Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007.(I. 24.), 17/2008.(IX.16.), 25/2008.(XII.19.), 13/2009.(VIII.134.), 28/2009.(XII.18.) rendeletével módosított 8/2006.(II.28.) rendelete A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL
I.
rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Nagyhalász Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek vé delméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvényben ( továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén – a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997.( VII.29.) Korm. rendeletben; a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló, többször módosított 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben ( továbbiakban: Gyer ) foglaltakkal összhangban - megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszűntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
A rendelet hatálya 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nagyhalász Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező a.) magyar állampolgárságú gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,
b.) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, letelepedett gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, c.) magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekekre és fiatal felnőttre és szüleire, d.) valamint a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is. (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Nagyhalász Város területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (4) E rendelet hatálya kiterjed az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás kertében az Önkormányzat által fenntartott, élelmezést nyújtó gyermekintézményekre is.
Értelmező rendelkezések 3.§ (1) E rendelet alkalmazásában: 1.GYERMEK: a)
az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be,
b)
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a nem rendszeresen nyújtott támogatások szabályainak alkalmazása szempontjából, pedig ba) az a) pont hatálya alá nem tartozó, legfeljebb a 20. életévét be nem töltött, önálló keresettel nem rendelkező, illetve a 20. életévét be nem töltött önálló keresettel rendelkező nappali oktatás munkarendje szerinti képzésben résztvevő tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy bb) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, beszéd vagy más fogyatékos személy. 2.FIATALKORÚ:Az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetése kor 14. életévét betöltötte, de 18. életévét még nem töltötte be. 3.FIATAL FELNŐTT:az a nagykorú személy, aki a 24. életévét nem töltötte be 4.GYERMEK HOZZÁTARTOZÓI: a vér szerinti és az örökbefogadó szülők, a szülő házastársa, a szülő testvére a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek, 5.GYERMEK KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI: A szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a testvér, a saját gyermek. 6.GYERMEK TARTÁSÁRA KÖTELES SZEMÉLY: elsősorban a szülő, tartásra kötelezhető egyeneságbeli rokon hiányában a nagykorú testvér, a beleegyezésével a háztartásba hozott gyermek esetében( mostohagyermek) a házastárs, valamint az is akit a bíróság ítéletével a gyermek tartására kötelezett, illetve az, akinek erre irányuló egyezségét a bíróság végzésé vel jóváhagyta. 7.ELLÁTÁS:az e rendeletben, valamint magasabb rendű jogszabályokban meghatározott pénzbeli és természetbeni, illetve a személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás
2
8.TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS: Olyan támogatás amellyel a gyermeket, fiatal felnőttet alapvető szükségleteinek biztosításában az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások ellenértékének kifizetésével, illetve nyújtásával segíti. 9.TARTÓS BETEGSÉG: Olyan kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít 10.VESZÉLYEZTETETTSÉG:Olyan- magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. 11.JÖVEDELEM:A személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel), munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási-és nyugdíjjárulékkal, magán nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül. Ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek: A temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély , a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a 13. havi nyugdíj, valamint – a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossá gi támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás. 12.VAGYON:Az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban:
a)
külön-külön számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének húsz-
szorosát
b)
együtt számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 szeresét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. 13.VÁRANDÓS ANYA SZOCIÁLIS VÁLSÁGHELYZETE: Olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet, vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ez által veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését. 14.CSALÁD:Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók 15.EGYEDÜLÁLLÓ: a)
az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
b)
aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírósági eljárás van folyamatba;
c)
akinek házastársa, élettársa:
-
kényszergyógyítás vagy kényszergyógykezelés alatt áll,
-
előzetes letartóztatásban van,
-
jogerős ítélet alapján szabadságvesztését tölti.
