A gyermekbarát televíziózás - valóság vagy illúzió?

Mottó: „... a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások ellen védelemben részesüljön…” (1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről.)

A gyermekbarát televíziózás valóság vagy illúzió?

A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma,

a Magyar Televízió,

és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége közös konferenciája. 2

Hanti Vilmos,

a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke

Erőszakmentes képernyőt!

10 éve indult kampány az agresszió ellen A Magyarországi Gyermekbarátok Moz-

nyunkat tíz évvel ezelőtt azért indítottuk

galma 1998 januárjában indította kam-

el, mert azt tapasztaltuk, hogy a kereske-

pányát a médiaerőszak ellen. A televízió

delmi televíziók megjelenésével az öncélú

egyre inkább meghatározza mindennap-

erőszak bemutatása tovább fokozódott.

jainkat, egyre erősebben hat gyermekeinkre is. Ez feltétlenül szükségessé teszi,

Nem vitás, hogy társadalmaink erősza-

hogy fellépjünk a személyiséget deformá-

kosak. Erre fel kell készítenünk gyerme-

ló káros hatások ellen.

keinket, meg kell mutassuk nekik a valóságot, s meg kell tanítsuk őket a jogos

Az erőszak, az agresszió kialakulásához

önvédelemre. A különféle hírműsorokban,

hozzájáruló filmek, műsorok mind a köz-

fikciós adásokban elkerülhetetlen az erő-

szolgálati, mind a kereskedelmi tv-csator-

szak bemutatása. A fiataloknak meg kell

nákon a gyermekek által nézett műsoridő-

tanulniuk a saját agressziójukat kezelni. Az

ben tömegesen láthatóak Európa szerte,

erőszak valós kihatásait és következmé-

így Magyarországon is. Nagy számban

nyeit reálisan kell értékelniük.

megjelentek a különféle számítógépes játékok is, amelyek a pusztítást, a másik

Ugyanakkor nem mindegy, milyen is az

fél megsemmisítését ösztönzik. Kampá-

az erőszak, amelyet a képernyőn látunk.

3

Kampányunkban azt kifogásoljuk, ha az

gyermekeket leginkább érintő műsoridő-

erőszak mértéke túlzott, brutális, öncélú,

ben tartózkodjanak az ok nélküli, rombo-

rémületet kelt, sokkol, szorongást vált ki,

ló erőszakot bemutató műsorszámoktól.

durva magatartás kialakulására ösztönöz.

Különösen elvárjuk, hogy azok helyett a

Hangsúlyozzuk, hogy a személyiségük-

gyermekek személyiségét sokoldalúan

ben még kialakulatlan korosztálynál tart-

gazdagító programokat sugározzanak.

juk ezeket leginkább károsnak. Abban a

3. Javasoljuk, hogy a rádiózásról és a

műsoridőben, amikor a gyermekek poten-

televíziózásról szóló 1996. évi I. tör-

ciális nézők lehetnek. Az erőszak hatása

vény 5. §-ának megtartása érdekében

minden generációnál más és más, sőt,

egé-szüljön ki a törvény ezen paragrafu-

egyénenként változik. Kifogásoljuk pél-

sának megsértőivel szembeni szankciók

dául, amikor egy fikciós műsorban a pozitív

megfogalmazásával.

figurának beállított főhős elégedetlen a de-

4. Az agresszív műsorszámokra a kinyom-

mokratikus államszerkezet egyik alapvető

tatott programokban, a műsorelőzete-

oszlopát jelentő rendőrséggel, majd saját

sekben és közvetlenül a vetítés előtt a mű-

maga kezd nyomozni, megtorolni egy-

sorközlő újságok és a televíziók minden

egy jogos vagy vélt sérelmet. Ez önbírásko-

esetben hívják föl a nézők figyelmét.

dásra ösztönöz: a még változó gyermek ezt

5. Kérjük mindazokat, akik a békésebb képernyő érdekében tenni tudnak, tegye-

a magatartásmintát rögzíti a főhőstől.

nek meg minden tőlük telhetőt. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma a gyermekekre káros média-

