A gyógyturizmus nemzetközi tendenciái – magyarországi konzekvenciák Kincses Gyula főigazgató Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Kincses Gy. 2009.
1/31
Napirend • A gyógyturizmus fogalmának fejlődése • A gyógyturizmus jelene • A gyógyturizmus jelentősége • A gyógyturizmus jövője
Kincses Gy. 2009.
2/31
Gyógyturizmus - történeti gyökerek • Már a történeti gyökerek is kettősek, melyek magukban hordozzák a gyógyturizmus két eltérő ágát, a – természetes gyógytényező (és ráépülő szolgáltatás) felkeresése, – gyógyító hely/szolgáltató felkeresése.
• A „medical tourism” gyökerei – Már a régi görögök is… (De tényleg.) • Epidaurosz – Aszkleipiosz (Aesculapius); • A gyógyító helyek csak a hitre épülve (szolgáltatás nélkül) a búcsújáró, csodatévő helyek. Kincses Gy. 2009.
3/31
A fogalom fejlődése I. A XX. század előtt – A gyógyhelyek kialakulása • A vizes fürdők csak termál vízre tudtak épülni Európa északibb felén. A termál vizek egy része gyógyvíz, rájönnek ennek jó hatására. • Ezekre a gyógy- és termálfürdőkre kiegészítő szolgáltatások épültek: kialakultak a fürdőhelyek, illetve az ezekhez kapcsolódó egészségügyi létesítmények, szanatóriumok. • Emellett voltak a kegyhelyek, búcsúk, szintén kapcsolódó létesítményekkel. • A fejlődés innentől a XX. században kettéválik. Kincses Gy. 2009.
4/31
A fogalom fejlődése II. • A fejlődés a XX. században ketté vált, kialakulnak az ágak, új profilok. – Gyógytényezőre alapozott gyógyhelyek • A technológiai fejlődés következményeként a fogalom kitágul „felfele” (eü szolgáltatások) és „lefele” (wellness stb.) is, • a kék medence általánosan visszaszorítja a barna medencét.
– Orvosi turizmus: • fejlődik az orvostudomány: már nem a szentek gyógyítanak, hanem a jó és neves orvosok, és gyógyintézmények, • megjelennek az ellátási hiányok és a finanszírozási kényszerek – a XX. század végén intenzív fejlődés indul, • EU: a határon átnyúló ellátások szabályozási igénye. Kincses Gy. 2009.
5/31
A mai gyógyturisztikai piac • A fogalmak és a funkciók átalakultak. • Elválik egymástól az – „egészségturizmus” (prevenció, rekreáció), – „gyógyturizmus” (medical tourism, az orvosi szolgáltatásokra alapozott turizmus).
• A gyógyturizmus (medical tourism) zömmel levált a gyógyhelyekről, és a szolgáltató központokba sűrűsödik. • A gyógytényezőkre alapozott turizmus részben beolvad a wellness-fitness-élményfürdős világba, amely az általános turisztikai infrastruktúra részévé válik. Fejlődnek a nagy hagyományú gyógyfürdők köré szervezett komplex (élményfürdő + gyógyászati + orvosi szolgáltatás) központok Hévíztől Hajdúszoboszlóig. Kincses Gy. 2009.
6/31
A hagyományos gyógyturizmus Egészségturizmus
Prevenciós, rekreációs turizmus
Wellness, aktív-fitness, selfness stb.
Kincses Gy. 2009.
Gyógyturizmus
természeti gyógy-tényezökre
Medical wellness
alapozott gyógyhelyek
7/31
Orvosi tevékenységen alapuló gyógyturizmus
Egészségturizmus
Prevenciós, rekreációs turizmus
Wellness, aktív-fitness, selfness stb.
Gyógyturizmus
Rehabilitációs turizmus (természeti erőforrások, gyógyászati szolgáltatások túlsúlya)
Medical wellness
Orvosi tevékenységen alapuló gyógyturizmus
Turisztikai szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások Kincses Gy.2009. 2009. Kincses,
8/31
Napirend • A gyógyturizmus fogalmának fejlődése • A gyógyturizmus jelene • A gyógyturizmus jelentősége • A gyógyturizmus jövője
Kincses Gy. 2009.
