A FENNTARTHATÓSÁG ELŐSEGíTéSE

5.

A FENNTARTHATÓSÁG ELŐSEGÍTÉSE A FENNTARTHATÓSÁG ELŐSEGÍTÉSE

5.

Az ökológiai szemléletű turisztikai befektetők támogatása AJÁNLÁSOK KÉZIKÖNYVE

A FENNTARTHATÓSÁG ELŐSEGíTéSE 5.1 5.1.1 5.2 5.2.1 5.2.2 5.2.3 5.2.4 5.3 5.3.1 5.3.2 5.3.3 5.3.4

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A VIDÉKI TURIZMUSBAN: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK ........................... 52 A TELJESÍTMÉNY MONITORINGJA .............................................................................................................................. 53 AZ ÁLLAMI ÉS A MAGÁN SZEKTOR ERŐFESZÍTÉSEI A FENNTARTHATÓSÁG ELŐSEGÍTÉSÉRE. .......... 55 KÖZCÉLÚ MARKETINGSTRATÉGIÁK ........................................................................................................................... 55 KÉPZÉS ÉS KAPACITÁSÉPÍTÉS ........................................................................................................................................ 62 HÁLÓZATÉPÍTÉS ................................................................................................................................................................. 66 FOLYAMATOS TÁMOGATÁS A TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉHEZ .................................. 69 ALAPVETŐ FONTOSSÁGÚ ESZKÖZÖK....................................................................................................................... 73 MINŐSÍTÉS ............................................................................................................................................................................ 73 KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ............................................................................................................................................. 77 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS ......................................................................................................................................... 83 A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ESZKÖZÖK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA ................................................ 88

1

5.

A FENNTARTHATÓSÁG ELŐSEGÍTÉSE

5 A FENNTARTHATÓSÁG ELŐSEGíTéSE Ebben a fejezetben a kézikönyv áttekintést ad azokról a problémákról, kihívásokról és lehetőségekről, amelyek a vidéki turizmus fenntarthatóvá tételéhez kapcsolódva merülnek fel, és rámutat arra, hogy a szakpolitika irányítói hogyan segíthetnek ennek a célnak a megvalósításában. A következő sorrendben tárgyaljuk a témákat: 1. Bevezetés a fenntarthatóság fogalmába a vidéki turizmus keretei között – a vidéki turizmus fenntartható fejlődéséhez kapcsolódó kockázatok és kihívások áttekintése. Ugyanez a fejezet tárgyalja a monitoring és a legfontosabb teljesítési mutatók használatának fontosságát. 2. Az állami és a magánszektor erőfeszítései a fenntarthatóság elősegítésére – azon területek meghatározása, ahová a szakpolitika irányítóinak összpontosítaniuk kellene erőfeszítéseiket a vidéki turizmus fenntartható fejlődésének elősegítésére. 3. A legfontosabb eszközök – példákat kapunk a vidéki turizmusban dolgozó aktorok számára rendelkezésre álló különböző eszközökről, köztük a környezeti minősítésről, tudatosításról és vezetésről, illetve arról, hogy ebből hogyan profitálhatnak az egyes vállalkozások, vagy akár az egész desztináció.

2

FENNTARTHATÓSÁGELŐSEGÍTÉSE ELŐSEGÍTÉSE AAFENNTARTHATÓSÁG

5.1

5.5.

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A VIDÉKI TURIZMUSBAN: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

Az Európai Bizottság által megfogalmazott fenntartható fejlődésre vonatkozó alapelvek napirendre tűzése számos szakpolitikai területet érint globálisan. Ha megnézzük az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájában (SDS) tárgyalt hét stratégiai területet, nyilvánvalóvá válik, hogy a célok és prioritások a gazdaság minden területére kihatnak, egyik jobban, a másik kevésbé. Az európai turisztikai szektor is kénytelen reagálni az Európa 2020 stratégiában meghatározott prioritásokra, melyek célja okos (innovatív), fenntartható és szociálisan befogadó növekedés megvalósítása. Erre a stratégiára válaszként a Bizottság közreadta az Új politikai keretek az európai turizmus számára című dokumentumot. Az új keret a cselekvés négy kiemelt területét határozta meg: • Az európai turisztikai szektor versenyképességének ösztönzése; • A fenntartható, felelősségteljes és kiváló minőségű turizmus fejlesztésének elősegítése; • Annak az arculatnak és profilnak az erősítése, miszerint Európa a fenntartható és kiváló minőségű desztinációk gyűjtőhelye; • A turizmus fejlesztésére fordítható pénzeszközök és EU-szakpolitikák potenciáljának maximalizálása.

A vidéki turizmus, ugyanúgy, mint bármely más szektor kénytelen komolyabb erőfeszítéseket tenni az energia hatékonyabb felhasználásáért, a fenntartható termelésért és szolgáltatásért, a befogadó társadalomért, és a természeti erőforrások megőrzéséért, megfelelő hasznosításáért. Az utóbbi terület különösen közeli kapcsolatban áll a vidéki turizmussal, mivel természeti tőkében gazdag térségekben bonyolódik. A különböző területeket három pillérbe lehet csoportosítani: környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság. A vidéki turizmus esetében az egyik fő kihívása az, hogy miként tudja közvetlen hatásait korlátozni az olyan javakra, amelyeket közös tulajdonnak tekinthetünk, és amelyek a szélesebb közösség számára értéket jelentenek. Aki ilyen környezetben működik, annak számolnia kell a szigorúbb földhasználati szabályokkal és a nem kormányzati kötődésű érintettek kritizáló magatartásával. Ez esetenként korlátozza a gazdasági tevékenységek körét és kihívást jelent a szektor gazdasági fenntarthatóságát illetően is. Ezen túlmenően a vidéki létesítmények jellemzően kisebb méretűek, összehasonlítva a városi turizmus szálláshelyeivel. Ez korlátozhatja a nagy tőkebefektetések megvalósíthatóságát; elképzelhető, hogy vízvezeték és szennyvíztisztító létesítményre lesz szükség, vagy megújuló energiát hasznosító technológiára. A megújuló energia használatának bevezetését tovább gátolják a vidéki táj képét esetleg rontó vizuális hatások miatt alkalmazott feltételezhető tervezési megszorítások. A vidéki területeken gondot jelenthet az is, hogy csak korlátozottan tudnak rákapcsolódni az országos energiarendszerre, különösen a távolabbi vidékeken. Ez csökkenti a termelt elektromos energia rendszerbe való visszatáplálásának hatékonyságát is. 1. Az EU megújult fenntartható fejlesztési stratégiáját 2006. júniusában fogadta el a Tanács és hét fő kihívást határozott meg: klímaváltozás és tiszta energia, fenntartható közlekedés, fenntartható fogyasztás és termelés, a természeti erőforrások megőrzése és helyes gazdálkodás, népegészség, társadalmi befogadás, demográfia és migráció, globális szegénység és a fenntartható fejlődés kihívásai. 2. Europe 2020: az európai növekedés stratégiája. A Bizottság 2010 március 13-i kommünikéje 3. Európa 2020 – egy okos, fenntartható és befogadó növekedés stratégiája [COM(2010) 2020 végső]

3

5.


A vidéki turizmusban a fenntartható fejlődés szociális pillére kulcsfontosságú, mivel a vidéki közösségek megélhetése gyakran ezektől a területektől függ. Ezért jutottunk arra a következtetésre, hogy a prioritások között legfontosabb a befektetők érdeklődésének felkeltése, a gazdasági fejlődés ösztönzése, az érintett közösségek integrálása a környezet

védelme mellett. Ez egy olyan jelentős kihívás, ami önmagában is kiemelkedő lehetőséget jelent a vidéki turizmus számára. Amint a második fejezetben már leírtuk, a gazdasági fejlődés – ha hatékonyan szabályozzák - jelentős pénzbeli és társadalmi hasznot hozhat a vidéki közösségek számára, és segítheti a megfelelő környezetgazdálkodás finanszírozását.

5.1.1 A TELJESÍTMÉNY MONITORINGJA

A vidéki turizmus különleges viszonyban van a környezettel, a társadalommal, és a kultúrával, ahol csak megjelenik. Ez egy olyan tevékenység, amely magában foglalja az adott táj őshonos kultúráját és hagyományait, az örökségi helyszínekkel együtt. A vidéki kultúra elemeire, például a tradicionális mezőgazdasági módszerekre úgy kell tekintenünk, mint jelentős turisztikai termékekre. Amint már számos, a kézikönyvben szereplő esettanulmány bemutatta, számos piaci rés van, melyek turisztikai kínálattá alakíthatók: a gasztronómiai turizmustól az ipari turizmusig – pl. gazdálkodási ismeretek beépítése, oktatás, ökológiai vonzerők hangsúlyozása, sport- és élményturizmus. A sikeres vidéki turizmus függ a környezet minőségétől, kulturális egyediségétől és a társadalmi interakciótól. Ha rossz a szervezés, a vidéki turizmus lerombolhatja ezeket a jellemzőket. Ha viszont jól szervezett és fejlett, akkor a fenntartható fejlődés népszerűsítésének motorja lehet. Egyes utazásszervezők önállóan dolgoznak, és az egyik szervező egy rossz lépése veszélyeztetheti az egész desztináció vonzerejét. Ez a kockázat általában mindig jelen van a turisztikai iparban, de a vidéki térségekben sokkal hangsúlyosabb, hiszen itt törékenyebb a környezet, és sebezhetőbb a piac – ráadásul igen nehéz befektetőket vonzani vidékre és bizalmat teremteni oly módon, hogy a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem ne egymás ellen hassanak.

4

Ez a sebezhetőség a fenntartható fejlődés strukturáltabb megközelítését kívánja meg. A fenntarthatóság szellemének át kell járnia a vidéki turizmus összes szereplőjének gondolkodását, és holisztikusan kell kezelni. Ez megkívánja egy olyan keret kialakítását, amely a kínálati lánc minden szervezőjére alkalmazható és lehetővé teszi teljesítményük monitoringját. A fenntarthatóság monitoringjának megvalósítása önmagában is egy kihívás. Három pillére (a társadalmi, a gazdasági és a környezeti) más-más időbeli dimenzióval rendelkezik; míg a gazdasági teljesítmény változásait viszonylag rövid-és közepes időszakok (maximum 5 év) alatt is meg lehet figyelni, a környezeti hatások viszont csak 50 év, vagy még hosszabb idő alatt mutatkoznak meg. Ezeket a korlátokat szem előtt kell tartani, amikor a monitoring rendszer által szolgáltatott adatokat értelmezzük. A szervezők és a szektor teljesítményének monitoringjában hasznos eszköz lehet a legfontosabb teljesítménymutatók (Key Performance Indicator, KPI) alkalmazása. Az Európai Bizottság, valamint egyéb globális intézmények, mint például a Világturisztikai Szervezet és a Globális Fenntartható Turizmus Tanácsa már alakítottak ki olyan indikátorokat, amelyekkel elvégezhető a turizmus fenntartható fejlődésének nyomon követése. Az Eurostat az Európai Gazdasági Térséggel (EGT), az OECD-vel és a WTO-val együtt kidolgozta a fenntartható fejlődés mutatóinak körét. Ezeket mutatja be az alábbi táblázat (Eurostat):


Téma

Hajtóerők

5.

Mutató

1. 2. 3. 4. 5.

Ágyak száma szállodákban és hasonló létesítményekben Járművenként megtett utak száma Turizmushoz kapcsolódó foglalkoztatottság (az összes foglalkoztatott %-ában) Háztartások turizmusra fordított kiadásai A turizmus hozzájárulása a GDP-hez

Nyomás

6. A különböző szállástípusokban eltöltött vendégéjszakák száma 7. CO2-kibocsátás a turistalétesítmények energiafelhasználásából fakadóan 8. A turisták által használt víz mennyisége személyenként és naponként, a helyi lakosság fogyasztásához viszonyítva 9. A településen keletkezett hulladék mennyisége 10. A turisztikai tevékenység következtében keletkezett szennyvíz

Állapot

11. Az egyes szabadidős tevékenységtípusokra használt területek idősora (pl. kikötők, golfpályák, síterepek, stb.) 12. Erdővel borított területek és egyéb erdős területek (%) idősora 13. Védett fölterületek és vizek (a turisztikai régióban lévő földterületek %-ában), idősorok

Hatás

Adott válaszok

14. A turisták által elszenvedett zaj a szállodákban és hasonló intézményekben 15. A fürdővíz minősége, idősorok

16. Szennyvíztisztító telepek – a tisztított víz mennyisége, idősorok 17. Az elismert környezetvédelmi programokban résztvevő turisztikai üzleti vállalkozások 18. A kulturális és történelmi örökség karbantartására vagy helyreállítására fordított/fordítandó összeg 19. Ökominősítésű turisztikai létesítmények (az összes %-ában) 20. Földhasználati vagy fejlesztéstervezési folyamatok megléte különös hivatkozással a turisztikai tevékenységekre.

Bár ezek nem feltétlenül a vidéki turizmus specifikumai, a legtöbb mutató nagyon jól alkalmazható a vidéki területekre. A monitoringot lehetővé tevő egyéb eszközök között megemlítjük a tanúsítványt, és az ökominősítéseket, amelyeknek önmagukban teljesítménymenedzsment- és monitoringmechanizmusok. Ezeket később részletesebben tárgyaljuk a fejezet egy másik részében.

Miután bemutattuk a fenntarthatóság fogalmát a vidéki turizmus esetében, a következő alfejezetek célja kiemelni azokat a fő szakpolitikai területeket, ahol az állami és a magánszereplőknek arra kell összpontosítaniuk, hogy hogyan segíthetnék elő a vidéki turizmus fenntarthatóságát. Minden egyes alfejezet végén javasolunk néhány fő teljesítménymutatót (KPI) az érintett szakpolitikai terület nyomon követésére.

5

5.

5.2


AZ ÁLLAMI ÉS A MAGÁN SZEKTOR ERŐFESZÍTÉSEI A FENNTARTHATÓSÁG ELŐSEGÍTÉSÉRE.

A fenntarthatóság biztosítása a vállalkozások hosszú távú erőfeszítéseit igényli, de bizonyos mértékig azoknak az állami hatóságoknak vagy regionális ügynökségeknek is közre kell működniük, akik a helyzet folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) végzik. A fenntarthatóság megkívánja továbbá a hosszú távú gondolkodást, jelen idejű befektetéseket olyan terüle-

tekre, melyek előnyei csak közép- vagy hosszú távon jelentkeznek. Amint arról szó volt már a 4. fejezetben, számos olyan tényező létezik, amely meghatározza azt, hogy a magánszektor milyen mértékben képes befektetni néhány ilyen területen, ugyanakkor erős érvek szólnak amellett, hogy az állami szektort nagyobb mértékben vonják be a vidéki fejlesztésekbe.

A legfontosabb szakpolitikai területek, ahol az erőfeszítéseket a vidéki turizmus fenntartható fejlesztése irányába kellene terelni, a következők: a. Állami marketingstratégiák – hogyan lehet átfogóan piacra juttatni a vidéki turizmus szereplőinek szolgáltatásait egy, a desztináció fenntartható fejlődésére kialakított stratégia keretében.

megoldásokból válogat annak bemutatására, hogy a hálózatok hogyan tudnak hozzájárulni a kapacitásépítéshez, és hogyan segíthetnek egy olyan közös vidéki turisztikai desztináció kialakításában.

b. Képzés és kapacitásfejlesztés – feltétlenül szükség van az emberi és más erőforrásokba való befektetésre, hogy a szektor hosszú távon maga is képes legyen fenntartani tevékenységeit.

d. Támogatás a turisztikai infrastruktúra korszerűsítéséhez – bemutatjuk, hogy miért van szükség a napi szintű turisztikai tevékenységhez szükséges infrastruktúra karbantartására. Megkülönböztetjük az egynél több piaci szereplő által használt infrastruktúrát (pl. utak, telekommunikáció, energia stb.) attól, ami egyénekhez kapcsolódik, és amelyek karbantartásáról az egyéni szereplőknek kell gondoskodniuk.

c. Hálózatfejlesztés – ösztönözni azt, hogy a szereplők jöjjenek össze a tudományos intézmények kutatóival és cseréljék ki tapasztalataikat, kölcsönösen mentorálják egymást és maximálisan használják ki a képzési lehetőségeiket. Ez az alfejezet a legjobb

5.2.1 KÖZCÉLÚ MARKETINGSTRATÉGIÁK Egy desztináció, hálózat vagy klaszter számára készített marketingstratégia elősegíti a kormány fenntarthatósági programjának és stratégiájának kommunikációját. Amennyiben erre sor kerül, erős hatást gyakorol a befektetések áramlására és az utazásszervezők karakterére. Ez egyben gyarapítja a közjót, azáltal, hogy népszerűsíti az adott desztinációt és vilá-

6

gos piaci helyzetet teremt, ami a turizmus esetében kizárólag a magánszektorra épülve nehézkes, már csak a potyautasok miatt is (l. 4. fejezet). Egy jó marketingstratégia egyértelmű piaci helyzetet alakít ki a desztináció valamint vidéki tevékenységei számára, és összefogásra és a közös stratégia mentén való cselekvésre ösztönzi a piaci szereplőket.


5.

A hatékony marketingstratégia kialakításához viszont létfontosságú, hogy az állami szektor együttműködjön az iparág összes szereplőjével, és valamennyi támogatását megszerezze. Az érdekeltek (ún. stakeholderek) között a következőket találjuk: •

Vidéki közösségek;

•

Potenciális vendégek;

•

Állami hatóságok;

•

Bárki más, aki érdekelt, például civil szervezetek.

A közszféra szereplői által kidolgozott marketingstratégiák eredményeként nő a gazdasági aktivitás. A vidéki turizmus fejlesztésével a közszféra szándéka a gazdasági tevékenység fokozása, amelyeknek hoszszú távú társadalmi előnyöket eredményeznek. Ezért olyan kiemelten fontos, hogy előtérbe kerüljenek a fenntarthatóság kérdései, és hogy egy desztináció marketingstratégiája beleilleszkedjen az általános fenntarthatósági programba. Egy desztináció promóciójakor a hatóságok kénytelenek a fenntarthatóság üzenetét sugározni, mert csak így tudják meggyőzni azokat a fogyasztókat, akik ilyen fajta turisztikai tevékenységet keresnek – illetve, hogy ne vonzzanak olyan piacot, amelyik csak egyetlen összetevőt képes

értékelni, miközben teljesen figyelmen kívül hagyja a desztináció egyéb természeti vagy kulturális értékeit. A közszféra ilyen bevonásával nemcsak ösztönözni lehet a gazdasági tevékenységet, hanem ellenőrizni is, annak érdekében, hogy megakadályozzuk a látogatók számának hirtelen növekedését, mivel ez nagy nyomást és terhelést jelentene az adott helyen, az ökoszisztémára és az azt támogató infrastruktúrára. A marketingtevékenység végzése során a hatóságoknak ismerniük kell a márkát (desztinációt) alkotó különböző piaci szereplők és a promóció tárgyát képező desztináció teljesítményét.

