A fenyőfák védelmében

A fenyőfák védelmében Megint itt van a karácsony a nyakunkon! Az bevásárlóközpontok és szupermarketek tele vannak emberekkel és olcsó játékokkal, ideális ajándékokkal, tele vannak meglepetésekkel. Egész kicsi korom óta szívesen járom ilyenkor az utcákat. A kivilágított szürke fák sokkal barátságosabbak ilyenkor, az emberek arcán is gyakrabban vélem felfedezni azt a félmosolyt mikor egymásra néznek. Összességében az emberek vidámabbak és felszabadultak, nem bánják a tö-

meget, a forgalmi dugót, a nők a vásárlás lázában égnek, a gyerekek listákat írnak. Így volt ez eddig minden évben. A vásárlások után következik a csomagolás, meghitt környezetben, miközben a másik szobában anya dalolva süt-főz, Pistabácsi pedig beállítja a fát. Imádom a fenyő illatát, különösen mikor a friss gyanta szagot érezni mindenhol. Szeretem, hogy beköltözik a szobánkba egy időre a vad természet egy darabja. (folyt. a 3-dik oldalon)

Környezetünk és a tudomány? „Én egy reaktort akarok, amiből nemcsak a bolondok nem tudnak bajt csinálni, hanem még a diktátorok sem.” Teller Ede A villamosenergia és a hõ termelése része a gazdasági élet minden területét átszövõ energetikának. A gazdaság termelõ ágazatai és a lakosság is sok villamosenergiát használ fel. A villamosenergiát termelõ erõmûvek feladata, hogy az ipari, mezõgazdasági és lakossági fogyasztok idõben változó igényeit biztonságosan és gazdaságosan kielégitsék. A villamosenergia-termelés tehát szolgáltatás. A villamosenergia termelése nagyon költséges folyamat, a termelés beruházási és üzemeltetési költségei is jelentõsek. A rohamosan fejlődő technika korában természetes, hogy egyre több gépet használunk. Otthon, a munkahelyen, s az üzemekben, ahol sok-sok tárgyat készítenek nekünk, amelyeket hamar kidobunk, mivel rájövünk, hogy nincs rá szükségünk, vagy pedig mert szinte azonnal tönkremennek. S közben azon vitázunk, milyen erőművel termeljük meg az áramot, hiszen mindegyik károsítja a környezetet.

2003 DECEMBER, I. ÉVFOLYAM, 2. szám

Programajánló Természetfotó kiállítás 125 pályázó 2092 beérkezett pályamunkájából válogatták ki azt a 129 képet, melyet december 21-ig lehet megnézni a MOM parkban (Bp. XII., Alkotás u.53.)

A WWF programja WWF Magyarország november 26. és december 10. között előadássorozatot szervez a nagyragadozókról. Szeretettel várják mindazokat, akik érdeklődnek a farkasok és a hiúzok szlovákiai, magyarországi helyzetéről. Az előadásokat a szlovák-magyar határ menti településeken tartják. Bővebb információ időpontokról, helyszínekről és előadókról: http://www.wwf.hu

Szerepeltünk a Petőfi Rádióban! A Fenntartható jövő konferencia- és programsorozat szervezőivel beszélgetett november 21-én a Petőfi Rádió műsorvezetője. A késő esti adásban kiderült hogy hogyan is indult a program, mi a célja és milyen előadásokat ill. kirándulásokat terveznek a szervezők. A műsor hanganyaga letölthető a honlapunkról: www.fenntarthatojovo.hu

(folyt. a 4-dik oldalon) Mottó: Válaszd a visszaváltható karácsonyfát!

1

Re akció?

Veszett róka vész! Nem tudom, ki hogy van a dologgal, de én már egészen kicsi koromban is imádtam az állatokat. Sőt, nem volt elég, ha csak láthattam, mindig meg is akartam simogatni őket, és csalódott voltam, amikor nem volt szabad. Ilyenkor persze duzzogni kezdtem. Akkor még nem gondoltam bele, hogy miért tilos. Azóta persze rájöttem, hogy milyen veszélyes lehet egy-egy ismeretlen, kóbor állat. Pedig amitől leginkább óvtak mindig, az az idegen állat marása, vagy harapása, ami veszettséget is okozhat. A veszettség pedig akár halálos kimenetelű is lehet! A veszettség elsősorban vadon élő állatokra jellemző, mint például az őz, a szarvas, vagy a görény, mégis, ha veszettségről van szó, leginkább a róka szokott az eszünkbe jutni. Külön veszélye a betegségnek, hogy a fertőzött állat harapásával, a bőr sérülésein keresztül, a veszett állat nyálával kerül a szervezetbe, és átterjedhet háziállatokra, illetve az emberre is. A rókákon évszaktól és élőhelytől függetlenül bárhol kiüthet, így az év minden napján veszélyforrást jelenthetnek. Ezért fontos, hogy tudjuk, miről ismerhetjük meg a veszett rókát, és mi a teendő, ha találkozunk eggyel. A veszett rókát a természetestől eltérő magatartás jellemzi, bemerészkednek akár a háztömbök közé is, és nem félnek az embertől. Emellett a fokozott nyálelválasztás és a torka görcsben állása miatt folyik a nyála, úgymond „habzik a szája”. Ha találkoznánk egy rókával,

