A Forrás Takarékszövetkezet általános üzletszabályzata A Forrás Takarékszövetkezet az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 705/1997/F. számú engedélye alapján jogosult betét gyűjtésére és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadására, pénzkölcsön nyújtására, ide nem értve a forfetírozást, valamint pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására. 1. § (1) Ezen üzletszabályzat a takarékszövetkezet és üzletfelei között létrejött jogügyletek általános feltételeit tartalmazza, amelyektől az egyes szerződésekben el lehet térni. A szerződésben az általános üzletszabályzattól történő esetleges eltérést minden esetben nevesíteni kell. 1.§ (2) Az általános üzletszabályzat rendelkezései mindazon kérdésekben, amelyekről az egyedi szerződés nem rendelkezik, mind a takarékszövetkezetre, mind pedig az ügyfélre nézve kötelező hatályúak. 2. § (1) A takarékszövetkezet és ügyfelei között létrejött jogviszonyokban, az üzletszabályzatokban és a szerződésekben nem szabályozott kérdésekben, a hitelintézetekről szóló mindenkor hatályos törvény, a Polgári Törvénykönyv, illetve az adott üzletágra vonatkozó hatályos jogszabályok irányadóak. Betétügyletek 3. § (1) Takarékbetétet minimum 1000,-Ft-os összegben, felső összeghatár nélkül - névre szólóan, látra szólóan, vagy lekötési idő meghatározásával - bármely devizabelföldi természetes személy elhelyezhet. 3.§ (2) Betételhelyezés esetén a betétes meghatározott pénzösszeget ad át a takarékszövetkezetnek azzal a feltétellel, hogy bármikor, vagy meghatározott későbbi időpontban a takarékszövetkezet köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot, vagy egyéb hozadékot fizetni, nyereménybetétek esetén a sorsolás eredményétől függő nyereményt nyújtani. 3/A. § A takarékszövetkezet a névre szóló betétek esetében a pénzmosás megelőzéséről szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezései szerint az alábbi személyi azonosító adatokat tartja nyilván: - az ügyfél családi és utónevét ( születési név ), amennyiben van, akkor a házassági nevét is, születési helyét, időpontját, anyja születési nevét, állampolgárságát, lakcímét, és az azonosító okmány típusát, számát. 4. § (1) A takarékszövetkezet a takarékbetét után, a betételhelyezés idejére, az igazgatóság által elfogadott mindenkor hatályos hirdetményben közzétett kamatfeltételek szerint fizet kamatot.
4.§ (2) A takarékszövetkezet igazgatósága jogosult a betéti kamatok mértékét bármikor, egyoldalúan megváltoztatni, feltéve, hogy a betétokiratban, vagy a betétszerződésben ezt a jogát kikötötte. 4. § (3) A módosított kamatmértékeket az igazgatóság a módosítás hatálybalépésének napját megelőzően legalább 15 nappal köteles az ügyfelek részére nyitvaálló helyiségeiben kifüggeszteni, illetve a megyei napilapban közzétenni. 4. § (4) Amennyiben a betétes a takarékszövetkezet módosítását nem fogadja el, jogában áll a takarékbetét szerződést felmondani a kamatváltoztatás meghirdetését követő 15 napon belül. A felmondási idő kezdete a bejelentés napja, időtartama pedig 30 nap. A felmondási idő lejártáig a takarékszövetkezet az eredetileg megállapított kamatmértéket téríti. 4. § (5) Az 1989. február 1. napja előtt megkötött - és még érvényben levő - takarékbetétek esetén az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni azzal a különbséggel, hogy a felmondási idő ebben az esetben 90 nap. 5. § (1) A takarékbetét kamatozása - ha jogszabály, vagy a betétszerződés eltérően nem rendelkezik -, a takarékbetétbe történő befizetést követő napon kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. A bankszámlán - ideértve a lakossági bankszámlát is - belüli lekötés esetén a betétlekötési szerződés ettől eltérően rendelkezhet. 5. § (2) A kamatszámítás az alábbi képlet segítségével történik: tőke x kamatláb x napok száma Kamat = ---------------------------------------360 x 100 5. § (3) A takarékbetét után járó kamat - a betét teljes összegének kifizetésétől eltekintve - az egyes betétkonstrukciók egyedi szerződéseiben meghatározott időpontban, egyéb kikötés hiányában pedig minden év december 31-én esedékes. 5. § (4) Az esedékességkor fel nem vett kamatot - eltérő kikötés hiányában - a betét összegéhez hozzá kell adni. (tőkésítés) A kamatszámításnál a hónapokat 30 nappal, az évet 360 nappal kell számítani. 5. § (5) A szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett betét után a takarékszövetkezet nem a lekötési időhöz kapcsolódó, hanem a mindenkor hatályos hirdetményben közzétett - a lekötési idő előtti felvétre megállapított mértékű - kamatot fizeti. 5. § (6) Amennyiben a betétes a lekötési idő lejárta után betétjét nem szünteti meg, vagy új lekötési időben a takarékszövetkezettel nem állapodik meg, a takarékszövetkezet az eredeti lekötési időnek megfelelő, vagy a betétkonstrukcióra vonatkozó egyedi kibocsátási feltételek szerinti kamatot téríti. 5. § (7) A bankszámlán - ideértve a lakossági bankszámlát is - elhelyezett betétek esetén a kamatszámításnál az évet 365 nappal kell számítani.