Más szóval a hatóságok kénytelenek kezelni a felmerülő kockázatokat. Mivel a vidéki turizmus jellemzően érzékeny környezetben zajlik, a hozzá kapcsolódó tevékenységekkel járó kockázat is általában magasabb, mint amikor már bejáratott, kialakult turisztikai desztinációk turizmusának fejlesztéséről van szó. A vidéki turizmussal együtt járó legfontosabb kockázatok a következők: • Társadalmi-gazdasági kockázatok – egy új gazdasági tevékenység bevezetése vagy egy már meglévő átalakítása új kihívások elé állíthatja a kialakult vidéki közösségeket. A vidéki közösségeknek támogatniuk kell a „helymárkát” és a stratégiát, amikor a vendégekkel foglalkoznak, át kell hassa a viselkedésüket. Ha nem így tesznek, kockázatot jelentenek nemcsak saját vállalkozásukra, hanem a teljes vidéki desztinációra. A többi kockázat között szerepel – és jó, ha a szakpolitika irányítói ennek tudatában vannak – az érintett közösségek anyagi jóléte, a foglalkoztatás és egyéb gazdasági-társadalmi tényezők.

tetések szabályozása érdekében teendő lépések (2. fejezet) és a piaci szereplőknek a vonatkozó szabályokról történő tájékoztatásának fontosságára (3. fejezet).

• Környezeti kockázatok – azok az utazásszervezők, akik vétenek a környezetvédelmi elvek vagy szabványok ellen, túlfejlesztenek, vagy rossz mezőgazdasági gyakorlatot folytatnak, mind kezelésre váró környezetvédelmi kockázatokat jelentenek. Ez rámutat a befek-

• Márkakockázatok – a piaci szereplőknek érvényesíteniük kell a vállalati felelősséget a vidéki turizmus kínálatának egész beszállítói láncán, mert csak így tudják garantálni, hogy teljesítményük összhangban van és népszerűsíti a desztináció átfogó stratégiáját.

• Piaci kockázatok – amint már korábban szó volt róla, a vidéki turizmussal járó tevékenységek gazdasági fenntarthatósága jelentős kihívást jelent. Bizonyos helyszínek egyszerűen nem képesek rugalmasak lenni a termékük vagy szolgáltatásuk diverzifikációja terén. Ráadásul a vidéki turizmus kínálata tipikusan drágább. Ezek a problémák szintén kockára teszik a vidéki turizmus fenntarthatóságát.

7

5.


A desztináció-márka kialakítása A kormányok választhatják azt a megoldást, hogy nemzeti identitást alakítanak ki egy olyan vízió megalkotásával, amelybe beleintegrálják a desztináció vidéki turizmusára jellemző tevékenységeket. A nemzeti, vagy regionális identitás kialítása során a kormányok és állami hatóságok meghatározzák, hogy saját közösségükben melyek azok az elemek, amelyekre a gazdasági gyakorlat, nemzeti vagy regionális jellemzők alapján felépíthetik a nemzeti márkát. Ugyanúgy, mint ahogy a termékmárkák, vagy nemzeti márkák felidéznek bizonyos értékeket vagy minősítéseket, a fogyasztók gondolataiban is megjelennek annak a terméknek a valószínű értékei, amelyek az adott országból származnak. Ezt a stratégiát választotta Szlovénia és Gozo is.

A Szlovén Turisztikai Hivatal kialakította a „Zöld Szlovénia” koncepciót. Amellett, hogy Európa harmadik erdőben leggazdagabb országa (ahol a felszín mint-

5.1 SZÖVEGDOBOZ: A SZLOVÉN TURISZTIKAI HIVATAL, SZLOVÉNIA A Szlovén Turisztikai Hivatal (STB) a “zöld turizmust” Szlovénia fejlesztési lehetőségeként határozta meg. A szlovén turizmusban érdekelt résztvevők reagáltak a környezetben beállt változásokra és kollektíven elfogadták zöld működésük alapelveit, biztosítva ezzel a turizmus hosszú távú versenyképességét, mely hozzájárul a lakosság életminőségének javításához is. Az STB fő tevékenységi körébe a következők tartoznak: • Zöld viselkedés – az STB maga is elfogadta a zöld kommunikációt, és irodai tevékenységeit úgy alakította át, hogy csökkentse a környezetre gyakorolt negatív hatást; • A zöld turizmus kínálatának promóciója (ökocímkével ellátott szállodák, zöld desztinációk); • Turistáknak szóló tájékoztatás biztosítása/oktatás (a zöld viselkedés népszerűsítése); • Fenntartható üzleti modellek terjesztése a turizmus szereplői között, a zöld desztinációk fejlesztésének elősegítése (kézikönyv, műhelyviták, fórumok); • Szakterületek közötti integráció – a többi szektor intézkedéseinek támogatása (közlekedés, környezet, mezőgazdaság, kultúra). Az STB beépítette új, “Zöld turizmus” identitását az “I Feel Slovenia” („Érzem Szlovéniát”) márkába és a “Zöld Szlovénia” szlogenbe. Csupán azért, hogy a márka üzenetét fenntartsa, az STB számos akciót kezdeményezett: • A „Kézikönyv szállodák számára a fenntartható üzleti modell kialakításához” (2010) című kiadvány részletesen bemutatta a

8

fenntartható üzleti modellek szállodaiparban történő megvalósításának indokait, előnyeit és a hozzá vezető lépéseket. • Beindította a “Szlovénia-barát Iroda – Zöld Szlovénia” kezdeményezést. A projekt a következő célokat tűzte ki: (1) csökkenteni a környezetre és a természetre gyakorolt negatív hatásokat, (2) energiatakarékos, „zöld” működés révén csökkenteni a működési költségeket, (3) a zöld hivatal koncepcióval az egész közigazgatás, a vállalati szféra és a háztartások számára modellt állítani, (4) a szervezet kollektívájának ökocsapattá alakítása, az alkalmazottak környezettel kapcsolatos ismereteinek bővítése. Ennek a programnak az eredményei éppen mostanában esnek át monitoringvizsgálaton, a következtetések alapján a STB eldönti majd, hogy továbbfejlessze, átalakítsa a projektet még ambiciózusabb célok meghatározásával és tovább vigye-e az irodák “zölddé tételét”. A siker bizonyítékai Az STB elkötelezett valamennyi szálláshely zöld turizmus felé orientálásában. Ennek eredményei a következők: • Jelentős javulás a turisztikai szálláshelyek és termékek piacán. A régióban már három szálloda nyerte el az “EU Flower” tanúsítványt, kettő pedig a zöld glóbusz minősítést; • Állandóan nő az ide látogató turisták száma; • Általában javult a termékek és szolgáltatások minősége. A régióban jelenleg 74 ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező turistafarm található, a tanúsítványt a kijelölt hatóság bocsátotta ki.


egy 60%-át borítja erdő és a terület 36%-a szerepel a Natura 2000 hálózatban), a kontinens egyik „legizgalmasabb helye” biodiverzitásának köszönhetően (tekintve, hogy több mint 22 ezer bejegyzett növény- és állatfaj él itt), Szlovénia természeti erőforrásokban is nagyon gazdag. Ezek a természeti adottságok megteremtették az előfeltételét annak, hogy zöld, felelősségteljes turizmust alakítsanak ki. Felismerve saját adottságaikat és legfőbb értékeiket, stratégiai szemlélettel fejlesztették a „zöld” turizmust, mint versenyelőnyük legfőbb értékét. A koncepció és hivatal működésének leírása az 5.1 számú szövegdobozban található. Hasonlóképpen a máltai kormány is elhatározta, hogy Gozót ökoszigetté fejleszti. El is készítette az Öko-

5.

Gozo című nemzeti stratégiát, ami jó példája a helyi fenntartható fejlődési stratégiájának. Ez a stratégia átfogja Gozo teljes turisztikai kínálatát, célkitűzése szerint az összes tevékenységet átfogóan (holisztikus szemlélet) kívánja irányítani (ebben a kezdeményezésben 54 partnernek kell együttműködnie). 2010-ben hozták létre a stratégia megvalósításának levezénylésére kialakított struktúrát (az Öko-Gozo Regionális Fejlesztési Igazgatóságot), amelynek feladata a fenntartható fejlődés valamennyi aspektusában kezelni a gazdasági, társadalmi, környezeti és a kulturális/ identitásbeli kérdéseket. Gozo szigetnek a fenntarthatóság érdekében választott módszerét és eredményeit részletesen az 5.2 számú szövegdobozban írtuk le.

5.2 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: ÖKO-GOZO STRATÉGIA, GOZO, MÁLTA Öko-Gozo, azaz egy ökosziget víziója, lényegében a helyi fenntartható fejlődés stratégiája, egyben akcióterv is Gozo szigete számára. A stratágia révén a kormány ösztönözni kívánja a szigetet, mint régiót, hogy gyorsabban haladjon a fenntartható fejlődés felé, mint az ország többi része. Ennek a stratégiának fő kedvezményezettjei a sziget lakói, látogatói és a helyi vállalkozások. Az eljárás összhangban van az EU és az ENSZ fenntartható fejlődéssel és növekedéssel kapcsolatos elveivel, illetve jelentős mértékben inspirálta a helyi Agenda 21 keretprogram. A kezdeményezés céljai a következők: • 2020-ra Gozo ökosziget lesz, egy lelkes és elkötelezett fenntartható közösség támogatásának köszönhetően; • javul az életminőség Gozón, ezt tovább javítja az oktatás, a gazdasági fejlődés és a társadalmi haladás; • csökken a karbon- és vízlábnyom; • a gozói életstílus, a sziget környezetének, erőforrásainak, kultúrájának és identitásának védelme, és annak szem előtt tartása, hogy mindezek jelentős szerepet kapjanak abban, hogy minél több látogató és befektető menjen a szigetre. A siker bizonyítékai A rövid távú akciótervben 82 intézkedés szerepel. 25 intézkedés feladatait már befejezték, 40 még folyamatban van. A következőkben felsoroljuk a napjainkig elért fontosabb eredményeket: • munkahelyteremtés – tíz környezetvédelmi szakember számára keletkezett munkahely az közszférában, és számos munkahely nyílt meg a magánszektorban is, köztük például a helyi ötcsillagos,

a környezeti tanúsítványt nagyon komolyan vevő szálloda új állásai, illetve számos vállalat is vett fel új alkalmazottakat a megújuló energia és az energiahatékonyság alkalmazásához kapcsolódóan; • 5 km terméskő falat állítottak helyre és 2300 fát ültettek el; • az Öko-Gozo projekthez 2,4 millió euróval járultak hozzá a helyi önkormányzatok és civil szervezetek; • Több mint 1100 család kapott állami támogatást napelemes fűtőrendszerekre és vízmelegítőkre; • 43 millió literrel növelték az esővíz-begyűjtő kapacitást a sziget néhány völgyében a víztisztítás területén folyó versenynek köszönhetően; • 120 ezer eurót költöttek Gozónak, mint egyedülálló búvárkodási helyszínnek a reklámjára; • 0,8 millió euró közvetlen beruházást végeztek magánvállalkozások az esővíz-gyűjtési projekt során; • megbeszéléseket kezdeményeztek egy Regionális Ifjúsági Tanács felállítására Gozón; • A Gozo Üzleti Központ létrehozott egy informatikai rendszert Gozo számára; • Kidolgoztak egy humánerőforrás-stratégiát Gozo számára; • Lényeges haladást értek el a három új gyereknapközi kialakításában; • Beindították a Köztéri művészet Gozón c. projektet; • összesen 50,32 kWh teljesítményű napelemes rendszert szereltek fel Gozo Minisztériumában.

9

5.


A termék-márkák kialakítása Másik megközelítésben egy ország vagy régió dönthet úgy, hogy piacra dob egy márkát, vagy egy fogalmat, ami sajátos vidéki turizmusának kínálatához kapcsolódik. A Nattitude és a Paradores példák azt

mutatják, hogy egy ilyen erős márkába stratégiai céllal megtett befektetés hosszú távú üzleti tevékenységet, lojális fogyasztói csoportok kialakulását és fenntartható turisztikai tevékenységet eredményezhet. Az 5.3 számú szövegdobozban leírt Nattitude márkának sikerült ezt megvalósítania.

5.3 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: NATTITUDE, AUVERGNE, FRANCIAORSZÁG a vendégeinek. A panaszokkal a szálláshelyek foglalkoznak, és olyan megoldásokat javasolnak a vendégeknek, ami megoldja a problémájukat. A Nattitude egy gazdag és rugalmas fejlesztési megoldási javaslatcsomaggal rendelkezik a “Nattitude Ötletgyűjtemény“ révén. Amellett, hogy bemutat mintegy 250, a Nattitude vízióval kompatibilis projektötletet, a könyv ara is kitér, hogy átadja a stratégia szellemét és vízióját, ezáltal rugalmas stratégiai útmutatást ad a szolgáltatóknak ahhoz, hogy kifejezésre jutathassák saját személyiségüket és új piaci réseket kitöltő megoldásokat tárjanak fel. A siker bizonyítékai: A Nattitude egy közszférából induló kezdeményezés, ami egy hálózat és a régióban található szálláshelyek márkájának kialakulásához vezetett. A Nattitude célja az, hogy többféle jó minőségű és fenntartható szálláshelyből álló portfoliót alakítson ki, amely megfelel Auvergne természeti adottságainak és sokféle turisztikai tevékenységre ad lehetőséget. A Nattitude tagokat – bár igencsak eltérnek egymástól egyedi jellegük miatt – egy közös tulajdonság és környezeti teljesítmény kapcsol össze egy márkanéven keresztül, az, hogy az általuk vonzott látogatók olyan pihenésre vágynak, amiben ötvöződik a jólét, a hely felfedezése, mindemellett tisztelik a természeti környezetet. A márka és a hálózat marketingje során az azt végző regionális szervezetnek felelősséget kell vállalnia a Nattitude csoport minőségi színvonaláért. Ugyanakkor minden szálláshely annak az új arculatnak a nagykövete, amelyet a Nattitude szeretne mutatni

A spanyolországi Paradores kezdeményezés is jó példa arra, hogy a fenntartható vidéki turizmus hogyan vezethet egy terület természeti és épített örökségére gyakorolt pozitív hatáshoz. A Paradores azt is bebizonyítja,

10

1. 2011 nyarán a Nattitude szálláshelyek elérték a régió legmagasabb elégedettségi indexét (91%-ot); 2. 2009 óta a Nattitude összes tagja profitál a marketing során szerzett ismertségből és kereskedelmi előnyből. Úgy látszik, hogy ez a fajta speciális támogatás pozitív eredményekhez vezet, mert jelentős különbségeket tapasztaltunk a kihasználtsági adatokban, a következők szerint: - 2011 júliusában a regionális kihasználtság 62%, volt, ugyanakkor a Nattitude szálláshelyeké 75%; - 2011 augusztusában a regionális kihasználtság 74% volt, ugyanakkor a Nattitude szálláshelyeké 83%. 3. A Nattitude négy szolgáltatási kategóriájának az értékelése a következőképpen alakult: környezetbarát – 40%; sportok és szabadtéri – 60%; családi – 30%; és művészet és kultúra – 60%.

hogy a fenntartható fejlődés egy átfogó fejlesztési koncepció, ami hasznos a természeti környezet, az épített örökség és a közösségek számára egyaránt. A kezdeményezést az 5.4 számú szövegdobozban mutatjuk be.


5.

5.4 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: PARADORES, KASZTÍLIA ÉS LEÓN, SPANYOLORSZÁG nyeket a következő tulajdonságokkal ruházza fel: presztízs, megkülönböztetés, megbízhatóság, szigor, valamint az Autonóm Közösségek (régiók) és a turizmusért felelős miniszter ajánlása a vendégek számára. A Paradores 2009-2012. évi Stratégiai tervében hangsúlyozza a fenntarthatóságot, az energiatakarékosságot, a felelős fogyasztást, a szállodai komplexumon belüli akadálymentességet és a vállalat társadalmi felelősségvállalását.

A Paradores hálózat jelenleg 10 ezer szállodai ágyat kínál 93 szálláshelyen szerte az országban. Jelen van minden spanyol régióban a Baleár-szigetek kivételével. A hálózatnál alkalmazott szakemberek száma több mint 4300. A “Paradores de Turismo de España, S.A.” egy részvénytársaság, amelynek egyetlen részvényese van, a spanyol állam. A Paradores hálózat egyik fő célkitűzése a csúcsminőségű turizmus ösztönzése a vidéki térségekben oly módon, hogy karban tartja a táj szépségét, a természeti és kulturális értékeket. Ebben a tekintetben a Paradores hálózat folyamatosan arra törekszik, hogy kielégítse vendégei igényeit, állandóan szem előtt tartja, hogy a hálózat szálláshelyeinek zöme nagyon értékes helyen található akár ökológiai szempontból, akár pedig természeti szépség tekintetében. Bepillantást enged a vendégeknek az érvényben lévő intézkedésekbe, felhívja őket, hogy vegyenek részt maguk is az energiatakarékosságban oly módon, hogy felelősen fogyasztják a vizet és az áramot. A Paradores számos kezdeményezésbe fektetett be azért, hogy erősítse hírnevét és a márkát: • A Zöld Parador – minden újonnan megnyitott Paradornak teljesítenie kell a Zöld Parador követelményeit, úgy, hogy a létesítmény felújítása során megfeleljen az előírt környezeti intézkedéseknek, miközben tiszteletben tartja a kényelemre és minőségre vonatkozó előírásokat. A Zöld Parador megközelítésbe az is beletartozik, hogy energiatakarékos megoldásokat, megújuló energiát használnak stb. • „Q” tanúsítvány a Turisztikai minőségről. – A “Q” turisztikai minőségű márka az egész spanyol turistaiparban a minőségi szabványok megtestesítője. A márkajel a turisztikai létesítmé-

A kitűzött célok között szerepel: az energiatakarékosság, a gázkibocsátás csökkentése, a tiszta energia és megújuló energiaforrások használata, a fűtőolaj kitiltása a fűtési és melegvíz-szolgáltatási rendszerből, víztakarékos eszközök használata, általában a takarékossági intézkedések szorgalmazása, és kizárólag újra feldolgozott papír használata. A fenntarthatósági szabványok“ zöld jegyzőkönyvének” kiállítása a fenti szempontok figyelembe vételével történik. A jegyzőkönyv célja, hogy az egész szektor számára alkalmazható legyen. A „Zöld Parador” koncepció foglalkozik a hálózatban dolgozó személyzettel is. Az alkalmazottak és karbantartók is képzést kapnak energiahatékonyságból, a felelősségteljes erőforrás-gazdálkodásból, fogyasztásából és hulladékkezelésből. (A tanfolyamok beépülnek majd a Paradores Képzési rendszerébe.) Az elkövetkező néhány évben a Paradores Tourism egy sorozat promóciós kezdeményezést készül megvalósítani szállodáiban, melynek fő témái a megújuló energiaforrások használata, a felelősségteljes fogyasztás és a megfelelő hulladékkezelés. Az első ilyen kezdeményezés egy megállapodás aláírása volt a Spanyol Világítási Bizottsággal (CEI), akitől tanácsot kapnak arra, hogyan elemezzék ki a Paradores épületekben termelt energia felhasználását, derítsék fel az esetleges túlzott fogyasztást, ennek alapján készítsenek egy műszaki fejlesztési tervet a felhasználás hatékonyságának javítására. A siker bizonyítékai A Paradores a mozdony szerepét töltötte be olyan vidékek gazdaságában és dinamizálásában, amelyeket egyébként elfelejtettek, vagy magukra hagytak volna. A Paradores által lendületbe hozott vidékeknek a gazdasága és helyi tevékenysége fokozatosan és progresszíven erősödött az utóbbi években, hála annak a 4300 munkahelynek, amelyeket közvetlenül a Paradores hálózat hozott létre. Ezen túlmenően a hálózat közvetett előnyöket hozott a többi turisztikai szereplő számára, sőt, hozzájárult a működése helyszínéül szolgáló környezetnek (ide értve az örökséget is) a védelméhez és megőrzéséhez is.

