gimi.qxp
2004.12.15.
10:00
Page 7
A gimnáziumok létrehozásának elõzményei A második világháborút követõen – 1948-ban – államosították az oktatási intézményeket. Közel egy évtizeddel korábban létrehozták a nyolc osztályos általános iskolát. Ez azzal járt együtt, hogy a nyolc osztályos gimnázium alsó négy osztálya, valamint a polgári iskolai oktatás megszûnt. Az ötvenes évek elején a középfokú iskoláztatás lehetõségét a megyeszékhely, Székesfehérvár iskolái biztosították részben a gimnáziumi oktatás keretében, részben pedig a különbözõ szakmák képviseletében a technikumok. A háborús károk helyreállítása után növekedett az ipari termelés, ami újabb szakemberek képzésével járt együtt. Az ötvenes évek elején megkezdõdött Fejér megye „elsõ szocialista” városának nagyerejû építése. Dunapentele mellett a kiváló aranykoronájú termõföldeken a mai Dunaújváros (1951-tõl 1961-ig Sztálinváros) jelent meg ipari üzemeivel együtt. Itt hamarosan két középfokú iskola kezdte meg mûködését, a gimnázium és a kohóipari technikum. A város rohamos fejlõdése miatt szükség is volt e két intézményre. Más jellegû, de hasonlóan erõteljes változás kezdõdött meg a megyében, így Székesfehérváron is. Az ipar erõteljes fejlesztése mellett megyeszerte megkezdõdött a mezõgazdaság átalakítása, a termelõszövetkezetek létrehozása. Mindez a szocializmus szóhasználatát idézve további mûvelt szakembereket igényelt. Ugyanakkor megkezdõdött az ideológiai verseny Nyugat és Kelet között. A tudatosan felkorbácsolt versenyfutás egyik tétje az volt, hogy melyik világrendszerben biztosítanak nagyobb lehetõséget a dolgozó nép gyermekeinek tanulására. A fentebb idézett viszonyok közepette alapították Bicskén a gimnáziumot. Ezt követte egy másik járási székhelyen – Sárbogárdon – a még alig megkezdett tanítóképzés helyett a gimnázium fejlesztése, s követte ezt a Móri járás gimnáziuma. Az ötvenes évek végére már tekintélyes középfokú oktatási intézményhálózattal rendelkezett Fejér megye. Az alábbi iskolákat regisztrálhatjuk ebben az idõben Székesfehérváron: József Attila Gimnázium, Teleki Blanka Gimnázium, Vasvári Pál Gimnázium (a megszûnt tanítóképzõ utódintézménye), 7
gimi.qxp
2004.12.15.
10:00
Page 8
Hunyadi Mátyás Közgazdasági Technikum, Mezõgazdasági Technikum, Ságvári Endre Gépipari Technikum, Jáky József Út- és Vasútépítõ Technikum. Ezt a struktúrát egészítették ki a Bicskén, Móron és Sárbogárdon, a járási székhelyeken mûködõ gimnáziumok. A hatvanas évek elejére megnövekedett gimnáziumi igényeket ezek az iskolák maradék nélkül nem tudták ellátni. Felvetõdött a gondolat a további gimnáziumok létrehozására. Az MSZMP VIII. Kongresszusa határozatot hozott, hogy a következõ évtizedben általánossá teszik a középfokú oktatást. Majd azt követõen az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága foglalkozott a megye középfokú oktatásának 20 éves távlati fejlesztésével, és fontos feladattá tette a fejlesztési mutatók tervidõszakonkénti megvalósítását. Az oktatás – eltekintve annak személyi és tárgyi feltételeitõl – statisztikai mutatóvá degradálódott. A két évtizedes távlati fejlesztési koncepcióban az 1965/66. tanévig kijelölt feladatok végrehajtása csak a megye állami és társadalmi erõforrásainak szoros összefogásával és gondos irányításával lehetséges – szólt a határozat.1 Az új intézményeket elsõsorban falun – a beiskolázási, közlekedési- és üzemi lehetõségek figyelembevételével – tervezték. Arra törekedtek, hogy 1965/66-ig minden járás területén folyjék középfokú – gimnáziumi szintû – oktatás. Ezzel a járások közötti közmûveltség és a beiskolázási lehetõségek különbségét is enyhíteni szándékoztak. A tervek szerint a legtöbb középiskolát az 1963/64. tanévben szándékoztak megnyitni. A fõ célkitûzések végrehajtásával párhuzamosan az oktatási intézmények hálózatát fokozatosan olyan mértékben kell szélesíteni – vallották –, hogy ki tudja elégíteni a társadalom és az egyén fejlõdõ kulturális igényeit, továbbá a tanulás technikájának fejlõdésébõl adódó népgazdasági igényeket. Általában biztosítani kell – folytatódott a határozatban – az iskolai oktató-nevelõ munka jobb anyagi, technikai és személyi feltételeit. Annál is inkább, mert a középfokú oktatás általánossá tétele országos méretekben is jelentõs feladatnak bizonyult. Ennek nagyságát megyénkben a középiskolai ellátás viszonylagos elmaradottsága is növelte. 1962-ben az általános iskola VIII. osztályát elvégzett fiatalok 32,15%-a tanult tovább középiskolákban. Ezt az arányt 1980-ig 80 %-ra tervezték növelni. A továbbtanulást úgy akarták mind szélesebb mederbe terelni, hogy ki8
gimi.qxp
2004.12.15.
