A fenntarthatóság ösvényén

A fenntarthatóság ösvényén Minôségi szakosodás a környezettudatosságért

A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás pályázatának támogatásával valósult meg

A FENNTARTHATÓSÁG ÖSVÉNYÉN

Tartalomjegyzék Elôszó (Dr. Szabó Géza)

3

Szakosodás és együttmûködés

4

Környezettudatos turizmus elmélete és gyakorlata (Dr. Szabó Géza)

4

Falusi szálláshelyek szakosodása (Horváth Balázs)

5

Dél-Dunántúli környezetbarát vendégfogadók (Dr. Szabó Géza)

7

A Nyugat Pannon-Ökoklaszter, mint együttmûködési modell (Hutflesz Mihály)

8

Zöld praktikák a turizmusban Zöld javak a falusi turizmusban (Koroknai Béla)

9

Két zöld praktika a fenntarthatóság jegyében: komposztkas és száraz toalett (Dr. Gyulai Iván)

10

Expedíciózz a háztartásban – Energia és víztakarékosság – Vegyi anyagok a háztartásban (F. Nagy Zsuzsa)

12

Szalmabála-építészet kompromisszumok nélkül (Zalatnay László)

14

A fenntartható turizmus jó gyakorlatai

16

Paraszt-Wellness Gömörszôlôsön (Hankó Gergely)

16

Öregház, nem vén ház (Gyurkóné Zaja Zsuzsanna)

19

Tanyapedagógia Program (Makra Márta)

20

Ez csak természetes – Ökopark Ökobükküsd (Nagypál Attila)

22

Helyi termékek

24

Élô Tisza Tájtermék Védjegy (Szabadkai Andrea)

24

Tematikus tiszai Halút (Szabadkai Andrea)

25

Matyodesign (Váczi Bogyisz)

26

A Pannonhalmi Apátság termékei (Veiland László)

27

Egy cseppnyi Magyarország a Vértesi Natúrparkban (Vértesi Natúrpark Látogatóközpont)

29

Tündérkert Viszákon (Szarvas József)

31

KIADJA: FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Cím: 1077 Budapest, Király u. 93. • Telefon: 268-0592 • Info: 352-9804 E-mail: [email protected] • Honlap: www.falusiturizmus.hu (turisztikai oldal) • www.fatosz.hu (szakmai oldal) Felelôs kiadó: Dr. Csizmadia László Szerkesztô: Hankó Gergely, Szalay-Zala Andrea, Szabadkai Andrea Szerkesztôség: 1077 Budapest, Király u. 93. Nyomdai munkák: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.

2

9


Elôszó Az erôsen átalakított, urbanizált környezetben élô ember számára egyre fontosabb értékké válik az, amibôl sajnálatosan egyre kevesebb van: a zöld természet! Általános reakciója a városiaknak, hogy egyre inkább ide vágynak, pihenésüket, üdülésüket háborítatlan, természeti környezetben szeretnék eltölteni. Vágyaikban mind markánsabban tûnik fel a vidéki táj, a falvak világa, ahol a természet közelségét még a vidéki életmód, a hagyományokon alapuló gazdálkodás és a helyi kultúra is kiegészíti. Ez az erôsen kínálati dominanciájú, trendek uralta turizmus piacán azt jelenti, hogy a falvak vendégfogadói hangsúlyozzák a természettel való harmonikus kapcsolatukat. Legyenek büszkék autentikus értékeikre, kínálják konyhájuk ízeivel az

egészségesre és finomra kiéhezett városi vendégeket. Ám a minôségi kínálat általában nem ér önmagától célba. A kommunikáció, a turizmusmarketing színterein markánsan jelezni kell, hogy természetközeli szolgáltatásokkal várják a vendéget. Erre szolgálnak a turisztikai márkajelzések, a védjegyek. A turisták számára a megbízható minôséget garantáló védjegyek között egyre keresettebbek a zöld utazást, a környezetbarát szolgáltatásokat kínálók. Már nem csak a nagyvilágban, vagy Európában találkozunk ilyenekkel, hanem idehaza is feltûntek, még a falusi vendégfogadóknál is. Ökoportákat, környezetbarát vendégfogadókat, minôsített ökoturisztikai szolgáltatókat láthatunk a versengô kínálatok között. Mi-

vel mások ezek, mint egy átlagos vendégfogadó? Azzal, hogy: • többre becsülik a természetest a mesterségesnél • büszkék településük és környezetük szépségére és épségére • visszanyúlnak szemléletmódjukban a józan paraszti gazdálkodáshoz és gondolkodáshoz • többre becsülik a helybeli terméket, mint a távolról szállítottat • takarékosan bánnak a vízzel és energiával és ezekrôl a meggyôzôdéseikrôl vendégeiket is szívesen tájékoztatják! Kövessük jó példájukat és fogadjuk vendégeinket természetesen! Dr. Szabó Géza a FATOSZ alelnöke

A városi emberek vágyaiban egyre többször tûnik fel a háborítatlan nyugalmat sugárzó vidéki táj

3


A környezettudatos turizmus elmélete és gyakorlata A környezetért, a természetért és a társadalomért felelôsséget vállaló turizmus egyre elterjedtebb a világon. A környezeti szempontokat elôtérbe helyezô, szelíd turizmus különbözô formáira számos olyan példaértékû kezdeményezés mutatkozik, amelyek hitelességüket több kritérium alapján meghatározott környezeti címkékkel garantálják. A már világszerte ismert környezeti védjegyek iránymutatóul szolgáltak a Dél-Dunántúlra kidolgozott környezetbarát vendégfogadói hálózat kialakításához is. Az 1980-as években jelent meg a turizmus azon társadalomkritikai megközelítése, miszerint az elemzések középpontjába a tömegturizmus társadalmakra és kultúrára gyakorolt hatása került. Ez a kritikai felhang tovább szélesedve a természeti- és a környezeti szempontokra helyezôdött át. Elôször is a figyelem középpontjába kerültek az Alpok régiói, ahol a turizmus által elôidézett természet- és tájrombolás egyre intenzívebben jelentkezett. A turizmusipar érzékenyen reagált a felmerülô kritikára, így néhány éven belül számos környezeti címkét adtak ki a régióban. Amikor a német környezetvédelmi minisztérium támogatásával a Német Természetbarát- és Környezetvédô Liga megalapította tíz másik szervezet bevonásával az „Ökológiai Turizmus Európában" (ÖTE) szervezetét, célja volt a címkék sokaságát egységesítendôen egy olyan jelkép létrehozása, amely a környezetvédelmi teljesítményekre vonatkozóan a turizmus minden ágában érvényes lehet. Így lett a szervezet szimbóluma a „zöld koffer” (1. logo). Az 1991-ben megalkotott rendszer megvalósulását hátráltatta, hogy a turisztikai ipar kereskedelmi szervezetei, az illetékes politikusok és a környezetvédelmi csoportok nem tudtak érdemben megegyezni. Az univerzális környezetvédelmi szimbólum 1999-ben született meg, és Viabono védjegyként 2001-

1

4

ben került nyilvánosságra (2. logo). A márkanév célja, hogy a különbözô szektorok meglévô környezeti idegenforgalmi termékeit és szolgáltatásait egyesítse, korszerû kommunikációs stratégia alkalmazásával népszerûsítse. A minôsítési feltételeket elôször a szálláshelyekre és a helyi közösségekre, majd a kempingekre, üdülôházakra és a natúrparkokra vonatkozóan dolgozták ki. A minôsítési kézikönyvek 10 környezeti kategóriában rendszerezik a feltételeket: hulladékkezelés, energia és klíma, víz, mobilitás, zaj, a vendégek általános közérzete, információszolgáltatás (környezettudatosság), természet és táj, település és építészet, helyi termékek és szolgáltatások, valamint menedzsment. A Viabono nemcsak, mint minôsítô címke van jelen a turisztikai piacon, hanem márkanévként az „Élvezd a természetes utazást” mottóval a minôséget, a kényelemet és az élményeket közvetíti a turisták felé. (http://www. ceeweb. org) Egy másik megemlítendô nemzetközi érvényû példa a Village+ ökoturisztikai védjegy (3. logo), amelyet Európában elsôként a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács nyert el 2006-ban. A védjegyet az Európai Régiók Gyûlése hozta létre azzal a céllal, hogy az európai lakosságot ösztönözze a helyi sajátosságok fenntartható módon történô felfedezésére. A fenntartható fejlôdés európai védjegyének elnyeréséhez az adott térség-

2

ben több mint száz szolgáltatónak kell elköteleznie magát mindennapos tevékenységének környezetbarát módon történô végzésére. Az Európai Unió a 2003/287. számú EK Bizottsági határozatával kijelölte a kereskedelmi szálláshelyekre és kempingekre vonatkozó minôsítési kritériumokat. Ezeket teljesítve a pályázó szálláshely „öko-védjegy” (4. logo) minôsítést szerez. A kereskedelmi szálláshelyekre kidolgozott rendszer öt szakterületen határozza meg a környezetbarát kialakítás és üzemeltetés elvárásait. Az öt szakterület magába foglalja az energia- és víztakarékosság, a körültekintô üzemeltetés, valamint a hulladékcsökkentés területét. Mindezeken túl kitekint a vendégek környezeti szemléletformálására is. Az uniós szabályozást követve Magyarország is kidolgozta a „Környezetbarát termék” védjegy elnyeréséhez szükséges kritériumokat, amelyek szintén a kereskedelmi szálláshelyekre is vonatkoznak. Ennek fô témakörei megegyeznek az uniós szabályozással. A vidéki turizmusra jellemzô magánszálláshelyekre, ezen belül a falusi vendégfogadásra még nincs kidolgozva „öko” minôsítést lehetôvé tevô állami rendszer. Dr. Szabó Géza a FATOSZ alelnöke a Baranya megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség elnöke

3

4

SZAKOSODÁS ÉS EGYÜTTMÛKÖDÉS

Falusi szálláshelyek szakosodása Az elmúlt években, hasonlóan az idegenforgalom többi ágához, a falusi turizmusban is erôteljesen felértékelôdött a szállásokhoz kapcsolódó szolgáltatások jelentôsége. A vendégeknek ma már nem elég csupán fekhelyet biztosítani, egyre nagyobb az igény a hagyományos értékek és az innovatív megoldások iránt. Azok a szállásadók, akik nem reagálnak kellô idôben és minôségben a változó követelményekre, elvárásokra, jelentôs hátrányba kerülhetnek versenytársaikkal szemben. A falusi szálláshelyeket fel kell készíteni az új, környezetbarát igényekre is, amit nagy anyagi áldozatok nélkül is meg tudnak valósítani a tulajdonosok, ha a kellô ismeretekkel és körültekintéssel alakítják ki az általuk preferált szolgáltatáskört. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) a kor igényeinek megfelelôen alakította ki szakosodási rendszerét, a Nemzeti Tanúsító Védjegy bevezetésével egyidejûleg, melynek keretében 11 féle szakosodási lehetôség közül választhatnak a falusi szállásadók: Ökoporta, Egészségporta, Kerekes székes porta, Gyermekbarát porta, Aktív falusi porta, Lovas porta, Pálinkás porta, Boros porta, Hagyományok portája, Falusi életmód ifjúsági porta, Falusi vendégasztal porta. A Szövetség legfôbb célja az volt, hogy segítse és ösztönözze tagjait abban, hogy a számukra legideálisabb szolgáltatáscsoportot kínálják vendégeiknek. A szakosodási rendszer bevezetését többek közt sürgette az a gyakran elkövetett hiba, hogy a szállásadók nem a valós igényeknek megfelelôen alakítják ki szolgáltatásokat, illetve túl sok szolgáltatást halmoznak fel. A 11 szakosodási lehetôség mindegyike egymáshoz kapcsolódó, az adott szálláshely által kínált szolgáltatások csoportja. Jelen kiadványhoz leginkább kapcsolódó két szakosodási lehetôség az „Ökoporta” és az „Egészségporta”. Mindkét szakosodási lehetôség követelményei környezetbarát és természetközeli gondolkodásmódot

A falusi szálláshelyeket az új, környezetbarát igényekre is fel kell készíteni

feltételeznek, de egy hagyományos vidéki szálláshelyen számos elem eleve adott a feltételek közül.

Ökoporta A FATOSZ által elismert ökoporták esetében az alapvetô szolgáltatás az, hogy az ide érkezô vendég testközelbôl ismerheti meg a hagyományos gazdálkodást, azt, honnan és hogyan kerül a zöldség és a gyümölcs az asztalra. A szálláshelyhez minden esetben kapcsolódnia kell bio-, vagy ökogazdaságnak, gyümölcs- és fûszerkerttel. Ezen túlmenôen az ételkínálatban bôségesen szerepelnek bioételek, melyek több-

nyire a ház körüli alapanyagokból készülnek. A házban és a gazdaságban energia-, és víztakarékos eszközöket használnak, a komposztálás és szelektív hulladékgyûjtés pedig alapvetô fontosságú a vendéglátók számára. A gazdaságban és a háztartásban kerülni kell a vegyi anyagok túlzott használatát, ehelyett alkalmazzuk a hagyományos tisztítási eljárásokat (ecet, mosószóda, citrom). A fenti kötelezô elemeken kívül egyéb szolgáltatásokkal lehet színesíteni a kínálatot. Ha lehetôség van rá, szerezzünk be néhány apró háziállatot (baromfit, nyulat), amelyek hangsúlyozzák a hagyományos gazdálkodásra való törekvésünket. A ház körüli álla-

5


Az egészségporta szolgáltatásainak középpontjában az egészségmegôrzés áll

tok különösen vonzóak lehetnek a városi kisgyermekes családok számára. Ahhoz, hogy a vendégek a portán kívül is hasznosan töltsék el idejüket, ismernünk kell a környék szabadidôs lehetôségeit is. Ha a szálláshely közelében egyéb, az ökoturizmushoz kapcsolódó szolgáltató is van, partneri viszonyt kell kiépíteni vele ahhoz, hogy vendégeinket minél változatosabb aktivitásokkal tudjuk minél hosszabb ideig szálláshelyünkön marasztalni.

eszközökön kívül a relaxációs eszközök (masszázsfotel vagy masszázságy, szauna stb.) is a kötelezô elvárások részét képzik a minôsítés során. Ügyelni kell továbbá arra, hogy elsôsorban antiallergén textileket használjunk, illetve törekedni kell a vegyszerek minimális mennyiségben történô használatára.