11

5.


Az a tény, hogy a Paradores hálózatot már a kezdet kezdetén megbízták az elfelejtett természeti tájak revitalizációjával, széleskörű és jól megalapozott tapasztalatokat eredményezett a környezetvédelmi politikák menedzsmentjében és alkalmazásában, ezáltal előnyös helyzetbe hozta a tagokat, akik viszonylag könnyen megkapták a környezetvédelmi és megfelelőségi tanúsítványokat.

A Paradores, csakúgy, mint a Nattitude, a szabványok és a menedzsmentrendszerek alkalmazásától függ, mivel csak így biztosítható, hogy a turisztikai szereplők figyelemmel kísérjék a működését. Nem szabad alábecsülni a felügyelet és a monitoring fontosságát, mert ezek a közösségi marketingtevékenység szerves részei. Egy márka kifejlesztése időbe telik, és egy rossz tapasztalat kezelése súlyos költségekkel járhat és meglehetősen hosszú időbe telhet.

A desztinációk marketingstratégiája fenntarthatóságának és hatékonyságának értékeléséhez javasolt legfontosabb teljesítménymutatók (Key Performance Indicators, KPI) 1. sz. Marketing indikátor

Leírás:

Cél:

Azon látogatók aránya, akik számára a vidéki desztináció meglátogatásának elsődleges oka egy, a marketing stratégia által célba vett tevékenységhez kapcsolódik (rés). Megvizsgálni, hogy a marketingkezdeményezésnek mennyire sikerült vonzania a marketingstratégia által célba vett piacot. Ha pl. a borturizmust határozták meg ösztönzésre érdemes fenntartható piaci résként, ez a mutató megméri, hogy a promóciója érdekében tett marketinglépések mennyire voltak hatásosak.

A fenntarthatóság vizsgált pillérei:

Feltételezve, hogy a marketingstratégiát megfelelően összehangolták a desztináció általános fenntarthatósági terveivel, ez a mutató a fenntarthatóság mindhárom pillérét vizsgálja.

2. sz. Marketing indikátor

A turisták által helyi termékekre/szolgáltatásokra költött összeg százalékban

Leírás:

A látogatók kiadásainak az a része (százalékban kifejezve), amit helyi termékekre és szolgáltatásokra költenek.

Cél:

Megvizsgálni, hogy a marketingtevékenységeknek mennyire sikerült felhasználni a meglévő hagyományokat és eladni magát a desztinációt.


A helyi termékek nagyobb mértékű fogyasztásának ösztönzése növeli a helyi közösségen belül a turizmus által generált indirekt gazdasági előnyöket. Sőt, csökkenti a turizmus tevékenységeihez kapcsolódó karbonlábnyomot.

3. sz. Marketing indikátor

Így ez a mutató a fenntarthatóság mindhárom pillérét vizsgálja.

Leírás: Cél: A fenntarthatóság vizsgált pillérei:

12

A fenntartható vidéki tevékenységek által vonzott látogatók százaléka/célba vett piaci rések

Egy vendégéjszakára eső karbonlábnyom Megvizsgálni, hogy a marketingtevékenységeknek mennyire sikerült a felelősségteljes turizmust megvalósítása, illetve befolyásolni a vendégek magatartását a tartózkodásuk alatt. Környezeti.


5.

5.2.2 KÉPZÉS ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS

Ha el akarjuk elérni, hogy a fenntartható vidéki turizmus hosszú távon pozitív hatású legyen, kapacitásépítő tevékenységeket kell beépítenünk a turizmusfejlesztési politikánkba, ami egyéneket és a vállalkozásokat egyaránt céloz. A kapacitásfejlesztés meghatározása a következő: „...egy hosszú távú, megszakítás nélküli fejlesztési folyamat, amely az összes érdekelt bevonásával zajlik; ide értve a minisztériumokat, helyi hatóságokat, civil szervezeteket, szakembereket, a közösség tagjait, kutatókat, és másokat. A kapacitásfejlesztés felhasználja egy térség emberi, tudományos, technológiai, szervezeti, intézményi és erőforrás-kapacitását. A kapacitásfejlesztés célja a fejlesztés módszereivel és a szakpolitikával kapcsolatos problémák kezelése, az érintett országban élő emberek lehetőségeinek, korlátainak és szükségleteinek figyelembevételével.” (UNCEPA, 2006 6 [online]) A fenntartható vidéki turizmus tevékenységeinek menedzselése megkívánja a vállalkozásirányítás, a termékfejlesztés és a marketing alapjainak ismeretét, továbbá a jobb közösség kialakításának képességét. Bár a kapacitásépítés és a szakképző tanfolyamok eltérőek lehetnek a különböző régiókban a hiányzó készségek és ismeretek függvényében, vannak olyan készségek, amelyekre általában a vidéki turizmus minden formájában szükség van. Ezek között igen változatos készségeket találunk, a hatékony marketingkészségektől a környezetvédelem menedzsmentjén át az örökség értelmezéséig. A vidéki turizmus működtetésében lényeges szerepe van az emberi erőforrás tervezésének az adott tevékenység, vállalkozás, vagy az egyes közösségek fenntarthatósága szempontjából. A turisztikai tevékenységek természetüknél fogva nagyon dinamikusak, ezért szükséges, hogy a vidéki turizmus vállalkozói alkalmazkodjanak működésük helyszínéhez, az őket körülvevő környezethez. Ha ezt nem teszik meg, azt kockáztatják, hogy üzleti tevékenységük idővel hanyatlásnak indul. Ez azt jelenti, hogy időszakosan el kell végezniük egy ún. „gap

(hézag) elemzést” (Gap analysis), hogy megismerjük befektetők és a vidéki turizmusban dolgozó vállalkozások képességeit, melyre a régió turizmusának fejlesztéséhez szükség van. Ezt az időszakos elemzést könnyen el lehet végezni a képzési igények felmérése a során, bizonyos időközönként országos, regionális, vagy szektorális szinten. Az elemzést a hálózatok is el tudják végezni, amire példát az írországi Greenbox kezdeményezésben láthattuk. A Greenbox hálózat saját tagjain végezte el ezt az elemzést és információt gyűjtött nemcsak a tagok igényeiről, hanem a hálózat igényeiről, illetve arról, hogy milyen hiányosságok vannak a képzés, a támogató struktúrák, a csapatépítés és hálózatépítés terén. A vizsgálat eredményeit be kell táplálni a képzési programokba. Ez az a pont, ahol a 3. fejezetben tárgyalt kapcsolatok a tudomány világával segíthetnek a vidéki turizmus erőforrásainak és szakképzési alapjának erősítésében. A szakképzést folyamatosan kell végezni, és rendszeresen aktualizálni kell. A Nattitude képzési programja, ami leginkább szakmai napok, valamint a piaci szereplők, intézmények és kutatók közötti tapasztalat- és ismeret átadás formájában zajlik, jó példa arra, hogyan képes az állam egy adott szektorban működő összes szervezetet bevonni a képzésbe annak érdekében, hogy azok fenntartsák üzleti kínálatuk minőségét és teljesítményüket (a Nattitude kezdeményezés leírása az 5.3 számú szövegdobozban található). Másik jó példa a Shannon Development, ami szintén kulcsszerepet játszik a felelősségi körébe tartozó vidéki turisztikai szektor kapacitásának fejlesztésében. Az 5.5 számú szövegdobozban leírt Burren Hálózaton keresztül szakképzést nyújt ökoturizmus témájában, ami segíti a vállalkozásokat abban, hogy elfogadják a fenntartható fejlődés szemléletét, továbbá segíti a látogatókat is a szemlélet megértésében és elfogadásában. Ennek a képzési programnak az a célja, hogy hosszú távú gyakorlatot honosítson meg a fenntartható és felelős turizmus terén.

13

5.


5.5 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: A BURREN ÖKOTURISZTIKAI HÁLÓZAT, SHANNON, ÍRORSZÁG

Jövőképe szerint a Burren lesz az első nemzetközileg elismert ökoturisztikai régió, amely biztosítja a helyi közösség, a környezet és örökség gazdasági és társadalmi gyarapodását, valamint fenntartható fejlődését. A gyakorlatban ez a hálózat 18 turisztikai vállalkozásból áll, akik népszerűsítik a “felelősségteljes utazást olyan vidéki térségekbe, amelyek őrzik a környezeti értékeket és javítják a helyben lakók jólétét, kiváló szabadidős élményeket nyújtva minden látogatónak“. A hálózathoz csatlakozott vállalkozások elkötelezték magukat a helyi termények, a hagyományőrzés és a közösség mellett, továbbá a fenntarthatóság folyamatosan magas színvonala mellett. A hálózat minden tagjának egy szigorú képzési és kiértékelési programban kell részt vennie, mielőtt megkapná az Ökoturizmus Írország minősítést. Az ökoturizmus egyik fontos vonása az, hogy nemcsak társadalmi felelősséget vállal a helyi környezet megőrzéséért és promóciójáért, hanem aktívan részt is vesz benne. A hálózat tagjai csomagkínálatuk révén feliratkoztak a megőrzés és információ szolgáltatás változatos formában történő támogatására. A Hálózat most valósítja meg első kísérleti országos ökoturizmus-minősítési programját, az Ökoturizmus Írország irányítása alatt. A Hálózat fejlesztéséhez, a képzéshez és akkreditációhoz különböző kormányhivatalok és köztestületek nyújtottak pénzügyi támogatást, köztük Clare Megye Tanácsa, Clare Helyi Fejlesztési Vállalata, a Shannon Development és a Fáilte Ireland. A kedvezményezettek a helyi vidéki turizmusban érdekelt vállalkozók, valamint mindazok, akik ellátogatnak a régióba. Elképzelések szerint a gyakorlatot átadják a többi vidéki térségnek is, nem csak a régión belül, hanem bárhol az országban.

14

A siker bizonyítékai: • A Hálózat tagjai profitáltak a felelősségteljes marketing, a társadalmi média, az on-line marketing, az árképzés és üzleti tervezés témákban tartott képzésekből és ez pozitív hatással volt vállalkozásuk minden területére. • A Burren Ökoturisztikai Hálózatnak most fut a második ökoturizmus-minősítési témájú képzési programja, aminek eredményeként több mint 20 vállalkozás aspirálhat a hálózati tagságra és vállalta fel részvételét az átfogó szakképzésben. Ez a program nyitva áll a jelenlegi tagok és – ami még fontosabb – alkalmazottaik számára. • Mindemellett a Hálózat sikeresen megszerezte egy szakképzett animátor szolgáltatásait a LEADER programon keresztül, valamint egy marketing-adminisztrátorét az Országos Jobbridge Programon keresztül. Ezek a szereplők jelentős csoportos és egyéni támogatást tudnak adni a Hálózatnak és tagjainak. Például tagvállalkozásaik számára elérhető egy-egy személyre szóló mentorálási program, honlapkészítés és keresőmotorok optimalizálása. Tagjaiknak speciális marketing-műhelyvitát szerveztek, hogy segítséget nyújtsanak a márka és az eladási stratégia kialakításában a Hálózat tagjai és termékei számára. • A Hálózat is tud meríteni a jelenlegi tagok készségeiből és erőforrásaiból, amikor speciális képzési programokat, vagy műhelyvitákat kíván szervezni. Ilyen volt például a “Ne hagyj nyomot” és az „Elsősegély” témájú képzés. Emellett akár csoportként, akár a regionális vagy országos turistaügynökségekkel fenntartott kapcsolataik révén a Hálózat tagjai számos alkalommal profitáltak már a csoportos képzésekből is, például a Failte Ireland által támogatottakból.


5.

A desztinációk jelenlegi képzési és kapacitásépítő kezdeményezései fenntarthatóságának és célszerűségének kiértékeléséhez javasolt indikátorok (Key Performance Indicators – KPI) 1. sz. Képzés / kapacitásépítés indikátor

A vidéki turizmusban alkalmazott helyi munkaerő aránya (%)

Leírás:

A helyi turisztikai ágazatban, vagy turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokban foglalkoztatott helyiek aránya az összes dolgozó százalékban.

Cél:

Megvizsgálni a társadalmi beágyazottság mértékét a helyi turisztikai szektorban, illetve hogy a helyi közösség milyen mértékben képes kielégíteni a munkaerő iránti igényt.


A mutató a fenntarthatóság gazdasági és társadalmi pilléreit vizsgálja. A gazdasági versenyképesség javul, ha rendelkezésre áll helyi munkaerő, míg a meglévő közösségbe történő fokozott integrálódás javítja a társadalmi elfogadottságot.

2. sz. Képzés / kapacitásépítés indikátor

Leírás:

Cél:

A vidéki turizmusban alkalmazott szakképzett helyi munkaerő aránya (%)

A turisztikai szolgáltatásokban vagy turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokban alkalmazott és a helyi közösségből származó szakképzett dolgozók százaléka. A fenti mutatóhoz hasonlóan ez az indikátor is a társadalmi befogadás mértékét vizsgálja, illetve azt, hogy milyen mértékben tudják kielégíteni a munkaerőigényt. A szakképzett munkaerőre szűkítés több információt ad arról, hogy a helyi közösség rendelkezik-e azokkal a szükséges készségekkel, amelyekkel értékesebb munkát kaphatnának a helyi turisztikai iparban.


Ez a mutató ugyanazokat a területeket vizsgálja, mint az előző.

3. sz. Képzés/kapacitásépítés indikátor

A vidéki turizmusban foglalkoztatott helyileg képzett munkaerő aránya (%).

Leírás:

Azoknak a helyileg kiképzett dolgozóknak az aránya százalékban, akiket az adott helyi közösségen belül foglalkoztatnak.

Cél:

Azt vizsgálja, hogy a jelenlegi oktatási struktúrából származó előnyöket élvezi-e az azokat biztosító helyi közösség. Ez egy alternatív módszer a helyi közösség által kínált foglalkoztatási lehetőségek és a növekedés lehetőségeinek mérésére. Válaszkeresés arra is, hogy mennyire felel meg a jelenlegi képzési struktúra a helyi gazdaság igényeinek.


Ez a mutató a képzés költségeinek társadalmi-gazdasági megtérülését méri.

15

5.


5.2.3 HÁLÓZATFEJLESZTÉS A vidéki turizmus tevékenységeinek egymásrautaltsága szükségessé teszi, hogy résztvevői képesek legyenek közösen dolgozni, együttműködni, és a turisztikai termékeket és szolgáltatásokat átfogóan menedzselni. A különböző piaci szereplők, beszállítóikkal, a befektetőkkel és az összes többi inputtal együtt egyetlen beszállítói láncnak tekintendők, amely irányítást és monitoringot igényel. Amint az Ajánlások kézikönyve más részeiben már kifejtettük, a hálózatok kiépítése nagyon előnyös tud lenni, ugyanakkor kockázattal is jár. Fontos a vállalati felelősség erősítése a beszállítói lánc egészében, ezért ki kell alakítani egy közös platformot olyan mutatókkal, melyek lehetővé teszik a teljesítmény mérését (monitoringját). A mutatókat úgy kell kialakítani, hogy mérni lehessen a piaci szereplők környezeti, gazdasági és társadalmi teljesítményét, de ugyanakkor a hálózat egészének a teljesítményét is. Számos eszköz létezik, amelyekkel javítani lehet a vállalat társadalmi felelősségtudatát, és egyidejűleg irányítani is lehet ezt a felelősségtudatot. Ezekkel az eszközökkel a fejezet befejező részében foglalkozunk majd. A hálózatépítés a Burren Ökoturisztikai Hálózat (lásd 5.5 számú szövegdoboz) egyik legsikeresebb tevékenysége. A kezdeményezés tagjai úgy tekintenek a hálózatra, mint tagságuk egyik legfontosabb jótéteményére. Az ilyen hálózatok teret adnak és fórumot teremtenek a hasonlóan gondolkodó, kisléptékű túraszervezők számára, hogy megosszák elképzeléseiket és bővítsék ismereteiket egymás termékkínálatáról. A Burren kezdeményezés esetében ez hozzájárult a tag referenciájának jelentős növekedéséhez, és ahhoz, hogy a szolgáltatók jobban tudják tájékoztatni vendégeiket, okot adva arra, hogy tovább maradjanak, és még többet lássanak.

16

A hálózat különösen fontos elem a kisméretű, a tulajdonos által vezetett vállalkozások számára, mivel megnöveli a vállalkozások önbizalmát és optimizmusát a vállalkozásuk és a térség turisztikai termékének hosszú távú fenntarthatóságát illetően. Jelentős volt az a képzés és kölcsönös mentorálás is, ami a vállalkozások és az egyéni tagok között lezajlott a hálózaton keresztül, és ami egyébként megfizethetetlen, ezáltal elérhetetlen lett volna számukra. A helyi hatóságok megkönnyítették a jó gyakorlatok cseréjét az érdekeltek különböző csoportjai között, ez ösztönözte a cégek felelősségvállalását a vidéki turizmus keretei között. A fenntartható és felelős turizmus erősítéséhez hozzájárul az, ha tanulhatunk mások tapasztalataiból tapasztalatcsere révén, és megismerhetjük a bevált jó gyakorlatokat. A finnországi Lahtiban az egyetem által vezetett kezdeményezés tette lehetővé a turizmusban működő számos magánvállalkozás számára, hogy tanuljanak egymástól, támogassák egymás kezdeményezéseit, és ily módon egy fenntarthatóbb üzleti környezetet alakítsanak ki a turizmus számára. Ennek a kezdeményezésnek további fontos eredményei is voltak, például egy önkéntes „benchmark csoport” létrejötte, amit az időközben összebarátkozott turisztikai vállalkozások alapítottak. Több vállalkozás üzleti együttműködést alakított ki. Az együttműködés példái között megemlíthetjük új termékek kialakítását (pl. ezüsttövis-bor termelése és turisztikai szolgáltatáscsomagok kidolgozása). Az 5.6 számú szövegdobozban részletes leírás olvasható a lahti hálózati kezdeményezésről.


5.

5.6 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: BENCHMARK CSOPORT, LAHTI, FINNORSZÁG A hálózat tagjai között találunk jó néhány érdekeltet: oktatási intézmények, vidékfejlesztési egyesületek, turizmusfejlesztési és marketing szervezetek, valamint maguk a vállalkozások. Ők támogatják a tanfolyamok és tanulmányutak megszervezését akár anyagilag, akár tananyaggal, vagy a képzésnek a megtartásával. Az EU által finanszírozott projektek (például Finnország Vidékfejlesztési Programján keresztül támogatottak) különösen hatékonyan tudják összehozni a hálózat tagjait közös munkára a különböző társfinanszírozású projektekben. Az ilyen projektek társfinanszírozásában gyakran vesz részt a Lahti Alkalmazott Tudományok Egyeteme, és a regionális fejlesztési ügynökség a helyi önkormányzatokkal együtt. A képzés közvetlen kedvezményezettjei a turisztikai vállalkozások. Eredmények A Lahti Alkalmazott Tudományok Egyetemének irányításával megvalósult oktatási projektek eredményeként alakult meg ez a hálózati kezdeményezés egy csoport utazásszervező vállalkozó részvételével, akik megosztották egymással tapasztalataikat és tudásukat. Az oktatási projektek témái a következők voltak: a vidéki turizmus fejlesztése és koordinációja, az állami szervezetek által biztosított támogatási lehetőségek megismertetése a turisztikai vállalkozásokkal, együttműködés, termékfejlesztés, és e-marketing. A projektek keretében megszervezett tanulmányutak és tanfolyamok közel hozták egymáshoz ezeket a vállalkozókat, akik megvitatták tapasztalataikat és támogatták egymást.