5. § (8) A bankszámlán - ideértve a lakossági bankszámlát is - elhelyezett betétek esetén a kamatszámítás az alábbi képlet segítségével történik: tőke x kamatláb x napok száma Kamat = ----------------------------------------365 x 100 5. § (9) A takarékszövetkezet a takarékbetétszerződés szerint járó kamatot - a lekötési idő előtti felvét esetére megállapított kamatmértéket leszámítva - az esedékességkor a betétes részére egyéb levonás nélkül kifizeti, vagy azt a betétokiratban, vagy a betétszámlán jóváírja. Jogszabály előírása alapján azonban a takarékszövetkezet a kifizetendő kamatból adót vagy adóelőleget vonhat le. 6. § A könyves takarékbetétről a takarékszövetkezet betéti okiratot állít ki, amely sorszámmal ellátott, szigorú számadású nyomtatvány. 7. § A takarékbetét összegének visszafizetésére, a kamat kifizetésére, valamint a kisorsolt nyeremény nyújtására vonatkozó követelés nem évül el. 8. § A takarékbetét titkos, adatai csak a banktitokra vonatkozó törvényi rendelkezések és a 180/2001 ( X. 4.) Korm. sz. rendeletben foglaltak alapján szolgáltathatók ki. 9. § A takarékszövetkezet tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak (a továbbiakban OBA) valamint az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak. 10. § Az OBA a takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteket a hitelintézetekről szóló, mindenkor hatályos törvényben meghatározott feltételek alapján biztosítja. 11. § (1) Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. 11. § (2) Az OBA által nem biztosított betétkönyvben elhelyezett betétösszeg visszafizetéséért a takarékszövetkezet áll helyt. 12. § (1) Az OBA által nyújtott biztosítás a 13. §-ban meghatározott kivételekkel a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül a takarékszövetkezetnél helyeztek el. 12. § (2) Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban, értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.
13. § (1) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki: a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosítóintézet, az önkéntes biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei és igazgatási szervezetei, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, m) az l) pontban említett személy befolyásoló részesedésével működő gazdálkodó szervezet [ Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett, n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. 13. § (2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik. 13. § (3) Hatályon kívül helyezve 2004. október elsejei hatállyal. 14. § Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként olymódon, hogy az OBA által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
Hitelügyletek 15. § (1) A takarékszövetkezeti kirendeltségek vezetői, hitelügyintézői, a takarékszövetkezet igazgatósága, bármely ügyvezetője a kockázatvállalási szabályzatban meghatározott hatáskörükbe tartozó kölcsön, illetve hitelkérelmek elbírálása során a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel, vagy székhellyel rendelkező természetes személy, vagy gazdasági társaság részére folyósíthatnak kölcsönt, vagy hitelt, amennyiben azt jogszabály, vagy a takarékszövetkezet üzletszabályzatai nem tiltják. 15. § (2) A takarékszövetkezet gazdálkodásának körülményeiben beállt változásra tekintettel az ügyvezetés jogosult a kölcsönök és hitelek folyósítását határozatlan időre felfüggeszteni, vagy az egyes fiókok és/vagy ügynökök részére hitel-, és kölcsönfolyósítási limiteket meghatározni. 16. § Nem folyósítható kölcsön, vagy hitel: a./ olyan kölcsön-, hiteligénylő részére, aki nem tesz eleget a kölcsönbírálathoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségnek, vagy hamis, félrevezető adatokat szolgáltat, b./ olyan kölcsön-, vagy hiteligénylő részére, aki az adósminősítés szerint nem hitelképes, kivéve, ha az általa felajánlott fedezet a fedezetértékelési szabályzat rendelkezései szerint önálló biztosítékként fedezetet nyújt a hitel, vagy kölcsön visszafizetésére, c./ kiskorú, cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy részére, d./ gyermekgondozási díjban, vagy segélyben, munkanélküli járadékban, vagy jövedelempótló segélyben részesülő személy részére, kivéve, ha az általa felajánlott fedezet a fedezetértékelési szabályzat rendelkezései szerint önálló biztosítékként fedezetet nyújt a hitel, vagy kölcsön visszafizetésére. 17. § (1) A takarékszövetkezet a megállapított ügyféllimit 30%-át meghaladó kockázatvállalása esetén a fedezetértékelési szabályzatban rögzített biztosíték(ok) bevonását kötelezően előírja. 17. § (2) A takarékszövetkezet által folyósított hitel, vagy kölcsön visszafizetésének biztosítására önálló és/vagy kiegészítő fedezetként a kölcsönigénylő jövedelme, készfizető kezesség, ideértve a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. és a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességét is, munkabér-, vagy követelésengedményezés, óvadék, zálog-, és jelzálogjog, halasztó hatályú feltételtől függő adásvételi szerződés, vételi jog, bankgarancia, vagyonbiztosítási szerződés és azonnali inkasszó fogadható el a kockázatvállalási szabályzatban meghatározott egyes kölcsön-, és hitelkonstrukciók folyósítási feltételei szerint.
