A felmérési egység kódja:

ÚMFT Programiroda TÁMOP-2.2.1-08/1-2008-0002

„A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése”

A felmérési egység adatai A felmérési egység lajstromszáma: 0234 A felmérési egység kódja:

Szocgye//30/Ksz/Rok

A kódrészletek jelentése:

„Szociális gyermek” szakképesítés-csoportban, a célzott, 30-as szintű szakképesítéssel rokon szakmában szerzett munkatapasztalattal vagy tanulmányi előzménnyel rendelkezők „szakmatanulás során közvetlenül hasznosuló szakmaspecifikus készségek, képességek, módszer-, társas és személyes kompetenciák” mérése.

A felmérési egység komplett anyagát tartalmazó jelen dokumentum fájlneve: 0234.pdf

Célzott kimenetek, szakképesítések Felmérendő kompetenciák

54 761 02 0100 33 01 Gyermek- és ifjúsági felügyelő 54 761 02 0100 31 01 Házi időszakos gyermekgondozó 33 761 01 0000 00 00 Nevelőszülő 31 140 01 0000 00 00 Óvodai dajka Rendezett, ápolt megjelenés Kongruens viselkedés Jó megfigyelőkészség, koncentrálóképesség Reflektív, az önreflexióra való képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Problémamegoldás Jó mozgáskoordináció

Az egységen belüli felmérő feladatok (szervezési részletek) összesített, javasolt időtartama: 50 perc A felmérési egységen belüli javasolt szervezési részletek száma: 2

1/12



1. szervezési részlet – Feladat jellemzői Időtartam:

30 perc

A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban):

60 %

Tevékenység típusa: gyakorlatiba illesztett szóbeli Feladat meghatározása: 1. Mese elemzése megadott szempontok szerint

összesen 24 pont

Olvassa el a következő mesét és csoporttársaival együtt az alábbi összefüggésekben értelmezze a róka, majd a gólya szemszögéből. Amikor beszélget, a feladat alatt mindvégig első szám első személyben beszéljen; pl. így: - Én mint róka ….; Én mint gólya…

Rónay György: A róka és a gólya Meghívta a gólyát a róka egyszer ebédre, s egy lapos tányért tett, színig levessel, elébe. A gólya éhes volt, de hosszú csőre miatt egy jóízű kortyot belőle nem ehetett. A róka nézte, falt és nevetett. Aztán a gólya másnap visszahívta a rókát. Palackban gőzölgött a sokféle ritka finomság. A róka éhes volt, de csak szagolta az ételt: nem fért a palackba az orra. Éhen maradt, s a gólyáé lett a sok finom falat. A lakoma végén, mikor fölálltak: „Remélem szólt a gólya -, éppoly jónak találtad ebédem, mint én tegnap a tiédet, barátom; konyhádon tanult főzni a szakácsom.” A róka csak nézett, s korgó gyomorral elszaladt.

2/12



1.1 A róka szemszögéből - Én, mint róka azzal a szándékkal hívtam meg a gólyát……….. - Én, mint róka arra gondoltam …………………… - Én, mint róka azt éreztem……………. - Én, mint róka úgy viselkedtem………….. 1.2 A gólya szemszögéből - Én, mint gólya azzal a szándékkal hívtam vissza ebédre a rókát……….. - Én, mint gólya az ebéd alatt arra gondoltam ……….. - Én, mint gólya az ebéd alatt azt éreztem ……….. - Én, mint gólya a rókával szemben úgy viselkedtem………..

2.

Kinek van igaza? Bíróság előtt a két szereplő

összesen

30 pont

Hallgassa meg a következő történetet, majd csoporttársaival játsszák el a bírósági tárgyalást! Szereplők: - a bölcs bíró, aki meghallgatja a rókát és a hollót, majd kérdéseket tesz fel, s a végén döntést hoz - a róka, aki saját szemszögéből meséli el a történetet - a holló, aki szintén a saját szemszögéből meséli el a történetet A holló és a róka (Rónay György feldolgozása) Honnan, honnan nem, gyönyörű darab sajtot szerzett magának a holló. Fölrepült vele a fára. Bandukolt éhen a kertek alatt a róka; egyszer csak pompás sajtszagot érez. Megy a szag után, fölnéz a fára, meglátja az ágon a hollót, csőrében a gyönyörű sajttal. — Ó — mondja álnokul —, köszöntöm önt, nemes holló uram. Boldog vagyok, hogy fényes fekete tollát láthatom. A holló minderre egy árva szót sem felelt. „Csak fecsegj, hamis jószág — gondolta —, tudom, csak azért hízelegsz, mert fáj a fogad a sajtomra. Nos, ha fáj, eredj, és szerezz magadnak, de az enyémből nem eszel!” Ült és hallgatott; a róka meg az ág alá sündörgött, és mézesmázosan fölszólt: — És nemcsak a tolla páratlan; mert ha már találkoztunk, nem állhatom meg, hogy meg ne mondjam, igazán minden alantas szándék nélkül, hogy az ön nemes formája még a madarak királyának, a sasnak a formáját is fölülmúlja. Igazán nem is tudom, ezek az ostoba madarak miért nem önt választják királyuknak. A hollónak jólesett a dicséret, annál is inkább, mert régtől fogva féltékeny volt a sasra; szólni azonban nem szólt, féltette a sajtját. Szólni, mondom, nem szólt, de azért egy kicsit kihúzta magát az ágon. A róka ezt nyomban észrevette. — De ez még mind semmi! — folytatta még mézesmázosabban. — Ez még mind semmi a hangjához képest! Mert ez az érces hang fölülmúlja a pacsirta értelmetlen cincogását, a pitypalatty ostoba pityegését, a sárgarigó bárgyú rikoltását, sőt a fülemüle együgyű siránkozását is. De a holló, aki semmire sem volt olyan büszke, mint a hangjára, még most sem szólt.

