kell reformálni az egész amortizációs elszámolási rendszert, úgy, hogy az a m ű szaki fejlesztés és gépesítés fejlődéséi szolgálja. A műszaki fejlesztés (gépesítés) k o m o l y közgazdasági és műszaki megfon tolást igénylő feladat, de a jövő erdőgazdaság feladatait csak a gépesítés nép szerűsítésével, térhódításával, a hagyományos erdőgazdálkodási módszerek foko zatos megszüntetésével oldhatjuk meg. rop Pl.:
3HÍ1CTBE.
nPOBJlEMbl
TEXHHMECKOrO
PA3BHTHH
H PEHTABEJlbHOCTH
B
J1ECHOM
X O -
P e 3 y / i b T a T b i EajiaTOHtpenBHfleKCKoro Jlecxo3a n o K a 3 b i B a i o T T O , MTO M e x a H H 3 a u n H — n o K p a n H e i í M e p e B nepBbiíi n e p w o A e e BHeflpeHHH — y x y n m a e T ceöeCTOHMOCTb. n o B b n u e H H e 3 a T p a T Ha MaTepnajibi H O H e p r n i o oöbiHHO KOMneHCHpyeTCH c yjweHbmeHHeM 3 a T p a T Ha o n j i a T y p a S o w H x , n o a M 0 p T H 3 a u H i o yBenHHHBaeT p a c x o f l b i . ' B naHHOM c j i y n a e , n p H y x y n . u i e H H H ceöecTOHMOCTM AOxonHOCTb Bee w e yBeJTHMHBajiacb, noTOMy H T O ÖJiarOAapa jiywujeH p a ö o T e yBeJiHHHjiacb B b i p y i K a . A n a j i H 3 n 0 K a 3 b i B a e T T O , MTO B c y L u e c T B y i o m e H pacMeTHOfí c n c T e M e HHTep e c b i n p e a n p H H T H H H H a p o n H o r o xo3HHCTBa HeAOCTaTOMHo c o r j i a c o B a H b i . O c o ö e H H O CHCTeiwa aMopTM3au_HOHHbix OTHHCJTeHHH Hy>KAaeTCH B H3MEH6HHH B H H T e p e c a x TeXHHMeCKOTO pa3BHTHH. Goór J.: DIE PROBLEME DER FORSTWIRTSCHAFT.
DER
TECHNISCHEN
ENTWICKLUNG
DER
RENTABILITAT
IN
Die i m Staatlichen Forstwirtsehaftsbetrieb Balatonfelvidék erzielten Ergebnisse zeigen, dass die M e c h a n i s i e r u n g — z u m i n d e s t in der ersten S t u f e ihrer Einleitung — auf die Selbstkosten ungünstig auswirkt. D e r Anstieg der Matériái- u n d Energiekosten wird durch die V e r m i n d e r u n g d e r A r b e i t s l o h n k o s t e n i. a l i g . g e d e c k t , d i e A m o r t i s a t i o n e r h ö h t j e d o c h d i e K o s t e n . I m gegebenen Fali erhöhte sich j e d o c h die Rentabilitát trotz einer ungünstigen Gestaltung der Selbstkosten, da nie bessere Arbeit einen starken Anstieg der Preiselnnahmen ermöglichte. A u s der A n a l y s e geht hervor, dass die Interessen d e r Betriebe u n d der V o l k s w i r t s c h a f t i m gegenwartigen Abrechnungssytem nicht g e n ü g e n d übereingestimmt sind. I m Interessé der technischen Entwicklung bedarf besonders das Amortisationsabreehnungssystem einer Veranderung.
A gépesítés lehetőségének vizsgálata lejtős területeken G H I M E S S Y
L Á S Z L Ó
A szántható területek erdősítési munkáinak gépesítése megoldott kérdés. A földvédelmi törvény végrehajtása során hegy és dombvidékeinken azonban 2 5 % nál kisebb hajlásszögű területet csak elvétve adtak erdősítésre. A z Országos V í z gazdálkodási Keretterv irányelvei előírják a 25 és 4 0 % lejtőhajlású olyan terü letek, erdősítését, melyeken gazdaságosan gyümölcs, szőlő, illetve legelőgazdál kodást folytatni nem lehet. A 4 0 % feletti lejtőhajlású területeket kitettségüktől és lepusztulásuk mértékétől függetlenül, feltétlenül erdősíteni kell. A munkát a mezőgazdasági földek védelme érdekében mielőbb végre kell hajtani. Ez 130 000 ha erdőtelepítési kötelezettséget jelent. A telepítések végrehajtásának irányel veit „ A z Erdő" 1965. évi augusztus havi számában közöltem. Ezt a telepítési fel adatot az Országos Vízgazdálkodási Keretterv szerint 1980-ig végre kell hajtani. A munkák végrehajtásához jelenleg semmiféle gép nem áll rendelkezésre. A kézi munkaerő fogy és rendkívül drága. A .jelenlegi 60—80 cm széles padkás ta laj előkészítéssel történő erdőtelepítések munkaerőszükséglete országosan az alábbiak szerint alakul: talaj előkészítés: 5—8000 fm. padka/ha ültetés: 10—16 000 csemete/ha ápolás: 3 éven át 3 alkalommal pótlás: 30"% ápolás további két éven át 2 alkalommal
700 400 1200 150 400
munkaóra munkaóra munkaóra munkaóra munkaóra
2850 munkaóra kereken tehát 3000 munkaóra 1 ha összes munkjaerőszükséglete.
