Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség H-1135 Budapest, Zsinór utca 8-12. : 1555 Budapest, Pf.: 3. Tel: (36-1) 459-2371 Fax: (36-1) 459-2372 e-mail:
[email protected]
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatója a téli időjárás veszélyeiről A téli időjárási viszonyok között az egyik legnagyobb kihívást a fővárosi közúti és közösségi közlekedés zavartalanságának biztosítása jelenti. A közlekedési balesetek megelőzése, felszámolása, a forgalom folyamatosságának biztosítása az erre rendelt szervezetek szoros együttműködését igényli. Igazgatóságunk Műveletirányító Ügyelete állandó kapcsolatot tart a BKK Zrt., a BKV Zrt., a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt. diszpécser szolgálatával, továbbá az Országos Meteorológiai Szolgálattal és a Budapest környéki közutak kezelőivel. A téli időjárás akkor kezelhető eredményesen, ha a fővárosi lakossága is minden tőle telhetőt megtesz a balesetek elkerülése érdekében. Ezért az alábbiakat kérjük a budapesti lakosoktól, a fővárosban közlekedőktől: Csúszós, síkos utakra kell felkészülni. Ennek megfelelően kizárólag a téli útviszonyokra felkészített gépjárművekkel induljanak útnak. Utazás előtt mindenképpen tájékozódjanak a várható időjárási és útviszonyokról, előrejelzésekről az Országos Meteorológiai Szolgálat (www.met.hu) honlapján. A katasztrófavédelem folyamatos tájékoztatást nyújt internetes felületén, így frissülő információ érhető el az FKI (www.fovaros.katasztrofavedelem.hu) és az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (www.katasztrofavedelem.hu) honlapján, valamint a megyei honlapokon. Továbbiakban a katasztrófavédelem az alábbi tanácsokat adja azoknak, akik hosszabb útra indulnak: Az aktuális időjárási körülményekre tekintettel mindenképpen érdemes megfontolni az utazást. Szélsőséges időjárási viszonyok között nem biztonságos az utazás, különösen, ha nagyobb távolságra kell eljutni! Közvetlenül az indulás előtt tájékozódni kell nem csak az indulás helyén, hanem a célállomás körzetében az aktuális időjárási helyzetről. Lehetőleg csak teli tankolt autóval induljon útnak. Ha feltétlenül szükséges útnak indulni, mindig kísérő társsal tegye, és csak abban az esetben, ha meggyőződött róla, hogy úti célját biztonsággal eléri, és a visszautazás feltételei is biztosítottak.
Ha nagyobb távolságot kell gyalogosan megtennie, öltözzön rétegesen, felsőruházata lehetőleg legyen vízhatlan, vigyen magával meleg kávét vagy teát. Gépkocsival csak akkor induljon el, ha feltétlenül szükséges, ha gépjárműve megfelelő műszaki állapotban van, és rendelkezik a biztonságos téli üzemeléshez szükséges felszereléssel (téli gumiabroncsok, hólánc, tartalék üzemanyag, elakadás esetére lapát vagy ásó, homok, stb.). Ebben az esetben sem tanácsos egyedül elindulni. Indulás előtt a gépkocsijában helyezzen el meleg takarót, elektromos kézilámpát, meleg italt, legalább egy napi étkezésre elegendő élelmiszert. Legyen felkészülve, hogy gépkocsija bármikor elakadhat és esetleg csak napok múlva fogják kiszabadítani. Öltözetét úgy állítsa össze, hogy szükség esetén gyalog is képes legyen folytatni útját. Amennyiben hosszabb időt (néhány órát) kénytelen álló gépjárművében tartózkodni, a motor járatásával fűtheti az utasteret, de ne felejtsen el legalább tíz-tizenöt percenként szellőztetni. Az álló jármű utasterébe ugyanis kipufogó gázok szivároghatnak, amelyek súlyos rosszullétet, esetleg halálos balesetet okozhatnak. Alkoholt soha ne fogyasszon a hideg elleni védekezés céljából! Kezdeti élénkítő hatása után csökkenti a fizikai teljesítőképességet, fáradságot, bágyadtságot okoz, illetve csökkenti a helyzetfelismerő- és ítélőképességet, amely ilyen helyzetben életveszélyes lehet.