2

amiről gyanítjuk, hogy fertőzött, értesítsük a Polgármesteri Hivatalt, a Vadásztársaságot, esetleg a Rendőrséget, döglött róka találása esetén a gyepmestert, vagy hívjuk a 112-es számot, és ott tegyünk bejelentést. A legfontosabb az, hogy semmiképp se érjünk az állathoz, ne fogjuk meg! Rókamarás – harapás esetén azonnal forduljunk orvoshoz! A veszettség a rókák egyik legveszedelmesebb betegsége, mely ellen a Vadásztársaságok oltóanyaggal ellátott csalikat helyeznek ki a rókák által intenzívebben járt területekre. A kihelyezést követően plakátokkal értesítik a lakosságot a csalik kintlétéről. A veszettség felismerése: Kutya, macska esetén a lappangási idő 2-6 hét, embereknél 2-5 hét, ami nagyban függ a marás helyétől (ha arc vagy nyak közelében történik a harapás, a lappangási idő jelentősen lecsökken), illetve, hogy ruhán át történt-e a harapás. A lappangási idő lejárta után feltűnő élénkség, majd fokozódó nyugtalanság az árulkodó jelek, de előfordulhat ennek az ellenkezője is, azért nagyon kell vigyázni! A nyugtalanná vált állat elkóborol, és mindent, ami az útjába akad, legyen az fa, kő, állat, vagy ember, megmar! Ezek után nyelésképtelenség alakul ki, majd bénulásos tünetek közt az állat elhull. Vigyázzon tehát mindenki, és ne simogasson meg idegen állatot, bármilyen kedvesnek is tűnik! Orsi

Mottó: Válaszd a visszaváltható karácsonyfát!

Az aludobozt is visszaveszik a boltokban A jövőben bizonyos üzletekben az alumíniumból készült üdítős és sörösdobozokat is viszszaveszik - írja a Magyar Hírlap. A visszaváltott dobozokat helyben préselik és értékesítik. Sok iskolában is elhelyeztek könnyen kezelhető présgépeket. Hetven forintot adnak az alumínium italosdobozok kilójáért a CBA áruházlánc bizonyos üzleteiben. A visszavett dobozok tárolását segítik azok a présgépek, melyeket működésbe helyeztek négy budapesti és egy veresegyházi üzletben. 2005-re a csomagolóanyagok 15 százalékát kell újrahasznosítanunk. A jelenlegi 175 tonna helyett évente legalább hatszáz tonna aludoboz kerül majd vissza a használat után a feldolgozóiparba. Ehhez nyújt segítséget az Érdektársulat az Alumínium Italosdobozok Újrahasznosításáért (ÉAI) Kht. kezdeményezése, melynek során közel hatszáz iskola, állatkert, művelődési ház kapott könnyen kezelhető présgépet és a szelektív hulladékgyűjtést ismertető anyagot. A kihelyezett présekbe bárki bedobhatja a 0,33-as vagy a félliteres italosdobozt, amit egy kar megrántásával azonnal össze lehet préselni, ami aztán gyűjtőzsákba kerül. Az alumíniumért a Magyar Alumínium Rt. felvásárlói fizetnek. Kerék Róbert, a cég marketingvezetője szerint egyelőre nem számítanak nagyobb mennyiségre az így begyűjtött aludobozokból, és csak a hosszabb távú együttműködés adhat választ, vajon megéri-e az így gyűjtött dobozok felvásárlása. www.index.hu

Re akció? folyt. az e lső oldalról (A fenyőfák védelmében)