Ezen felhívásunkhoz több mint száz civil

agresszió visszaszorítására a következőket

szervezet,

fogalmazta meg 1998 januárjában:

11(!) egyház csatlakozott, a kiáltványunkat

1. Felhívjuk a szülők, a pedagógusok, az

55 ezer állampolgár írta alá.

gyermekérdekű

intézmény,

egész társadalom figyelmét az erőszakjátékok a gyermekek testi, lelki és erkölcsi

A kampány során megszületett a Mit “ kívánunk a magyar televíziótól?” című

fejlődésére gyakorolt káros hatásaira.

charta, amely több ponton is az Európai

2. Kérjük a tv-csatornák vezetőit, hogy a

Gyermektelevíziós Chartára épült.

ra ösztönző tv-műsorok, számítógépes

4

Mit kívánunk a magyar televízióktól? (Charta a gyermekekért) A Gyilkosság nélküli képernyőt! kampányban résztvevők 12 pontos elvárásai 1. A 0-18 éves korú gyermekeknek színvonalas, őket nem kihasználó, kifejezetten nekik szóló műsorokat kell bemutatni mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi televíziókban, amelyeknek a szórakozás mellett a legteljesebben elő kell segíteniük a gyermekek testi, lelki (szellemi, erkölcsi és szociális) fejlődését. 2. A gyermekek a televízió segítségével láthassák, hallhassák, fejezhessék ki magukat és szubkultúrájukat, amellyel megerősíthetik éntudatukat, földrajzi, közösségi hovatartozásukat. 3. A televízió a magyar kultúrára és a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájára építse műsorait, ugyanakkor legyen fogékony és nyitott más kultúrák iránt, ismerje el és értékként kezelje azokat. 4. A gyermekműsorok műfaj és tartalom tekintetében legyenek változatosak. 5. A 6.30-7.30-ig, majd 14.00-22.00-ig tartó védősávban a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók fokozottan törekedjenek arra, hogy olyan műsorszámokat mutassanak be, amelyek nem károsak a gyermekek testi, lelki (szellemi, erkölcsi és szociális) fejlődésére, kifejezetten kerüljék az erőszakos és szex-jelenetek vetítését. 6. A védősávban bemutatott hírműsorok, reklámok, program-előzetesek kerüljék az öncélú erőszakot bemutató, sokkoló képsorokat, s enyhébb esetekben is (szóban, piktogrammal stb.) hívják föl arra a nézők figyelmét. 7. A műsorok nyújtsanak segítséget a gyermekeknek, a családoknak abban, hogy pozitív nézői szokásaik alakuljanak ki, hívják föl a szülők figyelmét nevelési felelősségükre. 8. A gyermekműsorokat alapvetően abban az időben kell sugározni (vagyis a védősávban), amikor a gyermekek ténylegesen láthatják azokat. 9. A gyermekek számára káros műsorszámok jellegéről tájékoztatást kell adni a műsorelőzetesekben, a kinyomtatott programokban, illetve közvetlenül a vetítés előtt. 10. A műsorszámok kategoriázását szakértőkből álló társadalmi bizottság végezze. 11. A műsorok magas színvonalának érdekében megfelelő anyagi alapot kell létesíteni és elérhetővé tenni. 12. A mindenkori kormányok, gyártók, forgalmazók, mecénások ismerjék el a hazai gyermektelevíziózás közszolgálati fontosságát, lehetőségükhöz mérten támogassák azt.

