A gazdaság rövid távon. Gazdasági ingadozások. A makroökonómia időhorizontjának jelentősége

UniversitätMiskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Institut für Wirtschaftstheorie Intézet

A gazdaság rövid távon Gazdasági ingadozások


BEVEZETÉS A GAZDASÁGI INGADOZÁSOK ELMÉLETÉBE

A gazdasági ingadozások visszatérő problémát jelentenek a közgazdászoknak és a gazdaságpolitikusoknak. A közgazdászok kö dá k üzleti ü l ti ciklusnak ikl k nevezik ik a kibocsátás és a foglalkoztatás ingadozásait. Bár az elnevezés arra utal, hogy ezek az ingadozások rendszeresek és kiszámíthatóak, mégsem ez a helyzet. A recessziók ugyanannyira rendszertelenek, amennyire megszokottak.


A makroökonómia időhorizontjának jelentősége • Rövid távon sok ár „megragad” egy bizonyos adott szinten. • Hosszú távon az árak rugalmasak, reagálnak a kereslet és kínálat változásaira. • Mivel az árak másként viselkednek rövid távon, távon és másként hosszú távon, a gazdaságpolitikai lépések különböző időtávokon más és más hatásokkal járnak.

1


Az aggregált kereslet és kínálat modellje A modell segítségével tanulmányozhatjuk, mi határozza meg az aggregált árszínvonalat és az aggregált kibocsátás szintjét. A modell egyúttal arra is alkalmas, hogy összehasonlítsuk a gazdaság rövid távú és hosszú távú viselkedését viselkedését. Noha az aggregált kereslet és kínálat modellje hasonlít egyetlen termék keresletének és kínálatának modelljéhez, az analógia nem tökéletes. Egy termék kereslet-kínálati modellje csupán egy nagy gazdaság egyetlen termékét vizsgálja. Ezzel szemben az aggregált kereslet és kínálat modellje olyan összetett modell, amely magában foglalja a piacok közötti kölcsönhatásokat is.


Aggregált kereslet Definíció: Aggregált keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az aggregált árszínvonal közötti összefüggést nevezzük. Másként fogalmazva: az aggregált keresleti görbe arról tájékoztat, hogy az emberek mennyi terméket és szolgáltatást kívánnak vásárolni adott árszínvonal mellett. A pénz mennyiségi elmélete szerint: MV = PY M/P=(M/P)d = kY


Aggregált kereslet P

AD Y

2


Az aggregált keresleti görbe eltolódása Az aggregált keresleti görbe adott pénzkínálat melletti összefüggést mutat. Más szavakkal: P és Y lehetséges kombinációit adja meg M adott értéke mellett. Ha a pénzkínálat változik, akkor P és Y lehetséges kombinációi is változnak, vagyis az aggregált keresleti görbe eltolódik: • Mi történik, történik ha a központi bank növeli a pénzkínálatot? A mennyiségi egyenlet szerint ekkor PY is nő. Adott árszínvonal mellett a kibocsátás értéke nagyobb, illetve adott kibocsátás mellett az árszínvonal magasabb, az aggregált keresleti görbe kifelé tolódik. • A pénzkínálat ingadozása nem egyedüli oka az aggregált kereslet változásainak. Ha a pénzkínálat változatlan is, az aggregált keresleti görbe a pénz forgási sebességének változása miatt eltolódik.


Az aggregált keresleti görbe befelé tolódása P A pénzkínálat csökkenése

AD1 AD2 Y


Az aggregált keresleti görbe kifelé tolódása P A pénzkínálat növelése

AD2 AD1 Y

3


Aggregált kínálat • Definíció: Aggregált kínálatnak (AS) a termékek és szolgáltatások kínált mennyisége és az árszínvonal közötti összefüggést nevezzük. • Mivel az árak hosszú távon rugalmasak, rövid távon pedig ragadósak, az összefüggés a vizsgált időszak hosszától is függ. függ • Két aggregált kínálati görbét kell megkülönböztetnünk, a hosszú távú aggregált kínálati görbét (LRAS) és a rövid távú aggregált kínálati görbét (SRAS). Át kell ugyanakkor tekintenünk a rövid távból a hosszú távba való átmenetet is.


Hosszú táv: a függőleges aggregált kínálati görbe Mivel a gazdaság hosszú távú működését a klasszikus modell írja le, a hosszú távú aggregált kínálati görbét a klasszikus modellből vezetjük le. A kibocsátás szintjét a tőke és a munka adott szintje és a rendelkezésre álló technológia határozza meg. Ezt h tá E t az alábbi lábbi formában f áb fejezzük f j ük ki: ki

Y = f (K, L) = Y A klasszikus modell szerint a kibocsátás nem függ az árszínvonaltól. Jelezve, hogy a kibocsátás minden árszínvonal mellett ugyanakkora, függőleges aggregált kínálati görbét rajzolunk.


