A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanítása

A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanítása

Készítette: Horváthné Fazekas Erika Kaszt Erika Lakatos Ferenc Zalai Edina

2010.

Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája

Tartalomjegyzék:

1. A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának helyi tanterve (7-8. osztály) 1.1. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 7. osztály 1.2. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 8. osztály 1.3. A fizika tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 1.4. A kémia tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 1.5. A biológia tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 1.6. A földrajz tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 2. A három hetet meghaladó iskolai projekt 7.osztály 3. A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának tanmenetei (7. osztály) 3.1. A fizika tantárgy tanmenete 7. osztály 3.2. A kémia tantárgy tanmenete 7. osztály 3.3. A biológia tantárgy tanmenete 7. osztály 3.4. A földrajz tantárgy tanmenete 7. osztály 4. Összegzés 5. Mellékletek 5.1. Fizika taneszközrendszer fejlesztés 5.2. Kémia taneszközrendszer fejlesztés 5.3. Biológia taneszközrendszer fejlesztés 5.4. Földrajz taneszközrendszer fejlesztés 5.5. CD melléklet

2


1.

A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának helyi tanterve 7-8. osztály

1.1. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 7. osztály

A 2009/10-es tanévben a természettudományos tantárgyak közül a hetedik osztályos fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak ismeretanyaga az alábbi táblázatban ábrázolt tantárgyblokkos felosztásban került feldolgozásra: 7. a, b osztályok

7. c, d osztályok

I. blokk: fizika-

II. blokk: biológia-

I. blokk: biológia-

I. blokk: fizika-kémia

kémia

földrajz

földrajz

1-9. hét,

10-18. hét,

1-9. hét,

10-18. hét,

19-23. hét,

24-28. hét,

19-23. hét,

24-28. hét,

29-33. hét

34-38. hét

29-33. hét

34-38. hét

fizika 4 óra/hét

biológia 3 óra/hét


fizika 4 óra/hét

kémia 3 óra/hét

földrajz 3 óra/hét


kémia 3 óra/hét

A 2009/10-es tanév első félévében két negyedévre bontva (9-9 hét) fizikát heti 2+2, kémiát, biológiát, földrajzot heti 2+1 órában tanultak a hetedikesek. A második félévben 5 hetes ciklusokra bontva, fizikát heti 3+1, vagy 2+1+1, biológiát 2+1, kémiát, földrajzot heti 3 órában tanulták a gyerekek.

3


A 2010/11. tanévtől kezdődően a természettudományos tantárgyak közül a hetedik osztályos fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak ismeretanyaga az alábbi táblázatban ábrázolt tantárgyblokkos felosztásban kerül feldolgozásra: 7. a, b osztályok

7. c, d osztályok

I. blokk: fizika-




kémia

földrajz

földrajz

1-4. hét,

5-8. hét,

1-4. hét,

5-8. hét,

9-12. hét,

13-16. hét,

9-12. hét,

13-16. hét,

17-20. hét,

21-24. hét,

17-20. hét,

21-24. hét,

25-28. hét,

29-32. hét,

25-28. hét,

29-32. hét,

33-35. hét

36-38. hét

33-35. hét

36-38. hét

fizika 4 óra/hét



fizika 4 óra/hét

kémia 3 óra/hét



kémia 3 óra/hét

Így a 7. évfolyam két (a, b) osztálya az első blokkban heti 4+3 órában fizikai és kémiai ismereteket, az évfolyam másik két (c, d) osztálya heti 3+3 órában biológiai és földrajzi ismerteket sajátítanak el. Természetesen a második blokkban mindez éppen fordítva történik. Az utolsó két ciklusban kerül sor a Globális klímaváltozás című, három hetet meghaladó projekt lebonyolítására. A négy tantárgy tananyagtartalmához kapcsolódó projekt biztosítja az adott téma lehető legkomplexebb módon való feldolgozását. A tantárgyi órák a blokkon belül egymást követő napokon kerülnek megtartásra, fizika-kémia blokkban lehetőség szerint 2+2+3 óra, biológia-földrajz blokkban lehetőség szerint 3+2+1 óra megosztásban.

A két-két tantárgy ismeretanyagát adott blokkban azonos gondolatkör köré csoportosítottuk: – fizika-kémia:

Az anyag és kölcsönhatásai Az anyagok tulajdonságai (fizikai és kémiai)

4


Az anyagok változásai (fizikai és kémiai) Anyagszerkezet Az energia Hőjelenségek – anyagszerkezeti kapcsolatok - állapothatározók – biológia – földrajz: Kontinensek (éghajlata – élővilága) Afrika - Forró éghajlati övezet Ausztrália és Óceánia – tengerek élővilága Sarkvidékek – Hideg éghajlati övezet Amerika – Mérsékelt éghajlati övezet

A fenti felosztás, és módszer előnyeit a következőkben látjuk: – lehetővé teszi ugyanannak a témának az integrált feldolgozását, lásd energia, kontinensek; ezzel segíteni tudjuk a tanulók komplex természettudományos világképének kialakulását; – a tripla/dupla órák nagyobb lehetőséget teremtenek a kooperatív módszerek alkalmazására, több tanulókísérlet elvégzésére, projektek megvalósítására, így mélyebb, tartósabb és gyakorlatiasabb tudás megszerzésére; – hatékonyabbá tehető a természettudományos kompetencia fejlesztése; – a tanár-diák találkozások gyakoriságának növekedésével nagyobb lehetőség nyílik a személyiség-fejlesztésre és az ezt szolgáló differenciálásra.

A 7. évfolyamok a természettudományos tantárgyak keretein belül a 2009/2010. tanév struktúráját követve felmenőrendszerben kapcsolódnak be a tantárgytömbös oktatásba.

5


1.2. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 8. osztály

A 8. évfolyamon az első félévben hagyományos felosztás szerint folyik a fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tanítása, a tantárgytömbös oktatást a bevont tanulócsoportok csak a 8. évfolyam második félévében folytatják. Ezzel kívánjuk biztosítani az egyenlő esélyeket, hogy a tanulók sikeresen fel tudjanak készülni a középiskolai felvételikre.

A tanórák alakulása a következő táblázatok foglalják össze: I. félév (1-17. hét): 8. a, b, c, d osztályok fizika

kémia

biológia

földrajz

1,5 óra/hét

1,5 óra/hét

1,5 óra/hét

1,5 óra/hét

II. félév (18-37. hét) 8. a, b osztályok

8. c,d osztályok

I. blokk: fizika-




kémia

földrajz

földrajz

18-21. hét,

22-25. hét,

18-21. hét,

22-25. hét,

26-27. hét

28-29. hét

26-27. hét

28-29. hét

30-33. hét

34-37. hét

30-33. hét

34-37. hét

fizika 3 óra/hét



fizika 3 óra/hét

kémia 3 óra/hét



kémia 3 óra/hét

6

Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

8.a

Fizika

Biológia

Fizika

Biol.

Fizika

Biológia

8.b

Kémia

Földrajz

Kémia

Földr.

Kémia

Földrajz

8.c

Biológia

Fizika

Biol.

Fizika

Biológia

Fizika

8.d

Földrajz

Kémia

Földr.

Kémia

Földrajz

Kémia

37.

Három hetet meghaladó projekt

A második félévben a 8. évfolyam két (a, b) osztálya az első blokkban heti 3+3 órában fizikai és kémiai ismereteket, az évfolyam másik két (c, d) osztálya heti 3+3 órában biológiai és földrajzi ismerteket sajátítanak el. Természetesen a második blokkban mindez éppen fordítva történik. A középső két ciklusban (26 – 29. hét) kerül sor a Középpontban a fémek című, három hetet meghaladó projekt lebonyolítására. A négy tantárgy tananyagtartalmához kapcsolódó projekt biztosítja az adott téma lehető legkomplexebb módon való feldolgozását. A Középpontban a fémek című négy hetes projekt alatt a négy tantárgy együtt, egymásra épülve, dolgozza fel az idevonatkozó komplex ismereteket. Ezáltal is igyekszünk fejleszteni a tanulói kulcskompetenciákat, különös tekintettel a természettudományos, az infokommunikációs, valamint a szociális és életvitel kompetenciákra. A tantárgyi órák a blokkon belül egymást követő napokon kerülnek megtartásra, fizika-kémia blokkban lehetőség szerint 3+2+1 óra, biológia-földrajz blokkban lehetőség szerint 3+2+1 óra megosztásban.

7


1.3.

A FIZIKA tantárgy 7-8. osztály helyi tanterve (tantárgytömb)

1. FIZIKA tantárgy általános céljai és feladatai:

A fizika tantárgy oktatásnak egyik alapvető feladata az, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

Mindezek eléréshez szükséges: – Fejleszteni a tanulók tanulási kompetenciáját, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatának eredménye. – Fejleszteni a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének kompetencia területeit. – Felkelteni a tanulók érdeklődését a természeti, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Előkészíteni és megalapozni a többi természettudomány tanítását. – Bevezetni a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerűségeinek ismeretkörébe. – Megtanítani a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Megismertetni őket az SI, és a gyakorlatban használt SIn kívüli mértékegységek szabatos használatával. – Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával képessé tenni őket a csoportmunkában való tevékenykedésre, önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. – Fejleszteni a tanulók jártasságát a mérőkísérletek elvégzésében, az önállóságát a következtetésben, valamint az absztrakciós képességét – Néhány egyszerű változási folyamat megfigyelése, vizsgálata segítségével fejleszteni megfigyelő-, emlékező-, képzelő- és gondolkodási képességeiket. – Problémalátó és problémamegoldó emberekké nevelni őket.

8


– Kialakítani a kritikus gondolkodásmódot az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. –

Megalapozni

környezetbarát

szemléletüket,

hozzájárulni

környezettudatos

magatartásuk kialakulásához. A tananyag feldolgozása során kialakítani a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt. – Elősegíteni az emberi tevékenység okozta változások megértését. – Kialakítani a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősségérzetet. – Kialakítani egy olyan szemléletmódot, amely segítségével a tanulók megérthetik a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. – Megalapozni korszerű fizikai szemléletmódjukat, hozzásegíteni őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez, fejleszteni műszaki kompetenciájukat. – Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak a környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre. – Az eddig a jártasság szintjén végzett méréseket (hosszúság, térfogat, tömeg, hőmérséklet, idő) készségszintre emelni. – Megmutatni a mérés jelentőségét és a tulajdonságok jellemzését mennyiségekkel. – Fejleszteni a tanulók absztrakciós képességét azzal, hogy megmutatjuk, hogyan lehet érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelhető jelenségekre, a látható körülmények alapján magyarázatot adni, és szabályszerűséget megállapítani. – Fejleszteni a logikus gondolkodást, az összehasonlító és az ítéletalkotó képességet pl. a részecskék rendezett és rendezetlen mozgásának értelmezésével, vagy az elektromos mező munkájának összehasonlítása különböző körülmények között.

2. A fizika tantárgy helyi tanterv tartalma:

7. osztályban:

Az anyagok néhány mérhető tulajdonsága témakörben:

9


– Felkelteni a tanulók érdeklődését a természet és törvényeinek megismerése iránt. – A mérés jelentőségének megmutatása. Az anyagok különféle tulajdonságainak mennyiségi jellemzése mérések alapján. – Tanulói (önálló és csoportos) tevékenységekkel erősíteni a megfigyelő-, kísérletezőképességet, a logikus gondolkodást és az összefüggések felismerésének képességét. – Tudatosítani, hogy az anyagnak két fajtája van (részecskeszerkezetű, mező-típusú anyag). Modellek jelentősége a megismerésben. – Néhány egyszerű, hétköznapi változási folyamat megfigyeltetése, vizsgálata. – Felismertetni és tudatosítani az anyagok és folyamatok alapvető tulajdonságait, az ezeket jellemző fizikai mennyiségeket és az azokhoz tartozó (SI) mértékegységeket. – Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre. Különféle kölcsönhatások elemi szintű megismertetése.

A testek haladó mozgása témakörben: – Tudatosítani, bővíteni, pontosabbá tenni a haladó mozgás köznapi ismereteit, és kialakítani a sebesség mennyiségi fogalmát. Gyakoroltatni a grafikonok elkészítését, alkalmazását az ismeretek közlésében és elemzésében. – Megalapozni és alkalmazni a viszonylagosság fogalmát, ezzel is fejleszteni az ítéletalkotás képességét, a döntés tudatosságát, a gondolkodás tervszerűségét. – Bemutató kísérletekkel vizsgálni és közösen elemezni a haladó mozgásokat. Fejleszteni a kapcsolatok felismerésének képességét (pl.: út-idő kapcsolat), a következtetések önállóságát, az absztrakciós képességet. – Felhívni a figyelmet megállapításaink érvényességi határaira (pl.: szabadesésnél). – Gyakoroltatni a „gondolkodtató kérdések” és mennyiségi feladatok megoldását, ezek fizikai szemléletű megközelítését.

A dinamika alapjai témakörben: – A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata. A megfigyelés, a megállapítások megfogalmazásának biztosabbá tétele. – A mozgás és mozgásállapot különbözőségének tudatosítása. – Lehetőséget biztosítani az egyszerű köznapi fogalmak (pl.: tehetetlenség, tömeg, erő, gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly) dinamikai értelmezésére.

10


– Megmutatni a kapcsolatot és a különbözőséget a test - tulajdonság - mennyiség között. – Az erőhatás mozgásállapot- és forgásállapot-változtató képességének felismertetése és mennyiségi jellemzése. – Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly nem szinonim fogalmak.

A nyomás témakörben: – A szilárd testek, folyadékok és gázok nyomásával kapcsolatos jelenségek vizsgálata és azok értelmezése modellmódszerrel. – Arkhimédész-törvényének kísérletekkel történő megalapozása és logikai úton történő felismertetése. A felhajtóerő nagyságának különféle módon történő kiszámítása. – A kölcsönhatás felismerése, a rendszerben történő gondolkodás erősítése. – Annak felismertetése, hogy a testek úszása, lebegése, elmerülése a folyadékokban, gázokban miért van kapcsolatban a sűrűségekkel. – Kapcsolatteremtés a biológiával, földrajzzal, környezetvédelemmel.

Klímaváltozás (három hetes összefüggő projekt) témakörben: – Felismertetni a fizikai folyamatok és az időjárás, éghajlat kialakulásának összefüggéseit. – Felismertetni az emberi tevékenységek hatásait a természeti környezetre, különös tekintettel a globális felmelegedés kialakulására. – Tudatosítani, hogy a globális felmelegedés és hatásai jelenleg az emberiség egyik legsúlyosabb és legsürgetőbb problémája. – Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító hatására (hőszennyezés, égéstermék – savas esők / üvegházhatás). – Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (pl.: a szél keletkezése, a hőtágulás szerepe a talaj kialakulásában, a víz rendellenes viselkedése, halmazállapot-változások). Kapcsolódás a biológiában, földrajzban, kémiában, technikában tanultakhoz. – Fejleszteni a környezeti kompetenciát, környezettudatos gondolkodást, különös tekintettel az egyénre háruló felelősség érzés kialakítására.

11


– Tudatosítani az egyén személyes tevékenységének, a társadalmat és a környezetet érintő következményeit. – Kialakítani, fejleszteni a környezettudatos gondolkodásmódot és cselekvőképességet a fenntarthatóság érdekében.

8. osztályban:

Az energia, munka, hő témakörben: – Megmutatni, hogy szükség van egy a változtató-képességet jellemző mennyiségre is. – Az energiaváltozással járó folyamatok kísérleti vizsgálata és közös elemzése. A munka, mint energiaváltozás értelmezése és kiszámítása. – Az energia és az energiaváltozás fogalmának kiterjesztése hőjelenségekre is. – Egyszerű pédákon megmutatni, felismertetni az energia megmaradását. – Felhívni az energiatakarékosság környezetvédelmi szerepére, ezen keresztül kiemelni a környezetvédelem fontosságát. – Bevezetni a teljesítmény és a hatásfok fogalmát, kiszámítási módját, tudatosítai szerepüket az energiatakarékosságban. – Megvizsgálni a hőjelenségeket és szerepüket a természetben és a technikában. – Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító haására (égéstermék - savaseső). – Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (pl.: a szél keletkezése, a hőtágulás szerepe a talaj kialakulásában, a víz rendellenes viselkedése, halmazállapot-változások).

Kapcsolat

a

biológiában,

földrajzban,

kémiában,

technikában tanultakkal.

Elektromos alapjelenségek témakörben: – Szemléletes képet kialakítani az atomok szerkezetéről, az elektromos tulajdonságú részecskék és az elektromos mező létezéséről. Kapcsolatot teremteni a kémiában tanultakkal. – Értelmezni a testek elektromos állapotát és létrehozásának körülményeit. – Megkülönböztetni az elektromos tulajdonságú részecskék rendezetlen „hőmozgás”át és az elektromos mező által létrehozott rendezett mozgását.

12


– Jártasságot kialakítani: elektromos kapcsolások megvalósításában, elektromos kísérletek, mérések elvégzésében, egyszerű feladatok megoldásában, grafikonok elkészítésében és elemzésében.

Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai témakörben: – Értelmezni az elektromos ellenállás kifejezés több jelentését. – Kísérleti alapon felismertetetni Ohm-törvényét. – Az elektromos áram hőhatásának értelmezésén keresztül tudatosítani, hogy a változások a gyakorlatban legtöbbször kölcsönhatások láncolatának eredményeként jönnek létre. – Felismertetni és vizsgálni az egyenáram hatásait és magyarázni az ezen alapuló közismert eszközök működésének fizikai értelmezését.

Az elektromágneses indukció. Váltakozó áram témakörben: – Az anyag fogalmát bővíteni az elektromos és mágneses mezők kölcsönhatásainak bemutatásával és vizsgálatával. – Megvizsgálni az elektromágneses indukció jelenségét és kialakítani fogalmát. – Felismertetni az egyenáram és a váltakozó áram közötti különbségeket és hasonlóságokat. – Bemutatni az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát Faraday, Bláthy-Déri-Zipernowsky, Jedlik, … munkássága alapján.

Fénytan témakörben: – Tudatosítani, hogy a fény anyag, mivel kölcsönhatásra képes. – Alkalmazható, kvalitatív tudást biztosítani a fény terjedési tulajdonságairól, a különféle közeggel való kölcsönhatásairól, néhány közismert optikai eszköz működéséről. – Értelmezni a látás fizikáját, a testek színét – Hangsúlyozni a szem védelmének fontosságát.

13


7. osztály

Témakörök

74

A tananyag tartalma

Követelmények, fejlesztési feladatok

ó.

Tevékenységformák A fizikáról

A fogalomalkotás gondolatmenetének tudatosítása.

Az anyag néhány

A természettudományos megismerés

A fogalmak nem köznapi használata.

tulajdonsága,

módszerei

A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az

kölcsönhatások

Anyag – tulajdonság – mennyiség

összehasonlító képesség erősítése.

(16 óra)

Az anyag belső szerkezete

A mérés gyakoroltatása.

A sűrűség fogalma

A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése.

Csoportfejlesztés

Számítási feladatok, gyakorlás

Megállapítások érvényességi határának tudatosítása.

Csoportmunka

A termikus kölcsönhatás; grafikon-

Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése.

rajzolás, elemzés

Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése,

Mechanikai kölcsönhatás

elemzése.

Mágneses kölcsönhatás

Anyanyelvi, matematikai és természettudományos

Elektromos kölcsönhatás

kompetenciák fejlesztése.

Egyéni munkáltatás

Gravitációs kölcsönhatás

A környezettudatos gondolkodás, a környezeti

Internet-használat

I.

10

Módszerek,

6

kompetencia fejlesztése.

Frontális osztálymunka Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet

Kommunikációfejlesztés Tanulói mérések

Tanulói kísérletezés

A fenntarthatóság szemléletének erősítése. Gondolkodás-fejlesztés

14


Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák Hely és mozgás viszonylagos


A testek mozgása

Pálya, út, elmozdulás


(16 óra)

Az egyenes vonalú egyenletes


mozgás


A sebesség

Kísérletelemzés, lényegfelismerés és megfogalmazás.

Grafikonelemzés (s-t; v-t), számítási

A logikus gondolkodás, a feladatmegoldás

Csoportfejlesztés

feladatok

gyakoroltatása.

Csoportmunka

Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség

A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése.

Grafikonelemzés (s-t; v-t),

A meglévő ismeretek alkalmazása új feltételekre.

feladatmegoldás

Megállapítások érvényességi határának tudatosítása.

II.

6

5


Kommunikációfejlesztés

15


5

Az egyenletesen változó mozgás

Anyanyelvi és matematikai kompetenciák fejlesztése.

A gyorsulás

Egyéni munkáltatás Internet-használat

Grafikonelemzés (v-t; a-t),

Gondolkodás-fejlesztés

feladatmegoldás Oktatófilm elemzés

A szabadesés

Mesteri módszerek Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák A tehetetlenség törvénye; tömeg

A mérés gyakoroltatása. Tanulói mérések (tömeg,

A dinamika

Az erő fogalma

térfogat) és feladatmegoldások.

alapjai

Az erő ábrázolása; erőfajták

Logikus gondolkodás gyakorlása, erősítése.

(14 óra)

Gravitációs erő, Súly; súlytalanság

A meglévő ismeretek alkalmazása és fejlesztése.

Rugalmas erő, erőmérés

Rendszerben gondolkodás fejlesztése.

Erő-ellenerő

A köznapi tapasztalatok és kísérletek elemzése.

Csoportfejlesztés

Több erőhatás együttes eredménye

Anyanyelvi matematikai és természettudományos

Csoportmunka

Súrlódás


Közegellenállás


III.

8

6


Kommunikációfejlesztés

16


elemzése.

Tanulói mérések




Internet-használat

A fenntarthatóság szemléletének erősítése. Tanulói kísérletezés Gondolkodás-fejlesztés Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák IV.

4

Szeged – életünk színtere


Témahét

elemzése.

(4 óra)


Csoportmunka Kommunikációfejlesztés

kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság, energia-hatékonyság szemléletének erősítése.

Tanulói mérések Egyéni munkáltatás

17


Internet-használat Tanulói kísérletezés Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák A nyomás fogalma – szilárd testek

A köznapi tapasztalatok és kísérletek elemzése,

Az osztály társas

A nyomás

nyomása; Számítási feladatok

lényegfelismerés és megfogalmazás.

kapcsolatainak

(12 óra)

A nyomás növelése, csökkentése a


fejlesztése

gyakorlatban


A folyadékok nyomása Számítási

Az önálló kísérletvégzés fejlesztése.

feladatok, gyakorlás

Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása.

A gázok nyomása – a légnyomás; A

A kétféle nyomás okának megkülönböztetése,

gázok nyomása zárt térben

gyakorlati alkalmazásuk vizsgálata.

Csoportfejlesztés

A nyomáskülönbségen alapuló

A meglévő ismeretek alkalmazása új feltételekre.

Csoportmunka

eszközök


V.

3

4

Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet

18


5

Közlekedőedények


Kommunikáció-

Hajszálcsövek; A felhajtóerő fogalma

A fenntarthatóság szemléletének erősítése.

fejlesztés

Arkhimédész törvénye




kompetenciák fejlesztése..

Mesteri módszerek

A testek úszása, lebegése, elmerülése Számítási feladatok, gyakorlás

IKT eszközökkel támogatott órák

19


Globális felmelegedés - bevezetés

A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és alkalmazása.

Az

Klímaváltozás –

A Föld éghajlati rendszere


kapcsolatainak

három hetet

A természeti környezet változásai


fejlesztése

meghaladó

Az éghajlat-változási folyamatok

A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös

Kommunikáció-

összefüggő

előrejelzései

tekintettel az energia-hatékonyságra.

fejlesztés

projekt

Energiahatékonyság


Információ-megosztás

Tanév végi

Alkalmazkodási lehetőségek-


Tanári

rendszerezés

fenntarthatóság


kísérlet

(12 óra)

Miről tanultunk ebben a tanévben?


Csoportfejlesztés


Csoportmunka



elemzése.

Mesteri módszerek


IKT


támogatott órák


Globális


fejlesztése

A fenntarthatóság, energiahatékonyság szemléletének

Környezettudatos

erősítése.

attidűd alakítása

VI.

12

osztály

társas

bemutató

eszközökkel

látásmó

20


8. osztály

Témakörök

55 ó. A tananyag tartalma


Módszerek, Tevékenységformák

5

Az energia fogalma, Az energia-

A deduktív gondolkodásmód fejlesztése: a munka, az

Frontális osztálymunka

Energia, energia-

megmaradás törvénye

energia és az energiaváltozások mértékegységének


változások –

A munkavégzés, munka; Számítási megállapítása.

