A felmérési egység kódja:

ÚMFT Programiroda TÁMOP-2.2.1-08/1-2008-0002

„A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése”

A felmérési egység adatai A felmérési egység lajstromszáma: 0004 A felmérési egység kódja:

Magasép//50/IsM/Rok

A kódrészletek jelentése:

„Magasépítés” szakképesítés-csoportban, a célzott, 50es szintű szakképesítéssel rokon szakmában szerzett munkatapasztalattal vagy tanulmányi előzménnyel rendelkezők „szakmatanulás során közvetlenül hasznosuló ismeretalkalmazási készségek, képességek” mérése

A felmérési egység komplett anyagát tartalmazó jelen dokumentum fájlneve: 0004.pdf Célzott kimenetek, szakképesítések Felmérendő kompetenciák

54 582 03 0000 00 00 Magasépítő technikus 54 581 02 0000 00 00 Műemlékfenntartó technikus 54 521 02 0000 00 00 Korrózióvédelmi technikus Kiemeli a lényeget Visszaadja az olvasottakat Megérti az olvasottakat Szöveget leír Felismeri az alapvető összefüggéseket Használja a négy számtani alapműveletet Számológépet használ Mértékegységeket átvált A hibás eredményt felismeri Az eredmény nagyságrendjét megbecsüli Kitartóan figyel Megérti a kapott információkat Kérdéseket tesz fel Válaszokat ad Megfogalmazza a véleményét Megérti mások kommunikációját Figyelembe veszi mások véleményét Egyszerű rajzvázlatot készít Felismeri a sík és térbeli alakzatokat Visszaadja az olvasottakat Egyszerű szöveges vázlatot készít Megérti a kapott információkat

Az egységen belüli felmérő feladatok (szervezési részletek) összesített, javasolt időtartama: 50 perc A felmérési egységen belüli javasolt szervezési részletek száma: 2

1/26



1. szervezési részlet – Feladat jellemzői Időtartam:

30 perc

A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban):

65 %

Tevékenység típusa: írásbeli Feladat meghatározása: 10 perc

46 pont

Építési vállalkozóként dolgozik. Ytong építési rendszerrel készülnek az épületei. Az év folyamán több épületet elkészített már. Az év végéig még egy épület megépítését vállalta el. A telephelyén raktározta el a megmaradt építőanyagokat, és nyilvántartásba vette raktárkészletet. (1.sz. táblázat) A megépítendő épület építőanyag szükségletét kiszámolta. (2. sz. táblázat) Számolja ki a 3. sz. táblázat segítségével a beszerzendő anyagok mennyiségét, és a raktárkészleten maradó anyagmennyiségeket! Nyilvántartásba vett raktárkészlet (1. sz. táblázat) Ssz. Az anyag megnevezése Jel Méret Név P2-0,5 600x200x375 Falazóelem 1. P2-0,5 600x200x250 Falazóelem 2. Pu 20/37,5 600x200x375 U-zsaluelem 3. Ptá 1500x124x125 Teherhordó áthidaló 4. Ptá 3000x124x175 Teherhordó áthidaló 5. Pke-11,5 600x250x115 Koszorúelem 6. Pve 600x200x125 Válaszfalelem 7. Megépítendő épület anyagszükséglete (2.sz. táblázat) Ssz. Az anyag megnevezése Jel Méret Név P2-0,5 600x200x375 Falazóelem 1. P2-0,5 600x200x250 Falazóelem 2. Pu 20/25 600x200x200 U-zsaluelem 3. Pu 20/37,5 600x200x375 U-zsaluelem 4. Ptá 1500x124x125 Teherhordó áthidaló 5. Pmá 1740x249x200 Magas áthidaló 6. Pke-11,5 600x250x115 Koszorúelem 7. Pve 600x200x125 Válaszfalelem 8. 40 kg/zsák Beltéri vakolat 9.

Raktárkészlet mennyisége 3578 db 560 db 3 db 17 db 12 db 21 db 1200 db

Anyagmennyiség 2450 db 1490 db 15 db 8 db 8db 8 db 15db 3400 db 65 zsák

2/26



Anyagnyilvántartó lap (3. sz. táblázat) Raktárkészlet

Ss Jel z. 1. P20,5 2. P20,5 3. -

4.

5.

Méret 600x200 x375 600x200 x250 -

Pu 600x200 20/3 x375 7,5 Ptá 1500x12 4x125

6.

Ptá

3000x12 4x175

7.

-

-

8.

Pke- 600x250 11,5 x115 Pve 600x200 x125 -

9. 1 0.

