A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése 1. Bevezetés A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság jogai és kötelezettségei nem szállnak át más szervezetre. A jogutód nélküli megszűnésre abban az esetben kerül sor ha valamely határozott időre alapított gazdasági társaság esetén a határozott idő eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult illetve a társaság legfőbb szerve elhatározta a jogutód nélküli megszűnést. A törvény értelmében jogutód nélküli megszűnéshez vezet a társaság tagjai számának egyre történő csökkenése – ez alól a megszűnési ok alól kivételt jelent az egyszemélyes társaságként történő továbbműködés elhatározása – továbbá a cégbíróság általi megszűntnek nyilvánítás. A gazdasági forgalom biztonságához és a hitelezői érdekvédelemhez fűződő közérdek a jogalkotótól megköveteli azt hogy a jogutód nélkül megszűnő gazdasági társaságok vagyoni és gazdasági viszonyainak rendezett lezárása érdekében megalkossa a szükséges eljárási szabályokat. Ezen szabályokat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX törvény valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény tartalmazza. A gazdasági társaságok létszakaszának befejező momentuma a cégjegyzékből való törlés. A törlésre végelszámolási, felszámolási, illetőleg kényszertörlési eljárás következtében kerül sor. A jogalkotó a vagyontalan, munkavállalókkal nem rendelkező társaságok piacról történő kivezetése érdekében vezette be 2012. március 1-től a kényszertörlési eljárást, melynek révén gazdaságosabban szüntethetőek meg a fentiekben körülírt, gyakran cégtemetőkben bejegyzett székhellyel rendelkező és adóelkerülési célzattal alapított társaságok. A jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaságokkal szemben fennálló követelések ötéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben. A volt tag követelésért való helytállási kötelezettsége a megszűnt társaságban való felelősségéhez igazodik: amennyiben a tag felelőssége korlátlan és egyetemleges volt a társaság tartozásaiért, a megszűnt társaság kötelezettségeiért korlátlanul helytállni köteles. Amennyiben a tag felelőssége a társaság tartozásaiért korlátozott volt, a társaság megszűnését követően csak a felosztott társasági vagyonból való részesedése erejéig áll fenn a felelőssége a társaság tartozásaiért. 2. A végelszámolási eljárás legfontosabb szabályai A nem fizetésképtelen cégek jogutód nélküli megszűnése esetén végelszámolási eljárás lefolytatásának van helye. A végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor.
A
végelszámolási eljárás kezdő időpontja a társaság legfőbb szervének jogutód nélküli megszűnést
kimondó határozatában megjelölt időpont. A határozatban megjelölt időpont nem lehet korábbi mint a határozat kelte. A legfőbb szerv a határozatban megválasztja a végelszámolót aki igen gyakran a gazdasági társaság vezető tisztségviselői közül kerül ki. A vezető tisztségviselő megbízatása végelszámolás kezdő időpontjában megszűnik, de a végelszámolás kezdeti szakaszában kötelezettségek háramlanak rá: - 45 napon belül köteles elkészíteni a tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdetét megelőző napra, - a beszámolót és a cég iratanyagát a felszámolónak 45 napon belül köteles átadni, - köteles tájékoztatni a felszámolót a folyamatban lévő ügyekről, - a nem selejtezhető és a titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, melyet az irattári anyagokkal egyetemben átad a végelszámolónak, - tájékoztatja a társaság munkavállalóit, a szakszervezeteket és az üzemi tanácsot a végelszámolás megindulásáról. 2.1. A végelszámoló személye és felelőssége A végelszámoló természetes illetőleg jogi személy is lehet a gazdasági társaság legfőbb szervének döntése alapján. A végelszámolónak bizonyos kivételekkel meg kell felelnie a törvényben a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek. A végelszámoló kijelölésének privilégiuma nem kizárólagosan illeti meg a legfőbb szervet, hiszen a szavazatok legalább 1/10 részével rendelkező tagok más végelszámoló kirendelését kérhetik a cégbíróságtól. A cégbíróság kirendelése alapján betéti társaság esetében a kültag is elláthatja a végelszámolói feladatokat. A végelszámoló fokozott gondossággal köteles eljárni a végelszámolás alatt álló társaság és a hitelezők érdekeinek előtérbe helyezésével. Amennyiben feladatából eredő kötelezettségét megszegi, a polgári jog általános szabályai szerint felel az általa okozott kárért. 2.2. A végelszámolási eljárás folyamata