17. § (3) A kockázatvállalásoknál szabályozott jogi kikötések és fizetési biztosítékok alkalmazását a takarékszövetkezet ügyvezetése a kockázatvállalás biztonsága érdekében korlátozhatja, jogszabály, hatóság, bíróság, vagy a takarékszövetkezet igazgatóságának rendelkezése alapján fel is függesztheti. 17. § (4) Az adott kölcsön-, vagy hitelkonstrukciónál szabályozott fizetési biztosítéknál enyhébb fedezeti feltételek egyedi elbírálás alapján akkor alkalmazhatóak, ha az adós a takarékszövetkezetnél öt éven belül felvett kölcsönét, vagy hitelét szerződésszerűen, határidőben megfizette. 18. § A takarékszövetkezet fedezetként nem fogadja el: a./ a takarékszövetkezet részjegyét, ideértve más takarékszövetkezet részjegyét is, b./ a takarékszövetkezet, vagy a takarékszövetkezeti integrációhoz tartozó más takarékszövetkezet tulajdonában álló olyan gazdasági társaság részvényét, amelynek közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt áll, c./ olyan gazdasági társaság üzletrészét, vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amelyikben az adósnak van befolyásoló részesedése, d./ az olyan biztosítékot, amelyet az ügyfél, vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, e./ ha az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog esetén a terhelés a jelzálogjog bejegyzésének sorrendjét figyelembe véve a megelőző jelzálogjog bejegyzések együttes összegével együtt már meghaladja a biztosíték könyv szerinti értékének, vagy a vagyonértékelő által megállapított értékének - ha ez utóbbi az alacsonyabb - a 70 %-át. 19. § (1) Az ügyfél részére lehetővé kell tenni, hogy a szerződés aláírása előtt megismerhesse és tanulmányozhassa a folyósítandó kölcsön-, vagy hitelszerződés mintáját, az esetleges kölcsönbírálati díjnak a kezelési költségbe való beszámítási módját, a prolongáció várható költségét, a késedelmi kamat mértékét, a teljes futamidőre felszámított kamatot, az éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a kölcsön, vagy hitel felvételével összefüggő valamennyi költséget, a kölcsön, vagy hitel folyósításához megkívánt egyéb feltételeket, valamint a kölcsön-, vagy hitelszerződés felmondásának feltételeit. 19. § (2) E kötelezettségének a takarékszövetkezet eleget tesz azzal, hogy a kölcsönszerződés mintáját az ügyfél rendelkezésére bocsátja és a kezelési költség mértékét, a prolongáció díját, a teljes hiteldíjmutatót, a kölcsön felvételével kapcsolatos valamennyi költséget és feltételt a fiókjaiban kifüggesztett hirdetményeiben közzéteszi, valamint a szerződésben feltünteti az ügyleti kamat és a kezelési költség %-os és tételes mértékét, a kezelési költség összegét, valamint a teljes hiteldíjmutató százalékos értékét. 19. § (3) A kölcsön-, vagy hitelszerződés adósa(i) és kezese(i) a szerződés aláírásával elismeri(k), hogy a takarékszövetkezet, mint hitelező a 41/1997 (III.5) Korm. sz. rendeletben foglalt valamennyi tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
19. § (4) A teljes hiteldíjmutató a különböző pénzintézeti ajánlatok összehasonlítására, az ügyfél megfelelő tájékoztatására szolgál. 19. § (5) A teljes hiteldíjmutató mértékének megállapítása során a takarékszövetkezetnek a hitellel kapcsolatos ügyleti kamaton túli egyéb költségeket is be kell számítania, ezért az az ügylet tényleges pénzügyi terheit mutatja százalékos formában. 19. § (6) A teljes hiteldíjmutató számítására vonatkozóan az alábbi képletet kell alkalmazni, ha a hitel folyósítása egy részletben történik. Ak H= Σ −−−−−−−−− k-1 (1+i)tk m
H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő – a takarékszövetkezetnek fizetendő – költségekkel, A k : a k-adik törlesztőrészlet összege, m: a törlesztőrészletek száma, t k : a k-adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, i: a teljes hiteldíjmutató századrésze. A teljes hiteldíjmutató számítására vonatkozóan az alábbi képletet kell alkalmazni, ha a hitel folyósítása több részletben történik. , , , m m Ak Ak Σ −−−−−−−−− = Σ −−−−−−−−− k-1 (1+k) tk k - 1(1+i) tk A k : a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő – a takarékszövetkezetnek fizetendő – költségekkel, A' k' : a k' sorszámú törlesztőrészlet összege, m: a hitelfolyósítások száma, m': a törlesztőrészletek száma, t k : a k-adik hitelfolyósítás években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, t k' : a k'-adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, i: a teljes hiteldíjmutató századrésze. 20. § (1) A takarékszövetkezet által folyósított kölcsön és hitelkonstrukciók kondíciói kölcsön- és hiteltípusonként változó, amelyek konkrét mértékét az ügyvezetés jogosult megállapítani. 20. § (2) Az ügyvezetés által megállapított kamat-, és díjfeltételeket az ügyfelek tájékoztatása érdekében valamennyi fiók ügyfélterében jól látható helyen ki kell függeszteni. 20. § (3) A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztésnek a takarékszövetkezet számlájára, vagy pénztárába érkezésének időpontja.