Új épület anyagszükséglete

Megnev Men Jel ezés ny. Falazóel P2em 0,5 Falazóel P2em 0,5 Pu 20/2 5 UPu zsaluele 20/3 m 7,5 Teherho Ptá rdó áthidaló Teherho rdó áthidaló Pmá Koszorú elem Válaszf alelem -

Méret 600x200 x375 600x200 x250 600x200 x200 600x200 x375 1500x12 4x125 -

1740x24 9x200 Pke- 600x250 11,5 x115 Pve 600x200 x125 40 kg/zsák

Beszer zendő anyago k

Megnev Men Menny ezés ny. iség Falazóel em Falazóel em Uzsaluele m Uzsaluele m Teherho rdó áthidaló -

Raktá ron mara dt anyag ok Menn yiség

Magas áthidaló Koszorú elem Válaszf alelem Beltéri vakolat

3/26



2. Feladat

5 perc

12 pont

Olvassa el az alábbi szöveget, döntse el igazak, illetve hamisak-e az állítások!

Tisztálkodási helyiség és illemhely 99§ (1) Az építményeket és a területeket (pl. temetőt, közúti pihenőhelyet, helyhez kötött önálló szabadtéri munkahelyet, sátortábor céljára kijelölt területet) a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell megvalósítani és fenntartani. Építmény, terület akadálymentes használatához nemektől független, kerekesszéket használó személyek részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni. Az illemhelyek, továbbá a tisztálkodó berendezések számát az építmény, önálló rendeltetési egység, terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és ezek szerinti megoszlása alapján kell megvalósítani. Az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét. (2)A huzamosabb tartózkodásra szolgáló építményben, illetőleg területen 200 fő összlétszámig az illemhelyek számát úgy kell megállapítani, hogy a) 10 fő összlétszámig legalább egy közös WC-fülke, b) 10 fő összlétszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni. Minden megkezdett − 20 fős női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg − 40 fős férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 2 vizelde, vagy három WC fülke létesítése szükséges, c) 200 fő összlétszám felett minden megkezdett − 40 fős női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg − 80 fős férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde létesítése szükséges, d) az óvodai célú önálló rendeltetési egységben minden megkezdett 8 fő részére egy gyermek WC és kézmosó létesítése szükséges. (3) Építményszint akadálymentes használatához legalább egy illemhelyet akadálymentes használatra alkalmas módon kell megvalósítani. Amennyiben egy szinten több csoportos illemhely létesül, akkor csoportos illemhelyként kell nemektől független akadálymentes használatot biztosító illemhelyet létesíteni. Az illemhelyeket jelölni kell. (4)Az illemhelyet a mozgáskorlátozottak használatára szolgáló építményekben, a nevelő-oktató és a gyógykezelő célú építményekben szintenként kell, egyéb építményekben legfeljebb egy szintkülönbséggel szabad létesíteni, a számításba vett igénybevevők tartózkodási helyének súlypontja közelében. (5) Az illemhely, illetőleg a WC-, vizelde berendezéssel felszerelt helyiség könnyen tisztítható, fertőtleníthető és önálló szellőzésű legyen. A több illemhelyet magába foglaló helyiség (csoportos illemhely) csak önálló szellőzésű előtérből nyílhat. (OTÉK 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet) Egy illemhelyet építményszintenként úgy kell kialakítani, hogy akadálymentes használatra alkalmas legyen. Egy építményszinten, több csoportos WC esetén, egyben az akadálymentes használatot biztosítani kell. IGAZ-HAMIS

4/26



Önálló szellőzéssel kell ellátni minden illemhelyet, illetve WC helyiséget. Csoportos illemhelyek olyan előtérből nyílhatnak, amelyeknek önálló szellőzésük van. IGAZ-HAMIS Nemek szerint elkülönített illemhelyet kell kialakítani építmény, terület akadálymentes használatához, kerekesszéket használó személyek részére. IGAZ-HAMIS Nevelő-oktató és gyógykezelő célú építményekben, mozgáskorlátozottak használatára szolgáló építményekben, és egyéb építményekben minden szinten illemhelyet kell biztosítani a mozgáskorlátozottak részére. IGAZ-HAMIS 3. Feladat

15 perc

48 pont

Szerkessze fel M=1:100 méretarányban a térbeli vázlatával megadott épület alaprajzának falszerkezeteit! Az ablakokat, ajtókat, az előlépcsőt arányhelyesen, szabadkézzel rajzolja be az alaprajzba! A méretek megadása: 1,00 m feletti értékek megadása méterben történik. 1,00 m alatti értékek megadása centiméterben történik Az arányhelyes rajzoláshoz szükséges méretek: Szoba 1,50/1,50 ablak pm: 80 cm 1,20/1,50 ablak pm: 80cm 90/2,10 ajtó Fürdő 90/60 ablak pm: 1,70 m 90/2,10 ajtó WC 60/60 ablak pm: 1,70 m 75/2,10 ajtó E.T. 75/2,10 ajtó E.T 1,00/2,10 ajtó Kamra 60/60 ablak pm: 1,70 m 75/2,10 ajtó Konyha 2 db 1,20/1,50 ablak pm: 80 cm 90/2,10 ajtó Előlépcső Az előlépcső pihenő része: 1,00/2,00 A lépcsőfokok szélessége 30 cm

