A Gödöllői Kistérség Turizmusfejlesztési Koncepciója

A Gödöllői Kistérség Turizmusfejlesztési Koncepciója

2008. október.23. készítette:. S.O.S. Idegenforgalmi Tanácsadó Iroda

[email protected] vezette munkacsoport

1

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.....................................................4 I.RÉSZ................................................................................................................12 Helyzetelemzés...................................................................................................12 1.1.A megbízás háttere, a kidolgozás mélysége, területi lehatárolása, munkamódszerei..................................................................................................12 1.2.Bevezetés.......................................................................................................14 1.3.Egy új kihívásról – az élménygazdaság térhódításáról..................................17 1.4.A turizmus nemzetközi- és európai trendjei..................................................18 1.4.1.Európa turizmusa........................................................................................20 1.4.2.Turisztikai kínálati trendek.........................................................................24 1.5.Helyzetfeltárás...............................................................................................25 1.5.1.A Kistérség néhány fontosabb társadalmi-gazdasági jellemzője...............25 1.5.2.A turisztikai kereslet és kínálat a Gödöllői Kistérségben...........................32 1.5.3.A Gödöllői Kistérség az ország és a régió turistaforgalmában. ................39 1.5.4.A Gödöllői Kistérség mint üdülőkörzet.....................................................39 1.5.5.A Gödöllői Kistérség mint turisztikai fogadóterület jellemző kínálati formái..................................................................................................................42 1.6.A Gödöllői Kistérség jelenlegi- és tervezett turisztikai kínálata ..................51 1.6.1.Néhány kiemelt fejlesztési elképzelés a Kistérségen belül .......................52 1.6.2.Tervezett nagyberuházások a Kistérség szomszédságában........................56 1.7.Vonzerő-leltár a Gödöllői Kistérségben........................................................58 1.7.1.A Gödöllői Kistérség részletes vonzerőleltára...........................................61 1.7.2.A Gödöllői Kistérség vendéglátása............................................................88 1.7.3.A turizmus a Gödöllő Kistérség intézményrendszerében ........................89 1.7.4.Turistainformáció ......................................................................................91 1.7.5.A turisztikai marketing helyzete a Gödöllői Kistérségben.........................95 1.8.SWOT - elemzés............................................................................................97 ............................................................................................................................99 II. RÉSZ..................................................................100 2.A Gödöllői Kistérség Turizmusfejlesztési Stratégiája...............................100 2.1.A turisztikai fogadóterületek életciklusai ...................................................100 Fejlesztési alternatívák a Kistérség számára....................................................103 2.1.1. Lehetséges fejlődési pályák.....................................................................105 2.2. Jövőkép.......................................................................................................108 2.3.Az egyeztetett színrelépés stratégiája..........................................................112 2.4.A Gödöllői Kistérség turisztikai fejlesztésének fő stratégiai irányai:.........113 2

2.4.1.1. Településszintű vonzerő- és kínálatfejlesztés: .....................................114 2.5.1.2. Tematikus vonzerő- és kínálatfejlesztés. .............................................157 2.5.1.2.1. Vonzó és színvonalas kulturális-örökségturizmus ..........................157 2.5.1.2.2. Vallási turizmus. Egy új vallási desztináció alapjai ........................162 2.5.1.2.3. Egészségturizmus egész évben működő fürdőkkel ..........................164 2.5.1.2.4. Természeti értékekre, növénykertekre alapozó zöldturizmus ..........166 2.5.1.2.5. Öko-térség és ökoturizmus...............................................................167 2.5.1.2.6. A természeti adottságokra épülő aktív turizmus..............................170 2.5.1.2.61. Golfturizmus ..................................................................................170 2.5.1.2.62. Lovasturizmus................................................................................175 2.5.1.2.6. . Kerékpáros turizmus .......................................................................176 2.5.1.2.64. Horgászturizmus.............................................................................178 2.5.1.2.7. Konferencia- és szakmai turizmus....................................................179 2.5.1.2.8. Falusi turizmus, népi hagyományőrzés és bemutatás ......................181 2.4.2. Szervezetfejlesztés és desztináció menedzsment ...................................183 2.4.2.1. TDMSZ a Gödöllői Kistérségben.........................................................187 2.4.2.2. Humán erőforrás menedzsment............................................................189 2.4.3. A turisztikai fogadóképesség fejlesztése.................................................192 2.4.3.1. Élményközpontú látogatómenedzsment kialakítása.............................192 2.4.3.2. Korszerű bemutatástechnika ................................................................193 2.4.3.3. A közlekedés és a turizmus igényeinek összekapcsolása.....................194 2.5.3.4. Az élménypontok elérését lehetővé tevő belső közlekedési rendszer kialakítása..........................................................................................................194 2.4.3.4. Tematikus infrastruktúrafejlesztés........................................................195 2.4.3.5. Szálláshelyfejlesztés.............................................................................195 2.5.4. Turisztikai marketingstratégia.................................................................198 2.5.4.1. A marketing szerepe a turizmusban....................................................198 2.5.4.2. A Gödöllői Kistérség marketingstratégiája..........................................199 2.5.4.2.1. Trendek és célok...............................................................................199 2.5.4.2.2. Marketing-helyzetkép.......................................................................200 2.5.4.2.3. A marketingstratégia célrendszere...................................................201 2.5.4.2.4. A megvalósítás menetrendje.............................................................202 2.5.4.2.41. Turisztikai termékfejlesztés.............................................................202 2.5.4.2.42. Szegmentáció-célcsoportok meghatározása...................................203 2.5.4.2.43. Terrméktípusok és célcsoportok......................................................203 2.5.4.2.5. Marketingterv kidolgozása és megvalósítása...................................205 2.5.4.2.51. Javaslatok az arculatra....................................................................206 2.5.4.2.52. Kistérségi prospektus.......................................................................207 Köszönet............................................................................................................208 III. RÉSZ..........................................................................................................209 Mellékletek.......................................................................................................209

3

1.számú melléklet: A Gödöllői Kistérség Fejlesztési Koncepciójának kapcsolódása a települési, kistérségi, regionális és országos fejlesztési tervekhez ...........................................................................................................................209 2.számú melléklet: Gödöllői Kistérségi Cselekvési Terv 2008, ..................216 A turizmussal összefüggő projektek listája.......................................................216 3. számú melléklet: Felhasznált irodalom........................................................217

Vezetői összefoglaló A Gödöllői Kistérség Turizmusfejlesztési Koncepciója Az egyeztetett színrelépés stratégiája.

A Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása pályázata alapján, turisztikai tanácsadó irodánk több, idegenforgalmi szakterületen jártas alvállalkozó bevonásával végezte el a Gödöllői Kistérség turisztikai helyzet-feltárását és fejlesztési koncepciójának kidolgozását. A feladat arra irányult, hogy a munkacsoport vizsgálja meg: -hogyan kapcsolódhat be a Kistérség a turizmus piacába, -melyek azok a fejlesztési irányok, amelyek vonalán sikeres lehet a bekapcsolódás a turisztikai piacon. Területi lehatárolás Az elemzés által érintett térség területi lehatárolását illetően, alapvetően a Társulás által integrált 12 település és a hozzájuk tartozó területek jelentették a vizsgálódás illetékességi körét, azonban a turisztikai piac sajátosságainak megfelelően, az elemzés kitekintett a környező turisztikai térségre is. Munkamódszerek Kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk az első kézből szerezhető információknak, így kb. 80 interjút készítettünk a térség vezetőivel, vállalkozóival, véleményformáló személyeivel, civil szervezeteinek képviselőivel, polgáraival továbbá szakmai konzultációt szerveztünk vállalkozók részére. Másodlagos információforrásaink: a VÁTI TeIr adatbázisa KSH és más adatokkal, helytörténeti monográfiák, helyi írott sajtó- és elektronikus médiák, nyomtatott publikációk és elektronikus kiadványok voltak.

4

Turisztikai trendek A tanulmányban bemutatjuk a világ turizmusának keresleti- és kínálati trendjeit, különös figyelemmel az Európában érvényesülő jelenségekre.

Társadalmi –gazdasági háttér: A koncepció következő része a Kistérség fontosabb társadalmi- és gazdasági változásait mutatja be z elmúlt másfél évtizedben.(pld. A Kistérség településeinek állandó népessége 1990 és 2006 között mintegy 23 %-kal, 83.920-ról 103.396 főre nőtt.!)

A Gödöllői Kistérség turizmusának jellemzői. Jelenleg a Gödöllői Kistérség és környéke jelenléte a turisztikai piacon a következőkkel jellemezhető: 

Kirándulóterület: nagyszámú látogató tartózkodás nélkül, kevés költéssel



Eseményturizmus célterület: kitűnő művészeti rendezvények, kulturális programok különösebb gazdasági hozam nélkül.



Konferencia és rendezvény desztináció: magas színvonalú konferencia felszerelés hiányában kihasználatlan lehetőségek.



Aktív turizmus célpont: szegényes szolgáltatások, a remek adottságok ellenére kevés fogyasztás.



Gödöllő és kistérsége szálloda- és szálláshelyfejlesztés szempontjából alulfejlesztett terület. A színvonalas kereskedelemi szálláshelyek hiányát sem a magánüdülők, sem a magánszállások, sem az egyetem nyári kollégiumi kapacitása nem tudta pótolni, emiatt a turisztikai programok is rövid, pár órás látogatást tettek ki általában a fő vonzerőknél.



A kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, vendégházak, ifjúsági szállás) kapacitása, vendég- és vendégéjszakák számai - szerények és alacsonyak. A vendégszám 5-10.000 között, a vendégéjszakák száma pedig 15-25.000 között mozog egyes években az ezredforduló után. 5



A kereskedelmi szállásférőhelyek döntő többségét az egyetem kollégiuma biztosítja, ebből következően a vendégéjszakák 87-95 %-a Gödöllőn jelenik meg. Összességében a vendégéjszakák mintegy felét az egyetem kollégiuma biztosította ifjúsági szállásként. (2006)



A magánszállást jelentő fizetővendéglátás-kapacitás és vendégéjszaka számok a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakákhoz képest töredék 1/4-ed és 1/7-ed) értékeket mutatnak, és meglehetősen hektikusan alakulnak. Az itt megjelenő vendégéjszakák meghatározó részét a közeli állandó- vagy ideiglenes munkahelyeken dolgozók - Gödöllőn diákok - adják. Ez alól a kerepesi szállások jelentenek kivételt, melyeket a Hungaroring versenyeire látogatók vesznek igénybe.



A Gödöllői Kistérség turizmusa jellemezhető még az attrakció helyszíneken eladott belépőjegyek számával, ez Gödöllőn a Királyi Kastélyban évi 160-220 ezer,a nagyobb Múzeumokban évi kb. 20 ezer, Szadán és Pécelen néhány ezer látogatót jelent.

Országos összefüggésrendszerbe helyezve a kistérséget, a számok alapján azt láthatjuk, hogy a Kistérség egyelőre „láthatatlan” a turizmus térképén. (Az országos- és a budapesti vendégés vendégéjszaka adatokhoz képest nemcsak a kistérség, hanem Pest megye számai is eltörpülnek.) Kezdeményezések Különösen bíztató, hogy a települések vezetői nagy várakozással vannak a turizmusfejlesztés iránt, örömest szánva fontos szerepet neki, amennyiben a szakmai elindulás hogyanjára a válaszokat megkapnák. A különbség közöttük nyilván a település adottságaiból és a forráslehetőségek különbözőségéből adódik. Ugyanakkor óvatosság is tapasztalható, mert a turizmusfejlesztés a legtöbb esetben igen jelentős beruházásokat igényel, az önkormányzati források felhasználását nagy körültekintés kell, megelőzze.. Minden településen van egy olyan szakmai vagy civil összefogás, mely együtt gondolkodik és próbál tenni a turizmus bevezetéséért. Ez több helyen faluszépítésben, kulturális programok szervezésében,

hagyományőrzésben,

nemzetiségi

hagyományok

ápolásában,

leendő

vendégfogadók felkészítésében nyilvánul meg. E lehetséges fejlesztő körök hatása nem eléggé átütő és ritkán lép túl az adott település határain és a kezdeményezések nem jutnak el a termékfejlesztési szakaszig.

6

A rendezvények többsége helyi- vagy kistérségi körből vonz látogatókat, szélesebb nyilvánosság pedig nem értesül ezekről a lehetőségekről. A Kistérségben 1995 óta működik a térség turisztikai promóciójának és a turisztikai szolgáltatók tevékenységének segítésére létrejött Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület (GKRTE). A főként a marketingben elért pozitív részeredmények mellett azonban nem volt képes a széles összefogásban rejlő erőt kiaknázni, a tagok részére mérhető turisztikai forgalmat hozni és a Kistérség számára egy új fejlődési pályát kijelölni. Eseményturizmus A Gödöllői Kistérségben vannak országos visszhanggal bíró rendezvények pld. Isaszegen az 1849-es Tavaszi Hadjárat és győztes csaták felelevenítésére szervezett megemlékezés és hagyományőrző lovas program vagy a Kistarcsai Világzene és Tánc Fesztivál,

amelyek jelentős látogatószámot, akár több tízezres tömeget is vonzanak és

országosan ismertté teszik a Kistérség vagy a település nevét. Hasonló nyilvánossággal bír a Gödöllői Királyi Kastélyban a Barokk Napok 2 napos rendezvénye, a csömöri Úr napi körmenet, a máriabesnyői búcsúk, a Besnyői Passió. Ezeknek jelentős promóciós értékük is van, ugyanakkor ezekhez a rendezvényekhez még nem kapcsolódnak a turizmust is bővítő események, programok, turisztikai kiajánlások, melyek a Kistérségben történő hosszabb időtöltésre ösztönöznének. Településkép A települések stratégiáiban nagy figyelmet kap a falu és városközpontok rendbetétele, vonzó központok kialakítása. Ez elengedhetetlen a turizmus fejlődéséhez. Ugyanígy több település mellett,

az

agglomerációs

fejlesztések

következtében

már

csak

kisebb-nagyobb

természetvédelmi terület, ősláp, rét, mocsár stb. található, melyek megóvására civil kezdeményezések is vannak és az önkormányzatok is törekednek e megmaradt értékek védelmére. Jelenleg a Kistérség településeinek többsége híján van a népszerű idegenforgalmi célpontokra

jellemző

hangulatos

főutcáknak,

kiskereskedelemmel,

vendéglátó

intézményekkel vendéget váró atmoszférának. Látogatásmenedzsment, turisztikai információ. A Kistérség belső közlekedése, az érkező látogatók irányítása, táblákkal történő tájékoztatása, a színvonalas vendégirányítás, az attrakciók professzionális bemutatási módszerei- és eszköztára még nem alakult ki. 7

A Kistérség, mint kiemelt üdülőterület. A Gödöllői Kistérség, részben a történelmi hagyományokhoz is kapcsolódva, kiemelkedő hazai rekreációs- és üdülési terület is egyben, amit a turizmus-statisztikák nem mutatnak ki igazán. A KSH 2001-es népszámlálási üdülő összeírása azt mutatja, hogy a Gödöllői Kistérség az országban a 11. helyen állt, 5.780 üdülővel. Az üdülők viszonylagos nagy száma egy adott térségben, gyakran egy turisztikai desztináció életciklusának első állomását jelenti. Nagyobb attrakciók a közelben, a Kistérség határain túl Ebben a részben számba vesszük a „környék” kiemelkedő (évi 100ezer látogatónál nagyobb látogatottságú) attrakcióit (Lázár Lovaspark, Hungaroring, Veresegyházi Medvefarm) és értékeljük turisztikai jelentőségüket. Térségi Turisztikai Kínálati Térkép a Kistérség és környezetének jelenlegi kínálatáról és a folyamatban lévő fejlesztésekről. Fejlesztési elképzelések településenként Ez a fejezet részletesen bemutatja, mely települések fontolgatnak a szabadidőipar és turizmus területén fejlesztéseket. Nagyobb befektetések a Központi Régió Gödöllői Kistérséget körülvevő környezetében A Gödöllői Kistérség tágabb környezetében jelentős fejlesztések indultak: aktív- és egészségturisztikai fejlesztések és a fogadóképesség fejlesztés területén. A projektek eltérő stádiumban vannak, a tervezőasztaltól a kivitelezés befejezéséhez közelítő állapotig.(az utóbbi kategóriába tartozik például egy 700 ágyas szálloda Szadától 20 km-re, az M0 autópálya dunai lejáratánál) Vonzerőleltár A Kistérség vonzerőit településenként, táblázatban mutatjuk be, feltüntetve az adott vonzerő egyedi értékét (USP) és vonzásképességének hatósugarát: helyi, regionális, országos nemzetközi. A SWOT elemzés főbb megállapításai A Kistérség erősségei kulturális –örökségturisztikai vonzerőiben, a Kistérséghez szorosan kapcsolható Erzsébet királyné –Sisi- hazai- és nemzetközi népszerűségében, a hatalmas zöld erdőterületekben, Budapest és Ferihegy közelségében van, gyengesége a jelenlegi turisztikai

8

fogadóképességben és marketingben, a széthúzó, együttműködést nem folytató turizmus szereplőkben és a forráshiányban jelölhető meg. Lehetőségeket a föld alatt rejlő termálkincs, az épülő M31 autópálya, a beruházó tőke érdeklődése, míg veszélyt a párhuzamos fejlesztések gazdasági fenntarthatatlansága, más közeli turisztikai kisrégiók gyorsabb fejlesztési reagálása jelent. Fejlődési pályák – települések részvételi dinamikájának változatai, csapdahelyzetek. A Kistérség települései, gazdasági erejük, adóbevételeik, infrastrukturális fejlettségük, turisztikai adottságaik függvényében, eltérő pozícióból reagálnak a kínálatfejlesztés kihívásaira. Koncepciónk következő részében modelleztünk ilyen fejlődési „együtt/külön” stb. pályákat. Ezek értékelése során arra a következtetésre jutottunk, hogy a Kistérség számára az egyeztetett színrelépés stratégiáját javasoljuk, melynek jövőképe 10 éves időtávon belül egy turisztikailag kifejlett kínálatot jelenít meg, megvalósításában pedig egy olyan egyeztetési filozófiát és mechanizmust vár el, amely a települések egyéni és együttes fejlődését egyidejűleg segíti. Jövőkép 2018-ra a Gödöllői Kistérség hazánk egyik népszerű turisztikai célterületévé válik. Új kulturális attrakciók jelennek meg (Isaszegi Történelmi Témapark, Szada Történelmi Labirintus stb.) a már ismertek pedig színvonalasan bemutatható, magas látogatószámú látványossággá válnak (Gödöllői Királyi Kastély, a péceli Ráday Kastély stb.). Termálfürdők létesülnek szálláshelyfejlesztéssel összekapcsolva, itt épül fel a budapestiek legkedveltebb golfpályája.. A terület lovasturisztikai paradicsommá válik, a kirándulók, kerékpározók felkereshetik a Gödöllői-dombvidék szabadidőközpontjait. A Galgamenti települések meghonosítják a falusi vendégfogadást. Szálláshelyek jönnek létre, többségük konferencia férőhelyet is biztosít. Megújul a Kistérség belső közlekedése. A látnivalók élménylánccá fűzését segítik az újszerű- illetve nosztalgiajárművek, fiakkerek. A turizmust új intézményrendszer: a turizmusban érdekelt vállalkozók összefogásán alapuló fogadóterületi vendégforgalmi igazgatási szervezet (TDM) menedzseli, mely nem megosztja hanem összefogja a terület turisztikai szolgáltatóit, önkormányzatait, civil-szervezeteit, felhasználva a GKRTE tapasztalatát, értékeit is.

9

Az egyeztetett színrelépés stratégiája. A Kistérség fejlesztési koncepciójának átfogó célja A Gödöllői Kistérség 2018-ra önálló arculattal és fejlett fogadóképességgel rendelkező turisztikai fogadóterületté válik: 10 éven belül az alacsony gazdasági teljesítményű, kiránduló célpontból sokpólusú attrakcióval és korszerű fogadóstruktúrával rendelkező, a turizmust hatékony szervezeti rendszerrel irányító terület lesz. A Kistérség sokoldalú együttműködésen keresztül megvalósított marketingmunkával, számos célcsoport számára vonzó imázzsal éri el sikereit és minőségi szolgáltatásokat felvonultató, jelentős látogatói fogyasztással járó turisztikai fogadóterületté válik. Ennek megfelelően a Ferihegyre érkező, Budapestet meglátogatni kívánó turisták kiinduló(szálláshely-) bázisává, továbbá a fővárosban tartózkodó külföldiek első számú kiránduló célpontjává alakul. A belföldi lakosság számára egyrészt üdülőhelyet másrészt Budapest meglátogatásának kiinduló helyszínét jelenti. Az egyeztetett színrelépés stratégiájának programjai. A stratégiát 4 nagy programcsomagba szerveztük. A vonzerőfejlesztés keretén belül a Kistérség valamennyi településére elkészítettünk egy települési értékelést és javaslatot, majd tematikusan is megfogalmaztuk a Kistérség vonzerőinek fejlesztési feladatait. Ezt kínálati típusokba szervezve - Örökség turizmus, Vallási turizmus, Egészségturizmus, Természeti értékekre alapozott turizmus, ökoturizmus, aktív turizmus, konferencia turizmus, falusi turizmus – végeztük el. A stratégia másik nagy programcsomagja a szervezetfejlesztés, melyben leírtuk a helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozásával kapcsolatos feladatokat és követelményeket.

10

Harmadik programcsomagként a fogadóképesség fejlesztésével kapcsolatos feladatokat állítottuk össze, mely szervesen kapcsolódik a két korábbi programcsomag tennivalóihoz. Így többek

között

felvázoltuk

az

élményközpontú

látogatómenedzsment,

a

hatékony

vendégirányítás, a bemutatás-technikák, szállás-és konferencia fogadóképesség fejlesztés feladatait. Negyedik programcsomagként a turisztikai marketinggel kapcsolatos legfontosabb célokat és feladatokat, a kommunikációs stratégia elemeit építettük fel. Javaslatot fogalmaztunk meg az arculatépítésre és egy új arculatra, ehhez kapcsolódva néhány lehetséges szlogent is megalkottunk.

„Élménymozaik Budapest kapujában” „Sokszínű mozaik Budapest kapujában” „Sokarcú mozaik Budapest kapujában” „Zöldellő Gödöllő vidéke-időutazás a barokkba” „Sisi kedvenc vidéke Budapest kapujában” „Vidéki pompa-pompás vidék” „Pompás vidék Pest kapujában” „Rejtett kincsek Pest kapujában”

11

I.RÉSZ

Helyzetelemzés 1.1.

A megbízás háttere, a kidolgozás mélysége, területi lehatárolása, munkamódszerei.

A Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása (továbbiakban Társulás) meghívásos pályázata alapján, munkacsoportunk 2008 júniusában megbízást kapott a Gödöllői Kistérség Turizmusfejlesztési Koncepciójának elkészítésére. A munkacsoport tagjai: S.O.S. Idegenfogalmi Tanácsadó Iroda B.T., képviselője Dr. Karsai Árpád turisztikai szakértő, alvállalkozók: Dr. Csillag Péter programkészítő, utazásszervező, idegenvezető, Dr. Kovács Dezső egyetemi docens, Padányi Ágnes turisztikai szakértő. A megbízó Társulás 2007-ben alakult, tevékenysége fő területei egyes közoktatási-, egészségügyi feladatok, sport-, szabadidő- és turizmussal kapcsolatos teendők ellátása, esélyegyenlőségi programok valamint a Gödöllői Kistérség (továbbiakban Kistérség) területfejlesztési stratégiájának, operatív cselekvési tervének kidolgozása. A Társulásnak a megbízás időpontjáig, turisztikai fejlesztéssel kapcsolatos intézkedései nem voltak, így jelen munkára várt a Kistérség turizmusfejlesztési irányainak, prioritásainak lefektetése. A Gödöllői Kistérség Fejlesztési Stratégia Cselekvési Tervében, a másfélszáznál több projektet tartalmazó listán, turizmusfejlesztéssel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatos tervek is szerepelnek. A megbízás turisztikai koncepció kidolgozására irányult, elvárásként a fejlesztési irányok, stratégiai célok meghatározása fogalmazódott meg. Az elemzés által érintett térség területi lehatárolását a Társulás által integrált 12 település és a hozzájuk tartozó területek adják, ezek képezik vizsgálódásunk tárgyát. A turisztikai koncepcióban a fejlesztési irányok meghatározásánál, a turisták igényeiből, fogyasztási

12

szokásaiból, költési hajlandóságaiból kell kiindulni, s ezért javaslatainkat, ajánlásainkat a jövőben várható turisztikai keresletre alapozzuk. Mivel azonban a kereslet nem a statisztikai határokhoz igazodik, és egy magát a turisztikai piacon pozicionálni kívánó térségnek nem kizárni, sokkal inkább bevonni ajánlatos a Kistérségen kívüli, környező területek attraktív kínálatát - koncepciónk kitekintést kíván adni a szomszédos települések, kistérségek főbb kínálati elemeire is. A munkamódszerek között kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk az első kézből beszerezhető információknak, így hozzávetőlegesen 80 interjút készítettünk a Kistérség vezetőivel, vállalkozóival, véleményformáló személyeivel. Másodlagos információforrásaink a VÁTI TeIr adatbázisa KSH és más adatokkal, helytörténeti monográfiák, helyi írott sajtó- és elektronikus médiák, nyomtatott publikációk és elektronikus kiadványok voltak. Emellett, elsődleges forrásként a Kistérség vállalkozói körében kérdőíves megkérdezést, a Kistérség vezetőivel pedig műhelymegbeszélést folytattunk.ű Munkánk készítése során törekedtünk arra, hogy a koncepció megfeleljen a turisztikai fejlesztésekkel

kapcsolatos

szabályozásoknak

és

a

pályázati

rendszerek

elvi

követelményeinek. Törekedtünk továbbá a Kistérségi turizmusban együttműködő, leendő partnerek

(közszféra,

civilszféra,

lakosság,

összefoglalására, integrált figyelembevételére.

13

üzleti

szféra)

céljainak,

elvárásainak

1.2.

Bevezetés

A turizmus fejlesztése szempontjából a Kistérség jelenti az ország legnagyobb turisztikai piaca, Budapest keleti kapuját. Az M0-ás és M31-es megépülésével és az M0-ás körgyűrű létrejöttével, a Kistérség fogadóterülete lehet a bármilyen irányból Budapestre, a Központi Régióba illetve a Kistérséggel szomszédos térségbe érkező vendégeknek, a Ferihegyi Repülőtér közelsége révén pedig a légi úton Magyarországra érkezőknek is. Az újonnan épült autósztrádák az elérhetőségi időt 15-30 percre rövidítik le. A Kistérség erdős vidékeit jelentő zöld környezet, a kulturális- és örökség-értékek, a szabadidő-eltöltés sokféle módja, közép- és hosszútávon felértékeli a Kistérséget és egy új turisztikai régió születését teszi lehetővé.

14

A Kistérség helyzetét nagyban meghatározza, hogy négy falu kivételével települései a budapesti agglomerációhoz tartoznak. Ebben a térségben másfajta szabályszerűségek és folyamatok érvényesülnek mint az ország többi régiójában. Miközben az ország más kistérségeiben a legtöbb esetben súlyos munkanélküliséggel, népességcsökkenéssel, nem kevés helyen a szegénység gettószerű megjelenésével kell számolni. A Kistérség településein ugyanakkor a népességnövekedés, lakóparkok létrejötte, új beruházások, logisztikai központok, a kereskedelem bővülés és a gyors fejlődésből származó negatív következmények, intézményhiány, kapacitáshiány, infrastruktúrahiány, helyenként már munkaerőhiány, esetenként a közösségi terek és összefogás hiánya jelentkezik, továbbá a környezeti terhelés növekedése az, amivel a helyi lakosságnak és a döntéshozóknak szembesülniük kell. A turizmusfejlesztési koncepciót a Kistérségére készítjük ugyan, de a turizmus területi jellegéből adódóan nélkülözhetetlen, hogy a kistérségnél nagyobb területre is rálássunk és ráláttassunk, mert ez a turizmus szempontjából összefüggő, szerves egységet jelent és a fejlesztés csak e nagyobb egység helyzetét, kezdeményezéseit, céljait figyelembe véve eredményes és hatásos. A turizmusfejlesztés természetesen, az esetek többségében, nemcsak önmagáért valósul meg, hanem kapcsolódik a helyi lakosság igényeihez is, a közlekedésfejlesztéshez, az infrastruktúra-, szennyvíz-, gáz-, fűtés-, víz-,és kommunikációs rendszer fejlesztéséhez, ezek hiányában a turizmusfejlesztés - az esetek nagy többségében.- meghiúsul. A turizmusfejlesztési javaslatnak ezért be kell ágyazódnia a kistérség és tágabban a régió és az ország területfejlesztési- és turizmusfejlesztési elképzeléseibe is. A Kistérségben a turizmus ma még nem játszik egyértelmű szerepet. A 12 településből a turizmus túlnyomóan a központra, Gödöllőre és a Kistérséggel szomszédos településekre irányul. Gödöllőn, a város gazdaságában ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat 2,6 % -os részesedéssel bír. 1. Ez a szám azonban, megítélésünk szerint, korántsem tükrözi vissza a valóságos helyzetet és lehetőségeket. Az elmúlt időszakban megszülettek azok a fejlesztési koncepciók és programok, országos-, regionális- és kistérségi szinten, amelyek alapot és lehetőséget adnak arra, hogy a Kistérség, -

1

Gödöllő város Integrált Fejlesztési Stratégia (2008-2013) 18 old.

15

és bizonyos szempontból a Kistérség szomszédsága- turizmus-fejlesztési lehetőségeit, egymásra hatását elemezzük és továbbgondoljuk. A Gödöllői Kistérség Fejlesztési Stratégia 2 fő megállapítást tett a turizmussal kapcsolatban. A kistérségi helyzetelemzés a statisztikákból kiindulva „a turizmus jelentőségének csökkenését” állapítja meg a Kistérségről szólva.”2 Ennek oka a vendégéjszakák számának és a vendég- tartózkodás idejének csökkenése. Az előrejelzések, tízéves távlatban, a turisták számának csökkenését is kimutatják. A helyzetelemzésben megfogalmazzák, hogy „A probléma mélyebb vizsgálata indokolt, különösen azért, mert a Kistérség jövőjének alakulásában a turizmus fejlődésének kiemelt szerepe van, különleges adottságai és Budapest közelsége miatt.”3 A stratégiai programrészben további megállapítások olvashatók: „A Kistérség számos kiemelt turisztikai termékkel rendelkezik (Grassalkovich kastély, lovassport stb.), a környék földrajzi adottságai is kiválóak, de a lehetőségek kiaknázása messze elmarad a kívánatostól. Budapest közelsége azt okozza, hogy az agglomerációban a települések nagyon nehezen képesek önálló turisztikai végcéllá válni. A turisták nagy része budapesti program részeként látogat ide. Emellett főként a kereskedelmi szálláshelyek hiánya, a szolgáltatások színvonala és a térségi turisztikai hálózat ,,a programkínálat összehangolatlansága, a marketing gyengesége miatt nem töltenek el sok időt a térségben.”4 E megállapításokat továbbgondolva végeztük el a helyzetelemzést. Munkaanyagunkban nem törekedtünk az ilyen típusú dokumentumok hagyományos szerkezetének fenntartására, hanem -in medias res- rögtön a lényeges kérdések tárgyalásával kezdjük koncepciónkat. S bár elkészítettük, de nem tettük az anyagba azokat a programelemző, nagy átfogó körképeket adó leírásokat, amelyek szélesebb kontextusba helyezik a Gödöllői Kistérség helyzetét és fejlesztési perspektíváit. Meglátásunk szerint az elmúlt 3-4 évben a Kistérség döntéshozói aktív szerepet játszottak a különböző szintű fejlesztési- és programozási dokumentumok kialakításában, megvitatásában és elfogadásában, szakértő stábjaik napi munkája ehhez is igazodik, ezért e dokumentumok összefoglalásának hozzáadott értékét - az említett kör számára - csekélynek tartjuk. 2

Gödöllői Kistérség Fejlesztési Stratégia 18 old. ugyanott 4 Gödöllői Kistérség Fejlesztési Stratégia 33. old. 3

16

Már a bevezetésben hangsúlyozni szeretnénk, hogy a Kistérség turizmus-fejlesztésében gyökeres fordulat várható. A természeti-, kulturális-, humán-, gazdasági- és társadalmi adottságok révén, építve a térség településein megszülető fejlesztési elképzelésekre, a korábbi kiránduló- és térségen átutazó, látogatóturizmust sokszínű, a vendéget ide vonzó és helyben tartó turisztikai kínálat kialakítására, új turisztikai terméktípusok bevezetésére, kibontására van szükség. Önálló arculattal rendelkező, sokoldalú, izgalmas élményeket kínáló új turisztikai kisrégió megteremtésére van esély,- s ezt a Kistérség döntéshozóinak nem szabad elszalasztaniuk. A turizmus terén történő pozitív változáshoz elengedhetetlen az új megközelítés, a szemléletváltás.

1.3.

Egy új kihívásról – az élménygazdaság térhódításáról

A Kistérség turizmus-fejlesztésére vonatkozó gondolataink kibontása előtt érdemesnek tartottunk kitérést tenni az „élménygazdaság” irányába. Az élménygazdaság már része mindennapi életünknek, s lett azzá anélkül, hogy ennek lényegét, jelentőségét kellőképp értékeltük, felismertük volna Napjaink legnagyobb karriert befutott kifejezése az ‘élmény’. Az élmény szóval kezdődő jelenségek- és momentumok széles körét használjuk mindennapi kommunikációnk során: élményfürdő, élménypark, élménypékség, élménypizzéria, élményvadászat, élménykóstolás, élményfesztivál, vagy másfajta szóösszetételben valamilyen tevékenység pld. a „vásárlás élménye”, a „vadon élménye”, a „hagyomány élménye” stb., melyek azt jelzik, hogy az élmény egyre inkább a társadalom gondolkodásának, figyelmének középpontjába kerül. A XXI. században beléptünk az élménygazdaság- és élménytársadalom korszakába. Korábban csak adott ágazatokhoz - a turizmushoz, a művészetekhez és a szórakoztatóiparhoz kapcsolva létezett, mára betört az élet minden területére, továbbgondolásra késztetve az élményágazatokat (turizmus, szórakoztatóipar, művészetek) is.

17

Az élménygazdaságot B. Joseph Pine és James H. Gilmore amerikai szerzők 1998-ban megjelent könyvükben (Experience Economy) az alapanyagok-, áruk és szolgáltatások gazdasági korszaka után következő, negyedik gazdasági kínálati formának tartják. Ez nem egyszerűen a szolgáltatás-gazdaság bővülését, hanem egy új kínálati korszak, sőt egy új felfogás kezdetét, egy új paradigma térhódítását is jelenti. Az élménygazdaságban a gazdasági tevékenység vagy szolgáltatás kap egy színpadias beállítást, megrendezést, „körítést” A vásárlót bevonják a tevékenységekbe, egyéni ’főszerepet’ teremtenek számára, ezen keresztül biztosítják a személyre szóló, emlékezetes élményt. A témában megjelenő írások és piackutatások már egyre részletesebb adalékokat szolgáltatnak az élménygazdaság működéséről, bővüléséről, a vendégek igényeiről. Az élménygazdaság térhódítása a gazdasági életben fokozottan új helyzetet teremt. Minden piaci- és közszereplőnek, vállalkozásnak vagy intézménynek - legyen alapanyagot termelő, árucikkeket előállító vagy szolgáltatást végző - tevékenységét abból a szempontból is végig kell gondolnia, hogy az milyen élményt biztosít vásárlóinak, ügyfeleinek, vendégeinek. Előrelátható, hogy a következő 5-10 évben nagyon sok termelő- és szolgáltató vállalkozás az élménygazdaság elvei- és premisszái szerint fogja átalakítani tevékenységét. A gyártási- és szolgáltatási folyamat minden egyes mozzanatát átvizsgálják és továbbgondolják, miként lehetne vendégeik, vásárlóik számára tevékenységeiket ’színpadra’ állítani, a vendéget, vásárlót bevonni a tevékenységbe és élményt szerezni számára. Az élményszerzés, élménybiztosítás a gazdasági- és társadalmi élet átfogó kategóriájává válik. Aki megmarad a hagyományos szerepnél és nem tud az élménygazdaság követelményei szerint átalakulni, az várhatóan lemarad majd a gazdasági versenyben.

1.4.

A turizmus nemzetközi- és európai trendjei5

Az elmúlt öt évben a nemzetközi turizmust folyamatos és dinamikus növekedés jellemezte: 2003 és 2007 között a nemzetközi turistaérkezések száma közel egyharmadával (+209 millió érkezés) bővült. Európa részesedése tovább csökkent, a 2003. évi 57,9 %-kal szemben 2007ben a nemzetközi turistaérkezések 53,6 %-át mondhatta magáénak. Közép- és Kelet-Európa ugyanakkor részesedését 9,8 %-ról 10,6 %-ra növelte az elmúlt öt évben, ami a nyugat- és a dél-európai desztinációk „rovására” történt. A UNWTO hosszú távú előrejelzése szerint a 5

Az alábbi fejezet a Turizmus Rt. 2009-es marketing stratégia anyagának felhasználásával készült

18

világ turizmusa tovább bővül, 2010-re a nemzetközi turistaérkezések száma meghaladja az egy milliárd főt, 2020-ra pedig várhatóan közel 1,6 milliárd érkezést regisztrálnak majd. A nemzetközi turistaérkezések száma alapján az elmúlt években a legtöbb küldőpiacot jelentős bővülés jellemezte. Ezzel szemben Németország kiutazó turizmusa csökkent, ami a magyarországi beutazó forgalomban is megmutatkozik. A hazánk beutazó turizmusában szintén fontos szerepet betöltő Finnország, Hollandia, Olaszország és Svédország esetében a kiutazó turizmus stabilan alakult az elmúlt években. A Magyarország turizmusában is fontos szerepet betöltő küldőországok közül az amerikaiak, a britek, a franciák, az olaszok, a spanyolok, a svájciak, a dánok, a lengyelek és a hollandok 5-10 %-kal, a csehek, az izraeliek, a svédek és az ukránok több mint 10 %-kal, az oroszok pedig egyötödével többet költöttek külföldi utazásaikra 2007-ben, mint 2006-ban. A fejlett ipari országokban a turisztikai célú utazások több mint 70 %-a még mindig személygépkocsival történik (a küldőpiacok és az úticélok közelsége folytán). Az emelkedő üzemanyagárak ellenére ez várhatóan közép- és hosszú távon is így marad, az alternatív üzemanyagok elterjedésének köszönhetően. A légi közlekedés fejlődését nemcsak az emelkedő üzemanyagárak, hanem a magas reptéri illetékek és a szigorú biztonsági intézkedések is lassítják. Az új desztinációk piacra lépésének előfeltétele új repülőterek építése, új útvonalak létrehozása. A légi közlekedéssel a rövidebb utak terén kelhet versenyre a vasút, elsősorban gyorsvasutak építése révén. Európában – más földrészekkel összehasonlítva – a földrajzi adottságok miatt a légi közlekedésnek kisebb szerepe van, amit tovább erősít, hogy a nemzetközi turistaérkezések 86,5 %-át (Közép-Kelet-Európában 84,3 %-át) maguk az európaiak generálják. Európában 2005-ben a 437,4 millió nemzetközi turistaérkezés 40,3 %-a légi úton történt, ezt meghaladta a közúti forgalom részesedése (44,8 %). A hazánkat is magában foglaló Közép-Kelet-Európa esetében a földi forgalom szerepe jelentősebb (nemzetközi turistaérkezések 80,9 %-a). A légi úton érkezők száma 12,6 millió főt tett ki 2005-ben, ami 14,5 %-os részesedést jelent.

19

1.4.1. Európa turizmusa A beutazó turizmus trendjei Az Európai Turisztikai Bizottság adatai szerint 2007-ben az európai beutazó turizmus a nemzetközi érkezések, illetve a vendégéjszakák száma alapján 4-5 %-kal bővült. A fő küldőpiacok polgárai által tett második-harmadik utazások száma ugyanakkor, lassuló ütemben növekszik. Az európai országokban az érkezések száma jellemzően nagyobb ütemben növekszik mint a vendégéjszakák száma, ami a gyakoribb, ám rövidebb utazások folytatódó tendenciáját mutatja. Európa kormányai a turizmus fejlesztését gyakran a magánszektor feladatának tekintik. A magánszektor fokozottabb bevonása a PPP-megoldások, vagyis a magán- és az állami szféra együttműködésében megvalósuló fejlesztések és akciók arányának növekedésében is tükröződik. Az európai lakosság utazásainak jellemzői A hazánk beutazó turizmusában alapvető szerepet játszó európaiak6 utazási kedve az IPK szerint 2007-ben sem csökkent: az elmúlt évben az európai lakosság által tett külföldi utazások száma átlépte a 400 milliós határt (409,3 millió utazás). A külföldi utazások kétharmada szabadidős-, 15 %-a hivatásturisztikai céllal történt. A szabadidős célú utazások közül az üdülések, valamint a körutazások és városlátogatások a legnépszerűbbek. A nyári időszak szerepe az európaiak külföldi utazásait tekintve továbbra is meghatározó, az utazások fele a május-augusztus időszakra esik. 2007-ben a szabadidős célú utazások 74 %-ában történt előzetes foglalás, ezen belül az európaiak az internetet (38 %) és az utazási irodákat (29 %) vették leggyakrabban igénybe (1. táblázat). Az internet szerepe az utazások szervezésében a korábbi évek trendjeihez hasonlóan dinamikusan bővül, 2007-ben tovább nőtt a világháló előnye az utazási irodákkal szemben (először 2006-ban haladta meg az internet az utazási irodákat a szervezés, foglalás tekintetében). Az utazók emellett szívesen foglalnak közvetlenül a szálláshelynél vagy a közlekedési vállalatnál. Az elmúlt évek trendjeit vizsgálva elmondható, hogy néhány szempontból jelentősen változtak az utazási szokások. Az átlagos tartózkodási idő a külföldi (2003-ban 9,9 éjszaka) és 6

A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák 86,2 %-át az európaiak adják.

20

a szabadidős célú külföldi utazások (2003-ban 10,2 éjszaka) esetében egyaránt csökkent. A szervezésben, foglalásban az internet szerepe jelentősen megnőtt. Az utazáshoz igénybe vett közlekedési eszközök közül a repülőgép iránti kereslet emelkedett, ami a vasút mellett a személygépkocsival történő utazások részesedését is negatívan érintette. A kiadások a szabadidős célú utazások esetében csökkentek (2003-ban 958 Euró/utazás). A demográfiai és társadalmi változások az utazási szokásokban is nyomon követhetők, míg 2003-ban az utazók 53 %-a volt városlakó, 2007-re ez az arány 84 %-ra emelkedett. Az európai lakosság által tett külföldi utazások jellemzői, 2007* Időpont Átlagos tartózkodási idő Motiváció

Külföldi utazás május-augusztus (47%)

Szabadidős célú külföldi utazás május-augusztus (52%)

9,6 éjszaka

9,9 éjszaka

szabadidős célú (68%) üzleti célú (15%)

tengerparti üdülés (32%), körutazás (18%), városlátogatás

internet (35%), utazási iroda

(15%) internet (38%), utazási iroda

(26%), szálláshely (10%),

(29%), szálláshely (10%),

közlekedési vállalat (8%) repülőgép (50%),

közlekedési vállalat (7%) repülőgép (51%),

személygépkocsi (29%) szálloda (52%), ingyenes

személygépkocsi (30%) szálloda (52%), egyéb

Kiadások

szálláshely (23%) 914 euró/utazás, 97 euró/éjszaka városlakók (84%)

kereskedelmi szálláshely (25%) 932 euró/utazás, 95 euró/éjszaka

Demográfiai

35-44 évesek (22%), 25-34

jellemzők

évesek (20%), 45-54 évesek

Szervezés, foglalás

Közlekedési eszköz Szálláshely

városlakók (84%) 35-44 évesek (21%), 25-34

évesek (20%) (18%) *A zárójelben levő adatok az utazások százalékában értendők. Forrás: IPK A Turisztikai Világszervezet tanulmánya szerint a legfontosabb tényezők, amelyek a turizmus fejlődését meghatározzák, az alábbiak: 

Gazdasági prosperitás és megfizethetőség: az elmúlt húsz évben a növekvő jövedelmek és a csökkenő árak az utazások iránti kereslet növekedéséhez vezettek. Hasonló folyamat lejátszódása várható az olyan növekvő küldő piacokon, mint Kína, India és Kelet-Európa.

21



Elérhetőség: a technológia (például az internet és a légi közlekedés) fejlődésének köszönhetően könnyebbé vált az utazás megszervezése és megvalósítása. Az internet lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások gyors összehasonlítását.



Események: a turisztikai desztinációk mind több ember számára elérhetővé válásával párhuzamosan növekszik a legkülönbözőbb események (a sporteseményektől a természeti katasztrófákig) hatása az utazási döntésekre.



Kulturális tőke: a jólét és az iskolázottság növekedésével a kultúra egyre nagyobb szerepet játszik a desztinációk fejlődésében. A kultúra és az örökség egy nemzeti márka legfontosabb elemei közé tartoznak.



Globalizáció és verseny: a globalizáció több választási lehetőséget jelent a turisták számára, a verseny pedig nagyobb értéket teremt. A gazdaságok és a kultúrák nyitottabbá válásával párhuzamosan ugyanakkor nő az azonosságtudat, a helyi értékek szerepe.



Klímaváltozás: az éghajlat nyilvánvalóan meghatározza a turisztikai desztinációk által kínált termékeket, az éghajlatváltozásnak számos meglévő desztináció áldozatául eshet.

A turisták igényei gyorsan változnak, amivel lépést kell tartani. Az internetnek köszönhetően a turisták ma már saját, egyedi igényeikre szabhatják utazásukat. Egyre inkább a Maslow-i önmegvalósítás szempontja szerint döntenek: a materiális javak birtoklásán túl az élményszerzés, illetve a szellemi értékek felfedezése motiválja őket. Ez magyarázza a tevékenység alapú utazások (például sport, extrémsport és hobbi) iránti érdeklődés növekedését. Az iskolázottság növekedésével párhuzamosan ugyanakkor nő a kulturális turizmus iránti igény is. A turisták szokatlan és autentikus élményre vágynak. A valóban autentikus élmény a kultúrára és a történelemre épül – innovatív módon bemutatva azt. Mindemellett továbbra is jelentős a luxusutazások iránti igény, legfeljebb az változik, hogy mit tekintenek luxusnak. Ezzel ellentétes tendencia az ún. önkéntes utazások számának növekedése. Az egyik legmeghatározóbb demográfiai trend az idős népesség arányának növekedése a fejlett országokban. Mivel az idős népesség nagyobb arányban használja majd az egészséggel összefüggő szolgáltatásokat és ezért utazásokat is hajlandó tenni (többségükben ezt meg is engedhetik maguknak), így a turizmus és az egészségipar a jövő legnagyobb iparágai közé tartoznak majd. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy hosszú távon a nyugdíjak reálértékének csökkenése is elképzelhető, a nyugdíjkorhatár pedig várhatóan emelkedik a fejlett országokban. 22

A szülők elfoglaltsága miatt és az idősek jobb egészségi állapotának köszönhetően növekedni fog az ún. „grand-travellers” piaci szegmens aránya: vagyis azon nagyszülőké, akik unokáikkal utaznak együtt. Általában véve növekedni fog a multigenerációs utazások száma, ahogy változik a családok összetétele (gyakoribb válások és második házasságok). Ezzel párhuzamosan szintén erősödő trend a főbb küldő piacokhoz közeli második otthonok vásárlása és használata. A világ turizmusának körülbelül egyötödét a fiatalok generálják. A fiatalabb korosztályok növekvő jövedelme, az egyszemélyes háztartások számának emelkedése valamint a növekvő jelentőségű társadalmi hálózatok következtében a 16-35 éves korosztály egyre többet utazik. A gyakoribb de rövidebb utazások, az all-inclusive szolgáltatások stb. mögött az idővel, szabadidővel kapcsolatos változások állnak. A még dolgozó, magas jövedelmű társadalmi csoportok rendkívül szoros időbeosztásban élnek, ezért a rövidebb és minden igényt kielégítő utazások mellett egyre nagyobb az igény az időkímélő speciális szolgáltatások, valamint a „menekülést”, teljes kikapcsolódást biztosító utazások iránt. Mind az üzleti, mind a szabadidős turizmusban nő az árérzékenység és – legalábbis bizonyos szektorokban, lásd diszkont légitársaságok – csökkennek az árak. A digitális kommunikáció fejlődésével, a telekonferenciák lehetőségével csökken az üzleti utazások iránti igény, bár a személyes találkozás szerepe továbbra is megmarad. A jövő üzleti utazója kifinomult, igényes, nemcsak a költségek, hanem az idő tekintetében is érzékeny. Az üzleti utazók nem hajlandók pusztán a funkcionalitásért magasabb árat fizetni – csak a hozzáadott értékért. Az éghajlatváltozás hatására változik az utazások iránya és emelkedik a nyári szezonon kívüli utazások száma. A technika információs csatornákat biztosít és befolyásolja a turisták úti cél választását, mivel azonban a turizmus az élményekről szól, a virtuális világ nem fogja az utazást helyettesíteni. Nő az ún. web 2.0, vagyis a felhasználók által generált tartalmak jelentősége az utazási döntések során.

23

1.4.2. Turisztikai kínálati trendek

A klasszikus desztinációk mellett új desztinációk lépnek a piacra: India, Kína, Törökország stb. Ian Yeoman turisztikai jövőkutató szerint 2030-ra a turizmus legnagyobb nyertese a nemzetközi érkezések számát tekintve Kína, a nemzetközi turizmusból származó bevételeket tekintve pedig az Amerikai Egyesült Államok lesz. A nyertesek közé tartozik majd rajtuk kívül Törökország, Makaó, Ausztrália és Malajzia, a legnagyobb vesztes pedig Európa lesz, amely a jövőkutató szerint 2005 és 2030 között piaci részesedésének 13%-át veszíti majd el. A verseny egyre jobban erősödik a desztinációk között mind a kínált turisztikai termékek, mint az alkalmazott marketingeszközök terén. Az üzenetekkel telített piacon jól felismerhető, hiteles, etikus és fenntartható desztináció-márkákra van szükség. A gyorsan változó fogyasztói igények gyors helyzetfelismerést és gyors reagálást igényelnek mind a nemzeti turisztikai marketingszervezet, mind a szolgáltatók részéről. A versenyelőny megszerzése érdekében egy lépéssel a turisták előtt kell járni, azaz még kezdeti fázisban definiálni az új igényeket. A fentiek következtében a piacok szegmentálása, a megfelelő célcsoportok kiválasztása, valamint a termékfejlesztés és a marketing során megvalósuló innováció szerepe fokozott jelentőséget nyer. Az ökológiai szempontok előtérbe kerülésével, a turisztikai marketingtevékenység során szükségessé válik a kínált termékek fenntarthatóságának kommunikálása. Az új kommunikációs technológiák (például Iphone), illetve a technológia újszerű használata (például web 2.0.) a turisztikai vállalkozások és nemzeti marketingszervezetek részéről is alkalmazkodást igényel, mind a marketingkommunikáció, mind a marketingkutatás területén. Az éghajlatváltozás számos desztináció számára növekvő fenntartási költségeket és speciális biztonsági fejlesztéseket jelent. Az üvegházhatást okozó kibocsátás korlátozásának érdekében egyre nagyobb a közlekedési- és szállítási költségek emelkedését eredményező „klimatikus adók” bevezetésének valószínűsége.

24

1.5.

Helyzetfeltárás.

1.5.1. A Kistérség néhány fontosabb társadalmi-gazdasági jellemzője Elemzésünkben építünk arra az összefogott gazdasági- és társadalmi helyzetfeltárásra, amely két évvel ezelőtt a Kistérség átfogó fejlesztési koncepciójához készült. Ezért a helyzetelemzéshez mindössze néhány kiemelt területre - lakásépítés, demográfia, turizmus helyzete, üdülőkörkép - térünk ki annak érdekében, hogy fejlesztési stratégiánkat az e területeken történt változásokkal is alátámasszuk, összefoglalóan áttekintjük és mélyebb betekintést adunk az elmúlt 16-18 év változásairól, az 1990-es bázisadatokhoz viszonyítva. Elsőként a Kistérség népességének alakulását, összetételét és a demográfiai helyzet fő jellemzőit vizsgáljuk. A Kistérség településeinek állandó népessége 1990 és 2006 között mintegy 23 %-kal, 83.920ról 103.396 főre nőtt. A népességnövekedés nem volt egyenletes ebben az időszakban, Csömör (55 %) és Szada (83 %) esetében volt kiemelkedő. Kis túlzással majdnem minden második ember új ezeken a településeken. Jelentős állandó népességnövekedés következett még be Kerepesen 34 %, Pécelen 31 %, Isaszegen 21 %, Nagytarcsán 37 %. Ugyanakkor a Kistérség falvainak lélekszáma is gyarapodott 9-13 %-al, tehát nem fenyegeti őket a másutt erősen megjelenő elnéptelenedés veszélye. Mivel a népességnövekedés elsősorban a betelepülésből származik, ez okozhat inkább beilleszkedési- és szociális gondokat.

