A globális gazdaság hatásai a települések fejlődésére a Közép-Dunántúli Régióban A globalizáció hatásai Magyarországon is felértékelnek egyes, mind határozottabban körvonalazódó, társadalmi-gazdasági indikátorokkal jól elkülöníthető területeket, illetve központi településeiket, kiterjedt környékükkel együtt. A fejlesztő hatások ritkábban az e területeken kívül eső városokat és térségeiket is érinthetik. Ezen összefüggő területekre, illetve kiemelkedő városokra jellemző módon a – mai terület- és településfejlődési viszonyok közt értendő – ’sikeres’ jelzőt alkalmazza egyre több urbanista, regionalista, közgazdász, vagy társadalomkutató. Összefüggő, korábban akár fejlettnek is vélt területek, bizonyos városok és környékeik azonban kívül esnek, kimaradnak a globalizáció, a globális gazdaság térséget, település-környéket, települést felértékelő hatásmechanizmusaiból, melyek – részben ezzel összefüggésben – akár hosszabb-rövidebb ideig tartó depresszióba is süllyedhetnek. A dolgozat célja, hogy ezeket körvonalazza a Közép-Dunántúl vonatkozásában, és bemutassa, hogy a globális gazdaság mely hatásai érvényesülnek jobban, melyek kevésbé a régió településeinek fejlődése tekintetében. Vizsgálati kérdés az is, hogy a település-átalakítás szempontjából melyek az erősebb és melyek a gyengébb globalizációs hatások, valamint ezek területi szempontból merre befolyásolják jobban, merre kevésbé a települések fejlődését. Vizsgálataimhoz azért megfelelő mintaterület a Közép-Dunántúli Régió, mert a globális gazdaság hatásaihoz köthető sikeres, illetve depressziós térségei egyaránt vannak, és ezek sokszor közvetlenül egymás mellett, érintkezésben helyezkednek el, ami a globalizációs folyamatok terjedésének, illetve akadályozásának szempontjából érdekes. A globalizáció és hatásai A globalizáció, a globális gazdaság tekintetében HELD, D. és szerzőtársai (1999), valamint INOTAI A. (2001) megfogalmazásait tartom mérvadónak. Ezek értelmében a globalizáció elsősorban nem gazdasági folyamat, hanem totális jelenség, minőségi változás, multidiszciplináris összefonódás, kölcsönhatások sorozata, amely az élet szinte minden szférájában jelen van (a politikában, a kultúrában, a tudományban, a döntésekben, a fogyasztási szokásokban stb., de kiemelten a gazdaságban és a pénzügyekben is). Míg a globális gazdaság gyakorlatilag a kapitalista gazdaság világméretű kiterjedésére, addig a globalizáció a politikai tér átrendeződésére érthető. Mivel a kettő feltételezi egymást, ezért szétválasztani sem érdemes őket, így e kifejezéseket dolgozatomban – tartalmaik különbözőségei ellenére – rokon értelemben használom. A globalizáció társadalmi-gazdasági hatásai rendkívül széles spektrumra terjednek ki: a gazdasági, a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségeken túl, a vándorlásra, a kulturális szférára, a politikai terekre összefüggésben a demokrácia válságával, az ökológiai következményekre, stb., de a területi és települési folyamatokra is (Went, R. 2002). Terület- és település-átalakító hatásait a homogenizálás (pozitív vagy negatív hatásainak tipikus érvényesülési területein belül) és a differenciálás együttes fellépése jellemzi (pozitív és negatív hatásterületeinek erőteljes elkülönítése). Az egyenetlenül urbanizáló hatás például különös településhálózatokat, város-képződményeket, település-együtteseket formál, de ugyanez érvényes a területi változásokra is, a területi egyenlőtlenségek az egyes térségek sikeres fejlődésében, felemelkedésében, vagy depressziós területté alakulásában ugyanúgy megmutatkoznak, mint az egyes térségeken belüli differenciáltságokban. A rendszerváltozások után a globalizáció meghatározó szerkezet-átalakító folyamattá vált Kelet-Közép-Európa országaiban is, és a társadalmi-gazdasági, valamint a területi-települési változások alapvető generálójává lépett elő (Kolodko, G. W. 2002). Magyarország terület- és