A hálózatok jelentősen hozzájárulnak a képzéshez is. A 2004-ben, Írországban kidolgozott Greenbox projekt volt Írországban az első integrált ökoturisztikai desztináció és elsőként határozta meg a helyes környezeti gyakorlat alapelveit, kiemelve mindazt, amit a régió és az ott lakók kínálni tudnak. Kidolgozta a Greenbox Ökoturisztikai Minősítési Képzést és mentori rendszert, ezzel az ökoturizmus termékeinek és

• 45 tanulmányutat szerveztek vállalkozók számára azzal a céllal, hogy megismertessék velük az üzleti környezetet, megkönnyítsék a kommunikációt a piaci szereplők között és új ötleteket keressenek. Egy 2009-ben készült tanulmány feltárta, hogy a vállalkozások közötti együttműködést gátló problémák között szerepel a többi vállalkozó által kínált szolgáltatásokkal kapcsolatos információ hiánya, a vállalkozói készségekben megmutatkozó különbségek és az irigység. Ezek a témák szerepelnek a tanulmányutak tematikájában. • A régióban működő 60 hivatásos turisztikai vállalkozás 95%-a részt vett legalább egy tanulmányúton.

szolgáltatásainak forgalmazóit kívánja elérni. A Greenbox nemrégiben ismét kapott támogatást arra, hogy a környezettudatos turizmus témában megtartsa első jelentősebb képzési programját. Ez azt jelenti, hogy bizalmat szavaztak a Greenbox-nak, ami az első jele annak, hogy a szakma fő irányzata is támogatja az ökoturizmus továbbfejlesztését, ami végül is a Hiteles Minőségi Szabványoknak felel majd meg.

17

5.


5.7 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: GREENBOX, SHANNON, ÍRORSZÁG

A Greenbox-ot 2004-ben hozták létre határon átnyúló projektként, amelynek résztvevői között Leitrim, Fermanagh, Sligo, Donegal, Cavan, Monaghan megye is szerepel. Ez a hálózat több mint 120 vállalkozást fog össze és Írország első ökoturisztikai minősítését dolgozta ki. Ez lett Írország első ökoturisztikai desztinációja. A jelenlegi gyakorlat célja az, hogy további szakpolitikákat és támogatási mechanizmusokat dolgozzanak ki a Greenbox azon tapasztalatai alapján, melyeket az ökoturisztikai termékek nemzetközi színvonalú minősítési folyamatának kidolgozása és az akkreditált „ökocsomagok” piacra dobása során szerzett. Ezt a minősítést később más desztinációkban is meg lehet valósítani, ugyanúgy, ahogy az a Burren hálózat esetében is történt. (A Burren Ökoturisztikai Hálózat tulajdonképpen a Greenbox kísérleti projektje volt az ökominősítében.) A legfontosabb érdekeltek között találjuk a minisztériumokat, az országos és regionális turisztikai ügynökségeket, valamint a turisztikai termékek szolgáltatóit. Az érdekeltek a projekt finanszírozásában is részt vesznek.

A hálózatfejlesztés egy másik előnye abban rejlik, hogy hasznosítani tudja a kollektív erőfeszítést. A Burren Hálózat például jelentős számú környezetvédelmi és tájékoztató tevékenységet szervezett, mint például takarítási akciókat, szoros együttműködésben iskolákkal és közvetlen beszélgetésekbe bocsátkozva a gyerekekkel az ökoturizmus nevű kezdeményezésről valamint a turisztikai forrásokkal való fenntartható gazdálkodásról. A hálózatfejlesztés maguknak a szervezőknek is biztosít közvetlen hasznot. Köztük megemlíthetők például a többi tag hivatkozásainak eredmé-

18

Az ökoturizmus szempontjából a még romlatlan vidéki térségek a legmegfelelőbb fejlesztési helyszínek, mert anélkül képesek munkahelyet és jövedelmet teremteni, hogy lerombolnák, vagy tönkretennék természeti, illetve kulturális értékeiket. Az ökoturizmus gazdasági értéket ad a természetes, hagyományos formában fennmaradt térségeknek. Ez a folyamat együtt jár azzal, hogy aktívan igyekeznek előnyöket teremteni a természet megőrzéséből és törekednek a környezeti hatások csökkentésére. Ez az oka annak, hogy a Greenbox olyan sokat invesztál a környezettudatos turizmushoz kapcsolódó képzésbe. A siker bizonyítékai • 41 eseményt szerveztek 732 résztvevő bevonásával a különböző képzési programok és határon átnyúló tevékenységek során. A projekt élettartama során a résztvevők teljes száma 523%kal magasabb volt, mint az induláskor egyeztetett célkitűzés. • Akkreditált képzésben 94 személy vett részt. Ebből a 94 főből 34 kapott végzéskor Nemzeti Tanúsítványt ökoturizmusból. A résztvevők a határ mindkét oldaláról jöttek, és vegyesen képviselték az állami és magánszektort. Ennek feltétlenül pozitív hatása lesz az ökoturizmus fejlődésére a határtól északra és délre is. • A Termelők Hálózatának tagsága is egyre nőtt, a 2005. decemberi 80-ról 120-ra. A hálózat által szervezett események és tevékenységek választéka a 2004-2005 évi 7 szakterületről a jelenleg 41, képzéshez és fejlesztéshez kapcsolódó határon átnyúló eseményre bővült.

nyeként keletkezett megbízások, valamint a többi vállalkozás termékeinek forgalmából gyűrűző hatásként keletkező plusz üzletkötések. Jó példa erre az, hogy az EMINA úttörő borászati és turisztikai kínálata Spanyolországban hozzájárult a borturizmus megerősödéséhez Ribera del Duero-ban, azáltal, hogy népszerűsítette a vidék történelmét, örökségét, természeti szépségét, gasztronómiáját, sőt, még a társ borászatokat is. Az EMINA akciója a vidék gazdasági revitalizációjához vezetett, egy magas színvonalú termék reklámja révén, ami önmagában is nagyszámú látogatót vonz.


5.

A hálózatok hatásának kiértékelésére javasolt indikátorok (KPI)

1. sz. Hálózati indikátor

Leírás:

Cél:



Leírás:

Cél:

Azon turisztikai szolgáltatók százalékos aránya, akik tagjai valamelyik hálózatnak.

Azoknak a vállalkozásoknak az aránya (a desztináció igényei szerint szegmentálva), akik tagjai valamelyik hálózatnak.

Megvizsgálni, hogy milyen mértékű lefedettséget jelent a hálózat, valamint jelezni, hogy a tagság milyen előnyeit észlelik a tagok.

A hálózatok ösztönzik az ismeretek megosztását, az innovációt és a változást. Ez a fenntarthatóság gazdasági pillérét erősíti. Másrészt viszont, az adott hálózat céljaitól függően más pillérek is relevánsak lehetnek.

A hálózat tagjai által évente generált új projektek/kezdeményezések száma.

A hálózat tagjai által évente generált új projektek és kezdeményezések száma. Kezdeti jelzést adni a hálózat innovációs hajlandóságáról, és a tagok közötti ismeretátadásról. Trendelemzés az adatok alapján, amivel megvizsgálhatjuk a hálózaton belül adott idő alatt elért javulást. Fontos megjegyezni, hogy ez a mutató nem vizsgálja a kezdeményezések minőségét, vagy kiterjedését.


Mint az 1. sz. indikátor esetében.


Új projektekbe bekapcsolódott vidéki turisztikai szolgáltatók százalékaránya.

Leírás:

Cél:


Az új projektekbe bekapcsolódott vidéki turisztikai szolgáltatók százalékaránya.

Megvizsgálni a helyi turisztikai szektoron belül végbement változás és fejlődés mértékét. Bár ezt befolyásolhatja egy egyszerűen jól működő hálózat, mégis sok tényező együttes hatásaként tekintünk rá. A szektoron belül lezajló változás és a befektetések mértéke lehetővé teszi a szakpolitika irányítói számára, hogy meghatározzák, mekkora erőfeszítésre van szükség a további innováció ösztönzésére. Ennek a mutatónak a hálózatra vonatkozó többi mutatóval együttesen végzett vizsgálata révén a szakpolitika irányítói jobban megértik azt a hatást, amit a hálózat gyakorol az iparágra.

Mint az 1. sz. indikátor esetében.

19

5.


5.2.4 FOLYAMATOS TÁMOGATÁS A TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉHEZ A turisztikai termékek és desztinációk életciklusa, ugyanúgy, mint a többi szektoré, vagy terméké, több szakaszból áll, egy idő után eléri a stagnálás állapotát, ahonnan megindul a hanyatlása. Ebben a szakaszban a desztinációnak vagy az egyes vállalkozásoknak két választása van: vagy nem avatkozik be, és a tevékenység teljesen hanyatlásnak indul, vagy megfiatalítják a terméket, illetve desztinációt. Ezt a koncepciót számos, a turizmussal foglalkozó kutató tanulmányozta már, köztük (Butler, 1980; Miller & Gallucci, 2004) és sokan mások. A turisztikai termék vagy desztináció minősége idővel hanyatlani kezd, ettől fogva nem lesz már vonzó a látogatók számára. Ha ez bekövetkezik, súlyos negatív következményei lehetnek, nem csak üzleti szempontból, hanem különösen a vidéki közösségek számára, akiknek a megélhetése ezektől a területektől függ, és attól a környezettől, amelyet az ilyen befektetések segítségével valósultak meg. A fenntarthatóság és a turizmus integrálása a környezettel, a helyi lakossággal és a gazdasági fejlődéssel megoldást jelenthet erre az életciklus-problémára. A megközelítés alapja az erőforrások fenntartható használata, ami lehetővé teszi újratermelődésüket, így a desztináció hosszú ideig fenntartható. A magánbefektetők és az állami hatóságok is kénytelenek befektetni a vidéki turizmus infrastruktúrájának fenntartásába. Egyrészt az egyes piaci szereplők kénytelenek gazdálkodni a mindennapi működésükhöz használt erőforrásokkal és karbantartani őket (ide értve a földet, a természeti erőforrásokat stb.). Másrészt az állam is kénytelen karbantartani az infrastruktúrát, ami elérhetővé teszi a vidéki desztinációkat, illetve fenntartja velük a kapcsolatot (utak, energia-infrastruktúra stb.). A magánszektor általában haszonélvezője a fenntartható turizmusnak. Ezt azonban nem mindig és mindenki érti meg, illetve méltányolja. Egy fenntartható turisztikai vállalkozásba befektetni kezdetben igen költséges, mi-

20

vel a befektetők szívesebben adják pénzüket új technológiákhoz, vagy meglévő struktúrák adaptálásához, és akár nagyobb tőkét is hajlandók megmozgatni, hogy fenntartható szállásokat hozzanak létre. A fenntarthatóság elősegítésének részeként az államnak tudatosítania kell a sokkal hatékonyabb energiainfrastruktúra szükségességét, és ösztönöznie kell a megvalósítását. A hatóságok feladata, hogy megfelelően kommunikálják az ilyen befektetések előnyeit, elsősorban annak bemutatásával, hogy az induláshoz szükséges tőkekiadásnak kedvező hatása lesz hosszú távon, mert gyorsabb lesz a megtérülés, nemcsak az energiaköltségek csökkenése miatt, hanem a megnőtt üzleti forgalom miatt is, mivel a látogatók hajlandóak a környezettudatos turizmust megfizetni. Amint a Nattitude jó gyakorlatánál (5.3 számú szövegdoboz), már bemutattuk, az ilyen fajta tudatosságot erősíteni lehet a hálózat által szervezett képzéseken és tájékoztatókon keresztül. Mindezek mellett az állami hatóságok azzal is segíthetnek, hogy programokat, vagy ösztöndíjakat adnak, ami megkönnyíti a felelősségteljes turisztikai gyakorlatának elterjesztését. Finnországban a kormány támogatja a magánszektor befektetéseit az ilyen technológiába. A támogatást a gazdaság számos szektora megkapja, így a turizmus is. A programot azért fejlesztették ki, hogy megvalósítsák a klímaváltozással kapcsolatos célokat és a kivitelezéshez minden egyes szektor számára külön energiahatékonysági megállapodások sorát dolgozták ki. A pénzügyi támogatásból részesülő vállalkozásoknak alá kellett írniuk egy ilyen megállapodást. Ezen túlmenően, még a támogatás folyósítása előtt energetikai auditot kell készíteni, a beruházási költségek és a várható energia-megtakarítás bemutatásával. Az állami támogatást olyan befektetéseknek ítélik oda, amelyeknél a támogatás kulcsfontosságú a beruházás megvalósulásához. A pénzügyi befektetés minimális összege 10 ezer euró, a maximuma 3 millió euró. A kezdeményezésről további részletek az 5.8 számú szövegdobozban.


5.

5.8 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: ENERGIAHATÉKONYSÁGI MEGÁLLAPODÁSOK. LAHTI, FINNORSZÁG Az „Energiahatékonysági Megállapodások” című program Finnország hosszú távú Klíma- és Energiastratégiájának (2008), illetve a kormány 2010 februárjában az energiahatékonysági intézkedésekről meghozott politikai döntésének eredményeként került megvalósításra. A megállapodást aláíró felek a minisztériumok, ipari egyesületek, önkormányzatok és helyi közösségek. A koordináló szervezet egy állami tulajdonban lévő vállalat, a Motiva Oy, a hatékony és fenntartható energia- és anyagfelhasználás elkötelezett híve. A MaRa, a Finn Vendéglátók Egyesülete is csatlakozott az Energiahatékonysági Megállapodásokhoz, melyhez a továbbiakban csak a MaRa tagjai csatlakozhatnak. A megállapodások célja, hogy szisztematikus útmutatást adjanak a vállalatoknak és közösségeknek arra vonatkozóan, hogyan lehetnek hatékonyabbak az energiafelhasználás terén, és hogyan gyorsíthatják fel új, energiahatékony technológiák alkalmazását, illetve növelhetik a megújuló energia használatát. Az Energiaszolgáltatási Irányelvvel összhangban az Energiahatékonysági Megállapodások programja azt a célt tűzte ki, hogy 2016-ra 9%-ot takarít meg a 2001-2005 közötti időszak átlagos energiafogyasztásából. Az üvegházhatású gázok csökkentését illetően 2016-ra összesen 17, 8 TWh csökkentés lett a célkitűzés, míg a turizmus és a vendéglátó szektor területén várható csökkenés 62,66 GWh 2008 és 2016 között.

A vállalatok ingyen csatlakozhatnak a programhoz. A Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium finanszírozza az energiaauditokat és elemzéseket, az esetenkénti értékelés alapján kiválasztott energiahatékony befektetéseket, vagy új, energiahatékony technológia telepítését a megállapodásokat aláíró vállalatoknak és közösségeknek. Csatlakozáskor a vállalatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy meghatározzák saját célkitűzéseiket az energiafelhasználás javítására, a szükséges intézkedések megvalósítására, és arra, hogy évente beszámolnak az energiahatékonysági intézkedések, illetve a kitűzött cél eléréséhez szükséges egyéb tevékenységek megvalósításáról. A vállalt célok elérése érdekében, a vállalatok kijelölnek egy, az energiahatékonysági intézkedésekért felelős személyt. A vendéglátóipar éves jelentésének elkészítése során felmerült költségeket a vállalat fizeti. A siker bizonyítékai • 2010-re összesen 40 turisztikai vállalkozás csatlakozott az Energiahatékonysági Megállapodásokhoz; • A csatlakozott vállalkozások által elért energiamegtakarítás 2008- 2009-ben elérte az 1,42 GWh/év értéket.

21

5.


Az ilyen támogatások odaítélésekor a finn hatóságok értékelik a befektetés várható megtérülését, és meghatároznak bizonyos feltételeket, amelyeket teljesíteni kell. Az Ajánlások kézikönyve 4. fejezetében – amikor az államnak a befektetők támogatásában játszott szerepéről volt szó – részletesen tárgyaltuk azt, hogy mennyire fontos átlátható és szigorú keretek meghatározása a támogatások odaítélésének szabályozására, valamint azt is, hogy a kormánynak mikor kell beavatkoznia. Amikor közpénzeket költenek a turisztikai infrastruktúra támogatására, feltétlenül biztosítani kell a monitoringot és a költségek alakulásának nyomon követését. A desztináció és a termék minőségének megtartása érdekében időnként egyéb beruházások is szükségesek

lehetnek, azért, hogy karban lehessen tartani őket, vagy továbbfejleszteni, megőrizve ily módon vidéki jellegét. Ilyen lehet az épített környezet, utak, sétányok stb. A turisztikai infrastruktúra magas színvonalának fenntartásához szükséges az adott régión belüli turisztikai kínálat megfelelő kiértékelése és monitoringja. A fogyasztói elégedettség, a gazdasági hatás felmérése, a helyi vállalkozóktól kapott visszacsatolás alapján készített időszakos értékelés segíthet abban, hogy elvégezzük a turisztikai kínálat szükségleteinek és gyengeségeinek monitoringját. Miután ezt elvégeztük, a felelős menedzsmentszervezet a közösség bevonásával megvizsgálja a legjobb választási lehetőségeket, továbbá segíthet a hatóságoknak a további irány megtervezésében.

A desztinációban található turisztikai infrastruktúra állapotának kiértékeléséhez javasolt indikátorok (KPI)

1. sz. kategória

Kategórián belüli mutatók:

Leírás/cél:

A fenntarthatóság vizsgált pillérei: 2. sz. kategória

Kategórián belüli mutatók:

Leírás/Cél:


22

Felhasználói elégedettség

• •

A látogatók elégedettsége a desztináció infrastruktúrájával; A lakosok elégedettsége a desztináció infrastruktúrájával.

Összetett mutató: azt méri, mennyire elégedettek a felhasználók az infrastruktúrával. Információt ad a politika irányítóinak arról, hogyan hat az infrastruktúra minősége a turisztikai kínálat eladhatóságára és a lakosok életminőségére. Egy ilyen index elkészítéséhez valószínűleg felmérésekre van szükség, melyek az infrastruktúra fő elemeit vizsgálják és megállapítják azok viszonylagos fontosságát is. Gazdasági és társadalmi pillér. Az erőforrások fenntarthatósága • • • • •

Látogatónkénti kiadás a természeti és kulturális örökség karbantartására/helyreállítására; A megújuló energiaforrások részaránya a vidéki turizmus energiaszükségletén belül (%-ban); kWh/vendégéjszaka; A vízgyűjtő berendezésekkel/szürkevíz-tisztító létesítményekkel rendelkező szálláshelyek aránya; zöld járművekkel megközelíthető szálláshelyek / helyszínek aránya (%).

Ezek a mutatók arról tájékoztatnak, hogy a jelenlegi erőfeszítések milyen mértékben járulnak hozzá a turisztikai infrastruktúra karbantartásához és jobbításához, illetve értékelik a jelenlegi állapotot.

Ezek a mutatók a gazdasági és környezeti pillérekre vonatkoznak.


5.3

5.

ALAPVETŐ FONTOSSÁGÚ ESZKÖZÖK

A fejezet előző részeiben megtárgyaltuk azokat a politikai erőfeszítéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy előremozdítsuk a vidéki turizmus fenntarthatóságát. Ennek során hangsúlyoztuk, hogy mennyire fontos a kiindulási helyzet meghatározása és a haladás nyomon követése. Ebben a részben

azokat az eszközöket vizsgáljuk meg, amelyek segíthetik a szakpolitika irányítóit tevékenységeik szervezeti kereteinek kialakításában, megfelelő irányba terelésében, valamint abban, hogy fel tudják állítani a támogatások kedvezményezettjeinek teljesítményét mérő monitoring rendszert.