5/26



A szerkesztéshez szükséges méretek: Szoba: 6,00m x 4,20m Fürdő: 1,80m x 3,00m WC: 1,40m x 1,00m E.T.: 1,00m x 1,50m E.T.: 2,90m x 2,90m Konyha: 4,90m x 3,00m Kamra: 1,00m x 3,00m A főfal: 30 cm vastagságú A válaszfal: 10 cm vastagságú (M=1:100-ban az átszámítás→10cm=1mm)

6/26



Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Felismeri az alapvető összefüggéseket Használja a négy számtani alapműveletet Számológépet használ Mértékegységet átvált Egyszerű rajzvázlatot készít Felismeri a sík és térbeli alakzatokat Kiemeli a lényeget Visszaadja az olvasottakat Megérti az olvasottakat A hibás eredmény felismeri Az eredmény nagyságrendjét megbecsüli

7/26



1. szervezési részlet – Feladat megoldása, értékelése Feladat megoldása: 46 pont 1. Feladat Építési vállalkozóként dolgozik. Ytong építési rendszerrel készülnek az épületei. Az év folyamán több épületet elkészített már. Az év végéig még egy épület megépítését vállalta el. A telephelyén raktározta el a megmaradt építőanyagokat, és nyilvántartásba vette raktárkészletet. (1.sz. táblázat) A megépítendő épület építőanyag szükségletét kiszámolta. (2.sz. táblázat) Számolja ki a 3.sz.táblázat segítségével a beszerzendő anyagok mennyiségét, és a raktárkészleten maradó anyagmennyiségeket! Nyilvántartásba vett raktárkészlet (1.sz. táblázat) Ssz. Az anyag megnevezése Jel Méret Név P2-0,5 600x200x375 Falazóelem 1. P2-0,5 600x200x250 Falazóelem 2. Pu 20/37,5 600x200x375 U-zsaluelem 3. Ptá 1500x124x125 Teherhordó áthidaló 4. Ptá 3000x124x175 Teherhordó áthidaló 5. Pke-11,5 600x250x115 Koszorúelem 6. Pve 600x200x125 Válaszfalelem 7.

Megépítendő épület anyagszükséglete (2.sz. táblázat) Ssz. Az anyag megnevezése Jel Méret Név P2-0,5 600x200x375 Falazóelem 1. P2-0,5 600x200x250 Falazóelem 2. Pu 20/25 600x200x200 U-zsaluelem 3. Pu 20/37,5 600x200x375 U-zsaluelem 4. Ptá 1500x124x125 Teherhordó áthidaló 5. Pmá 1740x249x200 Magas áthidaló 6. Pke-11,5 600x250x115 Koszorúelem 7. Pve 600x200x125 Válaszfalelem 8. 40 kg/zsák Beltéri vakolat 9.

Raktárkészlet mennyisége 3578 db 560 db 3 db 17 db 12 db 21 db 1200 db

Anyagmennyiség 2450 db 1490 db 15 db 8 db 8db 8 db 15db 3400 db 65 zsák

8/26



Anyagnyilvántartó lap (3.sz.táblázat) Raktárkészlet

Ssz. Jel 1. P2-0,5

Méret 600x200x375

Megnevezés Falazóelem

2.

P2-0,5

600x200x250

Falazóelem

Menny. Jel P2-0,5 3578 db 560 db P2-0,5

3.

-

-

-

-

4.

Pu 600x200x375 U-zsaluelem 20/37,5 Ptá 1500x124x125 Teherhordó áthidaló Ptá 3000x124x175 Teherhordó áthidaló -

3 db

600x250x115

9.

Pke11,5 Pve

10.

-

5. 6. 7. 8.

Beszerzendő anyagok

Új épület anyagszükséglete

Menny. 2450 db 1490 db 15 db

Mennyiség -

Raktáron maradt anyagok Mennyiség 1128 db

930 db

-

15 db

-

8 db

5 db

-

8db

-

9 db

-

-

12 db

1740x249x200 Magas áthidaló 600x250x115 Koszorúelem

8 db

8 db

-

15db

-

6 db

600x200x125

Válaszfalelem

2200 db

-

40 kg/zsák

Beltéri vakolat

3400 db 65 zsák

65 zsák

-

Méret 600x200x375

Megnevezés Falazóelem

600x200x250

Falazóelem

12 db

Pu 600x200x200 U-zsaluelem 20/25 Pu 600x200x375 U-zsaluelem 20/37,5 Ptá 1500x124x125 Teherhordó áthidaló -

-

Pmá

Koszorúelem

21 db

600x200x125

Válaszfalelem

-

-

1200 db -

Pke11,5 Pve

17 db

-

7 pont

9 pont

9/26

18pont

12 pont



Pontozás részletezése: Pontozandó Összes pontszám A raktárkészlet helyes beírása soronként 1-1 7 pont Anyagszükséglet beírása soronként 1-1 pont 9 pont Beszerzendő anyagok mennyiségének helyes számítása soronként 18 pont 3-3 pont Raktáron maradt anyagok mennyiségének helyes számítása 12 pont soronként 3-3 pont Összesen 46 pont A helyesen kiszámolt mennyiségi értékekre adható csak teljes pontszám!