A végelszámolás megindításáról szóló határozatot a végelszámoló jelenti be a cégbíróságnak, amely végzést hoz és közzéteszi a végelszámolás indítását a Cégközlönyben. A végelszámoló a végelszámolásnak a Cégközlönyben való közzétételétől számított tizenöt napon belül – amennyiben szükséges- értesíti a végelszámolás megindításáról: - az illetékes ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás bejegyzése érdekében, - az országos közhiteles nyilvántartást végző szervezetet - az illetékes vámhatóságot, nyugdíjpénztárat, - az illetékes állami munkaerőpiaci szervezetet, - az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget, - a cég pénzforgalmi számláit vezető pénzintézetet, - a cég vagyoni részvételével működő társadalmi szervezeteket, alapítványokat, illetve a cég részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit. - a folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot. A végelszámoló a végelszámolás során megteszi azon szükséges lépéseket amelyek a társaság piacról történő zökkenőmentes kivezetése érdekében szükségesek. Felméri a cég vagyoni helyzetét, elkészíti a korrigált végelszámolási nyitómérleget, amely a tevékenységet lezáró beszámolón alapszik. A végelszámoló megteszi a szükséges intézkedéseket a cég követeléseinek behajtása érdekében, kiegyenlíti a cég tartozásait, érvényesíti jogait és teljesíti a kötelezettségeit. A végelszámoló jogosult a cég szerződéseinek azonnali hatállyal történő felmondására, illetőleg elállni azon szerződésektől amelyek esetében egyik fél sem teljesített szolgáltatást. Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik szerződő felet kártalanítás illeti meg.Amennyiben szükséges, a végelszámoló értékesíti a vagyoni eszközöket. A kötelezettségek kielégítése után fennmaradó vagyont a végelszámoló pénzben vagy természetben felosztja a cég tagjai között és végül megszünteti a működést. A végelszámolás alatt a végelszámoló gondoskodik a vagyon megóvásáról. A hitelezők a végelszámolás Cégközlönyben való közzétételétől számított negyven napon belül jelenthetik be követeléseiket a végelszámolónak. A végelszámoló az igénybejelentési határidő leteltét követő tizenöt napon belül követelésekről jegyzéket készít amely külön bontásban tartalmazza az elismert illetve a vitatott követeléseket.
A végelszámolást a kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. Amennyiben a végelszámolás kezdetekor valószínűsíthető az hogy időben el fog húzódni, a társaság legfőbb szerve minősített többséggel hozott határozatával a gazdasági tevékenység ideiglenes és korlátozott folytatását rendelheti el az ésszerű gazdálkodás követelményének érvényesülése érdekében. Amennyiben a végelszámolás a megindítás évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles a számviteli törvény szerinti beszámoló és adóbevallás elkészítésére, feltüntetve azt hogy a társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámolás kezdetét követően a végelszámoló évente tájékoztatót készít a cégbíróság és a legfőbb szerv részére, amelyben bemutatja a cég helyzetét és tájékoztatást nyújt arra vonatkozóan hogy mi a végelszámolás elhúzódásának oka, továbbá előreláthatólag mikor kerül sor az eljárás befejezésére. A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló elkészíti és a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyás végett: - az adóbevallásokat, - a végelszámolás utolsó évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, - a vagyonfelosztási javaslatot, melyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz, - a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést, - a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot. A fenti iratok jóváhagyását követően a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról. A vagyon kiadásának lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására a cég törlését elrendelő végzés meghozatalát követően kerülhet sor. A cég törlésének elrendelésére irányuló kérelmet a végelszámoló illetékmentesen nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell az azzal kapcsolatos határozatot, a számviteli törvény szerinti beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot és a zárójelentést kell csatolni, valamint a legfőbb szerv eljárást lezáró határozatát. A cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért nem kell közzétételi költségtérítést fizetni. A végelszámolás befejezésekor az iratanyag elhelyezéséről a végelszámoló gondoskodik. A végelszámolás alatt álló társaság legfőbb szerve a végelszámolás ideje alatt határozhat a végelszámolás megszüntetéséről. Ezen határozatát a legfőbb szerv a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig hozhatja meg. Amennyiben a legfőbb szerv a végelszámolás megszüntetéséről - és egyben a társaság továbbműködéséről – dönt, a határozatban rendelkezni kell a
