A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉST SZOLGÁLÓ

MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE FEDERATION OF TECHNICAL AND SCIENTIFIC SOCIETIES HUNGARY

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉST SZOLGÁLÓ SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A NEMZETI FEJLESZTÉSI PROGRAMOKNÁL TANULMÁNY

MELLÉKLETEI

Budapest, 2010. február

Készült a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából Készítette a MTESZ felkért Munkabizottsága

Cím (Address): H-1055 Budapest V. Kossuth Lajos tér 6-8.

Levélcím (Mailing address): H-1372 Budapest P.O. Box 451. Adószám: 19816140-2-41

Tel.: +36 1 4747-908 Tel.: +36 1 4747-995 Fax.: + 36 1 353-0317 e-mail: [email protected]

Mellékletek jegyzéke 1. sz. melléklet: A Stratégiai Környezet Vizsgálat tematikája (2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 2. számú melléklete) 2. sz. melléklet: Fenntartható Fejlődési Útmutató az ÚMFT operatív programjaihoz - Fenntarthatósági szempontok 3. sz. melléklet: Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjai keretében kiírt pályázatokhoz

2

1. sz. melléklet A Stratégiai Környezet Vizsgálat tematikája (2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 2. számú melléklete) 1. Az adott akcióterv tartalmának, főbb céljainak rövid ismertetése és kapcsolata más politikákhoz, programokhoz, tervekhez. (külön kiemelten az ÚMVT-hez) 2. Az adott terv által érintett területek jelenlegi állapotának rövid ismertetése, különös tekintettel a terv által esetleg jobban érintett területekre, illetve lehetséges fejlődésük a terv megvalósítása nélkül 3. Az adott terv által érintett területeken jelenleg is fennálló környezeti problémák számbavétele, különösen az esetleg érintett védett területek esetében 4. Az értékelés során figyelembe vett nemzetközi, közösségi, illetve nemzeti természetvédelmi normák és szabályok, illetve azoknak az elemzés elkészítése során játszott szerepének ismertetése 5. Az adott tervnek az érintett területek élővilágára (flóra, fauna), klímájára, népességére (annak életminőségére, egészségügyi állapotára), talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségére, tájképére valószínűsíthető hatásainak, illetve ezek összefüggéseinek ismertetése – különös tekintettel a határokon átnyúló hatásokra. A hatásoknál a “fejlesztés nélküli” állapottal való összevetés. 6. A pozitív hatások erősítésére, és az esetlegesen fellépő negatív környezeti és egészségügyi hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére, vagy tompítására kidolgozott javaslatok felvázolása Az terv megvalósításánál a „szennyező fizet” elv alkalmazásának számbavétele az esetleges negatív környezeti és egészségi hatások kiküszöbölésére 7. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása, valamint az elemzés során használt adatok forrásának, az esetleg fellépő nehézségeknek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya) és ezeknek az előrejelzések pontosságában játszott esetleges negatív szerepének ismertetése 8. A várható környezeti hatások további mérésére és nyomon követésére, követő intézkedésekre kidolgozott javaslatok, rövid leírása, indikátorok értékelése 9. Közérthető összegzés

3

Fenntartható Fejlődési Útmutató

2. sz. melléklet Fenntarthatóság i szempont

az ÚMFT operatív programjaihoz

FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A szempont értelmezése

I. Környezettudatos menedzsment és tervezés I./A Környezeti menedzsment eszközök 1. Környezeti Gazdálkodó és egyéb szervezet / szempontú önkormányzat esetén: A környezeti menedzsment rendszer: tanúsítás szerint működik Nemzetközileg használt szabvány szerint [ Igen/nem ] - hitelesítő szervezet által tanúsított kiépített rendszer a szervezetek jó környezeti teljesítményének biztosítása érdekében. Az irányítási rendszer egészének része, amely tartalmazza a környezeti célok mellett a környezeti politikát meghatározó, végrehajtó, felülvizsgáló szervezeti struktúrát, tervezési tevékenységeket, felelősségi köröket, alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat. Ezek: EMAS, ISO 14001:2004 Közoktatási intézmény esetén: A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézményekben való minél hatékonyabb megjelenése érdekében az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen létrehozta az „Ökoiskola” és a Zöld Óvoda címet. A cím azoknak az iskoláknak, óvodáknak adható, amelyek átgondoltan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság tanulásának gyakorlati megvalósításával.

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók)

Pontszerzés feltétele

Gazdálkodó és egyéb szervezet / önkormányzat esetén: A rendszer kiépítéséhez szükséges induló feltétel a menedzsment (felső vezetés) elkötelezettsége. A rendszer bevezetése költséggel jár, ezt e szempont választásánál figyelembe kell venni. Magyarországon több akkreditált szervezet létezik, amelyek a tanúsítást végzik. Bővebb információ: ld. 2. melléklet [ 1 ], [ 2 ]

Tanúsítvány (hazai és/vagy EU-s bejegyzésű akkreditált tanúsító szervezet által kiállítva), Irányítási rendszert szabályozó dokumentumok, feljegyzések

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekt megvalósító szervezet(ek) megszerzi(k) a tanúsítást

Közoktatási intézmény esetén: A nemzetközi kritériumok alapján kialakított magyar ökoiskola vagy zöld óvoda kritériumrendszer az intézmény megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá teheti az iskolát, óvodát a diákok számára. A Cím elnyerője az adott hálózat tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. Bővebb információ: 2. melléklet [ 3 ]

Közoktatási intézmény esetén: Az „ökoiskola” cím vagy a „Zöld Óvoda” cím megszerzését igazoló dokumentumok

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projektben résztvevő közoktatási intézmény(ek) megszerzi(k) az ökoiskola vagy a zöld óvoda címet

Javaslatok a szempont bevezetéséhez

4


Fenntarthatóság i szempont 2. Fenntarthatóság i tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését [ Igen/nem ]

A szempont értelmezése Gazdálkodó és egyéb szervezet esetén: Gazdálkodó szervezet esetében a fenntarthatósági terv (program) készítésének célja a fenntarthatósági szempontok és megfontolások szervezeti tevékenységébe történő integrálhatóságának felmérése és ütemterv készítés azok megvalósítására. A Terv nem tanúsított belső dokumentum, amelyben a szervezet saját maga számára határoz meg erőfeszítéséket a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére.


Javaslatok a szempont bevezetéséhez

Gazdálkodó és egyéb szervezet esetén: A fenntarthatósági tervnek nincsenek előírt formai és tartalmi követelményei. Használhatja az „Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez” nemzetközi ajánlást, vagy az ISO 14001szabványban [ 18 ] meghatározott programot (kiegészítve a jelen útmutató által ajánlott fenntarthatósági szempontokkal). Bővebb információ: 2. melléklet [ 4 ] Önkormányzat esetén: Önkormányzat esetén: Az önkormányzatok számára lehetőség a Az önkormányzatok számára a fenntartható fejlődés helyi programjának LA21 program készítése jól (Local Agenda 21 - LA 21) elkészítése. összpontosított helyi politikát Az LA 21 nem azonos a eredményezhet. A Local Agenda környezetvédelmi programmal, több 21 megvalósításának nincs olyan annál. A fenntarthatóság lokális, kis szigorú, szabványban rögzített regionális programja komplex program, menete, mint pl. az EMAS előírásnak, de létezik erre amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el az vonatkozóan javasolt nemzetközi megvalósítási algoritmus. épített környezet, infrastrukturális Bővebb információ: 2. rendszer, energiaellátás, közlekedés, melléklet [ 5 ] hulladékkezelés, agrárium stb. jövő orientált alakítását.

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Gazdálkodó szervezet esetén: Fenntarthatósági terv megléte (cég vezetés által elfogadott és legalább - belső nyilvánossággal megosztott dokumentum)

Pontszerzés feltétele

Önkormányzat esetén: Fenntarthatóság helyi programjának megléte (önkormányzat által elfogadott és nyilvánosságra hozott dokumentum)

Amennyiben az önkormányzat (több résztvevő esetén az összes önkormányzat) területére érvényes ”Fenntarthatóság helyi programja” elkészül

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy valamennyi megvalósításban résztvevő szervezet készít fenntarthatósági tervet

5


3. Környezettudatos tevékenységek 3.a) Önkormányzat, kistérség esetén: Környezetvédelmi A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény programjának felülvizsgálatát és előírja, hogy az önkormányzat megvalósulásának illetékességi területére önálló települési dokumentálását környezetvédelmi programot (KP) vállalja dolgozzon ki. (46. §) A programot [ Igen/nem ] szükség szerint, de legalább kétévente felül kell vizsgálni. A szempont célja, hogy ösztönözze az önkormányzatokat a vonatkozó jogszabály betartására.

Önkormányzat, kistérség esetén: A KP-val szemben elvárt jogszabályi követelményeket a környezetvédelmi törvény határozza meg, részletes szabályokat megállapító végrehajtási rendelet nem készült. A települési környezetvédelmi programot célszerű a jelenleg hatályos második Nemzeti Környezetvédelmi Program szellemében elkészíteni, alapvetően a települési környezetminőséget meghatározó tényezőkre koncentrálva. Bővebb információ: 2. melléklet [ 6 ] Közoktatási intézmény esetén: Közoktatási intézmény esetén: A közoktatásról szóló – többször Célszerű önállóan megjelenő módosított – 1993. évi LXXIX. törvény környezeti nevelési programot készíteni, amely a nevelési 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak – nevelési programjuk program önálló fejezetét képezi. részeként – 2004. június 30-ig el kellett A program elkészítésekor készíteniük környezeti nevelési kiemelten kell figyelni arra, hogy programjukat. a környezeti nevelési program A környezeti nevelési program (KNP) a összhangban legyen a pedagógiai közoktatási intézmény pedagógiai program minden tartalmi programjához illeszkedik, és az egységével, így tehát a helyi intézmény környezeti neveléssel tantervvel is. A környezeti kapcsolatos alapelveit, céljait, feladatait, nevelési program ugyanakkor eszközeit, eljárásait részletezi. konkrétabb a pedagógiai program által megfogalmazottaknál. Bővebb információ: 2. melléklet [ 7 ]


Önkormányzat, kistérség esetén: Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) által jóváhagyott, és érvényes (két éven belül létrehozott vagy felülvizsgált) környezetvédelmi program. Pályázó kistérség esetén a kistérségi környezetvédelmi program (és felülvizsgálata) elfogadható.

Amennyiben az önkormányzat a kétéves rendszerességű felülvizsgálatot is vállalja. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

Közoktatási intézmény esetén: A környezeti-nevelési program felülvizsgálatának dokumentációja, a környezeti-nevelési programból megvalósultak igazoló dokumentumai

Amennyiben a közoktatási intézmény vállalja a Környezeti Nevelési Program megvalósításának dokumentálását és 2 évenkénti felülvizsgálatát. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

6

Fenntartható Fejlődési Útmutató Egyéb szervezetek: Azon intézmények, szerveztek, melyek számára jogszabály szerint nem kötelező fenntarthatósági, környezetvédelmi, vagy környezeti nevelési program készítése, mégis készítenek, ezt a szempontot bejelölhetik, amennyiben igazolni tudják annak végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát. 3.b) Rendelkezik A környezet védelméről szóló l995. évi önkormányzati LIII. törvény (Ktv.) 58. § (1) bekezdése környezetvédel értelmében az önkormányzati mi alappal vagy környezetvédelmi alapot hozhat létre az vállalja annak önkormányzat környezetvédelmi létrehozását feladatainak ellátására. [ Igen/nem ] Akkor tekinthető működőnek a környezetvédelmi alap, amennyiben van meghatározott bevételi forrása és kiadási célja.

A környezetvédelmi alap bevételeit kizárólag környezetvédelmi feladatok megoldására lehet fordítani, felhasználásáról önkormányzati rendeletben kell intézkedni. A forráshiánnyal küszködő települési önkormányzatok számára az önálló környezetvédelmi alap megteremtése a környezeti problémák megoldásának az egyik legfontosabb eszköze. 3. c) Környezetvédelmi / fenntarthatósági Javasolt szakirányú végzettséggel Környezetvédel megbízott, felelős a szervezetnél rendelkező munkatárs mi/fenntartható környezetvédelemmel/fenntarthatóságg alkalmazása, de lehet alvállalkozó sági megbízott al kapcsolatos feladatokat (hatósági is, és a feladatot partnerségben is vagy környezeti bejelentések, nyilvántartások, lehet teljesíteni, amennyiben nevelési, adatszolgáltatás, szelektív erről együttműködési, partnerségi fenntarthatóság hulladékgyűjtés, haváriák, stb. kezelése, megállapodás van. -oktatási zöld beszerzés vezetése, beruházás felelős, környezetvédelmi szempontú irányítása, ellenőrzése, belső képzések, munkacsoport kijelölése (ha tájékoztatások) rendszeresen ellátó erre nem személy (megbízott munkatárs vagy kötelezett) [ alvállalkozó). Igen/nem ] Oktatási, művelődési intézményeknél a fenntarthatósági, vagy környezeti nevelési felelős, munkacsoport, aki(knek) az oktatás, tudásmegosztás,

az ÚMFT operatív programjaihoz Egyéb szervezetek: Dokumentum, ami megalapozottan igazolja a program meglétét és felülvizsgálatát, dokumentumok vagy média megjelenések annak végrehajtásáról.

Amennyiben a szervezet vállalja a program megvalósítását, és 2 évenkénti felülvizsgálatát.

Önkormányzati rendelet a környezetvédelmi alapról, beszámoló (a zárszámadás részeként) az alap bevételeiről és forrásainak felhasználásáról

Amennyiben a kedvezményezett önkormányzatnak működő környezetvédelmi alapja van, vagy vállalja ilyen létrehozását.

Munkaköri leírás vagy e feladat ellátására vonatkozó szerződés, szervezeti szabályozások, dokumentumok

Amennyiben dokumentumokkal igazolni tudja a felelős/ munkacsoport létét, feladatait. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot. Csak akkor választható, ha a szervezet erre jogszabályban nem kötelezett.

7

Fenntartható Fejlődési Útmutató kultúraközvetítés fenntarthatósági tartalma mellett a környezetbarát működtetés (ld. fent) is feladata. 3. d) A szervezet A környezeti teljesítmény a szervezet rendszeres tevékenysége során a környezeti fenntarthatóságra, környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások és teljesítmény azok csökkentésére tett intézkedések értékelésének bevezetése összessége rendszerint [ Igen/nem ] mutatószámokkal kifejezve. A környezeti teljesítményértékelés (KTÉ) alapvetően önkéntes eszköz, célja ésszerűbb és környezetkímélőbb gazdálkodás A szempont vállalása esetén ezt a vizsgálatot évente meg kell ismételni.

3.e) Környezeti auditok lefolytatása [ db/év ]

Oktatási, nevelési, művelődési intézmény, szervezet esetén az oktatás tartalmára vonatkozóan: A szempont az intézményben dolgozók (tanárok és kiszolgáló személyzet) és tanulók környezet-tudatosságának megismerését és nyomon követését szolgálja, megmutatja a növekedést. A szempont akkor tekinthető elfogadhatónak, ha valamely elfogadott mérési módszer segítségével az oktatási intézmény a projekt kezdetekor és annak zárásakor, többéves projekt esetén évente az intézményre reprezentatívan vagy teljeskörűen elvégzi a környezettudatosság mérését. Átfogó, független és objektív vizsgálat a vállalaton/szervezeten belüli tevékenységek, folyamatok környezeti szempontjainak tekintetében. Az ISO 19011:2002 definíciója: az auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált


A KTÉ számos módszere ismert: öko-mérleg, grafikus módszerek, környezeti költségszámítás, környezeti minősítés, környezeti teljesítmény index, ökohatékonysági értékelés, EPE (ISO 14031) stb., de alkalmas lehet e fenntarthatósági értékelési tábla alapján végzett vizsgálat is. Bővebb információ: 2. melléklet [ 8 ], [ 9 ] Oktatási, nevelési, művelődési intézmény, szervezet esetén: Ajánlott környezettudatosság mérési eljárások: környezeti attitűdskálák módszere, személytelen környezettudatosság skálák, környezettudatos viselkedés skálák, vagy bármely nemzetközi vagy hazai kutatási eredményeken alapuló eljárás. Bővebb információ: 2. melléklet [ 10 ]

A megbízott felelősnek a szervezet tevékenységére, funkciójára vonatkozó éves audittervet kell készítenie, amely alapján meghatározott kérdéslisták segítségével a kijelölt felelősök környezeti felülvizsgálatokat végeznek a

Környezeti teljesítményeket igazoló feljegyzések (mérési jegyzőkönyvek, szolgáltatói számlák) és az ezek alapján készült fajlagos és abszolút mutatószámokról készült értékelő feljegyzések, melyek legfeljebb egy évesek. Oktatás, nevelési, művelődési intézmény, szervezet esetén: A felmérés dokumentációja, mérőeszköz

Amennyiben a szervezet vállalja, hogy valamely elfogadott mérési módszer segítségével évente legalább egyszer elvégzi a KTÉ-t Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

Dokumentumok, feljegyzések: auditterv, auditprogram, auditori megbízások, ellenőrzési lista, audit feljegyzések, audit jelentés

Amennyiben a szervezet vállalja az éves auditok számának növelését vagy szintentartását és ezt igazolni is tudja. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt

Amennyiben az intézmény, szervezet vállalja a szempontot, és annak teljesítését betervezte éves munkatervébe. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

8

Fenntartható Fejlődési Útmutató folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. A szempont értéke az adott évben lefolytatott környezeti kérdéseket vizsgáló auditok darabszáma. Audit alatt értendő az adott évben lefolytatott teljeskörű vagy részleges (a szervezet egy részére vonatkozó) felülvizsgálat is. 3.f) A A környezeti, környezeti nevelési, fenntarthatóság fenntartható fejlődéssel kapcsolatos gal kapcsolatos oktatáson, továbbképzésen vagy tudásmegosztás képzésben évenként átlagosan on részt vett résztvevő munkavállalók száma a munkavállalók szervezet összlétszámához viszonyítva. száma A tudásmegosztásba azok a saját [ munkavállalók is beleszámíthatók, akik a fő/összlétszám/év képzéseket tartják, vagy a ] fenntarthatósági tartalmú tanulási folyamatot szervezik.

az ÚMFT operatív programjaihoz meghatározott területeken és meghatározott időpontokban.

nem kaphat részpontot.

Bővebb információ: 2. melléklet [ 8 ], [ 11 ]

A szervezet meghatározott rendszerességgel, a különböző munkakörökhöz illeszkedően környezetvédelmi, környezeti nevelési, fenntarthatósági kérdésekben oktatásokat tarthat – belső munkatársa vagy külső szakértő segítségével, valamint külső továbbképzésekre küldheti munkatársait.

Oktatási jegyzőkönyv, napló, jelenléti ív, oktatásokat szabályozó dokumentum, továbbképzési, képzési szerződés, tanfolyami, részvételi igazolás

Amennyiben a szervezet vállalja, hogy évente munkavállalóinak legalább 50%-a részt vesz valamilyen fenntarthatósági képzésen. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

9

Fenntartható Fejlődési Útmutató 3.g) Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres, és a kötelező mértéken felüli biztosítása [ db/év]

Gazdálkodó és egyéb szervezet esetében: Környezeti jelentés készítése, amelynek célja, hogy környezeti információkat nyújtson az érdekelt felek (hatóság, lakosság, partnerek stb.) számára a szervezet környezeti teljesítményével, hatásaival kapcsolatban. Az EMAS rendszert bevezetett szervezetek számára kötelező, de bármely szervezet önkéntesen is nyilvánosságra hozhat környezeti jelentést. A nyilvánosságra hozott információtartalom akkor megfelelő, ha az EMAS szabvány, az „Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez” nemzetközi ajánlás, vagy ezen Útmutató releváns fenntarthatósági szempontjait objektíven tartalmazza. Önkormányzat, önkormányzati intézmény esetén: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1) e) pontja alapján az önkormányzat köteles illetékességi területén a környezet állapotát elemezni és értékeli, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer a lakosságot tájékoztatni.

az ÚMFT operatív programjaihoz A nyilvánosság számára elérhető számos hazai szervezet környezeti nyilatkozata, jelentése. Iránymutatást adhat a jelentés kialakításához a GRI Útmutató nemzetközi standard. Bővebb információ: 2. melléklet [ 1 ] , [ 4 ], [ 8 ]

Az időszakosan készülő környezet állapot értékeléseket célszerű az önkormányzatnál rendelkezésre álló frissebb adatokkal, információkkal rendszeresen aktualizálni. Külső kommunikációs eszköz lehet tájékoztató füzetek, prospektusok készítése vagy a honlapon való elérhetőség biztosítása. Ezen információkkal kiegészített A szempont tehát akkor fogadható el, ha elemzést ismeretterjesztő a jogszabályi előíráson túli évi egy csatornákon (honlap, helyi újság, tájékoztatáson felül a pályázó további tv, szórólap, lakossági fórum aktualizált tájékoztatást vállal és stb.) keresztül nyilvánosságra igazolja a tájékoztatás megtörténtét. kell hozni. (Honlap esetében a tartalmak aktualizálásának számát kell megadni.) I./B Fenntartható fejlődést szolgáló tervezési eljárások

Környezeti jelentés, valamint az ismeretterjesztő csatornákon való közzététel tényének dokumentációja Külső kommunikációs eszközként elfogadható tájékoztató kiadvány készítése, honlapon való elérhetőség.