3
A gyermekek védelmének rendszere 4.§ (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, ve szélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) A képviselő-testület az alábbi alapellátási formákat biztosítja: a.) Pénzbeli és természetbeni ellátások aa.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ab.) kiegészítő gyermekvédelmi támogatás ac.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ad.) gyermekjóléti segély ae.) óvodáztatási támogatás1
b.) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: ba.) gyermekjóléti szolgáltatás bb.) gyermekek napközbeni ellátása bc.) gyermekek átmeneti gondozása c.)személyes gondoskodást nyújtó intézmények: (3) bekezdés ba.) pontja szerint Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ 2 (3) bekezdés bb.) pontja szerint óvoda és általános iskola (3) bekezdés bc.) pontja esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal kötött ellátási szerződésben meghatározott intézményeket kell érteni.
Eljárási rendelkezések 1 2
A 17/2008.(IX.16.) rendelet módosítása. Hatályba lép: 2009.01.01. A 17/2008.(IX.16.) rendelet módosítása. Hatályba lép: 2009.01.01.
4
5.§ (1)
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodájához , a gyermekjóléti segély iránti kérelmet a Mikrokör zeti Humánszolgáltató Központhoz3 lehet benyújtani. Az eljárás – indokolt esetben – hivatalból is indítható. A igénylésre szolgáló formanyomtatványt e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy, illetve a gyermekek érdekének védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményez heti. (3)4
E rendelet 7. §, 9. § és 13.§-aiban szabályozott ellátásokat a jegyző állapítja meg.
(4)5 E rendelet 10. §-ában szabályozott ellátás megállapítását a képviselő-testület a Szociális-egészségügyi Bizottságra ruházza át. (5)
E rendelet 11. §-ában szabályozott ellátás megállapítását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
6.§ (1) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) a Gyer. 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani. (2) A jogosultsági feltételek fennállását – a közös háztartásban együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget – köz- vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve a Polgármesteri Hivatalnál és az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni. (3) A jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat kell becsatolni, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény szabályai alapján a szülő/ törvényes képviselő kérheti a hatóságtól azok beszerzését. a) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése , valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági , illetve gyámhatósági határozatot, b) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapo dást tartalmazó jegyzőkönyvet, c) egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot, d) tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, e) középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében a oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról. f) kiskorú jogosult házasságkötése esetén a házassági anyakönyv másolatát 3
A 17/2008.(IX.16.) rendelet módosítása. Hatályba lép: 2009.01.01. A 17/2008.(IX.16.) rendelet módosítása. Hatályba lép: 2009.01.01. 5 A 2/2007.(I.24.) rendelet módosítása. Hatályba lép: 2007.01.24. 4
5
(4) az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátarto zók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. (5 ) a jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt ( táppénz, munkanélküliség, rokkantság, jövedelemnélküliség .. stb.) tartós romlás vélelmezhető. (6) A jövedelem igazolása az alábbi dokumentumokkal történhet: a) munkabér esetén: az évközi jutalom, prémium, 13. havi fizetés stb. 1/12-ed részével növelt – a megelőző 3 havi nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolás b) alkalmi munkából származó jövedelem esetén személyes nyilatkozat a havi nettó átlagos jövedelemről, c.) álláskeresési támogatás, álláskeresési járadékban részesülőknél az ezt megállapító határozat másolata és az utolsó 3 havi csekkszelvény alapján számított nettó jövedelem d. ) nyugdíjak, baleseti nyugellátás, árvaellátás , nyugdíjszerű ellátások, a gyermekek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások ( Gyed, Gyes, Gyet ) esetében a tárgyhavi , vagy előző havi szelvény, illetve átutalási folyószámlára utalás esetén az eredeti pénzintézeti számlakivonat bemutatása vagy a folyósító szerv igazolása a teljes havi összegről. e.) egyéb rendszeres (ingatlan bérbeadásából, stb. származó) jövedelmek esetén személyes nyilatkozat az ebből származó havi átlagos nettó jövedelemről f.) tartásdíj esetén: a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, illetve a szülők közötti egyezséget jóváhagyó jogerős bírói végzés, gyámhatósági határozat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat bemutatása mellett a tényleges kifizetett tartásdíj utolsó 3 havi átvételi elismervénye vagy postai feladóvevénye g.) a jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni a gyermekek részére folyósított családi pótlék összegét, melyet szelvénnyel kell igazolni h.) ösztöndíj esetében a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap alatt kézhez kapott ösztöndíj 1/12-ed részéről az intézményi igazolással. i.) egyéb jövedelemnél- értékpapír esetén a kifizetőtől nyert igazolással, megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelem esetén – megállapodással, ingatlan, ingó vagyontárgy értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem esetén - szerződéssel j.) társas és egyéni vállalkozók, őstermelői tevékenységet végzők esetében az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról, és személyes nyilatkozat- a vállalkozási forma megjelölésével - az előző 3 havi nettó jövedelem átlagáról. (7) A jövedelem számításánál közös háztartásban élő hozzátartozóként kell figyelembe venni: - a szülőt, a szülő házastársát, vagy élettársát, - a 20 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, - a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező , nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, - korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermeket, - az előzőekbe nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő, vagy házastársa által eltartott rokont. (8) A (7) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvé nyes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi a) vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, b) nevelt és családba fogadott gyermeket.
