A felmérési egység kódja:

ÚMFT Programiroda TÁMOP-2.2.1-08/1-2008-0002

„A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése”

A felmérési egység adatai A felmérési egység lajstromszáma: 0052 A felmérési egység kódja:

EnikaTavköz//50/Ksz/Rok/

A kódrészletek jelentése:

„Elektronika-távközlés” szakképesítés-csoportban, a célzott, 50-es szintű szakképesítéssel rokon szakmában szerzett munkatapasztalattal vagy tanulmányi előzménnyel rendelkezők „szakmatanulás során közvetlenül hasznosuló szakmaspecifikus készségek, képességek, módszer-, társas és személyes kompetenciák” mérése.

A felmérési egység komplett anyagát tartalmazó jelen dokumentum fájlneve: 0052.pdf

Célzott kimenetek, szakképesítések

Felmérendő kompetenciák

52 523 01 1000 00 00 Automatikai műszerész 52 523 01 0100 52 01 PLC programozó 52 523 01 0001 54 01 Automatikai technikus 54 523 02 0000 00 00 Orvosi elektronikai technikus 54 523 02 0100 52 01 Orvostechnikai elektroműszerész 54 523 03 0010 54 01 Beszédátviteli rendszertechnikus 54 523 03 0010 54 02 Elektronikus hozzáférési és magánhálózati rendszertechnikus 54 523 03 0010 54 03 Elektronikus műsorközlő és tartalomátviteli rendszer-technikus 54 523 03 0010 54 04 Gerinchálózati rendszertechnikus Méréseket végez Színjelzéseket értelmez Egyszerű szöveges vázlatot készít Felismeri a sík és térbeli alakzatokat Rajzot értelmez Szöveges, rajzos vázlatot értelmez Egyszerű rajzvázlatot készít (kapcsolási rajzot és táblázatot) Ábrázolja a mérési eredményeket a koordinátarendszerben Mérési értékelést végez

Az egységen belüli felmérő feladatok (szervezési részletek) összesített, javasolt időtartama: 50 perc A felmérési egységen belüli javasolt szervezési részletek száma: 2

1/19



1. szervezési részlet – Feladat jellemzői Időtartam: 40 perc A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban): 75 % Tevékenység típusa: gyakorlati tevékenység A feladat meghatározása: Az alábbi feladatokat pontosan a szöveg szerint és az itt megadott sorrendben kell elvégeznie. 1.1. A kapott ellenállásból, feszültséggenerátorból, két kombinált mérőműszerből és vezetékekből rögzített bekötésekkel építsen egy olyan áramkört, amellyel meghatározható a feszültség és az ellenálláson átfolyó áram erőssége közötti összefüggés, valamint az ellenállás értéke. Ha készen van a kapcsolással, akkor készítse elő a feszültségforrást és a műszereket az első mérés elvégzéséhez, jelezzen a felmérőnek és – még a tápegység bekapcsolása, illetve a kapcsolás kipróbálása előtt – várja meg az ellenőrzést. Ha várnia kell a felmérőre, akkor kezdje meg a következő feladat végrehajtását! 1.2. A mérési és számítási eredmények rögzítéséhez készítsen táblázatot! A mérés során 10 féle, 0 - 9 volt, egész volt névleges értékű feszültségeket kell majd használnia. Minden feszültségértékhez ki kell majd számítania az ellenállást. A táblázatban rögzítenie kell ezeket a számolt értékeket is. 1.3. Ha a felügyelő jóváhagyta a kapcsolást, akkor a legkisebb feszültséggel kezdve végezze el az áram- és feszültségméréseket és a táblázatában rögzítse az eredményeket! A mérés során törekedjen a lehetséges legnagyobb pontosságra, arra, hogy a névleges feszültségértékhez legközelebbi feszültséggel mérjen és arra, hogy kihasználja a műszerek által biztosított mérési pontosságot! A mérés során a bekötéseket nem változtathatja. Az eddigi (1-3.) feladatok végrehajtása közben kérdezhet a felmérést vezető felügyelőtől, de ezt csak akkor tegye, ha a továbblépéshez erre feltétlenül szüksége van, azaz csak akkor, ha segítség nélkül nem tud továbblépni! 1.4. Számítsa ki az egyes mérési pontokhoz tartozó ellenállásértékeket és írja be azokat a táblázatába! A számításhoz használjon számológépet! A táblázatba a számított adatokat négy értékes számjegy pontossággal rögzítse! (pl. 12,34 vagy 0,01234, vagy 2300) Ha a felmérés kezdetétől számított 30 perc elteltével bármilyen ok miatt nincsenek mérési adatai legalább 4 mérési pontról, akkor a számításhoz kérjen adatokat a felügyelőtől, és azokkal végezze el a számításokat. 1.5. Ábrázolja milliméterpapíron a mért (vagy azok helyett a kapott) értékeket feszültségáram koordináta-rendszerben és húzza meg a feszültség és az áramerősség összefüggését ábrázoló vonalat! Ha a számítások, illetve a grafikon készítése közben úgy véli, hogy valamelyik mérése téves számolt eredményre vezetett, akkor azt a mérést megismételheti! Figyeljen arra is, hogy mennyi ideje van még! A mért, illetve számolt adatok alapján az mért ellenállás adatával kiegészítve írja le a következő mondatot: „Az ellenállás mért értéke: ….”