Amennyiben a megfelelő információtartalom évente legalább egyszer frissül, és rendszeres vagy folyamatos nyilvánossága biztosított. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

A környezet állapot bemutatását tartalmazó dokumentum, valamint az ismeretterjesztő csatornákon való közzététel tényének dokumentációja

Amennyiben a megfelelő információtartalom évente legalább kétszer frissül és legalább két kommunikációs csatornán elérhető a megfelelő, és nyilvános információ, valamint a hozzáférhetőség nem csökken. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot.

10


4. A termék-, szolgáltatásfejlesz tés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik és a fejlesztés ezek figyelembevételév el valósul meg [ Igen/nem ]

Amennyiben a projekt termék-, termelés vagy szolgáltatás fejlesztésére irányul a pályázó olyan termék-, termelés vagy szolgáltatás fejlesztését vállalja, amelynek során a várható környezeti hatásokat értékelik, a negatív hatások elkerülésének vagy minimalizálásának lehetőségeit a fejlesztés során figyelembe veszi. A szempont akkor elfogadható, ha a fejlesztés során az alábbi eljárások valamelyikét a pályázó alkalmazza: − Az életciklus-szemlélet alkalmazása, életciklus elemzés − Környezettudatos terméktervezés (öko-design) − A tisztább termelés elveinek alkalmazása, az öko-hatékonyság növelése − Minőségfejlesztési biztosítási vagy teljesítményértékelési rendszer környezeti szempontú értékelése, kiegészítése − Képzési, kutatási programok előzetes fenntarthatósági szempontú értékelése, lektorálása.

5. A fejlesztés a környezeti hatások tekintetében a hatásviselők számára kedvezőbb helyzetet eredményez [ fő]

A beruházás, vagy a beruházás következtében megnövekvő közlekedés az emberi egészségre jelentős kedvezőtlen hatást is gyakorol (levegőszennyezés, zaj-, rezgés). Ezek között azon fejlesztések értékelhetőek ezen szempont mentén, amelyek a várható hatások elkerülésére, vagy a meglévők csökkentésére hatékony


Az MSZ EN ISO 14040:1998 szabvány tartalmazza azokat a pontokat, melyeket számításba kell venni az életciklus elemzés során. Nemzetközi szinten a Nemzetközi Szabványügyi Testület foglalkozik az öko-design irányelveinek kidolgozásával. (ISO/TR 14062:2002 technikai jelentés) A TTinfo adatbázis megvalósult tisztább termelési projekteket bemutató esettanulmányokat tartalmaz, szabadon letölthető formában. A megvalósuló képzések, humán fejlesztések hosszú távon határozzák meg a társadalom viszonyát, hozzájárulását a fenntartható fejlődéshez, ezért valamennyi tervezett képzésnek, rendszerfejlesztésnek (intézmény- , hálózat,szervezetfejlesztésnek) és működtetésnek hozzá kell járulnia a környezeti tudatosság erősítéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodást szolgáló életvitel kialakításához. A káros környezeti hatások csökkentése elsősorban járművek sebességének és a fogalom nagyságának mérséklésével, zajforrás és az érintett lakosság mesterséges vagy természetes létesítményekkel való elszigetelésével, illetve az épületek hangszigetelésével

A felsorolt eljárások, szempontok tervezéskori alkalmazását és figyelembe vételét igazoló dokumentumok, valamint a fejlesztés során a megvalósulást igazoló dokumentumok.

A pályázat benyújtásakor és zárásakor is igen-nel kell válaszolni, azaz a pályázó a fejlesztés közvetlen és közvetett környezeti hatásait értékelte, és a fejlesztés részletes terveibe ezeket a szempontokat a pozitív hatások maximalizálása, a negatív hatások minimalizálása érdekében figyelembe vette.

Megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatásvizsgálat, elemzések, melyek megalapozzák a kiindulási adatot; elemzések és szükség esetén adatfelvételek a projekt végén.

A pályázat benyújtásakor és zárásakor is igen-nel kell válaszolni, ha a pályázó dokumentumokkal igazolni tudja a szempont figyelembe vételét tervezéskor és

11

Fenntartható Fejlődési Útmutató intézkedéseket tartalmaznak, kivéve azokat a fejlesztéseket, ahol a konstrukció fejlesztési célja ezt kötelezővé teszi (összes környezetvédelmi fejlesztés, sokféle építés), vagy ahol szakmai értékelésben érvényesítik a szempont vállalását. A szempont esetében vizsgálandó, hogy összességében a beruházás által érintett területeken hogyan változik a káros hatásoknak kitett lakosság száma. 6. A fejlesztés időszakában az ökohatékonyságra, környezetegészségügyi, környezettudatosságot erősítő feladatokra fordított kiadások [ eFt/eFt ]

Az adott fejlesztésre nyert támogatási összeg egy részét a fejlesztés tárgyát képező termék vagy szolgáltatás vonatkozásában környezetvédelmi, környezeti nevelési, környezetegészségügyi célú fejlesztésre használják fel. Tételesen kimutatható vagy becsült adat. Számítás: Környezeti kiadás/projekt összköltsége

7. A létrejövő terméket /szolgáltatást minősíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minősítési rendszer szerint [ Igen/nem ]

A szempont akkor választható, ha a projekt eredményeként előállított termék esetében a pályázó vállalja a felsorolt minősítési tanúsítványok valamelyikének megszerzését (termékcímkék neve és tanúsítója): − Környezetbarát Termék védjegy (Környezetbarát Termék Kht.) − Európai Öko-címke (Környezetbarát Termék Kht.) − Hu-Öko-01 (Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Kht.) − Hu-Öko-02 (Hungária Öko Garancia Kft.) − Öko-Tex Standars 100 (Innovatext/Textilipari Műszaki

az ÚMFT operatív programjaihoz érhető el. Az elsősorban tömegközlekedéssel elérhető szolgáltatásfejlesztések, és közlekedéscsökkentő átszervezések szintén idetartoznak. Egyes zöldfelület fejlesztő, vagy területrendező fejlesztések azzal csökkentik a környékbeliek terhelését, hogy a parlagok, elhagyott telkek allergén pollentermelését csökkentik. Ilyen, a pályázatban elszámolható költségek például a környezetvédelmi mérések, környezetbarát anyag előállításához szükséges speciális alapanyagok, környezetvédelmi programok, oktatási modulfejlesztések, környezetegészségügyi célú fejlesztések. Ld. az Elszámolható költségek útmutatót is! Már a terméktervezés során érdemes figyelni ezen tanúsítványok feltételeire és beépíteni a termékfejlesztésbe. Ezen tanúsítványok független, nyilvános feltételek mellett zajló tanúsítási rendszerek. Bővebb információ: 2. melléklet [ 22, 26, 27, 28 ]

fejlesztés végén is, valamint a kedvezőbb helyzetbe kerülő hatásviselők számának növekedését a beruházást eredményeképpen.

Számviteli nyilvántartás, számlák vagy költségkalkuláció. A támogatási szerződésben elszámolható költségnek elfogadott környezeti költségek esetében: a projekt elfogadott pénzügyi jelentései. A tanúsítvány vagy cím dokumentációja

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekt összköltségének legalább 5%-ának megfelelő összeget fordít a környezeti, környezetegészségügyi , környezettudatosságot erősítő feladatokra. Amennyiben a pályázó vállalja és tervezi fejlesztett terméke/szolgáltatása minősítését és a minősítés fenntartását.

12



Fejlesztő és Vizsgáló Intézet Zrt.)

− Zöld Szálloda (Magyar

Szállodaszövetség) − Erdei Iskola Szolgáltatás (OKM, KvVM, KOKOSZ) − Ökoiskola, Zöld Óvoda – csak oktatási intézményfejlesztés esetén

8. A projekt kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére [ Igen/nem ]

A tudásmegosztásra irányuló vagy azt tartalmazó projektek esetén a tudásmegosztás tartalma, módszere kiterjed: − a környezettudatos menedzsment eszközökre − az oktatott tevékenységgel kapcsolatban a fenntarthatóságot biztosító célkitűzésekre − a zöld beszerzés lehetőségeire − az ipari ökoszisztéma megoldásokra, anyag-, energia- és erőforráshatékonyság lehetőségeire − a kibocsátás csökkentésre − a szállítási igények csökkentésére − környezet-egészségügyi vonatkozásokra − a társadalmi felelősségvállalásra − a jövő generációk jogaira − az elővigyázatosság elvére − a fenntarthatósághoz szükséges kompetenciák fejlesztésére

A fenntarthatóság kérdése az élet minden területét áthatja, ezért minden projekt esetében, amelynek része valamely tudásmegosztás (oktatás, képzés, tanácsadás, együttműködés, információ terjesztés stb.) e szempont érvényesíthető, és alkalmazása hosszú távon pozitívan befolyásolja a fenntarthatóság irányába történő elmozdulást. Közoktatási, tanárképzési projektek esetén a fenntarthatóság eléréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése javasolt (rendszergondolkozás, interdiszciplináris megközelítés, felelős döntéshozatal, együttműködés, jövőre irányuló gondolkodás, környezettudatos életvitel, emberi jogok stb.)

Képzési jegyzőkönyv, szakmai anyagok, tananyagok, tanulmányok, értékelő lapok

Amennyiben a pályázó vállalja és tervezi, hogy a projekt a tudásmegosztás a felsorolt ismeretek közül legalább kettő terjesztésére kiterjed.

13

Fenntartható Fejlődési Útmutató 9. A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.) választott körülményei környezettudatoss ágot tükröznek[ Igen/nem ]

10. BAT technológiát alkalmaz [ db ]

A tudásmegosztásra irányuló vagy azt tartalmazó projektek, tevékenységek tervezése és megvalósítása során annak helye és módja tekintetében is gondoskodnak: − A hulladékminimalizálásról − Az helyszínül választott intézményben a szelektív hulladékgyűjtésről − Az energiatakarékosságról − Egészséget kímélő foglalkoztatásról (világítás, monitorok kiválasztása, zöld növények, szellőzés stb.) − Az egészséges táplálkozásról − Pihenéshez szükséges zöldfelületről − A kiadványok, oktatási, képzési stb. anyagok újrahasznosított papírra nyomtatásáról − Kerékpártárolásról A termelőtevékenységek és szolgáltatások egy részére (tevékenységtípustól és intenzitástól függően) kötelező a BAT alkalmazása (erre a szempontra ők pontot nem kaphatnak). Akik számára nem kötelező a legjobb elérhető technikát (BAT) követni, azok számára is elérhetőek ezek a módszerek technológia fejlesztésnél vagy korszerűsítésénél. A pályázónak a BAT technológiának megfelelő technológiáinak számát kell megadnia. Amennyiben a pályázó már önkéntesen rendelkezik BAT-tal, adja meg ezen technológiáinak számát a 4. oszlopban, mert a pályázat értékelésekor a meglévő BAT technológiákat is figyelembe veszik!

az ÚMFT operatív programjaihoz A szempont egy része szorosan kapcsolódik a zöld beszerzéshez, és a szolgáltatás vásárlás során érvényesíthető, míg másik részük a közösségi helyek tervezésekor érvényesíthető szempont.

Tervdokumentáció, vonatkozó számlák, beszerzési dokumentációk, tájékoztatók stb.

Az egységes környezetvédelmi Technológia műszaki engedély hatálya alá tartozó dokumentációja tevékenységekre írják elő a legjobb elérhető technika (BAT) megvalósítását, amelyet referencia dokumentumok biztosítanak (BREF). Ha az Ön tevékenysége nem tartozik ebbe a körbe, akkor is jó, ha tájékozódik az adott tevékenység legjobb megvalósíthatóságáról. Ezzel minimalizálhatja környezet terhelését, versenyelőnyre tehet szert, s megtakarításokat is elérhet. Bővebb információ: 2. melléklet [ 17 ]

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekthez kapcsolódó összes tájékoztatási, egyeztetési, oktatási tevékenységének körülményei a felsoroltak közül legalább négyneknégynek megfelelnek, és a választás környezetkímélő szempontjait tudatosítják az érintettekben (résztvevők, szervezők, képzők, szolgáltatók). Amennyiben a pályázót környezetvédelmi engedélye nem kötelezi BAT alkalmazására (önkéntes alkalmazó), mégis vállalja, hogy BAT technológiát vezet be. Pont adható önkéntesen meglévő BAT technológiák fenntartása esetében is.

14


11. Előnyben részesíti a környezeti szempontból előnyösebb eszközöket, termékeket, alapanyagokat a beszerzéseinél [ Igen/nem ]

Környezeti szempontból előnyösebb eszköz, termék, alapanyag (továbbiakban: eszköz): azon eszköz, amely erre irányuló védjeggyel rendelkezik vagy olyan eszköz, amelynek előnyös környezeti tulajdonságai a termékismertetőből egyértelműen megállapíthatók. A pályázó vállalja, hogy projekthez kapcsolódó beszerzéseiben környezeti szempontot alkalmaz. Amennyiben csak papírigényénél érvényesíti a környezeti szempontot, akkor zöld beszerzési gyakorlatát ne itt, hanem a 32. szempontnál értékelje.

12. Előnyben részesíti a környezeti menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítókat az eszközbeszerzés során /tanácsadó, oktató szervezeteket a szolgáltatásvásárlá s során [ db ]

A projekt megvalósítása során történő beszerzéseknél (eszközbeszerzés, igénybe vett tanácsadás, oktatás) a pályázó a bevonni kívánt szervezeteket (beszállítókat, alvállalkozókat stb.) minősíti abban a tekintetben, hogy rendelkezik-e valamely környezeti menedzsment rendszerrel (EMAS, ISO 14001). A környezeti menedzsment rendszer meglétét, mint súlyozási szempontot alkalmazó beszerzéseinek tervezett számát kérjük megadni.

13. Előnyben részesíti a helyi beszállítókat beszerzéseinél [ Igen/nem ]

A szempont célja, hogy ösztönözze a pályázót a szervezethez legközelebbi beszállítók kiválasztásában. A fenntarthatósági szempont a szállítási igények csökkentésén túlmenően elősegíti a „helyi” beszállítói kör


A pályázó a környezeti szempontból előnyösebb eszközök, termékek, alapanyagok kiválasztásához környezeti minősítés meglétét mint bírálati, súlyozási szempontot alkalmazza, vagy kötelezően teljesítendő általános (megfelelési) szempontokat fogalmaz meg (műszaki leírásában, szerződés feltételeiben) beszerzéseinél. A pályázat benyújtását megelőzően tájékozódnia kell a piacon elérhető ilyen termékekről, hogy a pályázat költségtervénél figyelembe vehesse a piaci információkat. Bővebb információ: 2. melléklet [ 18 ], [ 19 ] A pályázó a beszállítók, alvállalkozók kiválasztásához a közbeszerzési törvény szerinti értelemben legalább az Ajánlattevő, és esetleg beszállítója vagy alvállalkozója meglévő környezeti menedzsment rendszerét (EMAS, ISO 14001) összes közbeszerzésénél kötelező elemként (alkalmassági szempont) vagy előnyként (bírálati szempontként) megjeleníti. A beszállítók (újbóli) megválasztásánál a döntést befolyásoló tényezők között „a két vállalat közötti távolság” figyelembe vétele. Ez nem csak környezetvédelmi szempontból

Pályázati/közbeszerzés i felhívás, közbeszerzés és/vagy belső szabályozó dokumentum a beszerzés értékelésére vonatkozóan, termék, alapanyag ismertetők, szerződések vonatkozó részei

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy projekthez kapcsolódóan beszerzendő eszközök beszerzésénél környezeti szempontot alkalmaz, valamint a beszerzés környezetkímélő szempontjait tudatosítja az érintettekben (munkavállalók, beszállítók, partnerek, célcsoport stb.).

Közbeszerzési pályázati felhívás

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekthez kapcsolódó összes közbeszerzésében előnyben részesíti a környezeti menedzsment rendelkező beszállítókat, ajánlattevőket.

Nyilvántartás a beszállítók és a szervezet közötti távolságról, a beszállítók által alkalmazott

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy beszerzései során a beszállítókat a szervezettől való távolság, illetve az

15


14. Az igénybe vett tanácsadás, képzés, emberi erőforrás fejlesztés kiterjed a környezeti, fenntartható-sági ismeretek bővítésére [ Igen/nem ] 15. A projekt egyéb fenntarthatóságot szolgáló fejlesztéseket tartalmaz [ Igen/nem ]

fejlesztését, amely hozzájárul az adott térség gazdasági és társadalmi erőforrásainak fennmaradásához, a térség kohéziójához és fejlődéséhez. Helyi beszállító: a pályázóval megegyező kistérségben van az állandó lakóhelye, székhelye vagy telephelye, vagy a szomszédos kistérségben, de 30 km-nél közelebb. A tervezett projekttevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő képzések, tanácsadások, vagy humán erőforrás fejlesztések nemcsak a projekt közvetlen céljairól, hanem közvetlen vagy közvetett környezeti, fenntarthatósági céljairól és teljesítményeiről is szólhatnak.

az ÚMFT operatív programjaihoz hasznos, hanem költségkímélő is. közlekedési A közúti szállítással szemben módozatokról, azon beszállítók előnyben valamint a beszerzési részesítése, vagy csak ilyenek dokumentációk. várása, amelyek vasúti, vízi illetve kombinált szállítást alkalmaznak.

Fontos, hogy a projekt keretében igénybe vett képzés/ kiterjedjen környezetvédelmi témákra (környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés, környezetvédelmi szempontok az adott tevékenység kapcsán, környezeti menedzsment stb.), amelyek elősegítik a környezetkímélő megoldások megvalósulását a projekt keretében. A projekt olyan támogatott Konstrukció specifikus (példák): − Közoktatási intézmény tevékenységet tartalmaz, amelynek célja környezetbarát, környezetkímélő, fejlesztés esetén pl. illetve a fenntartható megoldások, sportlétesítmény, iskolabusz termékek, eljárások, szolgáltatások beszerzést vállal a létrehozása, megvalósítása. támogatható tevékenységek Ezt a szempontot a kifejezetten közül környezeti célú konstrukciók horizontális − Úthálózat fejlesztés esetén: új értékelésében nem alkalmazzuk, mert nyomvonalak kialakításával szemben előnyt élvez a ez ott feltétel, elsődleges fejlesztési cél. meglévő utak fejlesztése, vagy kerékpár út fejlesztést tartalmaz stb.

alkalmazott közlekedési mód szempontjából is értékeli és előnyben részesíti a közelieket. Vállalja, hogy beszállítóinak legalább 30%-a helyi beszállító.

Képzési jegyzőkönyv, szakmai anyagok, tanulmányok

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekt során igénybe vett képzési, tanácsadási, ismeretterjesztési szolgáltatásokban, tevékenységekben környezeti, fenntarthatósági tartalom kerül megfogalmazásra.

Projekt tervek, megvalósíthatósági tanulmány, a projekt megvalósulását igazoló dokumentáció, műszaki leírások

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a projekt keretében, a fő cél szerinti tevékenységhez szervesen kapcsolódva fenntarthatósággal kapcsolatos fejlesztésre is sor kerül. A pályázat benyújtáskori és záráskori értékénél is igen-nel kell válaszolni. A szempont nem választható, ha részpontot kapott az 5.-12. szempontoknál.

16


16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során [ Igen/nem ]

A projekt egyik sikere, hogy az érintettek bevonásával határozzák meg a célokat, a megoldandó problémákat, és a célközönséget folyamatosan bevonják a projekt tervezésébe, monitoringjába, értékelésébe. A szempont vállalása esetén a bevont társadalmi szervezetnek helyi és a térség fenntartható fejlődését szolgáló társadalmi szervezetnek kell lennie, amelyet legalább 2005 dec. 31-e előtt bejegyeztek.

