A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA BELORUSSZIÁRA

A gazdasági válság hatása Belorussziára

131

A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA BELORUSSZIÁRA Kiss Szilvia

A tanulmány célja, hogy áttekintse és elemezze a gazdasági válság Beloruszsziára gyakorolt hatását. Az első fejezet röviden bemutatja az ország válság előtti gazdasági és társadalmi helyzetének fő vonásait. A második fejezet ismerteti azokat a területeket, amelyeket a válság elsősorban érintett, majd kitér a krízis okozta változásokra és kényszerekre, amelyekkel a belorusz kormánynak szembe kellett néznie. A harmadik rész bemutatja a válságkezelés érdekében megtett intézkedéseket, elemzi ezek eddigi hatását. A válságkezelésre kétféle mód állt és áll rendelkezésére a belorusz vezetésnek: a belső eszközök és források mozgósítása és az ennek érdekében szükséges intézkedések megtétele, valamint az elérhetőnek bizonyult külső pénzügyi erőforrások, elsősorban külföldi hitelek felhasználása. A belső válságkezelés fontos és újszerű, a piaci erők tágabb érvényesülését lehetővé tevő intézkedéseket is felvonultatott. Nagyobb hangsúlyt kapott a privatizáció, ami – ugyan korlátozott mértékben – már a válság kitörése előtt elkezdődött, de az IMF által felvett kölcsönnek is egyik sarokfeltétele volt. A válságkezelés legfontosabb külső eszköze a hitelfelvétel, amelynek forrása az IMF-től és Oroszországtól származó pénzügyi keret. Emellett a kormány támaszkodni igyekezett a működő tőke fokozottabb bevonására is, például Kínából. A piaci technikák nagyobb térnyerése, a tőkebevonás, az ezzel kapcsolatos új törekvések, illetve új irányok megjelenése bizonyára a válság utáni időszakban is sajátossága marad a belorusz gazdaságpolitikának.

132

Kiss Szilvia

1) A belorusz gazdaság a válság előtt Belorusszia igen erős szociális ellátórendszerrel, lényegében a szovjet időkből megmaradt struktúrával büszkélkedhet, ingyenes oktatással és orvosi szolgáltatással, amely a lakosság körében komoly támogatottságot élvez. A Szovjetunió felbomlását követően a GDP csak rövid ideig csökkent, 1996-ban már növekedni kezdett. 2005-ben az 1989-es szintnek már 121 százalékát tette ki, miközben ez az arány a FÁK-országok körében 89 százalék körüli volt.1 Belorussziára tehát 2008 végéig viszonylag jó gazdasági teljesítmény, ezzel összefüggésben erős társadalmi elégedettség volt jellemző. A rendszert kritikai szemmel elemzők (például az idézett Basedow) felvetnek azonban néhány hiányosságot is: nem volt meg az a kapitalista átalakulás, amely több „friss” külföldi tőkét vonzana be az országba, elősegítené a modernizációt, a termékek „nyugati” szinthez való közelítését. Egy másik elemzés azt fogalmazza meg, hogy kevés iparágra és kevés felvevőpiacra alapozott a belorusz gazdaság, továbbá, az ipari cégek 40 százaléka és a mezőgazdasági cégek 60 százaléka veszteséggel működött, a külföldi tőke már említett alacsony jelenléte mellett a kis-és középvállalkozások szerepe is elhanyagolható. Ezen kívül az ország gazdasága nem felkészült arra, hogy nemzetközi versenyben megállja a helyét.2 Az a törekvés, hogy Belorussziában fenntartsák a szovjet időkből fennmaradt kiterjedt szociális rendszert, meggátolta a társadalmi változásokat. Nem alakulhatott ki olyan gazdag oligarcha réteg sem, mint Oroszországban. Ez annak tudható be, hogy a privatizációs eljárások elmaradtak, mivel elsődleges szempont az állam tulajdonának megtartása volt. Az állami tulajdon ugyanakkor a cégeknek is olcsó és könnyen hozzáférhető támogatást és hitelt garantál. A rendszer fenntartásában Oroszország is meghatározó szerepet játszott és játszik most is, habár csökkenő mértékben. Az orosz támogatás fő csatornája az alacsony földgázár volt, aminek szintje 2007-től növekedni kezdett. Ezzel olyan folyamatot indított el, amelyre a gazdasági válság kitörése csak ráerősített. A növekvő energiaárakkal megterhelt belorusz gazdasági helyzetben szükségessé vált külföldi hitelforrások felkutatása, ami már a 2008. decemberi IMF-hitel felvétele előtt megkezdődött.

1 2

Basedow (2008), p. 11. UNDP (2005), p. 1.


133

Az alábbiakban az ország gazdasági válság előtti helyzetét vesszük górcső alá, különös tekintettel az iparra, a mezőgazdaságra, az energiaszektorra, a külkereskedelemre, a munkaerőpiacra, a bankrendszerre, a hitelezésre, a privatizációra, majd kitérünk Oroszország szerepére.

1.1. Ipar

Az ipari termelés lényeges ágazatai közé elsősorban a gépgyártás, a vegyipar, a petrolkémiai ipar, a könnyűipar és az állattakarmány gyártása tartozik. A belorusz gazdaság legfontosabb nyersanyaga a kálium. Ebben a tekintetben Kanada és Oroszország után a világon az egyik legnagyobb készlettel rendelkezik.3 Ez a három ország adja együttesen a világ káliumkitermelésének kétharmadát.4 A káliumon kívül Belorussziában foszfátból és salétromból is állítanak elő műtrágyát, ezek a termékek egyben fontos exportcikkei a gazdaságnak. A belorusz gazdaság meghatározó, a kilencvenes évek óta egyre jobb teljesítményt nyújtó ágazatait mutatja az 1. táblázat. Kiemelkedően nagy növekedés figyelhető meg a vizsgált időszakban a buszok és az exkavátorok gyártása terén. A trolibuszok és a traktorok gyártása is gyorsan fejlődött. A táblázat első sorában szerepel az olajfinomítás. Erről tudni kell, hogy belső kitermelés híján ez az Oroszországból importált olaj finomítását jelenti: 1995 óta 65 százalékkal tudta növelni Belorusszia a kőolajfinomítás teljesítményét. A táblázat adatai alapján látható, hogy 2009-ben szinte az összes lényeges termék termelésének szintje jelentősen meghaladta az 1995. év teljesítményét. Az említett Belorusz traktorokon és mezőgazdasági munkagépeken kívül lényeges helyi márka még az Atlant, amely hűtőket és más háztartási gépeket állít elő, és szinte minden belorusz háztartás rendelkezik ilyen márkájú géppel. Az országban 1,3 milliárd köbméternyi faállományú erdőség terül el, ami lehetővé teszi, hogy jelentős famegmunkálási és erdőgazdálkodási ipar épüljön rá. A szektoron belül a famegmunkálás a legjelentősebb (erre jut az ágazat kibocsátásának 64 százaléka), amit a papír- és cellulózgyártás (19 százalék) és az épületfa-előállítás (16 százalék) követ.5

3

Jasinski (2010) http://www.theglobeandmail.com/report-on-business/rising-demand-spurs-potashprices/article1455690/ 5 Embassy of Belarus in the United States of America (2003) 4

1. táblázat

A legfontosabb belorusz termékek és a gyártott mennyiségek

Olajfinomítás, ezer tonna Műtrágya, ezer tonna Vegyi szálak és fonalak, ezer tonna Műgyanta és műanyag, ezer tonna Járművek és mezőgazdasági gépek gumiabroncsa, ezer darab Traktorok, ezer darab Tehergépkocsik, ezer darab Buszok, darab Trolibuszok, darab Exkavátorok, darab Villanyégő, millió darab Fűrészfa, ezer m3 Papír, ezer tonna Cement, ezer tonna Épülettégla, millió darab

1995

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009 2009/1995

13118 3349 210,6 329

13346 4379 221,1 345

15247 4495 204,3 327

15774 4953 202,6 321

18451 5403 203,4 329

19802 5669 210,8 352

21253 5469 203,2 387

21349 5880 228,6 404

21304 5870 225,7 405

21634 3390 200,4 356

1,65 1,01 0,95 1,08

1292

2666

2281

2765

3198

3052

3563

4792

5068

5073

3,93

28 12,9 62 83 60 129,8 1702 27 1235 1109

22,7 16,5 460 62 67 104,8 2058 51 1803 798

24,3 16,5 467 56 68 116,7 2193 58 2171 731

26,7 18,1 499 127 154 150,6 2371 66 2472 778

34 21,5 610 118 383 195,7 2727 71 2731 826

41,5 22,3 1263 147 535 168,8 2737 69 3131 838

49,2 23,2 2104 176 906 146,6 2507 63 3495 935

59,6 25,5 2160 311 1841 147,1 2461 57 3820 1084

65,1 26,3 2196 446 2479 158,3 2529 56 4219 1103

45,3 11,5 1514 388 1049 138 2352 70 4350 977

1,62 0,89 24,42 4,67 17,48 1,06 1,38 2,59 3,52 0,88

Forrás: Belorusz Statisztikai Hivatal, http://belstat.gov.by/homep/en/indicators/industry1.php

134


135

Az ipari termelésben az utóbbi években szemléletváltás körvonalazódik. Az ipari miniszter, Ivan Demidovich álláspontja szerint a Szovjetuniótól megörökölt „kevés típusú terméket, nagy mennyiségben” elv helyett át kell venni a vásárlóra és a keresletre összpontosító, az eddigieknél rugalmasabb gondolkodást, amely lehetővé teszi az igényekhez való nagyobb alkalmazkodást, és így végső soron növelheti az eladásokat.6 A miniszter emellett lényeges elemként és jövőbeli célként említi az energiahatékonyság növelését az ipar egészében, de legfőképpen a kohászatban, a vegyi üzemekben és a gépipari cégeknél. További kívánatos cél az EUnormákhoz való közeledés, azok fokozatos átvétele a gazdaságban.