Aki látott már fenyőcsontvázat karácsony után az tudja milyen lehangoló tud lenni ugyanennek az éremnek a másik oldala. Mikor a havas járdákon lépni sem lehet a csonkoktól, minden tele van tűlevéllel és hegyekben állnak a száraz lecsupaszított fák némi szaloncukorpapírral díszítve. Tavaly fordult meg először a fejemben, hogy ez másként is lehetne. Hogy a karácsony tényleg szólhat szeretetről, akár a természet szeretetéről is. Elkezdtem hát kutatni és több hasonló gondolkodású embert találtam a neten akik készségesen felhívták a figyelmem egy évek óta zajló akcióra amit a HuMuSz és a Rügyecskék Alapítvány évek óta szorgalmaz a fák megmentése érdekében. A HuMuSz idén helyszínenként 200 ezüstfenyőt oszt szét az érdeklődőknek. Így igaz a fa ára drágább (3500 Ft), de visszaváltható a megtakarítás 500 Ft, a nyűg nagyobb, de az érzés mindenért kárpótol! Karácsony után mint az üveget a boltba visszavihetjük megunt kisfenyőnket és valóban jó helyre kerülnek a csemeték. Jövő januártól a visszaváltott fenyők egy részét iskolák és óvodák fogadják örökbe és gondozzák, a többit pedig Hatvan város határában csodálhatják meg az arra járók, de persze akár a saját kertünket is díszítheti fenyő ami a szemünk előtt nő meg szép nagy fává és éke lesz lakókörnyezetünknek. Jövőre pedig díszíthetjük égősorral és ültethetünk mellé egy újabb csemetét, hogy az örökké zöld hű fenyő illatával és hangulatával a szeretet melegét sugározza felénk a legforróbb legborongósabb napokon is. További információ: Humusz telefon: 386-2648, drótposta: [email protected]

Rügyecskék Alapítvány telefon: 313-26-03. drótposta: [email protected] Shila

Nemzetközi elismerés a fenntarhtató fejlődésért A Ricoh-csoport nyerte el az idén a World Environment Center (WEC) független nemzetközi non-profit szervezet aranyérmét. A díjat minden évben az a nemzetközi vállalat nyeri el, amely a legtöbbet teszi a fenntartható fejlődés előmozdítása, illetve a világszintű környezetvédelem területén. A kitüntetést a cég elnök-vezérigazgatója vette át a vállalatcsoport több mint 74 ezer dolgozója nevében a washingtoni National Building Museumban rendezett ünnepségen. - A Ricoh remek péda arra, hogy egy ipari tevékenység hogyan legyen hasznára a közösségnek. Amellett, hogy jobb megélhetést biztosít nekik, megőrzi egészségüket és a környezettel is harmóniában van – nyilatkozta a WEC elnök-vezérigazgatója.

Viccözön... Az egyik szentjánosbogár azt mondja a másiknak: - El kell mennem a szemorvoshoz, rosszul látok. - Hogyan vetted észre? - Tegnap este égő csikknek csaptam a szelet. Ül a nyúlházaspár a varieté első sorában, s nagy érdeklődéssel figyelik, hogyan varázsol elő a zseniális bűvész a cilinderjéből egymás után egy csomó kisnyuszit. Nyúlné odahajol a férjéhez: - Nem mondom, ügyes, de én valahogy mégis jobban élvezem azt, ahogyan mi csináljuk… Két krokodil beszélget az állat kertben. - Most az egyik ápoló biztosan neheztel rám. - Honnan veszed? Miért neheztelne? - Mert lenyeltem. 7 éves kislány bemegy az állatkereskedésbe és kérdi az eladótól: - Elnézést uram, árulnak itt nyulat? Az eladó teljesen le van nyűgözve attól, hogy milyen aranyos is ez a kislány. Leguggol, s mézes-mázasan megkérdi: - Háááát milyet szeretnél, te kis éééédes? Fehééééret piros szemmel, netááán fekete, hosszú szőrűt vagy egy aranyos kis barna színűt, lompos fülecskékkel? A kislány csipőre teszi a kezét és válaszol: - Szerintem a pitonomnak tökmindegy lesz... Mariann Mottó: Válaszd a visszaváltható karácsonyfát!

3

Re akció? folyt. az első oldalról (Környezetünk és a tudomány?)