településfejlődési folyamataira is erőteljes hatást fejt ki, amely az 1990-es évek előtt még kevéssé volt jellemző az ország zártsága miatt. A nagymértékben átalakuló területi folyamatokra és eredményeik hazai vonatkozásaira többen felhívták már a figyelmet, és a területi hatótényezők átalakulása esetében utaltak a globális gazdaság növekvő szerepére. Településfejlődésünkre is egyértelműen a legjelentősebb hatást gyakorolja – a világgazdasági korszakváltással szoros összefüggésben –, mely vonatkozásai részben szintén feltártak. A globalizáció és a területi-települési folyamatok A globalizáció hatásai nem jelentenek egyeduralmat a területi folyamatok szerveződése tekintetében: mellette vagy rá adott válaszként másfajta tendenciák is képviselnek hasonlóan jelentős dinamikát (regionalizáció, lokalizáció, fragmentáció). A pozitív és negatív hatások eltérő kombinációkban jelennek meg az egyes országokban, térségekben (vagy még inkább a településeken), melyeket maguk is tudnak befolyásolni (Stiglitz, J. E. 2002). A felgyorsult folyamatok és kölcsönhatások korában az egyenlőtlen területi fejlődés és urbanizáció az egyes térségek és települések alkalmazkodóképességének függvénye. A hatáseredőként létrejött új és karakteres földrajzi megjelenési formákat – például az egyoldalú településhálózatokat, a megavárosokat, a városrégiókat, stb. – már sokan és sokféleképpen nevezték el és jellemezték. A globális gazdaság nyerteseivé, erőtereivé azonban egyértelműen a multifunkcionális nagyvárosok és térségeik váltak a világon (Enyedi 2000). A globális kihívásra adott nemzeti, regionális és lokális válaszok rendkívül heterogének, olykor radikálisak, jellemzőik még széttartanak, mintsem össze. A globalizáló és lokalizáló erők harca túl az emberiség zömének elkülönítésén és elidegenítésén növeli a területi különbségeket is. A globalizáció területi értelmezésben nem globális jelenség: hatásai az iparosodott országokban és a fejlődő országok kiemelt zónáiban tömörülnek. A világ legtöbb térségének lakója azonban még a rendszeren kívül van, és jelenleg az ő soraik gyorsabban növekednek (Robertson, R. 1995). Tapasztalatok alapján a sikeres alkalmazkodás térségitelepülési feltételeit az a szakmai kultúra képezheti, amely a globalizáció hatásait a helyi adottságokkal a legmegfelelőbb arányban képes vegyíteni. Egyben újszerű fejlesztési felfogása és érvényesítése miatt záloga lehet a társadalmi-gazdasági kohézió növelésének és a területi egyenlőtlenségek csökkentésének. Európa válasza a globalizációra kulturális sokszínűsége és nemzeti, területi szétaprózottsága következtében egyértelműen a regionalizáció felerősödésében, támogatásában nyilvánult eddig meg. Ezt az Európai Unió területfejlesztési tervezési dokumentumai is tartalmazzák, de a versenyképesség megtartása érdekében a belső erőforrásoknak a fenntartható fejlődést előidéző kombinációja megtalálását szorgalmazó közigazgatási paradigma 1970-es évek vége óta tartó töretlen terjedése is segíti. Ennek hatására minden jelentős földrajzi régióban megfigyelhető a térségen belüli kapcsolatok legutóbbi évekbeli erősödése. A keleti térség ráadásul a kisebb államok és nemzetek zónája Európán belül is, amiből következik, hogy számunkra az európai regionalizációs folyamatok fontosabbak és sokkal intenzívebb hatásúak, mint a globalizáció, melynek következményei zömében csak korlátozottan érvényesülnek (Csaba 2000). Régiónkban a társadalmi-gazdasági fejlődés is szorosabb összefüggésben áll a gazdasági rendszerek rugalmas alkalmazkodási képességével és a politikai stabilitással, mint a globalizáció közvetlen hatásaival. Ráadásul a globalizációs kihívásra adott sikeres helyi válaszok eddig is leginkább Európa félperifériáin voltak jellemzőek, de a felhalmozódott keleti tapasztalatok és sajátos magatartási-modell elemek, illetve ezek szinergikus hatásai szintén a sikeresebb alkalmazkodást feltételezik (Ágh 1997, Csikós-Nagy 2002).
Globalizáció és transznacionalizáció A globalizáció terület- és településfejlődést befolyásoló mechanizmusai tekintetében a globális gazdaság részfolyamatain belül – a nemzetköziesedés és a globalizálódás mellett – főleg a transznacionalizálódást és annak hatásait érdemes megvizsgálni. Ez jelenik meg ugyanis a legkézzelfoghatóbban a földrajzi térben az egyes transz- és multinacionális vállalatok telephelyválasztása által, illetve magát a folyamatot is ezek vezérlik külföldi tőkekihelyezéseiken keresztül (Foreign Direct Investment, FDI). A tőkekihelyezés során hoznak létre a nemzetközi cégek leányvállalatokat, újabb termelőegységeket, vagy vásárolnak fel hazai vállalatokat, üzletrészeket. E tekintetben azonban jelentékeny változások zajlottak le a világban 2000 után, az FDI áramlás ugyanis igen jelentős mértékben visszaesett: egyik évről a másikra 51%-kal. A mélyrepülés tovább folytatódott újabb 21 és 14%-os csökkenéssel (1500 Mrd USD/éves csúcsról 2003-ra 560 Mrd USD-ra). Ezen belül a fejlődő országokban 14%-os volt a csökkenés 2001-ben, 23%-os 2002-ben és további 25%-os 2003-ban (főleg az USA-ban volt jelentős a visszaesés). A tőkeáramlás globális csökkenése a világgazdaság lassulása, a vezető gazdaságok recessziója, a határon túli összeolvadások és felvásárlások visszaesése1, valamint a nemzetközi terrorizmus élénkülése számlájára írható. Az előrejelzések azonban nem tartják ezt tartós tendenciának (2-3 év), mert a vállalatok termelésének átszervezése, fragmentálása és földrajzi áthelyezése továbbra is erősödő volument mutat (UNCTAD-DITE GIPA 2004)2. 1. ábra A közvetlen külföldi tőkebefektetések nagyságának változása a világon 1993-2003 között (Mrd USD, logaritmikus skála) 10000