Tanári bemutató

hőjelenségek


Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata.

kísérlet

(14 óra)

Az egyszerű gépek I.

A fogalmak kvantitatív megfogalmazása és

Csoportfejlesztés

Az egyszerű gépek II.

alkalmazása.

I.

5

Ismert jelenségek energetikai vizsgálata.

A fajhő Számítási feladatok, gyakorlás; Az égés; Számítási feladatok, gyakorlás


gyakorlás

tudatosítása. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti

Kommunikációfejlesztés Egyéni munkáltatás Internet-használat


A teljesítmény; Számítási

Hatásfok;

Folyamat – tulajdonság – mennyiség kapcsolatának

Csoportmunka

Számítási

Gondolkodás-fejlesztés A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös tekintettel az energia-hatékonyságra.

feladatok,


Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek

21


4


Hőterjedés

Hőtágulás – folyadékok hőtágulása Részecskeszemlélet alkalmazása.

Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel

Hőtágulás – szilárd testek, gázok

Az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazása.

hőtágulása; részösszefoglalás

A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és

Halmazállapot-változások

alkalmazása.

Hőerőgépek

Ismert jelenségek energetikai vizsgálata.

Az anyag részecskéinek szerkezete



Elektromos

Az atomok szerkezetének



alapjelenségek.

ismerete.

Folyamat – tulajdonság – mennyiség kapcsolatának

Tanári bemutató

Áramerősség,

A testek elektromos állapota, az

tudatosítása.

kísérlet

feszültség

elektromos töltés.

Az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazása.

Csoportfejlesztés

(12 óra)

Az elektromos állapot: elektromos

A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és

Csoportmunka

töltés fogalma, elektrontöbblet,

alkalmazása

elektronhiány értelmezése.


II.

4

Egyszerű jelenségek

elektrosztatikai kompetencia fejlesztése. bemutatása,

támogatott órák

Kommunikációfejlesztés Egyéni munkáltatás

értelmezése.

22


3

Áramforrások. Az elektromos

Internet-használat

áram. Áramerősség.

Gondolkodás-fejlesztés Oktatófilm elemzés

Galvánelemek, akkumulátorok működése, és környezetszennyező

A mérés gyakoroltatása. Mesteri módszerek

hatásuk. 3

Az elektromos áramkörök, az áramerősség mérése.

Modellezés, Egyszerű kapcsolási rajz értelmezése, készítése, áramkörök létrehozása

Vezető és szigetelő anyagok

IKT eszközökkel támogatott órák

megkülönböztetése, bemutatása gyakorlati példákon keresztül.

modellkészítés

A mérés gyakoroltatása

Tanulói mérések.csoportmunka

A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. 2

Az elektromos feszültség, feszültségmérés

23


Az elektromos ellenállás, mint

A fogalomalkotás gondolatmenetének tudatosítása.

Az elektromos

tulajdonság, mennyiség és eszköz.


ellenállás. Az

Ohm törvénye.

III.

egyenáram hatásai

10

Fajlagos ellenállás.


A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése.

A vezetők elektromos ellenállása.


A mérés gyakoroltatása. A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése.

Tanári bemutató kísérlet Csoportfejlesztés

Három hetet

Több fogyasztó az áramkörben.

Csoportmunka

meghaladó

Fogyasztók soros és párhuzamos

Kommunikáció-

projekt:

kapcsolása. Eredő ellenállás.

fejlesztés

Középpontban a

Az egyenáram hatásai.


fémek (10 óra)

Az elektromos munka és

Egyszerű számításos feladatok értelmezése,

teljesítmény fogalma és

megoldása.

kiszámítása.

Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése.

Internet-használat Gondolkodás-fejlesztés Oktatófilm elemzés

Anyanyelvi, matematikai és természettudományos Mesteri módszerek kompetenciák fejlesztése.

Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák

24


IV.

3

Szeged – életünk színtere


Témahét

elemzése.

(3 óra)


Csoportmunka Kommunikációfejlesztés

kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság, energia-hatékonyság szemléletének erősítése.

Tanulói mérések Egyéni munkáltatás Internet-használat Tanulói kísérletezés Modellezés, modellkészítés IKT

eszközökkel

támogatott órák Az elektromágneses indukció.


Elektromágneses

Lenz törvénye.

elemzése.

indukció.

Váltakozó

A váltakozó áram

hatásai.

(9 óra)

A transzformátor és az elektromos A fenntarthatóság, energiahatékonyság szemléletének

V.

9

áram.

váltakozó


áram


Előállítása, Anyanyelvi, matematikai és természettudományos

távvezetékrendszer. A


erősítése. mágneses

Tanári bemutató kísérlet Csoportmunka Kommunikáció-

25


hatásának gyakorlati alkalmazásai:

fejlesztés

motorok, generátorok..

Internet-használat Gondolkodás-fejlesztés Oktatófilm elemzés IKT eszközökkel támogatott órák

VI.

7

A fény tulajdonságai.

Fénytan

A

fényvisszaverődés

(7. óra)

gömtükrök).

Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, (síktükör, elemzése.



A fénytörés (plánparalel-lemez, kompetenciák fejlesztése. prizma, fénytani lencsék).


Tanári bemutató kísérlet

Optikai eszközök.

Csoportfejlesztés

Színek.

Csoportmunka

A látás optikája

Kommunikációfejlesztés Egyéni munkáltatás Internet-használat

26


Gondolkodás-fejlesztés Oktatófilm elemzés Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák

27


Az ellenőrzés és értékelés formái:

Folyamatosan:

az önálló, a pár- és csoportos tanulói tevékenységek megfigyelése

alapján; írásbeli munkák (füzetvezetés, órai feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzése. Lehetőség szerint:

szóbeli feleltetés (az anyanyelvi kompetencia fejlesztése érdekében

minden tanuló számára biztosítjuk.) Témánként:

terjedelemtől függően egy-két témaközi írásbeli számonkérés és egy témazáró

dolgozat. Alkalomszerűen:

a tanórán kívüli, szorgalmi munkák értékelése; a témahét értékelése.

28


1.4.

A KÉMIA tantárgy 7-8. osztály helyi tanterve (tantárgytömb)

1. KÉMIA tantárgy általános céljai és feladatai:

A kémiatantárgy oktatásnak egyik alapvető feladata az, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a környezetükben megjelenő és mindennapi tevékenységben felhasználásra kerülő anyagok tudatos felhasználására, a kémiai jelenségek és azok összefüggéseinek, törvényeinek megértésére. A fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát.

Mindezek eléréshez szükséges: – Fejleszteni a tanulók tanulási kompetenciáját, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatának eredménye. – Fejleszteni a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének kompetencia területeit. − Felkelteni a tanulók érdeklődését a természeti, ezen belül a kémiai jelenségek iránt. Megláttatni a kapcsolatot a természettudomány más területeivel. −Bevezetni a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerűségeinek ismeretkörébe. − Megtanítani a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban a kémiai szakkifejezések, jelölések helyes alkalmazásával. – Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával képessé tenni őket a csoportmunkában való tevékenykedésre, szövegértési kompetenciájuk fejlesztésével önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára.

29


– Fejleszteni a tanulók jártasságát a kísérletek elvégzésében, az önállóságát a következtetésben, valamint az absztrakciós képességét. – Néhány egyszerű változási folyamat megfigyelése, vizsgálata segítségével fejleszteni megfigyelő-, emlékező-, képzelő- és gondolkodási képességeiket. − A tanulókat képessé tenni, hogy ábrákat, grafikonokat, táblázati adatokat tudjanak értelmezni, matematikai kompetenciájuk fejlesztésével számítási feladatokat megoldani. − Alkalmazzák a problémamegoldás elemi műveleteit. – Kialakítani a kritikus gondolkodásmódot az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. – Megalapozni környezetbarát szemléletüket, hozzájárulni környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A tananyag feldolgozása során kialakítani a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt. – Elősegíteni az emberi tevékenység okozta változások megértését. – Kialakítani a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősségérzetet. – Kialakítani egy olyan szemléletmódot, amely segítségével a tanulók megérthetik a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. – Megalapozni korszerű kémiai szemléletmódjukat, hozzásegíteni őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez, fejleszteni műszaki kompetenciájukat. – Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak a környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre. – Felismertetni, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték.

30


2. A 7. osztály helyi tanterv tartalma:

AZ ANYAG ÉS KÖLCSÖNHATÁSAI

I. Az anyagok tulajdonságai és változásai témakörben: - Felkelteni a tanulók érdeklődését a természet és törvényeinek megismerése iránt. - Az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai közötti különbség megláttatása. Anyagismeret bővítése a mindennapi életben előforduló anyagok és azok sajátságainak megfigyeltetésével. - Kapcsolatteremtés a fizikával. - Tanulói (önálló és csoportos) tevékenységekkel erősíteni a megfigyelő-, kísérletezőképességet, a logikus gondolkodást és az összefüggések felismerésének képességét. - Beláttatni a modellek jelentőségét a megismerésben. - Az oldatokkal kapcsolatos tapasztalati ismeretek megfogalmazása, a tapasztalatok értelmezése, az ismeretek alkalmazása. - Megfigyelőkészség fejlesztése néhány egyszerű, hétköznapi anyag és változási folyamat vizsgálata során. - Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre. Különféle kölcsönhatások elemi szintű megismertetése. - Felismertetni, hogy az anyagok különféle anyagcsoportokba sorolhatók.. - Megismertetni a keverékek egyszerű, fontosabb szétválasztási eljárásait.

II. Az atomok szerkezete témakörben: - Az atomelmélet alapjainak bemutatása, a tudományos modellek szerepének megláttatása a tudományos fejlődésben és a kutatásokban. - Beláttatni, hogy az elemek azonos atomokat tartalmaznak, ezért lehet azonos az elem és az atom kémiai jele, a vegyjel. Anyagismeret bővítése a periódusos rendszer első húsz elemének bemutatása során. - Megtanítatni a vegyjel jelentéseit.

31


- Tudatosítani, hogy az anyagmennyiség mértékegysége (SI), mint darabszám bármiféle részecskére vonatkoztatható. - Kialakítani alapvető ismereteket az atomok felépítéséről, elektronszerkezetük kiépüléséről. Felismertetni és tudatosítani a vegyértékelektronhéj és a tulajdonságok közötti periodikus kapcsolatot.

AZ ENERGIA

III. Anyagszerkezeti ismeretek – kémiai átalakulások témakörben: - Tudatosítani, hogy a kémiai változások különböznek más anyagi változásoktól. - Kialakítani és fejleszteni a molekulák és az ionokat tartalmazó vegyületek képletének megállapítását. - Fejleszteni a matematikai kompetenciáikat a reakcióegyenletekkel végzett számítási feladatok kapcsán, beláttatni a tömegmegmaradás törvényét. - Fejleszteni a tanulók kísérletező és elemző képességét az energiaváltozással járó fizikai és kémiai folyamatok vizsgálata során. - Megláttatni a különféle energiaforrások és azok környezeti hatásainak, az energiatakarékosság fontosságát és lehetőségeit, ezen keresztül beláttatni a környezetvédelem fontosságát. - Megismertetni a tüzelőanyagokat, a gazdaságos tüzelés alapelveit, a tüzeléssel kapcsolatos veszélyeket. - Kapcsolatteremtés a fizikával és biológiával.

IV. Globális klímaváltozás (három hetet meghaladó projekt) - Környezetünk anyagai témakörben: - Megmutatni, hogyan lehet csoportosítani a környezetünk anyagait, megismertetni és gyakoroltatni az összetett anyagok szétválasztási módjait. - Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése egyszerű szakszövegek értelmezésével. 32


- Felismertetni a kémiai folyamatok és az időjárás, éghajlat megváltozásának összefüggéseit. - IKT kompetenciákat fejleszteni klímaváltozásra vonatkozó adatgyűjtés kapcsán. - Fejleszteni a környezeti kompetenciát, környezettudatos gondolkodást, különös tekintettel az egyénre háruló felelősség érzés kialakítására. - Kialakítani, fejleszteni a környezettudatos gondolkodásmódot és cselekvőképességet a fenntarthatóság érdekében.

33


Az anyag és kölcsönhatásai (27 óra)

Témakörök




A kémiáról

A fogalomalkotás gondolatmenetének

Tanári bemutató kísérletek

Az anyagok és

Kísérleti eszközök és

tudatosítása.

Tanulói mérések, kísérletek

változásai

rendszabályok


Csoportmunka

A megfigyelő, elemző, a

Modellezés

I.

2

(16 óra) 12

Anyag – fizikai, kémiai, biológiai tulajdonság Az anyagok változásai Az anyag belső szerkezete – atomok, elemek Környezetünkben levő anyagok csoportosítása Az oldatok Számításai feladatok az

kapcsolatfelismerő, az összehasonlító

IKT használat – PPT. bemutató

képesség erősítése. Feladatlap – szövegértelmezésre, Az önálló kísérletvégzés fejlesztése.

számítási feladatokhoz

Kísérletelemzés. A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának

34


oldatok töménységére

felismertetése, elemzése.

Keverékek szétválasztása

Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése.

II.

11

Ismerkedés az atomokkal

Az atom felépítése (11 óra)

Anyagmennyiség Számításai feladatok – n, m, N kapcsolata

Az atomelmélet alapjainak bemutatása

Csoportmunka

kapcsán a tudományos modellek

Modellezés

szerepének értelmezése. Az anyagmennyiség fogalmának szemléletes hasonlatokkal történő

IKT használat – PPT. bemutató Feladatlap – szövegértésre, számítási feladatokhoz

értelmezése, alkalmazása. Kiselőadások Az elemi részecskék minősége, száma és Az atom felépítése Az atomok elektronszerkezete

elhelyezkedése a különböző atomokban.

Plakát

Az elektronfelhő kialakulásának értelmezése, a vegyértékhéj szerepe. Kísérletelemzés, lényegfelismerés és

35


megfogalmazás. Mengyelejev munkásságának tudománytörténeti értékelése. A periódusos rendszer segítségével a megismert elemek tulajdonságainak értelmezése A periódusos rendszer

atomszerkezetük ismeretében. A logikus gondolkodás, a feladatmegoldás gyakoroltatása. Megállapítások, modellek érvényességi határának tudatosítása. Anyanyelvi és matematikai és IKT kompetenciák fejlesztése.

Az energia (27 óra)

36


Témakörök


Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák

III. Anyagok szerkezete – kémiai átalakulások (16 óra)

16

A kémiai kötés Ionok képződése

Az atom-, ion-, és molekulafogalom kialakítása és használata a már

Tanári bemutató kísérletek Tanulói mérések, kísérletek

korábban tanult anyagok továbbá a Ionkötés Kovalens kötés – elemmolekulák,

fontosabb fizikai és kémiai folyamatok magyarázatában.

Modellezés

Az önálló kísérletvégzés fejlesztése.

PPT. bemutató

Kísérletelemzés, lényegfelismerés és

IKT használat - REALIKA

megfogalmazás.

Feladatlap – szövegértésre,




Plakát

vegyületmolekulák Fémes kötés Atomrácsos kristályok

Csoportmunka

képesség erősítése. Kémiai reakció

A kémiai változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív összefüggések, törvényszerűségek bemutatása, alkalmazása.

Kémiai egyenlet

A logikus gondolkodás, a

37


feladatmegoldás gyakoroltatása. Reakciók energiamérlege

Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák

Égés

fejlesztése.

Sav-bázis reakciók, pH

Közömbösítés Anyagok a környezetünkben

A fogalmak kvalitatív

Projektmódszer

három hetes

Levegő összetétele –

megfogalmazása és alkalmazása.

IKT használat

összefüggő projekt

légszennyezés –

A környezettudatos gondolkodás, a

(9 óra)

klímaváltozás

környezeti kompetencia fejlesztése.

Energiaforrások – megújuló,

A fenntarthatóság szemléletének

nem megújuló

erősítése, különös tekintettel az

energiaforrások – környezetre

energia-hatékonyságra.

gyakorolt hatásaik

Anyanyelvi, matematikai és

IV. Klímaváltozás –

9

természettudományos kompetenciák

38


fejlesztése. A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és alkalmazása. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös tekintettel az energia-hatékonyságra. Anyanyelvi, matematikai, IKT és természettudományos kompetenciák fejlesztése. Tanév végi rendszerezés (4 óra)

4

Miről tanultunk ebben az

A meglévő ismeretek alkalmazása és

évben?

fejlesztése. Rendszerben gondolkodás fejlesztése. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és

39


természettudományos kompetenciák fejlesztése.

40


3. A 8. osztály helyi tanterv tartalma:

A nemfémes elemek és vegyületeik témakörben: – ismerjék az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben, – legyenek képesek értelmezni az elemek és vegyületek jellemző kémiai tulajdonságait, – ismerjék az egyes elemek és vegyületek élettani, környezeti hatásait, – legyen áttekintésük a nemfémes elemek oxidjainak, a savaknak és sóiknak szerepéről a természeti folyamatokban, a mesterséges anyagok körében, a háztartásban és az iparban, – ismerjék fel az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatásai közötti összefüggéseket, – tudják a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni kémiai szempontból, – ismerjék a mérgező anyagok jeleit, – tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket, – kísérjék

figyelemmel

és

értelmezzék

a

tömegkommunikáció

útján

közzétett

környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat, – gyűjtsenek információkat lakóhelyük levegő- és vízminőségével kapcsolatosan, – érezzenek személyes felelősséget, keressenek cselekvési lehetőségeket közvetlen környezetük megóvására, – tudják a háztartási vegyszerek takarékos és szakszerű felhasználásának módjait, – értsék az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fontosabb kapcsolatait, – lássák a környezetvédelmi kérdések összefüggéseit, – legyenek képesek a különféle ismerethordozók (videó- és tv-filmek, folyamatábrák) felhasználására az ismeretszerzésben, – ismerjék a hazai vegyipar fontosabb termékeit.

A fémes elemek és vegyületeik témakörben: – ismerjék meg a fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságait, előfordulásukat, előállításukat és gyakorlati jelentőségüket, – értsék meg a fémes tulajdonságok hasonlóságának és változatosságának okait,

41


– legyenek képesek általános ismereteiket alkalmazni egyes fémek tárgyalásakor, – tudjanak példákat mondani az eltérő tulajdonságú fémekre, indokolják azokat, – ismerjék a környezetükben előforduló alkálifém- és alkáliföldfém vegyületek gyakorlati jelentőségét, a vizek lágyításának módjait, – legyenek átfogó ismereteik a p-mező fémeiről, kiemelten az alumíniumról, az ónról, az ólomról, – értsék az s- és a d-mező fémeinek tulajdonságbeli különbözőségeit, – ismerjék a legfontosabb ipari fémek előállításának eljárásait, a technológiák környezeti hatásait, – lássák a vas- és az acélgyártás gazdasági kérdéseit, – ismerjék a réz- és a cink-csoport elemeit, – ismerjék a fenti fémek fontosabb vegyületeinek felhasználási területeit, az alkalmazással kapcsolatos környezeti problémákat, – ismerjék az ötvözés, a korrózió lényegét, a korrózióvédelem hátterét, – legyenek képesek értelmezni a mindennapok egyes kémiai folyamatait (pl.: fémtárgyak átalakulásai, mészoltás, a gipsz megkötése, fényképezés), – ismerjék az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozásokat, – tudjanak feladatokat megoldani a fenti témakörökben.

42


Témakörök




I. A kémiai alapismeretek ismétlése, rendszerezése

6

Az előző tanévben megismert


Csoportmunka


Modellezés

írása), az ismeretek


IKT használat – PPT. bemutató

rendszerezése, megadott

képesség erősítése.

szempontok szerint.

A lényegfelismerés, összehasonlítás

A kémiai kötésekről tanultak

erősítése.

anyagok és azok összetételének felidézése (vegyjelek, képletek

Feladatlap – szövegértelmezésre, számítási feladatokhoz

felidézése. Előzőekben megismert kémiai reakciók felidézése.

Megállapítások, modellek érvényességi határának tudatosítása.

Reakcióegyenletek írásának

Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség

gyakorlása.

fejlesztése.

A tömegmegmaradás törvényének alkalmaztatása.

Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák

43


fejlesztése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése.

44


A laboratóriumi kísérletezés


elemek és

elővigyázatossági


vegyületeik

rendszabályai

képesség erősítése.

II. A nemfémes

(24 óra)

24

Az elemek rövid, általános jellemzése

A lényegfelismerés, összehasonlítás

Modellezés IKT használat – PPT. bemutató

erősítése.

Az elemek halmazszerkezete A nemesgázok

Csoportmunka

Feladatlap – szövegértésre, Annak megértetése, hogy az anyagok


tulajdonságai atomjaik és halmazaik A hidrogén

szerkezetéből következnek. A nemesgázszerkezet energiaállapota,

Kiselőadások Plakát

jelentősége az ionok és a kovalens kötés A halogének

kialakításában. A hidrogén tulajdonságai, reakciói. Az önálló kísérletvégzés fejlesztése.

A hidrogén-halogenidek, a sósav

Kísérletelemzés. A részecskék tömegének és halmazszerkezetének kapcsolata a fizikai

Az oxigén

tulajdonságokkal. A halogénelemek és vegyületeik

45


Az ózon

élettanihatásai. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség

A víz

fejlesztése. A sósav és a fémek reakciója

A hidrogén-peroxid Az oxigén szerepe az égési folyamatokban. Az oxigén körforgása A kén és vegyületei

A fogalomalkotás gondolatmenetének tudatosítása. Az allotrópia fogalma

A nitrogéncsoport

Az ózon szerepe a Föld felszínén és a nagy magasságban levő légrétegekben.

A nitrogén és az ammónia A nitrogén-oxidok és a salétromsav

Különböző pH-jú oldatok vizsgálata. Savbázis reakciók megbeszélése.

A foszfor és vegyületei

A vegyület kötéséből következő kémiai

A műtrágyák

tulajdonságok értelmezése. A katalizátor fogalma, szerepe a mindennapi életben.

A szén; szervetlen és szerves

46


vegyületei

A kén viselkedése melegítés hatására. A kén és kénvegyületek jelentősége az iparban és a mindennapi életben.

A szilícium és vegyületei, az üvegek

A nitrogéncsoport elemeinek tulajdonságai ( a változások okai). Megállapítások, modellek érvényességi határának tudatosítása. A nitrogén, az ammónia és a salétromsav reakciókészségének összehasonlítása. A salétromsav hatása. A foszformódosulatok tulajdonságai és szerkezetük kapcsolata, gyúlékonyságuk és oldhatóságuk összehasonlítása A foszforsav és sói szerepe és jelentősége a hétköznapi életben Az elemi szén módosulatai, tulajdonságuk és szerkezetük kapcsolata (gyémánt, grafit, fullerének). Képződésének lehetőségei

47


környezetünkben, élettani hatásai. A logikus gondolkodás, a feladatmegoldás gyakoroltatása. A gyémánt és a szilícium szerkezetének és tulajdonságainak összehasonlítása. A szilícium és vegyületeinek jelentősége a természetben, a tudományos életben és a mindennapjainkban. Anyanyelvi és matematikai és IKT kompetenciák fejlesztése. A fémek általános jellemzése

A fémek helye a periódusos rendszerben.

Tanári bemutató kísérletek

elemek és

A fémek reakciói nemfémes

Tulajdonságaik vizsgálata elektron-, és

Tanulói mérések, kísérletek

vegyületeik

elemekkel

halmazszerkezetük alapján.

III. A fémes

(22 óra)

22

A fémek reakciói más fémionok oldatával A fémek reakciói savakkal és

Benne: Középpontban a fémek (három hetet

Az eddig megismert reakciók áttekintése és

Modellezés

kiegészítése. A fémek redukáló sorának értelmezése.

vízzel A fémek korróziója

Csoportmunka

IKT használat – PPT. bemutató, REALIKA használat

A fémek és a környezet anyagainak kölcsönhatása.

Feladatlap – szövegértelmezésre,

48


meghaladó projekt)

Az ötvözetek

Az ötvözetek szerkezete.

számítási feladatokhoz Plakát

(6 óra) Középpontban a fémek (három hetet meghaladó projekt)

A fémek megismerésének áttekintése.

Projektmódszer

Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. Ércek bányászata. A fémek előállításának története napjainkig. Tudománytörténeti áttekintés az ötvözetek szerepéről a történelmi korszakokban és napjainkban, jelentőségük civilizált életünkben a művészetekben. A korrózióvédelem lehetőségei. A mindennapi életben fontos fémvegyületek bemutatása, azok környezettudatos felhasználásának

Az alkálifémek

elősegítése céljából. A különböző fémvegyületek élettani

49


Az alkáliföldfémek

hatásainak vizsgálata. A környezettudatos gondolkodás, a

Az alumínium

környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése.