Egészségporta Egy egészségporta szolgáltatásainak középpontjában az egészségmegôrzés áll. Ezt a szakosodási kategóriát választó szálláshelyek esetében az alapkövetelmény a kímélô és egészséges ételek, valamint gyógyteák kínálata. Az egészséges ételkínálat mellett hasonlóan fontos a különbözô sporteszközök (kerékpár, nordic walking botok stb.) kölcsönzésének lehetôsége arra az esetre, ha a vendégek szeretnék aktívan tölteni szabadidejüket. A sport-

6

Az alapfeltételek teljesítésén túlmenôen az egészségporták esetében is egy sor egyéb szolgáltatással lehet vonzóbbá tenni a szálláshelyet. Önállóan vagy partnereinkkel közösen összeállíthatunk – az egyre nagyobb érdeklôdésre tekintettel – tematikus vezetett túrákat, melyekhez kapcsolódó tájékoztató anyagokat (térképek, útleírások) is érdemes beszerezni. Azon szállásoknál, ahol erre mód van, kiegészíthetô a programkínálat gyógynövénygyûjtéssel, és – megfelelô felkészültség esetén

– az egészséges életmódra nevelô tudásanyag átadásával. Látható, hogy a röviden ismertetett két szakosodási lehetôség kritériumai közül számos pont már rendelkezésre áll sok szálláshely esetében, ezért érdemes elôször felmérni a már meglévô lehetôségeinket, adottságainkat. Természetesen a további kilenc szakosodási terület is a szállásadó rendelkezésére áll, melyek feltételrendszere megtalálható a www.fatosz.eu honlapon. Az egyes szakosodások elismertetésére a védjegyes minôsítéssel egyidejûleg kerül sor a szállásadó igénye alapján. Tekintve, hogy ez a minôsítéssel egyszerre zajlik, nem kell külön eljárási díjat fizetni a szállásadónak, ugyanis ezt tartalmazza a védjegy díja. A védjegyhez hasonlóan a szakosodást tanúsító bizonyítvány is öt évig érvényes. A szakosodás elismerését célszerû minden reklámanyagban és honlapon feltüntetni, ezzel is növelve vonzerônket. Horváth Balázs a FATOSZ irodavezetôje

SZAKOSODÁS ÉS EGYÜTTMÛKÖDÉS

A dél-dunántúli környezetbarát vendégfogadók A Dél-Dunántúl mintaterületére a Norvég Civil Támogatási Alap nagyprojektjének segítségével 2008 és 2010 között a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség kidolgozta a „Környezetbarát vendégfogadói” hálózatának, „ökoporta” rendszerének minôsítési és kritérium rendszerét, felhasználva a nemzetközi tapasztalatokat. Ezt, a vendégeket a minôségi kínálatok felé orientáló, a vendégfogadóknak marketing elônyöket jelentô rendszert neveztük el „környezetbarát vendégfogadók” rendszerének. A hálózat fô elemei: – Minôsítési rendszer, amely tartalmazza mindazon kritériumokat, amelyek teljesítésével a falusi vendégfogadók részesei lehetnek a régió ökoturisztikai hálózatának, azaz környezetbarát vendégfogadóvá válhatnak. – A kritériumok magas minôségi mércét határoznak meg, amely csak fejlesztések révén érhetôk el a már ma is mûködô falusi vendégfogadók számára. A szükséges fejlesztések, beruházások végrehajtásához pályázati rendszerben nyerhetnek támogatásokat. – A környezetbarát vendégfogadó minôsítést elnyertek piaci pozícióik javítására marketing és PR-támogatást kapnak. – A minôsítettek támogatást kapnak a régió ökoturisztikai hálózataihoz való kapcsolódáshoz is. A külön védjeggyel jelölt, elsô körben 32 minôsített vendégfogadó a legértékesebb, természetvédelmi oltalom alatt álló területeket övezô falvakban kezdte meg mûködését. A Duna–Dráva Nemzeti Park védett értékei mellett, Dunaszekcsôtôl Erdôfûig, Sellyétôl Drávasztáráig összesen kilenc településen találhatók jól felszerelt és környezetbarát szálláshelyek. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetet övezô falvakban Mecseknádasdtól Vekényig öt településen, a NyugatMecsek Tájvédelmi Körzetben pedig a Jakab-hegy lábánál fekvô falvakban (Cserkút, Kôvágószôlôs) várják minôsített porták a környezet iránt elkötelezett vendégeket a babás szerkövek

és a Zsongorkô felejthetetlen látványával. A Somogy megyét Baranyával öszszekötô Zselici Tájvédelmi Körzet nyolc településén, Gyûrûfûtôl Szennáig tucatnyi vendégfogadó készült fel környezetbarát vendégfogadóként, az ökoturisták és a természetkedvelôk fogadására. Itt látható az országban egyedülálló ezüsthársas-gyertyános-tölgyes erdôtársulás, amelyben barangolva igazi ritkaságokkal találkozhatunk, úgyis, mint kisvirágú hunyor, meténg, lónyelvû csodabogyó, pettyegetett tüdôfû, zalai bükköny, kakasmandikó és sokan mások. Az ökoporta fôbb ismérvei: – Olyan falusi vendégfogadóhely, amely kényelmes és jól felszerelt, szálláshelyként a három vagy négy napraforgós minôségi kategóriába tartozik. – A szálláshely természetvédelmi értékek közelében fekszik, a vendégfogadó felkészült a környék látnivalóinak a bemutatására. – A szálláshely és környezete környezetbarát és hagyományôrzô kialakítású, energia- és víztakarékos, hulladékát komposztálja és szelektív módon gyûjti. – A vendégfogadók ragaszkodnak a kulturális tradícióikhoz, ôrzik a táji, termelési hagyományokat. – Rendelkeznek helyi élelmiszerekkel, amelyeket szívesen kóstoltatják meg a vendégekkel, illetve bírnak kézmûves termékekkel, amik bemutathatóak és elérhetôek az érdeklôdôk számára.

Nagy Bandó András

– A vendégfogadók ismerik a környék túraútvonalait, kulturális programjait, ezeket vendégeiknek is ajánlják. Az ökoporták ismertségét segíti, hogy a Vidék Turisztikai Nagykövete, Nagy Bandó András is elkötelezett híve a természetjárásnak és szívén viseli az ökoturizmus sorsát: „Számomra Orfûn az egyik legnagyobb ajándék a jó levegô. A Mecsekben barangolva mindig rácsodálkozom a természet szépségére és sokszínûségére. Kirándulás közben szívesen térek be egy-egy faluba, ahol a helyi specialitások mellett szívesen beszélgetek a falubeliekkel. Nagy híve vagyok az ökoturizmusnak, ezért is bátorítok Mindenkit az ökoporták meglátogatására és a túraútvonalak felfedezésére.” A minôsítést elnyert porták oklevelet és védjegyet kapnak a minôsítô szervezettôl. Az ökoporták saját marketingjükben is használhatják az ökoporta rendszer logóját. Dr. Szabó Géza a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség elnöke

7


A Nyugat-Pannon Ökoklaszter, mint együttmûködési modell A Nyugat-Pannon Ökoklaszter az agrár- és vidékfejlesztésben érdekelt gazdaságok, gazdálkodók, turisztikai szolgáltatók, élelmiszertermelôk, kereskedelmi és fejlesztési szervezetek együttmûködési rendszerét erôsíti. Célja versenyképességük fokozása, a hazai és a nemzetközi piacon való közös fellépésük elôsegítése. A jelenleg harminckét taggal mûködô szervezet vezetését a Régiófókusz Nonprofit Kft. látja el. A klaszter megalakulása egy alulról jövô, szerves fejlôdés eredménye, melynek csírái a 2004-es esztendôre nyúlnak vissza. Ebben az esztendôben indultak el a Régiófókusz Nkft. szervezésében olyan új turisztikai események, amelyek a nyugat-dunántúli régió speciális adottságait (gasztronómia, tájételek, tájtermékek) innovatív módon, egységesen tudták a turisztikai piacon megjeleníteni. Ez olyan kínálatot igényelt, amelynek rendezôelve a helyi értékeken és azok pozicionálásán alapszik. A feladat elvégzéséhez olyan helyi szereplôkre (vállalkozókra, szolgáltatókra, gazdálkodókra, közremûködôkre) volt szükség, akik hasonló értékrendet követtek, és erôs motivációval rendelkeztek ennek képviseletére is. Ez volt a szervezôdés embrionális szakasza, melynek az útkeresés, az identitás, a misszió definiálása váltak a legfontosabb útjelzôivé. A 2005-ös esztendôben egy GVOP pályázat keretében alakult meg egy lazább hálózati együttmûködés, melyben a nyugat-dunántúli régió kézmûvesei, kereskedôi, natúrtermékeket elôállító vállalkozói vettek részt. A kooperáció elsôsorban a közös piaci fellépésre, a közös értékesítési lehetôségek kialakítására, a közösségi marketingre koncentrált. Az együttmûködésünk, közös marketing név alatt (Nyugat-Pannon Vásározó Céh) a régió számos nagyrendezvényének rendszeres és kedvelt szereplôjévé vált. A hálózat tagjai – többek között a

8

sok közös eseménynek köszönhetôen is – csapattá formálódtak. A szervezôdésben ez volt a kisgyermekkor szakasz. A gesztor nonprofit szervezet egy szlovén-magyar határon átnyúló projekt keretében erôsítette és fejlesztette tovább ezt a régiós partnerséget a 2006–2007-es esztendôkben. Az interreg támogatással megvalósított projekt lehetôvé tette a Nyugat-Dunántúl régió ökológiai feltérképezését, melynek köszönhetôen létrejött egy információs és promóciós központ. Ebben az idôszakban a pozicionálás került a figyelem középpontjába. A projekt tevékenységeinek legfontosabb kimenete a 2007 decemberében létrejött Nyugat-Pannon Ökoklaszter. Ezzel a korábbi spontán szervezôdés szervezetté, a tagok hálózata intézménnyé fejlôdött. Az együttmûködés korábbi ad hoc formái szabályokká formálódtak, a kooperáció autodidakta módszereit pedig a menedzsment modell váltotta fel. Az ökoklaszter megszervezte önmagát! A szervezet életében ez volt a serdülôkor. Azt, hogy a klaszter az életgörbén a felnôtt szakaszba lépjen, belsô és külsô tényezôk egyaránt erôteljesen befolyásolják. A világos jövôkép, az ütôképes program, az együttmûködés a projekt legfontosabb pillérei, amelyek segítségével a szervezet belsô világát is folyamatosan fejleszteni tudja. A Nyugat-Pannon Ökoklaszter

erôsségei a regionalitásban, a helyi gazdasági szervezettségben, a tagok hasonló értékrendjében gyökerezik. Ennek legfontosabb ismérvei a természetközeliség, a környezettudatos termék-és szolgáltatás kínálat, illetve a környezettudatos életvezetéshez való hozzájárulás. A Nyugat-Dunántúli Operatív Program rendszerében megnyert 2009-es pályázati támogatás már a klaszter mûködési kereteinek megszilárdítását, illetve az együttmûködés továbbfejlesztését biztosította a szervezet számára. Ez a szakasz új feladatokat, tevékenységeket és egyben új célokat is jelentett. Az együttmûködés keretében elkészült a szervezet Arculati Kézikönyve, Módszertani Kézikönyve, mûködik a klaszter honlapja (www.okoklaszter.hu). Az újrafogalmazott célok kitûzésével, a projekt tevékenységeinek elvégzésével lehetôvé válik a szervezet rendszerorientált mûködése. Ez azért is kívánatos, mert a Nyugat-Pannon Ökoklaszter így képes hozzájárulni az egészség-, az öko-, valamint az agroturizmus, mint regionális kulcságazatok fejlesztéséhez. A fenti célok és tevékenységelemek hosszú távon képesek a klaszter tagjai számára az együttmûködést erôsíteni, illetve az egyedi kínálatot fenntartani. Hutflesz Mihály a Nyugat-Pannon Ökoklaszter klasztermenedzsment szervezet vezetôje

