A felnőttkori tanulás kudarca Kerülő Judit
2014.11.17.
1
A téma indoklása Egy képzőintézmény számára nélkülözhetetlen, hogy releváns ismeretekkel rendelkezzen a résztvevők képzéséről kialakított véleményéről. Ezek az információk nélkülözhetetlenek a mindennapi munkához, a tervezéshez, stratégia kialakításához Referátumomban azokra a kérdésekre fókuszálok, amelyekről nem szívesen beszélnek az intézmények: azt elemzem, miért adják fel terveiket azok, akik már egyszer eldöntötték, tanulni szeretnének.
2014.11.17.
2
Lemorzsolódás vagy korai iskola elhagyás? Lemorzsolódás: 1. Az oktatást befejezett végzettség nélkül elhagyók a lemorzsolódók. (Fehérvári Anikó, 2008.) 2. Kádárné Fülöp Judit lemorzsolódás alatt a következőket érti: az egyes programokból (például szakképző programokból, felnőttoktatási, felnőttképzési programokból) való kimaradás az egyes programtípusokból – például gimnáziumból, szakközépiskolából, szakiskolából, speciális szakiskolából való kimaradás nappali tagozatos, kötelező iskolarendszerből való kimaradás az oktatási rendszer egészéből való kimaradás. (Kádárné Fülöp Judit, 2010) 2014.11.17.
Korai iskolaelhagyás: Mártonfi György szerint a lemorzsolódás nem egzakt fogalom, inkább szemlélet: Mi az egység, egy korosztály? A beiratkozott? A képzést elkezdő? Mikor veszíti el? Ha a programot nem fejezi be, vagy hosszabb ideig tanul vagy egyáltalán semmilyen programot nem fejez be? Mi a végpont? Egy életkor? Amikor a program véget ér vagy amikor az egyén kiiratkozik az iskolából? Javasolja a korai iskolaelhagyás fogalmát, ami nemzetközi keretekben is összemérhető, elemezhető és bizonyos korlátokkal sikeressége is mérhető lesz. Szerinte az iskolai kudarcok arányát a korai iskolaelhagyás kategóriájával lehet mérni. (Mártonfi György, 2013.) 3
A lemorzsolódás kimaradás
típusai:
fokozatos
Fokozatos kimaradás: ha az egyén olyan módon vált programtípust, hogy egy magasabb presztízsű vagy magasabb végzettséget nyújtó képzés helyett egy alacsonyabb elismertséggel rendelkező vagy alacsonyabb szintű bizonyítványt szerez. A programváltások nem járnak feltétlenül intézményváltással, hiszen számos olyan képzőhely létezik, ahol több szinten folyik oktatás. Ez csak az adott program szempontjából veszteség, sem az egyén, sem az intézmény számára nem tekinthető a váltás lemorzsolódásnak. „közös megegyezéssel” történik. Az iskola, hogy ne veszítse el hallgatóját, meggyőzi őt arról, mindenki jobban jár a programváltással, így megnő az esélye annak, hogy nem kell végzettség nélkül távoznia diákjának.
2014.11.17.
4
A lemorzsolódás típusai: az intézmény elhagyása Az intézmény oldaláról lemorzsolódás ha az egyén az adott iskolát úgy hagyja ott, hogy tanulmányait egy másik intézményben folytatja. A váltásokat jellemzően a tanulók kezdeményezik és külső okokkal indokolják. Földrajzi közelséggel, könnyebb elérhetőséggel, alacsonyabb költségekkel, kedvezőbb objektív vagy szubjektív feltételekkel, ritkán jelenik meg az adott képzéssel való elégedetlenség, személyi ellentét vagy minőségi kifogás 2014.11.17.
5
A lemorzsolódás lemorzsolódás
típusai:
valódi
Valódi lemorzsolódás: az egyén nem folytatja tanulmányait, lemond a tanulás lehetőségéről, végzettség megszerzése nélkül távozik az intézményből. nem csak az intézmény és a tanuló veszít, hanem az elszenvedett kudarc a tanulással kapcsolatos negatív attitűd kialakulásához vezet és következményeként az egyén gyakran, hosszú időre lemond bármilyen formális tanulásban való részvételről (Kádárné Fülöp Judit) 2014.11.17.
