A Funkcionális Tervezési Módszertan Alkalmazásának Lehetőségei a Vállalati Oktatástervezés Folyamatában

A Funkcionális Tervezési Módszertan Alkalmazásának Lehetőségei a Vállalati Oktatástervezés Folyamatában Létray Zoltán Széchenyi István Egyetem Műszaki Tanárképző Tanszék [email protected] 1. BEVEZETÉS A szakképzés-pedagógiai kutatások eddig szinte kizárólag az iskolarendszerű képzés területére korlátozódtak. Az iskolarendszeren kívül, a vállalatoknál megvalósuló oktatásnak, ugyanakkor számos olyan sajátossága van, amelyet a gyorsan változó gazdasági, technológiai világ közvetlen kihívásai határoznak meg. A képzés humánerőforrás fejlesztésként történő értelmezése markánsan rávilágít a két dimenzió alapvető különbözőségére. Az iskolarendszeren kívül primer módon érvényesülnek a gazdasági, a termelési érdekek. A HR fejlesztés befektetésként történő értelmezése pedig a hatékonyság és gazdaságosság kritériumait helyezi olyan nyersen előtérbe, ami az iskolák világában ismeretlen. Ilyen közegben és ilyen kritériumok, elvárások között kell a vállalati oktatást (betanítás, képzés, továbbképzés, átképzés, specializáció stb.) komplex folyamatként értelmezni, amelyben pedagógiai, gazdasági és technológiai törvényszerűségek egyaránt érvényesülnek. A képzés tervezése (céljainak, követelményeinek, tartalmának és formáinak meghatározása), megvalósítása, ellenőrzése és értékelése a gazdasági tervezésbe, és a realizálási folyamatba integráltan történik. Előadásunkban bemutatjuk a vállalati oktatás tervezésével kapcsolatos kutatásaink egyik területét. Vizsgálódásaink olyan modellezési módszerek, technikák elemzésére és bevezetésére irányulnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalati oktatás tervezésének folyamatát rendszerszemléletű megközelítéssel, lehetőleg minél egzaktabb és a finom struktúrát is feltáró modellezési eszközrendszerrel ragadjuk meg. Ez biztosítja, hogy a tervezésben érintett különböző diszciplínák (műszaki technológiák, információtechnológia, közgazdaságtan, személyügy, informatika, vállalatszervezés, rendszerszervezés, minőségbiztosítás és szakképzéspedagógia) aspektusai egy közös modellben, integrálva jelenjenek meg. A kutatásunk tárgyát képező vállalati oktatástervezési modell elsősorban a vállalati oktatási szakemberek felkészítése során használható. Sajátos oktatói, oktatás tervezői kompetenciájuk kialakításában integráltan kell jelen lennie a szakmai, közgazdasági, pedagógiai és más diszciplínáknak. Ez a feltétele annak, hogy a humánerőforrás fejlesztés során a gazdaságban elvárt hatékonysággal, gazdaságossággal és minőségben oldják meg feladataikat. A komplex modell alkalmazása elősegítheti, hogy az esetleg heterogén összetételű tervező team tagjai saját szakterületük szempontrendszerén túl közösen érvényre juttathassák a társdiszciplínák, így a pedagógia követelményrendszerét is. A modell alapul szolgálhat a szakképzés pedagógia korábbi kereteinek kibővítéséhez, amelyek ma még sokszor csak a pedagógiát és az adott szakmát, tudományterületet foglalják egybe. A kutatás eredményeképpen az informatika, a gazdaságtudomány, vállalatszervezés, rendszerszervezés stb. elemei is a tervezési metodika integráns részeivé válhatnak. Ez biztosíthatja, hogy az oktatástervezés jobban figyelembe veszi a vállalkozások sajátos működését, széles körben elfogadtathatja azt a tételt, hogy a vállalati oktatás beruházás, amely gazdasági eredményben (és remélhetőleg gazdasági mutatókkal is mérhető eredményben) térül meg.

