A felmérési egység kódja:

ÚMFT Programiroda TÁMOP-2.2.1-08/1-2008-0002

„A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése”

A felmérési egység adatai A felmérési egység lajstromszáma: 0098 A felmérési egység kódja:

Növényt//30/Ism//Ált

A kódrészletek jelentése:

„Növénytermesztő” szakképesítés-csoportban, a célzott, 30-as szintű szakképesítéssel rokon szakmában szerzett munkatapasztalattal vagy tanulmányi előzménnyel nem rendelkezők „szakmatanulás során közvetlenül hasznosuló ismeretalkalmazási készségek, képességek” mérése.

A felmérési egység komplett anyagát tartalmazó jelen dokumentum fájlneve: 0098.pdf

Célzott kimenetek, szakképesítések

Felmérendő kompetenciák

52 621 01 0100 31 02 Biomasszaelőállító 52 621 01 0100 31 03 Bionövény-termesztő 52 621 01 0100 33 01 Ökogazda 54 621 02 0100 31 01 Mezőgazdasági vállalkozó 33 621 02 1000 00 00 Gazda 33 621 02 0100 31 01 Aranykalászos gazda 31 623 01 1000 00 00 Erdészeti szakmunkás 31 623 01 0100 31 01 Erdészeti növényvédő 31 623 01 0100 31 02 Erdőőr 54 621 04 0100 31 01 Növénytermesztő 54 621 04 0100 31 03 Vetőmagtermesztő 31 812 01 0100 31 01 Mezőgazdasági gazdaasszony Megérti az olvasottakat Használja a négy számtani alapműveletet Mértékegységet átvált Megérti a kapott információkat Számológépet használ Figyelmet összpontosít Kitartóan figyel Kérdésekre ad választ Elmondja véleményét A természetet, a környezetet tiszteli és védi

Az egységen belüli felmérő feladatok (szervezési részletek) összesített, javasolt időtartama: 50 perc A felmérési egységen belüli javasolt szervezési részletek száma: 2

1/13



1. szervezési részlet – Feladat jellemzői Időtartam:

30 perc

A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban):

50 %

Tevékenység típusa: írásbeli Feladat meghatározása: 1. feladat Mértékegység átváltás A feladat megoldásához számológép használata engedélyezett. 1 cm=……………mm 10 m=……………km 25 kg=……………g 100g=…………….kg 150 dl=……………l 5 pont/……… 2. feladat Egyszikűek-kétszikűek A következő feladatban egy szöveget lát, ezt tanulmányozza át alaposan, majd a kipontozott részre írja be az Ön által helyesnek tartott megoldást, azaz, ha az állítás az egyszikűekre jellemző, azt hogy egyszikű, ha az a kétszikűekre jellemző azt, hogy kétszikű. Pl.: A kétszikűek szára elágazó fás szár. A ………………….a hagyományos rendszerezés szerint a növények egy osztálya, az egyszikűekkel együtt alkotják a zárvatermők törzsét. Az ……………..között egyetlen olyan közös tulajdonságot ismerünk, amelyet minden csoport megtartott, és csak kizárólagosan rájuk jellemző, ez pedig az egy sziklevéllel történő csírázás. A csírázás kapcsán itt kell megemlítenünk, hogy a ………………sziklevele csírázáskor a talajból kiemelkedik, mert a fejlődő fiatal szár felemeli az első lombleveleket és a még le nem száradt szikleveleket. Ellenben az ……………..sziklevele a talajban marad, és nem kerül a felszín fölé. Az …………………..csírázásakor a magból előbújó fiatal gyököcske elsatnyul, és feladatát mellékgyökerek veszik át, melyek nagyjából egyforma méretűek. 10 pont/………..

2/13



3. feladat Válassza ki és húzza alá a felsorolt növények közül a gyomnövényeket! parlagfű, búza, rozs, disznóparéj, napraforgó, tyúkhúr, pipacs, vadrepce, zab, fehér libatop 3 pont/………. 4. feladat Értelmezze a következő grafikont! A grafikonon szemes kukorica tenyészidőszakának átlaghőmérsékletei láthatók, havi lebontásban, 2004 és 2008 közötti időszakban. Ennek az 5 évnek az átlaghőmérsékletét hasonlították össze a 20 éves átlaggal. A grafikon tanulmányozása után válaszoljon a következő kérdésekre, a válaszokat a kipontozott részre írja! 1. 2. 3. 4. 5.