1.2. Mezőgazdaság

Belorusszia gazdaságában hagyományosan jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági termelés. E szerep azonban gyengül, és a gazdaságon belüli súlya érzékelhetően csökken. Míg 2000-ben a GDP 11,6 százaléka származott a mezőgazdaságból, 2009-ben már csak 7,8 százaléka.7 A belorusz foglalkoztatottak megoszlása is ezt a folyamatot támasztja alá: 2000-ben az aktív lakosság 14,1 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, 2009-ben pedig 9,3 százaléka.8 Talán éppen a szektor csökkenő súlya magyarázza, hogy a mezőgazdaság támogatása állami üggyé vált, nyilván a folyamat ellensúlyozása érdekében. A 2005 és 2010 közötti időszakra külön programot fogalmaztak meg, a „Vidéki újjáéledés és fejlődés nemzeti programját”. Ennek keretében a mezőgazdasági eszközpark felújítására is sor került. Lényeges exportcikkei a belorusz mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak a hús- és tejtermékek. Az állami támogatás ezért valójában exporttámogatásnak is felfogható, például a tejfeldolgozás esetében, mivel a termékek majdnem fele kivitelre kerül, főleg Oroszországba. A tejtermékek teljes orosz importjában a belorusz eredetű áruk mintegy 75-80 százalékot tesznek ki, tehát Belorusszia a legnagyobb külső beszállítója a szomszédjának.9 A tejipari ágazat volt ugyanakkor, amely a legsúlyosabban megszenvedte a 2009-es belorusz-orosz vitát, amikor minőségi okokra hivatkozva Oroszország kitiltotta a belorusz tejport. Érdemes megemlíteni, hogy 2009-ben

6

Demidovich (2009), p. 41. http://belstat.gov.by/homep/en/indicators/gross1.php 8 http://belstat.gov.by/homep/en/indicators/labor.php 9 Ministry of Foreign Affairs (2009a), p. 16. 7

136

Kiss Szilvia

elsőként az országban egy tejfeldolgozó és sajtkészítő gyár kapta meg az EU normáinak való megfelelés tanúsítványát. A belorusz mezőgazdaságon belül a növénytermesztés versenyképesebb az állattenyésztésnél, és nemzetközileg legversenyképesebb terménye a búza.10 Más termények is fontos szerepet töltenek be a növénytermesztésben. A burgonya tekintetében az ötödik legnagyobb termelő Európában (Oroszország, Ukrajna, Lengyelország és Németország mögött), míg világviszonylatban a nyolcadik helyet foglalja el: az említett országokon kívül Kína, India és az Egyesült Államok után. Az utóbbi 15 évben csökkent a burgonya termőterülete, viszont a termelés nagysága nem változott, évi 8,6 millió tonna körül mozog.11 A felsoroltakon kívül említést érdemel még a lentermesztés is. A len virágja a belorusz „nemzeti virág”. A lent 2008-ban nagyobb területen termesztették, mint egy évvel korábban, a termesztett mennyiség több mint 60 ezer tonna volt, ami 56 százalékos növekmény 2007 és 2008 között. Ennek ellenére Belorusszia nincs a világ tíz legnagyobb lentermelői között, a FAO adatai szerint jóval elmarad a meghatározó termelők, Kanada és Oroszország mögött.

1.3. Energiaszektor

Közismert, hogy Belorusszia szénhidrogénekben szegény ország, így importra kényszerül Oroszországból. Ez komoly függőségi helyzetet idéz elő a bilaterális kereskedelmi viszonyban. Belorusszia inkább az olajfinomító- és közvetítő potenciálja miatt érdekes. Évente mintegy 70 millió tonna kőolaj halad át az ország területén, nem számítva a belorusz fogyasztásra szánt kőolajat.12 Az országba Oroszország felől érkező gázmennyiség 2004-ben a FÁK-térségen és a Baltikumon kívülre irányuló orosz gázexportnak 20 százalékát, de az Ukrajnán áthaladó mennyiségnek csak a 25 százalékát tette ki.13 Tehát az Ukrajnán áthaladó gázmennyiség sokkal nagyobb, mint a belorusz területen áthaladó gáz, ami annak tudható be, hogy az orosz gáz számára Ukrajna a fő tranzit ország Európa felé. Belorusszia ugyanakkor a kőolaj terén tölt be hasonlóan jelentős tranzit szerepet.

10

World Bank (2009), p. 41. http://www.potato2008.org/en/world/index.html 12 Socor (2010) 13 Balmaceda (2006), p. 18. 11


137

A Szovjetuniótól örökölt nagy olajfinomítói potenciál az oka annak, hogy Belorusszia importjában és exportjában a legnagyobb részt az ásványi termékek teszik ki. Az import nagyságának és az ország földrajzi helyzetének előnye és hátránya is van. Előny, hogy Belorusszia tranzit országként funkcionál az Európai Unió felé történő gáz- és főleg olajszállí2. táblázat tásban (az Unió felé az orosz Belorusszia energiafelhasználása 2005-ben kőolaj több mint fele Beloruszszián keresztül halad át). A Mennyiség Energiahordozók hátrány pedig az, hogy mind (Mtoe) Belorussziának, mind OroszorFöldgáz 16,40 szágnak erős érdekei fűződnek LNG 0,69 ezekhez az ügyletekhez, ami Gázolaj 1,22 komoly konfliktusforrás a két Szén 0,15 ország viszonyában. OroszorTőzeg 0,47 szágnak fontos az uniós piac, Tüzelőfa 0,86 míg Belorussziának prioritása Egyéb 0,41 az energiahordozókhoz való Összesen 20,20 hozzájutás (energiaszükségletének 85 százalékát importálForrás: Mikhalevich (2007), p. 2. ja) és egyben a szubvencionált, Mtoe = Million Tons of Oil Equivalent szovjet maradványként jelentkező mérsékelt ár. Az energiaszektor nem csak gazdasági problémákat vet fel, hanem politikai, például belorusz szociálpolitikai kérdéseket is érint, tehát a megoldás kimunkálása és a kompromisszumok megtalálása fontos lenne mindkét állam számára. A belorusz gazdaság energiafelhasználásáról a 2. táblázat ad képet, Az energiaszektor erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit pedig az 1. ábra sorolja fel. Az 1. ábra ugyan a 2004-es állapotok alapján készült, de még mindig aktuális, főleg abban a tekintetben, hogy érzékelteti a potenciális konfliktusokat az Oroszország felőli szállításokban. A konfliktus nem sokkal 2004 után ténylegesen is bekövetkezett. Mivel a földgáz a legfontosabb energiahordozó Belorusszia számára, a gázár és a tranzit körüli vita és az azt követő gázáremelés nagy hatással volt a gazdaságra. Ezért röviden és vázlatosan érdemes áttekinteni a gázáremelés 2006-ban megkezdett és azóta is tartó folyamatát.

Kiss Szilvia

138 1. ábra

A belorusz energiaszektor erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei Erősségek

Gyengeségek

Tranzithelyzet

Kevés hazai forrás

Földrajzi közelség az elsőrendű forrásországhoz

Erős függés a behozott energiától

Bőséges faanyag

Erős függés Oroszországtól, az elsőrendű forrástól

Meglévő áramhálózat

Öregedő fizikai infrastruktúra

Meglévő gázhálózat

Behatárolt olaj- és gáztároló képesség

Finomítási kapacitás

Gyenge jogi keret

Lehetőségek

Veszélyek

Energiaimport diverzifikálása

Oroszország felől érkező forráskiesés

Hazai források nagyobb kitermelése (főleg fa)

Nagyobb importköltségek

Megnövelt tranzitdíj és tevékenység

Szolgáltatás minőségének romlása

Megnövelt tárolási kapacitás

Hazai infrastruktúra további romlása

Hatékonyság növelése a magánszféra bevonásán keresztül

Forrás: World Bank (2004), p. 205.

Belorusszia kapta a volt szovjet tagállamok között a legalacsonyabb áron a földgázt, ami a 2000-es években 46,7 dollárt tett ki ezer köbméterenként. A 2006-2007-es vitát követően, 2007-ben 100 dollár/ezer köbméter áron vehette meg a még mindig szubvencionált árú gázt Oroszországtól. Ám ekkor már egy további áremelésről is megegyeztek a felek: 2011-re érik el fokozatosan az „európai” földgázárat. 2008-ban ennek a 67, 2009-ben a 80, 2010-ben a 90 százalékát fizeti Belorusszia. A 2009. év második felében az ár 157,7 dollár volt ezer köbméterenként. Az orosz kormány által kialakított ár 2010 első felében 169,2 dollárra, 2010 második félében 184,8 dollárra emelkedett. Belorusszia ráadásul több mint 200 millió dollárral tartozik a Gazpromnak, amit 2009. október elején Alekszej Miller, a Gazprom vezetője nyomatékosított.14 Tehát a korábbi „olcsó” földgázért a jelenben és a jövőben magas árat kell fizetnie Minszknek. 14

http://www.democraticbelarus.eu/node/7505


139

A Moszkvával való alkudozás folyománya egyben az is, hogy Beloruszszia kénytelen volt eladni a tranzithálózat működtetéséért felelős cég, a Beltranszgaz 50 százalékát Oroszországnak, még 2006 decemberében. Ez abból is fakadt, hogy Ukrajnához képest – amelyen keresztül halad Nyugat-Európa felé az orosz gáz 80 százaléka, szemben a belorusz 20 százalékkal – Belorusszia gyengébb alkupozícióval rendelkezett, viszont még a 100 dollárra történő áremeléssel együtt is kevesebbet fizetett a földgázért, mint más posztszovjet államok.15 A két ország kapcsolata ennek ellenére már akkor sem volt olyan felhőtlen, mint a kilencvenes években, amikor az orosz-belorusz unió terve az asztalra került. Egyes vélemények szerint a gázvita ennek az utóbbi elképzelésnek is véget vetett, nemcsak a szovjet időkre emlékeztető gázáraknak. A 2006-2007-es vitának a gázár megemelése mellett más következménye is volt, ami az energiaellátáson kívül a belorusz költségvetést is súlyosan érintette. Belorusszia és Oroszország 2007. januárban jegyzőkönyvet írt alá, amely Minszket 70-85 százalékos visszatérítés megfizetésére kötelezi az olajipari termékek exportja után. Ez egyben azt is jelenti, hogy Minszk korábbi reményei, hogy az orosz olajra „vámot” szedjen, nem valósultak meg.16 Az említett problémákhoz adódik még az a sajátos helyzet, hogy a belorusz gazdaság igen energiaigényes. Az alacsony áron beszerezhető energiahordozók nem ösztönözték a gazdaság szereplőit, hogy csökkentsék a felhasználást és növeljék annak hatékonyságát. Egyes számítások szerint a szubvencionált áron kapott földgáz olyan nyereséget jelentett az országnak, amely a GDP 11,6 százalékát tette ki 2000-ben és 6,1 százalékát 2005-ben. Ennek fényében a gázár folyamatos emelkedése nyilvánvalóan óriási és növekvő terhet ró a belorusz gazdaságra.17 A fent vázolt erős kötődés és függés az orosz szállításoktól és politikától mélyen érintheti az országot. Ennek megoldására két lehetőség kínálkozik: egyrészről a források és kereskedelmi partnerek diverzifikálása, másrészről – saját helyettesítő forrás nem lévén – az eddig nem használt nukleáris energia „bevetése”. Az első opcióra jó példa az Európai Unióval történő tárgyalások elmozdulása pozitív irányban, amit az is mutat, hogy az Unió egyre fontosabb kereskedelmi partnere az országnak. Az Unió által meghirdetett Keleti Partnerségnek lényeges energetikai vetülete is van, illetve lehet a jövőben. (Például az Ogyessza–Brodi olajvezeték kibővítésének támogatása, az energiahatékonyság előmozdítása).18 Másik lehetőségként kínálkozik Oroszországon kívüli kőolajtermelő államoktól beszerezni a szükséges nyersolajat és finomított kőolajat. Ez történt 2010 májusában, 15

