérésének megfelelően, vezérkarfőnök úrral egyeztetettek. Jelentkezési határidő doktori képzésre 2013. április 19. Az NKE 19 nappali doktorandusz helylyel rendelkezik, amelyből tíz katonai műszaki és kilenc társadalomtudományi hely. A Közigazgatás-tudományi Kar doktori iskolája is elkezdheti a doktori képzést, sajnálatos módon a Rendészettudományi Kar nem kapta meg a szükséges engedélyt doktori iskolája indításához a Magyar Akkreditációs Bizottságtól (MAB). A kar három intézettel (Katonai Vezetőképző intézet, Katonai Logisztikai Intézet és Katonai Üzemeltető Intézet), és több tanszékkel működik. Minden, ami a katonai vezetőképző szakmákat jelenti /hadászat, hadelmélet, összhaderőnemi vagy a műveleti támogató rész/ a Katonai Vezetőképző Intézet tanszékein, minden, ami logisztika a Katonai Logisztikai Intézetben, és minden, ami egyéb támogató műszaki terület /híradó, informatika, repülésirányítás, repülő műszaki irányítás/ a Katonai Üzemeltető Intézet tanszékein kerül összefoglalásra. A három intézetnek megfelelően sikerült kialakítani egy olyan oktatási struktúrát, ami három intézetnek megfelelően három alap és három mesterképzést jelent 2013/2014-es tanévtől kezdődően /katonai vezetői alap- és mesterszak, katonai logisztikai alap- és mesterszak, katonai üzemeltetés mesterszak/. A kar Dékáni Hivatala végzi az adminisztrációs tevékenységet, valamint a HM-el való kapcsolattartást. A karnak van egy külön Tanulmányi Osztálya, amely a tanulmányi ügyeket és adminisztrációt intézi. A kar rendelkezik még egy átalakulás alatt lévő Katonai át- és Továbbképző Központtal. A Stratégiai és Védelmi Kutató Központ (SVKK) az újonnan felállt Nemzetközi Intézethez kapcsolódva folytatja munkáját. Komoly kihívás elé állítják a kart a nyugdíjtörvényben meghatározott változások. A 280 fős a kar oktatói létszáma 200-220 fő. A nyugdíjaztatás 60 főt érint. Az érintetteknek április végéig el kell dönteni, hogy a nyugdíjat választják, vagy szeretnének közalkalmazotti státuszban tovább oktatni. A 60 főből 37 főnek van tudományos fokozata. A három alap és három mesterszak indítása érdekében gyorsan meg kell találni az utánpótlás lehetőségét. Napi szintű egyeztetések folynak a tárcák minisztereivel, valamint a fenntartói testületekkel. A karnak szoros kapcsolatai vannak a két doktori iskolán kívül a Hadtudományi Bizottsággal, a bizottságon keresztül az MTA-val, valamint Magyar Hadtudományi Társasággal (MHTT). A kar több tudományos folyóiratot gondoz („AARMS”, főszerkesztő Kovács László, „Hadmérnök”, főszerkesztő Farkas Tibor, „Hadtudományi Szemle”, főszerkesztő Szelei Ildikó, „Műszaki Katonai Közlöny” főszerkesztő Lukács László, „Repüléstudományi Közlemények”, főszerkesztő Szilvássy László). A kar támogat több tudományos folyóiratot, amely nem feltétlenül a karhoz kapcsolódik. Feladatot jelent a kar számára a nemzetközi tudományos együttműködés újraépítése, kapcsolattartás a szomszédos országok felsőoktatási intézményeivel. Fontos
a publikálási lehetőségek, cikkek idegen nyelven történő megjelentetésének kölcsönös biztosítása. Szenes Zoltán a doktori pályázatokkal kapcsolatban megerősítette, hogy csak azok kaphatnak támogatást a költségek átvállalásában, akik a prioritási listáról /HVK által fontosnak tartott kutatási témák/ választanak kutatási témát. Kovács László az elhangzottakat még pontosította azzal, hogy a 19 fő állami támogatású helyét nappali doktori képzésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma adja az Egyetemi Doktori Tanács (EDHT) javaslatára. A VKF által támogatott levelező ösztöndíjas tíz helyre civilek és hivatásos tisztek jelentkezését