Az itt tárgyalt eszközök három fő típusba tartoznak: 1. Minősítés – egy olyan mechanizmus kialakítása, mely szabványosítja a termék- vagy szolgáltatáskínálatot bizonyos minőségi kritériumok mentén, és biztosítja az összhangot egy adott desztináció valamennyi vállalkozása esetében. A minősítés, bizonyos szabványok vagy kategóriák segítségével erősíti az önszabályozás folyamatát; mely abba az irányba tereli az egyes szolgáltatók tevékenységét, hogy a szabványok betartására törekedjenek.

2. Tudatosítás – ösztönözni az információ továbbítását, a szakképzést és az ismeretek megosztását, a fenntartható turizmus lehetőségeinek és előnyeinek kommunikálását, továbbá a piaci szolgáltatókkal és fogyasztókkal szembeni elvárások ismertetését. 3. Környezetgazdálkodás – itt azokat az eszközöket tárgyaljuk meg, amelyek segítik a piaci szereplőket környezeti teljesítményük monitoringjában és vezérlésében.

5.3.1 MINŐSÍTÉS

A minősítés olyan mechanizmus, ami lehetővé teszi egy szabvány kialakítását, amihez viszonyítva a különböző piaci szereplőket értékelni és irányítani lehet. Ez a mechanizmus igen eltérő formákat ölthet, többek között lehet ökominősítés, ökotanúsítvány vagy minősítési rendszer. Ezeket a természetüknél fogva önkéntes rendszereket egyre gyakrabban használják a turizmusban működő szolgáltató szervezetek működésének szabályozására. Lehetnek állami vagy magánirányítás alatt, és kapcsolódhatnak környezeti, gazdasági vagy társadalmi témákhoz, célozhatják egyszerre a turizmusban működő szervezeteket, pl. az utazásszervezőket, személyszállító cégeket, turisztikai egyesületeket és szálláshely-szolgáltatókat.

Az ilyen mechanizmusok kialakítása során egy sor kritérium kerül meghatározásra, amik később felhasználhatók a teljesítmény értékelésére és monitoringjára. Jellemző módon ezek a kritériumok a következő szakterületeket fedik le: környezet (beleértve a helyi kultúrát, a természeti környezetet, a levegő minőségét), szállás és műszaki felszereltség (ide tartozóan az energia- és vízhasználat, hulladékkezelés), tájékoztatás (a vendégekkel folytatott kommunikáció is), valamint a felkészültség, a helyi termékek, a beszerzési és menedzsmentrendszerek. Az ökominősítés folyamata, mint bármely más kategorizálási eljárás, magával vonja a szolgáltatók harmadik fél, azaz független auditor által végzett auditálását. Ennek az

23

5.


eljárásnak a célja a szolgáltató előre meghatározott kritériumok szerinti átvilágítása; annak meghatározására, hogy a vállalkozás megfelel-e az ökominősítés kritériumainak. Ennek az eszköznek a bevezetése a vidéki turizmus szereplői számára számos kihívást indukál. Mivel jogilag nem kötelező a minősítési kritériumoknak való megfelelés, nem mindenki látja szükségét, illetve nem látja az előnyeit. Továbbá lehetséges, hogy a megfelelés befektetést tesz szükségessé; elképzelhető, hogy a létesítménynek változtatnia kell hulladékkezelési gyakorlatán,

megújuló energián alapuló technológiát kell alkalmaznia, pótlólagos emberi erőforrásokat kell mozgósítania. A jelen projekt során kiválasztott legjobb megoldások számos példát tartalmaznak a minősítési rendszerekre. Bár az ilyen elképzelések meglehetősen eltérőek lehetnek a formájukat illetően, céljuk általában közös. Gozo jó gyakorlatának példáján azt láttuk, hogy a Máltai Turisztikai Hivatal kidolgozott egy környezeti ökominősítést a szállodák számára, amit egy az egyben a máltai turizmus termékére szabtak.

A kezdeményezés céljai a következők: • Az erőforrások megőrzésének elősegítése – monitoring;

• A helyi kultúra/élelmiszerek promóciója;

• A termelt hulladék csökkentése;

• A versenyképesség javítása;

• Jobb elkötelezettség a környezet mellett;

• Hozzájárulás a „fenntartható turizmushoz”, mint nemzeti termékhez.

• Az alkalmazottak tudatosságának növelése;

A Málta és Gozo turisztikai szervezetei által alkalmazott ökominősítési eljárás teljes leírását az 5.9 számú szövegdoboz tartalmazza.

24


5.

5.9 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: ÖKOMINŐSÍTÉS, GOZO, MÁLTA 2002-ben Málta Turisztikai Hivatala kidolgozta azt az ökominősítési rendszert, melynek kritériumait 2008-ban aktualizálták. Az ökominősítési program célja, hogy a hoteleket jobb termék előállítására ösztönözze, amivel kielégíthetik az egyre nagyobb mértékben környezettudatos turisták igényeit, és ezzel egyidejűleg elismerje a szállodák ilyen irányú erőfeszítéseit. Ahhoz, hogy részt tudjanak venni a folyamatban, a szállodák számos kritériumnak kénytelenek megfelelni, melyeknek mindegyike azt célozza, hogy javuljon a szállodák környezeti teljesítménye, és erősödjön az alkalmazottak környezettudatossága. A kritériumok főleg a következő területekre összpontosítanak: környezetgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, beszerzés, energia, víz, a levegő minősége, zaj, épületek és zöld területek, helyi kultúra, információátadás. Málta Turisztikai Hivatala műhelyvitákat és szemináriumokat szervezett a folyamat végig vitelének megkönnyítésére, összefogva az érdekeltekkel (a turisztikáért, környezetért és kultúráért felelős parlamenti titkársággal, a Máltai Szabványügyi Hivatallal, a WasteServ Máltával, és jó néhány helybeli környezeti szakértővel). A képzés során megtanították a résztvevőknek, hogyan milyen intézkedéseket tegyenek az ökominősítés megszerzése érde-

Az ökominősítésre további példáit találunk a Greenbox nevű kezdeményezésben (5.7 számú szövegdoboz) és a Burren Ökoturisztikai Hálózatban (5.5 számú szövegdoboz). A helyi túrizmus szereplőivel kialakított partnerség révén az állami ügynökségek mindkét kezdeményezés esetében sikeres úttörő munkát végeztek és kialakítottak egy ökominősítést Írországban, független auditálás mellett. Az Írországban kidolgozott Greenbox példája azt mutatja, hogy az ökominősítés hogyan képes összehozni az vállalkozásokat, hogy egy közös célért együtt tevékenykedjenek, létrehozva az első ökoturisztikai desztinációt Írországban. Ez a kezdeményezés több mint 120 vállalkozást mobilizált, akik együttesen tettek a régió népszerűsítéséért, amint az 5.7 számú szövegdobozból kitűnik. A magyar Dél-dunántúli régió – azáltal, hogy a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség

kében, úgy, hogy tényleg csökkenjen a környezetre gyakorolt hatásuk, csökkenjenek működési költségeik, fokozódjon vállalkozásuk társadalmi felelősségvállalása, javuljon a cég arculata, és minél jobban rákapcsolódjanak a környezettudatos utazók egyre növekvő piacára. A siker bizonyítékai • A kereskedelmi szálláshelyként nyilvántartott teljes ágykapacitás 26% -a ökotanúsítványt kapott. A Máltai Turisztikai Hivatal dolgozik a Grand Hotel (4 csillagos szálloda) ökominősítésén. Ezzel a szálláshelyek ágykapacitásának 33%-a lenne minősített. • A szállodák kínálata javul, annak érdekében, hogy kielégítsék az egyre inkább környezettudatos turisták igényeit. • A szállodák profitáltak a vendégek növekvő elégedettségéből, tekintve, hogy az utazók környezettudatossága folyamatosan nő. Málta Turisztikai Hivatala 2009-ben kutatást végzett, aminek az eredménye alapján a felmérésbe (Máltán és Gozón) bevont turisták 68%-a erős érdeklődést mutatott a környezeti kérdések iránt, ugyanakkor 57% lenne hajlandó átlagban 8%-kal többet fizetni a szállodai szobáért.

kidolgozta a maga ökoszálláshely-minősítési rendszerét – tulajdonképpen egy hasonló megközelítést alkalmazott (Szabó G., 2006). A falusi vendégfogadók helyi vendéglátók által üzemeltetett szálláshelyek, melyek a helyi ízeket és termékeket népszerűsítik. 2010-ben új minősítési mechanizmust vezettek be – a Környezetbarát vendéglátó, vagy más néven Ökoporta elnevezésűt – melynek célja segíteni a hasonló szálláshelyekből álló hálózat tagjait abban, hogy javítsák színvonalukat és meg is tartsák azt. A minősítési rendszert úgy tervezték meg, hogy előnyt adjon az olyan fejlesztéseknek, amelyektől remélni lehet, hogy kitűnő minőséget fognak nyújtani és különleges szolgáltatásaikkal hosszú távon is vonzani fogják a látogatókat. Az Ökoporta minősítési rendszernek három szintje van. Az első szint csak az alapfeltételeket tartalmazza, amelyeknek a teljesíté-

25

5.


se lehetővé teszi a szolgáltató számára, hogy részt vegyen a programban, és hozzájusson azokhoz a támogató forrásokhoz, amelyek segítségével elérheti a környezetbarát vendéglátó minősítést. A második szinten szereplő kritériumok célja útmutatást adni ahhoz, hogyan fejlesszük a vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásokat. Végül a harmadik szint kritériumait a kivételes teljesítmény értékelésére szokás használni; itt már különleges figyelmet érdemlő tevékenységekről van szó. Ezt az utolsó szintet nem

lehet minden szolgáltatótól elvárni, de bevezetése jelentősen erősítené az ökoturizmus értékét a régióban (Szabó G. – Spiegler P., 2008). Ez a mechanizmus is tartalmaz monitoringeszközöket. Az ökoporták teljesítményének áttekintésére egy adatbázis készült, melyet rendszeresen aktualizálnak. Az értékelés minden aspektusát és kritériumát megvizsgálják és beviszik az adatbázisba. Ez a szemlélet a garancia arra, hogy az 5.10 számú szövegdobozban bemutatott kezdeményezés céljai megvalósuljanak.

5.10 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: ÖKOPORTA, DÉL-DUNÁNTÚL, MAGYARORSZÁG

A kezdeményezés bemutatja egy környezetbarát turistaszállás-hálózat kialakítását a Dél-dunántúli régióban. Az Ökoporta minősítés a következő összetevőkön alapszik: környezet, szállás, a tájékoztatás minősége, helyi termékek, programok és partnerség. A minősítés gyakorlati kivitelezője a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség, melynek tagjai a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének helyi szervezetei. A kezdeményezés céljai a következők: • Környezetbarát falusi turisztikai szálláshelyek hálózatának kialakítása, minősítési rendszer létrehozása a DunaDráva Nemzeti Park területén és annak közelében; • Megvédeni a falvakat, a természeti örökséget, segíteni komplex turisztikai fejlődésüket a helyi lakosság bevonásával.

A megvalósított fő tevékenységek között megemlítendők a következők: tájékoztató események szervezése az érdekeltek számára, a jelenleg rendelkezésre álló szálláshelyi létesítmények felmérése, az Ökoporta-hálózat kialakítása érdekében elvégzendő feladatok meghatározása, a szálláshelyek tulajdonosainak képzése, tanácsadó szolgálat az európai uniós vidékfejlesztési források felhasználásához, a kialakított szálláshelyek minősítése és a hálózat bevezetése a turisztikai piacra. A minősített szálláshelyek tanúsítványt kaptak, mely feljogosítja őket az “ökoporta” cím használatára. A siker bizonyítéka Az ökoporta koncepció több mint ezer látogatót vonzott 2010/2011-ben. Ez más megközelítésben 4 500 fölötti vendégéjszakát jelent az adott időszakban.

A tanúsítvány számos előnyt jelent a csatlakozó szolgáltatók és a vidéki turizmus számára. A legfontosabbak a következők: • költségcsökkenés; • nagyobb költség- és erőforrás-hatékonyság;

• versenyelőny a termék, illetve desztináció piaci megjelenésekor és a felelősségteljes turisztikai kínálatot kereső vendégek érdeklődésének felkeltése; • a tudatosság erősítése a szolgáltatók és fogyasztók körében.

26


A szolgáltatókat érintő, fent említett közvetlen előnyök mellett a tanúsítvány közvetlenül is hozzájárul a természeti erőforrásokkal és a környezettel való gazdálkodás minőségének javításához. Abban is segít, hogy erősítsük a szektor különböző szereplőinek, valamint maguknak a fogyasztóknak a tudatosságát. Amint már korábban megállapítottuk, nem kis kihívást jelent a hasonló rendszerek alkalma-

5.

zásának promóciója. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy ne engedjük lankadni a kezdeményezéshez csatlakozó vállalkozások motivációját. A hasonló rendszerek előnyei csak akkor realizálhatók, ha a benne részt vevő vállalkozások elkötelezettsége és motivációja állandó szinten marad, amíg idővel sikerül a fenntartható megoldásokat napi működésük és üzleti stratégiájuk szerves részévé tenni.

5.3.2 KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A vidéki turizmus akkor válik értékelhetővé, ha megértjük és értékeljük a természet értékekeit. Ehhez időre és megfelelő képzésre van szükség, tudatosító munkára, amely számos különböző célközönséget képes elérni. A környezettudatosság erősítése eszköz arra, hogy a tágabb értelemben vett társadalmat és a gazdaság szereplőit ráébresszük arra a hatásra, amit egyéni tetteik gyakorolnak a természeti, társadalmi és kulturális környezetre. A tudatformáló kampányokat a hatóságok arra is felhasználhatják, hogy felkeltsék az érdeklődést, felhívják minden érintett figyelmét a környezet szerepére és a fenntartható megoldások eredményeként megvalósuló tisztább környezetnek köszönhető hosszú távú előnyökre.

A környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudatosító kampányok és propaganda elsődleges célközönségét az iskolák jelentik. A Matallana Természetismereti Központ (5.11 számú szövegdoboz) szolgáltatásainak célcsoportja is legfőképpen a gyerekek. Ezt a kezdeményezést a spanyolországi Valladolid Provincia Tanácsa indította útnak. Azt példázza, hogyan járult hozzá a Központ a térség növény- és állatvilágának regenerálásához, és segíti az évi több mint 50 ezer látogatót (zömmel iskolásokat) abban, hogy jobban értsék és értékeljék természetes környezetüket.

27

5.


5.11 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: MATALLANA TERMÉSZETISMERETI KÖZPONT ÉS A KÖZTULAJDONBAN LÉVŐ TURISZTIKAI ÉRDEKESSÉGEK KÖZÖS MENEDZSMENTJE, KASZTÍLIA ÉS LEÓN, SPANYOLORSZÁG

A több mint 150 hektár földterülettel rendelkező Matallana farmot a provincia tanácsa azért vásárolta meg, hogy segítse mezőgazdasági és környezetvédelmi hivatalának feladatát: a helyi növény- és állatvilág megőrzését és karbantartását, valamint a térség ökoszisztémájának javítását. A központ jellege lehetővé tette tevékenységi körének kibővítését a turizmus népszerűsítésével, annak köszönhetően, hogy különleges oktatási élményt képviselt a természetvédelem és megőrzés területén.

• A Központ fő fogadóépülete, szálláshelyekkel és étkezőkkel, köztük a régi kolostor egy helyreállított borászata; • Angol kempingek; • Középkori esték; • Sonka-szeletelő műhelyek; • Gyermekjátszótér és kertek,

A Matallana farm és természetismereti központ igen sokféle tevékenységet kínál a területén található Torozos Hegység és a Tierra de Campos ökológiai értékeihez kapcsolódóan, például: • Aromás és gyógynövények kertje; • Olyan dísznövények termesztésére épített üvegház, melyeket később különböző települések parkjaiban ültetnek ki az egész tartomány területén; • Régészeti területek, köztük a Santa María de Matallana ciszterci kolostor megmentett romjai, a spanyol vízigót temető ásatásai, és a középkori Prado de Guadaña; • A föld 20 fajtáját bemutató birkakiállítás; • Egy galambház és ismereti központ, látogatás egy 19. századi tipikus galambházba; • Egy gyapjúismereti központ és műhely; • Természeti és ornitológiai sétautak; • Kerékpáros kirándulások; • Sétakocsikázás/lovaglás lovas kocsikon és szamarakon; • Látogatás a mesterséges lagúnán található megfigyelőhelyre, vízi és vándormadarak megfigyelése;

28

A siker bizonyítékai • A központ több mint 50 ezer látogatót fogad évente. A látnivalók jellege miatt a parkot is sok ökológiailag érzékeny látogató keresi fel. • A park hatalmas oktatási és ökológiai értéket képvisel. • A központ sok más oktatási programban is szerepelt, pl. az „Ismerd meg, mit eszel” és az „Aktív túrizmus” címűben más állami szervezettel közösen, ami tovább erősíti a park oktatás terén tapasztalt hasznosságát és hatását. • A projekt része volt a jelentős történelmi és kulturális értéket képviselő, ma már saját jogon turisztikai érdekességnek számító régi kolostor rehabilitációja, megőrzése és promóciója; • A projekt részt vett és időnként a katalizátorszerepet játszott számos helyi, országos, sőt európai K+F kezdeményezésben. Ezek között megemlítendő az együttműködés a Valladolid-i Mezőgazdasági Műszaki Egyetemmel (INEA) az ökológiai termények kifejlesztésében, a León Egyetemmel a vadfajták reprodukciójában, és az Európai LIFE+ Waterbox projektben (korábban Zöld sivatag projektnek hívták), melyet a Valladolid-i Egyetem vezetett. Csupán az utolsó kezdeményezés 32 ezer biológiai úton lebomló doboz földbehelyezését jelentette erdőtelepítés céljából; ezek majd két év múlva kerülnek kiültetésre Spanyolország szerte, többek között azon a 14 hektáron, ami a Matallana farmhoz tartozik.


Az Öko-Gozo stratégia részeként a máltai kormány jelentős befektetéseket tett a fenntarthatósággal kapcsolatos képzésekbe. Ez az (5.2 számú szövegdobozban leírt) stratégia támogatta a fenntartható fejlődés és tudatos életstílus tematikájú oktatás bevezetését az iskolákban, mint a nemzeti tanterv horizontális témája – melynek keretében 700 tankönyvet osztottak szét Gozo iskoláiban. Ezen túlmenően Gozo iskoláinak 91%-a részt vesz a nemzetközi kezdeményezésként bevezetett ökoiskolák tevékenységeiben, melynek a máltai kormány is résztvevője. Egy környezettudatossági kampányra is sor kerül családok és háztartások részvételével, melynek során több mint 10 ezer otthont látogatnak meg a fenntartható család koncepciójának népszerűsítésére. A Máltai

5.