2. A KUTATÁS AKTUALITÁSA A nemzetközi szakirodalom elemzése és gyakorlati tapasztalataink egyaránt azt mutatják, hogy a vállalati oktatás problémakörének tudományos igényű feldolgozása terén még sok feladat vár a kutatókra. (Alex, 1996)1 A kutatásra és az eredmények hasznosítására azért is nagy szükség van, mert az emberi erőforrás biztosításán, fejlesztésén keresztül a vállalati oktatás a termelés egyik legfontosabb tényezőjévé, „bemeneti” feltételévé válik, így jelentősen hozzájárul a termelés hatékonyságának és gazdaságosságának növekedéséhez: egyrészt tehát az oktatás közvetlen termelési tényezőt jelent, másrészt pedig a megfelelő humán erőforrás biztosítása révén fejti ki hatását. Ezért szükséges tehát, hogy feltárjuk azokat a sajátos törvényszerűségeket, amelyek a vállalati oktatást jellemzik. A humánerőforrás-fejlesztés szerteágazó feladatainak tervezésekor vállalati keretek között az egyik legfontosabb feladatot az oktatás tervezése jelenti. Az iskolarendszerű szakképzés keretei között felkészített munkavállalók szakmai ismeretei, a munkavégzéshez szükséges kompetenciák rendszere általában nem felel meg maradéktalanul a munkatevékenység által meghatározott követelményeknek. Különösen így van ez azokban az un. húzó iparágakban – pl. járműgyártás – ahol a technológia, a megmunkáló, szerelő, karbantartó berendezések (hardver és szoftver komponenseket is beleértve) állandóan és egyre gyorsuló ütemben változnak. A szakképzés kínálata és a gazdaság igényei közötti ellentmondások permanensen újratermelődnek. A vállalatoknak a saját és a munkaerőpiacról felvett dolgozóik és a gazdasági tervekben megfogalmazott feladatok HR szükségletei között folyamatos összhangot kell biztosítani. Ennek legfontosabb eszköze a vállalati oktatás. A vállalati oktatás tervezése tágabb értelemben magába foglalja a technológia, a munkaszervezés, a munkafeladatok műszaki-szakmai tartalma által meghatározott oktatási célok kitűzését, a betanítási, képzési követelmények részletes kidolgozását, a munkaerő előzetes felkészültségének felmérését, a felkészítő képzés tanfolyamainak (kurzusainak) megtervezését (ill. kiválasztását), az oktatás és a folyamatos ellenőrzés-értékelés megszervezését, valamint a minőségbiztosítást. Ezek a feladatok egy pedagógiailag is megalapozott, jól áttekinthető, hatékonyan bevethető, a változásokhoz megfelelően idomulni tudó oktatás-tervezési rendszert feltételeznek. A tervezés pedagógiai háttérének erősítése azért is rendkívül lényeges, mert a pedagógiai hatékonyság és gazdaságosság a termelésben közvetlenül gazdasági hatékonyság és gazdaságosság növelő tényező. A vállalati oktatási rendszert működtető emberi erőforrás fejlesztő (személyügyi és oktatási) szakemberek, műszaki pedagógus munkatársak felkészítéséhez azonban tapasztalataink szerint ma még nem állnak maradéktalanul rendelkezésre a pedagógiailag is átgondolt és felépített képzési modellek. Ezen a területen tehát nagy szükség mutatkozik a szakképzési kutatásokra, amelyek fő irányait helyesen megválasztva, megfelelő feltételeket teremtve biztosíthatóvá válik a gazdaság és a szakképzés dinamikus összhangja (Szekeres, 1998)2. Az idézett munkában megfogalmazott feladatok közül a jelen dolgozatban bemutatott kutatás szempontjából különösen hármat tekintünk iránymutatónak: •

Ki kell alakítani a vállalatok humánerőforrás gazdálkodással, fejlesztéssel foglalkozó részlegei és a szakképzési kutatóhelyek közötti együttműködés formáit és módszereit;

•

A szakképzés komplex problémáinak megoldására új, sajátos kutatási módszereket kell kifejleszteni és alkalmazni;

1

Alex László: A szakképzéskutatás fő területei a 70-es évektől napjainkig. Szakképzési Szemle, 12.évf. No.1., 1996. 17-32. p. 2

Szekeres Tamás: A szakképzés és gazdaság kapcsolata, kölcsönhatása. BMGE, Habilitációs előadás, 1998.

2

•

A műszaki pedagógusokat képző intézményeknek és a vállalati oktatás kutatásával foglalkozó műhelyeknek működő kapcsolatokat kell kiépíteni a műszaki és gazdasági kutatási-fejlesztési szférával.

Benedek András (Benedek, 2001)3 elemzi az új technológiák szakképzésben való megjelenésének és rendszerszerű elterjedésének kérdését. Rámutat arra, hogy a nyitott szakképzés lényeges mozzanatai a képzésben résztvevők számára kibővítik a “mozgásteret”. Eszerint a nyitott szakképzés jellemzői: •

időben és térben jelentős megkötöttségek nélküli,

•

módszertanilag igényesen kidolgozott információhordozókkal felszerelt,

•

a tananyag hálózatokon, Interneten keresztül elérhető,

•

diverzifikáció a képzési-tanulási módszerekben.