Furfari (2007), p. 129. Lallemand (2009) 17 Tochitskaya (2006), p. 3. 18 Erről lásd: Zachman – Giucci (2009) 16

140

Kiss Szilvia

amikor Venezuelából 32 ezer hordó olaj érkezett a moziri olajfinomítóba, amelyet áprilisban a két ország között márciusban megkötött egyezmény alapján már megelőzött egy szállítmány.19 Az első, vagyis a beszerzés diverzifikálásával összefüggő megoldási módhoz tartozik még az a próbálkozás is, hogy Belorusszia cseppfolyós földgázt szerezzen be. Erről 2010 júliusában tárgyalások folytak Litvániával, amelyek célja egy LNG-fogadó terminál építése volt Litvániában. Ennek bekerülése szakértők szerint a 650 millió eurót is elérheti. Ahhoz, hogy Belorusszia is hozzáférjen a terminálhoz, még új vezetéket is kellene lefektetni, ami tovább növeli az ország számára a költségeket.20 A második megoldási lehetőség a nukleáris energia felhasználása alternatív energiaforrásként, erre azonban a csernobili atomerőmű katasztrófája okán, érthető módon, érzékeny a lakosság. Tudvalevő, Ukrajna és Oroszország mellett a legjobban Belorusszia volt kitéve a katasztrófa következményeinek. A radioaktív felhő 70 százaléka érintette Belorussziát, az ország területének 23 százaléka fertőződött, ami a lakosság ötödét kitevő, mintegy kétmillió embert érintett közvetlenül.21 A majdnem két évtizedig tartó atomenergia-ellenesség után most úgy néz ki, hogy Lukasenko elnök ezzel az energiafajtával igyekszik orvosolni az akut energiafüggőséget. 2008-ban három helyszín merült fel az atomerőmű lehetséges helyeként, ebből mára Grodno városa került ki győztesen. Szakértői számítások szerint négy milliárd dollárba kerülne a reaktor megépítése. Ám a gazdasági válság itt is beleszól a tervekbe, hiszen ez az építkezés önerőből aligha finanszírozható, megvalósítására kölcsönt kell felvenni, ráadásul nem is biztos, hogy az atomerőmű támogatásra találna a lakosság körében. Még egy dilemmát szükséges megemlíteni e tervekkel kapcsolatban, nevezetesen, hogy kinek a pénzéből és ki építse meg a létesítményt. Elsőként Oroszország merült fel beszerzési forrásként, de megfogalmazódtak nyugati, illetve kínai szállítók melletti érvek is. Ha orosz technológiát és építő céget választanának, az többek szerint nem enyhítené az energetikai kiszolgáltatottságot és függőséget Oroszországtól, sőt akár növelné.22

19

http://en.rian.ru/exsoviet/20100502/158842283.html Belarusian Monthly Economic Review, July 2010, pp. 1-2. 21 UNDP (2005), p. 3. 22 A reaktor építésének hátteréről tájékoztat Loukianova (2008) 20


141

1.4. Külkereskedelem

A belorusz külkereskedelemben – mind az exportban, mind az importban – meghatározó súlya van Oroszországnak. A teljes külkereskedelmet tekintve Oroszország és Ukrajna együttes aránya meghaladja az 50 százalékot, ami az országnak a FÁK-országok piaca felé való erős orientálódását mutatja. Erről tanúskodnak a 3. táblázat adatai. Az ország erősen kötődik az orosz gazdasághoz, de a nyugati államok térnyerése is megfigyelhető, ezáltal az utóbbi években sajátságos kettős kötődés alakul ki. Az Európai Unió országai együttesen már a második helyen állnak az import terén, a belorusz exportnak pedig elsődleges irányát adják.23 Országok szerinti bontásban Belorusszia legfontosabb kereskedelmi partnerei Oroszországon és Ukrajnán kívül Hollandia, Németország és Lettország. 3. táblázat

Oroszország és a FÁK-államok súlya a belorusz kereskedelemben

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Oroszországból érkező import aránya a FÁK importon belül Oroszországból érkező import aránya az öszszes importon belül Oroszországba irányuló export aránya a FÁK exporton belül Oroszországba irányuló export aránya az összes exporton belül

1995

(százalékban)

81

92

94

94

94

94

91

90

90

91

92

53

65

66

65

66

68

61

59

60

60

59

72

84

88

91

90

89

81

80

79

73

72

45

51

53

50

49

47

36

35

37

32

32

Forrás: http://belstat.gov.by/homep/ru/indicators/ftrade1.php

A külkereskedelem áruszerkezetéről a 2. és 3. ábra alapján alkothatunk képet a 2009. évi adatokból. A kivitel és a behozatal szerkezete egyaránt meglehetősen egyoldalú. Az exportban az ásványi termékek (energiahor23

European Commission (2009a), p. 6.

Kiss Szilvia

142

dozók, finomított kőolajipari termékek) részaránya messze a legnagyobb, a következő árucsoport, a vegyipari termékek részesedése az előzőnek csak közel a felét teszi ki. Az import oldalán nagyjából hasonló arányokat láthatunk. Az ásványi termékek a legjelentősebb tétel a behozott termékek között. Ez természetesen az Oroszország felől érkező kőolajat és földgázt jelenti. Viszont a második helyen nem a vegyi anyagok állnak, hanem a gépek és berendezések, amelyeknek eredete szintén főleg Oroszország. 2. ábra

Az export áruszerkezete 2009-ben (százalékban) Egyéb termékek; 10,5

Gépek, berendezések és közlekedési eszközök; 15,7

Élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek; 10,8 Fémek; 6,9

Vegyi anyagok; 18,2

Ásványi termékek; 37,9

Forrás: Belorusz Statisztikai Hivatal 3. ábra

Az import áruszerkezete 2009-ben (százalékban) Egyéb termékek; 7,7 Élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek; 10,8

Gépek, berendezések és közlekedési eszközök; 22,6

Fémek; 8,8

Ásványi termékek; 40,3

Forrás: Belorusz Statisztikai Hivatal

Vegyi anyagok; 12,4


143

A belorusz külkereskedelem hosszú évek óta deficites, elsősorban az orosz relációban termelődik a hiány. Ez a deficit 1995 óta folyamatosan növekszik, mégpedig abszolút és relatív értelemben egyaránt.24 Ezzel szemben az Európai Unió viszonylatában a kereskedelem folyamatosan pozitív egyenleggel zár.25

1.5. Munkaerőpiac

Az általános gazdasági helyzet értékelésének fontos eleme a munkaerőpiac állapota, azon belül a munkanélküliségi ráta alakulása. A független belorusz állam megalakulása óta a munkanélküliség folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, az 1995-ös 2,9 százalékról 2008-ra 0,8 százalékra mérséklődött. Ez figyelemre méltóan alacsony érték, látszólag igen kedvező helyzetre utal. Ám ennek az alacsony értéknek az oka a rejtett munkanélküliség, amely egyik fő sajátossága a kiterjedt szociális hálóval rendelkező ország gazdaságának és politikájának. A biztos munkahely és megélhetés előteremtése erős társadalmi bázist és támogatottságot jelent a rendszernek, láthatóan még túlfoglalkoztatás árán sem kíván erről lemondani. A fenti adat tehát valószínűleg nem ad reális képet. Ha a 4. táblázat tényleges piaci feltételek A belorusz foglalkoztatottak megoszlása diktálnának, a munkanélkügazdasági ágazatok szerint liségi ráta nem térne el szá(százalékban) mottevő mértékben a környező országokban tapasz2000 2008 talt értékektől. Ipar 27,6 26,6 A foglalkoztatás tekintetéMezőgazdaság 14,1 9,4 ben érdemes megnézni anÉpítőipar 7,0 8,7 nak a gazdasági tevékenyséKözlekedés és kommunikáció 7,2 7,7 gek szerinti megoszlását. Kereskedelem, közétkeztetés, 12,0 14,5 Eszerint a lakosságnak az technikai és alapanyag-ellátás iparban dolgozó hányada a Egészségügy 7,3 7,2 2000-es években csekély Oktatás 10,4 9,8 mértékben visszaesett: 27,6 Egyéb 14,4 16,1 százalékról 26,6 százalékra. Összesen 100,0 100,0 A mezőgazdaságban dolgoForrás: Belorusz Statisztikai Hivatal zók aránya is csökkent, de jóval meredekebben, mint az 24 25

http://belstat.gov.by/homep/en/indicators/ftrade1.php European Commission (2009a), p. 4.

144

Kiss Szilvia

iparban dolgozóké: 14,1 százalékról 9,3 százalékra. Növekedés figyelhető meg viszont az építőiparban foglalkoztatottak arányában: hét százalékról 8,7 százalékra nőtt a részesedésük. A kereskedelem, közétkeztetés, technikai és alapanyag-ellátás címkéjű heterogén kategória is részarány-növekedést mutat: 12-ről 14,5 százalékra. A mezőgazdaságban és az iparban dolgozók arányának csökkenése egyrészről a szolgáltatási ágazatban dolgozók arányának növekedésével járt.26 Másrészről, a regisztrált dolgozók számának visszaesése, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliség lényegében állandósága a nem regisztrált munkanélküliek számának emelkedésére utal. A relatíve kiterjedt szociális háló nem ösztönzi a munkanélkülieket, hogy regisztráltassák magukat. A munkanélküli segély nem magas, és csak rövid időre nyújtja az állam. Emellett szigorították a szabályokat azokra nézve, akik szeretnék regisztráltatni magukat a rendszerben.