A feladat végrehajtásához szükséges összes munkaóra mennyiség, ha annak pénzügyi és területátadási feltételei biztosítva vannak, összesen: 393 millió m u n .kaóra. A keretterv szerint javasolt végrehajtási idő 15 év. Ez tehát évenként 26,5 millió munkaóra szükségletet jelent. Mivel az erdősítési, ápolási munkákra évenként legfeljebb 8 hónap áll rendelkezésre, ez a szám ijesztő. Végrehajtására reális lehetőség nincs, hacsak a m u n k a zömét n e m tudjuk gépesíteni. A z ada tokból látható, hogy ha m e g lehet oldani a talaj előkészítés és ápolás gépesítését, akkor a (munkaerő-szükséglet mintegy 80%-kal csökken. Ez pedig azt jelenti, hogy az előttünk álló feladatokat m e g lehet oldani. Lejtős területeinken a z érvényben levő utasítások alapján 10—18 000 cse mete ültetendő ha-onként. A z ültetés technológiái álból következik, hogy a cse^ meték tőtávolsága 40—50 cm-nél kisebb n e m lehet. A csemetéket a padka belső szélétől a fokozott besugárzás és a m é l y e b b bevágás, a padka külső -szélétől a fel töltött talaj, valamint a rézsű közelsége miatt, 30 cm-nél közelebb ültetni nem szabad. Ha szélesebb padka esetén az ápolást fogattal, v a g y géppel akarjuk biz tosítani, a sortávolság 60 cm-nél kevesebb n e m lehet. Tehát egy csemete terület szükséglete 0,3 m . Ez a terület a tervezett csemeteszámmal megszorozva adja a ha-onként szükséges művelt terület nagyságát. A választott padkaszélesség és az ültetésre kerülő csemete darabszám isme retében, kiszámolható a padkák elméiéti tengelytávolsága. A lejtős területek gépi erdősítéséhez a Szovjetunióiban vezették be a toló lemezzel felszerelt Sz lOO^as traktor után kapcsolt R N — 2 jelű talaj lázítót és a K D — 3 5 típusú traktorhoz kapcsolt K R — 1 , 5 jelű ápológépet. A kialakítható padka szélessége minimálisan 3 m. A z erdőgazdasági üzemi gyakorlatban jelen leg 60—70—80—120 cm széles padkákat alkalmazunk. Vizsgálataimat ezért, egy szerűség kedvéért, 60—120 és 300 cm széles padkákra terjesztettem ki. A csemetónkénti 0,3 m növőteret figyelembe véve, a 60 cm-es padka 1, a 120 cm-es padka 2, a 300 cm-es padka 5 sor csemete elültetését teszi lehetővé. A z 1. táblázatban 1 hektár azonos hajlásszögű területen 10—18 000 csemete ültetésélhez készítendő padka-folyómétert és azok tengelytávolságait láthatjuk 60—120 és 300 cm széles padkák alkalmazása esetén. 2
v
2
1. táblázat A szükséges terasz terület, tengelytávolság és teraszfolyóméter kimutatása az 1 hektáron ültetendő csemeteszám függvényében P a d k a szélesség Csemete, db
db
Terület szükség let
m
2
300 o m
120 c m
60 c m teng. táv.
fm/ha
teng. táv.
fm/ha
teng. táv.