2/19



A kipontozott helyre a mért ellenállásra vonatkozó, az egyes mérési pontok adatai alapján megállapított érték kerüljön. Ügyeljen a mértékegység megfelelő használatára! 1.6. Készítsen kapcsolási rajzot a mérés során használt áramkörről (pontosan arról)! A rajzon mutatóvonalhoz írt megnevezéssel jelölje az áramerősség-mérőt, a feszültségmérőt, az ellenállást és a feszültséggenerátort. A kapcsolási rajz elkészítéséhez válassza ki a megfelelőket az alábbi jelek közül! A rajzon helyezze a megfelelő megnevezéseket és mutatóvonallal kösse a rajzjelhez! (Figyelem! A jelek és a megnevezések sorrendje nincs összerendezve!)

áramerősség-mérő, ellenállás, feszültséggenerátor, feszültségmérő 1.7. Ha az 1-6. feladatokkal készen van, vagy már nem is akarja azokat befejezni, akkor kérje el a felügyelőtől a színkód táblázatot és ennek használatával határozza meg az Ön által mért ellenállás névleges középértékét, valamint az elfogadható legnagyobb és legkisebb értékét. A számításhoz használjon számológépet! A számított adatokat öt értékes számjegy pontossággal rögzítse! (pl. 12,345 vagy 0,012345, vagy 23000) (A színkód értelmezéséhez: Az első jel mindig a legközelebb van valamelyik kivezetéshez vagy szélesebb a sávja.) A felmérés során biztosítandó eszközök (a felmérésen egyazon időben részt vevő minden személy számára 1. 1 darab ismert, de nem közölt értékű négy- vagy ötszínkódos ellenállás 2. Tetszőleges feszültséggenerátor, aminek a feszültsége fokozat nélkül, vagy bármely 1 voltos tartományon belül is több fokozatban szabályozható legalább 10,0 voltig. A beállított névleges feszültség valamilyen skáláról, feliratról legyen leolvasható, de a feszültséggenerátoron ne legyen (működő) feszültségmérő műszer. 3. Kettő darab tetszőleges, ellenállás közvetlen mérésére nem alkalmas feszültség és árammérő műszer, ami képes a 0-10 volt tartományban feszültség, valamint az ellenállástól függően várható erősségű egyenáram mérésére. A műszer méréstartományai átkapcsolhatók legyenek úgy, hogy a mért ellenálláson átfolyó áramok méréséhez két tartományt kelljen használni. 4. A mérőhelyen különféle hosszúságú, csatlakozójú, többféle színű mérővezetékek, egyszerű elektromos eszközök bőséges mennyiségben, ömlesztve, rendezetlen állapotban, valamint ezekhez egy tároló doboz, rajta feltűnő és a felmért személy számára jól látható felirattal (pl.: Mérővezetékek, csatlakozók). 5. Szokásos íróeszközök, vonalzó, alapműveletes számológép, 3 lap üres (nem négyzethálós) fehér A4 es papír, 1 db A4-es milliméterpapír. A lapokon csak az azonosító adatok, a nyitó lapon a feladatutasítás teljes szövege van, majd az egyes részletek szövege megismételve, köztük a megoldáshoz szükséges üres hely. A színkódból megállapított érték rögzítéséhez külön lapot kell adni.

3/19



6. A színkód táblázat

4/19



Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Méréseket végez Színjelzéseket értelmez Rajzot értelmez Szöveges, rajzos vázlatot értelmez Egyszerű rajzvázlatot készít (kapcsolási rajzot és táblázatot) Ábrázolja a mérési eredményeket a koordinátarendszerben

5/19



1. szervezési részlet – Feladat megoldása, értékelése A feladat megoldása: 1.1. Az elkészített kapcsolás A kapcsolás megfelel a 6. pont alatt közölt valamelyik rajznak. Egyéb értékelt jellemzők az értékelési pontoknál 1.2. Az adattáblázat U (névleges feszültség)*

U (mért feszültség)*

I (mért áramerősség)

R (számított ellenállás)

vagy U_névl*

(V)

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

U_mért* I

(mA)

R

(kΩ)

* a két külön oszlop/sor használatát csak akkor kell külön értékelni, ha a névleges és a mért értékek közötti különbség ezt indokolttá teszi. 1.3. A mérés elvégzése A tevékenység értékelt jellemzői az értékelési pontoknál. 1.4. A számított értékek A kiadott ellenállástól függő mért (vagy a kapott) adatokból számított értékek, megfelelnek az R=U/I összefüggésnek, ahol az U és az I érték táblázat egy-egy sorában rögzített érték. A beírt eredményekben négy értékes számjegy van, a prefixum használata helyes (pl. 12,34 vagy 0,01234, vagy 2300)

6/19



1.5. A feszültség-áramerősség grafikon A grafikon jellege:

Amper

+ A mért értékeknek megfelelő skálázás

+ + + + + + + +

0

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1.6. A kapcsolási rajz

I

Ug

U

R

7/19

Volt



1.7. Az ellenállás értékének megállapítása a színkód alapján A kapott ellenállás értékének megfelelő érték helyesen alkalmazott prefixummal, mértékegységgel. Feladat teljesítésének értékelése Ha valamelyik item nem értelmezhető, akkor azt az értékelésből törölni kell. (a teljesítés %-os értékelésekor az összes elérhető pont értékét is csökkenteni kell) Feladatok A kapcsolás összeállítása és a mérés elvégzése (értékelés a tevékenység részleges közvetlen megfigyelése útján) Kapcsolási rajz (produktumértékelés) A mérési és számítási eredmények táblázata (produktumértékelés) A feszültség-áram diagram (produktumértékelés) Az ellenállás értékének megállapítása színkód alapján (produktumértékelés) Összes pont