ZÖLD PRAKTIKÁK

Zöld javak a falusi turizmusban A Falusi Turizmus Hajdú-Bihar Megyei Szövetsége 2011-ben pályázatot nyert a házi és közösségi komposztálás népszerûsítésére. A projekt célja, hogy az érintett településeken fejlôdjön a lakosság környezeti érzékenysége és ennek folyományaként csökkenjen a háztartási hulladék mennyisége. A komposztálás által a kertekben és háztartásokban keletkezô zöld javak elsô osztályú termôfölddé alakíthatóak, így akár húsz–harminc százalékkal is csökkentve a kukába kerülô szemét mennyiségét! A megvalósítás összköltsége 8 310 matosan bôvülô ismereteket biztosít 944 forint, ennek 95 százaléka uniós a családok számára. és hazai támogatásként jelentkezik a A program célcsoportjának tagjai projektben. A pályázat a résztvevôk nyitottak az új ismeretekre és engedik számára biztosítja a komposztládát, a meggyôzni magukat. Fontos, hogy tudnivalókat tartalmazó kiadványt, minden beszélgetésen egy-egy eredtelepülésenként egy gallyaprítékoló ményesen mûködô komposztáló csaberendezést, s a projekt részeként isláddal és egy sikeres falusi vendéglámeretterjesztô elôadássorozat segíti a tóval is találkozhassanak a résztvehasznos praktikák elsajátítását. vôk, hogy ezzel bemutatásra kerüljön A pályázatban foglaltak szerint a a program két hosszú távú célja is: az tájékoztatók a házi komposztálásról A résztvevôk számára biztosított komposztláda önfoglalkoztatás lehetôsége és a egy helyi, szakmai berkekben ismert, munkanélküliség csökkentése. nagy tudású kertészmérnök vezetésével kapcsolat kialakítva, amelyek készek az Szükségesek és fontosak a közösségi kerülnek megrendezésre, így a komposz- együttmûködésre. Az elôzetes felmérés kommunikációs találkozók a tevékenytáláson túl még a keletkezô komposzt alapján 250 család közel 800–1000 fô- ség oktatásához és a tapasztalatcseréhez, hasznosításáról, felhasználásról is isme- vel vesz részt a mintaprojektben. A csa- hiszen a komposztálás hosszú folyamata reteket szereznek az érdeklôdôk. Ezen al- ládok örömmel segítik a sikeres mûköd- során mindig adódnak tisztázásra váró kalmak remek lehetôséget nyújtanak arra tetést, maguktól népszerûsítik a progra- kérdések, megosztható tapasztalatok. Az is, hogy a kedvezményezett települése- mot és az eseményeket, szakmailag elôadásokon minden alkalommal jelen ken felhívják a figyelmet a térségben ta- közremûködnek a munkákban és önkén- van a Falusi Turizmus Hajdú-Bihar Melálható ökoportákra, ahol ezek a prakti- tes munkával is támogatják azt. Rend- gyei Szövetségének egy vezetôségi tagkák a gyakorlatban is láthatóak. szeresen, több mint egy éven keresztül ja, aki a falusi turizmussal kapcsolatos A komposztálás a tervek szerint hely- lesznek találkozók a családok képvise- kérdésekben is segítséget tud nyújtani. ben zajlik majd, mindenkinek a saját lôivel. A projekt célja, hogy hozzájáruljon kertjében, közösségi parkjában kell megA korszerû kialakítású, kertbe illô egy élhetôbb, szerethetôbb környezet kioldania a zöld javak hasznosítását és fel- komposztáló edények már megjelené- alakításához és hogy a tendenciózus lahasználását. Fontos környezeti szem- sükkel is félig garantálják a sikert. Sokan kosságcsökkenés megállítását is elôsepont, hogy a zöld hulladékot nem érde- nem is gondolták végig, hogy a kerti hul- gítse ezzel. Az egyesület már régóta elmes szállítani, a helyben kezelés az ladék kommunális hulladékként történô kötelezett a természetközeli életmód egyetlen környezetbarát megoldás. Ezt a elhelyezése milyen sokba kerül. Akinek népszerûsítése iránt, ez a projekt pedig lényeges szempontot a projekt felismerte lehetôsége van kisebb kukát igénybe lehetôvé teszi, hogy még több lakost szóés ezzel az üzenettel is igyekszik minél vennie, az már pénzben kifejezhetô meg- líthassanak meg üzeneteikkel a jövôben. több lakost bevonni a programba. takarításhoz is jutott a komposztálás álA pályázat öt településen valósul tal. Ugyancsak felesleges és elkerülhetô KEOP-6.2.0/A/11-2011-0153 meg, amelyek közül Bárándon, Ebesen kiadásoktól mentesülnek a háztartások, Környezet és Energia Operatív Program és Földesen több falusi vendégfogadó is amennyiben házilag elôállított komposzvan, akikre támaszkodni lehet a szerve- tot használnak talajjavító szerek helyett. Koroknai Béla zés során. Hajdúhadházon és Tégláson a A házi veteményes pedig biztonságos Falusi Turizmus Hajdú-Bihar Megyei helyi kertbarát körökkel lett jó partneri élelmiszert, állandó testmozgást és folyaSzövetsége elnöke

9


Két zöld praktika a fenntarthatóság jegyében: komposztkas és száraz toalett Komposztáló kas és alomszék: hulladék-megelôzés, élelmiszerbiztonság, víztakarékosság, és jó termôföld! Háztájunkon érdemes átgondolni és újraértelmezni az anyagáramlásokat. Ha sikerül változtatnunk és odafigyelünk a házunkba, illetve szervezetünkbe bejutó anyagokra, megalapozzuk hosszú távú egészségünket. „Azzá leszel, amit eszel!” – szól a mondás. Ugyanez mondható el a kibocsátott hulladékokról is, melyek káros hatása globálisan terhel minket. Elsô praktikánk a komposztáló kas, ami 30–40 százalékkal képes csökkenteni a háztartási hulladék mennyiségét. A zöld javaknál különösen fontos, hogy szállításuk, elégetésük energiaigényes folyamat és még ráadásul káros is, éppen ezért érdemes helyben, kertünkben újrahasznosítani. A komposztáló kas tehát egy kasfonással készülô permakultúrás építmény, ami egyaránt alkalmas a konyhai-, és a kerti zöld javak komposztálására, magas ágyás készítésére, illetve melegágyásként is tökéletesen funkcionál! Alkalmazása elsôsorban olyan kertekben javallott, ahol kevés a hely, vagy nem jó minôségû – esetleg szennyezett – a föld (lásd. forgalmas út menti kertek, „városi tanyák”). A belsô, 1 méter magas kör maga a komposztáló, a külsô 40 centiméter magas kör pedig a veteményes. A kom-

posztálóból szépen – a gravitáció hatására –, áramlanak szét a tápanyaok, folyamatosan táplálva a külsô veteményes részt. Ha jó alapanyagokat komposztálunk, zöldségeink és fûszernövényeink gyors fejlôdéssel és bô terméssel fognak minket megjutalmazni! A képen látható komposztáló kasban például 15 féle növényt találunk: kétféle paradicsom, karalábé, tárkony, lestyán, medvehagyma, fokhagyma, saláta, eper, szamóca, curry, levendula, zeller, körömvirág, zsálya és bazsalikom.

A komposztáló kas, mint veteményes Alomszék (humusz toalett) Veteményesként jó olyan növények számára, amelyek szeretnek csüngeni, és nem jó, ha a termésük a földre ér. Eper, paradicsom nagyon jól érzi magát benne. Ajánlom továbbá a cukkinit, papri-

A komposztkas fôként ott javallott, ahol kevés a hely vagy rossz minôségû a föld

10

kát, salátát, karalábét, fokhagymát stb. Fûszernövényeket is ültethetünk, de mivel ezek kevésbé igénylik a gazdag tápanyag-ellátottságot, érdemes a kas mellé plántálni ôket: levendula, zsálya, citromfû, körömvirág, menta… ôk segítenek majd a kártevôket is távol tartani! Ha nagyon tudatosak akarunk lenni, akkor a locsolást esôvízzel oldjuk meg, így vizet is spórolunk, illetve növényeink is jobban fognak cseperedni! Összeállítási segédlet: http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/ files/pdf/komposztalo_kas.pdf

Magyarország szennyvízhelyzete lehangoló képet nyújt. Talajvizeink nitráttal szennyezettek, tavaink magas foszfáttartalma eutrofizációhoz (vízvirágzás) vezet. A csatornázás országos megoldása még hosszú távon is reménytelennek tûnik. Csatornázatlan településeinken a vízöblítéses WC-kbôl származó ún. fekete-szennyvizet legtöbbször egyedi szikkasztókban a talajba szivárogtatják, s az ily módon a talajvízbe került nitrát (az állattartás és a trágyázás nitrát-terhelésével együtt) emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi a korábban friss, tiszta vizet adó falusi kutakat, konyhakerti növényeinkbe s innen az emberi és állati szervezetbe jutva gyakran okoz egészségügyi problémákat. Az emberi szervezetbe jutott nitrát a vérben szállított oxigén mennyiségét csökkenti (ez különösen a csecsemôkre

ZÖLD PRAKTIKÁK

jelenthet veszélyt: még akkor is megbetegedhetnek, ha csak nitrátos vízben fürdetik rendszeresen ôket!), s emellett rákkeltô hatása is bizonyított. Ráadásul az angol-WC használata során fejenként napi 30–40 liter ivóvizet pazarolunk el és változtatunk szennyvízzé, pedig megfelelô módszerrel (a vízzel való felhígítást is elhagyva) évente személyenként körülbelül 20 kg értékes komposztot nyerhetnénk anyagcseretermékeinkbôl.

lehetett tartani. Mivel zárt szennyvíztárolókat a sziklás svéd tengerparton (hál’ Istennek) nem lehetett alkalmazni, ezért hirtelen megnôtt az érdeklôdés Lindström komposzttoalettje iránt. Ez az érdeklôdés csak tovább nôtt, amikor a svéd kormány anyagi támogatást adott azoknak a háztulajdonosoknak, akik a Lindström-féle toalettet akarták alkalmazni. Hamarosan tucatnyi olyan toalett jelent meg a piacon, melyet Lindström eredeti Clivusa alapján dolgoztak ki.

Az alomszék születése elôtt Az emberi hulladék kezelésére a történelemben rengeteg megoldás született. A problémára az angol-WC tömeges elterjedése és az általa okozott környezeti probléma irányította a figyelmet. Az úgynevezett angol-WC hátrányai ismertek: az alkalmankénti mintegy 6–10 liter víz öblítésével rengeteg ivóvizet pazarol. A víz pedig a fekáliát eredeti tömegének több mint ötvenszeresére hígítja, ezzel tetemes környezeti károkat okoz, illetve a szennyvíz tisztítását követeli meg. A vízre voltaképpen a bûzelzárás (szifon), a higiénia (az ülôke tisztítása) és a fekália elszállítása miatt van szükség. A fekália hasznosításának ötlete fel sem merült, csak a tisztítótelepekrôl kikerülô szennyvíziszap problémája kapcsán, melyrôl tudjuk, hogy a vegyszermaradékok és a nehézfémtartalom miatt, s bakteriológiai okokból mezôgazdasági felhasználásuk veszélyeket rejt magában.

Az alomszék Az alomszéket 1939-ben találta fel egy találékony svéd, Rikard Lindström, aki a Clivus Multrum névre hallgató toalettet azért alkotta meg, mert szennyvizét nem akarta a háza alatti tóba vezetni, mint legtöbben. Ebben az idôben egyre több stockholmi költözött ki tengerparti üdülôkbe és így nagy környezetpusztulástól

Az alomszék vagy humusz toalett

A humusz toalett mûködési elve Az alomszéket humusz toalettnek is hívják, így nevezhetjük ôket WC helyett HCnek. A HC olyan vízöblítés nélküli toalett, melyben a fekália valamint a szerves háztartási és kerti hulladék zárt, hôszigetelt és szellôzéssel ellátott tartályba kerül. Toalett használat után 1–2 maroknyi adalékanyagot kell a tartályba szórni a komposztálás segítése érdekében. A tartályban talajbaktériumok segítségével 1,5–2 éven át zajló érleléssel a keverék eredeti térfogatának körülbelül 1/5-ére csökken. A kórokozók a komposztálás hôfoka és hosszú idôtartama valamint a mikroorganizmusok antibiotikus hatása miatt elpusztulnak és végeredményként szagtalan, nem fertôzô humusz keletkezik.

A sikeres komposztálás feltétele a jó szellôzés és a megfelelô szén/nitrogén arány. Az elôbbi feltétel teljesülését levegôztetô csatornák és szellôzô kürtô beépítésével, az utóbbit pedig cellulóz tartalmú adalékanyagok (fûrészpor, faforgács, fakéreg, falevél, tôzeg, szalmatörek) komposzthoz adásával biztosíthatjuk (városban a papír lenne erre különösen alkalmas). Adalékanyagokra azért van szükség, mert a fekália nitrogénben dús, s így az optimális C/N arány (10:1) szénbevitellel teremthetô meg. A HC fôbb elônyei tehát: • a vízöblítés elmaradása cca. 35% ivóvíz megtakarítást eredményez (ez cca. 20.000 l megtakarítás éves szinten személyenként); ez a háztartás vízfelhasználásának kb. 1/3 része. • a háztartás szennyvízhozama is cca. 35 %-kal csökken, és összetétele jelentôsen javul. Ez csatorna esetén díjcsökkenést, szippantás esetén jelentôs megtakarítást jelent. A fekália nélküli szennyvíz, az ún. szürkevíz környezetbarát mosószerek használata esetén egyszerûbben tisztítható és újrahasznosítható; • a fekete szennyvízbôl származó nitrát-szennyezés megszûnik; • évente személyenként cca. 20 kg humusz keletkezik; • a szagproblémákat a komposztálás jótékony folyamata, a nedvszívó adalékanyag és fôképpen a hatékony szellôzés megelôzi. Ezek a nyilvánvalóan praktikus elônyök, de az ökológiai elônyök még akkor is indokolttá tennék e berendezések használatát, ha használatuk nem lenne ennyire egyértelmûen gazdaságos. További oktatóanyagok (filmek, kiadványok) ingyenesen letölthetôek a www.ecolinst.hu weboldalról! Dr. Gyulai Iván az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlôdésért Alapítvány igazgatója