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség H-1135 Budapest, Zsinór utca 8-12. : 1555 Budapest, Pf.: 3. Tel: (36-1) 459-2371 Fax: (36-1) 459-2372 e-mail:
[email protected]
Az Észak-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség tájékoztatója a téli időjárás veszélyeiről, ezen belül is a tüzelő- és fűtőberendezések biztonságos használatáról, valamint az épületeken kialakuló jégcsapok veszélyeiről
Tüzelő- és fűtő berendezések biztonságos használata Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelőberendezést használjunk! Beüzemelést, javítást bízzuk szakemberre! Rendszeresen (minden évben, lehetőleg a fűtési szezon megkezdése előtt) ellenőriztessük kéményünk és gázkészülékeink állapotát! Ne tároljunk tűzveszélyes folyadékot, éghető anyagot a kazán/fűtőtest közelében! A kazán környezetét tartsuk tisztán, éghető anyagtól mentesen! A tüzelőanyagot ne tároljuk a kazán közvetlen környezetében! Ügyeljünk arra, hogy a kazán füstcsöve, kéménye se okozhasson tüzet, tartsunk megfelelő távolságot! A tüzelőberendezés füstcsöve legyen fémbilinccsel a falhoz rögzítve, ne tudjon szétcsúszni, kiesni a helyéről! Ügyeljünk arra is, hogy a vízkör elmenő, és visszatérő szelepe a fűtés alkalmával nyitva legyen! A nem állandóan lakott épületben is figyeljünk arra, hogy egy minimális, temperáló fűtés biztosítva legyen annak érdekében, hogy a vízkör vezetékeinek elfagyását, ezáltal a fűtőberendezés károsodását elkerüljük. Áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik! Ilyen esetben a tüzelést ne folytassuk, tartsunk készenlétben nem éghető anyagú edényt, és lapátot (pl. fémvödör, kis szeneslapát), amelyekkel ki tudjuk szedni a parazsat a kazánból, és biztonságosan kivihetjük olyan helyre, ahol azután eloltható. Ha elmegyünk otthonról, ne rakjuk meg a kazánt, mert ha áramszünet lesz, a keringetés megszűntével a víz felforr a kazánban, és az felhasadhat, felrobbanhat! Fatüzelésű kandalló előtt ne szárítsunk mosott ruhát! A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánok, kandallók nyílt égésterűek, tehát a működéshez
szükséges oxigént a környezetükből nyerik! Ha a tüzelőberendezés a lakásban van, ügyeljünk arra, hogy mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő! A korszerű, jól záró, hőszigetelt ablakok beépítése során gondoljunk arra, hogy lakásunk megfelelő légutánpótlása, szellőztetése biztosítva legyen! A szellőző nyílásokat semmilyen esetben sem szabd eltömni, elzárni, és szabad keresztmetszetüket időszakonként ellenőrizni kell. Így akadályozhatók meg a szén-monoxid-mérgezések, és a tökéletlen égés látható nyomai, a koromlerakódások a falon. Ajánljuk riasztó berendezések felszerelését, hiszen ezek a készülékek azonnal jelzik a szén-monoxid-koncentráció emelkedését. A szén-monoxiddal kapcsolatos súlyos balesetek igen gyakran éjszaka történnek, amikor a gáz hatásának kitett ember alszik. A CO riasztó készülékek azonban olyan hangos jelzést adnak, hogy az álmából is felriasztja az embert. A szén-monoxid érzékelők közül olyan típusút kell választani, amely az EN 50 291 vizsgálati szabványnak megfelelő.