Pontszámok 45 20 40 20 10 135 pont

A kapcsolás összeállításának és a mérés elvégzésének értékelése a tevékenység részleges közvetlen megfigyelése útján. (összeadódó (additív) pontértékek, összesen 45 pont) 2 pont Különböző színű, a legmegfelelőbb hosszúságú és csatlakozójú mérővezetékeket választ ki a méréshez. 2 pont A kapcsolásban az elemeket már az ellenőrzés előtt a megfelelő helyre kötötte be (nem volt szükség kipróbálás, vagy zavar utáni módosításra). 2 pont A kapcsolásban az elemek polaritása már az ellenőrzés előtt megfelelő (nem volt szükség kipróbálás, vagy zavar utáni módosításra). 2 pont A megfelelő kapcsolást kapcsolási rajz nélkül készítette el. 2 pont A megfelelő kapcsolást személyes segítség nélkül készítette el. 1 pont A megfelelő kapcsolás elkészítéséhez nem kellett közölni vele, hogy hibás kapcsolást állított össze. (Ha nem is volt benne hiba, akkor a pont jár) 1 pont A megfelelő kapcsolás elkészítéséhez nem kellett közölni vele, hogy mi a hiba az általa összeállított kapcsolásban. (Ha nem is volt benne hiba, akkor a pont jár) 1 pont A két műszer elhelyezése már az első méréskor célszerű, megkönnyíti a leolvasást. 1 pont A két műszer elhelyezése a mérés végén célszerű, megkönnyíti a leolvasást. 1 pont A mérőhelyen nem maradnak felesleges tárgyak, a mérést rendezett mérőhelyen kezdi el és végzi el. 2 pont Az árammérőt a maximális áramerősségre állítva kezdi használni, majd fokozatonként éri el a használandó tartományt. 2 pont A mérést az 1 V névleges feszültségértékkel kezdi el. (a 0 V feszültséggel való „mérést” nem számítva ide) 4 pont A névleges feszültség pontosságát minden mérési ponton ellenőrzi, akkor is, ha az addigi összes névleges érték pontos volt. (Nem hagyatkozik a feszültséggenerátor skálaértékeire.) 2 pont Az első néhány mérési pontnál ellenőrzi a feszültség értékét 2 pont A (felügyelő által) megfigyelt valamennyi mérést a lehető legkisebb értékű tartományban végez el. 2 pont Mérési tartomány átlépéskor elsőre a megfelelő szomszédos tartományt választja (nem az ellentétes oldalit)

8/19



Ha a műszer analóg kijelzős, akkor a leolvasáskor törekszik a parallaxis hiba kiiktatására. 10 pont A tevékenység elvégzése közben egyáltalán nem kért segítő információt 5 pont A mérés elvégzése közben egyáltalán nem veszélyeztette az eszközöket, nem kellett figyelmeztetni, vagy veszélyre felhívni a figyelmét. 1 pont

Ha a kapcsolás hibás, akkor a felügyelő a kapcsolás ellenőrzésekor először csak azt közli, hogy „A kapcsolás hibás, próbálja megtalálni a hibát!)”. A hiba mibenlétét csak kérésre közli. A kapcsolás bekötéseihez először a kapcsolási rajzot kell átadni. Személyes segítséget csak akkor lehet adni, ha a rajz nem elegendő. Ha a kapcsolás elkészítéséhez rajzot kapott, akkor azt a mérés megkezdése után vissza kell adnia, a rajzkészítés időszakában már nem használhatja. A felügyelő csak a mérések megkezdéséhez szüksége minimálisan szükséges segítséget adjon. A maximális adható segítség a kapcsolás összeállítása és a beállított műszerekkel az első mérés bemutatása, illetve elvégzése. A nem a felmért személy által elvégzett tevékenységrészletekre (ezek itemeire) nem adható pont. A tevékenység értékelése során információkérés, segítségnyújtás, vagy beavatkozás esetén a felügyelő belátása szerint az utolsó két item 10, illetve 5 pontjából von le. A beadott produktumok értékelése: A kapcsolási rajz és az elkészítés önállóságának értékelése (szintező (!) pontértékek, maximum 20 pont) 20 pont A kapcsolást az ellenőrzés előtt helyesen állította össze, a készített kapcsolási rajz pontosan az áramkört szerinti (az elrendezést nem tekintve különbségnek), valamennyi jelkép megfelelő, valamennyi megnevezés jó helyen van. 18 pont A kapcsolást az ellenőrzés előtt helyesen állította össze. A készített kapcsolási rajz is alkalmas lenne a mérés elvégzésére, de nem pontosan az áramkör szerinti (ld. a 6. feladatrész megoldásánál a kétféle ábra, az elrendezést nem tekintve különbségnek), valamennyi jelkép megfelelő, valamennyi megnevezés jó helyen van. 12 pont A kapcsolást a kapott rajz alapján készítette el, a készített kapcsolási rajz pontosan az áramkör szerinti (az elrendezést nem tekintve különbségnek), valamennyi jelkép megfelelő, valamennyi megnevezés jó helyen van. 10 pont A kapcsolást a kapott rajz alapján készítette el, a készített kapcsolási rajz is alkalmas lenne a mérés elvégzésére, de nem pontosan az áramkört szerinti (ld. a 6. feladatrész megoldásánál a kétféle ábra, az elrendezést nem tekintve különbségnek), valamennyi jelkép megfelelő, valamennyi megnevezés jó helyen van. 8 pont A kapcsolást csak szóbeli útmutatás, vagy a hiba mibenlétének közlése után készítette el helyesen, a készített kapcsolási rajz egyébként pontosan az áramkör szerinti (az elrendezést nem tekintve különbségnek), valamennyi jelkép megfelelő, valamennyi megnevezés jó helyen van. 6 pont A kapcsolást csak szóbeli útmutatás, vagy a hiba mibenlétének közlése után készítette el helyesen, a készített kapcsolási rajz is alkalmas lenne a mérés elvégzésére, de nem pontosan az áramkört szerinti (ld. a 6. feladatrész megoldásánál a kétféle ábra, az