Az óncsoport

A vascsoport

Az alkálifémek és az alkáliföldfémek atomjainak elektronszerkezetéből

A rézcsoport

következő fizikai és kémiai tulajdonságok. A tanulók lássák be az s- és a p-mező

A nemesfémek: az arany és az ezüst

fémjeinek tulajdonságbeli különbözőségeit. Az alumínium felületén kialakuló oxidréteg szerepe, az alumínium amfoter

A cinkcsoport

tulajdonsága. A IV. főcsoport elemeinek összehasonlítása. A vas eltérő tulajdonságai az eddig tárgyalt fémektől. A rézcsoport helye a periódusos

50


rendszerben. A réz fizikai és kémiai tulajdonságai. A nemesfémek fizikai és kémiai tulajdonságai

A cink és az alumínium kémiai tulajdonságainak összehasonlítása. IV. Tanév végi rendszerezés (4 óra)

4

Miről tanultunk ebben az évben?

A meglévő ismeretek alkalmazása és

Feladatlap – szövegértelmezésre,

fejlesztése.



Csoportmunka

Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség

IKT használat - REALIKA

fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák

51


fejlesztése.

52


Az ellenőrzés és értékelés formái:

Folyamatosan:

az önálló, a pár- és csoportos tanulói tevékenységek megfigyelése alapján; írásbeli munkák (füzetvezetés, órai feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzése.

Lehetőség szerint: szóbeli feleltetés (az anyanyelvi kompetencia fejlesztése érdekében minden tanuló számára biztosítjuk.) Témánként:

terjedelemtől függően egy-két témaközi írásbeli számonkérés és egy témazáró dolgozat.

Alkalomszerűen: a tanórán kívüli, szorgalmi munkák értékelése; a projekthét értékelése.

4. A továbblépés feltételei

A 7. évfolyam végén a tanuló – tudjon különbséget tenni a vizsgált testek anyagai között, azok jellemző tulajdonsága alapján, – tudjon megnevezni a természetben előforduló kémiai anyagokat, – a mindennapi életünkben használt anyagok esetében ismerje fel, hogy melyek az ipari termékek, – értse meg a kémiai ipar civilizált életünkben betöltött szerepét, – értse meg a kémiatanulás módszereit, legyen képes alkalmazni azokat. – tudjon példákat mondani a halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások szerepére mindennapi életünkben, – legyen képes a különféle anyagok tulajdonságainak megállapítására, a megismert anyagcsoportokba történő besorolásra,

53


– a különféle típusú kölcsönhatások bemutatása alapján legyen képes a kölcsönhatások csoportosítására, – tudja, hogy melyek az égés feltételei, mi a tűzoltás kémiai lényege, – ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggéseket, az egészséges táplálkozás feltételeit, – törekedjék mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésére, – tudja a háztartási anyagokon szereplő pH adatokról a kémhatást megállapítani, – legyen képes a mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási utasításában feltüntetett adatok értelmezésére, oldatok készítésére, – tudja a levegő összetevőinek nevét, ismerje a levegő és a víz szennyezésének fő forrásait és anyagait, – váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága, – tudjon példákat mondani a gyors és lassú égésre, ismerje az égésfajták hasonló és eltérő sajátosságait, – tudja felsorolni a különféle energiaforrásokat, azok környezeti hatásait, érezze az energiatakarékosság szükségességét, – tudja azt, hogy melyek a kőolaj-lepárlás termékei, milyen környezeti hatásaik vannak, tűzveszélyességüket, élettani hatásaikat, – tudják

a

gázzal

működő

berendezések

használatának

szabályait,

tűz-

és

robbanásveszélyességét, az égéstermékek élettani hatásait, – ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, – tudja felsorolni az atomot felépítő elemi részecskéket, – tudja megnevezni a megismert atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket, – tudja használni a molekulamodelleket, – tudjon egyszerű számítási feladatot megoldani, – tudja használni a megismert laboratóriumi eszközöket, – legyen képes megadott utasítások alapján egyszerű kísérletek elvégzésére, – tudja

kémiai

ismereteit

szabatosan

néhány

mondatban

szóban

vagy

írásban

megfogalmazni,

54


– tudja hasznosítani az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére, – tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat.

A 8. évfolyam végén a tanuló – ismerje az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben, – atomszerkezeti ismeretei segítségével legyen képes a periódusos rendszerben feltüntetett adatok alapján a halmazszerkezet és a tulajdonságok értelmezésére, – legyen képes értelmezni az elemek és vegyületek jellemző kémiai tulajdonságait, – legyen képes tendenciák megállapítására, – tudja megnevezni és kémiai jelekkel felírni a tanult elemeket és vegyületeket, ismerje azok fontosabb reakcióit, környezeti, élettani hatásait, – tudja használni a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására, – tudja magyarázni a kémiai reakciók lényegét az elvégzett kísérletek alapján, – legyen képes csoportosítani a megismert anyagokat és változásokat, – leírás alapján tudjon tanulókísérleteket végezni, – tulajdonságaik alapján tudja azonosítani a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat, – tudja felsorolni a levegő és a természetes vizek szennyezéseit, – ismerje az egyes nemfémes elemek és vegyületek élettani, környezeti hatásait, – legyen áttekintése a nemfémes elemek oxidjainak, a savaknak és sóiknak szerepéről a természeti folyamatokban, a mesterséges anyagok körében, a háztartásban és az iparban, – ismerje fel az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatásai közötti összefüggéseket, – tudja a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni kémiai szempontból, – ismerje a mérgező anyagok jeleit, – tudja balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket, – kísérje

figyelemmel,

és

értelmezze

a

tömegkommunikáció

útján

közzétett

környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat, – érezzen személyes felelősséget, keressen cselekvési lehetőségeket közvetlen környezete megóvására, 55


– tudja a fontosabb fémek fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásukat, előállításukat és gyakorlati jelentőségüket, – értse a fémes tulajdonságok hasonlóságának és változatosságának okait, – legyen képes általános ismereteit alkalmazni az egyes fémek tárgyalásakor, – tudja azt, hogy melyek azok az alkálifém- és alkáliföldfém vegyületek, amelyek mindennapi életünkben szerepet játszanak, azok élettani és gyakorlati jelentőségét, a vizek lágyításának módjait, – legyen átfogó ismerete a p-mező fémeiről, kiemelten az alumíniumról, az ónról, az ólomról, – értse az s- és a d-mező fémeinek tulajdonságbeli különbözőségeit, – ismerje a legfontosabb ipari fémek előállításának eljárásait, a technológiák környezeti hatásait, – értse az alumínium-, a vas- és acélgyártás gazdaságossági kérdéseit, – ismerje a réz- és a cink-csoport elemeit, – ismerje a fenti fémek fontosabb vegyületeinek felhasználási területeit, az alkalmazással kapcsolatos környezetvédelmi problémákat, – ismerje az ötvözés, a korrózió lényegét, a korrózióvédelem hátterét, – képes legyen értelmezni a mindennapok egyes kémiai folyamatait (pl.: fémtárgyak átalakulásai, mészoltás, a gipsz megkötése, fényképezés), – ismerje az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozásokat, – tudjon számítási feladatokat megoldani, – értse az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fontosabb kapcsolatait, – lássa a környezetvédelmi kérdések összefüggéseit, – legyen képes a különféle információhordozók (videó- és tv-filmek, folyamatábrák, Internet) felhasználására az ismeretszerzésben, – ismerje a hazai vegyipar történetének jelentős állomásait, fontosabb termékeit.

5. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

56


A tankönyv olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglaljon magában, amelyek segítségével a tanulók megértik az őket körülvevő anyagi világot és képessé válnak arra, hogy bekapcsolódjanak környezetük életének gyakorlatába. Hangsúlyozottan szerepeljenek a művelődési anyagban a környezeti hatásokkal összefüggő kérdések.

Azt

a

látásmódot

tükrözzék,

hogy

életkörülményeink

kialakításában

nélkülözhetetlen szerepe van a kémia tudományának, ugyanakkor a mindennapi életben használt kémiai anyagok hozzá nem értő, felelőtlen alkalmazása nagy költségek árán helyrehozható károsodásokat okozhat környezetünkben. A

tankönyv

építsen

az

anyagismeretre

és

tartalmazza

az

anyagok

gyakorlati

alkalmazhatóságának lehetőségeit. Segítse a tanulási és a kommunikációs készség fejlesztését, a környezetért érzett felelősségre nevelést, a hazaszeretetre nevelést, kapcsolódást Európához, a világhoz. A tankönyv és a munkafüzet tegye lehetővé az ismertszerzési és alkalmazási képességek fejlesztését. A belépő tevékenységi formák elsajátításához, gyakoroltatásához és önálló alkalmazásához gazdag választékot biztosítson. Kínáljon lehetőségeket a változatos módszerekkel

megvalósítható

ellenőrzéshez,

a

differenciált

foglalkoztatáshoz,

a

tehetséggondozást biztosító tevékenységek végzéséhez is.

57


1.5.

A BIOLÓGIA tantárgy 7.-8. osztály helyi tanterve (tantárgytömb)

1. BIOLÓGIA tantárgy általános céljai és feladatai:

A biológia tantárgy oktatásnak egyik alapvető feladata az, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek az élőhelyszervezet-életmód összefüggéseinek, törvényeinek megértésére. A fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. Ismerjék fel a biológiai egyensúly jelentőségét.

Mindezek eléréshez szükséges: – Fejleszteni a tanulók tanulási kompetenciáját, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatának eredménye. – Fejleszteni a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének kompetencia területeit. − Fenntartani a tanulók érdeklődését a természeti jelenségek iránt. Megláttatni a kapcsolatot a természettudomány más területeivel. − Megláttatni a természet egységét, az anyag körforgását a bioszférában, különös tekintettel a szennyeződésekre. − Megismertetni az evolúció tudományának fejlődését, a földi élet kialakulását. Megismertetni a rendszerezés alapelveit, a rendszertani egységeket, el tudják helyezni a növény-, gomba-, állatvilágtagjait rokonsági, fejlődéstörténeti alapon rendszerben. – Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával képessé tenni őket csoportmunkában való tevékenykedésre, szövegértési kompetenciájuk fejlesztésével önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére. − Megláttatni és fejleszteni a tanulók azon képességét, hogy felismerjék a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak törvényszerűségeit. 58


− Megtanítani a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják nyelvtanilag helyesen szóban, írásban a biológiai szakkifejezések helyes alkalmazásával. – Képesek legyenek önállóan és csoportmunkában tantárgyi ismeretszerzésre használni a számítógépet illetve multimédiás eszközöket. − A tanulókat képessé tenni, hogy ábrákat, grafikonokat, táblázati adatokat tudjanak értelmezni, integráltan a földrajzi ismereteikkel. – A tanulókat képessé tenni, hogy a különféle módon megszerzett ismereteit elemezni, egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni tudja. − Alkalmazzák a problémamegoldás elemi műveleteit. – Megismertetni néhány hazai és külföldi természettudós életét és munkásságát – Megalapozni környezetbarát szemléletüket, hozzájárulni környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A tananyag feldolgozása során kialakítani a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt. – Elősegíteni az emberi tevékenység okozta változások megértését. – Kialakítani a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősségérzetet. – Kialakítani egy olyan szemléletmódot, amely segítségével a tanulók megérthetik a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. – Felismertetni, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték.

2. A helyi tanterv tartalma 7.osztály:

I. Az élőlény és környezete és az életközösségek témakörben: - Felkelteni a tanulók érdeklődését a természet és törvényeinek megismerése iránt. - A tanulás iránti motiváció felkeltése és fenntartása. - Az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás elsajátításának gyakoroltatása az információhordozók felhasználásával.

59


- Megláttatni a környezeti tényezők, az élőlények tűrőképessége és előfordulása közti összefüggéseket. - Felismertetni és tudatosítani az élőlények közti kölcsönhatások szerepét az ökológiai rendszerek egyensúlyának szabályozásában. - Megismertetni az ökológiai rendszerek szerkezetét, felépítését és változásait. - Bemutatni és beláttatni a termelő szervezetek jelentőségét, és az anyagok körforgását a földi életben. - Megláttatni a bioszféra fenyegetettségét és védelmének fontosságát.

II. A forró éghajlati övezet élővilága témakörben: - Kapcsolatteremtés a földrajz tantárgy aktuális tartalmával. - Megismertetni az életközösségek földrajzi helyét, legjellemzőbb élőlényeinek előfordulását, küllemét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét. - Tudatosítani az élőlények környezete, életmódja, szervezete, valamint szerveinek felépítése és működése közti összefüggéseket. - Gyakoroltatni a megismert élőlények elemi szintű rendszerezését (csoportokba sorolását).

III. A tenger, a hegyvidék és a hideg éghajlati övezet élővilága témakörben: - Kapcsolatteremtés a földrajz tantárgy aktuális tartalmával. - Megismertetni az életközösségek földrajzi helyét, legjellemzőbb élőlényeinek előfordulását, küllemét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét. - Megértetni az élővilág övezetes elrendeződésének okát, az élő és élettelen környezeti tényezők összefüggéseit és kölcsönhatásait. - Tudatosítani az élőlények környezete, életmódja, szervezete, valamint szerveinek felépítése és működése közti összefüggéseket. - Gyakoroltatni a megismert élőlények elemi szintű rendszerezését (csoportokba sorolását).

IV. A mérsékelt éghajlati övezet témakörben: 60


- Kapcsolatteremtés a földrajz tantárgy aktuális tartalmával. - Megismertetni az életközösségek földrajzi helyét, legjellemzőbb élőlényeinek előfordulását, küllemét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét. - Tudatosítani az élőlények környezete, életmódja, szervezete, valamint szerveinek felépítése és működése közti összefüggéseket. - Gyakoroltatni a megismert élőlények elemi szintű rendszerezését (csoportokba sorolását).

V. Az élőlények rendszerezése témakörben: - Megismertetni a mesterséges és természetes rendszerek rendező elveit. - Megismertetni néhány jelentős rendszerező természettudós életét és munkásságát. - Megalapozni a rendszerezés hierarchiáját, továbbfejleszteni a tanulók rendszerszemléletét. - Segíteni a fajok besorolását a megfelelő rendszertani kategóriákba. - Megláttatni a rendszerezés és az evolúció kapcsolatát. - Elsajátíttatni a növény- és állatfelismerés alapismereteit.

VI. Klímaváltozás (három hetes összefüggő projekt) témakörben: - Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése egyszerű szakszövegek értelmezésével. - IKT kompetenciákat fejleszteni klímaváltozásra vonatkozó adatgyűjtés kapcsán. - Fejleszteni a környezeti kompetenciát, környezettudatos gondolkodást, különös tekintettel az egyénre háruló felelősség érzés kialakítására. - Feltárni a lokális környezetszennyezés globális következményeit. - Kialakítani, fejleszteni a környezettudatos gondolkodásmódot és cselekvőképességet a fenntarthatóság érdekében.

61

Biológia 7.

Témakörök




I. Az élőlény

7

Az élőlény és környezete

Csoportmunka

tudatosítása.

környezete és az életközösségek

A fogalomalkotás gondolatmenetének

Életközösségek

Példákkal bizonyíttatni a környezeti

Ábra- és diagramelemzések

tényezők, tűrőképesség és az élőlények előfordulása közti összefüggéseket. Kölcsönhatások az életközösségekben

Power Point-os bemutató

A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító

Kártyajáték

képesség erősítése. Táplálkozási szintek

Feltárni az életközösségek változásainak és

PPT. bemutató

az élőlények térbeli elrendeződésének okát. Anyagáramlás az

Tudatosítani az élőlények közti

életközösségekben

kölcsönhatások szerepét az életközösségek szabályzó folyamataiban. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák 62

fejlesztése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. II. A forró éghajlati

10

övezet élővilága

Trópusi esőerdők

A tanulók földrajzi ismereteinek

Trópusi esőerdők állatvilága

alkalmaztatása.

Monszunerdők

Tudatosítani az éghajlati tényezők és a

A szavanna növényvilága A szavanna állatvilága


Plakát

természetes növénytakaró összefüggéseit. Power Point-os bemutató Élőlények megismerése megismerési algoritmusok segítségével.

A sivatag élővilága

Körözőlevelek

Megláttatni a kedvezőtlen környezet és a Ültetvények Ausztrália élővilága

túlélési stratégiákban való alkalmazkodást. Táplálkozási láncok összeállítása az adott éghajlatú terület életközösségeiben

III. A tenger, a hideg éghajlati övezet és a

9

A tenger világa


A nyílt vizeken

alkalmaztatása.

Tengeri emlősök

Összehasonlítani a tengeri régiók

hegyvidék élővilága A parton és a partközelben

Csoportmunka


életfeltételeit. Plakát 63

Élet a tundrán

Feltárni az életfeltételek alakulása, a faj-

A jég világa

és az egyedszám összefüggéseit.

Fenn a csúcsokon

Megláttatni a tengerpart és a tenger élőlényeinek kapcsolatát.

Portfólió


Példákon bemutatni a vízi életmódhoz való alkalmazkodást.

Témakörök



Kártyajátékok


IV. A mérsékelt éghajlati övezet élővilága

9

Kék egű mediterrán


Lombhullató erdőségek

alkalmaztatása.

Füves puszták élővilága

Tudatosítani az éghajlati tényezők és a

Haszonnövények A tajga

természetes növénytakaró összefüggéseit. Élőlények megismerése megismerési

Csoportmunka


Plakát

algoritmusok segítségével. Állatok a tajgán Táplálkozási láncok összeállítása az adott

Power Point-os bemutató 64

éghajlatú terület életközösségeiben. Példák gyűjtése a környezethez való

Körözőlevelek

alkalmazkodásra.

V. Az élőlények

7

Rendszer az élők világában

rendszerezése

A rendszerezés szerepe és helye a biológia Kiselőadások tudományában. A rendszerezés alapelvei.. Rendszertani kategóriák. PPT. bemutató A rendszertannal foglalkozó kutatók híres hazai és külföldi képviselői.

A mikrobák világa

Sejtmagnélküli és sejtmagvas egysejtűek

Csoportmunka

általános jellemzői, egészségkárosító A gombák országa

hatásuk és ökológiai jelentőségük. A gombák jelentősége, testfelépítése,

A növények országa

életmódja. Zuzmók törzse. A növényvilág általános jellemzői. Növénytörzsek általános jellemzése, zárvatermők osztályainak általános

Az állatok országa

jellemzése. Az állatok általános jellemzői. Gerinctelen törzsek általános jellemzése. Gerincesek osztályainak általános jellemzése.

65

VI. Klímaváltozás

9

Egyensúly a természetben

A környezettudatos gondolkodás, a

Projektmódszer

környezeti kompetencia fejlesztése.

– három hetes összefüggő projekt (9 óra)

A levegőszennyezés és

A fenntarthatóság szemléletének erősítése.

következményei

Tudatosítani az ember felelősségét a földi élet alakulásában.

A vizek és a talaj szennyezés

Tudatosítani az édesvizek és a tenger

hatása az élővilágra

veszélyeztetettségét, védelmének fontosságát és a bioszférában betöltött szerepét.

Növényvédőszerek Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák A hulladékok

fejlesztése.

Természetvédelem

A fenntartható fejlődés

Mi lesz veled, emberiség? Tanév végi rendszerezés

2

Miről tanultunk ebben az évben?


66

(2 óra)

Rendszerben gondolkodás fejlesztése. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése.

67

3. A helyi tanterv tartalma 8. osztályban

I. Az emberi test felépítése témakörben

- Az emberi test felépítése és szerveződési szintjei a sejttől a szervezet egészéig - Az emberi szövetek típusai, szerkezetük, feladatuk és elhelyezkedésük

II. A bőr és a mozgásszervrendszer című témakörben - A bőr szervrendszerének felépítése és működése - A mozgásszervrendszer részei, a csontok típusai és felépítésük, kapcsolódási módjaik - A vázizom felépítése és működése - A mozgás élettani szerepe

III. A szervezet anyagforgalma témakörben

- A táplálékok, tápanyagok fajtái, élettani szerepük, egészséges táplálkozás - A tápcsatorna felépítése, működése - Tápanyagok emésztése, felszívódása - A légzőszervrendszer felépítése és az egyes szervek feladatai - A véralkotók és feladataik - Az emberi szív felépítése és működése - A vér- és nyirokér rendszer felépítése - A kiválasztás szervrendszere - A szervezet anyag- és energiaforgalma, az építő és lebontó anyagcsere

IV. Az életfolyamatok szabályozása témakörben

- Az idegrendszer felépítése - Az idegsejt részei és az ingerület keletkezése, továbbítása - A központi és környéki idegrendszer felépítése - Érzékszerveink működése - A velünk született és tanult reflexek - A hormonrendszer

68

V. Középpontban a fémek (három hetet meghaladó összefüggő projekt) témakörben

- A fémek elhelyezkedése és szerepe az emberi szervezetben - A fémek bejuttatása az emberi szervezetbe - Mérgezések és hiánybetegségek - Protézisekhez, gyógyításhoz használt fémek

VI. A szaporodás és egyedfejlődés témakörben

- A férfi és nő ivarszerveinek felépítése, működése

- Másodlagos nemi jellegek, lelki tulajdonságok - A nemi úton terjedő betegségek és megelőzésük - A fogamzástól a születésig tartó egyedfejlődés - Az emberi szervezet változásai a születéstől a halálig

69

Biológia 8

Témakörök




I. Az emberi test

5

Az emberi test felépítése a sejttől az egységes egészig.

felépítése A

hámszövetek

Alkalmaztatni a tanulók meglévő

Csoportmunka

ismereteit. Összehasonlítani az állatok és

testbeni

helye,

jellemzői és szerepe. Módosult hámok.

az ember test-szerveződését.


Hámszövetek összehasonlítása. Plakát Tudatosítani a hámszövetek védelmének fontosságát.

Kötő-, és támasztószövetek: laza rostos kötőszövet, ín-, zsír-, porc- és csontszövet.

Portfólió

Példákkal illusztrálni a szövetek felépítése, működése és testbeni helye közti oksági


kapcsolatokat. Az izomszövetek fajtái, működésük Az izomszövetek összehasonlítása. és testbeni helyük.

Kártyajátékok

A megismert szövetek csoportosítása.

Sejtek,

szövetek

mikroszkópi Mikroszkóp használata. Írásos, rajzos

vizsgálata

Mikroszkópikus vizsgálatok

feljegyzések készítése a vizsgálódás tapasztalatairól.

II. A bőr és a

8

Bőr szervrendszerének felépítése,

Tudatosítani a bőr szerepét és védelmének

Csoportmunka

működése. A bőr kamaszkori

70

mozgásszervrendsz

változásainak

er

következményei.

Bőr-

és

okai, fontosságát.

Egészséges bőrápolási szokások

szépségápolás.

serdülőkori

A

kialakítása.

kozmetika

természetes anyagai.

A


Plakát

Portfólió Kozmetikai bemutató szervezése.

mozgásszervrendszer


szervei,

csontkapcsolatok. A testtájak A rész és az egész helyes értelmezése a

szervrendszerben.

főbb csontjai.

Kártyajátékok

Elmélyíteni a szerkezet-működés A csont és a vázizmok szerkezete, működése,

összefüggéseit.

kamaszkori

jellemzői.

A legismertebb sportágak mozgásszervekre gyakorolt hatásának összegyűjtése,

A mozgás élettani szerepe.

ismertetése. Egyéni mozgásterv készítése

Veszélyhelyzetek. Bőr- és mozgásszervi sérülések, elváltozások.

Elsősegélynyújtási gyakorlatok. III. A szervezet anyagforgalma

12

Táplálékok, tápanyagok. Élelmiszerek, ételek tápanyagtartalma és az egészséges táplálkozás.

Kalóriatáblázatok használata.

Csoportmunka

Helyes és egészséges vásárlói magatartás, szokásrendszer összegyűjtése,


megbeszélése. Plakát 71

A tápcsatorna felépítése, működése. Tápanyagok

Egészséges heti étrend összeállítása.

emésztése, felszívódása.

Kiselőadás készítése Szent-Györgyi

Kamaszkori problémák,

Albertről.