25

Állandó

népesség

számának

változása

a

Kistérségben

1990-hez

viszonyítva,

%

125

120

115

110

105

100 1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

Állandó népesség száma (fő) Csömör Dány Gödöllő Isaszeg Kerepestarcsa Kerepes Kistarcsa Nagytarcsa Pécel Szada Vácszentlászló Valkó Zsámbok Kistérség Domony Mogyoród Veresegyház Összesen

1990 5250 4022 28 101 8922 15 806

1995 5792 4205 29 568 9447

2000 6628 4175 30 094 10 154

2002 7211 4310 30 514 10 343

2004 7654 4398 30 944 10 564

2006 8122 4393 31 479 10 821

7310 8071 8755 9261 9779 9122 9087 9420 9810 10 287 2406 2575 2624 2800 3061 3292 10 929 11 555 12 441 12 854 13 534 14 261 2211 2366 2804 3353 3689 4044 1866 1818 1951 1995 2023 2029 2125 2248 2260 2336 2322 2405 2282 2293 2397 2454 2459 2484 83 920 88 299 92 686 96 345 99 719 103 396 1868 1822 1937 1994 2063 2028 3287 3659 4360 4939 5383 5766 6325 7243 10 007 11 148 12 697 14 024 95 400 101 023 108 990 114 426 119 862 125 214

A beköltözéseknek, a fokozatos népességátalakulásnak köszönhető, hogy a Kistérségben a természetes szaporulat ezer állandó lakosra jutó mutatója folyamatosan emelkedett és 2007-re 26

már a negatív tartományból a pozitív tartományban került, azaz kistérségi szinten már több a születés mint elhalálozás. Természetes szaporodás vagy fogyás a Kistérségben 1990-2006 1990 -194

1995 -184

2000 -123

2002 -82

2004 -115

2006 31

Ezer állandó lakosra jutó természetes szaporulat a Kistérségben 0,5

0

-0,5

-1

-1,5

-2

-2,5 1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

Települési szinten szintén változatosabb a kép, mindenesetre 5 település természetes szaporodási rátája pozitív tartományba került. Az agglomeráción kívüli falvak: Valkó, Vácszentlászló, Dány sajnos erősen negatív értéket mutatnak, tehát a népességnövekedés nem a több újszülött gyermeknek, hanem a beköltözéseknek köszönhető. Természetes szaporodás (fő) Csömör Dány Gödöllő Isaszeg Kerepestarcsa Kerepes Kistarcsa Nagytarcsa

1990 1995 2000 2002 2004 2006 -14 -13 -8 1 9 13 -11 -8 -23 -3 -8 -24 4 -32 -4 -35 -19 28 -29 -17 27 19 -15 -5 -34 -10 13 6 23 43 -16 -30 -46 -21 7 -2 13 1 12 -1 10 27

Pécel -37 Szada -23 Vácszentlászló -5 Valkó -17 Zsámbok -26 Kistérség -194 Domony -1 Mogyoród Veresegyház -27 Összesen -222

-43 -21 -3 2 -36 -184 -10 -12 -43 -249

-53 -8 -11 -15 -12 -123 -1 1 5 -118

-42 16 5 -15 -82 3 3 14 -62

-47 4 -15 -10 -15 -115 -21 30 43 -63

-3 -7 -17 -10 -4 31 -14 2 15 34

Kistérségi szinten a vándorlási egyenleg is folyamatos növekedést mutat. 2006-ban 2081 fő volt a vándorlási egyenleg a Kistérség szintjén, tehát az oda- és elköltözők különbsége 2081 főt eredményezett, gyakorlatilag egy falu lélekszámával gyarapodott a Kistérség 2006-ban. Ezer fő állandó lakosra vetítve ez 20 fő betelepülőt jelent. A mutató a falvaknál közelít a nullához vagy negatívba megy át, azaz többen költöznek el, mint oda. A vándorlási egyenleg alakulása a Kistérségben 1990 és 2006 között 1990 407

1995 1669

2000 559

2002 1616

2004 1392

2006 2081

A népességnövekedés mellett a lakásépítés is fontos jellemzője a Kistérségben zajló változásoknak. A Kistérség lakásállománya 2007-re, 1990-hez képest 27 %-kal gyarapodott, azaz 28.845-ről 36.660-ra nőtt. A lakásállomány változása 1990 és 2007 között

Csömör Dány Gödöllő Isaszeg Kerepestarcsa Kerepes Kistarcsa Nagytarcsa Pécel Szada Vácszentlászló Valkó Zsámbok Kistérség

1990

1995

2001

2007

1909 1244 9881 2969 5376

2035 1333 10416 3123

2523 1386 11152 3351

2960 1462 11878 3608

2506 3087 913 3680 787 654 730 974 3023

2827 3181 954 4220 1117 694 784 970 3315

3280 3531 1065 4756 1585 723 820 992 3666

889 3540 721 642 719 955 2884

28

Domony Mogyoród Veresegyház Összesen

5

8

9

0

486 1121 2244 3269 6

520 1218 2458 3443 4

586 1590 3572 3890 7

617 1902 4934 4411 3

A lakásállomány változása 1990-hez képest, %

Csömör Dány Gödöllő Isaszeg Kerepestarcsa Kerepes Kistarcsa Nagytarcsa Pécel Szada Vácszentlászló Valkó Zsámbok Kistérség Domony Mogyoród Veresegyház Összesen

1995

2000

2007

106,6 107,2 105,4 105,2 – 102,7 104,0 109,2 101,9 101,5 102,0 104,

132,2 111,4 112,9 112,9 – 112,8 103,0 107,3 119,2 154,9 108,1 109,0 101,6 115,

155,1 117,5 120,2 121,5 – 130,9 114,4 119,8 134,4 219,8 112,6 114,0 103,9 127,

8 107,0 108,7 109,5 105,

0 120,6 141,8 159,2 119,

1 127,0 169,7 219,9 134,

3

0

9

Az átlagos 27 %-hoz képest településenként elég jelentősek az eltérések, Szadán 120 %-kal nőtt a lakásállomány, Zsámbokon ugyanakkor csak 4 %-kal. Pécel, Kerepes Csömör mutat még jelentős 31-55 % közötti lakásállomány gyarapodást, Gödöllő esetében ez 20 %-os. A nagy agglomerációs növekedés Gödöllő esetében már a korábbi évtizedekben lezajlott. A szomszédságban még Veresegyháznak van kiugró lakásállomány gyarapodási értéke, 120 %kal, továbbá Mogyoródnak 70 %-kal.

29

Természetesen nemcsak a lakásszám gyarapodott, hanem az újonnan épített lakások alapterülete is. 1990-ben az év folyamán épített lakások átlagos alapterülete még 94 m2 volt, 2000-ben már átlagosan 109 m2 alapterületű lakást építettek, 2007-ben pedig már 124 m2 -t. Az adott év folyamán épített lakások átlagos alapterülete, m2

Csömör Dány Gödöllő Isaszeg Kerepestarcsa Kerepes Kistarcsa Nagytarcsa Pécel Szada Vácszentlászló Valkó Zsámbok

1990

1995

2000

2007

94,8 100,4 94,5 81,8 93,6

96,5 96,4 107,3 77,4

156,1 104,4 118,2 93,5

148,9 113,5 131,9 117,0

97,1 98,3 60,0 99,4 92,0 99,0

96,0

102,1 105,4

98,7 96,5 93,8 99,9 87,7 98,4

96,8

Kistérség Domony Mogyoród Veresegyház

92,0 92,2 103,6 89,9 86,9 87,3 109,

126,9 125,2 77,0 85,2 98,3 123,

93,6 125,5 85,2 92,9

98,0 109,0 99,7 99,2

2 97,1 98,2 111,3 109,

7 85,0 101,0 106,7 116,

93,2

98,5

1

7

Összesen

Az épített lakások méretében Csömör viszi el a pálmát, 2000-ben 156 m2, 2007.ben 149 m2-el. Utána Gödöllő következik 118 és 132 m2 -es átlagértékkel. A 90-es évekhez képest az új évtizedben az épített lakások száma is jelentősen növekedett. Az épített lakások száma (üdülők nélkül) 1990 1995 2000 2002 2004 2007 Csömör Dány Gödöllő Isaszeg

32 12 126 45

38 10 130 50

49 5 99 19

72 8 137 64

110 15 132 43

85 17 141 32

1990 1995 2000 2002 2004 2007 Kerepestarcsa Kerepes Kistarcsa Nagytarcsa

63 12

41 16 1 30

84 6

110 46 27

134 92 23

11 131

Pécel Szada Vácszentlászló Valkó Zsámbok

58 14 8 12 14

38 12 4 6

60 45 7 8 3

65 97 5 5 3

54 99 7 6 9

72 63 6 5 4

Kistérség

396

346

385

639

724

567

Domony Mogyoród Veresegyház

4 34 56

6 18 97

11 15 110

3 50 132

8 57 279

Összesen

490

467

521

824

12 97 260 109 3

911

Van ugyan visszaesés 2007-ben a korábbi évekhez képest, de ez elsősorban a Kerepesen, Csömörön és Szadán bekövetkezett jelentős mérséklődésnek tudható be, a többi agglomerációs településen 2007-ig egyenletes növekedés tapasztalható. Vácszentlászlón, Valkón, és Zsámbokon pedig inkább stagnálásnak tekinthető az évi 3-9 új ház építése.

31

1.5.2. A turisztikai kereslet és kínálat a Gödöllői Kistérségben Miközben a rendszerváltás óta a Gödöllői Kistérségben, elsősorban az agglomerációs területen rendkívül dinamikus gazdasági és társadalmi folyamatok: ipartelepítés, a kereskedelem bővülése, jelentős arányú beköltözés a térségbe, stb. zajlanak, addig a turizmus területén - a Királyi Kastély megnyitásán kívül - jelentős és látványos változások nem történtek. Napjainkra megérett a helyzet (infrastruktúra-fejlesztés, új tervek, kisvállalkozások, környezeti igények változása, befektetési lehetőségek, a lakosság új igényei stb.) arra, hogy a Kistérség a szomszédokkal összefogva, a turizmus területén is egy jelentős mennyiségi- és minőségi átalakuláson menjen keresztül. Főbb megállapítások: 

A Gödöllői Kistérség szálloda – és szálláshelyfejlesztés szempontjából alulfejlesztett terület. A színvonalas kereskedelemi szálláshelyek hiányát sem a magánüdülők, sem a magánszállások, sem a Szent István Egyetem (továbbiakban Egyetem) nyári kollégiumi kapacitása nem tudta pótolni, emiatt a turisztikai programokban csak rövid, a fő vonzerők felkeresésére szóló, pár órás látogatással szerepelt a Kistérség.



A kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, vendégházak, ifjúsági szállás) kapacitása, vendég- és vendégéjszakák számai - szerények és alacsonyak. A vendégszám 5-10.000 között, a vendégéjszakák száma pedig 15-25000 között mozog e az ezredforduló utáni években.



A kereskedelmi szállásférőhelyek döntő többségét az Egyetem kollégiuma biztosítja, ebből

következően

a

vendégéjszakák

87-95

%-a

Gödöllőn

jelenik

meg.

Összességében a vendégéjszakák mintegy felét az Egyetem kollégiuma biztosította ifjúsági szállásként. (2006) 

A magánfizetővendéglátás kapacitás- és vendégéjszaka számok a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakákhoz képest töredék, 1/4-ed és 1/7-ed) értékeket mutatnak és meglehetősen hektikusan alakulnak. Az itt megjelenő vendégéjszakák meghatározó részét a közeli állandó- vagy ideiglenes munkahelyeken dolgozók -

32

Gödöllőn diákok - adják. Ez alól a kerepesi szállások jelentenek kivételt, melyeket a Hungaroring versenyeire látogatók vesznek igénybe. 

A Kistérség turizmusa jellemezhető még a gödöllői és péceli kastélyban eladott belépőjegyek számával, ez Gödöllőn évi 150-200 ezer, Pécelen néhány ezer látogatót jelent. Gödöllőn a Kastélyba érkezőknek már csak töredéke jut át az ’út másik oldalára’, vagy az Egyetemre, hogy az ottani látnivalókkal ismerkedjen. A Gödöllői Városi Múzeumnak évente kb. 20 ezer látogatója van, a Mezőgazdasági Eszköz-és Gépfejlődéstörténeti Múzeumnak (Gépmúzeum) az Egyetem területén mintegy 24 ezer látogatót, elsősorban tanulmányi kirándulásra érkező fiatalt fogad.



A Kistérségben működő horgászegyesületeknél, durva becslés szerint, éves szinten több tízezer vendégnappal is lehet számolni a tagok és a napijegyet váltó horgászok révén.



Nincs adat arra vonatkozóan, hogy az üdülőkben családi vendégként mennyien töltenek rövidebb-hosszabb időt a térségben, vélhetően ez a szám sem jelentéktelen.



-A települések vezetői kiemelt prioritásként foglalkoznak a turizmusfejlesztéssel és stratégiailag fontos szerepet tulajdonítanak neki. A különbség közöttük nyilván a település adottságaiból és a forráslehetőségek különbözőségéből adódik.

Találtunk lelkes és tettre kész szakembereket a turizmus és vendéglátás területéről az interjúalanyok között, akik elkötelezettek a térség turizmusának felemelésére és hajlandók másokkal összefogva tenni is ezért. Mindenesetre a turizmus iránt nagy odaadást, pozitív hozzáállást tapasztaltunk. Nagy előrelépés lenne, ha ezek a pozitív attitűdök és gondolatok egymással megosztva a települési kínálaton túl a térségi kínálat erősítését is szolgálnák. Ugyanakkor óvatosság is tapasztalható, mert a turizmusfejlesztés a legtöbb esetben igen jelentős beruházásokat igényel, az önkormányzati források felhasználását nagy körültekintés kell megelőzze. 

-Minden településen van egy olyan szakmai vagy civil összefogás, mely együtt gondolkodik és próbál tenni a turizmus bevezetéséért. Ez több helyen faluszépítésben, kulturális programok szervezésében, hagyományőrzésben, nemzetiségi hagyományok ápolásában, leendő vendégfogadók felkészítésében nyilvánul meg. Sajnos e lehetséges

33

fejlesztő körök hatása nem eléggé átütő és ritkán lép túl az adott település határain és a kezdeményezések nem jutnak el a termékfejlesztési szakaszig. A rendezvények többsége helyi- vagy kistérségi körből vonz látogatókat, szélesebb nyilvánosság pedig nem értesül ezekről a lehetőségekről. A GKRTE a térség turisztikai promóciójának és a turisztikai szolgáltatók tevékenységének segítésére jött létre 1995-ben. A - főként a marketingben elért - pozitív részeredmények mellett azonban nem volt képes a széles összefogásban rejlő erőt kiaknázni, a tagok részére mérhető turisztikai forgalmat hozni és a térség számára egy új fejlődési pályát kijelölni.



A Kistérségben vannak országos visszhanggal bíró rendezvények is, példáúl Isaszegen az

1849-es

Tavaszi

Hadjárat

győztes

csatáinak

felelevenítésére

szervezett

megemlékezés és hagyományőrző lovas program, amelyek jelentős látogatószámot, akár több tízezres tömeget is vonzanak és ismertté teszik a térség vagy a település nevét az ország nyilvánossága előtt. Hasonló nyilvánossággal bír a Gödöllői Királyi Kastélyban a Barokk Napok 2 napos rendezvénye, a csömöri Úr napi körmenet, a máriabesnyői búcsúk, a Besnyői Passió, a Kistarcsai Világzenei és Tánc Fesztivál, a Görhönyfesztivál és a Kistarcsai Napok. A rendezvényeknek jelentős promóciós értékük is van, ugyanakkor még nem kapcsolódnak hozzájuk a turizmust is bővítő események, programok, turisztikai kiajánlások, melyek a térségben történő hosszabb időtöltésre ösztönöznének. Az említett 1849-es Tavaszi Hadjárat bővítése, a helyszínek alapján, jelenleg terveződik. Ugyanakkor ehhez a kitűnő hagyományőrző rendezvénysorozathoz nem kapcsolódik -folytatásként - olyan programsorozat, amely a turisztikai szezonban visszahozná a településekre a vendégeket.



A Kistérséghez tartozó települések stratégiáiban nagy figyelmet kap a falu- és városközpontok rendbetétele, vonzó központok kialakítása. Ez elengedhetetlen a turizmus fejlődéséhez. Ugyanígy több település mellett, az agglomerációs fejlesztések következtében már csak kisebb - nagyobb természetvédelmi terület, ősláp, rét, mocsár stb. található, melyek megóvására civil kezdeményezések is vannak és az önkormányzatok is törekednek e megmaradt értékek védelmére.

34



A Kistérség több településén erős a nemzetiségi hagyományok ápolása, melyet az elképzelések szerint a turizmushoz is kapcsolnak. Tekintettel arra, hogy itt amatőr szereplőkről van szó, nagyon fontos annak mérlegelése, hogy a helyi ünnepekből milyen mértékben és léptékben szervezzenek kívülállóknak szóló látványosságot. Erről mindig a helyi érdekeltekkel együtt kell dönteni, nehogy kiüresedjenek a helyi ünnepek és a helyiek elforduljanak - a látványossággá váló - saját ünnepeiktől.

Részletes elemzés: A KSH területi statisztikái szerint 2006-ig bezárólag, a Gödöllői Kistérségben nem üzemelt szálloda. (2008 márciusában nyílt meg az Erzsébet Királyné Szálloda Gödöllő központjában.) Panzióból 4-et regisztrált a statisztika, 2 Gödöllőn, 1 Isaszegen és 1 Szadán, összesen 89 férőhellyel. A 2 gödöllői panzió 2007-ben közel 3000 vendéget és mintegy 5700 körüli vendégéjszakát regisztrált. Az isaszegi panzió a viszonylag alacsony vendégszám ellenére magas vendégéjszaka számot mutatott, a megszálló vendégek ott hosszabb időt töltöttek, mivel a vendégek a környéken dolgozókból kerültek ki. A gödöllői panzióknál kevesebb, mint 2 éjszaka jut egy vendégre, tehát a szálló vendégei inkább megállóhelyként, mintsem hosszabb üdülés bázisaként használják a panziókat. A panziók főbb mutatói a Kistérségben 1990 1995 2000 2006 Panziók

száma

Panziók férőhelyeinek száma Vendégek száma a panziókban Vendégéjszakák száma a panziókban

3

4

4

64

96

89

1283 2836 3512 3397 5573 9419

Az összes kereskedelmi szállás férőhely száma 552, ebből Gödöllő rendelkezik 516 férőhellyel, melynek túlnyomó többsége, több mint 90 %-a az Egyetem kollégiumát jelenti ifjúsági szálláshelyként, 478 szállásférőhellyel. A Kistérségbe érkező 5806 vendég 90 %-a Gödöllőn szállt meg, és az ott megszállók 56 %-a a kollégiumban kapott szállást. 2008-ben persze a kollégium vagy az ifjúsági szállás megnevezés félrevezető, mert a felújítások és új épületek építése következtében a kollégiumi szállások színvonala megfelel egy 3 csillagos

35

szállodának. (A férőhelyszám-változások a kollégiumi felújításokban bekövetkezett változásokat mutatják). Vendégéjszakák szempontjából szintén Gödöllő mutat kiugró eredményt, a 22139 vendégéjszakából 19192 Gödöllőre esik, ez 87 %. Gödöllő mellett még Isaszeg

mutat

fel

jelentősebb

vendégéjszaka

értéket

(2328).

A

Kistérségben

a

szállásférőhelyeken a külföldi vendégek aránya 40 %, a külföldi vendégéjszakáké pedig 33 %. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói a Kistérségben

Szállásférőhelyek száma -ebből Gödöllő Vendégek száma -ebből Gödöllő Vendégéjszakák száma -ebből Gödöllő

1990 1995 2000 2002 2004 2006 159 319 824 644 821 552 131 273 806 626 803 516 1094 3385 9653 6090 4708 5806 1071 2912 9292 5780 4470 5252 48 133 47 207 23 314 14 970 18 188 22 139 47 939 41 425 22 050 14 084 17 404 19 192

Az ifjúsági szállók főbb mutatói a Kistérségben

Ifjusági szállók férőhelyeinek száma Ifjusági szállók vendégeinek száma Ifjusági szállók vendégéjszakáinak száma

2000

2002 2004 2006

694

526

6441

3289 3197 2919

722

478

15528 7337 7504 11361

A magánszállás-kiadásban a statisztika 67 vendéglátót rögzít, ennek kétharmada Kerepesen található. A Kistérségen kívül Mogyoródon van még magánszállás kiadás, ott a vendéglátók száma több mint kétszerese a Gödöllői Kistérségnek. Ez nyilván a Hungaroring közelségéből fakad. A térségben végül is Kerepes, Gödöllő és Isaszeg mutat fel jelentősebb számú magánszállás férőhelyet, összesen 342-őt, és ehhez jön még Mogyoród 847 db magánszállás férőhellyel. 2006-ban a vendégek száma 915, a vendégéjszakák száma pedig 3083. Egy vendégre tehát 3,4 vendégéjszaka esik, egy férőhelyre pedig 9 vendégéjszaka jut. A gödöllői fizetővendéglátás számai a 90-es évektől napjainkig meglehetősen hektikus képet mutatnak. Az 1990-ben kiadott magas fizető-vendéglátó engedély 2000-re közel egynegyedére csökkent, a szállásférőhelyek száma pedig mintegy egyharmadára. A vendégek száma közel szinten maradt, 2000-ben is annyi vendéget regisztráltak, mint 10 évvel korábban.

36

2006-ra ugyan kisléptékű növekedés állt be a vendéglátók és férőhelyek számát tekintve, de mind a vendégek és különösen a vendégéjszakák száma közel felére csökkent. A kistérség vendégéjszakáinak száma 3083, mellette még Mogyoród tud hasonló nagyságrendű vendégéjszakát felmutatni. Dányban, Isaszegen, Nagytarcsán, Kistarcsán, Valkón és Zsámbokon nincs magánszállás kiadás. Csömör, Isaszeg,

Pécel és Vácszentlászló 1-1

vendéglátóval és 6-11 közötti férőhellyel rendelkezik. A kilencvenes évek elején a statisztika még magas fizetővendéglátás számokat jelzett, ez vélhetően összefüggésben volt az egyetemi kollégiumi kapacitás elégtelenségével és alacsony színvonalával, továbbá a rendszerváltás után a térségbe, Gödöllőre telepedő cégek építkezéseivel. A kollégiumi helyreállítások és új kollégiumok építése gyakorlatilag a korábbi albérleti (fizető-vendéglátó) piacot leépítette. Magánszállásadás főbb mutatói a Kistérségben 1990 Magánszállásadás 251 vendéglátóinak száma Magánszállásadás 939 férőhelyeinek száma Vendégek száma a 1094 magánszállásadásban Vendégéjszakák száma a 48 magánszállásadásban 133

1995

602 37 231

2000 2006 65

67

280

342

107 5 598 0

Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban Csömör Dány Gödöllő Isaszeg Kerepestarcsa Kerepes

1990

1995

2000 2006 3 240

47 939

32 507

280 0

1992 2732

139 9 729

331

180

Kistarcsa Nagytarcsa Pécel Szada

1227 553

104 9

14 Vácszentlászló Valkó Zsámbok Kistérség 48 133

37 231 37

598 0

447 285 308 3

915 3083

Domony Mogyoród

241 6

28 Veresegyház Összesen

48 161

37 231

839 6

3046 392 652 1

2006

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Csömör Dány Gödöllő

1990

1995

2000

4793

4142

2205

5

0

19192 2328

1058

1264

619

4720

2331

2213

7

4 3616

4816

1281 4848

8076 3500

9 900 247 4871 2815

1

8

6

7

9 Isaszeg Kerepestarcsa 180 Kerepes Kistarcsa Nagytarcsa Pécel Szada 14 Vácszentlászló Valkó Zsámbok Kistérség 4813 3 Domony Mogyoród Veresegyház Összesen

1992 2732

28

38

1.5.3. A Gödöllői Kistérség az ország és a régió turistaforgalmában. Vendégszám és vendégéjszaka Ha kitekintünk a kistérségi számokból és országos összefüggésrendszerbe helyezzük a számok alapján, láthatjuk, hogy a Kistérség egyenlőre „láthatatlan” a turizmus térképén. (Az országos- és a budapesti vendég-és vendégéjszaka adatokhoz képest nemcsak a Kistérség, hanem egész Pest megye számai is eltörpülnek. ) A Kistérség a turisztikai piacon Amit a statisztika lát (adatok: ezer vendég- ill. vendégéjszaka)

20000 18000 16000 14000 12000 Vendég

10000

Vendégéj

8000 6000 4000 2000 0

Országos

Központirégió

Megyei

Kistérség

1.5.4. A Gödöllői Kistérség mint üdülőkörzet

A Gödöllői Kistérségről a turizmus szokásos statisztikai mutatói alapján (vendégszám, vendégéjszaka stb.) könnyen félrevető képet kaphatunk. A statisztika szokásos számai alapján a Kistérség, turizmus tekintetében kevésbé jelentős, szinte marginális helynek tűnik, a

39

statisztikában szereplő számokat az országban nagyon sok kisváros vagy üdülőterület is teljesíti. Más közelítésben viszont a Gödöllői Kistérség - részben a történelmi hagyományokhoz is kapcsolódva - egy kiemelkedő hazai rekreációs- és üdülési terület is egyben, amit a turizmus-statisztikák nem mutatnak ki igazán. A KSH 2001-es népszámlálási üdülő-összeírása azt mutatja, hogy a Gödöllői Kistérség az országban a 11. helyen állt 5780 üdülővel, és csak 5 balatoni kistérség, 1 velencei tavi és 4 Pest megyei kistérség előzte meg. A legtöbb üdülővel rendelkező 12 kistérség adatai

Kistérség

RangÜdülő sor szám

Átlagos alapterület (m2) összkomforkomfortos tos

félkomfortos

komegyéb fort üdülőegynélküli ség

Gárdonyi

6

10 081

75

51

37

46

33

Budaörsi

8

7 907

70

46

39

34

24

Gödöllői

11

5 780

61

43

37

34

25

Pilisvörösv ári

10

7 177

64

42

37

32

24

Ráckevei

4

12 331

64

45

36

34

28

Szentendrei

5

12 075

67

45

37

38

29

Váci

12

5 586

63

46

35

34

26

Fonyódi

1

16 588

86

53

49

47

41

Siófoki

2

14 759

93

57

44

52

41

Balatonalm ádi

3

14 502

83

55

39

40

35

Balatonfüre di

7

9 574

102

52

48

47

36

Tapolcai

9

7 516

100

62

50

53

37

Forrás:KSH Népszámlálás 2001. 15. kötet. Az üdülők adatai: saját összeállítás

40

Összehasonlításként a Gödöllői Kistérségben több üdülő volt az összeírás idején mint az alábbi megyékben: Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár, Tolna, Vas, Csongrád, Békés, és Heves megye. Kistérségi összevetésben pedig a pécsi kistérségben 5345, miskolci kistérségben 4399, a szegediben pedig 3024 üdülő volt az összeírás idején. A Gödöllői Kistérség üdülőinek megoszlása építési év szerint: 1945 előtt 89

1945-59 31

1960-79 1434

1980-89 3080

1990-2001 1202

Az üdülők túlnyomó többsége magántulajdonban van, az 5780-ból mindössze 1 van önkormányzati és 3 db egyéb tulajdonban. Az üdülők szobaszám szerinti megoszlása: 1 szobás 2641

2 szobás 2014

3 szobás 938

4 és többszobás 183

Az üdülők döntő többsége az 1960-as - 80-as években épült, különösen a nyolcvanas években ugrott meg az üdülőépítés. A rendszerváltást követően az üdülőépítési láz, az előző évtizedhez képest, egyharmadára esett vissza, ezzel párhuzamosan megindult az üdülőterületek átalakulása, belterületbe vonása, állandó lakófunkciók kialakítása és az üdülőhasználatban jelentős változások következtek be. Mindenesetre bátran állítható, hogy a Gödöllői Kistérség az ország egyik legjelentősebb üdülési célpontja, ami egyik fontos kiinduló pontja a turizmus fejlesztésének, az életcikluselméletek szerint a fejlődésnek ez jelenti az első szakaszát.

41

1.5.5. A Gödöllői Kistérség mint turisztikai fogadóterület jellemző kínálati formái A Gödöllői Kistérség (és közvetlen környéke) részvétele a turisztikai piacon az alábbiakkal határozható meg: Kirándulóterület 

a Gödöllői Királyi Kastély nemzetközi vonzásképességű attrakció, mely nagyszámú (évi 160-220 ezer fő) látogatót vonz, kevés turisztikai fogyasztással –költéssel



állandó művészeti és egyéb kiállítások, gyűjtemények, időszakos kiállítások látogatása (Gödöllői Városi Múzeum: évi kb. 20ezer látogató, Mezőgazdasági.Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum: évi kb. 24ezer látogató



Székely Bertalan Műterem –Galéria, Szada évi kb. 6 ezer látogató



országos vonzásképességű, vendégösszetételében jelentős külföldi részesedésű –a Kistérség szomszédságában megrendezésre kerülő színvonalas lovasbemutató, karakteres vendéglátó szolgáltatásokkal, lósport- és élőállatkiállítással, évi több,mint 150 ezer főt vonz (Lázár Lovaspark, Domonyvölgy)



regionális vonzásképességű, gyermekes családok számára vonzó Medvefarm évi 100 ezer fő feletti látogatóval (Veresegyház), alacsony költéssel

Eseményturizmus-célterület 

A Kistérség rendezvényei: művészeti rendezvények, koncertek, fesztiválok, kiállítások regionális vonzásképességű események (Isaszegi Történelmi Napok, a zsámboki augusztusi Lecsófesztivál, a kistarcsai Görhönyfesztivál néhány ezer vendéget vonz). Ha a rendezvényeket a turista-költés oldaláról vizsgáljuk, megállapítható. hogy belépőjegy általában nincs, és a rendezvényekhez nem kapcsolódik szállás-szolgáltatás és más, jelentősebb fogyasztás sem. 42

Konferencia- és rendezvény helyszín 

A Gödöllői Királyi Kastély konferenciák, esküvők, családi- és vállalati rendezvények stb. színhelye, a terembérleten kívül a vendéglátás szolgáltatásaival



Az Egyetem konferenciák, kongresszusok, termékvásárok színhelye, kapcsolódó vendéglátással



további konferenciahelyszínek kisebb rendezvényekkel: ÁTK, Kiskastély Étterem, Városi Információs Központ és Könyvtár, Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház és Konferenciaközpont (Gödöllő-Máriabesnyő) Ráday Kastély, Pécel melyek üzleti forgalma, jelenléte a konferenciaturizmus piacán igen csekély.



a Kistérség határához közeli domonyvölgyi Lázár Lovaspark vállalati tréningek, kisebb

konferenciák,

családi-,

vállalati

rendezvények

helyszíne,

kapcsolódó

vendéglátással, programokkal. Üzleti forgalma, jelenléte a MICE–piacon jelentősen meghaladja a Gödöllői Kistérség teljes konferencia- és rendezvényforgalmát. Vallási desztináció Márabesnyő az ország egyik legjelentősebb - magyar Loretonak is nevezett – Máriakegyhelye, 2008-tól Basilica Minor ranggal. A hagyományos két főbúcsú, az újonnan meghirdetett Pünkösdi Ifjúsági búcsú, a nyári Kárpát-medencei Összmagyar Búcsú és a Besnyői Passió több ezer látogatót vonzó, kiemelkedő vallási események. Csömörön az Úr Napja - melynek különlegessége az utcákat virágszőnyegekkel felöltöztető díszítés és a látványos körmenet - , mint vallási esemény több ezer résztvevőt vonz. Aktív turizmus célpont A Gödöllői Kistérség az aktív turizmus szinte minden ága: a lovasturizmus, kerékpárturizmus, természetjárás,

horgász-turizmus,

ideális

célpontja,

43

azonban

a jelenleg

kiépítetlen

szolgáltatások miatt, a turisztikai infrastruktúra hiányában, az ezek iránt megnyilvánuló kereslet igen kevés turisztikai fogyasztással jár. A környék nagyszámú lovastanyáját, lovardáját általában Budapestről érkező sport-kedvelők veszik igénybe. A lovardák a bértartás révén rendszeres lótulajdonosi körrel rendelkeznek, a lovaglások után azonban a lovasok nem maradnak a Kistérségben, gépkocsiba ülnek és hazatérnek. A horgászat elsősorban a Kistérség településein lakók számára jelent hobbi-szabadidőeltöltési lehetőséget. A horgászok többnyire csak az egyesületek büfé-szolgáltatásait veszik igénybe, vendéglátóegységet nem. A

természetjárók

körében

megkülönböztethetők

a

„profi”

természetjárók,

akik

végigbarangolják a kijelölt túraútvonalakat és a családos kirándulók, akik Babatvölgyben, Isaszegen a pihenő-játszóhelyeken töltenek el időt, a természethez „közvetlenül” kapcsolódva, vagyis szabadidőipari szolgáltatásokat-, létesítményeket-, vendéglátást nemigen vesznek igénybe. A turisztikai kínálat bemutatása Természetjárás Természeti adottságok: a főváros körül zöld gyűrűt alkotó erdőségek (Gödöllői-dombság) természetvédelmi

területekkel,

tavakkal

–csömöri,

babatvölgyi,,

isaszegi

tavak,

vácszentlászlói horgásztó - a városi parkok és tavak. A kínálat: Gödöllő parkjai: (28 hektár) egykori József Főherceg Liget, ma Arborétum (természetvédelmi terület kezelő: Erdészeti Tudományos Intézet), egykori kastélypark: Alsópark, Felsőpark (természetvédelmi terület), Erzsébet-park (természetvédelmi terület). Gödöllői - és Valkói erdő túraútvonalakkal (országos piros- és zöld túraút), pihenő- és piknikező helyekkel az isaszegi Honvédsíroknál, a gödöllői Antalhegyi útnál stb. Babatvölgyben szabadidőközpont .(Papmiska kút, Natura 2000 területekkel) A Gödöllői -dombság kivételes természeti adottságú erdei természetjárásra alkalmasak, túraútvonalak (un. Pest megyei piros túraútvonal) kiépültek. Az erdők vagyonkezelését a Pilisi 44

Parkerdő Zrt., a természetvédelmi oltalom alatt álló területek természetvédelmi felügyeletét a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság látja el. A

Pilisi

Parkerdő

Zrt

az

erdőművelés-erdősítés,

erdőnevelés

(tölgymakk

vetés,

csemeteültetés), fakitermelés és vadgazdálkodás mellett a közjóléti erdőgazdálkodás feladatait is ellátja. Összesen 25 km sétálóutat építettek ki, a természetjárók kényelmét padok, asztalok, hulladékgyűjtők, esőbeállók és tűzrakó helyek szolgálják. A Pilisi Parkerdő Zrt Valkói Erdészetének kezelésében kb. 9 ezer hektár van, ebből 8,2 ezer hektár erdő, amiből 7 ezer hektár természetvédelmi oltalom alatt áll. Szigorúan védett, nem látogatható 92 hektáros erdőrezervátum, ősgyep és ritka erdőtársulás is van a parkerdő kezelésében. A Gödöllői Erdészet az M3-tól északra lévő, 7 ezer hektárnyi területet kezeli, melyből 2,7 ezer hektár a természetvédelmi terület. A kényelmi berendezések, padok, esőbeállók, illemhelyek, tűzrakóhelyek, erdei tornapályák kiépítettsége, a tájékoztatási rendszer és a karbantartás szintje a minimum határán van. A költségvetési támogatás megszűnt, a karbantartást a Pilisi Parkerdő Zrt. saját költségvetéséből biztosítja. A természetjárás zavartalansága maradéktalanul nincs biztosítva, amint ezt a Magyar Természetjáró Szövetség álláspontja is alátámasztja, az erdei túrázást nem segítik tájékoztató táblák, a Valkó Erdészet sokszor a területre belépést is megtiltja a vadásztatásra hivatkozva, a hiányoznak a tematikus sportútvonalak tematikus: gyalogos-, kerékpáros-, lovas-túra – útvonalak. Mindebből úgy tűnik, hogy a természetjárók, a gyalogtúrákat kedvelő turisták hátrányt szenvednek a Zrt részére gazdasági előnyt hozó vadásztatással szemben. Vadászturizmus A Gödöllői-dombság erdei történelmileg ismert vadászterületek, mind a Grassalkovichuradalomhoz tartozó területként, majd később koronabirtokként. (többek között Nagy Lajos király, Hunyadi Mátyás, Mária Terézia vadászterülete volt a vidék.) 

A vadgazdálkodást (vadgondozás, a vadak: gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, muflon, őz létszámának szabályozása) a terület kezelője, a Pilisi Parkerdő Zrt.

45

folytatja, szervezetileg 2 egységben. Az M3 autópályától délre eső területet a Valkói Erdészet kezeli, ahol a vadásztatás szakmailag magas színvonalon folyik.



Vadászházak Isaszegen 2 vadászház (vendégház) 10 szobával, 20 férőhellyel működik, étkezés biztosítva, vadászati szolgáltatástól függetlenül is megrendelhető Gödöllőn a „Zöld Ház”- vadász vendégház (Babatvölgy után, a 30-as út mellett), melyet kirándulásai során Sisi gyakran felkeresett, Jakabpusztai Vadászház és Feketepusztai Vadászház Valkón a Vadászház 5 szobában 11 ággyal működik.

A Kistérségen kívül vadász-vendégszállás található Domonyvölgyben (2 szoba, 4 ágy) és Galgamácsán (5 szoba, 10 ágy). Kerékpáros turizmus A Gödöllői Kistérség kerékpárturizmusát az adottságok megléte, de kapcsolódó speciális infrastruktúra hiánya jellemzi. A földrajzi-domborzati adottságok jók, a Budapestről történő kiindulás megfelelő (Rákosszentmihály-Csömör, Sashalom Csömör, Rákoscsaba Pécel vonalakon) s meghatározott útvonalon a Kistérség kerékpárral bejárható. Elkészült és ingyenesen hozzáférhető a Kerékpárral Budapesten 2008 továbbá nehezebben megszerezhető a Közép-magyarországi régió kétnyelvű kerékpártérképe a Budapest-KözépDunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság kiadásában, mely útvonal-ajánlásokat tesz a Kistérségbe érkezők számára olyan utakon, melyek bár nem kiépített kerékpárutak, de viszonylag alacsony gépjárműforgalmuknak köszönhetően alkalmasak a kerékpárral történő biztonságos haladásra. Ezek az útvonalak alkalmasak a Kistérség látnivalói közötti túrázásra, a természeti- és kulturális nevezetességek összekapcsolására, azonban valódi – közúttól, gyalogúttól elkülönülten kiépített – kerékpárutak a Kistérségben nincsenek. Lovasturizmus A lovasturizmus, - a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia turisztikai termékbesorolása szerint - az örökségturizmushoz tartozik. A lovasturizmus szolgáltatásait a Lovas Turizmus Termékfejlesztési Stratégia (2007) két fő területre, az aktív- és passzív lovasturista-

46

szolgáltatásokra bontja. Az aktívak közé tartoznak a lovaglás, fogathajtás különféle változatai, a passzív lovas turisták számára pedig a különféle lovasbemutatók, a kocsikázás, fogattúrák, a ló látványa nyújt élményt. Utazási motiváció szempontjából a stratégia kétféle kategóriát különböztet meg: az elsőnél a lovaglás az utazás fő motivációja, a másodiknál pedig más tevékenység (barátok, rokonok látogatása, üdülés stb.) a fő motiváció. Rácz Szilárd7 adatai szerint a hazai lovas turisztikai egységek (a Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetségnél regisztrált egyesületek és lovardák) és a lóállomány 25 %-a is a Központi Régióban és ezen belül nagyobbrészt Pest megyében található. A Gödöllői Kistérség a főváros közelségéből adódóan jelentős fogadóterülete magánlovardáknak, lovas bázisoknak, amelyek elsősorban családi- és magáncélú lovaglást, lovas oktatást továbbá bértartási igényeket elégítenek ki. Különösen jelentős sűrűsödés van Csömörön (mintegy 30 lovastanya) Isaszeg mellett (mintegy 20 lovastanya) és Gödöllő határában is van 6-8 fontos lovas bázis. Ezen kívül majdnem minden településen van egy-két kisebb-nagyobb kapacitással rendelkező lovarda. Ugyanakkor nincs egy egységes és naprakész nyilvántartás vagy katalógus a Kistérségben elérhető lovas szolgáltatásokról és azok minősítéséről. A Kistérség jelenlegi kínálatában passzív- és aktív lovasturisztikai szolgáltatások is szerepelnek. Szinte minden szakág képviselteti magát, többek között lovas oktatás, osztálylovaglás, tereplovaglás, lovastúra, vadászlovaglás, lovas íjászat, díjlovaglás, díjugratás, military, fogathajtás, lovasbemutatók, huszárbemutatók, dámalovas bemutatók stb. A Kistérség adottságai lovaglásra, kocsizásra kiemelkedőek. A klíma tavasztól késő őszig lehetővé teszi a lovaglást, a homokos talaj és a változatos táj és a terep és a tulajdonviszonyok kedvező feltételeket teremtenek a lovaglás minden fajtájához. A lovasbemutatók sorából világszínvonalú Harangozó János hagyományőrző magyar lovasprodukciója az Árpád Vére Lovasiskolában, országos élvonalban van a térségben a Vági Díjlovas Központ Gödöllőn és a Gödöllői Dámalovas Egyesület Kistarcsán, és szintén országos elismertségnek örvend a kitűnő, huszár-hagyományokat ápoló Isaszegi Szent Márton

7

Rácz Szilárd: (2008) A lovasturizmus, mint a területi fejlődés egyik sajátos szegmense. kézirat. MTA RKK.

47

Hagyományőrző Egyesület. A Kistarcsai Lovas-napot a település területén lévő lovardák és az önkormányzat közösen szervezi, országos érdeklődés mellett. A lószerető-, a lósport- és a lótenyésztés iránt elkötelezett lovasok, vállalkozók időről időre lovas rendezvényeket, lovasversenyeket-, kupákat szerveznek. Ezek közül regionális jelentőségre tett szert a Csömöri Lovaskupa és szintén jelentős az immár 10-szer megrendezett és országosan meghirdetett gödöllői díjugrató verseny a Kastély parkjában. A Gödöllői Lovas Sport és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület (GLSE) mintegy 70 lovast tömörít. A Szent István Egyetem babati központja az elmúlt években a több lábon állás stratégiáját alkalmazva, sikeres lovas- és más turisztikai programokat fejlesztett ki vendéglátással, vadászattal, lovaglással párosítva. A jelentős lovas-aktivitás ellenére a Kistérség nagyon szerényen van jelen a turisztikai piacon, mindössze néhány vállalkozás próbál, aktív- vagy passzív lovas turisztikai kínálatot egyénileg piacra vinni. A piaci részesedés alacsony aránya a szolgáltatások egyoldalúságában, a szerény- és a professzionalizmust nélkülöző marketingben, az összefogás hiányában és alapvetően tőke- és forráshiányban keresendő. Az Egyetem babati üzeme – Babatvölgy - példa arra, hogy diverzifikált, több lábon állást megcélzó stratégia - mely további szolgáltatásokat, magas színvonalú, tájjellegű, illetve magyaros vendéglátást, rendezvényszolgáltatásokat, további attrakciókat, mint pld. őshonos magyar állatokat foglal magában, tud anyagi sikert is teremteni és biztosítani a lótartás, lótenyésztés költségeit. A szűken csak lovaglásra, lovas szolgáltatásra irányuló tevékenység ma aligha lehet nyereséges. A Kistérségben lovasközpont melletti szálláshely kialakítására történtek kísérletek (Monarchia Panzió), de a magánerő melletti további forrásokhoz jutás lehetőségeinek beszűkülése miatt a kínálatfejlesztés megtorpant. Az üzleti sikerek hiánya a hatékony közös marketing (összefogás a közös piacra lépéshez) hiányának is tulajdonítható.

48

1.5.6 A kiemelkedő turisztikai attrakciók A Gödöllői Kistérség turisztikai adatainak elemzése során már megjegyeztük, hogy a térség turisztikai teljesítményét és lehetőségeit a jelenlegi KSH számbavételi rendszerei csak egy bizonyos tartományban, elsősorban a szállásférőhelyekre alapozva tudják bemutatni. Fontosnak tartjuk tehát, hogy átfogóbb módon és a lehetséges jövő felé utalva jelenítsünk meg kapacitásokat, terveket vagy egyelőre az álmok szintjén megjelenő elképzeléseket vagy megvalósulóban lévő, esetleg már megvalósult vagy olyan turisztikai objektumokat, amelyek 10 éves időtávban jelentősen átrendezik a térség és környezete turisztikai pozícióját. A Gödöllői Kistérség szomszédos településein, a látogatószámot figyelembe véve, 4 olyan turisztikai attrakció található, amely közel annyi vagy több látogatót vonz, mint a Gödöllői Királyi Kastély. Ezek a létesítmények: 

a Lázár Lovaspark Domonyvölgyben,



az Aquréna és



a Forma 1 versenypálya Mogyoródon és a



Medvefarm Veresegyházon.

A Forma 1 kivételével a többi négy attrakció évi 150-200 ezer látogatót fogad. A Forma 1 versenypálya kilóg a sorból, hisz az év 240 napján rendezvény zajlik a pályán és összességében az F-1 közel annyi látogató napot generál, mint a másik négy nagy attrakció. A F-1 esetében tehát évente mintegy félmillió látogatót és megközelítően egymillió látogatónapot8 lehet becsülni. A Forma -1 versenypályán a Hungaroring Sport Zrt az évente lebonyolításra kerülő Forma 1es futamot bonyolítja le. A pályán zajló többi eseményt és rendezvényt, a pálya bérbeadását a Hungaroring Rendezvényszervező Iroda végzi. (Ilyen események és rendezvények a motoros, 8

látogatónap alatt azt értjük, hogy egy adott fogadóhelyre élményszerzés céljából belépőjegy ellenében egy bizonyos időt (néhány órától akár egész napig) eltölt a látogató, majd elhagyja a fogadóterületet.

49

autós versenynapok, céges rendezvények, autós-motoros nyílt napok, zártkörű rendezvények, márkabemutatók.). E nagy attrakciók szinergiája, egymást erősítő hatása eléggé alacsony. Az utazásszervezők harmadik szereplőként egyedül a Királyi Kastély és a Lázár Lovaspark rendezvényeit kapcsolják össze egy programba. A többiek esetében ilyesmire még nem történt komolyabb lépés, bár a közvetlen kapcsolatfelvételre már volt példa, de különösebb eredmény nélkül, hiszen ezek a turisztikai látványosságok más-más vendégkört vonzanak. Gödöllő körül mintegy 15 km-es sugarú körben, tehát az öt helyszínen, mintegy másfélkétmillió látogatónapot lehet becsülni éves viszonylatban. Ennek az óriás látogatóigénynek a kielégítése a Kistérség számára is lehetőséget jelent. Jelenleg ennek a látogató- és turista tömegnek a kiszolgálása, ellátása csak kis részben alapozódik a Kistérségre és környezetére. Tulajdonképpen egy rendkívül kiegyenlítetlen helyzet van a kínálat és a szállás- és fogadókapacitás tekintetében. Ezt erősen tompítja, hogy e nagy attrakciók Budapest mellett vannak és jórészt a budapesti- és a nemzetközi piacra épültek rá a forgalmi csatornák mentén és a szállás- és fogadókapacitások jelentős részét Budapest biztosítja. A Forma 1 idején Budapest 100 kilométeres körzetében megtelnek a szállodák és szálláshelyek. Az alábbi táblázat adatai közvetlen összehasonlításra nem alkalmasak, de egyfajta összevetést és jövőre irányuló továbbgondolást lehetővé tesznek a Kistérség és a népszerű hazai fürdőhelyek és az „Európa Kulturális Fővárosa” címre készülő Pécs vendég- és vendégéjszaka adatai alapján. Kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma 2005 férőhely vendég ebből vendégéjszakák ebből külföldi külföldi Hajdúszoboszló 17159 200921 59252 870985 359246 Harkány

10444

58046

21221

278400

158889

Hévíz

10584

182698

96340

984479

686490

Zalakaros

6857

96835

27797

418091

224910

Bük

7796

12350

69173

613176

438342

Pécs

5100

144734

28367

272327

59920

50

Kissé távolabb, de még a térség (jövőbeni) vonzáskörébe sorolhatóan, Gödön jelen van a Pólus Palace Hotel, egy 5 csillagos, 18 lyukú golfpályával rendelkező golfszálló, mintegy 50 ággyal és különféle szolgáltatásokkal. ű A Kistérségben is érdemes számon tartani a Ferihegyre épülő, Vecsésen elkészült 12 szobás, 4 csillagos Airport hotelt, mely konferencia teremmel, wellness központtal, zárt parkolóval, tárgyalókkal, kávézóval, étteremmel várja a vendégeket.

1.6.

A Gödöllői Kistérség jelenlegi- és tervezett turisztikai kínálata

51

1.6.1. Néhány kiemelt fejlesztési elképzelés a Kistérségen belül

A Gödöllői Kistérségben és a szomszédos településeken, az agglomerációs helyzet és a befektetői nyomás következtében, a térség természeti-, kulturális- és történelmi értékeire alapozva, jelentős fejlesztéseket álmodnak vagy terveznek, egyesek már a megvalósulásközeli állapotban vannak. Áttekintésük azért szükséges, mert a tervezett- és megvalósuló fejlesztések hatására a Gödöllői Kistérség és a szomszédos települések turisztikai kínálata, már 5 éves távlaton belül, jelentősen átrendeződik és erre az új helyzetre a Kistérség érintett szereplőinek fel kell készülniük. A legjelentősebb változásokat a termálvíz kihasználása és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések hozhatják. Pozitív forgatókönyvek megvalósulása esetén egy új termál-tengely teremtődhet a Gödöllői Kistérségben és környékén, Budapest szomszédságában. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk e fejlesztések lényegét, elképzelt irányait és léptékeit. Szada Szadán egy norvég tulajdonos kezében van 123 hektárnyi terület, melynek tervezett hasznosítása még nem teljesen eldöntött, az önkormányzat egy világversenyek lebonyolítására is alkalmas golfpálya és az ahhoz kapcsolódó létesítmények megvalósítására ösztönzi a tulajdonost. Szadán vízjogi létesítési engedély van két kútra, mely a termálfejlesztést alapozhatja meg a faluban. Szada nem szeretne teljesen egyéni hasznosítást hanem Gödöllővel és Veresegyházzal egyeztetve szeretné a végleges elképzelést kialakítani. Nagy reményekkel néznek a fúrások elé és megfelelő eredmény esetén rögtön elindítják a vízminősítési eljárást is. A vízhasznosítás egyik iránya az energetikai-, a másik pedig a wellness-, esetleg gyógyvízjellegű felhasználás. Mindezek egymáshoz való viszonya későbbi döntés kérdése. Egy történelmi labirintus is terveződik a területen, az engedély nélküli hulladéklerakók rekultivációjával kb. 2,5ha-os területen.

52

A termálfejlesztés kapcsolódik a falu déli részén egy öko-lakóterület megteremtéséhez (Waldorf iskola) és egy élőhely megőrzési programhoz, a ’lápi póc’ élőhelyének megőrzéséhez. A patakvölgyben alakulhat ki a termálvízre alapozva egy termálfalu, melyre olasz-ír közös vállalkozásnak vannak tervei. A terület rendezésével megteremtődhet egy gyalogos- kerékpáros kapcsolat is Veresegyház felé. Gödöllő Gödöllőn, a következő évekre előretekintve, több nagy jelentőségű projektet tervez a város önkormányzata, a Szent István Egyetem és a Királyi Kastély Kht. Termálfejlesztéssel kapcsolatban az Alsóparkban lévő kút vizének minősítése még folyik, az elképzelés szerint a város mellett a repülőtérhez közel épülne fel egy városi termálfürdő, legalább 6 medencével, melyet a város - más források híján - akár saját beruházásban tervez felépíteni. Ehhez kapcsolódhat olyan magánberuházás, mely a környező területen magas minőségű apartmanokat hoz létre. A Királyi Kastélyban alapos előkészítéssel folyik egy magasabb kategóriájú kastélyszálló megépítése, kétfordulós közbeszerzési eljárás kertében. Az elképzelés legalább 4 csillagos és 120 egységből álló, magas minőségű kastélyszálló megépítéséről szól. Gödöllő Város Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégiában több jelentős városrehabilitációs- és fejlesztési programot tervez, melyeknek jelentős hatása lesz a turizmusra a fogadóképesség fejlődése szempontjából. Tervezik többek között a Főtér, s így belváros átfogó rehabilitációját, a Hattyús- tó helyreállítását az Alsóparkban, a Petőfi Sándor Művelődési Központ felújítását, a Királyi Kastély- és parkja fejlesztését, rekonstrukcióját, az Alsópark és az Erzsébet-park rekonstrukcióját, a Királyi Váróterem helyreállítását és benne új funkciók kialakítását. Az önkormányzat a jelenlegi sportrepülőtér minőségi ugrást jelentő fejlesztését határozta el és elkészíttette az ehhez szükséges fejlesztési tervet. A korábbi sport-, oktatási- és szabadidős repüléseket szolgáló repülőteret nyilvános státuszú ’kis repülőtér” kategóriába szeretnék emelni, mely szilárd burkolatú kifutópályával, a sportcélú repülések mellett, 10-20 személyes könnyű üzleti motoros gépeket is fogadna.