6
(9) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átme neti gondozásban részesül. (10) Az ellátásban részesülő, az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról, valamint lakcímében bekövetkezett változásról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet. (11) az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő köteles a támogatás visszafi zetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére a Gyvt. Szabályai szerint. (12) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetése postai utalással történik. (13) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást- ha a késedelmes kifizetés a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti – kézi pénztárból azonnal is kifizethető. (14) A gyermekjóléti segélyt kézi pénztárból kell kifizetni. (15) A 10. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a támogatás havi rendszerességgel - maximum 6 hónapi időtartamra – is megállapítható. (16) A 11.§ c) pontja szerinti esetben a segély havi rendszerességgel is megállapított (17) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás vagy a gyermekjóléti segély felhasználására elszámolási kötelezettség írható elő, amennyiben nem látszik biztosítottnak a gyermek érdekében történő felhasználása. Indokolt esetben- napközbeni ellátást biztosító intézmény, illetőleg gyermekjóléti szolgálat családgondozója részére is folyósítható. (18) A pénzbeli támogatás felhasználása ellenőrizhető. Ha az ellenőrzést végző megállapítja, hogy a támogatás nem a gyermek érdekében került felhasználásra, javaslatot tesz az Igazgatási és szociális Iroda felé a támogatás módjának megváltoztatására. (19)6 A 7.§ , 9.§-ban szabályozott támogatási ügyekben környezettanulmányt lehet készíteni, ha kétség merül fel a kérelmező által becsatolt nyilatkozat , illetőleg igazolások valóságtartalma vonatkozásában. A 11.§-ban szabályozott ügyekben a családsegítő szolgálat javaslata tartalmazza a környezettanulmányt. A 10.§-ban szabályozott ügyben (rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) a családsegítő szolgálat környezettanulmányt készít. (20) Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét kormányrendelet határozza meg. (21) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, mozgáskorlátozottságra való tekintettel kapott gépjármű. (22) Szociálisan rászorult, aki nem rendelkezik vagyonnal, és az egy főre jutó nettó átlagjövedelem családjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
II. rész
A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 7.§ 6
A 2/2007(I.24.) rendelet módosítása. Hatályos: 2007.01.24.