I./C Természetes térszerkezet megőrzése 17. A projekt A hátrányos helyzetű kistérségek pontos megvalósulás meghatározása a területfejlesztés helye kedvezményezett térségeinek társadalmijegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) gazdasági Korm. rendeletben található. szempontból Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos hátrányos helyzetű, ha a projekt a helyzetű leghátrányosabb helyzetű [ Igen/nem ] kistérségekben (3. melléklet), hátrányosabb helyzetű kistérségekben (4. melléklet), leghátrányosabb kistérségek közé nem tartozó, leghátrányosabb helyzetű településekben (5. melléklet) valósul meg. 18. A beruházás A természeti értékek megóvása, a természetvédelmi biológiai sokféleség megőrzése értéket, vagy érdekében minden nem természetvédelmi természetvédelmi célú beruházás oltalom alatt álló helyszínének kijelölésekor elkerülendők területet nem az országos és helyi védelem alatt álló érint területek, természeti értékek, Natura


A kapcsolattartás formáját az alábbi érintettekre vonatkozóan be kell mutatni: helyi közösségek, társadalmi szervezetek. Célszerű következő szereplőkkel is élő, párbeszédes kapcsolatot kialakítani: vevők, beszállítók, munkavállalók valamint azok szakszervezetei, kormányzat és hatóságok, célközönség (pl. tanulók, hallgatók, munkanélküliek, ellátottak, lakosok) stb.

Helyi közösségek, helyi társadalmi szervezetek esetében csak a formalizált partnerség fogadható el (pl. együttműködési megállapodás). A többi érintett bevonására alkalmazott témák és módszerek dokumentációja, hogy mely érintett csoporttal milyen módon és gyakorisággal folytat párbeszédet a szervezet.

A vonatkozó jogszabály pályázati útmutató által meghatározott mellékleteiben meghatározott valamennyi kistérség, település releváns a pályázat igennel való megválaszolása szempontjából, amennyiben ott található a pályázó székhelye, telephelye vagy fióktelepe és a projekt itt valósul meg.

A beruházási helyszín / nyomvonal alternatívák közötti választás esetében figyelembe kell venni a közvetlen és közvetett környezeti költségeket is (élőhely pusztulása vagy táj természetes alapfunkcióinak,

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy bevon legalább egy társadalmi szervezetet a tervezésbe és a megvalósításba, és információt szolgáltat az érintettekkel való formalizált kapcsolattartásról. A pályázat benyújtáskori és záráskori értékénél is igen-nel kell válaszolni.

Amennyiben a projekt megvalósulás teljes helyszíne a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott területen helyezkedik el

A projekthez készült megvalósíthatósági tanulmány vagy egyéb dokumentáció tartalmazza a szempontot, és érvényesíti az elemzés

Amennyiben a pályázó a projekttervben (pályázatban) megalapozottan igazolja, hogy a természetvédelmi értékeket a fejlesztés

17



[ Igen/nem ]

2000 területek. A szempont csak akkor választható, ha a beruházás során ennek lehetősége valós alternatívaként felmerül, és semmiképpen nem alkalmazható természetvédelmi célú projektekre!

ezzel fennmaradási biztonságának sérülése stb.), amely alapján értékelhető az egyes alternatívák tényleges előnyei és hasznai.

eredményét a megvalósítandó alternatíva kiválasztásában.

19. A fejlesztés hozzájárul a tájképi/ településképi/ természeti/ kulturális /építészeti érték vagy értékek megőrzéséhez [ Igen/nem ]

A szempont akkor választható, ha a pályázó igazolja, hogy a projekt eredményeként a projekt megvalósulásának helyén vagy hatásterületén található értékek megőrzéséhez vagy fennmaradásához közvetlenül vagy közvetve hozzájárul. Értéknek tekinthető helyi vagy országos védelem alatt álló vagy veszélyeztetett természeti terület/érték, műemlék vagy műemlék jellegű épület, utcakép, amelyet hatóság annak nyilvánít vagy érdekvédők annak tekintenek, mint helyi kulturális értékek, szokások, hagyományőrzés, hagyományos kézműves, gazdálkodási módok. Értelemszerűen környezeti célú fejlesztéseknél csak a kulturális és építészeti emlékek megőrzése, míg kulturális vagy városrehabilitációs, településközponti fejlesztéseknél csak a tájképi, természeti emlékek megőrzése számítható be többletvállalásnak.

A projekthez készült megvalósíthatósági tanulmány, fejlesztési terv, amely bemutatja a megőrzendő/fejleszten dő értéket vagy azok megóvására irányuló terveket, alternatíva vizsgálatot. Az érték fennmaradását segítő, vállalt tevékenység megvalósulását pl. kiviteli dokumentáció, fotódokumentáció, oktatási, képzési, művelődési terv, együttműködési jegyzőkönyv, napló stb igazolhatja.

20. Barnamezős beruházás, vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú [ Igen/nem ]

A szempont célja, hogy a fejlesztések a települések (elsősorban a nagyvárosok) körüli értékes zöldterületek igénybevételét elkerüljék. Csak az építési tevékenységgel is járó fejlesztéseknél lehet a szempontot érvényesíteni.

Javasolható alternatívák vizsgálata a telepítés helyével és a tevékenység módjával kapcsolatban. A projektben is célszerű bemutatni: a projekt táji, településképi harmóniájának megteremtése érdekében tett lépéseket vagy a projekthez tartozó látványtervet, a hagyományos értékek megőrzését szolgáló kutatási, oktatási, vagy művelődési tervet, programot. Javasolt, hogy a pályázó saját érdekében kérdezze meg az érintettek véleményét a tervezett tevékenységről, lehetőleg még a tervezés első lépéseként, hogy megtudja, elképzelése nem ütközik-e majd a helyiek ellenállásába, vagy nem sért -e valamilyen fontos környezeti, kulturális érdeket, illetve, hogy érdeklődésre, befogadásra, támogatásra talál-e a célközönség körében. A természettől elvett tér csökkenti életterünket: a rendelkezésünkre álló erőforrásokat és a természetes flóra és fauna rendelkezésére álló helyet. Például a szakképzést folytató

Vonatkozó szabályozási terv Építési dokumentáció, engedélyek

(a projekt végéig) nem érinti hátrányosan, és a projekt megvalósulása nem érint természeti oltalom alá rendelt területet. Amennyiben a pályázó a projekttervben (pályázatban) megalapozottan igazolja, hogy a projekt milyen elismert helyi érték fennmaradását segíti, és ezt hogyan fogja megvalósítani.

Amennyiben a pályázó vállalja, pályázatában részletesen tervezi, és fejlesztése során dokumentumokkal igazoltan a projektet barnamezős vagy

18

Fenntartható Fejlődési Útmutató Barnamezős beruházás: Meglévő vagy felhagyott iparterületek, vagy korábban beépített és jelenleg is beépíthető területek újrahasznosítása. Gazdasági célú területek: amelyet a települések szabályozási terve (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi stb.) területnek jelöl. 21. A projekt Építési beruházás esetében az építési során többlet engedélyben meghatározásra kerül az zöldfelület előírt minimális zöldfelület nagysága. Az fejlesztés valósul ennél nagyobb terület zöldfelületi meg az előírt fejlesztését vállalók többletpontot minimális kapnak. zöldfelületi Fontos az is, hogy az építési és arányhoz képest felvonulási területek foglalása ne járjon [m2/m2] meglévő zöldfelület igénybevételével. 22. A zöldfelület A szempont célja, hogy ne az idegen, és kialakítás során általában magas fenntartási költségű és előnyben részesíti magas növényvédelmi igényű az őshonos zöldfelületek, hanem a a táj környezeti növényfajokat, a feltételeihez és a helyi éghajlathoz tájegységnek alkalmas, hagyományos és a területek megfelelő kulturális jellegét is megőrző fajkompozíciókat zöldfelületek terjedjenek. Egy település [ Igen/nem ] „zöldfelületi vagyonát” csak a természeti adottságok és a környezeti terhelés figyelembe vételével kialakított növénytelepítés gyarapíthatja. A szempont akkor választható, ha a projekt során zöldfelület fejlesztés is megvalósul, illetve a pályázó igazolni tudja, hogy a növényalkalmazás a helyi természeti adottságok, kulturális értékek és környezeti terhelés figyelembe vételével történt. 23. A fenntartható A szállítási és közlekedési igények mobilitás növekedésének egyik oka a különféle biztosítása a települési funkciók egyre nagyobb települési funkciók arányú térbeli eltávolodása egymástól.

az ÚMFT operatív programjaihoz intézmény korábbi major átalakításával, műszaki gépállomás átalakításával tervezi fejlesztését.

gazdasági célú területen valósítja meg. A pályázat benyújtásakor és zárásakor is igen-nel kell válaszolni

Fenntarthatósági szempontból pozitívum, amennyiben a pályázó nem építi be 100%-ig a maximálisan beépíthető területet. Példa: Ha az előírt minimális zöldfelületi arány 40%, a pályázónak minimálisan 45%-ot kell vállalnia.

Építési engedély, valamint a megvalósulás dokumentációi

Amennyiben a pályázó dokumentumokkal igazoltan zöldfelület fejlesztést valósít meg és a létrehozandó zöldfelület az előírt százaléknál legalább 5%-kal nagyobb.

A természeti és kulturális adottságok alapján célszerű növényalkalmazási és zöldfelületi karakterterületeket lehatárolni és az adott területre javasolható növényalkalmazásokat meghatározni, szakember(ek) segítségével. A helytelen növényalkalmazás öntözési, tápanyagpótlási, egyedpótlási, növényvédelmi többletköltségeket okozhat, valamint szűkíti a helyi környezetnek megfelelő fajok életterét, azaz kockáztatja a táj és a tájfunkciók fennmaradását.

A terület karakterét és az ahhoz illeszkedő növényalkalmazások meghatározását igazoló tervezési dokumentumok valamint ezen fajok alkalmazását igazoló bizonylatok, számlák, jegyzőkönyvek, dokumentáció.

Amennyiben a pályázó dokumentumokkal igazolni tudja, hogy a zöldfelület 100%-ában őshonos, és a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat telepít be.

Mobilitási terv készítésének célja a lakosság valamint a szolgáltató, ipari és közintézmények közötti közlekedési kapcsolatok feltárása,

Mobilitási terv a pályázati dokumentációban, melynek

Amennyiben a pályázó a projektre vonatkozó mobilitási tervvel rendelkezik a pályázat

19

Fenntartható Fejlődési Útmutató megfelelő tervezésével (településtervezés ) [ Igen/nem ]

24. Helyszínválasztás kor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése [ Igen/nem ]

Alapvető fontosságú elsősorban a nagyobb települések, városok térbeli szerveződésének szabályozása, kezelése a városi infrastruktúra hatékony elosztásával és megfelelő területhasználati struktúrákkal. Csak a személyforgalmat befolyásoló (gerjesztő), a napi 5000 fő vagy 500 tonna áruforgalmú helyeken történő és három hónapnál hosszabb építéssel, vagy a majdani működtetés idején is rendszeres áruszállítással járó fejlesztéseknél releváns a szempont.

optimalizálása, amely elsősorban az alábbiakat tartalmazza: a forgalmas utak feltérképezése, a forgalom okainak feltárása, az intézmények helyének és nyitvatartási idejének felülvizsgálata, az intézmények környezetkímélő közlekedési eszközökkel történő elérésének feltérképezésére (gyalogutak, kerékpárutak, tömegközlekedés), a közlekedésirányítási rendszer felülvizsgálatára és átalakítási lehetőségeire stb. Bővebb információ: 2. melléklet [12], [13], [14] Közösségi igényeket kiszolgáló A telephely, beruházási-, képzésilétesítmények / központok helyszín kiválasztás során környezetében a forgalomnövekedés részesítsük előnyben a várható. Fontos szempont, hogy a környezetbarát közlekedési megközelítés környezetkímélő módokkal (gyalogos, kerékpár, lehetőségeit a projekt biztosítsa. A tömegközlekedés) szempont magába foglalja az megközelíthető helyszíneket, az intézményhez eljutást szolgáló utak, alternatív szállítási módok útszakaszok felülvizsgálatát és igénybevételét elősegítő fejlesztését a megfelelő mértékű és fejlesztéseket (ne csak autóúton minőségű gyalogos- és tudják megközelíteni a területet). Közút fejlesztés tervezésekor kerékpárforgalom, illetve a tömegközlekedés biztosítása érdekében érdemes vizsgálni a kerékpárút fejlesztés lehetőségét és a stb. Fejlesztendő útvonalak esetében a tömegközlekedéshez szükséges szempont célja, hogy ne csak az egyedi beruházásokat (pl. buszöblök szállítási igények kielégítését szolgálják, kialakítása stb.) Fontos vizsgálandó és érvényesítendő hanem a tömegközlekedés illetve a szempont, hogy azonos kerékpár közlekedés lehetőségeit is bővítsék. Előnyt kell élvezzenek ezért az útvonalon a közúti tömegközlekedés fejlesztése ne olyan fejlesztések, ahol az úthálózat fejlesztés elsődleges célja mellett a rontsa a vasúti tömegközlekedés gazdaságosságát tömegközlekedéssel való elérhetőség javítására is gondot fordítanak, illetve az (fennmaradásának biztonságát).

az ÚMFT operatív programjaihoz megállapításait érvényesítették a változatelemzésben.

benyújtásakor.

A pályázati dokumentációban és a kiviteli tervekben a szempont érvényesítésének igazolása Tervdokumentációk, kiviteli terv, engedélyek Szolgáltatási (képzési) helyszín esetén alternatív helyszínek értékelése

Amennyiben a pályázó dokumentumokkal igazolni tudja a szempont figyelembe vételét tervezéskor és projektzáráskor is. A pályázat benyújtásakor és zárásakor is igen-nel kell válaszolni.

20

Fenntartható Fejlődési Útmutató elsődleges cél mellett a projekt Egyéb építési tevékenységeknél: tartalmaz kerékpár út fejlesztést is. kerékpártároló, zuhanyozó, öltöző Azoknál a közlekedési fejlesztéseknél, létesítése. Bővebb információ: 2. ahol a szempont figyelembevétele melléklet [ 24] kötelező, vagy a fejlesztés kifejezetten ezeket célozza, horizontálisan nem értékeljük. II. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás II./A Természeti erőforrások megőrzése 25. Fajlagos Teljes vízfelhasználás számításánál nem A vízfelhasználás fajlagos vízfelhasználás csak a pályázó tevékenységénél mutatóinak csökkentése csökkentése (termelésnél/kivitelezésnél) közvetlenül technológia korszerűsítéssel, [ m3/termelés felhasznált vízfogyasztást kell technológia folyamatba való vagy szolgáltatás beszámítani, hanem a közvetett vízvisszaforgatással, szivárgások egysége] vízfogyasztást is. Ilyen az irodákban, megszüntetésével, külterületen stb. használt vízmennyiség. folyamatracionalizálással, a A vetítés alapja az egyes pályázatoknál munkahelyi mosdók, konyhák eltérő: vízellátó eszközeiként vagy − Termelő szervezetnél: termelés ezekhez felszerelt különböző, egysége lehet tonna, m3, üzemóra, takarékosságot elősegítő db, m ((m3)/termelés egysége) eszközökkel (aerátoros csapvég, − Nem termelő/szolgáltató áramláskorlátozó, egykaros szervezetnél: a szolgáltatás egysége keverőcsap stb.) általában lehet a dolgozói létszám, ellátotti egyszerű, és mindig látványos (beteg-, diák-, látogatói létszám) (vízdíj számla csökkentő) ((m3)/fő) eredményt ad. 26. Fajlagos A szempont célja, hogy a pályázó Nyilvánvaló, hogy a takarékosság energiafelhasználá minimalizálja az energia igényét, ezzel a pályázó gazdasági érdeke is, s csökkentése biztosítva az ökohatékonyságot: valamint az energiafelhasználás [ kWh/termelés legalább az egységnyi termékre jutó minimalizálásával csökkennek a vagy szolgáltatás energiafelhasználást. környezeti káros anyag egysége] A vetítés alapja az egyes pályázatoknál kibocsátások is. A fajlagos eltérő: energiafelhasználás csökkentése − Termelő szervezetnél: a termelés csak az első lépés a egysége lehet a tonna, m3, üzemóra, fenntarthatóság irányába. Cél a minél energiahatékonyabb db, m ((kWh)/termelés egysége) − Nem termelő/szolgáltató berendezések alkalmazása. szervezetnél: a szolgáltatás egysége lehet az ingatlan légköbmétere (kWh/m3)


Vállalati nyilvántartások, szolgáltatói vízdíj számlák, erre vonatkozó számítások

Vállalati nyilvántartások, szolgáltatói energia számlák, erre vonatkozó számítások

Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskor működésére érvényes fajlagos vízfogyasztásának legalább 5%-os csökkentését vállalja (ha a hányados csökken). Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskori értékének legalább 5%-os csökkentését vállalja a projektzárásra (ha a hányados csökken). Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban

21


27. Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma [ db ]

A szempont választása esetén a kedvezményezett tulajdonában lévő, a projekttel közvetlen összefüggésben lévő azon épületek számát kell megadni, amelyek már megfelelnek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglaltaknak. 28. A központi világítótestekben, az egyéni Energiatakarékos megvilágításokban a nagyobb fényforrásokkal, élettartalmú, jobb hatásfokú valamint A vagy energiatakarékos izzók alkalmazása a A+ cél. energiahatékonys A szempont számítása: A pályázó ági minősítéssel (kedvezményezett szervezet) bíró eszközökkel tulajdonában lévő épületekben elért megtakarítás alkalmazott energiatakarékos [ kWh ] fényforrások teljesítményei összegének és a kiváltott hagyományos fényforrások teljesítményei összértékének különbözetét kell meghatározni adott évre. A belső tér világosságát nemcsak a mesterséges fényforrások, de a természetes fény is adja; ennek elősegítését nem itt, hanem a 23., 24. és 49. szempontnál lehet értékelni. 29. Fajlagos A fenntarthatósági szempont célja az anyaganyagtakarékosság. A mutató felhasználás kiszámításánál a gyártásba/szolgáltatási csökkentése tevékenységbe bevitt teljes (tonna /termelés anyagmennyiséget (összalapanyagok vagy szolgáltatás mennyisége tonnában) kell elosztani a egysége] létrehozott termék, áru, szolgáltatás mennyiségével. Összes alapanyag: A termelési/szolgáltatási folyamatban a termékek előállításához közvetlen szükséges, a termékbe kerülő anyagok összessége tonnában kifejezve.

az ÚMFT operatív programjaihoz használatos megoldásoknál. Amennyiben a pályázathoz kapcsolódik épület, és ez vagy ezek a projekt végére megfelel(nek) a szempontnak.

Összesített energetikai jellemző: az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató, amelynek kiszámítását a vonatkozó rendelet tartalmazza.

Épület műszaki dokumentációja, építési engedély

Kompakt, valamint a nevezett minősítéssel bíró fénycsöveket, világítótesteket szerzünk be, használunk hagyományos izzók helyett. Világítótesteket tisztán tartjuk. Irányítható fényforrást alkalmazunk. (Közvetett módon a fal színe is segíti a fogyasztás csökkentését.)

Műszaki leírással Amennyiben a igazolható korszerű benyújtáskori értéknél berendezések számlái, a projektzárás idejére és az erre vonatkozó várt érték nagyobb, és számítások a pályázó vállalja energiatakarékos fényforrások alkalmazását, a későbbi megtakarítások számításokkal való igazolását.

Ezen fajlagos mutató csökkentésében a technológia korszerűsítés mellett a belső (saját) másodnyersanyagok felhasználásának növelése lehet fontos eszköz.

Az anyagáramlásra vonatkozó számítások, dokumentumok, termelési nyilvántartások

Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskori értékének legalább 5%-os csökkentését vállalja (ha a hányados csökken). Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban

22


30. Fajlagos csomagolóanyag mennyiség csökkentés [ tonna/termelés vagy szolgáltatás egysége ]

31. Megújuló erőforrások arányának növelése a teljes energiafelhaszn áláson belül [ kWh/kWh ]

A vetítés alapja az egyes pályázatoknál eltérő: − Termelő szervezetnél: termelés egysége lehet tonna, m3, üzemóra, db, m ((tonna)/termelés egysége) − Nem termelő/szolgáltató szervezetnél: a szolgáltatás egysége lehet a dolgozói, ellátotti vagy látogatói létszám, árbevétel, munkaidő ((tonna)/ szolgáltatás egysége) A fenntarthatósági szempont célja a hulladékok mennyiségének csökkentése. A mutató kiszámításánál az adott évben felhasznált teljes csomagolóanyag mennyiséget (csomagolóanyag mennyiség, tonnában) kell elosztani a megtermelt termék, áru teljes mennyiségével (termelés tonnában). A vetítés alapja az egyes pályázatoknál eltérő: − Termelő szervezetnél: termelés egysége lehet tonna, m3, üzemóra, db, m ((tonna)/termelés egysége) − Nem termelő/szolgáltató szervezetnél: a szolgáltatás egysége lehet a dolgozói, ellátotti, látogatói létszám, árbevétel, munkaidő ((tonna)/ szolgáltatás egysége) stb. A szempont célja a lehetőségekhez mérten a megújuló energiák használatának növelése, mert a megújuló erőforrások a természetben rövid távon újratermelődnek. A szempont csak saját felhasználású rendszereknél választható (ahol nem vagy nem teljes egészben hálózatról vásárolják az energiát). Számítása: megújuló erőforrás felhasználás (kWh) / teljes energia

az ÚMFT operatív programjaihoz használatos megoldásoknál.

