A görög-perzsa háborúk Tematika: 1. A görög történelem hajnalán 2. A görög istenek – a görög vallás – az olümpia 3. Athén társadalma és állama 4. Spárta katonai állama 5. A görög−perzsa háborúk A tehetségfejlesztő foglalkozások 2 óra időtartamúak. A foglalkozások szerkezeti felépítése: 1. Motiválás, ráhangolás a témára – játékos, nagycsoportos feladattal (5 perc) 2. Ismeretközlés (25 perc) 3. Kiscsoportok kialakítása, feladatmeghatározás, a feladat elvégzése (25 perc) a) Csoportmunka b) A feladat eredményének bemutatása 4. Egyéni feladat (20 perc) 5. Villámverseny (5 perc) 6. Internetes feladat megbeszélése – otthoni munka előkészítése (10 perc) 7. Játékos feladat (10 perc)
A görög−perzsa háborúk − 1. tehetségfejlesztő téma Száray Miklós: Történelem I. Nemzeti Tankönyvkiadó Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem I. Történelmi olvasókönyv-Ókor (Borhy László) Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 1994 Usborn: Képes világtörténelem-A görögök Park Knyvkiadó 1990. Középiskolai Történelmi Atlasz Castiglione László: Az ókor nagyjai
Fogalmak perzsabarát türannoszok perzsa harcmodor
Görög−perzsa háborúk(Száray) Személyek/istenek Események Évszámok I. Dareiosz szkíta−perzsa Kr. e. 514. háború Miltiadész ión városok felkelése a perzsák ellen görög−perzsa háború első szakasza
trák−perzsa háború
Hippiasz falanx médek sztratégosz mélységi tagozódás hadrend seregszárny barbár szkíta hoplita haderő tengeri haderő osztrakizmosz
Hérodotosz
triérész
Boszporusz
Kr. e. 500−494. Dardanellák
Kr. e. 492−480. Trákia
Kr. e. 490. Marathóni csata
Xerxész Ariszteidész Themisztoklész
Topográfia Kisázsia
Fekete-tenger Athosz-hegyfok Attika Marathón
Kr. e. 486. Korinthosz
görög−perzsa háború második szakasza
Kr. e. 480−479. Hellészpontosz
Leonidász
Kr. e. 480.
Diodórosz Pauszanniasz
Kr. e. 479.
Tempé-völgy Thermopülai Boiótia Iszthmoszföldszoros Szalamisz Plataia Mükalé-
hegyfok a háború befejező szakasza déloszi szövetség ciprusi csata
Kimón
Az ellenfél: Perzsa társadalom állattenyésztő életmód lovasság deportálás megszüntetése adózás erős hadsereg perzsa hitvilág vallási dualizmus
Kr. e. 479−448. Kr. e. 478. Kr. e. 448.
Perzsa állam Kürosz államszervező tevékenysége – Kr. e. 559. hódítások (Babilon, Fönícia, Palesztina) – Kr. e. 538. Kambüszész hódításai – Kr. e. 529-től Egyiptom elfoglalása (Kr. e. 525.) I. Dareiosz (Kr. e. 525−486.) indiai és európai hódítási törekvések satrapiák
Perzsa topográfia Iráni-medence Zagrosz hegység száraz-félszáraz éghajlat Média Babilónia Perszisz Milétosz Epheszosz Perzsa királyi út
Extra adatok (egyéb tankönyvekből) perzsa követek lovas íjászok közelharc taktika arcvonal döfőorras hajó hajóhíd Artemiszion-fok
Motiválás – ráhangolás (összes idő 15 perc)
Pontszám: 5 pont
Térképolvasás A térkép és a képek alapján válaszoljatok! − Milyen területeket hódított meg Kürosz? − Milyen területeket hódított mag Kambüszész? − Milyen területeket hódított meg Dareiosz? − Mivel magyarázható a nagy hódítás? − Mi volt a perzsa sereg erőssége?
Értékelés/1
Tanuló neve
Térképolvasás
Csoportfeladat
Egyéni feladat
Villámverseny
Játékos feladat
Összpontszám
2. Ismeretközlés (20 perc) CSATAHELY
IDÓPONT
GYŐZTES FÉL
GÖRÖG HADVEZÉR
Marathon Thermopülai Szalamisz Plataiai Mükalé
Kr. e. 490. Kr. e. 480. Kr. e. 480. Kr. e. 479. Kr. e. 479.