9/19



elrendezést nem tekintve különbségnek), valamennyi jelkép megfelelő, valamennyi megnevezés jó helyen van. 4 pont

A kapcsolási rajz a jelölések hiányában nem egyértelmű, bizonyos megnevezések esetén azonban jó lehet.

A mérési és számítási eredmények táblázata (összeadódó (additív) pontértékek, összesen 40 pont) 4 pont A táblázatban van helye valamennyi alább felsorolt adatnak: – a névleges feszültségérték, – ha ettől a mérhető feszültség adata eltér, akkor a mért feszültségértéknek, – a mért áramerősség-érték – a számított ellenállás érték – 10 adatsor 1 pont A táblázatban van legalább fejsor, vagy fejoszlop 1 pont A táblázat egyértelműen közli a fizikai mennyiségek mértékegységét 1 pont Ha az adatok prefixumot tartalmaznak, akkor ez a táblázatban egyértelműen megadott 2 pont Ha a műszer analóg kijelzős, akkor a skáláról leolvasott fő értékek helyesek 2 pont Ha a műszer analóg kijelzős, akkor a skáláról leolvasott töredékértékek helyesek 1 pont Az alkalmazott számítási összefüggés helyes (ellenállás = feszültség/áramerősség) 1 pont Háromnál kevesebb sorban van a névlegeshez legközelebbitől eltérő feszültségérték. (Feltéve, hogy ez az item az alkalmazott tápegység esetében értelmezhető) 2 pont Minden sorban a névlegeshez legközelebbi lehetséges feszültségérték van. (Feltéve, hogy ez az item az alkalmazott tápegység esetében értelmezhető) 2 pont A megfelelő adatok – ha két feszültségérték van, akkor a mért feszültség – kerülnek a mindegyik sor számítási összefüggésébe, 1 pont Valamennyi beírt számadatban négy értékes számjegy van. 2 pont A beírt mért áramadat legalább öt adatsorban esik bele a tűrésmezőbe 2 pont A beírt mért áramadat legalább hét adatsorban esik bele a tűrésmezőbe 2 pont A beírt mért áramadat legalább kilenc adatsorban esik bele a tűrésmezőbe 2 pont A számolt ellenállásadat legalább öt adatsorban esik bele a tűrésmezőbe 2 pont A számolt ellenállásadat legalább hét adatsorban esik bele a tűrésmezőbe 2 pont A számolt ellenállásadat legalább kilenc adatsorban esik bele a tűrésmezőbe 2 pont A számolt ellenállásadat legalább öt adatsorban esik bele a tűrésmezőbe és pontos a mértékegysége is. (ha prefixumos, akkor azzal) 2 pont A számolt ellenállásadat legalább hét adatsorban esik bele a tűrésmezőbe és pontos a mértékegysége is. (ha prefixumos, akkor azzal) 2 pont A számolt ellenállásadat legalább kilenc adatsorban esik bele a tűrésmezőbe és pontos a mértékegysége is. (ha prefixumos, akkor azzal) 1 pont A táblázatban háromnál kevesebb javítás van (akkor is jár a pont, ha egyébként van benne rossz adat) 1 pont A táblázatban egyáltalán nincs javítás (akkor is jár a pont, ha egyébként van benne rossz adat) 2 pont A táblázat arányos méretű, áttekinthető, egyértelmű elrendezésű, vonalazású stb. A feszültség-áram diagram (összeadódó (additív) pontértékek, összesen 20 pont) 2 pont A diagram arányos méretű, kihasználja a helyet a lapon 2 pont A diagram mindkét tengelyén van egy-egy megfelelő megnevezés

10/19



2 pont 2 pont 2 pont 2 pont 2 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont

A diagram mindkét tengelyén van legalább 10 megfelelő skálaérték A diagram mindkét tengelyén meg van adva a mértékegység, és ha kell, akkor a prefixum A berajzolt pontok egyértelműek, kellően élesek (a jel kicsi pont, vagy metszésvonal) Legalább öt berajzolt pont mindkét koordinátája a számított érték szerinti ponthoz képest +/- 1 mm-en belül van. Legalább hét berajzolt pont mindkét koordinátája a számított érték szerinti ponthoz képest +/- 1 mm-en belül van. Legalább kilenc berajzolt pont mindkét koordinátája a számított érték szerinti ponthoz képest +/- 1 mm-en belül van. A grafikonvonal a 0-ból indul A grafikonvonal egyenes A grafikonvonal közepeli az ábrázolt mérési pontokat A grafikonvonal egy határozott vékony vonal, javítás a vonalban nincs