E szempont figyelembe vételével a pályázó felelősséget vállal a termék további életciklusára vonatkozóan is. Fontos vállalati költség, mert a csomagolóanyag termékdíj köteles. Ezért e szempont vállalása a pályázónak közvetlen költségmegtakarítást eredményez. A csökkentési lehetőségek esetén érdemes figyelembe venni a vonatkozó jogszabályokat. Bővebb információ: ld. 2. melléklet [ 7 ]

Vállalati nyilvántartások, számítások

Megújuló erőforrásokon alapul pl. Az termál vizes fűtés, napelemes energiafelhasználásról áramfejlesztés, szolár-termikus szóló adatok, számlák áramfejlesztés, hőszivattyúk, hőkollektorok, szélenergia, folyóvízi erőmű, biomassza, árapály erőmű.

amennyiben a pályázó csomagolási munkafolyamatot végez, és a pályázat benyújtáskori és adatokkal, számításokkal megalapozott értékének legalább 5%-os csökkentését vállalja. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. amennyiben a pályázó a pályázat benyújtáskori és adatokkal, számításokkal megalapozott értékének legalább 5%-os növelését vállalja. Amennyiben a szempont jelenlegi

23



felhasználás (kWh)

értéke eléri a 15%-ot, akkor a szempont jelenlegi értéke is elfogadható (új funkció fejlesztésekor is ezt a feltételt kell alkalmazni).

32. Kombinált valamint anyagés energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása [ db ]

A készülékek (személyi számítógépek, monitorok, nyomtatók, lapolvasók, faxok, másológépek, projektorok) beszerzésekor az energiafogyasztás, berendezés anyagösszetétele, kétoldalas nyomtatás, újrapapír használhatóság, stand-by üzemmód szempontjainak figyelembevétele.

Kombinált (nyomtató-fénymásoló egyben) irodatechnikai készülékek használata, melyek alkalmas kétoldalas nyomtatásra és használt papír alkalmazására, ATX szabványnak megfelelő számítógépek (stand-by üzemmódra képes, amikor a fogyasztás felére esik.)

33. Hasznosításra átadott hulladék arányának növelése [ t/t ]

A termelés, szolgáltatás, közszolgáltatás, vagy rendes napi működés során keletkező hulladék más termék alapanyagául szolgálhat, ezzel csökkentve a lerakásra/égetésre kerülő hulladék mennyiségét. Figyelembe vehető a hasznosító koordináló szervezetnek átadott hulladék is. Számítása: újrahasznosítható hulladék mennyisége/ a szervezetnél termelt összes hulladék mennyisége

A szervezetnek érdemes vizsgálnia a projekttervezés vagy a tevékenysége során keletkező hulladék összetételét és a hasznosító piac meglétét. Az értékesített hulladék a szervezet számára bevételt jelent, amely javítja a szervezet költség-haszon mutatóit. Étel előállítása során a keletkező szerves hulladékot továbbhasznosítóhoz vagy komposzttelepre lehet juttatni.

34. Másodlagos alapanyag felhasználás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül

Másodlagos alapanyag: termelés, szolgáltatás, napi működés során keletkező hulladék újbóli felhasználása alapanyagként a szervezet célja szerinti tevékenységekben. Lehet saját termelésből származó vagy más által megtermelt és megvásárolt hulladék. Az irodai, nyomdai papírhasználatot ne itt,

A tevékenység során keletkező hulladék sok esetben újból felhasználható alapanyagként, amennyiben eleget tesz az összetétellel és felhasználással szemben támasztott követelményeknek. A pályázó nemcsak saját termelésében

A szempontot tartalmazó beszerzési dokumentációk, vagy műszaki leírással igazolható korszerű berendezések számlái, az irodatechnikai gépek e szempontú értékelésének dokumentációja Értékesítési számlák, szállítólevelek, SZjegyek

Beszerzési számlák, nyilvántartások

amennyiben a pályázó vállalja korszerű irodatechnikai eszközök jelenlegi számának növelését, vagy a legalább 75%os jelenlegi arány esetén annak fenntartását. Amennyiben a pályázó a benyújtáskori érték legalább 5%-os növelését vállalja (ha a hányados nő). Amennyiben a szempont jelenlegi értéke eléri a 60%-ot, akkor a szempont jelenlegi értéke is elfogadható (új funkció fejlesztésekor is a 60%-os feltételt kell alkalmazni). amennyiben a pályázó a benyújtáskori érték legalább 5%-os növelését vállalja (ha a hányados nő). Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés

24

Fenntartható Fejlődési Útmutató [ t/t ]

hanem a 31. szempontnál értékelje. Összes alapanyag: (Lásd a fajlagos anyagfelhasználás csökkentése szempontnál). Számítása: másodlagos alapanyag/ összes alapanyag (t/t) 35. A káros környezeti hatások csökkentése Újrahasznosított a papír- és papírtermékek papír használat fogyasztásának csökkentése mellett az bevezetése újrapapír használatával is csökkenthető. és/vagy A beszerzésre kerülő termék növelése az újrahasznosított rostanyagból irodai és (másodnyersanyagból) készül, a nyomdai fehérítéséhez klórmentes vegyszert munkák során alkalmaznak. [Igen/nem] II/B Jó környezet- és egészség állapot megőrzése 36. Közúti A szempont célja a szervezet közúti szállítás gépjárművei által megtett szállítási intenzitásának távolság csökkentése az összes csökkentése áruszállításának (közúti, vízi, vasúti [ km/km] stb.) hányadában. Összes szállítási távolság: a szervezet teljes adott évi üzemanyag felhasználása és a járműveinek átlagos fogyasztásából (menetlevél alapján) járművenként számított összegzett érték [ km ]. Szállítási intenzitás számítása: közúti árutonna km/ összes árutonna km. 37. Gépkocsi A szempont célja, hogy az egyéni szgk. használat közlekedés rovására a tömegközlekedés csökkentése részaránya növekedjen. Szervezeti [ db ] megvalósulásában nemcsak a gépkocsipark csökkentése, hanem például a távfelügyelet is alkalmazható.

az ÚMFT operatív programjaihoz keletkező hulladékokat használhat fel, hanem a másodnyersanyag piacon vásárolható alapanyagokat is.

eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál.

Nem hivatalos dokumentumok nyomtatását már egy oldalon használt papírra tesszük. Papír vásárlásakor előnyben részesítjük a környezetbarát termékjelekkel ellátottakat. Pl.: Kék Angyal, Északi Hattyú, FSC (fenntartható erdőgazdaság). Bővebb információ: 2. melléklet [ 18 ]

Szállítójegyek, beszerzési dokumentációk, gyűjtőedények

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy az újrahasznosított papír aránya eléri a teljes papírfelhasználás 15%át, és ez időben nem csökken.

A fejlesztési lehetőségre példa a nagyobb szállítóeszköz használata, más termékkel való együttes szállítás, vagy közeli vállalkozásokkal való együttműködés fejlesztése, a gépjárművek útitervlogisztikájának átformálása, tömegközlekedési eszközök preferálása, alternatív szállítási módok (vasút).

Adatokkal megalapozott számítások; menetlevelek, üzemanyagszámlák nyilvántartása

Amennyiben a pályázó a benyújtáskori, adatokkal alátámasztott érték legalább 5%-os, megalapozott csökkentését vállalja. Új funkció fejlesztésekor ha vállalja, hogy az összes árutonna kmnek legfeljebb a fele történik közúton. Amennyiben a pályázó szervezetnek a projekt benyújtásakor van gépkocsi állománya, és vállalja gépkocsi állományának csökkentését.

A szempont megvalósítható Beszerzési és üzembe környezettudatos elhatározással, helyezési a munkavállalók kompenzálásával dokumentáció (bérlet, egyéb kifizetés) vagy műszaki megoldással pl. távfelügyelet. A távfelügyelet célja az ipari/mérő stb. állomások távolból történő ellenőrzése és vezérlése és ezzel a gépkocsi használat csökkentése. A

25

Fenntartható Fejlődési Útmutató rendszer elemei a terepen elhelyezett mérőeszközök, az adatgyűjtő berendezések, a modemek, és a felhasználó felügyeleti központjában lévő számítógépek, amelyek a GSM hálózaton keresztül informálják a felhasználókat. 38. Élő utcák Élő utcák fejlesztése belterületen: „Élő utca”: forgalomtól A szempont célja, hogy a megvalósuló fejlesztése visszahódított sétáló utca. fejlesztések részeként vagy azzal A szempont során figyelmet belterületen, külterületen a fordíthatunk a megfelelő méretű, egyidejűleg az intézmények figyelmet közutak mentén fordítsanak az intézmény környezetbarát és környezeti minőségű (pl. az előhelyek módon történő megközelíthetőségére. A utcabútorok, forgalomcsillapítás), akadálymentes gyalogos járdák védelmét és a szempont magába foglalja az és kerékpárutak kialakítására, a környezetszennye intézményhez eljutást szolgáló utak, biztonság fokozására, a pihenést zés útszakaszok felülvizsgálatát és szolgáló funkciók fejlesztésére mérséklésének fejlesztését a megfelelő mértékű és megfelelő minőségű gyalogos- és stb. erdősávok és kerékpárforgalom, illetve a Bővebb információ: 2. cserjék telepítése tömegközlekedés biztosítása érdekében melléklet [ 15 ], [ 24 ] (ha nem kötelező) stb. [ km ] Külterületen a közutak mentén az Érdemes figyelembe venni a élőhelyek védelmét és a környezetvonatkozó ajánlásokat, szennyezés mérséklésének megfelelő eljárásokat. Fontos a erdősávok és cserjék telepítése szegélynövényzet faj- és Az út környezetétől való elszigetelésére elegyösszetétele. A faji egyaránt rendelkezésre állnak összetételnél tekintettel kell lenni természetes és mesterséges a hely ökológiai tulajdonságaira megoldások. Az előbbi előnye jobb (nedvesség, kitettség stb.), elnyelő képessége és természetesebb illetve a kérdéses faj módon illeszkednek a környezethez. tűrőképességére. Az elegyarányt A szempont esetén a művi és a legjobb elnyelő képességre kell természetes környezet védelmét tervezni. Bővebb információ: 2. melléklet szolgáló megfelelő erdősávok és cserjék telepítését kell vállalni, ezen [ 16 ] védelemmel ellátott útszakasz hosszát km-ben kell megadni.


Az élő utcák kialakíthatóságára vonatkozó vizsgálat vagy terv megléte, végrehajtás dokumentációi. Fásítási terv és végrehajtásának dokumentációi.

Amennyiben a pályázó a „Kiáltvány az élő utcákért” 10 szempontja közül legalább 2 szempont (lásd 2. melléklet) megvalósítását vállalja.

Építési dokumentáció, engedélyek, számlák

Amennyiben a pályázó beruházása esetén önkéntesen vállalja a 2. mellékletben meghatározott ajánlásoknak megfelelő és legalább egyoldali 100%-os fejlesztés megvalósítását a megadott szakaszra.

26


39. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja [ Igen/nem ]

A létesítmények maguk, és építésük még ha rövidebb ideig is -, jelentős mértékben megterhelhetik a környezetet, gyakran súlyos, maradandó károkat okozva. Ezért a fejlesztések tervezése során érdemes helytakarékosságra törekedni, és célszerű végiggondolni az építés, felújítás során alkalmazandó környezetkímélő építéstechnikai folyamatokat, eljárásokat.

Az épületek helyigényének csökkentése egyszerre gazdaságossági és környezeti fenntarthatósági érdek. Az ideiglenes területfoglalás gondos tervezése segít az építési munkák (a munkagépek és közlekedési eszközök megnövekedett száma) okozta környezetterhelés (zaj, por, pollen, elhagyott hulladék stb.) lehető legteljesebb megelőzésében. Az út anyagainak kinyerési illetve beszerzési helye meghatározza a szállítási útvonalat és a kinyerési helyre gyakorolt környezeti hatásokat. Fontos az igénybe vett munkaterület korlátozása és szükséges az igénybe vett munkaterület megfelelő helyreállítása. Bővebb információ: 2. melléklet [ 14 ] 40. A létrejövő A létesítmény környezetében és a A forgalomnövekedést okozó létesítmény létesítmény miatt az építkezés, közúti útvonalakon zaj- és környezetében a fejlesztés utáni időszakban rezgéscsillapító intézkedések forgalomnövekedé forgalomnövekedés várható. A közúti megtétele lehet szükséges. E st okozó közlekedés útvonalain fontos szempont, hatások felmérését és a útvonalakon hogy a pályázó vállaljon felelősséget az megteendő intézkedések terheléscsillapító esetleges károkozásért és azok lehetőségeit érdemes már a intézkedések csökkentésének/elkerülésének költségét projektterv időszakában építse be projektjébe. történnek figyelembe venni. [ Igen/nem ] Bővebb információ: 2. melléklet [ 23 ] 41. Felhasznált Az EU 6. Környezetvédelmi Akciótervben Toxikus anyagok környezetbe veszélyes anyag bevezetett helyettesítés elvének való kibocsátásának elkerülése mennyiség megfelelően az alacsonyabb elsődleges. A veszélyes csökkentése, veszélyfokozatú, vagy környezetbarát anyagokkal (készítményekkel) helyettesítés nem anyagok felé történő elmozdulás a cél. történő tevékenység megkezdése


Pályázati dokumentáció, amely tartalmazza a szempontot és érvényesülésének részleteit a kivitel tervezésében; építési napló, esetleges lakossági panaszok kezelése.

Amennyiben a pályázó a pályázati dokumentációban bemutatja a környezeti terhelések ellen megtett és a kivitelezés idejére tervezett intézkedéseket.

A pályázati dokumentációban és a kiviteli tervekben a szempont érvényesítésének igazolása

Amennyiben a pályázó vállalja és dokumentumokkal igazolja a terheléscsillapító intézkedések megtételét.

Vállalati, szervezeti nyilvántartások

Amennyiben a pályázó veszélyes anyagot jelenleg felhasznál, és vállalja a veszélyes anyag mennyiség

27

Fenntartható Fejlődési Útmutató veszélyes, kevésbé veszélyes anyagokra [kg/év]

42. Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése [ t/t ]

43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése [ t ]

Veszélyes anyagok, készítmények beszerzését megelőzően figyelembe kell veszi a vonatkozó rendeletekben és mellékleteiben (pl. 220/2004.(VII.21.) Korm. r., 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM e. r.) felsorolt veszélyes anyagokra vonatkozó korlátozásokat.

az ÚMFT operatív programjaihoz előtt az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok közül lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot kell kiválasztani. A szervezet ehhez szakmai szervezettől (OKK-tól) segítséget kérhet. A kiválasztás indokolására kockázat-becslést, költség-haszon elemzést célszerű végezni.

benyújtáskori értékének csökkentését (a hányados csökken), feltéve, ha a csökkenés mértéke legalább 5%. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. A szempont célja a hulladék keletkezés A szervezet működése minél Hulladék Amennyiben a pályázó csökkentése, illetve a keletkező kevesebb hulladékkal járjon, nyilvántartások, vállalja az hulladékok hasznosítása. illetve ahol elkerülhetetlenül szállítólevelek, SZártalmatlanításra A hulladék nyilvántartások év végi hulladék keletkezik, az lehetőség jegyek, belső kerülő hulladék összesítéséből meghatározható a szerint újrahasznosításra anyagforgalmakat leíró mennyiségének veszélyes és nem veszélyes hulladékok kerüljön. A mégis keletkező és ellenőrző csökkentését a esetében a hasznosításra, égetésre, hulladék egy további része lehet dokumentumok. benyújtáskori érték lerakásra átadott hulladékok olyan értékes anyag, aminek legalább 80%-ára. mennyisége. A termelési folyamatba kiválogatása csökkenti a Amennyiben a projekt nem visszavezethető hulladékokat lerakásra vagy égetésre kerülő végén nem (és esetleg ártalmatlanítani kell (lerakással vagy hulladék mennyiségét. jelenleg sem) hőhasznosítással nem járó égetéssel). keletkezik semmilyen Számítás: ártalmatlanításra (lerakásra, hulladék, illetve nem égetésre) kerülő hulladék/ összes keletkezik hulladék mennyisége (t/t) újrahasznosítható hulladék, a szempont akkor is elfogadható. A hulladékkeletkezés megelőzése a Hulladék keletkezését gondos Vállalati, szervezeti Amennyiben a pályázó legmagasabb rangú környezeti folyamattervezéssel kell hulladék a mutató benyújtáskori célkitűzés a hulladékhierarchiában. A elsősorban megelőzni. Ahol lehet, nyilvántartások, vagy értékének legalább szempont célja, hogy a pályázó fordítson rendszeren (szervezeten) belüli 20%-os csökkentését szállítólevelek és figyelmet a hulladékok keletkezésének vállalja, vagy anyaghasznosítási lehetőségeket számlák kell keresni, ezek a telepen belüli megelőzésére. amennyiben a projekt A fejlesztést végrehajtó szervezet másodnyersanyag hasznosítások végén nem (és esetleg egyéves működése során keletkező ugyanis csökkentik a keletkező jelenleg sem) szilárd, és hasznosítónak vagy hulladék mennyiségét. A keletkezik semmilyen

28

Fenntartható Fejlődési Útmutató folyamattervezéshez kapcsolódó hulladékszegénységet (is) célul kitűző anyagforgalmi, teljesítményértékelési, beszerzési tervek segíthetnek a napi működésben. Kisebb szervezeteknél is a házon belüli anyaghasznosítás, valamint az egyszerű takarékossági intézkedések a leghatékonyabbak. 44. Veszélyes Veszélyes hulladéknak minősülő A hulladékok megfelelő vállalati, hulladék hulladékok listáját a 16/2001.(XII.18.) szervezeti nyilvántartása arányának KöM rendelet tartalmazza. biztosítja a veszélyes és nem csökkentése a A hulladék tömegének meghatározása veszélyes hulladékok adatainak keletkezett összes szervezeten belül gyakran becsült rendelkezésre állását. A hulladék (térfogat*lemért térfogategység tömeg), veszélyes hulladékot elkerülni mennyiségének vagy szállítói visszaigazolások valós vagy csökkenteni kívánó pályázó arányában [ t/t ] adatokon alapul (SZ-jegy, szállítólevél). technológiakorszerűsítéssel, új Számítása: veszélyes hulladék termékek keresésével, vagy mennyisége/összes hulladék (t/t) szakértői segítségre építve azonosíthatja lehetőségeit. A BAT kivételével (ld. 9. szempont) szinte minden esetben egyedi megoldások születnek.


ártalmatlanítónak (akár szállítón keresztül) átadott, azaz a szervezet területét elhagyó szilárd hulladék mennyiségét kell megadni a pályázat benyújtását megelőző évre, valamint a projektzárás évére.

45. Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO2e) [ t/év]

hulladék, a szempont elfogadható. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. 164/2003. (X. 18.) Kormányrendeletnek megfelelő vállalati nyilvántartások

Amennyiben a pályázónál keletkezik veszélyes hulladék, és vállalja a mutató benyújtáskori értékének legalább 10%-os csökkentését. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. A légszennyező anyagok közül kiemelten Számítása: Vagy a vonatkozó Követelmény a Amennyiben a pályázó fontos a globális felmelegedést fokozó jogszabály alapján vagy a meglévő jogszabályok a pályázat gázok, elsősorban a szén-dioxid (CO2) (fogyasztott áram (kWh) x 0,52 alapján ismert benyújtáskori kg + fogyasztott üzemanyag számítási szabályok értékének legalább kibocsátás csökkentése. A kibocsátás 10%-os csökkentését (liter) x A x 3,664, ahol A = az szerinti és évente mértéke kötelezően megadandó indikátora az ÚMFT-nek, míg horizontális üzemanyag szénintenzitása 1 liter megismételt kibocsátás vállalja. üzemanyagban számítás. értékelési szempontként csak akkor Új funkció A CO2 kibocsátás csökkentés választható, ha a pályázó saját fejlesztésekor igazolni tüzelőberendezéssel rendelkezik (amely elsősorban energia-megtakarítás kell, hogy fejlesztés lehet saját célú, de akár szolgáltató is), révén vagy a -felhasználás eredményeként és csökkentést vállal. hatékonyságának növelésével legalább ennyivel jobb Azoknál a fejlesztéseknél, ahol a érhető el. az adott ágazatban pályázat értékelésének más elemeiben Bővebb információ: 2. használatos melléklet [ 21 ] (jogosultság, szakmai értékelés) ez a megoldásoknál.