11


Expedíciózz a háztartásban ENERGIAFELHASZNÁLÁS Az élelmiszerre fordított kiadások után a lakásfenntartás jelenti a második legnagyobb anyagi terhet a családok számára. Ezen belül a háztartási energiaköltségek a lakásfenntartási kiadások közel kétharmadát teszik ki, melynek oka, hogy egyre nagyobb a lakások alapterülete és egyre bôvül energiafaló felszereltségük. A mosógépek energiafogyasztása például 0,4 és 1,9 (5x) kWh között, vízfogyasztása pedig 40 és 85 (2x) liter között változik. Az automata mosógép által felvett energia 10-20 százaléka a szivattyút és a motort mûködteti, a többi a vizet melegíti. A meleg megtartása A nem megfelelô szigetelés a háztartások fûtési költségeit akár 30 százalékkal is megnövelheti. Egy jól kivitelezett, tartós utólagos nyílászáró szigeteléssel jelentôs mennyiségû fûtési energia takarítható meg, ami természetesen a fûtésszámlában is jelentkezik. A nyílászárók szigetelése többféle módon is megoldható: – habszivacs csík (PURFIX) ablakszárnyra ragasztása. – fa nyílászárók esetében tartósabb megoldás a szilikonos-, vagy nútbemarásos szigetelés. Megújuló vagy zöld energia használata – Napenergia hasznosítás napkollektor (háztartási meleg víz elôállítás), napelem (áramtermelés) segítségével. – Szélenergia hasznosítás szélkerékkel. – Geotermikus hôszivattyú. – Energiatakarékos biomassza-tüzelésû kazánok használata. Körültekintô vásárlás – energiahatékonysági címke Az energiaskála színes ábrája fogyasztás szerinti kategóriákba sorolja a háztartási eszközöket „A++”-tól „G”-ig, ahol „A++” a leghatékonyabb, tehát a legkevesebbet fogyasztó, „G” pedig a legkevésbé hatékony termék. Magyarországon, az alábbi termékeken kell feltüntetni energiahatékonysági címkét: mosogatógépek, mosógépek, mosó– és szárítógé-

12

pek, villamos sütôberendezések, légkondicionálók, háztartási izzók, hûtôszekrények és fagyasztók. Már két osztály között is nagy különbségek vannak: a kevésbé hatékony gép akár másfélszer annyit is fogyaszthat! Háztartási eszközök energiatakarékos használata Mosás – Ha lehet, energiatakarékos programot használjunk. – Csak teljes mosást indítsunk, a maximális mosható ruhamennyiségnél többet soha ne rakjunk a gépbe. – Használjuk a hôfokszabályozót! Kevésbé koszos ruhákat elég 40 fokos vízben mosni. 90 fokos vízben pedig csak nagyon ritkán, a rendkívül szennyezett ruhákat mossunk! – Tisztítsuk a szûrôket minden huszadik mosás után (bolyhos textíliák, vízkô), évente egyszer 60 fokos, kímélô programon két liter 20 százalékos ecettel mossuk át a gépet. Hûtô-, fagyasztókészülékek – Hagyjunk üres helyet a készülék háta mögött, hogy a kondenzátor (fekete rács) és a kompresszor szellôzése biztosított legyen. – Ha a kondenzátor és a kompresszor nagyon poros, gátolja a szellôzését, több energiát vesz fel. – Ne helyezzük a hûtôkészüléket hôforrás közelébe vagy napsugárzásnak kitett helyre, mert ez növeli az energiafogyasztást. – Rendszeresen olvasszuk le a készüléket (a nem automatikus leolvasztásúakat), mivel a jégréteg szigetel, növeli az energiafelhasználást. – Ha a fagyasztóból kivett élelmiszert a normáltérben engedjük ki, energiát takarítunk meg. Soha ne tegyünk meleg ételt a normáltérbe vagy a fagyasztóba, mert ennek lehûtése többletenergiát igényel. Világítás – Mindig mérlegeljük, milyen tevékenységet kell megvilágítani? – 400 W összteljesítményû csillár helyett hatékonyabb, ha gyengébb háttérvilágítás mellett, kis fogyasztású, helyi fényforrásokat (például halogén spotlámpákat, LED-lámpákat) alkalmazunk. – A lámpatest és fényforrás koncentrált, irányított fényt adjon, ezekbôl kisebb teljesítményû is elég. – A hagyományos izzólámpák esetében a felhasznált villamos energia mindössze két százaléka hasznosul világításként.

ZÖLD PRAKTIKÁK

– A fénycsövek a hagyományos izzóknál 60–80 százalékkal kevesebb energiát igényelnek. – A kompakt fénycsövek ötödannyit fogyasztanak, élettartamuk is hatszor-nyolcszor hosszabb. Szórakoztató elektronika – A televíziókészülékek, videók, hifi berendezések készenléti (stand by) állapotuk alatt is fogyasztanak energiát. – A ritkán használt berendezéseket (például videomagnó) érdemes áramtalanítani. – A számítógép-monitor fogyasztása 55–90W között mozog a mérettôl és a megjelenített színektôl függôen. Az egész munkaállomás (gép, nyomtató, monitor, külsô meghajtó) energiafelhasználásának háromnegyedéért felelôsek, de egy kis odafigyeléssel ez az arány jelentôsen javulhat (sötét háttér és képernyôvédô használata, az energiakímélô üzemmód be-, illetve – hosszabb távollét esetén – a monitor kikapcsolása. VEGYI ANYAGOK A HÁZTARTÁSBAN Az Európai Unióban (és hazánkban is) több mint 100 000 különbözô, ember által elôállított vegyi anyag van forgalomban. Szervezetünk nap, mint nap több tízezer ilyen vegyülettel érintkezik. Vegyi anyagok vannak az élelmiszereinkben, a kozmetikumainkban, a tisztítószereinkben, a számítógépeinkben, a tévéinkben, vegyszerekkel kezelik az ivóvizet, de még a friss zöldségeket is. Probléma – Bôrünkkel érintkezve, belélegezve allergiás reakciókat válthat ki (gumikesztyû és szellôztetés munka közben)! – A tisztítószerek nagymértékben terhelik környezetünket a bennük lévô vegyi anyagok miatt. Megoldás – Hagyományos eljárásokkal és szerekkel is éppolyan tökéletes eredményt érhetünk el, ráadásul pénzt takaríthatunk meg és nemcsak lakás, hanem a környezetünk számára is hasznosabb lesz. Általános javaslatok – Használjunk minél enyhébb hatóanyagú, semleges kémhatású tisztító, mosó és mosogatószert, kozmetikumot, a lehetô legkisebb töménységben és mennyiségben. – Ne vegyünk univerzális mosóport! – Használjunk foszfátmentes mosóport! – Használjunk alternatív mosószert, melyek a legkevesebb szintetikus anyagot tartalmazzák!

Hogyan tisztítsunk környezettudatosan? Mosószóda: Általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószer. Igen kis mennyiség is elegendô belôle. Citromlé: gyenge, természetes sav. Fehérítôként, vízkôoldóként, fémtisztítóként használható. Szódabikarbóna: a mosószódánál gyengébb lúgos, vízben oldódó fehér por. Ecetsav: remek vízkôoldószer, fertôtlenítésre is alkalmas. Nyers tej, tojásfehérje: remek bôrápoló szerek. Citrom, fehér ecet, glicerin, tiszta alkohol, mind alkalmasak a kárpit vagy szônyeg foltjainak eltávolítására. Piperecikkek A kozmetikai és egészségügyi termékek gyakran tartalmaznak baktériumölô anyagokat, detergenseket és tartósítószereket. Ezek némelyike allergiás bôrkiütéseket okozhat az érzékeny embereknél. A testápolók olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek egymással kölcsönhatásba lépve képeznek rákkeltô vegyületeket, például nitrózaminokat. A megoldás a házilag készített szépségápoló szerek: – Alapanyaguk fôként ásványi és növényi eredetû, állati termékeket mindössze egy százalékban tartalmaznak. – Elkészítésükhöz nem kell állatokon kísérletezni. – A környezetben biológiailag lebomlanak. – A mandulaolaj, az avokádóolaj, az illóolajok és társaik a patikákban, szaküzletekben könnyen beszerezhetôek. Barkácsolás, lakásfelújítás A festékek, pácok, lakkok, olajok, ragasztók nagy arányban tartalmaznak illékony szerves vegyszereket és szerves oldószereket, s ezek a lakások levegôjét erôsen szennyezik. Problémás alkotóelemek: – Pentaklór-fenol (PKF): fa és bôrkonzerválás, kezelés. – Formaldehid: bútoripari rétegelt falemezek elôállítása. – Lindan: fakonzerváló szer, rovarkártevôk elleni anyag. – Oldószerek: festékek, ragasztóanyagok. Ha tehetjük, válasszunk vízbázisú, viasz alapú anyagokat, különösen gyermekszobák felújítása, bútorok ápolása esetén. F. Nagy Zsuzsa a KÖTHÁLÓ elnöke www.kothalo.hu

13


Szalmabála-építészet kompromisszumok nélkül Sokféle technológia létezik a „szalmabála ház” elnevezés mögött, de mindegyik egy lényeges dologban egyezik. Ez pedig az, hogy az épület határoló felületének meghatározó alapanyaga a szalma. Ez az egyszerû növényi alapanyag igen kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, ami alkalmassá teszi az épületekben való felhasználásra. De miért lehet ezt tökéletes építôanyagnak tekinteni? Mert tényleg nem kell kompromisszumot kötni az árak-, a design-, a környezeti terhek- és az üzemeltetési szempontrendszerek között. A szalmabála házak építészetében má- nak a levelek kiindulásánál található ra olyan sok nemzetközi tapasztalat és csomók. Anyaga szerint alapvetôen jó példa gyûlt össze, hogy nyugodtan cellulóz, kevés ligninnel és egyéb sziliállíthatjuk: a szalmabála épület a jövô kátokkal. épülete! Szép, alacsony a beruházási Anyagtól függetlenül mindenféle költsége, környezetbarát, tûz- és rág- szalma megfelel építési célokra: búza, csáló-biztos, olcsó a fenntartása, ala- rozs, rizs, zab, vagy köles. Szalmán kícsony a fûtéshez, hûtéshez szükséges energiaigénye, no és idôtálló is. Ha a szalma környezeti hatásait nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy minden téren a legjobb építô anyag, mert a szalmabála remek hôszigetelô, nem kell meszszirôl szállítani, valamint az elôállítása sem igényel jelentôs energiát. Ha pedig 100 év múlva le akarjuk bontani az épületet, akkor sem igényel sok energiát az építési hulladékainak kezelése. Továbbá, mivel a belôle épült házaknak nagyon alacsony az energiaigénye, ezért olyan megújuló A szalmabálákból erôs, teherbíró fal építhetô energiaforrások is szóba jöhetnek a fûtés biztosítására, amelyek ma még vül egy sor további növényi szár báláinagyon drágán tudnák ezt biztosítani: ból is építettek már házat: komló, len, például levegôs napkollektor, vagy a nád, elefántfû stb. komposztkazán. Utóbbi egy olyan berendezés, ami a nagy mennyiségben fel- A feldolgozás halmozott komposzt halomból hôt tud A szalmát a betakarítási munkálatok elvonni (amelyet a lebontó baktériumok után bálázzák. Az építészet számára a termelnek) és ezt a hôt a házba vezetve kisbála a megfelelô, mivel szilárdsági látja el fûtési funkcióját. és térfogati jellemzôi lehetôvé teszik akár azt is, hogy teherhordó falat építAz alapanyag sünk belôle. A szalmából leggyakrabA szalma a gabonafélék érett, nagyon ban készülô kis bálák tipikusan 80–100 kevés nedvességet tartalmazó szára. cm hosszú, 50–60 cm széles és 30–35 Szerkezete szerint egy rugalmas, vé- cm magas téglatestek, leginkább ezt a kony falú csô, amit szakaszokra oszta- méretet használják építési célokra.

14

Hôszigetelés A szalmabála egy olyan természetes anyag, amelynek a hôszigetelô képessége vetekszik a legmodernebb szintetikus hôszigetelôkével. A különbség csak az, hogy a bálák elkészítése nem igényel jelentôs ásványi nyersanyag és energiahordozó felhasználást. A szalmából készült épületben nyáron kellemes hûvös van, ez egyrészt a kiváló hôszigetelô tulajdonságának köszönhetô, másrészt a napsütés hatására a szalmában lévô nedvesség (kb. 14 százalék) elkezd párologni, ami hôelvonással jár. Az elpárolgott nedvességet éjszaka újra felveszi, így a forró nyári napokon soha nem melegszik túl a ház. A kiváló hôszigetelési, és hôgazdálkodási tényezôknek köszönhetôen a szalmabála épületek beruházási költségei is kisebbek egy mai épületnél, mert kisebb fûtôtestre, kazánra lesz szükségünk. Extra jó nyílászárók esetén, valamint egyéb építészeti technológiák (például passzív napenergia hasznosítást lehetôvé tevô tervezés) segítségével a szalmabála épületek akár megcélozhatják a passzív házak szintjét is. Hangszigetelés A hangszigetelési képessége ugyanabból a szerkezeti jellemzôbôl származik, aminek a kiváló hôszigetelési tulajdonságait is köszönheti. Nemzetközi mérések szerint 51 dB feletti hangszigetelô képességgel bír.

