A globalizáció visszásságai
Alapfogalmak Modernizáció = fejlődés? Jólét = boldogság? Információ = szabadság? Deszakralizáció = technológia uralma? Igény = szükséglet? Mi a növekedés? Munkahelyteremtés, demokratikus jogok kiterjesztése, kulturális identitás védelme, természeti környezet védelme
Mi a globalizáció?
Nemzetköziesedés Uniformalizálódás Egységesedés Kooperáció Hálózat Csökkenő távolságok Hatalom (döntéshozatal) területének elkülönülése Szabadság fogalmának átértékelődése Információs többlet Átterhelés
1. 2. 3.
4. 5. 6.
Tűzhasználat (energia) Nyelvhasználat (társadalom) Mezőgazdaság (felesleg, népességnövekedés) Civilizációk (eltérő fejlődési pályák) Európai hódítások (tőke, kereskedelem) Ipari (technikai) forradalom (elmúlt 200 év)
Kauzalitás modell (ok-okozati) 19. század népességnövekedés, higiénés viszonyok lassú javulása, csökken a gyermekhalandóság Ipari forradalom: belépés a szénkorszakba (károsanyag-kibocsátás ugrásszerű növekedése) Iparosítás és modernizáció + a szociális igények megjelenése (biztosítások, gyermekmunka, rabszolgaság felszámolása) Urbanizációs folyamat (nagyvárosok növekedése a centrum területeken) Gyarmatbirodalmak (piacok kiterjesztése) Közlekedés fejlődése (vasút és hajózás, majd légiközlekedés) 20. század Rohamos technikai fejlődés 20-as évtized: belépés az olajkorszakba (kiemelt energiaforrás) Globális stratégiai lépések Tőke allokáció – gazdasági és bankszektor összefonódása Természeti erőforrások felértékelődése (globális versenyfutás az energiahordozókért) 2 pólusú világ: eltérő pályák, egységesülő világ Nukleáris energia 1973/1979 – olajárrobbanás, reform és tétova fordulat Neoliberális gazdaságpolitika: liberalizáció, dereguláció, privatizáció Szabadpiaci verseny és intézményrendszerének kialakítása Fukuyama: a történelem vége: az örök béke és jólét korszaka?
Kauzalitás modell 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
7. 8.
Népességrobbanás (80% a fejlődő világban realizálódik) Urbanizáció (megapoliszok és nyomornegyedek létrejötte) Ificsúcs (a lakosság fele 18 évnél fiatalabb) Környezeti degradáció, klímaváltozás Migrációs folyamatok, konfliktusforrás Új gyarmatosítás: környezeti átterhelés, nyugati modell és kínai modell – kizsákmányolás (energiahordozók és természeti javak) Az iszlám válasza (modernizációs átmenet – demokrácia, vagy irányított modernizáció) Globális tőke érdekei érvényesülnek a regionális érdekek felett, a tőke a kisebb ellenállás felé mozdul el – kiszolgáltatottság és szegénység újratermelése
A globalizáció visszásságai
Növekvő egyenlőtlenségek (80-szoros eltérés a leggazdagabb és legszegényebb országok között), a világ népességének 40%-a napi 2 dollárnál kevesebből élt Közjavak problémája: hozzáférés nem biztosított (közjavak beárazása – nem végtelen a hozzáférhetőség), kisajátítások Kulturális különbözőségek elmosása: univerzális értékek (főként a fogyasztás) Konzumtársadalom kialakulása (az egyén megítélése a fogyasztás függvénye – hitelfelvétel – eladósodás), fenntarthatatlan fogyasztási modellek Természeti javak degradációja – biztonságpolitikai tényezők(környezeti szűkösség: víz, talaj), mezőgazdaság (monokulturális növénytermesztés – vetőmagok és növényvédőszerek) Fedezetlen hitelek és felmérhetetlen adósságállomány – válságból válságba sodródás (a válságba jutott rendszer talpra állítása – 3100 milliárdos segélycsomag – USA) Város és vidék viszonyának végleges megváltozása – a vidék a város kiszolgálójává válik
A globalizáció intézményrendszere 2. Gazdasági intézmények: neoliberális gazdaságpolitika megalapozói (Breton Woods, 1944): 1959-től működnek globális szinten, amikor az európai valuták konvertibilissé váltak; a ’80-as évektől összefonódva működnek A, IMF (Nemzetközi Valutaalap) B, GATT/WTO (Kereskedelmi Világszervezet) C, Világbank (IBRD) Feladatuk: Nemzetközi kereskedelmi korlátok lebontása (egyezmények sora, pl. Lomé (1975), Cotonou (2000), Doha (2001) – fejlődő világot érintik) Kollektív gazdasági cselekvések elősegítése Globális gazdasági válság megelőzése; gazdasági segítségnyújtás és újjáépítés (IMF) Strukturális kiigazítások egy adott ország gazdaságpolitikájában (adóemelés, deficitcsökkentés) (IMF) Munkaerőpiac, pénzügyi intézményrendszer és kereskedelempolitika (Világbank) Globális keresletélénkítés (WTO) Áruk és szolgáltatások szabad áramlásának ösztönzése, a kereskedelem