Az ellenállás értékének megállapítása színkód alapján (összeadódó (additív) pontértékek, összesen 10 pont) 1 pont Helyesen értelmezte, hogy az ellenálláson négy, avagy ötsávos színkód van, , ennek megfelelő formátumú adatot adott meg. 1 pont A dekódolást irányhelyesen végezte el (nem fordította meg az ellenállást) 1 pont Van legalább egy helyesen dekódolt értéksáv 1 pont Mindegyik értéksáv dekódolása helyes 1 pont A szorzósáv dekódolása helyes 1 pont A tűréssáv dekódolása helyes 4 pont Az ellenállás névleges lejegyzett értéke prefixummal és mértékegységgel együtt helyes Ha a felmért személy a 40 perc alatt nem végez az 1. felmérési egységen belüli 1-7. feladatokkal, akkor az időt egyszer 10 perccel meg kell hosszabbítani. Az első szervezési részlet összesített pontszámából a felhasznált percenként 1 pont levonandó.

11/19



1. szervezési részlet – Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Elektronikai laboratórium, vagy szaktanterem A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): Ha a felmérés csoportban történik, akkor egy felmérőre (felügyelőre) legfeljebb 4 felmért személy juthat. Az egyes felmérendő személyek a feladatot legalább 10 perces időeltolódással kezdik, meg illetve végzik. A személyek teljesen önállóan dolgoznak, közöttük semmilyen kommunikáció nincs. Információs körülmények: A felmérés helyszínén a terem falán a 8-10, a legfontosabb elektronikai összefüggéseket, kapcsolásokat stb. szemléltető falitábla van, köztük van az áram-, illetve feszültségmérésre vonatkozó is. A színkód táblázat a számolás és ábrázolás befejezése, illetve lezárása után adható át. A felmérést vezető felügyelő kérdésre válaszolva további információkat adhat, ezeket az értékeléskor pontlevonással kell értékelni. A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: 1. Az egy időben felmérendő személyenként egy darab ismert, de nem közölt értékű ellenállás, négy-, vagy ötsávos színkóddal. 2. Tetszőleges feszültséggenerátor, aminek az egyenfeszültsége fokozat nélkül, vagy bármely 1 voltos tartományon belül is több fokozatban szabályozható legalább 10,0 voltig. A beállított névleges feszültség valamilyen skáláról, feliratról legyen leolvasható, de a feszültséggenerátoron ne legyen (működő) feszültségmérő műszer. A tápegység és a műszerek előzetesen a felmérés során alkalmazottnál pontosabb mérési eljárással kalibrálva vannak. 3. Kettő darab tetszőleges, egyedi jelzéssel ellátott, ellenállás közvetlen mérésére nem alkalmas feszültség- és árammérő műszer, ami képes a 0-10 volt tartományban feszültség, valamint az ellenállástól függően várható erősségű egyenáram mérésére. A műszer méréstartományai átkapcsolhatók legyenek úgy, hogy a mért ellenálláson átfolyó áramok méréséhez két tartományt kelljen használni. 4. A mérőhelyen különféle hosszúságú, csatlakozójú, többféle színű mérővezetékek, egyszerű elektromos eszközök bőséges mennyiségben, ömlesztve, rendezetlen állapotban 5. Szokásos íróeszközök, vonalzó, alapműveletes számológép, üres (nem négyzethálós) fehér A4 es papír, a lapokon csak az azonosító adatok, a nyitó lapon a feladatutasítás teljes szövege van, majd az egyes részletek szövege megismételve, köztük a megoldáshoz szükséges üres hely. A színkódból megállapított érték rögzítéséhez külön lapot kell adni. 6. A színkód táblázat 7. Minden egyes ellenállás + mérőhelyi műszerkészlethez a pontos érték és az értékeléshez szükséges elfogadható tűrésezett értékek. A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A felmérés kezdetén a kapcsolás összeállításakor, a műszerek alapbeállításakor és az első néhány mérés elvégzésekor a felügyelő közvetlenül megfigyeli és értékeli a felmért személy tevékenységét. Az ezt követő időben a megfigyelés csak szúrópróbaszerű.

12/19



A felmérő a műszerek kezelésében segítséget nyújthat, a műszerek veszélyeztetése esetén beavatkozhat. A felmérést vezető felügyelő kérdésre válaszolva további információkat adhat, ezeket az értékeléskor pontlevonással kell értékelni. Ha a felmért személy a 40 perc alatt nem végez a feladatokkal, akkor az idő egyszer 10 perccel meghosszabbítható. Az első szervezési részlet pontszámából percenként 1 pont levonandó