10/26



2. Feladat

4x3pont=12 pont

Olvassa el az alábbi szöveget, döntse el igazak, illetve hamisak-e az állítások! Tisztálkodási helyiség és illemhely 99§ (1) Az építményeket és a területeket (pl. temetőt, közúti pihenőhelyet, helyhez kötött önálló szabadtéri munkahelyet, sátortábor céljára kijelölt területet) a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell megvalósítani és fenntartani. Építmény, terület akadálymentes használatához nemektől független, kerekesszéket használó személyek részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni. Az illemhelyek, továbbá a tisztálkodó berendezések számát az építmény, önálló rendeltetési egység, terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell megvalósítani. Az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét. (2)A huzamosabb tartózkodásra szolgáló építményben, illetőleg területen 200 fő összlétszámig az illemhelyek számát úgy kell megállapítani, hogy c) 10 fő összlétszámig legalább egy közös WC-fülke, d) 10 fő összlétszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni. Minden megkezdett − 20 fős női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg − 40 fős férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 2 vizelde, vagy három WC fülke létesítése szükséges, e) 200 fő összlétszám felett minden megkezdett − 40 fős női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg − 80 fős férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde létesítése szükséges, f) az óvodai célú önálló rendeltetési egységben minden megkezdett 8 fő részére egy gyermek WC és kézmosó létesítése szükséges. (3) Építményszint akadálymentes használatához legalább egy illemhelyet akadálymentes használatra alkalmas módon kell megvalósítani. Amennyiben egy szinten több csoportos illemhely létesül, akkor csoportos illemhelyként kell nemektől független akadálymentes használatot biztosító illemhelyet létesíteni. Az illemhelyeket jelölni kell. (4)Az illemhelyet a mozgáskorlátozottak használatára szolgáló építményekben, a nevelő-oktató és a gyógykezelő célú építményekben szintenként kell, egyéb építményekben legfeljebb egy szintkülönbséggel szabad létesíteni, a számításba vett igénybevevők tartózkodási helyének súlypontja közelében. (5) Az illemhely, illetőleg a WC-, vizelde berendezéssel felszerelt helyiség könnyen tisztítható, fertőtleníthető és önálló szellőzésű legyen. A több illemhelyet magába foglaló helyiség (csoportos illemhely) csak önálló szellőzésű előtérből nyílhat. (OTÉK 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet)

11/26



Egy illemhelyet építményszintenként úgy kell kialakítani, hogy akadálymentes használatra alkalmas legyen. Egy építményszinten, több csoportos WC esetén, egyben az akadálymentes használatot biztosítani kell. IGAZ-HAMIS Önálló szellőzéssel kell ellátni minden illemhelyet, illetve WC helyiséget. Csoportos illemhelyek olyan előtérből nyílhatnak, amelyeknek önálló szellőzésük van. IGAZ-HAMIS Nemek szerint elkülönített illemhelyet kell kialakítani építmény, terület akadálymentes használatához, kerekesszéket használó személyek részére. IGAZ-HAMIS Nevelő-oktató és gyógykezelő célú építményekben, mozgáskorlátozottak használatára szolgáló építményekben, és egyéb építményekben minden szinten illemhelyet kell biztosítani a mozgáskorlátozottak részére. IGAZ-HAMIS Értékelés: Helyes válaszonként 3 pont, összesen: 4x3=12 pont

48 pont 3. Feladat Szerkessze fel M=1:100 méretarányban az alábbi épület alaprajzának falszerkezeteit! Az ablakokat, ajtókat, az előlépcsőt arányhelyesen, szabadkézzel rajzolja be az alaprajzba! A méretek megadása: 1,00 m feletti értékek megadása méterben történik. 1,00 m alatti értékek megadása centiméterben történik Az arányhelyes rajzoláshoz szükséges méretek: Szoba 1,50/1,50 ablak pm: 80 cm 1,20/1,50 ablak pm: 80cm 90/2,10 ajtó Fürdő 90/60 ablak pm: 1,70 m 90/2,10 ajtó WC 60/60 ablak pm: 1,70 m 75/2,10 ajtó E.T. 75/2,10 ajtó E.T 1,00/2,10 ajtó Kamra 60/60 ablak pm: 1,70 m 75/2,10 ajtó Konyha 2 db 1,20/1,50 ablak pm: 80 cm 90/2,10 ajtó Előlépcső Az előlépcső pihenő része: 1,00/2,00 A lépcsőfokok szélessége 30 cm

12/26



(M=1:100-ban az átszámítás→10cm=1mm) Szoba: 6,00m x 4,20m Fürdő: 1,80m x 3,00m WC: 1,40m x 1,00m E.T.: 1,00m x 1,50m E.T.: 2,90m x 2,90m Konyha: 4,90m x 3,00m Kamra: 1,00m x 3,00m A főfal: 30 cm széles A válaszfal: 10 cm széles