21. § (1) Az ügyvezetés által módosított kamat-, és díjfeltételeket az éven belüli lejáratú, fix kamatozású kölcsön-, vagy hitelszerződések esetében a hatálybalépés napján megkötött szerződéseknél kell alkalmazni. Ebben az esetben a kölcsön-, vagy hitelszerződés lejáratáig a megkötéskor közölt kamatmértékek érvényesek és azok egyoldalúan nem változtathatóak meg. 21. § (2) Éven túli lejáratú kölcsön-, vagy hitelszerződések esetében a futamidő alatti kamatváltoztatás jogát a takarékszövetkezet minden esetben kiköti. 21. § (3) Amennyiben a takarékszövetkezet a szerződés futamideje alatti kamatváltoztatás jogát a kölcsön-, vagy hitelszerződésben kikötötte, jogosult a szerződés hatálya alatt az ügyleti kamat mértékének egyoldalú megváltoztatására. 21. § (4) A takarékszövetkezet a kamat mértékének megváltoztatásáról, a törlesztőrészletek megváltozott összegéről a hatályba lépést követő 15 napon belül a takarékszövetkezet az adóst írásban értesíti. 21. § (5) Amennyiben adós a szerződésből származó, még fennálló teljes tartozását a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a takarékszövetkezet részére megfizeti, a módosított kamatmértéket a takarékszövetkezet nem érvényesítheti. 21. § (6) Hatályon kívül. 22. § (1) A takarékszövetkezet által nyújtott kölcsön, vagy hitel hirdetményben közzétett mértékű kamatának számítási módjára a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak. 22. § (2) Adós minden esetben jogosult előtörlesztésre. Az előtörlesztés esetén az adósnak rendelkeznie kell, hogy a befizetést követően a törlesztőrészlet csökkentését, vagy a hitel/kölcsön futamidejének módosítását vagy fizetési késleltetést kívánt elérni. Amennyiben az adós nem rendelkezik, a takarékszövetkezet automatikusan a fizetési késleltetést alkalmazza. 22. § (3) A befizetett törlesztőrészlet összegét először költségre, késedelmi és/vagy ügyleti kamatra, végül pedig a tartozás tőkeösszegére kell elszámolni. 22. § (4) Ha az adós fizetési kötelezettségének határidőben, a törlesztőrészlet esedékességekor nem tesz eleget, a késedelem időtartamára, az esedékessé vált tartozás után - a szerződés szerint járó ügyleti kamaton felül - késedelmi kamatot is köteles fizetni, amelynek mértéke a lejárt, esedékessé vált, de ki nem fizetett tőketartozás után évi 6 %. 22. § (5) Amennyiben az adós esedékessé vált tartozását késedelmesen és/vagy nem teljes egészében fizeti meg, a befolyt törlesztést - több tartozás esetén - a régebben lejárt követelés összegére kell elszámolni. 22. § (6) Ha a befizetett összeg az adóssal szemben fennálló követelés teljes kiegyenlítésére nem elegendő, azt elsősorban költségre, majd késedelmi kamatra, ügyleti kamatra, legvégül pedig tőketartozásra kell elszámolni.