Nehéz mérlegelni. Megszoktuk már a 25 fokot télen a lakásban, az automata mosógépet, az eldobható tárgyakat. Elhittük, hogy szükségünk van rájuk, hiszen annyian igyekeznek meggyőzni minket a reklámokon keresztül, mi pedig hajlamosak vagyunk hallgatni rájuk, hiszen szeretjük azt a kényelmet, amit a technika vívmányai lehetővé tesznek. Kérdés, hogy milyen áron. Az atomenergia használata előre nem látható kockázatokkal jár. Sajnos, ahogy ezt tíz évvel ezelőtt tapasztalhattuk, a félelmek könnyen valósággá válhatnak. Az ember nem képes mindennel előre számolni: bekövetkezhet egy földrengés, egy repülőgépszerencsétlenség vagy egy ámokfutó őrült támadása, és a leggondosabb biztonsági intézkedések is elégtelennek bizonyulnak. De vajon valóban szükség van-e arra, hogy egyre többször a gépek dolgozzanak helyettünk? Valóban ez jelenti a haladást? Saját tapasztalatunk alapján is tudjuk, hogy lift nélkül már a negyedik emeletre is alig bírunk felvánszorogni, talán érdemes elgondolkozni, jól jártunk- e azokkal az eszközökkel, amelyek minden erőkifejtéstől megszabadítanak? Az energia és a nyersanyagtermeléssel kapcsolatban állandóan visszatérő kérdés, hogy az emberi tevékenység milyen mértékű hatást gyakorolhat a környezetére. Az ember számára a veszélyt nem az ismert okokból eredő válságok jelentik, hiszen ez ellen tudatos cselekvéssel felléphet, hanem maga az ismeretlen. Ma még nem ismerjük a légkörben megjelenő szennyeződések azon kritikus koncentrációját, amely katasztrófához vezető lavinafolyamatot indíthat el. Sokan vizsgálják azt a kérdést, hogy van-e, és milyen mértékű hatása az ember tevékenységének az éghajlat változására [11,]. Ezt különösen amiatt nehéz megállapítani, mert az időjárás sok más ok miatt is változhat. A trendek felderítése meteorológiai előrejelzésre adhat lehetőséget és hatással lehet az energiaszükséglet tervezésére. A kérdés fontosságát mutatja az, hogy a jelenlegi egyensúly megbontása lavina folyamatot indíthat el, amelynek következményeit az életfeltételek alakulása szempontjából nem lehet előre látni. Az időjárás alakulását a hőmérséklet kis változása döntően befolyásolhatja, pl. a hőmérséklet csökkenése miatt a hóval fedett felület növekszik, ezzel együtt a napsugárzás reflexiója, ami a légkör további lehűlését eredményezi, ez pedig a hótakaró még nagyobb kiterjedését, és így tovább.

Atomerőművek működése Az atomerőművek sok tekintetben hasonlóak a többi erőműhöz. Vizet melegítenek egy tartályban, ez a reaktor, utána elforralják azt, az így kapott gőzzel turbinákat hajtanak meg, a gőzt kondenzálják hogy újból víz legyen belőle, amit visszajuttatnak a főkeringtető szivattyúval a reaktorba. Ez a folyamat ismetlődik. Természetesen az előbb leírtak csak általánosságban érvényesek. Sok példát lehet mutatni különleges kialakítású erőművekre, valamint a részleteket tekinteve rengeteg különböző megoldást alkalmaznak. Az atomerőművek üzemanyaga általában dúsított urán. Ebben szabályozott nukleáris láncreakció játszódik le, ez termeli a vízmelegítéshez szükséges hőt. Az atomerőművekkel kapcsolatban két nagy csoportra oszthatjuk a felmerülő veszélyforrásokat. Az egyik az, hogy radioaktív sugárzás kerül ki a környezetbe valamilyen meghibásodás kapcsán. A nukleáris robbanás lehetőségét gyakorlatilag kizárhatjuk, eddig még nem történt olyan baleset, ahol ez bekövetkezett volna. Sem Csernobilban, sem Three Mile Island-on nem történt nukleáris robbanás. A radioaktív hulladék tárolásának problémái jelentik a másik nagy problémát az atomerőművekkel kapcsolatban. Az elhasznált üzemanyag még nagyon sokáig, több száz, vagy ezer évig, szennyezheti a környezetet, ezalatt végig gondoskodni kell arról, hogy biztonságosan tárolhassuk a fűtőanyagot. Erre még nem született igazán jó megoldás. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ebben a hónapban készítette el World Energy Investment Outlook 2003 című tanulmányát. A becsléseik szerint 2030-ig az energiaellátás fenntartásához ill. annak szükségszerű növeléséhez 16 milliárd dollár összegű befektetésre lesz szükség. Ez az összeg nagyságrendileg több az előző 30 év befektetéseinél, és kb. a várható GDP 1%-át teszi ki. Új energiapolitikai intézkedések nélkül 2030-ig a kereslet 67%-al fog nőni, és az ellátás megfelelő biztosítása nélkül ez súlyosan érintheti a világgazdaságot. Balázs & Zsuzsa

4


Re akció?

