Polónyi István A felsőoktatás és a diplomások tömegesedése A diplomások számának várható alakulása 1990 és 2003 között a nappali tagozatos hallgatólétszám közel háromszorosra, a részidős hallgatólétszám pedig hatszorosára, az összhallgatólétszám pedig közel négyszeresére növekedett. A 100 ezer lakosra jutó hallgatólétszám1 így 2003-ben kicsivel több, mint 3200, ami az OECD országok hasonló adataival egybe vetve igen előkelő helyet jelent. A felsőoktatási hallgatólétszám 1990-2003 Nappali tagozatos hallgató létszám (efő)
Esti levelező, távoktatási tagozatos hallgató (efő) 1990 76601 100% 31775 100% 1991 83191 109% 31499 99% 1992 92382 121% 33492 105% 1993 105240 137% 39320 124% 1994 118847 155% 51093 161% 1995 132997 174% 62589 197% 1996 145843 190% 69272 218% 1997 156904 205% 97789 308% 1998 168183 220% 111214 350% 1999 177654 232% 128048 403% 2000 183876 240% 143413 451% 2001 192974 252% 156327 492% 2002 203379 266% 178181 561% 2003 217095 283% 192477 606% Forrás: Statisztikai tájékoztató Oktatási kézikönyvek OM
Összes hallgató (efő) 108376 114690 125874 144560 169940 195586 215115 254693 279397 305702 327289 349301 381560 409572
100% 106% 116% 133% 157% 180% 198% 235% 258% 282% 302% 322% 352% 378%
A képzés tömegesedése természetesen magával hozza a kibocsátás tömegesedését is, - bár nyilvánvalóan némi késéssel, s még jelentősebb késéssel jelentkezik a diplomások kumulált létszámának növekedése a népességen belül. A népszámlálások adatai alapján nyomon követhetjük a diplomások számának és arányának alakulását a foglalkoztatottak között. Az adatok tanúsága szerint az elmúlt húsz évben a diplomások foglalkoztatottakon belüli aránya tíz évente 50 %-kal növekedett, - s az 1980-as 8,1 %-ról 2001-re 18,3 %-ra emelkedett.
1
Átszámított hallgatólétszámmal számolva (amelyben a nappali létszámhoz a részidős létszám felét vettük számításba)
A diplomások várható számának és munkapiaci arányának a meghatározásához meg kell becsülnünk a felsőoktatás várható kibocsátását. Először érdemes rövid visszapillantást tenni a 90-es évek végére, - a tömegesedés kezdetére. 1990 és 2000 között 340 ezer diplomát adtak ki. Az adatokból jól látszik, hogy a felsőoktatás tömegesedése a kibocsátáson csak 1996-tól kezdődően észlelhető.
1990 24,1
1991
1992
23,6
22,4
2001
2002
47,4
50,5
1993 23,6
A kiadott diplomák száma 1990-2000 1994 1995 1996 1997 1998 24,5
26,2
31,3
36,8
1999
38,6
42,4
Várhatóan kiadásra kerülő diplomák száma 2001-2010 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 53,057,5
53,059,0
53,059,5
2010 53,060,0
Várhatóan kiadásra kerülő diplomák száma 2011-2015 2011 2012 2013 2014
2015
60
60
60
53,060,0
47,0
53,060,0
51,553,0
52,555,5
2000
60
60
Összesen 1990-2000 340,6 ebből első diploma 235 Összesen 2001-2010 527,5- 562,5 ebből első diploma 400 Összesen 2011-2015 300 ebből első diploma 220
2001 és 2010 között várhatóan 530-560 ezer diplomát adnak ki, 2010 és 2015 között pedig további 300 ezret. A diplomás foglalkoztatottak számának meghatározásához meg kell becsülni a várhatóan nyugdíjba vonuló diplomások számát is. 2001 és 2010 között várhatóan 1130 ezer fő vonul nyugdíjba, akik között mintegy 125 ezer fő (11%) lesz diplomás. 2011 és 2015 között 570-580 ezer fő megy várhatóan nyugdíjba, akik közül (14 %) mintegy 80 fő diplomás lesz. Ha figyelembe vesszük az új diplomások várható aktivitását és munkanélküliségét - (az ezzel kapcsolatos adatokat majd később látjuk) - akkor kiszámítható az elkövetkező időszakban a diplomás foglalkoztatottak száma és aránya. A diplomások aránya a foglalkoztatottak között Magyarországon (1980-2015) Év Foglalkoztatottak Ebből diplomás 1980 5066 412 1990 4525 555 2001 3690 676 2010 3700-4000 955 2015 3700-4000 1100 Saját számítás az 1980, 1990, 2001 évi népszámlálási adatok alapján, 2010, 2015 saját becslés.