22. § (7) Adóst terhelik a törlesztés elmulasztása miatt a takarékszövetkezetnél felmerült költségek, így különösen a felszólítási és a felmondási díj, továbbá a végrehajtási eljárásban felmerült valamennyi költség is. 23. § (1) A takarékszövetkezet a benyújtott vállalkozói hitelkérelmek elbírálásáért díjat, a folyósított kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatban folyósítási jutalékot, kezelési költséget, a fedezet érvényesíthetősége érdekében szükséges hatósági eljárások illetékét, vagy díját, rendelkezésre tartási jutalékot, felszólítási és felmondási díjat, valamint az engedélyezett prolongációért díjat számíthat fel. 23. § (2) Az ügyvezetés által megállapított és hirdetményben közzétett mértékű folyósítási jutalékot, kezelési költséget, hitelbírálati díjat, jelzálogjog bejegyzési díjat - ha a kölcsön-, vagy hitelszerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a kölcsön, vagy hitel folyósításakor kell a folyósított kölcsön-, vagy hitelösszegből levonni, vagy az adósnak befizetni. 24. § (1) Amennyiben a takarékszövetkezet a hitelt - szerződés szerint - adós rendelkezése alapján későbbi időpontban folyósítja, mint a szerződéskötés napja, adós az ügyvezetés által megállapított, a mindenkor hatályos hirdetményben közzétett mértékű rendelkezésre tartási jutalékot köteles fizetni. 24. § (2) A rendelkezésre tartási jutalék a hitelszerződés szerinti időpontban esedékes, s elszámolási szempontból a kezelési költséggel esik egy elbírálás alá. 25. § A kölcsön, vagy hitel készpénzben, vagy az adós által megadott bank-, vagy lakossági folyószámlára átutalással folyósítható. Pénzforgalmi szolgáltatások 26. § (1) A takarékszövetkezet a számlatulajdonos ügyfelei részére: - bankszámlát, pénzforgalmi bankszámlát, - letéti számlát, - elkülönített számlát és - lekötött betétszámlát vezethet. 26. § (2) Bankszámlának minősül a Ptk. 529. §-a szerinti bankszámlaszerződés alapján megnyitott bankszámla, továbbá elnevezésétől függetlenül a takarékszövetkezettel szembeni minden olyan pénzkövetelés, amely a takarékszövetkezet és az ügyfele közötti szerződésből következően rendeltetésénél fogva a számlatulajdonos fizetési megbízásainak harmadik személyek részére, vagy más bankszámlák javára, vagy terhére a fizetési forgalom útján történő teljesítését szolgálja. 26. § (3) Pénzforgalmi bankszámlának minősül az a bankszámla, amelyet a számlatulajdonos pénzforgalmának lebonyolítása céljából az adózás rendjéről szóló mindenkor hatályos törvény előírása szerinti vállalkozási tevékenységével kapcsolatban törvényben, vagy kormányrendeletben megállapított kötelezettség alapján nyit és az a
bankszámla amelyet a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően kifejezetten pénzforgalmi bankszámlaként kell megnyitni.
27. § (1) A számlatulajdonos és a számlavezető kapcsolatát, a számlavezetésre vonatkozó feltételeket a bankszámlaszerződés tartalmazza. 27. § (2) A bankszámlaszerződés akkor jön létre, amikor a szerződést a takarékszövetkezet és a számlatulajdonos aláírták. 28. § (1) A bankszámla felett természetes személy számlatulajdonos a számlaszerződésben meghatározott módon önállóan, vagy más személlyel együttesen, vagy külön-külön rendelkezhet. 28. § (2) Jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzésre bejelentett teljes, vagy rövidített név (cégnév) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy, vagy személyek aláírása szükséges. 28. § (3) A bankszámlák felett csak az arra jogosult személy(ek) rendelkezhet(nek), a rendelkezési jog bármikor visszavonható. 28. § (4) A bankszámla feletti rendelkezési jog akkor nyílik meg, amikor a számlavezető fióknál a számlatulajdonos, vagy a számlatulajdonos jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviseletére jogosult személy az erre a célra rendszeresített aláírásnyilvántartó kartonon írásban bejelenti a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult(ak) aláírását. 29. § A bankszámlatulajdonos alapvető joga, hogy a bankszámláján elhelyezett pénzével szabadon rendelkezik, az alábbiak kivételével: - A meghatározott célra elkülönített és ily módon kezelt, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól már kikerült pénzeszközök (pl. óvadéki, akkreditívvel, bankgaranciával, fedezetigazolással kapcsolatos elkülönítés), az elkülönítés időtartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel. - A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy rendelkezése ellenére és a 232/2001 (XII.10.) MT rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározott sorrendre tekintet nélkül a számlavezető csak pénzfizetésre szóló végrehajtható bírósági és közigazgatási határozatok, továbbá lejáratkor az egyenes váltóadós által megjelölt hitelintézetnél fizetés végett bemutatott váltó alapján, valamint jogszabályban meghatározott más esetekben terheli meg a bankszámlát. - A takarékszövetkezet a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig - legfeljebb azonban 15 napig - a jogosult ellenkező rendelkezése hiányában függőben tartja a pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető rendelkezéseket és megbízásokat az alábbi sorrendben: a./ a számlavezető téves bejegyzésének a bankszámlán történő helyesbítését, b./ a bírósági végrehajtó, vagy az adóhatóság - ide nem értve a vámhatóságot - által a Vht. 82/A §-a alapján benyújtott azonnali beszedési megbízást és a Vht. 80. §-án