13/26



30 30

Az eredeti alaprajz

Az alaprajz méretmegadása: 1,00 m feletti értékek megadása méterben történik. 1,00 m alatti értékek megadása centiméterben történik

14/26



A vizsgázó által készítendő rajz Értékelés: Helyes méretarány alkalmazása A falszerkezetek felszerkesztése helyesen (rajztechnika) Az alaprajz felszerkesztése helyesen (az axonometrikus képből felülnézeti kép készítése) A nyílászárók és az előlépcső berajzolása helyesen (az axonometrikus képből felülnézeti kép készítése) A rajz esztétikája Összesen Részpontok: Helyes méretarány alkalmazása: Rossz méretarányban történő rajzolás esetén 0 pont A falszerkezetek felszerkesztése helyesen (rajztechnika): A részben helyes szerkesztés esetén adható részpont – egyéni mérlegelés alapjánAz alaprajz felszerkesztése helyesen (az axonometrikus képből felülnézeti kép készítése) Részben helyes szerkesztés esetén adható részpont- egyéni mérlegelés alapjánA nyílászárók és az előlépcső berajzolása helyesen (az axonometrikus képből felülnézeti kép készítése) Részben helyes ábrázolása esetén adható részpont- egyéni mérlegelés alapjánA rajz esztétikája Egyéni mérlegelés alapján adható részpont

10 pont 10 pont 10 pont 10 pont 8 pont 48 pont 10 pont 10 pont

10 pont

10 pont

8 pont

15/26



100-81% Könnyedén értelmezi, megérti a feladatokat, az olvasottakat, felismeri az alapvető összefüggéseket. Összetett térbeli ábrából képes síkbeli rajzvázlatot készíteni. Alapvető matematikai összefüggéseken alapuló szakmai jellegű számításokat el tudja végezni. Hibátlanul, precízen, időre elvégzi a feladatot. A zavaró ingerek, monoton feladat, fokozott stressz helyzet ellenére is képes hosszú ideig fenntartani figyelmét. Megoldja a feladatot.

80-61% Értelmezi, megérti a feladatokat, az olvasottakat, felismeri az alapvető összefüggéseket. Egyszerű térbeli ábrából képes síkbeli rajzvázlatot készíteni. Az egyszerűbb matematikai összefüggéseken alapuló szakmai jellegű számításokat el tudja végezni. Néhány kisebb hibát vét. Néha előfordul, hogy zavaró tényezők hatására figyelmi teljesítménye ingadozik.

60-31% Részben felismeri az alapvető összefüggéseket, a feladatok értelmezése, az olvasottak megértése gyakran gondot okoz. Nagy és súlyos hibákat vét, de a feladatot végrehajtja. Zavaró ingerek hatására figyelmi teljesítménye gyengébb lesz, de még eléri az elfogadható szintet.

30-0% Nem ismeri fel az alapvető összefüggéseket, nem tudja kellő mértékben értelmezni az olvasottakat. Nem tudja értelmezni a sík és térbeli alakzatokat. Térlátása nem megfelelő. Nem képes megoldani a matematikai összefüggéseken alapuló egyszerű szakmai jellegű számításokat. Nem képes figyelmét huzamosabb ideig fenntartani. Zavaró ingerek hatására figyelme teljesítménye gyengébb lesz.

16/26



1. szervezési részlet – Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Általános célú vizsgaépületben kialakított általános célú vizsgaterem. A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): Az írásbeli vizsgázók legfeljebb 15 fős csoportban önállóan dolgoznak. Információs körülmények: A terem berendezése, felszerelései, díszítése, az elhelyezett tárgyak, behallatszó hangok nem szolgálhatnak információforrásul. Az írásbeli feladat elvégzése számológéppel is történik. A vizsga megkezdésekor, a jogszabály (SZVK) szerint, a felügyelő tanár a vizsgázóknak egyegy helyileg kiadott írásbeli tételsort egyszerre kioszt. A tételsor meghatározza az elvégzendő feladatokat. A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: A felmérést végző intézmény pecsétjével ellátott írásbeli feladatlapok, és szükség esetén pecsételt üres írólapok, toll, számológép, rajzeszközök (vonalzó, ceruza, radír). Ülésrendet és az eseményeket rögzítő jegyzőkönyv. A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A feladatlapok adaptálása, kiosztása, értékelése és dokumentálása. A felügyelő végzettsége ne legyen matematikai, és műszaki. A vizsgateremben az asztalok székek úgy vannak elhelyezve, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarhassák, ne láthassák és a felügyelő elől a vizsgázók takarásba, ne kerülhessenek. A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: A vizsgázónál csak olyan személyes tárgyak lehetnek, amelyek semmiféle a vizsgafeladattal összefüggő információt nem tartalmazhatnak, illetve ilyenek tárolására, hordozására, közvetítésére nem alkalmasak.