Egyetem Fenntartható Energia Intézetével kialakított együttműködés keretében szakképzett emberek fogják meglátogatni Gozón a háztartásokat, és ingyenesen tanácsokat adnak a családoknak, hogyan takarékoskodhatnak az árammal, a vízzel, mit tehetnek az energiahatékonyság, a megújuló energia és a hulladékgazdálkodás területén. 2011 során megállapodás született erről a projektről – mely a Naqqas u Ffranka (Csökkents és takarékoskodj) címet kapta – és 50, megfelelő képzettségű oktatót küldtek ezeknek a háztartás-látogatásoknak a lebonyolítására. Egy másik, Gozo vízlábnyomának csökkentését célzó kezdeményezés keretében 13 ezer vízmegtakarító felszerelést osztottak szét a Gozón lakó csalá-

1 - Eco schools is an initiative developed by the Foundation for Environmental Education (FEE) which is a non-governmental and non-profit organization aiming to promote sustainable development through environmental education (formal school education, training of staff and general awareness raising).

29

5.


doknak. Becslések szerint, ha az összes felszerelést felhasználnák, az éves szinten megtakarított víz megközelítőleg 30 millió litert tenne ki. A további tudatosságerősítő kezdeményezések között találjuk az új Öko-Gozo honlap megjelenését (www.ecogozo.com), az Öko-Gozo kabalababát gyerekeknek („Kikku”) és egy gyerekeknek készített tévéműsor-sorozatot „Eco-kids” címmel. Továbbá a 2011-es évre készült három különböző naptár, egy a gyerekeknek, egy a serdülőknek és egy a felnőtteknek. A naptárt, mint hordozót alkalmazták a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó és különböző témákról (pl. környezet, egészséges táplálkozás, és életstílus, kultúra, hagyományok és túrizmus) szóló oktató üzenetek továbbítására. Megint másfajta kezdeményezés volt az „Egészséges étkezés kampány”, amit 2010-ben és 2011-ben tartottak, a gozói Turisztikai Tanulmányok Intézetével közösen megvalósított projekt keretében.

Ez a kampány a diákokat vette célba: ellátta őket gyakorlati tapasztalatokkal az egészséges étrendre vonatkozóan, ugyanakkor megismertette őket a Turisztikai Tanulmányok Intézetének kurzusaival, népszerűsítve a turizmus- és a vendéglátóipari szakmáit is. Fontos célközönség a látogatók és a helyi lakosok is. Mindkét csoport használja a vidéki területek környezeti szolgáltatásait, így számukra is hasznos, ha megismerik azok értékeit is, mert csak így tudják felelősségteljesen használni őket. Solčava önkormányzata azért vette át a Rinka Központ tulajdonjogát, mert létre akart hozni egy oktatási és tájékoztatási központot a helybeliek és turisták különböző generációi számára. A projekt leírása az 5.12 számú szövegdobozban olvasható, és egyértelművé válik belőle, hogy a Rinka Központ igen eltérő csoportok számára szolgáltat információt.

5.12 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: RINKA KÖZPONT, SZLOVÉNIA A Rinka Központ Solčavában már 1950 óta jelen volt. Miután megszűnt a működése, állapota folyamatosan romlott. 1990ben bezárták. 2007-ben az épületet megvásárolta Solčava önkormányzata. Elkészítették a “Régi-új Rinka” című projektet és 2008-ban pénzügyi támogatást kaptak a Norvég Alaptól. A központot a Turizmus és a Solčavsko Fenntartható Fejlődése Intézet működteti, amelyet ugyanaz az önkormányzat alapított. A befektetés fő célja a falu talpra állítása és egy új multifunkcionális létesítmény létrehozása volt, ami egyidejűleg lehetett a központja az oktatásnak, vállalkozásfejlesztésnek, a térség természeti erőforrásait és örökségét népszerűsítő tevékenységnek, ugyanakkor tájékoztatási és találkozási pontként is szolgálhatott a helyi lakosok és turisták különböző generációi számára. A projekt arra összpontosított, hogy ösztönözze a különböző tevékenységek közötti szinergiát a fenntartható fejlődés megvalósítása és a térség fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása érdekében.

30

va Solčava környékének életét és a körülötte lévő természetet (reklámozva a farmokról származó jó minőségű helyi élelmiszereket, a hegyek faanyagát, a helyileg kitenyésztett birkák gyapját, a követ stb.). Emellett található egy bérelhető kiállítási vagy vásárterület a helyi kézműves és élelmiszer-termékek eladására, vidékfejlesztési inkubátorként használható irodák (helyi vállalatok, egyesületek és egyéb szervezetek részére), élelmiszerkóstolásra alkalmas terület stb. Lényegében a Rinka Központ a következőket kínálja: • Egy központot, ahol a helybeliek, látogatók és szakemberek összejöhetnek, hogy megvitassák a természet szépségét és annak védelmét, a hagyományos értékek és az örökség megőrzését, az élet minőségét és az erőforrások fenntartható használatát;

A siker bizonyítékai

• Egy kitűnő példát a turizmus fenntartható és átfogó megközelítésére, mivel így be lehet vonni a helyi lakosságot, a turizmus szereplőit, a helyi kézműveseket, ráadásul az egész desztinációt tudják népszerűsíteni;

A központ multifunkcionális: tájékoztatási központként működik a látogatók számára (egy külön teremben lehet multimédiás prezentációkat, oktatási tevékenységeket, szemináriumokat, műhelyvitákat, kiállításokat és kulturális eseményeket tartani); van benne egy múzeum állandó kiállítással bemutat-

• További munkahelyek teremtésének lehetőségét – a mai napig öt munkahely létesült magában a Rinka központban. Ezen kívül a központnak lehetősége van elősegíteni további munkahelyek létesítését közvetlen és közvetett hatásának eredményeként.


A vidéki térségek és ismeretterjesztő központok, mint például a Rinka Központ meglátogatása során egyre inkább érthetővé válik számunkra a bennünket körülvevő környezet és örökség. A környezettudatosság növelésének és a környezet értékelésének egy másik módja az, ha lehetőséget biztosítunk a turisták számára, hogy első kézből tapasztalják meg a környezetet, úgy, hogy vidéki környezetben laknak, például egy agroturizmussal foglalkozó családnál, egy nemzeti parkban, vagy egy ökológiailag érzékeny területen. Amint azt a gyakorlat illusztrálja, a hasonló kezdeményezések továbbfejleszthetők akár az állami, akár pedig a magánszektorban.

5.

A spanyolországi Valladolid provinciában található Puentes Mediana egy magántulajdonban lévő vidéki ház. A házat fenntartó tulajdonos család nagy hagyományokkal rendelkezik az állattartás és mezőgazdaság területén, azonban úgy döntöttek, hogy szálláshelyet is kialakítanak. Az agroturizmusra példaként szolgáló létesítményt a környezeti fenntarthatóság elveivel összhangban alakították ki, alkalmazták az ökológiai hálózatok, például az Európai Öko-Agro-Turisztikai Központ által javasolt megoldásokat. A projekt leírása az 5.13 számú szövegdobozban található.

31

5.


5.13 PUENTES MEDIANA, VALLADOLID PROVINCIA, SPANYOLORSZÁG • Napelemek üzembe állítása; • Biomassza tüzelésű kazán beépítése; • Egyéb intézkedések: energiatakarékos villanyégők, víztakarékos megoldások, fatüzelésű kályhák, hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás, energiatakarékos eszközök használata. A felkínált tevékenységeket szintén aszerint választották ki, hogy mennyire fenntartható a szolgáltatások biztosítására tett erőfeszítés. A szálláshely éttermében ökológiai szemlélettel készült menüket lehet kapni, ezzel akarják ösztönözni a vendégeket arra, hogy osztozzanak a család filozófiájában. A tulajdonos azt is felkínálja, hogy körbevezeti az érdeklődőket a gyümölcsösön és a farmon, útba ejtve az állatokat is, miközben tájékoztatja a résztvevőket (elsősorban a gyerekeket) az élelmiszerek eredetéről. A farm terményei, melyek nagy részét nyilvánvalóan helyben és ökológiai elvek szerint termelik, elsősorban az étterem asztalaira kerülnek. A Puentes Mediana vidéki ház kialakításának célja a környezet megőrzése volt. A szálláshelyet egy olyan család tagjai üzemeltetik, akik az állattenyésztés és mezőgazdaság terén komoly hagyományokkal rendelkeznek, mivel megélhetésüket ezek a tevékenységek biztosították. A család egyértelműen elkötelezte magát a környezet fenntarthatósága mellett, mivel foglalkoztatásuk és jövedelmük forrása a föld volt több generáción keresztül. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy diverzifikálják a vállalkozást, így került sor turisztikai szálláshely kialakítására. Környezettudatosságuk és gondolkodásmódjuk jelentős szerepet játszott abban, hogy a ház, a gyümölcsös, a farm és az egész létesítmény irányításába integrálták a környezetbarát megoldásokat. A megvalósított intézkedések közül a következőket érdemes kiemelni:

A magyar közhatóságok kidolgoztak egy szálláshely-koncepciót a különösen érzékeny területekre. A természeti örökség kezeléséért felelős szervezettel együttműködve az állam létrehozott egy sor önellá-

32

A szálláshely tulajdonosai több ökológiai hálózatnak és egyesületnek tagjai, így megismerik az új technikákat, piaci trendeket és eseményeket, sőt, néhányuk azt is lehetővé teszi, hogy rajtuk keresztül reklámozzák a szálláshelyet. Ilyenek az Európai Öko-Agro Turisztikai Központ (ECEAT), a Kasztília és León Ökologikus Mezőgazdaság és Állattenyésztés Tanácsa, valamint a VIDASANA egyesület. A siker bizonyítéka A vidéki ház és csatolt részei pozitív hatást gyakoroltak a környék foglalkoztatására, ugyanakkor turistákat vonzottak a környék többi vállalkozásához is.

tással működő szálláshelyet a Duna-Dráva Nemzeti Parkon belül, ahol a látogatók igazán természetbarát turisztikai tevékenységeknek hódolhatnak (lásd az 5.14 számú szövegdobozt).


5.

5.14 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: SZÁLLÁSHELY A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARKBAN, DÉL-DUNÁNTÚL, MAGYARORSZÁG

A Duna-Dráva Nemzeti Park bevált gyakorlatának koncepciója jó példa a turistaszállássá átalakított természetmegfigyelő egységek újrahasznosítására is. Az egységek mérete eltérő, de mind rendelkezik az alapvető kényelmi felszereléssel, és önellátással fogadják a vendégeket. Az itt található szálláshelyek teljes mértékben tisztelik a természeti környezetet. Az egységek elhelyezése arra ösztönzi a látogatókat, hogy értékeljék a természetet és a vadvilágot, és igyekezzenek első kézből megtapasztalni őket. A természeti turizmus erősödő trendje miatt a szálláshelyeken egyre nagyobb a foglalások aránya, ennek ellenére megmaradt a szezonalitás: a téli hónapokban kevés a látogató, de a tavasz és az ősz nagyon kedvelt a turisták körében. A létesítmények az alapszintű kényelmet kínálják csupán, de közvetlenül a természetben találhatók, mellyel speciális piaci rést tudnak célba venni: azokat a természetkedvelőket, akik a civilizációtól távoli, elzárt helyeket kedvelik. Az utóbbi években folyamatosan nőtt a létesítményekbe látogató vendégek száma, ami jól mutatja a szolgáltatás fontosságát. A Nemzeti Park különböző versenyeket és egyéb eseményeket is szervez azoknak, akik hozzájárulnak a célcsoport, azaz a természet szerelmesei és a gyerekes családok növekvő érdeklődéshez A siker bizonyítéka Ezek a szálláshelyek eddig több mint 1500 vendéget vonzottak évente. A legforgalmasabb hónapok az április és augusztus közöttiek, de néhány helyszínen az őszi időszak is meglehetősen forgalmas, esetenként igaz ez a korai téli hónapokra is.

Az államnak kulcsszerepe van a környezettudatosság terén. A természeti erőforrások és a környezet értékének tudatosítása a közszféra feladata, csakúgy, mint a nemzeti örökséghez és környezethez kapcsolódó oktatás és a tudatosság erősítése. Míg a fenti 5.14 számú szövegdobozban leírt Nemzeti Parkban nyitott szálláshely kizárólag az állami szektor kezelésében van, más

példák Spanyolországból (5.13 számú szövegdoboz) azt mutatják, hogy magánbefektetők is érdekeltté tehetők az ilyen kezdeményezésekben. Az 5.15 számú szövegdobozból azt tudhatjuk meg, hogy egy hasonló ötletet kapott fel egy magánvállalkozó a spanyol Valladolid tartományban és ő is szálláshelyeket értékesít a Castronuño természeti rezervátumban.

33

5.


5.15 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: CASTRONUÑO TERMÉSZETI REZERVÁTUM, VALLADOLID, SPANYOLORSZÁG rándulócsoportokat vonzva nemcsak Spanyolország, hanem Európa különböző régióiból. A siker bizonyítéka

Az Alto de la Reserva nevű vidéki ház Castronuño településen található, a természeti rezervátum szélén levő kis fennsíkon a «Mirador de la Muela» kilátótorony közelében, ahonnan kivételes kilátás nyílik az egész környékre, és különleges hatással van a házban elszállásolt turistákra. A vidéki ház része a Castronuño Természeti Rezervátum turisztikai kínálatának. Kitűnő reklámja a környéknek, szabadtéri tevékenységeket ajánl, mint például az ornitológiai túrák, vagy a fő turistaútvonalak bejárása idegenvezetővel, közben megismerkedve a térség gazdag természeti örökségével. A benyújtott kezdeményezés legnagyobb értéke az a természeti környezet, amelyben a vidéki szállás található, feltéve, hogy olyan természeti rezervátum marad, melyet aktívan támogat a regionális kormányzat, és máris nagy változatosságban kínálja a szabadban végezhető tevékenységeket, fontos turista- és ki-

A szálláshely tulajdonosa bízik abban, hogy az a sok látogató, aki elutazik a Természeti Rezervátumba, a szálláshelyet is vonzónak fogja találni. Reklámjukat már elhelyezték számos turisztikai portálon, a tulajdonosok pedig saját honlapjukra tették el a Természeti Rezervátumra vonatkozó információkat. Megérkezéskor a látogatók tájékoztatást kapnak a provincia kezelésében lévő rezervátum kínálta tevékenységekről, majd az állami tulajdonban levő “Casa del Parque”-hoz irányítják őket, ami a Rezervátum látogató központja. Itt lehet információt kapni a sétautakról, a területen megfigyelhető fajokról, a szálláslehetőségekről, gasztronómiáról, éttermekről stb. Négy további szálláslehetőség van a Természeti Rezervátumban, de a tárgyalt létesítmény különösen érdekes, mivel helyzete különleges: egy különlegesen szép ponton épült, szinte vonzza a látogatókat, akik innen indulnak felfedezni az egész táj és a Rezervátum szépségét. Így a látogatók leginkább egy magánbefektető tevékenységének köszönhetően ismerik meg a rezervátumot. A szálláshely és a provincia szorosan együttműködnek egymással. 2010-ben történt megnyitása óta több mint 300 látogató tartózkodott a szálláson. A foglalások leginkább hétvégére és hosszú hétvégére esnek, de a nyári hónapokban a házat gyakran teljes hetekre is lefoglalják. A rövid időt itt töltők gyakran Madridból, a fővárosból jönnek egy kis kikapcsolódásra vágyva a városi zaj és levegő után. A hosszabb időre ide látogatók gyakran külföldiek, akiket vonzanak a gazdag madármegfigyelési lehetőségek.

5.3.3 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

Az Ajánlások kézikönyvében mindvégig a hatóságok rendkívül fontos útmutató, támogató és monitoringszerepét hangsúlyoztuk a vidéki turisz-

34

tikai tevékenységekhez kapcsolódóan, különösen a pénzügyi beruházások és a fenntartható működtetési módok alkalmazásához szükséges szakmai


ismeretek kapcsán. A 4. fejezet a támogatások különböző formáit és a pénzügyi mechanizmusokat vizsgálta, ennek a fejezetnek a témája pedig az állam szerepe a marketing, a szakképzés, hálózatépítés stb. terén. Az ismeretek átadása a támogatás egyik fontos formája, amivel ösztönözhetjük a fenntartható működtetési megoldásokat. A környezetgazdálkodási eljárások megfelelő szervezetrendszert és forrásokat igényelnek, amikhez a vállalkozások mindig bizalommal fordulhatnak tanácsért a környezetvédelmi vagy örökségmenedzsment terén.

5.

A hatóságok ilyen fajta támogató szerepét a 3. fejezetben tárgyaltuk, és a Vidékkutatási és Környezetgazdálkodási Innovációs Központ (CIRSEM) példájával illusztráltuk, melyet épp az ilyen fajta támogatás biztosítására hoztak létre Gozón. Ez a projekt fontos alkotóeleme az Öko-Gozo stratégia megvalósításának (5.16 számú szövegdoboz). A leírás alapján egyértelmű, hogy a CIRSEM létrehozása Gozón a tudásbázis és igazodási pont szerepét játsza a vidéki közösségek, továbbá a mezőgazdasági gyakorlat és a környezetgazdálkodás kutatói számára.

5.16 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: VIDÉKKUTATÁSI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INNOVÁCIÓS KÖZPONT, GOZO A tervezett Központ küldetésének középpontjában a kutatás, az oktatás, valamint a tudás és a technológiák terjesztése áll, a Földközi tenger környéki mezőgazdaság, élelmiszertermelés és környezetgazdálkodás témájában. A Központ arra törekszik, hogy minta-kutatóállomás legyen, kutatásait különböző speciális területekre koncentrálja, mint például a mediterrán mezőgazdasági tudományok, agro-ökorendszerek gazdálkodása, agro-turizmus, specialitások/természetes élelmiszerek feldolgozása és minősítése, vidékfejlesztés, mezőgazdasági technológia és ökológiai rehabilitáció. A Központban lesz egy állatkutatási osztály is (Gozón az első), ahol in-vivo kutatások folynak majd párhuzamosan a Központban vagy a Máltai Egyetem Tal-Qroqq Campusán folytatott in-vitro kísérletekkel. Az az elképzelés, hogy idővel a Központ lehet a vidéktudományok kiválósági központja, nemcsak országosan, hanem a tágabb mediterrán régióban is, kapcsolatot teremtve a természet- és élettudományok, valamint azok szociokulturális és gazdasági aspektusai között.

A Vidékkutatási és Környezetgazdálkodási Innovációs Központ az innovatív fejlődést jelenti Gozo számára azáltal, hogy egyedülálló módon kétirányú interakciót tesz lehetővé a kutatók és a helyi érdekelt szervezetek között, kiemelve a gazdálkodó közösséget, és azokat, akik a sziget környezetgazdálkodásával foglalkoznak.

A Vidékkutatási és Környezetgazdálkodási Innovációs Központ létrehozása várhatóan elősegíti majd a vidéki táj megőrzését és hosszú távú fenntarthatóságát a gazdálkodó közösség, az állatvilág, a turisztikai szektor és a helyi lakosok javára. A Központ helyet és támogatást ad a rokon területeken végzett posztgraduális kutatások számára, összekapcsolva az innovációra törekvést és a tudástranszfert.

35

5.


A környezetgazdálkodás erősen függ a tudatosságtól és a természeti tőke értékének felismerésétől. Már korábban szóltunk arról, hogy a tudatosság erősítésére számos csatorna használható, például az agroturisztikai szálláshelyek (a spanyol Puentes Mediana példája), valamint a látogatók és a helyi lakosok képzésére egyaránt törekvő ismeretterjesztő központok.