alapuló átutalási végzést, amelyek tekintetében a számlavezető a takarékszövetkezet pénzforgalmi bankszámlák vezetésére vonatkozó szabályzatának 92.-97. §-aiban foglaltak szerint köteles eljárni. c./ a jogosult által a Vht. 6.§ (2) bekezdése alapján a végrehajtható bírósági határozaton, vagy közjegyzői okiraton, vagy a közjegyző által hozott végrehajtható határozaton, valamint az Áe. 80. § (2) bekezdése alapján végrehajtható közigazgatási határozaton alapuló pénzkövetelés behajtására benyújtott azonnali beszedési megbízást, továbbá a közigazgatási szerv által az Áe. 80. § (1) bekezdése, az adóhatóság által az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI törvény 88. § (1) bekezdése és a vámhatóság által a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 148. § (2) bekezdése alapján végrehajtható közigazgatási határozaton, vagy egyéb végrehajtható okiraton alapuló pénzkövetelés érvényesítésére benyújtott azonnali beszedési megbízást. d./ a Magyar Államkincstár által benyújtott - a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása során megelőlegezett követelésre vonatkozó - megbízást. Az a./ - d./ pontig terjedő felsorolás teljesítési sorrendet is jelöl. Az azonos pont alá tartozó megbízások között - függetlenül az alpontoktól - az érkezés időpontja határozza meg a teljesítés sorrendjét. - A számlavezető jogosult a számlatulajdonos rendelkezése nélkül is megterhelni az adós nála vezetett számláját a pénzügyi szolgáltatási tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. Ez a terhelési jog az előző francia bekezdésben foglalt teljesítési sorrend figyelembevételével, azok teljesítését követően a számlatulajdonos elleni csőd bejelentéséről, vagy a felszámolási eljárás elrendeléséről történő tudomásszerzésig gyakorolható. A terhelés joga mindkét esetben a számlavezetőt a csődeljárás, vagy a felszámolási eljárás megindításáról szóló értesítések átvételének időpontjáig illeti meg. 30. § (1) A takarékszövetkezetnél alkalmazható fizetési módok a következők: a./ átutalás, ezen belül - egyszerű átutalás, - csoportos átutalás, - devizaátutalás. b./ beszedési megbízás, ezen belül - határidős beszedési megbízás, - azonnali beszedési megbízás, - csoportos beszedési megbízás. c./ készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, ezen belül - készpénzfelvételi csekk, - bankkártya. d./ készpénzfizetés, ezen belül - készpénzbefizetés, - készpénzkifizetés.
30. § (2) Amennyiben a számlatulajdonosok egymással a bankszámlák közötti fizetés módjában nem állapodtak meg, illetve azt nem hozzák írásban a számlavezető tudomására, a fizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. 31. § (1) A számlavezető a tárgynapon 11.00 óráig leadott átutalási megbízást aznapi terheléssel veszi át. 31. § (2) A számlavezető a tárgynapon 11.00 órát követően az ügyfélfogadási idő végéig leadott átutalási megbízást a tárgynapot követő munkanapi terheléssel veszi át. 31. § (3) A takarékszövetkezet számlavezetője az átutalási megbízás benyújtásakor a számlatulajdonost kérésére szóban tájékoztatja arról, hogy az általa benyújtott átutalási megbízásnak a jogosult bankszámláján történő jóváírására - valamennyi előírt egyéb feltétel megléte esetén - az átutalási megbízás benyújtását követően hányadik munkanapon kerül sor. 31. § (4) Az átutalási megbízás teljesítésének, azaz a jogosult bankszámlatulajdonos bankszámláján történő jóváírásnak napja a takarékszövetkezeti számlatulajdonos átutaló által a takarékszövetkezetnél vezetett jogosulti számlára indított, tárgynapi terhelésre benyújtott átutalási megbízások esetében a tárgynap. 31. § (5) Az átutalási megbízás teljesítésének, azaz a jogosult bankszámlatulajdonos bankszámláján történő jóváírásnak napja abban az esetben, ha a jogosult számláját az MTB Rt. vezeti és az átutalási megbízást a 31. § (1) bekezdésében szabályozott időben adták le, a leadás és egyben a terhelés napja. 31. § (6) Az átutalási megbízás teljesítésének, azaz a jogosult bankszámlatulajdonos bankszámláján történő jóváírásnak napja abban az esetben, ha a jogosult számláját az MTB Rt. vezeti és az átutalási megbízást a 31. § (2) bekezdésében szabályozott időben adták le, a leadás napját követő munkanap, amely egyben a terhelés napja. 31. § (7) Az átutalási megbízás teljesítésének, azaz a jogosult bankszámlatulajdonos bankszámláján történő jóváírásnak napja abban az esetben, ha a jogosult számláját más hitelintézetnél vezeti és az átutalási megbízást a 31. § (1) bekezdésében szabályozott időben adták le, a terhelést követő munkanap. 31. § (8) Az átutalási megbízás teljesítésének, azaz a jogosult bankszámlatulajdonos bankszámláján történő jóváírásnak napja abban az esetben, ha a jogosult számláját más hitelintézetnél vezeti és az átutalási megbízást a 31. § (2) bekezdésében szabályozott időben adták le, a leadást követő második munkanap. 31. § (9) A partner hitelintézet által le nem könyvelt és visszautalt tétel fogadásának napja a visszautalást követő nap, az indító bankszámlatulajdonos bankszámláján történő jóváírás napja a fogadás napja, de legkésőbb az a nap, amikor a takarékszövetkezet a saját bankszámláján történt jóváírásról tudomást szerez. 31. § (10) A számlatulajdonos számlájának javára érkező átutalásokat a takarékszövetkezet a saját bankszámláján történt jóváírásról való tudomásszerzés napján írja jóvá oly módon, hogy a számlatulajdonos legkésőbb a jóváírás napját követő munkanap reggelén a takarékszövetkezet bármely fiókjának nyitvatartásától kezdődően - a HáziBankkal rendelkező
ügyfél nyitvatartástól függetlenül - a jóváírt összeg felett rendelkezhessen abban az esetben, ha a rendelkezési jogosultságot jogszabály nem korlátozza. 31. § (11) Hatályon kívül helyezve 2001. november 15-ei hatállyal.