9/31
A gyógyturizmus jellemzői • Motivátorok – Ár (olcsóbb szolgáltatás) – Minőségi hiány pótlása (más technológia, komfort, megbízhatóság, „nagy név” garanciája) – Hozzáférés • Mennyiségi hiány pótlása (várólista kerülése) • Szabályozási (szabályozatlansági) jogi könnyítés (mesterséges megtermékenyítés, de pl.: őssejt ipar…)
• Típusok ennek megfelelően – Árelőny típusú szolgáltatók / országok – Minőség-előny típusú szolgáltatók / országok – Hiányt pótló szolgáltatásra alapozott szolgáltatók Kincses Gy. 2009.
10/31
A gyógyturizmus-piac fejlődési irányai Ma általában ott alakul ki kereslet, ahol: • a szolgáltatás terhét az egyén (is) viseli – üzleti típusú az egészségbiztosítás modellje (USA), – a szolgáltatás jellemző módon nem része a csomagnak (fogászat, gyógyfürdő, szanatórium stb.).
• Időtényező miatt megy máshova (várólista). • Más technika érhető el, vagy más a szabályozás – otthon nem elérhető magas színvonalú ellátás, – más típusú, szemléletű gyógyítás (a gyógytényezőtől az ayurvédáig), – más szabályozás (pl. szigorú olasz lombikbébi program).
• Komplex élménykeresés: üdülés és rehabilitációs kezelések összekötése. Kincses Gy. 2009.
11/31
A gyógyturizmus ma a világban • Az orvosi szolgáltatásokra épülő gyógyturizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága. • 2006-ban az egészségturizmus világpiacát szakértők (McKinsey and Co.) 60 milliárd dollárra becsülték, 2012-re ez 100 milliárd dollárra növekedhet. • Egyes (zömmel távol-keleti) országok erre iparszerűen álltak rá. • A gyógyturizmus a turizmusnak az az ága, ahol a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó fajlagos költés. • A piac felosztása a vége felé tart… Kincses Gy. 2009.
12/31
A gyógyturizmus irányai • Ahonnan a betegek tömegesen mennek: – Észak-Amerika, Anglia, Közel-Kelet, Oroszország, – potenciálisan: Nyugat-Európa, Távol-Kelet, Ukrajna.
• Ahová a betegek tömegesen mennek: – – – –
India, Thaiföld, Szingapúr, Mexikó, Brazília, Costa Rica, Panama, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Törökország Észak-Amerika.
Kincses Gy. 2009.
13/31
A magyar piac jellemzői • A magyar gyógyturisztikai piacra vonatkozóan statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, így becslésekre kell hagyatkozni. • Nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy az esetek kb. 80%-át és a bevétel nagyjából felét az osztrák határmenti (elsősorban) fogászati turizmus hozza. • A bevételek másik részét az erre szakosodott utazás-szervezőkön keresztül érkező egyesült királyságbeli, ír, francia, dán, német és svájci páciensek adják (fogászat + esztétika). • Egyelőre nem jelentős, de potenciáljában nagy szeletét képezik a piacnak a közszolgáltatókhoz érkező betegek. • Utóbbiból elsősorban a román állampolgárok térítésköteles (azaz szabadáras) látogatásai tesznek ki jelentősebb tömeget. Kincses Gy. 2009.
14/31
A magyar piac számokban 2007-es adatok
Esetszám
Bevétel (mrd Ft)
Közfinanszírozású intézményekben államközi elszámolású ellátás (‘E’ térítési kategória) Közfinanszírozású intézményekben jelentett térítésköteles ellátás (‘4’ térítési kategória)
624
0,11
2 929 jelentett
0,5-1
Fogászat
Kb. 180 000
30- 45
Plasztikai sebészet/Szemészet/Szülészetnőgyógyászat
Nem ismert
4-5
Magánintézményekben térítésköteles ellátás
Egészségügyi szolgáltatásokon alapuló turizmus összesen Gyógy- és wellness-szállók magyar vendégei
899 400 fő
16,2
Gyógy- és wellness-szállók külföldi vendégei
444 600 fő
13,6
Kincses Gy. 2009.
15/31
30-50
Agenda • A gyógyturizmus fogalmának fejlődése • A gyógyturizmus jelene • A gyógyturizmus jelentősége • A gyógyturizmus jövője
Kincses Gy. 2009.