görögök perzsák görögök görögök görögök
Miltiadész Leonidasz Themisztoklész Pauszaniasz Leotükhidasz Xanthipposz
3. Kiscsoportos munka (20 perc) 10 pont
PERZSA KIRÁLY ( HADVEZÉR) Dareiosz Xerxész Xerxész Mardoniosz
Két csoport szervezése Két tanuló önálló feladatot kap. 1. csoport feladata
„[A perzsák] hajóikkal átkeltek Attika földjére (...). Attikában Marathón volt a lovasság bevetésére a legalkalmasabb hely (…). Tíz sztratégosz vezette őket [az athéniakat], köztük a tizedik Miltiadész. (...).Amint tehát az athéniak (...) felsorakoztak, a helyzet úgy alakult, hogy hadrendjük hosszúságban megfelelt a médekének, de míg a közép csak néhány sornyi mélységben tagozódott, és itt volt a hadrend leggyengébb pontja, addig mindkét szárny alaposan meg volt erősítve. Amint elrendeződtek, és az áldozat kedvezőnek mutatkozott, az athéniak a támadási parancs elhangzása után futva rohanták meg a barbárokat; a két fél közt a távolság mintegy nyolc stadion volt (…).
Marathón [mezején] sokáig tartott a harc. A harcrend közepén, ahol maguk a perzsák és szkíták voltak felállítva, a barbárok győztek; át is törtek, és [a görögöket] a szárazföld felé kezdték szorítani, de a két szárnyon az athéniak és a plataiaiak kerekedtek felül. Az athéniak, amint győzelmüket látták, a megfutamodó barbárokat hagyták futni, viszont a két szárnyat egyesítve, a középen áttört [erők] ellen fordultak, s itt is győztek. A menekülő perzsákat kaszabolva, egészen a tengerig üldözték, itt tüzet keltettek, s megtámadták a hajókat (…). Ebben a marathóni csatában a barbárok közül körülbelül 6400 ember esett el, míg az athéniak közül mindössze százkilencvenkettő (…)." (Hérodotosz: A görög−perzsa háború)
− Milyenek voltak az erőviszonyok? − Mire építette Miltiadész a haditervét? − Miért tudtak győzni a görögök?
2. csoport feladata − Mi volt a jelentősége a thermopülai csatának? − Mire építette Themisztoklész a haditervet? − Miért tudtak győzni a görögök?
„Themisztoklész látva, hogy a flotta parancsnoka nem tud úrrá lenni a tömeg indulatán, másfelől viszont, hogy a Szalamisz melletti szűk tér nagyban elősegítené a győzelmet, ilyesmit eszelt ki magában: rábeszélt valakit, szökjék át Xerxészhez, és állítsa határozottan, hogy a Szalamisznál lévő hajók arra készülnek, hogy elmeneküljenek a helyükről, és Iszthmosznál gyülekezzenek. A király a híradás valószínűsége miatt hitelt adott a hírnek, és természetesen azon volt, hogy megakadályozza a görög tengeri erőknek a gyalogos sereggel való egyesülését. Tüstént elküldte hát az egyiptomi flottát azzal a paranccsal, hogy zárja el a Szalamisz és a megarai terület közt a közlekedést (…). A király elrendelte a flottaparancsnoknak, hogy a hajók támadják meg az ellenséget (…). A perzsák először, mikor még széles tér állott rendelkezésükre, szabályos rendben hajóztak, amint azonban a szorosba értek, kénytelenek voltak több hajót a rendből leszakítani, és ez nagy kavarodást okozott. A flottaparancsnok, aki a hadrend élén haladt, és elsőként bocsátko-
zott harcba, dicsőségesen harcolva esett el, hajója elsüllyedtével azonban általános zűrzavar lett úrrá a barbárok hajóhadán. Sokan voltak ugyanis, akik parancsoltak, és nem mindegyik parancsolta ugyanazt, ezért félbehagyták a további előrehajózást, és megállva, visszafelé húzódtak volna a széles térség felé. Az athéniak, mikor látták a barbárok zavarát, nekihajóztak az ellenségnek, és egyes hajókat a hajóorral rongáltak meg, másoknak pedig az evezősorát sodorták le. Mikor azután az evezősök nem működtek, sok perzsa hadihajó keresztbe fordult, mire az oldalukat érő lökésektől egyre-másra kaptak sebeket. Ezért abba is hagyták a farolást, és meghátrálva, hanyatt-homlok menekültek.”