Portfólió


elváltozások. Kártyajátékok A légutak és a gázcsere. A légúti szerveket károsító környezeti

Helytelen étkezési szokások és kiküszöbölésük megbeszélése.

tényezők. Légzőszervi elváltozások, betegségek

A tanulók fizikai ismereteinek

megelőzése.

alkalmaztatása. Az egészséges légzés ismérveinek

A vér és alkotóinak szerepe az

megbeszélése.

anyagszállításban, és a szervezet védelmében. Légzőgyakorlatok bemutatása, A szív. A vér és a

gyakoroltatása.

nyirokkeringés. Tudatosítani a véradás életmentő szerepét. A szív és az érrendszeri betegségek megelőzése.

Vérzéscsillapítási gyakorlatok.

Az alkohol nyomában. Nikotinstop!

A szív és az érrendszeri elváltozások 72

kockázati tényezőinek összegyűjtése, A kiválasztásban résztvevő

elemzése.

szerv-rendszerek. A

A dohányzás, alkoholfogyasztás okainak

vizeletkiválasztás. A vízháztartás összegyűjtése, következményeinek egyensúlya. megbeszélése. A szervezet anyag- és energiaforgalma. Az építő és lebontó anyagcsere.

Az anyagforgalommal

Megláttatni a kiválasztás szerepét a szervezet anyagforgalmában.

Tudatosítani az építő és lebontó anyagcsere

kapcsolatos vizsgálódások,

elválaszthatatlanságát, egyensúlya

kísérletek.

megváltozásának következményeit.

Tanulói vizsgálódások, kísérletek. Jegyzőkönyv készítése.

Az idegrendszer szerveződése.

Megláttatni az idegrendszer felépítésében

életfolyamatok

Az idegsejt részei, típusai,

és működésében a rész és egész viszonyát.

szabályozása

ingerületi és nyugalmi állapota.

V. Az

12

Idegrendszeri alapfogalmak kialakítása.

Csoportmunka


Az ingerület átadása, vezetése. Az idegszövet.

Plakát 73

A szem és a látás.

Tudatosítani a szem szerkezete és a fény

Portfólió

terjedése közti összefüggést. Power Point-os bemutató

A hallás és egyensúly, érzékelés. A nyelv, az orr és a bőr mint érzékszerv. Az akaratlagos (szomatikus) és a

Érzékszervekkel kapcsolatos tanulói

Kártyajátékok

vizsgálódások.

vegetatív idegrendszer felépítése és működése.

Velünk született és a “tanult” reflexek. Pavlov munkássága.

Kiselőadás Békésy Györgyről.

Tudatosítani az idegrendszer egységét, szerepét az életfolyamatok szabályozásában és a környezethez való

Az idegrendszer működését

alkalmazkodásban.

befolyásoló élvezeti szerek és drogok hatása. Mondj nemet a

Megláttatni a feltétlen- és feltételes reflex

drogokra!

hasonlóságait, különbségeit és a két reflex kapcsolatát. Kiselőadás készítése.

A hormonrendszer felépítése és működése. Az ideg- és a hormonrendszer kapcsolata.

Szituációs játékok a drogok kipróbálásának és használatának elutasítására.

74

Felismertetni a szabályozó szervrendszerek hierarchiáját. IV. Középpontban

6

a fémek (három

A fémek jelentősége az emberi

A fémionok és vegyületeik szerepének

szervezetben

vizsgálata az élő szövetekben

Csoportmunka

A fémionok bejuttatása az

A fémionok felvétele a táplálkozás során


Mérgezések és hiánybetegségek vizsgálata

Plakát

Protézisekhez, gyógyításhoz használt

Portfólió

hetet meghaladó összefüggő projekt)

emberi szervezetbe

Mérgezések és hiánybetegségek

Protézisekhez, gyógyításhoz

fémek lehetőségei Power Point-os bemutató

használt fémek

Kártyajátékok

VI. A szaporodás és egyedfejlődés

10

A férfi és nő ivarszerveinek A nemek másodlagos nemi jellegének Csoportmunka felépítése,

működése. összehasonlítása.

Másodlagos nemi jellegek, lelki A tulajdonságok.

kamasz

fiúk

és

lányok

lelki Ábra- és diagramelemzések

sajátosságainak összegyűjtése. Plakát

Az ember nemi élete. A nemi 75

úton

terjedő

betegségek

és A

nemi

szervek

személyi

megelőzésük.

egészségét

higiéné

biztosító Portfólió

anyagainak

és Power Point-os bemutató

eszközeinek megismertetése. A

fogamzásgátlás

következményei.

módjai,

Az

abortusz Vélemények, tapasztalatok gyűjtése az Kártyajátékok

egészségi, erkölcsi és társadalmi abortusz

erkölcsi

és

társadalmi

megítéléséről.

kérdései.

A fogamzás, terhesség és a Felhívni a figyelmet az anya terhesség

szülés. Semmelweis

Ignác

élete

és alatti életmódja, és a születendő gyermek egészségi állapota közti összefüggésre.

munkássága

Kiselőadás készítése. Örökletes

betegségek Megláttatni

a

genetikai

tanácsadás

fontosságát

az

örökletes

betegségek

(gyermekvállalás, családtervezés),

genetikai elkerülésében.

tanácsadás. Tudatosítani, hogy az ember egyedfejlődési Az

ember

egyedfejlődési szakaszaiban

szakaszai a születéstől a halálig.

különbségek velejárói.

tapasztalható a

fejlődés

Serdülőkori

egyéni természetes problémák,

rendellenességek megbeszélése.

76

VII. Év végi

2

ismétlés

77

4. A továbblépés feltételei (minimum követelmények)

– ismerje az emberi test szerveződését, szervrendszereinek felépítését és működését, – tudja használni a megismerési algoritmusokat a szövetek, szervek jellemzésénél, – értse, és tudja példával illusztrálni a szövetek, szervek felépítésének és működésének oksági összefüggéseit, – ismerje és gyakorolja a mindennapokban a bőrápolás tudni és tennivalóit, – lássa az aktív mozgás egészség meghatározó szerepét. És ennek ismeretében alakítsa napirendjét, – ismerje az élelmiszerek, ételek táplálkozásbiológiai értékét, tudja használni a kalóriatáblázatot, – hasznosítsa a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteit az élelmiszerek, ételek kiválasztásánál, megvásárlásánál, – gyakorolja a mindennapi életben az egészséges táplálkozás és légzés szokásrendszerét, – értse az érzékszervek működését, sajátítsa el védelmük tudni és tennivalóit, – ismerje a szabályozó szervrendszerek szerepét az életfolyamatok összehangolásában és a környezethez való alkalmazkodásban, – vállalja nemiségét és a hozzá kapcsolódó viselkedési formákat, – ismerje a nemi szervek kamaszkori változásait és a korán kezdett nemi élet veszélyeit, – lássa a nemi betegségek, az AIDS terjedésének veszélyét és következményeit, – ismerje a fogamzásgátlás formáit, az abortusz egészségi veszélyeit, – legyen képes az élvezeti szerek és a drogok kipróbálásának és használatának elutasítására, – ismerje fel a szervezetében bekövetkező elváltozásokat, az orvoshoz fordulás szükségességét és az orvosi utasítások betartásának fontosságát, – sajátítsa el a betegápolás és elsősegélynyújtás elemi ismereteit, – rendelkezzen az önálló ismeretszerzés közvetett és közvetlen módszereinek ismeretével és gyakorlatával. Kimeneti követelmények a 8. évfolyam végén A tanuló: – ismerje az éghajlati övezetek életközösségeinek földrajzi helyét, életfeltételeit, legjellemzőbb élőlényeit, – tudja használni a szaknyelvet és a megismerési algoritmusokat az élőhelyek, az élőlények, és az élőlénycsoportok jellemzésénél, – értse az ökológiai rendszerek szerkezetét, változásait, szabályozó folyamatait, – ismerje a növények és az állatok testszerveződését, szerveinek, szervrendszereinek felépítését és működését,

78

– lássa az élőlények testszerveződésében a rész-egész viszonyát, életfolyamataik visszafordíthatatlanságát, – tudja példákkal illusztrálni a környezet – életmód – szervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti ok-okozati összefüggéseket, – lássa az autotróf anyagcsere szerepét a földi éltben, – ismerje fel az élőlények fejlettségbeli különbségében az élővilág evolúcióját, – legyen képes a megismert élőlények rendszerezésére, – lássa a bioszféra veszélyeztetettségét, és védelmének fontosságát, – ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait, – lássa az építő és lebontó anyagcsere elválaszthatatlanságát, arányaik meghatározó szerepét a szervezet állapotában, – értse az érzékszervek és a szabályozó szervrendszerek szerepét a környezethez való alkalmazkodásban és a szervezet életfolyamatainak összehangolásában, – tudja, hogy a környezet, az életvitel és a szervezet egészségi állapota szorosan összefügg, tegyen meg mindent jobbításuk érdekében, – sajátítsa el a személyi higiéné és az egészséges életvitel szokásrendszerét, – tudatosan állítsa össze mozgástervét, étrendjét, napirendjét, és válassza ki ruháit, lábbelijét, – hasznosítsa biológiai és egészségtani ismereteit családja, baráti köre egészséges életvitelének jobbítására, – segítőkész magatartással járuljon hozzá a mozgásukban korlátozottak, sérültek konfliktusmentes életviteléhez, – vállalja nemiségét és a hozzá tartozó viselkedésformát, társadalmi szerepet, – lássa korán kezdett nemi élet, a nemi betegségek, az AIDS és az abortusz veszélyeit, törekedjen elkerülésükre, – ismerje fel a felelősségvállalás fontosságát családi, baráti és párkapcsolatban, – tudja, hogy a biológiai érettség nem azonos a lelki és a társadalmi érettséggel, – utasítsa el az élvezeti szerek és a drogok használatát, – tekintse egészségének, becsületének megőrzését és tudásának permanens fejlesztését élete legfontosabb feladatainak, – tudjon különböző információhordozókból önállóan ismereteket gyűjteni, és azok alapján vázlatot, jegyzőkönyvet, kiselőadást készíteni, – rendelkezzen a közvetlen és közvetett megismerés módszereinek ismeretével és gyakorlatával, – sajátítsa el az egyéni és társas tanulás technikáit.

79

5. A tankönyvek kiválasztásának elvei

Illeszkedjen a NAT-hoz és a helyi tantervhez. Biztosítsa az átjárhatóságot. Mennyisége és minősége feleljen meg a követelményeknek. Korszerű és tudományosan megalapozott ismereteket hordozzon. Hangsúlyozottan szerepeljenek benne az egészségvédelemmel és környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek. Tegye lehetővé a tanulási és kommunikációs képesség fejlődését. Szerkesztése legyen logikus, képanyaga esztétikus, ismeretanyaga a feleljen meg az életkori sajátosságoknak. Kapcsolódjon hozzá munkafüzet, ami lehetőséget ad a fejlesztési feladatok megvalósítására, az ellenőrzésre, a differenciálásra, a gyakorlásra és az ismeretek alkalmazására.

6. Értékelési szempontok: A tanulók - elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat? - felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, kölcsönható partnereket? - felismerik-e az azonosságot, a hasonlóságokat, különbözőségeket? - tudnak-e adott tulajdonságok alapján csoportosítani, illetve a megadott csoportoknál felismerik-e a halmazképző szempontokat? - miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket irányítással, később önállóan elvégezni, ezek eredményeit rögzíteni, tapasztalataikról beszámolni? - milyen szinten tudják a feladatokat értelmezni és megoldani? - tudják-e ismereteiket, képességeiket alkalmazni? Értékelési formák: - Az önálló és közös tanulói tevékenységek (megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, felismerés, megállapítás, összehasonlítás, következtetés, elemzés, …) alapján történő minősítés. - Szóbeli számonkérés. - Írásbeli munkák ellenőrzése, értékelése (munkafüzet, feladatlap, témaközi és témazáró dolgozat). - Az órán kívüli adatgyűjtések, kutatások minősítése.

80

1.6.

A FÖLDRAJZ tantárgy 7.-8. osztály helyi tanterve (tantárgytömb)

1.1. FÖLDRAJZ tantárgy általános céljai és feladatai:

A földrajz tantárgynak a legfontosabb feladatai közé tartozik az, hogy a gyerekek elsajátítsák azokat a kulcskompetenciákat, amelyek segítségével el tudják helyezni magukat és hatékony szereplőivé váljanak az őket körülvevő természeti, gazdasági és társadalmi térben. Ismerjék a földrajzi környezet változásainak módját helyi, regionális és globális szinten, felismerjék környezetükért való felelősségüket és ennek tükrében alakítsák ki környezettudatos magatartásukat.

Mindezek eléréshez szükséges: - Tartalmilag megalapozni a tanulók természettudományos világképét, gondolkodását és szemléletmódját. -

Feltárni

előttük

a

természeti

és

a

társadalmi-gazdasági-környezeti

folyamatok

összefüggéseit, hogy kialakuljon földrajzi, környezeti gondolkodásmódjuk. - A kontinensekre, országcsoportokra, országokra jellemző tipikus példákkal alátámasztani a helyi, regionális és globális folyamatok kialakulását és hatásait, hogy lássák környezetükért való felelősségüket, fejlesztve ezzel életvezetési kompetenciáikat. - Napjaink aktuális földrajzi problémáinak tárgyilagos megvitatása, növelve ezzel a gyerekek problémamegoldó

képességét,

hajlandóságát,

kommunikációs,

narratív,

döntési,

szabálykövető kompetenciáit. - Folyamatosan alkalmazni kell a természettudományok és a társadalomtudományok vizsgálati módszereit, hogy általuk a tanulók képesek legyenek tájékozódni szűkebb és tágabb környezetük jellemzői között, fejlődjön lényegkiemelő, információ-feldolgozó képességük. - Folyamatosan rá kel mutatni a természeti jelenségek komplexitására, hogy a gyerekek megértsék a különböző természettudományos tantárgyak összefüggéseit. - A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása – növekvő önállósággal, egyénileg és csoportosan.

81

- Az ismert tér fokozatos kitágítása: a kontinensek megismertetésével a fontosabb földrajzikörnyezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezésével. - A termelés eltérő lehetőségeinek, módjainak és teljesítményeinek összehasonlításával az együttműködési és problémamegoldó képességük fejlesztése. - a más népek, nemzetiségek, kultúrák, életformák iránti érdeklődés, a tisztelet felkeltése, a humanista értékrend alakítása. - A természeti és társadalmi környezet folyamatos változásaiban megnyilvánuló alapvető törvényszerűségek megismertetése. - A folyamatok kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások nyomon követése. -A környezetkárosító hatások felismertetése és a következményeik csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékeltetése. -

A

földrajzi

gondolkodás

fejlesztése

vizsgálódásokat

követő

általánosításokkal,

szintetizálással, az összefüggések felismertetésével, rendszerbe helyezésével, analóg példák keresésével. - A sokoldalú és differenciált, a tanulókhoz alkalmazkodó tanítási és tanulási eljárások megvalósítása.

1.2. A helyi tanterv tartalma 7.osztály:

I. KONTINENSEK I.

I. Tájékozódás a földtörténeti időkben című témakörben: - A földtörténeti múlt eseményeinek időrendbe helyezése. - A földtörténeti folyamatok időtartamának összehasonlítása a történelmi időszámítással. - A kontinensek szerkezeti egységeinek kialakulása a földtörtének során

II. Európán kívüli kontinensek: Afrika témakörben: - Afrika, Ausztrália és Óceánia földtörténeti múltjának, fekvésének és az ezekből adódó természetföldrajzi jellemzőinek összehasonlítása. 82

- A földrajzi övezetesség megnyilvánulása Afrika természeti adottságaiban és társadalmi jellemzőiben. - A kontinensek éghajlati adottságának jellemzése és azon keresztül a biológiai ismeretek megalapozása. - A sivatag és az oázis, mint tipikus tájak. Az “éhségövezet” kialakulása és problémái. - A történelmi múlt örökségei, nemzetközi együttműködések Afrikában. - Észak-, Nyugat- és Magas-Afrika földrajzi jellemzése. - Az arab világ és a Dél-afrikai Köztársaság vezető szerepe a földrészen. - Ausztrália és Óceánia természeti adottságai és társadalmi-gazdasági élete.

II. KONTINENSEK II.

III. Európán kívüli kontinensek: Amerika témakörben:

- Amerika különböző szempontú felosztása. - Latin-Amerika vízszintes és függőleges övezetesség szerint rendeződő természeti adottságai. - A mérsékelt éghajlati övezet éghajlatainak jellemzése, a biológia tantárgy mérsékelt égövi élőhelyekkel foglalkozó témájának megalapozása. - Amerika tipikus tájai: az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna. - A világ legfiatalabb népességű kontinense. - Nyersanyagtermelő országok az egykori gyarmatokon: Brazília, Argentína, Mexikó. - Az északról és délről nyitott Észak-Amerika természeti adottságai, hatásuk a gazdasági életre. - Észak-Amerika népességének területi elrendeződése, változási folyamatai. - A világ fejlődési pólusa: Kanada és az Amerikai Egyesült Államok földrajzi jellemzése és világgazdasági szerepköre. - A sarkvidékek különös fekvésének következményei. Életlehetőségek.

83

III. KONTINENSEK III.

IV. Európán kívüli kontinensek: Ázsia témakörben: - A változatos földtörténeti múlt és a természetföldrajzi övezetesség megnyilvánulása Ázsia természeti adottságaiban. - A tajga, a monszunvidék, a magashegység mint tipikus tájak. Kapcsolódás a biológia tantárgy élőhely-vizsgálataihoz. - Az ázsiai gazdasági élet területi különbségei a természeti adottságok és a társadalmi sajátosságok következtében. - Az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak. - Gazdasági együttműködések. - A népesség embertani és kulturális sokfélesége. - A népességrobbanás folyamata, következményei. - Dél-, Délkelet-, Délnyugat-, Észak-, Kelet- és Közép-Ázsia földrajzi jellemzése és fontosabb országaik (India, Izrael, Japán, Kína, Oroszország, Törökország és a “kis tigrisek”) földrajzi jellemzése.

IV. KONTINENSEK IV.

V. Európa (É-, NY-, D-, Kelet-Európa és Oroszország) témakörben: - Észak-Európa vízszintes és függőleges földrajzi övezetessége - A mérsékelt égövi élőhelyek elrendeződése, kapcsolódás a biológia tantárgyhoz. - Az eljegesedés természetföldrajzi és gazdasági következményei Észak-Európában. Az országok kapcsolata a természeti környezettel. - Nyugat-Európa tagolt partvidéke és felszíne. Az óceántól befolyásolt mezőgazdasági termelés. - A történelmi múlt hatása a mai gazdasági életre. Átalakuló iparvidékek és gazdasági együttműködések Nyugat-Európában. - Az Egyesült Királyság területileg megosztott mezőgazdasága és átalakuló ipara. - Franciaország Európa legfőbb élelmiszertermelője és szállítója. - A tagolt Dél-Európa.

84

- A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet. - Területi fejlettségkülönbségek Dél-Európában. Spanyolország, Olaszország, Görögország, Jugoszláv utódállamok.

VI. Klímaváltozás (három hetes összefüggő projekt) témakörben: - A fizika, kémia, biológia tantárgyakhoz kapcsolódóan a klímaváltozás jelenségeinek térbeli vizsgálata. - A Föld éghajlati területeinek rendszerezése, általános jellemzése, kialakulásuk földrajzi okainak összegyűjtése. - Az eltérések vizsgálata, a Föld szárazodó területei, ez időszakosan túlzott csapadéktöbblettel rendelkező területek elhelyezkedése. - A hagyományos és a nagyüzemi mezőgazdálkodás összehasonlítása, környezetterhelésük vizsgálata. - A Föld legnagyobb iparvidékeinek szén-dioxid kibocsátása, egyezmények és következményeik. - A fenntartható fejlődés szükségességének megláttatása, negatív, pozitív példák bemutatása egyes országok példáin keresztül.

85


Földrajz 7 Témakörök I. Tájékozódás a

55 ó. 1

A tananyag tartalma



A földtörténet időegységei, eseményei.

A földtörténeti és történelmi időlépték

Egyéni- páros- és csoportmunka

összehasonlítása.

Időszalag készítés

Megláttatni, hogy az egyes földtörténeti

Modellezés

földtörténeti időkben

időkben lejátszódó felszínfejlődési folyamatok

Táblázatelemzés

hogyan befolyásolták az élővilágot. Számítógépes amináció-vizsgálat Megvizsgálni, hogy milyen információhordozók maradtak fenn az egyes

PPT bemutató

földtörténeti időkből. Bemutatni a Föld gömbhéjas szerkezetét és a kontinensvándorlással való összefüggését. II. Európán kívüli kontinensek: Afrika

9

Afrika. Helyzete, népessége.

Kialakulása, felszíne.

Afrika, Ausztrália és Óceánia földtörténeti


múltjának, fekvésének és az ezekből adódó

Térképolvasás, tematikus térképek

természetföldrajzi jellemzőinek

elemzése

összehasonlítása. Éghajlata, természetes

A földrajzi övezetesség megnyilvánulása

növénytakarója, vizei.

Afrika természeti adottságaiban és társadalmi jellemzőiben.

Tájleírás, tipikus tájak jellemzése Plakátkészítés Kép- és ábraelemzés

86


A trópusi Afrika

A kontinensek éghajlati adottságának

Keresztmetszet készítés

mezőgazdasága.

jellemzése és azon keresztül a biológiai

Domborzatmodellezés

ismeretek megalapozása.

homokasztalon

A sivatag és az oázis, mint tipikus tájak. Az

Folyamat-ábra elemzése és készítése

Ásványkincsek és hasznosításuk.

“éhségövezet” kialakulása és problémái. Ausztrália, Óceánia. Sarkvidékek.

A történelmi múlt örökségei, nemzetközi

Műholdfotó elemzés Éghajlati diagramm elemzése

együttműködések Afrikában. Adatgyűjtés és összehasonlítás Észak-, Nyugat- és Magas-Afrika földrajzi jellemzése. Az arab világ és a Dél-afrikai Köztársaság

PPT bemutató Számítógépes amináció-vizsgálat

vezető szerepe a földrészen. Ausztrália és Óceánia természeti adottságai és társadalmi-gazdasági élete.

III. Európán kívüli

12

kontinensek:

+

Amerika

5

Amerika.

Fekvése, benépesülése, népessége.

Amerika földrajzi fekvésének vizsgálata,


következtetések levonása felfedezésével,


benépesülésével és környezeti tényezőivel

elemzése

kapcsolatban. Kialakulása, felszíne.

Tájleírás, tipikus tájak jellemzése

A természeti adottságok és benépesülés közötti 87


A természetföldrajzi övezetesség a kontinensen.

Az USA.

kapcsolatok megláttatása, a keverék népek

Plakátkészítés

kialakulásának folyamata.

Kép- és ábraelemzés

A földtörténeti események hatása a mai


felszínre és a bányakincsekre. A földrajzi övezetesség kialakulása a

Mexikó.

kontinensen, a magashegységek

Domborzatmodellezés homokasztalon Folyamat-ábra elemzése és készítése

övezetességével való összevetése. Brazília.

Műholdfotó elemzés Az USA világgazdasági szerepének bemutatása, természeti, társadalmi, történelmi

Éghajlati diagramm elemzése

hátterének tanulmányozása.

Adatgyűjtés és összehasonlítás

A nyersanyagokban gazdag, de eladósodott

PPT bemutató

országok helyi adottságainak vizsgálata.

Számítógépes amináció-vizsgálat

Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése.

Témakörök

54 ó.

A tananyag tartalma


Módszerek, Tevékenységformák 88


IV. Európán kívüli kontinensek: Ázsia

9

Ázsia.

Bemutatni Ázsia földrajzi fekvését,


Fekvése, népessége.

felosztását, az egyes ázsiai embercsoportok


elhelyezkedését.

elemzése

Megismerni a magyar Ázsia-kutatókat.


A földrajzi övezetesség megnyilvánulása a

Plakátkészítés

Kialakulása, felszíne.

Földrajzi övezetesség

kontinensen, hatás a lakosság

Ázsiában.

elhelyezkedésére.

Kép- és ábraelemzés Keresztmetszet készítés

Kapcsolódás a biológiai tartalmakhoz az Kína.

éghajlati területek jellemző élőhelyeinek vizsgálatával.

Japán.

A földi kéreglemezek mozgásainak és következményeinek vizsgálata a Himalája és

Dél-Ázsia.

India.

homokasztalon Folyamat-ábra elemzése és készítése

Japán-szigetek példáján keresztül.