A szén-monoxid-mérgezés az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amelyet legtöbbször a nem megfelelő műszaki állapotú, vagy a helytelenül használt tüzelőberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázszárító, gázkazán, gáz vízmelegítő vagy vegyes tüzelésű kazán okozza. A szénvegyületek tökéletlen égése során képződő színtelen, szagtalan gáz valamely rendellenesség miatt a lakótérbe kerül, és megmérgezi az ott tartózkodókat. A szén-monoxid rendkívül agresszív, mérges gáz. Belélegezve a tüdőn át a vérbe kerül, ahol kétszázötvenszer intenzívebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, vagyis megakadályozza az oxigénfelvételt. Ha indokolatlan fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenésének tüneteit észleli az ember, szén-monoxid mérgezésre lehet gyanakodni. A gázkészüléket azonnal el kell zárni, és ki kell szellőztetni a lakást. Tiszta levegőn a vérben lekötött szénmonoxidnak mintegy fele egy óra alatt távozik. Vagyis ha a mérgezést szenvedett ember elhagyja a szén-monoxiddal telített helyiséget, enyhülnek a tünetek.
Jégcsapveszélyek Nagy veszélyt jelentenek ilyenkor télvíz idején a járókelőkre a jégcsapok, hiszen a leeső nagyra nőtt jeges lándzsák komoly sérüléseket is okozhatnak. A jéggel nem csak a tavakon, vizeken kell vigyázni, de jó, ha az ereszekről gyilkos lándzsaként lógó jégcsapokra is ügyelünk. Ezeknek a veszélyeknek nem csak az emberek vannak kitéve, hanem például az ott parkoló gépjárművekben is súlyos károk keletkezhetnek. Az ingatlanok, üzletek, vendéglátó ipari egységek, árusítóhelyek és társasházak előtt lévő járdaszakaszok folyamatos tisztántartásáról, az átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől való megtisztításáról, a síkos járdaszakaszok hintéséről, sózásáról a tulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni. Rendelet írja elő, hogy kötelezettségük figyelmeztetni táblákkal, feliratokkal a járókelőket, a parkoló autósokat a veszélyes, lelógó jégcsapokról, tetőről lecsúszó hótömegről.
A jégcsapokat el kell távolítani, mert baleset vagy károkozás esetén felelősségre vonható az ingatlan tulajdonosa. Ugyanez vonatkozik a tetőről lezúduló hóra és a csúszós járda okozta esetleges balesetekre is. Az épületek tetején felgyülemlett vastag hó olvadásakor, adott esetben nagy tömegben megcsúszik, és a járdára ömlik. Hasonló helyzet alakul ki, amikor az olvadó hó gyakran karvastagságú, 50-100 cm-es hosszúságú jégcsapokká alakul. A nappali pluszok és az éjjeli mínuszok kimondottan a jégképződésnek kedveznek.
Észak-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Kéménytűz, füst és szén-monoxid-mérgezés – mindez megelőzhető A szén-monoxid-mérgezés az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amelyet legtöbbször a nem megfelelő műszaki állapotú, vagy a helytelenül használt tüzelőberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázszárító, gázkazán, gáz vízmelegítő vagy vegyes tüzelésű kazán okozza. A szénvegyületek tökéletlen égése során képződő színtelen, szagtalan gáz valamely rendellenesség miatt a lakótérbe kerül, és megmérgezi az ott tartózkodókat. A szén-monoxid rendkívül agresszív, mérges gáz. Belélegezve a tüdőn át a vérbe kerül, ahol kétszázötvenszer intenzívebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, vagyis megakadályozza az oxigénfelvételt.