7
( 1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) A Gyvt. 148.§ (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének b) A Gyvt. 20/A §-ban meghatározott egyszeri támogatásnak, c) Külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. ( 2) A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) 7az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ( a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 130 %-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20.§ (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b.) 8az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt. 19.§ (7) bekezdésben meghatározott értéket. (3) A feltételek fennállása esetén a jegyző egy év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát (4) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (5) Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a Gyvt. 19.§-ban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyoni értéket. (6) Amennyiben a jegyző vitatja a vagyoni helyzet vizsgálata során benyújtott nyilatkozat tartalmát, akkor a vagyon tényleges forgalmi értékének megállapítása érdekében a.) ingatlan becsült forgalmi értékének megállapítása esetében az ingatlan fekvése szerinti il letékhivatalt b.) jármű becsült forgalmi értékének megállapítása esetében a Vám- és Pénzügyőrség illetékes parancsnokságát kell megkeresni
8.§9
7
A 2/2007.(I.24.) rendelet módosítása. Hatályos: 2007.01.24. A 2/2007.(I.24.) rendelet módosítása. Hatályos: 2007.01.24. 9 A 2/2007.(I.24.) rendelet módosítása. Hatályos: 2007.01.24. 8
8
(1) A jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-én fennáll, a tárgyév július hónapjában, akinek november 1-én fennáll, tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. (2) A pénzbeli támogatás mértékét magasabb rendű jogszabály állapítja meg.
A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 9.§ (1) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozót, aki a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás ban, vagy időskorúak járadékában részesül. (2) A támogatás havi összegét magasabb rendű jogszabály határozza meg. (3) Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult személy lakóhelye a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó támogatást a korábban folyósító jegyző teljes összegben folyósítja. (4) A kiegészítő támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a támogatás visszafizetésére
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 10.§ (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban kell részesíteni azokat a gyermeket, akinek gondozó családja átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, illetve akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós – 1 hónapot meghaladó – betegsége, vagy ellátatlan munkanélkülisége miatt a család összjövedelmében 30 %-os mértékűnél nagyobb jövedelemcsökkenés következett be, elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás, ha a gyermek betegsége miatt a szülő 1 hónapot meghaladó időtartamú táppénzes állományba kerül, ha a gyermek átmeneti gondozását, helyettes szülő látja el. Egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban az alábbi esetekben indokolt: a) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, gyermekének fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz, b) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése-a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, c) a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése, feltéve, ha a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, d) családban történt megbetegedés miatt, - ha ellátásáról más módon nem lehet gondoskod ni- betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi
9
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, gyermeket egyedül nevelő igénylő esetén 150 %-á6, beteg gyermeket nevelő családok esetén a 200 %-át. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a tárgyév folyamán legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermeket gondozó család részére évi 50.000 forint összegig folyósítható (6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként adható összege nem lehet keve sebb 3.000 forintnál. (7)10 A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
Gyermekjóléti segély 11.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat javaslatára a rendkívüli élethelyzetbe került, és azonnali segítségre szoruló család /gyermek részére a polgármester gyermekjóléti segélyt állapíthat meg. (2) Gyermekjóléti segélyre jogosult az a gyermek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 110 %-át, beteg gyermeket nevelő vagy egyedülálló szülő esetén 130 %-át. (3) A támogatás mértéke alkalmanként 1000 forinttól 10.000 forintig terjedhet. (4)Az e rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelmet a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani. (5) A segély elsősorban az alábbi esetekben állapítható meg: a.) beteg vagy tartósan beteg gyermek kórházi gyógykezelésre szorul b.) ideiglenes elhelyezést megelőzően a gyermekek ellátására c.) az anya és gyermekeinek anyaóvóban történő ellátásának biztosítására (6) A gyermekjóléti segélyt legkésőbb a megállapítást követő napon házipénztárból kell a jogosult részére kifizetni.
Tanévkezdési támogatás 12.§ (1) A Képviselő-testület a tanévkezdéshez anyagi támogatást nyújthat az általános iskolai, középiskolai illetve felsőfokú oktatásban részesülő tanuló, hallgató gyermek részére. (2) A támogatás összege a mindenkori költségvetési rendeletben kerül meghatározásra. (3) Az általános iskolás tanulók esetében a támogatást a nevelési – oktatási intézmény részére egy összegben utalja át a pénzügyi Iroda. (4) A középiskolai , illetve felsőfokú oktatásban tanuló gyermek részére a támogatást minden év szeptember 15 és október 31 között kell házipénztárból kifizetni. (5) A (4) bekezdés szerinti támogatás felvételéhez a gyermek 30 napnál nem régebbi iskola látogatási bizonyítványát kell leadni a Polgármesteri hivatalban. 10
A 2/2007.(I.24.) rendelet kiegészítése. Hatályos: 2007.01.24.