5

Az ORTT székházában elindult egy párbe-

agresszióval. A kezdetek kezdetén az

széd. Valamennyi tv-csatorna és a két nagy

egyik párt ifjúsági szervezete a témát

tévéújság képviselője megállapodott a

annyira fontosnak tartotta, hogy köztestü-

nézőket tájékoztató jelzések egységes be-

let felállítását is megígérte. A gyermekek-

vezetésében. Ez a “Mit kívánunk a magyar

re káros műsorszámok bemutatásakor az

televízióktól” című, társadalmi vita alapján

ORTT büntetett. Jó szándékkal, de néha

létrejött Chartánk 9. pontjának elvárása.

mégis kampányunk ellen hatott. A negatív

A közös megállapodás a 20 óra utáni fik-

megítéléstől tartva, a műsorszolgáltatók

ciós műsorokra is vonatkozik.

sokszor a szükségesnél több műsorukra kitették a gyermekek számára korlátozó

Ennyi év után joggal vetődik föl, mit ért el

jelzéseket. Ezzel tovább csökkentették a

ennyi idő alatt kampányunk? Azok a gye-

gyermekeknek szóló műsorok idejét,

rekek, akik tíz éve az agresszív műsorokat

amely az Európai Uniós átlaghoz viszo-

nézték, mára már felnőttekké váltak. Ami

nyítva eleve csekély mértékű még ma is.

bizonyos: egy évtized alatt társadalmunk

Áttörő

még erőszakosabbá vált. Könnyen belát-

promóciók „gyermekbarátabb” megje-

ható, hogy ezért is a gyermekek szemé-

lenítésében nem történt. Nem született

lyiségfejlődésére oly nagy hatással lévő

eredmény abban sem, hogy a közszol-

televíziós műsoridők és műsorszámok

gálati televíziókban ne legyen reklám.

„gyermekbarátosítása” napjainkban még

Az ebből eredő pénzügyi veszteséget

inkább szükséges feladat.

pótolnák azon kereskedelmi csatornák,

Ezt egyre jobban be is látják mindazok,

ahová a reklámfizetők átmennek.” “

akiknek feladata, hogy a televíziózás felté-

előrelépés

a

hírműsorok,

a

telrendszereit meghatározzák.

A gyermekeknek a televízió-ablak még

Tíz éve indított kampányunknak talán

mindig az egyik legfőbb tájékozódási

az egyik legfontosabb eredménye, hogy

eszközük a világra, szűkebb, tágabb kör-

ráirányította a társadalom, a szakembe-

nyezetükre. Meghatározó társ, barát.

rek figyelmét e fontos problémára, meg-

Főleg azoknál a gyerekeknél, akiknél más

indult egyfajta polemizálás a kérdésről.

szabadidős programokra kevésbé telik.

Nagyon sok médium foglalkozik a média-

Nem mindegy, hogy gyermekeink a sze-

6

mélyiségmintát nyújtó műsorszámoktól

reit meghatározzák, a Magyar Parlament,

mit tanulnak: azt hogy a társadalmi közjót

a különféle hatóságok, testületek. De fele-

szolgáló, tevékeny polgárokká váljanak,

lősek a szülők, a gyermekekkel foglalkozó

vagy vásott, késelős bűnözőkké.

pedagógusok, más felnőttek is. Mennyire tanítjuk meg számukra az optimális képernyőhasználatot, mennyire tanulják meg

Alapvetően a műsorkészítők felelőssége, hogy a televíziós műsorszámok rendkívüli

a tudatos műsornézést, a tervezést, a sze-

eszközével hogyan élnek, netán vissza-

lektálást. Ma, amikor a digitális televíziózás

élnek, milyen követendő mintát nyújtanak

világa a küszöbön van, ezek különösen

a jövő generációinak. Ugyanakkor felelős

fontos készségekké kell, hogy váljanak.

a tágabb környezet is. A törvényhozó poli-

Ne feledjük, mindezekért, mi felnőttek,

tikusok, akik a televíziózás feltételrendsze-

valamennyien felelősek vagyunk.