1000
100
10 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Világ
Fejlett országok
Fejlődő országok
Közép- és Kelet-Európa
Forrás: UNCTAD WIR 2004 alapján saját szerkesztés
Közép- és Kelet-Európában azonban mindössze 2%-os volt a csökkenés 2001-ben, ráadásul 2002-ben 15%-os növekedés rajzolódott ki (főként a felgyorsult cseh és szlovák privatizáció miatt), míg a nemzetközi trend csak 2003-ra érvényesült igazán, és hirtelen 30%-os zuhanás következett be. A befektetési tendencia általános visszaesése mögött meghúzódó okok is 1
Számuk 2000-2003 között évi 7900-ról 4200-ra esett, értékben 1200 Mrd-ról, a negyedére, 297 Mrd dollárra. Azért is jó esély van a tőkeimport gyorsulására, mert a tőke áramlásában egyre erőteljesebb a szolgáltatások szerepe: az 1970-es években a kihelyezett tőke negyede, manapság pedig mintegy 60%-a sorolható e körbe, és elemzők szerint ez a trend folytatódik. Ebből Magyarország is jócskán profitálhat, hiszen 2002-ig a térségbe telepített 91 exportorientált szolgáltató – ügyfélszolgálati, informatikai, regionális vagy egyéb – központ közül 26 minket választott, húsz pedig Csehországot (UNCTAD WIR 2004). 2
kevéssé éreztették hatásukat Közép- és Kelet-Európában. Kínába ugyanakkor már önmagában kétszer akkora tőke érkezett 2002 és 2003-ban, mint az egész régiónkba, így térségünk komoly versenytársává nőtte ki magát (nagysága 2003-ban már az USA-ban végrehajtott befektetésekét is meghaladta: egyelőre azonban főleg az ottani rendkívüli visszaesés miatt). A 2002 és 2003-ban Közép- és Kelet-Európába érkező működőtőke 2/3-a öt országot választott: Cseh-, Lengyel-, Orosz- és Magyarországot, valamint Szlovákiát (UNCTAD WIR 2004). Egyes, korábban jelentősebb FDI-fogadó országok szerepe jellemzően lecsökkent (pl. Szlovénia, Csehország, Magyarország, Észtország), míg másoké megnőtt a térségben. Ennek okai többrétűek: általában a beruházó és a fogadó országok gazdasági dinamizmusának visszaesésével, a beruházók stratégiáinak változásával és a befogadók nem megfelelő gazdaságpolitikai döntéseivel magyarázható. További okai pedig, hogy a térség egyes országai a gazdasági átalakulás, az átmenet különböző stádiumaiban vannak, az FDI-t kitevő befektetések belső arányai eltolódnak, és részben a helyi politikák függvényében a helyi gazdaságpolitikák is különböznek egymástól (Antalóczy – Sass 2002). A transznacionalizálódás hatásai Magyarországon Magyarországon térségi arányban és összértékében is jelentősen csökkent a külföldi befektetési tendencia 1995-2003 között (kivéve 2001). Az egykori szocialista blokkon belül – Lengyelország és Csehország után – a harmadik legnagyobb (nagyjából az oroszországival egyenlő nagyságrendű) külföldi tőkeállománnyal rendelkezünk (a térségbe eddig érkezett tőke nyolcada, 2. ábra), az egy főre jutó befektetések terén pedig elvesztettük vezető szerepünket. Magyarország ugyan jelentősen veszített az FDI-ra gyakorolt vonzerejéből, de a közép- és kelet-európai országok nagyságát és népességét is figyelembe vevő (korrigált) FDI-állomány tekintetében továbbra is vezető szerepű a térségben. Az FDI-fogadás nálunk is új szakaszába érkezett (leginkább Észtországgal, Szlovéniával és Csehországgal egyetemben): a zöldmezős és privatizációs befektetésekkel érkező beruházások aránya lecsökkent (e folyamatok kifutásával), és a már működő vállalkozások fejlesztéséhez felhasznált források – az ún. pótlólagos beruházások – aránya növekedett meg (Barta – Bernek – Nagy 2003)3. 2. ábra A közvetlen külföldi tőkebefektetések kumulált összegének növekedése Közép- és Kelet-Európa államaiban 1995-2002 között (Mrd USD)
3
Párhuzamosan egyre jelentőssebbé válik ezen országok hazai vállalkozásainak külhoni terjeszkedése és tőkekivitele is. A kifelé irányuló befektetések tekintetében pl. egyértelműen éllovasok vagyunk: a magyarországi vállalatok 2003 végéig (jellemzően 1997-től) csaknem annyi tőkét helyeztek ki a világ más országaiba (főleg a környező országokba), mint a térség más országaiban bejegyzett – kivéve Oroszország – cégek együttvéve (ld. MOL és OTP, ill. más hazai cégek – pl. Danubius, TriGránit, Globus, Pannonplast – 2002 utáni terjeszkedéseit).