53

A Szent István Egyetemen található Európa legnagyobb technikatörténeti gyűjteménye, a Mezőgazdasági Eszköz-és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum. Az intézményben, mely létrehozása óta sajnos nem kapott rangjához méltó támogatást, jelentős fejlesztést terveznek, mely az oktatást- és a turizmust is szolgálja. A régóta esedékes helyreállításon túl tetőtér bővítéssel, 400 fős konferenciaközponttal és 300 fős felnőttoktatási központtal bővül a létesítmény, továbbá olyan tevékenységekhez mint például régi technológiák bemutatása, hagyományos élelmiszer-előállítás, alternatív energiák előállítása is tudnak majd technikai hátteret biztosítani. Isaszeg Isaszegnek, a területét 70 %-ban borító erdők, történelmi hagyományőrzése, a település termálvízkincse, a tórendszer és vonzó természeti környezete kínál fejlesztési lehetőséget. Az egyik fő fejlesztési irány szintén a termálvíz kihasználása lehet. A településfejlesztési koncepció (2003 február) szerint Isaszeg határában a kutatófúrások értékes termálvízkészletet jeleznek. Erre alapozva a koncepció úgy vizionálta, hogy Isaszegnek viszonylag jó esélye van - a legmodernebb élményfürdő- és gyógyfürdő megvalósításával - a térség egyik legjelentősebb termálturisztikai központjává válni. Az Aquaprofit Rt. az élményfürdő létesítéséről megvalósíthatósági tanulmányt is készített 2002-ben. Az önkormányzat vezetése több befektetővel is tárgyalt már a megvalósításról. A másik fontos lehetőség a termálfejlesztéssel összekapcsolható történelmi tematikus út, egy ’szabadságharc tanösvény’ létrehozása a Isaszegi csata helyszínei körül. Gödöllővel, Pécellel összefogva nagy lehetőséget jelent a két város közötti tórendszer felújítása és kibővített, komplex hasznosítása. Szintén kistérségi szinten érdemes átgondolni, hogy az „lovarda-koncentráció” ami Isaszegen is megjelent, milyen átfogóbb stratégiába illeszthető. Ezt elsősorban a lovastanyák, lovardák tulajdonosainak közreműködésével kell kialakítani. Kerepes Kerepesen több elképzelés van a rekreáció- és a turizmus fejlesztésére oly módon, hogy a tervezett létesítmények a helyi lakosság közérzetét, szabadidőtöltését is szolgálják. Az elképzelés a település ősi központjának helyi védelmét, rekonstrukcióját, az értékek láthatóvá, bemutathatóvá tételét szolgálná, a faluháztól a templomhegyig vezető útvonalon, 54

többek között a barlanglakások, és az egykori sárvár maradványainak a bemutatásával. Legfrissebb információnk szerint, a település szabadidő-központ létesítésére beadott pályázata sikeres lett. Ehhez kapcsolódik a Szilas patak medrében egy biológiai tanösvény az ottani védett növények bemutatására, mely egy (jóléti) záportározó tóhoz csatlakozna, ennek tervei most készülnek. Ez a 3 ha-os tó, a tanösvénnyel együtt, sokféle tevékenységre - horgászás, csónakázás, kerékpározás stb - kínálna lehetőséget a helyi- és a közeli fővárosi kerületek lakosai számára. Egy másik elképzelés a Hungaroring közelségét szeretné kihasználni. Kerepesen a Hungaroringgel kapcsolatban semmilyen beruházás nem történt az elmúlt 22 évben. Szilason az önkormányzatnak van egy alkalmas, 5 ha-os területe, ahol termálkutat lehetne fúrni, hogy az 1300 m mélyen levő termálvizet feltárják és arra alapozva szállodát és ahhoz kapcsolódva helikopter leszállót, sportpályákat építtessenek. Az önkormányzatnak jelenleg nincs forrása a kb. 200 milliós feltáró fúrás elvégeztetésére. Hamarosan átadásra kerül a magánvállalkozásban épülő Vis Vitalis Egészségvédő- és Rehabilitációs Intézet Kerepesen, amely Otto Warburg 1934-es felfedezését - az oxigéndús víz jótékony hatását a tumoros sejtekre - hasznosítja. A központban az un. ’kaqun’ fürdőben nemcsak Magyarországról, hanem Európából is várnak gyógyulásra, rehabilitációra, egészségük megőrzésére áldozni kívánó vendégeket. Kistarcsa Kistarcsa közművelődési- és sport koncepciójában kiemelten szerepel a turizmus mint fejlesztési célterület: tervezik az uszoda bővítését wellnes-, és élményfürdővel, a melegvizes kút terve engedélyezés alatt van. A csömöri határban – magántőkéből - épülő sportközpont lovaglást, teniszezést és többféle labdajátékot tesz lehetővé, a mellette épülő 30 szobás panzió a wellness-szolgáltatásokat is nyújt majd. Az önkormányzat az Internálótábor történetét feldolgozó-bemutató emlékmúzeum kialakítását tervezi, melyet tematikus út kapcsolna össze a budapesti Terror Házával és a Recski Kényszermunkatáborral.

55

Új kulturális központ építése is tervben van: rendezvényeivel a budapesti- és a térségi közönséget kívánják megcélozni.

1.6.2. Tervezett nagyberuházások a Kistérség szomszédságában

A jelenlegi nagy látogatószámot vonzó helyszíneken túl, további nagyberuházásokról is érdemes említést tenni, mert a Kistérség turizmusát erősítő- vagy gyengítő hatásuk is lehet. Budapest - Újpest A Ramada Resort Aquaworld Budapest Európa legnagyobb, jelenleg épülő, fedett szálloda- és élményfürdő együttese. Egyedül az Amszterdamban működő hasonló létesítménnyel állítható párhuzamba. A 17 milliárd forintos költséggel megvalósuló létesítmény a M0-ás Megyeri-híd pesti hídfőjénél 8,6 hektáron várja a látogatókat 2008 őszétől. Az Aquaworld egyidejű max. kapacitása 1800 fő. A Ramada Resort szálloda 309 szobával, lakosztállyal és apartmannal rendelkezik, összesen 838 vendéget tud elszállásolni egy időben. A szálloda konferenciaközpontjának kapacitása 1000 fő. Fót Fót területfejlesztési koncepciójában olvasható egy SnoWorld Hungary Sport- és Szabadidő Központ fantázianévre hallgató fedettpályás sí- és korcsolya központ megépítése, mely a European Commercial Developments Ltd. kíván megvalósítani a Cora és a Bricostore áruházak mellett. A SnoWorld minden téli sport iránti igényt ki akar elégíteni: többek között fedett lesiklópálya, korcsolyapálya, éttermek, üzletek, multiplex mozik, fittness-központ kerülne kialakításra. Európában az első, a világon a harmadik ilyen létesítmény lenne, 29 ha területen,

bekerülési

költségei

25

milliárd

HUF

körül

várhatóak.

A

befektető

szándéknyilatkozatot adott és folyik a területek tulajdonjogi rendezése. Fóton többféle elképzelés is van a Károlyi Kastély és parkrész hasznosítására, mely nagy valószínűség szerint szintén a térség turisztikai kínálatát fogja erősíteni.

56

Veresegyház Veresegyházon jelenleg is hasznosítják a termálvízet fűtésre, egy modern rendszerrel 34 közintézményt fűtenek a településen, központi irányítással. A másik hasznosítás a kis termálfürdő, melyhez évente 80000 belépőjegyet váltanak. 2007-ben a termálvizet ásványvízzé és gyógyvízzé nyilváníttatták. A gondolkodás a termálvíz hasznosításáról két irányban megy: az egyik egy olyan termálfürdő megteremtése, amely elsősorban a helyi embereknek nyújt lehetőséget, természetes találkozóhelyet, a másik egy termálszálloda létrehozása, amely külföldi befektetésből valósulna meg. Az előzetes elképzelések szerint ez egy 200 szobás 4-5 csillagos szálloda és konferenciaközpont lenne. A szállodára van komoly befektetői érdeklődés és az előkészületekbe már jelentős összeget fektettek. A beruházást jelenlegi állapotában 13-15 milliárdra becsülik. Domonyvölgy A Lázár Lovasparkban terveződik egy 114 szobás wellness hotel, bel- és kültéri wellness lehetőségekkel, úszómedencével, gőzkabinnal valamint egy, 500 főt befogadó új egység, konferencia- és étteremi férőhelyekkel. Tervek már vannak, építési-, hatósági engedélyek még nincsenek. Tura Turán immár 10 éve terveződik egy 5 csillagos kastélyszálló, továbbá egy termál üdülőfalu. Az elmúlt években a Schossberger Kastély újból magyar többségi tulajdonba került és a Tura Invest Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. nevű cég mely magyar üzletemberekből áll, vállalta a kastély ügyét és próbál forrást teremteni még a korábbi, indiai tulajdonos által készíttetett elképzeléshez. Más, a közelben történő fejlesztések Nem hagyhatók figyelmen kívül az M0 átadása folytán ’közelebb került’ fejlesztések, amelyek, bár 30-40 km-re esnek a Kistérség „epicentrumától”, de kínálatfejlesztésük révén mégis hatással vannak a térség piaci helyzetére. Ilyenek: a visegrádi nagy kapacitású szálloda és konferencialétesítmények, a gyáli, monori szabadidő-szolgáltatások elképzelései.

57

1.7.

Vonzerő-leltár a Gödöllői Kistérségben

Mindaz, amit egy adott területen a történelem, a kultúrtörténet és a művészet örökségül hagyott, amit a természet kínál és amit az ott szervezett programok, rendezvények, események élővé tesznek a térség kultúrájából, a turizmus számára lehet vonzerő, látványosság, a turisták által keresett attrakció. A turisták utazásait általában két fő szempont jellemzi: vagy egy ismeretlen helyre - országba, földrészre- utaznak, hogy az ottani emberekkel, városokkal, környezettel ismerkedjenek s ezért turisztikai attrakciókat keresnek fel, vagy egy meghatározott útvonalat járnak be és az úti cél elérését követően ismerkednek a természeti környezettel, sportolnak, kirándulnak, túráznak. Az utazás célja szerinti meghatározásnál általában 10 típusról beszélünk: 

kulturális turizmus: épített örökség felkeresése, részvétel a rendezvényeken - eseményturizmus



természetjárás – természeti örökség bejárása



sportturizmus vagy aktív turizmus: lovaglás, horgászat, vadászat



vallási turizmus: kegyhelyek felkeresése, zarándokturizmus



üdülőturizmus – üdülési céllal, általában hosszabb ideig egy helyen tartózkodás



gyógyturizmus – gyógyulási szándékú üdülés



falusi turizmus – falusi vendéglátás szolgáltatásainak igénybe vétele



kalandturizmus – speciális programok, helyszínek



hivatásturizmus (MICE) – (rendezvények-,konferencia-, incentive-, kiállítások)



bevásárló turizmus

Ha a Gödöllői Kistérség turisztikai attrakcióit áttekintjük, értékelnünk kell, hogy az adott látnivaló milyen vonzerővel bír: csak a helyi lakosok számára jelent értéket, a környékbelieknek is felkelti az érdeklődését, az ország más vidékeiről is felkeresik vagy híre túlnyúlik határainkon és külföldről is csábít vendégeket. Ennek megfelelően alakultak ki a vonzerő kategóriái: helyi-, regionális-, országos- és nemzetközi vonzerő.

58

Az áttekinthetőség- és összehasonlíthatóság kedvéért táblázatba foglaltuk a Kistérség vonzerőit, megjelölve, hogy a turizmus melyik típusába tartoznak és azon belül milyen kategóriába sorolhatók. (vonzerő jellege) A vonzerő egyedi értéke egy adott attrakció „mértékegysége” a turizmusban, a marketingben egyre erőteljesebben használt jellemző, amely a látnivaló egyediségére hívja fel a figyelmet, hogy ezáltal a turistában felébredjen az „ezt látni kell” attitüd. Az attrakciók értékelésénél a hazai-, illetve a nemzetközi turizmusban játszott szerepük szerint, az országos-, és nemzetközi vonzerővel bíró attrakciókat vehetjük figyelembe. A Gödöllői Kistérség attrakciói, vonzerő-kategóriák alapján Helység

Összes

országos

nemzetközi

Csömör Dány Gödöllő Gödöllő/Máriabesnyő Isaszeg Kerepes Kistarcsa Nagytarcsa Pécel Szada Valkó Vácszentlászló Zsámbok

vonzerő 15 8 100 15 30 10 17 10 9 14 6 7 6

2 16 10 10 1 1 5 1 1 1

22 2 -

A táblázatot tanulmányozva azonnal szembetűnik, hogy nemzetközi vonzerejű attrakciók jelenleg Gödöllőn, illetve Máribesnyőn vannak, a legtöbb országos vonzerővel ezt követően Isaszeg rendelkezik, a középmezőnyben van Szada, mögötte Csömör, 1 országos vonzerőt mondhat magáénak Kistarcsa, Pécel, Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok, ettől is lemarad Dány, Kerepes és Nagytarcsa. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az értékelés a jelenlegi állapotot tükrözi, az egyes attrakciókat önmagukban vizsgálva, a turisztikai kereslet szemszögéből. Ez

az

érték

természetesen

változhat:

attrakció-fejlesztéssel,

tematikus

programcsomagok kialakításával az attrakció akár két kategóriát is „előreléphet”.

59

utak-

és

Erre vonatkozó elképzeléseinket, javaslatainkat, ötleteinket a stratégiai fejezetben mutatjuk be.

60

1.7.1. A Gödöllői Kistérség részletes vonzerőleltára

Helység

Vonzerő jellege

CSÖMÖR

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

TERMÉSZETI ÖRÖKSÉG

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG/ ESEMÉNYEK

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

templom

Római katolikus templom

templom

Evangélikus templom

Grassalkovich I.Antal építtette 1771-ben XVIII.századi, klasszicista

népi ház

Parasztházak

múzeum

Falumúzeum

szobor

Nepomuki Szent János – szobor

láp

gasztronómia

egyházzene

sváb-tót építészet tornácososzlopos házai az Ófaluban népi kultúra tárgyi emlékei

Grassalkovich I.Antal terveztette, élete utolsó műveként Csömöri ősláp természetvédelmi terület, védett növényekkel: gyapjúsás, mocsári nőszőfű, sárga nőszirom, Jávorkafényperje Hájas tészta- és fánksütő hagyományos tésztafélék, verseny - február édességek készítése, kiállítása, kóstolása.Népzene, néptánc a színpadon. Csömöri Kórustalálkozó és közel 20 éve megrendezésre Egyházzenei Hangverseny kerülő rendezvény, 4-5 kórus részvételével - április

61

Vonzerő hatóköre helyi helyi helyi helyi helyi

országos

regionális

regionális

Helység

Vonzerő jellege

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

Pünkösdi FesztiválCsömöri Falunapok – Lakodalmas találkozó

hagyományokra épülő, látványos, sokműfajú 4 napos rendezvény

lovasnap

Pünkösdi Lovasnapok

Lovasverseny

vallási ünnep

Úrnapi körmenet -május/mozgó egyházi ünnep

Csicsörke Gyermek Néptánccsoport

Úrnapján virágszőnyeggel borítják az utcákat, a körmenetet a templomból kiindulva, liturgia keretében tartják. látványos szüreti program szüreti felvonulással: csikósok, lovasok, néptánccsoportok,főzőverseny, borbemutató, folklór-műsor 10 éve működő gyermektánc-együttes-

horgászat

Hogásztó

6 ha területű, tisztavizű tó

lovaglás

3 lovasbázis

Kelemen, Nádormajor

hagyomány-őrzés

hagyomány-őrzés

hagyomány-őrzés

AKTÍV TURIZMUS

Csömöri Őszi NapokSzüreti Mulatságszeptember

Vonzerő hatóköre

országos helyi

országos

regionális

regionális

regionális regionális

62

DÁNY

GÖDÖLLŐ

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

templom

"Szent Jakab" római katolikus templom

múzeum

Falumúzeum

vallási jelkép

Szent Margit szobra

vallási jelkép

Szent Imre szobra

vallási jelkép vallási jelkép

Nepomuki Szent János -szobor Fadrusz-kereszt másolata

TERMÉSZETI ÖRÖKSÉG AKTÍV TURIZMUS

természetvé-delmi terület

Erdő

horgászat

Dányi Hogásztó

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

műemlék-együttes múzeum

színház

1909-ben épült, neogótikus,magyar szentek színes üvegmozaik-képeivel kovácsoltvas-oromdíszek gyűjteménye

helyi helyi helyi helyi helyi

természetvédelmi terület

A Nagy-völgyi patakból 1970-ben kialakított horgásztó, 11 halfajta Gödöllői Királyi Kastély- a világ 2. legnagyobb barokk kastélya együttes Kastélymúzeum kastélytörténet az épittető Grassalkovich I.Antalra és leghiresebb lakóira, a Habsburg I.Ferenc József császárra és feleségére, Erzsébet királynéra emlékezve Barokk Színház egyedülálló kultúrtörténeti érték

63

helyi

helyi helyi nemzetközi nemzetközi

nemzetközi

Helység

Vonzerő jellege

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

Vonzerő hatóköre

múzeum

Királydombi pavilon

a magyar történelem különleges arcképcsarnoka

nemzetközi

lovarda

Lovarda

a Kastély lovardája

templom

Kastélykápolna

növénykert

Pálmaház

kávéház

Kastélykávézó

egyedi értéke a XVIII.századi egységes barokk stilus a kastély egykori növénykertje barokk hangulatú kávézó

eseményfüggő eseményfüggő

kastély

Kastély diszterme

kastély

Kastély földszinti termei

történelmi emlékhely

Erzsébet-park

vallási jelkép

Kálvária

történelmi emlékhely

Királyi Váróterem

középület

Testőrlaktanya

64

nemzetközi másodlagos

az ország egyik legszebb nemzetközi barokk terme barokk terem-sor a kastély helyi földszintjén egyike a világ első Erzsébet- nemzetközi emlékhelyeinek a XVIII. századi barokk helyi kálváriák különösen szép példája Monarchia épitészetét tükrö- nemzetközi ző műemlék, Ybl Miklós alkotása XVIII.századi helyi műemlék,városképi jelentőséggel

Helység

Vonzerő jellege

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

lakóház

Barokk ház

kastély

Babati Istállókastély

lakóház

Hamvay kúria

XVIII. századi polgári barokk, városképi jelentőséggel unikális építészeti emlék a XVIII.századból a város legrégibb épülete

múzeum

Városi Múzeum

gazdag város- és művelődés- nemzetközi történeti-, természetrajzi gyűjtemény,egyedülálló szecessziós kiállitási anyag

piac

Piac, vásárcsarnok Pelikános kút

mozi

Mozi

művészet-történeti emlékhely

Művésztelep

egyedi hangulatú, klasszikus helyi kistermelői piac, igényes épitészeti megoldású vásárcsarnokkal a hangulatos kismozik országos egyike – ritkaság az országban a magyar szecesszió országos legjelentősebb csoportosulása,„bölcsöje”, sajátos életmódot élő művészek lakóközössége,

művészet-történeti emlékhely

Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM)

park

és kert

65

gödöllői kortárs képző-, és iparművészek alkotó-, és bemutatkozó-helye évszakonként változó szinvilágú növényzet

Vonzerő hatóköre helyi nemzetközi nemzetközi

országos

nemzetközi

Helység

Vonzerő jellege

Megnevezés szobor templom középület iskola szobor

TERMÉSZETI ÖRÖKSÉG

Vonzerő egyedi értéke

Körösfői Kriesch Aladár szobra

a művésztelep megalakitójának mellszobra a belvárosban Premontrei kápolna és Nagy Sándor szecessziós rendház üvegmozaik képe volt Premontrei Intézet majd hadifogolytábor, ma egyetem Szent István Egyetem az agrártudományok hazai központja Amerigo Tot kompoziciója "A mag apoteózisa"

múzeum

Mezőgazdasági Eszköz-, és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum

múzeum

Méhészeti Gyűjtemény

középület

Volt Járási Hivatal

park

Kastélypark, Felső-park

park

Alsó-park

arborétum

Arborétum

66

a világon a második, Európában egyedülálló gyűjtemény, szakanyagán kívül az élelemszerzés 2,5 millió éves történetét is bemutatja országosan egyedülálló gyűjtemény a szecessziós építészet egyik városkép-meghatározó eleme az egykori, arborétum-értékű kastélypark teljes felújitásra szorúl az egykor kastélyhoz tartozó, sétákra csábító gazdag, de elsősorban szakembereknek érdekes fagyűjtemény

Vonzerő hatóköre helyi helyi országos országos nemzetközi nemzetközi

országos helyi nemzetközi országos országos

Helység

Vonzerő jellege

Jelképek

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

Világfa

Jelentős szimbólum-értékkel nemzetközi bíró jelkép Európában egyedülálló, a nemzetközi Békét szimbolizáló emlékmű

Világbéke Gong Országzászló

ország-szimbólum

országos

Pelikános kút

város-szimbólum

helyi

Cserkészfiú

Gödöllő nevével összefort, máig ható emlékű Cserkészrendezvény szimbóluma a magyar történelem sorsfordító eseményére emlékeztet barokk „pestisszobor”

országos

Trianon-kereszt Mária-oszlop Történelmi emlék

Vonzerő hatóköre

országos helyi

Isaszegi csata hőseinek emlékműve Hősök emlékműve

helyi

Kopjafa

helyi

Kálmán herceg szobra

helyi

gróf Teleki Pál szobra

helyi

67

helyi

Helység

Vonzerő jellege

Megnevezés

Irodalmi emlékek

Egyházi emlékek

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG/ ESEMÉNYEK

Királyi Kastély

Török Ignác szobor

Vonzerő hatóköre helyi

Petőfi szobor

helyi

Diósyné Brüll Adél (Léda) háza Református templom Grassalkovich I.Antal által épitett barokk templom Szentháromság római a modern magyar katolikus templom épitőművészet kiemelkedő alkotása Szent Imre herceg szobra

helyi

Nepomuki Szent János szobra Hálafeszület

helyi

Ibolya nap - április

Vonzerő egyedi értéke

országos helyi

helyi Szórakoztató programok Erzsébet királyné emlékére

Dijugrató Lovasverseny Szórakoztató programok Erzsébet királyné emlékére Erzsébet királyné emlékére - május Koronázási hétvége -június Szórakoztató programok Erzsébet királyné emlékére Barokk Kastélynapok Mária Terézia 1751. évi -augusztus látogatásának felidézése, barokk vásári forgataggal

68

országos

regionális

országos országos nemzetközi

Helység

Vonzerő jellege

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

Nemzetközi Hárfafesztivál-október

Hangverseny-sorozat nemzetközi művészek fellépésével Szórakoztató programok Erzsébet királyné emlékére Hangverseny-sorozat nemzetközi művészek fellépésével Irodalmi verseny

Vadászati nap-október Liszt Ferenc Fesztiváloktóber Erzsébet királyné vers-, és prózamondó verseny Erzsébet estély Adventi Kastélynapokdecember

Városi programok

Erzsébet királyné karácsonyai a gödöllői kastélyban-december február: Talamba Fesztivál, Mesélő Muzsika március: Nőnapi ajándékkosár,Gödöllői Tavaszi Napokfotókiállítás

69

Erzsébet-napi gála

Vonzerő hatóköre

nemzetközi regionális nemzetközi regionális országos

Adventi vásár-, és programok a regionális kastélytermekben- és udvaron Hagyományteremtő szándékkal 2008-ban először regionális

regionális

regionális

Helység

Vonzerő jellege

Megnevezés

április: A Gödöllői Szimfónikus Zenkar hangversenye, Tavaszi Emlékhadjárat, Gödöllői Kórustalálkozó, Országos Népzenei Verseny, Tánc Világnapja

Vonzerő egyedi értéke

Vonzerő hatóköre

regionális

június: Ünnepi Könyvhét, Lovas Nomád TáborSzárítópuszta, június 28: Szabadság Napja

regionális

augusztus: A "Szent kard" ünnepe,

regionális

szeptember: Sörfesztivál október: Őszi Könyvtári Napok november: "Téli kert"képző-és iparművészeti kiállítás, Ünnepváró Családi Nap december: Téli Gyermekkönyvhét, Karácsonyi Művészeti Kiállítás és vásár kortárs művészek alkotásaiból

70

regionális regionális regionális

regionális

Helység

Vonzerő jellege AKTÍV TURIZMUS

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

lovaglás

6 lovasbázis

horgászat

Babatvölgy

Árpád Vére Lovasiskola,Babat-völgyi Lovasközpont,Ezüst ló lovarda,Fenyves regionális Lovasiskola, Magyar Dámalovas Egyesület,Monarchia Panzió és Lovasközpont Babatvölgyi horgásztó regionális

ÖKOTURIZMUS

Babatvölgy"Nyitott kert", Falusi udvar, lovarda Csörsz-árka

TERMÉSZETI ÖRÖKSÉG földrajzi érték

GÖDÖLLŐ- VALLÁSI TURIZMUS MÁRIABESNYŐ

Vízválasztó

Máriabesnyői kegyhely

templom

Magyarok Nagyasszonya Bazilika

kolostor szálláshely

kapucinus-kolostor lelkigyakorlatos ház szálloda,étterem konferenciaközpont

konferencia

71

Vonzerő hatóköre

regionális helyi A Duna és Tisza vízgyűjtő területének szétválása, aVíztoronyból látható a az ország egyik legfontosabb Mária-kegyhelye, a Grassalkovich-örökség jelentős helye, basilica minor templom, a kapucinus szerzetesek volt kolostora a Salvator-nővérek egykori rendházában, lelkigyakorlatos ház és konferencia-központ

regionális

nemzetközi

nemzetközi országos országos országos országos

Helység

Vonzerő jellege

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG/ ESEMÉNYEK

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

múzeum

Mária Múzeum,

temető

Temető

Magyarországon az egyetlen, Európában a második Mária- országos Múzeum gróf Teleki Pál sírja országos

lelkigyakorlat

egész évben országos

misztérium-játék búcsú búcsú búcsú búcsú búcsú népszokás

ISASZEG

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

Vonzerő hatóköre

templom

Besnyői Passió - Nagyhét: március/április Pünkösdi búcsú fiataloknak

országos regionális

Sarlós Boldogasszony ünnepe Szent Anna búcsú Családok zarándoklata -július Nagyboldogasszony Főbúcsú-augusztus Kisboldogasszony Nagybúcsú-szeptember élő Betlehem

Kárpát-medencei Magyarság nemzetközi Búcsúja

Szent Márton római katolikus. templom, "Öregtemplom"

XII. sz-i román stílusú, XV. Sz.-i gótikus, XVIII.sz.-i barokk átalakítás, szép panoráma a környékre.

72

helyi országos országos helyi országos

Helység

Vonzerő jellege

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

Református templom – Szabadságtörekvések Emléktemploma Szent István király római katolikus templom

Falán az 1848-as emléktábla (lsd.ott)

emlékmű

Honvédszobor, Szoborhegy

katonai emlékmű

HonvédsírokKatonapallag

Az 1848-49-es magyar szabadságharc legvéresebb, de legfényesebb győzelmet jelentő csatájának( 1849. országos április 6.) helyszínén az isaszegi csata emlékműve,. Radnay Béla alkotása Az isaszegi csatában elesett osztrák-lengyel-magyar honvédek emlékműve az isaszegi erdőben. Osztrák országos síremlék- a megbékélést egyedülállóan hirdető emlék, a ’bátrak békéje’

templom templom múzeum

TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG

emléktábla

Vonzerő hatóköre

országos

1937-ben épült, Szent István király tiszteletére szentelték helyi fel. Múzeum, Isaszeg Helytörténeti-, régészeti-, történelmi- és néprajzi országos gyűjtemény, az isaszegi csata emlékei 1848-as emléktábla a Az isaszegi csata, Kossuth Református templom falán Lajos és Petőfi Sándor országos emlékére

73

Helység

Vonzerő jellege történelmi emlékhely katonai emlékmű

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

„Emlékező angyal”Katonapallag

Emlékfa az 13 aradi vértanú tiszteletére, Makovecz Imre alkotása

I. világháborús emlékmű Medgyessy Ferenc alkotása

katonai emlékmű katonai emlékmű

országos helyi helyi

A győztes isaszegi csatát (1849.április 6) hirdető emlékmű: a csata előestéjén Damjanich János tábornok serege itt állomásozott.

országos

Lengyel légiósok emléktáblája

A városháza falán, a győztes csatában részt vett lengyel légiósok emlékére.

országos

hagyomány-őrzés

Isaszegi Szent Márton Lovashagyományőrző Egyesület

Fesztivál

„Isaszegi Csatabemutató” – Isaszegi Történelmi Napok – április 6. Szoborhegy

Huszár- és magyar lovashagyományok ápolására alakúlt, 15 fős (10-12 lovas) egyesület, részvétel a regionális Tavaszi Hadjáratban: felvonulás korhű ruhákban, csata-jelenetek Az Isaszegi Csata megelevenítése, katonai- és népi hagyományőrzők (több- regionális száz fő) részvételével, díszfelvonulás, díszszemle.

katonai emlékmű

ATTRAKCIÓ

II. világháborús emléktábla KőkeresztSzentgyörgypuszta

Vonzerő hatóköre

74

Helység

Vonzerő jellege AKTÍV TURIZMUS

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

horgászat

Horgásztavak:- 5 tó

lovaglás

Lovardák

Összefüggő tórendszer, horgászatra alkalmas Gödöllő-Isaszeg között

agrárverseny

Nemzetközi agárpálya

NÉPHAGYOMÁNY néptánc

népdal

Isaszegi Asszonykórus

KULTURÁLIS ÉRTÉK

kórus

Gaudium Carminis Kamarakórus

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG/ ESEMÉNYEK

történelmi megemlékezés

történelmi fesztivál

Helység

Csata Táncegyüttes

Vonzerő jellege

Emlékezés a Donkanyarban elesett hősökre – január 12, I-II. Világháborús emlékmű Isaszegi Történelmi Napok- március 14-15.fáklyás felvonulás a Szoborhegyre Megnevezés

75

Hazai- és nemzetközi agárversenyek tartására alkalmas pálya 40 éve sikerrel működő, különböző korcsoportokban 160 tagot számláló, gazdag repertoárral rendelkező népi együttes Több mint 35 éve működő, arany minősítésű együttes. 15 éve működő, elsősorban egyházi dalokat éneklő női kamarakórus.Emlékezés a Don kanyarnál elesettekre, ünnepi műsor, koszorúzás.

Vonzerő hatóköre regionális regionális országos

országos

regionális regionális

helyi

A magyar szabadságharc történetéhez kötődés miatt, látványosabb ünnepség, mint regionális másutt az országban Vonzerő egyedi értéke

Vonzerő hatóköre

történelmi fesztivál

népszokás

fesztivál lovas-hagyomány

összművészet

fesztivál hagyomány-őrzés,szüret Helység

Vonzerő jellege történelmi megemlékezés

Tavaszi EmlékhadjáratÁz Isaszegi Csata Isaszegi Történelmi Napok történetének felelevenítése, április 5-6, ünnepi szentmise, fáklyás regionális felvonulás, díszefelvonulás, díszszemle Májfaállitás , májfadöntés- Élő népszokás a májusfamájus állítás a hónap első éjjelén és a májfadöntés a hó utolsó helyi napján, népviseletben, néptánccal, dallal, vidámsággal Szent Iván - éji fesztivál Élő népszokás helyi "Puszták népe lovas viadal” lovas hagyományőrző rendezvény Isaszegi Művészeti Napok -augusztus

Hagyományokra épülő, látványos rendezvény ügyességi játékokkal és kézművesekkel Műfaji sokszínűség a zenétől a képzőművészetig az Isaszegi Művészeti Alapítvány szervezésében Szent István király és az új Szentmise, kenyérszentelés,, kenyér ünnepe – augusztus gazdag műsor, vásár, 20. tűzijáték, utcabál Szüreti vigalom A szüret népi hagyományai: szeptember látványos szüreti felvonulás, szüreti bál Megnevezés Vonzerő egyedi értéke Október 6-

76

Emlékezés az aradi vértanúkra, koszorúzás- a Történelmi Napok záró

regionális

regionális

helyi helyi Vonzerő hatóköre regionális

rendezvénye

gasztronómia,hagyomány- Szent Márton-napi búcsú őrzés

KEREPES

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

templom templom magtár

vallási jelkép vallási jelkép TERMÉSZETI természetvé-delmi terület ÖRÖKSÉG TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG NÉPHAGYOMÁNY népdal néptánc Helység

Vonzerő jellege AKTÍV

lovaglás

helyi

Szent Anna római katolikus templom

1910-ből, szecessziós stílusban.

Templomrom

Nepomuki Szent Jánosszobor Szentháromság szobor

Az egykori földvár álló,lebontott középkori templomának romja Grassalkovich I.Antal építtette; csonka kontyolt magastető, barokk ablakrácsok. 1771-ben készült, barokk szobor XIX.századi

Csipkai-tanya

Védett állatok-, és növények

Tiszttartói ház és magtár

Csörsz-árka

helyi

helyi helyi helyi helyi helyi

Kerepesi Pávakör

regionális

Kisvirág Gyermektánccsoport Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

Lovasbázis

Gyémánt Patkó Lovarda

77

helyi

regionális Vonzerő hatóköre regionális

TURIZMUS KISTARCSA ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG

templom

templom

Református templom

vallási jelkép

Szűz Mária szobor

múzeum vallási jelkép

Szlovák Helytörténeti Gyűjtemény Szent Imre szobor

börtön

Internálótábor

emlékmű

Emlékfal

emlékmű emlékmű KULTURÁSLIS ÖRÖKSÉG Helység

Vonzerő jellege

Rózsafűzér Királynője római katolikus templom

híresember

Kopjafa Emléktábla Simándy József szobra

Megnevezés

78

1880-ban épült: barokk keresztelőmedence, seccók,oltárkép 1928-ban épült, kamara hangversenyek 1885-től a temetőben található

helyi helyi helyi regionális

1938, Sidló Ferenc A II.Világháború után, politikai foglyok börtöne A kistarcsai internálótáborban kivégzettek emlékére Emlékezés az 1956-os forradalomra és a kommunizmus áldozataira 1848-49-es Szabadság-harcot hirdető emléktábla a Civilház falán Kistarcsa szülötte, a neves operaénekes Bánk bán jelmezben ábrázolt szobra Vonzerő egyedi értéke

helyi nem látogatható helyi helyi helyi

helyi Vonzerő hatóköre

egyedi jelkép NÉPHAGYOMÁNY népdal népdal

CIVIL SZERVEZET

Pannónia Néptánc Együttes

egyesület

Kistarcsai Kulturális Egyesület

gasztronómia

Vonzerő jellege

Kéknefelejecs Hagyományőrző Népdalkör Rozmaring Nyugdíjas Klub, Szeretet Dalkör

néptánc

KULTURÁLIS falunap ÖRÖKSÉG /ESEM ÉNYEK gasztronómia

Helység

Székelykapu

Az erdélyi testvérváros, Torja ajándéka a gazdagon faragott kapu magyar- és szlovák dalok gyűjtése, fellépések színes népviseletben nyugdíjasokból álló asszonykórus

Kistarcsai Hagyományos Főzőfesztivál – szeptember

79

regionális regionális

Az ország legnagyobb, szlovák hagyományőrző, regionális 1992-ben alakult, 130 tagú együttese, 4 korcsoport 1992 óta, jól működő, a helyi kulturális életet szervező helyi egyesület

Kistarcsai Napok Világzenei és Tánc Fesztivál -május Őszi Kulturális Hétgörhönysütő-verseny Görhönyfesztivál:"Süssünk görhönyt-Krumpli-fesztivál"-szeptember

Megnevezés

helyi

országos

országos

országos Vonzerő egyedi értéke

Vonzerő hatóköre

lovasbemutató, lovaglás

KERESKEDELMI

vásárlás

NAGYTAR- ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG CSA

templom

Don Bosco Római Katolikus templom

templom

Evangélikus templom

múzeum

Helység

Lovasbemutató, kocsikázás, bérlovaglás a Deres Lovas Udvarban, a Szilas patak mentén Terebess Center

Falumúzeum

TÖRTÉNELMI emlékmű ÖRÖKSÉG NÉPHAGYOMÁNY viselet

Trianon Emlékmű

AKTÍV TURIZMUS KULTURÁLIS TURIZMUS ESEMÉNYEK Vonzerő jellege

lovaglás

Lovasbázis

történelmi

Trianoni megemlékezés június

/

Nagytarcsai népviselet

Megnevezés

80

a Kistarcsai Lovas-nap és más rendezvények alkalmával Európa legnagyobb távolkeleti gyűjteménye és árukészlete

országos

országos helyi

1831-ben épült, különlegessége a kettős szárnyasoltár Alföldi parasztház stílusú épület, 7 kiállítással: színes népviselet, földműves családok otthona, gazdasági eszközei, történeti emlékek: szkíta csörgők Az 1000 éves Magyarország képe, részlet a Szózatból Idősebb asszonyok ma is hordják Szuperfarm lovarda

helyi

regionális

regionális regionális regionális regionális

Vonzerő egyedi értéke

Vonzerő hatóköre

gasztronómia szórakoztató folklór

PÉCEL

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

kastély

templom

kastély

Helység

Vonzerő jellege

Nagytarcsai Sütemények Fesztiválja-augusztus

helyi

Rock fesztivál és amerikai autós találkozó –augusztus

regionális

Falunap "batoska" fesztivál-szeptember Ráday-kastély

Református templom

Fáy-kastély

Megnevezés

81

regionális A XVIII.századi "Grassalkovich-stílus" szép példája, dísztermében különleges, a magyar művészettörténet páratlan értékeit jelentő freskókkal, alagsorában eredeti bútorokkal és edényekkel berendezett kastélykonyhával. A Ráday-kastéllyal egybeépült, későbarokk, XIX.sz.végi templom. 1910-ben épült emeletes neobarokk kastély, ma Fáy András Mezőgazdasági Szakközépiskola Vonzerő egyedi értéke

országos

helyi

helyi Vonzerő hatóköre

villanegyed- kúriák

Bárczy-kúria, Erdey-Grúz kúria,Zsigmondykúria ,Francsek – Dávid kúria,Pekáry-kúria (előtte a Paula-kút) Prónai-kúria Szemere – Keiner-kúria Kovásznai Kovács-kúria

Az 1900-as években kedvelt nyaralóhely a pesti felsőközéposztály számára.Egykor különleges helyi épíésű villáik többsége ma már erősen átalakítva látható.

emlékmű

Trianoni Krisztus-szobor

II. Világháborús emlékmű

emlékmű

Szemere Pál szobra

temető

Református temető

természetjárás

Apáca-hegy sétaútjai

Pécel szülötte Szemere Pál író (1785-1861) és esztéta 1848-as honvédsírok, Szemere Pál sírja 3 országos turista útvonal vezet át a városon A magyar történelem jelentős évfordulóira emlékeztető szobrok, rendezvényhelyszní

történelmi kilátó AKTÍV TURIZMUS KULTURÁLIS TURIZMUS ESEMÉNYEK

emlékhely, Milleniumi Szoborpark az Apáca-hegyen

lovaglás

Kishársasi Lovarda

történelmi

Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről -március

/

lovasrendezvény Helység

Vonzerő jellege gasztronómia, bor

Fáy Napok – április utolsó hétvégéjén Megnevezés Vonzerő egyedi értéke Ráday Kultúra- és Borünnep

82

regionális regionális regionális országos regionális regionális

helyi

regionális Vonzerő hatóköre regionális

SZADA

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

Műterem

Lakóház síremlék síremlék kúria

emlékmű templom templom Helység

Vonzerő jellege múzeum

Székely Bertalan műterme Schulek Frigyes tervezte a magyar történelmi festészet kiváló mesterének műtermét, amely ma a kortárs-festők galé-riájaként időszaki kiállítások, művészeti találkozók színhelye Székely Bertalan A festő alkotásainak Műteremház másolatai, rajzai, évente új tárlat. Székely Bertalan siremléke Bory Jenő készítette a református temetőben álló sírszobrot. Rudnyánszky-kripta A Rudnyánszky-család kápolna-kriptája a katolikus temetőben Grassalkovich-kúria 1820 körül épült, klasszicizáló stílusú földszintes épület, ma Faluház Hősi emlékmű A Grassalkovich-kastély kertjében ,1937-ből Római Katolikus templom Barokk templom 1794-ből, oltárképét Than Mór festette. Református templom Schulek János tervei alapján, 1928-ban épült Megnevezés Vonzerő egyedi értéke Tájház

83

országos

országos országos helyi

helyi helyi helyi helyi Vonzerő hatóköre

Gazdag anyag a Galga-mente regionális néprajzából.

AKTÍV TURIZMUS

VALKÓ

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

természet-járás

Margita-kilátó

lovaglás

Lovasbázis

történelmi művészeti

Tavaszi Emlékhadjárat -április Székely Bertalan Nap

folklór, bor

Szüreti nap

templom

Szent Mihály római katolikus templom "Vadászkastély"

vadászház

vallási jelkép emlékhely emlékmű erődítmény Helység

Vonzerő jellege TERMÉSZETI ÖRÖKSÉG

Nepomuki Szent János szobra Sisi emlékhely a Juharfai háznál Hősök szobra - szoborkert Csörsz árka Megnevezés

természetjárás

Valkói erdőség

84

Margita - a Gödöllői dombság legmagasabb pontja országos (344 m).Körpanoráma. Szadai Lovasfarm regionális helyi Évente új kiállítás Székely Bertalan emlékére

országos regionális

1816-1820 között épült, klasszicista stílusú Erzsébet királyné pihenőhelye lovaglásai/vadászatai színhelye Az isaszegi út mentén álló szobor 1774-ben készült Erzsébet királyné magányos sétáinak kedvelt célpontja Az I. Világháborúban elesett hősök emlékére, Lukácsi Lajos műve Ókori erődrendszer a IV.századból Vonzerő egyedi értéke

helyi

Kijelölt túraútvonalak, túrázási lehetőség

országos

országos helyi regionális helyi regionális Vonzerő hatóköre

AKTÍV TURIZMUS

vadászat

Vadászkastély

Vadászturizmus

horgászat

Hogásztó

Horgászturizmus

aktív pihenés

Szabadidőpark

Térjátékok, focipálya, padokasztalok, tűzrakó helyek helyi

Valkói Nyugdíjas Klub

Valkói hagyományőrzés dalban és táncban

NÉPHAGYOMÁNY népdal, néptánc KULTURÁLIS TURIZMUS, ESEMÉNYEK

közösségi közösségi

Együttese Falunap-Majális Szent Mihály-napi búcsú szeptember 29.

VÁCSZENT- ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG LÁSZLÓ

templom

Szent László római katolikus templom

vallási jelkép

Nepomuki Szent János szobra

népi ház

emlékmű Helység

Vonzerő jellege AKTÍV TURIZMUS

I. Világháborús emlékmű Megnevezés

horgászat

Egész napos, szórakoztató rendezvény, minden korosztálynak Ünnepi szentmisével és körmenettel keződődő egész napos szórakoztató progam XVIII. századi műemlék, a közelmúltban felújítva

helyi

helyi regionális helyi helyi

A templomkertben álló helyi szobor 1777-ben készült. gazdagon faragott faoromzatos, házak: Kossuth helyi utca, Hársfa utca,Erdő utca, Petőfi utca stb. Kőrösfői Kriesch Aladár helyi műve Vonzerő egyedi értéke

Vácszentlászlói víztározó

Vonzerő hatóköre regionális

40 hektáros horgásztó 85

zártkörű

KULTURÁLIS TURIZMUS ESEMÉNYEK

közösségi

helyi közösségi

ZSÁMBOK

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

Szent László nevű települések találkozója

országos

múzeum

Lapu Istvánné Falumúzeum

A zsámboki népi építszeti hagyományokat tükröző parasztházban berendezett, Lapu Margit néni gyűjtéséből országos származó, gazdag néprajzi gyűjtemény.

templom

Szent Erzsébet római katolikus templom

XVIII. századi barokk, Szent Erzsébetet magyar ruhában ábrázoló, rokokó oltárképének modellje Mária Terézia volt Műemlék 1842-ből

szobor emlékmű

Helység

Falunap

/

Nepomuki Szent János szobor

helyi

Az 1848-49-es A Zsámbokon és a turai Szabadságharc emlékműve csatában elesett honvédek emlékére

Vonzerő jellege

Megnevezés

Vonzerő egyedi értéke

NÉPHAGYOMÁNY népdal, néptánc

Zsámboki Népi Együttes Zsámboki Asszonykórus „Új Gyöngyösbokrétás” néptánccsoport

A több generációs együttes gyűjti, feleleveníti és továbbadja a zsámboki hagyományokat.

86

helyi

helyi Vonzerő hatóköre regionális

KULTURÁLIS TURIZMUS ESEMÉNYEK

népszokás

Zsámboki lakodalom

folklór, gasztronómia

„Lecsót a keceléből”

folklór, bor

Szüreti felvonulás

/

87

Színes, látványos turisztikai program,a hagyományoknak megfelelő rigmusokkal, énekkel-tánccal, ételekkel. A országos régi lagzik hangulatát felelevenítő, néprajzi hitelességű népszokásbemutató. A falu mezőgazdasági hagyományaira épülő 2 napos rendezvény: csigatészta- és, kemencés lángos készítés, lecsófőző verseny 50 bográcsban, népi regionális kismesterség-bemutatók, vásár. Néptánc-zsámboki viseletben, a második nap szórakoztató programok minden korosztálynak. Színes, látványos szüreti felvonulás zsámboki népviseletben, menettánccal. helyi lovaskocsikkal a főutcán, a dalra-táncra a vendégek is

1.7.2. A Gödöllői Kistérség vendéglátása A Kistérség vendéglátása ma még nem egységes színvonalú, a legnagyobb fejlődés a Kistérség központi városában, Gödöllőn ment végbe az elmúlt 20 évben. A hetvenes években igényes vendéglátóhelyként jószerivel csak a Rézgombos Éttermet és a Halászcsárdát lehetett említeni, mára már - köszönhetően a városi lakosság és az üzleti pezsgés nyújtotta keresletnek, a vállalkozói kezdeményezéseknek és a kapcsolódó szakképzettségnek – 20-30 étterem, kávéház működik. A turisztikai attrakciók közelében található, hangulatos, többnyelvű étlappal rendelkező egységek száma azonban alacsony. Érdekes módon a legszínvonalasabbak (Kiskastély, Napsugár, Szélkakas, Sziget) nem kapcsolódnak térbelileg sem a fő attrakciót jelentő Királyi Kastélyhoz, sem a város főteréhez, azaz a gyalogos turista számára nem kerülnek „képbe”. Valóban, megállapítható, hogy – értékelve a városi éttermek vendégösszetételét – e vállalkozások vendégforgalmuk jelentős részét nem a turizmusból és különösen nem a külföldi turisták ’a la carte’ vendégként való megjelenéséből nyerik. Nagyobb megrendelést a turistaforgalom körében, rendezvényekből -a Kastélyban zajló eseményekkel, rendezvényekkel, esküvőkkel összefüggő fogadások, díszvacsorák, továbbá a SZIE rendezvényeinek vendéglátás-igényei biztosítanak. E forgalomból az említett helyszínekkel szerződésben álló vendéglátói kör részesül. Korábban a Királyi Kastéllyal kizárólagos szerződésben álló fővárosi catering-cég élvezte a hegemóniát, mely a drága áraknak köszönhetően partnervesztést is okozott, mára ezt egy versenysemlegesebb, nyitottabb szolgáltató-választás váltotta fel. Mindazonáltal a fő városi attrakciót jelentő Királyi Kastély- Szabadság tér- Városi Múzeum körzetében is vannak színvonalas éttermek, többnyelvű étlappal, hazai- és helyi specialitásokkal. (Kastélykert, Szélkakas, Galéria, Erzsébet Királyné Szálloda). Új színfolt a nemzetközi vendéglátási trendbe illeszkedő színvonalas, snack-et is kínáló kávéház, a Solier, és a Tűztorony, valamint a Corall pizzeria. Gödöllőről kilépve találkozunk a már említett egyenetlenséggel. A többi tizenegy településen kevés, igazi vendéglátásra berendezkedett éttermet találunk ugyanakkor a csömöri Zöldfa étterembe Budapestről is kijárnak vendégek.

88

Kistarcsán a Nosztalgia vendéglő is ezt a hagyományt folytatja, Kerepesen a Patkó csárda kínál lehetőséget, Isaszegen a Csata Panzió és Étterem jelent üde színfoltot. Ugyanitt a település határában, a halastavak közelében található a Káposztás vendéglő. Pécelen, az új tulajdonos rendezvények szervezésével tervezi a vendégszámot növelni az amúgy jó adottságú Kastély étteremben. Szada határában, az országút mellett álló Borostyán étterem és a jól kijelzett Bika étterem látogatottsága is változó. Vácszentlászlón a panzió - az isaszegi Csata Panzióhoz - hasonlóan, elsősorban munkásszállásként működik, ehhez képest színvonalas pizzeriával. A felsorolt vendéglátóhelyek vendégeinek döntő többsége helyi illetve hazai, ami a Kistérség kirándulóturizmusára tett megállapítást erősíti azzal, hogy a külföldi turisták a korábban külön kiemelt, nagy látogatottságú attrakciókon kívül máshova nemigen jutnak el, így keveset költenek a térségben. A közeli környéken a magyar vendéglátás hagyományaihoz hű, a vidék gasztronómiáját kínálni igyekvő, másfelől a modern konyha és éttermi szolgáltatások stílusában szolgáltató éttermek találhatók Bagon, Domonyban, Fóton, Mogyoródon és Veresegyházon is.

1.7.3. A turizmus a Gödöllő Kistérség intézményrendszerében Turisztikai szakember-ellátottság A Gödöllői Kistérség településeinél - beleértve a 4 várost is - idegenforgalmi referens 2008.augusztus 1-ig nem dolgozott. Gödöllőn a városvezetésben több - a turizmus gazdaságiszakmai

összefüggéseit

jól

ismerő,

innovatív

szakember

tevékenykedik,

azonban

tevékenységük alapvetően nem a turizmus fejlesztési-, menedzselési- és marketingirányítási tevékenységére irányult, e terület csak ’ad hoc kérdések’ menedzselésére szorítkozott. Megjegyezzük, hogy turisztikai oktatás és képesítésre a SZIE idén kapott akkreditációt, a képzés jövőre indul el. Gödöllőn oktatási vállalkozások keretében tartanak idegenforgalmi képzést, a Kastélyban pedig a saját idegenvezetők/tárlatvezetők felkészítése folyik. 89

Gödöllő 2008. augusztusától - a város idegenforgalmi szolgáltatásainak promótálásáért, az információs munka alapjainak lefektetéséért felelős munkatársat vett fel, aki korábban a térségi Tourinform iroda vezetője volt. A professzionalitás szükségességét visszaigazolta a vendéglátós szakemberekkel folytatott beszélgetés, melynek egyik visszatérő témája volt a jól képzett szakemberek hiánya.

A Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása A Gödöllői statisztikai kistérség 12 önkormányzata, a közszolgáltatásokhoz való minél teljesebb hozzáférés, forrásaik együttműködéssel történő minél optimálisabb felhasználása céljából, társulásra lépett. Együttműködésük fő területei a területfejlesztés, közegészségügy, közoktatás és a turizmusfejlesztés. A turizmusfejlesztés területén még operatív intézkedések nem születtek, de létrejött a Turisztikai Bizottság és meghívásos pályázat keretében megbízást adtak (a jelen munka tárgyát képező) turizmuskoncepció elkészítésére. A közelmúltban a Kistérség turisztikai bemutatását szolgáló DVD-t adtak ki, nyomtatott kiadványra is sikerrel pályáztak. GKRTE A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület 1995-ben jött létre a régió önkormányzatai-, civilszervezetei-, vállalkozásai- és magánszemélyei révén a térség természeti és kulturális értékeinek megismertetése, idegenforgalmi kínálatának feltárása, rendezvények szervezése céljából, felvállalva a segítségnyújtást a környék turisztikai létesítményeinek hasznosításához, kiadványok megjelentetését-, terjesztését, kiállításokon való részvételt, turisztikai szolgáltató iroda létrehozását. A Királyi Kastély megnyitásához kapcsolódva az Egyesület kezdetben nagy lelkesedést váltott ki és jelentős energiákat tudott mozgósítani a vállalkozók és civilek, s az érintettek körében, ez azonban az évek során elapadt és sokan távoztak vagy passzívvá váltak. Az Egyesület kezdetben úttörő kezdeményezést jelentett a sokszereplős térségi összefogásra és együttműködésre, később azonban ez az együttműködés erősen formalizálódott. Az Egyesület látványos, szakmailag színvonalas kiadványokat jelentet meg, honlapot üzemeltet, 2 irodát tart fenn. Jelenleg 170 tagja van, köztük 20 önkormányzat. 90

Tevékenységük évről évre egyre inkább a turisztikai információ- és marketing területére összpontosított. A tagság kisebb része kivált, a megmaradt tagság elégedettsége az Egyesület munkájának hatékonyságával kapcsolatban igen megoszló. Kiadványaik továbbra is színvonalasak, azonban a turisztikai termékek korszerű piacra vitele már nem jelentheti domináns módon az írott kiadványok amúgy nem hatékony fogyasztóhoz juttatását. Az eseménynaptár sokszor elavult elemeket tartalmaz, a betett programok igen eklektikusak. Kérdéses az is, hogy ezek a kiadványok miként hasznosultak, eljutottak-e, eljutnak-e a megfelelő csatornákon keresztül a potenciális látogatókhoz. Honlapjuk keresőprogramja sokszor nem segít érdemben a keresett létesítmény megtalálásában. Az Egyesület által fenntartott 2 iroda közül az egyik olyan helyszínen található, hogy nem képes turisztikai információs szerepet betölteni. Sikeres uniós pályázataik nem hoztak érzékelhető forgalmat a Kistérségnek. Mindazonáltal, a térség piaci viszonyait jól ismerő vezetése révén, az Egyesület marketingmunkája többeknek segítséget jelentett, miközben – sikertelen integrációval és nem megfelelő munkamegosztással - egysíkúvá is tette az ideális viszonyok között többpólusú, a köz- és a magánszereplők összefogásán alapuló, korszerű turizmusmenedzsment gyakorlatát. Civil szervezetek A Gödöllői Kistérség turisztikai fejlesztésében érdekelt szervezetekről is említést teszünk e körben, mivel azok részt vállalnak a turizmus szervezésében, továbbá turisztikai fejlesztést célzó pályázat beadásakor velük együttműködve - az Európai Uniós elvárásokhoz hűen – jobb eséllyel lehet forrásokhoz jutni. A Gödöllői Kistérség jelentősebb civil szervezetei közül az alábbiak tevékenysége kapcsolódik szorosabban a turizmushoz: Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete, Sisi Baráti Kör, Gate Zöld Klub, Kistarcsai Kulturális Egyesület, Margita 344,2 Turisztikai Egyesület, Gödöllői Városvédő Egyesület, Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület stb

1.7.4. Turistainformáció 91

A Gödöllői Kistérségben a turisták informálását a „Tourinform Gödöllői Régió” iroda látja el 1997 óta, a Királyi Kastélyban. Az iroda tagja a Tourinform irodák országos hálózatának, mely a magyarországi turista-információ negyedszázados múltra visszatekintő intézményrendszere és jelenleg 145 irodát számlál. A Tourinform irodákban - melyek az ország-marketing szempontjából a Magyar Turizmus.Zrt. (Mt.Zrt.) belföldi hálózatának tekinthetők - közvetlenül tájékozódhat a turista a település, az adott régió, sőt az egész ország turisztikai kínálatáról. Az irodák idegen nyelven is beszélő munkatársai tájékoztatást adnak a szálláshelyekről, vendéglátóhelyekről, közlekedésről, programokról, látnivalókról, szolgáltatásokról. A vendég itt juthat hozzá ingyenes turisztikai kiadványokhoz, vásárolhat térképeket, útikönyveket, turisztikai kártyákat, képeslapokat, lefoglalhat helyi turisztikai programokat és szálláshelyeket, jegyet válthat különféle rendezvényekre. Az irodák feladata a Nemzeti Turisztikai Információs Adatbázisnak (az ország első, 1995 óta működő, legszélesebb körű és a külföldiek körében is leginkább ismert turisztikai adatbázisa) aktuális adatokkal történő feltöltése. Ehhez az iroda munkatársai napi kapcsolatot tartanak a település turizmusban érdekelt szolgáltatóival: szálláshelyekkel, vendéglátó-egységekkel, programgazdákkal. A gödöllői iroda az Mt. Zrt. besorolása szerint térségi információs- és marketing iroda, a napi információs munkán túl feladatát képezi a marketing-feladatok ellátása is. Tevékenysége alapvetően 5 feladat köré csoportosul: 1. információadás, 2.szolgáltatások közvetítése, 3. kiadvány- és ajándéktárgy-értékesítés, 4. adatbázis-építés, 5.marketing-munka. Ha az iroda munkáját a 2007 júliustól 2008 júliusig terjedő időszakban, feladatonként vizsgáljuk, 1 évre vonatkozóan kapunk áttekintést a város turisztikai értékei iránt érdeklődő célcsoportokról.

Információadás A TOURINFORM iroda információ-adó tevékenysége elsősorban a személyes, másodsorban az e-mail és csak harmadsorban a telefonos információadás útján valósul meg. A Kastélyba 92

érkező turisták adják a vendégkör 90 %-át, a helyi- vagy környékbeli lakosok érdeklődése elenyésző. A turista-csoportok legnagyobb részét budapesti irodák szervezik, a fővárosba érkező vendégek kiránduló-programjaként. A küldőországok: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Japán, egyre több a kínai és orosz turista is. A magyar csoportok többsége vidéki klub, közösség. Az egyéni látogatók megoszlásánál is dominálnak a mediterrán országok, akik folyamatosan hiányolják a nemzeti nyelvükön történő információadást mind szóban, mind a prospektusok szövegében. A Tourinform iroda forgalmának mérésére a Mt. Zrt. forgalomszámláló működtetését írja elő, ennek adatai szerint a napi forgalom 120-2.500 főig terjedt, éves szinten meghaladta a 62.000 főt. Szolgáltatás-közvetítés A szállás iránt személyesen érdeklődők (párok, kisgyermekesek) elsősorban hétvégére, 1-2 éjszakára keresnek olcsó kategóriájú szállást, reggelivel. A 2008 tavaszán bevezetett on-line szállásfoglalási rendszer nem jelentett többletforgalmat a szállásfoglalás terén. Az éttermi szolgáltatások iránt is jelentkezik igény a Tourinformnál, elsősorban az egyéni vendégek részéről. Keresnek „egy jó éttermet”, lehetőleg a közelben, ahol a magyar konyha híres ételeit kóstolhatják meg. A közlekedési szolgáltatások iránti igény elég korlátozott: Budapestre induló transzferen kívül más nem merült fel 1 év alatt. Annál több az információt kérő, „a kastélyon kívül még mit lehet megnézni Gödöllőn ?” t típusú kérdés, illetve az északi desztináció: Eger, Hollókő felé átutazóban lévő turisták szálláskereső és elsősorban a közlekedésre vonatkozó kérdése. Akik már tudnak valamit Gödöllőről, az eljutás iránt érdeklődnek. Keresett célpontok: a Művésztelep, Méhészeti Múzeum, Arborétum, Amerigo Tot-dombormű az Egyetemen. Amikor kiderül, hogy Máriabesnyőre milyen körülményes eljutni (ritka buszjárat ), inkább lemondanak róla. A vendégek informálása nemcsak szóban, de e-mailek, levelek útján is történt, a szétosztott több ezer prospektus révén írásban is kaptak információt a Gödöllői régióról, Budapest környékéről és Magyarországról.

Értékesítés

93

Az értékesítésre kerülő termékek meghatározásánál figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy az iroda a Kastély ajándékboltjával szemben helyezkedik el, így a kialakított árukészletben olyan egyedi termékek szerepeltek, amelyekre már volt nemzetközileg is kialakult kereslet, de nem volt megfelelő minőségű termék – így lett sikeres az egyedi technikával készült, a Grassalkovich-kastélyt ábrázoló hűtőmágnes, több változatban -

céltudatos marketinggel lett kialakítható az igény: így született a „kastélytündér” (idegen nyelveken kastélyangyalka) a termésekből kézzel készített, ötletes figura 20 változatban: nagy sikere volt, tucatjával vitték.

-

egyedi, gyümölcsből készült desszertek, különleges csomagolásban.

-

a turisztikai irodalom körébe tartozó térképek az ország nagyobb térképkereskedőjétől,

a

Térképvilágtól

kerültek

beszerzésre,

nemzetközi

top-

minőségben.

Adatbázis-építés Az iroda kötelező feladatai közül ez volt a legnehezebben megvalósítható, tekintve az 1 fős létszámot. A Tourinform irodákban bevett gyakorlat, hogy a szolgáltatók maguk jelentkeznek az ingyenes reklámért, de ez az információáramlás Gödöllőn nincs meg az iroda irányában. Marketing-munka Az iroda ráépült a Magyar Turizmus Zrt. marketing-munkájára és kihasználta a Tourinform irodahálózatban rejlő kommunikációs lehetőségeket: eseményeket, híreket, aktualitásokat továbbított az MTV1-en jelentkező Programajánló műsornak, az „Itthon otthon van” újságnak, a turizmus-szakmát informáló „Turizmus Bulletin” napi, 11.000-es példányszámú hírújságnak és a 145 Tourinform irodának. Turista-irányítás Turisztikailag exponált, illetve magát turisztikailag is pozicionálni kívánó területekre jellemző, ilyen helyen „elvárható” tájékoztató rendszer a Kistérségben nem figyelhető meg. Az attrakciók megtalálhatósága minden elképzelhetőnél alacsonyabb fokú. Egyedül 94

Vácszentlászló mutat kedvező képet: településük nem nagyszámú látnivalója, intézményetetszetős táblarendszerrel nyújt információt az eligazodásról.

1.7.5. A turisztikai marketing helyzete a Gödöllői Kistérségben A Gödöllői Kistérség helye az ország-marketingben A turisztikai régió-felosztás szerint a Budapest-Közép-Dunavidékhez tartozó terület, a turisztikai ország-marketingért felelős Magyar Turizmus Zrt. Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Marketing Igazgatósága által 2006-ban kiadott régiós prospektusban „Gödöllő és környéke” névvel szerepel. A szép kiállítású prospektus Gödöllő, Máriabesnyő és Isaszeg nevezetességeit részletesen ismerteti, 1-1 mondatot szán Szárítópusztára, Szadára, Zsámbokra, megemlíti Kerepest, Nagytarcsa falumúzeumát és a Kistarcsai Napokat. Ennél is szűkszavúbb a Magyar Turizmus Zrt. on-line marketingjét jelentő www.itthon.hu honlap, amelyen csak a Gödöllői Királyi Kastély jelenik meg, mint a főváros körüli „különlegességek” egyike. Pest megye turisztikai honlapja, a www.tourinform.pestmegye.hu weboldalon széleskörűen és sokoldalúan bemutatja a Kistérség településeinek turisztikai kínálatát, ha nem is minden esetben naprakészen. A vállalkozási alapon működő turisztikai honlapok közül a két legismertebb és a turizmusszakmában legelfogadottabb a www.vendegvaro.hu a leghitelesebb, tartalmában szakszerű ismertetést ad a 12 település műemlékeiről, azonban itt is vannak módosításra szoruló adatok, megfogalmazások. A www.iranymagyarorszag.hu, weboldal az egyes településekről nagyon eltérő információt közöl. Részletesen ismerteti Csömör, Gödöllő, Isaszeg, Pécel, Szada, Vácszentlászló nevezetességeit és turisztikai szolgáltatóit, pár mondatos leírást tartalmaz Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Zsámbok helységekről, Dány és Valkó esetében viszont, a helységnév-megjelölés mellett csak a környező települések távolságát adja meg. Jelenleg a Gödöllői Környéki Turisztikai Egyesület (GKRTE) végez marketing-tevékenységet a Gödöllő környéki települések propagálására. 95

Ennek során: 

Honlapot üzemeltet www.gkrte.hu domain-névvel, amelyen teljes körű turisztikai kínálatot nyújt az egyesület tagságához tartozó településekről.



Évente 2 kiadványt jelentet meg (magyar, német, angol nyelveken) - Gödöllő környéke eseménynaptára - Gödöllő környéke programajánlata címmel



Kiállítóként vesz részt az évente megrendezésre kerülő rendezvényeken: - UTAZÁS turisztikai kiállításon (Budapest, március) - Regionális Főzőnap és Vadászverseny (Fót, Somlyó-tó, május) - Egyházi- és Világi Borok Versenye (május, változó helyszín) - SzeptEmber Feszt- Nagybudapesti Pörköltfőző Verseny és Fesztivál, (Budapest, szeptember)



Tagsága részére rendszeresen szakmai programokat szervez tájékoztatás céljából, meghatározott tematika alapján meghívott előadókkal



Információszolgálatot lát el, két irányban, két irodában: - a turisták részére a Gödöllői Királyi Kastélyban lévő Tourinform irodán keresztül, - saját tagsága részére, információs- és szervezőközpontként, a Patak téren.



Aktív pályázati tevékenységet fejt ki az egyesület működtetéséhez szükséges anyagi források megteremtése céljából

A GKRTE marketingmunkájának erőssége az a következetes szervezői munka, mely a tagság összetartására és a honlap üzemeltetésére koncentrál. Így az egyesület belső PR-je magas szintű, a törekvés a honlap minél szélesebb körű tartalommal történő megtöltésére elismerésre méltó. Ugyanakkor a piacra koncentráló termékfejlesztő munka nem érhető nyomon az egyesület tevékenységében. A fentiekből következik, hogy a Gödöllői Kistérség bevezetése Magyarország turisztikai piacára, a közeljövő feladata. 96

1.8.

SWOT - elemzés

A Kistérség turisztikai kínálatát és helyzetét az alábbi SWOT elemzéssel foglaljuk össze. ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

kulturális örökségek (egyházi, építészeti, az örökség-kastélyok felújításra várnak művészeti)

a fejlesztések jelentős forrás igénye

parkok

a közlekedés környezeti problémái

a SZIE létesítményei, programjai

helyi utak túlterheltsége

zöld gyűrű, erdők

a területek rendezetlen tulajdonviszonyai

Sisi,

alacsony együttműködési szándék

Királyi Kastély nemzetközi ismertsége

a térség nem jegyzett a turizmusban

jó elérhetőség

önkormányzati forráshiányok

még élő falusi hagyományok

elkerülőutak hiánya

képzett lakosság

a turistainformáció gyenge

az agglomeráció befektetési terület

minőségi szálláshelyek hiánya

lovastanyák, horgásztavak a szecesszió divatja LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

a főváros közelsége

nem jön befektető

beruházó tőke érdeklődése

elszabadult energiaárak

új élményekre éhes társadalmi rétegek fejleszthető területek rendezetlen élménytársadalom

tulajdonviszonyai

kihasználatlan termálvíz

EU-s és más fejlesztési források nem

menedzsment-szervezet igénye

jutnak ide

épülő autópályák közelsége

halasztott autópálya- és elkerülő út

a Turisztikai Desztináció Menedzsment fejlesztések Szervezet dinamizáló szerepe

ökológiai veszélyhelyzet a Rákos-patakon

csatlakozás Budapest marketingjéhez

és a horgásztavakon a nem összehangolt fejlesztések túlkínálatot eredményeznek nemzetközi gazdasági válság elhúzódása

97

A Gödöllői Kistérség turisztikai helyzetét, a szokásos SWOT elemzésen túl, az előnyök és hátrányok

alábbi

szempontrendszer

szerinti

értékelésével

is

szükségesnek

tartjuk

összefoglalni: Előnyök, melyeket a turizmus - jelenlegi helyzetében- a helyi társadalmi-gazdasági környezetben kifejtett, 1-3 skálán értékelve: 1 = alacsony szinten,

2 = közepes mértékű

határozatlanul jelentkezik A turizmus a hozzájárult a Kistérség értékei

3 = magas hatásfokkal jelentkezik

1, kivéve a Királyi Kastély

(természeti-, művészettörténeti-, népi hagyomány) bemutatásának finanszírozásához Új munkahelyeket teremtett Serkentette a vállalkozások alapítását Növelte a helyi adóbevételeket Új piacot teremtett a mezőgazdasági

1, kivéve a Királyi Kastély 1 1 1

termelőknek Hozzájárult a helyi lakosság által is használt

1

szolgáltatások fejlesztéséhez A problémák, hátrányok megjelenése a helyi társadalomban, gazdaságban a turizmus jelenlegi helyzetében a Kistérségben: Környezetszennyezés / levegőszennyezés,

2

szemetelés Zsúfoltság Természeti-, művészeti attrakciók leromlása Hagyományok kiárusítása, devalválódása

2 1 1

Fentiekből az látható, hogy a turizmus előnyei nem bontakoztak ki kellőképpen, de éppígy a hátrányok - melyek korszerű és fenntartható fejlesztéssel létrehozott turisztikai kínálat esetén elkerülhetők - nem jelentősek. Összességében, a kiinduló helyzet, amelyről a Kistérség turizmusának el kell indulnia: magas vonzásértékű adottságok, alacsony de facto vonzással, gyenge turisztikai infrastruktúrával, a meglévő attrakciók nem megfelelő bemutatási technikájával és hiányos marketingmunkával. 98

A vonzerők nincsenek termékké formálva, alig van élő kapcsolat a turizmusban érdekelt szereplők között. A turisztikai koncepció kidolgozásának igénye, a megfelelő szervezeti háttér létrehozására tett erőfeszítések, a szolgáltatók közötti kapcsolat kiépítésére irányuló szándék, mind-mind annak a jele, hogy a Kistérség vezetői felismerték a turizmusban rejlő lehetőségeket.

99

II. RÉSZ 2. A Gödöllői Kistérség Turizmusfejlesztési Stratégiája 2.1.

A turisztikai fogadóterületek életciklusai

A Gödöllői Kistérség - turisztikai szempontból - még nem tekinthető fejlett területnek, épp ezért a konkrét fejlesztési irányok és stratégia javaslatok előtt érdemes azt végiggondolni, hogy a turizmus fejlesztésével milyen változást hozhatnak a következő évtizedek. A turisztikai területek életciklus modellje ad előrejelzést arról, hogy azokon a területeken, ahol turisztikai fejlesztés indul, milyen várható, modellezhető fejlődési szakaszok írhatók le. Ez a modell természetesen nem fogja leírni egy terület - esetünkben a Gödöllői Kistérség -valóságos fejlődésmenetét, de szempontokat adhat a hatások előzetes felbecsüléséhez és a továbbgondolkodáshoz. A Gödöllői Kistérség az alábbi életciklus-elmélet szerint jelenleg a ’bekapcsolódási’ szakaszban van és prognosztizálható, hogy a következő 10 évben egy jelentős fejlesztési szakaszon fog keresztülmenni. Ennek megvalósulása azonban sok tényező függvénye, ezért egy megfogalmazott stratégia segítheti a jövőbeni fejlesztéseket térségi szinten is összehangolni és egyeztetni. A turisztikai termékek- és kínálat földrajzi helyhez kötöttsége a turizmus különös jellegzetessége. A turizmusnak egy adott területen történő megjelenésére és fejlődésére leggyakrabban Butler életciklus elméletével (14) lehet magyarázatot adni. Ő az idő és a turisták számának koordinátarendszerében mutatja be a turisztikai fogadóterületek különböző fejlődési fázisait. Az idő és a turisták számának alakulása fontos változók, amelyekkel a fejlődés fázisai könnyen meghatározhatók. Butler az elméleti görbéjén hat hipotetikus szakaszt különböztetett meg. Az első kettő a felfedezés és a bekapcsolódás szakasza. A felfedezés szakaszra a turisták kis száma jellemző, amikor a látogatók számára még nem állnak rendelkezésre külön lehetőségek, szolgáltatások, 100

kényelmi eszközök. Az ilyen terület különösen vonzó turisztikai célterület lehet, mivel a helyi élet még nem, vagy alig változott, nem rendelődött alá a turizmus szolgálatának.

A bekapcsolódási szakaszban néhány helyi vállalkozó bizonyos lehetőségeket biztosít elsődlegesen vagy kizárólagosan turistáknak. Ebben a szakaszban a szervezett turizmus kialakulása figyelhető meg, habár a helyi kultúrával és élettel még sok szálon összekapcsolódik. A fejlesztési szakaszban már jelentősen változik a helyi emberek szerepe. A helyi bekapcsolódás és ellenőrzés jelentősen visszaesik. Ekkor már a természeti- és kulturális vonzerők speciális piacravitelére kerül sor, és az eredeti vonzerők mellé új, ember alkotta importált vonzerők, lehetőségek kerülnek. Jelentős változások következnek be a térség fizikai megjelenésében és feltételezhető, hogy e változások nem mindegyikét fogadja jó szívvel a helyi lakosság. A megszilárdulási szakaszban a turizmus már teljes mértékben rányomja bélyegét a település és a vonzerők életére. A turisták száma még abszolút értelemben növekszik, de a növekedés üteme már csökken. Azok a helyi állampolgárok, akiknek nincs közük a turizmus-vállalkozásokhoz, ebben a szakaszban erős ellenérzéseket és ellenvéleményt kezdenek kifejteni a turizmussal és hatásaival kapcsolatban. Ez annak tudható be, hogy cselekvési szabadságukban érzik megkurtítva magukat, mert bármely területen konfliktusba kerülhetnek a turizmus fejlesztésével. A megszilárdulási szakasz utáni következő fázis a stagnálás szakasza. Ilyenkor a szóban forgó terület már kevésbé vonzó egy új turisztikai célterülethez képest és egyre inkább csak a visszatérő látogatásokra hagyatkozhat. Jelentős turista kapacitások feleslegessé válnak, és nagyobb erőfeszítéseket fordítanak marketingre, hogy fenntartsák a turisták beáramlását a térségbe. A hanyatlási szakasz következik ezután, amelyben a korábbi növekedésnek már vége, és jelentősen változik a turizmus jellege is. Ha a célterület könnyen elérhető, akkor az egynapos vagy hétvégi turizmus válik uralkodóvá, egyre több turisztikai helyszín kerül a helyiek kezébe a csökkenő ingatlanárak következtében. Lehetséges, hogy ezt követi egy 101

megújulási szakasz, amikor a térség kínálata és vonzerői jelentős változáson mennek keresztül.

102

Fejlesztési alternatívák a Kistérség számára A helyzetelemzésben bemutatott turizmus-trendek általánosságban már elegendő érvet szolgáltatnak annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy vajon szükség van-e egyáltalán arra, hogy turizmusfejlesztésben gondolkozzanak a Gödöllői Kistérség települései? Azon túl, hogy a kistérségi fejlesztési stratégia is elsőbbségi területként jelölte meg a turizmus fejlesztését, érdemes tekintetbe venni néhány sajátos körülményt, amely a Gödöllői Kistérség turizmusának fejlesztése mellett szól. Földrajzi fekvés A fővároshoz való közelség kitűnő lehetőséget kínál, ugyanakkor nagy kihívást is jelent, hiszen a világvárosban és környékén óriási a kínálat is. Ebben a hatalmas versenyben kell megtalálni azt a vonzerőt, amely igazi turisztikai termékké fejlődve, képes vendégeket vonzani és bevételt jelentő munkahelyteremtő szolgáltatássá válni a helyiek számára. Gödöllőn kívül jelenleg nincs számottevő turisztikai vonzerő-együttes a kistérségben, ezért itt nemcsak arról van szó, hogy egy meglévő lehetőséget kell fogadóképessé fejleszteni, hanem a legtöbb helyen „ki kell találni a települést”, mint idegenforgalmilag vonzó helyszínt Területi, közigazgatási besorolás is fontos szempont a Gödöllői Kistérség stratégiai céljainak és a fejlesztés elsőbbségi területeinek kijelölésénél. A Kistérség 12 településéből 8 a budapesti agglomerációhoz tartozik, 4 település pedig egyelőre még azon kívül esik. Az agglomerációs településekből 4 közvetlenül is határos és szinte összenőtt Budapesttel. Az agglomerációs terület olyan befektetési célterületnek számít, ahova „bármikor bejöhet” olyan befektetési helyszínt kereső vállalkozás, amely - többek között - a szabadidőipar, élménygazdaság területén kíván fejleszteni. E beruházások alapját az ismert budapesti piac közelsége jelenti. Ennek korábbi években megvalósult példái közismertek. (Első közelítésben nehéz lenne olyan turisztikai fejlesztést említeni, amit eleve el kellene utasítani a kistérségben. Nyilván konkrét döntést csak konkrét ajánlat alapján lehet meghozni. Mindenesetre a térség turisztikai befektetők szempontjából, ha azok tisztességes szándékkal jelentkeznek, nyitottnak tekinthető sokféle fejlesztés megvalósítására.)

103

Elérhetőség A turisztikai fogadóterületek fejlesztésének kiemelten fontos kérdése. Az M0-ás körgyűrű és a M31 megépülésével a Gödöllői Kistérség gyakorlatilag valamennyi égtáj felől rendkívül könnyen elérhető lesz autópályán, tehát a budapesti, turizmus-célpontot keresők számára megfontolás tárgyává tehető, hogy kellemes zöld környezetben a térségben foglaljanak szállást és innen fedezzék fel a fővárost, akár tömegközlekedési eszközökkel. Ferihegy elérhetősége szintén 15-20 percre csökken, ami lehetővé teszi a Kistérség számára, hogy egyszerűbb és kényelmesebb utazási- és szállásfeltételek felkínálásával a hazai- és külföldi utazók fogadóhelyévé váljon. A Magyarországról külföldre utazóknak a gépkocsi biztonságos tárolása szintén fontos szempont lehet a Kistérség választásában. Fontos turisztikai vonzerők A térségen belül Gödöllőre jut a turisztikai kereslet mintegy 90%-a. A térség nem tudta eddig megállítani és hosszabb tartózkodási időre csábítani a területen keresztülutazó turistákat. A térségen belül vannak nagyon fontos turisztikai vonzerők, így a Gödöllői Királyi Kastély, a Sisi- kultusz, a szecesszió, az Isaszegi Csata emléke, a Máriabesnyői Kegyhely, Székely Bertalan műterme , melyek hazai- és nemzetközi léptékben is jelentősek. A térség felületének több mint 40%-a erdővel fedett terület, kitűnő levegőminőséggel, mesterséges

tavakkal,

lovaglásra,

természetjárásra,

kerékpározásra

alkalmas

terepviszonyokkal. Ugyanakkor a természeti alapú- és az aktivitásra épülő vonzerők körében inkább spontán fejlődést tapasztalhatunk, a vonzerők állapota és turisztikai termékké fejlesztése kívánnivalókat hagy maga után, jelenlegi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy a turisztikai piacra kerüljenek. Kistérségi együttműködés Ma még kezdeti stádiumban van, amelyre a stratégia készítésénél tekintettel kell lenni. Egyes szolgáltatások kistérségi szintű szervezése elindult, de még jelentős tér van további együttműködések megteremtésére. A Gödöllői Kistérség agglomerációs helyzetéből következik - ahogy azt korábbi anyagok - is megállapítják, hogy a települések Budapesthez 104

kötődése igen erős. Ugyanakkor a települések autonóm döntéshozók, anyagi kondícióik jelentősen különböznek egymástól, eltérő fejlődési pályákon mozognak. A helyi igények és érdekek különbözőek és ezek más-más prioritásokat és feladatokat eredményezhetnek az egyes önkormányzatoknál. A közeljövő teremti meg egy olyan szervezet létrehozását, mely a helyi szereplőket bevonva professzionális szervezője és menedzselője lesz a Kistérség turisztikai kínálatának. Mindezekre figyelemmel kell lenni a közös jövőbeni célállapot és a fejlesztés elsőbbségi területeinek kijelölésekor. Olyan célokat és elsőbbségi területeket kell megállapítani, amelyek ösztönzően hatnak a Gödöllői Kistérség településeire. Bármilyen stratégia megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele az összetartás és összetartozás megteremtése. Annak érdekében, hogy a kistérség kellő súllyal jelenhessen meg a turizmus piacán, vonzerő és fogadókapacitás fejlesztésben meg kell teremteni azt a kritikus tömeget, amely már nem megkerülhető tényezőt jelent.

2.1.1. Lehetséges fejlődési pályák

A fenti feltételekre és megfontolásokra figyelemmel, az alábbiakban több lehetséges fejlődési pályát vázolunk fel. Ezekben a lehetséges fejlődési pályákat és következményeiket próbáljuk leírni. Ezt nem öncélú játékként, hanem a lehetséges alternatívák mérlegelése céljából tesszük annak érdekében, hogy az alternatívák végiggondolása után egy összesített javaslatot fogalmazhassunk meg. „Versenyző” fejlődési pálya Ez a modell a települések önállóságára és önálló döntéshozatali szabadságára épül. Ebben az esetben a Gödöllői Kistérség települései követik saját elgondolásaikat és nem törekszenek a többiekkel egyeztetni. Röviden, ’mindenki azt csinál, amit akar’. Ez a fejlődési pálya a legveszélyesebb: többletkapacitásokhoz, összehangolatlan kínálathoz, konfliktusokhoz vezethet és nem eredményez egy egységes fellépést és megjelenést a turizmus piacán.

105

„Zászlóshajó-társutas” fejlődési pálya E fejlesztési pálya elsősorban a kistérség központi települése, Gödöllő fejlesztéseire épül. A többi település Gödöllőhöz kapcsolódva, egyfajta társutasként fejleszt, de a turizmus számukra nem jelent különösebb prioritást. Gödöllő vonzerői hozzák a bel- és külföldi turistákat és ehhez képest a többi település másodlagos fogadóterületként jelenik meg, elsősorban szolgáltatásokban, de különösebb egyedi arculatot a többi település nem kíván/nem tud felmutatni. Ez az alternatíva így valószínűleg senkinek sem lenne jó. Egyrészt a turizmusban az önálló arculat megmutatása rendkívül fontos, másrészt valamennyi település rendelkezik különböző erősségű vonzerőkkel, amely kistérségi kínálatba foglalva szinergikus hatást válthat ki a turisztikai piacon. Ez a kisebb fejlesztési forrással és kevesebb vonzerővel rendelkezők számára is esélyt teremt, és nemcsak egy településre hagyatkozik a kistérség a fejlesztés területén. Ez nem zárja ki, hogy a marketing esetében ne a nemzetközi vonzásképességű elemekre essék a hangsúly. „Két- vagy többsebességes” fejlődési pálya Ez a fejlődési pálya részben hasonló az előbbi, ’zászlóshajó’ fejlődési pályához és azzal számol, hogy az ’erősebbek’ gyorsabban, a ’gyengébbek’ lassabban fejlesztenek. Vélhetően Gödöllő, Szada, Isaszeg a következő években nagyobb léptékű fejlesztéseket fog végrehajtani, a többiek pedig inkább a fejlesztés feltételeit próbálják megteremteni, illetve kisléptékű fejlesztéseket tudnak meglépni. Ennek a fejlesztési modellnek a valóságban elég nagy a realitása, ugyanakkor azt a veszélyt rejti magában, mint a zászlóshajó koncepció, hogy a jobb lehetőségekkel bírókra hagyatkozik a kistérség turisztikai fejlesztése és a kisebb lélekszámú, illetve források szempontjából kis mozgástérrel rendelkező települések árnyékban maradnak. „Blokk vagy zóna” fejlődési pálya Ez a fejlődési pálya a 3 települési csoportra más-más fejlődési lehetőséget fogalmaz meg. 

Valkó, Dány, Vácszentlászló, Zsámbok – a falusi hagyományokra, életmódra alapozva a klasszikus falusi, öko- és aktívitás turizmus kínálatot épít, horgászattal, lovaglással, természetjárással. 106



Szada, Gödöllő, Isaszeg, Pécel elsősorban a kulturális- és örökségturizmusban és termálturizmusban, aktív- és konferenciaturizmusban fejleszt, és nagyléptékű szállásfejlesztést hajt végre.



Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Csömör pedig témaparkok, teremtett attrakciók, nemzetiségi hagyományok területén jelöl ki fejlődési irányokat és készít elő fejlesztéseket. Ennek a fejlesztési koncepciónak is nagy a valószínűsége, ugyanakkor hiányzik belőle az egymáshoz kapcsolódás, az élménylánc kialakításának lehetősége.

„ Klaszterekre épülő” fejlődési pálya Ez a fejlesztési irány a hasonló csoportba sorolható vonzerők és termékek egyidejű, akár együttes fejlesztését tenné lehetővé. Ilyen pld. a 

termálklaszter fejlesztése, vagy



örökség klaszter,



vallási klaszter,



aktivitás turizmus klaszter,



ökoturizmus klaszter,



lovas turizmus klaszter és



kulturális esemény klaszter.

Ideális helyzetben, ahol rendelkezésre állnak fejlesztési források, vannak befektetők, a klaszterszerű fejlesztés kétségtelenül jelentős hozzáadott értéket ad, a kistérség körülményei ugyanakkor ezt a fajta fejlesztést korlátozottan teszik lehetővé. Ezzel együtt, bizonyos területeken, pld. a termál esetében, ahol már korában elindultak tervezések, feltárások, érdemes lenne a Gödöllői Kistérséget egy lehetséges termálklaszterként megjeleníteni, első lépésben a regionális stratégiát kijelölő döntéshozó fórumok, másodsorban pedig a lehetséges vendégek felé. 107

Összességében mindegyik felvázolt fejlődési pályában vannak kedvező és kedvezőtlen elemek is a kistérség települései számára. Mindenki számára azonos előnyöket teremtő megoldást nehéz találni, de nem lenne igazságos csak egyes települések számára fejlesztési lehetőségeket kínálni. Azt sem tartjuk járható útnak, hogy egyesek nehezebb helyzete visszafogja azokat, akik már előrébb járnak a turizmus-fejlesztés tervezésében és a megvalósításban. Ezért a Kistérség számára az egyeztetett színrelépés stratégiáját javasoljuk, melynek jövőképe 10 éves időtávon belül egy turisztikailag kifejlett kínálatot jelenít meg, megvalósításában pedig egy olyan egyeztetési filozófiát és mechanizmust vár el, ami segíti az egyéni települési és az együttes fejlődést is. Ez azt jelenti, hogy a már meglevő testületeket és az ezután létrejövő szakmai fórumokatműhelyeket kihasználva folyamatosan zajlik a fejlesztési irányok és kapacitások előzetes egyeztetése, a túlkapacitások kiküszöbölése, az egymáshoz igazodó termékfejlesztés, a méretkapacitások egyeztetése, és egy közös marketing.

2.2.

Jövőkép

A Gödöllői Kistérség Turizmusa 2018-ban A Gödöllői Kistérség jövőképe azt a víziót fogalmazza meg, amelynek megfelelően, középtávú előretekintéssel, a Kistérség turizmusát elképzeljük. A vízió a szándék szerinti célt látványos, szinte plasztikus megjelenítéssel mutatja fel, ezzel adva üzeneteket a javasolt irányokra, bemutatva azt az új identitást, amelyet a munkacsoport a fejlesztés céljának szán. A A következő fejezetben mutatjuk be a célállapot felé vezető utat: a turisztikai stratégiát és a főbb teendőket. Budapest Nemzetközi Repülőtere, Tourinform Iroda, 2018 A szállás és érdekes időtöltés iránt érdeklődő egyéni vendég a következő információt kapja: „Ön, szállást keres, így bemehet a fővárosba is, de nem túl olcsó a szálláshely, és nem is könnyű szobát találni, ráadásul a belvárosban óriási a csúcsforgalom, ezért –attól „Élmények vidéke Budapest kapujában”, a fővárosinál olcsóbb függően, hogy milyen az érdeklődése és a ahol szállással kapcsolatos igényea– szállás, javaslokszebb Önnekés zöldebb a környezet, „turisztikai rengeteg aParadicsom”-ot, látnivaló és aki itt alig száll20meg, Budapestet naponta egy Budapest-közeli amely percre van Ferihegytől, taxival, de direktbusszal is kényelmesen elérhető” 108

könnyűszerrel elérheti. Célszerű már a repülőtéren lefoglalni a Gödöllői Királyi Kastély, a péceli Ráday Kastély és az Isaszegi Témapark belépőjegyét, mert aki it vagy az interneten elővételben vásárol, sorállás nélkül, külön belépőkapun léphet be az attrakciók területére. A turista információ szerint a következő termékek várnak a látogatóra: 

Ha a népművészet, a hagyományok, a falusias táj, a vidéki élet szépségei iránt érdeklődik, utazzon Zsámbokra Dányba, Vácszentlászlóra vagy Valkóra, ahol a 4 település falusi vendégfogadói közül választhat, régi parasztházban szállhat meg, falumúzeumot, helyi népszokásokat ismerhet meg, megkóstolhatja a helyi ízeket és kipróbálhatja magát a helyi kézműves mesterségekben.



Ha a barokk építészet remekei vagy Erzsébet királyné emléke érdekli, megszállhat a Gödöllői Királyi Kastély császári atmoszférájú, magas kategóriájú szállodájában vagy 3 csillagos szállodákban, Pécelen, Gödöllőn, Isaszegen.



Ha a Hungaroringre jött javasoljuk, hogy szálljon meg Szilasliget hangulatos üdülőinek egyikében.



Ha szórakozásra vágyik, túrákra, sportra, szárazföldi- vagy vízikalandokra, sokféle lehetőség közül választhat. Péceltől, Csömörön, Kistarcsán, Nagytarcsán, Isaszegen Gödöllőn át Szadáig.



Célszerű megvásárolnia a kistérség turisztikai kártyáját, mely kedvezményt nyújt a kistérség múzeumaiba, tematikus parkjaiba, kastélyaiba, engedményt ad a helyi vendéglők-, ajándékboltok-, galériák-, fogászatok áraiból.



A vendégeket a kistérség minden részén korszerű vendégirányítás segíti, tájékoztatja.



A Kistérségbe történő belépéskor, érkezzen a vendég bármely irányból, látványos kitáblázottság, info-pontok tájékoztatják kistérségben elérhető tematikus termékekről, szolgáltató helyekről és megközelítésük módját is feltüntetik.

A belföldi vendég is nagyszámú élmény közül válogathat. 

A természet vonzza? 109

Babatvölgy erdei sétautjai, tanösvénye, őshonos állatparkja várják. Isaszeg és Gödöllő között horgásztó paradicsom hívogatja, Szada ökoparkja, termálvölgye, ritka halak élőhelyeit őrző póctava is felkeltheti érdeklődését. Az egykori királyi vadászterületen, Valkón megismerheti az erdő régi történeteket őrző titkait. 

A történelem érdekli? Isaszegen az 1848-49-es Szabadságharc Emlékparkja, Szada Történelmi Labirintusa különleges élményeket kínál.



Élő népművészeti hagyományokkal ismerkedne? A palócság legdélebbi vidékén barátságos falvak várják.



Sportolni, repülni vágyik? A Gödöllői Repülőtéren a magasból tekinthet a tájra, a közeli szabadidőparkban számos aktivitás közül választhat. Lovastanyák hívogatják felejthetetlen élményekkel. A lovastúrák a vidék legszebb tájain haladnak. Sisi kedvelt útvonalán Fótig lovagolhat. Kerékpárutak várják, ahol bármelyik állomáson talál biciklit amit máshol is leadhat. Szadán gyönyörű környezetben golfozhat.



Jobbnál jobb fürdők várják, akár többet is kipróbálhat a termálfürdőláncból.



A művészet érdekli? Gödöllőn a Szecesszió Múzeuma, a megújult Művésztelep, a Városi Múzeum és a Fő tér körüli hangulatos galériák több napra kínálnak programot.



A parkokat szereti? a csupa-park, zöld Gödöllő fog örömöt okozni, a Hungarikumnak számító Nemzeti Rozáriumban vásárolhat is a magyar nemesítésű rózsákból, majd átmehet Pécelre, a Ráday Irodalmi Kastély kertjébe, ahol mindig történik valami…



El akar vonulni a világtól, lelki élményre vágyik? Máriabesnyő több napos, tartalmas belső csendet kínál.



A magyar kreativitás bizonyítékait keresi? 110

A megújult Mezőgazdsági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum várja, és az Egyetemi Tudásközpont közelében, újból látható az „Álmok álmodói - világra szóló magyarok” állandó kiállítás, „a magyar géniusz” világhírű találmányainak, alkotásainak gyűjteménye. Gödöllő és környéke valóságos élménymozaik! Itt minden van! 

A kistérségben GATE elektromos minibusz körjárat közlekedik . A minibusz hop-on hopp-off típusú, bármikor bármely szakaszra fel lehet szállni. Az élménylánc összekapcsolását ez a buszjárat biztosítja. Több járat van. Az egyik Gödöllő érintésével Szadára indul, a másik Isaszeg-Pécel útvonalon. A harmadik Gödöllőn belül közlekedik. A „hosszabb” útvonalakra : Dány-Valkó-Vácszentlászló-Zsámbok illetve Csömör, Kistarcsa, Nagytarcsa, Kerepes irányába kisbuszok indulnak.



Gödöllőn belül lovaskocsik és omnibuszok közlekednek, amúgy is kicsi a forgalom, mert legtöbben biciklivel járnak.



A vasúttal érkezők a megújult Királyi Váróterembe érkeznek.



A kistérség turizmusát Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet fogja össze és irányítja, nemcsak színes prospektusokat készít, de folyamatosan dolgozik a különböző fejlesztéseken és a forrásszerzésben, kapcsolatot tart az önkormányzatokkal és

a

turisztikai

szervezetekkel.

A

turizmusban

érdekelt

vállalkozókat

termékfejlesztésre ösztönzi, a térségben oktatásokat továbbképzéseket szervez. 

A Kistérség PR- és reklámmunkája harmonikusan kapcsolódik a budapesti és a magyar turisztikai vezetés reklámtevékenységéhez.

A Gödöllői Kistérség: „Élménymozaik Budapest kapujában”

111

2.3.

Az egyeztetett színrelépés stratégiája

A Gödöllői Kistérség – Gödöllő város kivételével - eddig nem játszott jelentős szerepet a hazai turizmus piacán, és különösen nem volt jelen a nemzetközi turisztikai piacon. Stratégiánk fő üzenete, hogy –adottságai és lehetőségei alapján a Kistérségnek érdemes a jelenleginél sokkal aktívabban belépni a turizmus piacára. Egy évtized alatt kialakítható egy olyan sokoldalú turisztikai termékkínálat, mely a Kistérséget alkotó települések számára számottevő gazdasági –társadalmi előnyöket tud nyújtani. Átfogó stratégiai célok: 

a Gödöllői Kistérség 2018-ra váljon önálló arculattal és fejlett fogadóképességgel rendelkező turisztikai fogadóterületté.



10 éven belül az alacsony gazdasági teljesítményű kiránduló célpontból váljon sok pólusú attrakcióval és korszerű fogadóstruktúrával rendelkező, a turizmust hatékony szervezeti rendszerrel irányító területté.



A

Gödöllői

Kistérség

sokoldalú

együttműködésen

keresztül

megvalósított

marketingmunkával, számos célcsoport számára vonzó imázzsal érje el sikereit és váljon minőségi szolgáltatásokat felvonultató, jelentős látogatói fogyasztással járó turisztikai fogadóterületté. 

Ennek megfelelően váljon a Ferihegyre érkező, Budapestet meglátogatni kívánó turisták kiinduló(szálláshely-) bázisává, továbbá



a fővárosban tartózkodó külföldiek első számú kiránduló célpontjává.



A belföldi lakosság számára jelentsen egyrészt üdülőhelyet másrészt Budapest meglátogatásának kiinduló helyszínét.

112

Közvetlen stratégiai célok: 

a természeti és kulturális vonzerők turisztikai kínálattá emelése, egyben felújításuk, megóvásuk, fenntartható használatuk megteremtése



a helyi lakosság számára munkalehetőség és vonzó új szolgáltatások biztosítása, ezzel életminőségük növelése



a turisztikai együttműködéssel kistérségi identitás megteremtése



a turisták mellett, a térség lakossága számára is kellemes szabadidő-eltöltési lehetőségek létrehozása

2.4.

A Gödöllői Kistérség turisztikai fejlesztésének fő stratégiai irányai: 

Vonzerő- és kínálatfejlesztés (2.5.1.)



Szervezetfejlesztés és desztináció menedzsment (2.5.2.)



Fogadóképesség fejlesztése (2.5.3.)



Marketing stratégia (2.5.4.)

Fő pillérek: 

Vonzó és színvonalas kulturális- ésörökségturizmus.



Vallási turizmus



Sok profilú, egész évben működő fürdőkben gazdag egészségturizmus



Természeti értékekre, növénykertekre alapozó zöldturizmus



A Gödöllői-dombvidék egyedülálló természeti adottságaira épülő aktívturizmus



Konferencia- és szakmai turizmus



Falusi turizmus, népi hagyományok őrzése- és bemutatása

A vonzerő- és kínálatfejlesztésre vonatkozó javaslatunkban kétféle módszert követtünk. 113

Az elemzési rész vonzerő-leltárára támaszkodva, településenkénti javaslatot fogalmazunk meg, kiemelve az adott település véleményünk szerint legfontosabb vonzerőit és fejlesztési lehetőségeit. A javaslatokban mertünk egy kicsit álmodni, tehát nem ragadtunk meg a jelenlegi lefokozó- és a fejlesztéseket visszaszorítani igyekvő körülményeknél. Azt valljuk ugyanis, hogy az álmok is megvalósítás után kiáltanak és mozgósítani fogják a helyi szereplőket részben megvalósításra, részben új, vagy merészebb, pontosabb elképzelések megfogalmazására. A másik módszerrel a hagyományos tematikus rend szerint fogalmazzuk meg a vonzerő és kínálatfejlesztésre vonatkozó elképzelésinket.

2.4.1.1.

Településszintű vonzerő- és kínálatfejlesztés:

A vonzerőfejlesztés stratégiája -„Élménymozaik” A Gödöllői Kistérség vonzerőinek fejlesztése egyet jelent azzal a stratégiai szándékkal, hogy a Kistérség kerüljön fel a hazai- és a nemzetközi idegenforgalom térképére. Településenként más-más megoldást kell keresnünk, hogy ez megtörténjék. Ugyanakkor a Kistérségen belül vannak hasonló körülmények között fejlődő települések, a lélekszámban szinte követhetetlen sebességgel növekvő alvóvárosok ebben az új helyzetben keresik identitásukat, azt amivel vonzóvá válhatnak akár saját lakósságuk számára is, mint szabadidős, vagy idegenforgalmi célpont. Össze kell ismerkednie a településnek saját lakosságával, ők lehetnek akár a legelső turisztikai piac saját településük számára. A négy agglomerációs településnél mindenképpen figyelembe kell venni ezeket a körülményeket a vonzerőfejlesztésnél, ahol mindig döntő szempont, hogy ki a megcélzott célközönség. Mindenekelőtt azonban a településnek meg kell fogalmaznia önmagát, meg kell találni önálló arculatát, ebben törekszik megoldást kínálni koncepciónk. A fejlődési trendekben megrajzolt lehetséges pályák közül a „blokk vagy zóna” fejlődési pálya tűnik - sok szempontból - a legkézenfekvőbbnek, hiszen idegenforgalmi-, földrajzi-, kulturális- és szociográfiai szempontból is adódik a 3x4-es blokkra való felosztás. 114

Budapest határában az agglomerációhoz tartozó Csömör, Kerepes, Kistarcsa és Nagytarcsa, a kistérség szívében Gödöllő, Isaszeg, Pécel és Szada, és a négy erdő ölelte igazi falu a terület másik szélén: Dány, Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok. Pályázati szempontból is gyakorlati előnyökkel járhat ez a „blokkosítás”, azonban, különösen a középső négy település esetében, nem elég életszerű. Gondolatmenetünkben igyekeztünk a felvázolt lehetséges fejlődési pályák pozitív elemeire építeni. A fővárosba érkezők és a budapestiek Kistérségünknek szinte kimeríthetetlen piacot jelentenének, de fel kell magunkra hívni a figyelmet, ide kell csábítani a vendéget és mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy aki eljött, az maradandó élménnyel távozzon, hisz ő maga lesz a leghatékonyabb és legolcsóbb marketing-erőnk. Ezt csak igazi, jól megalapozott, az adott helyhez szervesen illeszkedő látványosságokkal tudjuk elérni, ezért döntő fontosságú a specifikus fejlődési pálya elemeit mindenhol megtalálni, és a vonzerőt arra építeni. Potenciális vendégünk azonban sohasem kistérségi területben gondolkodik, amikor eltervezi szabadidejének eltöltését, összeállítja napjainak programját. A Gödöllői Kistérség közvetlen környezetében százezreket vonzó, kitűnően menedzselt látványosságok kínálnak felejthetetlen élményeket, a Lázár Lovasparktól az Aquarenáig. Úgy szálláshelyként, mint kapcsolódó programként is számításba vehető kistérségünk kínálata, mint lehetséges célpont, vagy kiindulási hely. Ez a szálláshely- és a vonzerőfejlesztésben egyaránt rendkívül fontos tényező. Ez a tény a „klaszterpálya” elemeiben való gondolkodást kívánja meg. A jelen helyzet adta valóság viszont meghatározhatja a közvetlen stratégiai lépéseket és a távolabbi tervezést egyaránt. Gödöllő a Kistérség szíve és fővárosa nemcsak egy jövőbeni turisztikai szervezetrendszer központjaként léphet be a turisztikai piacra, hanem úgy is, mint a kistérség kiemelkedő turisztikai vonzereje, nagyszabású szálláshelyfejlesztések célpontja, és mint ilyen magával húzhatja a turisztikai térképre a kistérség eldugottabb településeit is. 115

Gödöllőnek érdeke, hogy minél több látnivalót tudjon a közvetlen közelben kínálni, hogy a városban járó, netán ott alvó vendéget minél hosszabb tartózkodásra és minél több szolgáltatás igénybevételére ösztönözze, míg a Kistérség többi települése éppen Gödöllőn keresztül juthat leghatékonyabban vendégekhez. Az egyeztetett színrelépés stratégiájának keretében az összefogás tehát kölcsönös előnyökkel jár. A gazdasági lehetőségek bizonytalanságát is figyelembe véve, igyekeztünk a fejlesztési lehetőségek között kiemelni a települések egy-egy sajátosságát, meglévő értékét, ami a szemlélet formálásával turisztikai termékké válhat jelentősebb beruházások nélkül is. Az alábbiakban a településekre lebontott javasolt fejlesztési stratégiát mutatjuk be. Ennek visszatérően lényeges eleme egy, a Gödöllői Kistérséget átfogó turisztikai szervezet, amely szakértő módon képes a megfogalmazott terméket és vonzerőt megfelelő marketinggel piacra vinni. Ennek a szervezetnek az idegenforgalom kialakításához, létrejöttéhez elengedhetetlenül fontos feladata lesz a szemléletformálás, a képzés és a továbbképzés Nem elég kitalálni, termékké formálni a meglévő vonzerőt, nem elég azt megfelelő marketinggel piacra vinni, a sikerhez szükséges, hogy hinni kell benne! CSÖMÖR - Falu a város szélén… A Budapesti agglomeráció egyetlen zsákfaluja a Gellért-hegy magasságában fekvő, a különösen védett, ritka növényekben gazdag Csömöri-őslápot őrző zsákfalu, melyet közvetlen HÉV-járat köt össze a fővárossal. Gyaloglásra, kerékpár-túrákra kiválóan alkalmas kirándulóhelyei - a szőlőhegyekről körpanoráma nyílik a fővárosra- hétvégi turák kellemes célpontjává teszik. A több mint 800 éves település barokk templomát Grassalkovich Antal építtette, aki élete utolsó óráiban is a Csömörön látható Nepomuki Szent János szobor tervezésével foglalkozott. A falu közösségi gondolkodása -32 bejegyzett civilszervezete vana hagyományőrzésben is megnyilvánul. Az ófalu tornácos, oszlopos parasztházai a múlt századi sváb-tót építészet sajátosságait, a Falumúzeum a népi kultúra gazdag tárgyi emlékeit őrzi. Vallási hagyományaikat is gondosan őrzik és megélik. Falunap keretében rendezik meg a Pünkösdi Fesztivált, Úrnapján virágdíszbe öltöztetik az utcákat, virágszőnyeg fedi a járdákat, girlandok a kapukat, ablakokat az Úrnapi körmenet útvonalán. Szlovák hagyományaik továbbélését a 2006-ban megalakult nemzetiségi önkormányzat segíti. A helyi gasztronómia- és borkultúra főzőversenyekben, az év eleji borversenyben és az őszi szüreti 116

mulatságban jelentkezik. A környékben lévő 32 lovastanya - melyek közül 4-5 lótartással, lovaskocsizás szervezésével is foglalkozik - egy Hatvanig vezető lovastúra-útvonal kialakítására ad lehetőséget. Az önkormányzati tulajdonban lévő horgásztavon jelenleg is van horgászat. Befektetői szándék esetén - melyet a megnyitott MO körgyűrű erősíthet - a már meglévő játszótér mellé szabadidő-központ is kialakítható. A még feltáratlan termálvíz a termálturizmust is elképzelhetővé tenné. Csömörön 2 vendéglő üzemel, szálláshely jelenleg nincs, de tervben van egy 18 szobás vendégház felépítése. Az 1000 főt befogadó Sportcsarnok Csömör sportegyesületeinek – kézilabda-, kerékpáros- és teremlabdarúgó szakosztályokotthona, a sportolni szerető vendégeknek a csarnokszerű kondicionáló terem és az új műfüves labdarúgópálya is rendelkezésükre áll. Virágnak virága A Budapesttel határos agglomerációs települések közül Csömör őrizte meg leginkább falusias hangulatát, a település arculata itt a legegységesebb. A városiakat éppen ezzel lehetne a legjobban kicsalogatni, a város határában kap faluélményt, ahogy átér, a szűk híd alatt egy más közeg fogadja. A lehetséges fejlesztéseknek ez adhat összefogó képet, így jelenhet meg Csömör az idegenforgalomban, és válhat vonzó marketinggel turisztikai célponttá. Mit tud Csömör kínálni? Élő hagyományokat, melyek közül kiemelkedik az Úr napján megrendezett virágszőnyeges körmenet, amikor a falu lakói csapatokban szedik a virágot a határban és készítik el szebbnél szebb szőnyegeiket. Van tehát virág, van virágot szerető és ismerő ember, van a falunak organikus élő hagyománya, ami a természettől távol élő városi ember számára különlegesen vonzó lehet, ha maga is aktív részesévé válhat az élménynek. Kínáljunk fel közös virágszedést, amikor a vendégeket a falubeliek kísérik el virágot szedni, és megtanítják őket a virágszőnyeg és koszorú készítés fortélyaira, olyan formában, hogy az „eredményt” – így Csömört - magukkal vihetik, és megszárítva megőrizhetik. Ehhez érdemes Csömör nevével kis táblákat készíteni, amire egy kisebb szőnyeg elkészíthető és elvihető ajándékként megmarad. Ilyen élményt lehet különböző módon megszervezni az internetről jelentkező egyéni vendégek, családok, kisebb nagyobb közösségek, iskolai osztályok, nyugdíjasok, baráti társaságok számára. 117

Lényege a természet ajándékának megismerése, felhasználása és egyben építő közösségi élmény kapcsolatteremtés a vendég és a falubeli emberek között, hiszen több órás közös tevékenységben egymást megismerve tanulnak egymástól, szereznek kölcsönösen örömet egymásnak. Miközben egy élő hagyomány valóban életre kel, szelíd és felejthetetlen természet és emberi élmény lehet egy ilyen program ajándéka, netán hosszabban tartó kapcsolatok is születhetnek, Csömör nevét egyre többen zárják a szívükbe. A virág szinte kínálja magát egy képi megjelenésben, ami összefonódhat Csömör nevével, ahányszor csak megjelenik. Annyira egyedi és annyira egyszerű, hogy egy külföldi turistacsoportnak is különleges élményt kínálhat egy néhány órás csömöri virágszedés és szőnyegkészítés például útban Gödöllőre a Királyi Kastélyhoz. Különösen egy női társaságnak jelent nagy vonzerőt, ideális lehet – bár ilyen egyre kevesebb van – egy kongresszust kísérő hölgyprogramként felkínálni. Erre gondolva fontos lenne, egy a férfiaknak is szórakoztató időtöltést kínáló programmal ’testvéríteni’. Lehetőleg olyat kell találni, ami hasonló jellegű természet közeli élményt kínál, férfias és szintén kapcsolódik a falu életéhez. Lehet-e a csömöri lápot élményszerűen felfedezni, vagy akár a virágszedő mezőn találni érdekességet, a természet számos lehetőséget kínál. A lovastanyák is szóba jöhetnek, de azt az élményt is egyedivé kell formálni, ha nem is szelíddé, de mélyen természet közelivé, hogy az újratalálkozáskor hasonló légkörben tudják egymással az élményeket megosztani a vendégek.. Fontos nagyon átgondoltan és a látogatók egyéniségére szabva apró részletekig megszervezni a programot, hogy ezt a nagyon finom mélységű élményt ne rontsák le bosszantó szervezési hibák, figyelmetlenségek. Lehet akár versenyt is szervezni a szőnyegkészítők között, dönthet akár férfi zsűri is a hölgyek között, de természetesen a férfiak sincsenek kizárva, sőt akár új élményekkel lehetnek gazdagabbak, ha maguk is elmélyülnek a virágok szépségébe. Ennek a turisztikai terméknek hatalmas előnye, hogy úgy hozhat bevételt, hogy szinte semmilyen beruházást nem igényel, és a helyieket úgy vonja be, hogy azt csinálhatják, amihez értenek, így fedezhetik fel saját értékeiket.

