A gazdasági válság hatása a megújuló energiaforrások alkalmazására ESZK, 2012.11.29.
Biró Péter
ESZK, 2012.11.29.
„Menetrend” | A megújuló energiák a válság előtt | A gazdasági válság és jellegzetessége | A válság hatása a megújuló energiák alkalmazására | Európai és hazai kilátások
2
ESZK, 2012.11.29.
…válság előtt
3
ESZK, 2012.11.29.
…válság előtt
4
ESZK, 2012.11.29.
…válság előtt
5
ESZK, 2012.11.29.
…válság előtt
6
ESZK, 2012.11.29.
…a válság
7
ESZK, 2012.11.29.
…a válság
8
ESZK, 2012.11.29.
…a válság
9
ESZK, 2012.11.29.
…a válság
10
ESZK, 2012.11.29.
…a válság
11
ESZK, 2012.11.29.
…a válság
12
ESZK, 2012.11.29.
…a válság
13
ESZK, 2012.11.29.
…a válság
14
ESZK, 2012.11.29.
…a válság
15
ESZK, 2012.11.29.
…a válság
16
ESZK, 2012.11.29.
Mit vállaltunk? | 2009/28/EK (RED) irányelv alapján | min. 13%, kétéves ciklusokban előrehaladás minimális üteme
| Magyarország Megújuló Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 | ellátásbiztonság | versenyképesség | fenntarthatóság 17
ESZK, 2012.11.29.
Mit vállaltunk? | Megalapozó számítások | GREEN-X modell
| Cél: 14,65% | Eszközök | | | |
szabályozási rendszer átalakítása támogatási rendszer újragondolása engedélyezési eljárások egyszerűsítése technológiai fejlődés révén elérhető beruházási költségek csökkenése 18
ESZK, 2012.11.29.
Mit vállaltunk? | Energiafelhasználás nagysága | a villamosenergia-felhasználás | a fűtés-hűtési fogyasztás | a közlekedés fogyasztása
| Villamosenergia-felhasználás arányában kb. 11%
19
ESZK, 2012.11.29.
Tervezés | GREEN-X energetikai-közgazdasági modell | hazai potenciál figyelembe vétele | a megújuló energiafajták és átalakítási technológiák benchmark alapon | 30 projekttípus | technológiák, projekttípusok termelési és tőkeköltsége | ösztönzők, kockázati prémiumok | 15 éves garantált időtartam 20
ESZK, 2012.11.29.
Aktualizálás | Módosításra került | az energiafajták és átalakítási technológiák néhány paramétere | +2 projekttípus | tőkeköltség
21
ESZK, 2012.11.29.
Aktualizálás |
Projekttípusok | Fás- és lágyszárú biomassza | kapcsolt termeléssel, illetve anélkül
| | | | | | | |
faelgázosító erőmű, gázmotorral fermentációs biogáz iszapgáz motor, depóniagáz motor, biometán, hulladékégetés, napelem szélerőmű | egyedül álló, illetve telepes | tárolóval, illetve anélkül
| geotermikus kis- és középerőmű | kis-, közép- és nagyteljesítményű vízerőmű | üzemanyagcella biogázból származó hidrogénből, kapcsolt 22
ESZK, 2012.11.29.
A hazai megújulók | Szél | | | | | |
gyorsan telepíthető, rendszerbe állítható hazai vállalkozások részvétele marginális 2009 óta felfüggesztett tender alapvetően a kvótarendszer akadályozza kihasználtságuk kb. 21% probléma: engedélyezési folyamat újrakezdése (2-3 év) 23
ESZK, 2012.11.29.
A hazai megújulók | Biomassza | mérettől függő, 3-7 éves létesítési idő (a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésén és ezzel párhuzamosan a tüzelőanyag-beszerzésre való leszerződésen át az engedélyeztetésig, illetve az ezt követő kivitelezésig) | egy ilyen erőmű 25-30 évre létesül és a megtérülési ideje is 12-15 év | jelenleg csak átalakítottak vannak | az átvételi ár (kb. 30 Ft/kWh) túl alacsony | 10 MW fölött csak kapcsolt termelés mellett tekinti támogathatónak | a méretgazdaságossági problémák és a rosszabb hatásfokok mellett a fő gond a hő felvevőpiacának koncentráltsága | probléma: a növekvő szén- és biomasszaárak, valamint a szén-dioxid-kibocsátási költségek növekedése 24
ESZK, 2012.11.29.