várják, akik a védelmi szférában szeretnének elhelyezkedni, illetve kutatni, és kutatási témáik egybeesnek a HVK által jóváhagyott témákkal. Szenes Zoltán az elhangzottak után rövid ismertetést adott a HTB-ról. Véleménye szerint rendkívül jelentős, hogy hazánkban a hadtudomány, mint tudományos diszciplína elfogadott. A 130 évvel ezelőtt megalakult HTB első elnöke a hadmérnök Hollán Ernő altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár volt. A HTB jogilag - az akadémiai törvény, akadémia SZMSZ, Doktori Szabályzat - fel van hatalmazva bizonyos feladatok, hatáskörök elvégzésre, többek között a folyóiratok minősítésére. Szenes Zoltán a továbbiakban az MTA közgyűléséről ejtett néhány szót. A közgyűlésben az akadémia rendes tagjai, levelező tagjai, valamint a köztestületi tagságot képviselő nem akadémikusi tagok képviselik. Négy fő /Munk Sándor, Padányi József, Csikány Tamás, Gőcze István/ képviseli a közel 300 fős hadtudományi köztestületi tagságot. Az MTA nem akadémikus tagjai minden osztályülésre hivatalosak, szavazati joggal rendelkeznek doktori eljárásokban. Az MTA osztályrendszerben épül fel, a hadtudomány alakulásakor a matematikai tudományokhoz tartozott, magánalapítvány teremtette meg a hadtudományi rendes tagság feltételeit. A XIX. században magánpénzekből finanszírozták az akadémikusi tagságot. 1994-ben alakult újjá a HTB. A hadtudományt besorolták a IX. Osztályba (Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya), amelyhez valamennyi interdiszciplináris vagy multidiszciplináris ágazat tartozik. Az akadémiai reform következtében az Osztálynak 22 bizottságából tíz maradt, köztük önállóan a HTB. A bizottság létszáma 33 fő az akadémikus tagokkal együtt (Michelberger Pál, Simai Mihály, Szabó Miklós). Az MTA doktorainak száma 19 fő. A bizottság többi tagja kandidátusi címmel, illetve PhD tudományos fokozattal rendelkezik. A köztestületi tagság választja meg a 33 fős bizottságot, ezt követően a bizottság választja meg az elnökséget. A HTB elnökségének tagjai Szenes Zoltán, Halász László, Svéd László, Csikány Tamás, Kovács László (titkár). Az akadémiai doktorok a tudományos életben komoly szerepet játszanak /oktatásminősítés, akkreditáció/. Probléma, hogy az MTA doktorai az idősebb generációhoz tartoznak, ezért fontos, hogy a fiatalabb generáció is megszerezze az MTA doktora tudományos címet.
A HTB jogállását, feladatait az MTA-ról szóló törvény, az MTA SZMSZ-e, a doktori ügyrend és a HTB ügyrendje határozza meg. A HTB üléseket tart évente 5-6 alkalommal. Új elemként jelent meg kihelyezett ülések megtartása (a 2012. évi júniusi ülését a bizottság Székesfehérváron tartotta meg). A HTB konferenciákat, rendezvényeket szervez. A HTB állást foglal a hadtudományok körébe tartozó tudományos, tudománypolitikai, kutatásszervezési és személyi kérdésekben. Véleményt nyilvánít szakterületéhez tartozó kutatóintézetek, támogatott kutatócsoportok tevékenységének támogatásában. Véleményezi a könyv- és folyóirat kiadási tervet. Közreműködik doktori eljárásokban és köztestületi tagi felvételi eljárásban. A HTB köztestületi tagjainak száma közel 300 fő, melynek 50-60%-ban aktív. Törekedni kell a tagság létszámának növelésére, mivel a köztestületi tagság a generációs építkezést szolgálja, tovább kell vinni a 130 éves hagyományokat. Nagyon fontos még az MTA a tudományos rendezvényein, valamint a rokon vagy a hadtudománnyal együttműködő diszciplínák rendezvényein való aktívabb részvétel. Ezek az osztályrendezvények az MTA Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz kacsolódnak. A bizottság működésében már hagyománnyá vált a születésnapi