1.6. Bankrendszer

Belorussziában a Nemzeti Bank mellett számos kereskedelmi bank működik. Ezek száma 2009 végén 31 volt, amelyből 25-ben külföldi részvényes is érdekelt. A 25 bankból nyolc bank 100 százalékos külföldi tulajdonban áll, 12 pedig 50 százalék feletti külföldi érdekeltséggel bír. Ez meglehetősen magas arány ahhoz képest, hogy az ország gazdaságára leginkább az állami szféra dominanciája jellemző. Négy meghatározó állami kereskedelmi bank működik a belorusz bankrendszerben: a Belagroprombank, a Belpromsztrojbank, a Belinvesztbank és a Beloruszbank. Ezek mindegyikének egy bizonyos részvénycsomagját az állam privatizációra tervezi bocsátani. A bankok tőkéjének nagyságát nézve megállapítható, hogy a hazai tőkével ellátott bankok a meghatározóak, a külföldi tőke részvétele a bankszektorban még mindig elég alacsony: 22-25 százalék között áll. Következésképpen a bankrendszer a nemzetközi rendszerbe nem kellőképpen integrálódott.27 Ez lehet a fő oka annak is, hogy a gazdasági válság nem érintette mélyen a bank- és pénzügyi szektort.

26 27

European Commission (2009b), p. 12. RoschierRaidla (2008), p. 1.


145

1.7. Külföldi hitelfelvétel

Belorusszia külföldi adósságállományában hagyományosan nagy a lakosság és a cégek külföldi hitelfelvételének aránya a kormányéhoz, a bankokéhoz és a cégen belüli hitelkihelyezésekhez képest.28 A lakossági hitelfelvétel mellett az utóbbi években és a válság idején azonban megélénkült a kormány aktivitása is a hitelpiacon: Belorusszia 2007-ben Oroszországtól kért nagy összegű, rövid lejáratú hitelt, két milliárd dollár összegben. Ezt a keretet 15 hónapra nyitották meg, de ebből fél milliárdhoz Belorusszia végül nem jutott hozzá. Az ok a két ország közötti konfliktus kiéleződésében keresendő, habár később orosz oldalról úgy értékelték az utolsó részlet visszatartását, hogy az nem látszott behajthatónak.29 A külföldi hitelfelvétel másik meghatározó eleme az IMF-től 2008 végén kapott 2,5 milliárd dollár, amelyre a válság miatt, a negatív hatások enyhítése céljából volt szükség. Az ország külföldi adósságállománya az enyhe növekedés mellett is alacsonynak mondható. Az adósságállomány GDP-hez viszonyított alacsony szintje 2007-ben kezdett emelkedni, amikor növekedésnek indult az importált energiahordozók ára, és komoly hiány alakult ki a fizetési mérlegben. Ennek ellensúlyozását szolgálták a külföldi kölcsönök. A külföldi adósságállomány a 2007-es év során a GDP 18,4 százalékáról 28,5 százalékára nőtt.

1.8. Privatizáció és a külföldi működő tőke

A privatizáció körüli elképzelések Belorussziában az utóbbi időben a viták középpontjába kerültek Először is, mind az IMF, mind az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elvárásként kezeli a privatizációs ügyletek fellendítését. Az ország GDP-jében a magánszektor részesedése 2008-ban csupán 30 százalékot tett ki, ami az egyik legalacsonyabb mutató a volt szovjet tagköztársaságok között. Ennél alacsonyabb érték már csak Türkmenisztánban van, ott 25 százalék. Ugyanakkor Örményország, Azerbaj-

28 29

Shymanovich, (2009), p. 2. http://en.beta.rian.ru/russia/20091005/156353301.html

146

Kiss Szilvia

dzsán, Kirgizisztán és Grúzia 75 százalék körüli szintet ért el.30 Másodszor, a privatizáció magának az országnak is érdeke, hiszen kiegészítő jellegű és nem is kis összegű bevételt remélhet tőle az államkincstár. A belorusz állam tételesen rendelkezik a privatizáció szabályairól. A szabályozás értelmében a privatizációban külföldi személyek, szervezetek, cégek is részt vehetnek, a Belorussziában realizált jövedelmet repatriálhatják. A privatizációnak két menete lehetséges: vegyes vállalat létrehozása vagy a részvények eladása tenderen keresztül. A privatizálandó, illetőleg privatizálható állami vagyonról kormányhatározat született: a Belorusz Köztársaság Minisztertanácsának 2008. július 14-én kelt, 1021. számú rendelete.31 A belorusz privatizációról meg kell jegyezni, hogy az állam nem úgy tekint rá, mint a piacgazdaságba való átmenet és az ésszerűsítés eszközére. A privatizáció plusz bevételt jelent, de nem tartják stratégiai ügynek. Belorussziában a privatizáció gondolatát először a vegyes vállalatok létrehozásának koncepciója váltotta ki, annak sémája határozta meg. Az újabban „magánkézbe adott”, vagyis voltaképpen csak vegyes vállalattá átalakított cégek tőkéjének 75 százaléka még mindig az állam tulajdonában van, tehát valódi privatizációról aligha lehet beszélni. Lukasenko elnök ki is jelentette, hogy a külföldiek a belorusz cégekben első körben legfeljebb 25 százalékos részesedéshez juthatnak. Amennyiben a külföldi cég néhány évig megfelelően működik az országban, az állam dönthet a tulajdonrész további növeléséről.32 Ezt a gyakorlatot Pavel Usov úgy értékeli, hogy a fő cél a pótlólagos bevételhez jutás, anélkül, hogy ez transzformációs hatással járna a gazdaságban. Ezzel összefüggésben előnyben részesítik a hasonló berendezkedésű országokból származó befektetéseket, ami által felértékelődik például Kína szerepe a privatizációban.33 A befektetések ösztönzése érdekében Belorussziában 2008 elején megszüntették az úgynevezett aranyrészvényt, amely az állam részéről nagy beleszólást engedett a külföldiek által is tulajdonolt vállalatok működésébe. Érdekes megfigyelni azonban (5. táblázat), hogy ennek eddig nincs döntő hatása, a működő tőke beáramlásában nem 2008 és 2009 között tapasztalható áttörés, hanem 2006 és 2007 között. A befektetőket tehát valószínűleg nem az aranyrészvény-szabály zavarta.34

30

EBRD (2009b), p. 49. http://www.invest.belarus.by/en/advantages/investclimate/privatization/ 32 BELL, Belarus Info Letter, No. 7, July 2009, p. 2. 33 Usov (2010), p. 2. 34 Rácz András (2009), pp. 102–104. 31


147

5. táblázat

FDI Belorussziában (millió dollárban) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 FDI

443

119

96

453

170

163

303

351 1 770

2008 2009 (becsült) (várt) 2 143

1 293

Forrás: EBRD

Az FDI terén eddig elért meglehetősen szerény eredmények ellenére Belorusszia ígéretes területe a befektetéseknek, mivel kedvező vasúti és közúti közlekedési vonalak haladnak át rajta, az energiaszállításban nehezen megkerülhető, a területéről a többi FÁK-állam piaca könnyen elérhető, Oroszországgal pedig közös vámterületet alkot. Belorusszia az egyetlen a FÁK-államok között, ahol létezik Befektetési Törvénykönyv, amely védi a külföldi befektetők tulajdonát és a hazai beruházókéhoz hasonló kedvezményeket biztosít számukra. Említhetők még további, a tőke beáramlását potenciálisan kedvezően befolyásoló tényezők is: a relatíve olcsó munkaerő, az EU és Oroszország közötti földrajzi elhelyezkedés, a verseny alacsony szintje egyes ágazatokban, a jól kiépített kommunikációs és szállítási hálózat.35 A közvetlen külföldi befektetések tekintetében a vezető állam Svájc (53,3 százalék), amit Oroszország követ, mindössze 14,4 százalékkal. A ciprusi, svájci, nagy-britanniai adatok azonban nem tükrözik a valós képet, mert nagy valószínűséggel nem külföldi tőkéről, hanem az adott államokban letelepedett orosz vagy belorusz offshore cégek befektetéseiről, vagy jövedelmük repatriálásáról van szó.36 További lényeges intézkedés, amit a belorusz állam e téren meghozott, a szabad gazdasági zónák kijelölése. Ebből hat található az ország területén. Itt számos adókedvezményt biztosítanak a befektetőknek, ezzel is javítva a befektetési klímát. E zónákban 2009-ben a legnagyobb befektető a vámuniós előkészületek idején érthetően nem Oroszország volt, hanem Németország. Az itt megvalósított beruházások 20,3 százalékát adják a német cégek, a lengyelek 18,5 százalékot, az oroszok 12,9 százalékot, az USA részesedése 11,5 százalék, Ausztriáé 7,2 százalék, Nagy-Britanniáé 6,8 százalék, megemlítendő továbbá Ciprus is a maga 4,8 százalékával.37 Lengyelország magas részesedését a szomszédság és a szabad gazdasági zónáknak a határhoz való közelsége indokolja. Két nagy belorusz város, 35

Yeremeyeva (2009a), p. 4. Yeremeyeva, id. mű, p. 15. 37 Yeremeyeva, id. mű, p. 10. 36

148

Kiss Szilvia

Grodno és Breszt is a lengyel határ mellett helyezkedik el, mindkét város környéke egy-egy szabadkereskedelmi övezetet alkot. Összességében elmondható, hogy a belorusz állam az utóbbi években igyekszik vonzóvá tenni az országot a külföldi befektetések számára. Ugyanakkor az általános politikai és gazdasági környezet, a gazdaság állapota is befolyásolja a tőke beáramlását. A privatizációs folyamatok lelassulása, az állam döntő tulajdoni többségét előíró szabályok, a bürokratikus gépezet nem segítik elő egyelőre a kívánt mértékben a befektetéseket. A befektetéseket ösztönző intézkedéseknek nagyrészt a szabad gazdasági zónák területére való összpontosítása nem hatásos az egész ország szempontjából. Az ilyen az intézkedéseket célszerű volna kiterjeszteni a nemzetgazdaság egészére is.38

1.9. Oroszország szerepe a belorusz gazdaságban

Oroszország hagyományosan meghatározó szerepet tölt be Belorusszia gazdaságában a földrajzi közelség, a hosszú időn keresztül működő gazdasági összefonódás, az intenzív kereskedelmi forgalom, a nyelvi és kulturális közelség folytán. Az utóbbi években azonban a politikai és gazdasági kapcsolatok nem felhőtlenek. A konfliktusok több, már említett kérdésben is kicsúcsosodtak (gázár, a tranzittal összefüggő problémák, a Beltranszgazban való orosz tulajdonszerzés, kereskedelmi korlátozások, politikai viták stb.). Az orosz, kazah és belorusz terv, hogy együttesen csatlakozzanak a Kereskedelmi Világszervezethez – a nemzetközi szervezet ellenállása miatt – nem bizonyult kivitelezhetőnek. Ennek ellenére megteremtődött a három ország vámuniója, elviekben 2010. január elsejével, a gyakorlatban ténylegesen a 2010-es év közepén. A még 2003-ban megszületett terv eredetileg nem csak az érintett három országra terjedt volna ki, hanem Ukrajnára is, amely ország azonban kihátrált mögüle. A vámunió elméletileg és összességében komoly pozitív hatást gyakorolhat a résztvevő államokra. Nazarbajev kazah elnök úgy fogalmazott, hogy 2015-ig a tagok GDPjének 15 százalékos emelkedését teheti lehetővé.39 2010. július elsejével a közös külső tarifát is megállapították a tagállamok, amihez Belorusszia csak a későbbiekben fog csatlakozni. A belorusz vonakodás oka, hogy a külföldi gépkocsik behozatali vámjaira az orosz vámtételeket alkalmaznák, ami a belorusz szintnél ötször-tízszer magasabb. Problémát jelent 38 39