A hazai megújulók | Biogáz | jelenleg még meglehetősen kevés, nem éri el az évi 100 GWh-t, | alapvetően a szennyvíz-tisztításkor keletkező gáz kerül hasznosításra, | folyamatosan működnek „kondenzációs” termelésben, és hőt gyakorlatilag nem adnak ki, | 750 MW potenciál, | ennek költsége meghaladhatja a 200 milliárd forintot, | kb. 50%-os támogatással 6-7 éven belül megtérül, | engedélyezési folyamat (mintegy 24 darab engedély) kb. két évig tart (ugyanez Ausztriában egyablakos ügyintézéssel 3-4 hónap ) | a biogázas erőművek mélyvölgyi leszabályozásához szükséges tárolási kapacitás növelésének nincs technológiai akadálya, „csupán” a beruházási költségeket emeli. 25
ESZK, 2012.11.29.
A hazai megújulók | Geotermia | még a biogázénál is nagyobb „ugrást írtak elő” az NCsT-ben | 67 MWe összkapacitás túlzottan ambiciózus | probléma: technológiailag erős kihívást jelent a 80-90°C-os vízből a több mint 450 GWhe elérése 2020-ra. 26
ESZK, 2012.11.29.
A hazai megújulók | Nap | jelenleg 1,75 MWp teljesítőképességű naperőműpark működik | a 2012-re tervezett 6 GWh villamosenergiatermelés túl optimista, míg a 2020-ra kitűzött 81 GWh termelés viszont túl alacsony a potenciálhoz képest | kevésbé napos országok (pl. Németország, az Egyesült Királyság, Csehország, Belgium, Hollandia) jóval nagyobb szerepet szánnak a napenergia hasznosításának 27
ESZK, 2012.11.29.
Eredmények 1. a villamosenergia-termelés szerkezetében bekövetkező változás, 2. a villamos energia rendszer erőművi összetétele, 3. az egyes technológiák beruházási, működtetési költségei, 4. a szabályozhatatlan megújuló típusok miatti kiegészítő erőművek iránti igény nagyságrendje, 5. a megújuló ösztönzési rendszer kialakítása során számított támogatási igény, 6. a ÜHG-kibocsátás változása, 7. a megújulók támogatásának tarifa-hatása. 28
ESZK, 2012.11.29.
1. Termelés szerkezete (GWh)
29
ESZK, 2012.11.29.
2. Erőművi összetétel (MW)
30
ESZK, 2012.11.29.
3. Beruházási költségek (milliárd Ft)
31
ESZK, 2012.11.29.
4. Kiegyenlítés költsége | A modell a következő arányokkal számolt: | | | | | |
Vízenergia: 2%, Geotermia: 4%, Napenergia: 14%, Szélenergia: 35%, Szilárd biomassza: 6%, Biogáz: 12%.
’NCsT közelítő’ változat ’PYLON várható’ változat ’NCsT közelítő’ változat – GKIE WACC ’PYLON várható’ változat – GKIE WACC
2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 (milliárd Ft) 2,7 4,8 8,2 10,5 13,9 17,3 19,8 22,0 23,0 3,6 6,4 10,8 13,6 17,7 21,7 24,4 26,8 28,5 2,7 4,9 8,3 12,5 18,8 26,4 31,6 34,4 39,5 3,6
6,4
10,6
15,8
23,1
32,5
38,3
41,6
47,9
32
ESZK, 2012.11.29.
33
ESZK, 2012.11.29.
5. Támogatási igény (átvételi árak, Ft/kWh)
34
ESZK, 2012.11.29.