köszöntés. A tudományszervezés összefogó szervezete a HM Tudományos Munkacsoportja (TMCS), nem pedig a HTB. A megszűnt a HM Oktatási és Tudományos Tanács helyett nem jött létre új szervezet. A tudománypolitika felügyelete az új államtitkár hatáskörébe tartozik, fontos az ő megkeresése, elképzeléseinek meghallgatása. A VKF évente kibocsátja a preferált doktori kutatási témákat, amit a HTB is tud használni. A HTB központi szerepe olyan szempontból lényeges, hogy a bizottságnak az MTA doktori fokozatszerzéshez tartozó tudományos tevékenységben jogszabály által nevesített jogosítványai vannak. Az MTA reformjával együtt a doktori követelményeket szigorították. Az MTA reformja következtében szervezeti átalakulás is végbement. A korábbi intézeti struktúrából, az összevonások után negyvenből mindössze kilenc intézet maradt. Az átalakítás célja, hogy az igazgatási egységek és a tág értelemben vett háttérintézmények racionálisabban, kisebb költséggel működjenek. A szigorítások megjelentek a nemzetközi követelményben, valamint a tudományos folyóiratokban és tudományos szakkönyvekben való szakmai megjelenésben. Gyenge pontjai a pályázatoknak a publikáció és a hivatkozások. A disszertációkat akkor lehet csak elfogadni, ha könyv formájában megjelennek. A doktori követelményeket egységesítették az Osztály bizottságainál a pontszámok, a struktúra és az összesítő táblázat tekintetében. Az új – tíz évre tervezett követelményekkel kapcsolatban nagyon fontos, hogy mindenki megismerje azokat,
aki az MTA doktora tudományos címre pályáznak, valamint fontos az együttműködés az egyetem és a doktori iskolák vezetésével. Újra kell építeni a PhD képzéssel kapcsolatos követelményrendszert is. A doktori követelményekben benne van, hogy csak az pályázhat, aki a munkásságának legalább 50%-át a hadtudomány területén végzi. Az MTA speciális hadtudományi követelményei 2013. szeptemberben lépnek érvénybe. A katonai szakfolyóiratok vizsgálatát kétévente kell elvégezni. A szeptemberben életbelépő követelményeket jóváhagyta a IX. Osztály és az MTA Doktori Tanácsa. A követelmények megjelentek a „Hadtudomány” folyóirat 2012-es, 3-4 számában, valamint a honlapon is megtekinthetőek lesznek. A folyóiratok besorolásával kapcsolatban az elnök tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a jelenlegi magyar szakfolyóiratokból négy ”A kategóriás”, kilenc „B” kategóriás, a többi „C” kategóriás. Az új követelmények szerint a folyóiratok számának 15-20% lehet „A” kategóriás, 50%-ig „B” kategóriás, 50% felett „C” kategóriás. Az egy családba tartozó folyóiratokat együtt kellett feltüntetni. Egyik legfontosabb követelmény, hogy a szerkesztőbizottságok tagjai rendelkezzenek tudományos fokozattal, valamint pozícióban lévő szakemberek is – tanácsadóként - vegyenek rész a szerkesztőbizottsági munkában. Több folyóirat megszűnt, némelyik be vannak sorolva jogutód folyóirathoz /”Határőrség”/. Külföldi folyóiratoknál csak az került a listába, amire javaslat érkezett, amelybe belekerült magyar katonai szerzőtől publikáció. Ez képezte a külföldi folyóiratlista öszszeállítása alapját. Civil folyóiratokban is lehet publikálni. Értékelésnél azt a pontszámot kell átvenni, amit az ottani szakmai tudományos bizottság adott neki. Mióta a HTB két éve kialakította köztestületi tagsági felvételi rendjét, minden bizottsági ülésen téma volt a köztestületi tagság, melynek létszáma látványosan bővült. Az elmúlt évben a HTB 12 pályázatot tárgyalt meg, és csak egy főt utasított el. Tudományos fokozat megszerzését követően legalább két évig kell publikálni, majd ez után lehet jelentkezni a IX. Osztálynál. Az