végelszámoló megbízásának visszavonásáról, díjának megállapításáról és kifizetéséről valamint az új vezető tisztségviselő megválasztásáról. 2.3. Felszámolási kérelem benyújtása a végelszámolás során A végelszámoló köteles felszámolási eljárás kezdeményezése iránti kérelmet benyújtani ha a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján megállapítja hogy a cég vagyona nem fedezi a hitelezők követeléseit és a tagok harminc napon belül nem fizetik meg a hiányzó összeget. A felszámolási kérelem benyújtásához nincsen szükség a legfőbb szerv jóváhagyására, viszont a végelszámolót tájékoztatási kötelezettség terheli a legfőbb szerv tekintetében. 3. A felszámolási eljárás áttekintése A felszámolási eljárás megszüntetési eljárásként is funkcionáló fizetésképtelenségi eljárás. A törvény értelmében a felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós megszüntetése a hitelezők meghatározott sorrend szerinti kielégítése. Felszámolási eljárásnak tehát az adós fizetésképtelensége esetén van helye. A felszámolási eljárás megindítására az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező, vagy végelszámoló kérelmére, a cégbíróság, továbbá büntetőügyekben eljáró bíróság értesítése, illetőleg hivatalból, a csődeljárást lefolytató bíróság határozata alapján kerül sor. 3.1. A felszámolási eljárás kezdeti szakasza A felszámolási eljárás kezdő időpontja az a nap amikor a felszámolási kérelem a bírósághoz beérkezik. A bíróság az adós fizetésképtelenségét vizsgálat tárgyává teszi és a Csődtörvényben meghatározott okok fennállása esetén az eljárás megindításától számított 60 napon belül megállapítja az adós társaság fizetésképtelenségét és végzéssel elrendeli a felszámolást. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napján kezdődik a felszámolás, ettől a naptól a társaság cégnevét „felszámolás alatt”, „f.a.” toldattal köteles használni. A felszámolást elrendelő végzésben a bíróság kijelöli a felszámolót. A felszámoló kiválasztása elektronikusan, erre szolgáló program segítségével véletlenszerűen történik. A bíróság a felszámolás elrendeléséről értesíti az illetékes adóhatóságot, a nyugdíjbiztosítás-, egészségbiztosítás igazgatási szervét, a munkaügyi központot, az adós bankszámláját vezető valamennyi pénzintézetet, a területileg illetékes földhivatalt és a bíróság Gazdasági Hivatalát. A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követően a felszámolóbiztos felszámolási felhívást küld a felszámolás alá került vállalkozás képviselőjének. A felszámolási felhívásban felsorolja a szükséges teendőket. A vállalkozás képviselőjének 45 napon belül el kell készítenie és át kell adnia a felszámolónak a felszámolás kezdő időpontja előtti napra vonatkozó záróleltárt és a tevékenységet lezáró
mérleget, adóbevallást és az eredmény felosztásra irányuló javaslatot. A felszámoló az adós által elkészített tevékenységet lezáró mérleg átvétele után elkészíti a nyitó felszámolási mérleget és a felszámolás végrehajtásának költségeire tervet készít. Elkészíti a felszámolással kapcsolatos feladatokat tartalmazó ütemtervet is. Ez utóbbi tartalmazza a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos terveit, mint pl. a termelés leállítása vagy folytatása, illetve a létszámcsökkentéssel kapcsolatos elgondolásokat. A felszámolás kezdő időpontjához fűződő anyagi jogi joghatások: -
a felszámolás kezdő időpontjától az adós vagyonával kapcsolatban csak a felszámoló tehet jognyilatkozatot,
-
a felszámolás kezdő időpontjában az adós valamennyi tartozása lejárttá válik,
-
az alapító szervnek a gazdálkodó szervvel kapcsolatos jogai megszűnnek,
-
beszámításnak abban az esetben van helye, ha a kezdő időpontot követően nem került sor engedményezésre,
-
az adós ingatlanán fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével szűnik meg.
-
amennyiben az adós a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindításától függetlenül kielégítheti a követelését.
A felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított negyven napon belül a hitelezőknek be kell jelenteni követelésüket. A felszámoló külön veszi nyilvántartásba a 40 napon belül bejelentett és a 40 napoon túl, de 180 napon belül bejelentett hitelezői követeléseket. A felszámoló hitelezői választmány megalakítása vagy hitelezői képviselő megválasztása céljából köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket a felszámolás kezdetétől, azaz a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 75 napon belül összehívni. A felszámoló – hasonlóan a végelszámolóhoz – jogosult az adós által kötött szerződések azonnali hatályú felmondására és az egyik fél által sem teljesített szerződésektől elállhat. A felszámoló megteszi a szükséges intézkedéseket az adós társaság követeléseinek behajtása érdekében, illetőleg érvényesíti az adós igényeit. Az adós vagyonát nyilvános árverés vagy pályázat útján értékesíti. A vagyon értékesítését fő szabály szerint a felszámolás kezdetétől számított 100 napon belül el kell kezdeni. Ezen szabálytól a hitelezői választmány hozzájárulásával el lehet térni. A vagyontárgyak értékesítéséből befolyó pénzösszegből a hitelezői igények kielégítésre kerülhetnek. A felszámolás kezdő