Mindez a mai pedagógiai gyakorlatban szokásost messze meghaladó igényességű tervezéstszervezést feltételez, és csak akkor biztosítható, ha a pedagógiai tervezésben egy paradigmaváltás következik be. E célok megvalósítása érdekében kiindulásképpen megvizsgáltuk a vállalati oktatás tervezésének ma ismert és használt módszereit és a nemzetközi szakirodalom tükrében azt állapíthattuk meg, hogy a vállalati keretek között folyó oktatás-képzés tervezése a pedagógiai kutatás elhanyagolt területe, holott nagy szükség volna az áttekintő és a részleteket is elemző tanulmányokra, mivel itt a tervezés egészen mást jelent, mint az iskolarendszerű oktatás keretei között. Főleg a termelés alacsonyabb fokain dolgozók betanítása, átképzése terén sajátos, mivel minél alacsonyabb a résztvevők előképzettsége, a képzés előkészítésére, megszervezésére és irányítására – fordított arányosan – annál több energiát kell fordítani (Szekeres-Heuser, 1992)4. Régóta megfigyelhető viszont az a törekvés, hogy egy vállalat termelésének, gazdasági-üzleti és HR tevékenységének megtervezését a képzési rendszer megtervezésével együtt kell végrehajtani, azaz a vállalati szakképzési- és továbbképzési tervezési rendszer a vállalati tervezési rendszer integráns részévé válik. (Szekeres, 1989)5. Ebbe az irányba mutatnak, és a nemzetközi kutatómunkában manapság egyre nagyobb teret hódítanak a vállalat-integrációval (“Enterprise Integration”) foglakozó kutatások is. A GERAM módszertan (Bernus, 1999)6 pl. jó útmutató lehet arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet megtervezni egy vállalkozást (akár pl. oktatási intézményt vagy tanfolyami rendszert), beleértve azokat az oktatási projekteket is, amelyek a rendelkezésre álló kapacitást és kompetenciákat a lehető leggyorsabban „termékké” – esetünkben vállalati felkészítő tréningekké, a tudáspiacon eladható kurzusokká stb. alakítják. 3. KUTATÁSUNK CÉLJA Kitűzött célunk a vállalati oktatás- tervezés folyamatának pedagógiai aspektusú elemzése a rendszerszemléletű megközelítése eszközrendszerével. Előadásunkban röviden bemutatunk 3

Benedek András: Piacgazdaság és Szakképzés. OM Honlap – Szakképzés – Faliújság, (http://www.om.hu/j44741.html), 2001. 4

Szekeres Tamás - Heuser, Roland: Az üzemi oktatás módszertana. Tankönyvkiadó, 1990. (J-19-640) 64 pp.

5

Szekeres Tamás: Planung von Bildungsmassnahmen in Kombinaten der Ungarischen Volksrepublik. Doktori értekezés, T. Universität „Otto von Guericke”, Magdeburg, 1989. 6

Bernus, Peter: Generalised Enterprise Reference Architecture and Methodology. Version 1.6.3, IFIP–IFAC Task Force, 1999.

3

egy újszerű lehetőséget vállalati oktatástervezési modell kidolgozásához. Ebben a modellben az oktatás-képzés tervezésének lépéseit és feltételrendszerét – azaz e sajátos pedagógiai tevékenység terület lényeges funkcióit és tudáselemeit - a pedagógia eszközrendszerével és terminológiájával reprezentáljuk. A vizsgálathoz célszerűnek láttunk egy olyan megközelítési módszert keresni, amely lehetővé teszi, hogy a modellépítés során több diszciplína (közgazdaság, műszaki tudományok, pedagógia, pszichológia, informatika stb.) feltételrendszerét is figyelembe vegyük. A kiválasztandó módszernek már modellépítési filozófiájában is alkalmasnak kell lennie a multidiszciplináris megközelítésre, és értelmezési tartományának át kell fognia a fent említett diszciplínák mindegyikét. A modellépítés céljára kiválasztott Funkcionális Tervezési Módszertan (FTM) - mint a kutatás segédmódszere - túllépve a folyamatok modellezésében elterjedten használt blokk-diagramos ábrázoláson - a strukturált analízis eszközével lehetővé teszi, hogy a tervezési modellben elegendő részletezettséggel megmutassuk a funkciók egymásra-épülését és információrendszerüket. Célunk annak megalapozása is, hogy a funkcionális tervezéssel készült modellekkel az oktatási szakemberek és a vállalati HR vezetők számára - sajátos nézőpontjukból – könnyen áttekinthetővé, transzparenssé tegyük a vállalati oktatás-képzés tervezésének menetét, ezzel elősegítsük a nyitott szakképzés megvalósulását. 4. FUNKCIONÁLIS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN A PEDAGÓGIAI MODELLÉPÍTÉSBEN A multidiszciplináris oktatástervezési modell létrehozásához kiválasztott segédmódszer meg kell, hogy feleljen a kutatás céljaiban rögzített modellépítési követelményeknek. Az oktatástervezési modell komplexitása miatt a segéd-módszerrel szemben az is követelmény, hogy biztosítsa a szükséges mértékű részletező lebonthatóságot (dekompozíció). Az oktatás tervezésének ma ismert és használatos módszerei a tervezési-szervezési lépéssorozatok, folyamatok megragadásánál döntő többségben a rendszerszemléletű megközelítés klasszikus eszközét, a blokk-diagramos („flow-chart”) ábrázolást használják. Ez a megjelenítés általában megfelelően mutatja a rendszer felső szintű elemeinek nagyvonalú összekapcsolódását, de nem ad lehetőséget a rendszer funkcióinak, adat- és információs kapcsolatainak további részletezésére, finomabb szerkezetük, „belviláguk” megmutatására, a komplex folyamatok dekompozíciójára. A strukturált analízis alkalmazása lehetővé teszi, hogy a modellben az egyes elemi tervezési lépéseknél jól azonosíthatóan, explicit módon az oktatástervező rendelkezésére álljanak a feladat sikeres és hatékony végrehajtásához szükséges pedagógiai ismeret- és tapasztalatelemek. A fentieknek megfelelő metodikával a pedagógia területén még nem találkoztunk, a műszaki életben azonban már léteznek ilyenek. A műszaki folyamatok tervezésére kifejlesztett módszerek pedagógiai folyamatok modellezésére történő alkalmazása azonban csak megfelelő vizsgálatok elvégzése, egyfajta adaptáció mellett lehetséges. Mindenekelőtt tekintettel kell lenni arra, hogy a pedagógiai folyamatok eltérő jellege (sztochasztikus jellemzők, nagyobb számú szabadságfok) miatt az oktatás tervezésének egyes elemeiben, azok specifikumaitól - inkább műszaki vagy éppen inkább társadalomtudományi jellegüktől - függően a kiválasztott módszer alkalmazásának relevancia foka nagyon különböző lehet. Lényeges követelmény mindemellett, hogy a módszer kellően rugalmas és általánosítható legyen. Vizsgálatainkhoz a gépipari integrált gyártórendszerek tervezésére sok éves tudományos kutatómunka során megalkotott és éles ipari körülmények között eredményesen alkalmazott 4

Funkcionális Tervezési Módszertant (FTM) választottuk, amely sikerrel adaptálható a szakképzés tervezése területén jelentkező feladatok megoldásának támogatására. Az adaptált metodika megfelel a pedagógiai törvényszerűségeknek, és az általa támogatott tervezési folyamat elhelyezhető a befogadó környezet gazdasági tevékenységrendszerében. 5. A VÁLLALATI OKTATÁSTERVEZÉS MODELLJÉNEK KIDOLGOZÁSA A vállalati oktatás tervezés modelljének kidolgozásakor tehát a Funkcionális Tervezési Módszertant (FTM), mint segéd-módszert használjuk. A módszer sikerességét, a pedagógiai dimenzióban való hatékony alkalmazhatóságát kutatásunk során – mint láttuk - elsősorban arra a hipotézisre alapozzuk, amely szerint a pedagógiai-képzési folyamatok vizsgálatában, leírásában és modellezésében sikerrel alkalmazható a rendszerszemléletű megközelítés. A modellben a vállalati képzés egyes fontos mozzanatait (pl. a tervezést) - mint komplex, nagybonyolultságú, pedagógiai aspektusú rendszerelemeket – az FTM strukturált dekompozíciós technikájával, egymásra épülő funkcionális modellek felépítményeként jelenítettük meg (Létray, 2002)7. A metodika ajánlása szerint a modelleket a következő három rétegbe rendeztük: •

Rendszer-fejlődési réteg,

•

Funkcionális (működési) réteg és

•

Rendszerspecifikációk (mechanizmusok) rétege.

A modellt sajátos grafikus jelrendszerrel ábrázoltuk. Ez a megközelítés lehetőséget adott a rész-folyamatok, a képzési rendszert megvalósító funkciók egymásra épülésének áttekintésére. A modellépítés során bebizonyosodott, hogy •

Az oktatástervezés feladatai jól leírhatók a funkcionális analízis során használt strukturált dekompozíciós technikával, és hogy

•

a funkciók „felépítmény-szerűen”, jól áttekinthető modell-rétegekbe rendezhetők.

A módszer grafikus jelrendszerének pedagógiai területen való használhatóságát az architekturális modell néhány kiemelt, sarkalatos funkciójának analízise útján demonstráltuk. Ennek az elemzésnek az eredménye aktigramok összefüggő sorozata, u.i. egy aktigramon szereplő funkcióblokkot - az FTM módszer szerint - részletezően tovább analizálhatunk, így a dekompozíciós technika alkalmazásával további aktigramok jönnek létre, ezek együttesen alkotják a fent említett funkcionális felépítményt.

7

Létray, Z. Humánerőforrás-fejlesztés tervezésének pedagógiai összefüggései, Az Oktatás mint Befektetés, Ed. Gocsál Ákos, Pécsi Tudományegyetem, Pedagógia Tanszék, 2002. 191-199. p.

5

Ezeken - a felsőszintű, kiemelt funkciók részletes analízise során létrejött aktigramokon - a pedagógiai tartalmakat hordozó Bemenet-Vezérlés-Kimenet-Mechanizmus („BVKM”) információkat ill. ismeretelemeket (tudás- és tapasztalatelemek) mindig a szóban forgó részfunkciókhoz szorosan kapcsolva jelenítjük meg. Így azok a tervezési lépésekben az adott helyen explicit módon, és teljes körűen rendelkezésre állnak. Az alábbi ábrarészlet, A V állalti Oktatástervezés K ézikönyve

A vállalat stratégiai oktatási terve

A követelményeket rögzítő dokumentumok (a műszaki áll. létszámának és szakmai strukturájának meghatározásához)

A mű szaki állomány felkészü ltségére vonatkozó ú j követelményeket meghatároz

a) mechanizmus allokálás

K övetelmény lista (a vállalati képzési-továbbképzési tanfolyamokra irányításhoz) b) "S truktura mechanizmus" hivatkozás külön modellre

K épzés tervezési team A "Vállalti Képzés tervez és e" c . t ank öny v vonat koz ó fejez ete

1. ábra (ld. 1. ábra) - amely a példaként mutatott aktigram második funkcióblokkjának („Képzési projektet tervez”) lebontásában szerepel (egy nagyobb részletezettségű szinten), - itt most illusztrációként a „BVKM” adatok szerepét mutatja. Vizsgálatunk első eredményei a fentiek alapján azt mutatják, hogy oktatástervezési modellek kidolgozásánál a funkcionális tervezés alkalmazásával lehetővé válik, hogy a tervező tevékenység strukturált analízisét elvégezve elegendő részletezettséggel megmutassuk a funkciók egymásra-épülését. A modellben reprezentált adat- és információ kapcsolatok a tervezési lépésekben - a kritikus döntési pontokon - explicit módon és teljes körűen rendelkezésre állhatnak, és elősegíthetik az elemi funkciókat megvalósító adekvát oktatástervezési mechanizmusok azonosítását. 6. A MÓDSZER ALKALMAZÁSA A VÁLLALATI OKTATÁSBAN A kidolgozott oktatástervezési modell vállalati körülmények közötti vizsgálata céljából szakmai-pedagógiai konzultációkat folytattunk a Fiat-General Motors PowerTrain (Opel Magyarországi Kft.) vállalatnál. Lehetőségünk volt megismerni a vállalat képzési rendszerének egy szempontunkból releváns területét, betekintést kaptunk a vállalaton belüli oktatástervezés éles üzemi körülmények között alkalmazott modelljeibe és a kurzusok megtervezésének ill. lebonyolításának kialakult, jól funkcionáló módszereibe. Modellünk vizsgálatához kiválasztottunk az Opelnél egy oktatástervezési részfeladatot. A vállalat tervezői számára rendelkezésre álló kézikönyvben ennek a feladatnak a modellje verbális leírások, blokkdiagramos sémák formájában jelenik meg. A sok esetben összetett feladatok a kézikönyv széles terjedelmén átvonuló, bonyolult hivatkozás-rendszerbe ágyazottak, a kritéri6

um rendszer elemei csak nagyfokú szakmai precizitás, pedagógiai felkészültség és tapasztalat birtokában köthetők biztonsággal az elemi feladatlépésekhez ill. a döntési pontokhoz. A kiválasztott képzéstervezési mozzanatot ezek után azonosítottuk a már bemutatott funkcionális felépítményünkben és a funkcionális tervezés módszere alapján – a sajátos grafikai eszközrendszert használva – kidolgoztuk a tervezési részfeladat aktigramok formájában megjelenő strukturált modelljét. A modellek közötti legszembetűnőbb különbség az, hogy a funkcionális tervezési módszerrel történő megközelítés jobban biztosítja a transzparenciát. Mit segít a transzparencia? A hagyományos, főként verbális reprezentációval tálalt komplex műszaki-pedagógiai tartalmú dokumentumok (ilyenek pl. a vállalatnál megismert tervezési feladat-definíciók is) sok esetben nem kellőképpen áttekinthetőek, csak pedagógiailag jól képzett, eltökélt szakemberek képesek – sokszor jelentős energia befektetéssel és nagyobb időráfordítással – megérteni, feldolgozni, és sikerrel alkalmazni azokat. A funkcionális tervezéssel készült modellek ugyanarról a problémáról többféle nézőpontból is felépíthetők és a magasabb fokú átláthatóság biztosítása révén a vállalati oktatás szereplőinek munkáját a következőképpen segíthetik: (1) A nem az oktatással foglalkozó gazdasági vezetők számára az oktatástervezés lépéseit egyértelművé teszi, és hozzájárul ahhoz, hogy jobban követhessék az oktatás, mint beruházás szerepét a gazdasági folyamatokban, pl. a gazdasági mutatók és az oktatásra fordított költségek korrelációjának vizsgálatánál. (2) Az oktatástervezési szakemberek számára egyértelművé teszi a tervezési lépéseket, a tervezés feltételrendszerét, a részfeladatokat és azok allokálását. Ugyanis a módszer alkalmazásának eredményeképpen kapott modellek (elsősorban aktigramok) alkalmasak arra, hogy segítségükkel a tervezett képzési folyamat egyes részeinek módszertani (ill. tananyag-, tanterv-, média-) tervezése számára is pontosan definiáljuk a funkcionális követelményeket, megmutatva minden részegység tervezője számára, hogy pl. munkája a kész rendszerben hol, mely más képzési rendszerelemhez fog kapcsolódni.” (3) Az oktatás végrehajtói számára világossá teszi a helyüket, szerepüket, felelősségüket a gazdasági folyamatok részét képező vállalati oktatásban. (4) Az oktatásban résztvevők számára a funkcionális tervezéssel készült, hierarchikus struktúrába rendezett dokumentumok – amelyek természetes módon reprezentálhatók pl. az internet HTML nyelvén, - könnyen hozzáférhetővé válnak, növekszik a képzés nyitottsága, nyilvánossága is. Mindezek könnyebben azonosíthatóvá teszik a célokat (a módszer támogatja a célok operacionalizálását), és a követelményeket. Az így készült, korszerűen reprezentált dokumentumok segítik, hogy egyértelművé váljék a termelési igények és az oktatás közötti szoros kapcsolat, ami a tanulási motivációt pozitívan befolyásolja. A vállalati konzultációk során használt munkaanyagok nagyobb része, a szakmai- és pedagógiai kommunikáció céljaira készült funkció- és folyamat vázlatok és előzetes modellek szintén a szóban forgó módszerrel készültek el. A fentiek alapján vizsgálatunk további eredményét a következőképpen fogalmazhatjuk meg: A funkcionális tervezés módszereivel kidolgozott modellek az oktatási szakemberek és a vállalati HR vezetők számára - sajátos nézőpontjukból – könnyen áttekinthetővé, transzparenssé teszik a vállalati oktatás-képzés tervezésének menetét, ezzel elősegítik a nyitott szakképzés megvalósulását.

7

Az OPEL oktatástervezési modelljében – mint azt már kiemeltük - a tervezési-szervezési lépéssorozatok, folyamatok ábrázolásánál a blokk-diagramos („flow-chart”) ábrázolást használják. Ez a megjelenítés megfelelően mutatja a tervezési folyamat felső szintű elemeinek nagyvonalú összekapcsolódását, azonban a döntési funkciók, valamint azok adat- és információs kapcsolatainak további részletezése, finomabb szerkezetük, „belviláguk” megmutatása legtöbbször csak a kísérő szövegekben verbálisan, vagy más ábrákra való indirekt hivatkozások útján követhető. Az is előfordulhat, hogy szükség lenne a kapcsolódó kritériumok vagy az előkészítő, kiegészítő tevékenység komponensek több szinten keresztüli részletezésére, a finom szerkezet mélyebb megtekintésére. A mikrostruktúra feltárhatóságára leginkább azokban a kritikus döntési pontokban van szükség, ahol a helyes “igen-nem” elágazáshoz további releváns pedagógiai információra van szükség. Ezeken a pontokon tehát bele kell látnunk a ma még csak „black-box”-ként feltüntetett, önmagukban komplex, sztochasztikus természetű folyamatokba. A megvizsgált „hagyományos” oktatástervezési rendszerleírás ezt nem teszi lehetővé. A kiválasztott képzéstervezési részfeladat aktigramos, strukturált modellje viszont alkalmas a hatékony döntés-támogatásra, hiszen a kritikus döntési hely ebben a modellben nem egyszerűen egy élére állított rombusz, hanem egy aktigram megfelelő funkció blokkja, ahol a döntéshez szükséges információk a blokk határfelületein explicit rendelkezésre állnak, és mind a funkció, mind pedig az információk részletei (belviláguk) az adott szituáció által megkövetelt mélységben tovább vizsgálhatóak. Az ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódó hipotézisünket a konkrét tervezési részfeladatból kiválasztott szemléletes példák összehasonlító vizsgálatával igazoljuk. Összevetjük a hagyományos „igen-nem” típusú és a javasolt strukturált megjelenítésű döntéshozatali modelleket, és a konkrét példán rámutatunk a különbségekre. Röviden elemezzük, hogy az adott szituációban mi történik akkor, amikor a hagyományos modellben „igen-nem” típusú döntés elé kerülünk, és hogyan segíti a döntést az aktigramok dekomponált sorozata? Elsőként az OPEL tervezési kézikönyvéből kiragadott példát vizsgáljuk meg.

8

START

Új technológia bev. tréning képzési követelményeit azonosítja

Partnerkapcsolati kurzus keresést indít

Lefoglalja a kiválasztott kurzust

Yes

Sikerült felkutatni megfelelõ kurzust?

No Országos szakképzési kínálatbani kurzus keresést kezdeményez (további blokkokhoz)

2. ábra A blokk-diagram részleten (ld. 2. ábra) látható, hogy ez a modell a döntési elágazásnál a kurzus kiválasztásnak, mint összetett oktatástervezési részfeladatnak csak az eredményét tekinti, és a további lépéseket ennek megfelelően mutatja meg. Ahhoz, hogy a döntést milyen rendelkezésre álló információk felhasználásával, milyen szempontok mérlegelésével, hogyan kell meghozni, ez a modell nem nyújt közvetlen segítséget. A funkcionális tervezéssel létrehozott strukturált modell ezzel szemben lehetővé teszi, hogy az adott aktigram szinten (ld. 3. ábra) a döntésnél maradéktalanul számba vegyük az elsődlegesen fontos információkat (pl. „input”-ok azaz Bemenetek az 3. ábrán látható A0 diagram A2 blokkjánál). Mód nyílik arra is, hogy „konzultálhassunk” a pedagógiai elméleti tudnivalókat és gyakorlati szakmai, szervezési tapasztalatokat tartalmazó „tudásbázisokkal” (ugyanazon ábrán a „controll” azaz Vezérlés nyilak) stb.. A modell talán legfontosabb lehetősége azonban abban rejlik, hogy szükség esetén beleláthatunk az adatok ill. a funkciók „belvilágába” vagyis a finomabb részletekbe. (Az A0 diagram A2-es blokkjának további részletei a dekompozíció következő szinjén elhelyezkedő 4. ábrán láthatóak). (Megjegyezzük, hogy a modell kidolgozott internetes HTML verziójában ez egy kattintást jelent az adatnyilakra ill. a funkció blokkra, és máris megjelenik a következő részletezettségi szint!) A fentiek alapján a kutatás egy újabb eredménye rögzíthető: A strukturált modellek hatékonyan támogatják a pedagógiai döntéseket: lehetővé teszik, hogy a kritikus döntési pontokon a hagyományos „igen-nem” elágazások helyén belelássunk a komplex, sztochasztikus természetű pedagógiai folyamatokba; explicit módon rendelkezésünkre álljanak a tervezési döntéshozáshoz szükséges pedagógiai ismeret- és tapasztalatelemek, és így árnyaltabb, megalapozottabb döntéseket hozhassunk.

9

7. ÖSSZEFOGLALÁS A kutatómunka során megbizonyosodtunk arról, hogy a funkcionális tervezési módszer a szakképzés világában is lehetőséget ad olyan modellek készítésére, amelyek elegendő részletezettséggel leképezik a tervezés egész folyamatát, a célok megfogalmazásától egészen a megvalósult képzési program ellenőrzéséig és értékeléséig. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a funkcionális tervezés módszerével kidolgozott multidiszciplináris vállalati oktatástervezési modell újszerű módon, kellő részletezettséggel és összefüggéseiben tudja egységes rendszerben bemutatni, modellbe foglalni a vállalati oktatástervezés komplex folyamatát. A további kutatási lépések során szükség van azonban arra, hogy az elméleti munka eredményeit és a kísérlet tapasztalatait a gyakorlatban több helyen, különböző vállalati képzési szituációkban, felmérésekkel is összekapcsolva kipróbáljuk, és lehetőség szerint általánosítható pedagógiai törvényszerűségeket vonjunk le. Meggyőződésünk szerint ezek aztán majd beépülhetnek a műszaki tanárképzés ill. továbbképzés programjába, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tervezési módszerek tekintetében pedagógiailag jól felkészült oktatási szakemberek a vállalati oktatás gyorsan változó feltételrendszerében is jól megállják a helyüket. A kidolgozott tervezési modell alkalmas arra, hogy a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításaként a képzést (betanítást) megvalósító „fizikai” oktatási modulokat leírjuk különböző szinteken: •

követelmény szinten (funkciókra, ismeretanyagra),

•

tervezési szinten (folyamat modellek) és

•

a megvalósítási modellek szintjén (mely modulokat, hogyan kapcsolunk össze).