Az országos vagy a regionális hatóságok úgy is dönthetnek, hogy komolyabb beavatkozással járó megközelítést alkalmaznak és maguk nyújtanak környezetgazdálkodási szolgáltatásokat. Valladolid provincia tanácsa például egy konzorciumot hozott létre egy központi hulladékkezelő rendszert kialakítására. Az 5.17 számú szövegdoboz jól illusztrálja, hogy az állam által finanszírozott kezdeményezés népszerűsíti és megkönnyíti a hulladékkezelés jó megoldásait.

5.17 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: TARTOMÁNYI KONZORCIUM A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT, VALLADOLID, SPANYOLORSZÁG A Valladolid Provincia Konzorciuma a Környezetvédelemért alapítására eredetileg 2010. júliusában került sor, hivatalos bejegyzése 2011. március 23-án történt meg. Alapítói között található 14 településtársulás és 5 település, így lefedi az egész provinciát, a főváros kivételével. Megalapításának kezdeményezője a provincia tanácsa volt, és teljes mértékben közpénzből finanszírozták, főleg a csatlakozó helyi önkormányzatok hozzájárulásaiból. Fő célja a központosított hulladékkezelési rendszer megvalósítása az egész tartomány területén. A Konzorcium szerepét az alapszabályában határozták meg a következők szerint: “környezetvédelmi mandátumának értelmében a főként háztartási hulladék összegyűjtéséből és hulladékgazdálkodásból álló települési szolgáltatások “közvetlen, vagy közvetett irányításáért felelős testület; feladata továbbá az összegyűjtött hulladékból megfelelő újrahasznosítási eljárás után kinyert anyagok megfelelő hasznosítása”. Az alapszabály túlmegy ezen az általánosságban meghatározott célon, és felsorol néhány tevékenységet, amit az egész tartományban el kell végezni, nevezetesen: • Papír, papír, karton, üveg és könnyű csomagolóanyag szelektív gyűjtése; • A tartomány területén, különböző helyeken kialakított hulladékszigetek koordinált menedzsmentje; • A mobil hulladékszigetek koordinált menedzsmentje (elszigetelt és nagyon távoli területeken); • Szennyvízkezelő telepekből, szennyvízrendszer karbantartásából és tisztításából származó iszap gyűjtése és lerakása; • Növényi olaj begyűjtése;

36

• Átrakó üzem működtetése; • Az üzem működése során keletkezett termékek marketingje és eladása, továbbá energiatermelő, vagy bármi más fajta tevékenység beindítása, ha az összeegyeztethető a konzorcium céljaival; • Bármilyen egyéb, környezettel kapcsolatos szolgáltatás, vagy városi szeméttel kapcsolatos tevékenység, köztük feldolgozó üzemek létesítése a szemét újrahasznosítására, átalakítására, anyagok kinyerésére, építési hulladék elszállítása, új hulladékszigetek létesítése, a városi tevékenységek eredményeként keletkezett bármiféle más hulladék kezelése, energiahatékonysági auditok vagy energiamenedzser-képző kurzusok. A fent részletezett szolgáltatások a lakosság számára nem jelentenek költséget. Az alapszabály azonban azt is kimondja, hogy felkérés esetén a konzorcium közvetlenül is nyújthat szolgáltatásokat magánszemélyeknek, és/vagy vállalatoknak illetve köztestületeknek, megfelelő piaci áron. A siker bizonyítékai • Jelentős pénzbeli megtakarítást sikerült realizálni a méretgazdaságosságnak köszönhetően. A szolgáltatások centralizációja nagyobb mennyiségű szemét begyűjtéséhez vezetett, így a konzorcium vonzóbb árakat tudott meghatározni. • A konzorcium néhány olyan hulladékkezelési szolgáltatást is elérhetővé tett a kisebb helyi önkormányzatok számára, amelynek a költségeit korábban nem tudták megfizetni. • A konzorcium kampányt indított a fenntartható hulladékgazdálkodási módszerek népszerűsítésére és a polgárok aktívabb részvételének ösztönzésére. Ennek érdekében a konzorcium tudatosságfokozó leveleket küldött, kiadványokat készített és speciális reklámkampányokat indított.


• Általában javult a szolgáltatás minősége annak köszönhetően, hogy gyakoribb szemétszállítást és hulladékkezelési szolgáltatásokat nyújtottak a provincia területén. • Mivel a szolgáltatást csak a közelmúltban vezették be, nincsenek adatok a környezetben bekövetkezett javulásra. Mindenképpen várható, hogy a környezeti hatás pozitív lesz, mivel: - Sokkal nagyobb mennyiségű hulladékot gyűjtenek be, és ami a múltban illegális szemétlerakókon kötött ki, most ellenőrzött folyamat során kerül a telepre;

A fejezet bevezetőjében hangsúlyoztuk a mérések és a monitoring fontosságát, mivel ezek teszik lehetővé a teljesítmény világos mérését. A mutatók és egyéb mechanizmusok alkalmazásával a szakpolitika irányítói figyelemmel kísérhetik a környezetgazdálkodási megoldások hatékonyságát, szükség esetén beavatkoznak, elvégzik a szükséges korrekciót. A magánvállalkozásokat ösztönözni kellene arra, hogy végezzék el tevékenységük értékelését. Monitoringeszközöket kell a rendelkezésükre bocsátani, hogy ők maguk mérhessék saját teljesítményü-

5.

- A hulladékkal kapcsolatos szolgáltatások központosítása csökkenti a karbonlábnyomot, mivel így lehetőség nyílik a logisztika hatékonyságának javítására, a szállítástól a feldolgozásig; - Egy adat van, amit megelőlegezhetünk, ez pedig az évi konténeres begyűjtés, ami 30%-kal nőtt és így kevesebb szerves hulladék keletkezett, ami viszont csökkentette a települések szemétlerakóiban összegyűlt hulladékot.

ket. Ugyanakkor a szakpolitika irányítói megtartanák a felügyeleti és monitoringfunkciót, a vállalkozásokat rávennék, hogy törekedjenek a teljesítmény javítására, és maguk végezzék el a korrekciós teendőket. Ilyen célt tükröz egy karbonlábnyom-felmérő módszer, melyet a vállalkozások rendelkezésére bocsátott a Lahti Regionális Fejlesztési Vállalat karbonlábnyom-politikája részeként. Az 5.18 számú szövegdobozban bemutatott eredmények alapján ez az eszköz javította a környezettudatosságot és a vállalkozások körében ösztönözte a kezdeményező magatartást.

37

5.


5.18 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: KARBONLÁBNYOM-POLITIKA, LAHTI, FINNORSZÁG

A karbon- vagy széndioxid-lábnyom alkalmazása Lahti régió turisztikai stratégiájának egyik célját szolgálja: hozzájárulni a vállalkozások társadalmi felelősségvállalási politikájának kialakításához, amit a régió turisztikai vállalkozásai alkalmazhatnak vezetői döntéseikben. A karbonlábnyom politika magában foglalja a karbonlábnyom kiszámítását a kísérletben résztvevő vállalkozások számára és egy turisztikai cégeknek szánt környezetvédelmi kézikönyv kísérleti változatának megírását. A karbonlábnyom egy termék vagy szolgáltatás által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét mutatja. Egy szálláshely-vállalkozás karbonlábnyom-méretét befolyásolja az energia- és vízfogyasztás, a fűtés, a szállítás és a szemétszállítás. Lahtiban azért dolgozták ki a karbonlábnyommódszert a szállásadó szektorra, hogy még inkább környezetbaráttá lehessen tenni a turisztikai vállalkozásokat. A kézikönyv intézkedéseket tartalmaz a karbonlábnyom csökkentésére és bemutatja a környezetbarát működés pénzügyi hatásait. A kézikönyv egy faház esettanulmányán keresztül mutatja be az üvegházhatású gázok eloszlását. A faház legnagyobb karbonlábnyoma 69% volt, amit a szobák és a háztartás áramfogyasztása okozott. A számítások alapján az áramfogyasztás feltételezett megoszlása a következő volt:

38

fűtés 50%, háztartás 30% és melegvíz 20%. A közlekedés/ szállítás hagyta a legkisebb karbonlábnyomot, ezen belül a mosodai szállítás képviselt 58%-ot. A zöld áram használata, az áramfogyasztás 10%-os csökkentése, a vegyes hulladék 30%-os csökkentése és a vízfogyasztás 15%-os csökkentése összességében 94%-os csökkenéshez vezetett a jelenlegi karbonlábnyomhoz képest. Az összes takarékossági lépés közül azzal sikerült elérni a kibocsátás legnagyobb mértékű csökkenését, hogy a vásárolt áramot megújuló energiaforrásokból termelt árammal váltották ki. A vállalkozó, ha pénzbeli megtakarításra törekszik, kénytelen csökkenteni az áramfogyasztását. Az áramfogyasztást követő második legnagyobb kibocsátásforrás a vízhasználat, amelynek a csökkentése egyaránt zsugorítja a karbonlábnyomot és a vízszámlát. A siker bizonyítéka 2011 októberében történt kidolgozása óta a karbonlábnyomot hat szálláshely vállalkozásra számították ki. Ezek a felmérések még jobban tudatosították a vállalkozókban a környezeti szempontokat és segítettek nekik abban, hogy jobban odafigyeljenek vállalkozásuk környezeti hatásaira. A kalkuláció folyamata motiválta az egyik kísérleti vállalkozást arra, hogy 30%-kal, azaz 5 ezer kg-mal csökkentse az általa lerakott hulladék mennyiségét a csúcsszezon három hónapja alatt.


A módszernek köszönhetően a szállásadó szektor működését jobban menedzselik, mivel meg lehet becsülni működésének a környezetre gyakorolt tényleges hatását. Az ilyen karbonlábnyom-számítás eredményeit a vállalkozások a fenntarthatóság irányába tett erőfeszítéseik kommunikálására is használhatják. Ez az egyik aspektus, amit a szlovéniai Sava Hotels and Resorts lánc marketingje során felhasználtak (ezt illusztrálja az 5.19 számú szövegdoboz). A Sava Hotels

5.

& Resorts a legnagyobb szálloda- ás üdülőlánc Szlovéniában: öt különböző vállalatot üzemeltet Szlovénia hat igen vonzó turistadesztinációjában. A vállalat egyik szállodája – a Bledben található Sava Hotels Bled – a legjobb úton jár afelé, hogy fenntartható teljesítménye révén vezető piaci pozíciót szerezzen. Karbonlábnyomának csökkentése az egyik legfontosabb célja, ez áll vidéki turisztikai kínálatának középpontjában.

5.19 SZÁMÚ SZÖVEGDOBOZ: FENNTARTHATÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK A SAVA HOTELS BLEDNÉL, SZLOVÉNIA A Sava Hotels Bled a legnagyobb szálloda- és turisztikai vállalat Bledben, a maga hat, különböző kategóriájú szállodájával, egy kempinggel (Camping Bled) és a Bled Golfpályával. A Bledben található összes éjszakai szálláshely több mint 60%-a a vállalathoz tartozik, így a környék legfontosabb munkaadója. A vállalat célja vezető pozíciót szerezni a fenntartható turizmus piacán, és mintaként szolgálni Bledben és a környező térségben. Ennek érdekében hozták létre 2010-ben a „Zöld Csapatot” azzal a legfőbb céllal, hogy új, fenntartható termékeket fejlesszenek ki. Ezeknek hozzá kell járulniuk a természet és a természeti erőforrások megőrzéséhez, ezáltal lehetővé tenni a turizmus hosszú távú fejlődését Bledben. A romlatlan természetben való kikapcsolódás lehetősége az egyik fő motiváció Bled meglátogatására. Az öko-kemping házak felépítésével a Camping Bled a kemping-turizmus egyik legújabb trendjét, a „glampinget” (az angol glamorous és camping szavak összevonásából) követi, ami elbűvölő kempinget jelent. Nemcsak különösen kényelmes tartózkodást kínálnak a vendégeknek, hanem azt a lehetőséget is, hogy vakációjukat környezetbarát módon tölthessék el. Ennek érdekében úgy döntöttek, hogy a lakókocsi, vagy más, a piacon kapható termék (sátrak, faházak) helyett egy speciális megoldást keresnek, ami a régió gazdag természeti és kulturális örökségéből származik és ráadásul hasznos is a környezet számára. Jelenleg hat erdei fasátor áll rendelkezésre, de tervezik, hogy a közeljövőben húszra növelik a számukat. A fasátrak egy ökofalut alkotnak, és olyan kényelmi berendezések tartoznak hozzájuk, mint pl. szabadtéri forróvizes fürdőkád (fából), üvegezett társalgók, kilátás a tóra stb. A létesítmény fenntartható szórakoztató programot is kínál, valamint sportolási lehetőségeket, amelyek a vendégeket arra ösztönzik, hogy

fenntartható módon viselkedjenek, legalábbis, amíg az üdülőhelyen vannak; közlekedésre a bicikliket használják, vigyázzanak a vízfogyasztással, szelektíven gyűjtsék a szemetet stb. Ennek a szálláshelynek a karbonlábnyoma 1,7 kg CO2ekvivalens/éjszaka. A cél ennek lábnyomnak a lecsökkentése számos technológiai intézkedés megvalósításával, valamint magatartásbeli változások kezdeményezésével, mind a személyzet, mind pedig a vendégek részéről. Ezek közül a következőket említjük: a tudatosság erősítése, a környezetbarát utazási formák népszerűsítése a vendégek körében (vonat, bicikli, gyaloglás) úgy, hogy 20% árengedményt kapnak érte, járműmentes zóna kialakítása a kemping területén (ha a vakáció alatt a kocsijuk használatáról lemondó vendégek a recepción hagyják a kocsikulcsot, 10% árengedményt és egyéb kedvezményeket kapnak), a környezetbarát rekreációs tevékenységek népszerűsítése alacsony széndioxid-kibocsátással járó tevékenységekkel (túrázás, úszás, biciklizés, evezés stb.), “ültess egy fát” kezdeményezés, környezeti műhelyfoglalkozások gyerekeknek, a helyi biotermékek marketingje (a helyi termékek vásárlásával csökkenteni lehet a kibocsátást), az ökológiai táj megőrzése (a szezon előtt és után birkákat legeltetnek a kemping terültén, hogy ne kelljen fűnyírót használni). A Sava Bled a konferencia- és rendezvényszervezések területén is új megközelítést kínál: ebben kevesebb az utazás (a repülőtérről és vissza csoportosan szállítják a vendégeket, vagy gáz-hajtású kocsikban), kevesebb szemetet termelnek, regionális élelmiszereket adnak, csapvizet használnak a palackozott víz helyett, ökológiai szemétgyűjtőkkel választják szét a hulladékot, az összes konferenciateremben természetes világítást használnak, a helyiségek hőmérsékletét a természeti körülményekhez igazítják stb.

39

5.


Azon túlmenően, hogy felmérik a turisztikai tevékenységek egészének karbonlábnyomát, ajánlott egy adott terület legfontosabb környezeti értékeinek folyamatos felmérése. Ezek a módszerek típusukat és összetettségüket tekintve igen eltérők, az adott helyszín belső értékétől és érzékenységétől függően. A búvárkodás például erősen függ a tengeri élőlény-állományától

és annak egészségi állapotától. Ezen az alapon a fajok rendszeres számlálása és a sűrűségi mérések igen fontosak a természeti és turisztikai érték fenntarthatóságának monitoringja szempontjából. A politika irányítói számára különösen iránymutató lehet a Világturisztikai Szervezet által összeállított „A fenntartható turizmus legfontosabb mutatói” című jegyzék.

5.3.4 A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ESZKÖZÖK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

A fejezetben bemutatott három eszköz – minősítés, tudatosítás és környezetgazdálkodás – nem zárja ki egymást. Éppen ellenkezőleg: a három eszköz együttes használata egymást erősíti, kumulatív szinergikus pozitív hatásokat eredményez. Az olyan létesítmények, mint a Snovik gyógyfürdő Szlovéniában, jól illusztrálják az eszközök egymást kiegészítő jellegét. A gyógyfürdő megszerezte az európai ökominősítést (ezt ismerték el a százszorszépet ábrázoló logóval) és olyan menedzs-

40

ment-rendszert alakított ki, ami összhangban van az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszerrel, valamint az ISO 14001:2005 környezetgazdálkodási rendszerrel. A gyógyfürdő hozzájárul továbbá a tudatosság erősítéséhez a látogatók körében, akik tanúi lehetnek a megújuló energia, az újonnan bevezetett hulladékkezelési rendszer és az energiatakarékos intézkedések alkalmazásának. Az 5.20 számú szövegdoboz további részleteket tartalmaz a Snovik gyógyfürdőről.


5.

5.20 SZÖVEGDOBOZ: SNOVIK GYÓGYFÜRDŐ, SZLOVÉNIA A Snovik Gyógyfürdő célja már a kezdetektől egyértelmű volt: egy öko- és látogatóbarát, energiatakarékos gyógyfürdő létrehozása. A cél megvalósítása érdekében a vállalat olyan minőségbiztosítási rendszert alakított ki, amely összhangban van az ISO 9000:2000 és az ISO 14000:2005 nemzetközi szabványának követelményeivel. Referenciaszabványként a vállalat a SIST ISO 900.1:2000 (minőségbiztosítási) és a SIST EN ISO 14001:2005 (környezetgazdálkodási) rendszereket választotta. A Snovik Gyógyfürdő működésének másik fontos aspektusa a felnőtt és fiatal vendégek oktatása az ökológiai magatartásról. Az üdülőhely kitűnő együttműködést alakított ki a helyi közösségekkel és a turizmus többi szereplőjével, helyszínével. Már a tervezés stádiumában számos intézményt vontak be a projektbe, tanácsot kérve tőlük a különböző épületek oly módon történő megépítéséhez az érintetlen Snovik völgyben, ami lehetővé teszi, hogy hasznosíthassák a gyógyhatású termálvizeit. Egy 23,6 hektárnyi területre készítettek területhasználati tervet, kiemelve a társadalmi fejlődés lehetőségeit, különös tekintettel a pénzügyi és környezeti vonatkozásokra. A projekt egy régóta dédelgetett terv sikeres megvalósítását jelenti: a gyógyhatású termálvizet ugyanis több évtizeddel ezelőtt fedezték fel Snovikban. A Snovik gyógyfürdő volt az első szlovén vállalat, amely kiérdemelte az Európai ökominősítést. 2008-ban az ország legenergiatakarékosabb vállalatának ismerték el. A gyógyfürdő nem használ fosszilis energiahordozót, megközelítőleg évi 305 tonnával sikerült csökkentenie CO2-kibocsátását. A gyógyfürdő tervezéséhez és építéséhez a vállalat a legújabb energiahatékony technológiákat és környezetbarát megoldásokat választotta ki. Csak megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező, kiváló minőségű anyagokat használtak fel. Magát az építkezést szakaszokra bontva végezték, hogy megkönnyítsék az energiahatékonyságot célzó intézkedések megvalósítását, és lehetővé tegyék az eredmények termografikus ábrázolását. A kezdeti fázisban kialakítottak egy biológiai szennyvíztisztító üzemet is, kazánházat építettek a folyékonygáz-tüzelésű kazán számára. Napjainkban a folyékony gázt használják elsődleges energiaforrásként, és tartalékként a csúcsidőszak idejére. A további létesítmények (uszoda, étterem, szauna, terápiaközpont) elkészültekor vákuumcsöves kollektort és két hőszivattyút (víz-víz és levegő-víz) állítottak be, végül az építkezés utolsó fázisában egy biomassza-fűtőművet is építettek. A biomassza-fűtés megtakarítást jelentett számukra, mivel jelentősen csökkentette a fűtés költségeit, ugyanakkor szinergikus hatása is van. pozitív környezeti aspektusa, pozitív hatása az erdőkre és legelőkre, amelyek jelenleg sokkal jobb állapotban vannak, valamint a helyi gazdák is plusz jövedelemhez jutottak a fűtőanyag eladásával.