időpontjától évente kötelező a közbenső mérleg elkészítése. kivéve az úgynevezett egyszerűsített felszámolási eljárást. Közbenső mérleg készítésére akkor is sor kerülhet, ha a hitelezői követelések részbeni kielégítésére elegendő mennyiségű pénzeszköz folyt be a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezethez. A felszámoló a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot köteles megküldeni a hitelezőknek, akik 15 napon belül észrevételt tehetnek. A közbenső mérleg hitelesen tájékoztatja a hitelezőket és a bíróságot a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzetéről. Amennyiben a felszámoló bíróság a közbenső mérleget és a vagyonfelosztási javaslatot végzéssel jóváhagyta, a felszámoló kifizetést teljesíthet a hitelezőknek és saját magának is kifizetheti a bírósági végzésben meghatározott díjat. 3.2. A felszámoló felelőssége A felszámoló felelőssége az adós felszámolás kezdetekor meglévő vagyona, illetőleg a felszámolás ideje alatt szerzett vagyon tekintetében áll fenn. A csődtörvény értelmében a felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelességének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A tőle elvárható gondosság körében a felszámoló köteles eljárást indítani azokban az esetekben amikor az adós fizetésképtelenségének megállapítása előtt jogellenes vagyonkimentés történt. 3.3. A felszámolás befejezése A felszámolási eljárást a törvény rendelkezése alapján két éven belül be kell fejezni. A kétéves határidő betartása folyamatban lévő peres eljárások esetén is gyakran betarthatatlan. A felszámoló a felszámolás befejezésekor a felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatást, a záró adóbevallást, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot megküldi a bíróságnak és a zárómérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül az adóhatóságnak. A bíróság írásban felhívja a hitelezőket arra hogy harminc napon belül írásban kifogást nyújthatnak be a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatban. A felszámoló a számviteli törvény szerinti bizonylatmegőrzési követelmények teljesítéséről a felszámolás befejezését követően gondoskodik. 3.4. Az egyszerűsített felszámolás Abban az esetben ha az adós vagyona előreláthatólag nem fedezi a felszámolás költségeit, illetőleg az felszámolási eljárás technikai okokból nem bonyolítható le – a könyvvezetés és a nyilvántartások hiánya miatt – egyszerűsített eljárás alkalmazásának van helye. Ezen feltételek fennállása esetén a felszámoló
tájékoztatja a hitelezőket arról hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, egyúttal felhívja a hitelezőket arra is hogy amennyiben tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, azt jelentsék be. A felszámoló felhívja az adós vezetőjét arra hogy a nyilvántartások és a könyvvezetés pótlásának elmaradása esetén egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. A felhívás eredménytelensége esetén valamint akkor ha az eljárás az általános szabályok szerint nem folytatható le, a felszámoló írásbeli jelentést készít és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának felosztására. A bíróság a jelentés és a hitelezők esetleges kifogásai, észrevételei alapján végzéssel elrendeli az adós vagyonának felosztását és az adós megszüntetését. 4. A kényszertörlési eljárás szabályainak rövid áttekintése 4.1. A kényszertörlési eljárás elrendelésére okot adó körülmények A cégbíróság kényszertörlési eljárásban törli a céget a cégjegyzékből ha törvényességi felügyeleti eljárásban a céget megszűntnek nyilvánította, illetve abban az esetben is ha a cég nem fejezte be a végelszámolást három éven belül. Kényszertörlési eljárásra okot adó körülmény a fentieken túlmenően az is, ha a cég a végelszámolás általános szabályainak alkalmazására nem tért át, illetve a cég jogutód nélküli megszűnésére okot adó körülmény következett be és végelszámolási eljárásnak nincsen helye. Nem rendelhető el kényszertörlési eljárás a cég fizetésképtelenségét megállapító határozat meghozatala után illetve akkor ha büntetőügyben eljáró hatóság értesítése alapján a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. 4.2. A kényszertörlési eljárás befejezése és következménye A kényszertörlési eljárás alá vont cég vagyonával kapcsolatos információ, illetve hitelezők hiányában a cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből. A vezető tiszségviselőt és az egyedüli, valamint többségi befolyással rendelkező tagot a cégbíróság eltiltja. A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében ugyanis a törlést követő öt évig a törölt cég vezető tisztségviselője nem lehet sem más gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, sem kizárólagos vagy többségi befolyással bíró tag. A törölt cég kizárólagos vagy többségi befolyással bíró tagja sem lehet a törlést követő öt évig más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyással bíró tagja, illetve vezető tisztségviselője.
Budapest, 2012. június Dr. Zatik Levente
Felhasznált irodalom: Dr. Nochta Tibor: Társasági jog Dialóg Campus Kiadó, 2011. Dr. Juhász László: Egyes nemperes eljárások 2009. Dr. Fézer Tamás-Dr. Károlyi Géza-Dr. Petkó Mihály-Dr. Törő Emese: A kereskedelmi jog alanyai Cégek és civil szervezetek joga Kiadó: Dr. Fézer Tamás, 2012. Kusper Erika: A felszámolás gyakorlata e-könyv, kiadó: adooktatas.hu, 2009. 1991. évi XLIX törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról