A fürdőfejlesztés hatása Harkány lakosságának életminőségére

DR. MICHALKÓ GÁBOR – DR. BAKUCZ MÁRTA – DR. RÁTZ TAMARA

A fürdőfejlesztés hatása Harkány lakosságának életminőségére Magyarország Európa népszerű egészségturisztikai fogadóhelyeinek egyike (Smith– Puczkó 2008). A magyarországi turizmuspolitikában a gyógyfürdők fejlesztése hosszú ideje prioritást élvez. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005–2013) és az ország gazdasági-társadalmi megújításának egyik legfontosabb dokumentuma, az Új Széchenyi terv Gyógyító Magyarország – Egészségipar elnevezésű programja egyaránt kiemelt figyelmet szentel a turizmus életminőség-növelő szerepének. Rendkívüli fontossággal bír, hogy a társadalomkutatással foglalkozó magyar szakemberek vonatkozó publikációi (Hankiss–Manchin 1976, Andorka 1997, Kopp–Kovács 2006, Utasi 2006) mellett immár a politikai közgondolkodásban is egyre markánsabban észlelhető az élet nem anyagi dimenzióinak a felismerése. A turizmus a lét azon területe, amely széleskörűen képes a társadalom életminőségét növelni, így támogatása politikai érdek (Kopp–Skrabski 2008). Az állami és az önkormányzati szféra nemcsak az utazások legkülönfélébb eszközökkel történő ösztönzésével, hanem a települések turisztikai kínálatának fejlesztésével is befolyásolhatja a lakosság életminőségét (Sampson–Gifford 2010, Sirgy 2010). Tekintettel arra, hogy az élet legfontosabb dimenziója az egészség (Szvitecz 2002, Kopp–Pikó 2006), joggal feltételezhető, hogy az egészségturisztikai motivációval utazók, a fizikai és a mentális egészséggel összefüggő szükségleteiket sikeresen kielégítők a világ legboldogabb emberei közé tartoznak. Ezen megközelítés analógiájára felállítható az a hipotézis is, hogy a világ egészségturisztikai desztinációiban az átlagnál boldogabb emberek élnek. A két feltevés kombinációjából pedig egyenesen arra a következtetésre juthatunk, hogy egy olyan országban, amely annyira gazdag egészségturisztikai kínálattal rendelkezik, mint Magyarország, csupa boldog emberrel találkozhatunk. A valóság azonban más. Ennek széles körű feltárására vállalkozott 2007-ben az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet és a Kodolányi János Főiskola az OTKA által támogatott Egészségturizmus és életminőség Magyarországon: az egészségorientált mobilitás társadalmi, gazdasági és környezeti problematikájának földrajztudományi szintézise című projekt megindításakor. Az eddigi, országos mintákon, illetve statisztikai adatok másodelemzésén nyugvó eredményeink (Michalkó et al. 2009a, 2009b, Rátz–Michalkó 2011) arra engednek következtetni, hogy az egészségturizmusban való érintettség – a turizmus más termékeivel történő összehasonlításban – nem az előzetesen várt mértékben befolyásolja az életminőséget. Tehát sem az egészségturisztikai motivációval útnak indulók, sem az egészségturisztikai fogadóhelyeken élők nem tekinthetők az átlag utazónál vagy az átlag lakosnál szignifikánsan boldogabbnak Magyarországon. Jelen tanulmány a turizmus és a helyi lakosság életminősége közötti szimbiózis fontosabb tényezőit elemzi, a magyar–horvát határ mentén fekvő, a reumások Mekkájaként  A kutatást az OTKA (K67573; K100953) támogatta.

A FÜRDŐFEJLESZTÉS HATÁSA HARKÁNY LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMINŐSÉGÉRE

373

elhíresült fürdőváros, Harkány példáján keresztül. Arra keressük a választ, hogy a 2003ban felújított fürdő milyen hatással van a helyi lakosság mindennapjaira, közérzetére, és végső soron mennyiben befolyásolja életminőségét. A 2011 tavaszán 297 harkányi lakos részvételével lebonyolított kérdőíves vizsgálat rámutat a turizmus és a helyiek kapcsolatára, a fürdővel kapcsolatos attitűdökre és véleményekre, valamint a létesítmény szolgáltatásainak igénybevételével összefüggő életminőségükre. A munka újszerűségét az adja, hogy a Területi Statisztikában korábban megjelent, életminőségre fókuszáló értekezésekkel (Vámos–Farkas 2004, Michalkó et al. 2009a) összehasonlítva nem a KSH adatbázisain nyugvó indexszámításokon, hanem empirikus adatgyűjtésre épített, kismintás terepi megfigyelések eredményein alapul. Annak ellenére, hogy a fürdőfejlesztés és az életminőség fogalompár sokakban pozitív asszociációkat ébreszthet, előre kell bocsátanunk, hogy tanulmányunk végkicsengése inkább negatív, a magyar társadalom fejében élő, az egészségturizmus életminőségre gyakorolt hatását egyértelmű sikertörténetként vizionáló, előzetes várakozások nem feltétlenül igazolódtak. Ebben természetesen a harkányi sajátosságok és a 2008 óta tartó gazdasági válság következményei is közre játszanak. Mivel a témában települési szintű, összehasonlításra alkalmas adatbázisok nem állnak rendelkezésre, az eredmények és az abból levont következtetések érvényessége korlátozott. Turizmus és életminőség Az életminőség az emberi létet meghatározó objektív tényezők és azok szubjektív tükröződésének együttes vetülete (Royo 2007). Az igen tág kereteket biztosító fogalom objektív pillére olyan, önmagukban is sokrétű fogalmakból épül fel, mint az életmód, az életkörülmények, az életszínvonal, az életstílus, az élethelyzet, az életfeltételek, miközben az úgynevezett szubjektív pillért többek között az elégedettség, a remény, a boldogság és a prioritás alkotja (Csíkszentmihályi 2001, Easterlin 2010). Amíg a jólét (welfare) az életminőség objektív tényezőire (jövedelem, egészségi állapot, műszaki infrastruktúra, iskolai ellátás, közbiztonság stb.) utal, addig a jóllét (well-being) a szubjektívekre (öröm, megbecsülés, szeretet stb.). A szakirodalomban gyakran találkozhatunk az OWB (objective well-being) és az SWB (subjective well-being) kifejezésekkel, amelyek lényegileg az életminőség két alappillérét jelentik (Veenhoven 2009). Az életminőség értelmezési tartománya semmi esetre sem nevezhető statikusnak (Smith–Puczkó 2008), az, hogy milyen tényezők mentén közelítjük a vizsgált fogalmat (különösen annak objektív pillérét), azt leginkább az adott probléma sajátosságai határozzák meg. Így az életminőséget az egészség felöl közelítő kutatásokban (Kopp–Kovács 2006) értelemszerűen olyan mutatók dominálnak, amelyek az egyén fizikai és mentális állapotával állnak kapcsolatban. A boldogság az életminőség szubjektíven értelmezett manifesztációja, Lennart Nordenfelt szerint, ha egy ember élettervei hosszú távon megvalósulnak, életminősége – a külső megítéléstől függetlenül – magas szintűnek tekinthető (Kovács 2006). Ezzel függ össze Ruut Veenhoven (2003) azon leegyszerűsítése, miszerint a szubjektív életminőséget az egyén boldogságának fokával („How happy are you?”) méri, történetesen arra a kérdésre fókuszál, hogy a megkérdezettek mindent egybe vetve mennyire elégedettek az életükkel. A boldogság tehát nem más, mint az élettel való általános elégedettség mértéke („How satisfied are you with your life?”), amely gyakran a jóllét (SWB) szinonimá-

374


jaként jelenik meg a szakirodalomban (Bruni–Porta 2007). Értelmezésünkben a boldogság nem a pillanatnyi érzelmi állapot (öröm, szerelem, szomorúság, düh stb.) determinálta fogalom, hanem az egyén egész addigi életére hatást gyakoroló pozitív és negatív tényezők mérlegelésének sajátos egyenlege. A turizmus – akár egy utazás résztvevőjeként, akár a célterület társadalmi környezeteként válik a jelenség érintettjévé valaki – hatással van az életminőségére (Kim 2002, Coskun et al. 2003, Sirgy et al. 2011). A hivatás- és a szabadidős turizmus számos olyan tényezővel rendelkezik, amik az emberi szükségletek kielégítése során aktivizálódnak (Maslow 2003). A turizmussal összefüggő életminőség szubjektív transzformációkon keresztül testesül meg, a fogalom tárgyalásakor mégsem tekinthetünk el az azokra ható objektív feltételektől. Amíg ez a helyi lakosság esetében a szabadidős létesítmények használatában, a turisztikai terek fogyasztásában, a turizmusiparhoz történő egzisztenciális kötődésben, addig a turistáknál a motivációjukból fakadó tevékenységükben mutatkozik meg leginkább. A turisztikai tér olyan lelki erőforrásként értelmezhető, amelyből az egyes célállomásokat felkereső turisták és a helyi lakosok egyaránt meríthetnek. Ideális esetben a turisztikai tér konstrukciója, a benne lévő kvalitatív elemek a turista és a helyi lakosság életminőségének javulását egyaránt elősegítik, azonban a szimbiózisba kódolt konfliktusok vagy az adott célállomás fogyasztásának sajátosságai negatív előjelű változásokat is előidézhetnek (Michalkó–Irimiás 2011). A célállomás turisztikai kínálatához általában passzívan viszonyuló helyi lakosságot az életterében zajló mobilitási folyamatok és a környezet változásainak köszönhetően olyan impulzusok érik, amelyek különböző előjelű lelkiállapot-változásokat eredményezhetnek. Az általunk 2008-ban lebonyolított magyarországi vizsgálat szerint a megfelelő egészségügyi ellátás az elsőrendű olyan tényező, amely egy település jellemzői közül a legnagyobb mértékben képes az élettel való elégedettséget befolyásolni (Michalkó 2010). A turizmusnak a hazai települések életében betöltött szerepét és a lakosság életminőségére gyakorolt hatásait együttesen értékelve megállapítottuk, hogy a magyar társadalom alig érzékeli a lakókörnyezetében bonyolódó bel- és külföldi vendégforgalom jóllétét érintő vonatkozásait. A turizmusnak a saját települése életében betöltött szerepét az 1–5ig terjedő skálán átlagosan 2,16-ra értékelték a magyarok. Emellett a magyar társadalom elenyésző mértékben tudja a lakókörnyezetében jelentkező turistaforgalom kínálta lehetőségeket kihasználni. A megkérdezettek az 1–5-ig terjedő skálán 1,48-ra értékelték a vendégforgalom önmaguk vagy közeli hozzátartozójuk általi kiaknázásának mértékét. A magyarországi települések lakosságának környezetében megjelenő turistaforgalom különösebben nem befolyásolja a helyiek közérzetét: a megkérdezettek az 1–5-ig terjedő skálán átlagosan 3,15-ra értékelték a lakókörnyezetükben realizálódó turizmus közérzetbefolyásoló hatását. A turizmusnak a település életében betöltött szerepét az egyén boldogságának függvényében vizsgálva megállapítottuk, hogy minél nagyobb jelentőséget tulajdonít valaki a turizmus saját települése életében betöltött szerepének, annál boldogabb embernek vallja magát. Ezzel szemben azokkal, akik a településük turizmusának szerepét alacsony fokúnak ítélik, a boldogtalanabbak táborában találkozhatunk. Minél nagyobb arányban sikerül valakinek a település vendégforgalmát a maga javára fordítani, annál nagyobb mértékben sorolja önmagát a boldog emberek közé (Michalkó 2010). Bárminemű messzemenő kö-


375

vetkeztetés levonása nélkül megállapíthatjuk, hogy a magyarországi turizmus célterületein, többek között a vendégforgalom pozitív gazdasági, társadalmi hatásaira visszavezethetően boldogabb emberek élnek, mint a turizmusban nem érintett településeken. Tehát azokon a településeken, településrészeken, ahol a helyiek be tudnak kapcsolódni a vendégforgalom kiszolgálásába, a turisták jelenlétéből önmaguk vagy közvetlen hozzátartozójuk révén haszonra tesznek szert, ott boldogabb emberek élnek. A vizsgálat bemutatása A turisztikai célterületek lakosságának életminőségét feltáró vizsgálatok elsősorban a szubjektív jólét oldaláról közelítették a problémát, kisebb hangsúlyt helyeztek az objektív körülmények mérlegelésére (Perdue et al. 1999, Tomljenovic–Faulkner 2000). Az életminőség objektív pillérét képező mutatók számbevétele egyetlen település vonatkozásában kevésbé releváns, azokat inkább a területi összehasonlítás során alkalmazzák (Curran et al. 2006, Ágoston 2007). Esetünkben maga a vizsgálati probléma is arra ösztönzött, hogy a harkányi fürdőfejlesztés és a helyiek fürdőlátogatási szokásainak szubjektív életminőségre gyakorolt hatásaira koncentráljunk. Harkányra azért esett a választásunk, mert egyrészt tradicionális, monofunkciós fürdőváros, amelynek fejlődésében meghatározó szerepet kapott a fürdőlétesítmény, másrészt jelentős európai uniós támogatásban részesült, aminek hatása a fürdőn túlmenően is érzékelhető, harmadrész a szerzők az eredményes kutatáshoz elengedhetetlen helyismerettel rendelkeztek a településen. 1. táblázat

A vizsgálatban résztvevők szociodemográfiai jellemzői (n=297) Megnevezés

Megoszlás, %)

Fő Kor

18–24 éves 25–44 éves 45–64 éves 65 éves és idősebb

36 126 90 45

Férfi Nő

138 159

Belváros Északi városrész Üdülőtelep Déli városrész

150 57 36 48

12,1 42,4 30,3 15,2 Nem 46,5 53,5 Városrész 51,5 19,6 12,4 16,5

Forrás: saját felmérés.

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitására és forgalmára, az adóbevételekre (T-Star adatbázis), valamint a fürdő forgalmára vonatkozó statisztikai adatok másodelemzését, továbbá a terepkutatást követő kérdőíves felmérésre 2011 tavaszán került sor.1 A kérdőíveket kétféle úton juttattuk el a felmérésben résztvevőkhöz. Egyrészt Harkány nagyobb 1 A szálláshely-igényes vendégforgalom értékelésénél tudatosan figyelmen kívül hagytuk a fizetővendéglátást és az úgynevezett nem üzleti célú szálláshelyek csoportját (vállalatok, civil és egyházi szervezetek stb. fenntartotta üdülők), előbbi esetében az adatszolgáltatás megbízhatósága, utóbbi kapcsán az időbeli áttekintés korlátozottsága miatt.

376


üzleteiben és különböző szolgáltatóinál (fodrász, kávézó) helyeztük el őket, másrészt a település hivatalos honlapjára tettük fel a kérdőív online verzióját. A kitöltés önkéntes volt, csak a helyi lakosság vehetett részt benne, a felmérés tényéről, annak fontosságáról, a részvételi lehetőségekről az összes helyi médiában többször is hírt adtunk. Az általunk alkalmazott módszertan nem biztosítja az eredmények reprezentativitását (ez nem is volt cél), a lakosság közel 8%-át érintő kényelmi minta azonban lehetővé teszi az elemzés elvégzését és az alapvető következtetések levonását (1. táblázat). Eredmények Harkány turisztikai piaca és környezete: az életminőséget befolyásoló tényezők Annak ellenére, hogy az 1999-ben várossá nyilvánított Harkány 1824 óta ismert gyógyászati célú fürdőhely (a fürdő maga 1933-ban nyerte el a gyógyfürdő rangot), a település nem tartozik Magyarország turisztikailag legfrekventáltabb települései közé: a magyarországi fürdővárosok kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák alapján felállított 2010. évi települési rangsorban a 15. volt. Harkány lakónépességének száma 3990 fő (2010). A fürdőváros Budapesttől 245 km-re fekszik, autópályán 2,5 óra alatt érhető el. Vasútállomása nincs, így a régió- és egyben megyeközpontból, Pécsről lehet a félóránként induló menetrend szerinti autóbusszal elérni. Ha Budapestről tömegközlekedéssel kívánunk Harkányba eljutni, akkor vasútra kell szállni, a Budapest–Pécs távolságot ICjárattal 2 óra 40 perc alatt tehetjük meg, amihez hozzá kell kalkulálni a Pécs–Harkány autóbuszutat (40 perc); ha az átszállásokat és az esetleges késéseket is figyelembe veszszük, akkor 3,5–4 órát is igénybe vehet az utazás. Tekintettel arra, hogy Harkány az idősebb korosztály keresletére is építő egészségturisztikai centrum, a település megközelíthetősége nem erősíti annak versenyképességét. Harkány földrajzi fekvése rendkívül kellemes időjárási viszonyokat biztosít a turizmusból élő fürdővárosnak, Magyarország egyik legdélebbi, az Adriai-tengerhez közel eső városaként kellemes mediterrán klímával rendelkezik. Ez a tény a település turisztikai miliőjében is visszatükröződik, kora tavasztól késő őszig kellemes hangulatú teraszok képe jellemzi a várost. A harkányi fürdőélet kezdetei a reformkor időszakára nyúlnak vissza. Miután felismerték a víz kedvező élettani hatásait, a kádakba töltött kénes víz iránti növekvő kereslet igényeinek kielégítésére 1828-ban 28 szobás szálloda és azt övező park létesült. A történelem viharai ugyan meg-megtörték a fürdő fejlődését, de a fás-ligetes, pihenésre, regenerálódásra kiválóan alkalmas környezet megfelelő feltételeket kínált az 1866 óta artézi víz táplálta gyógyászati létesítmény 1960-as évekbeli fejlesztésére (fénykorában 220 ágyas gyógyfürdőkórház üzemelt Harkányban). A valódi áttörést a 2003-ban felújított, európai összehasonlításban is versenyképessé tett fürdő átadása hozta, a magyar kormány (európai uniós támogatásból) 750 millió forinttal támogatta az összességében 1,7 milliárd forint beruházással megvalósult korszerű létesítmény kialakítását. A fürdőkomplexumot pillanatnyilag két, jól elkülöníthető részleg alkotja, az egyikben a 21. századi követelményeknek minden tekintetben megfelelő fedett, télen és nyáron egyaránt üzemelő gyógyfürdő, a másikban kizárólag a nyári szezonban nyitva tartó strandfürdő található.


377 1. ábra

A harkányi fürdőkomplexum forgalma és a kereslet szezonalitása, 2003–2010 ezer fő 1000

40

900

%

35

800 30

700 600

25

500

20

400

15

300 10

200

5

100 0

0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Strandfürdő

Gyógyfürdő

Összesen

1

2

3

Gyógyfürdő

4

5

6 7 8 hónap Strandfürdő

9

10

11

12

Összesen

Forrás: Harkányi Gyógyfürdő Zrt.

A harkányi fürdőkomplexum 2003. évi felújítása mostanáig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a befektetett milliárdok – az előzetes várakozásokkal ellentétben – nem növelték a látogatók számát (1. ábra). 2003 és 2010 között a strandfürdő forgalma 50%-kal, a gyógyfürdőjé pedig 22,5%-kal csökkent. A vizsgált időszakot alapul véve naponta átlagosan 2000 vendég fordult meg a fürdőben (a részlegek igénybevétele közötti átfedések miatt csak becsülni lehet a keresletet), ami Harkány népességszámához viszonyítva tekintélyes forgalmat jelent. Miközben a strandfürdő forgalma az időjárással összefüggésben erős szezonalitást mutat (a legkeresettebb július és a legkevésbé látogatott december között 35,6 százalékpont a különbség), addig a gyógyfürdő részleg esetében a szezonalitás mértéke már csak 9,5 százalékpont volt. A fürdőkomplexum teljes forgalmát vizsgálva is érdemi szezonalitás mutatható ki (18,6 százalékpont), ami elsősorban a szálláshelyek és a vendéglátó-ipari egységek igénybevételében jelentkezik. Mindez a munkahelyek instabilitásában, a jövedelmek nehéz tervezhetőségében és a település úthálózatának, közterületeinek, kiskereskedelmi egységeinek ingadozó terhelésében érezteti hatását. Harkány kereskedelmi szálláshelyein mért vendégforgalma a rendszerváltozás óta eltelt két évtized alatt 1/3-ára esett vissza, 2010-ben közel 300 ezerrel kevesebb vendégéjszakát regisztráltak a fürdővárosban, mint 1990-ben (2. ábra). A drasztikus visszaesés hátterében különösen a külföldiek elmaradása húzódik, 2010-ben 79%-kal kevesebb külföldi vendég tartózkodott Harkányban, mint 1990-ben. Az 1991-ben kirobbant délszláv válság jelentősen visszavetette az egykori magyar–jugoszláv határtól néhány kilométerre fekvő település nemzetközi vendégforgalmát, de a rendszerváltozást követő drágulás sem kedvezett a korábban megszokott kedvező ár-érték aránynak, ami miatt a viszonylagos olcsósághoz szokott külföldiek hátat fordítottak a fürdővárosnak. A belföldi kereslet hirtelen zuhanását a rendszerváltozással együtt járó társadalmi-gazdasági krízis következményei indokolják. A 2002-ben bekövetkező újabb látványos zuhanást (aminek

378


hátterében a fürdőfelújítás miatti részleges bezárás húzódik) megelőző, illetve az azt követő években a Harkány iránti kereslet viszonylag kiegyenlítettnek mondható. A felújított fürdő 2003. évi megnyitását követően alig észrevehetően élénkült a város vendégforgalma, tehát sem maga a beruházás, sem Magyarország 2004. évi európai uniós csatlakozásából eredő fokozottabb nemzetközi érdeklődés nem emelte érdemben a külföldi kereslet szintjét. A 2008 óta tartó gazdasági válság pedig újabb csökkenéssel párosul. A férőhelyek száma 1990 óta csökkenő tendenciát mutat, kizárólag 2007-ben regisztráltak lényeges kínálatbővülést. Harkány kereskedelmi szálláshelykínálata a fürdő környezetében koncentrálódik, a mennyiségi visszaesés a minőség növekedésével párosult. A településen 3 négycsillagos wellness-szálloda is működik, az egyiket (Hotel Dráva) 2006-ban, a másikat (Thermal Hotel) 2010-ban adták át az eredeti épületek felújítása után (a 2000ben megnyitott Hotel Kager 2011-ben vált négycsillagossá). A 10 darab háromcsillagos hotel mellett számos magas minőségű szolgáltatást nyújtó apartmanház is áll a vendégek rendelkezésére. 2. ábra

A kereslet és a kínálat alakulása Harkány kereskedelmi szálláshelyein, 1990–2010 Férőhely

Vendégéjszaka, ezer fő 300

7000 6000

250

5000

200

4000 150 3000 100

2000

50

1000

0

Belföldi vendégéjszaka

Külföldi vendégéjszaka

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Férőhely

Forrás: KSH.

Harkány turisztikai kínálatának egyik sajátossága, hogy a kereskedelmi szálláshelyeket jelentősen meghaladó magánszálláshely kínálat áll a városba érkező vendégek rendelkezésére. Harkányban 2010-ben 1748 vendéglátó kínált 7575 férőhelyen magánszállást, ez 4,5-szerese a város teljes kereskedelmi szálláshely kapacitásának. Mivel Harkányban 1814 lakás található, az adatok bizonyos fokig a helyi lakosság turizmusban való érintettségét is reprezentálják. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Harkány teljes ingatlanállományának jelentős része üdülő (amit azok tulajdonosai minden bizonnyal szabadidős céllal hasznosítanak – második otthonok)2, úgy feltételezhetjük, hogy a helyi lakosságon túlmenően az üdülőtulajdonosok is a település turisztikai kínálatának haszonélve2 Forrás: Harkányi Önkormányzat (2011) besorolása szerint (1346 lakóingatlan, 1204 üdülőingatlan, 1652 társasüdülő) az építményadó kivetés alapján.


379

zői közé tartoznak. A fürdő versenyképessége mind a helyi lakosságnak, mind az üdülőtulajdonosoknak létfontosságú kérdés. Előbbiek a vendégforgalommal összefüggő egzisztenciájuk révén ezer szállal kötődnek a fürdőhöz, utóbbiak pedig saját (rokonaik, ismerőseik) szabadidős tevékenységük minőségi tényezőin túlmenően ingatlanjaik értékében, piacképes mivoltában észlelik a fürdő működésének eredményességét. Harkány nemzetköziségét nemcsak a turizmusiparban realizálódó vendégforgalom, hanem a település ingatlanpiacán jelen lévő külföldi kereslet is reprezentálja. A városban 2001–2009 között 143 külföldi állampolgár jutott ingatlanhoz, akiknek többsége (53,1%) német állampolgár volt. A külföldi ingatlantulajdonosok egy része egész évben (életvitelszerűen), mások szezonálisan (fürdőlátogatóként) hasznosítják az ingatlant, amelyben időnként rokonaikat, ismerőseiket is vendégül látják, de előfordul, hogy magánszálláshelyként hasznosítják. A külföldiek tulajdonába került házakat, lakásokat felújítják, ezáltal növelik a település esztétikai vonzerejét. A turizmus hatása Harkány lakosságának életminőségére Harkány lakosságának szubjektív életminőségére, illetve a turistaforgalom arra gyakorolt hatására vonatkozó mutatókat a Központi Statisztikai Hivatal által 2007-ben 11 500 magyarországi háztartásban végzett reprezentatív felmérés eredményeihez hasonlítjuk. Mivel vizsgálatunk első harmadában a KSH kérdőívében szereplő kérdéseket alkalmaztuk, az elemzésünk tárgyát képező probléma kapcsán a harkányi eredmények összevethetők az országos és a megyei mutatókkal (az összehasonlítás természetesen nem a magyarországi, illetve a Baranya megyei fürdővárosokat, hanem a teljes lakosságot reprezentálja, ha csupán a fürdővárosok eredményeit szerepeltetnék, akkor minden bizonnyal a harkányihoz közelebb álló értékeket kapnánk). 2. táblázat

A turizmus és a szubjektív életminőség kapcsolatának tényezői Harkányban (1–5. fokozatú skálán), 2010 Tényező

Magyarországa)

Baranya megyea)

Harkányb)

Önmaga boldogsága A turizmus fontossága lakóhelye életében Lakóhely turizmusának közérzet-befolyásoló hatása A turizmussal kapcsolatos munka- és üzleti lehetőségek személyes kihasználása

3,32 2,16 3,15

3,22 2,73 3,19

3,56 4,37 4,02

1,48

1,73

2,91

Forrás: a) KSH (n=11 500), b) saját felmérés (n=297).

Harkányban (3,56) az országos és a Baranya megyei átlagnál is boldogabb, önmaguk életével elégedettebb emberek élnek (2. táblázat). A pozitív eltéréshez feltehetően hozzájárulnak a turizmusból származó előnyök (munkahely, szobakiadásból származó plusz bevételek, strandolási, gyógyfürdőzési lehetőség, rendezett, parkosított környezet), továbbá a városi jogállással összefüggő magasabb szintű szolgáltatások (kórház, sportcsarnok, művelődési ház, piac) igénybevételének lehetősége is. A harkányiak észlelik a turistaforgalom településük életében betöltött jelentőségét, az 1–5. fokozatú skálán az országos és a Baranya megyei átlagnál lényegesen magasabb értéket (4,37) rendeltek a vizsgált tényezőhöz. Ezzel összefüggésben a lakókörnyezetben megjelenő turizmus az orszá-

380


gos és a Baranya megyei átlagnál is kedvezőbben befolyásolja a harkányiak közérzetét (4,02). Ugyanakkor a turizmus kínálta munkahelyeken történő elhelyezkedéshez, illetve a vendégek keresletére épülő üzleti lehetőségek kihasználásához már alacsonyabb értéket rendeltek (2,91). Habár az országos és a Baranya megyei átlag feletti értéket kaptunk, az eredmény mégis jelzi, hogy a Harkányban megjelenő vendégforgalom nem a lakosság által elvárt mértékben serkenti a foglalkoztatást, illetve kínál üzleti lehetőséget a helyi vállalkozóknak.3 A fürdő szerepe Harkány életében: lakossági reflexió 2003. május 1-je mérföldkőnek számít Harkány turizmustörténetében. Ezen a napon nyílt meg a felújított fürdő, ami vitathatatlanul új dimenziót képviselt a településen megvalósuló fejlesztések tekintetében. Egy olyan létesítménnyel gazdagodott Harkány egészségturisztikai kínálata, amely képes volt újabb beruházásokat generálni. 4 A szálloda- és vendéglátóiparban jelentkező változásokon (új egységek létrehozása, a régiek korszerűsítése, minőségének emelése) túlmenően a fürdő környezete is megszépült. A harkányiak személyesen, illetve a helyi média útján nyomon követhették az élményfürdő átadásával összefüggő beruházásokat, maguk is megtapasztalhatták a megnyitást követő változásokat. Mindössze 9,3% azon megkérdezettek aránya, akik egyáltalán nem észlelték a fürdő 2003-ban történt korszerűsítése óta bekövetkező változásokat. Amíg a megkérdezettek 33,0%-a alig, 39,2%-a pedig közepesen észlelhető változásokról nyilatkozott, addig 14,4% jelentős, 4,1% pedig kiemelkedő minősítéssel illette a fürdő generálta fejlődés észlelhetőségét. Harkány lakossága megosztott az élményfürdő megnyitását követő fejlesztéseknek a település életében megjelenő visszatükröződése tekintetében. Szignifikánsan magasabb azon csoporthoz tartozók aránya, akik kevésbé észlelhetőnek nevezték a változásokat. A fürdőfejlesztés közvetlenül és közvetetten is képes befolyásolni Harkány mindennapi életét, a helyiek életminőségét. Szerepe a helyi gazdaságban, társadalomban, a település működésében egyaránt jelentkezik. A megkérdezetteknek a fürdőfejlesztés hatásaival kapcsolatban egy 15, az életminőség szempontjából kulcsfontosságú tényezőt tartalmazó listát kellett elemenként 1–5. fokozatú skálán értékelni. Az eredmények feldolgozása során az 1–2 (inkább nem jellemző) és 4–5 (inkább jellemző) kategóriákat a könnyebb elemezhetőség érdekében összevontuk.

3 Ennek némileg ellentmond, hogy Harkány lakossága – vélhetően – a fürdő fejlesztésével kapcsolatos élénkülésnek köszönhetően plusz jövedelemre tett szert (esetleg más településen dolgozó, nem a helyi turizmusból élő, magas jövedelmi státusúak költöztek be). A helyi lakosság személyijövedelemadó-alap összege 2003–2010 között az országos, a regionális és a megyei átlagot is jelentősen meghaladó mértékben, 89,9%-kal emelkedett, a fürdő megnyitását követő években a növekedés mértéke látványosan meghaladta az előző évit, és a gazdasági válság éveiben is stabil volt. 4 A megvalósult beruházások gazdaságélénkítő hatása a T-Star adóbevételekre vonatkozó adatai alapján egyértelműen kimutatható. Az iparűzési adó 2006–2010 között az országos, a regionális és a megyei átlagot is meghaladó mértékben, 33,8%kal emelkedett, a válság ellenére egyetlen olyan év sem volt Harkányban, amikor az előző évhez viszonyítva csökkent volna az adóbevétel. Ugyanakkor az idegenforgalmi adó kapcsán már nem ilyen rózsásak a fürdőváros eredményei, 2006–2010 között az országos, a regionális és a megyei átlagtól is messze elmaradó mértékű növekedést produkált (+11,4%).


381 3. ábra

A fürdőfejlesztés hatásainak értékelése a harkányi megkérdezettek százalékában Jobb körülmények között lehet fürdőzni, strandolni Harkány ismertsége növekszik Megszépülnek a közterületek (park, zöldterület) Korszerűsödik az úthálózat (kerékpárutak is) Növekednek a város bevételei Szállodák, panziók épülnek Az emberek szívesen költöznek Harkányba T öbb turista érkezik a városba Javult a lakosság életminősége Javult az egészségügyi ellátás a városban Könnyebb eljutni Harkányba Nő a munkalehetőségek száma Vendéglátó-ipari egységek nyílnak Felújítják a közintézményeket 0

10

20

Inkább jellemző

30

40

50

60

Közepesen jellemző

70

80

90

100 %

Inkább nem jellemző

Forrás: saját felmérés (n=297).

A válaszadók véleménye alapján a fürdő fejlesztése nem indukált jelentős társadalmi, gazdasági változásokat a településen. A 15 tényezőből 9-nél inkább negatív, 4 esetben semleges és mindössze 2 tényezővel összefüggésben fogalmazódott meg pozitív vélemény (3. ábra). A megszépült fürdő átadása legkevésbé a közintézmények felújításában (11,4%), a vendéglátó-ipari egységek számának növelésében (17,8%) és a munkalehetőségek bővülésében (17,8%), továbbá Harkány közlekedési kapcsolatainak javulásában (17,7%) játszott szerepet. A korszerűsített létesítmény azonban hozzájárult a strandolás és gyógyfürdőzés helyi feltételeinek javulásához (45,8%), valamint Harkány ismertségének növekedéséhez (39,6%). Az életminőség javulását mindössze a megkérdezettek 18,8%-a hozta összefüggésbe a fürdővel, 40,6% semleges álláspontot fogalmazott meg, 40,6% kifejezetten elutasította az összefüggés tényét. A Harkányba költözés kedvezőtlen megítélése is arra utal, hogy a helyiek nem igazán tartják a fürdővárost vonzó, élhető helynek (ezzel az állítással mindössze 18,7% értett egyet). A fürdővel kapcsolatos attitűdök, a róla való gondolkodás kihat a létesítmény harkányiak általi kihasználására, a másoknak történő ajánlás intenzitására. Közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorol a fejlesztések lakossági támogatására, befolyásolja az egyén és a közösség közérzetét. A megkérdezetteknek egy 10 állítást tartalmazó listát kellett egyenként 1–5 skálán értékelni. Az eredmények feldolgozása során az 1–2 (inkább nem ért egyet) és 4–5 (inkább egyetért) kategóriáit a könnyebb elemezhetőség érdekében összevontuk.

382

DR. MICHALKÓ GÁBOR – DR. BAKUCZ MÁRTA – DR. RÁTZ TAMARA 4. ábra

A fürdővel kapcsolatos attitűdök a harkányi megkérdezettek százalékában Büszke vagyok, hogy a "reumások Mekkájának" tartott városban élek Harkány egyet jelent a gyógy- és strandfürdővel A fürdő elsősorban az idelátogató turisták igényeit szolgálja A harkányi fürdő a családi együttlét színtere Amióta megújult a fürdő, valahogy jobb a közérzetem A fürdőnek köszönhetően jobbak az életkörülmények A fürdő a szabadidős lehetőségek valódi tárháza A harkányiak egészségesebbek a megye lakosainál A fürdő csak viszi a város pénzét, működtetése luxus A fürdő elsősorban a harkányi lakosok igényeit szolgálja 0

10

Inkább egyetért

20

30

40

50

60

Közepesen ért egyet

70

80

90

100 %

Inkább nem ért egyet


A megkérdezettek többsége (56,9%) büszke Harkányra, örömmel tölti el, hogy a „reumások Mekkájában” élhet (4. ábra). A nagyfokú identitástudat mellett egyetértés mutatkozik abban is, hogy a „Harkány-brand” központi eleme a fürdő (53,7%), a településsel kapcsolatos asszociációkban az egészségturizmus helyi kínálata az első számú tényező. Domináns vélemény rajzolódott ki a fürdő szerepkörét illetően is, a megkérdezett 52,7%-a egyetértett azzal, hogy a létesítmény elsősorban a Harkányba látogató turisták igényeit szolgálja. Ezzel összefüggésben minimális azok aránya, akik úgy érzik, hogy a fürdőt elsődlegesen a harkányi lakosság érdekében üzemeltetik (6,3%). Miközben megoszlanak a vélemények arról, hogy a fürdő milyen mértékben biztosít színteret a harkányi családok együttlétére, addig a helyiek szabadidő eltöltésben betöltött funkciója már kevésbé rajzolódik ki (22,1%). Alacsony fokú az egyetértés a fürdő működésének közérzetjavító (30,5%) és életkörülmény növelő (21,1%) szerepével, ahogy a válaszadók mindössze 10,5%-a érzi úgy, hogy egészségesebb lenne Baranya megye többi lakosánál. A harkányiak fürdőhöz való hozzáállását jól reprezentálja, hogy a létesítmény működtetését kevesen érzik a város pénzét apasztó luxusnak (11,5%). A harkányi lakosság szubjektív életminőségét jól mutatja, hogy a magyar fővárossal (Budapest) vagy Baranya megye központjával (Pécs) történő összehasonlításban alacsonyabb mértékűnek ítélték saját jóllétük szintjét, ugyanakkor a szomszédos kisvároshoz, a kistérség központjához (Siklós) képest már magasabbra. Egy 200-as skálán, ahol a har-


383

kányiak életminőségét 100-nak feltételeztük, a megkérdezettek Budapesthez 134-es, Pécshez 121-es, míg Siklóshoz már csak 92-es értéket rendeltek. A fürdő igénybevétele A Széchenyi-tervhez kötődő magyarországi gyógyfürdőfejlesztés egyik sajátossága, hogy olyan településeken is jelentős kapacitásbővülést generált, ahol a helyi és a térségben élő lakosság kereslete (népességszám, anyagi helyzet, igény stb.) az elvárt mértékű turistaforgalom elmaradása esetén nem képes a létesítmény gazdaságos működtetését biztosítani. Ebből a szempontból elengedhetetlennek tartottuk a harkányiak fürdőlátogatási szokásainak a feltárását. Tekintettel az egészség és az életminőség közötti összefüggés erős korrelációjára (Michalkó–Rátz 2011), a fürdő látogatásának az eddigieknél intenzívebbé válása hozzájárulhat a helyi lakosság jóllétének növekedéséhez. A megkérdezettek 89,6%-a a fürdő 2003. évi megnyitása óta legalább egy alkalommal felkereste a létesítményt. A fürdőben nem járt harkányiak (10,4%) többsége a szolgáltatások magas árszínvonalával indokolta a látogatás elmaradását. Harkány fürdőlátogató lakossága szezonálisan eltérő gyakorisággal használja a létesítményt (3. táblázat). A május–szeptemberihez képest (5,6%) magasabb az október–áprilisi időszakban (17,0%) távolmaradók aránya. A nyári időszakban intenzívebb a helyiek fürdőhasználata, május– szeptember között a havi vagy annál sűrűbb gyakorisági kategóriákban magasabb a látogatottsági arány, mint az október–áprilisi periódusban. A legnagyobb differenciát a heti gyakoriságnál mértük: amíg a nyári szezonban a megkérdezettek 22,5, addig a téliben már csak 9,1%-a keresi fel hetente a fürdőt. Abból, hogy a havi és a havinál intenzívebb látogatások megoszlási mutatója minden gyakorisági kategóriában a nyári szezonban mutat magasabb értéket, arra következtethetünk, hogy a harkányiak is a kedvező időjárási feltételekhez kötik a fürdő használatát. 3. táblázat

A fürdő látogatásának gyakorisága a fürdőt felkereső harkányi megkérdezettek között (Százalék) Gyakoriság Soha Félévente egyszer Két-három havonta Havonta egyszer Hetente egyszer Két-három naponta Naponta

Szezonban (május–szeptember)

Szezonon kívül (október–április)

5,6 9,0 19,1 28,1 22,5 10,1 5,6

17,0 19,3 28,5 15,9 9,1 7,9 2,3


Ahogyan a Széchenyi terv támogatásával épített, illetve korszerűsített fürdők többsége, úgy a harkányi is többfunkciós, generációkon átívelő szolgáltatásokat nyújtó létesítmény. A gyógyfürdőhöz egyaránt tartoznak belső és külső medencék, ezek egy része télen is üzemel, a strandot alkotó medencéket azonban csak nyáron töltik fel vízzel. A fürdő egész évben a szolgáltatások igen széles skáláját kínálja a látogatóknak, a léte-