7

Dr. Rudi Zoltán,

a Magyar Televízió elnöke,

A „bébiszitter” technika

Társas kapcsolattá nemesített tévénézés Riasztó az a felmérés, amely szerint Euró-

médiafelügyeletét. Sokan úgy gondolják,

pában a magyar gyerekek tévéznek a leg-

sem pozitív, sem negatív hatás nem éri

többet. Az még aggasztóbb, hogy egye-

őket a képernyők előtt. Meglepő, hogy a

dül, a saját szobájukban, a saját tévéjükön.

francia szülők 96 százaléka beleszól, amíg

A szülőket pedig a legkevésbé sem érdek-

hazánkban a családok felénél a gyerek

li, hogy mit néz a gyerek. A felnőtteket, a

dönt arról, mit mikor néz meg – minden-

családi életet a 4-14 évesek körében a rajz-

féle kontroll nélkül. Csak érdekességként

filmek, a DVD-k, a számítógépek helyette-

említem meg, hogy a „módos” Svájcban

sítik. Közönyös világunkban „bébiszitter”

a gyerekek csupán 18 százalékának van

a technika. Az AGB Nielsen egy tavalyi

saját készüléke.

vizsgálata szerint a gyerekek naponta átlagosan közel három órát tévéznek – még

Mit tehetünk, mit kell tennünk? Nem

az ünnepnapokon, hétvégéken és szüne-

mondhatunk le arról, hogy a közszolgá-

tekben is magányosan. Sajnos nem be-

lat elkötelezettjeiként próbáljuk bővíteni

folyásoljuk, nem irányítjuk gyermekeink

a gyermekek ismereteit, fejleszteni nyelvi

8

képességeiket. Hogy segítsük a családi

költségük tizenöt-húszszorosa a vásárolt

tévézést értékes, változatos, gazdag prog-

rajzfilmeknek, ifjúsági sorozatoknak. Még-

ram-kínálattal, s tegyük mai, modern esz-

sem mondhatunk le arról, hogy az egyre

közökkel nyitottá őket a saját és más nem-

nagyobb médiazajban ne készítsünk igé-

zetiségek kultúrája iránt. Ez a cél vezérelte

nyes látványvilágú, indirekt módon okta-

a televízió munkatársait, amikor évekkel

tó gyerek-sorozatokat, modern, az embe-

ezelőtt útjára indították a Válaszd a tudást!

ri kapcsolatok sokszínűségét, az egymás

műsorfolyamát, vagy a kamaszok problé-

iránti törődést, felelősséget, magatartás-

máival foglalkozó improvizációs műsort,

formát prezentáló pozitív üzenetű, inter-

a Momentánt. Ifjúsági teleregény (Klip-

aktív műsorokat. Olyan produkciókat,

perek), kisállat-magazin (Kutyafül-Macs-

amelyek nemcsak a kicsiket szegezik a

kanyelv) és könnyűzenei műsorsorozat

képernyők elé, hanem elgondolkodtatják

(Bravo Tv) már szerepel a Magyar Televízió

a szüleiket is. Meghatározó ugyanis, hogy

képernyőjén, ugyanakkor bízom abban,

a rengeteg élményt kivel osztják meg,

hogy idővel egyre több kisiskolásoknak

a feldolgozatlan információkat kivel be-

szóló programmal is büszkélkedhet a

szélik meg a gyerekek. Mert a televízió a

köztelevízió.

legjobb esetben is „csak” kiegészíti, de semmiképpen sem pótolja a gyermek-

Tudom, a gyerekek vizuális elvárásai meg-

nevelést. Társas kapcsolattá kell neme-

változtak, igényeik átalakultak. A média-

sítenünk a tévénézést!

törvény nem ír elő mennyiségi kvótát az Az MTV elnökeként mindent megtettem

MTV számára, a köztelevízió mégis arra törekszik, hogy lehetőségeihez képest

és megteszek azért, hogy legyen az intéz-

minél több gyermekeknek szánt produk-

ménynek erőforrása a felnövekvő nemze-

ciót tűzzön műsorára. Az igazi kihívást az

dék gyorsuló ritmusához, a kor követel-

intézmény számára a belső gyártásban

ményeihez igazodó, időtálló produkciók,

készülő gyermek- és ifjúsági műsorok

katartikus élményt nyújtó alkotások létre-

jelentik, hiszen egy óra sugárzásra eső

hozására.