Osztály megküldi a köztestületi tagi kérelmet a HTB-nak. A bizottság által kijelölt „ad hoc” bizottság értékeli a pályázót és javaslatot tesz a felvételre/elutasításra. Fontos az új generáció belépése a köztestületi tagok sorába, a hagyományok továbbvitele. A HTB ülésein kívül rendezvényeket is tart. Rendezvények területén kiemelkedő volt az „MTA Hadtudományi Köztestületi Tagság III. Tudományos Konferenciája”, valamint a „130 éves az MTA Hadtudományi Bizottsága” tudományos emlékülése az MTA-n. A Hadtudományi Konferencia mind a négy előadását publikálta a Honvédségi Szemle. Az elnökség a 2013-as évben is tervezi rendezvények szervezését az NKE-el, MHTT-vel, valamint más bizottságokkal. A publikációs listát a IX. Osztály kétévente módosítja, ezért problémás a publikációk bevitele az MTMT elektronikus adattárába. Vannak javaslatok, hogy mi kerül-
jön fel a publikációs listára, ezekről évente döntés születik, amit a IX. Osztálynak jóvá kell hagyni (legközelebb 2015-ben). Négy fő (Munk Sándor, Szenes Zoltán, Haig Zsolt, Ács Tibor) véleményezi, hogy az adott publikáció melyik kategóriába tartozik. Az MTA doktora címre pályázó alanyi jogon, egyedi eljárásban külön kérheti a Bizottságtól publikációi beszámítását. de a publikációt – az ad hoc bizottság állásfoglalása alapján – be lehet számítani. Meghatározó kritériumok a kategóriáknál. „A ”kategória: a hazai hadtudomány egészére, vagy egy nagyon meghatározó tudományterületére vonatkozó, széleskörűen ismert, rendszeresen közreadja a hadtudomány eredményeit, magasra értékelt és lektorált. „B” kategória: egy-egy tudományterületen ad közre cikkeket a hadtudományok témakörében, rendszeres időközönként jelenik meg, elismert, elfogadott és lektorált. „C” kategória: hadtudományi szakirodalom részterülete /pl. egészségügy, katasztrófa/, szűkebb szakmai körben ismert és lektorált. A lektorálás valamennyi folyóiratnál követelmény. Egyéb kategória: folyóiratok, kiadványok, konferencia-közlemények, amelyek ritkábban jelennek meg, ISBN számmal rendelkeznek, hadtudománnyal kapcsolatos szakcikkeket tartalmaznak, van szerkesztőbizottságuk és lektoráltak. A konferenciákon tartott előadásokat akkor lehet elfogadni, beszámítani, ha a konferencia-kötetben megjelent. A konferenciakötetnek van szerkesztőbizottsága és van ISBN száma, de ez nem azonos a folyóiratokban megjelent, vagy a könyvekben megjelent publikációkkal. Fontos követelmény a szakfolyóirat jellegének a megőrzése, hiszen minden folyóiratnak van egy eredendő missziós feladata. Ezért bizonyos publikációkat át kell küldeni, egy – a cikk profiljába vágó - másik szerkesztőbizottságnak. A folyóiratoknak legyen rovatrendszere. Egy számban egy embertől csak egy cikk jelenjen meg. Fontos még a nemzetközi kapcsolatok kialakítása. Szenes Zoltán megjegyezte, hogy a szerkesztőbizottsági üléseken meg kellene tárgyalni a követelményrendszert, mert a szerkesztőbizottsági tagok gyakran bírálók is. Hadtudományi folyóiratok nem ismertek a civil világban, a magyar média sem ismeri. A folyóiratok terjesztése komoly logisztikai feladat. A lektorálásokat is jobban meg kell szervezni, a publikáció csak akkor jelenhet meg, amikor mind a két lektor visszaküldte véleményét. A magyar katonai szaknyelv változásával kapcsolatban megjegyezte, hogy májusban meg fog jelenni a magyar katonai helyesírási szótár a VK megrendelésére, a Zrínyi kiadó gondozásában. Ebben az évben lesz egy terminológiai konferencia, melynek célja a magyar nyelv használata az anglicizmusok kiirtásával. A szünetet követően a résztvevők saját kiadványukról tartottak tájékoztatót és problémáikról konzultáltak.