Tochitskaya (2009), p. 16-17. http://www.sptimes.ru/story/30445


149

még az is, hogy Minszk szeretné csökkenteni a feldolgozott kőolajtermékek vámját és eltörölni a nyers kőolajra kivetett vámot. A szakértők szerint Minszk végül alá fogja írni a tarfia kódexet, mert különben elveszítené az orosz piacot.40 Emellett azzal a kockázattal is számolnia kellene, hogy Oroszország tovább emeli a földgáz árát. Oroszország elképzelése szerint a vámunió a résztvevők közötti közös gazdasági térség kialakításához vezetne 2012-ben, ám nem biztos, hogy az addigi rövid időszak elegendő lesz olyan volumenű tárgyalások lebonyolításához, amelyek egy ilyen integráció eléréséhez vezethetnek.41 A kölcsönös kereskedelemben Belorusszia Oroszországgal a 2000-es években folyamatosan növekvő értékű forgalmat bonyolított. (4. ábra) Ez az emelkedő görbe egyedül 2005-ben torpant meg a gazdasági viták következtében, de azután ismét felfelé mozdult. Az újabb csökkenés 2008ról 2009-re következett be, ám ez ezúttal nem az államközi kapcsolatok miatt, hanem a világgazdasági válság hatására történt. 4. ábra

Belorusszia kereskedelme Oroszországgal (millió USD) 30000 Export Import

25000 20000 15000 10000 5000 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: http://belstat.gov.by/homep/ru/indicators/ftrade1.php

40 41

Tochitskaya, (2010), p. 5. Tochitskaya, id. mű, p. 5

2008

2009

150

Kiss Szilvia

2) A válság hatása A viszonylag zárt jellegű gazdaság ellenére a világválság Belorussziát is elérte. A válság kedvezőtlen hatásai nagyrészt az orosz gazdaságon keresztül szivárogtak be az országba. Az oroszországi kereslet csökkenése gyorsan és súlyosan érintette a belorusz gazdaságot. De voltak más negatív fejlemények is. Az energiaárak csökkentek, ami az exportra kerülő finomított olajipari termékek utáni bevételekre volt kedvezőtlen hatással. Emellett folyamatosan nőtt az Oroszország felől érkező földgáz ára. A többi partnerország gazdasági visszaesése is szűkítette a belorusz exportot. A pénzügyi források kérdése ilyen helyzetben égetővé vált, az exportért nehezebben tudtak fizetni a külföldi partnerek, míg az import meghitelezése nehézségekbe ütközött. A külföldi befektetések megritkultak, gondok keletkeztek a külső finanszírozás terén.42 Csökkent a GDP, igaz, a belorusz gazdaság sajátosságai folytán nemzetközi összehasonlításban nem kiugró mértékben. A 6. táblázatból láthatjuk, mekkora GDP-visszaesést okozott a válság Belorusszia gazdaságában. Érdekes megemlíteni, hogy az IMF prognózisa 2009 tavaszán borúlátóan ítélte meg az ország kilátásait, arra az évre 4,4 százalékos visszaesést valószínűsített. Ezt a szervezet a 2009. októberi becslésében már korrigálta 1,2 százalékos 6. táblázat A GDP változása az előző évhez képest csökkenésre, ami be is (százalékban) következett. A gazdasági helyzet tehát a 2009 2010 vártnál valamivel 2007 2008 prognózis prognózis kedvezőbben alakult. FÁK-országok 8,6 5,5 -6,7 2,1 A 2010-es évre adott Oroszország 8,1 5,6 -7,5 1,5 prognózisok a követUkrajna 7,9 2,1 -14 2,7 kezőképpen mutattak: Kazahsztán 8,9 3,2 -2,0 2,0 2009 áprilisában még Belorusszia 8,6 10,0 -1,2 1,8 1,6 százalékos növeTürkmenisztán 11,6 10,5 4,0 15,3 kedéssel számolt az Azerbajdzsán 23,4 11,6 7,5 7,4 IMF, októberben ezt 1,8 százalékra tette, Forrás: IMF (2009e), p. 81. 2010 áprilisában pedig 2,4 százalékra 42

IMF (2009b), p. 8


151

emelte a várakozásokat. Tehát 2010-ben az IMF visszaigazolta a korábban elindult növekedési, a válságból való kilábalási folyamatot. Ugyanakkor az IMF legújabb, 2010. áprilisi előrejelzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a FÁK-államok gazdasági teljesítménye és a válságból való kilábalása nagyban függ attól, hogyan kezeli Oroszország a válságot, milyen ütemben képes növekedési pályára állni.43 A továbbiakban áttekintjük azokat a gazdasági területeket, amelyeket leginkább érintett a világgazdasági válság. Az IMF 2009 áprilisában megállapította, a FÁK-országok lesznek azok, amelyeket a krízis a legmélyebben fog érinteni. Erre három magyarázatot adott: (a) a pénzügyi „turbulencia”, amely megnehezítette a külső forrásokhoz való hozzáférést; (b) a fejlett államok keresletében beállt nagy visszaesés; (c) a nyersanyagok, különösen az energiahordozók árának csökkenése.44 A táblázat tanúsága szerint Belorusszia azonban könnyebben vészelte át a válságot, a bruttó nemzeti összterméke 2009-ben nem csökkent annyival, mint a szomszédos államoké.

2.1. Ipar

A válság a külkereskedelmen keresztül közvetlenül kihatott az ipari termelésre. Minden iparág teljesítménye – ugyan különböző mértékben, de – visszaesett 2009-ben. A visszaesést lehet mérni a gyártás csökkentésével, valamint a raktárkészletek megnövekedésével. Az ipari termelés 2009-ben 4,6 százalékkal zsugorodott az előző évhez képest. A vállalatok pedig a bérek befagyasztásával és a foglalkoztatottság csökkentésével reagáltak a helyzetre.45 Ugyanakkor nem lehetett tapasztalni a nyugati országokhoz hasonló tömeges elbocsátásokat és gyárbezárásokat. Ez alátámasztja azt a korábbi megállapításunkat, hogy itt nem a piac diktál, hanem az állam szerepe és a szociális megfontolások a meghatározók. Az ipari termelés mérséklődése azonban természetesen visszahatott az államra is, hiszen az adóbevételek csökkentek. Az ipari szektorok növekedésének jelei megmutatkoznak a Belorusz Gazdasági Minisztérium által kiadott, a 2010-es év első három hónapjára vonatkozó adatokban. Az építőipar ekkor már talpra állni látszott. A fogyasztási javak előállítása az első negyedévben a 2009-es év ugyanezen időszakához képest 9,3 százalékkal volt magasabb. Az egész éves ipari 43

IMF (2010), p. 56 IMF (2009d), p. 84 45 Belorusian Monthly Economic Review, Oktober 2009 44

Kiss Szilvia

152

prognózis (Lukasenko elnök „ukázban” kiadott célszámai alapján) a termelés fellendülésével számolt a 2010-es évben, amelynek mértékét 10-12 százalékra tette.46

2.2. Külkereskedelem

Az országot, mint korábban említettük, legérzékenyebben az export csökkenése sújtotta. Ez szinte minden fontos relációban megfigyelhető volt, de különösen a legfontosabb kiviteli termékcsoport, a kőolajszármazékok esetében. Emiatt az IMF idézett három veszélyforrásából mindenképpen érinti Belorussziát a nyersanyagok árának csökkenése. 2008-ban még rekordmagasságú ára volt a káliumnak, Belorusszia egyik fő exportcikkének. Ez szintén lecsökkent, negatívan hatva a külkereskedelemi mérlegre.47 Viszont a helyzeten némileg enyhített, hogy díjemelést sikerült érvényesíteni a tranzitszállításoknál. 7. táblázat Belorusszia külkereskedelmének alakulása 2009-ben 2008-hoz képest

Hónap

Millió USD

Export A 2008. év ugyanezen periódusának százaléka

Millió USD

Import A 2008. év ugyanezen periódusának százaléka

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

1301,2 1376,0 1421,3 1548,5 1676,6 1816,3 1943,1 2083,4 1927,5 1965,5 2175,6 2 167,2

51,7 54,0 47,5 53,9 53,8 54,7 58,6 68,8 65,2 75,9 120,1 133,5

1753,4 1952,1 2210,9 2234,4 2233,5 2506,2 2323,6 2417,9 2301,0 2619,7 2727,9 3154,8

66,7 68,1 68,6 64,8 65,2 66,3 57,5 66,4 65,1 79,6 108,7 112,5

Összesen

21402,1

65,5

28435,3

72,6

Forrás: http://gtk.gov.by/ru/stats/1567123444 46 47

Belorusz Gazdasági Minisztérium (2010) EBRD (2009b), p. 16.