10:00
Page 9
elégíthessék mind a növekvõ továbbtanulási, mind a középfokú általános mûveltségû szakmunkás-igényeket. Az elkészült középiskolai beiskolázási terv az alábbiakat határozta meg: Tanév
1963/64. 1964/65. 1965/66.
Középiskolai beiskolázás aránya
Tanulócsoportok számának növekedése
37,46 % 42,46 % 51,96 %
55 64 74
Középiskolai osztályok számának növekedése 169 199 236
Tanteremszükséglet 165 188 220
A tervezet készítõi úgy gondolták, hogy a beiskolázási keretek növelése érdekében követett iskolatelepítési decentralizáció csak átmeneti és szükségmegoldást jelent. Ez azonban nem zárta ki a kollégiumi elhelyezések növekedését. A körülmények nagyobb figyelmet és támogatást igényeltek a kollégiumi hálózat számára is. (A tervidõszak után meg is épült Székesfehérvár két legnagyobb kollégiuma; az egyik a fiúkat, a másik a lányokat fogadta be.) Az elõkészítõ, elemzõ tervekben az egyéb körülményekre is kitértek. Megállapították, hogy a középiskolák felszerelése a korszerû igényeket nem elégíti ki. Különösen sok problémát okozott az új szervezésû, községi elhelyezésû középiskolák felszerelése. Ezek az iskolák – a tervek szerint – a helybeli általános iskolákkal közös igazgatásban mûködnek. Az általános iskolai alapfelszerelések nem tették lehetõvé a középfokú oktatást, s a költségvetésekben biztosított, illetve a szaktárca által kilátásba helyezett beszerzési keretek sem erõsítették a középszintû oktatás tárgyi feltételeinek zavartalan megvalósulását. Az értékelés után a Fejér Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1963. július 31-én megtárgyalta a középiskolai oktatás fejlesztésének lehetõségeit. A testület több hozzászólás és javaslat után megállapította, „hogy a megye középiskolai hálózata a növekvõ társadalmi és egyéni továbbtanulási igények kielégítése érdekében bõvítésre szorul. A Mûvelõdésügyi Osztálynak a decentralizáció elve alapján kidolgozott bõvítési javaslatát helyesnek tartja és elfogadja.” „... Elrendeli az alábbiakat: A Mûvelõdésügyi Osztály az 1963/64. tanévben: Enyingen, Pusztaszabolcson, Velencén és Polgárdiban, 1964/65. tanévben: 9
gimi.qxp
2004.12.15.