Műholdfotó elemzés

A kőolaj-országok nyersanyagfüggőségének


és az életszínvonalra gyakorolt hatásának


megláttatása. DK-Ázsia.


Japán felemelkedésének okai, szerepe a

PPT bemutató Számítógépes amináció-vizsgálat

világgazdaságban. DNy-Ázsia.

A Kis-Tigrisek, mint Japán követői. Kína iparfejlesztésének helyi és globális 89


adottságai, következményei. Indián keresztül a népességrobbanás és az élelmiszerrel való ellátás nehézségeinek bemutatása. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése.

Európa fekvése, felosztása,

Európa fekvésének vizsgálata, hatása a világ


D-, Kelet-Európa és

népessége.

megismerésében.


Oroszország)

A kontinens természetföldrajzi képe.

A jellemző felszínformák bemutatása tipikus

elemzése

V. Európa (É-, NY-,

10

Az Európai Unió általános jellemzői. európai tájpéldákon keresztül. Észak-Európa országainak hasonló A földtörténeti események és az és eltérő társadalomföldrajzi képe. ásványkincsek elhelyezkedésének Franciaország. összefüggései. Nagy-Britannia, Egyesült Királyság. Az éghajlati övezetességet befolyásoló Átalakuló ipari körzetek nyugati szelek hatása. Ny-Európában. Dél-Európa országainak

Az Európai Unió kialakulása és szerep a

társadalomföldrajzi képe.

tagországok életében.

Olaszország.

Az európai országok összehasonlítása

Spanyolország.

különböző gazdasági és társadalmi mutatók

Tájleírás, tipikus tájak jellemzése Plakátkészítés Kép- és ábraelemzés Keresztmetszet készítés Domborzatmodellezés homokasztalon Folyamat-ábra elemzése és készítése Műholdfotó elemzés 90


A Balkán-térség földrajzi adottságai.

alapján.


Horvátország, Szerbia és

A természettel összehangolt gazdaság és a


Montenegró.

fejlesztések szerepe az északi országokban.

PPT bemutató

A természeti adottságok és a történelem


Kelet-Európa társadalomföldrajzi képe. Ukrajna. Oroszország – két kontinens országa.

szerepe a Nyugat-európai államok gazdaságában. A mediterrán térség, mint Európa üdülőövezete, a tengerparti gazdasági ágazatok bemutatása, a turizmus szerep a Déleurópai országok életében. Kelet-Európa fejlődési lehetőségei, történelmi múltjának hatása, természeti adottságai. A fenntarthatóság szemléletének erősítése.

VI. Klímaváltozás (három hetes összefüggő projekt)

8

A Föld nagy éghajlati rendszerei

A fizika, kémia, biológia tantárgyakhoz

Csoportmunka

Az elsivatagosodás jelensége

kapcsolódóan a klímaváltozás jelenségeinek

Forrásfeldolgozás

Szélsőséges esőzések, áradások A mezőgazdaság hatásai a Föld éghajlatára

térbeli vizsgálata. A Föld éghajlati területeinek rendszerezése, általános jellemzése, kialakulásuk földrajzi

Tájleírás készítése Adatgyűjtés, adatok összehasonlítása

okainak összegyűjtése. Iparvidékek nyomában

Diagramok készítése Az eltérések vizsgálata, a Föld szárazodó 91


Lassuló fejlődés, felzárkózó

területei, ez időszakosan túlzott

Kiselőadás

országok

csapadéktöbblettel rendelkező területek


elhelyezkedése. A hagyományos és a nagyüzemi

Internetes információkutatás Vita

mezőgazdálkodás összehasonlítása, környezetterhelésük vizsgálata. A Föld legnagyobb iparvidékeinek széndioxid kibocsátása, egyezmények és következményeik. A fenntartható fejlődés szükségességének megláttatása, negatív, pozitív példák bemutatása egyes országok példáin keresztül.

92


A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak (A 2003-as NAT-hoz írt MOZAIK-os kertettanterv alapján) A kontinenseknél felsoroltak már nem szerepelnek az országoknál. A kiemelt országokat vastag betűk jelzik. Eurázsiai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer Afrika: Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Madagaszkár, Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Atlasz, Délafrikai-magasföld, Etióp-, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongó-medence, Szahara, Szudán. Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Kairó, Kongó, Niger, Nílus, Száhel-övezet, Viktória-tó, Zambézi, Tanganyika-tó. Ausztrália, Óceánia, sarkvidékek: Antarktisz, Arktisz, Ausztrál-alföld, Murray, Nagy-Korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hg., Ny-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea, Új-Zéland. Ausztrál Államszövetség, Canberra, Melbourne, Sydney. Amerika: Antillák, Észak-, Dél-, Közép-Amerika, Floridai-fsz., Golf-áramlás, Grönland, Hawaii-szigetek, Jeges-tenger, Kaliforniai-félsziget, Karib-szigetek, Labrador-félsziget, LatinAmerika, Mexikói-öböl, Panama-csatorna. Amazonas-medence, Andok, Appalache-hegység, Brazil-felföld, Guyanai-hegyvidék, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Parana-alföld, Patagónia, Préri, Sziklás-hegység. Amazonas, Colorado, Mississippi, Nagy-tavak, Parana, La Plata, Szent Lőrinc-folyó. Amerikai Egyesült Államok: Alaszka, Washington, Chicago, New York, Houston, New Orleans, Los Angeles, San Francisco. Argentína: Buenos Aires. Kanada: Ottawa. Kuba. Venezuela. Mexikó: Mexikóváros. Brazília: Brazíliaváros, Sao Paulo, Rio de Janeiro. Ázsia: É-, Belső-, K-, D-, DK-, DNy-Ázsia. Arab-, Hindusztáni-, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Fülöp-szigetek, Japán-szigetek, Japántenger, Jeges-tenger. Kaszpi-tenger, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Maláj-félsziget, Perzsa-öböl. Altáj, Arab-ősföld, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Himalája, 93


Közép-szibériai-fennsík, Pamír, Tien-san, Urál. Gobi, Hindusztáni-alföld, Kaszpi-mélyföld, Kínai-alföld, Mezopotámia-alföld, Nyugat-szibériai-alföld, Szibéria, Tibet. Aral-tó, Jangce, Indus, Gangesz, Jenyiszej, Léna, Ob, Sárga-folyó, Tigris, Urál-folyó, Bajkál-tó. India: Új-Delhi, Calcutta, Mumbai; Indonézia, Irak: Bagdad; Irán, Izrael, Japán: Tokió, Oszaka. Kína: Peking, Sanghaj, Kanton, Hongkong. Koreai-Köztársaság: Szöul. Szaud-Arábia, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld, Törökország: Ankara, Isztambul. Európa: Balti-tenger, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, Adriai-tenger, Jeges-tenger, La Manche. Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Boszporusz, Brit-szigetek, Ciprus, Észak-atlanti-áramlás, Izland, Kréta, Pireneusi-félsziget, Skandináv-félsziget, Szicília. Alpok, Appenninek, Balkán-hg., Balti-ősföld, Bretagne, Dinári-hg., Etna, Finn-tóvidék, Franciaközéphegység, Kárpátok, Kárpát-medencevidék, Kaukázus, Mont Blanc, Német-középhegység, Penninehg., Pireneusok, Skandináv-hg., Urál, Vezúv. Donyec-medence, Germán-alföld, Holland-mélyföld, Kelet-európai-síkság, Mezeta, Lengyel-alföld, Londoni-medence, Párizsi-medence. Dnyeper, Don, Duna, Elba, Ladoga-tó, Loire, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga. Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet-Európa, Közép-Európa. A fentieken kívül, országonként Albánia: Tirana, Belgium: Brüsszel. Bosznia-Hercegovina: Sarajevo. Bulgária: Szófia. Dánia: Koppenhága. Észtország. Fehéroroszország: Minszk. Finnország: Helsinki. Franciaország: Lotaringia, Párizs, Marseille, Le Havre, Lyon, Strasbourg. Görögország: Athén. Hollandia: Amszterdam, Hága, Rotterdam. Horvátország: Dalmácia, Száva, Zágráb, Dubrovnik, Fiume (Rijeka). Írország: Dublin. Izland: Reykjavík. Lettország. Litvánia. Luxemburg. Macedónia: Skopje. Moldova: Chişinâu. Nagy-Britannia Egyesült Királyság: Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország, London, Birmingham, Glasgow, Manchester. Norvégia: Osló. Olaszország: Róma, Genova, Milánó, Nápoly, Torino, Vatikán, Velence. Oroszország: Moszkva, Murmanszk, Novoszibirszk, Szentpétervár, Volgográd. 94


Portugália: Lisszabon. Spanyolország: Madrid, Barcelona. Svédország: Stockholm, Göteborg. Szerbia és Montenegro: Podgorica, Vajdaság, Belgrád, Szabadka, Újvidék. Ukrajna: ÉK-i Kárpátok, Kárpátalja, Kijev, Beregszász, Csap, Munkács, Odessza, Ungvár, Vereckeihágó.

95


A FÖLDRAJZ tantárgy 8. osztály helyi tanterve

2.1. FÖLDRAJZ tantárgy általános céljai és feladatai 8. évfolyamon:

–A tanulók világképének, környezeti gondolkodásának továbbfejlesztése Közép-Európa, a Kárpát-

medence és Magyarország ismeretanyagának elsajátíttatásával. – A természeti- és társadalmi folyamatokban való tájékozottság bővítése az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével. – A környezet kölcsönhatásaiban és a regionális kérdésekben való tájékozottság fejlesztése. – A reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakítása, a hazához való kötődés formálása: – Közép-Európa és a Kárpát-medence természetföldrajzi- és társadalomföldrajzi összefüggéseinek megismertetésével, – a kontinensrész legfontosabb országainak, tipikus tájainak tárgyalásával, – a különböző népek, nemzetiségek, társadalmi csoportok értékei, életmódja iránti érdeklődés, a másság tiszteletének kialakításával, – Magyarország

kedvező

és

kedvezőtlen

természeti

adottságainak

társadalmi-gazdasági

lehetőségeinek, nemzeti értékeinek, a világban elfoglalt helyének bemutatásával. – A tanulók környezetféltő szemléletének, környezetet óvó magatartásának formálása a Kárpát-medence és a haza környezeti értékeinek megismertetésével – a közösségeik, országuk, régiójuk problémáinak megoldásában való részvétel szándékának felébresztésével – és az aktív részvétel készségeinek fejlesztésével.

2.2. A helyi tanterv tartalma: I. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza témakörben - Közép-Európa földrajzi elhelyezkedése, természeti és társadalmi kapcsolata Európa többi területével - A Közép-európai országok természeti adottságai és a rájuk épülő gazdasági lehetőségeik, társadalmi kapcsolataik - A Közép-európai országok területének történelmi alakulása, a különböző népességcsoportok kapcsolata egymással - Az Európai Unió szerepe a Közép-európai országok életében

II. Hazánk a Kárpát-medencében című témakörben 96


- Magyarország földrajzi fekvése - A Kárpát-medence földtörténeti kialakulása, a jellemző felszínformákat létrehozó folyamatok - Hazánk éghajlatát kialakító tényezők, időjárásunk jellemzése - Felszín alatti vizeink, folyóink, tavaink típusai, kialakulásuk és jellemzésük - A folyószabályozás és az árvízvédelem fontosabb feladatai - Hazánk természetes növényborítása és a kultúrtájak kialakulása - Talajaink kialakulása és hasznosításuk - A hazai természeti értékek védelme

III. Fejlődésünk társadalmi alapjai témakörben

- Magyarország népesedési folyamatai és nemzetiségi, etnikai összetétele - A magyar népesség területi elhelyezkedése - Településhálózatunk: falvak, tanyák, városok jellemzői - Az urbanizáció folyamata hazánkban - Budapest, mint világváros bemutatása

IV. Középpontban a fémek (három hetet meghaladó összefüggő projekt) témakörben

- A fémes ásványok és keletkezésük - Az ércek bányászata a Földön - Az ércek feldolgozása és gazdasági jelentőségük

V. Természeti adottságok, gazdasági lehetőségek Magyarország tájain témakörben

- Hazánk tájainak felszíne és kialakulása - Az egyes tájegységek éghajlati adottsága és hatása a mezőgazdaságra - Az egyes tájak jelentősebb városai és gazdasági, társadalmi szerepük - A jellemző gazdasági ágazatok telepítő tényezői és fejlődésük lehetőségei - A turizmus szerepe - Magyarország regionális felosztása

97


Földrajz 8.

Témakörök

54 ó.

A tananyag tartalma



I. Témakör: Közép-

13

Közép-Európa természeti képe és

Az egyes tájak, országok természeti és


társadalomföldrajzi vonásai.

társadalmi jellemzőinek, azok


országainak

összefüggéseinek értelmezése.

elemzése

természet- és

A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban


társadalomföldrajza

megnyilvánuló kölcsönhatások felismertetése,

Plakátkészítés

egyszerű értelmezése.

Kép- és ábraelemzés

Németország.

Tájékozódás a környezetkárosító hatások


Lengyelország.

elhárítására irányuló nemzetközi


Csehország.

erőfeszítésekről.

homokasztalon

Az Alpok és az alpi országok.

A kontinens-belseji viszonylagos fekvés


Ausztria, Szlovénia.

időben változó társadalmi-gazdasági,


A Kárpátok és országai:

környezeti jelentőségének felismerése.


Európa tájainak és

Szlovákia, Románia.

Hazánk közvetlen környezetének megismerése európai összefüggésekben.

Adatgyűjtés és összehasonlítás PPT bemutató Számítógépes amináció-vizsgálat

A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása.

98


Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben. Logikai térképolvasás önállóan különböző ábrázolású térképeken. Tömbszelvényről szerzett információk azonosítása térképi információkkal. A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, földgömbön. Ország-bemutatás írott szöveg alapján. Országcsoportok, országok gazdasági fejlettségének összehasonlítása mutatószámok alapján tanári irányítással. Következtetések a készen kapott és a számított adatokból. Terméklisták összeállítása az országok hazánkban is kapható fontosabb termékeiről. Ismeretszerzés és feldolgozás a közép-európai tipikus tájakról projektmódszerrel.

99


Magyarország helyzete Európában

Magyarország földjének részletes

Hazánk a Kárpát-

és a Kárpát-medencében.

megismertetése, kitekintéssel a Kárpát-


medencében

A földtörténeti múlt eseményei

medence egészére.


hazánk földjén.

A folyók jellemzőinek összevetése a

elemzése

domborzati térképekkel, a vízgyűjtő területek


éghajlati adottságaival.

Plakátkészítés

II. Témakör:

9

Átmeneti jellegű éghajlat.

Magyarország földjének részletes megismertetése, kitekintéssel a Kárpátmedence egészére. Eligazodás a földtörténeti múltban és

Vizek a mélyben és a felszínen. Küzdelem a vizek ellen, harc a vizekért.

magyarországi képződményeiben folyamatábrák, táblázatok, tematikus térképek felhasználásával. Az időjárás és éghajlat elemeinek

Erdős pusztából kultúrtáj.

tanulmányozása tematikus térképeken, éghajlati diagramokon. Időjárási előrejelzések

Környezetünk állapota és védelme.

Kép- és ábraelemzés Keresztmetszet készítés Domborzatmodellezés homokasztalon Folyamat-ábra elemzése és készítése Műholdfotó elemzés Éghajlati diagramm elemzése Adatgyűjtés és összehasonlítás PPT bemutató Számítógépes amináció-vizsgálat

elemzése, következtetések. A folyók jellemzőinek összevetése a domborzati térképekkel, a vízgyűjtő területek éghajlati adottságaival. Gyűjtőmunka a vízgazdálkodással 100


kapcsolatos tervekről, létesítményekről. Környezetvédelmi felhívás, plakát készítése a környezetben található növény- és állatritkaságokról. Vizsgálatok, kísérletek végzése a talajalkotók kimutatására. A közvetlen környezet víz-, levegő-, talajszennyező forrásainak felderítése, kiselőadás összeállítása a gyűjtött anyagból.

III. Témakör:

12

Népesedési folyamatok.

köznapi földrajzi-környezeti ismeretek


A magyar népesség és

megfogalmazása, valamint egyszerű


elhelyezkedése.

társadalomtudományos magyarázata.

elemzése

Fejlődésünk társadalmi alapjai

A környezetben szerzett tapasztalatok,

A környezetben szerzett tapasztalatok, Településhálózatunk:

köznapi földrajzi-környezeti ismeretek

– a falvak és tanyák,

megfogalmazása, valamint egyszerű

– a városok.

társadalomtudományos magyarázata.

Urbanizáció

Települések alaprajzának vizsgálata. Korfa értelmezése. Statisztikai adatok feldolgozása, ábrázolása.

Budapest.

Eligazodás, válogatás tanári segítséggel a

Tájleírás, tipikus tájak jellemzése Plakátkészítés Kép- és ábraelemzés Keresztmetszet készítés Domborzatmodellezés homokasztalon Folyamat-ábra elemzése és készítése Műholdfotó elemzés 101


különböző információs anyagokban és ezek


gyűjteményeiben.

Adatgyűjtés és összehasonlítás PPT bemutató Számítógépes amináció-vizsgálat

102


IV. Témakör: Középpontban a

6

A fémek helye az ásványok világában

Az ércek keletkezése

fémek (három hetet meghaladó

A Föld legnagyobb érclelőhelyei és

összefüggő projekt)

bányái

A fémek természetes és gazdasági jelentőségének felismerése.


A kémia, fizika, biológia tantárgyakkal való


kapcsolódás.

elemzése Tájleírás, tipikus tájak jellemzése

Ismerkedés az ásványok különböző típusaival. Kőzetvizsgálatok, kísérletek.

A fémek szerepe a gazdaságban

Az ércek keletkezésének megismerése különböző információhordozók segítségével.

Hazánk ásványkincsei

Az ércbányászat területi elhelyezkedésének térképi megjelenítése. A bányászat különböző hatásainak vizsgálata a természeti környezetre. Az egyes ércek gazdasági jelentőségének kiértékelése, a legnagyobb érckitermelő országok felkutatása.

Plakátkészítés Kép- és ábraelemzés Keresztmetszet készítés Domborzatmodellezés homokasztalon Folyamat-ábra elemzése és készítése Műholdfotó elemzés Éghajlati diagramm elemzése Adatgyűjtés és összehasonlítás PPT bemutató Számítógépes amináció-vizsgálat

A hazai ércbányászat és feldolgozás jelentőségének és lehetőségeinek megismerése.

103


V. Témakör:

10

Legnagyobb tájunk

A hazai tájakra vonatkozó földrajzi-

az Alföld.

környezeti tartalmú információk értelmezése


és feldolgozása tanári irányítással, egyénileg


Természeti adottságok,

Löszvidékek, hordalékkúpok, árterek és és csoportosan.

elemzése

gazdasági

gazdaságuk.


lehetőségek Magyarország tájain

A hazai tájak természeti és társadalmigazdasági értékeinek megismerése,

A Kisalföld.

bemutatása.

Plakátkészítés Kép- és ábraelemzés

Az Alpokalja.


A Dunántúli-dombság.


A Dunántúli-középhegység. Az Északi-középhegység.

Nemzeti parkjaink.

Régiók

A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban homokasztalon megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése,


egyszerű értelmezése.


A magyar gazdaság helyének,


kapcsolatrendszerének megismerése,


bemutatása.

PPT bemutató

Statisztikai adatok feldolgozása a gazdasági


élet jellemzőinek, változási tendenciáinak előrejelzése. A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek felismerése tanári irányítással aktualitások alapján. Az egyes hazai országrészek – régiók – 104


hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékeltetése, azok okainak megkeresése. A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek megismerése, bemutatása tablókon.

VI. Év végi ismétlés

2

105


A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak (A 2003-as NAT-hoz írt MOZAIK-os kertettanterv alapján) Németország: Germán-alföld, Német-középhegység, Rajna, Sváb–Bajor-medence, Duna, Elba, Rajna– Majna–Duna vízi út. Berlin, Bonn, Bréma, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Hamburg, Halle, Köln, Lipcse, München, Ruhr-vidék, Stuttgart. Lengyelország: Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Visztula, Odera, Varsó, Gdańsk, Katowice, Krakkó, Szilézia. Csehország: Cseh-medence, Érchegység, Morva-medence, Szudéták, Elba, Moldva. Prága, Brno, Karlovy Vary, Plzeň, Ostrava. Ausztria: Bécsi-medence, Grazi-medence, Keleti-Alpok, Duna, Bécs, Burgenland, Graz, Linz, Salzburg. Horvátország: Dinári-hg., Száva, Ljubjana, Eszék. Svájc: Bern, Genf. Szlovákia: Északnyugati-Kárpátok, Csallóköz, Magas-Tátra, Szlovák-érchegység, Duna, Vág, Pozsony, Kassa, Révkomárom. Szlovénia: Keleti-Alpok, Karszt, Száva, Ljubjana. Románia: Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Hargita, Kazán-szoros, Keleti-, Déli-Kárpátok, Moldova, Román-alföld, Duna, Körös, Maros, Olt, Szamos, Gyilkos-tó. Bukarest, Arad, Brassó, Constanţa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Ploieşti, Székelyföld, Székelyudvarhely, Temesvár. Magyarország: Balaton, Bodrog, Csepel-sziget, Dráva, Duna, Dunántúl, Dunakanyar, Fertő tó, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kárpát-medence, Kelet-Közép-Európa, Keleti-főcsatorna, Kis-Balaton, Körös, Margitsziget, Maros, Mohácsi-sziget, Mura, Nyugati-főcsatorna, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Szentendrei-sziget, Szigetköz, Tihanyi-fsz., Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Visegrádi-szoros, Zagyva, Zala. Alföld: Tiszántúl, Duna–Tisza-köze, Mezőföld, Mátraalja, Bükkalja. Bácskai-löszhát, Beregi-síkság, Bodrogköz, Dráva-melléke, Duna–Dráva N. P., Hajdúság, Hortobágy, Hortobágyi N. P., Jászság, Kiskunság, Kiskunsági N. P., Körös–Maros N. P., Körösök-vidéke, Maros– Körös-köze, Nagykunság, Nyírség, Pesti-síkság, Sárköz, Solti-síkság, Szatmári-síkság. Algyő, Baja, Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Gyula, Hajdúszoboszló, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kaba, Kalocsa, Karcag, Kecskemét, Makó, Mohács, Nyíregyháza, Martfű, Orosháza, Paks, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tiszaújváros, Százhalombatta, Törökszentmiklós. Kisalföld: Győri-medence, Mosoni-síkság, Rábaköz, Marcal-medence, Ság, Somló, Hanság, Kis-Duna, Mosoni-Duna, Marcal, Fertő-Hanság N. P., 106


Ács, Esztergom, Győr, Hegyeshalom, Komárom, Lábatlan, Mosonmagyaróvár, Nyergesújfalu, Pannonhalma, Petőháza, Répcelak. Alpokalja: Nyugat-magyarországi-peremvidék, Göcsej, Kemeneshát, Kőszegi-hg., Őrség, Soproni-hg., Zalai-dombság, Zala. Balf, Bük, Kőszeg, Nagykanizsa, Sárvár, Sopron, Szentgotthárd, Szombathely, Zalaegerszeg. Dunántúli-dombság, Tolnai-dombság, Somogyi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Szekszárdidombság, Mecsek, Villányi-hg., Baranyai-dombság, Balaton. Beremend, Kaposvár, Komló, Nagyatád, Nagykanizsa, Pécs, Siófok, Szekszárd, Szigetvár, Zalakaros, Őrségi N. P. Dunántúli-középhegység: Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Balaton-felvidéki N. P., Budai-hg., Dunazug-hegység, Gerecse, Móri-árok, Pilis, Tapolcai-medence, Velencei-hg., Vértes. Ajka, Balatonfüred, Dorog, Esztergom, Harkány, Hévíz, Keszthely, Pápa, Szentendre, Tata, Tatabánya, Tihany, Várpalota, Veszprém. Északi-középhegység: Aggteleki-karszt, Baradla-barlang, Borsodi-medence, Börzsöny, Bükk, Bükkfennsík, Cserehát, Cserhát, Hegyalja, Kékes, Mátra, Nógrádi-medence, Tokaj-Eperjesi-hg., Visegrádi-hg., Zempléni-hg., Aggteleki N. P., Bükki N. P., Balassagyarmat, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Hollókő, Hollóháza, Kazincbarcika, Miskolc, Ózd, Salgótarján, Sárospatak, Vác, Visonta, Visegrád, Záhony. Budapest – Budapesti agglomeráció, Magyarország megyéi. Közép-magyarországi, nyugat-dunántúli-, közép-dunántúli-, dél-dunántúli-, észak-magyarországi-, északalföldi-, dél-alföldi-régió.