153

A belorusz külkereskedelem a 2009. év utolsó hónapjaiban már növelni tudta a teljesítményét. (7. táblázat) A növekedés az export esetében április-május táján lassan elindult, az októberi és a novemberi adatok azonban már jelentős bővülésről tanúskodnak. E trendváltás az importban is megmutatkozott. Ez több okra vezethető vissza. Elsőként említhető, hogy a 2009. novemberi adat viszonyítási alapja 2008. november, amikor a mutatók már csökkenni kezdtek a gazdasági válság hatására. A 2009. novemberi növekedés második okaként felhozható, hogy az ipar mutatói javultak, már csak csekély mértékű termelés-csökkenés volt megfigyelhető. Miközben az ipari termelés csökkenése a január-októberi adatsor szerint még 4,5 százalékot tett ki, addig a 2009 második felében már kedvező jelek mutatkoztak. Tehát az iparból is pozitív impulzust kapott a kereskedelem.48 Ezek a kedvezőnek tűnő adatok azonban nem kendőzhetik el, hogy a válságnak még koránt sincs vége, a vállalkozások külső környezete még mindig nehéz. A 2010-es év első negyedévében a külkereskedelmi mérleg javulására utaló jelek is megjelentek, a 2009-es év első két hónapjához képest az exportárak 24 százalékkal nőttek, míg az importárak csak 14,2 százalékkal. Ennek következtében az exportált áruk mennyisége 6,7 százalékkal nőtt, míg az importált áruk mennyisége 8,1 százalékkal csökkent. Az import ez irányú alakulásának oka lehet még az is, hogy Lukasenko elnök kimondottan az importhelyettesítő termékek előállítását szorgalmazta. A Gazdasági Minisztérium adatai szerint az áruk és szolgáltatások egyenlege 17,4 százalékkal nőtt a 2009-es első negyedévhez képest. Az export értéke 31,2 százalékkal és az importé 6,6 százalékkal bővült.49

2.3. Munkanélküliség

A tanulmány korábbi részében röviden már volt szó a belorusz munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika sajátosságairól. A túlfoglalkoztatás és ezzel párhuzamosan a válság előtti statisztikai adatokban megjelenő alacsony regisztrált munkanélküliségi szint a világgazdasági krízis idején sem változott számottevően. A térség piacgazdaságai, például Ukrajna és Oroszország nem tudták elkerülni a munkanélküliségi ráta emelkedését. Belorussziában, akárcsak a legtöbb ázsiai FÁK-országban, ez nem következett be. A Belorusz Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009-ben a munkanélküliség csak néhány tized százalékkal nőtt. A 2010-re szóló becslések és egyelőre nem végleges adatok szerint a ráta valamelyest meghaladja 48 49

Belarusian Monthly Economic Review, January 2010 Belorusz Gazdasági Minisztérium (2010)

154

Kiss Szilvia

az előző évi szintet, megközelítőleg 1,1-1,2 százalékkal. A lakosság azonban nem szokott hozzá a gyakorlatilag (hivatalos) munkanélküliség nélküli országban, hogy – ha kis mértékben is, de – növekszik az átmeneti felmondások száma az iparban, és sokan kénytelenek elfogadni a részmunkaidős foglalkoztatást.50

2.4. Állami kiadások és belső finanszírozás

Belorussziára hosszú évek során a szilárd és óvatos költségvetési politika volt jellemző. 2008-ban a költségvetésben 5,5 százalékos többlet keletkezett. A következő, a válság kiteljesedésével járó évben már 1,5 százalékos hiányt könyveltek el. Ennek mértéke nem kiugró, inkább a korábbi állapothoz képest jelent komolyabb romlást. Ennek fő oka, hogy az iparra nehezedő válság hatására az állami bevételek leapadtak, az adóbevételek, az importra és a belorusz kivitelre kirótt vámokból származó befizetések csökkentek. Ebben a helyzetben gyors megoldásként kínálkozott, hogy megadóztassák az egyik legnagyobb belorusz adófizetőt, a káliumtartalmú műtrágyagyártással foglakozó legnagyobb állami céget, a Beloruszkalijt. Ez tonnánként 100 euró pótlólagos bevétellel jár.51 Emellett a kormány a kiadások némi visszafogásával reagált a helyzet romlására. A szociális kiadások fenntartani szándékozott mértéke azonban megköti a kezét, ezen kívül a fogyasztás jelentős visszaesésének elkerülésére tett lépések és a mezőgazdaságra fordított hagyományosan magas állami támogatások komoly költséget jelentenek. A kormány ezeket nem tudja és – a szociális elégedetlenség elkerülésének érdekében – nem is szándékozik számottevően visszafogni. Az IMF 2009 áprilisában kiadott, Belorussziát értékelő elemzése ráadásul a szociális kiadások növekedéséről számol be a 2009-es évben az előző évi költségvetéshez képest. 2008-ban a GDP 12 százalékát tették ki a szociális célú támogatások, ezek szintje a 2009-es évben már 13,5 százalékra kúszott fel. A kormány ezt azzal indokolta, hogy a legszegényebbeket érinti a válság a legkeményebben, és őket növekvő mértékben kell támogatnia az államnak.52 Az államadósság Belorussziában éveken keresztül stabil tényezőnek számított. A 2000-es években folyamatosan alacsony szinten alakult, ám 2007-től kezdődően emelkedésnek indult a trendje. Az ezt követő növeke50

Yeremeyeva (2009b), p. 8. Belorusian Monthly Economic Review, September 2009 52 IMF (2009b), p. 21. 51


155

déséhez hozzájárult az IMF hitelnyújtása a válság idején. A nemzetközi szervezettől kapott, összesen 2,5 milliárd dolláros hitel megemelte a devizában felvett hitelek arányát, a külföldi adósság és a hosszú lejáratú kölcsönök súlyát az ország hitelállományában.53 A korábbi időszakhoz képest a 2007-2008-as években megélénkült privatizációs folyamatok a válság hatására 2009-ben megszakadtak. Csökkent a belorussziai befektetési célok iránti érdeklődés, ugyanakkor azonban a kormány sem kívánt a lecsökkent érdeklődés miatt alacsony áron végrehajtható privatizációs ügyleteket kötni. A következő, a 2010-es év költségvetési hiányának és a kereskedelmi mérleg romlásának láttán a kormány olyan intézkedéseket hozott, amelyek a privatizációs politika módosulásra, és a privatizáció felgyorsításának szándékára utalhatnak. 2010 júniusában törvénytervezet született arról, hogy bizonyos stratégiai (kálium-kitermelő és gázvezetéket működtető) cégek lekerüljenek az állam kizárólagos tulajdonát képező vállalatok listájáról. Ennek a tervezetnek még a felsőház és az elnök jóváhagyását is meg kell szereznie, hogy életbe lépjen.54 Az intézkedés nyomán leginkább orosz és kínai befektetők jelenhetnek meg vásárlóként. Meg kell jegyezni azonban, hogy a privatizációs eljárásokat az elnök teljességgel a kezében tartja.

3)

A válságkezelés módjai

A gazdasági válságból történő kilábalásra Belorusszia számára két út kínálkozott, illetve létezik ma is. Az egyik a belső alkalmazkodás és a szerkezeti reformok, a források átstrukturálása, ami egy olyan központosított és nagyrészt nem piaci törvények szerint működő állam esetében, mint Belorusszia, az állam forrásainak átszervezését feltételezi. A belső intézkedéseknek az erőforrások átcsoportosításán kívül óhatatlanul bizonyos reformelemekkel is rendelkezniük kell, ki kell terjedniük többek között az árak liberalizációjára, a bürokrácia és a korrupció csökkentésére, az országról alkotott kedvezőbb, a külföldi tőke beáramlását és a privatizációt elősegítő politikai és gazdasági összkép erősítésére. A kiútkeresés másik módját a pénzügyi likviditás külső forrásból való növelése jelentette. Ez utóbbi elsősorban főleg az IMF-től felvett hitel formájában jelentkezik, de ebbe a kategóriába tartozhatnak még olyan – a hitelnyújtók által megfogalmazott elvárások között is szereplő – intézkedések is, amelyek a külföldi befektetők vonzására irányulnak. Ennek rá53 54

Shymanovich et al. (2009), pp. 5–6. Belarusian Monthly Economic Review, June 2010

156

Kiss Szilvia

adásul járulékos következményeként új technológia érkezhet a gazdaságba, javulhat a külpiaci versenyképesség. A válságkezelés belső és külső eszközei tehát erős kölcsönhatásban vannak egymással.

3.1. Belső válságkezelés

A belső alkalmazkodás Belorusszia esetében azt jelenti, hogy az állam igyekszik magára vállalni a gazdaság élénkítésének szerepét a rendelkezésre álló belső erőforrásokra támaszkodva. Ez utóbbi téren a kormány mozgástere elég szűknek látszott, mivel nem volt elegendő saját forrása, és nem rendelkezett Oroszországéhoz vagy más FÁK-államokéhoz hasonló tartalék-, illetve válságalappal. A gazdaságösztönzésre, a tevékenység felpörgetésére igénybe vehető saját források tehát korlátozottak. A válság során néhány szigorú adminisztratív intézkedést vezettek be. Az import visszafogása érdekében a kormány kikötötte, hogy az állami kézben lévő cégek az importált termékeket és köztes javakat kizárólag a kormányszervek elnökeinek, vagy alelnökeinek beleegyezésével vehetik meg.55 Egy másik intézkedéssel az export élénkítése érdekében az állam vállalta a szállítási költségek megtérítését az ezer kilométernél távolabbra történő szállításkor, ami szintén közvetlen állami beavatkozás a gazdaságba. Adminisztratív és megszorító módon befagyasztották a béreket, ami ugyan csökkentette az import iránti keresletet, de ezzel párhuzamosan szűkítette a hazai termékek piacát is.56 Erősödött az import helyettesítésére vagy kiváltására irányuló adminisztratív állami törekvés. A kormány elrendelte például a kiskereskedelmi boltok polcain megjelenő belorusz termékek kvótájának növelését. Ilyen kvóták korábban már léteztek, de azokat orosz nyomásra eltörölték, mivel az orosz árukat potenciálisan diszkrimináló intézkedésről volt szó.57 A reform irányában szintén tettek lépéseket: megkezdődött az árak óvatos liberalizációja, valamint a cégek azon kötelezettségén is enyhített az állam, hogy az árnak egy bizonyos küszöbár fölé emelése esetén kötelezően regisztrálni kelljen a változást.58 Ezek az állam szerepének enyhe csökkenését vetítik előre, némi elmozdulást jelentenek egy liberalizáltabb, átláthatóbb gazdaság felé. Csak azon áruk, szolgáltatások ára maradt államilag szabályozott, amelyek létfontosságúak a lakosság számára. Egy 55

Belorusian Monthly Economic Review, September 2009 Kruk – Chubrik (2009), p. 6. 57 Glambotskaya et al. (2009), p. 4 58 EBRD (2009c), p.2. 56


157

másik állami intézkedés szerint az 50 ezer főnél nagyobb lakosságszámmal rendelkező városokba települő cégek szabadon állapíthatják meg a termékeik árat és a szolgáltatásaik tarifáját.59 A válságból való kilábalásban és a gazdasági tevékenység élénkítésében az állam fontos szerepet szán a kis- és közepes vállalatoknak. Ez az a szektor, melynek fejlesztése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ajánlásai között is szerepel. A kisebb vállalkozások élénkítésének terve már 2008ban megfogalmazódott. Abban az évben az ilyen vállalkozások 9,3 százalékkal járultak hozzá a GDP-hez, szemben a 2007-es egy százalékkal.60 E téren néhány könnyítést vezettek be 2009-ben. A külföldön realizált jövedelmekre vonatkozó többféle adóteher helyett a jövőben az olyan vállalkozás, amely exporttevékenységet végez, havonta egy összegben kell, hogy kifizesse a meghatározott szintű adót. Azoknak a cégeknek, amelyek belorusz árut szállítanak külföldre és ott értékesítenek, 3,5 tonnát meg nem haladó szállítás esetén nem kell engedélyt igényelni.61 Mindez elsősorban nem állami pénzügyi támogatás, sokkal inkább bürokratikus engedmény, de a kis cégek számára pénzügyi teherkönnyítésként jelentkezik. A belső pénzügyi források bővítése céljából a belorusz állam járulékos bevételt remél az államilag tulajdonolt vállalatok és pénzintézetek eladásából. Elsősorban stratégiai befektetőkre vár, hogy eladja két nagy állami bank többségi részvényeit (Belpromsztrojbank és Belinvesztbank), és két további bankban a kisebbségi részvényeket (Beloruszbank és Belagroprombank). Emellett a kormány a tervek szerint majdnem 150 cég részvényeit fogja értékesíteni a közeljövőben. Az ország célja, egyetértésben az IMF-fel és a Világbankkal, hogy egy Privatizációs Ügynökséget állítson fel, amelyről Lukasenko elnök 2010 májusában döntést is hozott. Az Ügynökség a korábbi Nemzeti Befektetési Ügynökség átalakításával jön létre.62