Diplomások aránya 8,1% 12,3% 18,3% 24-26% 28-30 %
Az adatok tehát azt mutatja, hogy a 2000-es évektől felgyorsul a diplomás népesség számának növekedése, - ekkortól válik érzékelhetővé a tömeges felsőoktatás kibocsátása. Magyarországon 2010-ben nagyjából minden negyedik, 2015-ben pedig majdnem minden harmadik munkavállaló diplomás lesz. A nemzetközi összehasonlítás miatt érdemes a 25-64 éves népességen belüli diplomás arányt is kiszámítani. ez az arány 2010-ben mintegy 25 % lesz, 2015-ben pedig kb. 28 %. Érdemes egy rövid kitekintést tenni, hogy ez a hazai arány mit jelent nemzetközi összehasonlításban.
A felsőfokú végzettségűek aránya a népességen belül (2001) Egyetem, főiskola (2001) 25-64 Írország 14 Svédország 17 Finnország 15 Norvégia 28 Belgium 13 Dánia 22 Egy. Királyság 18 Svájc 16 Izland 19 Spanyolország 17 Hollandia 21 Németország 13 Franciaország 12 Görögország 12 Magyarország 14 Ausztria 7 7 Lengyelország 12 Csehország 11 Szlovákia 1 10 Olaszország 10 Törökország 9 Portugália 2 7 Ország átlag 8 15 Forrás: Education at a Glance 2003 OECD Paris 2003 Posztszekundér (2001) 25-64 22 15 17 3 15 5 8 10 6 7 2 10 11 5
Együtt 25-64 36 32 32 31 28 27 26 26 25 24 23 23 23 17 14 14 12 11 11 10 9 9 23
GDP/fő (PPP$) 2000 28285 26161 25357 36242 26392 28755 24964 29617 28143 20195 27316 26139 25090 15885 12204 28070 9547 13806 11278 25095 6211 16780
OECD összehasonlításban vizsgálva a 25-64 éves népességen belüli 14 %-os diplomás arányt egyáltalán nem rossz „eredmény”, ha azt tekintjük, hogy olyan országokban mint Olaszország vagy Ausztria hasonló vagy kisebb az arány. Más oldalról a 2010-es 25 %-kal a táblázat első harmadába kerülünk, - pedig gazdasági fejlettségünk még akkor is igen jelentősen le lesz maradva az ott található országokétól. A diplomások foglalkoztatásának néhány jellemzője A következőkben a népszámlálási adatokra támaszkodva igyekszünk valamilyen képet kapni arról, hogy a diplomák tömegesedése mennyiben okoz változásokat a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásában. Aktivitási és munkanélküliségi jellemzők iskolázottság szerint (18-64 évesek)
Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskola érettségivel Egyetem, főiskola stb.
