A gyógyászati segédeszközök házhoz szállítása szabályainak változása

A gyógyászati segédeszközök házhoz szállítása szabályainak változása

Hornyák László elnök, Orvostechnikai Szövetség

Gyógyászati segédeszköz ellátás az orvos-szakmai irányelvek fejlesztésének tükrében FESZ Kongresszus – Budapest, 2013. szeptember 27.

A gyógyászati segédeszköz támogatási rend múltja, jelene és jövője Az elmúlt három évben nem történt jelentékeny mértékű változás a támogatási rendszerben. Bár a költségvetési támogatást a kormányzat mindhárom évben jelentékeny mértékben alultervezte (2011-ben 44,7 Mrd, 2012-ben és 2013-ban 43,3 Mrd Ft volt az előirányzat), a kormány felelős hozzáállással mindegyik évben „kipótolta” a támogatást a szükséges összegre (2011-ben 50,8 Mrd, 2012-ben 51,3 Mrd Ft volt, 2013-ban várhatóan 52 Mrd Ft lesz a tényleges támogatási szükséglet). Régebben is volt 50 Mrd a támogatás-kiáramlás, de az infláció miatt az jóval több volt! Azaz romlott az ellátás! Ráadásul a segédeszközök iránti igény folyamatosan nő (leginkább az öregedés miatt). Az, hogy a tervhez képest 7-9 Mrd Ft-tal többet fordítottak rá, nagyrészt az OSZ, a FESZ, a betegszervezetek és az orvosok nyílt vagy csendes érdekképviseleti munkájának volt az eredménye.

Gyógyászati segédeszköz ellátás az orvos-szakmai irányelvek fejlesztésének tükrében FESZ Kongresszus – Budapest, 2013. szeptember 27. 2

A gyógyászati segédeszköz támogatási rend múltja, jelene és jövője A közgyógyellátottakkal, a betegtérítési díjjal összességében támogatott termékkörök mintegy 80 Mrd Ft-os piacot jelentenek.

a

Vannak gyengén ellátott területek (főként a látássérültek illetve fogászati kezelésre szorulók), és egyre többször megjelenik az igény az otthonápolási eszközök körének bővítésére (kölcsönzés?). Az egyes termékkörökben nagyon különböző a profittartalom – ez is sújtja a szereplőket. A hagyományok alapján és részben az egyes termékcsoportok érdekérvényesítő munkája, részben piaci aktivitása miatt változott a „támogatási torta” felhasználási aránya (ld. a következő ábrákat). Ha valaki netán az ellátás, a támogatási rendszer reformján gondolkodik, a szerkezetet is meg fogja változtatni – nagyon nehéz kérdés, de erre fel kell készülni.


Forrás: OEP


A főbb termékcsoportok részesedése az összes gyógyászati segédeszköz támogatásból (%)

2006

2009

2007

Forrás: OEP

2012


A gyógyászati segédeszköz támogatási rend múltja, jelene és jövője Az Egészségügyi Államtitkárság és az OEP több termékkörben a támogatási kulcsok csökkentését és a felírható darabszám illetve a felírás szűkítését tervezte! Az OSZ és FESZ több kemény tárgyaláson és a sajtóban fellépett ellene – sikerrel. Így „maradtak” a csökkentő lépések.

fixesítések

mint technikai

támogatáskiáramlás-

Az elmúlt években, különösen 2012-ben széleskörű tárgyalások folytak a támogatási rend lehetséges racionalizálásáról, korszerűsítéséről. Az idei évben ezek sajnos elmaradtak. A tavalyi tárgyalássorozat kiemelkedő eredménye volt az 5%-os áfa a 98 illetve 90%-os támogatású termékkörökben, a mozgó egészségügyi szolgálatok által végzett segédeszköz-felírás megszüntetése, a SEJK kötelező töltése és ezzel együtt a betegtájékoztatás lehetőségeinek ésszerűsítése, stb. Gyógyászati segédeszköz ellátás az orvos-szakmai irányelvek fejlesztésének tükrében FESZ Kongresszus – Budapest, 2013. szeptember 27. 6

A gyógyászati segédeszköz támogatási rend múltja, jelene és jövője 2013. május 23-án javaslatcsomagot juttatunk el dr. Cserháti Péternek, amelyben javaslatokat tettünk a támogatási rend racionalizálására.

