A Földet nem elődeinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön

„A Földet nem elődeinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” Ez a mottó vezérli a Katica Tanya üzemeltetését, illetve minden fejlesztését. Célunk, hogy élhető bolygót hagyjunk a gyermekeinkre. A következő néhány ismeretterjesztő tábla segítségével szeretnénk minél több emberben tudatosítani, hogy ahogy most élünk, az nem fenntartható és ha így folytatjuk, unokáinkra egy „kifosztott” bolygót hagyunk, amely közel sem lesz képes utódainknak azt az életszínvonalat biztosítani, amiben mi napjainkban élünk. Értékendet kell váltanunk és megérteni olyan fogalmakat, mint az „ökológiai lábnyom”, a „környezetterhelés” vagy a „fenntartható fejlődés”. Gondolatébresztőként egy régi, az Észak-amerikai Cree indián törzstől származó mondás: “Amikor az ember kivágta az utolsó fát, amikor kihalászta az utolsó halat, és amikor beszennyezte az utolsó folyót, akkor fog rádöbbeni, hogy a pénzt nem lehet megenni.” A következő 10 ismeretterjesztő táblán szeretnénk közérthető módon bemutatni azokat a tényeket, amelyek arra sarkallnak bennünket, hogy komolyan gondolkodjunk el azon, vajon milyen lesz a bolygónk, amikor unokáink lesznek annyi idősek, mint mi vagyunk ma… Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a Global Footprint Network szervezetnek, hogy adatait és grafikonjait a rendelkezésünkre bocsátotta: www.footprintnetwork.org

1

Csak rajtunk múlik… www.katicatany a. hu , i n f o @kat i cat an y a. hu , +3 6 ( 3 0 ) 4 1 1 - 6 0 02

Fenntartható fejlődés Az emberiség folyamatosan fejlődik, folyamatosan jobban, gyorsabban, okosabban, újabban vagy egyszerűen másképp csinálja azt, amit addig tett. Ez az emberi természet sajátossága. Elég, ha az autókra gondolunk: először volt kézi vontatású kétkerekű, aztán jött a lovaskocsi, a hintó, majd a gőz hajtotta autó. A XIX. század végén megjelent a benzinmotor hajtású autó, majd a dieselmotor. Az eddigi fejlődés azonban nagyon sok esetben nem vette figyelembe a környezeti hatást; azt, hogy a fejlődés milyen hatással van a környezetünkre: a levegőre, a vízre, a klímánkra vagy például az általunk termelt szemét sorsára. Az 1980-as évek elején kezdtek el beszélni a „fenntartható fejlődésről”, a „fenntarthatóságról”. Az ENSZ 1984ben hozta létre a „Környezet és Fejlődés Világbizottsága” nevű, független szakértőkből és politikusokból álló szervezetet. Ez a bizottság határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát és ez a definíció egészült ki a későbbiekben a következő megfogalmazásban: „A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké), amely • kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére (ENSZ, 1987-es Brundtland-jelentés) • a környezet elhasználódását úgy tudja kezelni, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.” A fenntartható fejlődés a következő 3 nagy terület közös halmazának eredménye: Ez a három összetevő azonban gyakran egymás ellen hat: ha a gazdaság fejlődik, a környezeti hatás is nő, azaz az „Élhető” rész kerül veszélybe. Ha a társadalmak jóléte és a népesség nő, az ismét a környezet terhét növeli és az „Elviselhető” rész csökkenhet. A gazdasági fejlődés minden társadalom célja, hiszen ki ne szeretne „jobban” élni, de a gazdasági fejlődés sok esetben a társadalmi egyensúly és a méltányos emberiesség ellen hat, azaz a „Méltányos” rész kerülhet veszélybe.

Társadalmi fejlődés Elviselhető

Méltányos

Fenntartható

Környezetvédelem

Élhető

Nem könnyű a feladat…

2


Gazdasági fejlődés

Ökológiai lábnyom Egy ember, vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az úgynevezett ökológiai lábnyommal lehet leírni. Az ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia, ruházat, használati tárgyak) és fel tudja dolgozni az általunk termelt széndioxidot, szennyvizet és szemetet. A hangsúly a „károsodás nélkül” szavakon van! A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. A Föld akkor van biztonságban, ha az általa feldolgozni képes káros anyag és újratermelt erőforrás – gyűjtőnevén biokapacitás – nagyobb, mint az ember által elfogyasztott erőforrások és termelt káros anyagok mennyisége – gyűjtőnevén ökológiai lábnyom. A cél tehát, hogy a következő viszony álljon fenn: Biokapacitás >= Ökológiai lábnyom. Az alábbi ábra tényadatok alapján szemlélteti a biokapacitás és az ökológiai lábnyom viszonyát 1961 és 2008 között. A biokapacitás csökkenésének elsődleges oka a Föld népességének folyamatos növekedése (lásd: 7. tabló). 10 ember kétszer annyit fogyaszt, mint 5 ember, illetve az életszínvonal folyamatos növekedésével még többet fogyasztunk évről évre és ezt a növekvő szükségletet a termelékenység növekedése sem tudja ellensúlyozni.