13/19



2. szervezési részlet – Feladat jellemzői Időtartam: 10 perc A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban): 25 % Tevékenység típusa: szóbeli, önálló ismertetés Ezt követően, vagy e helyett szükség szerint szakmai megbeszélés Feladat meghatározása: A 2. szervezési részlet feladatának kiadása előtt a felügyelő a táblázat, illetve a grafikon áttekintésével megállapítja, hogy a mérési és számolási eredmények legalább hozzávetőlegesen valós értékre vezettek-e, valamint hogy a színkód dekódolása helyes-e. Ha a gyakorlati feladatban (az 1. szervezési részletben) a tevékenység alapvetően eredményes, azaz a mért, számolt, értékek szórása a mérés körülményeihez képest elfogadhatóak, akkor a 2 feladatot kell végrehajtani. A 2. szervezési részlet teljesítéséhez mindkét esetben vissza kell adni a beadott anyagokat, de azt a felmért személy már nem módosíthatja. Tévesen dekódolt színkód esetén mindkét esetben nyomtatva át kell adni a mért ellenállás színkód szerinti helyes értékét. 2. Feladatutasítás 2.1. Ismertesse 1-2 percben, hogy a kapcsolás összeállítása során mit csinált és miért azt és úgy csinálta! 2.2. Ismertesse 1-2 percben, hogy a mérések elvégzése során mit csinált és miért azt és úgy csinálta! 2.3. Állapítsa meg, hogy a színkód alapján meghatározott ellenállásérték megfelel-e a mérésekből és a számításból keletkezett ellenállásértéknek! 2.4. Mondja el 2-3 percben, hogy Ön szerint egy ilyen mérés esetén mi lehet az oka annak, hogy a számításból kijött egyes értékek nem teljesen azonosak, illetve mérés alapján megállapított ellenállásérték nem felel meg a színkódból meghatározott ellenállásértéknek! 2.5. A szóbeli végén válaszoljon a felmérő által feltett kérdésekre A szóbeli során feltehet kérdéseket is. Feladatok A felelés önállósága (tevékenységértékelés) A nyelvhasználat és beszédértés a felelés során (tevékenységértékelés) A kapcsolás kialakítása, soros és párhuzamos kapcsolás (produktumértékelés) A mérés mozzanatai (produktumértékelés) A színkódból következő és a számolt érték összevetése (produktumértékelés) Eltérések, mérési pontatlanság (produktumértékelés) Ellenállás fogalma, összefüggés az áram és a feszültség értéke, Ohm, Ampere és Volta (produktumértékelés) Összes pont Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Rajzot értelmez Mérési értékelést végez

14/19

Pontszámok 5 5 12 8 5 5 10 50 pont



2. szervezési részlet – Feladat megoldása, értékelése Feladat megoldása: A feladat teljesítésének leírása, megoldás és értékelés A szakmai megbeszélés kezdetén a felmért személy mondjon el mindent, amit önállóan el kíván, illetve el tud mondani. Ha a tárgytól való eltérés, egyes információk túlrészletezése, vagy egyéb ok miatt az idő nem lenne elegendő az alább ismertetett témarészletek megbeszélésre, kérdésekre való válaszra, akkor a felmérő szakítsa félbe az ismertetést, alakítsa azt szakmai megbeszéléssé, és irányítsa azt. Ha az önálló ismertetésben az alább felsorolt témák, illetve válaszok a kérdésekre elhangzottak, akkor azokat még egyszer nem kell feltenni. Az önálló ismertetés helyett, illetve azt követően – ha ezek az információk nem hangzottak el – az alábbi témákon belül az kérdéseket kell, illetve lehet feltenni. Célszerű az elmaradt témarészleteket a továbblépés előtt szóba hozni. Feladat teljesítésének értékelése Ha valamelyik item nem értelmezhető, akkor azt az értékelésből törölni kell. (a teljesítés %-os értékelésekor az összes elérhető pont értékét is csökkenteni kell) Feladatok A felelés önállósága (tevékenységértékelés) A nyelvhasználat és beszédértés a felelés során (tevékenységértékelés) A kapcsolás kialakítása, soros és párhuzamos kapcsolás (produktumértékelés) A mérés mozzanatai (produktumértékelés) A színkódból következő és a számolt érték összevetése (produktumértékelés) Eltérések, mérési pontatlanság (produktumértékelés) Ellenállás fogalma, összefüggés az áram és a feszültség értéke, Ohm, Ampere és Volta (produktumértékelés) Összes pont

Pontszámok 5 5 12 8 5 5 10 50 pont

A tevékenység egészének értékelése a 2. szervezési részlet teljesítése során ( pontértékek, összesen 10 pont) A felelés önállósága (szintező (!) pontértékek, maximum 5 pont) 5 pont Csak a felelés tárgyát irányító (témairányító) kérdéseket, utasításokat kapott, már feltett kérdésekre való válaszadást, illetve téves megállapításokra reagáló segítő kérdésekre, utasításokra egyáltalán nem volt szüksége. Emellett vagy egyáltalán nem volt szüksége arra, hogy kérdéseket tegyen fel, vagy ha kérdéseket tett fel, akkor azok célszerűek voltak és a kapott válaszokat jól használta fel. 4 pont Legfeljebb 4 elakadása, vagy tévedése volt, de mindegyik esetben célszerűen és tömören kérdezett, de nem tudta jól felhasználni a felmérőtől kapott választ, és segítő kérdésre, kiegészítő utasításra volt szükség, ezzel minden esetben tovább tudott lépni. 3 pont Legfeljebb 4 elakadása, vagy tévedése volt, és nem mindegyik esetben tudott célszerűen kérdezni, ezért volt eset, amikor segítő kérdésre, kiegészítő utasításra volt szükség, ezzel viszont minden esetben tovább tudott lépni.