6
Magyarázó modellek I. EGYÉNI OKOK
II. RENDSZERSZINTŰ, INTÉZMÉNYI OKOK
A deficitmodell: Egyéni felelősséget állapít meg, pl. gyenge tanulmányi eredmény, érdektelenség, alacsony önbecsülés szociológiai változók: hátrányos helyzetű család, szülők alacsony iskolázottsága, nem, életkor, etnikai hovatartozás. 2. A racionális választási modell: az egyének racionálisan hozzák meg döntéseiket, így mérlegelnek befektetés és a várható haszon között. Ha a választott szakkal jól el tudnak helyezkedni, akkor mindent megtesznek, hogy szakmai végzettséget szerezzenek. Ha leendő szakmájuk alacsony presztízsű végzettséget biztosít, amellyel nehéz elhelyezkedni, akkor hamar feladják és befejezik a tanulást. 2.A. racionális modell, amely fordítottja az előzőnek. A gazdaságilag fejlettebb területeken a fiatalok korábban szeretnének kilépni a munkaerőpiacra, mert könnyen találnak munkát, míg a hátrányos helyzetű régiókban tovább benn maradnak az iskolarendszerben, mivel bizonytalan az elhelyezkedésük. (Fehérvári, 2008)
3. A
1.
2014.11.17.
push-out modell: az okok nem az egyénben, hanem az iskolában keresendők. Nem hátrányos helyzetű egyénekről beszél, hanem hátrányos helyzetű intézményekről, ahol sok a korai iskolaelhagyó. Okozhatja az iskolatípus, a tanterv, fegyelmezés módja, tanár-diák viszony, iskolai légkör stb. Tiszta modellt egyre kevesebben ábrázolnak, inkább az egyéni és iskolai okok kombinációja elterjedt. (Blaug, Mark 2001).
7
A kutatásról A Nyíregyházi Főiskola művelődésszervező, andragógia, kommunikáció és médiatudomány alapszakára járó levelező tagozatos hallgatói közül a végzettséget nem szerzettekkel készült interjúk feldolgozása alapján elemzem, melyek azok az okok, amelyek a tanulás feladására kényszerítik a felnőtteket. 2006 és 2013 között azokat a volt hallgatóinkat kerestük meg, akik intézményünkbe beiratkoztak, tanulmányaikat megkezdték, de végzettséget nem szereztek. 45 interjú készült el. A kimaradás okainak és tendenciáinak megismerésén túl, célunk az volt, hogy az esetleges visszatérés lehetőségeit is meg tudjuk beszélni. Kilenc esetben sikerült.
2014.11.17.
8
Kutatási nehézségek Egyén oldaláról: a sikerekről sokkal gyakrabban beszélünk, mint a kudarcokról, rossz döntésekről, félbemaradt tervekről Intézmény oldaláról: nem szívesen publikálják a lemaradás tényét, miértjét a képzőintézmények sem, ez a saját munkájuk eredménytelenségét jelenti, nem tudtak megfelelni a résztvevői igényeknek. Számukra kudarc az elvesztett hallgató, tanuló, akkor is, ha véleményük szerint erről elsősorban az egyén tehet. A kutatásmódszertan oldaláról: nehéz elérni, válaszadásra ösztönözni azokat, akik megszakították kapcsolatukat a képzőintézményekkel. 2014.11.17.
9
A korai iskolaelhagyást valószínűsítő tényezők Intézményi okok: Egyéni okok: Munkahelyi okok tanulással összefüggő okok Iskolai okok az egészségügyi okok anyagi nehézségek életkor racionális választásból fakadó okok 2014.11.17.
10
Tanulással összefüggő okok 1. Időbeosztás: A felnőtteknek nehézséget jelent az időszerkezet átrendezése úgy, hogy abba a tanulás is beleférjen. Ehhez nélkülözhetetlen a tervezés. Át kell gondolni, melyek lesznek azok a tevékenységek, amelyeket el kell végeznie, mit lehet átcsoportosítani, halasztani, elhagyni. Meg kell tanulnia nemet mondani a munkahelyen, családban, baráti körben. 2. Az időbeosztás és a tervezés okozta nehézségeket súlyosbítja a nem megfelelő tanulási technika. (kapkodás, rövidített, kész tételek – eredménytelen vizsgák) 3. Tanulási kompetenciák hiánya (figyelem, koncentráció, gondolkodási műveletek) – nincs bemenet felőli szabályozás
2014.11.17.