2.3. A FÖLDRAJZ tantárgy kimeneti követelményei

2.3.1. A magasabb évfolyamába lépés feltételei

A tanuló: – ismerje Közép-Európa regionális sajátosságait; a Kárpát-medencevidék tipikus tájait és Magyarország fő természeti-társadalmi-gazdasági jellemzőit, jelenségeit, folyamatait és összefüggéseit, – tudja értelmezni és példákkal alátámasztani a kontinensrész sajátos gazdasági fejlődésének meghatározó összetevőit; a történelmi és a politikai változások, a történelmi hagyományok szerepét a társadalmi-gazdasági életben, – támassza alá példákkal az eltérő életfeltételeket és életmódokat, a társadalom tájformáló szerepét Közép-Európában, illetve a Kárpát-medencében, 107


– tudja összehasonlítani és indokolni Közép-Európa országainak fejlettségét, – értse az együttműködés szükségességét a régió és az Európai Unió tagállamai között, – ismerje a térség környezeti állapotát károsító folyamatokat, tevékenységeket, s tudjon példákat mondani a megelőzés, az elhárítás lehetőségeire, – indokolja az összefogás szükségességét hazánk és a közép-európai országok között; bizonyítsa példákkal sokoldalú kapcsolataikat, kötődésüket, egymásra utaltságukat társadalmi-gazdaságikörnyezetvédelmi kérdésekben, – ismerje a régió népeinek, nemzetiségeinek, különféle társadalmi csoportjainak jellegzetességeit, értékeit, hagyományait, – ismerje hazánk társadalmi-gazdasági adottságait és lehetőségeit, integrációs törekvéseit, nemzetközi kapcsolatait, – legyen képes aktuális információk gyűjtésére megadott téma és szempontok szerint; szemelvények, adatok elemzésére, megfigyelésekre, következtetések levonására, önálló vélemény megfogalmazására, – használja a térképet információszerzésre a szemléleti és a logikai térképolvasás szintjén egyaránt, – tudja megmutatni térképen, bejelölni kontúrtérképen a tanult topográfiai fogalmakat és kapcsolja hozzájuk a jellemző földrajzi tartalmakat, – ábrázolja ismereteit rajzokkal, térképvázlatok kiegészítésével, készítésével.

2.3.2. Kimeneti követelmények a nyolcadik tanév végén

– Ismerje a tanuló a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. – Értse a természetföldrajzi és regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát, időbeli fejlődését. – Tudja értelmezni az egyes földrészek, tájak, a megismert országok természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit. – Ismerje fel a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális sajátosságait. – Értse meg, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. – Lássa, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi voltukban egyenrangúak. – A hazai tájakhoz való kötődés érdekében ismerje természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti

tényezők

hatásait

és

földrajzi

összefüggéseit

a

Kárpát-medence

népeinek

elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. 108


– Ismerje az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatok példáit és megelőzésük, elhárításuk lehetőségeit. – Tudjon példákat mondani a nemzetközi összefogásra, együttműködésre. Az általános iskola befejezésekor legyen képes az önálló szemléleti és – tanári segítséggel – az okfejtő térképolvasásra, a különböző méretarányú és tartalmú térképeken. Ismerje az eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat, tudjon hozzájuk tartalmi jellemzőket kapcsolni. – Tudja kiválasztani és használni a földrajzi és egyéb információhordozókat. – Alkalmazza biztonsággal a szakkifejezéseket. – Ábrázolja ismereteit egyszerű térképeken, rajzokban. – Megfigyeléseit, tapasztalatait tudja értelmezni, értékelni, alkosson azok alapján véleményt.

2.4. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei 1. Az ember a természetben műveltségi területtel szoros kapcsolatban tartalmilag alapozza meg a tanulók természettudományos világképét, gondolkodását és szemléletmódját. 2. A természeti és társadalmi – gazdasági – környezeti folyamatok összefüggéseinek feltárásával, valamint napjaink eseményeinek összekapcsolásával segítse a tanulót: i. földrajzi környezeti gondolkodásában ii. helyi regionális, globális szemléletében iii. segítse a környezetért felelős magatartás kialakítását.

2.5. Értékelési szempontok:

A tanulók - elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat? - felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, kölcsönható partnereket? - felismerik-e az azonosságot, a hasonlóságokat, különbözőségeket? - tudnak-e adott tulajdonságok alapján csoportosítani, illetve a megadott csoportoknál felismerik-e a halmazképző szempontokat? - miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket irányítással, később önállóan elvégezni, ezek eredményeit rögzíteni, tapasztalataikról beszámolni? 109


- milyen szinten tudják a feladatokat értelmezni és megoldani? - tudják-e ismereteiket, képességeiket alkalmazni?

Értékelési formák:

- Az önálló és közös tanulói tevékenységek (megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, felismerés, megállapítás, összehasonlítás, következtetés, elemzés, …) alapján történő minősítés. - Szóbeli számonkérés. - Írásbeli munkák ellenőrzése, értékelése (munkafüzet, feladatlap, témaközi és témazáró dolgozat). - Az órán kívüli adatgyűjtések, kutatások minősítése.

110


2. A három hetet meghaladó iskolai projekt 7.osztály

Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások

A hetedikes évfolyam osztályaiban a tanév második felében a természettudományos tantárgyak közül a biológia, fizika, földrajz és kémia órákon a gyerekek egy témát (globális klímaváltozás) járnak körül. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.

Az érintettek köre: – a hetedik évfolyam valamennyi tanulója, – A tantárgytömbben tanító szaktanárok

A projekt tartalma: A mai tudományos és közéletben is sokat vitatott globális klímaváltozás okait, következményei és megoldási lehetőségeit vesszük számba. Megkeressük a jelenség fizikai, kémiai magyarázatait, az energiagazdálkodás mai és alternatív megoldásait. Elemzik a gyerekek a klímaváltozást előidéző anyagok kémiai tulajdonságait. Összevetjük a Föld jelenlegi éghajlati rendszereinek működését a megfigyelhető és várható változások tükrében és megvitatjuk, hogy mindez milyen hatással van a bioszférára. Ezen a témán keresztül betekintést kapnak a környezet- és természetvédelem működésébe, és helyi megoldásokat keresnek az üvegház-gázok kibocsátásának mérséklésére.

111


A projekt tanórai tartalmai:

Tantárgy

Óra- Téma / fókusz

Tananyagtartalom / feladatok

Módszerek

A kompetencia-fejlesztés fókuszai

A globális felmelegedés kifejezésének

tanári ismertető

Természettudományos gondolkodás

szám Fizika

1

Bevezetés

Együttműködés, nyitottság

értelmezése A globális

Az időjárás és az éghajlat összetevőinek fizikai

kerekasztal,

Szociális, életviteli és környezeti

felmelegedés

jellemzői gondolattérkép

csoport-szóforgó

kompetencia

A globális felmelegedéssel kapcsolatos

csoportmozaik

Szövegértés

Az anyag részecskeszerkezete

Szemelvény-feldolgozás –

Szövegértés

A halmazállapotok értelmezése a

csoportmozaik


részecskeszerkezet segítségével

kerekasztal

Együttműködés

A hőtágulás jelensége - gázok, folyadékok,

csoport-szóforgó


szilárd testek

gondolattérkép

kompetencia

szemelvények feldolgozása Fizika

2

Hőtágulás

kísérletezés csoportban Fizika

1

Az

A változtatás szükségessége az energia-

tanári ismertető


energiaátalakítás

szektorban

lehetőségei

Környezetbarát energiaátalakítási lehetőségek:

kerekasztal

Szövegértés

a napenergia, a szélenergia, a víz energia,…

gondolattérkép

szociális, életviteli és környezeti

csoportvélemény

kompetencia

Együttműködés

internet-kutatás 112


Kémia

1

A levegő szén-

A levegő összetétele

tanári ismertető


dioxid és pára-

A szén-dioxid és a víz-molekula szerkezete,

internetkutatás

Infokommunikációs kompetencia

tartalmának

szerepük az üvegházhatás kialakulásában

kísérletezés csoportban

Együttműködés

hatása a földi

A szén-dioxid keletkezése; Az égés

kerekasztal

Szövegértés

hőmérsékletre

A füst, a köd és a füstköd (szmog) keletkezése

csoport-szóforgó

Környezettudatos gondolkodás

A szmog típusai (londoni szmog, los angelesi

gondolattérkép


szmog)

Szemelvény-feldolgozás –

kompetencia

csoportmozaik Kémia

Földrajz

2

1

A szén-doxid

Lakóhelyi / iskolai intézkedési terv készítése az kerekasztal

Együttműködés

kibocsátás

elkövetkező 10 évre, a CO2-kibocsátás

csoportvélemény

Matematikai kompetencia

csökkentése

csökkentése érdekében

csoportmozaik


internetkutatás


A globális

Idő – időjárás – éghajlat

tanári ismertető


éghajlati

A globális légköri áramlás

internetkutatás


rendszer elemei

Tengeráramlások – termohalin cirkuláció

kerekasztal

Együttműködés

gondolattérkép


csoportvélemény

kompetencia

Szélsőséges időjárási jelenségek

csoport-szóforgó Földrajz

1

A természeti

A mezőgazdaság forradalma

környezet változása az emberi

Ipari forradalmak

tanári ismertető


könyvtári kutatás


internetkutatás


kerekasztal

Együttműködés 113


tevékenység

Tudományos-technikai forradalom

következtében

gondolattérkép


csoportvélemény

kompetencia

csoport-szóforgó Földrajz

Biológia

1

1

A globális

Éghajlati forgatókönyvek

tanári ismertető


éghajlati

Éghajlati modellek

internet-kutatás


előrejelzések

Méréses bizonyítékok: hőmérsékleti anomáliák

kerekasztal


éves átlagos csapadékmennyiség változása,

gondolattérkép

Együttműködés

sarkvidéki jégtakarók változása, eltűnő

csoportvélemény


gleccserek

csoport-szóforgó

kompetencia

A biológiai

A biodiverzitás fogalma

tanári ismertető


sokszínűség

A biodiverzitás ellen ható tényezők – erdők

szemelvény feldolgozás

Szövegértés

csökkenése

pusztulás, talajszennyezés, tengerek

kupaktanács

Együttműködés Infokommunikációs kompetencia

szennyezése internet-kutatás Biológia

Biológia

1

1

Alkalmazkodási

Az erdő élővilágának alkalmazkodása

tanári ismertető


lehetőségek az

A vizes élőhelyek élővilágának


Szövegértés

élővilágban

alkalmazkodása

internet-kutatás


A kultúrtájakon megjelenő inváziós fajok

kupaktanács

Együttműködés

Az emberi egészség

kerekasztal


csoport-szóforgó

kompetencia

Az ember

A természetvédelem tevékenységei, szervezetei tanári ismertető


szerepe a

A környezetvédelem tevékenységei és



114


természetes

szervezetei

internet-kutatás


rendszerek

A felelősség – „Az Én városom-országom-

kupaktanács

Szövegértés

védelmében

Földem-…”

kerekasztal

Együttműködés

csoport-szóforgó Tanórán kívüli 3

Földünk jelene

David Attenborough:

Megbeszélés


tevékenységek

és jövője

A Föld

játékos feladatlap


c. filmjének közös megtekintése

kerekasztal

Globális látásmód

kupaktanács

Szociális, életviteli és környezeti kompetencia

115


A projekt időbeosztása:

A hetedikes osztályok utolsó tantárgyváltása körüli három hét (7.a és 7.b esetén március vége, április eleje; 7.c és 7.d osztályok esetén április vége, május eleje).

A projekt lezárása – választható produktumok:

– Klímaváltozás - ismeretterjesztő/figyelemfelhívó plakát(ok) készítése. – Alternatív energiaátalakítás a városunkban - rövid ismeretterjesztő videofilm forgatása. – A szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében – iskolai / települési intézkedési terv készítése. – A globális felmelegedés hatásai - számítógépes bemutató összeállítása. – Mese, mesejáték írása. – A globális klímaváltozás - társasjáték készítése.

A projekttől várható hasznok:

– A természeti világ működése alapelveinek megismerése, megértése. – Globális látásmód fejlődése. – A témával kapcsolatos alapvető tudományos fogalmak megismerése, megértése. – Megfelelő természettudományi ismeretek alkalmazása. – Természettudományos, műszaki és környezettudatos probléma megoldási készségek fejlődése. – Kritikus és kíváncsi attitűd fejlődése. – Az energiaátalakítási technológiák előnyeinek, hátrányainak, kockázatainak megismerése. – A biztonság és a fenntarthatóság tiszteletének kialakulása. – A természettudományi, műszaki fejlődés környezeti, társadalmi hatásainak megismerése. – A természet és a környezet iránt érzett személyes felelősség erősödése. – Hajlandóság a cselekvésre a természet erőforrásainak és a környezet védelmével kapcsolatban. – Tudatosság fokozódása az egyéni tevékenységek környezeti hatásaival kapcsolatban. – A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlődése. – A természettudományos kompetencia fejlődése. – Az infokommunikációs kompetencia fejlődése. 116


3. A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának tanmenetei

3.1 A fizika tantárgy tanmenete 7. osztály

I. Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Óra

Az óra anyaga

A tananyag tartalma


1. A fizikáról

SI: alapmennyiség, származtatott mennyiség

Mérések (hosszúság, terület, térfogat, tömeg)

2. A természettudományos megismerés

(l, t, T, m, A, V), mértékegységek átváltása

csoportmunkában, mérési jegyzőkönyv készítése

módszerei

Kutatómunka (internet, könyvtár)

Anyag – tulajdonság – mennyiség

Tanulói feladatlapok

3. Az anyag belső szerkezete légnemű,

A halmazállapotok részecskeszintű

Tanulói, tanári kísérletek: gáz-modell (fecskendős

4. folyékony, szilárd halmazállapotban

értelmezése

kísérlet, rázógép), folyadék-modell (varázslombik,

Kölcsönhatás az anyag részecskéi közt a

bab-mák modell, málnaszörp-diffúzió, szappanhártya-

különböző halmazállapotokban

kísérlet), szilárdtest-modell (mágneses-modell, ólomcsöves-kísérlet);

Részösszefoglalás Környezettudatos magatartás fejlesztése

Kutatómunka (internet, könyvtár) Tanulói feladatlapok

117


Tudásszintmérő feladatlap

5. Kisdolgozat; 6. Termikus kölcsönhatás

Mechanikai kölcsönhatás

A kölcsönhatások általános és egyedi

Tanári kísérletek: termikus kh., ütköztetéses kísérletek,

jellemzői

elektrosztatikai alapkísérletek, ejtéses kísérletek)

Változás csak kölcsönhatás eredménye lehet

Tanulói kísérletek csoportmunkában: mágnesrudakkal, mágneses játékokkal; egyszerű

7. Mágneses kölcsönhatás

elektrosztatikai kísérletek;

8.

Mérések (hőmérsékletmérés termikus kh. közben) Elektromos kölcsönhatás

csoportmunkában, mérési jegyzőkönyv, grafikon Eötvös Loránd munkássága

Gravitációs kölcsönhatás; Analizáló és szintetizáló képesség fejlesztése

(hőmérséklet-idő) készítése, elemzése Fizikatörténet - Kutatómunka (internet, könyvtár) Tanulói feladatlapok

Összefoglalás

II. A testek mozgása Óra

Az óra anyaga

A tananyag tartalma

9. I. Témazáró dolgozat 10. Hely és mozgás viszonylagos, pálya, út, elmozdulás 11. Témazáró dolgozat kiosztása,

Módszerek, Tevékenységformák Tudásszintmérő feladatlap

A fogalmak értelmezése, gyakorlati

Kísérlet

alkalmazása

Rajz értelmezése

Értékelés, hiányosságok pótlása

118


Az e.v.e.m. értelmezése, jellemzése

Tanári kísérlet Mikola-csővel

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

A sebesség fogalma, jele, mértékegységei,

Mérési jegyzőkönyv, út-idő, sebesség-idő grafikon

(e.v.e.m.), sebesség

kiszámítása

készítése

Skalár- és vektormennyiségek értelmezése


12. megbeszélése

Grafikonelemzés (s-t; v-t); számítási

Fizikai feladatok megoldási módszere,

feladatok

feladatmegoldás (következtetéssel, képlettel)

Gyakorló feladatlapok

Részösszefoglalás 13. Kisdolgozat 14. Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség

Tudásszintmérő feladatlap A fogalmak értelmezése, gyakorlati

Tanári kísérlet: lejtő-csatornával

alkalmazása Grafikonelemzés, feladatmegoldás

Az átlagsebesség, pillanatnyi sebesség

Út-idő grafikon elemzése

fogalma, jele, mértékegységei, kiszámítása Részösszefoglalás

Feladatmegoldás grafikon segítségével


(következtetéssel, képlettel) 15. Kisdolgozat 16. Az egyenletesen változó mozgás (e.vá.m.) A gyorsulás;

Grafikonelemzés, feladatmegoldás

Tudásszintmérő feladatlap A fogalmak értelmezése, gyakorlati

Tanári kísérlet: lejtő-csatornával

alkalmazása

Mérési jegyzőkönyv, sebesség-idő, gyorsulás-idő

(Kiegészítő anyag: a gyorsulás fogalma, jele,

grafikon készítése

mértékegysége, kiszámítása)

Gyakorló feladatlapok 119


Feladatmegoldás grafikon segítségével (következtetéssel, képlettel) 17. Szabadesés,

A fogalom értelmezése, gyakorlati

Kísérlet ejtőzsinórokkal

18. nehézségi gyorsulás

alkalmazása

Galilei kísérlete

(Kiegészitő anyag: a nehézségi gyorsulás

Fizikatörténet- Kutatómunka (internet, könyvtár)

fogalma, jele, mértékegysége, kiszámítása)

Sebesség-idő, gyorsulás-idő grafikon készítése,

Galileo Galilei és Isaac Newton munkássága

elemzése

Feladatmegoldás (következtetéssel, képlettel)


Rendszerezés Összefoglaló feladatlap

Összefoglalás

III. A dinamika alapjai Óra

Az óra anyaga

A tananyag tartalma

19. II. Témazáró dolgozat 20. Tehetetlenség (Newton I.) törvénye Tömeg

Módszerek, Tevékenységformák Tudásszintmérő feladatlap


Tanári kísérletek: Öveges kísérletek

alkalmazása

Dinamikai tömegmérés

A tömeg fogalma, jele, mértékegységei

Statikus tömegmérés Kutatómunka (internet, könyvtár) 120


21. Témazáró dolgozat kiosztása,


22. megbeszélése A sűrűség, átlagsűrűség fogalma

23. Számítási feladatok, gyakorlás 24. részösszefoglalás


Mérések (tömeg, térfogat) csoportmunkában, mérési

alkalmazása

jegyzőkönyv készítése

A sűrűség fogalma, jele, mértékegységei,

Sűrűség, átlagsűrűség meghatározása

kiszámítása Feladatmegoldás (következtetéssel, képlettel)

25. Kisdolgozat 26. Az erő fogalma

Az erő ábrázolása; erőfajták

Tanulói feladatlapok Tudásszintmérő feladatlap


Gondolatkísérletek, ábrák elemzése

alkalmazása

Vektorok ábrázolása, sematikus rajzok készítése

Az erő fogalma, jele, mértékegysége

Fizikatörténet - Kutatómunka (internet, könyvtár)

Vektorok és ábrázolásuk Isaac Newton munkássága 27. Gravitációs erő


Gondolatkísérletek, ábrák elemzése

28.

alkalmazása

Videofilm elemzés

A gravitációs erő meghatározói

Tanári kísérlet: „Rugós-ágyú”

Súly és tömeg


Súlytalanság feltételei

Tanulói kísérlet csoportmunkában: Rugós erőmérő

Az erő mérése

készítése

Súly, súlytalanság

Rugalmas erő, erőmérés

121


29. Erő-ellenerő (Newton III. törvénye)

A fogalmak, törvényszerűségek értelmezése,

Tanári és tanulói kísérletek: „lufirakéta”, kiskocsik

30.

gyakorlati alkalmazása

rugalmas szétlökése, erőmérők használata

Az egy kölcsönhatásban fellépő és az

Ábraelemzés, sematikus rajzok készítése

ugyanazt a testet érő erőhatások

Az egy kölcsönhatásban fellépő és az ugyanazt a testet

megkülönböztetése

érő erőhatásokat jellemző erővektorok ábrázolása

31. Súrlódás


Tanári és tanulói kísérletek: súrlódási erőket,

32.

alkalmazása

közegellenállási erőt meghatározó tényezők vizsgálata

A kerék, a formatervezés jelentősége

Mérések (erő) csoportmunkában, mérési jegyzőkönyv

Az erőhatások előnyei, hátrányai

készítése

Az erőhatások csökkentése, növelése a


gyakorlatban

Tanulói feladatlap

Több erőhatás együttes eredménye

Közegellenállás

Összefoglaló feladatlap

Összefoglalás 33. III. Témazáró dolgozat


34. Miről tanultunk ebben a félévben? I.


Mérések, vizsgálódások 35. Témazáró dolgozat kiosztása,

Rendszerezés Értékelés, hiányosságok pótlása

36. megbeszélése

Kutatómunka (internet, könyvtár) Érdekes kísérletek csoportmunkában

Miről tanultunk ebben a félévben? II. A félév értékelése

Érdekes kísérletek csoportmunkában

Rendszerezés 122


IV. A nyomás Óra

Az óra anyaga

A tananyag tartalma


37. A nyomás fogalma


Tanári kísérletek: „fakír-léggömb”;

38. A szilárd testek nyomása

alkalmazása

Tanulói kísérletek csoportmunkában: „nyomok a

A nyomás fogalma, jele, mértékegysége,

homokban”

Számítási feladatok A nyomás növelése, csökkentése a gyakorlatban

kiszámítása Feladatmegoldás (következtetéssel, képlettel)

Tanulói feladatlap

Gyakorlati alkalmazások értelmezése: rajzszög, sítalp, kés élezése, csavar alátét, Blaise Pascal munkássága

Gyakorló feladatlap

Részösszefoglalás


39. Kisdolgozat 40. A folyadékok nyomása



Tanári kísérletek: gumihártyás üveghenger,

alkalmazása

gumihártyás manométer, vizibuzogány, hidraulikus

Pascal-törvénye (értelmezése, gyakorlati

emelő/fékrendszer modell

alkalmazása)

Tanulói kísérletek csoportmunkában: leváló fenekű üveghenger, mérés manométerrel


Tanulói feladatlap 123


Feladatmegoldás (következtetéssel)


41. A gázok nyomása – a légnyomás;


Tanári kísérletek: Torricelli-kísérlet modellje, a

42.

alkalmazása

légnyomást igazoló kísérletek pohár vízzel, műanyag

Torricelli-kísérlet (értelmezése, gyakorlati

palackkal,

A gázok nyomása zárt térben

alkalmazása), A barométer működése A nyomáskülönbségen alapuló eszközök

Evangelista Torricelli munkássága


A fecskendőüveg (Heron-labda), parfümszóró, Tanulói kísérletek csoportmunkában:


szódásüveg, fecskendő, kerékpárpumpa,

szemcseppentővel, pipettával, szódásüveggel,

szemcseppentő, lopó, pipetta, légszivattyú,…

fecskendővel,…

működési elve

Csoportmunka: Fecskendőüveg készítése Gyakorló feladatlap Tudásszintmérő feladatlap

43. Kisdolgozat 44.

A fogalmak értelmezése, gyakorlati Közlekedőedények

Hajszálcsövek

alkalmazása

Tanári kísérletek: U-alakú csővel, teáskannával,

A teáskanna, locsolókanna, vízvezeték-

hajszálcsövekkel

hálózat, zsiliprendszer működési elve

Tanulói kísérletek csoportmunkában: kockacukorral,

Az itatóspapír, papírtörlő, törölköző

„rés az üveglapok között”

működése

Modellek: vízvezetékhálózat, zsiliprendszer,

A növények vízfelvétele

viráglocsolás

A házfalak szigetelésének jelentősége 124


45. A felhajtóerő fogalma


Tanári kísérletek: Arkhimédészi-hengerpárral

46.

alkalmazása

Tanulói kísérletek csoportmunkában: Arkhimédészi-

Arkhimédész munkássága

hengerpárral

Arkhimédész törvénye

Arkhimédész törvénye értelmezése, gyakorlati Mérési jegyzőkönyv készítése


alkalmazása



Tanulói feladatlap Gyakorló feladatlap

47. A testek úszása, lebegése, elmerülése


Tanári kísérletek: adott test viselkedése különböző

48.

alkalmazása

sűrűségű folyadékokban, hőlégballon-modell,

A tengeralattjáró, a hajó, a léghajó fizikája

Cartesius-búvár, hajómodell, hal-úszóhólyag modell

Halak, vízinövények fizikája

Tanulói kísérletek csoportmunkában: Cartesius-búvár készítése, úszó sűrűségmérő készítése


Tanulói feladatlap Összefoglalás

Rendszerezés


A tananyag tartalma


V. Energia, energia-változások; Óra

Az óra anyaga

49. IV. Témazáró dolgozat 50. Az energia fogalma

Tudásszintmérő feladatlap A fogalmak értelmezése, gyakorlati 125


Az energia-megmaradás törvénye

alkalmazása

Tanári kísérletek: már ismert kísérletek felidézése

Az energia fogalma, jele

(termikus, mechanikai kölcsönhatások)

Mechanikai kölcsönhatás, termikus kölcsönhatás energetikai elemzése 51. Témazáró dolgozat kiosztása,


52. megbeszélése A munkavégzés, munka


Tanári kísérletek: a munka függése az erőtől,

alkalmazása

elmozdulástól

A munka fogalma, jele, mértékegysége,

Mérési jegyzőkönyv készítése

kiszámítása Számítási feladatok, gyakorlás

Az energia mértékegysége James Prescott Joule munkássága


Feladatmegoldás (következtetéssel, képlettel) 53. Az egyszerű gépek I.