ZÖLD PRAKTIKÁK

Tûzbiztonság A Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács tesztelte a bevakolt szalmabálákat tûzbiztonsági szempontból és azt tapasztalták, hogy tûzbiztosabbak, mint a fagipszkarton kombinációval készült épületek. A bevakolt felület két órán keresztül volt képes ellenállni 1000 °C fokos hônek, károsodás nélkül. A szalmabálák elegendô levegôt tartalmaznak ahhoz, hogy jó szigetelô értéket biztosítsanak, de nem eleget ahhoz, hogy táplálják a tüzet. Tûzzel szemben a szalmabála épületek azon részei sérülékenyek, ahol laza szalmát használnak, (például tömítések vagy tetôterek szigetelése) ezért ezeket a részeket is védeni kell sártapasztással vagy légzáró burkolattal. Földrengésállóság Beton, tégla, és fa szerkezetekkel összehasonlítva a szalmafal nagyon rugalmas és hajlékony, így elnyeli a rengés energiáját. Kaliforniában az energiatakarékossági szempontok mellett talán éppen ezért készítettek építésügyi szabványt a szalmabála épületekre. Referenciák A legrégebbi szalmaépületek 100 évesek, tömeges elterjedésük az utóbbi 20 év eredménye. A máig elkészült mintegy 30 ezer épület építése és üzemeltetése közben összegyûlt tapasztalat elérhetô az irodalomban és az interneten egyaránt. Ezzel együtt is csak nagyon kevés helyen szabályozzák még szalmaépítést törvények és szabványok. Az épületek zöme a tulajdonosok saját munkája, és csak kisebb részük épült „kereskedelmi” keretek közt. Ez az arány talán az utóbbi 3–4 évben kezd eltolódni a profi építôk javára. Utólagos hôszigetelés A szalmabála meglévô épületek utólagos hôszigetelésére is alkalmas. Ekkor is ugyanazokra a szabályokra kell fi-

A szalmabála épületek változatos formájúak, fölrengésállók, jó hang- és hôszigetelôk

gyelni, mint a bála épületek esetében: ügyeljünk arra, hogy ne ázzon a szigetelés se alulról, se felülrôl. Egy B30-as téglafal szalmabálával szigetelve tízszer jobb hôszigetelôvé válik. Ott érdemes az utólagos hôszigetelés e módján gondolkodni, ahol van elegendô hely a szalmabálák felszerelésére. Érdemes azt is szem elôtt tartani, hogy a bálák miatt a fal vastagsága jelentôsen megnô. Ez egyébként elônyére is válhat a ház megjelenésének, a vastag falakat felhasználhatjuk látványelemként is. Tévhitek Ma a szalmabála építési célú felhasználása néhány akadályba ütközik. Ezek elsôsorban az ismerethiányból fakadnak. A szalma, mint anyag önmagában éghetô, de a bálában, és a falban, két oldalról betapasztva nem az, ugyanis az égéshez szükséges levegô hiányzik. Számos hazai és nemzetközi hivatalos tûzteszt is igazolja ezt. A következô akadály, hogy sokan a szalmaházat viskóként értelmezik, hiszen régen a zsupp tetôt lényegében a szegények alkalmazták, ami szalmából készült. Mára már több tízezer ház épült szalmabálából, köztük könyvtárak, magánházak, kórházak, iskola épületek, tornatermek, koncerttermek, konferencia központok, boltok. A szal-

mabálából szinte mindaz megépíthetô, ami a ma használatos építôanyagokból. Egy jól kivitelezett, és karbantartott szalmabála ház pedig nagyon idôtálló. A legrégebbi szalmabála házak túl vannak a 100 éven, de maga a technológia sem idôsebb, mint 130–150 év. Az utolsó tévhit pedig a rágcsálókkal kapcsolatos. A szalmakazlak képe sokakban összeolvad az egerekkel. De megint más a helyzet a tömörített bálával, amit két oldalról már betapasztottak. Ebben az esetben már nagyon sok „munkával” jár az egerek bejutása a falba. A bála ugyanis tömör. Járatot szinte csak a bálák között lehet kialakítani, de azt is macerásan, hiszen a tömör anyag folyamatosan betüremkedik az esetleges járatokba. A bátortalanabb építtetôk a kényes helyeken (például a lábazat közelében), a tapasztás alá egy apró lukbôségû fémhálót építenek be. Ezzel a csekély lehetôséget is kiküszöbölik. A témáról bôvebben a www.energiaeskornyezet.hu vagy a www.facebook. com/Szalmabalaepiteszet oldalakon olvashatnak. Zalatnay László az Energia és Környezet Alapítvány társelnöke

15


„Paraszt-Wellness” Gömörszôlôsön Vannak kis hazánkban még olyan települések, ahol megtaláljuk a régi „fenntartható” fogyasztási mintázatok nyomait és a természeti környezetbe ágyazott szerves kultúra szigeteit. Olyan falucska azonban már ritkán akad, ahol a gazdag népi építészetet és hagyományokat egy szellemi mûhely is támogatja. Ezen ritka gyöngyszemek közé tartozik Gömörszôlôs, mely Miskolctól 50 kilométerre található, Aggtelek szomszédságában, közel Szlovákia határához.

Gömörszôlôs turisztikai és kulturális kínálata Néprajzi-, és szabadtéri mezôgazdasági és erdészeti gyûjtemény • Organikus gazdaság • Oktató- és bemutató központ • Gyapjúfeldolgozó-mûhely • Kakas-vár gyûjtemény • Református templom • Füstösház, Kisgaléria. Gömörszôlôsi „Paraszt-Wellness”-csomag Extenzív gyümölcsös fenntartása (metszés, ületés, kaszálás) • Napkollektoros gyümölcsaszaló építése • Komposztálás a gyakorlatban (komposztkas, komposztprizma) • Állatgondozás (legeltetés, etetés, fejés) • sajtkészítés, kenyérsütés • zöldségtermesztés • filmvetítések, beszélgetések, elôadások.

16

Ez a piciny, alig nyolcvanfôs település magán hordozza az aprófalvas vidéki területek minden jellemzôjét: az elöregedô helyi népességet; a funkciót veszített épületeket; a nyomaiban még fellelhetô hagyományos paraszti kultúrát; az újraéledô természeti tájat; a viszonylagos nyugalmat, csendet és a tiszta környezetet. Gömörszôlôs Önkormányzata és az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlôdésért Alapítvány erre a kétarcúságra próbál megoldást kínálni a fenntarthatóság szemléletében. A falu szívében mûködô Alapítvány oktatóközpontja otthon ad fenntartható fejlôdéssel foglalkozó képzéseknek, természetvédelmi rendezvényeknek és számos önkéntes programnak. Az „oktató” igazi szellemi mûhelyként mûködik, ami évente több száz egyetemistát vonz, akik pár napra elmélyülhetnek itt a fenntarthatóság elméletében és a való világ gyakorlatában. Jómagam is még egyetemistaként csöppentem a történetbe, azóta pedig rendszeresen visszajá-

rok és kalákákat szervezek az alapítvány és a falu segítésére. A falukép igazi idôutazásra hív minket, ami már önmagában komoly turisztikai vonzerônek számít. A falu „gazdagságát” tovább gyarapítják a hagyományos népi építészetet tükrözô házak, tornácok, istállók és csûrök, a Néprajzi-, és szabadtéri mezôgazdasági és erdészeti gyûjtemény. A református templom nemcsak a tornyán díszlô grafitszürke, nagyvisnyói palafedésérôl híres, hanem arról is, hogy itt szolgált református lelkészként két évig Tompa Mihály, híres költônk. Az ôróla elnevezett, több mint 250 éves öreg tölgy (Tompa fája) pedig csodás célpont a kirándulók számára. „Ahogy az Ökológiai Intézet oktatóközpontját rendbe hozták, mi is felújítgattuk a gazdátlan házakat. Pár épületet már az összeomlás, leromlás fenyegetett, mi szépen kezelésbe vettük ezeket. Építészeti emlékeink óriási értéket képviselnek, ezek megôrzését

A FENNTARTHATÓ TURIZMUS JÓ GYAKORLATAI

kötelességünknek érezzük. Jó az együttmûködés az Ökológiai Intézettel, céljaink egybevágnak. Ez kulcsfontosságú a falukép megôrzésének szempontjából. Tulipános-ház, Kemencés-ház, Pásztor-ház, Füstösház… Ezek mára eltûntek volna, ha nem cselekszünk.”- vallja É. Kovács László, a „Magyar Kultúra Lovagja” címet is elnyert fafaragó, festô és író, a falu volt polgármestere, kinek helytörténeti gyûjteménye az országban egyedülálló! Feleségével, Évával együtt óriási szerepet játszottak abban, hogy 2000-ben az Európa Tanács Tájkép díját és a Magyar Köztársaság Kós Károly díját is elnyerte a falu. Laci bácsi a mai napig csoportokat vezet és mesél, megismertetve mindenkivel a falu történetét és hétköznapjait. Ebben a gazdag kulturális és természeti környezetben kezdôdött meg 1993-ban az Ökológiai Intézet által indított gömörszôlôsi program, melynek helyi célja a falu népességcsökkenésének megállítása, globális célja pedig a társadalom fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteinek és szemléletének fejlesztése. Az oktatóközpontban és a biogazdaságban olyan egyszerû, hétköznapi praktikákat lehet elsajátítani, amivel önfenntartóbbá és biztonságosabbá tudjuk tenni életünket. Az utóbbi években több ötletet én is hasznosítottam otthon, így azóta gyûjtöm az esôvizet és azzal locsolok, építettem egy komposztáló kast, amivel komposztálni és zöldséget termelni is tudok egyszerre, illetve víztakarékosra cseréltem házunk WC-tartályait. Az oktatóközpontban és udvarán a megújuló energiaforrások egész arzenálját tekinthetjük meg használat közben. A fosszilis energiaforrásoktól függetlenedni vágyók igazi paradicsoma ez, ahol a napkollektor rásegít a fûtésre és a meleg víz elôállítására; a napelem támogatja az áramellátást; a faelgázosító kazán a fûtésért és meleg vízért felelôs…

„Az udvaron található komposzt toalett használatával 30 százalékos vízfelhasználás spórolható meg, így a környezetterhelô szennyvíztisztítás helyett, a szerves anyag helyben marad és a gombáknak, mikro- és makroorganizmusoknak köszönhetôn komposztanyagként a talajt gazdagítja tovább. Ezt az eljárást támogatja a fennmaradó szürkevíz (fekáliát nem tartalmazó szennyvíz) szûrésére alkalmas organikus víztisztító, ahol a négy fázist (enzimes, növényi gyökeres, ülepítéses, kavicsos) követôen a természetbe való visszaengedésre alkalmas „tiszta” vizet kapunk.” – tudhatjuk meg az Ökológiai Intézet igazgatójától, Gyulai Iván ökológustól.

A pályázati forrásából épített új információs központban a „passzív ház” tulajdonságai mellett megismerhetjük például a tömegkályha mûködését is, melynek építésében mi magunk is részt vettünk. A skandináv gyökerekkel rendelkezô kályha nagyon hatékony fûtési rendszer, sok fát lehet használata által megtakarítani, illetve hôérzete nagyon kellemes. Nem messze az oktatóközponttól találjuk meg a régi gyapjúfeldolgozó mûhelyt, ahol az idén úgy néz ki, újra beindul a munka és lesz saját kártolt gyapjú és fonál is. A jó gazda gondosságát az Ökológiai Intézet biogazdaságában érhetjük tetten, ahol a vizet (szivattyú helyett) szélkerék eme-

„Paraszt-Wellness”: kétkezi munka a szabad levegôn

17


li ki a kútból, a növénytermesztés pedig társításokban zajlik. Permetszerek és mûtrágyák helyett itt a fûszer- és gyógynövények, illetve a trágya és a komposzt kerül bevetésre, az eredmény pedig egészséges és biztonságos helyi élelmiszer. Önkéntes csapatunk itt a kertben dolgozik a legtöbbet, hiszen sokan szeretnének a jövôben gazdaként, vagy csak hobbiként otthon is zöldségeket, gyógynövényeket termeszteni. Aki a szakmai képzéseken és az elméleti oktatásokon túl szeretne bekapcsolódni az aktív munkába, annak a „Paraszt-Wellness” kínálja a legjobb lehetôséget. Havi rendszerességgel megrendezésre kerülô önkéntes munkánk a természettel való találkozás pótolhatatlan élményének, a kétkezi munka örömének és a cselekvô optimizmusnak bemutatására jött létre. Itt lapátot és kaszát-kapát ragad minden látogató és segít a csûr építésében, a kecskék legeltetésében, a gazdaság mindennapi munkáiban. A munka nemes célja mellett, barátaim elszántsága bíztatott arra, hogy az alkalmi önkéntességbôl szer-

vezett kalákákat alakítsunk ki. Egyre több fiatal egyetemista és felnôtt jelentkezik, komoly igényük van az értelmes, kétkezi munkára, a növényekkel és az állatokkal való foglalatoskodásra, azaz a „józan paraszti” tudásra. A visszatérô önkéntesek kiváltsága az ôsi gyümölcsös karbantartása. Aki hátára veszi hátizsákját, és sátrával együtt kivonul a dombok közötti gyümölcsösbe pár napra dolgozni, az bepillantást nyerhet a természet szentélyébe, s garantáltan élete egyik legnagyobb élményével fog gazdagodni. Ott, mindentôl távol átértékelôdnek a dolgok, megváltást jelenthet egy korty víz, megbecsülést nyer egy tál étel. A csillagos ég pedig itt a legszebb, hiszen messze földön híre sincs fényszennyezésnek. Nem egy ember fakadt már ki, hogy nem is emlékszik rá, mikor látott utoljára ilyen csillagos eget… Ez azért elgondolkodtató. Számomra az elmúlt három év legnagyobb élménye a régi marhaitató-kút felkutatása volt az erdôben, ami kisebb expedíciónak is beillett. Hiram Bingham felfedezô csapatában képzel-

ve magunkat kutattuk Machu Picchu nyomait a dzsungelben. Várnagy Dávid a falubéliek elmondása alapján találta meg a kutat a rengetegben, teljesen benôve. A környéket megtisztítva, szemünk elé tárult a gémeskút, ott állt a régi csorda, vizet húzott a pásztor. A gémeskút oszlopában pedig ott díszlik idôutazásunk bizonyítéka: „Varga József Bitó 1933.” Életem meghatározó élménye ez, s nem kellett hozzá másik kontinensre utazni, vagy magas hegycsúcsra felmászni. Ezek az élmények körbevesznek minket lépten-nyomon, csak át kell élni, fel kell ismerni ôket! S ha továbbra is ilyen lelkesen jönnek az önkéntesek, s ha netán szponzort is találunk ezekre az önkéntes hétvégékre, akkor kiépítjük a Határjárás-tanösvényt, melynek egyik állomása lesz ez az itató. Ha pedig kijózanodik a világ, urambocsá’ még marhák is fognak inni itt hamarosan… Hankó Gergely az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. PR- és Marketing vezetôje