5. Támogatási igény (milliárd Ft)
35
ESZK, 2012.11.29.
6. CO2-kiváltás | a kibocsátott mennyiségnek 20,5%-a, de a kedvezőbb modellváltozat teljesítése esetén akár a 35%-a is kiváltásra kerülhet
36
ESZK, 2012.11.29.
7. Tarifa hatás (az áramszámlában, Ft/kWh)
37
ESZK, 2012.11.29.
Bizonytalanságok | a kutatás bő két hónapja alatt a beruházásokat, a szakpolitikai tervek finanszírozhatóságát érintő kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi folyamatok, | a szakpolitika ezen kockázatokból eredő bizonytalanságokat még inkább erősíti | a csak meghirdetett, de a gyakorlatban eddig nem alkalmazott eszközök ellentmondásossága, | a METÁR folyamatos halasztása, | illetve a tartósan felfüggesztett támogatási keretösszegek.
| beruházók, finanszírozók egybehangzó véleménye: | kiszámítható környezetet, | transzparenciát | és egyszerűsítést várnak
38
ESZK, 2012.11.29.
Következmények | „Amennyiben Magyarország nem képes rövid időn belül megbízható, kiszámítható, a felmerülő kockázatokat kezelő és attraktív támogatási rendszert felépítenie, valamint a végfogyasztói árak befagyasztásáról nem mond le, akkor egy egyébként is bizalmatlan befektetői környezetben a várt beruházások szinte biztosan elmaradnak.”
39
ESZK, 2012.11.29.
Következmények | A szigorú fiskális intézkedések azonban nem sok lehetőséget hagynak a kormányzatnak a METÁR kedvező „beárazására”, | …ráadásul az országkockázat további emelkedése, valamint – elsősorban a közepes és kisebb vállalkozásokat érintő – hitelkihelyezések erőteljes csökkenése miatt a beruházások tartósan alacsony szinten rekedhetnek meg. | Mindezek miatt az NCsT időarányos teljesítésétől 2012-ben és 2013-ban is biztosan elmaradunk, egy újabb halasztás, vagy a fenti átvételi áraktól érdemben eltérő árak meghirdetése pedig még a 2020-as célokat is elérhetetlenné teszi. 40
ESZK, 2012.11.29.
Piaci folyamatok – német példa | Túlterhelt a térségi áramátviteli rendszer | „Többször is kritikus helyzetbe került a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar villamos energia rendszer az elmúlt hónapokban az ÉszakNémetországban termelt áram miatt, amely a cseh, a lengyel, a szlovák és magyar rendszereken keresztül jut el a dél-németországi, osztrák és további dél-európai fogyasztókhoz” – áll abban az április elején kiadott tanulmányban, amelyet a felsorolt országok rendszerirányítói készítettek. Szerintük ezek az áramlások veszélyeztetik országaik hálózatbiztonságát és korlátozzák a határkeresztező áramkereskedelmet.
41
ESZK, 2012.11.29.
Piaci folyamatok – német példa | Túlterhelt a térségi áramátviteli rendszer | 2011-ben olyan helyzetek is adódtak, amikor a cseh áramátviteli hálózatnak 3500 megawatt terheléssel is meg kellett birkóznia, holott a szokásos terhelés 1000 megawatt körül van. A megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények teljesítménye tavaly jelentősen, csaknem ötszáz százalékkal nőtt: míg 2010-ben a német szél- és naperőművek beépített kapacitása 42 ezer megawatt volt, 2011 végén már elérte az 57 ezer megawattot. | Az ENTSO-E – az európai villamosenergia-ipari rendszerirányítók szervezete – előzetes hálózatfejlesztési terve szerint csak az újonnan kiépülő zöldkapacitások hálózatra csatlakozása miatt Németországban 30 milliárd eurónyi vezetékberuházás szükséges 2020-ig, aminek jelentős részét a tengeri szélerőművek víz alatti
42
ESZK, 2012.11.29.