9

Hárshegyi János, a MÚOSZ kommunikációs és pr szakosztályának elnöke, az etikai bizottság egyik eljáró tanácsának vezetője

Minden erőszakot elítélünk

Miért csatlakoztunk? Mert első percétől kezdve egyetértettünk

A MÚOSZ kommunikációs és pr szakosz-

a mozgalom céljaival.

tálya a kilencvenes évek közepén alakult

Mert elítélünk minden erőszakot, legyen

azzal a céllal, hogy elősegítse a hazai új-

az gyermek, vagy bárki és bármi ellen irá-

ságírás szakmai fejlődését. Alapdokumen-

nyuló.

tációja, ars poeticája olvasható a szervezet

Mert tisztában vagyunk a közszolgálatiság

honlapján, közvetlenül az ENSZ – 1948.

mikéntjével, s támogatjuk, hogy az erre

december 10-én elfogadott – Emberi

kijelölt intézmény azt be is tartsa.

Jogok Egyetemes Nyilatkozata mellett.

Mert kommunikációval foglalkozó szak-

Ez utóbbi – 25. és 26. cikkében – tartal-

emberként, ezt mindennapi tevékenysé-

mazza, hogy minden embernek joga van

günk során is szeretnénk érvényesíteni,

egészségének, jólétének biztosításához,

s mindenkit bíztatunk hasonló gondolko-

továbbá az anyának és gyermekének a

dásra.

különleges segítséghez, támogatáshoz.

Mert a gyermekbűnözés jól érzékelhető

A nevelésnek a személyiség teljes kibon-

elhatalmasodása azonnali vészkiáltásra

takoztatására kell irányulnia. A szülőnek

késztet.

joga, hogy gyermeke számára adandó legjobbat megválaszthassa.

10

Az erőszakmentes televíziózás a többség

támogatást kérünk, hogy a jövőben is

„választását” bírja!

hasonlóan gondolkozhassunk!

Még egy dolgot tisztáztunk alakulásunk-

Az EU-ban tavaly, két héttel karácsony

kor. Igyekszünk betartani azokat az etikai

elõtt léptek hatályba azok az új szabá-

elveket, szabályokat, amelyek a korrekt

lyok, amelyek a megtévesztõ hirdetési

kommunikáció alappillérei, s amelyek nél-

és agresszív értékesítési praktikák letö-

kül magára valamit adó újságíró, médiá-

résére irányulnak. Ezek között található

ban feladatot vállaló személy nem mun-

a gyermekek közvetlen felszólítása arra,

kálkodhat.

hogy vásárolják meg a hirdetett terméket,

Az igazi értékeket adó televíziózás a támo-

vagy „nyaggatással” győzzék meg szü-

gatásunkat bírja.

leiket: vegyék meg nekik a reklámozott

A MÚOSZ etikai bizottsága elé gyakorta ke-

kísérlethez?

árút, szolgáltatást. Csatlakozunk a letörési rülnek fiatalkorúakat érintő ügyek. Az eljáró tanácsok – nincs emlékem kivételről – pél-

Hisszük, hogy a gyermekbarát televíziózás

dás ítéleteket hoztak ezen kérdésekben.

valóság – lehet!

Megteszünk mindent, s ehhez erkölcsi

11

A konferencia programja FEBRUÁR 13., SZERDA Székházlátogatás: 14.00 és 15.00 órától a konferencia résztvevőinek. MTV-s munkatársak mutatják be az épületet, a műsorkészítés folyamatait, az esti Híradó előkészületeit, az archívum, valamint a filmrestaurálás titkait.

FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Szakmai nap Moderátor: Süveges Gergő, a Híradó műsorvezetője 10.00 – Érkezés, regisztráció 10.20 – Megnyitó: Dr. Rudi Zoltán, az MTV elnöke 10.30 – A Magyarországi Gyermekbarát Mozgalom kampányának elmúlt 10 éve – Hanti Vilmos elnök 10.50 – Előítéletek és a képernyő – Halák László, a MÚOSZ Etikai Bizottságának elnöke 11.10 – A gyermekek médiafogyasztási szokásai a számok tükrében – Turiák Tivadar, az MTV marketing elemzője 11.30 – Kávészünet 12.00 – Média és gyermekek a XXI. században - Dr. Kósa Éva pszichológus 12.40 – Reklámokkal vagy nélkülük? – Dr. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára 13.20 – A közszolgálatiság érvényesülése a műsorszerkezetben – Stodulka Gábor, az MTV szerkesztőségvezetője 14.00 – Ebédszünet 15.00 – Kerekasztal-beszélgetés, kötetlen információ- és tapasztalatcsere Résztvevők: Az előadók és a szakma további prominens képviselői 16:00 – A konferencia összegzése és zárása