A hosszú távú aggregált kínálati görbe P

LRAS

Y = F(K, L) = Y

Y

4


Az aggregált kereslet eltolódása hosszú távon P

LRAS

A B

Y

AD1 AD2 Y


Az aggregált kereslet csökkenése Ha az aggregált kínálati görbe függőleges, akkor az aggregált kereslet változásai az árakra hatnak, de a kibocsátásra nem. Ha például a pénzkínálat csökken, az aggregált keresleti görbe befelé tolódik. A gazdaság az aggregált kereslet és aggregált kínálat korábbi metszéspontjából (A) az új metszéspontba (B) kerül. Az aggregált kereslet eltolódása csak az árakat érinti. A függőleges aggregált kínálati görbe megfelel a klasszikus dichotómia elvének, mivel arra utal, hogy a kibocsátás szintje független a pénzkínálattól. A kibocsátás hosszú távú szintjét a teljes foglalkoztatottság melletti kibocsátásnak vagy a kibocsátás természetes szintjének nevezzük. Ez a kibocsátás azon szintje, amely mellett minden gazdasági erőforrást felhasználnak.


Rövid táv: a vízszintes aggregált kínálati görbe Rövid távon az árak egy része ragadós, ezért nem alkalmazkodik a kereslet változásaihoz. Az ármerevség következménye az, hogy a rövid távú aggregált kínálati görbe nem függőleges. Tekintsük azt a szélsőséges példát, hogy minden vállalat kibocsátott árjegyzéket, és költséges volna számukra újakat nyomtatni. Így minden ár a korábban meghatározott szinten marad. A vállalatok készek annyit eladni ezeken az árakon, amennyit a vásárlók hajlandóak megvenni, és mindig a keresett mennyiség termeléséhez szükséges munkát fognak igénybe venni. Mivel az árszínvonal adott, ezt az esetet vízszintes aggregált kínálati görbe jellemzi.

5


A rövid távú aggregált kínálati görbe P

SRAS

Y


A keresleti görbe eltolódása P

B

A

SRAS AD1 AD2 Y


A keresleti görbe lefelé tolódása A pénzkínálat csökkenésének hatására a keresleti görbe lefelé tolódik. A gazdaság egyensúlyi pontja A pontból B pontba kerül. Mivel az aggregált kínálati görbe rövid távon vízszintes, az aggregált kereslet csökkenése csökkenti a kibocsátást, kibocsátást vagyis recesszió alakul ki.

6


A rövid távtól a hosszú távig Rövid időszakot vizsgálva az árak ragadósak, az aggregált kínálati görbe lapos, az aggregált kereslet változásai pedig hatnak a kibocsátásra. Hosszú időszakot tekintve az árak rugalmasak, rugalmasak az aggregált kínálati görbe függőleges, és az aggregált kereslet változásai csak az árszínvonalra hatnak. Az aggregált kereslet változásának tehát különböző időtávokat vizsgálva különböző hatásai vannak.


Hosszú távú egyensúly P

LRAS

SRAS AD

Y

Y


A pénzkínálat csökkenése Tegyük most fel, hogy a központi bank csökkenti a pénzkínálatot, és az aggregált kereslet lefelé tolódik. Rövid távon merevek az árak, úgyhogy a gazdaság az A pontból a B pontba kerül. A kibocsátás és a foglalkoztatás a természetesnek megfelelő szint alá csökken, ami a gazdaság recesszióját jelenti. A árak Az á k és é bérek bé k az alacsony l k keresletre l t reagálva ál idő l idővel csökkenni kezdenek. Az árszínvonal fokozatos csökkenésének hatására a gazdaság az aggregált keresleti görbe mentén lefelé halad a C pontba, ami az új hosszú távú egyensúlyi pont. Az új hosszú távú egyensúlyi pontban (C) a kibocsátás és a foglalkoztatottság visszaáll természetes szintjére, de az árak alacsonyabbak, mint a régi hosszú távú egyensúlyi pontban (A).

7


Az aggregált kereslet csökkenése LRAS

Hosszú távon

P

B

A C

Rövid távon

SRAS AD1 AD2

Y

Y


Stabilizációs politika A gazdaság ingadozásait teljes mértékben az aggregált kereslet és az aggregált kínálat változásai okozzák. A közgazdászok sokkhatásoknak nevezik e görbék exogén változásait. A sokkhatások megtörik a gazdasági jólétet, mert eltérítik a kibocsátást és a foglalkoztatást természetes szintjüktől. Az aggregált kereslet és kínálat modellje bemutatja, hogyan gy vezetnek a sokkhatások g gazdasági g ingadozásokhoz. g A modell arra is alkalmas, hogy értékelni tudjuk, mennyire képes a gazdaságpolitika reagálni a sokkhatásokra, ha csökkenteni kívánja az ingadozásokat. A stabilizációs politika olyan állami célkitűzés, amely arra irányul, hogy a kibocsátást és a foglalkoztatást a természetes szinten tartsa. Mivel a pénzkínálatnak erős az aggregált keresletre gyakorolt hatása, a monetáris politika a stabilizációs irányelv fontos alkotóeleme.