Ennek egyik fontos eleme volt az áfa 5%-ra csökkentése, a támogatott segédeszközök teljes körében, annak érdekében is, hogy legyen fedezete egy jövő évben megvalósuló áremelésnek, elsősorban a sorozatgyártású termékek körében. Információink szerint a pénzügyi kormányzat nem foglalkozott a javaslat tanulmányozásával, és a többi javaslatunkról sem kezdődtek tárgyalások. Az új Országos Fogyatékosügyi Program keretében jelenleg is folyik –

az életvitelt segítő eszközök regionális szinten történő kölcsönzési rendszere kialakításának lehetőségeit felmérő vizsgálat;

–

a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatása rendszerének felülvizsgálata a jelenleg rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében, és szabályozási javaslat készítése a támogatási rendszer egyes elemeinek átalakításáról. Gyógyászati segédeszköz ellátás az orvos-szakmai irányelvek fejlesztésének tükrében FESZ Kongresszus – Budapest, 2013. szeptember 27. 7

A gyógyászati segédeszköz támogatási rend múltja, jelene és jövője Részt vettünk és részt veszünk a MEREK kölcsönzési projektje kapcsán folyó szakmai egyeztetéseken. Szakmailag elfogadhatónak tartjuk az OEP álláspontját, mely szerint –

a támogatotti listán nem szereplő;

–

nagy értékű (több százezer vagy millió forintos);

–

viszonylag rövid ideig használt

eszközök kölcsönzésére vonatkozó rendszer kialakítása célszerű. A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatási rendszerének felülvizsgálata érdekében folyó munkáról nincs információnk, abba egyelőre nem vonták bele az érdekképviseleteket.


A gyógyászati segédeszközök házhoz szállításának szabályozása 2013. július 5-ig „Gyógyászati segédeszközt az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező forgalmazó (gyógyászatisegédeszközszaküzlet vagy gyógyszertár) - a miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően - szállíthat házhoz.” (Gyftv. 11. § (2a) bekezdés) – Egyes jogértelmezések szerint a forgalmazók 2013. július 6. előtt sem vehettek volna igénybe közreműködőt a házhoz szállítás során. – Mégis, mintegy 150 ezer beteg, rászoruló ellátása történt fuvarozó vállalkozás vagy futárcég közreműködésével (elsősorban a szociális otthoni ellátásban), illetve postázással (különösen a vidéken, kis településen élők, a mozgásukban korlátozott illetve az „intim” betegséggel bírók körében). – A postázás a legegyszerűbb és a legolcsóbb módja volt az egyedi kiszolgáltatásnak. A cégek tipikusan ingyen szállítottak ill. postáztak.


A gyógyászati segédeszközök házhoz szállításának szabályozása 2013. július 5-ig – A közreműködővel végzett házhoz szállítás nyílván csökkentette a gyse-boltok forgalmát.

DE NEM CSAK EZ!!! – Hanem például a „depózás” (a közvetlenül a felíráskor történő kiszolgáltatás), a „bennfentes kereskedelem” (pl. orvosfeleség boltja a férj rendelője mellett), stb.

– És különösen az, hogy az áremelés elmaradása, az alapanyagárak és a költséginfláció növekedése valamint a forintárfolyamromlása miatt a legtöbb sorozatgyártású termék esetében az eszközök „kiskereskedelmi árrése nem elegendő ahhoz, hogy azt a független forgalmazó nyereséggel értékesítse”. – Ezek a tények a házhoz szállítás megvalósult korlátozásával sem változtak meg!


A gyógyászati segédeszközök házhoz szállításának szabályozása 2013. július 6-tól „Gyógyászati segédeszközt az egészségügyért felelős miniszter

rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező forgalmazó (gyógyászatisegédeszközszaküzlet vagy gyógyszertár) közreműködő bevonása nélkül - a miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően - szállíthat házhoz.” (Gyftv. 11. § (2a) bekezdés)

– Az egészségügyi kormányzat a betegtájékoztatás biztosításával és a házhoz szállítások során állítólag előfordult „csalások”, visszaélések visszaszorításával indokolta az intézkedést. Bár a törvény indoklásában erről szó sem volt, csak a betegtájékoztatásról és edukációról. Az intézkedés – körülbelül 30 ezer kistelepülésen élőt, – mintegy 50 ezer rendszeresen kötszert használót, – csaknem 80 ezer inkontinencia-betétre szorulót, – 7 ezer sztómást, – és 3-5 ezer egyéb gyógyászati segédeszközt használót érint. Gyógyászati segédeszköz ellátás az orvos-szakmai irányelvek fejlesztésének tükrében FESZ Kongresszus – Budapest, 2013. szeptember 27. 11