3.2. A válságkezelés külső elemei

3.2.1. Az IMF szerepe Belorusszia 2008 októberében 2,5 milliárd dolláros, 15 hónapra nyújtott hitelért folyamodott a Nemzetközi Valutaalaphoz. A hitelkeretet több rész59

Ministry of Foreign Affairs (2009a), p. 7. Zhabko (2009), p. 56. 61 Glambotskaya et al. (2009), p. 5. 62 http://www.tvr.by/eng/president.asp?id=29914 60

158

Kiss Szilvia

letben le is hívták, a pénzt túlnyomóan a vészesen lecsökkent külföldi valutatartalékok pótlására használták. 2009 júniusában a keretet kibővítették 3,5 milliárd dollárra. Az IMF-hitelfelvételt többféle vita kísérte. Egyesek az ország nyugati orientációjának jeleként értékelték. Mások azt hangsúlyozták, az IMF-hitel igénylésének oka lehet az is, hogy Belorussziának nincs jó alkupozíciója Oroszországgal szemben. Amivel tudna hatni Oroszországra, az Abházia és Dél-Oszétia elismerése, valamint a közös légtér létrehozása. Ezektől azonban vonakodik. Ezért Minszk inkább alternatív megoldás után nézett, amelyet az IMF-hitel formájában talált meg. Sokan remélték, hogy az IMF feltételei enyhébbek, nem jelentenek olyan erős befolyást, mint amit Oroszország képvisel az ország gazdaságában, ráadásul nem is támaszt olyan transzformációs kényszert, mint amit az Európai Unió igényelt volna, ha az EU-hoz folyamodnak segítségért. Ez nem biztos, hogy helyes vélekedés, hiszen az IMF is a kemény feltételeket szabott. Inkább ellenzéki megközelítésből fogalmazódott meg ugyanakkor, hogy az IMF hitelnyújtása nem oldja meg Belorusszia gondjait, nem erősíti eléggé a demokratizálódást és a piacgazdaság kialakulását, elodázza a strukturális reformokat, s nem olyan eszköz, amellyel az országot a Nyugathoz lehetne kötni.63 A hitel előfeltétele volt a hazai valuta, a belorusz rubel 20 százalékos leértékelése, amit 2008. december utolsó napján hajtottak végre. Erre a lépésre már csak azért is nagy szükség volt, hogy serkentsék a sok veszteséget elkönyvelni kényszerült exportot. A leértékelés mégis nagy riadalmat váltott ki, főleg a lakosságban, mert az importárak emelkedése folytán a bolti árak megnövekedését prognosztizálták, így az emberek megrohamozták az üzleteket.64 Az IMF részéről a hitelnyújtás másik feltétele az állami szektor béreinek, a szociális kiadásoknak és a bankok refinanszírozásának a korlátozása volt, valamint az, hogy a belorusz rubelt egy nemzetközi valutakosárhoz kössék. Így azt 2009. január elsejével a rubeldollár-euró valutakosárhoz kötötték, mert a dollárhoz rögzítés korábbi technikája nem bizonyult megfelelőnek. Az árfolyam ingadozási sávját felemelték ± 5 százalékra, hogy a rendszer jobban ellenálljon a külső sokkoknak.65 Ezt a sávot a későbbiekben tovább bővítették ± 10 százalékra. Az IMF kívánalmainak megfelelően a 2009-re jellemző 12-13,5 százalékos refinanszírozási rátát 2010 végére, az inflációtól függően, 9-12 százalékra szeretné lecsökkenteni az állam. A nagyobb külföldi hitelek felvétele minden esetben dollárban történt és történik. Az amerikai dollár és a belorusz rubel átváltási aránya stabilan tartotta magát 2003 óta, ezért volt érdemes ebben a valutában kötni a 63

Gira – Dambrauskaitė (2009), p. 3. http://warofillusions.wordpress.com/2009/01/10/belarus-currency-devaluationwas-imf-loan-stipulation-their-president-says/ 65 IMF (2009b), p. 16. 64


159

külföldi hiteleket. Ám a helyzet drasztikusan megváltozott a gazdasági válság kirobbanásával, amikor a dollár árfolyama esni kezdett, ami a belorusz valuta stabilitását is veszélyeztette. Ezért lett az IMF hitelfelvételének egyik sarkalatos pontja a belorusz rubel leértékelése. Az IMF-fel történő tárgyalások során merült fel egy olyan szervezet (Special Financial Agency) felállítása, amely az állami bankok helyett látta volna el az állami programok finanszírozását. Az elnök 2010 augusztusában azonban bejelentette, hogy e szervezet működése további jogi harmonizációt igényel, így a tervet egyelőre elhalasztották.66

3.2.2. Az EBRD szerepe Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Belorussziában több évre szóló programok és költségvetés szerint jár el. A legutóbbi befejezett időszak 2006 decemberétől 2009 júniusáig tartott. 2009. decemberben ült össze az országstratégiát megszabó következő értekezlet (Country Strategy Board).67 A felek ekkor kialakították az EBRD Belorussziára vonatkozó új stratégiáját, amely tartalmazza az országot érintő legfontosabb kihívásokat. Ezek a következők: a mikrocégek, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, transzparens privatizációs program, kereskedelmi liberalizáció, az energiahatékonyság növelése.68 Az európai szervezet 2006 decembere és 2009 júniusa között összesen 29 projektben vett részt, 208,5 millió euró értékben támogatta a belorusz gazdaságot, de a válság hatásainak enyhítése során is jelentős szerepet játszik. Belorussziában az EBRD főleg a kis- és középvállalkozások támogatását tűzte ki célul és ennek érdekében 2008-ban 40 millió dollár öszszegű hitelt nyújtott öt évre a Belgazprombanknak. A megállapított hitel negyedét 2009 áprilisáig lehívták. Emellett a Beloruszbank, a Priorbank és a Minszk Tranzit Bank is partnere az európai szervezetnek Ezek a bankok hét millió dollár hitelt kapnak.69 Említésre érdemes, hogy 2008 októberében megalakult az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott új bank, amely zöldmezős beruházások mikrohitelezését látja el, főleg a fővároson kívül. A bank felállítása mind a belorusz állam, mind a Belorusz Nemzeti Bank támogatását élvezi.

66

Belarusian Monthly Economic Review, August 2010 EBRD (2009a) 68 EBRD (2009b), p. 4. 69 EBRD (2009a), p. 1. 67

Kiss Szilvia

160

3.2.3. Oroszország és Kína finanszírozási szerepe A válságkezelés külső elemei között mindenképpen említeni szükséges Oroszországot. Ahogy az orosz gazdasági helyzet a válság kitörésekor azonnal hatással volt Belorussziára, várható, hogy képessé válik a stabilizáció közvetítésére is. Belorusszia jelentős közvetlen pénzügyi segítséget kapott Oroszországtól, még ha a hitelkeret egy részét vissza is vonták. Az ország hozzájuthat a Moszkva által kezdeményezett és nagyrészt finanszírozott válságkezelő pénzügyi alaphoz az Eurázsiai Gazdasági Közösség keretében is. Kína szerepe sem elhanyagolható a válságkezelés során, mivel összesen egymilliárd dolláros hitellel támogatta a belorusz gazdaságot és körülbelül 8,8 millió dollár segélyt nyújtott. Emellett 3,4 milliárd dollárnak megfelelő gazdasági szerződés került aláírásra a két állam között a 2010. márciusi megállapodás alkalmával.70 Ezen kívül 2010 júniusában felmerült annak is az esélye, hogy Kína 15 milliárd dollár összegű hitelt nyújt Belorussziának.71 A kapcsolatok Kínával tehát egyre intenzívebbek, ezek kiterjednek a közös projektekre, vegyes vállalatok kialakítására és kínai befektetésekre is. E folyamat a jövőben új irányt adhat Belorusszia külgazdaságának és külkapcsolati rendszerének.

4)

Összefoglalás és kitekintés

Belorusszia kis és nyitott gazdaságát a válság elsőként a külkereskedelmén keresztül érte el. Ez szinte azonnal kiváltotta a külkereskedelmi forgalom csökkenését, ezen belül igen súlyosan érintette és visszavetette a belorusz kivitelt. Ez volt az elsődleges oka annak, hogy az ország külkereskedelmi hiánya, amely főleg Oroszország irányában jelentős, erőteljesen felduzzadt. A kereskedelmi forgalom visszaesésének közvetlen hatása volt az ipari termelésre. Az ipar 2010 elejére azonban már jobb helyzetbe került, mint egy évvel korábban. A gazdasági visszaesés magával hozta a munkanélküliség megemelkedését. Ez ugyan Belorussziában a hivatalos statisztikák szerint csak néhány tized százalékos növekedést okozott, és ezzel együtt is meglehetősen ala70 71