fm/ha
cm
m
cm
m
cm
m
10 000
3000
200
5000
400
2500
1000
1000
12 000
3600
170
6000
340
3000
825
1200
14 000
4200
145
7000
290
3500
710
1400
16 000
4800
125
8000
250
4000
625
1600
18 000
5400
110
9000
220
4500
560
1800
Egy-egy azonos hajlásszögű területen az 1 ha-on készíthető padka-folyómé ter mennyisége meghatározza a kitermelendő föld mennyiségét. Ha a bevágási és deponia rézsűk vízszintes vetületeinek hosszát hozzáadjuk a padka szélessé géhez és megszorozzuk az 1 ha-on készíthető padka-folyóméter számával, m e g kapjuk azt, hogy az egyes ha-onként ültetendő csemete-mennyiségeket milyen lejtőhajlásig lehet alkalmazni (2. táblázat). A terep lejtésszázalékát 5%-os ugrás2. táblázat Pa dk a sz é Ie ss é g 1.20 m 0.60 m 1000 db csemete bevá 1000 db csemete 18 16 1k 18 gas 10 11 gás 10 15 12 Tiéijség mélység rézsű rézsű cm 11 11Í m H m ii m ti Ifi cm 11 m 11 m u m 11 m M Ili 10.5 21 2h 12.0 13.5 V/ 27 Y 30 150 '// 'A // A 33 16.5 V 18.0 36 V/ // 39 19.5 Vz V A /z '/// 21.0 h2 /A // 22.5 // tó W 2W //
lejtés száza bevá lék % 25 30 35 40 45
50 55 60 65 70
V
%
3.00 m bevá gás 10
lejtés fok
1000 db csemete 12
1k
1b
18
!
flélyséc rézsű cm ti Mi 11 1Hli Ili l-f Ili II
52.5 80.0 67.5 75.0 62.5 90.0 975 105.0 112.5 120.0
%//•Y %
A 7/ //
//
y
Ili Pl 16 13 A /> 22 /> 2h 27 23 31 33 35
sal vettem számításba, 25%-töl felfelé, 1 : 1 és 1 : 1,5-es rézsű figyelembevételé vel. A depónia méreténél nem vettem figyelembe a lazulási százalékot, hiszen ez talajonként különböző. Meredek területeken a kitermelt föld rézsűinek megtá masztására 30 cm magas rőzsefonást lehet alkalmazni, de a karó kiborulásának veszélye miatt a karókat a bevágás és a terep metszésvonalától legalább 20 cmrel a hegy felé lehet csak beverni. A z 1. ábrán vázolom a padka kialakításának módját. A T( keresztszelvényből a tolólemezes gép a földet a T2-be helyezi át. A T 3 keresztszelvényből a föld kézi munkával kerül a T 4be. A 60 cm széles padka kialakítási munkáját teljes egészében kézi erővel vet tem figyelembe. A hektáronkénti kiemelendő földtömeg mennyiségét a keresztszelvény te rületek és az 1. táblázatban feltüntetett padkahosszak összeszorzásával határoz tam meg mind a gépi, mind a kézi munkára. A ha-ként kiemelendő földmennyi ségeket az egyes lejtőihajlásokban, a különböző szélességű padkák esetén, a ke resztszelvények alapján. A z 1. ábra szerinti kézi és gépi munka megbontásra 4
meghatároztam, az 1:1 és l:l,5-es rézsűk esetén a 10, 12, 14, 16, 18 ezer csemetemennyiséghez szükséges padkahosszúságok szerint. E számításokat táblázatba foglaltam. A táblázatból a földtömegviszonyok alakulása törvényszerűségének bemutatására kiemeltem a 10 000 csemete elül tetése esetén 60, 120 és 300 cm széles padkák földtömegviszonyainak alaku lását (2. ábra).
1
1 30
1
1 tO 2.
1
1 50
1
1 SO
1
1 70 %
ábra
Ezekét az adatokat e g y olyan koordináta rendszerben ábrázoltam, melynek X tengelyén a lejtésszázalékokat, Y tengelyén a földtömegmennyiségeket tün tettem fel. A z ábra híven tükrözi a táblázatban fellelhető általános érvényű megállapításokat. A z említett táblázat alapján a következő fontos megállapításokat tudjuk levonni: 1. A gépi földmunka mennyisége a terület lejtésviszonyainak emelkedésével egyenes arányban lineárisan emelkedik. 2. A kézi földmunka mennyiségének növekedése egyenes arányú tangens összefüggést mutat a lejtésviszonyok emelkedésével.