„Műszaki Katonai Közlöny” Lukács László: A folyóiratot a 23 éve alapították. Az MH vezetési program kiadványaként megjelent összevont szám „Műszaki adattár I” néven a 2009-2011 évben megjelent összes cikket tartalmazza. Az adattárból komoly szakmai ismeretek nyerhetőek, I. kötet az eddig megjelent műszaki-katonai folyóiratokat, II. kötet - melynek megjelenése még kérdéses - 216 előadás, konferencia szakanyag, konferencia-cikkek, prezentációk anyagát tartalmazza. 2004-ben az MTA HTB beemelte a mértékadó folyóiratok közé. A tervezet évi négy számot a 21. évfolyamtól már csak on-line van lehetőség megjelentetni. A kiadvány anyagi problémákkal küzd, és a humán forrással is gondok vannak. „Honvédségi Szemle” Kiss Zoltán A „Honvédségi Szemle” az MH kéthavonta megjelenő központi katonai-szakmai folyóirata, amely a korszerű katonai vezetés, a kiképzési tapasztalatok, a szövetségi együttműködés és a műveleti alkalmazás kérdéseivel foglalkozik A decemberi szerkesztőbizottsági ülés döntései alapján szűkebb 5- 7 fős szerkesztőbizottság alakult Orosz tábornok úr vezetésével. Egyben ő látja el a folyóirat főszerkesztői feladatait. A korábbi szerkesztőbizottsági tagok tanácsadó testületet képeznek, az egyes katonai posztokon fegyvernemeknél lévő tábornokok, tisztek lektorként, tanácsadóként vesznek részt a munkában. A szerkesztőbizottság beállította a megújult lap rovat-rendjét is. Bizonyos tematikai sajátosságok kialakítása kívánatos. A lap nem homogén, egyik oldalon a tudományos cikkek, a másik oldalon pedig, részben civileknek szóló cikkek jelennek meg. Probléma a csapatoknál képződő néhány oldalas tapasztalatok közreadása, amelyek nem elégítik ki a tudományos publikációk kritériumait. „Katasztrófavédelmi Szemle” Heizler György Az 1800 példányban megjelenő kiadványnak alapvetően civil olvasótábora van, mivel sok a civil katasztrófavédelmi szakember. Csapattiszteknek fontos az olvasása, illetve a benne történő publikálás. A szerkesztőbizottság a szigorú szabályok szerint felállt. Kialakult egy szilárd rovatrend. A szakmai fórum rovatokban a szakmai tartalmakra világítanak rá. Nem követelik meg szigorúan a publikáció követelményeit. Kialakult olvasótábort nem akarják elveszíteni, ugyanakkor a követelményekhez is igazodni kell. „Katasztrófavédelem” Újhegyi Katalin A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűz-, polgári védelmi és iparbiztonsági képes folyóirata. Megjelenik havonként. Haig Zsolt hozzászólásában elmondta, hogy a doktori iskolában a tudományos fokozatra pályázó jelöltnél a tudományos publikáció komoly követelmény. Meghatározták, hogy lektorált vagy nem lektorált folyóiratban, konferencia-kiadványban milyen szinten kell teljesíteni, és ezt pontozzák a DSZ iránymutatása alapján. Jelentkezéskor
el kell végezni egy minimum-követelmény ellenőrzést. Vannak folyóiratok, amelyekben megjelennek lektorált cikkek, és van bennük pl. tudósítás. Tudósítás akkor sem számolható el, ha lektorált folyóiratban jelent meg. „AARMS” Kovács László A 2012-es év átmeneti év volt két számmal. A lap az NKE központi angol nyelvű kiadványává válik új szerkesztőbizottsággal a Szenátus áldásával. Az Egyetem kiadója fogja gondozni, nyomtatni, terjeszteni. A kiadvány on-line verzióját is az NKE fogja kezelni. Az egyetem mellett alakult egy kiadó, akik végzik a központi kiadványozást. Hamarosan megjelenik a 2013-as év első száma. „Nemzet és Biztonság” Szenes Zoltán /Tálas Péter távollétében/ Az NKE részéről még nem volt döntés, hogy egyetemi folyóirat legyen-e a kiadvány, amely tavaly óta nem jelent meg. Úgy néz ki, hogy egyetemi folyóirat lesz az „AARMS”-hoz hasonlóan, de ehhez szenátusi döntés kell. Egyenlőre on-line-s folyóirat formájában fog megjelenni. Aggályos, hogy a szakértők más egyetemek kiadványaiban fognak publikálni. „Hadmérnök” Haig Zsolt A kiadvány 2006-ban indult on-line folyóiratként. Nagyszámú publikációs lehetőséget tud biztosítani a hallgatóknak és a oktatóknak. Leginkább a PhD hallgatók /KMDI/ publikálnak ebben a körben. Folyamatosan megköveteltük a lektorálást. A főszerkesztői feladatkört Farkas Tibor vette át Kovács Lászlótól. „Bolyai