Keresleti sokkok Egy az aggregált keresletet érintő sokkhatás: A bank autómaták számának emelkedése, ami csökkenti a pénzkeresletet. Ez a csökkenés a pénz forgási sebességének a növekedésével egyenértékű. Ezt beláthatjuk, ha felidézzük, hogy: M/P = kY, kY ahol k = 1/V. A reálpénzállomány csökkenése a kibocsátás adott szintje mellett k csökkenését és V növekedését jelenti. Mivel az automaták bevezetése lehetővé teszi, hogy az emberek kevesebb pénzt tartsanak pénztárcáikban, a pénz gyorsabban forog. Vagyis mivel az emberek gyakrabban pénzhez juthatnak, kevesebb idő telik el egy dollár megszerzése és elköltése között. A forgási sebesség tehát nő.

8


Az aggregált keresletet érő sokkhatások LRAS

P

Hosszú távvú

C A

B

SRAS

AD2 AD1

Y

Rövid távú

Y


A keresleti sokkokra adott gazdaságpolitikai válaszok Csökkentheti a pénzkínálatot, hogy ellensúlyozza a forgási sebesség növekedését. A forgási sebesség változásának ellensúlyozása y stabilizálhatja j az aggregált keresletet. A központi bank tehát csökkentheti vagy esetleg kiküszöbölheti a kibocsátást érintő keresletoldali sokkhatást, ha megfelelően szabályozza a pénzkínálatot.


Az aggregált kínálatot érő sokkhatások 1. Az aggregált kínálatot érő sokkhatások - ahogyan az aggregált keresletet érők is - gazdasági ingadozásokhoz vezethetnek. A kínálati sokkhatások azok, amelyek a termékek és szolgáltatások előállítási költségeit és ennek következtében a vállalatok által megszabott árakat érintik. érintik Mivel a kínálati sokkhatások közvetlenül érintik az árszínvonalat, néha ársokkoknak is nevezik őket.

9


Az aggregált kínálatot érő sokkhatások 2. •Az aszály tönkreteszi a termést - az élelmiszer-kínálat csökkenése felhajtja az élelmiszerárakat. •Egy új környezetvédelmi törvény a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére kötelezi a vállalatokat - a vállalatok magasabb árakkal a vevőkre hárítják a felmerülő többletköltséget. •A szakszervezetek követeléseinek erősödése - emelkedik a szakszervezeti munkások bére s ezáltal az általuk előállított termékek ára. •Nemzetközi olajkartell létrehozása - a verseny korlátozása miatt a nagy olajtermelők növelhetik az olaj világpiaci árát.


Kedvezőtlen kínálati sokkhatás P

LRAS SRAS2

B A

SRAS1 AD

Y

Y


Stagfláció Stagfláció= Stagnálás (csökkenő kibocsátás)+Infláció (növekvő árak)

10


Gazdaságpolitikai ajánlások Ebben az esetben két lehetőség van a gazdaságpolitikának: •Az egyik az aggregált kereslet szinten tartása. Ebben az esetben a kibocsátás és a foglalkoztatás alacsonyabb a természetes szintnél. Az árak végül csökkenni fognak, hogy a teljes foglalkoztatás és a korábbi árszínvonal visszaállhasson (A pont). E döntés ára azonban fájdalmas recesszió. A másik lehetőség az aggregált kereslet növelése annak érdekében, hogy a •A gazdaság minél hamarabb a természetes kibocsátás szintjére jusson. Ha az aggregált kereslet növelése az aggregált kínálatot érő sokkhatással párhuzamosan megy végbe, akkor a gazdaság az A pontból rögtön a C pontba jut. Ebben az esetben a központi bank alkalmazkodik a kínálati sokkhatáshoz. E választás hátránya - természetesen - a tartósan magas árszínvonal. Arra, hogy az aggregált keresletet úgy alakítsuk, hogy a teljes foglalkoztatás is fennmaradjon, és az árszínvonal is stabil legyen, nincs lehetőség.


Alkalmazkodás a kedvezőtlen kínálati sokkhatáshoz

P

LRAS

C

SRAS2

A

SRAS1

B

AD1

Y

AD2 Y

11

A gazdaság rövid távon. Gazdasági ingadozások. A makroökonómia időhorizontjának jelentősége

Recommend Documents