0
1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 10000 11000 12000 13000
Albánia Belorusszia Bosznia-Hercegovina Bulgária Horvátország Csehország
41033
Észtország Magyarország
42915
Lettország Litvánia Moldávia
52125
Lengyelország Románia Oroszország
52518
Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Macedónia Ukrajna 1995
2003
Forrás: saját szerkesztés (adatok: UNCTAD WIR 2004)
Úgy tűnik, a környező országokhoz képest meglévő korábbi előnyök eltűnése után, az FDIbeáramlás új szakaszában Magyarország egyelőre nehezen tudja megújítani korábban sikeres tőkevonzó politikáját. A magyar gazdaság elhagyása a már idetelepedett külföldi vállalkozások egy része – főleg az átmenetileg nemzetközi recesszióban lévő elektronikai összeszerelők – számára menekülési stratégia is lett (Délkelet-Ázsiában, Kínában, Ukrajnában, Romániában, vagy Bulgáriában ugyanazt a munkát a magyarországi ár ötödéért végzik el). Az optimista előrejelzések azonban az elektronikai recesszió átmenetisége és a beruházás-ösztönzési újbóli felértékelődése miatt4 megelőlegezik Magyarország számára az FDI-beáramlás újbóli növekedését. Ez azonban – kiegészülve az Európai Uniós tagság e téren megnyilvánuló pozitív hozadékaival – már a beszállítói kör bővülésével (KKV-szektor), a K+F, az üzleti szolgáltató központok, az integrált termelő és szolgáltató bázisok és a regionális irányító és logisztikai alközpontok magyarországi telepítésével járhat (Kalotay 2003). Továbbra is főleg a nagyvárosi térségekbe, ahol az ezekhez szükséges emberi erőforrás, oktatási-képzési, kutatás-fejlesztési és infrastrukturális háttér is jobban rendelkezésre áll (Szirmai – Baráth – Molnár – Szépvölgyi 2003). Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a globalizációs folyamat integráns részeként mára már rendkívül felerősödött a lokalitások szerepe, ami legjobban talán abban nyilvánul meg, hogy az állam helyett egyre inkább a globális településhálózatokba beépülni tudó városok – és a többnyire köréjük szerveződő régiók, illetve regionális gazdasági hálózatok, vagy klaszterek – válnak a nemzetközi cégek partnereivé (Molnár – Szépvölgyi 2004). Ezek a cégek pedig ma 4
Lásd SMART-HUNGARY, Nemzeti Fejlesztési Terv és egyéb szempontok: pl. az információs társadalom terjedése, a beszállítói rendszer kiterjesztésének pozitív hazai tapasztalatai és a program megújításának eredményei, a szolgáltató és K+F funkciók telepítése, stb.
már egyre inkább a közepes és kisebb külföldi vállalkozások, amelyek szintén ugyanazokat a versenyképességi tényezőket mérlegelik, mint nagyobb társaik, csak sokkal óvatosabbak, mivel terjeszkedésükkel akár a teljes bukást kockáztatják. Viszont nehezebben is hagyják el az országot, ha már megtelepedtek, mint a globális nagyvállalatok, és jobban tűrik a konjunktúra ingadozásait, amely leépítési hajlandóságukban is lassabban jelentkezik. A transznacionalizáció térségi hatásai a Közép-Dunántúlon Az MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli Kutatócsoportja „Térségi kapcsolatok a Középdunántúli Régióban” címmel kutatást végzett 2003-2004-ben. Ennek keretében egy kérdőíves adatfelvételre is sor került, amely azt a célt szolgálta, hogy a régióközponti szerepekről, a régió települései gazdasági, szakmapolitikai, társadalmi és kulturális kapcsolatrendszereinek megítéléséről képet alkothassunk. A kérdőív a régió összes polgármesterének kiküldésre került (405), és három kérdésblokkban vizsgálta a kutatás szempontjából lényeges problémaköröket. Ezek közül az egyik a települések fejlődését befolyásoló folyamatokra, hatásokra kérdezett rá, és ezen belül adódott lehetőség a globalizációval, a globális gazdaság, illetve a nemzetközi cégek településfejlesztő hatásával kapcsolatos kérdés lekérdezésére is5. A kiküldött kérdőívekből 111 db érkezett vissza, amely 27%-os visszaküldési arányt jelent (Fejér megye 32%, K-E 29%, Veszprém 24%). Azonban a reprezentáció szempontjából talán lényegesebb, hogy a városok 2/3-a (24 város), míg a falvak ¼-e küldte vissza a kérdőívet, így a ’lefedett’ régiós népességarány több mint kétszer magasabb, mint a településszám szerinti. Összességében a régió lakossága 60%-ának a véleményét képviselték a polgármesterek. A globális gazdaság, illetve a transznacionalizáció hatásaival kapcsolatos kérdés arra kereste a választ, hogy milyen mértékben befolyásolja az adott település fejlődését a multinacionális cégek térségbeli letelepedése. A visszaérkezett 110 kérdőívben minden település polgármestere válaszolt a kérdésre, melyben tizenhárom lehetőséget lehetett megjelölni (1. táblázat). A befolyás erősségét 1-től 5-ig terjedő skálán kellett értékelni a továbbiakban, illetve az elején a ’nincs a térségben multinacionális cég’ lehetőséget is lehetett választani. 1. táblázat A globális gazdaság lehetséges hatásai a települések fejlődésére (a kérdőívben szereplő zárt kérdés válaszlehetőségei) A multinacionális cégek térségbeli letelepedése… 1. új munkahelyeket hoz létre a település lakói számára. 2. megnöveli a gazdasági hatalom koncentrációját. 3. megváltoztatja a település gazdasági szerkezetét. 4. elősegíti a település kis- és középvállalkozásai fejlődését. 5. hozzájárul az életszínvonal javításához. 6. segíti a település pénzügyi gazdálkodását. 7. megnöveli a jövedelmi különbségeket a településen. 8. megnöveli a település lakossága mobilitását. 9. ellenérzéseket vált ki a település lakosságából. 10. megváltoztatja a település korábbi fejlesztési elképzeléseit. 11. új együttműködési formákat hoz létre a civil szerveződésekkel. 12. erősíti más település(ek)el az együttműködést. 13. gyengíti a település érdekérvényesítő képességét.