Szemle” Haig Zsolt A „Bolyai Hírek” volt az indító folyóirat, ennek jogutójaként jelent mega kiadvány. Mérnök-műszaki jellegű írások jelennek meg a kiadványban. Rovatai lefedik a műszaki technikai szakterület minden szegmensét. Van haditechnikai-történeti rovat. Ez idáig nyomtatásban jelent meg, de a továbbiakban on-line módon fog működni. Kovács László hozzáfűzte, hogy a szerkesztőbizottságba nemzetközi tagokat kell betenni. A kiadványt egyetemi finanszírozásból nyomtatásban évi négy számmal lehet megjelentetni. Az egyetem szervezeti átalakulása után talán már több lehetőség lesz foglalkozni a folyóirat kiadással. „Határrendészeti Tanulmányok” Fórizs Sándor A kiadványnak nagy hagyománya volt, a határőrségnél dolgozó hivatásos állományt célozta meg. A hivatásos állomány 12 ezer fős létszáma 1200 főre csökkent. Eltűntek a kiadvány mögötti a nagy szervezetek /Határőrség Országos Parancsnoksága/. A határ-rendészeti vonal a rendőrségnél egy főosztályban csúcsosodik ki. A legtöbb munkatárs kirendeltségeken tiszthelyettes, a területen alig dolgozik tiszt. Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Szakosztálya igyekezett ezt az újságot fenntartani, de csak on-line sikerült. Tavaly mindössze egy kiadás volt. Folyamatban van a szerkesztőbizottság kiegészítése. Próbálnak pénzt szerezni arra, hogy papírformában is megjelenhessen a kiadvány. Lehetőség még a menekültüggyel - és egyéb ilyen társ-
szervezetekkel, ahol érintkezési területek vannak a témában - közös kiadványt készíteni és ezzel szélesíteni a bázist. „Hadtudományi Szemle” Szelei Ildikó A HHTK két éve alapított on-line folyóirata. Akkor még nem voltak financiális gondok. A kiadvány oldalát feltörték, hirdetések jelentek meg rajta, amit az informatikusoknak sikerült rendbe hozni. Papír alapon nincs mód a megjelentetésre. A kiadványok közötti verseny miatt még nevesebb tagokat kell a rovat élére megszerezni. A doktoranduszoktól kell megjelentetni cikkeket. A pontszám miatt fontos lesz azoknak is, akik nagydoktori címre pályáznak. A folyóirat négy rovattal rendelkezik (általános, társadalomtudományi, hadművészet, biztonságpolitikai), idegen nyelven is megjelennek benne tanulmányok. „Sereg Szemle” Földesi Ferenc Az ÖHP jó helyzetben van anyagi szempontból, honoráriumot tud fizetni a szerzőknek, a lektoroknak. A szerkesztőbizottságot átalakította, kizárólag tudományos fokozattal rendelkező személyek vannak a szerkesztőbizottságban, lektorálást is ennek megfelelően hajtja végre. A kiadvány terjesztésével kapcsolatban kérdésként tette fel, van-e előírás arra, hogy egy minősített és besorolt folyóiratot, a köteles példányok megküldésén kívül hova lehet megküldeni. Kérdésként tette fel még, hogy egy besorolt folyóirat mennyiben és milyen mértékben tartalmazhat reklámokat, hiszen azok biztosítják a folyóirat talpon maradását. Felvette, hogy bizonyos cikkeket miért kell megküldeni egy másik társlapnak, ha a megjelentetés feltételeinek megfelel a lap /pl. hadtörténelmi témájú cikkek/. Bírálónak a szakterület ismerőjét kérik fel. Gond még, hogy több szerkesztőbizottsági tag nyugállományú, és június 31-el lejár a mandátumuk. Reméli, hogy az ÖHP folyóirata tovább is megjelenik. Tájékoztatta a HTB elnökét, hogy kéréssel fordult hozzá a szervezés megakadása miatt, mert Veszprémben az MTA területi szervénél szeretnének megalapítani egy hadtudományi vagy hadtörténeti munkabizottságot. Több fokozattal rendelkező személy jelentkezett, hogy a bizottság megalakulása esetén részt vennének a munkában. Huszár János: Fontosnak tartja a folyóiratot és színvonalának megtartását. A lap rendelkezik a feltételekkel és be is tudnak fogadni cikkeket, amelyek komoly nívóval rendelkeznek, és a gyakorlati élet tapasztalatait mutatják be. Földesi Ferenc utódjául tudományos fokozattal rendelkező személyt szeretnének. „Felderítő Szemle” Resperger István A „Felderítő Szemle” 2002 óta jelenik meg, a „Szakmai Szemle” 1993 óta. A „Szakmai Szemle” angol nyelvű változata 1994-ben jelent meg először papír alapon. A szerkesztőbizottság létszáma tíz fő. Szigorítások történtek a lektorálásoknál, hivatkozásoknál.