384


sítmény koncepciója szerint minden korosztály megtalálhatja a szükségleteit kielégítő részlegeket, de azok egymás mellett, egymás különösebb zavarása nélkül is igénybe vehetők. A létesítmény részlegei/szolgáltatásai közül a szabadtéri strandfürdő (77,9%), a gyógyfürdő (66,3%) és az uszoda (57,7%) medencéi a legkeresettebbek, ezeket a fürdőfogyasztó harkányiak legalább fele igénybe szokta venni. A fürdőzéshez szorosan kapcsolódó vendéglátást a helyi lakosok 45,3%-a hasznosította. Igen keresettek a létesítmény élményfürdője és szaunái (egyaránt 31,4–31,4%) is. Akár a szépségápolás (például szolárium, fodrászat, kozmetika), akár a gyógyászat (például masszázs) területét vizsgáljuk, az úgynevezett kiegészítő szolgáltatások iránti érdeklődés meglehetősen alacsony mértékű a harkányi lakosság körében. A harkányiak 31,6%-a vett már igénybe társadalombiztosítási támogatást a fürdő gyógyászati részlegének felkeresésekor. A megkérdezettek a fürdő szolgáltatásait 1–5 skálán értékelve 3,1-es értéket adtak, ami nem túl hízelgő minősítést jelent. Következtetések A hazai egészségturizmus és az életminőség kapcsolatának feltárása érdekében az országos, döntően a turista szemszögéből közelítő vizsgálatokat követően sikerült egy fürdőváros lakosságára vonatkozó sokoldalú elemzést megvalósítani. A harkányi felmérés felszínre hozta a helyi lakosság és a turizmus viszonyának sajátosságait, a szubjektív életminőségre gyakorolt hatásait, a Széchenyi-terv támogatásából megvalósult fürdőfejlesztéssel kapcsolatos attitűdöket, véleményeket, valamint az egészségturisztikai létesítmény igénybevételének jellemzőit. Tekintettel arra, hogy a turizmus a szocializmus időszakában és a rendszerváltást követő évtizedekben is a magyarországi társadalom- és gazdaságpolitika egyik letéteményese volt (Puczkó–Rátz 2011), joggal lehetett feltételezni, hogy a kormányzati kommunikációban hangoztatott célkitűzések megvalósulása egy olyan népszerű fürdővárosban, mint Harkány, egyértelműen kimutatható. Természetesen a harkányi lakosság turizmussal összefüggő életminőségére koncentráló vizsgálat során számolnunk kellett azzal, hogy a tér- és időbeli összehasonlítást nélkülöző információk értékelése csökkentheti az eredmények érvényességét. A szakirodalmi adatok azonban arra engedtek következtetni, hogy az életminőség objektív és szubjektív tényezőiből képzett index egy társadalom (közösség) vonatkozásában néhány éves időintervallumot tekintve elhanyagolható mértékű változást mutat (Michalkó–Rátz 2010). Eredményeink igazolták, hogy egy nagyszabású fürdőfejlesztés hatása nem jelent automatikus életminőség javulást az adott település lakosságának egészét tekintve (Michalkó et al. 2011). A harkányi gyógyfürdő 2003. évi felújítása érdemben nem befolyásolta a turisztikai keresletet, sokkal inkább a szálláshely-szolgáltatások minőségi tényezőire volt kedvező hatással. Ez a tény önmagában pozitív változást eredményezhetett volna a helyi lakosság életminőségének vonatkozásában, hiszen a megújuló és a szolgáltatásait bővítő fürdő, a modernizálódó szállodai környezet mind mentálisan, mind fizikálisan javítja a közérzetet, de a forgalom elmaradt növekedése éppen a helyiek elvárt mértékű gazdagodását veszélyeztette. A forgalom élénkülését a 2008-tól észlelhető gazdasági válság következményei is lassították. Paradox helyzet következett be: rendelkezésre áll egy vonzó egészségtu-


385

risztikai létesítmény, egy arra épülő barátságos fürdőváros, elviselhető mértékű turistaforgalom, de a helyieket ez nem teszi boldoggá, mert úgy érzik, a megélhetésük nincs biztosítva. Elsősorban a fürdőre koncentrálódó egészségturisztikai beruházások – vélhetően annak alacsony mértékű gazdaságserkentő és munkahelyteremtő hatására és a létesítmény helyiek által történő szerény igénybevételére visszavezethetően – kevésbé befolyásolták a harkányi lakosság életminőségét. Önmaguk egészségi állapotának szubjektív megítélése is azt mutatja, hogy a fürdő, illetve annak igénybevétele önmagában nem teremt a megye átlagához képest magasabb életminőséget. A harkányiak tisztában vannak azzal, hogy a fürdő generálta turistaforgalom érdemi szerepet játszik a kisváros életében, a kereslet önmagában is hozzájárul a helyiek közérzetének javulásához (jó érzés olyan helyen élni, amely mások számára is vonzó), ám a turizmusból ténylegesen profitálók, az életminőséget látványosan növelő bevételekre szert tevők száma csekély. Ezek a tények egyrészt alátámasztják az országos felmérések eredményeit, másrészt rávilágítanak arra, hogy Harkány a helyiek köztudatában is ismert fürdővárosként van jelen, ennek azonban kevés hozadéka van a mindennapjaikra és az életminőségükre nézve. Kitekintve magasabbnak gondolják a magyar főváros, vagy a régió- és megyeközpontjuk lakosságának életminőségét, de tisztában vannak azzal, hogy a fürdő működése minőségibb életet generál számukra, mint ami a szomszédos kistérségi központ lakosságának megadatik. Mivel a szubjektív életminőség egy viszonyítási eljárás eredménye (Vignoles et al. 2011), amit az egyén lakóhelyéhez fűződő identitása is befolyásol, az a tudat, hogy valaki a „reumások Mekkájában” élhet, pozitív hatást gyakorol az életminőségére. Ezt azonban ellensúlyozza a harkányi lakosság mindennapjainak magasabb életszínvonalat biztosító városokkal történő összevetése. A fürdőt a harkányiak – a turistákhoz hasonlóan – elsősorban a nyári főszezonban hasznosítják, kisebb mértékben élnek a kevésbé zsúfolt téli időszak nyújtotta előnyökkel. A fürdőben a medencék használatán túl, a gyógykezelések és a szépészeti szolgáltatások kereslete alacsony fokú (ezt magas árfekvésük is indokolja), ami szintén hozzájárulhat a vártnál alacsonyabb életminőségi mutatókhoz. Harkány azok közé a fürdővárosok közé tartozik, ahol a fürdőkomplexum önmagában nem tudta az életminőség-növelő hatását az egész településre, a lakosság széles körére kiterjedően megvalósítani. A város politikai irányítóinak mielőbb fel kell ismernie, hogy a fürdőnek kulcsfontosságú szerepe van a harkányiak életminőségének növelésében, törekednie kell arra, hogy a fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások bővülése hozzájáruljon a foglalkoztatás szintjének emeléséhez (1), minél többen léphessenek be a legális szobakiadás piacára (2), bővüljön a fürdőt egész évben igénybevevő helyiek aránya (3). Mivel az egészség az egyik legfontosabb életminőséget befolyásoló tényező, ezért a Harkányhoz hasonló fürdővárosok irányítóinak elemi érdeke, hogy a fürdő minél nagyobb szerepet játsszon a helyiek életében. IRODALOM Ágoston László (szerk.) (2007): Az életminőség fogalmán túl: elméletek, módszerek és gondolatok az életminőség kapcsán. DEMOS Magyarországi Alapítvány, Budapest Andorka Rudolf (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest Bruni, L.–Porta, P. (eds.) (2007): Handbook on the economics of happiness. Edward Elgar, Cheltenham