Apróságok Az Újvilágból származó kincsek közül a leghasznosabbak egyikének a kukorica bizonyult. Történetéről azonban elég keveset tudunk, pedig hosszas múltra tekint vissza. Valószínűsíthető őse a teosinte nevű vadnövény volt, melynek hozama természetes körülmények között nagyon kicsi volt. Eredetileg kevés magja volt és kemény, ehetetlen burok vette körül. Nemesítése nem lehetett egyszerű feladat, emiatt a régészek mind a mai napig élénk vitákat folytatnak arról, hogy mennyi idő kellett ahhoz, hogy mai formáját elnyerje. Már ahhoz is több évezred kellett, hogy a parányi ősi kukoricacsö-vek hüvelykujjnyi méretűvé növekedjenek, s ezt követően még néhány évezrednek el kellett telnie ahhoz, hogy elérjék a mai méretüket. Mivel a búza és az árpa e téren sokkal termékenyebbnek bizonyult, vagyis nagyobb terméshozamot eredményezett, s gyorsabban volt nemesíthető, emiatt alakulhatott ki ilyen nagy különbség a két kontinens (Amerika és Európa) társadalmi fejlődésében. Az utolsó menedék: Ma már csak az Ujung Kulon Nemzeti Parkban élnek vadon a jávai orrszarvú utolsó példányai. A Jáva szigetén lévő park az orrszarvú mellett még számos természeti értéket felvonultat, többek között itt található a világ legnagyobb robbanását produkáló Krakatau vulkán, illetve itt él a kancsil, ami nagyon hasonlít egy dél-amerikai rágcsálóhoz, az agutihoz, ám karmok helyett patákban végződnek lábai.

Nehézfémek - össztűz az élővizekre: Röviddel a Tiszát és a Szamost károsító ciánszennyezés levonulása után újabb környezeti katasztrófák következtek be Románia északi részén. Nagymennyiségű cink, ólom, réz és higany került a Tisza és a Visó folyókba iszap formájában. A szennyezés egy része a magyarországi folyószakaszokra is eljutott. A nehézfémek hatása hosszútávon jelentkezik, a következmények súlyosak és sokrétűek, a védekezés költséges és bonyolult. A természet védelme nem újkeletű probléma, már a görögök is felfigyeltek a természet pusztításából adódó problémákra. Szolón i.e. 594 táján már olyan javaslattal állt elő, mellyel megelőzhetőnek tartotta a talajeróziót: meg kell tiltani a meredek domboldalak mezőgazdasági művelését. Peiszisztrátosz pár évtizeddel később még tovább ment, amikor azt javasolta, hogy jutalmazzák azokat a gazdákat, akik az erdőirtás és a pusztásodás ellensúlyozása érdekében olajfákat ültettek. Tudtad-e...? 1. hogy a déli félteke óceánjaiban, tengereiben az ózonréteg vékonyodása miatt 10%-kal csökkent a planktonok mennyisége? 2. A nagy mocsarak lecsapolása óta kiveszett foglalkozásnak számít a csíkászat. Pedig valamikor ezek a halászemberek egész csíkbányákat tartottak fenn. A csíkhalak fajtái közül Magyarországon négy faj található meg: a réti-, kövi-, vágó és törpecsík. Egykor valamennyien kedvelt eleségnek számítottak, manapság már csak elvétve lehet találkozni velük.

3. Védelem alá került a fehér cápa. A Föld legveszélyeztetettebb állatai közé sorolták a fehér cápát, a Bonnban megrendezett környezetvédelmi konferencián. A filmekben vérengző fenevadként bemutatott csúcsragadozó száma az utóbbi években a túlzott sportcélú horgászat és környezetszennyezés miatt erősen megfogyatkozott. Kihalnak az emberszabásúak: Az emberszabású majmok óráján a mutatót egyetlen perc választja el éjféltől, a fajok a kipusztulás szélén állnak - figyelmeztettek szakértők az UNESCO, nemzetközi környezetvédő szervezetek, valamint 23 afrikai és dél-kelet ázsiai ország képviselői részvételével egy Párizsban megtartott tanácskozáson. Zsuzsa

MME MME –- Madárbarát Madárbarát kert program kert program A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madárbarát Kert Mozgalma összefogja mindazokat a kert vagy park tulajdonosokat, akik hangsúlyozottan szeretnének tenni a madárvédelem érdekében és azért, hogy kertjükben minél több madár találjon megfelelő feltételeket. A programban résztvevőket tanácsadói háttérrel segítjük, hírleveleket juttatunk el a részükre. Kérjük és várjuk, hogy írjatok a kertetekről, a kertben megjelenő madarakról, madárvédelmi tevékenységetekről. A madárbarátnak minősülő kerteket egyesületünk táblával jutalmazza, amely mindenki számára nyilvánvalóvá teszi a kert tulajdonosának madárvédő tevékenységét. További információ: www.mme.hu


5

Re akció?