A polgármesterek közül a legtöbben azt gondolják, hogy a környéken letelepedett transz- és multinacionális vállalkozások mindenképpen hozzájárulnak a településük, illetve lakosaik 5
A kutatást Székesfehérvár Megyei Jogú Város megbízásából készült, témavezetője Dr. Szirmai Viktória volt (résztvevői: Baráth Gabriella, Molnár Balázs, Szépvölgyi Ákos).
életszínvonala javulásához, megnövelik mobilitásukat, erősítik a gazdasági hatalom koncentrációját, valamint megváltoztatják a gazdaság szerkezetét (84-78 válasz). Mindez azonban nem feltétlenül esik egybe az egyes globális gazdasági hatások erősségével. Ezzel szemben a legkevesebb településvezető gondolja, hogy a nemzetközi cégek közvetett hatására növekednének a jövedelmi különbségek a településükön, hogy ellenérzéseket váltanának ki lakosságukból, vagy segítenék településük pénzügyi gazdálkodását, illetve gyengítenék érdekérvényesítő képességét (72-74 válasz). A hatások kiválasztási sorrendje a régió egyes megyéi tekintetében is nagyjából hasonló: Veszprém megyében azonban a mobilitás növelése a legkiemelkedőbb, míg Komárom-Esztergom megyében nem a jövedelmi különbségek településen belüli növelése a legkevésbé jellemző hatás (2. ábra).
Válaszadás (%)
2. ábra A globális gazdaság különböző hatásait megjelölők arányának eltérései lehetőségenként, illetve megyénként a Közép-Dunántúlon (2004) 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
Válaszlehetőség sorszáma Fejér megye
Komárom-Esztergom
Veszprém megye
Régió
Megjegyzés: 1, 2, 3…13 – a válaszlehetőség sorszáma az 1. táblázat alapján Forrás: kérdőívek adatai alapján saját szerkesztés
A ’nincs a térségben multinacionális cég’ választási lehetőség megjelölése jelentős területi eltérést hozott a régió megyéi, azok belső térségei, illetve településtípusai között. Az eredmények szerint a globális gazdaság hatásai Veszprém megye településeit érintik a legkevésbé (kevesebb, mint fele annyira, mint a másik két megyét), aztán KomáromEsztergom megye következik, míg a polgármesterek szerint a globális gazdasági hatások a legtöbb vonatkozásában – de nem feltétlenül a legerősebb egyéni hatásokkal – Fejér megye településeit alakítják. Valamelyik hatást a tizenháromból hét esetben jelölték meg a legmagasabb arányban a Fejér megyei válaszadók, míg további három esetén egyenlőség alakult ki a Komárom-Esztergom megyei, illetve Fejér megyei válaszok arányában (2. ábra). Összességében a régióba telepedett transz- és multinacionális cégek a települések ¼-ének fejlődésére, illetve azok lakói számára nincsenek különösebb hatással (a városok 1/6-ára). Ennek oka, hogy a nemzetközi nagyvállalkozások területileg erősen koncentrált módon telepedtek le, mely gócoktól ezek a települések távolabb fekszenek. Főként kisebb falvakról van szó – de Balatonfüred, Zirc, Velence, Sárbogárd és Enying városa is köztük van –, amelyek leginkább Veszprém megyében helyezkednek el (több mint 70%-ban), belső területi szempontból főként a Bakony, a Balaton-felvidék és a Somló-vidék, illetve a Vértes és Fejér megye déli térségeiben csoportosulnak. Ezek a kisebb térségek maradnak ki leginkább a
globalizáció, a globális gazdaság akár pozitív, akár negatív hatásaiból, a Közép-Dunántúl többi térsége, települése viszont kevéssé tudja magát kivonni következményei alól. 3. ábra A globális gazdaság hatásai erősségének megítélése a Közép-Dunántúlon (2004) 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Fejér megye Komárom-Esztergom megye
8.
9.
10.
11.
12.
13.