15/19



2 pont 1 pont

4-10 elakadása, vagy tévedése volt, de az esetek több mint felében kérdezett vissza illetve jól javított 4-10 elakadása, vagy tévedése volt, és volt néhány eset, amikor jól kérdezett vissza illetve jól javított

A nyelvhasználat és beszédértés a felelés során (szintező (!) pontértékek, maximum 5 pont) 5 pont Beszéde érhető, tagolt, köznyelvi nyelvhasználati hibákat nem vétett, a hallottakat vagy elsőre, vagy célszerű visszakérdezés után megértette. 4 pont Beszéde alapvetően érthető, de vétett néhány nyelvhasználati hibát, vagy általában jól megértette a hallottakat, de egyes elemeket félreértett és nem pontosította képrésekkel. 3 pont Beszéde alapvetően érthető, de egyrészt vétett néhány nyelvhasználati hibát is és másrészt egyes elemeket félreértett és nem pontosította kérdésekkel. Egyébként helyesen értelmezte a hallottakat, a hiányok, téves értelmezések alig módosították a lényegi jellemzők tekintetében nem rontották a feladat teljesítését. 2 pont Beszéde akadozó, nem volt mondatokra tagolt, egyes köznyelvi kifejezéseket keresnie kellett, helyettesítő szavakat használt. Ezzel együtt a hallott szöveg megértése révén a felelete jól irányítható volt. 1 pont Beszéde akadozó, nem volt mondatokra tagolt, egyes köznyelvi kifejezéseket keresnie kellett, helyettesítő szavakat használt, ezzel együtt a hallott szöveget hiányosan vagy tévesen értette meg, és nem vagy nem célszerűen kérdezett vissza, a felelete nehezen volt irányítható, szöveges köznyelvi képességei korlátozták a teljesítést. A felelés során elvárhatóan elhangzó információk (a produktum) és azok értékelése (összeadódó (additív) pontértékek, összesen 40 pont) [A felelőtől elvárt kulcsszavak, tények, összefüggések stb.], Javasolt, illetve a felmérő által feltehető kérdések, utasítások 2.1 téma: A kapcsolás kialakítása, soros és párhuzamos kapcsolás 2 pont [soros és párhuzamos kapcsolás, bekötés] Mi az a két fogalom, amit Használunk két fogalmat arra, hogy milyen kapcsolású, bekötésű lehet egy áramköri elem. 2 pont [ampermérő soros, voltmérő párhuzamos] A melyiket alkalmazzuk a voltmérő és, melyiket az ampermérő bekötéséhez? 2 pont [A „soros” és a „párhuzamos” legalább két elemre értelmezhető, a mérés során az ellenállás és a műszer a két elem. Ha egy töltés a két áramköri elemen sorban megy végig, akkor soros, ha vagy az egyiken, vagy a másikon, akkor párhuzamos] Az egyszerűbb áramköri elemeket és a műszereket is mindig az áramkör két pontja közé kötjük. Ha így van, akkor mihez képes kell értelmezni azt hogy „sorban”, és „párhuzamosan”? 2 pont [Párhuzamosan kötött ampermérő nem a mérendő áramot, hanem túl nagy (gyakorlatilag rövidzárlati) áramot mutat, tönkremehet.] 2 pont [Sorban bekötött voltmérő

16/19



Mi a következménye annak, ha felcserélve kötjük be, mi történik, illetve mit mutat az ampermérő, és mit mutat a voltmérő, ha a másik bekötéssel kerül az áramkörbe? 2 pont [A voltmérő használatához nem kell megbontani az áramkört, elég két érintkezési pontra rámérni”] Az amper, vagy a voltmérőt tudja az áramkör megbontása nélkül is mérésre használni? 2. 2 téma: A mérés mozzanatai A felmért személytől várható tények, megállapítások, mondatok: 1 pont [Az egyik műszeren a feszültségmérést a másikon az egyenáram-mérést kell kiválasztani] 1 pont [Az első méréshez a feszültségméréshez azt a tartományt kell választani, amelyben az 1 V a lehető legközelebb van a tartomány felső határához.] 1 pont [Az első méréshez legmagasabb áramtartományt állítjuk, be, hogy a műszer ne menjen tönkre akkor sem, ha nagyon kicsi az ellenállás, illetve nagyon nagy az áram.] 1 pont [A tápegységet a beállító skála szerinti 1 voltra vagy 0 voltra kell állítani.] 1 pont [Az egyes mérési pontokhoz a feszültségértéket a beállító skála szerint, illetve egy-egy fokozattal alá-fölé kapcsolással, majd a műszeren való ellenőrzéssel kell kiválasztani.] 1 pont [Az nem okoz problémát, ha az egész volt nem állítható be, az a fontos, hogy a számításba a műszerről leolvasott érték kerüljön.] 1 pont [A mutatós műszer leolvasásakor a leolvasási (parallaxis) hibára, a digitális kijelzős műszernél a helyes helyiértékre, a leolvasott érték tartományon belüli értelmezésére, illetve a prefixumokra (milli-, kilo-) kell figyelni.] 1 pont [Az árammérőn a mérési tartomány váltásakor a váltás megfelelő irányára kell figyelni. (A feladatutasítás szerinti mérési folyamat esetén a magasabb áramértékek felé kell váltani. Ha a kisebb áramértékek felé váltunk, akkor a túláram miatt tönkremehet a műszer.] 2.3 téma: A színkódból következő és a számolt érték összevetése 1 pont Az összevetés eredménye megfelel a ténynek.