Aktivitás 13,6% 37,1% 85,1% 64,8% 81,1% 61,6%
Munkanélküliség 24,9% 12,3% 8,2% 1,6% 1,6% 5,7%
Forrás: saját számítás a 2001-es népszámlálás adatai alapján A felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége tehát igen kedvező képet mutat. Ez nemzetközi összehasonlításban is így van, a hazai diplomás munkanélküliség a fejlett országok között a legalacsonyabb szinten van. Ugyanakkor más a helyzet a gazdasági aktivitás tekintetében. A magyar diplomások gazdasági aktivitása ugyanis a fejlett országok között a legalacsonyabbak között van. Ha a két adatot együtt vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar diplomások munkapiaci részvétele a fejlett országok között viszonylag alacsony arányú. Ennek okairól mélyrehatóbb kutatásokat kellene végezni, - vizsgálva például azt is, hogy mennyiben játszik ebben szerepet a diplomások esetleges túlkínálata. A 25-64 éves felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége és gazdasági aktivitása nemek szerint 2001
Ausztrália Ausztria Belgium Csehország Dánia Egy. Királyság Finnország Franciaország
Nők Felsőfokú B Felsőfokú típusú A típusú képzettség program 3,9 2,6 2,0 1,5 2,5 3,8 x(4) 2,2 3,1 3,1 1,7 1,9 5,9 3,6 5,0 5,6
Férfiak Nők Férfiak Felsőfokú B Felsőfokú A Felsőfokú B Felsőfokú Felsőfokú B Felsőfokú típusú típusú típusú A típusú típusú A típusú képzettség program képzettség program képzettség program 4,5 2,5 77 83 89 92 1,4 1,3 83 85 88 94 2,5 2,5 81 84 91 92 x(4) 1,9 X(4) 83 x(4) 94 3,3 3,5 88 90 91 96 2,7 2,0 85 87 93 93 4,7 3,0 86 88 90 93 4,3 4,1 85 84 92 92
Görögország 8,3 9,6 4,9 4,5 79 83 85 90 Hollandia 1,2 2,1 0,0 0,7 82 83 89 91 Írország 2,3 1,0 1,9 1,1 74 85 95 94 Izland 2,4 0,2 0,8 1,0 91 95 97 98 Japán 3,8 3,1 3,2 2,8 66 68 98 97 Kanada 4,5 4,4 4,8 4,4 81 83 91 90 Korea 3,3 2,0 5,0 3,2 58 56 94 91 Lengyelország x(4) 5,9 x(4) 4,0 X(4) 86 x(4) 92 Luxembourg 0,4 2,6 0,9 1,1 80 77 92 92 Magyarország x(4) 1,3 x(4) 1,1 X(4) 79 x(4) 89 Mexikó 1,8 2,2 2,1 2,2 61 70 97 94 Németország 5,8 4,4 4,4 3,4 81 83 88 92 Norvégia 1,9 1,8 0,7 1,7 90 88 92 94 Olaszország x(4) 7,2 x(4) 3,8 X(4) 81 x(4) 91 Portugália 2,9 3,3 2,6 2,0 88 95 94 94 Spanyolország 13,0 8,8 4,1 4,7 77 83 93 91 Svédország 2,5 2,2 3,4 2,6 86 90 89 91 Szlovákia 11,0 3,4 5,3 4,5 90 88 89 93 Törökország x(4) 6,1 x(4) 5,6 X(4) 71 x(4) 87 Új-Zéland 2,9 3,2 4,4 2,8 77 83 89 93 USA 2,3 2,0 2,5 1,9 80 81 90 92 Education at a Glance 2003 OECD Paris 2003 alapján A táblázat oszlopainak angol címe Tertiary-type B education (ez a hazai terminológiában az AIFSZ képzést jelent) illetve Tertiary-type A and advanced research programmes (ami az egyetemi és főiskolai képzésekkel azonosítható) A népszámlálási adatok összevetése2 lehetőséget teremt arra, hogy a diplomások hazai foglalkoztatásának esetleges változásáról valamilyen képet alkossunk. Ha összevetjük a diplomások foglalkoztatási főcsoportok szerinti elhelyezkedésének változását, - tehát azt, hogy az egyes foglalkoztatási főcsoportokban mennyivel változott a diplomások száma az elmúlt népszámlálás adataihoz viszonyítva – azt állapíthatjuk meg, hogy mind 1980 és 1990 között, mind 1990 és 2001 között alapvetően a „felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak”, és az „egyéb, felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásúak” főcsoportjaiban növekedett a diplomások létszáma. Ebben valószínűleg semmi meglepő nincs. Ha a kiemelt foglalkozási csoportokat is megvizsgáljuk akkor azt láthatjuk, hogy az előzőben a növekedés alapvetően a szakképzett pedagógus és az egészségügyi foglalkozásúak, az utóbbiban pedig a gazdasági, pénzügyi ügyintéző csoportokban következett be.