118

A vendégek számára pedig éppen a mesterkéletlen egyszerűsége és a látványos eredménye lehet rendkívüli élmény, az utazásszervezők számára egy könnyen elérhető, különleges újdonságot jelentő és olcsó programkínálatként gyors sikerrel kecsegtet. Eköré a speciális termék köré lehet Csömör többi értékét is eladható szolgáltatássá fejleszteni. A szlovák hagyományokat, a falusi élet jellegzetességeit, például Betlehemezés, szlovák lakodalmas előadása a tájházban (a virágszedés nyílván tavasztól őszig tarthat, ez téli kínálatot is jelent). A nagy múltú Zöldfa étterem nemcsak igényes vendéglátásra, de akár kisebb rendezvények, táncprogramok helyszíneként is szolgálhat. Csömöri lovastanyák

közül néhány kifejezetten nyitott az idegenforgalomra. Példaadó

kezdeményezés a lovasok egyesületi összefogása Csömörön, az összefogás kézzelfogható gyümölcse az évről-évre megrendezett Csömör kupa lovasverseny, mely egyre több nézőt, és a település határain túlról érkező résztvevőt vonz. A lovastanyák szálláshelyet is kínáló megállóvá fejleszthetők, ahol akár több éjszakát is eltölthet a vendég, aki nemcsak Csömör szép kilátást és vonzó lehetőséget kínáló közvetlen környezetében lovagolhat ki a természetbe, hanem, ha az összefogás kistérségivé nő erdei lovas ösvényeken bebarangolhatja az egész környéket akár Gödöllőig. Megfelelő marketinggel a világváros melletti virágos falu lovasfaluvá is nőhet, ha az összefogás megmarad, és további lendületet kap talán éppen az idegenforgalmat megcélzó marketing révén. A környék többi lovastanyájával összefogva, a lovasturizmussal foglalkozó irodák számára össze lehet állítani több napos Csömörről induló, vagy ide érkező a Gödöllői dombság erdőit, völgyeit érintő lovastúrákat, ez minden bizonnyal jó hatással lenne a félkész, vagy tervezett fejlesztésekre, beruházásokra. A „kastély” retró hangulatot, a közelmúlt történelmi- és társadalmi valóságát izgalmas kastélytörténetekkel vegyítő, rendkívül vonzó megálló lehet – ha sikerül a családdal megegyezni – egy rövid italszünettől, akár egy különleges környezetben megrendezett exkluzív lakomáig.

119

Nyitottság esetén az elvarázsolt kastély egzotikus szálláshely és vendéglátóhely lehet Budapest határában, így az örökösök és a település is megtalálhatja számítását, és a súlyos teherből jövedelmező pénzforrás válhat. DÁNY- a levegőből élni… A Gödöllőtől 22 km-re fekvő, 4000 főt meghaladó lélekszámú, több mint 700 éves, egykor történelmi családok (Csák, Széchenyi, Perényi, Grassalkovich) birtokolta Dány, valaha dinnyetermesztéséről híres falu volt. A szépen karbantartott, a környezet fejlesztéséért kitüntetett településen a fő utca rendezését is tervezik. Látnivalót a Fadrusz-feszület másolatával, a magyar szentek üvegmozaik képével, szobraival díszített neogót Szent Jakab templom (1909), és a nádfedeles, vert falú, palóc vidékre jellemző módon berendezett, 1800-as években épült zsellérház, a mai Falumúzeum jelent. Létrehozója a falu történetével, hagyományainak gyűjtésével lelkesen foglalkozó Kozár Gyula plébános volt Érdekessége a hasábkemence, a mászókémény és az egykori házdísz-oromkeresztekből kialakított gazdag gyűjtemény. A zárt falu lakosai barátságos, vallásukat, hagyományaikat, megtartó, megbecsülő emberek. Ma is élő karácsonyi népszokás a „Szállást keres a Szent Család”, több, mint 700 éve őrzik Szent Margit legendáját. Klimatikus gyógyüdülőhely Jelenleg nincs turizmus Dányban, nem működik szálláshely, 2 melegkonyhás étterem képviseli a vendéglátást. A jövő turizmusának kialakítására a település vezetésének jó elképzelései vannak. A gazdasági élet változásai során bizonyos helyzetekben különösen felértékelődik a természetes környezet, és a természet közeli életforma. A feszült városi élet szereplői, tökéletes kikapcsolódást, tiszta levegőt, természet-közeli élményt keresnek. Számukra különösen vonzó a dolgos munkára épülő falusi élet egyszerűsége. Dányban minden lehetőség adott a falusi élet élményét, az aktív kikapcsolódást jelentő természet közelségét nyújtó klimatikus gyógyhely létrehozására. Nincsenek a közelben ipari létesítmények, a település teljesen parlagfűmentes, a levegő rendkívüli tisztasága – ami egyre inkább önmagában turisztikai termék lesz – megfogalmazott érték és további cél Dányban. A közművek az önkormányzat kezében vannak, így a víz 120

minősége megbízhatóan garantált. A klimatikus gyógyüdülőhely lehet a kiemelt vonzerő, amelyhez a falusi turizmusba szervezett magánszálláshelyek jelentenék a hátteret az önkormányzat által megvásárolt, régi építésű, „sárfalú” házakban, illetve a szép környezetben fekvő horgásztó partján álló nyaralókban. A faluban több család hivatásszerűen foglalkozik a mezőgazdasággal, aminek komoly hagyományai vannak. A dányi dinnye már hangzásra kívánatos, talán föleleveníthető, legalábbis bemutatható a dinnyetermesztés hagyománya. Szeptember utolsó szombatján a falunap az „agricultura” ünnepe is. A kézi aratást is, mint egykori mezőgazdasági munkát, minden fázisában be tudják mutatni. A mezőgazdasággal foglalkozók számára a napi tevékenységek nehéz fizikai munkát jelentenek, tán alig is értik meg, hogy egy városi ember szívesen fizet azért, hogy maga is dolgozhasson egy kicsit a földeken, az állatokkal, számára ez vonzó kikapcsolódás, a városi stressz után minden pénzt megér a jól eső fáradtsággal járó fizikai munka. A nyugati országokban a falusi turizmus ilyen aktivitásai szervesen kapcsolódnak a megfizetett élményekhez. Egész Olaszországot behálózza az ’Agriturismo’ védjegy, ami azt is jelenti, hogy a vendég a közvetlen termelőtől kapott ételből, italból lakik jól, és a házigazda termelő számára egyben piacot is jelent, ha minél többen élnek házias konyhájával felejthetetlen hangulatú vendégszeretetével. Tipikusan az a helyzet, hogy mindenki abban érdekelt, hogy a maga nemében minél igényesebb legyen a szolgáltatás, akkor mindenki jól jár. Az üdülő- és mezőgazdasági élményekhez, az aktív turizmus lehetőségei is társulnak Dányban. A tájvédelmi körzet szomszédságában lévő 30-40 ha-os területen erdei sétautak vannak, amik továbbfejleszthetők, pihenőkkel, erdei tornapályákkal és játszóterekkel. Erdei lovastura útvonalakat kialakítva el lehetne jutni Gödöllőre, Isaszegre, Valkóra. Csendesebb forgalmával maga a falu is kedvelt kerékpárútvonal Kistarcsa, Zsámbok, Gödöllő felé, különösen az lehet, ha jelzett külön utak is készülnek, az országút mellett, és mountain-bike útvonalak az erdőben. Dányban minden lehetőség már most jelen van a turizmus elindításához, arra van szükség, hogy egy elhivatott ember megszervezze azt, hogy legyen eladható termék és hozzá kapcsolódó marketing, és ami ehhez leginkább szükséges a helybéliek nyitott barátságos vendégszeretetére építő szemléletformálása faluban. 121

El kell hogy higgyék, hogy amijük van az megfelelő módon szervezve és kínálva sokaknak vonzó lehet. A szemléletváltás stratégiája: „a levegő is eladható”. GÖDÖLLÖ a zöldellő, az értékőrző, az élményszerző … A Gödöllői Kistérség turisztikai koncepciójával egy időben készül Gödöllő városának turisztikai koncepciója, így most ezen a helyen, az aránytalanságokat elkerülendő, összefoglalóan futjuk át a város turisztikai szempontból termékké formálható látnivalóit, és az azokra vonatkozó fejlesztési javaslatainkat. A Gödöllői Királyi Kastély 1,6 milliárdos fejlesztés előtt áll, amit kiegészít a kastély területén tervezett szálloda építése. Gödöllő és a kistérség kiemelkedően vonzó, nemzetközileg is jelentős látványossága alapvetően a várossal hasonló gondokkal küzd: megállítani, hosszabb időtöltésre bírni a vendéget, aki így többet költ, több élményt szerez a Királyi Kastélyban. Mindenekelőtt, a városnak is ajánlott Sisi arculatot kell tudatosan kialakítani, erősíteni, a Kastélyba még több látogatót vonzani. A kastély jelentős marketing-tevékenységet folytat, amelyben fontos helyet foglal el Sisi, mint a kastély népszerű lakója. Tovább erősítve ezt a vonalat, Erzsébet királynét és Gödöllőt olyan módon javasoljuk kapcsolatba hozni, hogy az a mai embert a napi életének helyzeteiben is elérje. Erzsébet királyné, a háttérpolitikus, a kiegyezés munkálója, a magyarok pártfogója, aki valami különösen vonzót talált ebben az országban, ebben a népben, ebben a nyelvben, kultúrában, érzésvilágban és gondolkodásmódban. Erzsébet királyné az utazó, a kultúra, az irodalom lelkes híve, művelője. A lázadó királyné, aki az etikettől, és anyósa befolyásától megszabadulva igazi édesanya akart lenni. Az örömökkel és fájdalommal megélt anyaság. Sisi, mint megértő feleség, boldog és boldogtalan asszony, aki szabad és szabadságot ad. Sisi mint nő, mint szépségideál, mint az egészséges táplálkozás úttörője. A természetszerető királyné, aki órákig sétál és lovagol az erdőben, Sisi, mint vívódó magányos lélek, aki együttérző másokkal, de akit szinte senki nem ismer. Sisi aki egész életében úton van, keres, de talán maga sem tudja, hogy mit, vagy kit. Sisi az Istenkereső.

122

Ebből a nehezen megfejthető, sokarcú, nagykincsű emberből kiindulva elkerüljük a habkönnyű édeskés porcelánfigura csapdáját, és az érdekes, titokzatos, jót kereső, igazi embert mutatjuk meg, aki hozzánk hasonló, és akinek gödöllői napjai tele vannak örömökkel és kudarcokkal. Nem a bulvár, hanem az élet oldaláról keresve, sok mindenre választ kaphat a Királyi Kastélyban és Gödöllőn, aki az igazi Sisivel szeretne találkozni. A fejlesztési tervben a vendégfogadás és kalauzolás megújítása részletesen szerepel. Néhány konkrét javaslattal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy minél több vendég, minél emlékezetesebb időt töltsön el a Kastélyban, ezzel egyben a bevételek is jelentősen megnövekedjenek. Javaslunk egy hang-és fényjátékot, mint esti programot. Az ötlet gyakorlati kivitelezésének gondolata is megfogalmazódott, ez meghaladja a koncepció kereteit, de a Királyi Kastély és a hozzá fűződő történetek, Grassalkovich, Sisi, Ferenc József alakja, a királyi család története a kastély XX.századi történetének fordulatai különleges program létrehozását teszik lehetővé. Ez a hang- és fényjáték berobbanhatna Budapest nem túl gazdag, esti programkínálatába. A Barokk Színház nagy érték, de a kis férőhelyszám miatt minden színházi- vagy zenei előadás biztos ráfizetés, ezért alig van használatban: a hosszú túrára, mellyel bejuthatnak a színházba, kevesen fizetnek be. Javaslatunk olyan 15 perces filmek vetítése, melyek különlegessége a meglévő színpadtechnika beillesztése a vetítésbe. Ezzel egy sajátos, teljesen egyedi műfajú előadás jönne létre, ami csak itt működtethető. Egy óra alatt háromszor 15 perces előadást javaslunk, melyekre a helyszínen külön jegy váltható, de természetesen a kastély pénztárában is lehet jegyet venni, akár mind a három vetítésre. Az előadások címe: Sisi egy napja Gödöllőn, A királyi család Gödöllőn, Ferenc József és Erzsébet Királyné Koronázási ünnepsége. . A Királydombi Pavilon is kihasználatlan, bár nagyon látványos. 123

Azt javasoljuk, hogy itt élő történelemórákat kínáljanak fel a látogató csoportoknak. Dinamikus, ötletes, interaktív formában bevonva a látogatókat. Múzeumpedagógiai feladat különböző korosztályokra, magyarokra és külföldiekre ennek kialakítása, megfelelő segédanyag elkészítése. Természetesen egy ilyen történelem órának a különböző változatait lehet kiajánlani, esetleg szereplőket is bevonva, különböző tárgyakat felhasználva, helyzeteket lejátszva, a csoport létszámától, igényétől és pénztárcájától függően. A kastélyvezetéseket megújítva lehetne csemegéket kínálni a látogatóknak, például egy XX.századi kastélyvezetés sokakat vonzana, benne a Horthy-bunker meglátogatása. A Gödöllőre érkező látogatók döntő többsége a kastélyba jön, ha a várost is szeretnénk megmutatni a vendégnek, két nehézségbe ütközünk, amikor a turista kilép a kastélyból. Az első, hogy mivel marasztaljuk Gödöllőn, a második, hogy ha itt marad, hogyan mutatjuk meg a várost. Az

idegenforgalomban

népszerű

városainkat

leginkább

szép

és

hangulatos

régi

városközpontjuk miatt keresik fel a legtöbben. Gödöllőnek ilyen nincsen, egyelőre igazán vonzó főtere sincs. Mégis mindenkinek magabiztosan ajánlhatjuk, hogy nézze meg a várost, mert olyan értékekkel találkozik, amik máshol nincsenek! A baj csak az, hogy ebben a kisvárosban ezek az érdekes látnivalók túl távol vannak egymástól. Gyalog befoghatatlan, bicikli-kultúra még nincs, leginkább az országút miatt. Közlekedési eszköz szükséges, ha mindent látni akar. Hop on hop off jellegű városnéző buszt javaslunk. A busz a fontosabb látnivalókat köti össze, a leszállók az egy napra vásárolt jeggyel a busz vonalán bárhol és bármikor visszaszállhatnak. Közben magyarázatot is kapnak, a program neve: „Én is gödöllői lakos vagyok” – Sisivel Gödöllőn. Az autóbuszról már messziről látszik, hogy mi járatban van, mert a város védjegyként használt színeire van festve. Ezzel a járattal kapcsolatban nehézség, hogy nehéz türelmes vállalkozót találni, javaslatunk az, hogy a helyi közlekedési rendszer egy különleges járataként működjön, és megfelelő módszerrel a helyi lakosság is tudja használni. 124

A város védjegyeként olyan tábla fogalmazódott meg, aminek az alapszíne Sisi kedvenc levendula színe, és zöld színű kerete játékosan szecessziós. Ilyen táblák jeleznék a megállókat és a város fontosabb látnivalóit, nemcsak az utat mutatva, hanem a közeli szolgáltatásokat is, természetesen ez összefogást és együttműködést kíván. A táblák röviden és szubjektív hangon igazítanak el a látnivalókról, de ugyanakkor egy-egy rövid és jellemző történetet elmesélnek Sisiről is. Az Erzsébet-parkot gyönyörű virágsétánnyal díszes emlékhellyé javasoljuk fejleszteni. Egy-egy virágot Sisi életének egy-egy állomáshelyéről kaphat Gödöllő ajándékként. Kis táblák mondják el röviden amit Sisiről a hellyel kapcsolatban tudni kell. Mire a szoborhoz ér a látogató képet tud alkotni Erzsébet királynéról. Az egykori Gödöllői Művésztelep jelenlegi bemutatásában csak kívülről lehetséges. A Nagy Sándor ház megnyitása a cél. Erről régóta zajlanak tárgyalások. A kert és a ház segítségével, a Gödöllői Városi Múzeum művészi anyagára építve, élményszerűvé lehet tenni az egyetlen magyar szecessziós művészcsoport és reform életközösség bemutatását. Szecessziós túraútvonalat lehet kidolgozni Budapest és Gödöllő és Kecskemét között. Az Alsó parkba a Nemzeti Rozárium, mint Hungarikum telepítését javasoljuk. 700 szebbnél szebb magyar nemesítésű rózsafaj látható ebben a kertben, történelmünk, kultúránk nagyjairól elnevezve. A Királyi Váróterem megújul, ide futnak be a vonattal érkezők, akárcsak annak idején Ferenc József és Sisi. A váróteremben érdekes kiállítást rendeznek be korabeli vasúti vagonokkal. A Szent István Egyetem megfelelő marketinggel nagyon érdekes turisztikai termékké formálható, nemcsak mint látnivaló, de mint tudásközpont, is, igényes konferenciákra alkalmas szolgáltatásokkal. Kiemelten kezeljük a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumot, amit intenzív marketing munkával nemzetközi jelentőségű vonzerővé lehet fejleszteni. Javasoljuk az annak idején rendkívül népszerű „Álmok álmodói, világraszóló magyarok” című nagysikerű Millenáris-beli kiállításnak az újbóli felállítását, ebben a magyar értékeket őrző városban. 125

Máriabesnyőn zarándok-fogadóhely kialakítását, vallási-turisztikai központ létrehozását javasoljuk. A kapucinus kolostor istállóiban a „Bibliai Élményközpont” multimédiás eszközökkel, interaktív módon tárja fel a Szentírás és az élet mélységeit. Babatvölgy is belekerülne a városi turizmus vérkeringésébe, nyitott kertjével, falusi udvarával és lovas udvarával az igényes külföldi turistáknak is alkalmas fogadóhelye lehet. Annakidején Sisi is többször megfordult itt. Javasoljuk a városnak a feledés és a pusztulás veszélyétől fenyegetett értékeit megmenteni és felfejleszteni, mert megfelelő módon bemutatva egyedülálló attrakciók lehetnek. Az Arborétum, a Méhészeti Múzeum, a Kisállattenyésztési Kutatóintézet baromfigénbankja, a Víztorony a vízválasztóval, és ide sorolhatjuk az Isaszeggel közös horgásztórendszert is. Javasoljuk a „Gödöllői Magyar Hét” eseménysorozatának létrehozását a már meglévő Antal napi hagyományok és a Szabadságnapi rendezvénysorozat, valamint a Máriabesnyőn ugyanerre a hétvégére eső Kárpát-medencei Magyarság Búcsúja összekapcsolását, azzal, hogy a közbülső héten rendezze meg a város a tervbe vett országos kulturális börzét, ami egy tehetségkutató, de egyben a város híres művészeti és népművészeti együtteseinek is lehetőséget ad a fellépésre. A rendezvénysorozat üzenete az egészséges test szellem és lélek ápolása, ahogy ezt Sisi is tette. A hét komoly szellemi tartalmat adó eseményének egy történelmi konferencia megtartását javasoljuk. Minden évben történelmünk egy-egy szakasza lehet a tudományos konferencia témája, melynek a kiinduló és összekötő alakja a várost és a kegyhelyet alapító Grassalkovich Antal A városnézés mellett olyan, Gödöllőt élményszerűen bemutató különböző turisztikai programcsomagok összeállítását javasoljuk, amelyek különböző hosszúságúak, más-más történelmi időt helyeznek a bemutatás fókuszába és olyan szolgáltatások bevonását is lehetővé teszik,

mint

például

az

Árpád

Vére

kaszkadőrbemutatója. ISASZEG - ahol megérint a történelem… 126

lovasiskola

látványos

honfoglaláskori

Budapest tüdejének is nevezethető az ország egyik legfiatalabb városa (2008. július). 5000 hektárt is meghaladó területének 70 %-át erdő borítja, az egykori királyi vadászterület. A Gödöllő és Isaszeg közötti, 10 tóból álló tórendszer Budapest környékén egyedülállónak számít, hétvégéken horgászok százait fogadja., a vidék kiváló lehetőséget nyújt a gyalogos-, lovas-, és kerékpáros turistáknak is. A több mint 700 éves település neve az 1849-es dicsőséges Tavaszi Hadjárat legfényesebb győzelmével fonódik egybe. Az 1849 április 6-án lezajlott Isaszegi Csata a mai napig meghatározó a város kultúrájára, rendezvényeire, önmeghatározására nézve. A Csata Táncegyüttes az országhatáron túl is ismert, országos túraútvonalak érintik a történelmi emlékhelyeket. A győzelem emlékére emelt Honvédszobor a Szoborhegyen, honvédsírok: magyar- és osztrák katonák és lengyel légiósok nyughelyei Katonapallagon, a magyar honvédsereg csata előtti táborhelyére emlékeztető szentgyörgypusztai Kőkereszt, a Petőfi és Kossuth látogatását idéző tábla, az Isaszegi Múzeum gazdag hadtörténeti gyűjteménye is a dicső csatára emlékeztet, míg Makovecz Imre „Emlékező angyal”-szobra már a szomorú következményre, az aradi 13 vértanúra. Egyedülálló történelmi emlék az ellenségnek emléket állító, a „bátrak békéjét” hirdető osztrák emlékhely. A XIII. századi „Öregtemplom” --a Kistérség legrégibb temploma – és az ivókút Szent Márton nevét viseli. A történelmi örökség turisztikai hasznosítása egyrészt új, tematikus útvonalak kialakításával, másrészt a gödöllői Királyi Kastélyba érkező osztrák vendégeknek szóló programcsomaggal (koszorúzás az osztrák emlékhelynél) szerepel a vezetés terveiben. Az 1848-49-es Szabadságharc Emlékparkja Javaslatunk szerint Isaszeg 1848-as múltja egy olyan történelmi emlékpark létrehozását kínálja, amilyen Mohácson, vagy Muhinál található. Míg azok az emlékhelyek a történelmünket meghatározó vesztes csatákat idézik, addig Isaszeg egy fényes győzelemre emlékezik. Évek óta rengeteg látogatót vonz a Tavaszi Hadjárat csatáit felidéző hagyományőrző huszárfelvonulás az egyik csata helyszínéről a másikra, az 1849 április eleji csaták pontos napján. E csaták közül kiemelkedik az Isaszegi győzelem.

127

A csata helyszínén, és a dombtetőre vezető út mentén található katonasíroknál lehet létrehozni Az 1848-49-es Szabadságharc Emlékparkját úgy, hogy az továbbra is alkalmas legyen a csatát megelevenítő huszármegmozdulásra. Az emlékpark a két helyszíne között egy emlékező sétára hívjuk a látogatót. A csata helyszínétől a Katonapallaghoz vezető séta útvonalán a különböző táblákon a teljes Szabadságharc eseménysora megjelenik. A jelentős szereplők is kapnak egy-egy táblát. A sétaút többféleképpen végigjárható. Lehet oktatási jelleggel, a külföldi látogatókra gondolva német és angol nyelvű feliratok is lennének. Lehet emlékező sétát tenni, ennek megfelelően a táblák szövege lehet sőt kell is, hogy szubjektív hangú legyen, egy-egy lírai alkotással, naplóbejegyzéssel, visszaemlékezéssel, levélrészlettel kísérve. Az emlékparkban kapható vezetővel különböző korosztályoknak interaktív séta ajánlható, ami nagy segítséget jelentene a várhatóan jelentős számban érkező iskolai csoportoknak. A katonasírokhoz vezető út mentén lévő szurdokban egy különleges akadálypályát lehet megépíteni, ahol a csata során keletkezett helyzeteket lehet szimulálni, ez lenne a Történelmi Túlélőpálya. A pálya akadályainak elkészítésébe be lehet vonni az Isaszegen élő Roznik László favágó világbajnokot. A helyi hagyományőrző lovasklubok léte azt is lehetővé teszi, hogy egy-egy turistacsoport kérésére kisebb létszámmal tartsanak a csata eseményeit idéző huszárbemutatót, erre is az Emlékparkban lenne lehetőség. Isaszeg akár egy félnapos szervezett programot is tud kínálni a hazai illetve külföldi csoportoknak, mert a huszárbemutató kiegészíthető a helyi Csata néptánc együttes előadásával. Az Emlékpark természetesen anyagi beruházást igényel, de a lehetőségektől függően már egy szerényebb összegből is látványos sétáló parkot lehet csinálni, ahol a táblákra írt tartalom a lényeg, és a pénzt ötletekkel lehet pótolni. Az esetlegesen alacsony költségből létrehozott Történelmi Emlékpark is jelentősen megváltoztatná a település életét, hisz a nagyszámú vendég szívesen tölt további időt, és költ további pénzt, ha van, ami megállítsa. A városban jelenleg egy 20 férőhelyes, hat szobás Csata panzióés éttermen kívül még két étterem – Fenyves vendégház, Káposztás vendégház - működik, a fizetővendég-szolgálat kialakításáról gondolkodnak a városban. A vendéglátók ma még csak elenyésző számban 128

találkoznak turistával, nyilván az ideérkező vendégek növekedő létszáma lehetőséget ad és egyben igényel kapacitásnövelésre a vendéglátásban és a szállásférőhelyben is. A 48-49-es Szabadságharc Emlékparkja révén Isaszeg jelentős súllyal kerülne fel az idegenforgalom térképére. 2000 óta vannak tervek termálfürdő megépítésére is, aminek a megnövekvő vendéglétszám további lendületet adhat. A várost körülvevő üdülőövezet egyenlőre inkább terhet jelent a városnak, mint potenciális fogyasztókat. A Gödöllőig nyúló, 10 tóból álló rendszerből 5 horgásztó tartozik Isaszeghez. A tulajdonviszonyok rendezését, a rekultiválást és a Rákos-patak vízminőségét is érintő szennyvíz-kérdés megoldását követően lehet csak a tavak üdülőturizmusban elfoglalt szerepéről beszélni. Jó kezdeményezés máris van, a Liget Klub kemping tulajdonosa által teremtett 1,5 hektáros horgásztó és a parti „liget” valóságos oázis, ahol nemcsak a horgászni vágyó apukákat várják, hanem az őket kísérő családot is 80 sátorférőhellyel, 25 fő részére bungalow-okban található szállással, tervbe vett melegkonyhával, de már megteremtett tóparti sütési-főzési lehetőséggel. A biciklistákra, gyalogtúrázókra is gondolnak, szolgáltatásaik interneten is hozzáférhetők. A főváros közelében páratlan tórendszer a megfelelő feltételek között óriási lehetőség Gödöllő és Isaszeg kezében. Rendezett viszonyokkal és vezetéssel az aktív turizmus paradicsomává tehető. A hagyományos horgásztavak között lehetne olyan is, amelyik csónakázásra, vagy más Vizi sportokra alkalmas. Kirándulóközpont jöhet itt létre, gyalogtúra-útvonalak, kerékpárutak, lovasösvények, megállója, végállomása lehet. A víz mentén barátságos horgászkunyhók hangulatos, víz közeli szálláshelyet, halásztanyák gasztronómiai örömöket kínálnának. Egyelőre mindez a rendezetlen tulajdonviszonyok, a sokszor áldatlan vízhelyzet, a függőséget eredményező hosszú távú bérleti szerződések és a múlt sebeiben gyökerező ellentétek miatt álomnak tűnik. A szennyvíztisztító felépülése, a tulajdonviszonyok rendezése, az érdekek összeegyeztetése mellett azonban ez a terület egyszer valóban paradicsommá válhat a horgászok, a természet-kedvelők számára. 129

Apró lépéseket addig is lehet tenni. Lehet horgászati bemutatót tartani, a természet értékeire figyelmet fordító szórakoztatóan oktató programokat, horgászat-kiegészítő versenyeket (célbadobás) szervezni. A horgásztavak mellett nagy számban találhatók lovastanyák, ezek azonban többnyire bértartással foglalkoznak, vagy családi jellegűek, igazi idegenforgalmi nyitottsággal és kapacitással alig rendelkeznek, bár összefogás és szemléletváltás esetén nyilván érdekeltté válnának ilyen irányú nyitásban. Ebben az esetben Gödöllő és Csömör mellett Isaszeg is jelentős részt vállalhatna egy Budapest közeli lovas élményláncból. Egyedi attrakciót nyújt a Szent Márton Hagyományőrző Egyesület huszár-hagyományokra épülő lovasprogramja és az általuk szervezett, egyre népszerűbb Puszták népe Lovasfesztivál. Speciális célcsoportot vonz az évente több versenyt lebonyolító agárverseny-pálya, ahol világbajnokság rendezését tervezik. Érdemes lenne ezt az attrakciót jobban beemelni a város életébe és marketingjébe, mert ez kuriózum - Magyarországon összesen kettő van - és sok ember figyelmét felkelti, Isaszegre vonzza. A gazdag kulturális életet megteremtő és az Isaszegi Történelmi Napok (március 14-október 6) az évet csaknem átívelő rendezvénysorozatát is szervező Dózsa György Művelődési Ház április 6-i, az Isaszegi csatát élőben bemutató rendezvénye 8-10 ezer, régióból érkező vendéget vonz ma is. Megülik a nyári napfordulón Szent Iván éjszakáját, az Isaszegi Művészeti Napok az augusztus egy hetes rendezvénye. Budapest közelsége, a város gyönyörű fekvése, történelmi múltja, a Szabadságharc Emlékparkja, a Történelmi Túlélőpálya, az öreg templom és a temető a készülő keresztúttal, a Rákos patak forrása mentén fekvő halastavak és az itt található lovastanyák, a Liget horgásztó, az agárversenypálya, egy sok vonzerővel rendelkező kirándulóközpont kialakításának lehetőségét hordozzák magukban. A marketingnek ezt kell megcéloznia, és Isaszeg - különösebb befektetés nélkül is- Budapest környékének egyik legnépszerűbb kirándulóhelyévé válhat. KEREPES – „Találjuk ki Kerepest” 130

2008-ban alapításának 860 éves évfordulóját ünneplő, Szilas patak menti Kerepes, jövőre városi rangra pályázik. Központjában egykor földvár épült, északi határában húzódik a Csörsz árka. Középkori templom-romját a Kálvária-dombon lebontották. Ma is áll, bár rossz állapotban van a Grassalkovich Antal építtette 300 éves tiszttartói ház és magtár és a Nepomuki Szent János szobor. Különleges növényei-, és állatai miatt természetvédelmi terület a Csipkai tanya. Az örökségvédelemre nagy hangsúlyt fektet a település vezetése, a Templom utca védetté nyilvánítására (barlanglakások, sárvár), egy régészeti feltárással egybekapcsolt sétaútra- mely a faluból a legszebb kilátást nyújtó földvárig vezet - sikeresen pályáznak, a Csörsz árkát próbálják megmenteni. Rekreációs turizmusban is gondolkodnak, tervek készülnek a védett növényekben gazdag Szilas patak medrében, egy horgászatra, csónakázásra alkalmas záportározó tó és a hozzá vezető biológiai tanösvény és szabadidő-központ létrehozására, de forrás egyelőre nincs rá. Magas költésű egészségüket védőket és gyógyulni vágyókat céloz meg a teljesen új gyógyító technológiára épülő, 62 szobás Vis Vitalis Egészségvédő és Rehabilitációs Intézet. Kerepes vízellátása nagyon jó, saját ivóvíz-kútjai vannak. Az 1300 méter mélyen lévő termálvíz hasznosítására keresik a beruházót. Az itt élő 500 vállalkozó többsége csak alvó kertvárosnak tekinti Kerepest, adót Budapesten fizet. Egyetlen hivatalosan bejegyzett fizető vendéglátó szoba van, kereskedelmi szálláshely nincs. A tervek szerint a volt csendőrlaktanyából 100 férőhelyes, Szilason 60 férőhelyes szálláshely lenne kialakítható. A fővárossal HÉV is összeköti, de a települést ketté is vágja a régi Kerepesre és a Horthykorszak divatos üdülőnegyedére, Szilasra. A Hungaroring turista-forgalmat nem, csak közlekedési dugókat, szemetelést jelent. Nincsenek a közeli településekkel összeköttetést biztosító kerékpárutak. Művelődési ház nincs.

131

Fontos rendezvények a sváb és tót lakosság részvételével szervezett Nemzetiségi Fesztivál és a Szilasmenti Napok jelentik, a Kis Virág gyermektánc-együttes már sok helyre elvitte Kerepes jó hírét. A település vezetése több irányban próbál turisztikai fejlesztéseket tervezni. A záportározó és szabadidő-központ az aktív turizmust a régészeti sétaútvonal az öko és örökségturizmus és a Vis Vitalis intézet az egészségturizmus irányát jelenti. A Csörsz-árok helyreállítására tett erőfeszítések több településen elindultak. A régészeti tanösvény különleges, ritkaságszámba menő vonzerőt jelent. Kiindulási pontként a Kerepesi Faluház kínálkozik, ahol a település kulturális életét szervezik, kiállításokat rendeznek, előadásokat tartanak. Itt zajlott a „Találjuk ki Kerepest” című példaszerű és érdekes kezdeményezés, a találkozóra a helyi lakosok kaptak meghívást, hogy szakértő előadókkal és a város vezetésével együtt próbálják megfogalmazni Kerepes turisztikai arculatát. A Faluház azonban mai állapotában nem alkalmas igényes vendégfogadásra. A közelben van a tiszttartói ház, a falu legrégibb épülete, jelenleg magántulajdon. A ház a patakon átvezető híd mellett megfelelően restaurálva kulturális és rendezvényközpontja lehet Kerepesnek, ahogy annak idején is kultúrotthonként működött. Annak ellenére, hogy az országút mellett fekszik ez egy hangulatos része Kerepesnek, a Templom melletti kis védett utcával. Itt lehet turistákat fogadni egy rövid templomi orgonakoncerttel köszöntve őket, és innen indulhatnak a régészeti tanösvényre. SZILASLIGET – Hungaroring, Aquarena A több lábon állás terveit egy továbbival egészítenénk ki. A felsorolt elképzelések azt a nem könnyű feladatot is jelentik, hogy egy még nem teljesen kialakított turisztikai termékre ide is kell hozni a vendéget. Mi most egy olyan fejlesztési irányba fordítanánk a figyelmet, ahol a település határától néhány száz méterre hatalmas számban már ott van a potenciális vendég, és arra vár, hogy megszólítsuk.

132

Annak idején, Kerepes egy fatális vezetői tévedésnek köszönhetően elvesztette a Hungaroringet. Ma csak a forgalmat érzékeli, és inkább csak szenved tőle. Mogyoród közben hatalmas fejlődésnek indult, egyre másra nyitottak a panziók és a fizető-vendéglátó szálláshelyek. Közben megépült az Aquarena is. A két intézményben az éves látogatók száma közel van az egymillióhoz. Az Aquarenát a Hungaroringtől elválasztó út néhány méter után befut Szilasligetre, a falu szélső házai szinte szomszédosak a két nagy rendezvény-helyszín kerítésével, jóval közelebb vannak ezek Szilasligethez, mint Mogyoródhoz. Mégis, ezen az egykori kedvelt üdülőhelyen a kertes házak békés nyugalma kíséri az átutazót. A klasszikus Forma 1 vendégek nem ezt a nyugalmat keresik, de a Hungaroringen az év 365 napjából 240 nap vannak rendezvények, az Aquarena hosszú nyári nyitvatartással működik. Egy kívülállónak is szembetűnően furcsa, hogy az intézményektől távolabb Mogyoródon feltűnően nagy számban találkozunk szolgáltatókkal, míg a sokkal közelebb fekvő Szilasligeten pedig nem. Elsősorban szemléletváltás szükséges, a benyomás szerint elzárkózóan ellenáll Szilasliget a két nagy szomszédnak, ehelyett nyitni kellene és rájuk települni. Szálláshely, vendéglátóhely, ahonnan néhány perces kényelmes sétával el lehet jutni a versenyre, vagy a csúszdaparkba, mennyire vonzó, vendég-csábító körülmény. 500 alvó vállalkozó van Kerepesen, ez nagy potenciál, biztosan fel lehet kelteni az ő érdeklődésüket is. A Hungaroringre vagy az Aquarenába érkező vendég ha a helyszínen találkozik a jól tálalt, vonzó kínálatokkal, amelyeket már az interneten látott, biztos ki fogja próbálni, mert közel van. A markáns és jól megszervezett fellépés mellett fontos arra törekedni, hogy Szilasliget ne veszítse el egyéni arcát, őrizze meg jellegzetes hangulatát, mert ettől még vonzóbb lehet, és az a cél, hogy a vendégek és a helyiek is jól érezzék magukat lakóhelyükön. Mogyoródon a vendéglátás, szálláshelyfogadás fejlődése szemmel láthatóan jórészt spontán és funkcionális. Szilasliget a nulláról indul, ez egyben nagy lehetőség is, hogy ne spontán fejlődés, hanem tudatosan átgondolt és kézben tartott fejlesztés legyen. A fejlesztés kapcsolódjon organikusan a település történetéhez, arculatához. Szilasliget kedvelt 133

üdülőtelep volt, legyen üdülőhely hangulata a tudatos fejlesztésnek. Az üdülőhely arculatához az üdülőkön kívül hozzátartozik a hangulatba illeszkedő szállás- és vendéglátóhely is. Készüljön a helyi lakosokkal egyeztetett formában rövid, közép, és hosszabb távú elképzelés, amiben egyre több szolgáltató kap helyet, de úgy, hogy illeszkedik egy főépítész, vagy építész-iroda által megfogalmazott arculat-tervbe. Fontos, hogy a fejlesztés-fejlődés is organikus legyen, keltsenek egyre nagyobb igényt a már meglévő szolgáltatások, és erre induljon az előre megfogalmazott tervbe illeszkedően egy következő. A hatás kölcsönös, amellett, hogy az üdülőhelyi arculat megőrizhető, a vendég számára ez különösen vonzó, és keresni fogja, sőt, ha kialakult egy ilyen, a környezethez szervesen illeszkedő üdülőhely-arculat, akkor már nemcsak a szomszédból érkeznek a vendégek, hanem a jó közúti és HÉV összeköttetést kihasználva a fővárosból, a repülőtérről, és távolabbról is. Szilasliget üdülőhely valódi példája lehet a jelen munkában megfogalmazott stratégiai iránynak: Budapest kapujában olyan szálláshely, vendéglátóhely kapacitást fejleszthet ki a település, amely egységes, barátságosan vonzó hangulata révén kiindulópontja lehet a Budapestre igyekvőknek, akik estéről estére visszatérnek ebbe a kellemes üdülőhelyi környezetbe. Ez a hosszabb távú, de nagyon reális fejlesztési irány, már nemcsak egy éjszakás vendégeket, jelent, de visszatérő törzsvendégeket. Ezért a tudatos fejlesztés során nagyon fontos arra figyelni és szakmailag felügyelni, hogy a maga kategóriájában a szolgáltatás megbízhatóan igényes legyen. Ez hosszú távon biztos siker, és éppen ezzel fog elkülönülni a Forma 1-es versenyek alatt jellemző a napi bevételt megcélzó és kevésbé igényes szolgáltatásokkal. Szilasligetnek, a tudatos és organikus fejlesztésnek, működtetésnek köszönhetően vonzó, jó híre lesz. A település vezetésének ma is szemmel látható igénye a helyi lakosok megszólítása, a település életébe való bevonása. A tudatos fejlesztés lépéseibe bizonyos mértékig minden szinten bevonhatóak a helyiek, hogy magukénak érezzék azt, ami lakóhelyükön történik.

134

A befolyt bevételekből a település javára tudatosan visszaforgatott fejlesztésekből, az állandó lakosok számára biztosított esetleges előnyökből előbb-utóbb egyértelművé lesz, hogy a Szilasliget hangulatának megőrzésére tudatosan figyelő fejlesztés közös érdek. Ahol a helyiek jól érzik magukat oda szívesen jönnek a vendégek.

KISTARCSA - múltból jövő, internáló táborból - interaktív bemutatóhely A Gellérthegy magasságában fekszik a XVI. kerülettel szinte összenőtt, több mint 650 éves település, egykori Grassalkovich-birtok. A XVIII. századi betelepítéseket követően elszlávosodott, a II. Világháborút követő években, a politikai foglyok számára létesült internálótábor miatt különböző félelmeket kiváltó magyar településnek számított. Az 1990-ig Kerepessel közös településnek számító Kistarcsa látnivalói a késő barokk, a Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt római katolikus templom, és új büszkesége az egyedi díszítésű református templom. Utcáit és tereit szép szobrok díszítik: a réti Máriaként ismert Mária-szobor a temető bejáratánál, a I. világháborús Hősök szobra, Szent Imre szobor és a Kistarcsa jeles szülöttje, a híres operaénekes, az örök Bán bán, Simándy József közelmúltban emelt szobra. A turizmus jelenleg nem mérhető, fizetővendég-szoba mintegy 50 házban, a Forma 1-re érkező vendégeket fogadja. Az MO belépésével Ferihegy 20 percre lesz, ezért a település vezetése szálláshely-fejlesztést és konferencia-helyszínek létesítését tervezi, elsősorban szlovák és cseh vendégkörre alapozva. Gondolkodnak a rekreációban is - 6 ha zöldmező rekreációs területté alakítható magánbefektetésben létrehozott gyógyászati központtal vagy szállodával. Uszoda van, sok a lovasbázis a környéken. A Nagytarcsával közösen tervezett lovasösvény- és kerékpárút-projektet a képviselőtestület egyelőre leszavazta. A kommunális intézmények- bölcsőde, óvoda, szakközépiskolalétesítése nagy erőforrásokat köt le, lakóparkot és új kulturális központot építenek.

135

A Fő tér-projekt kapcsán alakítják ki a településközpontot, és az egykori internálótáborban tervezett emlékhelyet. Az ide települt nagy cégek segítik az önkormányzatot a a fejlesztési koncepció megvalósításában. A közeli Hungaroringgel jó a kapcsolat, a Királyi Kastéllyal is szeretnének együtt dolgozni. A jól működnek a helyi civil szervezetek, a Városi Művelődési és Sportközponttal összefogva igényes programokkal látják el a helyi lakosságot. Országos vonzerőt jelentő rendezvény a Kistarcsai Világzenei és Tánc Fesztivál, a Városi Napok, a Görhöny Fesztivál és az október 23-án megrendezésre kerülő, a Kistarcsai Internálótábor életét is bemutató megemlékezés. A városnak jelenleg egy étterme van, a 3-as út menti Nosztalgia étterem lávakövön készített ételeket kínál specialitásként.

Internálótábor – interaktív emlékhely Kistarcsa nyilván nyomasztó súlyként hordozza az internáló-tábort, mint hosszú történelmének legismertebb intézményét. A település közepén ott magasodik az egykori börtön torony, aljában egy elhagyott karbantartó-üzem képét nyújtó önkormányzati épülettel. Ez a múltbéli teher és maga az egykori börtönépület a toronnyal lehet a kulcsa, hogy a város felkerüljön az idegenforgalom térképére. Recsken egy méltóságot sugárzó emlékpark áll a volt tábor helyén, egyetlen barakk segít az egykori tábori élet felidézésében. Recsk azonban messze van, Kistarcsa itt van Budapest mellett és a megmaradt épület a jelképpé növő toronnyal, nemcsak emlékpark lehet, hanem a Terror házához hasonlóan interaktív bemutatóhely, ahol megrázó élménnyel kel életre a múlt. A kis területen vissza lehet állítani a kerítést, hogy már a belépés visszahelyezze az érkezőt a múltba. Arra kell törekedni, hogy a látogató minél jobban átélhesse azokat az időket. Ez nem csak az iskolai osztálykirándulások számára lesz kötelező célpont, de a hozzánk érkező külföldieket is nagyon érdekli minden, ami a vasfüggöny mögött történt. Ahogy Recsken és a Terror Házában itt is méltóságot kell adni a helynek, és nem szabad, hogy az élményszerű, interaktív bemutatási mód ezt megtörje.

136

A kistarcsai börtönben tett látogatás szervesen kapcsolható a Nagytarcsánál javasolt katonai kalandpark programjával. Az ideérkezők – megfelelően tapintatos megoldásban -l itt is találkozhatnak Kistarcsa mai életének kínálatával, a Városi Művelődési és Sportközpont, a Kistarcsai Kulturális Egyesület és más civilszervezetek által szervezett igényes rendezvényekkel, a szlovák kisebbség hagyományaival, a magyar gasztronómiával, igényes élő koncertekkel, táncokkal. A tervezett Kulturális Központban, egy reptér közeli kisebb kongresszusi központban olyan előadások is megrendezhetők, melyek a település határain túlról is sokakat vonzanak. Kistarcsa nagy szülöttének emlékére Simándy Józsefről elnevezett fesztivált, zenei versenyt lehet szervezni.