Az apartmanépületek az intelligens szoba/ház elve alapján működnek. Az új létesítmények építése során további fejlesztéseket kívánnak megvalósítani: vannak tervek például egy fotovoltaikus rendszer üzembeállítására, illetve a meglévő kazánház átalakítására úgy, hogy kombinált fűtő- és erőműként működjön. Az ilyen technológiai megoldások és energiatakarékos intézkedések mellett a Snovik Gyógyfürdő másik sajátossága az természetbarát turizmus, az egészséges életmód és a természetes erőforrások használatának támogatása. A vállalat rendszeresen szervez szakmai napokat az általános iskolák számára, amelynek során bemutatja a megújítható energiaforrások felhasználása és az energiatakarékosság terén szerzett tapasztalatokat. A létesítmények köré különböző gyógynövényeket ültettek, mindegyik mellett olvasható, hogy milyen gyógyhatása van, és hogyan kell használni. A szálláshely egységeit szintén a gyógynövényekről nevezték el. Az étterem a helyi beszállítók ökológiai élelmiszereit és alapanyagait használja. Szerveznek “egészségklubot” is: ezeken az összejöveteleken az egészséges ételekről beszélgetnek, tematikus sétákat tesznek a helyi lakosokkal, bemutatják a helyi kézműveseket és szokásokat, és sok más tevékenységet végeznek. Kialakítottak egy „Nordic walking” útvonalat, valamint egy bicikliutakat is. A vállalat törekszik a tudatosság erősítésére, folyamatos “minden lépésre” kiterjedő kommunikációján és a vendégeknek a fenntartható fejlődésről és az energia racionális felhasználásáról szóló oktatásain keresztül. A siker bizonyítékai Az energiatakarékossági intézkedések eredményei: • 2009-ben a CO2-kibocsátás csökkentése 368 tonnával; - a fűtési költségek 16%-os csökkenése (2008/2009); - az áramfogyasztás 10 %-os csökkentése (2008/2009). • Számos elismerést, díjat nyertek el, köztük a következőket: - Az ország leginkább energihatékony vállalata díj; - Az ország leginkább környezetbarát vállalata díj; - Tiszta levegőért díj; - Az egyes épületek energiatanúsítványai; - A svájci Cipra által adott energia-hatékonysági és környezetvédelmi díj. • A mai napig a projekt mintegy 30 új munkahelyet teremtett közvetlenül, és körülbelül 50-et közvetetten.

41

5.


A negyedik, utolsó szakpolitikai fejezet azt mutatta be, hogy egy működő vidéki turisztikai vállalkozás esetében hogyan segíthető elő a fenntarthatóság.

A fejezet során bemutattuk, hogy a fenntartható fejlődésen alapuló megközelítés alkalmazása hosszú távra biztosíthatja a vidéki turizmus életképességét.

Számos szakpolitikai területet és a siker szempontjából lényeges tényezőt is meghatároztunk, amelyek szintén hozzájárulnak a fenntarthatósághoz: • A fenntartható turizmus mutatóinak használata a teljesítmény időnkénti mérésére és monitoringjára;

• A vállalati felelősségtudat folyamatos erősítése végig a beszállítói láncon;

• A sajátos identitás tényezőinek meghatározása és megőrzése, illetve felhasználásuk a desztináció márkájának és hírnevének kialakításában, fenntartásában;

• A minősítés, környezettudatosság és környezetgazdálkodás eszközeinek alkalmazása a fenntarthatóság elősegítésére és megvalósítására.

• Az időnként tapasztalható hiányosságok rendezésére képzés, kapacitásfejlesztés és a szükséges készségek ellenőrzése;

42

6.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az Ajánlások kézikönyve logikai alapot és indokokat szolgáltat a közszféra szakpolitika-alakítói számára a vidéki turisztikai tevékenységek fejlesztésének támogatására. Világosan kiemeli ezeknek a területeknek a sajátos jellemzőit: a fizikai távolságból, a földterület széttagoltságából, a kis méretekből, a táj érzékenységéből adódó specifikumokat, és megvizsgálja, hogy ezek a tulajdonságok hogyan hátráltatják a befektetéseket a vidéki térségekben. A vizsgált kérdéseket az ICER projektben résztvevő régiók kontextusában elemezzük, közben példákat hozunk arra, hogy a fejlődés egyes kritikus szakaszában a szakpolitika irányítóinak beavatkozása hogyan járult hozzá a pozitív és optimális megoldáshoz, mely egyensúlyt teremt a gazdasági megvalósíthatóság, a környezet védelme és hasznosítása között. Európa hét különböző régiójának legjobbnak minősíthető gyakorlatait válogatták össze az ICER projekt partnerei, hogy a könyv példákat adhasson arra, hogy a politika irányítói hogyan segíthetik a desztinációkat és az egyéni utazásszervezőket egy bizonyos régió lehetőségeinek maximális kibontakoztatásában, miközben tiszteletben tartják a fenntartható fejlődés elveit. A könyv leírja azokat a politikai akciókat és eszközöket, amelyeket a vidéki turizmus fejlődésének különböző szakaszaiban bevethetnek. Ezek a politikai beavatkozások azokat a problémákat igyekeznek megcélozni, amelyek speciálisan az érintett térségek fent leírt jellemzőiből fakadnak. A szakpolitika irányítójára gyakran úgy is tekintenek, mint akinek a szerepkörébe beletartozik a turisztikai vállalkozások ösztönzése a felelős és fenntartható gyakorlatot kialakítására. Azzal, hogy Európa vidéki térségeinek ennyire eltérő régióiból gyűjtöttük a tapasztalatokat és a példákat, az volt a célunk, hogy ne csak útmutatást, hanem ötleteket is adjunk az európai szakpolitika vezetőinek. Ha végignézzük ezeknek az európai legjobb megoldásoknak az összességét, néhány fontos üzenetet látunk kirajzolódni. A fenntartható szemlélet elfogadása A fenntartható fejlődés három pillérének kiegyensúlyozása nem kis kihívást jelent, különösen a vidéki térségekben. Sok az érintett és érdekelt fél, akiknek a véleményét ki kell kérni, ugyanakkor a fejlődés ezekben a térségekben hosszú távú és visszafordíthatatlan hatásokkal járhat. A könyvben bemutatott legjobb bevált megoldások és ajánlások mind visszatükrözik azt, hogy a fenntarthatóság koncepciójának elfogadása milyen előnyökkel járt a vidéki térségek és a környezet számára. Az esettanulmányok bemutatják, hogy az érintett közösségek hogyan folytatták addigi gazdasági tevékenységüket, fenntartva megélhetésüket azáltal, hogy alkalmazkodtak, és kínálatukat feljavították annyira, hogy megfeleljenek a szigorúbb környezeti szabályoknak. A jó gyakorlatok megmutatják, hogy a piac szereplői felismerték: tevékenységük hosszú távú fenntartása érdekében kénytelenek innovatívak lenni, egyedi kínálatot és magas minőségű szállást kínálni, ezáltal felelősen gazdálkodni a vidék természeti erőforrásaival. Ezzel azonban sikerül egy fejlődőben lévő piaci szegmenst megcélozniuk, amely fenntartható turisztikai szolgáltatásokat és ökoszálláshelyeket keres.

A szakpolitika irányítóinak a szerepe a fejlesztés kritikus szakaszaiban A könyv foglalkozik azokkal a nehézségekkel, amelyek egy régió természeti adottságainak felmérése során jelentkeznek, akár saját belső értékéről, akár pedig szélesebb társadalmi értékéről van szó. Az az érv is felmerül, hogy a szakpolitika irányítóinak bizonyos mértékig érdekük, hogy aktívan részt vegyenek a vidéki turizmus fejlesztésében, mivel – a szabályozásnak köszönhetően – a kormány felelős egy ország természeti örökségének és erőforrásainak a védelméért. Az állami hatóságok kötelesek gondoskodni arról, hogy olyan szabályozási és működési környezet alakuljon ki, ami a fenntartható fejlődés irányába mutat. A kormányok és szakpolitikusok befolyására és útmutatására különösen szükség van azon tevékenységek irányításában és ösztönzésében, amelyekkel rehabilitálható a pusztuló vidéki környezet, és olyan környezetgazdálkodás valósulhat meg, mely hasznos mind a környezet, mind a társadalom számára. Láttuk a szakpolitika beavatkozásának fontosságát a piaci tökéletlenségek korrekciójában is, mivel ezek különösen akutak a vidéki térségekben, ahol a természeti értékek, mint például a környezeti, a történelmi és ökológiai erőforrások gyakran ingyen hozzáférhetők, vagy erősen alulértékelt áron. Másrészt a turisztikai ágazat maga is erősen ki van téve a piaci tökéletlenségeknek, mivel a vállalkozásoknak a desztinációt kell eladniuk és működtetniük, nem csupán saját szolgáltatásaikat. Ezeknek a kihívásoknak a tudatában a következő formában határoztuk meg a szakpolitika alakítóinak szerepét: a helyi szervezők és lakosok motivációinak összehangolása oly módon, hogy azok illeszkedjenek a desztináció egységes turisztikai stratégiájához, a hely-márkához és a szolgáltatások elvárt színvonalához – nem figyelmen kívül hagyva szerepüket az innovációban és a kapacitásfejlesztésben. A hálózatok, mint a fejlesztés katalizátorai A könyvben szereplő számos bevált gyakorlat alapján elmondhatjuk: nyilvánvaló, hogy a hálózatok létrehozása számos előnnyel jár. Az ismeretterjesztés és a piaci szereplők közötti együttműködés, valamint a tudományos világgal és kutatóközpontokkal fenntartott kapcsolatok fellendítették a vállalkozások üzleti forgalmát, és általában javították a desztináció pozícióját és kínálatát. A hálózatok lehetőséget teremtenek arra, hogy bevonjuk és összehozzuk a beszállítói lánc különböző szereplőit. Mivel a turisztikai szektort önmagában egy kiterjedt értékláncolat jellemzi, fontos megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel befolyásolhatjuk a szereplők viselkedését és teljesítményét, méghozzá oly módon, ami sztenderdizálja szolgáltatásukat egy, a desztinációra jellemző egységes minőségi szabványnak megfelelően. Bízunk abban, hogy a kötetben bemutatott jó gyakorlatok gyűjteménye és a példákban közzétett tapasztalatok, tanulságok hasznosnak bizonyulnak a szakpolitika irányítói számára Európa szerte és hozzásegítik őket ahhoz, hogy támogassák a vidéki turisztikai célterületek fenntartható fejlődését.

43

7.

7.

BIBLIOGRAPHY, COPYRIGHT OF THE PICTURES & CONTACTS

IRODALOMJEGYZÉK

Aubert A., Csapó J., Pirkhoffer E., Puczkó L., Szabó G. (2010). A method for complex spatial delimitation of tourism destinations in South Transdanubia Földrajzi Értesítő – Hungarian Geographical Bulletin vol. 59. (No. 3.) pp. 271-287. Butler, R. (1980). The concept of a tourist area cycle of evolution. Canadian Geographer 24(1) , 5-12. CEDCP (2008). Best Practice: Developing an Economic Development Incentive Policy. Government Finance Officers Association. Clark, S., Cebreiro, A., & Böhmer, A. (2007). Tax Incentives for Investment – A Global Perspective: experiences in MENA and non-MENA countries. MENA-OECD Investment Programme. European Commission (2008). EU Rural Development Policy 2007 - 2013 - Fact Sheet. Luxembourg: Office for official publications of the European Communities. Eurostat (2006). Methodological work on measuring the sustainable development of tourism. Part 2: Manual on sustainable development indicators of tourism. Luxembourg: Office for official publications of the European Communities. Miller, M., & Gallucci, V. (2004). Quantitative Tourism and Fishery Management: Some Applications of the Logistic Model. Tourism in Marine Environments . Nathan−MSI Group (2004). Effectiveness and Economic Impact of Tax Incentives in the SADC Region. SADC Trade, Industry, Finance and Investment Directorate.

44

Porter, M. (2000). The Competitive Advantage of Nations. Economic Development Quarterly , vol 14, no.1, pp 15-34. Sharpley, R., & Sharpley, J. (1997). Rural Tourism: An Introduction. Oxford: Alden Press. Swarbroke, J. (1998). Sustainable Tourism. Oxford: Butterworth-Heinemann. Szabó G. (2006). A környezetbarát vendégfogadói hálózat kiépítésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon In: Majoros Pál (szerk.) BGF Tudományos Évkönyv, A prioritások és a konvergencia kölcsönhatása a magyar gazdaságban. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola pp. 149-161. Szabó G.- Spiegler P. (2008). A tájkímélő szelíd turizmus megoldásai a Dél-Dunántúlon. In: Csorba P., Fazekas I. (szerk.) Tájkutatás – tájökológia Debrecen: Meridián Alapítvány pp. 479-486. UNESCO (évszámmegjelölés nélkül). Bio-reserves. Retrieved February 13, 2012, from http://www.unesco. org/map/doc/faq/brs.pdf UNESCO (2003). CONVENTION FOR THE SAFEGUARDING OF THE INTANGIBLE CULTURAL HERITAGE. UNESCO. United Nations (2009). Innovative socio-economic policy for improving environmental performance: Payments for ecosystem services. United Nations. Vito Tanzi, H. Z. (2001, March). Tax Policy for Developing Countries. International Monetary Fund, Economic Issues, No. 27. Wearin, S., & Neil, J. (2009). Ecotourism: Impacts, Potentials and Possibilities. Oxford: Butterworth-Heinemann

7.2

KÉPEK SZERZŐI JOGA

2. kötet: Hogyan kezeljük a potenciális befektetőket? 5. oldal: Baron Group Malta – Massage in self-catering holiday house (Malta) 6. oldal: Wellness Hotel Sotelia (Slovenia) 9. oldal: Shannon Development – Doonbeg pre-development aerial view (Ireland) 11. oldal: Lahden seudun kuvapankki - Ridge of Pulkkila (Finland) 13. oldal: Wine cellars in Villánykövesd. Copyright by the Villány-Siklós Wine Route Association (Hungary) 15. oldal: Ana de Vivero - Hotel Rural Emina, Valbuena de Duero (Spain) 17. oldal: South Transdanubian Regional Development Agency - Tógazda Hunting Lodge (Hungary) 19. oldal: Pío Baruque Fotógrafos - Hotel Balneario Villa de Olmedo (Spain) 3. kötet: Tanácsadás, útmutatás és az innováció elősegítése 4. oldal: Shannon Development – Doonbeg (Ireland) 9. oldal: Comité Régional de Développement Touristique d’Auvergne - A la buissonnière (France) 11. oldal: Centre for Innovation in the Rural Sciences and Environmental Management (Malta) 4. kötet: A befektetések támogatása 9. oldal: Shannon Development - Steve Uzell, Photographer (Ireland) 10. oldal: Comité Régional de Développement Touristique d’Auvergne – Domaine St Roch (France) 12. oldal: Comité Régional de Développement Touristique d’Auvergne – Les Eydieux (France) 14. oldal: Tógazda Hunting Lodge (Hungary) 17. oldal: Comité Régional de Développement Touristique d’Auvergne – Ecolodge Instants d’Absolu (France) 19. oldal: Shannon Development - Lough Derg Way, Developed under the Walks Scheme (Ireland) 21. oldal: Paradores de Turismo de España, S.A. - Parador de Tordesillas (Spain)

22. oldal: Lahden seudun kuvapankki - Sibelius Hall (Finland) 23. oldal: Diputacion Provincial de Valladolid - Finca Coto Bajo Matallana (Spain) 5. kötet: A fenntarthatóság elősegítése 8. oldal: Slovene Tourism Board – Slovenia Green (Slovenia) 10. oldal: Comité Régional de Développement Touristique d’Auvergne – La Maison du Lac (France) 11. oldal: Paradores de Turismo de España, S.A. - Parador de Tordesillas (Spain) 14. oldal: Shannon Development – Burren ecotourism network (Ireland) 17. oldal: Sanna Hiltunen – Benchmarking entrepreneurs (Finland) 18. oldal: Shannon Development – Organic Centre in Leetrim, member of the Greenbox (Ireland) 21. oldal: Messilä Maailma Oy - Ski resort Messilä (Finland) 24. oldal: Ta’Cenc Hotel (Malta) 27. oldal: Rural Tourism Association of Baranya county – Dömös House Ecolodge (Hungary) 29. oldal: Diputacion Provincial de Valladolid - Finca Coto Bajo Matallana (Spain) 31. oldal: Rinka Center (Slovenia) 32. oldal: Juan José Puentes Vallejo (Valladolid) - CTR Puentes Mediana (Spain) 33. oldal: South Transdanubian Regional Development Agency – Barcs visitor centre (Hungary) 34. oldal: Juan Carlos Valerio (Valladolid) - CRA Alto de la Reserva (Spain) 35. oldal: Centre for Innovation in the Rural Sciences and Environmental Management (Malta) 37. oldal: Diputación Provincial de Valladolid - Consorcio Provincial de Medio Ambiente de Valladolid (Spain) 38. oldal: Aurinkoranta lomamökit - Aurinkoranta log cabin (Finland) 40. oldal: Spa Snovik (Slovenia) 42. oldal: Shannon Development – Walking route developed under the Walks Scheme (Ireland)

45

5.

7.3


KAPCSOLATOK

Auvergne Régió Turizmusfejlesztési Bizottsága Parc Technologique La Pardieu, 7 allee Pierre-de-Fermat CS 50502 63178 Aubiere Cedex FRANCE Tel.: +33 473294940 www.auvergne-tourisme.info [email protected] Kontakt: Thomas Ducloutrier Shannon Development Town Centre, Shannon, County Clare IRELAND www.shannondevelopment.ie [email protected] Kontakt: Flan Quilligan Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési (DDRFÜ Nonprofit Kft.) H-7621 Pécs, Maria u. 3. HUNGARY Tel.: +36 72 513-760 Fax: +36 72 513-768 www.deldunantul.eu [email protected] Tel.: +36 72 513-734 [email protected] Kontakt: Pámer Zoltán Valladolid Provincia Kormánya C/ Ramon y Cajal 5 47071 Valladolid SPAIN Tel.: +34 983427100 ext 269 www.diputaciondevalladolid.es [email protected] Kontakt: Emma Fernandez

46

Ügynökség

Lahti Önkormányzatának Regionális Környezetvédelmi Szolgálata, Technikai és Környezeti Osztály Vesijarvenkatu 27, PL 126 15141 Lahti FINLAND Tel: +358 (0)50 559 4090 Fax: +358 (0)3 814 3158 www.lahti.fi [email protected] Kontakt: Paivi Sieppi Gozo Minisztérium St. Francis Square Gozo VCT 2118 MALTA Tel: +356 22100 225, http://www.gozo.gov.mt [email protected] Kontakt: Mr. Anthony Zammit Tel: +356 22100 287 [email protected] Kontakt: Joseph Theuma Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség Lendavska 5a 9000 Murska Sobota SLOVENIA Tel.: +386 25361461 http://web.rra-mura.com [email protected] Kontakt: Franc Gönc

FOSTERING SUSTAINABILITY

5.

JEGYZETEK:

47

5

A FENNTARTHATÓSÁG ELŐSEGíTé SE

A FENNTARTHATÓSÁG ELŐSEGíTéSE

Recommend Documents