A lap gyengesége, hogy kevés a lektor, a tíz fő doktori fokozattal rendelkező személy leterheltsége az alakulatoknál nagy. Fontos a színvonal megtartása. Tudományos és nemzetközi kitekintésben is előre kell lépni. Ledács Kiss Jenő Bár a követelmények között nem szerepel, a „Felderítő Szemle”-nél minden cikk második éve egy absztrakttal és kulcsszavakkal indul angol és magyar nyelven. Utána következik maga a tanulmány, tudományos cikk. A „Hírek és események” rovatban (biztonságpolitika, történelem, szakmatörténet, recenzió, tudósítás) megjelent cikkek lektoráltak, mindenféle tekintetben megfelelnek a követelményeknek, a folyóirat maradhat abban a kategóriában, amely kielégíti az adott kategória követelményeit. „Hadmérnök” Farkas Tibor A lap 2006 júniusa óta működik, melyben az egyetem oktatóinak, kutatóinak, hallgatóinak, doktoranduszainak a közleményei jelennek meg évente négy számban. A sok publikáció között lehet válogatni, ha szükséges, a lektorok többször is visszaküldik a cikkeket. A tíz rovat között van „Fórum” rovat, ahová kevésbé besorolható cikkek jelennek meg. A kiadvány idegen nyelven is befogad publikációkat, amelyeket szaklektorok véleményeznek. Fontosnak tartja a színvonalat megtartását, és valamilyen irányban előre vitelét akár nemzetközi kitekintéssel, akár más területeken publikáló személyek bevonásával. A működés feltételeiről a Szenátus gondoskodik. „Társadalom és Honvédelem” Kiss Zoltán László A Társadalom és Honvédelem a 1997-2011. közötti időszakban a ZMNE tudományos kiadványa volt. 16 évfolyamban 35 kötet jelent meg, amelyekben 500 tanulmányt közöltünk lektorálva! Csaknem minden folyóiratszám nem csupán magyar, hanem angol nyelvű rezümével is ellátott. A vezető magyar társadalomtudósok, honvédelmi felső vezetők írásainak közlése mellett nem zárkóznak el más egyetemek, kutató intézetek írásainak közlésétől (jellemzően magyar nyelven, de volt arra is példa, hogy külföldi szakember angol nyelvű írását is közreadták.) A szerkesztőbizottság elnöke Harai Dénes, felelős szerkesztője Szabó A. Ferenc. A kiadvány rovatai: Tanulmányok, Dokumentumok, Interjúk, Jubileum, Hallgatók és doktoranduszok fóruma, Szemle. Szükség lenne a folyóirat tartalmának online formában való megjelentetése. „Haditechnika” „Katonai Logisztika” Hajdú Ferenc A „Haditechnika” gyökerei közösek a „Műszaki Katonai Közlönnyel”. 1956-58-ban jelent meg először négy lapszámmal. 1967-től jelenik meg folyamatosan „Haditechnikai Szemle” néven. 2006 óta jelenik meg évente hatszor 4500 példányban. A lapnak 500600 előfizetője van. A lapot megkapják könyvárak, egyetemek, honvédelmi bizottság, alakulatok parancsnokai, tehát katonák is hozzáférnek. A lap lektorált. A szerkesztőség 2 főből áll, mind a kettő PhD fokozattal rendelkezik. A kiadvány szerzőknek és lek-
toroknak tud honoráriumot fizetni. Állandó rovatszerkezete van. Külföldön is ismert a folyóirat. A lap célja forrásértékű anyagok publikálása. Kéziratok bőségesen vannak, ami fontos a lap színvonalának megtartása szempontjából. Az Interneten való megjelenést finanszírozási okok miatt el kellett hagyni. A „Katonai Logisztika” folyóirat 1991 óta létezik, jogelődje a Hadtápbiztosítás volt. Jelen formájában már csak elektronikusan jelenik meg. Semmilyen forrás nincs rá biztosítva. Prioritási sorrend „Haditechnika”, utána a „Katonai Logisztika”. A folyóirat megjelenése tulajdonosfüggő. A kiadvány megjelentetésekor