Piaci folyamatok – német példa | Újraindítottak több atomerőművet Németországban | Németországban a különösen hideg időjárás miatt újraindítottak több olyan atomerőművet, amelynek reaktorait a fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset után leállították. A Handelsblatt értesülése szerint négy energiavállalat – Tennet, 50 Hertz, Amprion, EnBW – szerdán döntött az atomerőművek újraindításáról. Ezek mellett visszakapcsoltak olaj- és széntüzelésű üzemeket is a hiány pótlása érdekében. Az öt, 1980 előtt épített atomreaktor vészellátóként működik, miközben a Die Presse szerint Ausztria ismét áramot exportált szomszédjának az ellátási gondok elkerülése érdekében. Bécs a helyzetre való tekintettel két régebbi gáz- és egy olajtüzelésű erőművet helyezett üzembe. 43
ESZK, 2012.11.29.
Piaci folyamatok – német példa | Ezek pedig „csak” a rövid távú hatások. A Németország összes (17) atomerőművét építő Siemens ez év elején nyilvánosságra hozott előzetes becslése szerint az országnak 1700 milliárd eurójába (kb. 476 ezer milliárd forint) kerülhet 2030-ig az atomerőművek leállítása. Ezzel a döntéssel (atomstop) Németország óriási értékű eszközeit, vagyonelemeit nullázta le egyik napról a másikra, a számlát pedig valakinek fizetnie kell majd! 44
ESZK, 2012.11.29.
45
ESZK, 2012.11.29.
46
ESZK, 2012.11.29.
Távlatok / Álmok… | 2011. december | December közepén az EU Bizottság elfogadta a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervet. A cél a klímavédelem, azaz, hogy a káros kibocsátások csökkenjenek több mint 80%-kal 2050-ig, s ezen belül az energiatermelést szinte teljesen mentesíteni kell a szén-dioxid kibocsátástól. A feladat megvalósítására négy fontos módszeren alapuló forgatókönyvet dolgoztak ki, amelyek kiemelik az (1) energiahatékonyság, (2) a megújuló energiák, (3) az atomenergia és a (4) szén-dioxid leválasztás és –tárolás szerepét a kibocsátás csökkentési folyamatban. A fenti forgatókönyvek teljesítik a kitűzött célt, s a számítások szerint hosszabb távon a jelenlegi szakpolitikáknál kevesebb költséggel járnak. | a „ma megvalósuló beruházások révén biztosíthatjuk, hogy a jövőben a lehető legkedvezőbbek legyenek az árak”. A számítások szerint a villamos energia (reál)ára 2030-ig növekedni fog, de ezt követően az ellátás költségei csökkennek, mivel az energiahatékonyság javulása és a technológiai fejlődés ezt lehetővé teszi.
47
ESZK, 2012.11.29.
Távlatok / Álmok…
48
ESZK, 2012.11.29.
Távlatok / Álmok…
49
ESZK, 2012.11.29.
Távlatok / Álmok…
50
ESZK, 2012.11.29.
Távlatok / Álmok…
51
ESZK, 2012.11.29.
Távlatok / Álmok… | Egy gyors számítással belátható, amennyiben a világ legnagyobb ÜHG-kibocsátói, köztük Kína, nem tesz a jelenlegi vállalásainál erőteljesebb lépéseket az emisszió visszafogására, a globális ÜHG-kibocsátás tovább fog emelkedni: 2005-2020 között a kínai GDP (6%-os éves növekedésével számolva) várhatóan 2,4-szeresére emelkedik. 45%-os GDP-arányos emisszió-visszafogás is kb. 31,8%-os ÜHG-kibocsátás növekedést eredményez, ami a jelenlegi évi kb. 7.200 millió tonnát (2300 millió tonnával) 9.500 millió tonnára emelné. Ehhez képest az EU27 2005. évi ÜHGkibocsátása 4.848 millió tonna, ami 2020-ra a célok maradéktalan teljesítése esetén is "mindössze” kb. 970 millió tonnával csökkenhetne. (Magyarország éves ÜHG-kibocsátása 67 millió tonna.)
52
Köszönöm a figyelmet!
53