NAGYTARCSA – Nagy kaland Már az őskorban lakták a Szilas patak-menti települést, amit az itt talált gazdag szkíta leletek is bizonyítanak, a temető tanúsága szerint a X. századtól már magyarok is lakták.. Mint a környékbeli települések legtöbbje, a XVIII –i újjászületés idején Grassalkovich-birtok volt, a Nagytarcsa nevet a XX. század elején kapta. A főleg tejtermeléssel foglalkozó lakosság részére 1938-ban nyílt meg az ország első bentlakásos népfőiskolája, amit a II. világháborúban hősiesen viselkedő evangélikus lelkész, Sztehló Gábor alapított. Egyik épületében kapott helyet a Falumúzeum, mely 2008 májusától van önkormányzati kezelésben. A múzeum maradandó élményt nyújt: egy magángyűjteményen alapuló hét kiállításán a nagytarcsai színes népviseletet, a földműves családok otthonát, gazdasági eszközeit, valamint a helységnek az újkőkortól a legújabb korig feltárt nevezetes történeti emlékeit, a népi díszítőművészetet és a hazánkban egyedülálló rézből készült, szkíta és honfoglalás kori helytörténeti leleteket, a helyi iparosok és tűzoltók dokumentumait mutatja be. Látnivaló még a római katolikus és az evangélikus templom, egy különösen szép szárnyasoltárral, kertjében található a Trianoni Emlékmű. Nagytarcsa lakossága dinamikusan növekszik, 2011-re a 3800 főről 6000-re növekedhet a lélekszám. A szorgalmas, becsületes nagytarcsaiak az új dolgokat nehezen fogadják be, a hagyományaikra büszkék, a múzeumért is sokat tettek. Őrzik a szlovák népszokások szerinti 137

lakodalmas rítusokat, az idősebbek a vasárnapi istentiszteletre felveszik a liturgiának megfelelő színű népviseletet. Népszerű a gazdag repertoárral rendelkező Szlovák Hagyományőrző Népi Együttes. A városvezetés kommunális fejlesztései az EU-s pályázatok keretében óvoda, futballpálya, gyermekjátszótér, kulturális sportközpont. A 360 milliós beruházás, az épülő új városközpont a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, a kulturális rendezvénytér át-, illetve kialakítását jelenti. A turizmussal kapcsolatos terveik előrehaladott állapotban vannak: halastó az őslápos területen, szabadidő-park az Ipoly-Duna Nemzeti Parkkal közösen. Sóba került egy európai cég cég fejlesztésében egy „téli sportok nyáron” projekt (2 milliárd forintos) melyre ideális helyszíne lehetne a 31-es út menti, dombos-erdős terület és a Naplás tó melletti szállodafejlesztés. Az MO körgyűrű elkészültével új helyzet állt elő: az autópályáról két lehajtó visz Nagytarcsára, 2010 májusában adják át az M31-t, s így a két autópálya körbefogja majd Nagytarcsát. Egyeztető szakaszban van a terv egy párhuzamosan haladó kerékpárút és lovasösvény kialakítására a Szilas-patak völgyében, a XVI és XVII. kerületből indulva, Cinkota-Nagytarcsa-Isaszeg-Pécel útvonalon. Megvalósulásával kitűnő edzőterep jöhet létre a budapesti kerékpárosok számára. Szálláshely-fejlesztésként szóba került az elhagyott laktanya, a ’nőtlen tisztiszálló’, ahol 160 férőhelyet lehetne kialakítani. Szálláshelyfejlesztésként szóba került az elhagyott laktanyában lévő, az egyelőre 1,2 milliárdért kínált, „nőtlen tisztiszálló”, ahol 160 férőhelyet lehetne kialakítani. Katonai Kalandpark Nagytarcsa különleges vonzereje a félmúlt és az egészen közelmúlt sokakat lázba hozó történelmében rejlik. Stratégiai közelsége Budapesttől Keleti irányban meghatározó katonai támaszponttá tette a második világháborút követő évtizedekben, sőt ezt a szerepét még a rendszerváltás után is egy ideig őrizte. 138

Az önkormányzat jó eséllyel pályázik a korábbi laktanya területének megszerzésére, ahol a szokásos rendszer szerint még létezik a futballpálya és mellette az akadálypálya. Itt kezdődhetnek a kalandok, a játékos és igazán erőt próbáló versenyek. Innen különböző katonai járművekkel lehet elérni a falu melletti erdőben lévő magaslaton, több hektáros bekerített területeken fekvő egykori híradó bázist, és a közelben a katonai vezetés számára készült „VIP bunkert”, amit 1995. április 4.-én avattak fel és 2000-ig volt használatban. Ezek atom és vegyi támadás ellen is védett, ma már muzeális értéknek számító, egykor a csúcstechnikát jelentő eszközökkel felszerelt, nagy részben földalatti létesítmények, annak idején a Varsói Szerződés egyik legtitkosabb objektumának számítottak. Kell-e ennél nagyobb vonzerő, lehet-e ennél attraktívabb marketinget elképzelni? A Katonai Kalandpark egyéni látogatókat is képes fogadni, de csapatépítő tréningek, különleges kalandot kereső társaságok, a közelmúlt történelme iránt érdeklődők számára interaktív formában jeleníti meg az embert próbáló erőfeszítést és a titokzatos múltat, aminek egyedülálló különlegessége, hogy az éppen elavult, néhány évvel ezelőtt még titkos katonai csúcstechnikát is be tudja mutatni. Nagytarcsa ezzel a rendkívüli attrakcióval felkerülhet a leglátogatottabb Budapest környéki vonzerők közé. Természetesen a Katonai Kalandpark létrejöttéhez még fontos lépések szükségesek, de érdemes ezt a célt figyelembe venni, és minél hamarabb létrehozni, mert ez komoly bevételt jelenthet az üzemeltetőnek, jó szervezés esetén a településnek. Jellegénél fogva egy lepusztult laktanyai háttér egyáltalán nem akadály, sőt hitelesebbé teszi a történelembe való visszalépést, tehát nem kell az egész laktanyát szanálni, elég az akadálypályát működésképes állapotba hozni. A titkos objektumok bemutatására izgalmas, játékos, interaktív formákat kell kitalálni, a látogatók létszámától, korától, és anyagi igényétől függően. Azzal, hogy a Katonai Kalandpark révén Nagytarcsa turisztikai desztinációvá válik, lehetőség nyílik a már meglévő, turisztikai vonzerővé formálható értékek népszerűsítésére. A szép fekvésű, csoportok fogadására, kisebb rendezvények lebonyolítására is alkalmas kerttel rendelkező Falumúzeum, erős marketinggel a hagyományokat - például szlovák sütemények bemutatója – megelevenítő önálló programokat ajánlhat ki egyéni és csoportos látogatóknak is. 139

PÉCEL - Irodalmi kastélyváros A szelíd erdők karéjában fekvő, Budapestről kék busszal megközelíthető, kiváló mikroklímával rendelkező 670 éves város két kastéllyal is büszkélkedik. A híres Ráday-kastély, II.Rákóczi Ferenc diplomatájának, az első magyar újság szerkesztőjének, Ráday Pálnak épült, a Grassalkovich családnak Gödöllőn dolgozó Mayerhoffer János tervei szerint. Az építészeti összhatásában is egyedi barokk kastély ékessége a különleges díszterem, ahol a megrendelő elképzelései szerint készült fekete-fehér színű allegorikus freskók díszítik az aranycirádás falakat. Különlegességnek számít barokk konyhája és könyvtára. Az utóbbi a messze földön híres Ráday-könyvgyűjteményt őrizte, melynek megmaradt anyaga ma Budapesten található, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtárában. A kastély komolyzenei koncerteknek, tudományos ismeretterjesztő előadásoknak, kulturálsi rendezvényeknek gyakran ad otthont, méltó módon követve a reformkori szellemi hagyatékot. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében kiemelt figyelmet kap az épületrekonstrukció és a parkfelújítás. A másik jeles kastély az eklektikus Fáy kastély, ma Mezőgazdasági Szakközépiskola 3 hektáros parkkal, kollégiummal, gazdag könyvtárral. A két világháború közötti korszakban kedvelt üdülőterület több nyaralója, kúriája még ma is látható: az Erdei-Gruz villában a Városi Zeneiskola működik, falán Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész porcelán faliképe. A Pekáry-kúriában kapott helyet a Városi Művelődési Ház, a Lázár Ervin Városi Könyvtár és a Kastély Vendéglő. Emlékművekben, szobrokban is gazdag a város. Szemere Pál szülőházát emléktábla és szobor jelzi. Pécelre gyakran látogattak el, történelmünk, kultúránk nagy alakjai, Kazinczy Ferenc többször vendégeskedett Pécelen, Kölcsey Ferencnek szobrot, Kossuth Lajosnak emlékművet állított a város. A kedvelt meseíró, Lázár Ervin életének utolsó 9 évét töltötte a városban. A turizmust jelenleg a kastélylátogatók - évi 2-3.000 fő - és a rendezvényekre érkezők jelentik. A kastély gazdag irodalmi-, és képzőművészeti életét - komolyzenei koncertek, tematikus kiállítások - a Péceli Parnaszus Alapítvány és a Ráday Klub Kulturális Egyesület évek óta magas színvonalon szervezi.

140

A városban 3 étterem van, a hívogató kerthelységgel rendelkező Kastély étterem, a Ráday kastélytól néhány percre, a Művelődési Ház mellett, a Pekáry-kúriában működik, újabbak érdektelenség miatt- nem nyílnak.. A vállalkozó kevés, a 15000 fős lakosságban sok az új betelepülő, fővárosból kiköltözött, és ott dolgozó, akiknek minimális kapcsolata van Pécellel. Egyelőre nem vonzzák őket a helyi rendezvények, közösségi programok. Az önkormányzat aktív programszervező. A Rádayak, - Tokaj hegyaljai birtokokkal rendelkező bornagykereskedők voltak – borkultúráját felelevenítve, szabadtéri borünnepet és boresteket szerveznek. Ezekre az alkalmakra a péceli férfikar bordalokból álló műsort állított össze. A Magyar Borrendek Titkárságával, és a GKRTE-vel közösen szervezték meg, 2008ban az Egyházi- és Világi Borok Fesztiválját. Pécel egyházi létesítményekben is gazdag: a Református templom szerves egységet képez a Ráday Kastéllyal, a Biblia Szövetség épülete Noé bárkáját formázza. A vallási életet a több felekezet: református, katolikus, evangélikus, baptista, szabadegyházak együttélése jellemzi, melyek kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápolnak a külföldi testvéregyházakkal, így évek óta visszatérő vendégek érkeznek Pécelre Svájcból, Skóciából és Finnországból. A természetjárók az Apáca-hegyen lévő Milleniumi Emlékpark kilátójától több jelzett turistaúton indulhatnak hosszú turákra. A horgászturizmus is jelentős Pécelen: a tőzeges tavak tiszta vize gazdag fogást biztosít. A lovasturizmus lehetősége a Fáy András Szakközépiskola lovasbázisa révén adott: a szakiskola nyitott a turizmus irányában, a Kishársasi Lovardában lovak és szakemberek állnak renelkezésre, 14 főre kollégiumi elhelyezést tudnak biztosítani. Szállás, a Jelenik Vendégház mellett, foglalható még – alkalmi jelleggel, előzetes megbeszélés után - a BM Katasztrófavédelmi Továbbképző Központban, ahol 25 db 2 ágyas, felújított szoba áll rendelkezésre. A városon keresztülvezető országos túraútvonalak a természetjárásnak kedveznek, a városhoz tartozó horgásztó magántulajdonban van.

141

A termálfürdő megépítése látható közelségbe került, néhány éven belül élményfürdő várja a látogatókat, s ezzel Pécel lakosságának régóta dédelgetett álma is megvalósulni látszik. A hosszú ideig MÁV-szanatóriumként használt, lepusztult Ráday-kastély és történelmi kertjének felújítására, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságával kötött szerződés alapján, közösen pályáznak. Terveikben a Ráday kastélyhoz kötődő irodalmi múltra és református gyökerekre építő rendezvények szerepelnek, 2009-ben Kazinczy-évet ünnepelnek.

Irodalmi kastély Pécel meghatározó értéke a kiemelt nemzeti kincsként védett Ráday kastély. Érdemes-e egy újabb kastélymúzeumot létrehozni a Gödöllői Királyi Kastély árnyékában? Lehet kastélytúrákat szervezni Fóttól, Gödöllőn, Turán át Pécelig. Ennél azonban többet kell hozzátenni ehhez a látványos és érdekes múltú kastélyhoz, hogy kiemelkedően vonzó célpont lehessen a kastélyok között. A legendás Ráday könyvtár itt működött a kastélyban, a nemrég elhunyt Lázár Ervin személyében jelentős irodalmi kapcsolódása van Pécelnek. Legyen a Ráday kastély irodalmi kastély. A könyvtártermet újból könyvtárnak berendezve, meg lehet teremteni a hangulatot. A könyvtárterem és a látványos nagyterem egyaránt alkalmasak irodalmi rendezvények, előadóestek, kisebb színdarabok színhelyéül. A kastélyvezetés jelenthet egyben barangolást irodalmunk különböző korszakaiban, jelentősebb íróink, költőink műveinek világában. A könyvtár anyagát ennek megfelelően kell összeválogatni. Az alapvezetés címe lehet „Ráday Páltól Lázár Ervinig”, és minden teremben jelképszerűen néhány könyv, vagy tárgy irodalmunk más-más korszakát eleveníti fel, ennek megfelelően más- más írótól, költőtől lehet idézni. A vezetők kiválasztása a program lényege, lehetnek amatőr színjátszók, színiiskolások, versmondók, akik egy-egy teremben levesznek egy könyvet a polcról, kivesznek egy könyvet 142

a tékából, leemelnek egy pipát stb. és már jöhet is a vers, az idézet, a novella, az anekdota, így lehet teremről teremre haladva eljutni Ráday Páltól Lázár Ervinig. Fontos, hogy egy korszakra több változat legyen, részben, hogy a vezető ne váljon gépiessé, másrészt így lehet alkalmazkodni a látogatók korához, érdeklődési területéhez, idejéhez és pénztárcájához. Az ajánlatban olyan túra is lehet - előzetes megrendeléssel - amihez több szereplő szükséges, lehetnek rövidebb, hosszabb túrák, lehet kombinálni pincelátogatással, kávéházi hangulattal, kerti sétával, esti tábortűzzel, verstanítással, „ki mit tud” versennyel. Lehet irodalmi szalonokat szervezni, ahol zenével kísérve, nem csak a felkért szereplők szólalnak meg, de a közönségből is bárki elmondhatja kedvenc versét, novelláját. A szalonokat lehet egy-egy ünnep vagy alkalom köré szervezni – visszatérő rendszerességgel– meghatározva ezzel az est tematikáját. Így kialakulhat egy törzsközönség, az irodalombarátok és a Ráday kastélybarátok köre, és ha van baráti kör a háttérben, ha van egy konkrét arculat, akkor könnyebb támogatókat találni, nagyobb lehetőségek nyílnak pályázatokra. Fontos a külföldi látogatókra gondolni, összeállítani műfordításokra épülő túrákat többféle nyelvi változatban, amihez természetesen meg kell találni a megfelelő vezetőket. Ez már misszió is egyben, hiszen nyelvünk kuriózum, de nem egy költőnk, írónk világszínvonalat jelentene, ha ismernék, erre a küldetésre talán szintén kérhető támogatás. Az iskolai osztályok várhatóan nagy számban jönnének az irodalmi kastélyba irodalom órára, nekik lehet korosztályonként szervezett programajánlatokat összeállítani, hogy többször is visszatérjenek, és így generációk nőhetnek úgy fel, hogy a péceli kastély beépülne az életükbe, hiszen az itteni látogatások élményszerűen megszerettetik a jövő nemzedékeivel irodalmunk csodálatos kincseit és magát a helyet, ahol evvel az élménnyel találkoztak. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága alatt álló kastély felújítására élő együttműködési szerződés van ugyan az önkormányzattal, de a forrásszerzésre kedvezőtlenek a kilátások (kb. 420 millió forint szükséges, melyhez az EU strukturális alapból, 15 % önrész mellett, lehet forráshoz jutni azokban a periódusokban, amikor a Központi Régió az ilyen igényekkel összhangban lévő pályázatot ír ki.)

143

Az irodalmi kastély berendezéséhez a könyvtárszoba hangulatát kell visszavarázsolni és a termekbe egyszerű berendezéssel, ötletes megoldásokkal lehet egy-egy korszakot úgy jelezni, hogy az illeszkedjék a terem adottságaihoz. Az irodalmi kastélyban a könyvtárat hangulatossá kell varázsolni, ötletesen berendezve, indulásként ez akár jelzésszerű is lehet. A díszterem a mai formájában is látványosság, a látnivaló a többi teremben egyelőre háttér, így az első lépésben csak a bemutathatóságot kell megoldani, mert az első számú vonzerőt a vezetés tartalma és formája adja. Az irodalmi kastély arculatának kialakítása szűkös források mellett is megoldható, mert inkább szervezési- és marketing feladatot jelent, mint komoly beruházást. A kastély másik különlegessége a nagyméretű barokk konyha. Ma egy étterem már nem tud versenyképes lenni, ha csak a konyhája jó. Egy barokk látványkonyhában korabeli receptek szerint készített ételek azonban olyan különleges gasztronómiai csemegét jelenthetnek, ami sehol máshol nem található, ez csak a péceli kastélyban lehetséges. Az élmény része, hogy a vendég bele pillanthat a konyha életébe. Erre a különleges feladatra megfelelő minőségi vendéglátást folytató vállalkozót kell találni, számára ez referencia étteremmé válhat. A kávézó így új funkcióval egészül ki, nyáron a park a kerthelység mellett nagyobb rendezvényekre is alkalmas. A kastélyhoz tartozó pince jó alapot jelent a jól sikerült bornapok, borrendi találkozók folytatására, melyek a város újonnan betelepült, a fiatalabb generációkat képviselő lakói számára is vonzó programnak bizonyultak. A város terveiben szerepel a Kossuth tér korszerűsítése (190 millió forint), ami hozzájárulhat a turisztikai miliő kialakításához. Pécel másik nagy vonzerő-fejlesztési terve a termálfürdő létrehozása. 4-5 medencés fürdőről van szó, amire már meg van a befektető. Ennek a turisztikai terméknek a népszerűsítéséhez döntő, hogy megtaláljuk a megfelelő célcsoportot. Ez a fürdő méreténél fogva arra lesz alkalmas, hogy a környék lakói számára jelentsen élményszerű kikapcsolódást Pécelen.

144

Őket nagyon fontos megszólítani, Pécel újonnan betelepült lakossága nagy szellemi potenciált jelenthet a városnak, fontos aktívan keresni velük a kapcsolatteremtés lehetőségeit. A fürdő a rómaiak óta társadalmi találkozóhely is. Ezt a méretű fürdőt ezzel a római arculattal lehet különlegessé tenni, versenyképessé alakítani a többi jelentősebb méretű élményfürdők között. Egy fürdőt a hangulata is vonzóvá tehet, ha nem bír versenyezni a milliárdos beruházásokkal. Fontos ízlésesen megoldani, de mindenképpen úgy megtervezni, hogy a terek, a medencék hangsúlyosan kínálják a lehetőséget a társadalmi találkozáshoz. Ide legyen kedve visszatérni annak, aki már egyszer itt járt. A fürdő fórum lehet, találkozóhelye a városnak és lakóinak, akik még nem ismerik egymást. Jó név is egyben, ami kifejezi az új intézmény kapcsolódó funkcióját és különleges arculatát. Lehet ez a neve: Péceli Fórum Fürdő. A fürdő komoly kikapcsolódási lehetőséget kínál a Ferihegyre érkezőknek, fontos, hogy ott elérjük az esetleges péceli vendéget, hisz ha csak néhány órája van két fárasztó repülés között, pihentető kikapcsolódással várja őt a Péceli Fórum „római” Fürdő, az MO-ás legelső kijáratánál. Pécel vonzó természeti környezetben fekszik több országos turistaút vezet át itt. A horgásztó és ez a környezet az aktív turizmus fejlesztése számára nyújt lehetőséget és egyben a város fiatal új lakói számára kikapcsolódást. A marketing szempontjából ez a több ezres réteg a legelső célcsoport, hiszen minél több helyi lehetőséget ismernek meg és élnek ezekkel, annál inkább pécelinek érzik magukat, annál több pénzt hagynak a városban, és annál több vendéget fognak ők idehívni. SZADA

- a festői falu

A közel 700 éves, dimbes-dombos, egykori „gyümölcstermő szent Szada” községben van a Gödöllői-dombság legmagasabb pontja, a 344 méteres Margita. Kilátója körpanorámát kínál a környező vidékre. Az itt termett és vasúton Budapestre szállított gyümölcs és szőlő a XIX. század végén Szadára csalogatta a fővárosiakat, akik nyaralókat vásároltak, s néhányan - mint Székely Bertalan, a híres festő - le is telepedtek. 145

Sírját a régi református temetőben a Székely Bertalan-emlékszobor jelzi, évtizedes alkotómunkájának emlékeit régi házában berendezett Székely Bertalan Emlékkiállítás őrzi. Születésnapját május 8-án ünneplik a szadaiak a Székely-kertben. Itt található aMűteremház, melyet Schulek Frigyes tervezett, időszakos kiállításoknak és évente új tematikájú, május 2. vasárnapján nyíló Székely-tárlatnak is otthont ad. Impozáns épület a ’Grassalkovich- stilusban épített Pejacsevich-Bánó kastély – ma Faluház- a község főutcáján. Az átköltözés előtt álló Tájház a palócföld és főleg a Galga-mente néprajzi hagyományait, tárgyi kiállításssal, dalok-, játékok- és gazdálkodásformák bemutatásával tárja a látogató elé, bemutatja a szadai népviseletet is. A főteret Turul Életfa szobor díszíti, Kun Éva alkotása. Than Mór műve a római katolikus templom oltárképe, a református templom terve Schulek János műve, Kauser József alkotása a Rudnyánszky kápolna-kripta a régi katolikus temetőben. Az aktív turizmus terén kínál lehetőségeket a szép természeti környezet, az erdős tájvédelmi körzet és annak gazdag vadállománya. Célszerű lenne a kerékpárturizmus fejlesztése Gödöllő és Vác irányába. A kulturális turizmust részben Székely Bertalanra, részben az „új” Tájház kiállításaira, foglalkozásaira alapozzák. A festő egykori műterme a 30-40 fős konferenciákhoz sajátos hangulatú teret, a fiatal mesterek nyári táborához ihlető környezetet ad. A Tavaszi Hadjárat eseményeibe a Szadai SE Lovasszakosztályának részvételével kapcsolódnak be. Terveik között szerepel egy nemzetközi versenyekre is alkalmas, 123 hektáros golfpálya kialakítása, a termálvízkincs hasznosítása a Patakvölgy mellett, wellnessközpont, apartman házak létesítése, történelmi labirintus, erdei iskola kialakítása, a különleges halfajta a ’lápi póc’ életterének biztosítása a pócos tóban. A Waldorf óvoda megnyitása után tervezik az új iskola építését A különböző projektek keretében összefogást terveznek Gödöllővel, a kistérségen túl Veresegyház, Fót, Mogyoród önkormányzataival. A turizmus fogadására falusi vendéglátóhelyek nem jöttek létre, csak néhány család foglalkozik fizetővendéglátással. A több helyen kitáblázott több mint tíz éves múltra visszatekintő régebbi szállásadó elmondása szerint az autópálya megépülésével kezdetben 146

még igazi turista vendégei is voltak, azonban ezek lassan teljesen elmaradtak és a faluban ma működő szálláshelyek valójában munkásszállásként működnek, így alapvetően a családias hangulatú Várdombi Vendégház is. Az egykori kúriaépületben működő, szép környezetben fekvő, igényes Gesztenyés Panziót működtető fiatal vállalkozó is megerősítette ezt. Az ő alapvendégköre a Szadán működő külföldi tulajdonban lévő Nordénia ipari üzem vezető beosztottaiból és az ide utazó üzletemberekből áll. Szadán a vendéglátást a Borostyán- és Bika éttermek és Dédi cukrászdája jelentik. Szada a festők festői faluja Szada, mint település, a kistérség többi településéhez nem hasonlítható önálló arculattal rendelkezik. Ugyanakkor nehéz megfogalmazni ezt a speciális karaktert, mégis nagyon fontos, mert ez segít abban, hogy egy kiemelkedő vonzerő köré csoportosítva Szada turisztikai attrakcióvá váljék. A település vezetésének van egy rendkívül érdekes és nagyvonalú elképzelése egy Történelmi Labirintus létrehozásáról, ha ez sikerül, Szada jelentős látogatószámot vonzó új látványossággal gazdagodhat és felkerül a turisztikai térképre. Emellé a tervbe vett attrakció mellé keressük mi is, és ajánljuk a vonzerő-fejlesztési stratégiánkban azt a Szada múltjához és jelenéhez szervesen kapcsolódó különlegességet, ami a meglévő alapokat továbbfejlesztve markáns és vonzó arculatot adhat a falunak, egyben olyan sajátos turisztikai vonzerőt jelent, ami Budapest közelében csak a Duna másik oldalán, Szentendrén található. A XIX-XX. század fordulóján és a század elején nemesi kúriák épültek Szadán. A felső polgári réteg is felfedezte a főváros közelében és a királyi Gödöllő szomszédságában található festői fekvésű falut. A legigényesebb művészet iránt fogékony réteg, pezsgő kulturális életet varázsolt a kellemes üdülőfaluba. A művészi élet középpontjában a nyári hónapokra Szadára költöző Székely Bertalan műterme, háza és kertje ált, amit az önkormányzat nemrégiben megvásárolt a családtól. 2006-ban a Közkincs pályázat segítségével sikerült létrehozni a Székely Bertalan Művészeti Központot. A Faluház és egyben Szada kulturális életének vezetője, Juhászné Bankó Erzsébet nagyon határozott elképzelésekkel rendelkezik a művészeti élet fellendítéséről, és kitűnő kapcsolatait megmozgatva komoly erőfeszítéseket tett ezek megvalósításáért.

147

Az évente megrendezett Székely Bertalan Napon a régió művészei mutatkozhatnak be, az augusztusi kortárs művészeti kiállítás hazai élvonalba tartozó művészeket hoz évről évre Szadára. A műteremben és a mellette található szabadtéri színpadon szervezett érdekes és rangos kísérő programok Budapestről is idevonzzák a szakma képviselőit. Székely Bertalan emlékét a házában berendezett értékes kiállítás őrzi, rajztanoda és bejárós rendszerben működő nyári művésztelep teszi teljessé a ma már működő művészeti élet intézményeit. A kiállításokat - a lehetőségeknek megfelelően - igényes anyagok és kiadványok kísérik. Van olyan terv, hogy a nyári hónapokban Gödöllő – Szada – Veresegyház között szülessen meg a Művészetek Útja. Azt javasoljuk, hogy ebben az irányban fogalmazza meg arculatát a falu. Magas szinten működő alapok vannak, és azt kell megismételni, ami már száz évvel ezelőtt egyszer megtörtént, az itt élők a művészet legmagasabb képviselőit hívták Szadára azzal, hogy Székely Bertalan ide költözött nyaranként. Jöttek hozzá művésztársai, tanítványai, későbbi nagyszerű alkotók. A meglévő értékre tudatosan építve, a már élő kapcsolatokat megmozgatva ide lehet vonzani a kortárs művészek legjobbjait, úgy a klasszikus, figurális művészet követőit, mint a modern kísérletezőket. A festői fekvésű Szada ma is legyen a művészek faluja! Ahogy annak idején, úgy ma is élnek a faluban tehetősebb családok, akik mint potenciális mecénások,

vonzerőt

megfogalmazott

jelentenek

céljává

válik

a

művészek

ennek

az

számára.

arculatnak

az

Amennyiben erősítése,

a

település

kiállításokkal,

rendezvényekkel a művészeti élet jelentős szereplőit lehet tartósan Szadára hívni. A Székely Bertalan Művészeti Központ rendkívül vonzó intézményt jelent a művészek számára. A közeli Gödöllőn és Veresegyházon több élvonalbeli alkotó él, a Gödöllői Művésztelep kiemelkedő hagyományt is jelent, de ott éppen az a baj, hogy az egykori alkotóházak egyike sem működik jelenleg, Veresegyháznak nincs ilyen hagyománya. A Művészeti Úthoz Szada ezt tudja hozzá tenni, a 100 éves hagyományt őrző alkotóházat, ami ma is működik varázslatos környezetben, csendesen eldugva, a falu közepén.

148

A fővárosi művészeti életben ősztől tavaszig zajlanak a jelentősebb események, a nyár a vidéké, ahogy régen úgy most is a művészek ilyenkor igyekeznek a természet közelében alkotni. Tudatos fejlesztéssel Szada nyári otthont adhat az elvágyódó művészeknek. Az alkotóház területén lévő egykori Székely-ház egy részéből műteremház alakítható, egyegy szép kis műteremház még el is fér a kertben, netán közeli kihalófélben lévő falusi házak ilyen célra megvásárolhatók. Élő művésztelep jöhet létre közösségi élettel, sok Szadán ihletett alkotással. Budapest közelsége – láthatjuk ezt Szentendre példáján – ugyanakkor ideális állandó lakóhely is egy művésznek, közel az élethez, de mégis alkotói nyugalomban. A hegyoldalak, dombok ölelte Szada ilyen művészfaluvá válhat. Lehet tudatosan Szadára csábítani a helyüket kereső pályakezdő művészeket, művészeti versenyekkel, kiállítási lehetőséggel egész évben pezsgő kulturális közeget létrehozni. A művészet, a műpártolás ma kezd újból divatba jönni, a társadalom komolyan odafigyel a művészeti élet eseményeire. Szentendre, de akár számos külföldi példa mutatja, mit jelent az idegenforgalom számára egy művészvároska, vagy egy művészfalu. Szada fontos tranzitúton fekszik az M3 –as lejárója mellett, a Gödöllő – Vác útvonalon Veresegyház szomszédságában. Stratégiai átkelőhely komoly tranzitforgalommal. Ugyanakkor a falu megőrizte sajátos arculatát, vonzó báját. Az átmenő szívesen megáll itt, ha van miért. Egy művészfalu azt jelenti, hogy van miért, a Székely Bertalan Művészeti Központban mindig történik valami érdekes, a faluban több helyen látogatható, aktív műtermek hívogatnak a fő útról való letérésre. A falu központjában és az országút mellett igényes művészeti galériák csábítanak megállásra. Mindez jól kitáblázva, de nem harsányan, hanem művészien. Ez Szada a festők festői faluja.

VALKÓ - „ valkói erdő” csak egy van…

149

Valkó 3500 éves múltját a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő leletek tanúsítják, leglátványosabb régészeti emléke a római-kori védősánc-rendszer, a Csörsz-árok egy szakasza. 800 éves magyar történelme során uralták Rozgonyiak, Báthoriak, Eszterházyak, Stahrembergek és Grassalkovichok, majd I. Ferenc Józsefnek kapta meg koronázási ajándékul. Erdeiben, az izgalmas vadászatokon királyok és fejedelmek üldözték itt a nagyvadakat, Sisi is gyakran járta vidékét. A Szent Mihálynak szentelt római katolikus temploma klasszicista, főpárkánya gazdagon díszített. A község dinamikusan fejlődik az intenzív pályázati tevékenység kapcsán. az óvoda, iskola, szolgáltató-központ mellett uszoda, szauna, tornacsarnok és kondicionálóterem is a lakosok rendelkezésére

áll.

A

szennyvízkezelés

megoldására

közösen

vettek

részt

a

csatornapályázaton a szomszédos településekkel. A Leader-programban ismeretterjesztő filmre nyertek pénzt, könyv is készült Valkóról. A faluban vannak mezőgazdasági vállalkozók a Fuchs féle tejtermékek a budapesti piacon is keresett, természetes, termelői áruk. A település kitűnő a minőségű termálvízzel rendelkezik, azonban ennek hasznosítására konkrét terv még nem készült. A turizmus távlati lehetőségét a nagy kiterjedésű, vadban gazdag Valkói erdő és a település határán lévő Valkói víztározó jelentheti a sportbarátok számára.Profi módon szervezett vadásztatás jelenleg a Pilisi Parkerdő szervezésében folyik, melyhez szálláshelyként a kizárólag ennek a célcsoportnak fenntartott vadászkastély szolgál. A tóparti szabadidőparkot fából készült játékokkal, padokkal-asztalokkal az önkormányzat tette kellemes pihenőhellyé a helyiek és az ideérkezők számára. Az aktív turizmus területén a lovaglás, túrázás, sportturizmus, wellness a vadászat és horgászat témakörében szeretnének fejleszteni. Vendéglátás, szállás nincs a településen, a 2-3 évente megszervezett Nyugdíjas Világtalálkozó, a forrásra a Valkói Nyugdíjas Klub pályázik vendégeit az iskolában helyezik el. „A Valkói erdő” Melyik férfi ne emlékezne gyerekkorából a sherwoodi erdőre, Robin Hood kalandjaira?

150

A Nottingham Forrest neve is ismerősen csenghet azoknak akik követik az angol foci eseményeit. „Valkói erdő” a név ugyanilyen jól cseng a magyar fülekben, titokzatos varázslatos helyet idéz ez a két szó. Valóban. Erdeiben királyok, hercegek vadásztak, köztük Ferenc József, Rudolf trónörökös, Ferdinánd nagyherceg, Albert szász király, Lipót bajor herceg. Sisi egyik zöld pihenő háza is itt volt az erdőben, az épület ma is meg van, a Pilisi Parkerdő Zrt használja vadászházként. Mennyi csodás és rejtelmes történet színhelye volt a valkói erdő ! A királyi vadászterületen ma is a Pilisi Parkerdő Zrt szervezésében igényes vadászturizmus folyik. Ez azonban zárt, az ideérkező vendégek minden szolgáltatást megkapnak a szervezőktől, a „külvilággal” szinte semmi kapcsolatuk nincs. Az erdő azonban nagy, az önkormányzat tervei szerint alkalmas gyalog- és lovasösvények, erdei kerékpárutak kialakítására. Az egykori Királyi vadászterületen, Erzsébet királyné, Ferenc József és a többi királyok, hercegek és minden rendű és rangú vadászok lába nyomán legyen más a valkói erdőben túrázni, sétálni, lovagolni, biciklizni. A kialakított útvonalakat jelző táblák állítsák meg az arra járókat és meséljenek a nagy elődök történeteiből. A „meseösvény” tisztásain, vagy fái között lehessen eljátszani egy-egy történetet, ehhez erdei kunyhókat, jelzésszerű díszleteket lehet elhelyezni, elrejteni a helyszínen. A valkói erdő így amellett, hogy hagyományos módon is bejárható gyalog, lóháton, vagy biciklivel, felejthetetlen élménnyé válik azoknak akik kíváncsiak az erdő titkaira és maguk is megélik a királyi vadászkalandokat. Bevételt az jelenthet, ha ezekre a díszletekre összeállított programokkal lépünk be az idegenforgalmi és szabadidő-piacra. Különlegessége folytán a „Valkói Erdő Titkai” nagy népszerűségre tehetnek szert a különleges programokat kereső baráti társaságok, vállalati tréningeket szervezők, de iskolai osztálykirándulásokat szervezők körében is.

151

A fizető vendég számára az erdei háttér kimeríthetetlen ötleteiből válogatva beavatott vezetőket, meglepetésszerűen feltűnő szereplőket, netán állatokat lehet a programba beépíteni, az erdő számtalan kalandot és izgalmat kínál, különösen a valkói erdő. Sok erdő van, de „valkói erdő” csak egy van!

VÁCSZENTLÁSZLÓ - a szerethető falu A szép fekvésű, rendezett képet mutató településen ma is él a Szent László-legenda, aktív kapcsolatot tartanak valamennyi, a lovagkirályról elnevezett településsel, országhatáron belülés túl. Jövőre a Szent Lászlóról nevezett települések 14-ik találkozóját, Vácszentlászlón tartják, vendégeiket házaknál helyezik el. A település nyugodt légkört áraszt, falusi turizmusra alkalmas lenne, de jelenleg csak egy panzió üzemel és most lép ki a turisztikai piacra az évek óta elkészült, de ki nem ajánlott Molnár Panzió. Szomszédságában lovaglási lehetőség. A lakosság 90 %-a katolikus, a templom teljes felújítása lakossági összefogással kezdődött, amely a közösségi életet is jellemzi: a kultúrházban folyamatosan vannak rendezvények, működik egy szövőszakkör, a fiataloknak majorett-csoport, az oktatási intézményekben túljelentkezés van. Vácszentlászlónak van saját újságja, az orvosi rendelőt és a védőnői solgálat épületét az önkormányzat önerőből hozta létre. A település vezetése sokat tesz a falu szépítéséért, nagyvonalúan kellemes és szép a falu parkosított központja, az új polgármesteri hivatallal, a közeli bolttal és Művelődési Házzal. A turizmus fejlesztését a horgászat és vadászat irányában képzelik el. Falujáték – fedezzük fel Vácszentlászlót ! A Vácszentlászlóra érkező idegen, mire beér a tágas központba érzékeli, hogy ez a különleges látnivalókkal nem büszkélkedő falu, egy szerethető falu, itt van élet, jó itt lenni. A porták tágasak, nem elhagyottak, a boltok az átlaghoz képest igényesebbek, vonzó külleműek, van egy kis varázslat érzése az ideérkezőnek. újabb ámulatba eshet aki 152

meglátogatja a falu és a kistérség egyetlen igazi falusi turizmusra berendezkedett vendégházát, a Molnár portát. A kert és a pince ötletes megoldásai, barátságos és fantáziadús terei lenyűgözőek, a házigazda vendégszerető, humoros életismerő lénye, felesége otthonos légkört teremtő szolgálatkészsége külön vonzereje az itt megtapasztalt élménynek. Méltán büszkék arra amit itt létrehoztak, noha több éve alkalmas a ház vendégfogadásra, de életük alakulásával, most jött el az idő a nyitásra. Ide el kell jönni, és másokat is elhozni! Ezzel az érzéssel búcsúzik a távozó. Hogy lehet egy falut megfogalmazni, élményszerű turisztikai termékké tenni ? Szervezzünk egy játékot, nevezzük el „falujátéknak” lehet ez akár egy sorozat első állomása, és fedezzük fel ezt a szerethető magyar falut! Az érkező csoportot, természetesen ők külföldiek is lehetnek – annál vidámabb és kalandosabb a játék -osszuk csapatokra és minden csapat kap kérdéseket, feladatokat. Ezeket a feladatokat természetesen másképpen kell összeállítani külföldieknek, másképpen magyaroknak, másféle feladatot kaphatnak az iskolások, a fiatalok, a felnőttek, netán a nyugdíjasok. Mást, ha családok játszanak, vagy egy vállalati tréningen részt vevők. Jó is, ha mindig változik, megújul a program, mert így mindig az érkezők arculatára szabható a játék, és újabb helyi családok, állomáshelyek vonhatók be a játékba. A csapatoknak, olyan feladataik vannak, aminek a segítségével a végén ők is egy kicsit „vácszentlászlóiak” lesznek, közben próbára lehet tenni az ügyességüket, leleményességüket, erejüket. Lehet helyszíneket keresni, gyűjteni, eldugott tárgyakat jellegzetes helyeken megtalálni, a helyiekkel kapcsolatba kerülve kérdésekre választ kapni, házimunkában részt venni. Meséket kitalálni, énekelni, rajzolni, külföldieknek magyar szavakat megtanulni és kiejteni. Elképzelhetjük ezt úgy, mint egy sok további feladattal kiegészített mozgó activity játékot, szinte végtelen számú variációval. A végén egy vidám étkezéssel, pálinkázással, borozással emlékezetessé tett díjkiosztással lehet befejezni a falujátékot, aminek ideális helyszíne a Molnár porta. A győztesek mellett vesztesek nincsenek, mert, ha jól szervezzük meg a játékot biztos a siker! Végül minden résztvevő kap egy oklevelet ajándékba, mint Vácszentlászló tiszteletbeli polgára. 153

A program ára a választott feladatok ember-, idő és eszközigényétől, valamint a kapcsolódó szolgáltatásoktól függ. Jó marketinggel el kell kezdeni, szakértelemmel, minden apró részletre gondolva kell megszervezni, aztán már mások is folytatni fogják, mert egy ilyen jellegű programnak csak nyertesei vannak. A résztvevőknek garantált a vidám és felejthetetlen élmény, a helyieknek a beruházás nélküli bevétel és a visszatérő vendég, akiért majd érdemes lesz befektetni is. A beavatott – később esetleg a meglepett be nem avatott – Vácszentlászlóiak is egyre jobban felfedezik falujuk értékeit és a jól működő közösséget. egy jól beindult turisztikai program minden esetben új munkahelyet is teremthet. ZSÁMBOK

élő hagyományok - hagyományokból élők

Kacó, kecele, pruszlik, fékető, galáris – a híresen szép zsámboki népviselet nélkülözhetetlen darabjai. A hagyományőrzés ma is fontos része a mindennapoknak, hála Lapu Margit néninek, aki egymaga három múzeumra valót gyűjtött össze a régi bútorokból, tárgyakból, újságokból amellett, hogy dalokat, népszokásokat, játékokat is lejegyzett, miközben rózsás tányérokat festett, régi minta alapján és hímezte a szép zsámboki zsebkendőket. 2008 nyarán róla nevezték el a falumúzeumot, mely a 100 éves parasztházban lelt otthonra. Az 1970-es évek közepétől lett megrendelhető turisztikai program a Zsámboki lakodalmas, a régi lakodalmak hangulatát felelevenítő, néprajzi hitelességű népszokás-bemutató és a lakodalmas vacsora. Egyre népszerűbb a 1993 óta megrendezett „ Lecsót a keceléből” augusztusi fesztivál, a lecsóföző-versennyel és a többi programmal. A falu barokk temploma XVIII. századi, Szent Erzsébet nevét viseli. A főoltáron a névadó szent alakja látható, a modell a hagyomány szerint Mária Terézia volt, magyar ruhában. A 2500 fős településen a lakosság fóliás növénytermesztéssel foglalkozik, más munkalehetőség nemigen van, vállalkozókat nehéz találni, civilszervezet sincs. Zsámbok részt vesz a Leader-programban. A vendéglátást egy étterem és egy presszó jelenti, van egy XIX. századi malom, aminek az állagmegóvására 1o millió Ft-t kellene költeni, de ebből érdekes szálláshely alakítható ki.

154

Ahogy a 70-es években a fóliázás, úgy most a turizmus jelenthet kitörési pontot Zsámbok számára. Falusi turizmus - szemléletváltással Zsámbok az a falu ahol az erős falusi turizmus létrehozásához minden adott. A zsámboki ember melegszívű, vendégszerető segítőkész, szorgalmas és vidám, szeret mulatni. Polgármesteri kapcsolatok révén Franciaországból érkező vendégeket már több év óta fogadják örömmel házaikba. Kialakultak komoly baráti kapcsolatok a házigazdák és vendégeik között. Kölcsönös meghívás révén a zsámbokiak is jártak már Franciaországban, illetve onnan mindig szívesen visszatérnek a megismert barátokhoz. Ez a falusi vendéglátás maga, minden gyümölcsével együtt, ha a barát vendég így visszajár, akkor biztos, hogy a fizető vendég is ugyanilyen jól fogja magát érezni, a kapcsolatok ugyanúgy kialakulnak. A francia vendégek egy hetet szoktak Zsámbokon tölteni. Ezalatt bejárják a környék látnivalóit, és van annyi, hogy a hét gyorsan elröpül. Gödöllő és a Királyi Kastély, a Valkói erdő, a Vácszentlászlói tó, a Tóalmási kastély, a közeli Kóka 1500 pincéből álló pincesora megannyi vonzó élmény. A Kistérség a mostani, fejlesztés előtti állapotában is számtalan lehetőséget kínál. A közelben még ezen kívül is sok programlehetőség adódik. Zsámbokról sem kell mindennap elmenni, hiszen a falu maga érdekes és máshol nemigen található látványosságokat kínál. Mezőgazdasági látogatás szervezhető a fóliás termelőkhöz. Egy külföldi számára a paprika a legjellemzőbb magyar növény, különösen érdekes lehet megnézni a paprikatermesztés fázisait egy Magyarországon járó külföldinek. Van virágtermesztéssel foglalkozó család, ha megszokottá válik a látogató, akkor lesz is számára megvásárolható termék, a házigazda számára pedig - a program árán túl is - bevétel. Lovasfogat, hintó, fiákker is rendelkezésre áll a falu és környékének bejárásához. Kisvadra lehet vadászni a helyi vadásztársaság szervezésében. A romantikus Falumúzeumban, a pajtában és a kertben helyi mesterség-bemutatók szervezhetők a faluban élő művészek, kézművesek, és a falubeli asszonyok segítségével:

155

csigatészta-készítés, tökfaragás, fafaragás, porcelánfestés csuhéfonás, népviselet-varrás, zsebkendő-hímzés kínál bő választékot. A kiválasztott mesterséget tanítani is lehet a vendégeknek, a népviseletet fel is lehet próbálni, mindezeket a kézműves termékeket meg is lehet vásárolni. Kölcsönösen előnyös, szórakoztató, közösségépítő módon tanulnak, érzik jól magukat házigazda és vendége. És közben a kertben, a bográcsban készül a lecsó. Van még egy ilyen jellegzetes, a mezőgazdaságával szervesen összefüggő ételspecialitása is Zsámboknak. A lecsófőzésre meg lehet tanítani a vendégeket, netán közöttük is lehet egy lecsófőző-versenyt szervezni. Ünnepet is lehet szervezni, a csoportban érkezőknek felelevenítve az egykor oly népszerű Zsámboki lakodalmast, külön ízt ad egy ilyen felejthetetlen estének, ha a vendégnek nem kell arra gondolnia, hogy még buszos utazás vár rá, hanem házigazdájával együtt sétálnak haza, térnek nyugovóra, és másnap a bőséges reggeli mellett lesz miről beszélgetni. Éppen ez a személyes és természetes közelség a falusi turizmus legnagyobb varázsa. A helyieknek nem kell semmi mást adni, csak önmagukat és a vendég ezt örömmel megvásárolja jó pénzért úgy, hogy közben össze is barátkoznak. Zsámbokon már ki is próbálták a francia csoportokkal: működik. Hinni kell benne és szemléletváltás szükséges. Meg kell hívni szakértőket, akik gyakorlati példákkal és tanácsokkal tudják alakítani a helyiek gondolkodását. Úgy tartják, hogy számos felsorolt jó tulajdonsága mellett a zsámboki ember nem vállalkozó típus, nem szeret kockáztatni, inkább a biztosat választja. Kevés a faluban a vállalkozó, az asszonyok Jászfényszarura járnak három műszakban dolgozni minimálbér körüli keresetért. A 70-es években mikor virágzott a fóliázás mégis sokan megmutatták, hogy tudnak dolgozni és tudnak vállalkozni is. Most is erre lenne szükség, ha egy megfelelő marketinget végző turisztikai szervezet segítené a zsámbokiakat, egy ilyen szervezet arra is alkalmas, hogy képezze az érdeklődőket, segítse a gyakorlati megvalósítást. Kellene néhány szállással, vendégasztallal elöljáró jó példa.

156

Egy ilyen szép környezetben fekvő, takaros faluban már az is megállít, ha több házon ott a falusi turizmus védjegye. Zsámbok és a falusi turizmus ez a jövő, a szemléletváltás pedig messzire ható, szükséges jó példa.

2.5.1.2. Tematikus vonzerő- és kínálatfejlesztés. 2.5.1.2.1. Vonzó és színvonalas kulturális-örökségturizmus A Kistérség kétségtelenül kiemelkedő vonzereje a kulturális- és örökségturizmusban van. A főváros közelsége stratégiailag, politikailag, gazdaságilag fontos körzetté avatta ezt a térséget évszázadok óta. Emiatt történelmi, kulturális értékek halmozódtak fel és maradtak meg, ha mégoly töredékesen is, a háborúk tépázta időkben. Grassalkovich I.Antal gróf a nagy építő, hatalmas, Bajáig terjedő, egybefüggő birtoktestének központjául Gödöllőt választotta. A választás telitalálat volt: elég közel a fővároshoz, és elég távol tőle. Mennyire visszaigazolta ezt a választást a következő századok történelme a királyi korszakon át napjainkig. Grassalkovich építő, közösségépítő főúr volt. Nevével mindenütt találkozunk kistérségünkben. Egymaga harminchárom templomot épített, ezzel harminchárom dolgozó- és imádkozó, hagyományait megtartó, összetartó közösséget alapított birtokain. Nagy ember volt, Kistérségünk kultúrájának, örökségének alappá váló oszlopa. A gödöllői kastély megépítésével róla elnevezett új stílus született, az ő építésze tervezte a péceli kastélyt. Mélyen hívő ember volt, feleségével együtt ő alapította a környék lelki központját Máriabesnyőt.

Általa

építtetett

templomok,

kedvenc szentjének Nepomuki Szent Jánosnak szobrai ma is több helyen láthatók. Mária Terézia felelős megbízottjaként a kisebbségek betelepítését bonyolította. Kultúrából és örökségből kihagyhatatlan, méltó hogy ezen a helyen megemlékezzünk róla. Koncepciónkban védjegyül Gödöllő városának és a Kistérségben is Erzsébet Királynét, a népszerű Sisit javasoljuk. Az ő igazi alakja alkalmas arra, hogy úgy jelentsen vonzerőt, hogy közben nem hamisítjuk meg, hanem felfedezzük a benne rejlő emberi gazdagságot, és vele jobban megértjük a bemutatni kívánt látnivaló értékét. Ehhez fűződő gondolatainkat a 157

Gödöllőről szóló részben már olvashatták. Ennek megfelelően gödöllői fejlesztési javaslataink következetesen és ahol lehet Sisi személyéhez kapcsolódnak. A Gödöllői Kistérségbe indulót, már Budapesten a pályaudvarokon, HÉV-végállomáson, repülőtéren, az autópályakijáratoknál, csomópontoknál el kell, hogy érje a védjegy egyértelmű üzenete. A térségbe érve már ismerősen köszöntik, és igazítják el, informálják a látogatót a védjegy üzenetét hordozó táblák. Ezekre bizalommal hagyatkozhat, és nem csak száraz információkat kap, de Erzsébet királyné, mintegy kísérőként mellé is szegődik, és a közös barangolás végén már közeli ismerőse lesz, mert a táblák segítségével Sisi magáról is sokat „mesélt”. Erre az alapgondolatra épülnek a Gödöllőnél javasolt programok közül mindazok, ahol ez nem erőltetett. A kistérségben is több helyen megfordult, vagy megfordulhatott Erzsébet királyné. Erre alapozva terjesztjük ki ezt a rendkívül vonzó védjegyet Gödöllőn túl a kistérségre is. Sisihez nem illik a harsány agresszivitás, ezért fontos, hogy igényes megjelenéssel, de figyelemkeltő módon jelenjen meg az üzenet. A brand konkrét kidolgozása nem feladata a koncepciónak, da a javasolt marketingstratégia erre épül. Indító elképzelésünk szerint a Gödöllői dombságot jelképező zöld szín, a művésztelep szecessziós világát idéző formákkal alkotná a keretet, amiben Sisi kedvelt levendulaszíne adja a tábla alapszínét. Ez kontrasztos, feltűnő, mégsem harsány és a fehér betűk jól olvashatók rajta. Kistérségünkben a kulturális- és örökségturizmus kiemelkedő projektje a Gödöllői Királyi Kastély és a hozzá kapcsolódó szálloda fejlesztése. A kastély-együttes fejlesztése a teljes helyreállításig folyamatosan napirenden lévő attrakciófejlesztési program. (A felújítás a jelenleg induló 4. szakasz befejezésével sem éri el a teljes épületegyüttes 50%-os rekonstrukcióját.). A fejlesztések között szerepelnek vendégirányítással kapcsolatos beruházások is. A felújítás 4. szakasza 2008 augusztusában hivatalosan megkezdődött, további 11 %-os rész rekonstrukcióját biztosítva, két éven belüli befejezéssel. A munkálatok a Kastély két oldalszárnya és a Felsőpark rekonstrukciójával indulnak, 1,7 milliárd HUF (1,5 milliárd Uniós pénzből, 170 millió HUF az önrész, központi költségvetésből) költségvetéssel. A fejlesztés kapcsán megújul a Kastélymúzeum beléptetési- és látogatási rendszere: az egyirányúsítással a bejárat és kijárat különválik egymástól. Új ajándékbolt, ruhatár, kassza, és pihenőtér kerül kialakításra, audio guide-ok beszerzése is megtörténik. A kiemelt projekt költségvetéséből 158

600 millió HUF jut vendégbarát turisztikai berendezések, átalakítások költségeinek fedezésére. A tervben szereplő felújítandó rész az egykori un. Főudvarmesteri Ház, a kocsiszín és a sörház területe. A Gödöllői Királyi Kastély KHT. a Kastélyon belül szállodafejlesztésre is tendert írt ki, az alapos örökségvédelmi, stb. előkészítéssel indított közbeszerzési versenypályázaton nyertes, külföldi magánbefektetővel folyamatban van a szerződéskötés. Legalább 4 csillagos, 120 szobás szálloda készül, mely 90 évre kerül az üzemeltető használatába. A fejlesztés a Márvány- és Barokk Istálló felújítását is magában foglalja. A szálloda-beruházással együtt a teljes komplexum hozzávetőlegesen fele lesz felújítva, így még sok feladata marad a kiemelt műemléket védő, értékmentő munkának. Ilyen következő stádiumot jelentene, az un. 5. szakasz projekt, mely a 7. és 8. szárny felújítását,

funkcióval való ellátását biztosítaná.

Az új funkció egy grandiózus

rendezvényközpont kialakítását jelenti, mely a 7.szárnyban volt Orangerie és Muzsikus Gang (az M30- as úttal párhuzamos rész) helyiségeit alakítaná át egy 400 négyzetméteres, plenárisés

több szekciótermet magában foglaló egységgé, az emeleten kiszolgáló irodákkal,

sajtóirodával stb. A helyiség alkalmas lenne az eddig a díszteremben sűrűsödő, nem kifejezetten kulturális rendezvények (partik,esküvők) helyszínének biztosítására is . E szakasz tervezési fázisban van, a forráshoz-jutás még megoldásra vár. További terv volt, a fedett lovarda 600 négyzetméteres területén, 800 fős konferencia/koncertterem kialakítása, de ez már a 6. szakasz jelenleg nem belátható periódusára esik. A kastély-rekonstrukció és szállodafejlesztés a Kistérség átfogó turisztikai céljainak megvalósulását szolgáló – már folyamatban lévő – kiemelkedő és kiemelt program. A munkacsoport részéről, „alprogramként”, további vonzerő-erősítő intézkedésekre teszünk javaslatot, amelyeket a településenkénti vonzerőleltárban részletesen ismertettünk. Ehelyütt összefoglalóan felsoroljuk a kulturális és örökségturisztikai fejlesztésre vonatkozó javaslatainkat: 

Az Erzsébet-park – Sisi-emlékhelyként történő, tudatos felújítása a helyhez illő virágsétány létrehozásával 159



A Gödöllői Művésztelep - A szecesszió, mint keresett és mindig divatos stílus nagy tömegeket mozgósít szerte a világon. Gödöllőn, a meglévő minimális lehetőségekkel indulva, a Városi Múzeum gazdag anyagára építve, a már létező szecessziós sétát élményszerű turisztikai termékké lehet formálni, bevonva a Művésztelep házai közül azt, amelyik látogatható.



A Világbéke Gongnak- Gödöllő turizmusában jelképes és kiemelt szerepet szánunk. A testvérvárosi kapcsolatokban rendkívül gazdag város nyitottságának gyümölcse a gong. Ajándékozóinak szándéka szerint üzenetet hordoz, ezt az üzenetet lehet, ünnepi formát kölcsönözve, időről időre látványosan továbbadni.



Gödöllő városközpontja - számos kulturális- és történelmi szempontból fontos látnivalójával, a tervezett fejlesztések révén vonzó, igazi sétálóutca és találkozóhely lesz, amit a városba látogató keres, ahol megül és fogyaszt



A Szent István Egyetem - mint látványosság, tudásközpont és a magyar mezőgazdaság egyik legjelentősebb történelmi pillére, meghatározó szerepet tölt be hazánk oktatásában, tudományos életében. Rendelkezik azonban a turizmus számára is megfogható vonzerővel a központi épülettől a botanikus kertig. Ezt igyekszünk javaslatunkban megfogalmazni és eladható termékké formálni.



A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum - mint világritkaság jelenhet meg és a belterjes látogatottságból - a marketing-munka segítségével -jelentőségének megfelelően kerülhet fel a nemzetközi turisztikai térképre.



A Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika mint Gödöllő nemzetközi jelentőségű látnivalója váljon a város látnivalóinak szerves részévé, a Kastélyból kilépő látogató könnyen eljuthasson ide, a város másik végébe.