10
Óvodáztatási támogatás11 13.§ (1) Óvodáztatási támogatásként annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)–ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatásban részesül. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
Természetben nyújtott ellátások 14.§ (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás teljes vagy részösszege természetbeni formában is megállapítható a.) védelembe vett gyermekek esetében a védelembe vétel időtartamára, b.) ha a gyermek napközbeni ellátásáért, vagy a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatá sért, illetve egyéb ellátásért fizetendő térítési díj megfizetése az arra köteles személy által nem biztosított. c.) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő/gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja. (2) A rendeltetésszerű felhasználás érdekében a természetben nyújtott ellátások esetében a támogatást, illetve segélyt a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának kell kifizetni, aki alapvető élelmiszereket, közszükségleti cikkeket, valamint tanszereket vásárolhat a gyermek részére. (3) A vásárlást követő napon a családgondozó a számla egy példányát eljuttatja a Polgármesteri Hivatal házipénztárába, másolati példányát pedig az ellátást megállapító szervhez. 11
A 17/2008.(IX.16.) rendelet kiegészítése. Hatályba lép: 2009.01.01.
11
(4)12 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 47.§-ában meghatározott, természetbeni ellátás formájában nyújtott rendszeres szociális segély – külön helyi rendeletben szabályozott körben és mértékben - gyermekvédelmi ellátásként nyújtható.
III. rész A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK A gyermekjóléti alapellátások 15.§ (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának , illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához. (2) az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a.) gyermekjóléti szolgálat b.) gyermekek napközbeni ellátása keretében - óvoda - iskolai napközis foglalkozás c) gyermekek átmeneti gondozása (3) az önkormányzat a (2) bekezdésben foglalt alapellátási formákat az alábbiak szerint biz tosítja: (2) bekezdés a.) és b.) pontjai esetében az önkormányzat által fenntartott saját intézményei közreműködésével: - gyermekjóléti szolgálat (családsegítő szolgálat) - az önkormányzat által fenntartott óvoda, általános iskolai napközi (2) bekezdés c.) pontja esetében Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményekben az önkormányzatok közötti megállapodásban (szerződésben) foglaltaknak megfelelően
A gyermekjóléti szolgálat 16.§ (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a - gyermek testi-, lelki egészségének, családban történő nevelésének érdekében; 12
A 2/2007.(I.24.) rendelet kiegészítése. Hatályos: 2007.01.24.
12
- a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében; - a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. (2) A szolgálat feladatai különösen: - a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, - a gyermekek jogairól , a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése, - a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése, - a helyettes szülői hálózat szervezése, - a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése, - az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése - felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók életkörülményeinek vizsgálata - meghallgatja a gyermek panaszát és azok orvoslása érdekében megteszi, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedéseket. - biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket. (3) A gyermekjóléti szolgálat térítésmentes. (4) az önkormányzat képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatást a Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ13 útján látja el
A gyermekek napközbeni ellátása 17.§ (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését ( foglalkoztatását ) és étkeztetését szervezi meg azok számára , akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni. (2) a gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani: - akiknek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége. - akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, - akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül, - akiről szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni. (3) a gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi.
A gyermekek átmeneti gondozása 18.§
13
A 17/2008.(IX.16.) rendelet módosítása. Hatályba lép: 2009.01.01.
13
(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében az önkormányzat a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozásáról, neveléséről és lakhatásáról, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek, megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról gondoskodik. (2) A gyermekek átmeneti gondozása a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével történhet. (3) Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelése a családban nem megoldható. (4 ) A gyermek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb hat hónapig tart. (5)A gondozást meg kell szüntetni, ha - a megszüntetést a szülő kéri, - annak okai már nem állnak fenn. (6) Az önkormányzat a gyermekek átmeneti gondozását ellátási szerződéssel látja el.