Melyik év volt a kukoricatermesztés szempontjából a legmelegebb? ……………….. 2004 augusztusában mennyi volt az átlaghőmérséklet? ……………….. 2006 júniusában mennyi volt az átlaghőmérséklet? ……………….. 2007-ben áprilistól szeptemberig tartó időszakban melyik hónapban volt a legmelegebb? ………………. Melyik hónap az, amikor 3 egymást követő évben is majdnem azonos volt az átlaghőmérséklet? …………..

15 pont/………….

3/13



30 25 20 oC

20 év átlaga 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

15 10 5 0 IV

V

VI VII hónap

VIII

IX

4/13



5. feladat Növények felhasználási területe A táblázatban 5 db növényfaj látható, ezek mellé kell az üres helyre beírni röviden a felhasználási területüket, milyen iparágban, mit készíthetnek belőle. Legalább két különböző állítást kell írni a négyzetbe! Növény

Felhasználási terület

kukorica

búza

napraforgó

5/13



szőlő

paprika 10 pont/………… Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Megérti az olvasottakat Használja a számtani alapműveleteket Számológépet használ Mértékegységet átvált Kitartóan figyel Figyelmet összpontosít

6/13



1. szervezési részlet – Feladat megoldása, értékelése Feladat megoldása: 1. feladat

Mértékegység átváltás megoldása

1cm= 10 mm 10m= 0.01 km 25 kg= 25000 g 100 g= 0,1 kg 150 dl= 15 l A helyes megoldások egy-egy pontot érnek, így itt összesen 5 pont szerezhető. 2. feladat 1. 2. 3. 4. 5.

Egyszikűek-kétszikűek kétszikűek egyszikűek kétszikűek egyszikűek egyszikűek

Minden helyes válaszért 2 pont adható, így összesen 10 pont szerezhető ennél a feladatnál. 3. feladat

Gyomnövények

A következő növények a gyomnövények: 1. parlagfű 2. disznóparéj 3. tyúkhúr 4. pipacs 5. vadrepce 6. fehér libatop Minden helyes gyomnövényért 0,5 pont adható, így összesen erre a feladatra 3 pont szerezhető 4. feladat

Grafikon értelmezés

1. 2. 3. 4. 5.

2006 20 0 C 22-23 0 C közötti bármely érték elfogadható augusztus szeptember

7/13



5. feladat

Növények felhasználási területe

kukorica

élelmiszeripar (csemegekukorica, kukoricaliszt, pattogatott kukorica, szesz és keményítő előállítás) takarmánynövény (abrak, siló) élelmiszeripar (kenyér, sütő-, tészta- és cukrászipari felhasználás) takarmánynövény (abraktakarmány) élelmiszeripar (étolaj, törögetésre alkalmas pirított napraforgó) madáreleség biodízel étkezés, csemegeszőlő borkészítés (fehérbor, vörösbor) élelmiszeripar konzervgyártás

búza napraforgó szőlő paprika

A helyes válaszok egyenként 2 pontot érnek, így összesen ebben a feladatban 10 pont szerezhető Feladat értékelése, dokumentálása: A megoldókulcs alapján történik

8/13



1. szervezési részlet – Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Általános célú tanterem A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): Egyéni Információs körülmények: A feladatlapot a tanulók 30 percen keresztül írhatják, önállóan, semmilyen külső segítséget nem vehetnek igénybe. A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: Előre elkészített feladatlap, toll, ceruza, számológép. A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A felmérés tanári felügyelet mellett zajlik. Egy felügyelő az egy teremben helyet foglaló felmérendő személyek munkavégzését felügyeli, és megvalósítja a „vizsgatevékenység felügyeleti körülményeit” szabályozó valamennyi jogszabály előírásainak érvényesülését. A felügyelő a jelölt tevékenységét értékelt teljesítményére ható módon nem befolyásolja. A feladatlap egy változatban készült, tehát egy padban, egymás mellett két személy nem foglalhat helyet. A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: -

9/13



2. szervezési részlet – Feladat jellemzői Időtartam:

20 perc

A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban):