Az oktatóközpontba látogató önkéntesek szerszámot ragadnak, és tevékenyen részt vesznek a gazdaság mindennapi munkájában

18


Öregház, nem vén ház! „Az Öregház Vendégház az a ház, ahová a vendég is hazajár…” – fogalmazta meg egy kedves látogató nagyon találóan. A családi alapítású „vállalkozás” 2000. január 1-jén nyitotta meg falusi vendéglátásra specializálódott, négy szobával mûködô tíz vendég fogadására alkalmas „ÖREGHÁZ VENDÉGHÁZ” elnevezésû falusi szálláshelyét. Az Öregház vendégházat gondozott, parkosított, zárt udvar és kert veszi körül, ahol az autóknak és a gyerekeknek is kellô tér áll rendelkezésre. Fedett szín alatt lehet kemencés ételeket készíteni, csurdítani, grillezni, gasztronómiai bemutatóhoz illô ínyencségeket fogyasztani. Szinte csak itt lehet megkóstolni a hagyományosan készített rétest, túrós lepényt, pampuskát, herôcét, náprajkát, macokot, kemencében sült, fahamuval fûszerezett lángost, és a kapusznyíkot. A vendégház egész évben várja a pihenni vágyókat. Mivel családi vállalkozásról van szó, a család apraja-nagyja részt vesz a vendégekkel való törôdésben. Természetesen a nagyobb csoportokat a „betyáros fogadtatás” is eltéríti az eredeti útiránytól! A kerékpártárolóban az ideérkezô vendég nôi-férfi és gyermek kerékpárokat is talál a környék bejárásához, majd „parasztdzsakuzzi”ban élvezheti az igazi falusi hangulatot, persze csak ha az elôzô nap bôséges babgulyás volt a vacsora! A gyerekek részére homokozó, hinta, játszóház, ügyességi játékok állnak rendelkezésre. Domoszlón a látogató megtalálhatja a „dicsôség honát és az élet borát”, itt találkozik a múlt és a jelen. A település a Mátra déli lankáin fekszik, közúton Egertôl és Gyöngyös városoktól szinte

A vendégház udvarán „parasztdzsakuzziban” lehet élvezni az igazi falusi hangulatot

egyenlô távolságra található, az M3-as autópályától 15 percre. Faluképe szellôs és rendezett, emlékparkja hangulatos, temploma hozzásimul a domboldalhoz, borospincéi kulináris élvezetekre csábítanak. Tava nyugalmat áraszt, a környék pedig Európa szerte kedvelt gyalogos kirándulóhely – mindez Domoszló. Illetve még valami, a Magyarországon egyedülálló Tarjánka-szurdok, ami ôsszel az ezerszínû növényzettel, télen a hó és a jég alkotta képzôdményekkel, tavasszal

Látnivalók a környéken Domoszló: Római katolikus mûemlék templom, államalapítási emlékmû, Oroszlánkôvárrom, országos „Kék túra”, „Mária út” zarándokút • Mátrafüred: Bene-ház, Palócmúzeum, Kozmáry-kilátó • Sástó: kemping és üdülôtelep, kilátó, Oxigén Adrenalin Park. Kékestetô: tévétorony, sípályák • Mátraszentimre: tájház, a Három falu temploma, fallóskúti búcsújáróhely, mátraszentistváni sí park • Parádsasvár: kastélyszálló, Cseviceforrás • Parád: Cifra istálló és kocsimúzeum, Ilona-völgyi vízesés, fafaragó múzeum, tájház • Recsk: bányászati múzeum, Nemzeti Emlékpark • Mátraderecske: strand, mofetta • Sirok: Siroki vár • Kisnána: Felújított középkori vár. Markaz: horgásztó • Abasár: sziklába vájt pincék, Sár-hegy • Egerszalók: só domb, fürdôkomplexum

a patak zubogásával, nyáron a sziklafalak között beszûrôdô napfény élményével ajándékozza meg az ide látogatót. Domoszló túraútvonalai úgy lettek kijelölve, hogy a helyi pincészeteket is érintsék. A turizmus új ágazatában ezt nevezik „zöld út”-nak, amikor a kirándulás útvonalára felfûzzük a helyi kultúra „állomásait” is. Itt csak érzékeltetni lehet az itt élôk vendégszeretetét, az épített és természeti értékeinket, élô néphagyományainkat, gasztronómiai érdekességeinket, a „Domoszlói Muskotály” illatát. A falu és a környékbeli települések falusi szállásadói akár 100 fô elszállásolását, vendégül látását, programokkal való ellátását is meg tudják szervezni. Gyurkóné Zaja Zsuzsanna „ÖREGHÁZ VENDÉGHÁZ” www.oreghaz.domnet.hu

19


Tanyapedagógia – Régi-új lehetôség a falusi turizmusban A 2012-ben több helyszínen szervezett kísérleti oktatás tapasztalatai alapján ötletet szeretnénk adni a falusi és agroturisztikai szolgáltatók számára szolgáltatási tevékenységük bôvítésére! Tegyük átélhetôvé az iskolás gyerekek számára a vidéki életet, a kisüzemi, paraszti gazdálkodást! A tanyapedagógia programot 2011-ben kezdeményezték civil szervezetek, azzal a fô céllal, hogy hazánkban minden gyerek ismerje meg a hagyományos, falvainkban még fellelhetô gazdálkodási módokat egy tudatos, életre nevelô pedagógiai programon keresztül. Szeretnénk bemutatni a gyerekeknek a növénytermesztést, az állattartást és a termékfeldolgozást, hogy megtapasztalják, mint lesz a vetômagból élelmiszer és legyen számukra becsülete a földnek, a vidéki embernek és a kétkezi munkának. Tanulják meg, hogyan kell fogni a szerszámot, hogyan kell bánni az állatokkal és a földdel. Lássák, ahogy a kezük munkája nyomán termés születik, hogy évszakról évszakra, évrôl évre hogyan változik talaj, növény, állat. Legyenek gazdái annak a darabka kis élôvilágnak, amit a gazda/nevelô rájuk bízott. További kiemelt cél a gyerekekkel megszerettetni a közösen végzett mun-

kát és a tudatos gazdálkodást, ezáltal javítani munkamoráljukat. A foglalkozásokkal nem utolsó sorban szeretnénk hozzájárulni a vidék becsületének helyreállításához, szeretnénk, ha a fiatalok megtapasztalnák a falusi élet értékeit. A program keretében tervezzük egy országos hálózat megszervezését is, amelyben azokat a gazdaságokat és parasztportákat lehet majd megtalálni, akik készek a tanyapedagógiai foglalkozásokat fogadni. A falusi és agroturisztikai szolgáltató helyek többsége ideális helyszín lehet az ilyen oktatási programnak, ahogyan azt a Csorvás melletti Eszter ta-

nyán szerzett pozitív tapasztalataink is bizonyítják. Vendéglátóink Aranka néni, Gyuri bácsi és lányuk Aranka, illetve a szomszéd is mozgalmas programot állítottak össze a tanyapedagógiában jártas animátorokkal a békéscsabai Kazinczy Ferenc általános iskola diákjai számára. A gyerekek a négy foglalkozás keretében kukoricát törtek, lovas kocsikáztak, fosztottak helyi népdalkörös nénikkel citeratanítás közben, bugáztak napraforgót, reggeliztek helyi termékekbôl összeállított kóstolóasztalról, gyûjtöttek tüzelôt, dagasztottak tésztát, kenyeret sütöttek, állatokkal ismerkedtek, bekapcsolódtak a ház körüli teen-

A program során a gyerekek megtapasztalhatják, hogyan lesz a vetômagból élelmiszer

20


A másik fontos célkitûzés a közösen végzett munka és a tudatos gazdálkodás megszerettetése

dôkbe, vetettek kézzel-géppel és nem utolsó sorban részt vettek egy igazi „tanya olimpián”. A porta tökéletesen alkalmas csoportok fogadására és fel van szerelve a régi idôk hagyományos munkaeszközeivel (búbos kemence, kézi morzsoló és daráló, csikós tûzhely) így nem volt nehéz megteremteni a régi idôk hangulatát. A házi szôttesek, a korongolt edények, a fából készült tálak és a régi bútorok mind erôsítették ezt a hangulatot. A tanyapedagógia koncepciója szerint fontos, hogy a gyerekek közösen, valódi munkát végezzenek, ezek a foglalkozások nem a nézelôdésrôl szólnak. A munkát bizony gyakran irányítani, noszogatni kell, ezért is szükségesek az animátorok, akik a gazdával közösen összeállítják a programot, majd a munkafolyamatokat jól ismerve levezetik a napi foglalkozásokat. A gazdán is sok múlik, hiszen a hiteles gazda személye nagy hatással van a gyerekekre. A mai felnôttek közül még sokan töltöttük nyarainkat, vagy gyer-

mekkorunkat ilyen emberek közelében, ám manapság sajnos egyre kevésbé találkoznak a gyerekek ilyen példákkal.

A tanyapedagógia koncepciója szerint fontos, hogy a gyerekek közösen, valódi munkát végezzenek, ezek a foglalkozások nem a nézelôdésrôl szólnak A tanyapedagógiai foglalkozások költségesek, hiszen a gyerekcsoportok utazása is jelentôs összeget tesz ki, s erre épül még az étkeztetés, a gazda és az animátorok díja, illetve az egyéb szolgáltatások költségei. A 2012. évi tavaszi és ôszi kísérleti oktatásokra a

nyíregyházi E-misszió Egyesület és a mikóházi Pólyán Egyesület pályázati forrásból nyertek támogatást, azonban ezek esetleges források. Az érdeklôdô gazdák figyelmébe ajánljuk ezért az iskolák által TÁMOP pályázati forrásból elnyert támogatásokat, melyek keretében tanórán kívüli foglalkozásként a tanyapedagógia beépíthetô ezekbe az iskolai projektekbe. A pedagógusok és iskolaigazgatók lelkesen fogadták a tanyapedagógiai foglalkozások lehetôségét, és a szerzett tapasztalatokkal is nagyon meg voltak elégedve. Várjuk azon FATOSZ tagok jelentkezését, akik szívesen szerveznének iskolákat tanyapedagógiai foglalkozásokra. Gyakorlott animátoraink küldenek tájékoztatót az iskoláknak illetve tartanak elôadást az eddigi tapasztalatokról és a program részleteirôl. Makra Márta az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Tanyapedagógiai program projektvezetôje

21


Ez csak természetes! – Ökopark Bükkösd A Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál, Pécs és Szigetvár térségében paradicsomi idill várja a vendégeket egy több száz hektáros terület szívében. A helyszín kiváló természeti adottságaival és egy tematikus élményparkkal, állatsimogatóval szolgálja közönségét, a kirándulni, vadászni, lovagolni, pihenni vágyó természetbarátokat. Az Ökopark területén jelenleg két szálláshely üzemel falusi szálláshelyként. Mindkét vendégház négy napraforgós minôsítéssel rendelkezik, azonban más komfortfokozatúak (Hubertus és Diana Vendégház). A szállóvendégek elsôsorban a természeti környezet, a gyönyörû táj és a nyugalom megléte miatt választják vendégházainkat. A Hubertus Vendégház rendelkezik egy látványpincével is, ahol a környék neves borászainak borait kóstolhatja a vendég akár egy kemencében sült ételkülönlegesség mellett. Az ételek igény szerint készülhetnek szürkemarhából, rackajuhból, vagy vadból is. Vendégeink nem csupán családok, vagy párok lehetnek, hanem céges, vagy baráti társaságok is, akiknek külön csapatépítô programokat kínálunk.