A távfűtésben rejlő környezetvédelmi lehetőségek A fogyasztók energiaigényének ellátása minden esetben energiaátalakítással jár, ami kisebb-nagyobb mértékben a környezet szennyezését eredményezi. Bár a főváros levegőminőségének negatív tényezői között a közlekedés a legnagyobb súlyú tényező, fűtési idényben a hagyományos egyedi fűtés mind a belső városrészekben, mind a külső, családi házas területeken jelentős szennyező forrás. Legszennyezettebbek a belső, belvárosi kerületek egyes részei. A főforgalmi utakon, a csomópontokban és a belső városrészekben már kritikus a szennyezettség. Szakértők vizsgálatai szerint távfűtés nélkül a budapesti belváros levegőszennyezettsége lényegesen nagyobb lenne. 30%-al több légúti és 20%-al több keringési megbetegedés fordulna elő. Távfűtés nélkül a 30 mg/m3-nél nagyobb kéndioxid-szennyezés Budapesten összefüggő - a sűrűn lakott belső városrészeket magába foglaló -, nagy területre terjedne ki, egyedi, szilárd tüzelőanyagot felhasználó - korábban általánosan elterjedt - fűtési módok mellett. Ígéretes lehetőség Pest történelmi belvárosának távhővel történő ellátása, amely jelentősen javíthatja a gyakran kritikus levegőszennyezettségi állapotot. A főváros energiaszerkezete erősen gázorientált. Az összes közlekedés nélküli energiaszükséglet több mint 2/3-a a gázfogyasztás. E gázfogyasztás 30-35%-át a távhőszolgáltatás hőforrásainak működtetése igényli. Primerenergia megtakarítás kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel A budapesti távhőhálózatok meglétéből eredő nagy jelentőségű környezetvédelmi és energetikai lehetőség, hogy korszerű hőtermelési technológia alkalmazásával változatlan távhőigény gáztüzelésű kazánüzemű hőtermeléshez viszonyítva akár 37%-kal kevesebb gáz felhasználásával is kielégíthető. A FŐTÁV Rt. a szolgáltatott hő kétharmad részét idegen tulajdonban lévő hőforrásoktól vásárolja, egyharmad részét saját létesítményeiben állítja elő. A távhőrendszerek fejlődésének kezdeti szakaszában a fűtőerőművek /Kelenföld, Kőbánya, Kispest/ olcsó, széntüzelésű hőforrások voltak. A hetvenes években ezek a fűtőerőművek a ma már lényegesen drágább földgáz, illetve fűtőolaj tüzelésre tértek át, ráadásul a többnyire mára már korszerűt-lennek számító technológiájuk csak szerény mértékben engedi érvényesülni a kapcsolt ener-giatermelésben rejlő hőárcsökkentés lehetőségét. Jelenleg Budapesten a távhővel kapcsolt villamosáram-termelés mutatói igen alacsonyak, a FŐTÁV Rt. nem rendelkezik villamos áramot termelő létesítménnyel. A fő budapesti hőtermelő, a Budapesti Erőmű Rt. (BE Rt.) erőművei korszerűsítésre szorulnak, mely korszerűsítési folyamat megindult. Pozitív fejlemény a Budapesti Erőmű Rt. 1995-ben átadott kelenföldi beruházása, melynek során a fűtőerőmű egy korszerű 130 MW villamos teljesítményű gázturbinás kombiblokkal bővült. A Csepeli Áramtermelő Rt. 2000-ben állította üzembe az új 390 MW villamos telje-sítményű kombinált ciklusú egységét. Az egység jobb kihasználása és előnyeinek kiterjesz-tése érdekében ezzel egyidőben a Főtáv Rt. a Csepeli Erőműre csatlakoztatta a pesterzsé-beti lakótelep távhőrendszerét. 2002. év eleje óta az Újpesti Erőmű közel 100 MW villamos teljesítményű kombinált ciklusú blokkal üzemel. Egyedi hosszú távú szerződései révén a Főtáv Rt. elérte, hogy a Csepeli Erőműtől és az Újpesti Erőműtől a szokásosnál olcsóbban vásárolja a hőt, és így Csepelen, Pesterzsébeten és Újpesten a fogyasztói átlagárat is csökkenteni tudta. A fővárosi távhőellátás jövőjét, versenyképességének alakulását alapvetően meghatározza az erőművek korszerűsítése, a kapcsolt villamosenergia-termelés részarányának jelentős emelése. Jó feltételeket teremt ezekhez a fejlesztésekhez a távhőrendszerek meglévő hőfelvevő képessége. A FŐTÁV Rt. vezetése - lehetőségeihez képest - mindent megtesz (tájékoztatással, ismeretterjesztéssel, szakmai körökben kifejtett tevékenységével) a korszerűsítési folyamat ösztönzésére, annak érdekében, hogy az iparág fejlesztései révén a hőtermelés és így a hőértékesítés árai versenyképesek és minél alacsonyabbak lehessenek. FŐTÁV Rt.