31. § (12) A tárgynapon történő, 500.000,-Ft-ot meghaladó összegű készpénzfelvételre vonatkozó megbízás befogadásának határideje a tárgynapot megelőző nap 11 óra. 31/A § Ha törvény, vagy kormányrendelet, vagy a szerződő felek eltérően nem rendelkeznek, a bankszámlák közötti elszámolás útján teljesített fizetést akkor kell teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget a jogosult bankszámláját vezető pénzintézetnél jóváírták. 32. § (1) Ha a megbízó a fizetési megbízás teljesítésének megkezdésére későbbi időpontot (értéknap) nem jelölt meg, a teljesítési határidőket a befogadás időpontjától kell számítani. 32. § (2) A fizetési megbízás befogadásának időpontja átutalás esetén az az időpont, amikor a számlavezető az átutalási megbízást a teljesítéséhez szükséges valamennyi adat és a pénzügyi fedezet, beszedési megbízás esetén pedig az az időpont, amikor a beszedési megbízást a teljesítéséhez szükséges valamennyi adat birtokában átvette. 32. § (3) A fizetési megbízást a megbízó a megbízás befogadásának napján, vagy az értéknapon 14,30 óráig, pénteki munkanapon 13,30 óráig, az egyéb nem értéknapos várakozó tételeket írásban bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja, ezt követően a fizetési megbízás nem módosítható és nem vonható vissza. 32. § (4) Törvény vagy kormányrendelet, vagy a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás teljesítésének időpontja az a nap, amikor a pénzösszeget az átutalás, vagy a beszedési megbízás jogosultjának bankszámláján jóváírták. A bankszámlára történő készpénzbefizetés akkor teljesült, amikor a készpénzt a számlavezető pénztáránál vagy a postán befizetik. 33. § (1) A számlavezető a számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámlájának megterhelésére vonatkozó megbízásait a számlán rendelkezésre álló fedezet mértékéig, az érkezés sorrendjében teljesíti. Az érkezés sorrendjére a fiók nyilvántartása az irányadó. 33. § (2) Amennyiben a számlán lévő fedezet valamennyi esedékes rendelkezés teljesítését nem teszi lehetővé, akkor a takarékszövetkezet - a jogosult ellenkező rendelkezése hiányában - az esedékesség napján a fedezet erejéig, részteljesítés nélkül, az alacsonyabb összegű megbízásoktól kiindulva teljesít. 33. § (3) Az e szabályzat 29. § harmadik francia bekezdésében felsorolt jogcímen benyújtott megbízásokat a számlavezető a számlatulajdonos rendelkezésére és az érkezési sorrendre tekintet nélkül köteles teljesíti. 33. § (4) Az érkezés szerinti sorrendet megelőzően kezelendő megbízásokra vonatkozó rendelkezést a számlatulajdonos csak az e szabályzat 29. § harmadik francia bekezdésében fel nem sorolt rendelkezések (megbízások) körében, azok teljesítését követően adhat a számlavezető részére.
33. § (5) A teljesítési sorrendtől eltérő terhelésre vonatkozó rendelkezést - ha az nem megbízáson, erre vonatkozó szöveggel történik - írásban, a hitelintézethez bejelentett aláírásbejelentésen meghatározott módon aláírva, a megbízás benyújtásakor, de legkésőbb az esedékesség napján 14,30 óráig, pénteki munkanapon 13,30 óráig kell közölni.