A tragédiák és balesetek azonban odafigyeléssel, öngondoskodással megelőzhetőek! A legfontosabb, hogy az állampolgárok minden fűtési szezon előtt ellenőriztessék a tüzelő- és fűtőberendezések illetve a kémények műszaki állapotát, karbantartottságát – ezzel máris fontos lépést tesznek saját biztonságuk érdekében. Tehát a balesetek megelőzése érdekében különös gondot kell fordítani a kémények karbantartására is, hiszen a tragédiák gyakori okai a nem megfelelően működő kémények. Budapest területén több tízezer lakásba nem tudott bejutni a kéményseprő, annak érdekében, hogy az égéstermék-elvezető időszakos felülvizsgálatát, ellenőrzését elvégezhesse. Ezeknek az ingatlanoknak tulajdonosával, használójával szemben szükség esetén a tűzvédelmi hatóság eljárást kezdeményez. A kéményseprő-ipari közszolgáltató vizsgálatai során 1600 ingatlan égéstermék-elvezetőjével kapcsolatban állapítottak meg a kéményseprők közvetlen élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetést, ezekben az esetekben értesítették a területileg illetékes tűzvédelmi hatóságot, amely haladéktalanul megtiltotta az égéstermék-elvezető további használatát a hiányosság megszüntetéséig, illetve annak a hatóság felé történő igazolásáig. Az ellenőrzést szakemberre kell bízni, aki a műszaki biztonsági felülvizsgálat elvégzésére is jogosult. Fontos az is, hogy azokat a helyiségeket, amelyekben a tüzelőberendezések találhatóak, rendszeresen szellőztessék, így is megakadályozható a mérgező gázok felhalmozódása. A szellőző nyílásokat semmilyen esetben sem szabad eltömni, elzárni, és szabad keresztmetszetüket időszakonként ellenőrizni kell. Tudnivaló, hogy a szén-monoxid már rendkívül alacsony koncentrációban mérgező. Ha a levegőben a koncentrációja eléri az egy százalékot, gyakorlatilag másodpercek alatt bekövetkezik az eszméletvesztés, majd a halál. A védekezés egyik legfontosabb biztosítéka a szén-monoxid-érzékelő, ugyanis a színtelen, szagtalan, a levegőnél szinte alig könnyebb, nem irritáló gázt az ember nem érzi, de egy pár ezer forintos beruházással biztonságossá teheti lakását. Igazgatóságunk nyomatékosan ajánlja ezen riasztó berendezések felszerelését, hiszen
ezek a készülékek azonnal jelzik a szén-monoxid-koncentráció emelkedését. A szénmonoxiddal kapcsolatos súlyos balesetek igen gyakran éjszaka történnek, amikor a gáz hatásának kitett ember alszik. A CO riasztó készülékek azonban olyan hangos jelzést adnak, hogy az álmából is felriasztja az embert. A szén-monoxid érzékelők közül olyan típusút kell választani, amely az EN 50 291 vizsgálati szabványnak megfelelő. Ha indokolatlan fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenésének tüneteit észleli az ember, szén-monoxid mérgezésre lehet gyanakodni. A gázkészüléket azonnal el kell zárni, és ki kell szellőztetni a lakást. Tiszta levegőn a vérben lekötött szénmonoxidnak mintegy fele egy óra alatt távozik. Vagyis ha a mérgezést szenvedett ember elhagyja a szén-monoxiddal telített helyiséget, enyhülnek a tünetek. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a lakosság figyelmét, hogy gázüzemű vagy vegyes tüzelésű fűtési technikák esetén fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az új típusú nyílászárók megfelelő szellőzőnyílással legyenek ellátva. Fontos, hogy a szellőzőnyílásokat szakember szerelje be. Régebbi típusú nyílászárók esetén felülvizsgálatot, ellenőrzést érdemes végeztetni. Ez különösen fontos azoknál az ingatlanoknál, ahol konyhai elszívó berendezés működik. Ugyanis a konyhai elszívó képes a kéményből az égésterméket „visszaszívni” a lakótérbe. Ha azonban szabadok a szellőző nyílások, ez a depresszió nem következhet be. Legfontosabb tanácsok: Rendszeresen ellenőriztesse a kéményeket, a kazánokat, kályhákat, ezeket szakemberrel szereltesse be, vizsgáltassa felül! Szerezzen be szén-monoxid-érzékelő jelzőkészüléket, amely a mérgezés veszélyére figyelmezteti Önt! Ügyeljen arra, hogy a szellőzőnyílások mindig szabadon maradjanak! Rendszeresen szellőztesse a tüzelő- fűtőberendezések helyiségeit! Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