6


Re akció?

Interjú egy madárbaráttal... Az első hó még várat magára, de a naptár szerint már elérkezett a tél. Az évszakok változása mindig valamilyen szinten megváltoztatja az életünket. Ilyenkor előkerülnek a télikabátok, a meleg pulóverek, a sálak és kesztyűk, miközben várjuk, mit hoz idén a Télapó, és izgatottan vetjük bele magunkat a karácsonyi készülődés kavalkádjába. Azonban nem csak az emberek számára jelent a tél változást, hanem az állatok számára is. A madarak egy része délre vándorol, egyes madarak viszont nem költöznek el a hideg hónapokra, hanem kis hazánkban maradnak. Ezzel kapcsolatban készült a mostani interjú. Tamás, az állatbarát, örömmel állt a rendelkezésünkre, hogy néhány fontos tanácsot osszon meg velünk a madáretetéssel kapcsolatban. - Miért fontos, hogy az emberek télen gondoljanak a madarak etetésére? - A madarak szempontjából azért fontos, mert a tél beköszöntével a rendelkezésre álló táplálékforrások mennyisége igencsak megcsappan, nehézkessé válik számukra a táplálék megszerzése. Mint madár kedvelő ember pedig személy szerint nagyon szeretem a madarakat a kertemben. - Ha én arra adnám a fejem, hogy az erkélyre madáretetőt készítsek, mire ügyeljek? - Hivatalosan a madarakat decembertől februárig lehet etetni, persze ez változhat az időjárástól függően. A madáretetőt legjobb természetes alapanyagból, például fából vagy nádból készíteni, és úgy helyezzük el, hogy minden szempontból védve legyen. Gondolok itt most arra, hogy ne érjék el a kutyák, a házimacskák, vagy a ragadozó madarak, és ügyeljünk arra is, hogy száraz legyen, ne verjen be az eső, vagy a hó. - És mivel etethetjük őket? - Etetni napraforgó- és tökmaggal lehet, dióbéllel, nyers és főtt zöldségekkel, füstölt szalonnával, de lehet a boltokban is kapni magkeverékeket. Otthon ezeket a magokat összekeverhetjük olvasztott állati faggyúval, és táblákban rakhatjuk a madáretetőkbe. Vigyázzunk azonban, hogy például kenyérmorzsát ne adjunk a madaraknak, mert kevés bennük a tápanyag. - Mi a legfontosabb szabály? - Ha egy dolgot kellene kiemelnem, akkor az az lenne, hogyha már elhatározzuk, hogy etetjük télen a madarakat, akkor a táplálékukat az etetési időszakon belül folyamatosan biztosítsuk! Ha már odaszoktattuk az állatokat, kötelességünk a továbbiakban is gondoskodnunk róluk! Kiderült tehát mindezekből, hogy megéri foglalkozni az állatokkal. Nem csak a madarakkal teszünk jót, hanem magunknak is örömöt szerezhetünk azzal, hogy téli borús napjainkban megpillanthatunk egy-egy gyönyörű madarat az ablakpárkányon. Orsi

Kishírek Légmotoros kerékpár Aranyérmes lett a Brussels Eureka Innovatio kiállításon dr. Vedres András és társai légmotoros kerékpárja! A „jármű”- mely az Ecoinventmedált (környezetvédelmi különdíj) is elnyerte- motorja semmiféle káros anyagot nem bocsát ki. Az 1951 óta létező Brussels Eureka a világ egyik legrangosabb innovációs kiállítása. Büszkék lehetünk honfitársainkra,

hiszen a Magyar Feltalálók Egyesülete 20 díjat, 6 különdíjat és két oklevelet kapott. Gratulálunk! Delfinek vérétől vörös a tenger Delfinek vére festi vörösre a vizet a halászok csónakja körül Japánban. A szigetországban nem tiltja törvény a delfinek halászatát, ám a mészárlás elképesztő. A halászok felkavarják a sekély öblöket, hogy az ott pihenő tengeri emlősöket megzavarják, majd egy hálóval elke-

ített részre terelik. A csapdába esett állatokat egyenként leölik, majd kiemelik a vértől szennyezett vízből. Húsukat többnyire konzerváltan dobják a piacra. (Forrás: K.Á., Blikk)


7

Re akció?