Tanári kísérletek: emelő, csiga, csigasor, hengerkerék,

54.

alkalmazása

lejtő, csavar, ék működésének bemutatása

Az emelő típusú egyszerű gépek (emelő,

Gyakorlati alkalmazások: karos mérleg, libikóka,

Kiegészítő anyag: csiga, hengerkerék)

talicska, feszítővas, olló, csigás emelő, kerekeskút,

A forgatónyomaték jele, mértékegysége,

mákdaráló, szerpentin, véső, balta,…

kiszámítása

Tanulói kísérlet csoportmunkában: kétoldalú emelő


Az egyszerű gépek II.

egyensúlya 126



Mérési jegyzőkönyv készítése Tanulói feladatlap

A lejtő típusú egyszerű gépek (lejtő, csavar, ék)


Részösszefoglalás 55. Kisdolgozat 56. A fajhő

Tudásszintmérő feladatlap A fogalom értelmezése, gyakorlati

Tanári, tanulói kísérletek: különböző folyadékok

alkalmazása

melegítése súrlódási munkával

„Az óceán nyáron hűt, télen fűt” Számítási feladatok, gyakorlás;

A fajhő jele, mértékegysége, kiszámítása


Joule-féle kísérlet Feladatmegoldás (következtetéssel, képlettel)

Tanulói feladatlap Gyakorló feladatlap

57. Az égés, az égéshő (kiegészítő anyag)


Tanári kísérlet: tüzelőanyagok összehasonlítása

58. Számítási feladatok, gyakorlás (kiegészítő

alkalmazása

Tanulói feladatlap

Az égéshő jele, mértékegysége, kiszámítása


(kiegészítő anyag)

Tanári kísérlet: víz melegítése merülőforralóval,

A teljesítmény jele, mértékegysége,

borszeszégővel

kiszámítása


anyag)

A teljesítmény Számítási feladatok, gyakorlás

Tanulói feladatlap 127


James Watt munkássága




59. Hatásfok

A fogalom értelmezése, gyakorlati

Tanári kísérlet: víz melegítése merülőforralóval,

60.

alkalmazása

borszeszégővel

A hatásfok jele, mértékegysége (!),


kiszámítása

Tanulói feladatlap

Az energiahatékonyság jelentősége





Rendszerezés Összefoglaló feladatlap

Összefoglalás

VI. Globális klímaváltozás három hetet meghaladó projekt Óra

Az óra anyaga

A tananyag tartalma


Rendszerezés

Érdekes kísérletek

61. - Külön projektterv szerint (2. fejezet) 72. 73. A félév értékelése 74. Miről tanultunk ebben a tanévben?


128


3.2 A kémia tantárgy tanmenete 7. osztály

Óra

Az óra anyaga



Vegyipar; szerves, szervetlen anyag

Mese: Balázs Lórántné dr.- Chémia vagy

1. BLOKK I. Az anyagok és változásai (16 óra) 1.

A kémia tárgya

természettitka (részlet), tanári bemutató kísérlet 2.

Kísérleti eszközök és rendszabályok

Üvegből, porcelánból, fából készült

Tanári bemutató

kísérleti eszközök elnevezései;

IKT használat

laboratóriumi rendszabályok 3.

Az anyagok és tulajdonságaik

Fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok

Szakértői csoportok

4.

Az anyagok változásai – fizikai változások

Halmazszerkezetek, és fizikai változásaik

Tanulói kísérletek

5.

Az anyagok változásai – kémiai változások

Kémiai reakció

Tanulói kísérletek, tanári bemutató kísérlet

129


6.

Az anyagok belső szerkezete – atomok és elemek

Atom, elem, vegyjel

Modellek, IKT használat, ppt.

7.

Környezetünkben levő anyagok csoportosítása

Egyszerű anyagok (elemek), Összetett

Szakértői csoportok

anyagok (vegyületek, keverékek) 8.


9.

Számonkérés; Oldatok

Villantó kártya - Kettős kör Oldószer, oldott anyag, oldhatóság;

Feladatlap

telítetlen, telített, túltelített oldat 10.

Oldatok töménysége

Híg, tömény oldat; hígítás, töményítés


11.

Számítási feladatok

Tömegszázalékos oldat,

Feladatlap

12.

Számítási feladatok

Térfogatszázalékos oldat;

Feladatlap

13.

Keverékek szétválasztása alkotórészeikre

Ülepítés, szűrés, bepárlás, desztillálás,


kristályosítás, cseppfolyósítás 14.

Összefoglalás

15.

Gyakorlás

16.

Témazáró dolgozat II. Az atom felépítése (11 óra) 130


17.

Ismerkedés az atomokkal

Az atom fogalom bővítése

Atommodellek, IKT használat, ppt.

18.

Az anyagmennyiség

Mól, relatív atomtömeg, moláris tömeg, a

Feladatlap

vegyjel mennyiségi jelentései 19.

Számítási feladatok az anyagmennyiségre

20.

Az atom felépítése

Feladatlap Elemi részecskék, atommag, elektronfelhő,

Modellek, csoportmunka

tömegszám, rendszám 21.

Az elektronfelhő szerkezete

Elektronhéj, energiaminimum elve,

Modellek,

atomtörzs, vegyértékelektron

IKT használat: REALIKA – számítógépes feldolgozás

22.

Az atomszerkezet és a periódusos rendszer I.

Periódus, csoport, nemesgázszerkezet

Plakát készítése IKT használat

23.

Az atomszerkezet és a periódusos rendszer II.

Periódus, csoport, nemesgázszerkezet

Plakát készítése IKT használat

24.

Gyakorlás

25.

Összefoglalás

Tájékozódás a periódusos rendszerben

Kettős kör

131


26.

Témazáró dolgozat

27.

Miről tanultunk eddig? 2. BLOKK III. Az anyagok szerkezete – kémiai átalakulások (16 óra)

28.

Az anyagok szerkezete – kémiai kötés

Elsőrendű, másodrendűkötések,

Modellek, IKT használat:REALIKA –számítógépes feldolgozás

29.

Ionok képződése atomokból

Kation, anion, töltésszám

Modellek

30.

Ionvegyületek, ionkötés

Ionvegyület, ionkötés, ionrács képlet

Modellek

31.

Kovalens kötés, elemek molekulái

Molekula, kovalens kötés, kötő- és nemkötő Modellek e--pár, kétszeres, háromszoros kötés, összegképlet, szerkezeti képlet

32.

Vegyületek molekulái

Elektronvonzó képesség, apoláris-, poláris-

Modellek

kovalens kötés és molekula 33.

Fémes kötés

Fémes kötés, fém-atomtörzs

Modellek

34.

Anyagi halmazok, halmazállapotok

Állapothatározók, rácstípusok

Szakértői mozaik,

132


IKT használat, ppt. 35.


IKT használat Kettős kör

36.

A kémiai reakció

Kiindulási anyagok, termékek,

Tanári bemutató kísérletek, feladatlap

tömegmegmaradás törvénye 37.

Kémiai egyenlet

Reakcióegyenlet, egyenletrendezés

Feladatlap

38

Reakciók energiamérlege

Endoterm, exoterm változások


39.

Redoxireakciók

Oxidáció, redukció


40.

Sav-bázis reakciók

Savak, bázisok, lúgok, kémhatás, pH,


indikátorok 41.

Közömbösítés

42.

Összefoglalás

43.


Közömbösítés, só


A levegő összetétele

Projektmódszer

IV. Klímaváltozás – projekt (9 óra) 44.

Környezetünk anyagai – a levegő

IKT használat 133


45.

A levegőszennyezés és következményei

Üvegházhatás, ózonpajzs

IKT használat

46.

Természetes vizek és szennyezéseik

A víz keménysége, vízlágyítás; szennyező

IKT használat

anyagok – hatásuk az élővilágra 47.

Szennyvíztisztítás

Ülepítés, szűrés, biológiai tisztítás

48.

Égés – energiaforrások

Lassú és gyors égés, öngyulladás

49.

A nem megújuló energiaforrások hatásai a

Szénhidrogének, ásványi szenek,

klímaváltozásra

üvegházhatás

A megújuló energiaforrások

Napenergia, geotermikus energia,

50.

IKT használat

IKT használat

szélenergia, vízenergia, a biomassza energiája 51.

A szemét anyagai és hatása a természetre

52.

A projekt értékelése

53.

Év végi rendszerezés I.

54.

Év végi rendszerezés II.

Veszélyes anyagok kimutatása

IKT használat Plakát

134


3.3 A biológia tantárgy tanmenete 7. osztály

Óra

Az óra anyaga



1. BLOKK I.

Az élőlény környezete és az életközösségek (7óra)

1.

Az élőlény és környezete

Az élőlény környezete és életfeltételei. Élettelen környezeti tényezők a vízben és a szárazföldön. Élő környezeti tényezők.

Gondolattérképek

2.

Életközösségek

Az életközösség szerkezete, térbeli (függőleges és vízszintes) elrendeződése. Az életközösségek lehetséges változásai.

Ábra- és diagram elemzések

3.

Kölcsönhatások az életközösségekben

Kölcsönhatások formái:együttélés, versengés, táplálkozási Szakértői csoportok kapcsolatok A versengés okai, következménye és jelentősége.

4.

Táplálkozási szintek

Az életközösségek anyagforgalma. A természetes és mesterséges életközösségek különbségei.

Kártyajáték

5.

Anyagáramlás az életközösségekben

Táplálkozási kapcsolatok és a táplálkozási szintek közötti összefüggés és szerepe az életközösségekben.

Ábraelemzés

6.

Összefoglalás

7.

Témazáró dolgozat II.

A forró éghajlati övezet élővilága

IKT támogatott

(10 óra) 135


8.

Trópusi esőerdők

Forró éghajlati övezet, egyenlítői éghajlat következményei: tápanyagszegény talaj, több lombkoronaszint, 60 méterre is megnövő fák, örökzöld lombozat, törzsön nyíló virágok, fajszegény cserje- és gyepszint.

Diagram elemzés, IKT támogatott Felfedező riporterek

Speciálisan alkalmazkodott növények: liánok, fán lakó növények 9.

Trópusi esőerdők állatvilága

Alkalmazkodás a lebegő és szívogató életmódhoz: kolibrik – gyenge lábak, hosszú, keskeny szárny, hosszú, csőszerű csőr, vályú alakú nyelv. Alkalmazkodás a fán lakó életmódhoz: bőgőmajmok – előretekintő szem, hosszú fogófarok és fogóvégtag. Rejtőzködés az esőerdőben: jaguár – sárga alapon fekete foltos bunda

Fordított szakértői mozaik

10.

Monszunerdők

Trópusi lombhullató erdő a trópusi monszun éghajlaton 40 m-nél alacsonyabb, laza lombkoronaszint, dús gyepés cserjeszint. Főemlősök (csimpánz, gorilla, orángután) közös tulajdonságai. Alkalmazkodás a vízi életmódhoz: nílusi krokodil

Plakát

11.

A szavanna növényvilága

Alkalmazkodás a szavanna éghajlat csapadékviszonyaihoz: alacsony vagy magas fűfélék, facsoportok vagy magányos fák (akáciák, majomkenyérfa)

Diagram elemzés

Ivari kétalakúság: strucc, oroszlán

„Névjegykártyák”

12.

A szavanna állatvilága

IKT támogatott Feladatküldés

Élet a csordákban: csíkos gnú, zebrák 13.

A sivatag élővilága

Sivatagi éghajlat. Homokos, kavicsos, köves felszín.A sivatag szélein sűrűbb elrendeződésű, alacsony

Diagram elemzés IKT támogatott 136


növésű, szúrós bokrok, másutt gyér növényzet. Fák csak az oázisokban vannak. Alkalmazkodás a sivatagi élethez: óriáskaktusz,, egypúpú teve,sivatagi róka és sivatagi ugróegér:

Csoportinterjú

14.

Ültetvények

Kakaófa, bors, kávécserje, manióka datolyapálma

Szövegértés - feladatlap

15.

Ausztrália élővilága

Eukaliptuszok Kacsacsőrű emlős Erszényesek: vörös óriás kenguru, koala

Önálló feladatlap

16.

Összefoglalás

17.

Témazáró dolgozat III.

18.

Diákquartett

A tenger, a hideg éghajlati övezet és a hegyvidék élővilága A tenger világa

(9 óra)

Környezeti tényezők a tengerekben – a tenger tagolódása

Szakértői mozaik

Planktonok, medúzák 19.

A nyílt vizeken

Nyolckarú polip, hering, cápafélék

Portfólió IKT támogatott

20.

Tengeri emlősök

Alkalmazkodás a vízi életmódhoz: delfinek, bálnafélék

Portfólió IKT támogatott

21.

A parton és a partközelben

Életfeltételek alakulása a partközelben – moszatok, szivacsok alkalmazkodásai.

Kerekasztal

Tengerparti madarak – sirályok, kárókatona Korallzátonyok élővilága 22.

Élet a tundrán

Tundra éghajlat. Alkalmazkodás az állandóan fagyott

Diagram elemzés 137


altalajhoz, és a nyáron mocsaras feltalajhoz: növénytakaró IKT támogatott alacsony, összefüggő, nagy egyedszámú, fajszegény (törpecserjék, zuzmók), vaskosabb állatok, új színek (szürke, fehér) (rénszarvas, sarki róka) 23.

A jég világa

Hideg éghajlati övezet, állandóan fagyos éghajlat. Alkalmazkodás a fagyos éghajlathoz: jegesmedve. Alkalmazkodás a vízi életmódhoz: borjúfóka, császárpingvin

Plakát

24.

Fenn a csúcsokon

Hegyvidéki éghajlat. Felfelé csökkenő talajvastagság és tápanyagtartalom. Övezetes elrendeződésű növényzet. Párnanövények. Alkalmazkodás a kapaszkodó életmódhoz: zerge A hegyek csúcsragadozója: szirti sas

Ábraelemzés

25.

Összefoglalás

26.


27.

Miről tanultunk eddig?

Egy megy három marad

Ellenőrzés párban

2. BLOKK III. 28.

A mérsékelt éghajlati övezet élővilága (9 óra) Kék egű mediterrán

Mérsékelt éghajlati övezet, mediterrán éghajlat alatt kialakult növénytakaró: keménylombú erdők (Paratölgy), makkia A hüllők közé tartozó közönséges kaméleon alkalmazkodásai

Ppt., videoelemzés IKT támogatott

138


29.

Lombhullató erdőségek

Egy vagy kevés fajból álló, évszakonként változó, többféle típusú lombhullató erdők: bükkös (bükkfa), tölgyes (gyertyán)

Csoportinterjú

30.

A lombhullató erdők állatvilága

Nagy pele Macskabagoly Vadmacska

Körözőlevelek

31.

Füves puszták élővilága

Kontinentális éghajlaton kialakult füves pusztaságok: préri, pampa, sztepp. Prérikutyák Villásszarvú antilop Prérifarkas

Fordított szakértői mozaik

32.

Haszonnövények

Búza, árpa, rozs, zab, kukorica, burgonya, napraforgó

Szövegértés - feladatlap

33.

A tajga

Mérsékelt éghajlati övezet, tajga éghajlaton kialakult növénytakaró jellegzetességei.

Diagram elmezés IKT támogatott

Vörösfenyő Lucfenyő Bibircses nyír 34.

Állatok a tajgán

35.

Összefoglalás

Siketfajd Közönséges mókus Hiúz

Ppt., videoelemzés IKT támogatott Feladatcsere, Indián beszélgetés

36.

Témazáró dolgozat IV.

37.

Az élőlények rendszerezése (7 óra) Rendszer az élők világában

A mesterséges és természetes rendszer alapelvei. Linné, Kitaibel és Darwin munkássága.

Kiselőadások 139


Rendszertani kategóriák: faj, osztály, törzs, ország. Az ötországos fejlődéstörténeti rendszer. Kettős nevezéktan.

IKT támogatott

38

A mikrobák világa

Sejtmag nélküli egysejtűek országa

Modellek

39.

A gombák országa

Egy vagy többsejtűek. A többsejtűek telepes teste gombafonalakból áll. Szerves tápanyagot fogyasztanak. Spórával szaporodnak. Bazidiumos gombák Zuzmók

Gyűjtőmunka, plakát IKT támogatott

40.

A növények országa

Zöldmoszatok törzse Mohák törzse Harasztok törzse Nyitvatermők törzse Zárvatermők törzse: kétszikűek osztálya, egyszikűek osztálya

Szakértői mozaik

41.

Az állatok országa

Szivacsok törzse Csalánozók törzse Gyűrűsférgek törzse Puhatestűek törzse: csigák osztálya, kagylók osztálya

Csoportmunka

Ízeltlábúak törzse: pókszabásúak osztálya, rákok osztálya, rovarok osztálya Gerincesek törzse: halak osztálya, kétéltűek osztálya, hüllők osztálya, madarak osztálya, emlősök osztálya 42.

Összefoglalás

43.

Témazáró dolgozat IV. Klímaváltozás – projekt

44.

Egyensúly a természetben

Kettős kör

(9 óra) Hogyan „működött” a természet az Ipari forradalom előtti időkben

Projektmódszer 140


IKT támogatott 45.

A levegőszennyezés és következményei

Légszennyezés – az ózonpajzs vékonyodása – a káros sugárzás nő – bőrrák. Légszennyezés – a CO2 koncentráció nő – üvegházhatás – globális felmelegedés.

46.

A vizek és a talaj szennyezés hatása az élővilágra

Olajszennyezés, műtrágyák felhalmozódása a vizekben, talajban-

47.

Növényvédőszerek

A növényvédőszerek környezeti hatásai

48.

A hulladékok

Pazarló fogyasztás – anyag- és energiaválság – a hulladék növekedése

49.

Természetvédelem

Fontosabb nemzeti parkok itthon és külföldön: Yellowstone Nemzeti Park, Sequoia Nemzeti Park, Everglades Nemzeti Park, Galapagos Nemzeti Park, Corbett Nemzeti Park, Wolung Nemzeti Park, Serengeti Nemzeti Park

50.

A fenntartható fejlődés

Anyag- és energiatakarékosság egyéni és társadalmi szinten, ökoiskola a fenntartható fejlődésért

51.

Mi lesz veled, emberiség?

Túlnépesedés – élelmiszerválság. Környezetszennyezés – az élővilág pusztulása

52.

A projekt értékelése

53.


54.


IKT támogatott

IKT támogatott

Plakát

141


3.4 A földrajz tantárgy tanmenete 7. osztály

Óra

Az óra anyaga



A földtörténeti idők megismerése.

Időszalag készítés

Földtörténeti időszalag és táblázat elemzése, készítése.

Táblázatelemzés

A Föld gömbhéjas szerkezetének vizsgálata.

Számítógépes animáció

Megismerkedés az ősföldek, hegységek kialakulásával.

Modellezés

A hegységrendszer fogalmának feltárása.

PPT-bemutató

A földrajzi fokhálózat használatának felelevenítése, gyakorlása.

Kép- és műholdfotó elemzés

A tagolt és tagolatlan partvonal felismerése, bemutatása.

Térképolvasás

1. BLOKK I. A forróság földjein (10óra) 1.

2.

Fény derül a múltra: Földtörténet

Egyhangú, hatalmas, forró tájak: Afrika földrajzi helyzete, nagytájai

A tengerszoros és földszoros fogalmának kialakítása.

Folyamatábra vizsgálata Térképelemzés

Applikációs kártyák felhelyezése Afrika nagytájainak térképi beazonosítása, kialakulásuk kontúrtérképre és szerkezetük közötti összefüggések vizsgálata. Kártyajáték párban Az árokrendszer, magasföld, táblás vidék, medence, PPT-bemutató síkság, harmadidőszaki gyűrthegység fogalmaira példák állítása az afrikai kontinensről. Egyedi fogalmak: Afrika, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Földközi-tenger, Gibraltári-szoros, Szuezi-csatorna, 142


Afrikai-kőzetlemez, Madagaszkár, Eurázsia-hegységrendszer, Atlasz, Afrikaiárokrendszer, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kibo, Szahara, Szudán, Guineai-öböl partvidéke, Dél-afrikai-magasföld, 3.

Csapadékbőség és szárazság Afrikában, Afrika vízrajza

A hőmérsékleti és csapadékviszonyok vizsgálata a kontinensen, törvényszerűségeik megállapítása.

Térképolvasás

A passzát-szélrendszer irányának és kialakulásának vizsgálata.


Az Egyenlítő, a Ráktérítő és a Baktérítő környéki elhelyezkedés és a fel- és leszálló légáramlatok közötti összefüggés megláttatása.

Éghajlati diagram elemzése tanári irányítással

Térképelemzés Vázlatírás

Az egyenlítői, szavanna és trópusi sivatagi éghajlatok jellemzése, természetes növényzetük meghatározása.

Applikációs kártyák felhelyezése kontúrtérképre

A csapadékmennyiség térbeli és időbeli eloszlásának vizsgálata és Afrika folyóira gyakorolt hatásuk megvitatása.

PPT-bemutató

Megismerkedés a lefolyástalan terület és az időszakos folyó, vádi fogalmával. A zuhatagos folyók kialakulásának feltételei. Egyedi fogalmak: Nílus, Kongó, Niger, Zambézi, Tanganyika-tó, Csád-tó, Viktória-tó 4.

Az őslakosok találkozása a hódító európaiakkal

Afrika felfedezése az európai és magyar kutatók által.

PPT-bemutató

A gyarmatosítás, rabszolga-kereskedelem hatásainak

Térképolvasás 143


vizsgálata

Térképelemzés

A magas és alacsony népsűrűségű tájak megállapítása, az éghajlattal, folyókkal és fekvésükkel való kapcsolat megláttatása.

Vázlatírás

Megismerkedés Afrika lakosságával: bevándorló, arabok, tuaregek, négerek, szudáni négerek, bantu négerek, busmanok, pigmeusok, malájok, európai bevándorlók

Szemelvény feldolgozás „Afrikából jöttem” játék

A törzsi életmód előnyeinek és az előretörő civilizáció következményeinek megvitatása. 5.

Életformák Afrikában

Az éghajlati területekhez tartozó gazdasági haszonnövényekkel való megismerkedés.

Térképolvasás

A kapás földművelés, ültetvényes gazdálkodás, oázisgazdálkodás feltételeinek megbeszélése.

Vázlatírás

A nomád állattenyésztés szerepe az afrikaiak életében, hatása a növénytakaróra. A túllegeltetés okainak és következményeinek megvitatása.

Térképelemzés Szemelvény feldolgozás Csoportmunka: tablókészítés applikációs kártyák segítségével

A túlnépesedés és szegénység, az egészségügyi ellátás és az éhínség közötti kapcsolatok feltárása. Száhel-övezet 6.

Gazdálkodás Afrika kincseivel: Afrika országai

A kőolajra támaszkodó országok.

Térképolvasás

Egyiptom a Nílus ajándéka

Térképelemzés

Dél-afrikai Köztársaság, Afrika legfejlettebb állama

Vázlatírás

A természeti adottságok, (ásványkincsek) és a hagyományok hatása az országok életére, társadalmukra.