Veszprém megye Közép-Dunántúl
Megjegyzés: 1, 2, 3…13 – a válaszlehetőség sorszáma az 1. táblázat alapján Forrás: kérdőívek adatai alapján saját szerkesztés
A globális gazdaság hatásainak erősségét, illetve egymáshoz viszonyított erősségüket a kapott osztályzatok matematikai átlagolása adja (3. ábra). E szerint a települések fejlődésére a globális gazdaság hatásai közül a legerősebb befolyással mindenképpen az új munkahelyek teremtése van, még ha az nem is az adott településen valósul meg. Erőssége kiemelkedik (4,1) az őt követő életszínvonal-növelő (3,5), a gazdasági hatalom-koncentrációs (3,2), a lakossági mobolitás-növelő, valamint a gazdasági szerkezet átalakító hatás közül is (3,1 – 3,1). Az új munkahelyeknek főleg közvetett hatásai vannak a településfejlődés tekintetében, hiszen általa a lakosság jövedelmi viszonyai és egyéb szokásai változnak meg, és pozitív hatásokkal főképp ezek bírnak. Településük szempontjából átlagosan a legkevésbé jelentős globális gazdasági hatásnak a civil szervezetekkel való új kapcsolatok kialakítását, a települések érdekérvényesítő képességének gyengítését (2,2 – 2,2) és a lakosság ellenérzéseinek kiváltását (2,3) ítélték meg a polgármesterek. Az egyes hatások erősségének megyék közti különbségéből kitűnik, hogy a Veszprém megyei osztályzatok rendre lefelé módosították a regionális átlagot, vagyis a globális gazdaság egyes hatásai nemcsak a legkevesebb vonatkozásban, hanem átlagosan a leggyengébben is itt érvényesülnek. Érdekes, hogy az előző eredményekkel összevetésben úgy tűnik, hogy a polgármesterek szerint Fejér megye településeit éri ugyan arányaiban a legtöbb globalizációs hatás, de azok településfejlesztési vonatkozásai elmaradnak a Komárom-Esztergom megyei településeket érintő hatásokéitól. A tizenhárom vizsgált globalizációs hatásból tíz KomáromEsztergom megye településeit és lakosságát formálja a legerősebben, de a további három esetben is egyenlő az osztályzatok átlaga a két megye települései relációjában. 2. táblázat A kérdőívet visszaküldő települések sorrendje a globális gazdaság településfejlesztő hatásai átlagos erőssége (osztályzata) alapján a Közép-Dunántúlon (2004) Balatonszepezd Kulcs Csókakő
4,00 4,00 3,92
Komárom Ács Nagyvenyim
3,85 3,77 3,77
Seregélyes Lesencetomaj Tatabánya
3,69 3,69 3,62
Tata Takácsi Sárkeresztes Csetény Kincsesbánya Adásztevel Annavölgy Tapolca Ercsi Rácalmás Hantos Szabadbattyán Kisbér Tarján Vértesszőlős Révfülöp Pápa Lesencefalu Bicske Devecser Lajoskomárom Bokod Nagykarácsony Bajót Nemesszalók
3,54 3,54 3,46 3,46 3,38 3,38 3,38 3,38 3,38 3,31 3,23 3,23 3,23 3,15 3,15 3,08 3,08 3,00 3,00 3,00 2,92 2,92 2,92 2,92 2,85
Várpalota Aszófő Szentbékálla Súr Iszkáz Várkesző Mány Monostorapáti Dunaújváros Esztergom Nemesvámos Lókút Fehérvárcsurgó Csolnok Ajka Pusztaszabolcs Eplény Herend Csákberény Kocs Mezőszilas Dudar Balatoncsicsó Sárisáp Dáka
2,85 2,85 2,85 2,77 2,77 2,77 2,77 2,77 2,77 2,77 2,69 2,62 2,54 2,54 2,54 2,46 2,46 2,38 2,38 2,31 2,23 2,23 2,15 2,15 2,08
Balatonalmádi Igar Előszállás Kapolcs Császár Mór Székesfehérvár Pázmánd Szentimrefalva Zámoly Béb Noszlop Paloznak Bakonyszentiván Úny Balatonfűzfő Bakonynána Mátyásdomb Vál Szárliget Bakonyoszlop Halimba Bajna Hosztót
2,08 2,08 2,08 2,00 2,00 2,00 2,00 1,92 1,85 1,77 1,77 1,77 1,77 1,54 1,54 1,54 1,31 1,00 1,00 0,85 0,77 0,54 0,23 0,15
Forrás: kérdőívek adatai
Az arányaiban több és az erősebb globalizációs hatások azonban a falu-város összefüggésben összegződnek a városok javára (2. táblázat). Ez azt jelzi, hogy a globális gazdasági hatások egyrészt szélesebb spektrumban, másrészt külön-külön önmagukban is jelentős formáló erővel leginkább Komárom-Esztergom megye városait érik, köztük is kiemelten Komáromot (a 13 hatás vonatkozásában az átlagos osztályzat: 3,8), Tatabányát (3,6), Tatát (3,5), Kisbért (3,2) és Esztergomot (2,8). Az egyes hatások különálló erősségi osztályzatainak átlagolásával felállított abszolút sorrendben e városok közé csupán néhány speciális helyzetben lévő település ékelődött be függetlenül attól, hogy melyik megyében helyezkednek el. Közös jellemzőjük, hogy olyan kisebb falvakról van szó, amelyek a nemzetközi cégek letelepedési centrumai közelében fekszenek, ahol a globalizációs hatások a település lakosságának szélesebb rétegeit érintik. Ezzel a transz- és multinacionális vállalatok e települések fejlettségére, fejlődési lehetőségére közvetlenül is igen jelentős kihatással bírnak (pl. Balatonszepezd, Kulcs, Ács, Seregélyes, Takácsi, Sárkeresztes, Kincsesbánya, Rácalmás, stb.). Az abszolút sorrendben a sereghajtók pedig legnagyobb valószínűséggel azok a települések, amelyek Veszprém megyeiek és a globális gazdaság centrumaitól is távolabb helyezkednek el (pl. Hosztót, Paloznak, Bakonynána, Halimba, Bakonyoszlop, stb.; de Fejér megyében pl. Vál, Mátyásdomb, Zámoly, Pázmánd; vagy Komárom-Esztergom megyében pl. Bajna, Úny, Császár), illetve közelítően hasonló elhelyezkedésűek, mint a kérdésre a ’nincs a térségben multinacionális cég’ választ adó települések. Összegzés A globalizáció, a globális gazdaság tipikus települési megjelenési formái a nemzetközi nagyvállalatok, amelyek többirányú hatással vannak környezetükre, tágabb térségükre is. A