Koalák veszélyben Évente mintegy 20 ezerrel csökken az ausztráliai koalák száma, mivel élőhelyüket kisajátítja a mezőgazdasági termelés - figyelmeztetnek a földrész tudósai. (Az ausztráliai állatvilágnak a kenguru mellett a koala is jelképes figurája. Az apró termetű, fán élő erszényes medve kizárólagos tápláléka az eukaliptuszfa levele, csakhogy ebből a növényből évről évre kevesebb található Ausztráliában.) Hal Cogger, egy ausztráliai múzeum szaktekintélye elmondta: Brigalow környékén - ez mintegy 15 millió hektárnyi földterületet jelent - évente 100 millió madár, hüllő és egyéb állatfaj egyede pusztul ki, mert élőhelyüket visszaszorítják a mezőgazdasági művelésbe fogott területek. A biológus szerint az áldozatok között szerepel mintegy 20 ezer koala is. Minden 100 hektár természetes erdő kiirtásakor - azonnal vagy röviddel utána - körülbelül 2 ezer madár, 5 ezer hüllő és 500 emlős veszti életét - szerepel az ausztrál kormányfőnek, John Howardnak és Queensland állam kormányzójának, Peter Beattie-nek küldött figyelmeztető levélben, amelyet több mint négyszáz ausztrál tudós írt alá, azonnali intézkedést sürgetve. A queenslandi kormány idén májusban befagyasztotta az erdőirtási engedélyek kiadását, és mintegy 108 millió amerikai dollárt (mintegy 24 milliárd Ft) különített el kártérítésre. www.hirek.mti.hu

Madármegfigyelő verseny Európában

Életben maradtak!

Október első hétvégéjén 30 országban zajlottak az Európai Madármegfigyelő Napok eseményei. Vasárnap este nyolc óráig 20 országból küldték el az európai szervezést végző BirdLife International luxemburgi szervezetének az eredményeket. Az első gyorsjelentés szerint 750 helyszínen, több mint 76 000 érdeklődő vett részt az egyik legnagyobb természetvédelmi szervezet, a BirdLife International által kezdeményezett eseményen. Összesen 1.25 millió madarat észleltek. A legtöbb helyszín (120db) Magyarországon volt, a legtöbb résztvevő (3 131 fő) Szlovákiában jelent meg, a legtöbb madarat (258 584 példány) Magyarországon látták. A résztvevőket figyelembe véve Magyarország a 2. helyen végzett (2 765 fő)! www.mme.hu

Hála a rendőrség és a Budapesti Állatkert dolgozói együttműködésének, életben maradt az az 54 görög teknős melyeket egy jugoszláv férfi csempészett Magyarországra. A külfödit egy gyorsétteremben fogták el a rendőrök, a nála levő teknősöket pedig az állatkert menhelyére vitték, ahol tavaszig gondozzák őket, majd visszaviszik Horvátországba.

Reményik Sándor: A karácsonyfa panaszkodik El-elnézlek, ti hontalan fenyõk, Ti erdõ-testbõl kitépett tagok. Hányan mondhatják el ma veletek: Ó én is, én is hontalan vagyok! Piacra vitték a testem, s a lelkem, És alkusznak az életem felett. És fehér vattát aggatnak reám: Mû zuzmarát a zuzmara helyett. Tudom: elszárad a levágott kar, Tudom: én vissza nem jutok soha Az õsrengeteg anyakebelére. Sorsom: lapály a csúcsokért cserébe. S a végtelen helyett egy szûk szoba.

8


Sze rke sztőség címe: 1111 Budape st, Stoczek u. 2. St. é p. 304. E-mail: [email protected] Honlap: www.aie sec.bme .hu/fj é s www.fe nntarthatojovo.hu Felelő s szerkesztő : Balo g Tünde S zerkesztő k: Bo dnár Zsuzsanna (Zsuzsa) Csépányi Orso ly a (Orsi) Farkas Marianna (Mariann) Gyö ng yö si Mó nika (Mo nc si) Ko zma S zilvia (S hila) Márg us No rbert (No rbi)

A fenyőfák védelmében

Recommend Documents