3. A 60 cm-es padka összes kézi földmunkája a legnagyobb lejtéseknél is alig haladja meg a ha-fcénti 600 m - t . (625 m 70%-os lejtésnél.) 4 . 3 0 0 cm széles padkát az erőszakolt (alig kivitelezhető) 1 : l-es rézsű esetén 60%-os lejtőhajlásig készíthetünk. Ebben az esetiben a szükséges gépi földmunka 786 m /ha, a rézsű kialakításához további 1332 m kézi földmunkát kell elvégeztetni, a 60 cm széles padka 410 m összes földki termelésével szemben. 5. 120 cm-es padka esetén a helyzet jobb, de itt is a 315 m fogatos és 545 m kézi földmunka áll szemben a 60 cm széles padkák 410 m -es összes föld munkájával. Megállapítható tehát, hogy lejtős területek talajelőkészítésének gépesítése széles padkák kialakításával nem lehetséges. Ezen az úton kísérletezni, gépet konstruálni nem szabad. A fentieken kívül a padkaszélesség meghatározásakor különösen talajvé delmi telepítésekben figyelemmel kell lennünk a talajlepusztulás ellem, védeke zés legfontosabb szabályaira is: — az eredeti talajtakarót csak a legkisebb mértékben szabad megbontanunk, — mielőbb el kell érni a teljes terület egyenletes, többszintű fásnövényzettel való borítását, — a területen elfolyó vizet lehetőleg tartsuk vissza, vagy ha ez teljes egészé ben n e m lehetséges, csökkentsük a lefolyás sebességéit. j A talajpusztulás elleni védekezés felsorolt szabályai a nagyobb költséggel kiképezhető széles padkák esetéiben kevéssé tarthatók be, mert: — a mély bevágásokkal a termőréteget eltávolítjuk, — a bevágások és depóniák rézsűi hosszának növekedésével egyenes arány ban emelkedik a lefolyó víz sebessége, 3
3
3
3
3
3
3
3
— az egymástól 8—10 m távolságra létesített széles padkákra sűrű sorokban te lepített erdő képtelen talajvédelmi hatását kifejteni. Látható tehát, hogy a talajvédelmi eélú erdősítéseknél a gazdaságosságnak, valamint a műszaki, biológiai és hidrológiai követelményeknek leginkább a kes keny padkára telepített erdők felelnek meg. Ezért maximálisan 120 cm széles padkák alkalmazhatók, de ezek is csak akkor, ha az ápolást fogatos munkával meg lehet oldani. Ebben az esetben sem számíthatunk arra, hogy a talaj előkészítésnél kézi munkaerőt tudunk megtakarítani. Nyereség itt egyedül az ápolási munkáknál lehetséges. Rendkívül fontos lenne a munkák gépesítése, de ez csak akkor oldható meg, ha a tervezendő gép az alábbi feltételeknek felel meg: — az üzemeltetés legalább 40—50%-os lejtésig biztonságos legyen, — a padka szélessége nem haladja meg a 120 cm-t, — a padka talajának fellazítását is el tudja végezni és megfelelő adapterekkel képes legyen az ápolási munkák elvégzésére, — lehetőleg beépített automata, vagy félautomata kormányszerkezet bizto sítsa a gép vízszintes irányú + egyszázalékos pontosságú mozgását. UuMenu Jl.: H C C J I E r i O B A H H E JlOHHblX TEPPHTOPH3X.
B03MO>KHOCTEK
nPHMEHEHHfl
MEXAHH3A1IHH
HA Y K -
H a ocHOBanHH nepcneKTHBHoro n p e A n H c a H H j i B O A H O T O xo3HMCTBa CTpanbi HaAO o G n e c n T b 130 000 r a TeppHTopHM c Y K A O H O M CBbiuie 2 5 % . 3Ta paöoTa TpeöyeT 3aTpaTbi Ha 1 r a 3000 paöOMHX MacoB, T S K H M o6pa30M MexaHH3auHfl 3Aecb H e o ö x o A H M a . PacMeTbi noKa3biBaioT, M T O MexaHH3auHio M O W H O npiiMfiHHTb TOJibKO, Ha y 3 K H X Teppacax. 3anjiaHHpoBaHHbie MamHHbi rtOJWKHbi yAOBJieTBopHTb cjreAyiOLUHe TpeÖOBaHHíi : Mamnna flon>KHa paöoTaTb Ha CKAOHax A O
4 0 — 5 0 % , uiHpHHa T e p p a c u H e a o i D K H a n p e B b i m a T b 1 2 0 C M , OHa a o j i n m a 6biTb n p H r o f l H o ü nna pwxJieHHH n o i B U H A / I H y x o A a 3 a n o i B o f í n o c j i e n o c a A K H K V J i b T y p , a B T O M a r a i e c K o e y n p a B j i e H H e A O A W H O o ö e c n e u H B a T b ABHHteHHe MaiJJHHbl B T0pH30HTaAbHOM HanpaBJieHHH. Ghimessy
L.:
DIE
MÖGLICHKEITEN
DER
MECHANISIERUNG
A N
HANGFLACHEN.