29


46. Fajlagos szennyvízkibocsátás csökkentése [m3/ termelés vagy szolgáltatás egysége ]

47. Szennyvizek szennyezőanyag (nehézfémek, veszélyes anyagok, szerves anyagok és tápanyag) tartalmának csökkentése [ kg ]

szempont már érvényesül, horizontálisan nem értékelik. Az összes szennyvíz mennyiség alatt a technológiai és a kommunális szennyvíz is értendő. A vetítés alapja az egyes pályázatoknál eltérő: − Termelő szervezetnél: termelés egysége lehet tonna, m3, üzemóra, db, m ((m3)/termelés egysége) − Nem termelő/szolgáltató szervezetnél: a szolgáltatás egysége lehet a dolgozói, ellátotti, látogatói létszám, árbevétel, munkaidő ((tonna)/ szolgáltatás egysége) Számítása: Összes szennyvíz (m3) / termelés vagy szolgáltatás egysége A szennyvizek előbb-utóbb, tisztítva vagy tisztítatlanul a befogadó víztestbe (felszín alatti vagy felszíni vízbe) jutnak. Az erősen és/vagy veszélyes összetevőkkel terhelt szennyvizek nagyobb környezeti és gazdasági kockázatot jelentenek (akár mert tisztítatlanul jutnak a környezetbe, akár mert veszélyesebb és több az ártalmatlanítandó szennyvíziszap, akár mert mindezek közvetve és közvetlenül növelik a vízdíjat és csökkentik a megfelelő minőségű vizek mennyiségét). A szempont értékelésekor a pályázó szervezet területét elhagyó (átadott vagy befogadóba engedett) szennyvíz, tisztított szennyvíz szennyezőanyag tartalmában elért csökkenést lehet figyelembe venni. Szennyvízkezelést célzó fejlesztéseknél a szempontot horizontálisan nem értékelik.


A keletkező szennyvíz mennyiségét például víztisztító technológia alkalmazásával és a helyben tisztított víz termelési folyamatba visszaforgatásával lehet csökkenteni. Csökkenhet a keletkező szennyvíz mennyisége technológia korszerűsítéssel, segéd- és adalékanyag racionalizálással, tudatos munkavállalói takarékossággal stb.

Szolgáltatói számlák, nyilvántartások

Amennyiben a pályázónál van szennyvízkibocsátás, és vállalja a mutató benyújtáskori értékének csökkentését legalább 5%-kal. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredményeként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. A szerves anyagok és tápanyagok Átadott szennyvíz vagy Amennyiben a pályázó a szennyvizek öntisztulásának és telephelyet elhagyó vállalja a mutató tisztításának folyamatát lassítják tisztított szennyvíz benyújtáskori azáltal, hogy egyrészt szennyező mérési jegyzőkönyvei, értékének mikroorganizmusok számára számítások. csökkentését. Új teremtenek kedvező feltételeket, funkció fejlesztésekor másrészt növelik a tisztulás igazolni kell, hogy oxigénigényét. fejlesztés Pályázói telephelyi előtisztítás, eredményeként tisztítás esetében homokot, legalább ennyivel jobb az adott ágazatban kavicsot, biomassza-faszént vagy aktív szenet, vízi jácintot lehet használatos alkalmazni a szennyezőanyag megoldásoknál. eltávolítás gyorsítására, vagy növelni lehet a tisztítómedencékben töltött időt.

30


48. Rendszeres környezetegészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése [ Alkalom/év ]

49. Egészséges, helyi- vagy bioélelmiszerek alkalmazása az étkeztetésben [ Igen/nem ] 50. Béren kívüli (közérzetjavító) rekreációs, egészségügyi juttatások mértékének növelése [ eFt/fő ]

Valamennyi szervezet, de elsősorban azok, amelyek szennyező anyagokat bocsátanak ki a környezetükbe, károsíthatják dolgozóik és a szomszédságukban élő emberek egészségét. A pályázó feladata, hogy eljárást dolgozzon ki és alkalmazzon a környezetszennyezési kockázatok egészségügyi hatásainak elemzésére és minimalizálására. A pályázó e szempont választásával vállalja, hogy önkéntesen elkészíti az értékelést és évente legalább egyszer aktualizálja. Az üzemi étterem alapanyagbeszerzésekor tartósítószer mentes, természetes színezéket tartalmazó, természetes összetevőkből álló élelmiszereket választ. Az elkészítés során vitamin megőrző technikát alkalmaz stb.

A környezet-egészségügyi kockázat értékelésnek nincsenek előírt formai és tartalmi követelményei. A kockázat értékelésnek általánosságban az alábbi elemeket kell tartalmaznia: - veszélyazonosítás, - kibocsátások előfordulási gyakoriságának meghatározása, - következményértékelés, terjedési és hatásmodellek alkalmazásával, - kockázati mérőszámok előállítása és elfogadható kockázat megállapítása. A beszerzés nagy részben helyi piacról történik, friss zöldségek, gyümölcsök és hús megvételével. Az intézményi étkeztetés esetében szükséges ellenőrizni az étkezést biztosító szervezet alapanyag beszerzését, igazoló dokumentumait. A szociális és béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatásokra az pozitív hatással vannak a munkahelyi aktuális adószabályok légkörre, a dolgozók egészségére, adókedvezményt biztosítanak. növelik a munkáltató iránti Emellett fontos „jövedelempolitikai eszköz” is, az elkötelezettséget, kihatással vannak a ösztönzés fontos eszköze munkavégzésre és a termelési eredményekre is. (ügyeljünk arra, hogy sose A juttatások fajtáit és azok egyénileg történjen, illetve a igénybevételének szabályait minden juttatásokból ne zárjunk ki senkit). Biztosítsuk minden munkavállaló számára elérhető módon rögzíteni kell pl. kollektív szerződés, munkavállalónak az belső szabályzat, szervezeti és működési egészségfejlesztés lehetőségét! szabályzat formájában. A szempont vállalásakor az egy főre jutó átlagos béren kívüli juttatások vállalt mértékét kell megadni.


Aktualizált környezetegészségügyi kockázat értékelés megléte (cégvezetés által elfogadott dokumentum)

Amennyiben az erre nem kötelezett pályázó legalább évente 1 kockázatértékelést végeztet, az erre kötelezett a kötelezésnél többet készít, illetve a pályázat benyújtásakor is meglévő önkéntes teljesítmény esetén ennek gyakorisága nem csökken.

Szállítólevél, számla a helyi őstermelőtől, helyi termelőtől vagy biotermelőtől, biotermelői (terméktanúsítási) igazolás

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy a szervezeti étkeztetésben az élelmiszerek legalább 15%-a egészséges, helyi eredetű vagy bio élelmiszer. Amennyiben a pályázó vállalja a mutató pályázat benyújtáskori értékének növelését legalább 10%-kal.

A béren kívüli juttatások fajtáit és azok igénybevételének szabályait tartalmazó, a dolgozók számára nyilvános dokumentum, és az e célra felhasznált összeg nyilvántartása

31

Fenntartható Fejlődési Útmutató 51. Egészségmegőrző munkahelyi feltételek javítása érdekében a jogszabályi előírásokon felül munkaegészségüg yi és -biztonsági tárgyi eszköz beszerzés [ eFt/fő ]

A pályázó vállalja, hogy felméri a dolgozók munkakörülményeit és gondoskodik a dolgozók egészséges, magas komfortérzetet biztosító munkakörülményeiről, munkabiztonságáról és munkaegészségügyéről. Ennek érdekében tett eszközberuházás, fejlesztés. Költségekbe beleértendő: világítási, ergonómiai, beltéri levegőminőség javító, egészségmegőrző munkagépek, eszközök beszerzésének költsége stb.

II/C. Társadalmi felelősségvállalás 52. A szempont célja a légszennyezés, a Tömegközlekedést forgalmi zsúfoltság és az utak használó túlterhelésének csökkentése érdekében (támogatott) a tömegközlekedés használatára munkavállalók ösztönzés. számának Számítása: Azon munkavállalók, vagy növelése a helyi (ESzA projekteknél) végső munkavállalók kedvezményezettek száma, akiknek a arányának szervezet kedvezményes szintentartásával [ tömegközlekedést biztosít. fő ] 53. A fejlesztéssel olyan szolgáltatások Többletszolgáltat jönnek létre, melyek eddig nem, vagy ások, nem ezen a színvonalon álltak a helyi kedvezmények lakosság rendelkezésére; illetve a nyújtása a helyi fejlesztéskor felhasznált környezeti, lakosságnak természeti erőforrások kisajátítását vagy [ Igen/nem ] a növekvő környezetterhelést a pályázó – a helyi lakossággal egyeztetve és általuk elfogadott mértékben kompenzálja.

az ÚMFT operatív programjaihoz A pályázónak a jogszabályoknak megfelelően (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről) munkahelyi kockázatértékelést kell készítenie, amely során érdemes a biztonságos munkavégzés érdekében intézkedéseket azonosítani, és felmérést végezni a dolgozók körében. A szükséges fejlesztésekre ütemtervet készíteni. Irodai munkahelyek esetében érdemes a Zöld Iroda program ellenőrző listáját alapul venni.

Számlák, munkahelyi kockázatértékelés és intézkedési terv, pénzügyi kimutatások a jogszabályi előíráson felül tett munkavédelmi intézkedésekről

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését legalább 20%-kal, 0 kiindulási éték esetén legalább évente 10000Ft/fő értékkel.

Ez jelentheti a bérlettámogatásban részesülő dolgozókat és/vagy a szervezet által a dolgozók szállítására fogadott magán buszjáratok által szállított dolgozók számát is.

Nyilvántartás a helyi (kistérségi) és a tömegközlekedésben támogatott munkavállalókról, vagy a programokban résztvevő és tömegközlekedésében támogatott végső kedvezményezettekről

Amennyiben a pályázó vállalja a támogatott munkavállalók számának növelését.

A szociálisan érzékeny fejlesztés hasznából közvetve, vagy közvetlenül a helyi lakosság is részesedik. Például a térség lakói számára kedvezményesen hozzáférhető egészségügyi, képzési szolgáltatás, díjkedvezmények, hozzáférés-kedvezmények, speciális programok a helyiek (legfeljebb kistérségiek) számára.

Többletszolgáltatásokat , kedvezményeket biztosító egyeztetések jegyzőkönyvei, dokumentumok, szerződések

Amennyiben a pályázó vállalja a fejlesztéssel közvetlenül kapcsolódóan többletszolgáltatás nyújtását, vagy ilyeneket már a pályázat benyújtásakor is nyújt, és ennek szintjét fenntartja.

32


54. A kistérségben élők foglalkoztatottság ának növelése [ fő/fő ]

A fenntartható társadalom fontos eleme a helyi munkaerő foglalkoztatása, a helyi igények kielégítése. A szempont számítása: A pályázó szervezet kistérségében állandó lakhellyel rendelkező és a pályázó szervezettel munkaviszonyban lévő emberek aránya a teljes munkavállalói létszámhoz viszonyítva.

55. Az átlagos fizetés növelése a minimálbérhez viszonyítva [ eFt ]

Az életminőség javításában kiemelt szerepe van a munkabéreknek. A fenntartható társadalomban a szervezet által megtermelt jövedelem igazságosabb elosztása valósul meg. A szempont az élet minőségének javítása iránti elkötelezettséget méri. Csak cég vagy vállalkozó esetében lehet a szempontot értékelni. A szempont számítása: A szervezetnél állandó munkaviszonyban lévő beosztott munkatársak bruttó átlagkeresete és a mindenkori minimálbér közötti eltérést kell megadni (az átlag jogszabály szerint nem lehet kisebb a minimálbérnél). A szempont vállalása esetén az önkéntesen ellátott (gondozott), vagy a kötelezően ellátott de a kötelező mértéken felül gondozott terület nagyságát kell megadni. Működési területnek legfeljebb a projekt hatásterületébe legalább félig beletartozó kisrégiók érthetők,

56. Önkéntes gondnokság: működési területen a kulturált, tiszta környezet fenntartásának segítése [ m2 ]


A pályázó szervezet munkavállalóinak kiválasztásánál célszerű előnyben részesíteni a helyi munkaerőt a távolabbi régiók munkavállalóival szemben, arányuk növelésére kell törekedni. A helyi munkaerő közlekedési igénye kisebb, ami kedvezően hat a környezetre. A közeli munkahely segít megtartani a helyi lakosságot, és jelentős szerepet tölt be a helyi közösség fenntartásában is. A szempont választhatósága jelentős mértékben függ a szervezet jövedelmezőségétől, a fennálló adórendszertől, inflációtól stb. A mutató ugyanakkor jelzi, hogy a reálbérek miként alakulnak a szervezet életében.

Munkaügyi nyilvántartások

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató pályázat benyújtáskori értékének 10%-os növelését, vagy a legalább 30%-os szint eléréséig (új funkciók fejlesztésekor is ez a feltétel érvényes).

Bérlapok, munkaügyi nyilvántartások

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését legalább 20%-kal.

Az önkormányzat / intézmény / szervezet működési területén önkéntes környezet fenntartási tevékenységet végez pl. elhagyott szemét rendszeres gyűjtése vagy illegális hulladéklerakó felszámolása, közterület gondozás, környezettudatos útkarbantartás, szemétszedés, parlagfű mentesítés, virágültetés stb.

Az ellátott tevékenységeket tervező és igazoló dokumentumok, számlák

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését, vagy ha ez eléri vagy meghaladja a 1000m2t, ezen tevékenység fenntartását.

33

Fenntartható Fejlődési Útmutató 57. Helyben (max. kistérségi szinten) rendelkezésre álló energia használata [ kWh/kWh ]

A szempont célja, hogy a helyi erőforrások elsősorban a helyi érdeket szolgálják, így a villamos energia szükséglet kielégítése a lehetőségekhez mérten helyi erőforrásból történjen. Helyinek tekinthető az egy statisztikai kistérségben megtermelt és felhasznált energia. A szempont csak saját felhasználású rendszereknél választható (aki nem vagy nem teljes egészben hálózatról vásárol energiát). Számítása: helyi erőforrás felhasználás/ összes erőforrás felhasználás 58. A társadalmi Az adott szervezettel kapcsolatos bizalom szintjének társadalmi bizalom erősíthető, ha a növekedését szervezet a társadalom számára szolgáló biztosítja az átláthatóságot a „tiszta” megoldások működésével kapcsolatban, és száma elkötelezettségét saját társadalmi és [ db ] természeti környezete iránt. A szempont vállalásakor a pályázó valamely választott megoldás(ok) megvalósítása és fenntartása iránt kötelezi el magát. A szempont vállalásakor a megoldások számát kell megadni. 59. Környezeti A pályázó részéről felajánlott olyan szponzorálások pénzügyi támogatás, amely a [ eFt/év ] fenntarthatóság tanulását vagy a környezetvédelmet hatékonyan segítő tevékenységre, célra fordítódik a szervezeten kívül. Csak árbevétellel rendelkező szervezetek esetében alkalmazható.

az ÚMFT operatív programjaihoz Ez jelentheti a helyi termelést megújuló energiaforrásból (pl. biomassza, napelem), vagy közeli termelési helyről való vételt (mind megújuló, mind nem megújuló forrásból).

Vállalati nyilvántartások, szolgáltatói energia számlák

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének a: fenntartását, ha az már ekkor eléri a 30%ot, vagy b: növelését legalább 10%-kal a projektzárásig.

A társadalmi bizalmat erősítő megoldások lehetnek: pl. nyílt nap, kollektív szerződés, üvegzseb, panaszkezelés, korrupcióellenes intézkedések stb.

A társadalmi bizalom erősítését szolgáló megoldások dokumentációja, az ezekkel kapcsolatos információk nyilvánosságának és elérhetőségének igazolása

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését. A szempont elfogadásához legalább 1 megoldás vállalása szükséges.

Pénzügyi támogatások például rendezvényekre, akciókra, diákversenyekre, vagy nem címkézett módon helyi vagy környezetvédő civil szervezeteknek stb.

Számviteli nyilvántartás az éves árbevételről és a szponzorálásokról, feljegyzések, nyilatkozatok, jegyzékek, egyéb dokumentáció

Amennyiben a pályázó vállalja, hogy legalább éves árbevételének 0,5%-át meghaladó összeget fordít e célra.

34

Fenntartható Fejlődési Útmutató 60. Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciók, események száma [ db/év ]

A pályázó vállalja, hogy szervezete profiljához illeszkedően vagy egyéb területen a társadalom számára környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciókat, képzést, eseményeket, programot szervez. A szempont vállalásakor az évente vállalt akciók, események számát kell megadni.

az ÚMFT operatív programjaihoz Környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akció lehet pl. veszélyes hulladékgyűjtés, egészséges lakókörnyezet ünnep, ingyenes vagy kedvezményes mérések, nyílt nap környezeti tartalommal stb.

Meghívók, helyi újság felhívásai, egyéb dokumentumok (pl. fotók, cikkek), számlák

Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését. A szempont elfogadásához legalább évente 1 megoldás vállalása szükséges.

35

3. sz. melléklet

Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjai keretében kiírt pályázatokhoz

2009. július

36

Tartalomjegyzék 1. A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA, MINT TÁMOGATÉSI ALAPELV................................................................................................................................ 38 2. A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK INTEGRÁLÁSA A PROJEKTEKBE ................................................................................................................................................ 40 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

JOGOSULTSÁGI KRITÉRIUMOK A FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOSAN A FENNT ARTHATÓSÁGI KATEGÓRIÁK A FENNT ARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A FENNT ARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK BETERVEZÉSE A PROJEKTBE A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSE A FENNT ARTHATÓSÁG ÉRTÉKELÉSE A KÜLÖNBÖZŐ PÁLYÁZAT I ELJÁRÁSRENDEKBEN A VÁLLALT FENNT ARTHATÓSÁGI SZEMPONT TELJESÍTÉSE

40 42 43 44 44 46 47

3. A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK ................................................................................................ 47 3.1. 3.2.

I. KÖRNYEZETTUDATOS MENEDZSMENT ÉS TERVEZÉS II. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉST SZOLGÁLÓ RÉSZ-SZEMPONTOK

47 52

MELLÉKLET: HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK ................................................................................ 54

37

Az Európai Unió Bizottsága, valamint a Magyar Kormány rendelkezései alapján minden projektet úgy kell megvalósítani, hogy az a fenntartható fejlődést, ezen belül a környezet védelmét és állapotának javítását előmozdítsa. Az útmutató célja, hogy megismertesse a pályázót a fenntartható fejlődés szempontjaival, és segítséget nyújtson a szempontok érvényesítéséhez a projekttevékenység során.

1. A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA, MINT TÁMOGATÁSI ALAPELV Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül (vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében) természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A fenntartható fejlődés célja a növekedéssel ellentétben nem az, hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy „jobbak”. Amíg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére, addig a környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez. A fenntartható társadalom alapvető követelményei: szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség javítására való törekvés; a természeti erőforrások fenntartó használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezettudatos és környezet-etikus magatartása szükséges; és a környezetminőség megőrzése. Mindez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. A fenntartható fejlődés az önkéntes, gondos és megelőző magatartás megvalósításával képes megőrizni a környezet, társadalom és gazdaság dinamikus egyensúlyát. A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (továbbiakban: Általános Rendelkezések) a támogatások (egyik, horizontális) alapelveként (17. cikk) határozta meg a fenntartható fejlődés biztosítását. „Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint.” Az EU támogatási források felhasználását szabályozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) ezért stratégiai céljaként jelöli meg a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás biztosítását, és a horizontális szempontokhoz való hozzájárulást minden projektjavaslat vonatkozásában kötelező befogadhatósági feltételként határozza meg 1. Az ÚMFT TÁMOP 1

Lásd ÚMFT 3.1.4. Horizontális politikák fejezet és 6.2.3. Horizontális elvek érvényesülése fejezet .