17/26



2. szervezési részlet – Feladat jellemzői Időtartam:

20 perc

A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban):

35 %

Tevékenység típusa: szóbeli, önálló felelés Feladat meghatározása: 1. Feladat Olvassa el az alábbi szöveget egyszer önállóan, adja oda a szöveget tartalmazó lapot a vizsgáztatónak, majd válaszoljon a kérdésekre. Az elolvasás közben készíthet jegyzetet! A kérdés elhangzása után kérheti, hogy a vizsgáztató a kérdésre vonatkozó részt még egyszer felolvassa! Válaszoljon a kérdésekre! Az építmény szilárd építőanyagból készített létesítmény, amely a föld felszíne alatt, a föld felszínén, illetve a föld felszíne felett helyezkedik el. Jellegtől függően az építmények lehetnek épületek, mélyépítési műtárgyak (közlekedési-, vízépítési-, vonalas jellegű létesítmények, stb.) és egyéb kategóriába (kert, kerítés, lőtér, stb.) tartozó építmények. Épületek Az épületek mindig a térszint felett helyezkednek el, míg a mélyépítési műtárgyak és egyéb építmények egyaránt elhelyezkednek a felszín alatt és felett is. Az épületek rendeltetésük szerint az alábbi nagy csoportba sorolhatóak: − lakóépületek − középületek − ipari épületek − mezőgazdasági épületek Lakóépületek A lakóépületek csoportjába azok a létesítmények tartoznak, amelyek az ember mindennapi életének lakóterét, biztonságát, kényelmét biztosítják. Ide tartoznak a családi házak, az ikerházak, a többlakásos társasházak, az emeletes lakóépületek és a nem állandó lakófunkciót betöltő, de annak feltételeit biztosító nyaraló épületek is. Középületek A középületeket mindenki használja, felépítésük mindig a köz érdekében történik. Kialakításuk módja jelentősen eltér a lakóépületekétől, hiszen jóval több ember részére kell helyet biztosítani. Az emberek legtöbbször ideiglenes, és egyidejűleg nagy számban tartózkodnak középületekben. A középületek a bennük dolgozóknak munkahelyet is jelentenek ezért a tervezésüknél és a megvalósításnál ezt is figyelembe kell venni. A középületek csoportjába tartoznak az irodaházak, a mozik, színházak, oktatási intézmények, sportlétesítmények, kórházak, klinikák. Ipari épületek Az ipari épületek a hétköznapi termelés színterei. Az ilyen létesítményekben különböző munkafolyamatokat végeznek, és a munka végeredményeként valamilyen termék keletkezik. A termelés jellege sok esetben meghatározza a létesítmények kialakítását. Mezőgazdasági épületek A mezőgazdasági épületeket, a földműveléshez, a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez szükséges különböző létesítmények alkotják. A mezőgazdasági

18/26



létesítmények működtetéséhez és a dolgozók kiszolgálásához szociális létesítményeket kell kialakítani. Ezeket a létesítményeket a célszerűség miatt általában a települések peremén, vagy attól távolabb szokták építeni, közel a mezőgazdasággal kapcsolatos munka színterén. Mélyépítési műtárgyak A mélyépítési műtárgyak közé tartoznak a vízépítési létesítmények (gátak, csatornák, zsilipek, kikötők, mesterséges folyómedrek, víztisztító telepek), a vonalas- és közlekedési létesítmények. (utak, vasutak, repülőterek, kifutópályák, hidak, alagutak, aluljárók), a közművek (víz, gáz, csatorna, villany, stb.), és az egyéb műtárgyak (TV tornyok, víztornyok, stb.) Ezek az építmények minden esetben az embert szolgálják, elősegítik, megkönnyítik az életét. Vízépítési létesítmények a gátak, csatornák, zsilipek, stb. jellemzően folyók, tavak, mentén kialakított műtárgyak. Az ilyen létesítmények minden esetben állandó, vagy ideiglenes kapcsolatban vannak a vízzel. A közlekedési létesítményeken belül megkülönböztethetők a vonalas létesítmények, ide tartoznak az út- és vasúthálózatok. A nem vonalas közlekedési létesítmények közül a hidak, alagutak, felüljárók. Stb. a vonalas létesítményekhez kapcsolódó azon műtárgyak, amelyek valamilyen természetes vagy mesterséges akadályon keresztül biztosítják a közlekedést. A közművek biztosítják az egyes területek és azon belül az egyes épületek, építmények víz-, gáz-, csatorna és villany-, ellátását. Az egyéb mélyépítési műtárgyak a víztornyok, a TV-átjátszó állomás, a katonai építmények stb. anyaguk, jellegük, terhelésük, kihasználtságuk miatt térnek el az átlagostól. 1) Mit nevezünk építménynek és mit épületnek? Hogyan csoportosítaná az épületeket? 2) Hasonlítsa össze a lakóépületet a középülettel! 3) Sorolja fel, milyen építmények tartoznak a vízépítési létesítményekhez? Felmérhető kompetenciák: Kitartóan figyel Megérti a kapott információkat Válaszokat ad Kiemeli a lényeget Visszaadja az olvasottakat Megérti az olvasottakat Szöveget leír Egyszerű szöveges vázlatot készít

19/26



2. Feladat Az alábbi ábrán a mészégetés, -oltás és kötés folyamatát látja. Négy lépésben foglalja össze a képen látottakat!