50 %

Tevékenység típusa: szóbeli, önálló felelés Feladat meghatározása: Ha a környezetvédelemről önállóan, képes beszélni, annak fontosságáról 20 pont (20%) Ha a növények védelméről, önállóan képes beszélni, annak fontosságáról 20 pont (20%) Ha a vizek védelméről önállóan képes beszélni, annak fontosságáról 20 pont

(20%)

Ha a talaj védelméről, önállóan képes beszélni, annak fontosságáról 20 pont

(20%)

Ha a vizsgázó felismeri az összefüggéseket, megfelelő szókinccsel rendelkezik a környezetvédelem területén. A feladat során értékelésre kerülnek a szakmai készségek (beszédkészség, hallott szöveg értése) 10 pont (10%) Valamint a tulajdonság kompetenciák (személyes, társas, módszer)

10 pont (10%)

Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Megérti a kapott információkat Kérdésekre ad választ Elmondja véleményét A természetet, a környezetet tiszteli és védi

10/13



2. szervezési részlet – Feladat megoldása, értékelése Feladat megoldása: Beszéljen a képekről: Lehetséges kérdések: Miért fontos a környezetvédelem? Mi a különbség a környezetvédelem és a természetvédelem között? (Környezetvédelem: ember által okozott károsodások megelőzése, a kialakult károk mérséklése, elhárítása. Természetvédelem: az élőlények, életközösségek, élőhelyek, valamint a természeti táj megőrzésére hivatott tevékenység) Miért fontos a növények védelme? Miért fontos a vizek védelme? Miért fontos a talaj védelme? Milyen talajt pusztító káros hatásokat ismersz? (pl. talaj tömörödése, elsivatagosodás, környezetszennyezés, méreganyagok felhalmozódása, talaj termőképességének csökkentése) Hallott-e Magyarországon környezeti pusztításról? (pl: ciánfertőzés a Tiszán 2000-ben)

1. kép

2. kép

11/13



Feladat értékelése, dokumentálása: 1.

Értékelő lap Beszéljen a környezetvédelemről, növények, vizek, talaj védelméről! Használja a képeket! Pontszám Minimum Maximum Környezetvédelem meghatározása különbség a 20 pont környezetvédelem és a természetvédelem között A növények védelme 20 pont A vizek védelme 20 pont A talaj védelme, pusztításának okai 20 pont ÖSSZES PONTSZÁM: 80 pont Szakmai tevékenységek Információ források kezelése 5 pont Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 pont Egyéb kompetenciák Megérti a kapott információkat 2 pont Kérdésekre válaszol 2 pont Elmondja véleményét 2 pont A természetet tiszteli és szereti 2 pont Éveket fogalmaz meg 2 pont ÖSSZESÍTETT PONTSZÁM: 100 pont

A vizsgázó felismeri az összefüggéseket, megfelelő szókinccsel rendelkezik a környezetvédelem területén. A feladat során értékelésre kerül: a helyes válaszok száma, az időtartam, szókincs, kifejezésmód.

12/13



2. szervezési részlet – Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Általános célú tanterem, Lehet egyéni, ha csak egy felmérendő személy és a kérdező tanár között folyik a felmérés, de lehet társas is, ha egyszerre két felmérendő személyt hívnak be, és közöttük folyik interaktív tevékenység A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): egyéni, de lehet társas is (szituáció két vizsgázó). Mindkét felmérendő személy megkapja a kérdéseket és a képeket. Egymástól kérdezgetik azokat, majd mindkét fél ismerteti nézeteit a környezetvédelemről Információs körülmények: a fényképek, valamint az információs lapon található kérdések A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: fényképek, lepecsételt papír, toll. A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: a felmérést végző megvalósítja a „vizsgatevékenység felügyeleti körülményeit” szabályozó valamennyi jogszabály előírásainak érvényesülését, és a jelölt tevékenységét értékelt teljesítményére ható módon nem befolyásolja. A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: Hogyan viszonyul a feladathoz? A képekről ír-e magának rövid vázlatot? A beszélgetés során mennyire ragaszkodik a képekhez? Ha társas formában történik a felmérés, ki kezdeményez többször, ki az aktívabb? Milyen érveket és ellenérveket tudnak felsorakoztatni a felmérendők?

13/13

A felmérési egység kódja:

Recommend Documents