Die perspektlven Vorhaben des Rahmenplans für Wasserwirtschaft Ungarns erstrecken sich u . a . a u f d i e A u f f o r s t u n g v o n 1 3 0 0 0 0 h a H a n g f l a c h e n m i t e i n e r N e i g u n g v o n ü b e r 250/0. D i e s e A r b e i t w ü r d e 3000 A r b e i t s s t u n d e n / h a e r f o r d e r n , i h r e M e c h a n i s i e r u n g i s t d a h e r u n u m g a n g l i c h . A u s B e r e c h n u n g e n geht es hervor, dass die M e c h a n i s i e r u n g n u r d u r c h die Herstellung s c h m a l e r B a n k c h e n m ö g l i c h ist. D a z u soll z u e r s t e i n e s p e z i e l l e M a s c h i n e g e p l a n t w e r d e n , d i e d e n folg e n d e n A n f o r d e r u n g e n e n t s p r i c h t : B e t r i e b s f á h i g k e i t b e i e i n e r H a n g n e i g u n g v o n m i n d e s t e n s 40 b i s 5 0 % B a n c k h e n - b r e i t e n i c h t ü b e r 120 c m . E i g n u n g z u r B o d e n l o c k e r u n g u n d K u l t u r p f l e g e , a u t o m a tische Steuerungseinrichtung zur laufenden Sicherung der waagerechten B e w e g u n g der Maschine.
Hozzászólás „ A gépesítés lehetőségének vizsgálata lejtős területeken" című tanulmányhoz Ghimessy László tanulmánya egyik legfontosabb problémánkra hívja fel a figyelmét. M e g kell oldanunk a lejtős területek talaj előkészítésének gépesítését úgy, hogy egyúttal a többi munkaművelet gépesítésének előfeltételeit is megte remtsük. A z Országos Vízgazdálkodási Kerettervben a lejtős területekre előírt erdő sítések sikeres megoldása — véleményem szerint is •— csak nagyfokú gépesí téssel oldható meg. A z erdőgazdaságok feladatai évről évre növekednek. Ez az új és munkaigényes kötelezettség tehát csak akkor teljesíthető, ha tökéletes gé pekkel és helyes technológiával fogunk a megvalósításhoz. A szerző kiterjedt elemző vizsgálatai alapján gépesített padkás talaj előké szítésben keresi a megoldást és a keskeny padkák kialakítását javasolja. H e k táronként 10—18 000 csemete ültetését alapkövetelménynek tartja és levezetéseit eszerint végzi. A z ERTI 1965-ös téma tervébe vette fel a problémakör kutatását A lejtős területek erdősítési és ápolási munkáinak gépesítése címen. A kutatás alig egy éve indult meg, így befejezett vizsgálatok még nem állnak rendelkezésünkre. Néhány eddig szerzett tapasztalatot és megállapítást mégis helyesnek látszik is mertetnem. A z irodalom tanulmányozása során, megállapítottuk, hogy a Szovjetunióban hosszú kísérletek eredményeként kialakult a teraszos művelés teljes gépsora. E gépsort sok erdőgazdaság kiterjedten alkalmazza. Kétféle teraszt készítenek. A z ún. széles (5—7 m) és az ún. keskeny (3—4 m) teraszt. A terasz kialakítás és művelés gépsora mindkét eljárás esetében azonos. A gépsor egyes elemeinek sorozatgyártása folyik. Egy-két éven belül megnyílik a lehetősége teljes gépsorok behozatalának. E gépsorokkal azonban 2,5—3 m leg kisebb teraszszélességgel kell számolnunk. Keskenyebb, 120—150 cm szélességű teraszok kialakításának és művelésé nek — ismereteim szerint — még nem alakultak ki a megfelelő gépei. A z iroda lom ismerteti a T—50 V típusú, 50 lóerős lánctalpas kistraktort, amely valószí nűleg a 120 cm széles terasz kialakítására is alkalmas lesz. Legkisebb szerkezeti szélessége ugyanis 1050 m m . Számolnunk kell azonban azzal, hogy az ilyen fel adat megoldására alkalmas gépek megfelelő számban, jó esetben is csak 5—6 év múlva állhatnak rendelkezésünkre. A kutatás első időszakában a 2,5—3 m széles teraszok kialakításával és taLajműveléssel kezdtünk foglalkozni. Ehhez ugyanis megvannak a szükséges gé peink. Bár a gépek nem alkotnak összehangolt gépsort, mégis alkalmasak arra,