Felmérhető kompetenciák: Kitartóan figyel Megérti a kapott információkat Válaszokat ad Felismeri az alapvető összefüggéseket 3. Feladat Olvassa el figyelmesen a szöveget, és három pontba szedve foglalja össze a lényegét! A talaj minősége Az épület elhelyezését és kialakítását befolyásolhatja a talaj minősége, ugyanis a teherbíró talaj elhelyezkedése határozza meg az alapozás mélységét, és az alaptest típusát, méreteit. Alapozás szempontjából kedvező tulajdonságokkal rendelkezik a nagy szilárdságú sziklás terep, és a tömör agyagos talaj, amely esetében a szemcsék között nagy a kohéziós kapcsolat. Ezekre a talajokra jellemző, hogy nagy terhek viselésekor minimális mértékben tömörödnek. A laza szerkezetű homokos talajra, vagy bármely minőségű feltöltésre alapozni körülményes, és költséges. A talaj tulajdonságának vizsgálatával a talajmechanika szakemberei foglalkoznak, akik a vizsgálatok elvégzése után elkészítenek egy, a telekhez tartozó talajmechanikai szakvéleményt.

20/26



Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Kitartóan figyel Megérti a kapott információkat Válaszokat ad Megfogalmazza a véleményét Kiemeli a lényeget Visszaadja az olvasottakat Megérti az olvasottakat Felismeri az alapvető összefüggéseket Figyelembe veszi mások véleményét

21/26



2. szervezési részlet – Feladat megoldása, értékelése Feladat megoldása: 1. Feladat Olvassa el az alábbi szöveget egyszer önállóan, adja oda a szöveget tartalmazó lapot a vizsgáztatónak, majd válaszoljon a kérdésekre. Az elolvasás közben készíthet jegyzetet! A kérdés elhangzása után kérheti, hogy a vizsgáztató a kérdésre vonatkozó részt még egyszer felolvassa! Válaszoljon a kérdésekre! Az építmény szilárd építőanyagból készített létesítmény, amely a föld felszíne alatt, a föld felszínén, illetve a föld felszíne felett helyezkedik el. Jellegtől függően az építmények lehetnek épületek, mélyépítési műtárgyak (közlekedési-, vízépítési-, vonalas jellegű létesítmények, stb.) és egyéb kategóriába (kert, kerítés, lőtér, stb.) tartozó építmények. Épületek Az épületek mindig a térszint felett helyezkednek el, míg a mélyépítési műtárgyak és egyéb építmények egyaránt elhelyezkednek a felszín alatt és felett is. Az épületek rendeltetésük szerint az alábbi nagy csoportba sorolhatóak: − lakóépületek − középületek − ipari épületek − mezőgazdasági épületek Lakóépületek A lakóépületek csoportjába azok a létesítmények tartoznak, amelyek az ember mindennapi életének lakóterét, biztonságát, kényelmét biztosítják. Ide tartoznak a családi házak, az ikerházak, a többlakásos társasházak, az emeletes lakóépületek és a nem állandó lakófunkciót betöltő, de annak feltételeit biztosító nyaraló épületek is. Középületek A középületeket mindenki használja, felépítésük mindig a köz érdekében történik. Kialakításuk módja jelentősen eltér a lakóépületekétől, hiszen jóval több ember részére kell helyet biztosítani. Az emberek legtöbbször ideiglenes, és egyidejűleg nagy számban tartózkodnak középületekben. A középületek a bennük dolgozóknak munkahelyet is jelentenek ezért a tervezésüknél és a megvalósításnál ezt is figyelembe kell venni. A középületek csoportjába tartoznak az irodaházak, a mozik, színházak, oktatási intézmények, sportlétesítmények, kórházak, klinikák. Ipari épületek Az ipari épületek a hétköznapi termelés színterei. Az ilyen létesítményekben különböző munkafolyamatokat végeznek, és a munka végeredményeként valamilyen termék keletkezik. A termelés jellege sok esetben meghatározza a létesítmények kialakítását. Mezőgazdasági épületek A mezőgazdasági épületeket, a földműveléshez, a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez szükséges különböző létesítmények alkotják. A mezőgazdasági létesítmények működtetéséhez és a dolgozók kiszolgálásához szociális létesítményeket kell kialakítani. Ezeket a létesítményeket a célszerűség miatt általában a települések peremén, vagy attól távolabb szokták építeni, közel a mezőgazdasággal kapcsolatos munka színterén. Mélyépítési műtárgyak A mélyépítési műtárgyak közé tartoznak a vízépítési létesítmények (gátak, csatornák, zsilipek, kikötők, mesterséges folyómedrek, víztisztító telepek), a vonalas- és közlekedési létesítmények. (utak, vasutak, repülőterek, kifutópályák, hidak, alagutak, aluljárók), a