10:00
Page 10
Csákváron és Ercsiben, 1965/66. tanévben: Cecén vagy Dégen, esetleg mindkét községben szervezzen középiskolát. Egyben utasítja a Mûvelõdésügyi Osztályt, hogy a középiskolák fejlesztésére vonatkozó távlati tervét a késõbbiek folyamán hozza összhangba a Mûvelõdésügyi Minisztérium és az Országos Tervhivatal irányelveivel.”2 Ilyen elõzetes elhatározás után vált lehetõvé, hogy Enyingen, Ercsiben és Polgárdiban megkezdõdött a gimnáziumi oktatás elõkészítése. A nagyközségek közül Enyingen és Ercsiben már korábban is volt hagyománya az elemi iskolai szintû oktatást meghaladó tanintézetnek; 1948-ig polgári iskolák mûködtek az említett községekben. A gimnáziumok létrehozása elvi akadályokba nem ütközött. Gyakorlati gátja viszont annál nagyobb volt. Egyik helyen sem állt rendelkezésre önálló épület. Sõt, a meglévõkben is egész nap folyt – váltott mûszakban – az általános iskolai oktatás. A gimnáziumok létrehozásával egy idõben megcsillant az új épületek kivitelezésének lehetõsége is. Az oktatást a terveknek megfelelõen elõször Enyingen és Polgárdiban, majd a következõ évben Ercsiben kezdték meg. A megfelelõ épületek hiánya átmenetileg az általános iskolai oktatás menetében okozott törést. Az induló gimnáziumi osztályoknak épületet, tantermeket és egyéb felszerelési tárgyakat kellett biztosítani. Tették mindezt azzal a biztos tudattal, hogy hamarosan – a gimnázium felfejlõdésének idejére – megkezdõdik az építkezés is. Mindhárom nagyközségben reményteljes, de egyben aggódó véleményekkel kezdõdött meg a gimnáziumi oktatás. A Fejér Megyei Tanács V.B. Mûvelõdésügyi Osztálya intézkedett arról is, hogy a közös igazgatású oktatási intézmények igazgatóit 1963. augusztus 1-jei hatállyal bízzák meg a feladatok ellátásával. Ugyanezen idõponttól neveztek ki melléjük egy-egy – kizárólag az új középiskolai osztályok irányításával és továbbfejlesztésével megbízott – igazgatóhelyettest. Pótlékaikat a négy osztályossá történõ felfejlõdés idõszakára a legalacsonyabb középiskola igazgatóhelyettesi pótlék összegében határozták meg. Kötelezõ óraszámaik is hasonlóan alakultak. Már a szervezés idõszakában gondot okozott a középiskolai képesítésû tanárok hiánya. Letelepítésükhöz fontosnak tartották, hogy mind nagyobb számban épüljenek állami lakások ezekben a községekben. Ezért a Fejér Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága felterjesztéssel fordult a Minisztertanácshoz, és kérte, hogy hívják fel az érdekelt tárcák figyelmét az olyan állami lakóháztömbök létesítésének elõkészítésére, amelyeket járási székhe10
gimi.qxp
2004.12.15.
10:00
Page 11
lyeken és a fejlesztésre kijelölt községekben a közalkalmazottak részére hoznának létre. Itt kérték azt is, hogy hangolják össze a minisztériumok között a tanmûhelyépítési terveket. Segítsék elõ, hogy a hagyományos és a középiskolai szakmunkásképzés kereteinek bõvülésével arányosan a tanmûhelyigények is „kielégítést nyerjenek.” A rohamosan gyarapodó középiskolai hálózat személyi feltételeinek biztosítása érdekében azt ajánlották fontolóra venni, hogy az egyetemi szintû tanárképzés kereteit bõvítsék. Javaslatot tettek a tanárképzés létszámának emelésére és az ösztöndíjak növelésére is. Dunaújváros rohamos fejlõdése és a Dunaújvárosi járás egy részének középfokú oktatási igénye megkívánta, hogy a kohászati technikum és az általános gimnázium mellett új középiskola létesüljön. Az új iskola új épületet is igényelt, mivel az akkor mûködõ 12 tantermes gimnáziumi épületben már az 1963/64. tanévben 20 nappali és mintegy 18-20 esti- és levelezõ tagozatos osztály kapott helyet. A Velence térségét kiszolgáló mezõgazdasági szakmunkásképzõ intézet tanmûhelyét a Velencei Növényvédõ Állomás saját erõbõl alakította át egy feleslegessé vált szerelõcsarnokból. Ekkor született az a határozat is, amelyben megfogalmazták, hogy „a jövõben az újonnan épülõ általános és középiskolákat minden évben legkésõbb augusztus 20-áig adják át rendeltetésüknek.”3 Idõközben a kollégiumi férõhelyek bõvítésérõl is intézkedtek. Szükségesnek tartották, hogy a férõhelyek száma az elkövetkezendõ esztendõkben gyarapodjon. Azonban Fejér megye beruházási keretében kollégium építése nem szerepelt, s ezen a második ötéves terv idõszakában nem is változtathattak (köszönhetõen a tervgazdálkodás korlátainak). A meglévõ székesfehérvári kollégiumokban olyan családok és személyek is laktak, akiknek bentlakása nem volt indokolt. A Fejér Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elrendelte, hogy a kollégiumokban lakó családokat és személyeket 1965-ig fokozatosan ki kell költöztetni. A létrehozott gimnáziumokban a terveknek megfelelõen kezdõdött az oktatás. Már az indulásnál az öt plusz egyes rendszert vezették be. Ez pedig azt jelentette, hogy a tanulók a hét négy napján a gimnáziumi tananyaggal foglalkoztak, míg egy napon – a majdani szakma megszerzése reményében – politechnikai oktatásban részesültek. Természetesen e területen is az ideológiai megfontolás járt az élen, míg a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételei szinte teljesen hiányoztak. 11
gimi.qxp
2004.12.15.