Gödöllői városnézési útvonal- a látnivalókat felfűzi és bemutathatóvá teszi. A város jelentős látnivalói között a Sisi védjeggyel jelölt, szecessziós stílusú táblák segítsék a látogatókat eligazodni, úgy, hogy közben ismerkedjenek meg magával Erzsébet királynéval. A fejlesztésekhez feltétlenül javasoljuk egy hop on hop off körjárat160

szerűen működő városnéző buszjárat létrehozását, úgy, hogy az a helyi közlekedési rendszer egyik vonalaként a gödöllői lakosokat is szolgálja 

Gödöllő és a Kistérség nemzetközi- és országos jelentőségű fesztiváljai, rendezvényei, kulturális- és népművészeti együttesei - hathatós marketing segítségével váljanak még szélesebb körben ismertté.



Gödöllői Magyar Hét - címmel javaslunk egy, a már meglévő ünnepeket a megvalósulás előtt álló kulturális börzével összekapcsoló, egy hetes fesztivált az Barokk Kastélynapoktól a Magyar Szabadság Napja rendezvényig, és az ezzel egy időben Máriabesnyőn zajló Kárpát-medencei Magyarság Búcsújáig. Szellemi, lelki tartalommal kiegészítve a vigasságot.



A Péceli Ráday kastély - irodalmi kastéllyá történő fejlesztését javasoljuk, hogy a kastélymúzeumok között egyedülálló arculata legyen ennek a különleges kastélynak, olyan, ami szervesen kapcsolódik az alapító Ráday család és a város, Pécel értékeihez. Ezzel a különleges arculattal illeszkedjen egy, a Kistérségen túlívelő kastélyút vonalába, Fót – Gödöllő – Tura – Pécel között.



Isaszegen az 1848-49-es Szabadságharc Emlékparkját - javasoljuk létrehozni a meglévő hagyományokra és emlékekre építve. Az emlékpark mellett készülhet el a Történelmi Túlélőpálya



Szadát művészfaluként képzeljük el, a Székely Bertalan Művészeti Központnemzetközi jelentőségű vonzerővé válhat, élő művészfalu központjaként.



Művészeti Út – jöhet létre nyaranként Gödöllő – Szada – Veresegyház között



Történelmi Labirintus – a merész álom megvalósulása Szadát a nemzetközileg keresett turisztikai attrakciók közé emelné.



Kistarcsán az internáló tábor - meglévő épületéből a történelem méltóságát megőrző de mégis izgalmasan érdekes Interaktív Emlékhely kialakítását javasoljuk

161



Kerepesen a régészeti tanösvény terve és a Csörsz árok - bemutathatóvá tétele lenne jelentős érték a kulturális turizmus számára.



A szlovák kisebbség hagyományai - eladható turisztikai termékké válhatnak a Kistérség településein.



A Kistérség értékes falumúzeumaiba - nagyobb számban juthatnak el a látogatók azáltal, hogy a települések kiemelt vonzereje turistákat vonz.



Zsámbokon a lakodalmas program- újjáélesztése és a kézműves hagyományok interaktív bemutatása segítheti a falusi turizmus létrejöttét.

2.5.1.2.2. Vallási turizmus. Egy új vallási desztináció alapjai . A 2008-ban Basilica Minor rangra emelt Máriabesnyő az ország egyik legfontosabb Máriakegyhelye és lelki központja. Évente több tízezren fordulnak itt meg. Legtöbben a két hagyományos búcsúra jönnek Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén. Az egykori kapucinus kegyhely 2002 óta a Váci Egyházmegye kezelésében működik. Pezsgő és egyre fejlődő közösségi élet van. A plébános, Gáspár István atya egyben a kegyhely mellett működő Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház igazgatója is. Az ország egyik vezető lelkigyakorlatos háza, és lelki központja működik itt, amely egyben a Váci Egyházmegye nagyobb rendezvényeinek helyszíne is. Máriabesnyő mint kulturális kincs is kiemelkedő látványosság. Két szintes temploma van, az alsó templomon át lehet a Grassalkovich kriptába jutni, ahol az alapító I. Antal gróf és felesége Klobusitzky Terézia grófnő sírja van. Máriabesnyőn, az országban egyedülálló gyűjteménnyel, Mária Múzeum működik, melyet a Gödöllői Városi Múzeum szakemberei rendkívül igényes kiállítássá formáltak 2008 nyarán. Máriabesnyő belekerült a komoly pályázati pénzzel támogatott nemzetközi Mária út vonalába, amely Mariazell és Csíksomlyó között teremt kapcsolatot, beépítve az útvonalba eső Mária-kegyhelyeket.

162

A Máriabesnyői kegytemplom a magyarországi barokk művészet egyik legszebb alkotása. A felső kegytemplom, immár bazilika, a grófnő csodás gyógyulása után épült fogadalomból, úgy, hogy 1761-ben felszentelték a fogadalmi kápolnát és már tíz évvel később a kegytemplomot, addigra annyian jártak ide a csodás imameghallgatások hírére. Közben már 1763-ban megépült a kapucinus kolostor hatalmas pincével és istállókkal. A kegytemplomban két kegyoltár van egymás mögött, a főoltáron a besnyőn csodálatos körülmények között megtalált, mindössze 11 cm. magas kegyszobor, az oltár mögött a Loretoból gyalog idehozott hiteles Madonna-másolat. 2009-ben fontos ünnep lesz, a besnyői kegyszobor megtalálásának 250. évfordulója. Máriabesnyő olyan fontosságú vallási központ, hogy alkalmas egy az egész országot átfogó vallási- turisztikai szervezet létrehozására, amely a Turisztikai Desztinációs Menedzsment segítségével egy ökomenikus vallási turisztikai központ lehet. Budapest közelsége, Máriabesnyő lelki háttere biztos alapot ad ehhez. Az elképzelések szerint, a történelmi egyházak tömörülnének ebbe a szervezetbe. A turizmus egyben az egyházak közötti együttműködésnek is példaértékkel bíró terepe lehet. Máriabesnyőn a kapucinus kolostor istállóiban egy különleges multimédiás eszközökkel működő „Bibliai élményközpont” létrehozását javasoljuk. A Kistérség minden településén jellemző, az erős helyi hagyományok mellett, a vallási élet jelenléte. Messze földön híres Csömörön a virágszőnyeggel borított útvonalon az Úr napi körmenet. Az Árpád-korból származó isaszegi Öregtemplom kiemelkedő érték. Pécelen a Ráday grófok a magyar református egyház egyik legerősebb pillérét jelentették, a templom mellett ma is működik református lelki-központ. Értékes a gödöllői fő tér legrégibb épülete, a katolikus Grassalkovich gróf által a református gyülekezetnek épített templom. A szlovákok között erős az evangelikus egyház. Gödöllőn a zsidó temető az egykor virágzó hitközség emlékét őrzi. A baptista egyház jelen van a térség szinte minden településén. A történelmi egyházak turisztikai együttműködése páratlan és példamutató értéke lehet a helyi turisztikai szervezetnek.

163

2.5.1.2.3. Egészségturizmus egész évben működő fürdőkkel Tény, hogy Magyarország leggazdagabb települései a fürdővárosok. Az ezredfordulóban készült önkormányzati programok kitörési pontként jelölték meg a termálvízkincs hasznosítását. A 2001-2004 közötti fürdőfejlesztések hatására a fürdőlétesítmények bruttó területe 1,8 szorosára nőtt, az érintett településeken a turizmus szezonális ingadozása csökkent, az egy turistára eső költés nőtt, az új munkahelyek hozzájárultak a lakosság életszínvonalának növekedéséhez. A szakmai elemzések arra a megállapításra jutottak, hogy az önkormányzat létrehozta a vonzerőt azzal, hogy a fürdőfejlesztést, mely nem feltétlenül nyereséges – megvalósította, ami beindította a környezet fejlődését, a magántőke részvételét a turizmus fejlesztésében. Beindultak a multiplikátorhatások a vendéglátás, mosatás, kertészet belső építészet stb. és beszállítói szolgáltatásainak forgalomnövekedésével. A fürdők létrejöttével a helyi lakosság is több és jobb szolgáltatáshoz jutott. A fürdő létrejötte tehát a szállodaépítéstől kezdve számos beruházást lendít fel, olyanokat, mely a fürdő létrejötte nélkül nem valósultak volna meg.

A területileg egymáshoz közeli fejlesztések is sikeresek voltak, amely esetekben ezek egyedi kínálattal, arculattal, markáns pozicionálással, körülhatárolt piaci szegmenst céloztak meg.

164

A fürdő és a szálloda optimális együttélése fontos kívánalom, emellett a termálenergia (geotermikus energia) kihasználása hoz további dimenzióban előnyöket, melyet a jövőben a projektekbe célszerű eleve beépíteni. A gyógy, wellness szállodák forgalma 2007- ben 70 %-al nőtt, a 2007. évben a vendégéjszakák 25 % - át ilyen szállodákban töltötte a belföldi lakosság. Gödöllőn és a Budapesttől keletre eső területeken, a föld alatt jelentős termálvízkincs húzódik. A városban a kútfúrás az. un. Alsóparkban már megtörtént, a feltört hévíz bevizsgálása folyamatban van. Pécelen több betegség gyógyítási indikációjára alkalmas termálvíz van, a város többször tervezte fürdőberuházás indítását, de a Széchenyi tervből pályázott forrás iránti kérelmét elutasították, legutóbb pedig az UMFT II. Regionális Operatív Programjának kiírására beadott pályázatát utasították el formai okokból, a fürdő 4-5 medencés, hazai magánbefektetők részvételével indult volna. Az utóbbi időben a termálfürdő megépítése látható közelségbe került, s ezzel Pécel lakosságának régóta dédelgetett álma megvalósulni látszik.

Más egészségügyi magánbefektetés is előtérbe került, sőt magánbefektetők révén megvalósult. Kerepesen a új, a kaqun-fürdőre épülő alternatív gyógyítást végző, Vis Vitalis Egészségvédő és Rehabilitációs Intézet építése idén befejeződött.

A fentiek alapján és az alábbi hazai fürdőtérkép által bemutatott piaci kínálati helyzet fényében a Gödöllői Kistérség egy potenciális fürdő (egészségturisztikai) desztinációnak tekinthető. A közelben a keresletet jelentő lakosság - Budapest közelsége révén – nagy, a környéken színvonalas fedett téli-nyári fürdő nincs. Legközelebbi, Budapesten kívüli fürdők: Cegléd, Parád és Mezőkövesd. A Nagykátai strand nyáron üzemel, helyi jelentőségű. A Gödöllői és Péceli Integrált Városfejlesztési Stratégia is kívánatosnak mondja a fürdőberuházást, mind a lakosság igényeinek ellátása, mind a gyógyés wellnessturizmus - a szabadidőipar új turisztikai sikerágazata – elindítása céljából. 165

A piaci tapasztalatok, keresleti trendek azt mutatják, hogy a wellness típusú, de több célcsoportnak is megfelelő (sportkedvelőknek megfelelő méretű uszodát, a gyermekeknek élményelemeket,

a

rekreációt

igénylőknek

spa-elemeket,

a

hölgyeknek

szépség-

szolgáltatásokat) szolgáltatásokat kínáló létesítmény sikerre számíthat akkor is, ha a gyógyvíz elemzésekor kapott szakvélemény nem is igazolja a gyógyvízre alapozható, komoly gyógyászati szolgáltatásokat felvonultató, terápiás részleg létesítését.

2.5.1.2.4. Természeti értékekre, növénykertekre alapozó zöldturizmus Parkok növénykertek, ligetek program. Az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ 2007 es Kert-örökségünk Kiadványa a Gödöllői Kistérséget Magyarország Történeti és Botanikus Kertjei között kiemelkedő jelentőségűnek értékeli. A Kistérség bővelkedik parkokban, melyek egy része a barokk kor arisztokratikus parkjaként (Grassalkovich Kastély kertje, Ráday Kastély kertje,) keletkezett, egy része a polgári korszak szülötte.

166

Ezek nagy része Gödöllőn és határában található. Alsópark, Felsőpark, SZIE Botanikus Kert, József Főherceg Liget (Arborétum), Erzsébet-park, Fácános. Javaslatunk egy ’Parkoknövénykertek-ligetek’ program, ezek kertészeti rendezése, kényelmi berendezésekkel ellátása, és a parkok rendszerébe való felfűzése. E parkok flórája-, faunája, kerttörténeti- és történelmi jelentősége eltérő. A parkok rekonstrukciójának lehetőségei, a kertészeti tervezés célkitűzései és forrásai a kezelőtől függenek. A parkrekonstrukció, revitalizáció, a történelmi állapot visszahozása (Alsópark, Hattyús-tó) érdekében a zöld civil szervezetek: a Szent István Egyetem mellett működő Zöld Klub (Gate Zöld Klub Egyesület), a Margita 344.2 Egyesület, a kezelő és az Önkormányzat valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. összefogása szükséges. Gödöllőn és környékén látogatható, kitűnő állapotban lévő ligeteket szükséges kialakítani ahhoz, hogy azok a magát ’öko-térségként’ pozicionáló Kistérségnek jelképes és valóságos pillérévé váljanak. Ez program fokozza a Kistérség turisztikai sokszínűségét, attraktivitását a fokozza azáltal, hogy a parkok, ligetek világa a Kistérség kínálati karakterének szerves elemévé válik. A projekt közvetlen gazdasági hatása (belépők, parkok egyéb szolgáltatásaiból keletkező bevétel) önmagában nem lesz számottevő, de közvetett hatása: a Kistérség turisztikai karakterének gazdagodása, új termékekből álló élménylánc kialakítása, a Kistérség turisztikai

értékének,

vonzásképességének

növekedése,

a

marketingben

kiválóan

felhasználható.

2.5.1.2.5. Öko-térség és ökoturizmus A térségben – a Kistérség elfogadott ’ökotérség koncepció’-jához kapcsolódva - nagy lehetőség van az ökoturizmus fejlesztésére. Ehhez, az Egyetem révén adott a kellő szellemi háttér, a változatos természet-közeli területek is alkalmasak ilyen típusú programok összeállítására, ahol pedig természeti károsítás történt, ott a természetes állapotok visszaállítására, azaz a természeti értékek erősítésére. Magyarországon egyenlőre még alacsony az ökoturizmus népszerűsége és ismertsége is kicsi, de meglátásunk szerint ez néhány év alatt jelentősen változni fog: a humán környezet természeti értékei egyre inkább a közgondolkodás középpontjába kerülnek. Így az ökotérség - koncepcióban már megfogalmazott patak-revitalizációknak: Rákos-, Szilas -, Besnyői-, Harta- és Csömöri patakok, fontos szerepet lehet adni. 167

Az ökoturizmust a turizmus piacán a természeti turizmushoz sorolják, annál egy szűkebb kategóriának tekintik, melynek szoros kapcsolata van a vidéki- és a kulturális turizmussal.9 A természeti turizmus alatt minden olyan turisztikai forma értendő, amely elsősorban a természeti környezetben talál magának vonzerőket és feltételeket.

Forrás: Megan Epler Wood 2002: Ecotourism: Priciples, Practices Policies for Sustainability. UNEP Az www.okoturizmus.hu magyar honlap szerkesztői az alábbi definíciót fogalmazták meg:10 „Az ökoturizmus a környezetért felelősséget vállalni tudó turisták utazása. Az ökoturizmus hosszú távon garantálja a természeti-, kulturális-, történelmi értékek és az erőforrások megóvását, hozzájárul a helyi gazdaság fejlődéséhez, a lakosok jólétéhez, miközben újszerű, komplex turisztikai élményt nyújt a turistáknak.” Az Országos Ökoturisztikai Fejlesztési Stratégia az IUCN definícióját javasolja hazai használatra.

Az IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources ,jelenleg World Conservation Union) definíciója szerint: „az ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás káros 9

Forrás: Megan Epler Wood 2002: Ecotourism: Priciples, Practices Policies for Sustainability. UNEP

10

Magyarul a Magosfa nevű civil szervezet által menedzselt www.okoturizmus.hu honlapon vagy a Wikipédiában több meghatározás olvasható Angolul pedig egy érdekes összehasonlító írás a definíciókról a www.ecoturismolatino.com honlapon.

168

hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz juttatásával”. A következő időszakban azoknak a vonzerő-fejlesztéseknek érdemes hangsúlyt adni, amelyek az ökoturizmus oktatási-, vonzási- és természetvédelmi elemeit erősítik. Így pld. az Arborétumban, a parkokban, a KÁTKI múzeumaiban fellelhető, de bemutatásra nem előkészített ismereteket, objektumokat, növényeket, állatokat teszik látogathatóvá. A falvak és városok helyi örökségeinek bemutatása szintén kiemelt szempont. Fontos érdekként jelenik meg a helyi lakosság jövedelemszerzése a turizmusból, legyen az szállás vagy szolgáltatás-biztosítás. A zöld környezetben és zöld filozófiával létesített szállásfejlesztés, energia- és anyagtakarékos, alternatív energiát használó, komposztálást előnyben részesítő stb. szintén nagy hangsúlyt kap. A patak-revitalizációk mindenképpen szoros egyeztetést és összefogást várnak el az érintett településektől. A patakok revitalizációja a Kistérségi Cselekvési Terv hangsúlyozott részévé is vált. A patakok vízminőségének rendezése mellett a patakpart környezetének rendezése, esztétikai megjelenésének, szabadidős tevékenységekre való alkalmassá tétele is kapcsolódik. A Zöld-Öko Kistérség programja keretében az alábbi fejlesztések tűnnek igéretesnek: 

Szada- a több alternatívát felvonultató elképzelésekkel megközelített Öko-völgy, ökotanösvény és Waldorf –iskola létrehozása,



a Gödöllő – a Babatvölgyi „Nyitott Kert” biokertészethez kapcsolódóan a Pap Miska kút Natura 2000 területének és a SZIE tanüzemének átfogó ökoturisztikai bemutatóhellyé fejlesztése.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság(DINPI) 2003-tól érvényes 6 éves fejlesztési terve a Kistérség területére igen kevés fejlesztést helyezett kilátásba, melyek eddig még nem valósultak meg. 

Tanösvény létesítése a besnyői völgyben.



Besnyői-patak menti vizes élőhely rehabilitációja. 169



Csömöri láp vízviszonyainak javítása



Gyalogos- és lovas turista útvonalak kijelölése, tájékoztató- és információs táblák kihelyezése.

A következő időszakban így e feladatok megvalósítása marad célkitűzés. Javaslataink: 

Tanövény kialakítása a Szent István Egyetem kezelésében lévő Fácános erdő területén, az érdekes erdőtársulás és a lágyszárú növényállomány turisztikai bemutatására.



Besnyői tanösvény a Máriabesnyői kegytemplom bejáratától, 1,5 km-es út Domony irányába, majd vissza a templomhoz.



Ökoturisztikai látogatóközpont létesítése egy, a programban résztvevők által egyeztetett területen.



Természetközeli szálláshelyek kialakítása a Kistérség legkülönbözőbb pontjain.

2.5.1.2.6. A természeti adottságokra épülő aktív turizmus 2.5.1.2.61. Golfturizmus A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia bátorítja – a lakosság életminőségének javítása és versenyképes turisztikai termékek fejlesztése körében – az aktív turizmus fejlesztését. A Központi Régió aktuális turisztikai koncepciója egyenesen nevesítve az ajánlott turisztikai termékfejlesztések körébe sorolja régiónkban a golfturizmust. A Kistérségben jelenleg nincs golfpálya, de az adottságok, elérhetőség, a nagy turisztikai piac közelsége alkalmassá teszi a Kistérséget ilyen jellegű fejlesztésre. Mivel ez a fajta kínálat kevésbé ismert és népszerű még Magyarszágon és a térségben, ezért javaslatunkkal együtt egy átfogóbb körképet is adunk a golfturizmusról.

170

A nemzetközi szabadidő-gazdaság egyik – a trendek szerint feljövő - gazdaságilag sikerbefektetésnek elismert terméke a golf. A WGF (Világ Golf Alapítvány) tavalyi elemzése szerint, mely 2005 re vonatkozóan elemezte a golf gazdasági hatását az USA-ba, közvetlen gazdasági hatásként ebben az évben 76 milliárd dollárt termelt, szemben a 2000 évi 62 milliárd dollárral. Közvetett – „multiplikátor”-hatásait figyelembe véve a 2005 –ös év 195 milliárd dollárt hozott. A WTTC / World Travel and Tourism Council/ előrejelzése szerint 2020 -ra minden harmadik Európába látogató külföldi a Közép és Kelet-Európai országokat választja majd. A golfturistákra különösen igaz, hogy szeretnek új helyszíneket,új pályákat felfedezni, szívesen kapcsolják össze a helyi kultúra és hagyományok megismerését a golffal. Csehországban az elmúlt fél évtizedben a pályák száma 39-ről 71- re nőtt, hazánkban 6-ról 8 ra, a tervezés, kivitelezés alatt álló további pályák lassan készülnek (a Zala Spring pld. régészeti leletek

miatt akadt meg).

Hazánk a Közép-kelet-európai régió golf

pályakínálatának csak 6 %-át adja. E sport népszerűsége, behatolása, fizetőképes kereslete és a megvalósult kínálat kontrasztja óriási felfutást valószínűsít. A Kistérségnek - remek táji adottságai, a közeli kereslet (Budapest és közeli Ipari Park és multinacionális vállalatok közelsége) folytán könnyen részt hasíthat magának e piacon. A KPMG az EMA térség (Európa-Közel-Kelet-Afrika) golfiparát elemző tanulmányában (2007)

egészen

kiemelkedő

felfutást

prognosztizál

Kelet-Európának,

különösen

Magyarországnak. A Kelet-Európai térség az EMA térség golfpályáinak kevesebb, mint 5 %-át adja, a pályák kb. fele 18 lyukú, 16 %-a 27 lyukú, 32 %-a 9 lyukú. Több mint 90 % magán-, a többi önkormányzati stb. tulajdonban van. 93 %-ukat a tulajdonos, 7 %-t külső menedzsment üzemelteti, 89 %-a nyereségorientált vállalkozás. A pályák 46 %-a jó minőségű, 33 %-a magas színvonalú, 16 %-a közepes, 5 %-a alacsony színvonalú. A golfszolgáltatás iránti kereslet jellemzésére alkalmas mutatók egyike a pályánkénti átlagos tagság. 2007-ben Kelet-Európában 374 volt, ami sokkal alacsonyabb, mint az európai átlag, azonban 1 év alatt nőtt 284 ről erre a számra. Csehországban ez a mutató 652. 171

700 600 500

Cs eh.o

400

M agyar.o.

300

Balti o.-k

200

Lengyel.o. Átlag

100 0 1. n.év

A 27 lyukú pályák átlagos tagsága 528, a 18 és 9 lyukúaké 300 és 350 tag között van. E szabadtéri sport éves játékra alkalmas napjainak száma 2006 ban 249 nap volt az évi 365 napból. Földrajzilag észak felé haladva a napok száma csökken. Az összes játszott játék „round” száma Kelet-Európában 9.677 volt, hazánké 15.879. Ez is mutatja, hogy a viszonylag kevés pálya közepette a pályák kihasználtsága nálunk a legmagasabb. A pályák használata országonként eltérően de általában 40-60 % arányban a tagok és az eseti játékosok „green fee” között oszlik el, hazánkban kb. fele-fele arányban. Az egy tagra eső játékalkalmak (játszott játékok) száma a részvételi aktivitást, vagy játéksűrűséget mutatja. Kelet-Európában ez 16, hazánkban 20. A szolgáltatást igénybevevők által fizetendő díjak pályánként eltérően indulódíjból és éves tagdíjból állnak. Hazánkban a pályák fele követel meg indulódíjat is, melynek összege a régióban kiugróan a legmagasabb a többi ország induló díjának többszöröse. 5000 4000 3000

M agyar.o.

2000

Lengyel.o.

1000

Balti ors z.k Átlag

0 Indulódíj

Az eseti játék (vagy pályadíj, azaz játékjogú belépő) összege hazánkban kiemelkedően a legmagasabb 43/59 Euro hétközben ill. hétvégén. Mind a Kelet-Európai, mind az ÉszakEurópai 37 Euro körül mozog. (Csehország 25/33). A kezdők számára ugyanakkor jóval mérsékeltebb díjakkal lehet a golf szabályait elsajátítani.

172

Magyarország és Csehország a legsikeresebb a pályánkénti bevételmutató tekintetében. Ahogy a szállodaiparban a REVPAR (revenue per available room) ad igen mély gazdasági– jövedelmezőségi mutatót, úgy a golfbefektetők előszeretettel alkalmazzák a REVPUR mutatót, ami az egy játékkör során szerzett összes bevétel (pályadíj, vendéglátás, sportszerajándékbolt) mutatóját adja. Ez Kelet-Európában 2007-ben 18 lyukú pályánál 45 Euro, 9 lyukúnál 27 Euro volt. A bevételek szerkezete: kb 1/3-1/3-1/3 arányban tagdíjbevételek, eseti belépőbevételek és egyéb (szponzorálás, vendéglátórészleg, ajándék). Az üzemeltetési költségek 30-35 %-át a bérek és közterheik, 25-30 %-át y karbantartás költségeire fordítják. A bruttó nyereség az összárbevétel kb. 10-15 %-a. A költségek igen konzisztensen nőnek, a pályák 9-18-27 lyukú változataival arányosan. A 9 lyukú pályák nyereségessége 20-30 %. Az üzemeltetők 2/3-a vagy a vendéglátást vagy a sportszer-ajándékboltot vagy a golfoktatást külső

cégre

bízta,

egynegyedük

mindhárom

tevékenység

esetén

a

tevékenység

kiszervezésével (outsourcing) élt. Egy 18 lyukú pálya átlag alkalmazotti létszáma Kelet-Európában 32 fő, ebből 27 főállású és 5 részmunkaidős (kb 1/3 a pályakarbantartásnál dolgozik) szemben az Észak-európai 5/6 fővel. A KPMG piackutatása szerint a golfpálya tulajdonosok 60 %-a a következő évben bővítésre, fejlesztésre, rekonstrukcióra pályánként közel 1 millió Euró befektetést szánnak. A jövő üzleti kilátásait illetően, Magyarországon a legmagasabb arányban, 75 %-ban remeknek ítélték meg az üzleti kilátásokat (Forrás: A KPMG Golf Benchmark 2008) Összefoglalva: 2007 ben Kelet-Európában az előző évhez képest, 15 %-al több tagként belépett golfozó volt. A régióban 135 golfpálya és 45.000 nyilvántartott játékos van. A lakosság golfsportban való részvétele az európai átlaghoz képest alacsony, a növekedés gyors. A befektetési intenzitás magas, jellemző a komplex golf- és lakóingatlan befektetés, sokszor szállást és wellnesst kapcsolva a létesítményekhez.

Játékosok, pályák növekedése Kelet-Európában 2003-2007 173

140 120 100 80

Pályák

60

Játékos /ezer

40 20 0 2003

2005

2007

Egy érdekes és a megtérülési remények szemszögéből lényeges megközelítés, az egy golfpályára eső lakosság számának vizsgálata: hazánk 1,6 millió fő/pálya mutatóval a kirívóan golf-pálya-hiányos országok között van. Ebben a piaci környezetben - tekintettel a potenciális igénybevevők körére: a Gödöllő – Hatvan környéki multinacionális- és hazai iparvállalatok vezető- és középvezető dolgozóira, a fővárosi lakosságra, a fővárosban tevékenykedő multinacionális gazdasági-, külügyi stb. alkalmazotti- és vezetői rétegre – golf-fejlesztés esetén konkrét és komoly kereslettel számolhat a Kistérség. Golfpálya építésre, a táji- és felszíni domborzati viszonyokat illetően, a feltételek kitűnőek a Gödöllői Kistérségben, de az üzemeltetéshez szükséges rendkívüli vízigény miatt, a pálya gazdaságilag és környezetileg fenntartható működtetését, megvalósíthatósági tanulmánynak kell tisztáznia. Mindenekelőtt Szada és Gödöllő külterületei jönnek számításba. Budapest-közeli, a fővárosból könnyen elérhető, jó minőségű, legalább 18 lyukú pálya még mindig nem található. A gödi pálya népszerűsége az értő golfozók között alacsony, a tatai, kisoroszi. stb pályák viszonylag távol vannak, a 27 lyukú bicskei pálya beruházása az elején tart, a monori és a kivitelezés alatt álló tápiószentmártoni pályák (9 lyukúak) nem nyújtanak kielégítő minőséget az igényes játékosok részére. Nagy kérdés, hogy – megfelelő ingatlantulajdoni háttér és befektetői érdeklődés esetén - hol valósuljon meg, illetve hol és milyen forrásból valósuljanak meg golfpályák.

174

A gazdasági fenntarthatóság miatt kívánatos, hogy a kínálatfejlesztés során, a Kistérség turisztikai beruházásait bátorító önkormányzatok egyeztessenek, s a párhuzamosság és túlkínálat generálásával ne hozzák nehéz helyzetbe a leendő szolgáltatókat. A forrást illetően nem javasolható, hogy az önkormányzatok önmaguk vállaljanak kockázatot ilyen befektetésekben, azonban kedvező feltételekkel történő ingatlanértékesítéssel, a beruházó projektcégében való részvétellel, a leendő pálya környezetének infrastruktúrajavításával jelentős szerepet vállalhatnak a beruházás ösztönzésében. A golfpálya-létesítés sok szempontból tovagyűrűző gazdasági hatásokat okozna. Egyrészt a pálya létesítése eleve nem pusztán pályaépítést, de kapcsolódó lakóingatlan fejlesztést, esetlegesen szállodafejlesztést jelent. A főváros közelsége és a green fee játékosok várható magas aránya azonban felveti, hogy a golfpálya megtérülést nem a szálláshelyfejlesztésre kell alapozni. A pálya működtetése és a hozzá kapcsolódóan beindított számos szolgáltatás, a Kistérség vállalkozói, munkavállalói számára munkalehetőséget és jövedelmet biztosítana, a Kistérség ismertségét fokozná.

2.5.1.2.62. Lovasturizmus A helyzetelemzésben bemutattuk, hogy a nagyszámú lovastanya, lovarda és lovas szakágazatok sokfélesége ellenére a lovasturizmus még csak kezdeti szakaszában tart a Kistérségben. Ebből kiindulva a stratégiai cél olyan kínálat biztosítása, amely - megfelelő piaci munkával - a Kistérséget lovasturisztikai célponttá teszi. Ennek eléréséhez alapos és sokrétű szervező- és menedzselő munkára és marketing tevékenységre van szükség. 

Elsőként a már meglevő, eladható színvonalas kínálat beemelését kellene megoldani a helyi turisztikai programokba, kínálatokba és számukra hatékonyabb piacra jutást teremteni.



Kis lépésekben előrehaladva, létre kell hozni a lovasturisztikai vállalkozások olyan szerveződését vagy hálózatát, amelyben a lovasturisztikai vállalkozók maguk fogalmazzák meg saját programjukat a következő 5-10 évre. 175



Ennek egyik fontos pontjaként ajánljuk az objektumok, lovardák, lóállomány fejlesztését, fedeles lovardák kialakítását.



Fontos feladat a megfelelő lovas-túraútvonalak kijelölése, érdekegyeztetés a területek tulajdonosaival, kezelőivel, az erdészetek vezetőivel.



Szükség van megfelelő lovas-képzések indítására, a lovas utánpótlás és a lovas szakmák művelőinek biztosítására a fiatalok köréből.



A megfelelő szintű lóállománnyal és felkészült túravezetőkkel rendelkező lovardákat ki kell ajánlani a hazai- és nemzetközi turisztikai piacron.



Meg kell tervezni, legalább 3 évre előre, azokat a kiemelkedő lovas-eseményeket, amelyeken a Kistérség lovasai bemutathatják tudásukat.



Nagyobb reklámot és promóciót kell biztosítani és segíteni kell a vállalkozók pályázati tevékenységét.



Célszerű lenne egy közös kistérségi kínálatot önállóan vagy egy lovas-honlapon is megjelentetni, mint egy rendkívül jó adottságokkal rendelkező terület „lovas élményláncát”.

2.5.1.2.6. . Kerékpáros turizmus Az aktív turizmus rendkívül dinamikusan fejlődő ága. A klasszikus túrázástól a kihívást jelentő, ember-próbáló hegyi- és erdei biciklizésig többféle formája van. A modern életformában ez az egyik legnépszerűbb kikapcsolódási forma. Szinte korosztály független, hiszen már kisgyermekkorban biciklire ül az ember és bátran teker még idős korban is. Egy faluban járva, az idős fejkendős nénik látványához a bicikli is hozzá tartozik. A városi biciklis ki akar kapcsolódni, vagy kitörési pontot keres a megszokott életformából. A nagy kerékpáros megmozdulások jelzik Budapesten is, hogy több tízezer ember tör lándzsát a kétkerekes közlekedés és életforma mellett. Budapesten évről évre nő a kerékpárutak száma, a Dunakanyar mindkét oldalán épített kerékpárút fut a folyó partján, látványos útvonalon. 176

Kistérségünkben több település szeretne kerékpárutat építeni. Lényegéből adódóan ez csak összefogással lehetséges. 

A Szilas patak völgyében, Budapestről indulva olyan bicikliút megépítését tervezik, amely mellett gyalogút és lovasösvény is halad.



A tervek szerint Budapest - Nagytarcsa Isaszeg - Dány útvonalon, illetve Budapest, Naplás-tó – Kistarcsa (Mogyoród – Fót –Vác leágazással) – Nagytarcsa – Pécel útvonalon lehetne nagyszabású kerékpárutakat építeni.



Az M0-ás elkészülte előtt Nagytarcsa és környéke kedvelt edzéshelyszíne volt a budapesti kerékpáros klubok versenyzőinek, egyelőre elmaradoztak.



A Vác – Veresegyház - Gödöllő közötti bicikliút központi, régiós terv.

A saját forrás hiánya miatt azonban az önkormányzatok sokszor lemondanak a bicikli utakról fontosabb infrastrukturális beruházások érdekében. Az egészséges élet, és az egészséges fiatalság azonban a legjobb befektetés. Javaslatunk két keréken áll, egyrészt Gödöllő biciklire ültetését szorgalmazzuk. Olyan kisvárosról van szó, ahol relatíve nagy távolságok vannak. Védett bicikliút mindenképpen szükséges, mert országút szeli ketté a várost. Forrás nélkül is el lehetne indulni néhány barátságos jelzésértékű és biztató gesztussal. Másrészt a pályázatokon való közös fellépést, a nemzetközi példák feltérképezését és ahol lehet, a helyi viszonyokra való átültetését javasoljuk a Kistérség turisztikai szervezetének és az önkormányzatoknak. A lakosságnak pedig civil szervezetek létrehozását, kapcsolatok felvételét határon innen és túl. Amíg nem épülnek kerékpárutak, ezek a civil szervezetek segíthetnek a turisztikai menedzsmentnek új, barátságos kerékpárutak felkutatásában és kijelölésében, akár a kevésbé forgalmas országutak mentén, akár erdőkön, mezőkön át. A Kistérség vonzó látnivalóit és természeti kincseit bevonva lehet összeállítani hazai és külföldi szervezők részére szervezett, szálláshellyel együtt kiajánlott túraútvonalakat, igény szerint akár helyi vezetővel.

177

Hosszabb távon egy olyan rendszer megszervezését javasoljuk, amilyen a skandináv országokban kitűnően működik, nálunk példaadó lenne. Több állomást létrehozva olyan pontokat kell megszervezni, ahol a vendég bármikor talál biciklit, és azt bármelyik ponton le is adhatja. A Kistérségben a kerékpárturizmus is munkahelyteremtő turisztikai ágazat lehet.

2.5.1.2.64. Horgászturizmus A Kistérségben a horgászturizmus még nem alakult ki, jelenleg horgászat folyik a számos horgásztavon, többségében egyesületi formában, non-profit, hobbi szabadidőtöltés jelleggel. Kivételt jelent az isaszegi Liget Klub Kemping és horgásztó, ahol tudatosan olyan fejlesztések történtek, hogy a horgászok mellett a család is talál magának megfelelő szabadidő-eltöltési lehetőséget. A horgászigényeknek megfelelő szálláshelyfejlesztés történt, a következő fázisban a melegkonyhás étkezésszolgáltatást vezetik majd be olyan, a horgászathoz szervesen kapcsolodó szolgáltatásokkal együtt, amelyekre van igény, illetve az egyik igény generálja a következőt. Ez azt jelenti, hogy a horgász nem egyedül, hanem családostól jön és azzal, hogy szolgáltatásokat vesz igénybe, költ is azaz már nemcsak horgász, de turista is. Addig, amíg egy horgásztavon az egyesület bérletes tagjai vagy a napijegyes vendégek csak horgásznak, nem beszélhetünk turizmusról. Kiemelt lehetőséget kínál az Isaszeg és Gödöllő közötti tórendszer, gyönyörű környezetben, számos lovastanya szomszédságában vonzó turisztikai célpont lehetne. A horgászegyesületek tagjai a mostani körülmények között nem érdekeltek abban, hogy a békés horgászatot bármi megzavarja, de egyeztetéseink szerint nyitottak építő jellegű javaslatokra. A tulajdonviszonyok rendezése azonban megváltoztathatja az érdekeket is. A Liget horgásztó magántulajdonban van, ezért abban érdekelt, hogy horgászainak úgy nyújtson minél jobb horgászati lehetőséget, hogy közben nyereséget termeljen. Az országban léteznek jó példák, ahol a természeti környezet és a horgásztó, vállalkozók befektetéseivel keresett turistaattrakció lett.

178

Ha a horgászat mellé minél több szolgáltatás jön létre, annál erősebb lesz a turizmus és annál jövedelmezőbb a vállalkozás. A jelen viszonyok között is elképzelhető azonban az elindulás a turizmus irányába, horgászati bemutatók, öko-turisztikai oktató programok, horgászatkiegészítő – célba dobó - versenyek már most elindíthatók és ha jönnek a látogatók, van lehetőség a szolgáltatások bővítésére. Első lépésként – s ez tűnik a legnehezebbnek – az érdekelt egyesületeket, vállalkozásokat kell egy asztalhoz ültetni és egy közös szakmai programot összeállítani. E nélkül nehezen lesz megvalósítható egy fejlettebb, turisztikai piacra is kiajánlható horgászturizmus.

2.5.1.2.7. Konferencia- és szakmai turizmus A konferencia turizmus, a világ turisztikai trendjei szerint folyamatos növekedést mutat. A nemzetközi konferenciavendégek kb 38-40 %-a konferenciáit, kiállításait, kongresszusait, vásárait un. kongresszusi központokban tartja. Központ-Novotel tekinthető ilyen értelemben vett kongresszusi központnak. A további fejlesztési elképzelések az un. Tüskecsarnok és a Syma Csarnok helyszínein tervez nagy befogadóképességű kongresszusi központokat. A kongresszusi központok magyarországi szűkösségéből adódóan a konferenciákat 85 %-ban szállodákban, szállodák konferencia termeiben, vagy konferenciateremként használt helységeiben tartják. A konferenciavendég költése, tartózkodási ideje tetemesen meghaladja az átlag turistáét. A konferenciatermek a kongresszusokon kívül vásárok, kiállítások, vállalati tréningek, workshopok, incentive ünnepségek, vállalati rendezvények (hivatásturizmus) számára, továbbá családi rendezvények (esküvők, összejövetelek stb.) helyszínéűl is szolgálnak. A hivatásturizmussal kapcsolatos fejlesztéseknél e célcsoportok speciális igényeire is tekintettel kell lenni. Ezek a vendégek, illetve az őket gyakran elkísérő családtagok nagymértékben igénylik a szabadidős programokat és olyan helyszíneket részesítenek előnyben, ahol a szabadidő eltöltésére tartalmas lehetőség kínálkozik.

179

A konferencia-férőhelyek kialakítását elhatározó szálloda esetében nagyon fontos a konferenciatermek magas fokú technikai felszereltségének biztosítása. Ezek hiánya a piacrajutást eleve megakadályozza. A 3. évezred igényeinek megfelelő hangosító- és tolmácsberendezések, kivetítők, LCD projektor, DVD, VHS, CD lejátszók, TV és vetítővásznak, írásvetítő, diavetítő, internet- és TV csatlakozás, mikroport, laser pointer, és légkondicionálás már alapkövetelményt jelentenek, jellemzővé válik a hotel funkciót irodaházzal párosító intézmények „bürotel” igénye. A gazdasági világválság nyilvánvalóan – ha ideiglenesen is – recessziót idézhet elő a hivatásturizmusban, így a Kistérség konferencia-férőhely bővítő fejlesztéseit rendkívül alapos gazdaságossági elemzésnek kell megelőznie. Konferenciaférőhelyek Gödöllőn: Helyszín Gödöllői Királyi Kastély

Befogadóképesség Étkezés 1000

helyben

1000

helyben

350

helyben

Központ Mezőgazdasági- és

210

helyben

Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum Kiskastély Étterem

200

rendelhető

120

helyben

Kutatóintézet Gödöllői Városi Könyvtár- és

100

helyben

Információs Központ

100

rendelhető

Szent István Egyetem Erzsébet Királyné Szálloda Mater Salvatoris Konferencia

Állattenyésztési és Takarmányozási

A péceli Ráday Kastély is alkalmassá tehető konferenciák rendezésére, azonban egyes szegmenseknek és meghatározott technikai feltételeket (pld. akusztika) elváró körnek alkalmas kínálat nincs. Az ilyen jellegű fejlesztésekhez a Regionális Operatív Program pályázati kiírásai nyújthatnak részleges forrásokat. Az elmondottak alapján és a kereslet magas fokú esélyét látva tesszük meg javaslatunkat egy Gödöllő városvezetése által már tervezett Sportcsarnok konferencia funkcióval történő kiegészítésére együttes kialakítására. 180

A

Kistérség

illetve

Gödöllő

lakossági

szolgáltatásai,

sport-,

kulturális-,

és

konferenciaszolgáltatások szempontjából nagy jelentőségű fejlesztés dilemmája, hogy a csarnok az Egyetem vonzáskörében, az Egyetemmel együttműködésben vagy másutt, tisztán önkormányzati háttérrel valósuljon-e meg. Kongresszusok esetében a MICE trendek vizsgálata azt mutatja, hogy a helyszín (város) megválasztásánál még az árnál is nagyobb szerepet játszik az, hogy a létesítmény a résztvevők elvárásainak megfeleljen. A kongresszusi desztinációra való alkalmasság elemei Gödöllőn már megvannak, azonban az első lényeges –a fogadóképességet érintő – feltétel relatíve hiányzik. A további –meglévő – feltételek: 

jó megközelíthetőség



közbiztonság, vendégszerető miliő



szabadidős vonzerők



vendéglátás színvonala



egyetemi oktatás – tudományos élet (tudományos háttér – műhelyek).

Ennek is köszönhetően rendezett egy évtizede több száz fős Vadgazdálkodási, azt megelőzően Vadbiológiai Kongresszust az Egyetem, emellett a Kastély is rendszeresen szervz orvosi- és gyógyszerész kongresszusokat, az ÁTK pedig hamarosan állatorvosi kongresszust. A Kistérség leendő szálláshelyfejlesztéseinek tekintettel kell lenni e piaci terület – hullámvölgyek után is hosszútávon bővülő – lehetőségeire. A Kistérség számára konferencia piacon sikerrel és elsődlegesen elérhető szegmens a belföldi vállalati/vállalkozói megrendelők köre.

2.5.1.2.8. Falusi turizmus, népi hagyományőrzés és bemutatás A falusi turizmus ma már nemcsak szálláshelyhez kötődő tevékenység, hanem sokkal szélesebb és átfogóbb falusi, vidéki kínálatot takar. A falusi vendégfogadás keretében lehetőség van a falusi, vidéki élet különféle jellemzőit, a helyi ízeket, ételeket, italokat, helyi 181

tudásokat,

hagyományokat,

termékeket,

munkamódszereket

vagy

háziállatokat,

növénykerteket, biogazdálkodást és más érdekességeket bemutatni. Bár a Kistérségben a falusi turizmus, jellegéből adódóan inkább a 4 agglomeráción kívüli településen képzelhető el, de nem lehetetlen falusi vendégasztalt vagy más falusi vendégfogadáshoz kapcsolódó bemutatóhelyet, állatsimogatót létesíteni Szadán, Nagytarcsán, Kistarcsán, Isaszegen, Kerepesen, vagy Csömörön. Elsősorban olyan családok jöhetnek számításba, akik nagyobb kertes házzal rendelkeznek és gazdálkodást is folytatnak és persze elkötelezettek a vendégfogadás iránt. Előny, ha olyan házi termékek előállítását végzik, amely kézműves élelmiszernek vagy terméknek minősül. A falusi vendégasztal 15 vendég alkalmi vendéglátását teszi lehetővé a helyi ételekből, italokból a falusi vendégfogadóknak és 400 ezer Ft bevételig adómentességet is biztosít. Ha a turizmusra igaz, hogy közösségi tevékenység, akkor ez még inkább igaz a falusi turizmusra, ahol a lehetséges vendéglátóknak a vonzerőket és programokat is meg kell teremteni a vendégek számára és nem elég csak a házat ’kinyitni’ mint a fizetővendéglátás esetében. Ezért, minőségi falusi turizmust helyi összefogással lehet teremteni közösségi tervezési, tanulási módszerek segítségével. A Kistérség települései közül a helyi lehetőségek felmérése után úgy véljük, hogy különösen jó lehetőség van falusi vendégfogadás fejlesztésére Vácszentászlón és Zsámbokon, de Dány, Szada és Valkó is szóba jöhet. Zsámbokon a 70-es 80-as években több százszor bemutatták a sikeres Zsámboki lakodalmas programot, sajnos, ebből nem fejlődött tovább falusi vendégfogadás a kilencvenes évektől. A Kistérség falvai jó lehetőséget nyújthatnak azoknak a gyermekes családoknak, akik egyrészt a falusi nyugalmat, zöld környezetet keresik, másrészt rövid időn belül szeretnék elérni a főváros vonzerőit (Állatkert,Vidámpark, múzeumok, stb). A fővárosi lakosság vidék iránt nosztalgiát érző szegmenseit pedig vendégasztallal, különleges mezőgazdasági termékekkel, érdekes hagyományokkal, állatsimogatóval és más tevékenységekkel lehet a falvakba csábítani. 182

A falusi turizmus indításának legegyszerűbb módja olyan helyi családok, háziasszonyok összefogása és csoportos tanuláson keresztüli felkészítése, akiknek vannak háziasszonyi tapasztalataik, nyitott személyiségek, hajlandók tanulni és együttműködni másokkal és tudnak másokkal kapcsolatot teremteni. A vendégfogadók személyisége az egyik kulcskérdés a falusi vendéglátásban, ezért is fontos, hogy a felkészülés során kiderüljön, ki alkalmas és képes e sokrétű, összetett tudást igénylő feladat elvégzésére. A felkészítést célszerű a késő őszi téli hónapokban elvégezni és érdemes mindjárt OKJ-s vizsgát is tenni annak érdekében, hogy a vendéglátók pályázati forráshoz is könnyebben hozzájussanak. A sikeres képzés után vagy már a képzés alatt érdemes helyi egyesületet is létrehozni a jövendő vendéglátókból, kapcsolatot teremteni faluszépítő egyesülettel és más civil közösségekkel. A helyi egyesületnek érdemes a szomszédos településekkel is kapcsolatot teremtenie (akár közös képzés keretein belül) továbbá a megyei falusi turizmus szervezethez kapcsolódnia és megszervezni a létrejövő vendéglátó házak minősítését. A falusi turizmus meghonosítása érdekében az önkormányzatoknak is vannak feladataik, többek között helyi örökség –és természetvédelem, faluszépítés területén. A hagyományos falusi építészet még meglevő épületeit helyi védelemben kell részesíteni, olyan játszóteret, parkot létesíteni, mely a helyi gyerekeken kívül a vendégek igényeit is szolgálja. Érdemes a települést és határát a gyerekek szemével is feltérképezni (kalandtérkép). A faluszépítési, virágosítási akciók szintén segítik, hogy vendégek érkezzenek a faluba.

2.4.2. Szervezetfejlesztés és desztináció menedzsment A GDP 8,5 százalékát előállító és mintegy 400.000 munkahelyet biztosító magyarországi turizmus mind nagyobb figyelmet kap a hazai fejlesztéspolitikában: a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló Európai Uniós fejlesztési forrásokból a turizmusfejlesztési célokat szolgáló keret megközelíti a 300 milliárd forintot. 183

A turisztikai fejlesztésekhez, évek óta, eddig két témában - a turisztikai termék- és attrakció fejlesztés, illetve a fogadóképesség javítása- lehetett forrást szerezni pályázatok útján, de a turizmus intézményrendszerének fejlesztésére, korszerűsítésére mindeddig nem került sor. A 2005-2013-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia egyik legfontosabb, szervezetés rendszerfejlesztési célként jelöli meg a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) rendszer hazai kialakítását. A szervezet-rendszer átalakulását nemzetközi trend ösztönzi, mely a jövő turizmusát a desztinációk nemzetközi versenyeként határozza meg. A gyors és folyamatos piaci változások cselekvőképes menedzsmentet és naprakész adatokat kívánnak csakúgy, mint az informatika kihívásai: mára a turizmus egyre inkább információs versennyé vált, amely egy adott térség turizmus-szervezésében professzionalizmust igényel. A fenntartható és versenyképes magyar turizmus megteremtéséhez nélkülözhetetlen egy alulról építkező, decentralizált rendszer, amely biztosítja a turisztikai fogadóterületek turizmusának fejlesztéséért és menedzsmentjéért egyértelmű kompetenciákkal, szakismerettel és megfelelő finanszírozással rendelkező turisztikai szervezet, Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezet (TDMSZ) működtetését. .

A TDM célja a fenntartható- és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és működtetése egy turistákat fogadó térségben. Azon tevékenységek összességét jelenti, melyek egy turisztikai fogadóterület (desztináció) számára ahhoz szükségesek, hogy a desztináció látogatókat vonzzon, számukra élményt nyújtson úgy, hogy a látogatóforgalom gazdasági- és környezeti hatásai a helyi közösség számára rövid- és hosszútávon is előnyösek legyenek A TDM rendszer fő jellemzői az 

alulról építkezés 184

- a turizmusban érintett szereplők. Vállalkozók, önkormányzatok összefogása 

partnerség - a rendszer csak több partner összefogásával hozható létre



önálló cselekvőképesség - jogi-, gazdasági-, pénzügyi környezet



szakértelem - professzionalizmus a vezetésben - oktatás és szemléletformálás a szolgáltatók között

A turizmus szervezésének ilyen típusú rendszere a „turisztikai nagyhatalmak” (Svájc, Ausztria, Olaszország, angolszász országok stb.) körében már régóta sikerrel működik. A hazánkban csak most kialakítandó rendszernél fontos a pontos alapfogalmak meghatározása. Definíciók: Turisztikai desztináció (célterület vagy fogadóterület): Önálló turisztikai vonzerővel bíró, földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára – vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek alapján- komplex élményt nyújt és ahol az ehhez kapcsolódó szükségleteit kielégíti. Turisztikai desztináció menedzsment A desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai- és civil szerveze tek stb.) hosszú távú, szervezett együttműködésen alapuló tevékenysége annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével.

A TDM szervezeti rendszere négy szintből áll: 

Helyi (település vagy több település összefogása)



Középső szint (térségi, amely nem feltétlenül azonos a statisztikai térséggel)



Regionális szint (régió)



Nemzeti szint

A működést minden szinten a TDM szervezetek (TDMSZ) biztosítják, egy régióban kezdetben lehet 20-30 helyi, 3-5 középszintű és 1 regionális TDMSZ. 185

A TDMSZ-ek feladatát képezi a 





Desztinációs szintű turisztikai termékfejlesztés, -

kutatás, piacelemzés, keresletfelmérés

-

tervezés és turisztikai fejlesztés

-

minőségirányítás és minőségbiztosítás

-

monitoring és értékelés

Desztinációs szintű marketing és márkaképzés -

marketingmenedzsment, marketing-kommunikáció

-

márkaképzés

-

kooperációs marketing

Turisztikai információszolgáltatás -

turisztikai információszolgáltatás és látogatómenedzsment

-

turisztikai informatika, foglalási-értékesítési és CRM rendszer kialakítása és működtetése



Turisztikai szakmai szolgáltatások biztosítása -

tanácsadás

-

rendezvény- és programszervezés

-

turisztikai kiállításokon és vásárokon való részvétel

-

értékesítés és közvetítés, értékesítés-ösztönzés (beutaztatási ügynökség, turisztikai kártya)

A TDM szervezetek működése kedvező az önkormányzatok számára, mivel így a turizmus finanszírozása több lábra állhat, a közös döntéshozatallal a turizmust érintő kérdésekben szakmailag megalapozottabb döntések születnek, a TDM átvállalhat bizonyos feladatokat az önkormányzattól. Az önkormányzat aktívan közreműködhet a TDMSZ létrehozásában és működtetésében a az erre kiírt pályázat alapján. A TDMSZ finanszírozásának lehetséges forrásai: 

egyesületi tagdíjak (éves tagdíjak, éves kötelező járulékok) 186



központi támogatás (önkormányzat: IFA visszaforgatás, állam: rendszeres/normatív megyei támogatások)



saját bevételek (üzleti tevékenységből és szolgáltatásokból: rendezvényszervezés, ajándéktárgy-értékesítés,

tanácsadás,

adományok:

alapítványok,

szponzorok,

magánszemélyek, pályázatok, közös vagyonból származó bevételek. A források megteremtésénél cél a hosszabb távon kiszámítható működési keretek megteremtése és a gazdasági, pénzügyi fenntarthatóság biztosítása.