16/31
Miért és kinek fontos a gyógyturizmus? Általában, az országnak: • A gazdasági válság átrendezi a világ-gazdaságot. Magyarországnak is újra kell pozícionálnia magát, ehhez prioritások kellenek. • Az esélyes pontok: a geopolitikai szerep jobb kihasználása („hídfőállás”) és a a szolgáltatásokra (hozzáadott értékre) épülő ágazatok. • Ezért egy új Magyarországon kiemelt szerepe lehet az egészségügynek, és az erre épülő/ezt megalapozó egészségiparnak, ebben a gyógy-turizmusnak. Kincses Gy. 2009.
17/31
Célok/várt eredmények az ország és a költségvetés szempontjából • Az ország pozitív pozicionálása az egészség fókuszba kerülésével. • A gazdasági válság hatásainak mérséklése a hátrányos területeken (turisztikai piac stabilizálása szélesebb beszállítói körben jelent munkahely-megőrzést). • Az egészségügyi ellátórendszer működésének stabilizálása a kiegészítő források jobb bevonásával. • Az egészségügy szürkegazdaság jellegének csökkentése • a legális többletszolgáltatások támogatásával, • a tisztán piaci szféra kontroll alá helyezésével (a hivatalosan lekötött/kiajánlott kapacitások számlakötelesek). Kincses Gy. 2009.
18/31
Célok/várt eredmények a turizmus-ágazat szempontjából • A válság időszakában az átpozícionálással a piaci pozíció őrzése, esetleg erősítése a recessziós időszakban is. • A létező turisztikai kapacitások jobb kihasználása. • A válság-kezelésből hosszú távú stratégiai előnnyel kerül ki a turizmus. • Globális cél: a természeti és épített erőforrások minél nagyobb hozzáadott értékkel való árulása.
Kincses Gy. 2009.
19/31
Célok/várt eredmények az egészségügyi ágazat szempontjából • A piaci bevétel fokozása a közszolgáltatást nyújtó intézményeknél • az OEP által csak részben lekötött kapacitások jobb kihasználása, • kiegészítő bevételt jelentő szolgáltatások árulása. • Legális többletjövedelem biztosítása az ágazat dogozóinak • az intézmény piaci szolgáltatásai terhére, • másodállás lehetősége gyógy- és egészségturizmus intézményeiben. • A high-tech ellátások biztonságának, hatékonyságának javítása a jobb kihasználás és nagyobb esetszám miatt. • Munkaerő megőrzés (ne az orvos menjen el magasabb bérért, hanem hozzuk ide a jól fizető beteget). Kincses Gy. 2009.
20/31
Az új irány 1.
2. 3.
A gyógyturizmus fogalmának kiterjesztése: a természetes gyógy-tényezők mellett a minőségi, hightech alapú orvosi szolgáltatások (implantációk, szívműtét, fogászat stb.) piac-képessé tétele. A turisztikai szolgáltatásokhoz minél több egészség célú szolgáltatás hozzákapcsolása. (wellness, gyógyászati ellátások, szűrések, preventív szolgáltatások…) Az egészségügyi szolgáltatásokhoz minél több turisztikai szolgáltatás kapcsolása komplex csomagokban.
Kincses Gy. 2009.
21/31
A közös program hatásai • Gazdaság-élénkítő és munkahelyteremtő. • Egyszerre javítja az egészségügyi és a turisztikai ágazat pozícióját, tartósan biztonságos jövőképet ad a turisztikai ágazatnak. • Csökkenti a turizmus kitettségét a gazdasági környezet változásainak. • Általában javítja az egészségi állapotot, és az egészségügyi szolgáltatások színvonalát. • Javítja az ÚMFT források hasznosulását. • Segíti az egészségügyi ellátás működési biztonságát, az ellátás minőségének, körülményeinek javulását. • Segít az egészségügy újrapozícionálásban (pénznyelő közszolgáltatás helyett dinamikusan fejlődő szolgáltatási ágazat). Kincses Gy. 2009.
22/31
Napirend • A gyógyturizmus fogalmának fejlődése • A gyógyturizmus jelene • A gyógyturizmus jelentősége • A gyógyturizmus jövője
Kincses Gy. 2009.