rendszerváltozás után jelentős befektetési területté váltak a Közép-dunántúli Régió bizonyos területei is, amelyek jelentős versenyelőnyöket tudnak nyújtani. Ezek a terek azonban koncentráltan jelennek meg a régióban, ott ahol jelentősebb számban letelepedtek a nemzetközi cégek, így a közvetlenül a települések fejlődésére gyakorolt hatásaik is e területi koncentrációk szűkebb területén érvényesülnek. E hatások és e terek együttes vizsgálata a következő képzettársításos eredményt hozza a régióban: 1. Ha a Közép-Dunántúlon ’egy település minél inkább város, vagy nagyvároshoz közeli fekvésű’, akkor annál inkább több és annál erősebben érvényesülnek területén a globális gazdaság hatásai. A legerősebb globalizációs hatások azonban nem is a városok, hanem sokkal inkább a nagyvárosok környékén elhelyezkedő kisebb községek, falvak esetében mutathatók ki, ahol mind a település, mind a lakosság függőségi helyzete jelentős. Ha ezek a globális gazdaság szempontjából preferált területeken fekvő városok környékén helyezkednek el, akkor területük és lakosságuk vonatkozásában a mennyiségi és az erősségi (minőségi) globalizációs folyamatok összegződnek, amelyet ’szuperglobalizációs hatásnak’ is tekinthetünk. A mennyiségi és a minőségi hatáselemek azonban területileg egyelőre kettéágazni tűnnek a régióban, bár ez csak látszólagos. 2. Ha a Közép-Dunántúlon (és ez talán általánosítva is igaz) ’egy település minél inkább Fejér megyei’, akkor annál inkább nagy a valószínűsége, hogy többen azt fogják gondolni róla, hogy nem tudja kivonni magát a globális gazdaság hatásai alól, azok igen széles körűen befolyásolják fejlődését, és a lehető legtöbb települést elérik. Mindezt a globális gazdaság egyes településfejlesztő hatásainak erősségi vizsgálata már nem támasztotta alá. Ez a látszólagos ellentmondás azzal oldható fel, hogy ez a társítás leginkább a megyét kettészelő M7-es autópályától északnyugatra fekvő területek vonatkozásában igaz, de itt is főleg Székesfehérvár és Mór szűkebb térségére értelmezhető, míg a megye másik, és nagyobb fele tekintetében ennek az ellenkezője rajzolódik ki. A megye igen erősen kettéosztott: igaz, hogy összességében a globális gazdasági hatások a megye egész területe vonatkozásában sokrétűen, sokkal több településre, azonban fejlődésükre nem túlzottan erősen gyakorolnak nyomást. 3. Ha a Közép-Dunántúlon „egy település minél inkább Komárom-Esztergom megyei”, akkor annál inkább erősebben érvényesülnek a település fejlődésében a globális gazdasághoz köthető hatások. Az eredmények értelmében a Közép-Dunántúlon a globális gazdaság hatásai a legerőteljesebb településformálást a Komárom-Esztergom megyei városok és környékükön végzik, itt zajlik a helyi ’szuperglobalizáció’. Ez erőteljesen a települések határainak feloldódását, egységbeforrását irányozza elő, ami a különböző típusú települési együttesek, agglomerációk, agglomerálódó térségek el- és kiterjedésében, valamint a falusi és a városi életmód különbségeinek enyhülésében nyilvánul meg. Ezt a globális gazdasághoz kötődő nemzetközi cégek hatásain kívül más, de szintén a globalizációhoz köthető – de területileg esetleg egységesebben jelentkező, akár mindenki esetében érvényesülő – hatások is erősítik. E lehetőségek egyszerre történő érvényesítésével megtaláljuk azokat a területek, ahol a globális gazdaság hatásai a legsokrétűbben alakítják a települések fejlődését. Ezzel gyakorlatilag egy olyan téglalapot tudunk körberajzolni, amely sarkaiban Győr, Dunaújváros, Budapest és Esztergom helyezkedik el. Határvonalait Győrtől Esztergomig, illetve Budapestig a 10-es (és 11-es) főút, onnan Dunaújvárosig a 6-os főút, majd Székesfehérvárig a 62-es és tovább Móron át Győrig a 81-es főút alkotja. Az M1-es és M7-es autópályák ezt a területet harántolják, amelyek mentén a legjelentősebb forgalmak zajlanak: gyakorlatilag ezek jelentik a globális gazdaság köldökzsinórját a magyar gazdaság, mint formálódó kistestvér irányába. A közrezárt terület a globális gazdaság hatásainak elsődleges célterülete, ahol a helyi, települési fejlődést a lehető legerőteljesebben alakítják a nagy nemzetközi társadalmi-