2.4.2.1.

TDMSZ a Gödöllői Kistérségben

A Gödöllő Régióban – hasonlóan a hazánk egyes turisztikai régióiban már működő turisztikai egyesületekhez (Gyenesdiás, Balatoni-régió egyesületei) – már 12 éve működik egy szervezeti felépítésében (önkormányzatok, szolgáltatók, vállalkozások, civilek ) azonos szervezet, a Gödöllő és Környéke-, majd Gödöllő Környéki Turisztikai Egyesület. Működésének elemzéséről a helyzetfeltáró részben már szó esett azzal a következtetéssel, hogy a tagság többsége nem érzi a piaci munka hatásait és ezért van hiányérzete a turizmusba kapcsolódás konkrét eredményeit illetően. Gödöllő Város Önkormányzata 2008. szeptemberében regisztrációt nyújtott be a TDMpályázatra, melyben a Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása településeit mint szakmai támogatókat jelölte meg, a TDMSZ fejlesztési projekt szervezetfejlesztési- és szakmai célját, tartalmát a következőkben határozta meg: „A projekt szakmai célja megteremteni a szervezeti kereteket ahhoz a turizmus-fejlesztő munkához, melynek révén az értékeihez képest alulpozicionált Gödöllői Kistérség szerepe a turisztikai piacon megerősödik: új, nemzetközi versenyképességet jelentő turisztikai termékek jönnek létre, melyek kihatással lehetnek a magyar turizmus egészére. Történelmi múltja révén a terület olyan egyedi adottságokkal rendelkezik, amelyek turizmusba léptetése egyszerre jelenti a meglévő nemzetközi kereslet kielégítését és az ország-imázs új elemekkel történő bővítését: magyar szecesszió- Gödöllői Művésztelep, a Mária-kultuszra épülő vallási 187

turizmus- Máriabesnyő, az Erzsébet királynéra épülő Sisi-kultusz - Gödöllő és környéken, élő néphagyományok a térség falvaiban stb. Az aktív turizmus: lovaglás, horgászat, természetjárás is kiváló adottságokkal bír a térségben, a szervezők, fenntartók összefogását gerjesztő profi turisztikai szakmai vezetés hiányában azonban nem váltak turisztikai termékké. Az abszolút nemzetközi vonzerőt jelentő Gödöllői Grassalkovich/Királyi Kastély és a komplex turisztikai programot nyújtó Lázár Lovaspark meglévő programjai mellé - a TDM kínálta keretek között- új, tematikus programcsomagok kerülhetnek, megszüntetve a mára jellemző helyzetet: a turisztikai szolgáltatók maguk viszik piacra termékeiket, hiányoznak a turisztikai termékek. A turista-igényekre koncentráló természfejlesztés, új, élmény-központú programok kialakítása révén a Gödöllői Kistérség a Dunakanyar- és a Ráckevei-Soroksári Duna-ág mellett harmadikként léphet be a főváros turisztikai kínálatát bővítő Közép-magyarországi desztinációk sorába, növelve annak turista-megtartó képességét, az átlagos tartózkodási idő hosszabbítása és az 1 főre jutó bevétel emelkedése mellett.” A regisztráció elbírálását 5 szervezet (Regionális Fejlesztési Tanács, Regionális Fejlesztési Ügynökség, Budapest-Közép-dunavidéki Regionális Intéző Bizottság-, és Regionális Marketing Igazgatóság és az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága) munkatársaiból álló szakmai zsüri végzi. A remélhetően sikeres regisztrációt követően kell elkészíteni a pályázatot, párhuzamosan létrehozva a TDM munkaszervezetét, amely a magas szakmai követelményeknek megfelelő TDM menedzser irányításával üzemelő, legalább 2 fős létszámmal működő turisztikai információs irodából (Tourinform iroda) áll. A Gödöllői Kistérségben létrehozandó TDMSZ leendő tevékenységével kapcsolatban a következő kívánalmakat tekintjük irányadónak: 

A helyi TDM szervezet fogja át a turizmusban résztvevők minél szélesebb körét



a szervezetben szerepeljenek szállásgazdák, vendéglősök, utazási irodák, olyan civilszervezetek, amelyek a turizmushoz, a szabadidőiparhoz, a városfejlesztéshez kapcsolódnak, vegyenek részt a művelődés-, a rekreáció- és a vallás helyi képviselői, továbbá olyan a kistérségben gazdasági súllyal bíró gazdasági társaságok, amelyeknek

188

a helyi turizmus építéséhez történő hozzájárulása valószínűsíthető és a turizmus ügyének megnyerhetők. A helyi TDM szervezet lényege, hogy igazi együttműködésen alapuljon. Együttműködés csak az érintettek érdemi bevonásával a résztvevők érdekeinek figyelembevételével lehetséges, a közös célok, közös kínálat létrehozása, közös sikeres piaci megjelenés csak érdeküket érvényesíteni képes felek között, erős, valódi partnerségben lehetséges. A TDM megalakítása során használni kell a GKRT-vel az elmúlt 12 évben szerzett pozitív és negatív tapasztalatokat. A TDM feladata lesz azoknak a vásárlás-ösztönző (sales promotion) módszereknek és eszközöknek kidolgozása, amelyek Magyarország más turisztikai régióiban már sikeresen működnek. Egy-két javaslat: 

Gödöllői Kistérség turisztikai kártya bevezetése



csatlakozás már meglévő kártyákhoz (Hungary Card, Budapest Kártya)



üdülési-csekk beváltó helyek számának növelése stb.

2.4.2.2.

Humán erőforrás menedzsment

A pályázati forrásból kialakításra kerülő TDM Szervezet feladata a Kistérség turisztikai szereplőinek összefogása a sikeres piaci részvétel érdekében. A TDM a siker kulcsát két szóban adja meg: •

vendégcentrikus magatartás

•

partnerség

Míg az első a turista-kiszolgálás „alfája és omegája”, addig a második a térség turizmusában működő partnerek legszorosabb együttműködését tételezi fel. 189

Mindkét követelmény eléréséhez és sikeres alkalmazásához elengedhetetlen a szemléletformálás, amely a humán erőforrás turisztikai szemléletű menedzsmentjét jelenti. A Kistérség sikeres jelenlétének a turisztikai piacon elengedhetetlen feltétele, hogy a turizmus szereplői „egy nyelven beszéljenek.” Ehhez képzések szükségesek, szakmailag magas színvonalat jelentő tanfolyamok sorozatára van szükség, melyek megtervezése és gyakorlati lebonyolítása a TDMSZ feladatát képezi. Javaslatok a lehetséges turisztikai szakmai fejlesztési projektekre: 

idegenvezető-képzés a kialakított új turisztikai termékek megismertetésére



szakmai továbbképzés a vendég-centrikus szemlélet kialakítására/megerősítésére a nemzetközi trendek és elvárások alapján



szakmai továbbképzés a turisztikai kutatások, felmérések, adatgyűjtések és elemzések módszertanával kapcsolatban



szakmai továbbképzés a termékfejlesztésről: turisztikai csomag, rendezvény- és programtervezés, szervezés szolgáltatók részére: „Miből lehet turisztikai program és mitől lesz sikeres?”



szakmai továbbképzés a minőségbiztosítási- és védjegyrendszerekről, bevezetésük feltételeiről



Szakmai továbbképzés a turisztikai értékesítés-ösztönzési és szolgáltatásfejlesztési projektekről, kistérségi, illetve helyi animációs program készítése turisztikai befektetés-ösztönzési projektek, turisztikai fenntarthatósági projektek



Szakmai továbbképzés a turisztikai innovációról, új módszertani megoldásokról, a Kistérség egyedi termékeinek fogyasztókhoz történő eljuttatásáról.

A felsorolt témák több éves programot jelenthetnek az anyagi lehetőségek függvényében és a sor - az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően - még folytatható.

190

A fontos az, hogy elinduljon az „együtt-gondolkodás”, amelynek eredménye lesz, hogy a Kistérség adottságai a vendég-igényekre koncentrált magas színvonalú termékekkel, szolgáltatásokkal jelentenek bevételi forrást a Kistérségben működő vállalkozások, az önkormányzatok és ezáltal az ott élő lakosság számára.

191

2.4.3. A turisztikai fogadóképesség fejlesztése

A turizmus működésének alapkövetelménye a turistafogadás feltételrendszerének biztosítása. A feltételrendszerhez tartozik az, hogy a terület (desztináció) megközelíthetősége, a desztináció

látnivalói

közötti

közlekedés

legyen

kielégítő

(turisztikai

közlekedési

infrastruktúra, látogatóáramlás), a látogatók élvezhessék, értékeljék és megértsék az attrakciókat (interpretáció), megszállhassanak a területen és étkezési, szórakozási és más igényeiket kielégíthessék (szálláshelyek, vendéglátás, stb.). E feltételek bármelyikének hiánya vagy nem kielégítő színvonala esetén a desztináció vonzása csökken, a látogató kevesebb időt tölt a területen, elégedetlenül távozik, illetve tartózkodás helyett csak a „lényegre” szorítkozva megtekinti a fő attrakció(ka)t és távozik. Ebben az esetben a fogadó turizmustól elvárt gazdasági teljesítmény elmarad, a turizmus hátrányai érvényesülnek (zsúfoltság, levegőszennyezés stb.). A korszerű és professzionális turisztikai fogadóképesség ellenben serkentőleg hat a vendég elégedettségére, tartózkodásának hosszára, visszatérésére.

2.4.3.1.

Élményközpontú látogatómenedzsment kialakítása

Hatékony vendégirányítás kialakítása az attrakcióhelyszínek megtalálásától az attrakciók összekapcsolásáig. A Gödöllői Kistérségbe érkező vendég irányításának időben és logikailag első kulcskérdése a Kistérség megtalálása. Ehhez a ’Kistérség bejáratainál’ olyan ’kapu-pontok’ kialakítása szükséges, ahol a vendég információt kap a közlekedésről, a meglátogatandó attrakciók helyéről, s melyeket a Gödöllői Kistérségbe gépjárművel-, helyi érdekű vasúttal-, vasúttal-, vagy kerékpárral érkező látogatók megérkezési helyénél, pontjainál kell kialakítani.

192

Ezeken a „kapu-pontokon” mindenütt információs tábla fogadja a látogatót, amely térképpel és tematikus rendszerben adott tájékoztatással informál a Kistérség attrakcióiról és szolgáltatásairól. Javasolt helyszínek: 

M3 autópálya lejárat szadai, gödöllői kivezető szakasza,



M3 autópálya pihenők,



MÁV kistérségi településeinek vasútállomásai és



Budapest pályaudvarai,



Budapestről a Kistérségbe vezető további utak,



Rákoscsaba-Pécel,



30-as út kistérségi belépési pontjai,



leendő M31 feljárata előtti, Jászfényszaru és Zsámbok közötti országút.

Az információs táblarendszeren kívül digitális tájékoztató (touch info) készülékek felállítása is ajánlott, melyek a Kistérség belső területein is felállítandók, segítve a tájékozódást és a tájékoztatást, figyelemfelkeltést és az attrakciók elérését. A táblarendszeren szereplő tájékoztatásnak egységes design-nal, a Kistérség márkaüzenetének egységes vizuális megjelenítésével kell kialakításra kerülnie. Célszerű a közlekedésileg és attrakció-koncentráció szempontjából központi helyen, Gödöllőn egy Látogatóközpontot kialakítani.

2.4.3.2.

Korszerű bemutatástechnika

Az adott attrakció korszerű bemutatása előtt szükséges, hogy a kistérségi attrakciókról jól megfogalmazott, a látogatói célcsoportokat figyelembe vevő információ álljon rendelkezésre. A bemutatásnak tekintettel kell lennie a látogatói célcsoportokra, így a táblák, digitális tájékoztató berendezések információinak vendégtípusokra szabottan kell kialakításra kerülniük: más a megfogalmazás és üzenet a belföldi és külföldi, a távolról és közelből 193

érkezőknek, a kerékpáros, a gyermekkel érkező családos, az ifjúsági korosztályú látogatóknak. A látogatói csoportok szerint eltérő üzenetek emellett könnyen érthetőek legyenek, nem lehetnek túlméretezettek, mert az épp csak tájékozódást igénylő látogató e helyeken nem kíván sokat időzni. A korszerű bemutatás-technika alkalmazása ezen felül és elsősorban maguknak az attrakcióknak a bemutatására érvényes.

2.4.3.3.

A közlekedés és a turizmus igényeinek összekapcsolása

A közlekedéspolitika a látogatói menedzsment egyik alapvető eleme, ezért a közlekedés tervezése a korszerű desztináció-menedzselés részévé válik. A turisztikai piacon szerepet követelő térségnek, városnak, a turizmus szempontjai figyelembevételével kell ki(át-)alakítania közlekedését. Egy kistérség, melynek központi városa látnivalóját már a szándékolt kistérségi turisztikai színrelépés időszakának kiinduló évében évente kb.200 ezer látogató keresi fel, úgy kell kialakítania közlekedését, hogy a látogatók kényelmesen eljuthassanak az attrakcióhoz, ne legyenek parkolási nehézségeik, ne kelljen versenyezniük a helyi lakossággal a parkolókért stb. Parkolók, illemhelyek kialakítása mindenütt ajánlott, ahol a jelentősebb vendégforgalom várható illetve kívánatos. Az ilyen infrastruktúra hiánya a környezet szennyezésével, a turizmus káros hatásainak megjelenésével, a vendég elégedettségének elmaradásával, a kistérség turisztikai desztinációvá válásának lelassulásával jár együtt.

2.5.3.4. Az élménypontok elérését lehetővé tevő belső közlekedési rendszer kialakítása. A Kistérségnek, amennyiben önmagát turisztikai fogadóterületként kívánja definiálni, könnyen megtalálható, önmagában is élményt nyújtó közlekedési eszközök felvonultatásával kell hatékonyabbá és kelendőbbé tennie az élménypontok elérését, (tematikus) útvonalakra fűzni az attrakciók minél szélesebb körét. 194

Ilyen eszközök a Kistérségi körjáratot az attrakciók meglátogatását biztosító, lehetőség szerint a legkisebb környezetszennyezést okozó közlekedési eszközök pld. kisbuszok. A Kistérség központi városában, Gödöllön megfontolandó elektromos kisbuszok, a város hagyományos közlekedési eszközeit feltámasztó, a barokk korszak hangulatát nyújtó hintók, majd a későbbi korokat idéző fiakkerek, omnibusz forgalomba állítása. Az útvonal kialakítása bátran átlépheti a települések határait. (Elektromos minibusz Gödöllő Királyváró- Kastély-Isaszegi Történelmi Tematkus Park stb.útvonalon stb.)

2.4.3.4.

Tematikus infrastruktúrafejlesztés



-10 év alatt a városon belüli és annak zöld környezetében kerékpár úthálózat kiépítése



Lovastúra útvonalak kialakítása kapcsolódással a Gödöllőn kívüli útvonalakkal

( részletesebben lásd az Aktív turizmus c. résznél)

2.4.3.5.

Szálláshelyfejlesztés

A kistérségi koncepció átfogó céljának megvalósításához, az attrakciófejlesztés és a korszerű szervezetrendszer kialakítása mellett, kulcsfontosságú program a fogadóképesség fejlesztése, azon belül a szálláshelyfejlesztés. A turisztikai szakmában közhelynek számít, hogy a szálláshely, mint szolgáltatás, mint meghatározott szükséglet kielégítése nem öncél: a turista nem azért utazik, hogy megszálljon, hanem azért, hogy az attrakciók megtekintésével, a kulturális-, egészség-, aktív-, vallásturisztikai eseményekben való tevékeny részvétellel élményeket szerezzen. A Gödöllői Kistérség esetében azért tekintjük a szálláshelyfejlesztés jelentőségét szinte a helyi attrakcióktól elválasztva öncélnak (is), mert a Kistérség számára ajánlott stratégiánk egyik fő célja: a Kistérség váljon a Budapestre érkező (elsősorban a Ferihegyi Repülőtérre érkező külföldi és részben a fővárosba érkező belföldi), turisták szállásbázisává. 195

A Gödöllői Kistérség szálláshelyfejlesztésének stratégia részcéljai (alprogramjai) szorosan kapcsolódnak az attrakciófejlesztéssel és az arculatépítéssel kapcsolatos részben tett megállapításokhoz. Tekintettel arra, hogy az új kistérségi arculati identitás és a Kistérség márkapillérei között, az ökotérséggé-válás és a zöld turizmus hangsúlyos szerepet kap, ajánlott az ilyen természetű turizmus számára szálláshelyként szolgáló, a harmadik világbeli ecolodge-ok mintájára - az Ökoturisztikai Stratégia által hazánkban is szorgalmazott - szálláshelytípus fejlesztése. A fürdő-(egészségturisztikai) programhoz ajánlott szállodafejlesztést kapcsolni, s az integrált városfejlesztési stratégiával összhangban a magas költéssel járó, a city hotelekhez képest hosszabb tartózkodást valószínűsítő, wellness hotel (ek) fejlesztése is célszerű. A szálláshelyfejlesztés során a szállodák színvonalas konferencia-férőhelyekkel való felszereltsége további elvárás és stratégiai célkitűzés. A konferenciatermek felszereltségének – tekintettel a mai corporate-vendég igényeire- magas színvolalúnak kell lennie. A termek méretei, a nagyterem melletti kellő számú szekcióterem, a termek variálhatósága, az audiovizuális technika magas színvonala, a hozzáértő technikai személyzeti háttér – mindmind versenyelem, sőt feltétel, amely nélkül nem várható a sikeres piacrakerülés. A kereskedelmi szálláshelyek mellett a fizetővendéglátás és a falusi magánszálláshely fejlesztés is a Kistérség számára ajánlott turizmusfejlesztés részterületeit jelentik. A falusi turizmus fejlesztése magánvállalkozói alapon „automatikusan” elindul, amennyiben a Kistérség önkormányzatai - majd a megalakuló TDMSZ - hathatós intézkedéseket tesznek a falusi turizmus feltétel-rendszerének kialakítására: infrastruktúra-javítás, a turisztikai infrastruktúra kialakítása, a vendégirányítási rendszer megszervezése, turisztikai miliő kialakítása

vonzó

főutcákkal-,

terekkel

és

parkokkal

és

gondok

fordítanak

az

attrakciófejlesztésre is. A kereslet növekedésével az ingatlantulajdonosok is szívesen adják ki lakásaikat, illetve azok egy részét a turisták részére. A Kistérség közszereplőinek, önkormányzatoknak - saját kockázatra - nem javasoljuk közvetlenűl részt venni a szálláshelyfejlesztésben, inkább a befektetői miliő javításával, a befektetési lehetőségek népszerűsítésével, befektetési térkép felvázolásával - és publikálásával, ingatlaneladás esetén ennek kedvezményes konstrukciójával, a vállalkozóknak biztosítható ösztönzőkkel segíthetik a szálláshelyfejlesztést. 196

Az új szálláshelyek hatására növekszik a vendégszám, a vendégéjszakák száma, a szállásbevételek, az idegenforgalmi adóbevételek, a foglalkoztatottság, a Kistérség ismertsége. A fejlesztéseknek figyelembe kell venniük a környezeti fenntarthatóságot, esélyegyenlőséget.

2.5.3.7. Konferencia férőhelyfejlesztés (lásd ott).

197

2.5.4. Turisztikai marketingstratégia 2.5.4.1. A marketing szerepe a turizmusban A turista döntését, mellyel utazásának célpontját kiválasztja, számos külső- és belső tényező befolyásolja. A turisztikai marketing megpróbál hatást gyakorolni az utazni vágyóra, meggyőzéssel befolyásolni egy adott terület felkeresésére, egy adott szolgáltatás vagy szolgáltatás-csomag, vagyis turisztikai termék megvásárlására. A

turisztikai

termék

az

attrakcióhoz

(felkeresni

kívánt

látnivaló)

kapcsolt

szolgáltatásokból áll, tartalmazza a szállást, étkezést, közlekedést és más egyéb szolgáltatásokat. A turista egy adott elképzeléssel, elvárással, igényekkel indul útnak a kiválasztott célterületre és ezek kielégítését várja a fogadóhelyen. Ezért a turisztikai piac működésének alapja a turista elképzelései (motiváció) és az attrakció összefüggése, mely meghatározza, hogy egy adott körnek (célcsoport) milyen jellegű attrakció ajánlható sikeresen.Mindaz, amit egy turisztikai fogadóhely (desztináció) nyújt a turistának (turisztikai kínálat) és azt, amit a turista ott keres (turisztikai kereslet) a marketing és a turista utazása kapcsolja össze.

Attól függően, hogy az utazás megkezdése előtt milyen a kereslet egy adott desztináció iránt, a marketingnek más és más feladatot kell ellátnia. 

Igény szerint beszélünk kielégített vagy kielégítetlen keresletről Feladat: piackutatás és termékfejlesztés, a piaci rések feltárása



Utazási döntés szerint: lehet határozott vagy határozatlan Feladat: a promóciós (reklám) eszközökkel a kívánt irányba terelni a turistát Eszközök: internet, utazási kiállítások, prospektusok stb.



A kereslet kielégítését követően Feladat: a turista véleményének megismerése (visszacsatolás), mely jelzi az igényeltés kapott szolgáltatás összhangját, illetve eltérését. Pozitív visszhang esetén a leghatékonyabb, mellesleg a legolcsóbb marketing-eszközre, az elégedett vendég másokat is rábeszélő „szájpropagandájára” számíthatunk, negatív vélemény esetén 198

ennek az ellenkezőjére. Ez viszont a szolgáltatónak megadja a piac visszajelzését a szolgáltatás kellő módosításához.

2.5.4.2. A Gödöllői Kistérség marketingstratégiája 2.5.4.2.1. Trendek és célok A jó marketingstratégia egy hosszabb távú elképzelést, „víziót” alakít ki, melyben- az aktuális trendek alapján fogalmazza meg az elérendő célokat. Esetünkben ez - alapjaiban - megegyezik a Magyar Turizmus Zrt. 2009-2011-re szóló marketingstratégiájában megadott célokkal: 

2018-ra a Gödöllői Kistérség vonzó úticélja lesz a Magyarországra érkező turistáknak természeti- és kulturális vonzerői, valamint turisztikai szolgáltatási mozaikjának komplexitása és újszerű bemutatása révén.



A belföldi turizmus súlya – a beutazó turizmus bővülése mellett megközelíti az Európai Unió tagországainak átlagát (60 %). A belföldi utazások a külföldi utazások komoly alternatívájává válnak.



A Gödöllői Kistérség marketing kommunikációjának küldetése, hogy szolgáltatás centrikus módon járuljon hozzá a Kistérség turisztikai kínálatának piacra viteléhez, ezáltal segítse elő a Kistérségben realizálódó, belföldi és külföldi turizmusból származó bevételek növelését. Ezzel – igazodva a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában lefektetett célokhoztámogatja a Kistérségben újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a Kistérség által termelt GDP növekedéséhez és a területen élők életminőségének javításához.

A marketingstratégia kialakításának szempontjai A Gödöllői Kistérségre vonatkozó marketingstratégia kialakítását meghatározó tényezők: 

turisztikai trendek 199



SWOT-elemzés megállapításai



kialakított jövőkép

2.5.4.2.2. Marketing-helyzetkép A Gödöllői Kistérség turisztikai marketingjének jelenlegi helyzetét felmérve az alábbi megállapításokat tehetjük 

A térségmarketing alapproblémája, hogy nem fogalmazta meg önmagát turisztikai fogadóterületként, települései a Gödöllői Régió részeiként kaptak mindeddig – meglehetősen szűk körű - megjelenési lehetőséget. Nem alakultak ki a Kistérség arculatának tartalmi- és formai elemei, nem rendelkezik a piaci pozíciót erősítő imázzsal.



Hiányzik a kutatási tevékenység, mely adatokat szolgáltatna a Kistérségbe látogató vendégkör összetételéről, a desztinációról kialakult/vagy nem kialakult imázsról, a közeli- illetve távolabbi térségek attrakciói által létező konkurenciáról



A turisztikai kínálat meghatározó eleme, „főszereplője” a Királyi Kastély, a térség szolgáltatói számára ez jelenti a turizmust, erre a forgalomra szeretnének rácsatlakozni, onnan várják a vendéget.



Hiányoznak az egyes célcsoportokat megszólító üzenetek: a térség attrakcióit nem fogalmazták meg vonzerőt jelentő módon. A GKRTE prospektusaiban és honlapján szereplő nagy mennyiségű adat és információ, tartalmi- és nyelvi megjelenés szempontjából, jórészben nem felel meg a mai trendek által elvárt magas színvonalnak



A Kistérség turisztikai attrakciói nem váltak turisztikai termékké: a GKRTE 5 tematikus útvonala (Heritour-útvonalak) az adott téma feltérképezésére mutat jó példát, utazástechnikai szempontból azonban sem egyéni-, sem csoportos turisták mozgatására nem jelent lehetőséget.



A Kistérségben erős az eseménymarketing, amelynek bázisa a GKRTE jól szerkesztett eseménynaptára. Itt viszont az alacsony példányszám és a késői megjelenés akadályozza a hatékony piaci megjelenést. 200



A turisták irányításához hiányzik az útbaigazító táblarendszer



Úgy tűnik, a kistérségi összefogásban rejlő előnyök felismerése a marketing területén nem vált mindennapi gyakorlattá és sokszor talán a szándék sem érhető tetten.

2.5.4.2.3. A marketingstratégia célrendszere A helyzetfeltárás során ismertté vált legfontosabb tényezőkre alapozott jövőbeli marketingstratégia kialakításához az alábbi feladatokat jelöljük meg: Általános célok 

A Gödöllői Kistérség mint turisztikai úticél arculatépítése, ismertségének növelése külföldön és belföldön



A kistérségi turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon belföldön és külföldön



A Budapest-Közép-Dunavidéki régión belül együttműködés a többi kistérséggel a turizmusmarketing területén



Marketingkommunikációs tevékenység folytatása belföldön és külföldön



Turisztikai információ biztosítása a belföldi-, a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a bel-, és külföldi turisztikai szakma számára.

Konkrét célok A turisztikai termékek szempontjából vizsgálva a célok az alábbiak: 

Kulturális turizmus A jelenlegi gazdag kulturális élet eseményeinek hatékony marketingje révén, a Budapestre érkező turizmus számára Magyarország egyik kiemelkedő kulturális desztinációjává válni.



Aktív turizmus - termálturizmus 201

- golfturizmus - szelíd- zöldturizmus 

Hivatásturizmus (konferencia, incentive) olyan mértékű fejlesztése, melynek eredményei 2018-ra a Kistérség adóbevételeihez jelentős mértékben hozzájáruló vendégforgalmat generálnak.

Gazdasági-jövedelmezőségi célok a turisztikai infrastruktúra- és attrakciófejlesztéshez kapcsolódva 

Vendégéjszakák számának növelése a kereskedelmi szálláshelyeken



Az attrakciók látogatóforgalmának növelése



Turisztikai csomagok (termékek) kialakításával az o egy főre jutó vendégköltés és az o átlagos tartózkodási idő emelése. o a vendégköltés jelenlegi struktúrájának kibővítése valamennyi turisztikai szolgáltató o szolgáltatásaival:a szálláshelyek mellé a vendéglátás- és szabadidőipar, kiskereskedelem

2.5.4.2.4. A megvalósítás menetrendje A marketingstratégia céljainak megvalósításához a Kistérségben egy többlépcsős, egymásra épülő szakaszokból álló, konkrét célrendszer alapján felépülő cselekvési programot kell végrehajtani, melynek lépései: 1. Turisztikai koncepció (elkészült) 2. Turisztikai termékfejlesztés (javaslatok a koncepcióban) 3. Információmenedzsment-rendszer kialakítása és működtetése (TDMSZ) 4. A Kistérség marketingtervének kidolgozása és megvalósítása

2.5.4.2.41. Turisztikai termékfejlesztés A termékfejlesztési politikát a „Gödöllői Kistérség turisztikai fejlesztésének fő stratégiai irányai”c. fejezetben mutattuk be részletesen, figyelembe véve a későbbi piacra vitel szempontjait. 202

Amennyiben az ott javasoltak megvalósításra kerülnek, a Kistérség turizmusa jelentős minőségi- és mennyiségi változáson megy keresztül, melynek következtében 

jelentősen bővül a megcélozható vendégcsoportok köre



erősödik a Kistérség vonzereje, megnövekszik vonzáskörzete



bővülő kapacitásai- és szolgáltatásai piacbővülést eredményeznek

A célok eléréséhez a Kistérség vendég-centrikus menedzselése vezet: figyelemmel kell lenni az egyes vendégkörök (célcsoportok) eltérő igényeire, a kínálattal történő egyeztetésére, amely igényli a vendégfogadás professzionális megszervezését a vendégfogadás-, a vendégirányítás- és vendégtájékoztatás területén. Ugyanakkor a tervezés alapkövetelménye a fenntarthatóság társadalmi-, gazdasági- és környezeti téren egyaránt.

2.5.4.2.42. Szegmentáció-célcsoportok meghatározása A turisztikai marketing legújabb nemzetközi trendjei a szegmentációt a turisztikai marketing sikertényezőjének tartják. Ennek lényege, hogy a kereslet nem egységes a fogyasztók körében, más és más igénnyel lépnek fel az egyes csoportok, s amennyiben a fogadóterület szervezői a legígéretesebb szegmensekre (célcsoportokra) szabják a kínálatot, sokkal több megelégedett turistát „termelhetnek”. Emellett a megismert turistaigények célszerűsítik a szolgáltatók fejlesztéseit és megkönnyítik a marketing napi gyakorlatát, a turisták elérését szolgáló reklámeszköz, média kiválasztásában.

2.5.4.2.43. Terrméktípusok és célcsoportok Az egy adott fogadóterületen lévő, különböző turisztikai termékek iránt más és más réteg mutat érdeklődést 

életkor



nem 203



családdá szerveződés



foglalkozás



jövedelem



iskolázottság,



vallás



életstílus

szerint, azonban a valóságban ezek a szegmensek összekapcsolódnak, „többváltozós szegmentáció” áll fenn. A Kistérség turisztikai kínálatának ismeretében kell kiválasztani a megfelelő szegmenseket és a kínálatot felosztva a termékpozicionálást elvégezni. A következőkben elemenkénti bontásban vizsgáljuk a Gödöllői Kistérség turisztikai termékeit, meghatározzuk az egyes termékekhez javasolt markáns célcsoportokat. A Kistérség turisztikai kínálatának piaci pozicionálásakor elfogadható a „középre pozicionálás” is, de – a trendek alapján - nagyobb sikerrel kecsegtet az egyes kiemelt célcsoportok „megdolgozása”.

Kulturális turizmus Külföldi középréteg

Külföldi magasabb

Kulturális csak kiránduló Budapesten megszálló turisták

Konferencia és üzleti turizmus Cég tréninget tartó vállalatok, szakmai rendezvénygazdák

Budapesti lakosok

Kiállítások rendezői,ven-

Egészségturizmus

Ifjúságioktatási

Aktívturizmus

Igényes wellnesst kereső Budapestiek

Kulturális, agrár értékek bemutatását igénylő iskolai csoportok

Budapest közeli golflehetőséget kereső felső tízezer

A túrázást „királyi”látni204

jövedelmű

dégei

Külföldi senior Belföldi régión kívüli

Fehérgallérosok

valókkal összekötni kívánó fiatalok

2.5.4.2.5. Marketingterv kidolgozása és megvalósítása A marketingterv kidolgozásához, ezen belül a marketingkommunikáció - mely a Gödöllői Kistérség „üzenete” a turisztikai piac számára- sikeres kialakításához az elkövetkező időszakban egyértelműen tisztázni kell a további marketingmunka irányait meghatározó alapkérdéseket: 

melyek a termékekre lebontott kommunikációs célok



miben áll a marketing üzenet (kistérség arculata- imázsa, szlogenje)



melyek a kiválasztott célcsoportok



mely piacokon kívánatos a termék pozicionálása



melyek a marketingkommunikációs mix elemei (reklám, közönségkapcsolatok-PR, vásárlásösztönzés (sales promotion)



milyen legyen tartalmában és formájában a kistérségi turisztikai honlap

A kérdések megválaszolását követően készülhet el az a cselekvési program, amely meghatározza a kistérségi szintű feladatokat, végrehajtásukhoz szükséges erőforrásokkal, felelősökkel és határidőkkel. Legfontosabb tehát a piacképes turisztikai termékek kialakítása (ezekre javaslatot tesz koncepciónk) s ezzel egyidejűleg a kistérségi marketingüzenet megfogalmazása – arculatépítés, vagyis a mit? és hogyan ? Kívánunk értékeinkből pozicionálni a turisztikai piacon.

205

2.5.4.2.51. Javaslatok az arculatra Korunk turisztikai világpiaca – a desztinációk versenye. Egy adott desztinációnak s így a Gödöllői Kistérségnek is, akkor van jó esélye hosszú távú sikerre a nemzetközi turizmusban, ha sikerül a Kistérséget, mint egyedi márkát pozicionálni. A tudatos márka-építés során arra kell törekedni, hogy mindazt, amit a Kistérség a turistának kínál, az egyes attrakciók vendég-vonzó jegyeit, élményt ígérő elemeit röviden, tömören, megjegyezhetően és figyelemkeltően fogalmazza meg, lehetőleg oly módon, hogy az csak erre a kistérségre legyen jellemző.

Ez a márkanév lehet csak egy szó, kulcsmondat, jelkép, design, embléma, szlogen illetve ezek kombinációja. A márkanév és szlogen kialakításakor fontos, hogy úgy sikerüljön megfogalmazni az üzenetet, hogy az „fülbemászó” jellegénél fogva, emlékként ott legyen a fogyasztói döntés pillanatában, ezért célszerű a túl általános szlogen és márkaüzenet elkerülése. Az olyan fogalmak, mint minőség, élmény stb. már száz és száz helyütt kiválasztásra kerültek mint az adott hely „egészen egyedi vásárlási ígérete”. Hangsúlyozzuk a tartósság, egyediség, összetéveszthetetlenség szempontjainak fontosságát. A márka és szlogen, sőt egy átfogó desztináció vezérkép kialakítása nem egy, turisztikai tanácsadó által, „előzetesen” megadható, megfogalmazható ötlet, hanem egy – a kistérség turizmus szereplői koordinációjával, a termékek kialakításával összhangban - kiérlelt „stratégiai és küldetési nyilatkozat.” Éppen ezért a szlogent célszerű a turizmus helyi résztvevőivel, sőt akár a lakossággal, másfelől a piac szereplőivel, a vevői oldallal egyeztetve, ellenőriztetve is kialakítani, kiválasztani. Ötletként megadunk egy-két variációt, ezzel mintegy megindítva a szlogen-kialakítás kreativitást igénylő, nem is könnyű feladatát. Szlogen javaslataink: 206

„Élménymozaik Budapest kapujában – Gödöllői Kistérség” „Sokszínű mozaik Budapest kapujában – Gödöllői Kistérség” „Sokarcú mozaik Budapest kapujában – Gödöllői Kistérség” „Zöldellő Gödöllő vidéke-időutazás a barokkba – Gödöllői Kistérség” „Sisi kedvenc vidéke Budapest kapujában – Gödöllői Kistérség” „Vidéki pompa-pompás vidék- Gödöllői Kistérség” „Pompás vidék Pest kapujában – Gödöllői Kistérség” „Rejtett kincsek Pest kapujában – Gödöllői Kistérség”

2.5.4.2.52. Kistérségi prospektus Az

élet

bizonyos

mértékig

megelőzte

a

„tudományt”:

a

Gödöllői

Kistérség

Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása a közelmúltban sikeresen pályázott egy kétnyelvű turisztikai prospektus kiadására. A tervezés - a Társulás területfejlesztési munkatársa menedzselésével - nagy lelkesedéssel és gondossággal már folyik. A szűkre szabott határidők miatt (2009 februárra várható megjelenés) a fentiekben jelzett klasszikus követelmények nem lesznek maradék nélkül megvalósíthatók, azonban a prospektus - a piacra-lépés első, látható jeleként- fontos eszköz lesz a Kistérség turisztikai marketingjében. A marketingstratégia megvalósítása, a cselekvési terv kidolgozása és végrehajtása a közeljövőben megalakítandó Turisztikai Desztináció Marketing Szervezet feladata lesz.

207

Köszönet Szeretnénk megköszönni a munkánkhoz nyújtott segítséget, amit a települések vezetőitől az érintett szakemberektől és nagyszámú interjúalanyunktól kaptunk. Szinte kivétel nélkül mindenhol éreztük a bizalmat, a várakozást, a kíváncsiságot munkánk végzése során. Ez erőt is adott, és természetes módon az elvárások okozta feszültséget is jelentett: nem mindegy, mit és hogyan csinálunk. Találkoztunk itt-ott fásultsággal, kételkedéssel. Közömbösséggel, ellenséges tartózkodással azonban sehol. Ez azt jelentette számunkra, hogy a turizmus mindenkit érdekel, sok helyen új kitörési pontot jelent. Ahogy kezdtük egyre jobban megismerni a Kistérséget, úgy vált egyre érdekesebbé, izgalmasabbá és röviden, szívügyünkké a munka. Talán ezért is történt, hogy koncepció készítés keretein túl, az általunk kezdeményezett fórumokon, találkozókon igyekeztünk már a jövőbeni összefogásra, cselekvésre is bíztatni a résztvevőket, ami legtöbbször a vesztes-vesztes helyzetből a győztes-győztes helyzetbe vezető megoldás alapja. Ezeken az alkalmakon - legjobb szakmai meggyőződésünk szerinti odaadással - próbáltunk új szemléletet bemutatni, ami egy induló turizmusban nélkülözhetetlen. Azzal a reménnyel adjuk át az anyagot, hogy lesz gyakorlati gyümölcse és folytatása. Munkánk kezdetén Gödöllő és a Kistérség feladat volt számunkra, mostanra arcok, emberek, utcák, terek, épületek, mezők, tavak, erdők, történetek. Ami kívül volt belülre került. Köszönjük!

208

III. RÉSZ Mellékletek

1.számú melléklet: A Gödöllői Kistérség Fejlesztési Koncepciójának kapcsolódása a települési, kistérségi, regionális és országos fejlesztési tervekhez A koncepció elkészítése során figyelembe vettük azokat a nemzeti- és regionális dokumentumokat, amelyek 2007 és 2013 között meghatározzák a társadalmi- és gazdasági fejlesztés céljait-, prioritásait és forrásait. Ezáltal koncepciónk, mind szemléletében mind a javaslatokban szereplő szempontok- és prioritások kialakításakor figyelemmel volt (és ezekkel koherens további tervezési irányt nyújt) az európai uniós-, az országos- és regionális-, a kistérségi területfejlesztési- és turisztikai tervezési rendszerekre, kiemelten az alábbiakra: 

Új Magyarország Fejlesztési Terv II.



Országos Területfejlesztési Koncepció (2005)



Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve (2007-2013)



Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja (2007-2013)



A Közép-Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve (2005)



A Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Hatéves Fejlesztési Terve (2003)



Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005)



Budapest-Közép-Dunavidéki régió turisztikai stratégiája (2006)



Gödöllői Kistérség Fejlesztési Stratégiája (2008)



Gödöllői Kistérség Cselekvési Terv (2008)

209

továbbá a település városainak városrendezési koncepcióit és integrált városfejlesztési terveit, a települések szabályozási terveit..

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia(NTS) A 2005 decemberi Kormányülésen kormányhatározatként elfogadott Nemzeti Turizmus Stratégia a jelen kistérségi turizmuskoncepció számára az országos rendszerhez való igazodási alapot jelent, az abban lefektetett átfogó célok és prioritások e koncepció tervezési hátterét adják. Célok: 

fenntartható, ember központú jövedelmező fejlődés



területileg kiegyensúlyozott, sokszínű attrakciófejlesztés



turistafogadás feltételei javítása



turizmusban dolgozók oktatása, képzése



hatékony, helyi döntési illetékességet biztosító szervezetrendszer

A célok elérése érdekében a megvalósítás során –a beavatkozást igénylő területek prioritásai a következők: 

versenyképesség növelés /innováció, arculatépítés, munkahelyteremtés /



attrakciófejlesztésben az NTS termékfejlesztési prioritásokat állít fel ezek: Egészség



Örökség-,kongesszusi turizmus- meghagyva a regionális szintű prioritások felállítását a Régiók számára

Régiós körbe helyezi az NTS a következő termékekkel kapcsolatos fejlesztési teendőket, kezdeményezéseket: 

rendezvények



kastélyok, várak



történelmi városok 210



vallási turizmus



népi hagyományok



kerékpáros turizmus



természetjárás



vízi turizmus



kempingezés



golfturizmus



komplex tájékoztatórendszer kialakítása.

Kiemelt célterületek megjelölése: 

különleges természeti adottságú területek:pl.tájvédelmi körzetek



gyógy és üdülőhelyek



kulturális örökséghelyszinek,



rurális térségek



Turistafogadás feltételei javítása keretében a turizmus-szempontok érvényesítése a közlekedésben, a szolgáltatások turistabaráttá tétele.



Emberi erőforrásfejlesztésben a szakma képzettebbé tétele, a munkavállalók biztonságának elérése, szemléletformálás



Hatékony működési rendszer kialakítása a piackutatási feladoktól minőségi standardok kialakításáig

Regionális Turizmusfejlesztési Koncepció (RFTK) A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából 2006. május.15.–én készült el a Régió turizmus koncepciójának aktualizált dokumentuma. A koncepció 2013-ig vázolja fel a Régió turizmusának fejlesztési irányait, a célkitűzések meghatározását a stratégiai irányok megalkotásával végezte el, igazodva az országos- és régiós területfejlesztési tervezés céljaihoz, elveihez, stratégiájához – követve és kiindulópontnak tekintve ezek megállapításait. Kistérségünket érintő főbb megállapítások: 

A Központi Magyarország Régió a Kreatív Régió, Élhető Régió kell legyen.



A Régió Struktúra-tervében a kiemelt 4 terület egyike Gödöllő és térsége 211

A javasolt rekreációs térstruktúra területén a „legzöldebb” gyűrű a Gödöllő környezetében található táj. A koncepció lényeges turizmusfejlesztési témaként, az alábbiakat emeli ki: 

tematikus parkok kialakítása



komplex programokban történő látványmegőrzés



épített örökség turisztikai hasznosítása



szálláshely-, konferenciafejlesztés



aktívturizmus



fürdőfejlesztés

A Régió helyzetelemzésében, az utóbbi idők kínálat-fejlesztő elemei között megemlített attrakciók: Adventure-squad pálya Mogyoród, kulturális turizmus: Barokk Színháza, Gödöllői Királyi Kastély, konferenciaturizmus: Szent István Egyetem. A szervezetrendszer körében a GKRTE információs- és marketingerőfeszítéseit tekinti lényegesnek. A fejlesztés átfogó céljaiként a tudatos élményláncfejlesztést – a tartózkodási idő hosszabbítására

irányuló,

a

vendég

helyszínről

helyszínre

látogatását

ösztönző

termékfejlesztéseket szorgalmazza, az együttműködések TDM-szerű erősítését kezdeményezi. Szükségesnek tartja a célok elérésének mérését szolgáló indikátorok használatát: 

a versenyképesség körében a munkahelyek száma vállalkozások létesítése,



vendégéjszakák változása, tartózkodási idő alakulása



az értékmegőrzés



a környezetvédelmi fenntarthatóság mérése

Az attrakciófejlesztés prioritási területei 

kulturális- és örökségturizmus



aktív turizmus



gasztronómia- és borturizmus 212



falusi turizmus és konferenciaturizmus



gyógyturizmus

Az alábbi táblázatban láthatóak az egyes térségekben tervezett fejlesztési irány-javaslatok: Desztinációk Fejlesztési irányok

Budapest

DunaDuna- Tápió- Egyéb Gödöllő Ráckeve kanyar Ipoly vidék terület

Tematikus útvonalak kiépítése

x

x

Termálgyűrű létrehozása

x

x

Szállodák férőhelyszámának bővítése

x

x

x

x

x

x

x

x

(Védett) természeti területek turizmusba való bevonása

x

x

Kerékpár úthálózat fejlesztése

x

x

x

x x (Cegléd)

x

x

Történelmikulturális (mega)rendezvények szervezése

x

x

x x

A Magyar Turizmus Zrt. regionális koncepciójában „előírt irányok” között Gödöllő Környékére javasolt fejlesztési irányok: 

szervezetfejlesztés



élményláncok, tematikus utak kialakításával



termál-élménygyűrű kialakítása



kerékpárút- fejlesztés



szállodai férőhelybővítés



történelmi-kulturális rendezvények



védett természeti értékek bevonása



humán infrastruktúra fejlesztése

213

x

x

x

x

Az önálló desztinációk felsorolásában -a fővároson kívül- Gödöllő és térsége egyike az 5 nevesített desztinációnak: Az MT.Zrt. korábbi (1999) felmérése szerint a Budapest-Közép-Dunavidéki Turisztikai Régióban vannak üdülőkörzeten kívüli, regionális jelentőségűnél nagyobb potenciálú települések is

melyeknek lehetőséget kell kapniuk a terület- és turizmusfejlesztési

programokban, hogy adottságaik termékké fejlesztésével bekapcsolódhassanak a turizmusba. Az RTFK a Régió turisztikai kínálatának további összetevőit is vizsgálva a szórakozás, a közlekedés, az infrastruktúra, a szálláshely kapacitás, a településkép és az idegenforgalmi szakmai háttér fejlettségével kapcsolatosan igen kritikus. Az RTFK az alábbi célokat és programokat határozza meg a Régió turisztikai vállalkozói számára: Célok:

Programok:

Versenyképesség erősítése

Tudatos termékfejlesztés

Környezetvédelem és fenntarthatóság

Marketingfejlesztés

Regionális értékmegőrzés, értékteremtés, értéknövelés

Munkaerőképzés

Együttműködések

Szervezet- és intézményfejlesztés

Tiszta szervezeti, felelősségi rendszer

Komplex kínálat létrehozása

Az operatív program a terméktípusok szerinti intézkedéseket bemutató fejezetekből áll. A kulturális turizmus termékfejlesztésének intézkedései között az épített örökség megőrzése,

a

kastélyprogram,

kulturális

centrumok

létrehozása,

múzeum-program,

hagyományok bemutatásának sokrétű elemekből álló egységes termékké építésének szorgalmazása szerepel, és kiemelten javasolt terméktípusként kezdeményezi tematikus utak kialakítását - kulturális kincsek feltárásával, s e kincsek bemutatásának turisztikai termékké fejlesztésével. Az üzleti- és konferenciaturizmus fejlesztését szolgáló intézkedések részben a Koncepció hat helyszínt és további három konferencia-helyszínnel rendelkező várost említ. A további helyszínekkel kapcsolatban megállapítja, hogy kihasználtságukat gátolja a megközelíthetőség elégtelensége, valamint a szálláskapacitás minősége és mennyisége. 214

A termálturizmus tárgykörében 19 települést említ. A Régió Budapesten kívüli részébe inkább olyan fejlesztéseket javasol, ahol a hangsúly az egészségmegőrzésen, és nem a gyógyításon van. Meglévő fürdők fejlesztésére 1 milliárd Ft/év költségtervet szorgalmaz. E beruházások mindeddig nem valósultak meg. Az aktív turizmus területén az altípusok között kitér a kerékpárturizmus, a vízi turizmus, a horgász- és vadászturizmus régiós fejlesztési teendőire. Ezeken felül kifejezetten nevesíti a Tápió-mente kistérség számos lovasturizmushoz és túrázás-természetjáráshoz kapcsolódó attrakcióját. A meglévő lovasközpontok szolgáltatásainak komplettírozását, lovas túraútvonalak kialakítását, az oktatás és a gyógylovagoltatás fejlesztését javasolja a Régió vállalkozói számára. A túrázás-természetjárás terén a Tápió-mente kistérségét a nyolc legattraktívabb körzet között említi, s legfontosabb teendőkként a következőket javasolja: 

túraútvonalak színvonalasabbá tétele,



kilátók, térképek kialakítása,



túraajánlatok szerkesztése,



tanösvények létesítése.

A horgász- és vadászturizmus tekintetében a Gödöllői Kistérséget a Koncepció nem említi. Az „egyéb sportok” termék-altípusa körében a golfturizmus fejlesztését a Koncepció az első helyen szorgalmazza, csak úgy mint a falusi turizmus fejlesztését.

215

2.számú melléklet: Gödöllői Kistérségi Cselekvési Terv 2008, A turizmussal összefüggő projektek listája A Cselekvési Terv 156 projektjéből a turizmussal szoros összefüggésben lévő projektek listája.

Projektgazda(szervezet) neve

Projekt megnevezése

Dányi Önkormányzat Gödöllői Önkormányzat

Erdei Iskola Dányban Rézgombos projekt Norvég Alap Pályázati Projekt Repülőtér Fejlesztés Termálfürdő Projekt Gödöllői Kistérségi Turisztikai Koncepció Erdei történelmi Tanösvény kialakítása szabadidő-központ kialakítása tanösvény kialakítása gyalogos, kerékpárút ill. lovastúra útvonalépítés mikrotérségi kerékpárút, lovastúra útvonal tervezése Falumúzeum felújítása Kerékpárút építése Ternálvíz hasznosítás, élővizfolyásba visszavezetés Turizmus- és szabadidőgazdaság fejlesztés Idegenforgalom fejlesztése

Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás Isaszeg Önkormányzata Kistarcsa Önkormányzata Kerepes Önkormányzata Nagytarcsa Önkormányzata Nagytarcsa Önkormányzat Nagytarcsa Önkormányzata Pécel Önkormányzata Szada Önkormányzata Valkó Önkormányzata Zsámbok Önkormányzata

216

3. számú melléklet: Felhasznált irodalom

Könyvek: 

Heltai Miklós: Gödöllő Zrinyi Nyomda 1976



Farkas Zoltán-Sós Judit: Budapest gyerekekkel. Gödöllő környéke



Koródi Márta: A rurálturisztikai terméktípusok feltételrendszerének sajátosságai a vidéki kistérségekben



Dr Faragó Hilda: A hivatásturizmus trendjei



Puczkó László-Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig



Puczkó László- Rátz.Tamara: A turizmus hatásai



Budapest Turisztikai Stratégiája és 2010-ig szóló fejlesztési programja



A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezőinek és szervezőinek.UNWTO



Sulyok Judit-Kiss Kornélia: A desztinációs menedzsment szervezetek működése és a desztinációs menedzsment trendjei



Praznovszky Hajnal: A kastélyhasznosítás problémái Magyarországon



dr.Lengyel Márton: TDM Működési Kézikönyv – Heller Farkas Főiskola, 2008



Horkay

Nándor:

Turisztikai

márka

és

márkapolitika

a

desztinációs

menedzsmentben 

B Josep Pine és James Gilmore (1998) The Experience Economy. HBS Press.



Kovács D. (2003) Falusi vendéglátás Magyarországon ( Rural Tourism in Hungary) Agroinform Kiadó 123p.



Kovács D. ed. (2003) A

falusi turizmus hagyományai ( Traditions of Rural

Tourism) Mezőgazda Kiadó, Budapest 224p. 217



Kovács D. (2008) A falusi turizmusból a vidéki élménygazdaság felé. Kézirat.



Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia



ÁSZ jelentés -a kiemelt – turisztikai célú – beruházások ellenőrzéséről a helyi önkormányzatoknál



Országos Ökoturisztikai Stratégia



NTS



Lovasturisztikai Stratégia

Kiadványok, cikkek 

Magyar Turizmus Zrt Marketingstratégia 2009-2011, Marketingterv 2009 Tervezet -2008.szeptember

Internetes oldalak: 

www.godollo.hu



www.gkrte.hu



www.godolloikisterseg.hu



www.itthon.hu



www.vendegvaro.hu



www.iranymagyarorszag.hu



www.tourinform.pestmegye.hu



www.kozpontiregio.hu



www.kirandulunk.hu



www.wikipedia.hu



www.lovasok.hu



www.damalovasegyesulet.hu 218



www.kaqunwater.hu



www.kiralyikastely.hu



www.erzsebetkiralynehotel.hu



www.haldorado.hu



www.babat.hu



www.szie.hu



www.katki.hu



www.fesztivalkalauz.hu



www.kulturpont.hu



www.zsambekinfo.hu



www.mariazeller-advent.at



www.schoenbrunn.at



www.tripadvisor.com



www.spahotelstart.hu



www.austriatourism.com



www.austria.info.at



www.erzsebetparkhotel.hu



www.mth.gov.hu



www.matrainfo.hu



www.albertina.at



www.laketourism.com

219