22/26



közművek (víz, gáz, csatorna, villany, stb.), és az egyéb műtárgyak (TV tornyok, víztornyok, stb.) Ezek az építmények minden esetben az embert szolgálják, elősegítik, megkönnyítik az életét. Vízépítési létesítmények a gátak, csatornák, zsilipek, stb. jellemzően folyók, tavak, mentén kialakított műtárgyak. Az ilyen létesítmények minden esetben állandó, vagy ideiglenes kapcsolatban vannak a vízzel. A közlekedési létesítményeken belül megkülönböztethetők a vonalas létesítmények, ide tartoznak az út- és vasúthálózatok. A nem vonalas közlekedési létesítmények közül a hidak, alagutak, felüljárók. Stb. a vonalas létesítményekhez kapcsolódó azon műtárgyak, amelyek valamilyen természetes vagy mesterséges akadályon keresztül biztosítják a közlekedést. A közművek biztosítják az egyes területek és azon belül az egyes épületek, építmények víz-, gáz-, csatorna és villany-, ellátását. Az egyéb mélyépítési műtárgyak a víztornyok, a TV-átjátszó állomás, a katonai építmények stb. anyaguk, jellegük, terhelésük, kihasználtságuk miatt térnek el az átlagostól. 4) Mit nevezünk építménynek és mit épületnek? Hogyan csoportosítaná az épületeket? 5) Hasonlítsa össze a lakóépületet a középülettel! 6) Sorolja fel, milyen építmények tartoznak a vízépítési létesítményekhez? Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Kitartóan figyel Megérti a kapott információkat Válaszokat ad Kiemeli a lényeget Visszaadja az olvasottakat Megérti az olvasottakat Szöveget leír Egyszerű szöveges vázlatot készít Megérti mások kommunikációját

23/26



2. Feladat Az alábbi ábrán a mészégetés, -oltás és kötés folyamatát látja. Négy lépésben foglalja össze a képen látottakat!

Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Kitartóan figyel Megérti a kapott információkat Válaszokat ad Felismeri az alapvető összefüggéseket 3. Feladat Olvassa el figyelmesen a szöveget, és három pontba szedve foglalja össze a lényegét! A talaj minősége Az épület elhelyezését és kialakítását befolyásolhatja a talaj minősége, ugyanis a teherbíró talaj elhelyezkedése határozza meg az alapozás mélységét, és az alaptest típusát, méreteit. Alapozás szempontjából kedvező tulajdonságokkal rendelkezik a nagy szilárdságú sziklás terep, és a tömör agyagos talaj, amely esetében a szemcsék között nagy a kohéziós kapcsolat. Ezekre a talajokra jellemző, hogy nagy terhek viselésekor minimális mértékben tömörödnek. A laza szerkezetű homokos talajra, vagy bármely minőségű feltöltésre alapozni körülményes, és költséges. A talaj tulajdonságának vizsgálatával a talajmechanika szakemberei foglalkoznak, akik a vizsgálatok elvégzése után elkészítenek egy, a telekhez tartozó talajmechanikai szakvéleményt.

24/26



Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Kitartóan figyel Megérti a kapott információkat Válaszokat ad Megfogalmazza a véleményét Kiemeli a lényeget Visszaadja az olvasottakat Megérti az olvasottakat Felismeri az alapvető összefüggéseket Kérdéseket tesz fel

25/26



2. szervezési részlet – Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Általános célú vizsgaépületben kialakított általános célú vizsgatermek. A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): A szóbeli vizsgarész végéig, aki levizsgázott, nem adhat információt át a még utána következőknek a szóbeli kérdésekről és válaszokról. Információs körülmények: Az első teremben tartózkodnak a szóbeli vizsgán résztvevők, akik nem teremthetnek kapcsolatot még mobil telefonon sem a szóbelin már részvett vizsgázókkal. A soron következő vizsgázó, egy külön teremben várakozik a szóbeli vizsgára, váltva az előtte lévő szóbelire bevonuló vizsgázót. A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: A felmérést végző intézmény pecsétjével ellátott szóbeli feladatlapok, és szükség esetén pecsételt üres írólapok, toll. A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A feladatlapok adaptálása, kiosztása, szóbeli vizsgáztatás és értékelése, valamint a dokumentálása. A vizsgateremben az asztalok székek úgy vannak elhelyezve, hogy a felügyelő elől a vizsgázó takarásba, ne kerülhessen. A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: A reális értékelés szempontjából a szóbelin legalább két vizsgáztató legyen. Az egyikük végzettsége műszaki, a másik tanár végzettsége humán jellegű kell, hogy legyen. A vizsgázó értékelése, annak dokumentálása közvetlenül, a szóbeli vizsgarész után történjen meg. A vizsgázónál csak olyan személyes tárgyak lehetnek, amelyek semmiféle a vizsgafeladattal összefüggő információt nem tartalmazhatnak, illetve ilyenek tárolására, hordozására, közvetítésére nem alkalmasak

26/26

A felmérési egység kódja:

Recommend Documents