liberalizálása (WTO) Vámok eltörlése, protekcionista gazdaságpolitika lebontása, liberlaizált piacnyitás (torz struktúrák jönnek létre) Válságból válságba: 1987. Tőzsdekrach, 1997-1998 Ázsiai kistigrisek, 1998. Oroszország, 2001. Argentína 2007. Globális pénzügyi és gazdasági válság 2. Transznacionális vállalatok Áru, tőke, munkaerő és technológia szabad mozgatása Kulturális és gazdasági egységesítésre törekszenek (ez a nézet napjainkban fellazulóban van) Termelékenység növelése (olcsó munkaerő, vagy gépesítés és csúcstechnológia használata) Globális Klíma Koalíció (1989-2000) Profitmaximalizálásra törekszik 3. Globális civil társadalom (NGO-k) Határokon átnyúló együttműködések (emberi jogok, környezetvédelem, szegénység elleni harc stb.) – Jubilee mozgalom, Greenpeace, WWF, FoE, Vöröskereszt Méltányos kereskedelem (Fait Trade) Transzparencia (átláthatóság) és elszámoltathatóság
A globalizáció és fejlődés
Realista iskola (Keohane, Stiglitz): a nemzetközi tér szereplői az államok – érdekek, költségek és haszon mozgatják (anarchikus folyamatok, kapcsolódik a hegemón elmélethez); nagy szerepet kap a biztonságpolitikai megközelítés Interdependencia elmélet: szereplők kölcsönhatása – függőségi helyzetből fakad Határhaszon elmélet (Kuznets, Daly): igények csökkentése, összfogyasztás növekedése, versenyképesség növelése (paradigmaváltás szükségessége) – ellentmondás a reálfolyamatokkal! Fejlettségi szintek eltérősége és felzárkóztatás (Vogel) – a fejlett országok szigorú szabályozása megoldja a környezeti problémákat, ezért ezt el kell várni a fejlődőktől is – ellentmondás a reálfolyamatokkal! A hegemón modell: Globális vezető szerep kialakítása Rezsim modellek (Rosenau, Young): globális döntéshozatali rendszerek létrehozása – tudományos konszenzus szükségessége, elvek, normák, szabályozások elfogadása; nem feltétlenül formális aktus
Népsűrűség (fő/km2)
Környezeti problémák A fő kérdés: mi okozza? A, gazdasági alulfejlettség B, Túlhasználat C, Bonyolult kapcsolatrendszer (piaci szereplők, politikai-hatalmi konfliktusok, kulturális tényezők)
A Föld eltartóképessége véges (ok-okozati problémák) (Nyulak szigete – hol az egyensúly?)
Klímaváltozás (légkör felmelegedése – üvegházhatás) szélsőséges időjárási jelenségek (viharok, jégeső, tornádó, hurrikánok) tengervízszint-emelkedés sivatagosodás, ariditás, talajerózió biodiverzitás csökkenése Hulladékproblémák (kommunális hulladék, veszélyes hulladék) levegőszennyezés vízszennyezés, víztúlhasználat, halállomány csökkenése energiaválság környezeti szűkösség, környezeti konfliktusok negatív externáliák (közvetett károkozás)
Megoldási lehetőségek Milyen modellt tekintsünk megoldásnak? Bonyolult és komplex rendszer – közpolitikai rendszerszemlélet Újraelosztás rendszerének átgondolása: A, Vállalatok szociális/társadalmi felelősségvállalása B, extraprofit, kamatok, nemzetközi átutalások kis mértékű megadóztatása (pl. Tobin adó) – megelőzni a spekulációs pénzmozgást és az extraprofitok kialakulását C, Támogatások átstrukturálása – a megelőzésre fektetni a hangsúlyt D, politikai legitimitás, és/vagy hatékonyság – technokrata megközelítés (dilemma) Üzleti alapon, a piacra bízva kell megoldani a problémákat, azaz a gazdasági szereplőket érdekeltté kell tenni (fosszilis energiatermelők piaci részesedésének növekedése a megújulók piacán) A, Igényt teremteni B, A társadalom igényeinek megfelelni (pl. 1999. Seattle után) – zöld marketing és zöld piac felívelése; közjavak beárazása és a fogyasztás visszafogása Közösségi részvétel és konszenzus: szélesíteni a döntéshozatalba bevontak körét és növelni a globális felelősségvállalás szintjét; méltányos kereskedelem; Környezetvédelmi Világszervezet létrehozása Glokalizációs elképzelések: szűkíteni a távolságokat; a termelést, a fogyasztást és a kereskedelmi csatornákat helyi szintekre korlátozni; helyi pénzrendszerek bevezetése;
A Gaia-elmélet (James Lovelock) 1979, 1988, 2009 Komplex szemlélet szükségessége Rendszerszemlélet fontossága
Fő dilemmák
Észak-Dél ellentét (globális svéd asztal) Kína, India és a Kelet-Nyugat ellentét, az iszlám térnyerése Versenyképesség, vagy ökológiai fenntarthatóság – hol van/van-e az egyensúlyi helyzet? Rendszerszemlélet – ki dolgozza ki a válaszokat (civilek vagy/ és a politika/gazdaság) A Nagy Vita (Norman Myers- Julian Simon) Zöld piac és zöld marketing
Kérdések, dilemmák 1. 2.
