A felsőoktatás valódi minőségi problémái SZRI konferencia
2013.04.11.
Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzió Humán Tanácsadó www.oktpolcafe.hu
Problémák és álproblémák (Bevezető megjegyzések) • Felsőoktatási intézmények „fekete dobozok” (gyenge tudásháttér) – nehezen dokumentálható problémák (FTT stratégia)
• Szándékosan szűkített minőségfogalom: minőség = tanulás minősége (minőség más aspektusai most kimaradnak) • Tanulás minőségének három feltétele: – Gazdag programkínálat, rugalmas és átjárható tanulási pályák – Tanulás-intenzív oktatás – A tudás és tudásátadás nemzetközi relevanciája • Mit tesz, és mit nem tesz hozzá a közoktatás? • Amiről nem beszélek: minőség finanszírozási és munkaerő-piaci leágazásai, kutatás minősége.
1. probléma: az expanzió hatása „A közoktatás romló eredményessége”
• Középiskolai kimenetek fölötti felsőoktatási kontroll elvesztése 2005-től (belépők tudásszintjének hanyatlásáról szóló panaszok felerősödése)
2. probléma: az érettségi reform A felvételi pontszámok és a fizika felmérő eredményei közötti kapcsolat (BME 2008)
→ Átlagosan alacsonyabb és nem az elvárt tudással belépő hallgatók
↔ Alkalmazkodás helyett az állam „behívása”
3. probléma: demográfia (megváltozó érdekeltségek) Expanzió kifulladása 2006/2007-től (demográfia) Intézményrendszer és programkínálat fenntarthatósága marad a probléma (a szektor magával foglalkozik)
↔ A verseny ösztönözhetne a minőségjavításra, ha lenne (oktatáspolitika hatása)
A 18 éves korosztály várható létszáma 130000 125000 120000 115000 110000 105000 100000 95000 90000 85000 80000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023
4. probléma: rugalmatlan tanulási utak Amilyen a képzés szerkezete lehetne Bolognai rendszerre való átállás: rugalmatlan képzésszerkezet megmarad, programok újragondolása elmarad
Doktori képzés (egyénre fókuszáló 180 + 60 kredit)
MA (120 kredit) MA (60 kredit)
(Programok egymáshoz és kimeneti szabályozókhoz való illeszkedése gyenge, célok nem tanulási eredmények, általános alapozó szakasz többnyire nincs, kevés ki- és belépési pont, Phd képzés „iskolás”)
OKJ-hoz vezető BA-fokozat Kiegészítő képzés – FSZ (120 benne orientáció képzés BA-ért (60 kredit) (120 kredit) kredit) Orientációval associate degree és OKJ (60 kredit) Általános bachelor alapozás, core curriculum, irányított/ támogatott egyéni tájékozódással (120 kredit)
5. probléma: tanulás-intenzív oktatásra való átállás elmaradása Frontális oktatási technikák túlsúlya, az elméleti és gyakorlati tárgyak gyenge egymásra épülésének, a csekély hallgatói munkát generáló, túl sok tantárgy, hallgatói munkaterhek kiegyensúlyozatlansága, szegényes értékelési eszköztár, rugalmatlan oktatói HRM, … Szorgalmi időszak – folyamatos heti terheltség
Oktatói kontaktnap
Generált tanulói munka (nap)
Vizsgaidőszak – egyszeri terheltség
Oktatói vizsgáztatás
Felkészülési napok
Mérés-értékelés
Oktatóközpontú felsőoktatás
Szóbeli vizsgáztatás
Mérés-értékelés
Tanulásintenzív felsőoktatás
6. probléma: nemzetközi nyitás elmaradása Az Európai Felsőoktatási Térség vonzereje a nem EFT-hallgatók számára
→ Nemzetközi képzési piacra való kilépés minőségjavító hatása nem érvényesül
Egy álprobléma: az intézményrendszer „szétaprózódottsága” és a minőség Nappali tagozatos hallgatók száma a magyarországi intézményekben (2009)
A hallgatók kb. 85%-a a fővárosban és öt vidéki városban tanul. A valóban kicsik egyházi vagy művészeti intézmények. A főiskolák sokkal nagyobb arányban vesznek részt a felnőttoktatásban – fontos szerepet játszanak.
Amit a közoktatás hozzátesz: szűk merítési bázis Bekerülési esélyek: gimnáziumban tanulók nagyobb arányban jelentkeznek (77,3%), és még nagyobb arányban jutnak be (81,9%) = Középfokról kilépők 35%-ból kerül ki a felsőoktatásba belépők 82%-a Szövegértés 2010 2000
Középfokú intézmények Átlagos szövegértés Teljesítménye (2010)
1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200
Felső 10% Alsó 10% Átlagos teljesítmény