Szemelvény feldolgozás Csoportmunka: feladatlap alapján

144


Egyedi fogalmak: Kairó, Pretoria, Johannesburg, Fokváros 7.

Boldog világ embert próbáló környezetben: Ausztrália

Megismerkedés Ausztrália benépesülésével, az őslakosaival és a bevándorlók rájuk és a kontinens élővilágára gyakorolt hatásával.

Egy ország, kontinens jellemzési szempontjainak bemutatás

A kontinens nagytájainak és éghajlatának vizsgálata.

Térképelemzés

A Nagy-Vízválasztó-hegység éghajlat módosító szerepe.

Vázlatírás

Az éghajlat és mezőgazdaság közötti összefüggések feltárása.

Ábraelemzés

Térképolvasás

PPT-bemutató

A farmgazdálkodás előnyei. A népesség területi elhelyezkedésének vizsgálata. Nagyvárosok és szerepük Ausztrália életében. Ausztrália gazdasági kapcsolatai más kontinensekkel. Egyedi fogalmak: Ausztrália, Csendes-óceán, Baktéríto,Nyugat-ausztráliai-osföld, Nagy-Vízválasztóhegység, Ausztráliai-alföld, Nagy-Ártézi-medence, Nagykorallzátony, Nagy-Ausztráliai-öböl, Murray, Darling, Canberra, Melbourne, Sydney, Perth 8.

Tízezer sziget az óceánban: Óceánia

A szigetvilág kialakulása és felosztása


A korallzátonyok kialakulásának folyamata.

Könyvtári kutatómunka

Egyedi fogalmak:

Tájleírás, térkép, adattáblázat készítése csoportmunkával

Óceánia, Melanézia, Mikronézia,

145


Polinézia, Pápua-Új-Guinea, Hawaii-szigetek, Új-Zéland, 9.

Összefoglalás

10.


II. 11.

A tanult ismeretek rendszerezése

Kooperatív munkaformák Feladatlap kitöltése

Alaszkától a Tűzföldig (12 óra) Amerika, a megosztott földrész

Az amerikai kontinens elhelyezkedése, nyelvi és területi felosztása, felfedezésének folyamata

PPT-bemutató

A tagolt partvidék bemutatása

Térképelemzés

A közép-amerikai földhíd szerepe

Vázlatírás

Amerika benépesülése és a keverék népek kialakulásának folyamata:

Szemelvény feldolgozás

indián, eszkimó, mesztic, mulatt, kreol, zambó

Térképolvasás


Egyedi fogalmak: Amerika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Közép-Amerika, Latin-Amerika, Tehuantepeci-földszoros, Kolumbusz, Amerigo Vespucci 12.

Keresztül a déli félgömbön: Dél-Amerika tájai, éghajlata

A táblás vidékek röghegységekké való feldarabolódása

Térképolvasás

Az Andok kialakulásának folyamata, az ütköző óceáni és szárazföldi lemezek felszíni eredményei: vulkanizmus, gyűrődés

Térképelemzés

A folyók szerepe a medencék feltöltésében. Dél-Amerika éghajlati területeinek felismerése, jellemzése, összehasonlítása Afrikáéval

Vázlatírás PPT-bemutató Számítógépes animáció Tájjelemzés képek segítségével 146


A természetes növénytakaró bemutatása. Egyedi fogalmak:

13.

Élet és gazdálkodás trópusi Amerikában I.

Folyamatábra kiegészítése, csoportmunkával

Amazonas-medence, Orinoco-alföld, Paraná-alföld, Guyanai-hegyvidék, Brazil-felföld, Patagónia, Andok, Orinoco, Amazonas, Paraná, Karib-tenger

Éghajlati diagramok elemzése, páros munka

Az esőerdő-vidékek birtokba vételének folyamata, betelepítése. Az ültetvények kialakítása.

Térképolvasás

A dohány és a cukornád termesztése és feldolgozása. Banánköztársaságok. A tengerszint felett magasság mezőgazdaságot módosító hatása.

Applikációs kártyák

Térképelemzés Szemelvény feldolgozás Plakátkészítés, csoportmunkával Feladatlap kitöltése

A száraz-kontinentális éghajlat, füves puszta (pampa) elhelyezkedése és mezőgazdasági hasznosítása. Egyedi fogalmak: Amazonas-medence, Kuba, Venezuela, Pampa, Patagónia, Paraná-alföld, La Plata, Brazília, Argentína, Chile, Mexikó, 14.

Élet és gazdálkodás trópusi Amerikában II.

A nyersanyaglelőhelyek felfedezésének gazdaságélénkítő és függőséget kialakító hatása. Az eladósodás kialakulása. A gyors városnövekedés és következményei.

Térképolvasás

A vendégmunkássá válás folyamata.

Plakátkészítés, csoportmunkával

Egyedi fogalmak:

Feladatlap kitöltése

Térképelemzés Szemelvény feldolgozás

Kuba, Venezuela, Brazília, Argentína, Brazíliaváros, 147


Sao Paulo, Rio de Janeiro, Buenos Aires Chile, Mexikó, Kaliforniai-félsziget, Yucatán-félsziget, Mexikóifennsík, Mexikói-öböl, Mexikóváros, 15.

Az ígéret földje: Észak-Amerika

A földtörténeti múlt eseményeinek hatása a természeti erőforrásokra (példákon). A jégkori jégtakaró felszínalakító munkája a jéggel borított és a jégperemi területeken.


Hegységek újbóli kiemelkedése, megfiatalodása a Sziklás-hegység példáján.

Térképelemzés

Egyedi fogalmak:

16.

A sivatagtól a jégvilágig

Folyamatábra vizsgálata Térképolvasás Applikációs kártyák felhelyezése kontúrtérképre

Jeges-tenger, Bering-szoros, Floridai-félsziget, Labrador-félsziget, Észak-Amerikai-lemez, Kanadaiősföld, Kordillerák, Sziklás-hegység, Colorado-fennsík, Nagy-medence, Kanadai-tóvidék, Központi-síkság, Mississippi-alföld, Mississippi, Colorado, Szent Lőrinc-folyó, Niagara-vízesés, Nagy-tavak, Felső-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontario-tó, Michigan-tó

Kártyajáték párban

A tengeráramlások éghajlat-módosító hatása.

Az éghajlatok jellemzése, szakértői mozaik segítségével

A tornádók kialakulásának adottságai. A kultúrtáj kialakulása természetes tájból.

PPT-bemutató

Éghajlati diagramok jellemzése

A tajga, mint éghajlat jellemzése. Irányított feladatlap segítségével A tajga pusztulása az irtás és a savas csapadék hatására. Egyedi fogalmak: 148


Golf-áramlás, Larador-áramlás, Préri

17.

18.

Ahol a Föld csaknem minden népe megtalálható

A földfoglalástól a Coca-Coláig az USAban I.

Az őslakosok életmódjának kényszerű átalakulása. Az elszegényedés és a szegénynegyedek kialakulása. A városövek kialakulása. A városok terjeszkedése, település-együttesek kialakulása.

Szemelvény feldolgozás irányított feladatlappal, csoportmunkával

bevándorlási hullám, telepesek, városszerkezet, városövek, városmag, belső városöv, elővárosi öv, agglomeráció, városövezet, ingázás

Térképkészítés

A gazdasági világhatalom és a világgazdasági centrum kialakulásának folyamata. Az óriáscégek, vállalatbirodalmak kialakulása.


A kutatás-fejlesztés jelentősége, a csúcstechnológiai iparágak hatása a termelésre. A mezőgazdasági övek kialakulása és átalakulása az USA-ban.

Térképelemzés

Vázlatírás Térképelemzés

Vázlatírás Térképkészítés Applikációs kártyák

Egyedi fogalmak: Amerikai Egyesült Államok, Texas, Florida, Kalifornia

19.

A földfoglalástól a Coca-Coláig az USAban II.

A technológiai parkok, mint tipikus tájak kialakulása, jellemzése. A gazdasági körzetek kialakulása, kapcsolatuk a nyersanyag-lelőhelyekkel. A körzetek gazdasági szerkezetének átalakulása.


Egyedi fogalmak:

Térképkészítés

Szilícium-völgy, északi körzet,

Applikációs kártyák

Vázlatírás Térképelemzés

149


nyugati körzet, észak-atlanti-körzet, déli körzet, Washington, Chicago, Cleveland, Detroit, New York, New Orleans, Houston, Seattle, Los Angeles, San Francisco, 20.

Kanada, az Egyesült Államok kistestvére

Országok jellemzésének gyakorlása megadott szempontok alapján.

Egy ország jellemzése megadott szempontok alapján

Egyedi fogalmak:

PPT-bemutató

Kanada, Ottawa, Toronto, Montréal 21.

Összefoglalás

22.


III.


Kooperatív munkaformákkal Feladatlap kitöltése

Sarkkörön belüli jégvilágok (5 óra)

23.

Miért jött létre a jégvilág?

24.

Lábnyomok a sarkvidéki hóban

A Nap napi járása a sarkvidékeken. A Nap évi járása a sarkvidékeken. A jégvilág kialakulása a sarkvidékeken. A tundra és az állandóan fagyos éghajlatok elhelyezkedése és jellemzése. A sarkvidékek felfedezése. Az ózonréteg elvékonyodása és ritkulása a sarkvidékek felett.

Térképolvasás Térképelemzés Vázlatírás PPT-bemutató Ábraelemzés Tanulói kiselőadások

Egyedi fogalmak: Északi-sark, Déli-sark, Északi sarkkör, Déli sarkkör, Északi-sarkvidék (Arktisz), Déli-sarkvidék (Antarktisz), Antarktika, Grönland, Alaszka, Erebusz, R. Amundsen, F. Nansen,

150


25.

Térképi gyakorlófeladatok

Afrika, Ausztrália, Amerika, Sarkvidékek térképi ismeretei alapján összeállított játékos feladatsorok.

Térképolvasási képességeket fejlesztő feladatsorok, feladatlapok.

26.

Miről tanultunk eddig?

A természeti adottságok és a történelmi események hatása az emberi társadalmakra.

Társasjáték

27.

A blokk zárása, értékelése

Ázsia felfedezése, magyar Ázsiakutatók.

PPT-bemutató

Gyűrthegységek kialakulása szárazföldi kőzetlemezek találkozásánál. Vulkáni szigetívek kialakulása két óceáni kőzetlemez találkozásánál. A mélytengeri árkok kialakulása. A lefolyástalan területek kialakulása.

Térképolvasás

2. BLOKK IV. 28.

Tájóriások az Uráltól keletre (9 óra) Keresztül-kasul Ázsiában

A népességrobbanás folyamata Ázsiában.

Térképelemzés Vázlatírás Szemelvény feldolgozás Applikációs kártyák felhelyezése kontúrtérképre

Embertípusok és vallások Ázsiában. Egyedi fogalmak: Eurázsia, Ázsia, Eurázsia-kőzetlemez, Himalája, Japánszigetek, Japán-árok,

29.

Öv hátán öv a földrész teljes széltében

Ázsia nagytájai és éghajlatuk kialakulása.

Térképolvasás

A nyugatias szelek éghajlat-alakító hatása. A kontinentalitás növekedése a szárazföld belseje felé.

Térképelemzés Számítógépes animáció

A monszunszél típusai és éghajlat alakító hatása. A Vázlatírás monszun éghajlatok kialakulása, típusai és jellemzésük. Éghajlati diagram elemzése Egyedi fogalmak: csoportmunkával Közép-szibériai-fennsík,

Applikációs kártyák felhelyezése 151


30.

A kőolaj nyomában a Perzsa-öbölben

Dél-kínai-hegyvidék, Urál, Altáj, Tien-san, Kunlun, Himalája, Pamír, Kaukázus, Csomolungma, Ob, Jenyiszej, Léna, Jangce, Sárga-folyó, Gangesz, Indus, Brahmaputra,

kontúrtérképre

Az öntözéses gazdálkodás folyamata a folyótorkolatok vidékén. A gazdasági fejlődés folyamata. Az életmód megváltozása a gazdasági fejlődéssel. Egyedi fogalmak:

Szövegértelmezés, ábrakészítés csoportmunkával

Délnyugat-Ázsia, Közel-Kelet, Perzsa (Arab)-öböl, Arab-félsziget,Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Irak, Irán, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bagdad, Teherán, Kis-Ázsia, Boszporusz, Dardanellák, Törökország, Izrael, Ankara, Isztambul, 31.

Kevés a hely, sok az ember Indiában

A monszun szélrendszer kialakulása a forró övezetben. Az életfeltételek változása az évszakokkal a monszun vidékeken. A tőkekihelyezés folyamata. Iparosítás külföldi tőkével. Egyedi fogalmak: Dél-Ázsia, Hindusztáni-félsziget, Dekkán-fennsík, Hindusztáni-alföld, India, Újdelhi, Calcutta, Bombay, Jamshedpur

Térképolvasás Térképelemzés Számítógépes animáció Vázlatírás Éghajlati diagram elemzése tanári irányítással Applikációs kártyák felhelyezése kontúrtérképre PPT-bemutató

152


32.

A japán csoda hódító útja

Japán gazdaságfejlesztésének folyamata. Területfejlesztés csúcstechnológiával.

Egy ország jellemzése megadott szempontok alapján

A japán gazdaságfejlesztési minta alkalmazása és hatása. A világgazdasági centrum kialakulása Ázsiában.

PPT-bemutató

Egyedi fogalmak: Japán-szigetek, Hokkaido, Shikoku, Honshu, Kyushu, Japán,Tokió, Osaka, Hongkong, Szingapúr,

Tajvan, Koreai Köztársaság (Dél-Korea)Szöul, Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek 33.

Kína, a felébredt „alvó óriás”

Társadalmi és gazdasági elzárkózás folyamata és következményei.

Térkép- és ábraelemzés megadott szempontok alapján

Egyedi fogalmak:

Vázlatírás

Kínai-alföld, Kína, Peking, Kanton, Sanghaj, Ansan, Senjang, Wuhan, Mandzsúria

34.

Az elzárt Közép-Ázsia

Sivatagok kialakulása a kontinensek belsejében és a hegységekkel körbezárt medencékben. Oázisvárosok kialakulása.

Szemelvény feldolgozás csoportmunkában

Egyedi fogalmak: Közép (Belso)-Ázsia, Kaszpi-tenger, Aral-tó, Bajkál-tó, Turáni-alföld, Kazah-hátság, Kara-kum, Kizil-kum Tibet, Takla-Makán, Góbi, Kőrösi Csoma Sándor

153


35.

Összefoglalás

36.

Témazáró dolgozat V.

37.


Feladatlap kitöltése

A mi földrészünk, Európa (10 óra) Eurázsia hatalmas nyugati félszigete

Európa nagytájainak kialakulása.


A jégkorszaki jégtakaró felszínformáló hatása.

Folyamatábra vizsgálata

Tengerparti formák kialakulása.

Térképolvasás

Európa lakosságának területi elrendeződése.

Térképelemzés

Egyedi fogalmak:


Európa,Fekete-tenger, Földközi-tenger, Kaledóniaihegységképzodés, Variszkuszi-hegységképzodés, Alpi-hegységképzodés, Közép-európai-rögvidék, Alpok, Mont Blanc, Kárpátok, Germán-alföld, Lengyel-alföld

38

Kooperatív munkaformában

A megzavart földrajzi övezetesség

Az Észak-atlanti-áramlás hatása az európai éghajlati övezetességre.

Kártyajáték párban PPT-bemutató

Éghajlati diagramok készítése csoportmunkában Térképolvasás Térképelemzés

39.

Az „Európa-ház” sokféle lakója

Az Európai Unió kialakulási folyamata. Az euroövezet országai. A regionális fejlesztési politika hatásai. Az Európai Unió intézményei. Európai Unió, Brüsszel, Strasbourg, EU Bizottság, Európai Tanács, Európai Parlament, 154


40.

Fejlett országok harmóniában a természettel: Észak-Európa

A tengerparti fekvés hatása az országok gazdaságára.

Szövegértelmezés

Az országok eltérő természeti adottságaiból adódó eltérő termelési szakosodás.

Tablókészítés

Észak-Európa, Északi-tenger, Balti-tenger, Botteni-öböl, Finn-öböl, Skandináv-félsziget, Lappföld, Jylland-félsziget, Balti-osföld, Finn-tóvidék, Skandináv-hegység, Sogne-fjord,

Gondolattérkép

Csoportmunkában Vázlatírás

Norvégia, Finnország, Dánia, Svédország, Izland, Oslo, Helsinki, Stockholm, Koppenhága, Reykjavík 41.

A fejlődés nyugati motorja: Nyugat-Európa

Az Egyesült Királyság és Franciaország gazdaságának összehasonlítása.

Irányított feladatlap kitöltése önálló munkával Differenciált feladatok

42.

A Földközi-tenger nagy félszigetei I.

A tagolt földközi-tengeri partvidék kialakulása. A mediterrán táj átalakítása és annak következményei. Az üdülőövezet kialakulása. Az idegenforgalom gazdaságélénkítő szerepe, hatása a társadalmi és a természeti környezetre. A kikötőövezet kialakulása.

Plakátkészítés, ország bemutatás csoportmunkával Vázlatírás

Dél-Európa, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Appenninifélsziget, Balkán-félsziget, Adriai-tenger, Égei-tenger, Ciprus, Kréta, Szicília, Szardínia, Korzika, Pireneusok, Appenninek, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Pó-síkság, Kasztíliai-választóhegység, Mezeta, Vezúv, Etna, Stromboli 155


43.

A Földközi-tenger nagy félszigetei II.

A mediterrán országok mezőgazdasági terményei és ipari termékei. Spanyolország, Portugália, Madrid, Lisszabon, Barcelona, Olaszország, Róma, Milánó, Torino, Genova, Nápoly, Velence, Riviéra, Vatikán, Korinthoszi-csatorna, Görögország, Albánia, Bulgária, Athén, Tirana, Szófia, Szaloníki, Píreusz

44.

Európa hatalmas keleti síkvidéke

45.

Összefoglalás

46.


VI. 47.

A gazdag természeti adottságok jelentősége, hatása az európai országokra.

Térképolvasás

A gazdaság átalakulása a politikai változások következtében.

Vázlatírás

Kelet-Európa, Kelet-európai-síkság, Orosz-tábla, Dnyeper, Dnyeszter, Don, Donyec, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Oroszországi Föderáció, Független Államok Közössége, Kijev, Volga, Moszkva, Szentpétervár, Murmanszk,



Térképelemzés Éghajlati diagram elemzése tanári irányítással

PPT-bemutató

Kooperatív munkaformákkal Feladatlap kitöltése

Klímaváltozás projekt (8 óra) A Föld nagy éghajlati rendszerei

A Föld nagy szélrendszerei.

Tablókészítés

A földrajzi övezetesség.

Térképelemzés 156


Éghajlat alakító és módosító tényezők 48.

49.

Az elsivatagosodás jelensége

Szélsőséges esőzések, áradások

A Száhel és az Aral-tó vizsgálata, a szárazság okainak összehasonlítása


A sivatagi területek előretörésének okai.

PPT-bemutató

A Föld nagy esőzónái.

Képelemzések

Az esőzések hatása a folyók vízjárására.



Eróziós jelenségek vizsgálata. Az árvizek pusztító ereje. 50.

A mezőgazdaság hatásai a Föld éghajlatára

A nagyüzemi mezőgazdálkodás, gépesítettség.


A termények szállítási útvonalai.

Szituációs játék

Az állattenyésztés hatása a légköri folyamatokra. 51.

52.

Iparvidékek nyomában

Lassuló fejlődés, felzárkózó országok

53.


54.


A Föld legnagyobb iparvidékei, környezetszennyező hatásuk.

Térképkészítés

Szén-dioxid kibocsátási egyezmények.

adatelemzés

India és Kína iparosodása és jelentős környezetterhelésük.


Ábraelemzés, adatgyűjtés,

Vita

157


4.

Összegzés A tantárgytömbös oktatás bevezetését nagy lelkesedéssel kezdtük. Sok jó lehetőséget láttunk

benne, amelyeket igyekeztünk az általunk elkészített tantervbe és tanmenetbe belefoglalni és az implementáció során kihasználni. Jelentősen megnehezítette munkánkat az, hogy a TÁMOP 3.1.4 pályázathoz tartozó képzések csak a második félévben indultak be. Ráadásul a tantárgytömbös oktatáshoz kapcsolódó képzésen (A projektpedagógia és a tantárgytömbösített tanulásszervezés alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában) a tantárgytömbös oktatás megszervezéséhez, lebonyolításához kapcsolódó konkrét, használható ismereteket nem kaptunk. Így eléggé magunkra maradtunk. További gondot jelentett, hogy az általunk elkészített és a pályázatban elfogadott tanóra beosztás tervünkön tanév közben módosítanunk kellett egy későbbi állásfoglalás miatt. Sok támadás ért bennünket, szaktanárokat az érintett szülők részéről, mert ők ennek az új tanulásszervezési formának elsősorban a hátrányait érezték hangsúlyosnak.

A tantárgytömbös oktatásban használt módszerek nagy része a hetedikeseink számára nem volt újszerű, hiszen ötödik illetve hatodik osztályban a természetismeret tantárgyat is kompetencia-alapú kooperatív módszerekkel közvetítettük feléjük. A két év alatt természetessé vált számukra a körülöttük lévő világot, a benne lejátszódó folyamatokat globálisan szemléljék, hogy keressék bennük az ok-okozati összefüggéseket. Ezért a gyerekek nagy örömmel fogadták, hogy a fizika, kémia, biológia, földrajz órákon folytatódik a természetismeret órákon már jól bevált gyakorlat. A tanév első félévében a dupla órákon örömmel vettek részt a gyerekek, lelkesen, hatékonyan tudtunk együtt dolgozni. Sikeresen tudtuk alkalmazni a kooperatív munkaformákat, így elegendő idő állt rendelkezésre a csoportoknak az önálló, kísérletező ismeretszerzésre, együttgondolkodásra. A tananyagrészek kooperatív jellegű feldolgozása sokkal időigényesebb, mint a hagyományos módszerek alkalmazása, ezért a tanévre tervezett tananyag a korábbiakhoz képest jelentősen más struktúrájú és sajnos szűkebb tartalmú. A második félévben ráadásul tripla órák is voltak, amelyek során nagyon elfáradtak a gyerekek, ezért a harmadik órákon jelentősen csökkent a tanulási, tanítási hatékonyság.

Az érintett szülők kérdései, aggályai ezekből adódtak. Egyrészt a korábbi évekhez képest kevesebb konkrét tananyagtartalom nem okoz-e hátrányt a gyerekeknek a szaktárgyi versenyeken és a továbbtanulásnál. Másrészt véleményük szerint a dupla, sőt tripla órák túlzott igénybevételt jelentenek a gyerekek számára. Harmadrészt, ha egy tanuló hiányzik egy héten, akkor érintett tantárgyanként 3-4 158


tanóra anyagát kell pótolnia, ami túl nagy nehézséget jelent. Illetve ha szaktanár hiányzott, akkor a hiányzó pedagógus szakszerű helyettesítése a dupla, tripla órákra nem mindig volt megoldható.

Az újszerű tanítás-tanulásszerezési forma előnyeit a következőkben látjuk: – az, hogy egy adott tantárgy órái gyakrabban követték egymást egy cikluson belül, valamint hogy több alkalom nyílt a kooperatív munkaformák alkalmazására mélyebb, komplexebb, alkalmazhatóbb tudást biztosított a tanulók számára, – azzal, hogy az érintett tanulók aktívabban részt vehetnek a megismerési folyamatokban, valamint taníthatják egymást azáltal, hogy saját tevékenységeikről beszélhetnek, motivációs szintjük magasabbá vált, – a kooperatív munkaformák alkalmazásával nagymértékben nőtt a tanulók inter- és intraperszonális készsége, szociális attitűdje, kritikai érzéke, együttműködési készsége, valamint megfigyelő és koncentrációs készsége és képessége, – azzal, hogy a tanulók csoportban dolgozva megtanulták szervezni, rendszerezni gondolataikat, képessé váltak arra, hogy hozzászólásaik során racionális érveket sorakoztassanak fel, illetve elfogadják és közvetítsék a csoport által kialakított közös véleményt.

A z érintett tanulók által a tanév során készített produktumokról készített fotók a CD-mellékletben találhatók.

159


5. Mellékletek

5.1. Fizika taneszközrendszer fejlesztés 5.2. Kémia taneszközrendszer fejlesztés 5.3. Biológia taneszközrendszer fejlesztés 5.4. Földrajz taneszközrendszer fejlesztés 5.5. CD melléklet

160

A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanítása

Recommend Documents