3. 4. 5. 6.
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Mi a növekedés definíciója? Milyen lépésekre van szükség és azokat miként érjük el? (van-e szükség változásra?) Rövidtávú-hosszútávú gondolkodás (politikai konszenzusok) Kell-e és lehet-e globális ökológiai rezsim? Mivel és miként váltsuk ki a fosszilis energiahordozókat? Miként egyenlíthetők ki a regionális különbségek (versenyképesség, vagy szociális háló; élelmiszer, gazdaság, víz stb.)? Miként csökkenthetők a társadalmi-vagyoni különbségek? Miként alakul a nők helyzete? Mi a nő szerepe? Miként tekintsünk a migrációra? Korlátozás, vagy alkalmazkodás? Van esélye a Green New Dealnek? (munkanélküliség) Miként érhető el a globális leszerelés és fegyverzetcsökkentés? Miként váltható ki/érhető el a környezettudatos életmód?
Fenntartható fejlődés modellek Környezettudatos magatartás kialakítása A, jogszabályok, szankciók (külső kényszer) B, Ösztönzés (pl. adókedvezmény) C, Morális indíttatása (egész piaci szegmens számára) 2. Ismeretterjesztés (felhívni a problémákra a figyelmet) 3. Értékek és meggyőződések kialakítása (hosszas folyamat – paradigmaváltás)
1.
Neofunkcionalista iskola Újraelosztás reformja (minta a vadászó-gyűjtögető társadalom) A, nem létezik a szűkösség fogalma (nincs fogyasztási kényszer) B, munka és társadalom összefonódása C, nem létező fogalmak: önzés és kapzsiság D, nem létezik nemi diszkrimináció E, nincs kisajátítás, tőkeallokáció F, nincs személyes tulajdon G, a pénz nem mint helyettesítő jelenik meg (talaj, erdő, víz nem mérhető) 1.
FFM2. A Sachs-dilemma 1. 2. 3.
4.
5.
Versenyelmélet: a növekedés az egyedüli megoldás! Észak-Dél konfliktus (a fejlődés valójában harc a piacokért) – népesedés, migráció, erőforrások, hatékonyság a középpontban Űrhajós szemlélet: az együttműködés a megoldás, azaz az Észak-Dél megosztottság új egyensúlya (környezetbarát technológia, új Marshall-terv, ökologizmus – Gaia elmélet) Otthon szemlélet: a fenntartható fejlődés önellentmondás, alternatívák kellenek, nem elméletek! (környezeti igazságosság – ne legyen erőforrás kisajátítás; kis közösségek, társadalmi szervezetek alkotják a társadalmat, regionális lépték kialakítása, helyi erőforrások előtérbe helyezése) LETS – helyi pénzrendszerek alkalmazása Önmérséklés: nem lemondás, életvitelünk átalakítása (Takács-Sánta András) – a fogyasztás csökkentése áll a középpontban (Ne vásárolj semmit!; Ne autózz! stb.) A személyiség uralása a nevelés lényege, nem a tananyag elsajátítása (az az oktatás része) Divattá tenni a zöld értékeket: zöld marketing (-barát; -tudatos; -kímélő; -öko; organikus) – lelkiismeretre alapoz, ne jobb terméket vegyen, hanem ne vegyen semmit; már nem hiszünk a reklámnak, de bízunk benne…
Köszönöm a figyelmet!