2
Az adatokért köszönettel tartozunk Hablicsek Lászlónak.
A diplomások létszámának változása abszolút számokban 1980-1990, és 1990-2001 között Foglalkozási főcsoport 1990-1980 2001-1990 Törvényhozók, igazgatási, gazdasági vezetők 43 577 -16 786 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak 44 167 76 728 Egyéb, felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásúak 12 938 42 716 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozásúak -258 9 164 Szolgáltatási jellegű foglalkozásúak 5 490 15 752 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak 1 317 2 735 Ipari és építőipari foglalkozásúak 4 538 -274 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 2 177 -889 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak 388 183 Fegyveres szervek foglalkozásaiban dolgozók 28 282 -8 339 Összesen 122 517 120 990 Az előző főcsoportoktól elmarad, de viszonylag jelentős a diplomások számának növekedése az irodai, ügyviteli foglalkozásúak valamint a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között, - (ez utóbbiaknál alapvetően a kereskedelmi és a nem anyagi jellegű szolgáltatások foglalkozásaiban). Bár a „törvényhozók, igazgatási, gazdasági vezetők” foglalkozási főcsoportban a 90-es évek után csökkent a foglalkoztatott diplomások száma ugyanakkor igen jelentős strukturális változást lehet itt észlelni. Nevezetesen, hogy a „kisszervezetek vezetői” csoportban igen jelentősen megnövekedett a diplomások száma az elmúlt 10 évben. Ha össze szeretnénk foglalni egy ilyen rövid összehasonlításban a diplomások foglalkoztatásának változásában megfigyelhető jelenségeket, a következőket lehetne kiemelni: § Növekszik a szolgáltatásokban és a közszférában - (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kultúra) foglalkozat diplomások száma § A szellemi foglalkozásúak között növekszik a felsőfokúak aránya, s egyre inkább kiszorulnak a középfokú végzettségűek ezekből a foglalkozásokból, § Növekszik a kisvállalkozási szférában és az önfoglalkoztatóként dolgozó diplomások száma § Növekszik a képzettségi szintjüknél alacsonyabb igényű munkakörökben foglalkoztatott diplomások száma Persze egy ilyen vizsgálatot az egyes foglalkozások munkatartalmának elemzése alapozhatna meg, - azonban egy ilyen kutatás igen drága és időigényes, - (módszertani és egyéb más problémáiról nem is beszélve). De a legnagyobb baj a diplomások foglalkoztatási jellemzőinek vizsgálatával, hogy nem igazán kíváncsi rá senki. Hiszen olyan kérdéseket vet fel, amelyről nem szívesen szeret hallani az oktatáspolitika. Ugyanis aligha kérdéses, hogy a felsőoktatás kiterjedését nem a foglalkozási tartalmak felsőbb szintű oktatási igénye mozgatja, - márpedig akkor törvényszerű, hogy a diplomások egyre jelentősebb tömegeinek foglalkoztatása során a tanult szakismeret nem hasznosul. Ez pedig visszahat a felsőoktatás képzési tartalmaira. A felsőoktatás tömegesedése tehát kikényszeríti a képzési tartalmak olyan irányú változását, amely a szűkebb szakmai tartalmak kiszorulását eredményezi, s az általános(abb), az általánosan művelőbb képzés felé mozdítja azt el.
Vajon egy ilyen felsőoktatásnak milyen a kapcsolata a gazdasággal, a munkapiaccal? Befejezésül A hazai felsőoktatás nagyjából másfél évtized alatt utolérte a fejlett országok felsőoktatását volumenét illetve korosztályi arányát tekintve. Tehát ez alatt a másfél évtized alatt befutotta azt a pályát amelyet amaz több mint negyven év alatt tett meg. Ennek a fejlődésnek egyre több ellentmondásával szembesülünk. Ilyen a képzés tömegesedése nyomán egyre érzékelhetőbb diplomástömegesedés is, azaz a felsőoktatás kibocsátásának a gazdaság igényeivel való kapcsolata. Erre kérdésre a hazai oktatáspolitikának nem sikerült választ adnia az eltelt másfél évtized alatt. Tervezett kutatásunk ezért is próbál eligazodást keresni ezen a területen.