3


Hogyan lehet az ökológiai lábnyomot kiszámítani? Az ökológiai lábnyom számításánál 6 különböző tényezőt kell figyelembe vennünk: 1. Fosszilis kibocsátás feldolgozása: a fosszilis erőforrások elégetéséből – szén, földgáz, kőolaj és annak származékai (benzin, gázolaj) –, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 (szén-dioxid) elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága. 2. Legelőterület: a hús- és tejtermékekért, bőrért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges terület nagysága. 3. Erdőhasználat: a rönkfa, papíralapanyag, faáru és tűzifa-felhasználás biztosításához szükséges erdőterület nagysága. 4. Halászat: a tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján számított terület. 5. Termőterület: az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye. 6. Beépített terület: az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, intézmények) szükséges földterület nagysága.

Az ökológiai lábnyomot ki lehet egy emberre, egy családra vagy egy országra vonatkozóan is számítani.

4


Erőforrás deficit – túlhasználjuk a Földet 2011-ben a Földünkön élő 7,1 milliárd ember átlagos, egy főre eső ökológiai lábnyoma 2,2 hektár volt. Ugyanakkor a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület van. Könnyen kiszámítható, hogy valójában minden emberre csak 1,6 hektár jut, azaz a mai életformánk másfél Földgolyót kívánna meg. De csak egy van! Magyarország is hozzájárul a túlhasználathoz a maga 3,6 hektáros ökológiai lábnyomával a rendelkezésére álló 2,7 hektáros biokapacitással szemben! Földünk 1970-ben érte el a fordulópontot, azaz 1970-ben a Föld 3,7 milliárd lakója pontosan annyi erőforrást használt és káros anyagot bocsátott ki, amit Földünk újra tudott termelni, illetve fel tudott dolgozni ugyanabban az évben. Azóta az emberiség szó szerint kizsákmányolja a Földet, feléli annak tartalékait.

Ökológiai lábnyom átszámítva a szükséges földgolyók számára

Van például egy közkeletű mondás, ami a Föld erőforrás-használatával kapcsolatos: „A XIX. században a háborúk a területekért folytak, a XX. században az olajért, a XXI. században a vízért fognak folyni…”

5

beépített terület halászat erdőhasználat legelőterület termőterület fosszilis tüzelő


Melyik országnak milyen a lábnyoma? Az ökológiai lábnyom mérete eltér országonként. Az alábbi ábra szemlélteti ezt az eltérést. Emlékezzünk: 1 emberre 1,6 hektár jut, a Föld jelenlegi átlaga 2,2 hektár. Jól látható, hogy a sötétebb színnel jelölt országok túlhasználják Földünket, és ebbe a körbe Magyarország is beletartozik.

hektár / fo˝ <1 1-2 2-3 3-5 5-8 nincs adat


Ökológiai lábnyom (hektár/fő)

A földet túlhasználó országok

6

Itt van Magyarország a föld átlaga Ennyi a lehetőségünk


Mi lesz, ha semmi sem változik? A Föld lakossága továbbra is nő, évente majdnem 8 magyarországnyi emberrel (190 ezer fő/nap). Az alábbi ábra mutatja Földgolyónk népességi becslését a századfordulóig. Eszerint várhatóan közel 10 milliárd lakosa lesz a Földnek, majdnem 3-szor annyi, mint 1961-ben.

a föld lakossága (ezer fo˝)

Óceánia Észak-Amerika latin-Amerika és karibi térség európa ázsia afrika

a szükséges földgolyók száma

Az alábbi ábra pedig azt mutatja, hogy mekkora lesz a várható ökológiai lábnyom átszámítva a szükséges Földgolyók számára. Ez a becslés csak 2050-ig készült, de már addigra is majdnem 3 Földgolyóra lenne szükség ahhoz, hogy az addigra várható 9,5 milliárd embert eltartsa. De csak egy van!