IV. A TÉRÍTÉSI DÍJAK 19.§ ( 1 ) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, átmeneti gondozásáért térítési díjat kell fizetni. (2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (3) Személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles. (4) a gyermekek napközbeni ellátása ( továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. Mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (5)14 A személyi térítési díjat havonta az intézményvezető állapítja meg a nyersanyagnorma általános forgalmi adóval növelt összegének, és az igénybe vett étkezések számának, továbbá a normatív kedvezmények figyelembevételével. (6) Ha a személyi térítési díj fizetésére kötelezett kérelmező az intézményvezető által közölt térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a kérelem tárgyában a fenntartói döntést a képviselő-testület hozza meg. (7) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jö vedelemmel nem rendelkezik. ( 8) A térítési díjak összegéről és az önkormányzati támogatás mértékéről a képviselő-testület évente egyszer rendeletben dönt.
Térítési díjkedvezmények 20.§
14
A 25/2008.(XII.19.) rendelet módosítása. Hatályos: 2009.01.01.
14
(1) a gyermekétkeztetés térítési díjkedvezmények formái: a.) a Gyvt. 148.§ (5) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény aa) A bölcsődés, az óvodás, az 1-4 évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át ab) az aa) pont alá nem tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyer mek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át, ac ) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át, ad) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át kedvezményként kell biztosítani. b.) a Gyvt 148.§ (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményen felül ba.) a képviselő-testület által megállapított kedvezmény (2) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe 21.§ (1) Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról. (2) A személyi térítési díjat a gyermekétkeztetés esetén egy havi időtartamra előre kell meg fizetni. (3) a személyi térítési díjat havonta a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. Amennyiben a kötelezett a felszólítás ellenére sem fizeti meg a térítési díjat, úgy az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, s erről negyedévenként tájékoztatja a képviselő testületet. A térítési-díjhátralék behajtásáról a képviselő – testület intézkedik. (4)15
V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Adatvédelem 22.§
(1) a kérelmező kérelme benyújtásával hozzájárul a személyes adatainak az azonosítás célja érdekében szükséges mértékben történő adatkezeléshez. (4) Az adatkezelő szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében a.) kizárólag maguknak a kérelmezőknek adjon felvilágosítást, b.) az érintett gyakorolhassa a helyesbítés jogát, 15
A 25/2008.(XII.19.) rendelet módosítása. Hatályos: 2009.01.01.
15
c.)
Nem lehet a tárolt adatokat más célból kezelni. Elektronikus ügyintézés 23.§
Az elektronikus ügyintézés feltételeit a képviselő-testületnek folyamatosan, de legkésőbb 2010. december 31-ig kell megteremtenie. 24.§
(1) A rendelet a - 11. § kivételével - kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a fo lyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 11.§ rendelkezései 2007. január 1. napjától lépnek hatályba (3) A kihirdetésről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik (4) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. törvény, továbbá a 133/1997.(VII.29.) és a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a „ gyermekek védelmének helyi rendszeréről” szóló 9/1998.(VII.01.) ktr. számú rendelet és az azt módosító 8/2001.(V.25.) Ktr. és 10/2001.(VIII.16.) Ktr. számú rendelet. (6)16 E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a rendelet általános rendelkezések körében megjelölt jogszabályokat kell alkalmazni.
Orosz Károly sk.
Dr. Kozma László sk.
polgármester
jegyző
1. számú melléklet17
16 17
A 2/2007.(I.24.) rendelet kiegészítése. Hatályos: 2007.01.24. A 28/2009.(XII.18.) rendelet módosítása. Hatályba lép: 2010.01.01.
16
A gyermekétkeztetését fizetendő intézményi térítési díj napi összege (Ft)
1.) Óvoda 2.) Menza 3.) Napközi
273.-Ft nyersanyagnorma + Áfa 233.-Ft nyersanyagnorma + Áfa 323.-Ft nyersanyagnorma + Áfa
17