11
Egészségügyi okok Tartós betegségek, balesetek, váratlan műtétek. Lehetetlenné teszik a tanórákon, gyakorlatokon való megjelenést és akadályozzák az egyént abban, hogy az elvárásokat teljesíteni tudja. Hozzátartozó, házastárs vagy a gyerek betegsége. Ilyenkor főként a nők döntenek tanulmányaik befejezéséről. Ritkább a terhesség vagy szülési miatti kimaradás. Ha a terhesség (szülés) nem jár együtt súlyos egészségügyi problémákkal, akkor a család és a csoporttársak segítségével igyekeznek a megváltozott körülmények között is helytállni. 2014.11.17.
12
Anyagi okok A felnőttképzés piaci szolgáltatás. Az iskolaválasztás szempontjai között nagyon fontosak a képzési költségek. Az intézmények abban érdekeltek, hogy minél alacsonyabb összeget jelöljenek meg a beiratkozás feltételeként. Ritkán tájékoztatják az érdeklődőket arról, hogy a költségtérítés nem egyenlő az összköltséggel, ehhez jönnek az utazással, ott tartózkodással járó többletkiadások, tankönyvek, jegyzetek, a vizsgadíjak, és további előre nem kalkulált kiadások. Súlyosbítja a problémát, ha kedvezőtlenül változik a résztvevők anyagi helyzete, elveszítik munkájukat, más munkakörbe kerülnek vagy családjuk képtelen tovább finanszírozni a tanulás költségeit. 2014.11.17.
13
Életkor A résztvevők a képzés elején gyakran hangoztatják, hogy az életkor kedvezőtlenül befolyásolja a tanulás hatékonyságát, ennek ellenére jóval több a huszonévesek között a tanulást abbahagyók aránya, mint a negyven felettieknél. A magasabb életkor akkor veszélyeztető tényező, ha az egyén a képzés elején nem tudja az elvárásokat teljesíteni. A kezdeti kudarc hatására az idősebbek hamarabb adják fel, szakítják meg tanulmányaikat, mint a huszonévesek. 2014.11.17.
14
Racionális választásból fakadó okok 1. Ha elvárásaikat nem látják igazoltnak, vagy nem érzik befektetésüket megtérülőnek. Ha úgy tapasztalják, hogy az itt megszerezhető szakmai ismereteiket nem fogják tudni a munkaerő-piacon kamatoztatni. Gyors társadalmi, gazdasági változásnál gyakran kerülhet ilyen helyzetbe az a felnőtt, aki hosszabb, több évig tartó képzésben vesz részt. Tanulmányai megkezdésekor a még jó presztízsű, keresett szakma az évek alatt leértékelődhet, de a népszerű „slágerszakok” esetében a jelentős túlképzés is elhelyezkedési nehézségeket okozhat. A képzés ideje alatt megváltozott az érdeklődésük, pl. olyan új munkahelyre kerültek, ami nem ezeket a szakmai ismereteket igényli.
2014.11.17.
15
A korai iskolaelhagyást valószínűsítő tényezők – intézményi okok 1. Munkahely: A tanulás és a munkahelyi feladatok összeegyeztetése. Egyre kevesebb munkahely támogatja dolgozói továbbtanulását. A képzés egésze alatt, de főképp a második felében a munkahely, a munkahelyi vezető és a munkaidő beosztása jelent problémát. Nem engedik el az órákra, vizsgák előtti szabadságra, gyakran megakadályozzák a számonkéréseken való megjelenést A munkahely még akkor is negatívan viszonyul a tanuláshoz, ha a felnőtt munkaköréhez kapcsolódó képzésben vesz részt 2014.11.17.
16
A korai iskolaelhagyást valószínűsítő tényezők – intézményi okok 2. Iskolai okok Tanár – diák viszony: Vélt vagy valós indokok alapján tanár(ok) aki(k)től, félni kell, tartani lehet. (felsőbb évesektől, korábban végzettektől szerzett információk) Tantárgyi nehézségek
2014.11.17.