1 pont 1 pont 1 pont 1 pont

A dekódolás (értékelése az 1. szervezési részletben) és az összevetés eredményétől függetlenül felteendő kérdés: Milyen hibák követhetők el a színkód megállapításakor. [Olvasási irány felcserélése] [Sávok sorrendjének összekeverése, színek téves azonosítása] [Az érték rossz összeállítása szorzók, prefixumok tévesztése] [A rossz %-számítás, a +/- téves értelmezése]

2.4 téma: Eltérések, mérési pontatlanság A felmért személytől várható tények, megállapítások, mondatok: 1 pont [Műszerek nem végtelen ellenállása, illetve vezetőképessége] 1 pont [A műszerek mérési pontatlansága, azaz a műszerek más hibával mérnek az egyes tartományokban, illetve a tartományokon belül felső és az alsó érték közelében] 1 pont [A bekötések átmeneti ellenállások bizonytalansága] További feltehető kérdés: Ha csak az ampermérőt köti be fixen, és a voltmérővel mindig csak „rámér” a megfelelő pontokra, akkor pontosabbak lesznek az értékei, vagy pontatlanabbak?

17/19



1 pont [Valószínűleg nem lesz a műszerekkel érzékelhető a különbség.] 1 pont [Elméletileg, ha mindig ugyanarra a pontra mérünk, akkor az érintkezésnél kissé eltérőek lehetnek az átmeneti ellenállások, ezért az értékek szórtabbak lehetnek.] 2.5 téma: Ellenállás fogalma, összefüggés az áram és a feszültség értéke, Ohm, Ampere és Volta Az áram és a feszültség között matematikailag megfogalmazható összefüggés van. Sok ilyen összefüggés van fizikai és más mennyiségek között. Hogyan nevezzük az ilyen összefüggéseket. 2 pont [arányosság, egyenes arányosság, az áram egyenesen arányos a feszültséggel] A felmért személy vegyen maga elé egy helyesen megrajzolt és feliratozott grafikont, vagy ha a sajátja is jó és teljes, akkor azt. Jól gondolja meg a választ: Ugyanebben a koordinátarendszerben egy meredekebb vonal kisebb ellenállásnak, vagy nagyobb ellenállásnak felel meg? [Kisebb ellenállás <= nagyobb vezetőképesség, <= nagyobb áram <= meredekebb vonal] A felmérő kérdezzen rá, hogy „biztosan?” 1 pont [helyes „igen” avagy „nem, fordítva” válasz] Fogalmazzon meg más szavakkal egy mondatot ugyanerre az ellenállásra vonatkozóan! Például: 2 pont [Ha a vonal meredekebb, akkor az egyes feszültségek esetén nagyobb lesz a mért áramot] Fogalmazzon meg egy másik esetet egy hasonló mondattal! 2 pont [Ha az ellenállás kisebb, akkor grafikon meredekebb lesz.] Emlékszik rá, hogy mi a neve az áram és a feszültség közötti összefüggésnek? 1 pont [Ohm törvény] Miről kapta a mértékegység a nevét 1 pont [Ohm egy fizikus volt] Miről kapta a nevét az Amper és miről kapta a nevét a Volt 1 pont [Ők is fizikusok voltak, (Amper is fizikus Volt ]

18/19



2. szervezési részlet – Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Elektronikai laboratórium, vagy szaktanterem A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): A személyek teljesen önállóan dolgoznak, közöttük semmilyen kommunikáció nincs. Információs körülmények: A felmérés helyszínén a terem falán a 8-10, a legfontosabb elektronikai összefüggéseket, kapcsolásokat stb. szemléltető falitábla van, köztük van az áram-, illetve feszültségmérésre vonatkozó is. A színkód táblázat a számolás és ábrázolás befejezése, illetve lezárása után adható át, valamint a színkódos ellenállás tényleges értéke is. A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: 1. Az egy időben felmérendő személyenként egy darab ismert, de nem közölt értékű ellenállás, négy-, vagy ötsávos színkóddal. 2. Tetszőleges feszültséggenerátor, aminek az egyenfeszültsége fokozat nélkül, vagy bármely 1 voltos tartományon belül is több fokozatban szabályozható legalább 10,0 voltig. A beállított névleges feszültség valamilyen skáláról, feliratról legyen leolvasható, de a feszültséggenerátoron ne legyen (működő) feszültségmérő műszer. A tápegység és a műszerek előzetesen a felmérés során alkalmazottnál pontosabb mérési eljárással kalibrálva vannak. 3. Kettő darab tetszőleges, egyedi jelzéssel ellátott, ellenállás közvetlen mérésére nem alkalmas feszültség- és árammérő műszer, ami képes a 0-10 volt tartományban feszültség, valamint az ellenállástól függően várható erősségű egyenáram mérésére. A műszer méréstartományai átkapcsolhatók legyenek úgy, hogy a mért ellenálláson átfolyó áramok méréséhez két tartományt kelljen használni. 4. A mérőhelyen különféle hosszúságú, csatlakozójú, többféle színű mérővezetékek, egyszerű elektromos eszközök bőséges mennyiségben, ömlesztve, rendezetlen állapotban 5. Szokásos íróeszközök, vonalzó, alapműveletes számológép, üres (nem négyzethálós) fehér A4 es papír, a lapokon csak az azonosító adatok, a nyitó lapon a feladatutasítás teljes szövege van, majd az egyes részletek szövege megismételve, köztük a megoldáshoz szükséges üres hely. A színkódból megállapított érték rögzítéséhez külön lapot kell adni. 6. A színkód táblázat 7. Minden egyes ellenállás + mérőhelyi műszerkészlethez a pontos érték és az értékeléshez szükséges elfogadható tűrésezett értékek. A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A felügyelő közvetlenül megfigyeli és értékeli a felmért személy tevékenységét. A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: Önállóság, nyelvhasználat

19/19

A felmérési egység kódja:

Recommend Documents