22

A parkban három túraútvonal járható be

A vendégek nem „csak” szállást kapnak, hanem rengeteg lehetôséget is a szabadidejük eltöltésére. Az Ökopark területén három túraútvonal járható be: A Völgy séta hossza 1000 méter, tartama 1,5 óra, amelynek során az itt elôforduló különbözô állatokat (gímszarvas, dámszarvas, ôz, vaddisznó, muflon, bivaly, mangalica, vaddisznó, ôz) szinte testközelbôl tekinthetik meg a látogatók. A baromfiudvarban különféle vízi, illetve szárazföldi szárnyasokat, az üvegfalú kaptárokban pedig méhcsaládok munkáját láthatják. A Panoráma sétaút közepesen nehéz útvonal, amelynek során a látogatóknak hozzávetôleg 100 méteres szintkü-


lönbséget kell leküzdeniük. Hossza 2000 méter. Akik ezt választják, legelészô magyar szürkemarhák, lovak, rackajuhok között sétálhatnak. Az érintett dombtetôn madártelep látható, az információs táblákon gyógynövényekrôl, gombákról, ásványokról olvashatnak a turisták. Az Erdôjárók útja csak kísérôvel látogatható útvonal, mely a vadaskert egy részén és a dámos kerten vezet keresztül. A túra hossza 3500 méter, a bejárásához szükséges idô hozzávetôleg 2,5 óra. A séta során az erdôrôl, a tájról, az erdô állatairól és a vadászatról hallhat, olvashat a közönség. A vadászat iránt érdeklôdô vendégeink számára lehetôség van vadászatra is. A vadaskert, illetve az Ökoparkhoz tartozó külsô területrész vadászvendégek számára is izgalmas kikapcsolódást nyújt, akár egyénileg, akár csoportosan érkeznek les-vadászatra és cserkelésre. A területen vaddisznók, szarvasok és ôzek kilövésére nyílik mód, a vadászati naptár szabályainak megfelelôen. A Park területén egy „lovas központ” is található Szolgáltatások széles spektruma igyekszik kielégíteni a lovak és a lovaglás iránt érdeklôdô vendégek igényeit. Szakképzett lovas oktatóval lo-

A szürkemarhák nemcsak megcsodálhatók, de meg is lehet kóstolni ôket

vas oktatás, lovaglás, túralovaglás, tereplovaglás, lovas kocsis/hintós kirándulás, télen lovas szánozás is lehetséges. Az állandó programlehetôségek mellett általában hétvégenként külön kézmûves/játékos foglalkozásokat tartunk szállóvendégeink és parklátogató vendégeink számára is. A lehetôségek sora tovább bôvül... 2013. év elején szintén a park területén megnyílik éttermünk, ahol 150 fôt tudunk fogadni. Az étterem speciális ételkínálatával és elhelyezkedésével különleges élményt nyújt vendégei számára, legyen szó bálokról, esküvôkrôl, vagy egy romantikus vacsorá-

ról. Ezzel párhuzamosan megnyitjuk ajándékboltunkat is, ahol a saját készítésû termékeinktôl kezdve a térség helyi termék elôállítóin át a kézmûvesek kiváló minôségû termékei is kaphatóak lesznek. Ezzel bemutatva a tájegység gazdagságát. További terveink szerint 2013-ban egy új szálláshellyel bôvül a szálláskínálatunk, ahol fôként diákokat, osztályokat tudunk elszállásolni. A fejlesztések lezárultával egy igen komplex turisztikai, ökoturisztikai központ jöhet létre! Nagypál Attila marketingvezetô www.okobukkosd.hu

A magas komfortfokozatú, négy napraforgós vendégházakban nyugalmat és kényelmet találnak az ide látogatók

23


Élô Tisza Tájtermék Szövetség az Élô Tiszáért Egyesület (SZÖVET) Az Egyesület célja a Tisza folyó vízgyûjtôjén élôk megélhetési lehetôségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a Tisza ökológiai értékeinek megôrzése és gyarapítása, hogy e táj lakói jó életminôségben és biztonságban élhessenek. A tiszai Alföldet, Magyarország területének egyharmadát és a Kárpátok bérceinek vízválasztóján innen esô területeket – Széchenyi után – egységesen Tiszavölgynek hívjuk. Ez a SZÖVET elsôdleges mûködési területe. A Szövetség az Élô Tiszáért SZÖVET ellenôrizhet. A nyiEgyesület (SZÖVET) bejelatkozatban vannak kötelezôgyeztette az „Élô Tisza” egyen vállalt elemek, és vannak szerû védjegyet, mely egyséolyan szempontok, melyeket get fejez ki. A védjegy célja, a termelô személyében garanhogy a Tisza-menti gazdáltálhat a fogyasztó felé. A nyikodók, szállásadók, terméklatkozatot elhelyezzük, nyilelôállítók, szolgáltatók szávánossá tesszük a honlapon. mára segítse a piacra jutás A védjegyeseket és terméesélyét. keiket a SZÖVET a saját Egyre többeknek fontos, honlapján (www.elotisza.hu) hogy vásárlásukkal jó ügyet megjeleníti, rendezvényeken támogassanak: a magyar gazlehetôséget biztosít a kiteledaság erôsödését, a környepülésre, illetve a partnerszerzetkímélô termelést és az vezetek általi piachelyszínekegészséges termékek térhódíre is segíti a bejutást. Az tását. A hagyományos terméidény és kézmûves termékekek, régi ízek, tájfajta gyüket, tájtermékeket heti hírlemölcsök is egyre keresettebvében (2500 e-mail cím) bek. A védjegy abban segít, megküldi a fogyasztóknak. hogy az ilyen termékeket elôTámogatástól függôen kiadállító termelôk és fogyasztók ványokkal, szóró és markemegtalálják egymást. ting eszközökkel, közös graA helyi termékekhez kiváfikai megjelenéssel segíti a lóan kapcsolhatók túraprogtermék piacra jutását. ramok (például extrém- vagy Kistermelôk, piacszerveökotúrák), illetve különbözô zôk, helyi termékek piacra kulturális programok. CélKörnyezetkímélô termelés, egészséges termékek jutását segítô partnerek részerû, hogy a helyi szállásszére jogsegélyt mûködtet adók, étteremtulajdonosok, kerékpár- drága nyomtatványokkal, vagy hirdeté- honlapján, civil partnerekkel közösen, kölcsönzôk, programszervezôk és a sekkel. így a FATOSZ-szal is érdekképviselekistermelôk, pékek, halászok összefogA felhasználó a szerzôdésben szerep- tet lát el az érdekükben. janak, belépjenek a védjegyrendszerbe. lô termékekre vagy szolgáltatásokra egy Könnyebb a közös, összehangolt mun- évre felhasználói jogot kap a jogtulajdoSzabadkai Andrea kával, egységes arculattal, szervezéssel nostól. E szerzôdésben a felhasználó Szövetség az Élô Tiszáért Egyesület elérni a vásárlókat, mint külön-külön vállalja, hogy terméke megfelel a nyiwww.elotisza.hu és [email protected] próbálkozni fénymásolt szórólapokkal, latkozatban foglaltaknak, melyet a Telefon: 06-30/768-8718

24

HELYI TERMÉKEK

Tematikus tiszai Halút A Szövetség az Élô Tiszáért Egyesület a már csatlakozott védjegyeseink termékeinek és szolgáltatásainak felfûzésével, valamint 2013-ban további csatlakozók bevonásával Tematikus tiszai Halútat épít ki. Eddigi eredmények a védjegyesek adatbázisának építése és ellenôrzése mellett a következôkben kerül bemutatásra az olvasók számára. A SZÖVET a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. évi Zöld Forrás pályázatának támogatásával „Élô folyót, gazdag tájat – szemléletformálás a helyi halászat, halgazdálkodás és ökoturizmus hosszú távú fejlesztésében” címû pályázat forrásából két információs táblát, valamint egy képes halhatározót készített, melyek ingyenesen is letölthetôek a honlapról (http://www.elotisza.hu/hirek/2012/07/25/megvalosult2011-evi-zold-forras-programunk). Mivel a Szövetség számára kiemelt fontosságú a környezeti nevelés, kiemelendô eredmény a nagykörûi iskolában berendezésre került akvárium, ami tiszai halakkal került benépesítésre. Az elkészített halhatározó anyaga 2012. december 1-én megjelent „A Közép-Tisza vidék árterületein ívó halfajok – képes zsebhatározó” címû kiad-

vány formában is. A határozó 60 oldalon 30 fajt mutat be részletesen képekkel is, illetve tartalmaz még élôhelyfejlesztési javaslatokat, szómagyarázatot és fontosabb címeket, elérhetôségeket. A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg. A kiadvány 1000 példányban jelenik meg, és azokhoz jut el elsôsorban, akik a tiszai Halút partnerei lesznek, úgyis mint horgászegyesületek, iskolák, civil partnerek, védjegyesek. A határozó ingyenesen letölthetô: (http://www.elotisza.hu/hirek/2012/11/22/a-kozeptisza-videk-arteruletein-ivo-halfajok-kepes-zsebhatarozo).

Összeállításra került egy csapatépítô program is, melynek keretein belül a jelentkezôk hídépítést végezhetnek kubikgödrök felett, tapogatóval, kézzel próbálhatnak meg halat fogni. Mellcsizmák segítségével ivadékmentést is végezhetnek. Kerestetnek vendéglátó egységek, falsi vendégasztal szolgáltatók, halsütôk a Tisza mentén, ahol tiszai halételeket kínálnak! Kerestetnek továbbá néprajzi gyûjtemények, kiállítási anyagok a tiszai halászéletrôl, illetve kismesterek, vesszôfonók, csónakkészítôk, fafaragót, hálókötôk, gyékényfonók, akik halászati eszközöket tudnak készíteni és a tudásukat pedig szívesen bemutatják. Szabadkai Andrea Szövetség az Élô Tiszáért Egyesület www.elotisza.hu és [email protected] Telefon: 06-30/768-8718

A Szövetség az Élô Tiszáért Egyesület évek óta sokat tesz a tiszai halászat, halgazdálkodás, és az ökoturizmus fejlesztéséért

25


Matyodesign A 2011-ben, Tardon alakult matyodesign Váczi Borbála és Váczi Rozi nevéhez fûzôdik. A matyóföldi falu BorsodAbaúj-Zemplén megyében, a Bükk déli lábánál, helyezkedik el. A Váczi testvérek nagycsaládból származnak, mely 1978-ban költözött le Tardra, ahol is megkezdôdött a matyodesign története. A lányok az inspirációt mindig a faluhoz, az ottani emberekhez és a matyó kultúrához fûzôdô szoros viszonyukból merítik. Mára a 2011 szeptemberében még csak webshopként üzemelô matyodesign már bemutató teremmel is rendelkezik. A hét hazai viszonteladó mellett már New Yorkban és Ottawában is jelen vannak. Innovációjukkal munkahelyet teremtenek, immáron hat tardi asszonnyal dolgoznak együtt, akik közül négyen nyugdíjasok. Termékeik között fôként pólókat, ingeket, kalapokat találunk, de éppen ôsszel bôvítették a termékcsaládot. A testvérpár a jövôben ökopamutból készített ruhadarabokra szeretné hímeztetni mintájukat, hiszen a bio gyapot termesztése és feldolgozása során nem használnak mérgezô vegyszereket. Ellenben a nagyüzemekben egyre erôsebb rovarirtókkal és gombaölôkkel kezelik a pamutot, majd ezek a mérgezô anyagok bekerülnek a vízbe, levegôbe, végül a mi szervezetünkbe. Díjak A matyodesign csapata megnyerte a NESsT-Citibank For-profit Társadalmi Vállalkozásokat Fejlesztô Program

A matyodesign nyolcfôs alkotógárdája

Versenypályázatát. Az NESsT olyan fenntartható társadalmi vállalkozásokat fejleszt, amelyek kritikus társadalmi problémák megoldására törekszenek a fejlôdô országokban. A versenyben résztvevôk mindegyikének egy üzleti tervet kell készítenie, melyet a Váczi-testvérek egy profi mentor segítségével készítettek el. A megnyert támogatásból felvesznek egy varrónôt, valamint kialakítanak egy mûhelyt, ahol tudnak dolgozni. Szeretnének a jövôben a fiatalabb generációnak is munka-

helyet biztosítani, hogy a szerves tudást átmentsék az idôsektôl. A legfiatalabb hímzô hölgy még csak 21 éves, ô az édesanyjától tanult meg hímezni. Idén tavasszal kezdeményezésüket Pro Bono-díjjal is jutalmazták, melyet már ötödik éve hirdetnek meg azon szervezetek számára, akik társadalmi célú projekteket valósítanak meg. Pályázhattak olyan szervezetek is, amelyek egy-egy társadalmi problémára innovatív, fenntartható és gyakorlatias megoldást fejlesztettek ki és mûködtetnek. A szervezet, vagy projekt származhat az üzleti világból, a civil életbôl vagy a helyi közigazgatásból egyaránt a tulajdonformára, az üzemmódra és az üzleti modellre való megkötés nélkül – ahol látszik, hogy a vállalkozás célja nem csak a bevétel, hanem egyben a közhasznúság maximálása is. A megnyert összeget a Váczi testvérek egyszerûen szétosztották munkatársaik között, mert úgy gondolják, hogy csak így érdemes. Váczi Bogyisz www.matyodesign.hu Matyóföld

A matyó hímzés Magyarország egyik kiemelkedô népmûvészeti ága. Matyóföldet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezôkövesd, Szentistván és Tard alkotják. A 200 éves múlttal rendelkezô matyó hímzéskultúra alapmintája a rózsa és egyéb virágok. Tardon keresztszemes mintákkal hímeztek fôként szív, madár és Kossuthbankó mintákat, amelyek egy sajátos motívumkincset alkotnak.

26

HELYI TERMÉKEK

Pannonhalmi Apátsági Termékek A középkori bencés monostorokban a szerzetesek a szakrális és a világi feladatok ellátása mellett már a legkorábbi idôktôl kezdve gyógyászati tevékenységet is folytattak. Egy 1201-bôl származó hiteles helyi oklevél a bizonyíték arra, hogy Szent Márton hegyén a 996-os alapítástól kezdôdôen ispotály mûködött, ahol a szerzetesek mellett a környék lakossága is ellátást kaphatott. A gyógynövények mindennapos használatáról tanúskodik egy 1697-ben írt szertartáskönyv is, mely a különféle betegségek kezelésére javasolt gyógynövényekhez rendelt áldások szövegét tartalmazza. A századokon át megszakítás nélkül mûködô monostorok óriási tapasztalatot halmoztak fel a gyógyítás terén, melyek ma is hozzáférhetôk könyvek és receptúrák formájában. A most élô bencés szerzetesközösség a múlt hagyományaira, a hajdan volt szerzetes-tudósok le-

jegyzett ismereteire alapozva és a mai kor tudományos és technológiai színvonalán újragondolva folytatja a gyógynövényekhez kapcsolódó tevékenységét. Az ôsi receptúrák alapján a Fôapátság munkatársai – a szigorú szakmai és minôségi követelményeknek megfeleltetett

külsô partnerekkel közösen – az elmúlt években számos gyógynövény alapú termék gyártásába kezdett bele. A Pannonhalmához évszázadok óta kötôdô levendula termékek (olaj, szappan, tea) mellett számos további gyógynövény alapú termék is bekerült a kínálatba.