7



Mit tehetünk, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat? Először is meg kell értenünk, hogy csak rajtunk múlik. Ugyanis az emberiség alapegysége az ember, azaz az egyéni viselkedésünk összessége adja a társadalmi viselkedést. A tudatos vásárlás az első lépés. A fogyasztói társadalom alapelve a fogyasztás ösztönzése. Ez sok esetben pazarlást is eredményez (gondoljunk csak a mobiltelefonjaink gyakori cseréjére). Egy magyar átlagember 25%-kal több élelmet fogyaszt, mint amennyire szüksége van. Ez 25%-kal több szemetet is jelent. A tudatos vásárlás lényege, hogy azt és annyit vásároljunk, amire ténylegesen szükségünk van. A Katica Tanyán tudatosan nem árulunk sem cukros üdítőt, sem chips-et, sem dohányterméket. A tudatos erőforrás-gazdálkodás a következő lépés: egy csöpögő csap, egy égve hagyott lámpa, vagy nem szelektíven gyűjtött hulladék mind az ökológiai lábnyomot növelik. A megújuló energiaforrások használata egyértelműen csökkenti az ökológiai lábnyomot: a napkollektorok, napelemek, szélgenerátorok mind-mind a fosszilis energiaforrások káros anyag kibocsátását csökkentik. A tudatos hulladékgazdálkodás a harmadik elem. Hajlamosak vagyunk nem foglalkozni az általunk termelt szennyvíz és szemét sorsával. Különbséget kell tenni hulladék és szemét között, a hulladékot újra lehet hasznosítani, ezért szelektíven kell gyűjteni. A Katica Tanyán törekszünk a szelektív hulladékgyűjtésre, vendégeinken is sok múlik, hogy ezt betartják-e. Nálunk a szemét tényleg csak az, amit már nem lehet a hagyományos módon újrahasznosítani. Ez csak a kezdet. Természetesen a fenti három lépés véleményünk szerint a legfontosabb, ezekkel kell kezdenünk. Ezeket a lépéseket mindannyian meg is tudjuk tenni, tehát csak rajtunk múlik... Olyan apró dolgok, hogy nem kérünk szatyrot, gyalog megyünk a sarki boltba vagy csak azért nem veszünk kétszer annyit, mert egy kicsit olcsóbb, ezek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a világunk élhető legyen unokáink számára is.

8


Megújuló energiák Energiaigényünknek ma 95%-át fosszilis energiákból – kőolaj, földgáz, kőszén – illetve nukleáris energiából nyerjük. Ugyan léteznek különböző számítások arra vonatkozóan, hogy vajon hány évre elegendő kőolaj, földgáz, kőszén vagy urán tartalékokat rejt a Föld mélye, de a felmérések egyben egyetértenek: előbb-utóbb el fog fogyni mind a négy energiaforrás, azaz előbb-utóbb alternatív energiaforrásokra lesz szükség. A fennmaradó 5%-ot nyerjük a következő 5 megújuló energiaforrások egyikéből: 1. Napenergia, 2. Szélenergia, 3. Geotermikus energia, 4. Biomassza, 5. Vízenergia Napenergia: Földünket egy óra alatt éri annyi napsugárzás, amit ha hasznosítanánk, egész évre elegendő energiát biztosítana. Ennek azonban csak töredékét hasznosítjuk. A legelterjedtebb módszer a Nap energiájának hasznosítására a napkollektor, amellyel használati melegvizet lehet előállítani és a fűtést is segíti, illetve a napelemek, amelyekkel elektromos áramot lehet előállítani. Szélenergia: különböző méretű szélkerekek léteznek, amelyekkel elektromos áramot lehet előállítani. Geotermikus energia: a föld felszínén 5 m mélységig erős a napsugárzás, illetve a külső hőmérséklet befolyása. Az 5-100 m mélységig közel állandó a hőmérséklet (9-11 °C). Ezt a közel állandó hőmérsékletet, általában minimum 100 méter mélyre fúrt, úgynevezett földszondák létesítésével, télen fűtésre, nyáron hűtésre lehet hasznosítani, a hűtőszekrény elvét alkalmazó, úgynevezett hőszivattyúkkal. Biomassza: a megújulók ezen körébe tartozik a biogáz – ezt természetes anyagok: trágya, zöldhulladék komposztálásából nyerik –, fa és faapríték, illetve a fahulladékból készített termékek, mint például a pellet, vagy a fabrikett és az energia növények. Vízenergia: szintén elektromos áramot fejlesztenek a vízi erőművek, ehhez szükség van szintkülönbségre, hogy a lefelé eső víz meg tudja hajtani az áramfejlesztő turbinákat.

9


Mit teszünk a Katica Tanyán a fenntartható fejlődésért? A Katica Tanyán az egyik legfontosabb célunk a környezettel összhangban való életmód kialakítása és fenntartása. Valljuk, hogy bolygónkat nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. Azaz meg kell tennünk mindent, hogy amikor ők is felnőnek, a Föld még mindig élhető bolygó legyen. Vesszőparipánk a fenntartható fejlődés és ennek eredményeként célunk a fenntartható turizmus kialakítása. Mit is jelent a fenntartható turizmus? Az ember természetes igénye az újdonságok felfedezése. Utazás, kirándulás, a szabadidő hasznos és aktívan történő eltöltése. Ez azt is jelenti, hogy egyre nagyobb számú ember akarja felfedezni a világot. Több ember, több utazás, több fogyasztás, nagyobb környezeti terhelés. A környezeti terhelés csökkentésének 2 lehetősége van: 1. korlátozzuk az utazók számát vagy 2. csökkentjük az utazók környezeti terhelését. Mi az utóbbit tartjuk hosszútávon kivitelezhetőnek: azaz arra törekszünk, hogy a hozzánk látogató vendég kisebb környezeti terhelést tegyen, mint ha nem jönne el hozzánk! Azaz a látogatás ökológiai lábnyoma kisebb, mintha a látogatónk otthon maradt volna, vagy mást csinált volna szabadidejében. Hogyan tudjuk ezt elérni? Négy terület összehangolásával: 1. Fogyasszunk kevesebb energiát és természeti erőforrást. 2. Azt, amit elfogyasztunk, próbáljuk meg minél nagyobb mértékben megújuló energiával vagy újrahasznosított anyagból fedezni. 3. A szolgáltatásaink nulla energia szükségletre törekednek, vagy ha energiát vagy természeti erőforrást igényelnek, akkor azok forrása a lehető legtöbb esetben megújuló forrás legyen. 4. Száműzzük az egészségtelennek tartott termékeket és a felesleges csomagolóanyagokat.

10


Mit tettünk eddig a Katica Tanyán az ökológiai lábnyom csökkentéséért? • 2002: a Turistaház melegvíz ellátása és fűtése fatüzeléssel • 2005: a mozgásérzékelős villanykapcsolók beépítése • 2007: a Katica Porta melegvíz ellátása és fűtése fatüzeléssel • 2008: gyökérmezős szennyvízkezelő az Élményközpont számára • 2009: napkollektorok telepítése az Élményközpont melegvíz előállítására • 2010: bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést és hulladékgazdálkodást • 2011: a csúszdaház tetőszigetelését az akkor elérhető legmodernebb hőszigetelő anyaggal oldottuk meg, így nyáron sem igényel klimatizálást és a téli fűtésigénye is lényegesen kevesebb, mint a hagyományosan szigetelt épületé • 2012: az erdei kötélpályánkon lévő kiszolgáló épület vízellátását esővíz gyűjtésével biztosítottuk • 2012: beszereztünk egy nagyteljesítményű faaprítékoló gépet, amellyel elő tudjuk állítani a szükséges aprítékot a járófelületek biztosításához és fűtéshez, így az eddig veszendőbe ment faágakat is hasznosítani tudjuk. • 2013: 3 kW teljesítményű napelem telepítése, amely a Katica Tanya Élményközpontja által elhasznált villamos energia 8%-át állítja elő • 2013: egy 300 W teljesítményű szélkereket telepítettünk, amely elegendő áramot termel ennek az épületnek • 2013: elektromos autót vettünk, hogy a rövidtávú szállításokat optimalizáljuk, így amellett, hogy a km költsége 80%-al csökkent, a káros anyag kibocsátása – figyelembe véve az elektromos áram előállítása során keletkező káros anyagokat – is csökkent. 3 • 2013: 20 m -es esővízgyűjtőt telepítettünk, így a nem ivóvíz minőségű vizet igénylő vízfogyasztásunkat (pl. állatok ellátása, mosatás, öntözés) ebből fedezzük, ezáltal csökkentve a vízfogyasztásunkat • 2013: átadtuk a „Fenntartható Élet” nevű házunkat, amely a fenntartható fejlődést, az ökológiai lábnyomot és a megújuló energiák gyakorlati megvalósítását mutatja be. • 2013: az év során 27 kW teljesítményű napelemet telepítünk, amellyel a Katica Tanya Élményközpont által elhasznált villamosenergiát teljes mértékben biztosítani tudjuk.

Minden fejlesztésünket alárendeljük a fenntartható fejlődés alapelveinek és az ökológiai lábnyom minimalizálásának. Csak olyan fejlesztést valósítunk meg, amely nem használ energiát, vagy ha használ, azt mi megújuló forrásból fedezzük.

11


A Földet nem elődeinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön

Recommend Documents