23/31
Hagyományok, amire építhetünk • Nemzetközileg ismert nagy egyéniségek: Semmelweis, Szentgyörgyi stb.. • A szakmai közvélemény ennél jóval több nevet ismer: Politzertől, Fodor Józseftől a Hültl Hüméren át a Bárány és Békésyig. • Az orvosképzés piacán ma Magyarország jelentős pozíciót foglal el. • Kiemelkedő a gyógyvízkészletünk, és a gyógyvízre alapozott rehabilitációban komoly hírünk és hagyományaink vannak. • A Pető-módszer is egy hungarikum. • Magyarország a fogászati turizmusban jól pozícionált, és feljövőben van az esztétikai sebészet is. • A wellness turizmus dinamikusan fejlődő ágazat. Kincses Gy. 2009.
24/31
A kiindulási pont • A startpozíciónk (régi és új hagyományaink, adottságaink) jó. • A világtendenciák nem jelentenek automatikus további növekedést Magyarországon. • Ehhez a gyógyturizmus mindkét ágában szemléletváltásra van szükség.
Kincses Gy. 2009.
25/31
A természeti erőforrásra épülő gyógyturizmus I. • A gyógyvíz jelentősége önmagában leértékelődik, mert – a terápiás lehetőségek kibővültek, – a barna medence helyét átveszi a kék-medence.
• Következmény: – a fürdő és a ráépülő szolgáltatások felértékelődése, és terjedése, ezzel a gyógyvíz unikalitásának leértékelődése, – a gyógyhelyek nem a gyógyvíz-lelőhelyhez kötöttek, hanem • ahol általában szolgáltató központ, attraktivitás, turizmus van, • ahol pénz (tőke/kereslet) van… Kincses Gy. 2009.
26/31
A természeti erőforrásra épülő gyógyturizmus II. A megoldás: • a gyógyfürdőket, gyógyszállókat az infrastruktúra és a kiszolgálás minőségében a wellness és élményfürdők színvonalára kell felhozni; • a wellness és élményfürdő fejlesztéseket gyógyvízre telepítve, azokkal komplex szolgáltatási rendszert képezve kell támogatni; • a gyógyvíz alapú szolgáltatásokban növelni kell a medikális szolgáltatások arányát, ahol lehet az adott probléma teljes vertikumát kell egy intézményben/térségben nyújtani (a kezelésre alkalmas gyógy-tényezőkhöz a gyógyászati szolgáltatásokon kívül a medical wellness szolgáltatásai mellett reumatológia és ízület-sebészeti központ is társul); • a marketingben erősen kell használni a szakmai elemeket, a gyógyvíz unikális jellegét, terápiás spektrumát. Igaz ez akkor is, ha ez inkább marketing célú, és a konkrét betegeknél szélesebb közönséget céloz meg a tudományos megalapozottság hitelességével. Kincses Gy. 2009.
27/31
Az orvosi szolgáltatásra alapozott gyógyturizmus • Ma a piaci pozíciónk árelőnyre alapozott. • Az olcsóság nem lehet tartós, stratégiai cél. • Ezért: a stratégiai cél, hogy Magyarország az árelőny típusú szolgáltatás-csoportból a minőségelőny/hiánypótló szolgáltatást nyújtó csoportba kerüljön át. • Ehhez elengedhetetlen – a szolgáltatások egyenszilárdságú fejlesztése, – minőségtanúsítási rendszer működtetése. Kincses Gy. 2009.
28/31
Teendők - prioritások • Koncentráció – a fejlesztésben (kiemelt gyógytérségek), – a marketingben (ernyőmarketing az akkreditáció alapján a turizmus ágazattal közösen).
• Szinergizmus a két ágazat között és a területfejlesztésben. • Komplexitás (úgy az egészségügyi, mint a turisztikai szolgáltatásokban, és együtt…). • Nemzetközi szinten is értelmezhető minőségbiztosítási és akkreditációs rendszer kialakítása, amely piacra segíti a minőségi szolgáltatásokat és kiszűri a nem megfelelő szakmaiságú vállalkozásokat. Kincses Gy. 2009.
29/31
Összegzés • A magyar egészségügy csak több lábon állással finanszírozható. • Az egyik kitörési pont a külső forrás bevonásra a gyógyturizmus. • Szinergista hatás lehet az egészségügyi ágazat és a turizmus között. • A startpozíciónk (a hagyományaink) jók, de a piac most osztódik újra, és az utolsó pillanatban vagyunk. • A jövőképhez szemléletváltás kell: árelőny helyett minőségelőny! Kincses Gy. 2009.
30/31
Az előadás letölthető:
http://www.eski.hu/new3/politika/gyogyturizmus.php
www.eski.hu Kincses Gy. 2009.
31/31