gazdasági tendenciák. Hasonlót jelez ENYDI GY. (2003) is a globális és lokális városhálózatok hazai tereivel, illetve az azok hatóköreiből kimaradó belső és külső perifériákkal kapcsolatban. A globális gazdaság közvetlenebb hatókörébe tartozó városhálózatokat azonban az egyes autópályák mentén továbbvezeti (az M5-ös mentén Kecskemétig, az M7-es mentén a Balatonig, az M1-es mentén az országhatárig vonja meg, míg az M3-as mentén sokkal korlátozottabban). A legkiterjedtebb azonban a Győr-Székesfehérvár-Gödöllő-VácEsztergom-Győr közti zónában a közvetlen területi összefüggés. Egyben a felvázolt zóna a Közép-Dunántúl – és az ország egyik – gazdasági motorja, amely ezer szállal kapcsolódik a globalizációs folyamatokhoz, illetve élenjár a globális gazdasággal kapcsolatos tevékenységek, hatások, innovációk, együttműködések területen belüli elterjesztésében, valamint továbbjuttatásában és kiterjesztésében. Ez utóbbi azonban korlátokba ütközik mivel a hatások tovagyűrűzését segítő hálózatok kevésbé a zóna oldalaihoz kapcsolódnak, hanem inkább a csúcsokból futnának tovább, ráadásul gyengébb áteresztőképességű rendszereken. A centrumok is a csúcsokban helyezkednek el, ami azt is jelenti, hogy rajtuk is múlik, hogy hogyan alakítják a továbbjutás, továbbjuttatás feltételeit. Az eddigi tapasztalatok szerint még inkább abban érdekeltek, hogy magukhoz vonzzák e hatásokat, és kevésbé abban, hogy vagy felerősítve továbbítsák, vagy helyi szinten is érthetővé, használhatóvá, továbbbonthatóvá, alkalmazhatóvá alakítsák át őket. Mindezt az is alátámasztja, hogy a zóna közvetlen szomszédságában – részben a nem megfelelő kapcsolatok miatt – széles sávban társadalmi-gazdasági szempontból jóval elmaradottabb, belső periférikus területek sorakoznak (pl. Dél-Fejér megye, Bakony-vidék, a Duna bal partja). Irodalom Ágh A. (1997) A globalizáció politikai aspektusai. – Glatz F. (szerk.) Globalizáció és nemzeti érdek. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. MTA, Budapest. 87-99. o. Antalóczy K.–Sass M. (2002) Magyarország helye a közép-kelet-európai külföldi működőtőke-beáramlásban – statisztikai elemzés. – Külgazdaság 7-8. 33-53. o. Barta Gy.–Bernek Á.–Nagy G. (2003) A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon. – Tér és Társadalom 4. 173-190. o. Csaba L. (2000) A kis országok világgazdasági alkalmazkodása. – Közgazdasági Szemle 9. 662-679. o. Csikós-Nagy B. (2002) Közgazdaságtan a globalizálódó világban I-II. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai Kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. MTA, Budapest. Enyedi Gy. (2003) Városi világ – Városfejlődés a globalizáció korában. Habilitációs Előadások. PTE, Pécs. Enyedi Gy. (2000) Globalizáció és a magyar területi fejlődés. – Tér és Társadalom 1. 1-10. o. Held, D.–McGrew, A. G.–Goldblatt, D.–Perraton, J. (1999) Global Transformations: Politics, Economics and Culture. Stanford University Press, Stanford. Inotai A. (2001) Gondolatok a globalizációról. – Földes Gy. – Inotai A. (szerk.) A globalizáció kihívásai és Magyarország. Napvilág Kiadó, Budapest. 11-72. o. Kalotay K. (2003) Működőtőke – válságban? – Közgazdasági Szemle 1. 35-55. o. Kolodko, G. W. (2002): Globalization and Catching-up in Transition Economies. University of Rochester Press. Rochester, New York and Woodbridge, Suffolk. Molnár B.–Szépvölgyi Á. (2004) Global economy and local influence in the small and medium-sized towns in Hungary. – Barta, Gy., Gadócziné Fekete, É., Szörényiné Kukorelli, I., Tímár, J. (eds.) Social space – Local development. MTA RKK, Pécs. (in print) Robertson, R. (1995) Globalization: Time-Space and Homogenity-Heterogenity. – Featherstone, M. – Lash, S. – Robertson, R. (eds.) Global Modernities. Sage, London. 25-44. o. Stiglitz, J. E. (2002) Globalization and its Discontents. W. W. Norton & Co., New York – London. Szirmai V.–Baráth G.–Molnár B.–Szépvölgyi Á. (2003) Globalizáció és térségi fejlődés. – Tér és társadalom 3. 29-57. o. UNCTAD-DITE Global Investment Prospects Assessment (GIPA). Prospects for FDI Flows, TNC Strategies and Policy Developments, 2004-2007. UNCTAD. New York, 2004. UNCTAD World Investment Report (WIR). The Shift Towards Services. UNCTAD. New York and Geneva, 2004. Went, R. (2000) Globalization: Neoliberal Challenge, Radical Responses. Pluto Press, London.