38

2.3.1. fejezete tartalmazza a fenntartható fejlődés érvényesítésének vonatkozó feladatait. „Annak érdekében, hogy az ország ne élje fel a fejlődést megalapozó és hosszú távon biztosító környezeti és humán erőforrásait, a fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és emberi erőforrásokra – beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget, az emberi egészséget, a társadalmi kohéziót, a demográfiai jellemzőket is –, az épített környezet és a kulturális örökség megóvására és fenntartható módon történő hasznosítására. … A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a humán erőforrás-fejlesztés keretében rendelkezésre álló eszközökkel küzdeni kell a klímaváltozás és annak negatív hatásai ellen. … A fenntarthatóságot a TÁMOP leginkább a szemléletváltozás lehetőségének megteremtésével tudja elősegíteni. A TÁMOP keretében megvalósuló képzéseknek, fejlesztéseknek hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődést szolgáló tanuláshoz. Az EU 2006 júniusában elfogadott, megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiája értelmében a környezet minőségének, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés környezeti meghatározóinak fenntarthatóságát biztosító szemléletváltást leginkább az oktatás képes előmozdítani azzal, hogy a fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kulcskompetenciákkal látja el az összes állampolgárt. A TÁMOP keretében az oktatás és képzés tartalmának és szemléletének átalakításával az egyén kompetenciái kerülnek előtérbe. Az új ismeretek befogadására, attitűdök elfogadására és elsajátítására képes emberek formális, nem formális és informális tanulás során teszik magukévá a környezeti fenntarthatósággal (ezen belül pl. a globális klímaváltozás jelentőségével és hatásaival) kapcsolatos ismereteket. … A program és műveleteinek végrehajtása során a fenntarthatóság formai és tartalmi szempontként is megjelenik, az OP és műveleteinek értékelése során önálló kritériumként fogalmazódik meg.” A TÁMOP 4.5. fejezete tartalmazza az alapelv érvényesítésének intézményi feladatait, az akciótervek az alapelv gyakorlati kezelését, a konstrukciók pedig (a pályázati és a fenntartható fejlődési útmutatón belül) a projektszintű feladatokat. A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás projektszinten több módon is megjelenik. A TÁMOP 2.4.2.B ezek közül csak a választott fenntartható fejlődési szempontok szerinti értékelést jelenti. A támogatási források felhasználása során a támogatási elvnek abban az esetben is meg kell felelni, ha azokat a támogatások céljai közvetlenül nem tartalmazzák. A pályázónak ennek alapján tehát figyelmet kell fordítania a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás biztosítására, függetlenül attól, hogy az a pályázat célkitűzései közt megjelenik-e vagy sem! Az Útmutató ezen elvárásnak való megfelelésben segíti a pályázót. Mind a tervezés, mind a megvalósítás és fenntartás időszakában, és szinte az összes vállalt szempont érvényesítése során a következő célokat kell szem előtt tartani:  Természetes térszerkezet megőrzése  Természeti erőforrások megőrzése  Jó környezet- és egészség állapot megőrzése (károsodások elkerülése)  Közösségek megőrzése (társadalmi felelősségvállalás) A projekt abban az esetben tekinthető teljes egészében fenntarthatónak, ha a projektre értelmezhető horizontális (és a nem horizontálisan meghatározott) fenntarthatósági szempontok mindegyikét érvényesíti, és ezzel hozzájárul a természeti és humán erőforrások takarékos használatához, funkcióik megőrzéséhez és károsodásuk megelőzéséhez.

39

Az ÚMFT támogatási feltételei között szerepel, hogy a pályázó jogkövető magatartást tanúsítson, ezért a horizontális fenntarthatósági szempontok nem a kötelező jogi megfelelést, hanem az azon felüli horizontális teljesítményt értékelik.

2. A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK INTEGRÁLÁSA A PROJEKTEKBE 2.1.

Jogosultsági kritériumok a fenntarthatósággal kapcsolatosan

A Pályázati Útmutató egyes, alább választható fenntarthatósági szempontként bemutatott elemet az adott pályázati konstrukcióban jogosultsági, vagy nyilatkozattal igazolt módon, általánosan kötelező feltételként határozhat meg. Ezen kívül bármely ÚMFT pályázat értékelésének feltétele (jogosultsági kritériuma), vagy szerződési feltétele, hogy a pályázó/projektgazda a kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorokra vonatkozóan adatokat szolgáltasson: Termelő tevékenységet végző szervezetek esetén

Szolgáltató tevékenységet végző szervezetek esetén

a) Fajlagos vízfelhasználás mértéke (teljes vízfelhasználás [m3] / alkalmazotti vagy közönség létszám [fő]) b) Fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás [kWh] / alkalmazotti vagy közönség létszám [fő]) c) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) [t/év] d1) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke (ártalmatlanításra kerülő hulladék [t] / összes hulladék [t]) d2) Újrahasznosított papír használat aránya (újrahasznosított 500 lapos papírcsomag [db] / összes felhasznált 500 lapos papírcsomag [db]) e) A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke (kistérségben élő, saját foglalkoztatottak száma [fő] / saját foglalkoztatottak száma [fő]) f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya (A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya [fő] / munkavállalók száma [fő]) Ezen fenntarthatósági indikátorokat a pályázati adatlapon, projekt adatlapban található táblázat „Kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorok (jogosultsági/szerződési kritérium)” blokkjában kell megadni. Ezeket a sorokat nem pontozzák, de az értéket ellenőrizhetik. Amennyiben előrelépést vállal ugyanezen szempontoknál, akkor azt ne itt, hanem az azonos tartalmú választható fenntarthatósági szempontok között jelölje (és figyeljen a benyújtáskori értékek azonosságára)! A projekt megvalósulása során a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ) ezen indikátorok aktuális értékét egy vagy több alkalommal, általában évente meg kell majd adni.

40

Az indikátorokat jellemzően éves adat (előző lezárt év) alapján, vagy az e) esetében aktuális adat alapján kell megadni. Olyan pályázó esetében, amelyiknek előző évben nincsenek fogyasztási adatai, a „0” érték elfogadható. a) Fajlagos vízfelhasználás m3/vetítés alapja - megadandó A megelőző év vízdíjszámlái alapján kell az adatot megadni, a pályázó szervezetre vonatkozóan. Nem a fajlagos adatot, hanem a két alapadatot kell megadni! A vetítés alapja leggyakrabban az alkalmazotti vagy célcsoport létszám (fő), de egyes szervezeteknél, gazdasági vagy K+F fejlesztésekben eltérő is lehet: termelő szervezetnél a termelés egysége (tonna, m3, m2, m, üzemóra, db, árbevétel (eFt), munkaidő (óra) - a pályázóra vonatkozó mértékegységet az adatlapban adja meg!). b) Fajlagos energiafelhasználás kWh/ vetítés alapja - megadandó Előző évi energiafelhasználás, villamos energia számlák alapján. Nem a fajlagos adatot, hanem a két alapadatot kell megadni! A vetítés alapját lásd az előző, a) pontban! c) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) t A globális felmelegedést fokozó gázok közül a leggyakoribb, a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának számítása (jogszabály alapján), vagy becslése. Ez utóbbi során legalább három forrást figyelembe kell venni: (egy év alatt fogyasztott) fűtőanyag + üzemanyag + villamos áram; azaz intézményépület fűtése + (legalább a saját tulajdonú) járművek közlekedése + elektromos berendezések használata. Összesen: {fogyasztott üzemanyag (kWh, liter, m3 vagy kg) x B}, ahol B = az üzemanyag széndioxid "termelése" 1 liter, 1 kg vagy 1 m3 üzemanyag elégetésekor. B = 0,411 kg/kWh villamos áram; 2,733kg/kg szén; 2,341kg/l benzin; 2,678 kg/l diesel; 1,502 kg/m3 földgáz esetében. d1) Ártalmatlanításra kerülő hulladék aránya t/t Ártalmatlanításra kerülő hulladék aránya [ t/t ] Az ártalmatlanítás lerakással, égetéssel, különleges kémiai-fizikai eljárással vagy tartós tárolással történik. Nem tartozik ide a szelektív hulladékgyűjtésre átadott hulladék! A hulladék nyilvántartások év végi összesítéséből meghatározhatóak az értékek. Az ártalmatlanításra (lerakásra, égetésre) kerülő hulladék és az összes hulladék mennyiségét kell megadni, tonnában. 1 m3 (1000 l) kommunális hulladék településenként nagyon változó sűrűségű, a pontos adatot a szolgáltatótól kell megkérdezni. d2) Újrahasznosított papír használat db/db Az újrahasznosított papír rostanyagból (másodnyersanyagból) készül, a fehérítése klórmentes. Az újrahasznosított papírcsomagok (500 lapos) számát és az összes felhasznált papírcsomag (500 lapos) számát kell megadni. Hasonló tartalmú választható szempont: 35. e) A kistérségben élők foglalkoztatottsága fő/fő A fenntartható társadalom fontos eleme a helyi munkaerő foglalkoztatása, a helyi igények kielégítése, a kisebb napi ingázási idő és az ezzel társuló környezetszennyezés. A pályázó szervezet kistérségében állandó lakhellyel rendelkező (helyben lakó) munkavállalók számát, valamint a teljes munkavállalói létszámot kell megadni. f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya fő/fő

41

A környezeti, környezeti nevelési, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben előző 12 hónapban résztvevő munkavállalók számát, és a szervezet összlétszámát kell megadni (ha ez jelentős, az önkéntes munkatársakat is beleértve). A tudásmegosztásba azok a saját munkavállalók is beleszámíthatók, akik a képzéseket tartják, vagy a fenntarthatósági tartalmú tanulási folyamatot szervezik. Azonos tartalmú választható szempont: 3.f). A pályázat benyújtásakor a projektjavaslat benyújtásakor érvényes értéket kell megadni (pályázási vagy jelentéstételi időszakot megelőző, lezárt pénzügyi év alapján) a projektet megvalósító szervezetre vonatkozóan. A projekt megvalósító szervezet általában a pályázó szervezet (kedvezményezett, projektgazda), de bizonyos esetekben attól eltérő is lehet. Mivel a fenntarthatósági szempontok célja, hogy a projekt megvalósulás helyén, a fejlesztéssel érintett szervezeti egységnél javuljon a fenntarthatóság érvényesítése, ezért a szempontokat arra vonatkozóan kell megadni. Így önkormányzati fenntartású intézmények esetén a projekt által érintett fenntartott intézményre pl. iskola, óvoda, egészségügyi intézmény stb. kell a fenntarthatósági szempontokat megadni. Gazdálkodó, közszolgáltató vagy társadalmi szervezet esetében amennyiben több egymástól nagyrészt független irányítással működő, és térben vagy funkcionálisan jól elkülönülő telephellyel rendelkezik, és a fejlesztés csak meghatározott számú telephelyet érint, akkor a fenntarthatósági adatokat (és a választott szempontokat is) az érintett telephely(ek)re kell megadni. Több telephely esetén összesített adatokat kell feltüntetni (egy adatlapot kell kitölteni). Amennyiben több szervezet együttesen pályázik és a fejlesztés valamennyi szervezetet érinti pl. több önkormányzatot érintő útfejlesztés és nincs önálló e célra létrehozott intézmény, összesített adatokat kell feltüntetni (pályázatonként csak egy adatlapot kell kitölteni). Például társulást alkotó önkormányzatok hivatalainak összességére, vagy közülük azon önkormányzatok hivatalainak összességére, amelyek a fejlesztés eredményéből közvetlenül részesülnek.

2.2.

A fenntarthatósági kategóriák

A projekt fenntarthatóságnak való megfelelése akkor biztosítható, ha a projekttevékenység minden fázisa megfelel a fenntarthatóság szempontjainak, így a fenntarthatóság szempontjait szem előtt kell tartani a projekt tervezésében, a projekt kivitelezésekor (telepítés, létesítés, építés, szolgáltatásfejlesztés stb. vagy képzés, intézményfejlesztés, minősítés, szolgáltatás, egyéb fejlesztés) a projekt eredményeinek fenntartásában (működtetés), illetve a projekt tevékenység felhagyásakor. (Mivel az EU támogatások felhasználásának alapvető feltétele a projekt eredményeinek meghatározott ideig történő fenntartása, a projekt tevékenység felhagyásának fenntarthatósági szempontjait jelen Útmutató nem tartalmazza.) A pályázónak a horizontális szempont érvényesítését a projektciklushoz kapcsolódó mindkét fenntarthatósági kategóriában kell erősítenie, amennyiben a Pályázati Útmutató máshogy nem rendelkezik: I. Környezettudatos menedzsment és tervezés II. Fenntartható fejlődést szolgáló rész-szempontok I. A környezettudatos menedzsment és tervezés gondoskodik arról, hogy a szervezet által végzett tevékenység ne járjon jelentős negatív környezeti hatással, vagy pozitív hatással járjon, például a környezettudatosság fejlesztése, működésoptimalizálás. Ennek legjobb eszköze a tervezés, amelynek során felmérik a szervezet által végzett tevékenység várható környezeti hatásait. Amennyiben ilyeneket meghatároztak, akkor gondoskodniuk kell első helyen a jelentős negatív hatások megelőzéséről, ha nem lehetséges, akkor a csökkentéséről, s legutolsó sorban a hatások kompenzálásáról. 42

A környezettudatos menedzsment és tervezés elengedhetetlen része a szervezet és munkatársainak ilyen irányú szakmai képzése, a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztás és az e célt szolgáló együttműködés. II. A fenntartható fejlődést szolgáló rész-szempontok segítenek abban, hogy az egyes természeti és humán erőforrásokat bölcsen, takarékosan használjuk, funkcióikat megőrizzük és károsodásukat megelőzzük. Ezért a termékek, szolgáltatások, közszolgáltatások fejlesztése, előállítása vagy nyújtása során saját anyag-áramlásainkat felülvizsgáljuk a kedvező hatások elérése, a kedvezőtlen környezeti hatások elkerülése érdekében. A tevékenység végzéséhez felhasználandó anyagok, erőforrások (inputok) mennyiségét, rendelkezésre állását, környezeti kockázatát figyelembe vesszük, illetve a végtermékként kibocsátott anyagok környezeti terhelését, a melléktermékként kibocsátott anyagok (outputok) mennyiségét, veszélyességét csökkentjük. Törekszünk a helyi erőforrások fenntartható használatára, működésével, rendezvényeink szervezésével példát mutatunk a környezettudatosságra. Önkéntes, együttműködő kapcsolatot tartunk fenn a társadalmi szereplőkkel, illetve a tevékenységeinkkel érintett szereplőkkel környezetvédelmi és szociális ügyekben. Munkatársaink számára élhető munkakörnyezetet teremtünk, és biztosítjuk számukra a rekreáció lehetőségét.

2.3.

A fenntarthatósági szempontok

A fenti két kategóriába sorolt fenntarthatósági szempontok (ld. 3. fejezet) segítségével járulhat hozzá a pályázó a fenntartható fejlődéshez. A szempontok közül választhat a pályázó. Mivel minden konstrukció esetében könnyen elérhető a maximálisan szerezhető pontszám, nem szükséges minden fenntarthatósági szempontot indokolatlanul, kényszeredetten vagy megalapozatlanul belemagyaráznia projektjébe. A szempontok nem tartalmaznak jogilag kötelező tevékenységeket, mivel a kötelező elemek teljesítése jogosultsági szempont, ezeket a pályázó a Projekt Adatlapon a Nyilatkozatok aláírásával igazolja. Az egyes fenntarthatósági kategóriákhoz tartozó fenntarthatósági szempontokat a 3. fejezetben található táblázat tartalmazza. A táblázat többi oszlopa pedig segíti a pályázót abban, hogy a szempont tartalmát megismerje, és tájékoztatást kapjon arról, hogy miként kell megvalósítani azt. Mivel a különböző projektjavaslatok, pályázatok tevékenységi területe nagyon eltérő (legyen szó beruházásról, közlekedési infrastruktúra-fejlesztésről, komplex intézményi átszervezésről, monitoring rendszer kiépítéséről, vagy oktatás tartalmi fejlesztéséről stb.), ezért az egyes kategóriákban a pályázók fenntartható fejlődéssel kapcsolatos lehetséges teljesítményei is különbözőek. A különböző konstrukcióknál (pályázati felhívásoknál) ezért a fenntarthatósági kategóriák azonos fenntarthatósági szempontokra speciális részleteket tartalmazhatnak, illetve jelen Útmutatóban szereplő szempontok nem mindegyike vállalható. A projekthez közvetlenül kapcsolódó szempontok adják a horizontális többletvállalási lehetőségek egy részét, és a változatelemzésben, a kiválasztott változatnál, vagy a fejlesztés részletes bemutatásnál lehet kitérni ezekre. A többi, a projekthez közvetve kapcsolódó (szervezeti, intézményi) vállalások a projektet megvalósító szervezet működésére, munkaszervezésére vonatkoznak, ezeket a pályázó szervezet bemutatásánál lehet részletezni. Egyes konstrukciókban mind a projekthez, mind a szervezethez kapcsolódó szempontok körében kötelező előrelépést vállalni (a részleteket a Pályázati Útmutató, illetve az Adatlap Kitöltési Útmutató tartalmazza).

43

2.4.

A fenntarthatósági szempontok betervezése a projektbe

A fenntarthatósági szempontok biztosítása gondos tervezést kíván: a pályázat létrehozásakor a horizontális szempontot folyamatosan szem előtt tartva lehet a legjobb megoldásokat megtalálni. Jó, ha mind a projektmenedzsment szervezet, mind a végrehajtás felelősségi rendje, mind a szakmai tartalom, mind a pénzügyi és időbeli tervek integráltan tartalmazzák a fenntartható fejlődés érvényesítésének szempontját, és választott szempontjait. A fenntarthatósági szempontok biztosítása egyes esetekben költségmegtakarítást eredményez a napi működés során (pl. energiahatékonyság fokozása, közeli erőforrás hasznosítása); némely esetben költség nélküli: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről. Más esetekben viszont forrásigényes lehet egy-egy vállalt szempont teljesítése (pl. kibocsátás csökkentési többletvállalás vagy gyakoribb kockázatmérés). Ezekben az esetekben a vállalt szempont megvalósítása növeli a direkt és azonnali kiadásokat, hosszabb távon azonban ezek is gazdasági megtakarításokat jelentenek. Az egyes projektekhez közvetlenül kapcsolódó, az adott projekttípus (konstrukció) elszámolható költségeinek megfelelő, a pályázatban tervezett, az értékelők által elfogadott azon költségek, amelyek a fenntarthatósági szempontok megvalósulását szolgálják, elszámolhatók. (Az elszámolható költségekről részletesen lásd az Elszámolható költségek Útmutatót és a Pályázati Útmutatót.) Érdemes figyelembe venni, hogy az előkészítés költségei általános szabályként a projekt költségének 6%-áig elszámolhatók, amelynek terhére érdemes fenntartható fejlődést szolgáló szempontok tervezését is bekalkulálni. A fenntartható fejlődést biztosító tevékenységek, beruházások tervezésére is érdemes tehát figyelmet fordítani, mert azok költségeinek támogatásával a pénzügyi tervezéskor már számolni lehet.

2.5.