Usov (2010), p. 3. http://www.belaruschina.by/en/news/2010/June/18June-621.html


161

csony szinten stabilizálódott 2009 folyamán. A bérek kifizetésének elmaradása és némely esetben a részmunkaidőre történő áttérés azonban jelzi, hogy a munkaerőpiacot sem hagyta érintetlenül a válság, ami érzékenyen hatott a szinte teljes foglalkoztatáshoz és viszonylag stabil létbiztonsághoz szokott lakosságra. A gazdasági visszaesés ugyan minden lakost érint, de a legszegényebbeket a leginkább. Ezért logikus következménye a válságnak a szociális kiadások szinten tartására irányuló kormányzati törekvés, ami a csökkenő bevételek mellett e kiadások relatív növekedésével járt. Belorusszia mindig nagy hangsúlyt fektetett a szociális hálóra, ehhez ragaszkodott a válság során is. Ez azonban a válság körülményei között nagy terhet rótt és ró az államra. A költségvetésben érthető módon a 2008-as többlet helyett 2009ben hiány mutatkozott. Emellett a belső folyamatok, de főleg a külső hitelfelvételek okán az államadósság is növekedésnek indult. Az államadósság növekedésének elsődleges oka tehát a külső eladósodás növekedése. Ennek azonban nem csak a 2008 októberében jelentkezett válság a magyarázata, hanem a 2006 óta emelkedő földgázár is. A hitelfelvétel már a válság kitörése előtt is megélénkült, amire a válság csak „ráerősített”. Belorusszia az IMF-től 2,5 milliárd, Oroszországtól 2 milliárd dolláros hitelkeretet kapott. Az IMF végül egy milliárd dollárral bővítette hitelcsomagját, Oroszország viszont fél milliárd dollárt visszavont Minszktől. A válság kezelésére szolgáló első eszközök tehát döntően kívülről érkeztek. A másik lehetőség a belső, önerőre támaszkodó válságkezelés volt. Ennek egyik eleme a Belorusz Nemzeti Bank refinanszírozási tevékenysége, amely pótlólagos likviditást biztosított a kereskedelmi bankoknak. A kormány több adminisztratív szabályozási intézkedéssel javította a gazdasági szereplők helyzetét, ezek közül néhány a reformok irányába mutat. Pótlólagos forrásbevonásként szolgálhat a privatizáció. Ez a külföldi szervezetek által is preferált módszer. A válság első szakaszában a privatizációs folyamat megtorpant, de a kormány tőkebeáramlást elősegítő szabályozási és szervezeti intézkedései hatására a jövőben újabb lendületet kaphat. A gazdasági helyzet javulásának 2010-ben már mutatkoznak mérhető jelei. Ez évben, január-februárban a gazdaság egyensúlyba került, az utána következő időszak pedig a folyamatos növekedésé. Ugyanez mondható el a külkereskedelemre is. A befektetők bizalma visszatérni látszik, ami – amennyiben a gazdaság iránti bizalmat növelő intézkedések érvényben maradnak – talán még erősödhet is, alapul szolgálhat a gazdaság fellendülésére. Mivel azonban Belorusszia gazdasága nagyban függ a külvilágtól, elsősorban Oroszországtól, az esetleges konfliktusok veszélyeztethetik ezt a növekedési pályát. Ezért is fontos Belorusszia számára a gazdasági nyitottság rugalmas kezelése, a külgazdasági mozgástér szélesítése. *****

162

Kiss Szilvia

Felhasznált irodalom Balmaceda, Margarita, M. (2006): Oil, Gas, Transit Pipeline And Russian Foreign Energy Policy, GMB Publishing Basedow, Johann (2008): Quel avenir pour la Biélorussie en Europe? Euro-Power http://www.euro-power.eu/pdf/EP0035_BASED001_ 07.2008.pdf BELL, Belarus Info Letter számai (Eastern Europe Studies Center) http://www.eesc.lt/en/bell Belorusz Gazdasági Minisztérium (2010): Выполнение важнейших параметров прогноза социально-экономического развития Республики Беларусь http://w3.economy.gov.by/ministry/economy.nsf/c0f0523c58109 7c9c225701900349321/e1f9cf7dd2efcde4c225711c0035d166?O penDocument Demidovich, Ivan (2009): Belarusian industry, in: Economy of Belarus, No. 3. http://econ.belta.by/econom_eng.nsf/all/ 4549A0ADAFCB94EC422576430050BDF5/$File/1-4.pdf EBRD (2009a): Belarus, Country factsheet http://www.ebrd.com/pubs/factsh/country/belarus.pdf EBRD (2009b): Strategy for Belarus http://www.ebrd.com/about/strategy/country/belarus/strategy.pdf EBRD (2009c): Transition Report 2009 Embassy of the Republic of Belarus in the United States of America (2003): Key Economic Branches http://www.usa.belembassy.org/eng/belarus/key_economic_branches European Commission (2009a): Belarus. Main economic indicators http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_11 3351.pdf European Commission (2009b): Social Protection and Social Inclusion in Belarus ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=4346&langId=en Furfari, Samuel (2007): Le monde et l’énergie. Enjeux géopolitiques, Les cartes en main, Éditions Technip, Paris Gira, Vytautas, Sirijos –Dambrauskaitė, Živilė (2009): Belarusian East/West orientations: impossible to „lock in”? Center for Eastern Geopolitical Studies, Eastern pulse http://www.eesc.lt/public_files/file_1251360813.pdf


163

Glambotskaya, Anastasiya – Kruk, Dzmitry – Chubrik, Alexander (2009): Small and medium business in Belarus, 3Q2009, IPM Research Center http://research.by/pdf/SME2009e03.pdf IMF (2009a): Republic of Belarus: Financial System Stability Assessment – Update, including Report on the Observance of Standards and Codes on Banking Supervision, IMF Country Report, No. 09/30, January IMF (2009b): Republic of Belarus: Request for Stand-By Arrangement – Staff Report, IMF Country Report, No. 09/109, April IMF (2009c): Republic of Belarus: First Review Under the Stand-By Arrangement, and Request for a Waiver of Performance Criterion, Augmentation of Access, and Modification of Performance Criteria – Staff Report, IMF Country Report, No. 09/260, August IMF (2009d): World Economic Outlook April 2009. Crisis and Recovery IMF (2009e): World Economic Outlook October 2009. Sustain and Recovery IMF (2010): World Economic Outlook April 2010. Rebalancing Growth Jasinski, Stephen M. (2010): Potash, in: U.S. Geological Survey, Mineral Commodity Summaries, January http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/potash/mcs2010-potas.pdf Kruk, Dzmitry – Chubrik, Alexander (2009): Perspectives and Challenges for Economic Policy in Belarus during the Global Crisis: Evidence from Macroeconometric Modelling, IPM Research Center, Policy Paper [PP/04/2009] http://www.getbelarus.de/download/Beraterpapiere/2009/pp2009e04.pdf?PHPSE SSID=dd0ac5d1df74ea174f90c49df4d84635 Lallemand, Jean-Charles (2009): Biélorussie: La dépendance énergétique ou comment ne pas en sortir http://www.regardest.com/home/breve_contenu.php?id=1002 Loukianova, Anya (2008): Belarus takes a second look at nuclear energy, in: Bulletin of Atomic Scientists http://www.thebulletin.org/webedition/features/belarus-takes-a-second-look-nuclear-energy Mikhalevich, Alexander (2007): Technical and Scientific Support of Nuclear Power Development in Belarus http://wwwpub.iaea.org/mtcd/meetings/PDFplus/2007/cn142/cn142Papers/ 38_A_Mikhalevich.doc Ministry of Foreign Affairs (2008): Economic Development Review 2008 http://www.un.int/belarus/about/economic_review_en.pdf Ministry of Foreign Affairs (2009a): Economic and Investment Review 2009 http://mfa.gov.by/upload/mag/eio2009eng.pdf

164

Kiss Szilvia

Ministry of Foreign Affairs (2009b): Republic of Belarus. Opportunities for business cooperation http://www.mfa.gov.by/upload/business_cooperation_en.pdf Rácz András (2009): Az EU Belorusz-politikája Minszkből nézve, in: MTA VKI, Kelet-Európa Tanulmányok, V. szám RoschierRaidla (2008): Belarus: Banking sector gathers momentum www.rln.lt/download.php/fileid/ Shymanovich, Gleb – Kirchner, Robert – Giucci, Ricardo (2009): Perspectives for fiscal policy and budget deficit financing, IPM Research Center, Policy Paper [PP/07/2009] research.by/pdf/pp2009e07.pdf Shymanovich, Gleb (2009): Belarus external debt: Sustaining Levels in the Times of a Global Crisis, Belarus Public Policy Fund http://www.eurasianhome.org/doc_files/belextdebt.pdf Socor, Vladimir (2010): Belarus’ Oil Sector: A Target of Opportunity for Moscow http://eurodialogue.org/energy-security/Belarus-OilSector-A-Target-of-Opportunity-for-Moscow Tochitskaya, Irina (2006): The macroeconomic impact of gas price increase in Belarus: quantitative assessement, German Economic Team in Belarus [PP/10/06] http://research.by/pdf/pp2006e10.pdf Tochitskaya, Irina (2009): Policy measures to attract FDI: An overview of international experience and recommendations for Belarus, IPM Research Center, Policy Paper [PP/05/2009] http://research.by/pdf/pp2009e05.pdf Tochitskaya, Irina (2010): The customs union between Belarus, Kazakhstan and Russia: Economic implications for Belarus, Belarusinfo Letter, June, Eastern European Studies Centre http://www.eesc.lt/public_files/file_1278335270.pdf United Nations Development Programme (2005): UNDP Country programme for Belarus (2006-2010) http://europeandcis.undp.org/home/show/F7400999-F203-1EE9B6EDF39A682444BA Usov, Pavel (2010): Peculiarities of the Belarusian privatization, Belarusinfo Letter, May http://www.eesc.lt/public_files/file_1275380104.pdf Yeremeyeva, Irina (2009a): Russian investments in Belarus, Electronic publication of Pan-European Institute, 13/2009 http://www.tse.fi/FI/yksikot/erillislaitokset/pei/Documents/Julkai sut/Yeremeyeva%201309%20web.pdf Yeremeyeva, Irina (2009b): The impact of the global financial crisis on Belarusian economy, Electronic publication of Pan-European Insti-


165

tute, 23/2009 http://www.tse.fi/FI/yksikot/erillislaitokset/pei/ Documents/Julkaisut/yeremeyeva_economic_crisis_belarusian_eco nomy_2309%20web.pdf World Bank (2004): Belarus: Window of Opportunity to Enhance Competitiveness and Sustain Economic Growth http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/COUNTRIES/ECAE XT/BELARUSEXTN/0,,contentMDK:20726033~pagePK:141137~pi PK:141127~theSitePK:328431,00.html World Bank (2009): Agricultural Productivity and Competitiveness. Impact of the State Support and market Intervention, September http://siteresources.worldbank.org/INTBELARUS/Resources/PDF_ DOC.pdf Zachmann, Georg – Giucci, Ricardo: Eastern Partnership: Prospects for Intensifying the Belarus-EU relations in the Energy Sector, IPM Research Center, Policy Paper [PP/08/2009] http://research.by/pdf/pp2009e08.pdf Zhabko, Piotr (2009): Big opportunities of small business, in: Economy of Belarus, No. 4. http://econ.belta.by/econom_eng.nsf/all/ E46AF42AF3A309F7422576A1005958E0/$File/1-10.pdf

A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA BELORUSSZIÁRA

Recommend Documents