Ha a vállalati oktatás egy adott területén minden szükséges modul mindhárom szinten katalógusszerűen rendelkezésre áll, - esetleg a hasonló (csak paramétereikben különböző) funkciók több modul segítségével is megvalósíthatóak, - akkor az oktatási projekteket a funkciók szintjén lehet majd megtervezni (kisebb bonyolultságú modellek használatával) és a projekt variánsok a katalógusmodulok segítségével gyorsan, gazdaságosan tervezhetők és kisebb költség ráfordítással valósíthatók meg.

10

Dokumentált gyártórendszer tervek Előzetes tréning követelmények

Az új technológia kulcsbeszállítóiról info Job kategóriák a gyártóhelyen

Interjú "check-list"

HR követelm. adatbázisa

Jóváhagyás(term. ig.)

Auditált oktatástervező Az országos szakképzési lehetőségek cég teljes szakmai és ped. Tréning ajánlatokkal szemben ismerete, ped. köv. rsz. és kompetencia arzenálja támasztott ped. követelmények Tenderek tart. és formai köv. (QS9000)

Bevezetési tréning kézikönyve

Új technológia bevezetési tréning képzési követelményeit azonosítja

Tréning tudásbázis kurzusokról

Kurzus keresés START Képzési tapasztalat

A1

Véglegesített Tréning Mátrix TM frissítés

TM frissítés Helyi oktatás spec. feltételrendszere: Specifikus tréning köv.rsz., a belépő HR "készség-mátrixa"

Előzetes koordináció a gyártóberendezés szállítók (OEMs) tanfolyamairól

Képzési kurzusokat keres és véleményez A2

A15

További keresés szükséges

Kiegészítő info

"Kulcsrakész" tréning ajánlatok "Pre-bid meeting" során kiválasztott vendorok

Gyártóberendezés szállítók (OEMs) által lebonyolítandó kurzusok

TM frissítés

Partnerkapcsolatokon belül realizálható kurzusok

Országos szakképzési kínálatban keres, véleményez és dönt

Tanfolyami szerződések a vendorokkal

A3

Tréning tervező cégek frissített listája

Tréning fejlesztésre ill. beszerzésre tender eljárást lebonyolít

Meghívásos tender potenciális szakmai köre

Tender nyertes

A4

Tréninget fejleszt ill. beszerez

VÁllalatspecifikus információk (helyi vállalati oktatási kultúra, helyi HR és oktatási rendszer)

A5

Helyi Tréning Team

NODE:A0 TITLE:

Új technológia bevezetéséhez kurzusokat biztosít

Személyügyi vezető (HR) Oktatás vezető

Kurzus lebonyolításra kész állapotban

NO.:

3.ábra

11

Kurzus keresés START

Bevezetési tréning kézikönyve Képzési tapasztalat

Tréning tudásbázis kurzusokról

Módosított, kiegészített TM

Tréning követelmények, Tréning Mátrix

Belépő munkaerő "készség-mátrixa"

Tréning ajánlatokkal szemben támasztott ped. követelmények

Tréning követelményeket és a belépők készségeit összehasonlítja

Tréning Mátrix frissítés

A leválogatás szakmai / pedagógiai szempontrendszere

A21 Előzetes koordináció a gyártóberendezés szállítók (OEMs) tanfolyamairól

A véleményezés pedagógiai kritériumai Gyártóberendezés szállítók (OEMs) által lebonyolítandó kurzusok

OEM tanfolyamokat elkülönít és véglegesít A22 Keresési (szelekciós) kritériumokat definiál

Szakmai / pedagógiai döntési elvek, tapasztalatok heurisztikák

A23 Tréning Menedzser + Helyi Tréning Team

Tréning Menedzser

Tréning Menedzser

Kurzusokat keres és véleményez A24

Gyártási Igazgató

Partnerkapcsolatokon belül realizálható kurzusok

Gyártási Igazgató

Elfogadható kurzusokról dönt A25 Vállalati (Lotus Notes) Alkalmazás

HR Vezető

("Struktura-mechanizmus" hivatkozás külső modellre)

NODE:

A2

TITLE:

Képzési kurzusokat keres és véleményez

További keresés szükséges + Kiegészítő info

NO.:

4. ábra

12