A pályázat elkészítése

Általános feladat mind a pályázati adatlap megfelelő szakaszának (fejezetének, táblázatának funkciójának) értelemszerű kitöltése; illetve a pályázati adatlaphoz csatolandó egyéb (részletes) dokumentumokban az adatlap értékeinek megalapozása. A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték és a projektzáráskor érvényes érték (célérték) megadásával (az adott sorban minden írható cella kitöltésével) kell jeleznie a pályázónak, hogy mely fenntarthatósági kategóriában milyen fenntarthatósági szempont esetében vállal többletteljesítményt. A fenntarthatósági szempontok értékét az adatlapon a projekt megvalósító szervezetre (szervezetekre) vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben a kedvezményezettől, projektgazdától eltérő lehet (ld. feljebb.), illetve a szempontnak egy évre vonatkozó (éves) értékét: a megelőző lezárt pénzügyi évre, vagy a megelőző 12 hónapra vonatkozó értékét kell megadni. A vállalással kapcsolatos részletes követelményeket a 3. fejezet táblázata tartalmazza. Egyes szempontok mértékegysége csak szöveges (igen/nem) vállalást tesz lehetővé, a többségük számszerűsíthető. Amennyiben a vállalást pénznemben kell megadni, a projekt befejezéskor és fenntartás végén tervezett értéket a pályázat benyújtásának évére diszkontált árakon kell megadni. A vállalás elfogadható mértékének feltételeit a 3. fejezet 1. táblázatának utolsó oszlopa tartalmazza. Bármely szempont vállalásakor az a cél, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés (pl. Megújuló energiafelhasználás arányának növelése), illetve csökkenés (pl. Veszélyes hulladék arányának csökkentése). Bizonyos esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelelő. 44

Ebben az esetben a projekt befejezéskor és fenntartás végén tervezett érték megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani. Ezen fenntarthatósági szempontok a következők (a 3. fejezet sorszámozása szerint): 2., 3.c), 3.d), 35., 48., 49., 53., 56.. A vállalás azt is jelenti, hogy a pályázó, projektgazda vállalja, hogy a közbenső években is (évenként, a projekt befejezése vagy a fenntartás végéig) fenntartsa a benyújtáskor érvényes értéket. Visszalépés nem megengedett. A projekthez közvetlenül kapcsolódó szempontok adják a horizontális többletvállalási lehetőségek egy részét. A többi, a projekthez közvetve kapcsolódó (szervezeti, intézményi) vállalások a projektet megvalósító szervezet működésére, munkaszervezésére vonatkoznak. A Megvalósíthatósági Tanulmány, részletes projektterv megfelelő (általában: 2.) fejezetében jelezni kell, hogy a horizontális indikátorok pontosan milyen szervezetre vonatkoznak! Adott táblázaton belül (az adatlap adott fejezetén belül) nem szabad különböző alanyra kitölteni az egyes, szervezetre vagy intézményre vonatkozó vállalásokat. Kétfordulós eljárás esetén, ha mindkét fordulóban a szempontválasztás alapján értékelik a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítését, a szempontok többségét az első és második fordulóban egymástól függetlenül vállalhatjuk (pl. a második fordulóban akkor, ha az elsőben ez még nem jutott eszünkbe). Azonban egyes fenntarthatósági szempontokat csak akkor lehet a második fordulóban is vállalni, ha már az első fordulóban is vállaltuk és teljesítettük! Ezeket a szempontokat (operatív programonként eltérően, például 11., 16., 24.) a Pályázati Útmutató vagy az Adatlap Kitöltési Útmutató külön jelzi. A táblázatban bizonyos adatokat többször is meg kell adni. Ügyeljen arra, hogy ezen adatok megegyezzenek! Ha ugyanarra vonatkozóan a pályázó két eltérő adatot ad meg, a pályázó értékelője az elsőként megadott adatot fogja figyelembe venni. A fenntarthatósági szempontok közül néhány ún. fajlagos mutató. Ez azt jelenti, hogy a többletvállalás célértékét egy vetítési egységre kell megadni pl. a termelés vagy a szolgáltatás egységére. A fajlagos mutatók jellemzője, hogy két adatból származtathatók, a példánál maradva: a tudásmegosztásban résztvevők száma (fő) osztva az összes munkavállaló számával (fő). A két számot elosztva kapjuk meg a vetítési hányadot (százalékban, %): a fajlagos mutató a vetítés 1 egységére jutó értéket mutatja meg. A pályázó két alapadatot kell megadjon, nem a %-os értéket! (A pályázat értékelője a két adat elosztása után vizsgálja meg a vállalt javulás tényét a jelenlegi és projekt fenntartás végéig vállalt érték között.) A többletvállalást a két mutató elosztásával kapott vetítési hányadra (%-os értékre) kell értelmezni! A pályázati adatlapon található táblázat celláit a pályázat többi részében (pályázó szervezet bemutatásakor, fejlesztés környezetének és kockázatainak bemutatásakor, fejlesztés részleteinek bemutatásakor) megalapozott adatokkal kell kitölteni. Ezek az adatok – konstrukciótól függően – a pályázati adatlap többi fejezetében, a kötelezően csatolandó mellékletekben (például megvalósíthatósági tanulmányban, költség-haszon elemzésben), vagy önálló fenntartható fejlődési mellékletben jelenhetnek meg. Például a projektmenedzsment szervezet bemutatásakor a fenntarthatósági/környezetvédelmi/környezeti nevelési megbízott megadása, vagy megvalósíthatósági tanulmányban a fenntarthatósági szempontok elemzése, a költséghaszon elemzés megfelelő fejezeteiben a szükséges környezeti, társadalmi adatok megadása; a költségtáblában a vállalt tevékenység költségeinek megfelelő szerepeltetése stb. A megvalósíthatósági tanulmány vagy más részletes projektdokumentum változatelemzésben vizsgálni szükséges a fenntarthatósági szempontok megvalósíthatóságát. A változatok értékelését a fenntarthatósághoz való hozzájárulás alapján is el kell végezni. 45

Minden bemutatott változat esetén legalább a következő fenntartható fejlődési célok érvényesülését kell elemezni: 1. Természetes térszerkezet megőrzése; 2. Természeti erőforrások megőrzése (bölcs, takarékos használat, funkcióik megőrzése és károsodásuk megelőzése); 3. Jó környezet- és egészség állapot megőrzése (károsodások elkerülése); 4. (Humán) közösségek megőrzése. A tartalmi értékelhetőség feltétele, hogy a pályázó bemutasson olyan, az értékelők szerint reális változatot, amely a fenntartható fejlődés céljainak megfelel. A kiválasztott változatban a vállalt, választott fenntarthatósági szempontokat kell bemutatni (amennyiben az adatlapon is szerepel fenntartható fejlődési szakasz, azzal, természetesen összhangban). Egyszerűsített megvalósíthatósági tanulmány vagy projektterv esetén (ahol nincs változat elemzés) „A projekt tartalma, megvalósíthatósága” c. fejezetben kell bemutatni a vállalt fenntarthatósági szempontokat.

2.6. A fenntarthatóság eljárásrendekben

értékelése

a

különböző

pályázati

Az ÚMFT 6. és a TÁMOP 2. és 4. fejezete alapján minden projektjavaslat fenntartható fejlődési értékelése tartalmi értékelés; azaz aszerint szöveges vagy pontozásos értékelés, ahogyan a Pályázati Útmutató E. fejezete a pályázat egészének tartalmi értékeléséről rendelkezik. Pontozásos értékelésben a fenntarthatósági szempontok vállalásáért a pályázó pontokat szerezhet, szöveges értékelésben, amennyiben a szemponthoz megadott minimum szintet teljesíti, „megfelel” minősítést kaphat. A támogatás megítélésének általában kötelező minimum feltétele, hogy a pályázó legalább 1 pontot, illetve „megfelel” szintet elérjen a fenntartható fejlődés szempontjai szerint! A pályázó többletvállalásokat tehet, amelyek pontösszegéből általában legfeljebb 5 pontot vesznek figyelembe a pályázat értékelésekor. Minél több pontra értékelnek egy pályázatot, annál nagyobb az esélye nyerni. A támogatás feltétele (kizáró kritérium) általában, hogy a pályázó minimum 0,5-0,5 pontot elérjen mindkét fenntarthatósági kategóriában ahhoz, így a pályázatot az értékelő, majd a Bíráló Bizottság támogatásra javasolhassa. Kategóriánként legfeljebb 2,5-2,5 pont érvényesíthető. A Pályázati Útmutató egyéb rendelkezése hiányában minden érvényesen vállalt fenntartható fejlődési szempont 0,5 pontot ér. Kétfordulós eljárás egyik fordulójában mindenképpen az előbb bemutatott módon értékelnek. Amennyiben mindkét fordulóban értékelik a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítését, első fordulóban általában a fejlesztés szükségszerűségének, illetve a lehetséges változatoknak a fenntarthatósági értékelése zajlik. Egyes konstrukciók esetében az első fordulóban nem a szabadon választott fenntarthatósági szempontok, hanem a fejlesztési ötlet fenntartható fejlődés szerinti elemzésének tartalmi értékelése történik a projektkoncepció vagy Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány „a fejlesztés szükségszerűsége” és a „lehetséges változatok bemutatása” fejezeteinek alapján. Itt kell elemezni minden bemutatott változat esetén a következő fenntartható fejlődési célok érvényesülését: 1. Természetes térszerkezet megőrzése; 2. Természeti erőforrások megőrzése (bölcs, takarékos használat, funkcióik megőrzése és károsodásuk megelőzése); 3. Jó környezet- és egészség állapot megőrzése (károsodások elkerülése); 4. (Humán) közösségek megőrzése. Azokat az előkészítési pályázatokat, amelyek nem azonosítanak és mutatnak be olyan, az értékelők szerint reális változatot, amely a fenntartható fejlődés céljainak jobban megfelel, mint bármelyik bemutatott változat, átdolgozásra visszakapják a pályázók. A támogatás megítélésének itt is feltétele egy meghatározott minimum szint teljesítése, illetve a benyújtott dokumentumok alapján a kötelező egyéb fenntarthatósági követelmények teljesítése (pl. egyes konstrukciókban: zöld beszerzés vállalása). 46

Automatikus kiválasztás esetén általában elegendő az adatközlés (indikátorok megadása). A kiemelt projektek – amelyeket a Kormány egyedileg, pályáztatás nélkül hagy jóvá – speciális esetet jelentenek abból a szempontból, hogy nem egymással versengő pályázatokról van szó. E projektek esetében a fenntartható fejlődés biztosításának ösztönzése ezért általában nem pontozásos, hanem vagy szöveges, vagy jogosultsági módszer szerint történik. Mivel e projektek elsősorban állami/önkormányzati fejlesztések, alapvető cél e projektgazdák példamutatása, mert e nélkül nem várható el a lakosságtól és a gazdasági szereplőktől sem a fenntartható fejlődés érdekében történő cselekvés. A kiemelt projektek esetén a projektgazdának meg kell határoznia, hogy a fenntarthatóság horizontális szempontjai közül melyek alkalmazhatók (reálisan megvalósíthatók) az adott projektjavaslat esetében. Amennyiben a Pályázati Útmutató (vagy Tervezési Segédlet) máshogy nem rendelkezik, a projektgazdának az alkalmazható szempontok mindegyikében be kell mutatnia a vállalt fenntarthatósági szempontokat. A Bíráló Bizottság a projektjavaslatot a fenntartható fejlődés biztosítása szempontjából tartalmilag (is) értékeli: vizsgálja, hogy a projekt megvalósítása során érvényesíthető fenntarthatósági szempontokat a projektgazda figyelembe vette-e és megfelelő módon beépítette-e a projektjavaslatba. A kiválasztás eljárásrendjének megfelelően a Bíráló Bizottság vagy a döntéshozó a nem megfelelőnek ítélt projektjavaslatokat visszaadhatja a projektgazdának a meghatározott szempontok szerinti és meghatározott határidőn belüli átdolgoztatásra, vagy azt elutasíthatja.

2.7.

A vállalt fenntarthatósági szempont teljesítése

A pályázónak a vállalt és részpontszámmal honorált szempontot - ha a pályázó elnyeri a támogatást - meg kell valósítania és a megvalósulás tényét az ellenőrzések során igazolnia kell tudni! Az igazolás módjáról részletesen lásd a fenntarthatósági szempontokat bemutató 3. fejezetben (1. táblázat, Igazoló dokumentumok). A többletvállalást a pályázat benyújtásakor érvényes értéktől kell számítani. Egy fenntarthatósági szempont akkor tekinthető teljesítettnek, ha a pályázó a projekt befejezéséig megvalósítja a többletvállalást, és (ahol ez az adatlap alapján lehetséges,) annak eredményét a projekt fenntartás időszakának végéig (3-5 évvel a projekt zárását követően) fenntartja. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt fenntarthatósági szempontok is részei lesznek. A vállalt és szerződött többletvállalások megvalósulását az alábbi módon vizsgálják: A többletvállalások megvalósításának állásáról a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ) be kell számolni. A projekt megvalósulásának helyszíni ellenőrzésekor kérhetik a többletvállalások igazolását. A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesek.

3. A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK 3.1.

I. Környezettudatos menedzsment és tervezés

A környezeti menedzsment eszközök közé tartoznak a 2.-3.g.szempontok. 47

2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését Igen/nem Valamennyi projekt megvalósító szervezet (kivéve önkormányzat) esetén: Gazdálkodó szervezet esetében a fenntarthatósági terv (program) készítésének célja a fenntarthatósági szempontok és megfontolások szervezeti tevékenységébe történő integrálhatóságának felmérése és ütemterv készítés azok megvalósítására. A Terv nem tanúsított belső dokumentum, amelyben a szervezet saját maga számára határoz meg erőfeszítéséket a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére. A fenntarthatósági tervnek nincsenek előírt formai és tartalmi követelményei. Használhatja az „Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez” nemzetközi ajánlást, vagy az ISO 14001 szabványban 18 meghatározott programot (kiegészítve a jelen útmutató által ajánlott fenntarthatósági szempontokkal). Bővebb információ: Melléklet 4 Feltételek / ellenőrzés: szervezet- vagy cégvezetés által elfogadott és - legalább - belső nyilvánossággal megosztott dokumentum a támogatási szerződés aláírását követő legkésőbb 6 hónapon belül. Önkormányzat esetén: Az önkormányzatok számára lehetőség a fenntartható fejlődés helyi programjának (Local Agenda 21 - LA 21) elkészítése. Az LA 21 nem azonos a környezetvédelmi programmal, több annál. A fenntarthatóság lokális, kis regionális programja komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövő orientált alakítását. Ugyanitt lehet jelezni, ha a település klímavédelmi stratégiával/programmal rendelkezik. Az önkormányzatok számára a LA21 program készítése jól összpontosított helyi politikát eredményezhet. A Local Agenda 21 megvalósításának nincs olyan szigorú, szabványban rögzített menete, mint pl. az EMAS előírásnak, de létezik erre vonatkozóan javasolt nemzetközi megvalósítási algoritmus. Bővebb információ: Melléklet 5 . Feltételek / ellenőrzés: Fenntarthatóság helyi programjának megléte (önkormányzat által elfogadott és nyilvánosságra hozott dokumentum) és/vagy fenntarthatósági programtól független, de hazai vagy nemzetközi szervezet által elfogadott Klímavédelmi program megléte (Klímabarát Települések Szövetsége Egyesület, Klímabündis, ICLEI). Amennyiben az önkormányzat (több résztvevő esetén az összes önkormányzat) területére érvényes „Fenntarthatóság helyi programja”, vagy a minősített „Klímaprogram” 6 hónapon belül elkészül vagy jelenleg rendelkezik vele. Adható pont: 0,5 3. Környezettudatos tevékenységek: 3.c) Környezetvédelmi /fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési, fenntarthatóság-oktatási felelős, munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett) Igen/nem Környezetvédelmi / fenntarthatósági megbízott, felelős a szervezetnél környezetvédelemmel/fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat (hatósági bejelentések, nyilvántartások, adatszolgáltatás, szelektív hulladékgyűjtés, haváriák stb. kezelése, zöld beszerzés vezetése, beruházás környezetvédelmi szempontú irányítása, ellenőrzése, belső képzések, tájékoztatások) rendszeresen ellátó személy (megbízott munkatárs vagy alvállalkozó). Oktatási, művelődési intézményeknél a fenntarthatósági, vagy környezeti nevelési felelős, munkacsoport, aki(knek) az oktatás, tudásmegosztás, kultúraközvetítés fenntarthatósági tartalma mellett a környezetbarát működtetés (ld. fent) is feladata. Javasolt szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs alkalmazása, de lehet alvállalkozó is, és a 48

feladatot partnerségben is lehet teljesíteni, amennyiben erről együttműködési, partnerségi megállapodás van. Feltételek / ellenőrzés: Csak akkor választható, ha a szervezet erre jogszabályban nem kötelezett. Munkaköri leírás vagy e feladat ellátására vonatkozó szerződés, szervezeti szabályozások, dokumentumok, mely(ek) a támogatási szerződés aláírásától számított legfeljebb 2 hónapon belül életbe lép(nek). Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot, kivéve meglévő EMAS hitelesítés esetén. Adható pont: 0,5 3.d) A szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelésének bevezetése Igen/nem Valamennyi projekt megvalósító szervezet (kivéve oktatási intézmény) esetén: A környezeti teljesítmény a szervezet tevékenysége során a fenntarthatóságra, környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások és azok csökkentésére tett intézkedések összessége rendszerint mutatószámokkal kifejezve. A környezeti teljesítményértékelés (KTÉ) alapvetően önkéntes eszköz, célja ésszerűbb és környezetkímélőbb gazdálkodás. Adatként felhasználhatóak a pályázatban megadott kötelező fenntarthatósági indikátorok is. A KTÉ számos módszere ismert: öko-mérleg, grafikus módszerek, környezeti költségszámítás, környezeti minősítés, környezeti teljesítmény index, ökohatékonysági értékelés, EPE (ISO 14031) stb., de alkalmas lehet e fenntarthatósági értékelési tábla alapján végzett vizsgálat is. A 3.d), 3.e) és 3.g) szempont egyszerre nem vállalható! Bővebb információ: Melléklet 8 , 9 Feltételek / ellenőrzés: A szempont vállalása esetén a vizsgálatot évente meg kell ismételni, a támogatási szerződés aláírásának évétől kezdve. Környezeti teljesítményeket igazoló feljegyzések (mérési jegyzőkönyvek, szolgáltatói számlák) és az ezek alapján készült fajlagos és abszolút mutatószámokról készült értékelő feljegyzések, melyek legfeljebb egy évesek, adják az ellenőrzés alapját. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot, kivéve meglévő EMAS hitelesítés esetén. Oktatási, nevelési, művelődési intézmény, szervezet esetén az oktatás tartalmára vonatkozóan: A szempont az intézményben dolgozók (tanárok és kiszolgáló személyzet) és tanulók környezet-tudatosságának megismerését és nyomon követését szolgálja, megmutatja a növekedést. Ajánlott környezettudatosság mérési eljárások: környezeti attitűdskálák módszere, személytelen környezettudatosság skálák, környezettudatos viselkedés skálák, vagy bármely nemzetközi vagy hazai kutatási eredményeken alapuló eljárás. Bővebb információ: Melléklet 10 . Feltételek / ellenőrzés: A 3.d), 3.e) és 3.g) szempontok közül legfeljebb egy vállalható! A szempont akkor tekinthető elfogadhatónak, ha valamely elfogadott mérési módszer segítségével az oktatási intézmény a projekt kezdetekor és annak zárásakor, többéves projekt esetén a projekt idején évente az intézményre reprezentatívan vagy teljeskörűen elvégzi a környezettudatosság mérését. A felmérés dokumentációja, és a mérőeszköz az ellenőrzés alapja. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot, kivéve meglévő EMAS hitelesítés esetén. Adható pont: 0,5 3.f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya fő/összlétszám A környezeti, környezeti nevelési, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben évenként résztvevő munkavállalók száma a szervezet összlétszámához viszonyítva. A tudásmegosztásba azok a saját munkavállalók is beleszámíthatók, akik a képzéseket tartják, vagy a fenntarthatósági tartalmú tanulási 49

folyamatot szervezik. Számítása: tudásmegosztásban részt vevők száma előző évben fő / összmunkavállalói létszám fő . Összefügg az f) kötelezően megadott adattal. Feltételek / ellenőrzés: A szervezet meghatározott rendszerességgel, a különböző munkakörökhöz illeszkedően környezetvédelmi, környezeti nevelési, fenntarthatósági kérdésekben oktatásokat tart, vagy külső továbbképzésekre küldi munkatársainak legalább 25%-át. Oktatási jegyzőkönyv, napló, jelenléti ív, oktatásokat szabályozó dokumentum, továbbképzési, képzési szerződés, tanfolyami, részvételi igazolás az ellenőrzés alapja. Amennyiben az 1. szempontot teljesíti, itt nem kaphat részpontot, kivéve meglévő EMAS hitelesítés esetén. Adható pont: 0,5 A fenntartható fejlődést szolgáló tervezési eljárások és üzletpolitika körébe tartoznak a 8.-11. szempontok 8. A projekt kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére Igen/nem A tudásmegosztásra irányuló vagy azt tartalmazó projektek esetén a tudásmegosztás tartalma, módszere kiterjed a környezettudatos menedzsment eszközökre, az oktatott tevékenységgel kapcsolatban a fenntarthatóságot biztosító célkitűzésekre, a zöld beszerzés lehetőségeire, az ipari ökoszisztéma megoldásokra, anyag-, energia- és erőforrás- hatékonyság lehetőségeire, a kibocsátás csökkentésre, a szállítási igények csökkentésére, környezet-egészségügyi vonatkozásokra, a társadalmi felelősségvállalásra, a jövő generációk jogaira, az elővigyázatosság elvére, a fenntarthatósághoz szükséges kompetenciák fejlesztésére. Közoktatási, tanárképzési projektek esetén a fenntarthatóság eléréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése javasolt (rendszergondolkozás, interdiszciplináris megközelítés, felelős döntéshozatal, együttműködés, jövőre irányuló gondolkodás, környezettudatos életvitel, emberi jogok stb.). Feltételek / ellenőrzés: A pályázó vállalja és tervezi, hogy a projekt a tudásmegosztás a felsorolt ismeretek közül legalább kettő terjesztésére kiterjed, melyet képzési jegyzőkönyvvel, szakmai anyagokkal, tananyagokkal, tanulmányokkal, értékelő lapokkal tud igazolni. Adható pont: 0,5 9. A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek Igen/nem A tudásmegosztásra irányuló vagy azt tartalmazó projektek, tevékenységek tervezése és megvalósítása során annak helye és módja tekintetében is gondoskodnak: a hulladékminimalizálásról, a helyszínül választott intézményben a szelektív hulladékgyűjtésről, az energiatakarékosságról, egészséget kímélő foglalkoztatásról (világítás, monitor kiválasztás, zöld növények, szellőzés stb.), egészséges táplálkozásról, pihenéshez szükséges zöldfelületről, a kiadványok, oktatási, képzési stb. anyagok újrahasznosított papírra nyomtatásáról és a kerékpártárolásról. A szempont egy része szorosan kapcsolódik a zöld beszerzéshez, és a szolgáltatás vásárlás során érvényesíthető, míg másik részük a közösségi helyek tervezésekor érvényesíthető szempont. Használhatóak a zöld fesztiválok és rendezvény ajánlások2. Feltételek / ellenőrzés: A vállalás értelmében a projekthez kapcsolódó összes tájékoztatási, egyeztetési, oktatási tevékenységének körülményei a felsoroltak közül legalább négynek-négynek megfelelnek, és a választás környezetkímélő szempontjait tudatosítják az érintettekben (résztvevők, szervezők, képzők, szolgáltatók). Az ellenőrzés alapjai tervdokumentációk, vonatkozó számlák, beszerzési dokumentációk, tájékoztatók stb. 2

http://fenntarthato.hu/fesztival/zold_fesztival_ajanlasok.pdf; http://www.hcb.hu/downloads/study32.pdf