A két tanuló feladata Athén fegyverkezési tervei (Ariszteidész ↔ Themisztoklész) (beszéd összeállítása)
Megbeszélés 1. csoport beszámolója − A két tanuló beszéde Cserépszavazást tartunk: a beszéd alapján a tanulók szavaznak, hogy kit száműznének Athénból. 2. csoport beszámolója
4. Egyéni feladatok (15 perc) 5 pont A spártaiak félreállása után az athéniek kezükbe vették a vezetést, mégpedig a szövetségesek beleegyezésével. Az athéniek megszabták, hogy mely városok kötelesek pénzt és melyek hajókat rendelkezésre bocsátani a barbár [értsd: a perzsák] ellen, mert ürügyül az szolgált, hogy a perzsa király földjének pusztításával állanak bosszút. Ekkor hozták létre az athéniek a „hellének pénztárosa" nevű hivatalt, amelynek tagjai az adót beszedték. Így nevezték ugyanis a pénzbeli beszolgáltatást. Az első beszolgáltatás összegét 460 talentumban [1 talentum = 6000 Stdrachma súlya, ez Attiká-
ban 26,2 kg] szabták meg. Kincstáruk Délosz szigetén volt, és gyűléseiket az itteni szentélyben tartották. Vezetők voltak tehát az athéniek, de eleinte önálló és közös tanácskozási joggal rendelkező szövetségesek vezetői. Így vittek véghez ennyi dolgot hol fegyverrel, hol békés tárgyalásokkal e mostani [értsd: a peloponnészoszi] és a perzsa háború közti időben, akár a barbárral, akár saját − elszakadni próbáló − szövetségeseikkel szemben. Az elszakadások egyéb okain kívül a legfőbb ok a pénzbeli és hajószolgáltatások elmaradása, vagy pedig az volt, ha valamelyik szövetséges megtagadta a katonai együttműködést. Az athéniak szigorúan vették a dolgot, de éppen ezért terhessé is váltak azok szemében, akik sem nem szokták, sem nem akarták a megerőltetést. Az athéniak egyébként sem voltak szívesen látott vezetők. Szövetségeseikkel nem egyenlő felek módjára bántak, mégis könnyűszerrel vissza tudták téríteni az elszakadókat. Ebben maguk a szövetségesek voltak a hibásak, mert éppen e miatt a hadi szolgálatoktól való húzódozás miatt sokan inkább pénzbeli megváltás fizetésére kötelezték magukat, csakhogy ne kelljen távol időzniük otthonaiktól, vagy a hajók építésével járó költséget vállalni. Így, miközben az athéniak tengeri ereje folyton csak gyarapodott abból a pénzből, amelyet a szövetségesek adtak össze, addig ezek, ha egyszer elszakadni próbáltak, megfelelő felszerelés és tapasztalatok nélkül bonyolódtak háborúba. − Kik hozták létre a déloszi szövetséget? − Milyen céllal? − Hogyan alakult a szövetségesek viszonya? − Milyen kötelezettségeik voltak a szövetség tagjainak? − Miért nőtt meg Athén súlya? 5. Villámverseny (5 perc) 5 pont
Jelöld be a térképen a háborúk csatahelyeit!
6. Internetes feladat előkészítése, megbeszélése (10 perc)
7. Játékos feladat (10 perc) 14 pont Görög totó! Karikázd be a helyes válasz jelét! 1. Melyik perzsa uralkodó hódította meg Egyiptomot? 1 Kürosz
2 Kambüszész
X Dareiosz
2. Melyik perzsa uralkodó hódította meg Kis-Ázsiát? 1 Kürosz
2 Kambüszész
X Dareiosz
3. Melyik perzsa uralkodó hódította meg Mezopotámiát?
1 Kürosz
2 Kambüszész
X Dareiosz
4. Hogyan ért véget a ión felkelés? 1 perzsa győzelem
2 ión győzelem
X döntetlen
5. Ki vezette a görögöket Marathónnál? 1 Miltiadész
2 Leónidasz
X Themisztoklész
6. Ki vezette a görögöket Szalamisznál? 1 Miltiadész
2 Leónidasz
X Themisztoklész
7. Hol szenvedtek a görögök vereséget? 1 Marathón
2 Thermopülai
X Szalamisz
8. Milyen katonai erőnek volt döntő szerepe a marathóni csatában? 1 lovasság
2 hajóhad
X hopliták
9. Milyen katonai erőnek volt döntő szerepe a szalamiszi csatában? 1 lovasság
2 hajóhad
X hopliták
10. Ki örökítette meg a görög−perzsa háborúk történetét? 1 Homérosz
2 Hérodotosz
X Thuküdidész
11. Ki hozta létre a déloszi szövetséget? 1 Spárta
2 Athén
X Korinthosz
12. Kit száműztek Athénból a marathóni csata után? 1 Periklész
2 Ariszteidész
X Themisztoklész
13. Milyen hajókat épített Athén? 1 három evezősoros
2 két evezősoros
X kerek hajó
+1. Mikor értek véget a görög−perzsa háborúk? 1 Kr. e. 448.
2 Kr. e. 478.
X Kr..e. 431.