33. § (6) A meghatározott határnapon teljesítendő és a számlavezetőhöz a fizetési határnap előtt beérkező rendelkezést a számlavezető az adott fizetési határnapon beérkező és esedékes rendelkezés előtt érkezettnek tekinti. 33. § (7) A számlavezető a bankszámlán pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető átutalási és beszedési megbízásokat sorbaállítja, vagy a számlatulajdonos rendelkezése alapján a nyilvántartásából törli, az e szabályzat 29. § harmadik francia bekezdésében felsorolt jogcímen benyújtott megbízásokat 15 nap elteltével a benyújtó részére visszaküldi. 34. § (1) A bankszámlaszerződés határozatlan időre szól és bármelyik fél, indokolási kötelezettség nélkül, írásban, 30 napos felmondási idővel felmondhatja. 34. § (2) A számlatulajdonos felmondása esetén köteles a Takarékszövetkezettel szemben fennálló minden tartozását visszafizetni, vagy annak visszafizetését a Takarékszövetkezet által elfogadott megfelelő biztosíték(ok)kal alátámasztani. 34. § (3) A bankszámlaszerződést és az ennek keretében nyitott pénzforgalmi számlát meg kell szüntetni, ha a számlatulajdonos megszűnt és erről a számlavezetőt az illetékes nyilvántartó hatóság értesítette. 34. § (4) A bankszámlaszerződést akkor is fel kell mondani, ha a számlatulajdonos a számlavezető felhívása ellenére nem gondoskodik a bankszámla vezetéséért felszámított és a Hirdetményben közzétett díjak fedezetéről. 35. § (1) A takarékszövetkezet a számlavezetési tevékenységéért forgalmi jutalékot, díjat, költséget számít fel, a más szervek által a takarékszövetkezetnek felszámított költségeket a számlatulajdonosra áthárítja. 35. § (2) A bankszámla vezetés során felszámítandó jutalékok, díjak, és költségek jegyzékét, azok kiszámításának módját a takarékszövetkezet igazgatósága által elfogadott és a fiók hirdetőtábláján kifüggesztett mindenkor hatályos hirdetmény tartalmazza. 36. § A takarékszövetkezet a pénzforgalmi bankszámlán történő jóváírás napjától kezdődően a bankszámlán a nap végén fennálló követelés figyelembevételével és a bankszámlán belül elkülönítetten lekötött betétek után a számlatulajdonosnak kamatot fizet. A kamatszámítás módját e szabályzat és a lekötési szerződés tartalmazza. 36/A. § (1) A pénzforgalmi bankszámláról megküldött kimutatást elfogadottnak kell tekinteni, ha a számlatulajdonos annak kézbesítésétől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást, ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. 36/A. § (2) Amennyiben a számlatulajdonos az (1) bekezdésben írt határidőn belül írásban kifogást emelt, a kifogásban foglaltakat a számlavezető fiók vezetője jogosult és köteles is a takarékszövetkezet panaszügyintézési szabályzatában meghatározott határidőn belül megvizsgálni.
36/A. § (3) Amennyiben a számlavezető fiók vezetője a kifogásban foglaltakkal egyetért, utasítja a számlavezetőt a kifogással érintett tranzakció módosítására, vagy a szükséges intézkedés megtételére, egyúttal tájékoztatja a takarékszövetkezet számviteli vezetőjét a hiba okáról és az általa adott utasításról.
36/A. § (4) Ha a a számlavezető fiók vezetője a kifogásban foglaltakkal nem ért egyet, erről a kifogás egyidejű megküldése mellett - indokainak feltüntetésével - írásban tájékoztatja a takarékszövetkezet számviteli vezetőjét. 36/A. § (5) A takarékszövetkezet számviteli vezetője a kifogásban foglaltak jellege alapján azt maga kivizsgálhatja, de annak kivizsgálására felkérheti a Felügyelő Bizottság elnökét, vagy a belső ellenőrt is. 36/A. § (6) Amennyiben a kivizsgálás eredményeként a számlatulajdonos kifogásában foglaltakkal a felülvizsgálatot végző személy egyetért, erről 8 napon belül feljegyzést, vagy jegyzőkönyvet készít és a számviteli vezető ennek alapján utasítja a számlavezetőt a kifogással érintett tranzakció módosítására, vagy a szükséges intézkedés megtételére. 36/A. § (7) Ha a kifogásban foglaltakkal az azt felülvizsgáló személy nem ért egyet, erről 8 napon belül írásban tájékoztatja a számviteli vezetőt. 36/A. § (8) A kifogásban foglaltak elutasításáról a számviteli vezető írásban értesíti a számlatulajdonost, egyúttal felhívja a figyelmét arra, hogy igényét a takarékszövetkezettel szemben az elévülési időn belül polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.
Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések 37. § Az általános üzletszabályzat nyilvános, az ügyfélforgalom lebonyolítására szolgáló üzlethelyiségekben megtekinthető és az ügyfél kívánságára azt a takarékszövetkezet díjtalanul rendelkezésre bocsátja. 38. § A takarékszövetkezet jogosult általános üzletszabályzatát egyoldalúan módosítani. A takarékszövetkezet az általános üzletszabályzat módosítását, a módosítás hatálybalépését megelőző 15 nappal üzlethelyiségeiben köteles kifüggeszteni. 39. § A módosított általános üzletszabályzat rendelkezéseit - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szabályzat hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. 40. § Ezt az általános üzletszabályzatot a takarékszövetkezet igazgatósága az 55/1998 (12.14.) sz. határozatával fogadta el, s rendelkezéseit 1999. január negyedikétől kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a takarékszövetkezet igazgatóságának 34/1994 (09.26.) sz. határozatával elfogadott általános üzletszabályzata hatályát veszti. A takarékszövetkezet igazgatósága