17
Előjelek Hiányzások Vizsgákról, számonkérésekről távolmaradás A sorozatos kudarc, ami gyengíti a motivációt, csökkenti az önbizalmat. Erősödik a vizsgáktól való félelem, stressz, amely ronthatja a tanulási teljesítményeket, leginkább a gondolkodásra, emlékezésre van káros hatással. Azok a hallgatók, akik tanulási kudarcaik miatt döntenek a befejezés mellett, véglegesnek gondolják elhatározásukat és később sem akarják folytatni megkezdett, de félbehagyott tanulmányaikat. Ha másik csoportba kerül, idegennek érzi magát. Idejekorán azonosítani és még kellő időben segíteni! De ki észleli? Nincs osztályfőnök!!!
2014.11.17.
18
A korai iskolaelhagyás csökkentésének lehetőségei tanulási problémák esetén a követelmények egyértelmű megfogalmazása és erről időben történő tájékoztatás a képzés elején tanulás-módszertani tréningek a tréningeken jobban megismerik egymást a képzés struktúrájának kialakításánál az egyszerűbbtől az összetettebb, az ismerttől az ismeretlen felé haladás szempontjait figyelembe venni, ezáltal a felnőttek tapasztalatait felhasználva minél hamarabb sikerhez juttatni őket. írásbeli feladatoknál fontos a gyors visszajelzés, minél hamarabb megismerjék az eredményeket és az értékelést. 2014.11.17.
19
A korai iskolaelhagyás csökkentésének lehetőségei tanulási problémák esetén Patronáló tanári hálózat kialakítása. Már az első alkalommal találkoznak a csoporttal, folyamatosan tartják a kapcsolatot egymással, megbeszélik a történteket, szükség esetén közvetítenek tanárok és diákok között, a felmerülő nehézségeknél igyekeznek a legoptimálisabb megoldásokat kidolgozni. A felnőtt tanulók képzéssel kapcsolatos elvárásainak kérdőíves módszerrel történő megkérdezése, a kapott adatok elemzése, az oktatás folyamatos hallgatói minősítése 2014.11.17.
20
A korai iskolaelhagyás csökkentésének lehetőségei egészségügyi problémák esetén ha a betegség megengedi és a képzés jellege ezt lehetővé teszi egyéni tanrend olyan alternatívákat kell kidolgozni és felajánlani, amelyek a személyes jelenlétet kiiktatják, vagy/és időbeli átütemezéssel lehetővé teszik a követelmények teljesítését 2014.11.17.
21
A korai iskolalehagyás csökkentésének lehetőségei anyagi problémák esetén A résztvevők pontos tájékoztatása valamennyi várható költségről A költségek részletekben való befizetésének lehetősége Ösztöndíjak, pályázatok Egy meghatározott tanulmányi eredmény elérésekor alacsonyabb tandíj, ezzel is ösztönözve a résztvevőket a folyamatos és alapos felkészülésre 2014.11.17.
22
A korai iskolaelhagyás csökkentésének lehetőségei munkahelyi problémák esetén A munkahelyi feladatok és a tanulás összhangja a hallgatók időben tájékoztatás kapjanak az órák és számonkérések időpontjairól. legalább egy féléves időtartamra előre rögzíteni ezeket az alkalmakat, figyelembe véve a résztvevők kötött elfoglaltságait is. kötelező foglalkozások, tréningek, vizsgák esetére ajánlatos alternatív időpontokat kijelölni, amikor pótolható a hiányzás. (egyéni tanrend) munkahelyi vezetők képzésbe való bevonása, óraadásra felkérés, tájékoztató megtartása, záróvizsgákon való közreműködés, szakdolgozati, szemináriumi dolgozatok témáinak kiírása. 2014.11.17.
23
A korai iskolaelhagyás csökkentésének lehetőségei iskolai problémák esetén Tanár – diák viszony: Tanórán kívüli programok szervezése, közös feladatok megoldása „Próbavizsgák szervezése”, tét nélkül élhetik át a számonkérések hangulatát, megismerhetik azok menetét, rutint szerezhetnek
2014.11.17.
24
…köszönöm a figyelmet!
2014.11.17.
25