TERMÉKEINK Levendulaolaj

Teák

Fürdôolaj/Fürdôsó

A Fôapátság bencés szerzeteseinek évszázados gyógyászati tapasztalata ezen a területen találkozott a piacvezetô Herbária Zrt., gyógynövény feldolgozó és forgalmazó magyar vállalat szakértelmével, melynek eredménye a Pannonhalmi Bencés Gyógytea család. Filterezett, gyógynövényes teakeverékeink olyan kellemetlen tüneteket enyhítenek, és olyan betegségekre hoznak gyógyírt, melyekkel a mai kor embere olykor szembenézni kényszerül. A teakeverék család tagjai: Laudes, Vesperas, Szívnyugtató, Májvédô, Vesetisztító, Ízületi bántalmak enyhítésére, Salaktalanító, valamint Fogyókúrát kiegészítô. Pannonhalmán a levendula betakarítását még ma is hagyományosan kézzel és sarlókkal végezzük. A Fôapátság területén 5,5 hektárnyi területen termesztett növénybôl évente körülbelül 100–110 liter illóolajat nyerünk, természetes desztillációval. A gyógyító erejû levendulaolaj tisztaságot, frissességet ajándékoz használójának.

A gyógynövények, az olaj és a holttengeri só ereje segíti a relaxációt: a citromfû feszültségoldó, a levendula, a rozmaring és a kamilla egyaránt nyugtató, stressz-oldó hatású, míg a hibiszkusz ellazítja az izmokat.

27


A Bencés Likôrcsalád A kellemes ízû Bencés Gyógynövénylikôr tizenöt fajta gyógynövény kivonatából készült, receptjét Reisch Elek 1735-ben jegyezte le. (Reisch Elek 1735-bôl származó kézirata közel 600 féle receptúrát tartalmaz, köztük nagyjából 50 gyógytea receptet is, de különféle kenôcsök, alkoholos tinktúrák, gyógynövény fürdôk elkészítésére vonatkozóan is adatokkal szolgál.)

Az Agárdi Almapálinkát és az apátsági gyógynövénykivonatokat elegyítô, kellemes ízû, egyedi likôrkülönlegesség természetes tisztasága jótékony élettani hatással egészül ki. A jótékony hatású Bencés Keserûlikôr hét fajta gyógynövény (keserû) kivonatából, Agárdi Almapálinka felhasználásával készül. A jellegzetes aromájú ital varázsa az összetevôk kivételes összhangjában rejlik. A különleges aromájú Bencés Meggylikôr a bencés szerzetesek gyümölcshasznosítási kultúrájáról tanúskodik. A Pannonhalmi Fôapátságban megtalált leírások alapján és Agárdi Cigánymeggy pálinka hozzáadásával készült ital igazi különlegesség, ízvilága a „természet ajándéka”.

28

Szappanok Több száz éves receptek alapján került megalkotásra a pannonhalmi szappan család. A termékek kialakításakor különös tekintettel voltunk arra, hogy hagyományos kolostori növények képezzék a szappanok alapját. Mindezeknek megfelelôen került megalkotásra a család elsô négy tagja (Levendula/Menta, Levendula/Zsálya, Méz/Citromfû, Rózsa/Jázmin), melyek kivétel nélkül kézzel készülnek. Szt. Márton Gyógynövénylikôr A gyógynövénylikôrök azon hasznos tulajdonságukkal tûnnek ki a likôrök közül, hogy élvezeti értékükön kívül – összetételüktôl függôen – gyógyhatással is rendelkeznek. Ezek a hatások – melyek roboráló, emésztést elôsegítô, fertôtlenítô, nyugtatóak lehetnek – természetesen mértékkel történô fogyasztás esetén érvényesülnek. A Pannonhalmi Apátság gyógynövénylikôrje tizenötféle gyógynövénybôl készült, melyek összeválogatásánál az illat- és íz harmónia kialakítására törekedtünk. A Szent Márton Gyógynövénylikôr tinktúrája Reisch Elek bencés szerzetes rendeléstani kézikönyvébôl – eredeti címén Liber scriptus praescriptiones – származik. A gyógynövényi összetevôket változatlan formában használjuk ma is ebben a kis kiszerelésû finom italban. Csokoládék A Rózsavölgyi Csokoládé manufaktúrával közösen készített magas minôségû és gondosan elkészített produktum három különbözô ízben is elérhetô: Albus (fehér csokoládétábla zöldfûszerekkel) – Casia (tejcsokoládé tábla karamellizált levendulával) – Ruber (étcsokoládé tábla meggylikôrös ka kaó babtörettel és fû sze rekkel).

Krémek A méhviaszos kézkenôcs levendulaolajjal hideg idôben kiváló vízmentes kézápoló, amely bôrön keresztül gyorsan felszívódik. Az értékes alapanyagok pótolják a bôr zsiradéktartalmát és így megôrzik annak rugalmasságát. A levendulaolajos kézápoló magas glicerintartalmú, bôrpuhító hatású hidratáló krém. Termékeink megvásárolhatóak a Pannonhalmi Fôapátság boltjaiban és teaházában, illetve viszonteladói hálózatunkban és megrendelhetôek a www. apatsagitermekek.hu weblapon. Veiland László Pannonhalmi Fôapátság Értékesítési és Marketing Igazgató

HELYI TERMÉKEK

Egy cseppnyi Magyarország – a Vértesi Natúrpark A Vértesi Natúrpark 2005. október 27-én, a Vértes 17 településének és szervezeteinek együttmûködésével Magyarország elsô hivatalosan bejegyzett natúrparkjaként jött létre. A natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi, kultúrtörténeti értékekben gazdag területe, mely a természeti és épített örökségek védelme mellett a helyi hagyományok ápolását, az oktatás, nevelés, ismeretterjesztés révén a környezettudatos szemlélet elômozdítását, természetkímélô gazdálkodási módszerek alkalmazását tûzte ki célul, illetve a felsorolt törekvések megvalósítása révén a térség turisztikai vonzerejének növekedésével hozzájárul az idegenforgalom (elsôsorban az ökoturizmus) növekedéséhez. Mindezen tevékenységek egyúttal a vidéki életminôség javulását is eredményezik. A Vértesi Natúrpark szíve a Dunántúli- középhegység részét alkotó Vértes hegység és az ôt körülvevô tágas, alföldi jellegû táj, láprétekkel, pusztákkal, vadregényes tájakkal, erdôk mélyén megbúvó történelmi emlékekkel, ami egy valóságos szabadtéri élô múzeumként várja a kikapcsolódni vágyókat. A Vértesi Natúrpark igazi értéke ez a sokszínûség, hiszen a jellegzetes magyar tájak csaknem mindegyike megtalálható itt. Évrôl-évre egyre nagyobb igény mutatkozik az ökoturizmus iránt. Napraforgós falusi szálláshelyeinken (Dohányosház Pusztai Fogadó, Fogadó az Öreg préshez) panzióinkban és fogadóinkban (Malomerdô Panzió, Hátkúti Wellness Hotel) ismerkedhetnek meg az idelátogatók a vidéki lakosok vendégszeretetével és tapasztalhatják meg a falusi vendéglátás szívélyességét. A helyi gasztronómiai szokások bemutatása mellett, speciális ételekkel, különleges borokkal és pá-

A park szakértôi nagy súlyt feketetnek az ismeretterjesztésre

A sokszínû és vadregényes Vértesi Natúrparkban a jellegzetes magyar tájak csaknem mindegyike megtalálható

29


A vértesszentkereszti apátság romjai

linkákkal várjuk a kulináris élvezetek kedvelôit. A natúrparki települések életében központi szerepet kap a falusi életmód gyakorlása és a helyi portékák készítése. Egyre népszerûbbek és keresettebbek a helyben termelt és elôállított termékek, mint a zámolyi kenyér, a csákberényi sajt, a Csíkvarsai Csípôs Csodafalat szürkemarha szalámi, a mangalica sonka és a szalonna. A gasztronómiai kalandozások mellett az aktív pihenésre vágyók is megtalálják a szabadidô eltöltésének legjobb módjait. A Vértes erdeit bebarangolhatjuk lóháton, hiszen 150 km hosszú lovastúra útvonal hálózza be a térséget. A Haraszt-hegyi tanösvény, a Vidrafû-tanös-

A látogatók különféle programokon, rendezvényeken is részt vehetnek

vény, a Pátrácos-tanösvény és a speciális túraútvonalak elénk tárják a természet ritka szépségeit, hiszen nálunk megtalálható a cserszömörce a keleti gyertyán, a magyar gurgolya és hazánk fokozottan védett endemikus (bennszülött) faja, az István-király szegfûje is. Mûemléki örökségeink is nagy népszerûségnek örvendenek (pl. Vértesszentkereszti apátság maradványai, Gesztesi vár, Majki Kamalduli remeteség), de legnépszerûbb programunk talán a pusztabuszos kirándulás, ahol az ôsi háziállatokat és a pusztai élôvilágot egyaránt megfigyelheti az idelátogató. Kulturális programjaink, hagyományôrzô és nemzetiségi rendezvényeink

A növényvilág minden évszakban más színkombinációval kápráztatja a szemet

30

pedig felpezsdítik a natúrpark kulturális életét és erôsítik a települések közötti összefogást. A Vértesi Natúrpark egy stabil alapokon nyugvó szoros együttmûködés eredménye, ahol a legfôbb cél a természeti, kulturális örökségünk védelme és megôrzése úgy, hogy még az utánunk jövô nemzedékek is ízelítôt kaphassanak a természetes élôhelyek látványából, a régi korok szellemébôl és a természetközeli életbôl. Vértesi Natúrpark Látogatóközpont 8083 Csákvár, Kenderesi u. Geszner-ház • www.provertes.hu www.vertesinaturpark.hu

A parkban vadmacskák is élnek

HELYI TERMÉKEK

Gyümölcshagyatékunk a Tündérkertben Szarvas József a Nemzeti Színház mûvésze és Viszák kapcsolata 10 évvel ezelôttre nyúlik vissza. A tanyán felnôtt színész gyökerei vidékhez köthetôk, így hamar eldöntötte, hogy szüksége van egy vidéki menedékre. Szarvas József végül Viszákon vett magának házat, hiszen teljesen beleszeretett az ôrségi vidék lankás-völgyes tájába. A színész udvarában 2007 óta mûködik a Pajtaszínház, amely minden nyáron színes programokkal, kiállításokkal, koncertekkel élénkíti a község mindennapjait. A Pajtaszínházzal a színésznek szándékában áll a helyi közösség kulturális identitásának erôsítése. Ugyan ebben az idôben a színész barátja a fiatalon elhunyt Kaszás Attila Zsigárdon nagyapai hagyatékát átadta a falunak, hogy közösségi házat építsenek belôle. Zsigárd és Viszák aktív testvérpári kapcsolatban állnak egymással már évek óta. A Pajta mellé épült egy Galéria is, mely létráhozásában nagy szerepet ját-

melt termékeket is lehetne kapni. Úgy véli, hogy a hagyományos, szerves kultúra még ma is jelen van a falvakban. Sokan fôznek lekvárt, aszalnak, van saját pálinkájuk. Kovács Gyula és Szarvas József barátságának köszönhetôen megalakult a Tündérkert, mellyel igyekeztek a közös pontot megtalálni a viszáki embe-

Minden évben annyi fát ültetnek Viszákon, amennyi gyermek született

szott Tenk László festômûvész, az évek során rengeteg neves festômûvész alkotását tekinthették meg a látogatók (például Sulyok Gabriella, Kovács László, Horváth János, Csernyus Lôrinc, Hegedûs Endre, Szkok Iván). A színész olyan rendezvényeket igyekszik szervezni, melyek a helyi hagyományokra épülnek és hozzátesznek a falu kultúrájához. A kiállítások által nyújtott élmények mellet a mûvész szeretné, ha helyi termékeket, megter-

rekkel. Kovács Gyula erdész és gyümölcsész, ôshonos fafajták mentésével foglalkozik, így az ô révén jött létre saját hagyatékkertje. Arra hívja fel a figyelmet, hogy ôshonos fáink veszélynek vannak kitéve az ember környezetromboló tevékenységei miatt. Ebben a viszáki ligetben minden ôsi gyümölcsfának viszáki, vagy Viszákról származó gyermek gondnoka van. Minden évben annyi fát ültetnek, ahány gyermek született az évben.

Az elhivatott embereket a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja, a miniszter (Fazekas Sándor) aláírta már a rendeletet, mely lehetôvé teszi az ôshonos fák szaporítását, illetve árusítását. Ez a szemléletmód sokakat megragadott, a kezdeményezésnek köszönhetôen ma már Tündérkerti mozgalomról beszélhetünk, tekintettel arra, hogy

Szarvas József

Kárpát-medencében 34 közösség menti gyümölcshagyatékát, köztük Oszkó, Pórszombat, ôrimagyarósd és Nova is. Szarvas József szeretné, ha a mozgalom az egész Kárpát-medencében elterjedne és ha minden falu a kis közösségében ápolná tájegysége hagyományait. Szarvas József színmûvész www.kulturpajta.hu

31

A fenntarthatóság ösvényén

Recommend Documents