12

Halák László:

Előítéletek és a képernyő Gyermekmesék és a borzalom – a Bibliától Andersenen át napjaink meséjéig. A szóbeli mese élménye és a látvány szuggesztivitása. Elképzelhető-e képernyő nélküli jövő? Építsünk a látvány pozitív hatásaira. (Milyen vizsgálatok alapozzák meg a „hozzáállásunkat?”)

Turiák Tivadar:

A gyerekek tévénézési szokásairól Magyarországon az elmúlt 10 év során kibővült a csatorna- és műsorkínálat, az újonnan megjelenő gyerek, illetve a külföldi csatornák magyar nyelvűvé váltak és a gyerekek tévénézési szokásait a felnőttekéhez hasonló módon átformálta. A tévézés individualizálódásának általános folyamata a gyerekek korosztályában is érezhető. Az előadásban bemutatjuk, hogy a 4-14 évesek milyen mértékben választják az egyszemélyes tévézést, illetve társas tévézésük milyen arányban történik felnőtt jelenlétében. Azt is megmutatjuk, felnőtt társaságában, illetve annak hiányában milyen csatornákat preferál ez a korosztály.

Dr. Kósa Éva:

Média és gyerekek a XXI. században A média szocializációs ereje miatt a fiatalokra és gyerekekre gyakorolt hatása fokozódó aggodalmat kelt. A felnőtt társadalom a fiatalokat a káros hatásoktól megóvó, protektív lépések kidolgozása irányába tett és tesz erőfeszítéseket. Az új évszázadban azonban az elektronikus médiatartalmak közlésének és elérésének új eszközei és módjai a gyermekek számára a televíziózás (és általában a médiafogyasztás) új lehetőségeit és új kockázatait hordozzák. Mit tegyünk, hogy elkerüljük a változásokban rejlő negatív következményeket? Hogyan lehetne kiaknázni a lehetőségekben rejlő pozitívumokat? Kinek és mit kell/ene tennie?

13

Dr. Fazekas Ildikó:

Reklámmal vagy anélkül? Az előadás két fő témát vizsgál: 1. A reklámtorta és ezen belül a médiafogyasztási szokások alakulását, mert a televíziók reklámbevételét már alapvetően befolyásolja az egyéb reklámhordozók előretörése, a digitális televíziózás, az internet és az egyéb digitális eszközök növekvő használata. 2. A gyermekekre ható tényezőket, amelyben a médiatartalom mellett a reklám, a család, a csoporthatás és a társadalmi tényezők is szerepet játszanak. A reklám pozitív hatása – ingyenes információ a fogyasztónak, a versenyre gyakorolt hatás – mellett a reklám társadalmi felelősségét, etikai szabályait is megvizsgálja az előadás.

Stodulka Gábor:

A közszolgálatiság érvényesülése a műsorszerkezetben – hatások és tendenciák - A közszolgálatiságot szabályozó jogi háttér, a Médiatörvény (A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény) és a KMSZ, a Közszolgáltatási Műsorszolgáltatási Szabályzat gyermek és ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos rendelkezései, ezek hatásai. - Társadalmi elvárások és ezek változása a 90-es évek végétől napjainkig. Tematikus gyerekcsatornák térhódítása, vizuális elvárások átalakulása, tévénézési szokások megváltozása, család és televízió viszonya, interaktivitás és az újmédia. - Gyerek- és ifjúsági műsorok az utóbbi évek műsorstruktúrájában (2005-2007.) - Gyerek- és ifjúsági műsorok az idei műsorstruktúrában (2008.)

14

15