két jogi személyt kell feltüntetni, egyik a felelős szerkesztő, a másik a felelős kiadó. Financiális okok miatt a felelős kiadókkal, tulajdonosokkal is beszélni kellene. Javasolta a Zrínyi Média nevezetű szervezettel a kapcsolatfelvételt, mivel gyakorlattal rendelkeznek nyomtatásban, terjesztésben, raktározásban. „Hadtudomány” Király László A 2010-ben jelent megjelent folyóirat 20. éves jubileumi számának lényege az a repertórium, amely feldolgozta az előző 20 év minden egyes számát /szerzők, cikkek, megjelenések visszakereshetők/. A folyóirat évi négy számmal jelenik meg nyomtatásban és elektronikusan. Mindkét formának azonos a rovatrendje. A cikkek lektoráltak. Az absztraktok angolul is megjelennek. A „Hadtörténelmi Közlemények”-el jó az együttműködés. A „Sereg Szemle”-vel történt megállapodás alapján a „Hadtudomány” inkább tudományelméleti kérdéseket, a „Sereg Szemle” pedig a gyakorlati oldallal foglalkozó cikkeket jelentet meg. „Hadtörténelmi Közlemények” Hausner Gábor A folyóiratot az MTA alapította 126 éve. A 2. világháborút követően a HIM folyóirataként működik. Óriási előny, hogy egy szervezet van a kiadvány mögött. A lap finanszírozását részben a HIM költségvetéséből, részben pályázatokkal lehet megoldani /nyomdaköltség, honorárium/. A folyóiratot a hadtörténelem fejlesztésre, hozta létre az MTA. Kizárólag magyar, illetve magyar vonatkozású hadtörténelemmel foglalkozik az újság. Kezdettől fogva volt szerkesztőbizottság. Van a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA) egy Folyóirat-kiadás Kollégiuma, amely kialakított egy egységes folyóirat-támogatási rendszert. Itt a legextrémebb folyóiratok is pályázhatnak. Nincs akadálya a hadtudományi folyóiratok pályázatának sem. Fontos, hogy ne legyenek összevont számok, és legyen nemzetközi megjelenés. A kiadvány internetes megjelenésében, amely nemzetközi elvárás is, komoly nehézségek vannak. A lap nyomtatott formában jelenik meg. Elkészült 1888-tól 2010-ig a teljes hadtörténelmi közleményeknek a feldolgozása. Mindenre kereshető /szavakra, szerzőkre kiterjedő/ hatalmas adatbázis.
Minden folyóiratnál nagyon fontos a szemle rovat. Nemzetközi folyóiratoknál is nagyon fontos a recenzió. A lap az egyetlen olyan magyarországi folyóirat, amely tudományterületi bibliográfiát közöl évente. Ez évtől a kiadvány befogad idegen nyelvű cikkeket, tanulmányokat. Szenes Zoltán végezetül tájékoztatta a bizottságot, hogy Orosz Zoltán VKF helyettes úrral megkeresik a tudományos munkáért felelős új államtitkárt (Dankó István), mivel kiemelten fontos az MTA, valamint a HM közötti együttműködési megállapodás újratárgyalása, a kiadványok interneten történő megjelenésének biztosítása, a pénzügyi problémák megoldása. Az elnök külön szólt az impakt faktor problémaköréről. Ebben a követelményrendszerben a társadalomtudományok miatt az impakt faktor nem követelmény, nem kötelező egyelőre, de a későbbiekben azzá válhat. Az elhangzottakon kívül szükséges tulajdonosi könyvkiadás témában egy felelős megbeszélés. Az elnök felajánlotta, hogy meghívás esetén szívesen vesz részt azokon a szerkesztőbizottsági üléseken, ahol a szerkesztőbizottsági tagok a folyóiratok besorolásával kapcsolatos új követelményrendszert megvitatják. Szenes Zoltán megköszönte a jelenlévők aktív részvételét és az ülést bezárta.
Budapest, 2013. március 11- én
Asztalos Katalin jegyzőkönyv-vezető
Kovács László titkár
Szenes Zoltán elnök