50

Adható pont: 0,5 11. Környezeti szempontokat alkalmaz eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél Igen/nem Környezeti szempontból előnyösebb eszköz, termék, alapanyag (továbbiakban: eszköz): azon eszköz, amely erre irányuló védjeggyel rendelkezik, vagy olyan eszköz, szolgáltatás, amelynek előnyös környezeti tulajdonságai a termékismertetőből vagy a szerződési, vagy a szállítási feltételekből egyértelműen megállapíthatók. Ajánlatkérés esetén a szempontot megjelenítheti a beszerzés tárgyában, részletes leírásában, a beszállítótól elvárt követelmények között (pl. alkalmassági feltétel), a szerződés feltételeiben, vagy a kiválasztásban. Amennyiben csak papírigényénél érvényesíti a környezeti szempontot, akkor zöld beszerzési gyakorlatát ne itt, hanem a 32. szempontnál értékelje. A pályázat benyújtását megelőzően tájékozódnia kell a piacon, hogy figyelembe vehesse a piaci információkat! Bővebb információ: Melléklet 18 , 19 . Feltételek / ellenőrzés: A vállalás azt jelenti, hogy a projekthez kapcsolódó összes beszerzésben értelmezi a környezetvédelmi szempontok (1. természeti erőforrások megőrzése, beleértve anyagtakarékosság, energiatakarékosság, és megújuló erőforrások használata azok megújulási kapacitásán belül; 2. természetes térszerkezet megőrzése; 3. károsodások elkerülése) mindegyikét az ajánlatkérés tárgya, részletes leírása, a beszállítótól elvárt követelmények, a kiválasztás, és a szerződés feltételei körében; ÉS az ajánlatkérés minél több, de legalább egy szakaszában, vagy a dokumentációban valamelyik környezetvédelmi szempontot adekvát, de egyértelműen azonosítható formában alkalmazza, valamint a beszerzés környezetkímélő szempontjait tudatosítja az érintettekben (munkavállalók, beszállítók, partnerek, célcsoport stb.). Igazolása pályázati/közbeszerzési felhívás, vagy beszerzési dokumentációk és/vagy belső szabályozó dokumentum, termék, alapanyag ismertetők, szerződések vonatkozó részei alapján. Adható pont: 1 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során Igen/nem A projekt egyik sikere, hogy az érintettek bevonásával határozzák meg a célokat, a megoldandó problémákat, és a célközönséget folyamatosan bevonják a projekt tervezésébe, monitoringjába, értékelésébe. A szempont vállalása esetén a bevont társadalmi szervezetnek helyi és a térség fenntartható fejlődését szolgáló társadalmi szervezetnek kell lennie, amelyet legalább 2006 dec. 31-e előtt bejegyeztek, és velük formalizált partnerségi megállapodást kötöttek (pl. együttműködési megállapodás, szerződés). Feltételek / ellenőrzés: A pályázat benyújtásakor mellékelt partnerségi megállapodás, nyilatkozat, valamint a partnerségi vélemények pályázatba integrálása alapján legalább egy társadalmi szervezetet a tervezésbe és a megvalósításba bevontak, majd az együttműködés él a projekt befejezéséig. Adható pont: 1 A természetes térszerkezet megőrzését szolgálják a 17.-24. szempontok. 24. Helyszínválasztáskor érvényesítése Igen/nem

környezetbarát

közlekedési

(elérhetőségi)

szempontok

Közösségi igényeket kiszolgáló létesítmények / központok környezetében a forgalomnövekedés várható. Fontos szempont, hogy a megközelítés környezetkímélő lehetőségeit a projekt biztosítsa. A szempont magába foglalja az intézményhez eljutást szolgáló utak, útszakaszok felülvizsgálatát és fejlesztését a megfelelő mértékű és minőségű gyalogos- és kerékpárforgalom, illetve a tömegközlekedés biztosítása érdekében stb. 51

Fejlesztendő útvonalak esetében a szempont célja, hogy ne csak az egyedi szállítási igények kielégítését szolgálják, hanem a tömegközlekedés illetve a kerékpár közlekedés lehetőségeit is bővítsék. Előnyt kell élvezzenek ezért az olyan fejlesztések, ahol az úthálózat fejlesztés elsődleges célja mellett a tömegközlekedéssel való elérhetőség javítására is gondot fordítanak, illetve a projekt tartalmaz kerékpár út fejlesztést is. Fontos vizsgálandó és érvényesítendő szempont, hogy azonos útvonalon a közúti tömegközlekedés fejlesztése ne rontsa a vasúti tömegközlekedés gazdaságosságát (fennmaradásának biztonságát). Bővebb információ: Melléklet 12, 13 24 . Feltételek / ellenőrzés: A pályázat alapján a telephely, a beruházási- vagy képzési-kampányhelyszín kiválasztása során környezetbarát közlekedési módokkal (gyalogos, kerékpár, tömegközlekedés) megközelíthető helyszíneket választ; vagy útépítésen kívüli egyéb építési tevékenységeknél kerékpártárolót, zuhanyozót, öltözőt tervez a környezetbarát közlekedők érdekében. Pályázat, tervdokumentációk, kiviteli terv, engedélyek alapján a szolgáltatási (képzési, kampány) helyszín esetén az alternatív helyszínek környezetbarát elérhetőségi értékelése megtörtént. A befejezéskor a pályázó dokumentumokkal igazolni tudja a szempont érvényesülését. A pályázat benyújtásakor és befejezésekor is igen-nel kell válaszolni. Adható pont: 0,5

3.2.

II. Fenntartható fejlődést szolgáló rész-szempontok

35. Újrahasznosított papír használat bevezetése és/vagy növelése az irodai és nyomdai munkák során Igen/nem A szempont vállalása esetén beszerzésre kerülő irodai papírok egy (minél nagyobb) része újrahasznosított rostanyagból (másodnyersanyagból) készül, a fehérítéséhez klórmentes vegyszert alkalmaznak. Nem hivatalos dokumentumok nyomtatását már egy oldalon használt papírra tesszük. Papír vásárlásakor előnyben részesítjük a környezetbarát termékjelekkel ellátottakat pl. FSC (fenntartható erdőgazdaság) vagy Környezetbarát Termék. Összefügg a d2) kötelezően megadott adattal. Bővebb információ: Melléklet 18 . Feltételek / ellenőrzés: A vállalás azt jelenti, hogy a pályázó irodai papír- (A4-es vagy erre átszámolt írólap, nyomtató papír) felhasználásában az újrahasznosított papír aránya a támogatási szerződés aláírását követő évben eléri a teljes papírfelhasználás 15%-át, és ez az arány a fenntartási időszak végéig nem csökken. A higiéniai és (nyomtatási tevékenységet kivéve) a technológiai papírhasználatokat nem szabad figyelembe venni. Bizonylatok és nyilatkozatok alapján ellenőrizhető. Adható pont: 0,5 43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése t A hulladékkeletkezés megelőzése a legmagasabb rangú környezeti célkitűzés a hulladékhierarchiában. A szempont célja, hogy a pályázó fordítson figyelmet a hulladékok keletkezésének megelőzésére. Hulladék keletkezését gondos beszerzésekkel és folyamattervezéssel kell elsősorban megelőzni. Ahol lehet, rendszeren (szervezeten) belüli anyaghasznosítási lehetőségeket kell keresni. A folyamattervezéshez kapcsolódó, hulladékszegénységet (is) célul kitűző anyagforgalmi, teljesítményértékelési, beszerzési tervek is alkalmasak. A fejlesztést végrehajtó szervezet egyéves működése során keletkező szilárd, és hasznosítónak vagy ártalmatlanítónak (akár szállítón keresztül) átadott, azaz a szervezet területét elhagyó szilárd hulladék mennyiségét kell megadni a pályázat benyújtását megelőző évre, valamint a projekt befejezés évére. Nem szabad beszámítani az egyszerű 52

kapacitáscsökkentéből, teljesítménycsökkentésből származó hulladékcsökkentést. Figyelem: a 33. + 42. sorok számlálóinak összege általában megfelel a 43. sor kiindulási értékének, illetve a 43. sor a 33. és a 42. sor nevezőjét adja. Feltételek / ellenőrzés: Amennyiben a pályázó a mutató benyújtáskori értékének legalább 20%-os csökkentését vállalja a projekt befejezésére, vagy amennyiben a projekt befejezésekor nem (és esetleg jelenleg sem) keletkezik semmilyen hulladék, a szempont elfogadható. Új funkció fejlesztésekor igazolni kell, hogy fejlesztés eredménye-ként legalább ennyivel jobb az adott ágazatban használatos megoldásoknál. Vállalati, szervezeti hulladék nyilvántartások, vagy szállítólevelek és számlák alapján igazolható a teljesítés. Adható pont: 0,5 48. Rendszeres környezet-egészségügyi gyakoriságának növelése db

kockázat

értékelések

készítése

vagy

Valamennyi szervezet, de elsősorban azok, amelyek szennyező anyagokat bocsátanak ki a környezetükbe, károsíthatják dolgozóik és a szomszédságukban élő emberek egészségét. Az ilyen pályázó feladata, hogy eljárást dolgozzon ki és alkalmazzon a környezetszennyezési kockázatok egészségügyi hatásainak elemzésére és minimalizálására. A pályázó e szempont választásával vállalja, hogy önkéntesen elkészíti az értékelést és évente legalább egyszer vagy többször aktualizálja. A környezet-egészségügyi kockázat értékelésnek nincsenek előírt formai követelményei, azonban legalább az alábbi elemeket kell tartalmaznia: veszélyazonosítás, kibocsátások előfordulási gyakoriságának meghatározása, következményértékelés, terjedési és hatásmodellek alkalmazásával, kockázati mérőszámok előállítása és elfogadható kockázat megállapítása. Feltételek / ellenőrzés: Amennyiben a kockázatértékelésre nem kötelezett, de szennyezőanyagot kibocsátó pályázó szervezet legalább évente 1 kockázatértékelést végeztet; illetve a kockázatértékelésre kötelezett a kötelezésnél többet készít, és az elért éves értékelési gyakoriság nem csökken. Aktualizált környezet-egészségügyi kockázat értékelés megléte (cégvezetés által elfogadott dokumentum) alapján ellenőrizhető. Adható pont: 0,5 49. Egészséges, helyi- vagy bio-élelmiszerek alkalmazása az étkeztetésben Igen/nem Az üzemi étterem alapanyag-beszerzésekor tartósítószer mentes, természetes színezéket tartalmazó, természetes összetevőkből álló élelmiszereket választ. Az elkészítés során vitamin megőrző technikát alkalmaz. A beszerzés nagy részben helyi piacról történik, friss zöldségek, gyümölcsök és hús megvételével. Az intézményi étkeztetés esetében szükséges ellenőrizni az étkeztetést biztosító szervezet alapanyag beszerzését, igazoló dokumentumait. Feltételek / ellenőrzés: Amennyiben a pályázó szervezeti étkeztetésében az étkeztetést végző nyilatkozatai vagy bizonylatai szerint az élelmiszerek legalább 15%-a egészséges, vagy helyi eredetű vagy bioélelmiszer, a pályázat benyújtásának évétől folyamatosan. Adható pont: 0,5 56. Önkéntes gondnokság: fenntartásának segítése m2

működési

területen

a

kulturált,

tiszta

környezet

Az önkormányzat / intézmény / szervezet működési területén önkéntes környezet fenntartási tevékenységet végez pl. elhagyott szemét rendszeres gyűjtése, közterület gondozás, környezettudatos útkarbantartás, szemétszedés, parlagfű mentesítés, virágültetés stb. A szempont vállalása esetén az önkéntesen ellátott (gondozott), vagy a kötelezően ellátott de a 53

kötelező mértéken felül gondozott terület nagyságát kell megadni. Működési területnek legfeljebb a projekt hatásterületébe legalább félig beletartozó kisrégiók érthetők. Feltételek / ellenőrzés: Amennyiben a pályázó vállalja a mutató benyújtáskori értékének növelését a projekt befejezéséig, vagy ha ez eléri vagy meghaladja a 1000m2-t, ezen tevékenység fenntartását. Az ellátott tevékenységeket tervező és igazoló dokumentumok, számlák alapján ellenőrizhető. Adható pont: 0,5 58. A társadalmi bizalom szintjének növekedését szolgáló megoldások száma db Az adott szervezettel kapcsolatos társadalmi bizalom erősíthető, ha a szervezet a társadalom számára biztosítja az átláthatóságot „tiszta” működésével kapcsolatban, és elkötelezettségét saját társadalmi és természeti környezete iránt. A társadalmi bizalmat erősítő megoldások lehetnek: pl. nyílt nap, kollektív szerződés, üvegzseb, panaszkezelés, korrupcióellenes intézkedések stb. A szempont vállalásakor a pályázó valamely választott megoldás(ok) megvalósítása és fenntartása iránt kötelezi el magát. A szempont vállalásakor a megoldások számát kell megadni, 12 hónapra. A szempont elfogadásához legalább a megvalósítás első évére 1 megoldás vállalása, és projekt befejezéséig növekvő, aztán stagnáló darabszám szükséges, ellenőrzése a választott megoldások dokumentációja, az ezekkel kapcsolatos információk nyilvánosságának és elérhetőségének igazolása. Adható pont: 0,5 60. Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciók, események száma db A pályázó vállalja, hogy szervezete profiljához illeszkedően vagy egyéb területen a társadalom számára környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciókat, képzést, eseményeket, programot szervez. A szempont vállalásakor az évente vállalt akciók, események számát kell megadni. Környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akció lehet pl. veszélyes hulladékgyűjtés, egészséges lakókörnyezet ünnep, ingyenes vagy kedvezményes mérések, nyílt nap környezeti tartalommal stb. Ellenőrzése: Meghívók, helyi újság felhívásai, egyéb dokumentumok (pl. fotók, cikkek), számlák. A vállalás elfogadásához a mutató benyújtáskori értékének növelése, és a támogatási szerződés aláírásától legalább évente 1 megoldás vállalása szükséges. Adható pont: 0,5

MELLÉKLET: HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK 3. fejezetben hivatkozott információforrások 4 Útmutató a fenntarthatósági jelentések elkészítéséhez (magyar nyelven): http://www.globalreporting.org/NR/rdonlyres/82DB4DF1-0D95-4C02-AC1ACCD059D9052F/0/G3_Hungarian.pdf 5 Turchanyi Gyula - Szlávik János (2002): Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez BM Önkormányzati Tájékoztató különszám, 2002 www.prof-turchany.eu/documents/Helyi_Agenda_21_utmutato.pdf Klimabündnis: http://www.klimabuendnis.org/ ICLEI (International Council for Local Environmental Initiatives) http://www.iclei.org/index.php?id=1387®ion=WCE 54

8 9 10

11 12

13

14

15

16

17 18

19

20

21

23 24

25

Környezet-menedzsment (szerk. Kósi Kálmán – Valkó László), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 2006 Tóth Gergely: Környezeti teljesítményértékelés. Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület. Budapest, 2001 A környezettudatosság mérésének papír-ceruza módszerei. Ökoiskolák hálózata. www.okoiskola.hu Iskolazöldítési tanácsadók: http://www.mkne.hu/tanacsado_db.php MSZ EN ISO 19011:2003, Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához Fenntartható városi közlekedési irányelvek. SMILE – Towards Sustainable Urban Transport Policies: Recommendations for Local Authorities. May, 2004 c. Európai Uniós kézikönyv kivonatos összefoglalása. http://www.mut.hu/dok/06korelo.doc Munkába, iskolába – környezetbarát módon! Tanácsok és hasznos információk a 2005. évi Európai Mobilitási Hét megszervezéséhez. Európai kézikönyv helyi önkormányzatok számára. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/emh_kezikonyv.doc Szántó K. – F.Holényi M: Ökologikus településfejlesztés. Ybl Miklós Főiskola, Magasépítészeti Tanszék kiadványa. A TEMPUSSJEP- 09015/95 program. http://www.pannonmuhely.hu/pdf/telepules.pdf Kiáltvány az élő utcákért. Gyalogosok Szövetsége. Nagy-Britannia, 2001. www.livingstreets.org.uk Magyarul elérhető: a Lélegzet c. kiadvány XII. évfolyam 78. számában: http://www.lelegzet.hu/archivum/2002/07/0075.hpp Dr. Fi István: Utak és környezetük tervezése. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Építőmérnöki Kar. Út és vasútépítési Tanszék. Budapest, 2002. http://www.uvt.bme.hu/targyak/utterv/fi_uk.pdf www.ippc.hu Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve. Az EU Bizottság belső munkadokumentuma SEC(2004) 1050 Brüsszel 2004.8.18. http://www.kozbeszerzes.hu/static/uploaded/document/Zold_kozbeszerzes_handbook_ HU.pdf Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára. Készült a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatásával. Környezettudományi Központ. Budapest, 2003.: http://www.ktk-ces.hu/kezikonyv.doc Energiatudatos közbeszerzés: http://www.kozbeszerzes.hu/static/uploaded/document/ktk_energiatud_kiadv.pdf 10/1995.(IX.28.)KTM rendelet A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. Tv. végrehajtásáról 94/2002.(V.5.)Korm. rendelet A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 213/2006. (X..27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. Törvény végrehajtásának egyes szabályairól http://www.undp.hu/oss_hu/tartalom/tanulmany/tan_uveghaz/tan_uveghazh.pdf http://bioenergy.ornl.gov/papers/misc/energy_conv.html Közlekedésbiztonsággal kapcsolatos információk: http://ec.europa.eu/healtheu/my_environment/road_safety/index_hu.htm Mészáros Péter: A kerékpározás fejlesztésének szükségessége és lehetőségei – a holland tapasztalatok tükrében. Magyar Közlekedési Klub, 2006 http://www.khem.gov.hu/data/cms1168940/kerparoskozlekedes.pdf Őshonos fák listája http://www.foek.hu/programok/oshonos.html 55

Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A.(szerk.) (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 248 p. Bővebb információ a fenntarthatóságról Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács honalpja - http://www.nfft.hu/fooldal/ 2007 júniusában elfogadott kormánystratégia: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia http://www.nfft.hu/dynamic/nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia.pdf Az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja (angolul) www.ff3.hu/upload/6_action_plan_en.pdf Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája – http://www.nfft.hu/dynamic/renewed_eu_sds_hu.pdf Autonóm település, autonóm kistérség: http://www.foek.hu/nyomtatottkiadv/autonomkisregio.pdf; http://epiteszforum.hu/hu/node/5233 A fenntartható fejlődés honlapja – www.ff3.hu Magyar Környezeti Nevelési Stratégia - http://www.mkne.hu/strategia/strategia.pdf További kapcsolódó jogszabályok elérhetők az alábbi honlapokon www.nfu.hu – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja www.kvvm.hu – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja www.magyarorszag.hu – Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ

56

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉST SZOLGÁLÓ

Recommend Documents