10:00
Page 12
E miatt ez az oktatási forma néhány éves mûködés után meg is szûnt, elhagyták a gyakorlati képzést. Amíg mûködött, Enyingen a gyakorlati oktatás lehetõségét az akkor már fejlõdõ állami gazdaság biztosította. Az oktatott szakma elsõsorban a mezõgazdasági gépszerelés, másodsorban a növénytermesztés volt. Mindkettõre jó lehetõséget kínált a nagyüzem. Ercsiben a gyakorlati oktatás bázisát a cukorgyár biztosította. Itt részben laboráns képzés, részben pedig a cukorgyártás technológiájához kapcsolódó villamos ipari ismeretek oktatása valósult meg. Polgárdiban a gyümölcstermesztéssel összefüggõ feladatok oktatását a termelõszövetkezet biztosította. Néhány évig tartott ez az oktatási forma. A közismereti tantárgyak tanítása mindhárom helyen részben középiskolai tanárok alkalmazásával oldódott meg. Azonban nem tudott megfelelõ szintre emelkedni a gyakorlati képzés. Az oktatás irányításában dolgozók belátták, hogy a szakmai képzéshez komolyabb technikai bázisra és képzett szakemberekre van szükség. Közben pedig mind határozottabban körvonalazódott a szakmai ismereteket és általános mûveltséget egyaránt biztosító szakközépiskolák létrehozása. Így Ercsiben és Polgárdiban visszaállt a hagyományos gimnáziumi oktatás. Ez azonban nem volt zavartalan, sok helyi gonddal kellett megküzdeni. Egyrészt a kiépült gimnázium „rátelepedett” az általános iskolára, s kétmûszakos tanítás bevezetésére kényszerítette az intézmények vezetõit. Másrészt – az elkészült tervek ellenére és mellette – folyamatos harc kezdõdött az új gimnáziumi épületek felépítéséért, személyi konfliktusokra is sor került, ugyanis az anyagi feltételek nem álltak rendelkezésre. Zavarta ez az önálló gimnáziumi tantestület kialakítását is. Bár az elsõ esztendõkben mindenütt kialakult a középiskolai tanári testület, ennek ellenére nem tudott stabilizálódni a sok bizonytalansági tényezõ miatt. Mindez hatással volt a tartalmi munkára is. A biztonságot viszont az jelentette, hogy a gimnázium az általános iskolával közös igazgatású volt. Ami hiányzott a gimnáziumból, azt az általános iskola kényszerû okok miatt biztosította. Több esetben nagy gyakorlattal rendelkezõ, jól képzett általános iskolai tanárok is tanítottak a gimnáziumban. Másrészt a gimnáziumi tanárok a kevesebb óraszám miatt az általános iskolában is oktattak. Ez szinte valamennyi tanárra érvényes volt. A speciális gondok azonban helyenként más és más formában jelentkeztek. Jegyzetek 12
gimi.qxp
2004.12.15.
1 2 3
10:00
Page 13
Fejér Megyei Levéltár. Fejér Megyei Tanács V.B. jegyzõkönyvei. 1963:247. sz. Uo. a határozat 1. pontja. Uo. a határozat 7. pontja.
13
gimi.qxp
2004.12.15.
Az enyingi gimnázium épülete 14
10:00
Page 14