386


Coskun Samli, A. – Rahtz, D. – Sirgy, J. (eds.) (2003): Advances in quality of life: theory and research. Kluwer Academy Publisher, Dordrecht Curran, L. – Wolman, H. – Hill, E. – Furdell, K. (2006): Economic wellbeing and where we live: accounting for geographical cost-of-living differences in the US. Urban Studies, 13., pp. 2443–2466. Csíkszentmihályi Mihály (2001): Flow: az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest Easterlin, A. R. (2010): Happiness, growth, and the life cycle. Oxford University Press, Oxford Hankiss, Elemér – Manchin Győző (1976): Szempontok az élet „minőségének” szociológiai vizsgálatához. Valóság, 6., pp. 20–34. Kim, K. (2002): The effects of tourism impacts upon quality of life of residents in the community. Dissertation submitted to the Faculty of Virginia Polytechnic Institute and State University. Blacksburg, USA. http://scholar.lib.vt.edu/theses/available/etd-12062002-23337/unrestricted/Title_and_Text.pdf Kopp Mária – Kovács Mónika (szerk.) (2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp Mária –Pikó Bettina (2006): Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói. In: Kopp Mária –Kovács Mónika (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, pp. 10–19. Kopp Mária –Skrabski Árpád (2008): Miért alapvető politikai fogalom a társadalom boldogságérzete? Valóság, 2., pp. 30–38. Kovács József (2006): Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák. In: Kopp Mária –Kovács Mónika (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, pp. 20–23. Maslow, A. (2003): A lét pszichológiája felé. Ursus Libris, Budapest Michalkó Gábor – Irimiás Anna (2011): Csalódásmenedzsment a turizmusban: új szemlélet a turisztikai célterületek irányításában. Marketing és Menedzsment, 2., pp. 4–10. Michalkó Gábor – Rátz Tamara (2011): Egészségturizmus és életminőség Magyarországon –Fejezetek az egészség, az utazás és a jól(lét) magyarországi összefüggéseiről. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Michalkó Gábor (2010): A boldogító utazás: a turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Michalkó Gábor – Rátz Tamara – Irimiás Anna (2009b): Health tourism and quality of life in Hungary: some aspects of a complex relationship. In: De Santis G. (a cura di): Salute e lavoro. Atti del Nono Seminario Internazionale di Geografia Medica. Edizioni RUX, Perugia, pp. 79–90. Michalkó Gábor – Rátz Tamara – Irimiás Anna (2011): Quality of life of inhabitants in a Hungarian spa-town: the case study of Orosháza. In: De Santis, G. (Ed), Salute e Solidarita. Decimo Seminario Internazionale di Geografia Medica. Atti in Onore Cosimo Palagiano. Edizioni RUX, Perugia, pp. 65–78. Michalkó Gábor – Rátz Tamara (2010): Measurement of Tourism-oriented Aspects of Quality of Life. Journal of Tourism Challenges and Trends, 3., pp. 35–50. Michalkó Gábor – Rátz Tamara – Tóth Géza – Kincses Áron (2009a): A gyógyfürdővel rendelkező magyarországi települések életminőségének vizsgálata. Területi Statisztika, 2. pp. 170–185. Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005–2013) (2005): Turizmus Bulletin, 9., Különszám Perdue, R. – Long, P. – Kang, Y. (1999): Boomtown tourism and resident quality of life. The marketing of gaming to host community residents. Journal of Business Research, 4., pp. 165–177. Puczkó László – Rátz Tamara (2011): Tourism in Hungary: from Trade Unions to Cinema Tickets. Current Issues in Tourism, 5., pp. 459–473. Rátz Tamara – Michalkó Gábor (2011): The contribution of tourism to well-being and welfare: The case of Hungary. International Journal of Sustainable Development, 3–4., pp. 332–346. Royo, M. (2007): Well-being and consumption: towards a theoretical approach based on human needs satisfaction. In: Bruni, L. – Porta, P. (eds.): Handbook on the economics of happiness. Edward Elgar, Cheltenham, pp. 151–169. Sampson, R. – Gifford, S. (2010): Place-making, settlement and well-being: The therapeutic landscapes of recently arrived youth with refugee backgrounds. Health and Place, 16, p. 116–131.


387

Sirgy, J. M. (2010): Toward a quality-of-life theory of leisure travel satisfaction. Journal of Travel Research, 2., pp. 246–260. Sirgy, M. J. – Kruger, P. S. – Lee, J. – Yu, G. B. (2011): How Does a Travel Trip Affect Tourists' Life Satisfaction? Journal of Travel Research, 3., pp. 261–275. Smith, M. – Puczkó, L. (2008): Health and Wellness Tourism. Elsevier/Butterworth-Heinemann, Oxford Szvitecz Zsuzsanna (szerk.) (2002): Életminőség és egészség. KSH, Budapest Tomljenovic, R. – Faulkner, B. (2000): Tourism and older residents in a sunbelt resort. Annals of Tourism Research, 1., pp. 93–114. Utasi Ágnes (szerk.) 2006: A szubjektív életminőség forrásai: biztonság és kapcsolatok. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest Vámos Anita – Farkas Tibor (2004): Az életminőség mérése a Bátonyterenyei kistérségben. Területi Statisztika, 1., pp. 21–30. Veenhoven, R. (2003): Hedonism and happiness. Journal of Happiness Studies, 4., pp. 437–457. Veenhoven, R. (2009): Well-being in nations and well-being of nations. Is there a conflict between individual and society? Social Indicators Research, 1., pp. 5–21. Vignoles, V. – Schwartz, S. – Luyckx, K. (2011): Introduction: Toward an Integrative View of Identity. In: Schwartz, S. – Luyckx, K. – Vignoles, V. (eds): Handbook of Identity Theory and Research. Springer, London, pp. 1–27. Kulcsszavak: életminőség, egészségturizmus, gyógyfürdő, Széchenyi terv. Resume The present paper delineates the connections between tourism and the local population’s quality of life in Harkány, a spa-town in the South-West of Hungary. During the spring of 2011, a questionnaire survey was conducted in Harkány – with 297 respondents. On the one hand, our research focused on the participation of local residents in tourism and associated quality of life issues, while, on the other hand, attitudes related to thermal spa development were analysed, together with the use of the spa’s facilities by the locals. On analysing the data produced by our research, we can assert that, although the spa has a significant presence in the everyday life of the residents, the development has had very limited effects on their quality of life.

A fürdőfejlesztés hatása Harkány lakosságának életminőségére

Recommend Documents