A gyógyászati segédeszközök házhoz szállításának szabályozása 2013. július 6-tól Milyen kihívások elé állítja a forgalmazókat a rendelkezés? – A korábban szállítmányozó céggel lebonyolított házhoz szállításhoz gépjárművet kell beszerezniük, fel kell venniük a szükséges személyzetet, raktárhelyiséget kell létrehozni, bővíteni és biztosítani kell a nagy mennyiségű áru (rész)finanszírozását. – A legtöbb olyan beteg számára, akik korábban postai úton kapták a terméket, egyenként kellene biztosítani a kiszállítást, ami rendkívül költséges, több beteg eszközeinek „összevárása” pedig megnöveli az eszközhöz jutás idejét. Az ilyen betegek többsége nem tud elmenni a segédeszköz boltba! – A házhoz szállítás finanszírozásához a sorozatgyártású eszközök esetében nincs árrés, mert az ár erodálódott a licitek során, valamint a már említett árrés-csökkentő gazdasági események (alapanyag-árak és költséginfláció növekedése valamint a forintárfolyam-romlása) miatt. Gyógyászati segédeszköz ellátás az orvos-szakmai irányelvek fejlesztésének tükrében FESZ Kongresszus – Budapest, 2013. szeptember 27. 12

A gyógyászati segédeszközök házhoz szállításának szabályozása 2013. július 6-tól A beteg korábban otthonában, kényelmesen megkapta a terméket. Most a következő tortúrára számíthat:

– Bemegy a háziorvos által felírt vénnyel, a lakásától mondjuk 40-50 km-re lévő gyse-boltba, amely Budapesttől pl. 200 km-re van. – A bolt – ha a termék nincs készleten – megrendeli azt a forgalomba hozótól. – A forgalomba hozó elküldi az eszközt postán a boltnak: tekintettel az alacsony árrésre, tud adni neki 5% árrést, vagy ha a boltos eljön az áruért Budapestre, akkor kap 8% árrést! Esetleg... – A beteg egy hét múlva újból 40-50 km-t utazik és hazaviszi a három havi, fél köbméternyi nadrágpelenkát! – Érdeke ez a változás a betegnek? Valóban ez a követendő eljárás 2013-ban? Gyógyászati segédeszköz ellátás az orvos-szakmai irányelvek fejlesztésének tükrében FESZ Kongresszus – Budapest, 2013. szeptember 27. 13

A gyógyászati segédeszköz támogatási rend múltja, jelene és jövője A támogatási rend bármilyen komoly, mélyre ható változtatása csak a jövő évi országgyűlési választások után képzelhető el.

A legfontosabb hosszú távra szóló feladatok a következők: A támogatás alapelveinek lefektetése: –

az egészségnyereség figyelembe vétele (?);

–

az eszköz vagy a gyógyítás, állapotjavítás áll-e a támogatás központjában;

–

kinek-mi jár költségvetési támogatással;


A gyógyászati segédeszköz támogatási rend múltja, jelene és jövője A finanszírozás alapelveinek lefektetése: –

milyen költségvetési keret áll rendelkezésre a támogatásra, azt is figyelembe véve, hogy elsősorban az öregedés révén az igények folyamatosan nőnek, a korszerű technológia pedig értelemszerűen drágább;

–

a támogatás alapelveit úgy célszerű meghatározni, hogy nem hagyható figyelmen kívül a finanszírozásban az évenkénti korrekció (infláció-követés);

–

megvalósul-e az Magyarországon?

egészségügyi

alapcsomag

definiálása


Az érdekképviseleti munka lehetséges és szükséges irányairól A gyógyászati segédeszköz támogatás alapelveinek hosszú távra szóló meghatározása előtt nem célszerű a részelemek módosítgatása, a rendszer toldozgatása-foltozgatása. Különösen kerülendő a betegtérítési díjak növelése és az egyéb, támogatás-kiáramlás csökkenést célzó intézkedések (az indikáció szűkítése, a darabszámok csökkentése, az összefixesítések (FFX, RFX), az orvosok felírási jogosultságának szűkítése, ellenjegyzés előírása vagy szigorítása, stb.)

Szükséges az érdekképviseletek együttműködésének még szorosabbá tétele, az egészségügyi kormányzat döntéshozási folyamatai szakmai támogatásának elmélyítése. Kiemelt feladat az egyes termékcsoportokhoz tartozó protokollok kialakítása, amelyek alapján az orvosok az eszközöket rendelik, és termékcsoportonként olyan eszközleírás létrehozása, amely alapján a finanszírozó objektívebben dönt arról, hogy befogad-e egy terméket vagy sem.


Köszönöm a figyelmet!


A gyógyászati segédeszközök házhoz szállítása szabályainak változása

Recommend Documents