3/12



A róka pedig folytatta. Most már nem a hollónak beszélt, hanem csak úgy magának, ám elég hangosan ahhoz, hogy a holló is hallja. — Az a hang! — mondta. — Ha én azt a hangot hallhatnám! Az imént, ahogy a berekben ültem, hallottam egy fülemülét; aztán ahogy átvágtam a mezőn, hallottam egy pacsirtát; a nádas felé kerültem, és a nádason túlról hallottam egy pitypalattyot; aztán ahogy a kertek alatt mentem, a gyümölcsösből egy sárgarigót is hallottam. Milyen remek alkalom volna, hogy hangjukat összehasonlítsam holló uram hangjával. De hát holló uram csak hallgat, hallgat, őrzi a sajtját... A holló ennek már nem bírt ellenállni; kitátotta a csőrét, és eszeveszetten elkezdett károgni. A sajt lepottyant; a róka fölkapta, egy szuszra lenyelte, aztán nagy vigyorogva így szólt: — Ó, te hiú szamár, te ostoba holló! Éppen arra a repedtfazék-hangodra vagy büszke? Hiszen ez a madarak szamárordítása! No de jól van így: miből élnének a hízelgők, ha az ostobák nem hallgatnának rájuk! Jóllakottan odébbállt, a holló meg elrepült, éhen, és még károgni sem mert szégyenében. A holló bepanaszolta a rókát a bírónál. Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Rendezett, ápolt megjelenés Kongruens viselkedés Jó megfigyelőkészség, kontcenráló képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Problémamegoldás Jó mozgáskoordináció

4/12



1. szervezési részlet – Feladat megoldása, értékelése Feladat megoldása: 1. Mese elemzése megadott szempontok szerint

összesen 24 pont

1.1. A róka Megjelenített dimenziók Szándékok

Gondolatok

Érzések

Viselkedések

Sztereotip megközelítések Ravaszul akarta lépre csalni a gólyát, hogy kellemetlen helyzetbe hozza, hogy fölénybe kerülhessen Törte a fejét, hogy hogyan járhat túl a gólya eszén, hogyan szégyenítheti meg

Árnyalt, többoldalú megközelítések Ebédre akarta hívni a gólyát, mert ezt találta alkalmasnak arra, hogy kellemetlen helyzetbe hozza Azt gondolta, hogy a neki legjobb ebédnek a gólya is örülhet, nem gondolta, hogy a gólya éhen marad, mert a hosszú csőre miatt nem tud lapos tányérból enni; az is megfordult a fejében, hogy a gólya az ö vendéglátása során majd nem hordja olyan fenn az orrát Ravasz, kárörvendő érzések A büszkeség érzése tölti el vezérlik, fölényben érezi azért, hogy milyen gondos magát házigazda, de azért kárörvend is, hogy a gólya nem tudja a finom ebédet elfogyasztani Udvariatlan, mert nem Udvarias, gondos számol a gólya adottságaival házigazdaként megterít, de nem számol a gólya adottságaival és ettől udvariatlan lesz

5/12



1.2. A gólya Megjelenített dimenziók Szándékok

Gondolatok

Sztereotip megközelítések Meg akarta leckéztetni a rókát, amiért kellemetlen helyzetbe hozta, bosszút akart állni a megszégyenítésért Azt gondolta, hogy legkönnyebben úgy állhat bosszút, ha a saját fegyverét fordítja szembe a rókával és joga is van a bosszúra

Érzések

Bosszút és elégtételt érez

Viselkedések

Úgy tesz, mintha udvarias házigazda lenne, de elégtételt akar venni és fölényesen ki is oktatja a rókát

Megjelenített dimenziók Szándékok Gondolatok Érzések Viselkedések Összes szerzett pont

Sztereotip megközelítések 3 3 3 3 12

Árnyalt, többoldalú megközelítés Viszonozni akarta az ebédmeghívást, de törleszteni is akart a rókának, azért mert kellemetlen helyzetbe hozta Azt gondolta, hogy joga van a bosszúra, mert az ő adottságaival nem számolt a róka, akkor neki sem kell gondolni a róka sajátosságaira A büszkeség érzése tölti el azért, hogy a saját fegyverét használta a rókával szemben, de kárörvendést is érzett, hogy a róka sem tudja a finom ebédet elfogyasztani, és egyúttal fel is menti magát, mert ő csak a viszonozta a róka gesztusát A bosszút az udvarias házigazda viselkedésébe „csomagolja”, de úgy rendezi, hogy a róka ne élvezhesse az ebédet, mert ő tudatosan nem számol a róka adottságaival

Árnyalt, többoldalú megközelítés 6 6 6 6 24

Elért pontok

6/12



2. Kinek van igaza? Bíróság előtt a két szereplő

30 pont

A feladat megoldása természetesen a csoporttagok szabad választásától függ. Választhatnak a szerepek és a szerepfelfogások között. A csoporttagok választanak a szerepüknek megfelelő allegorikus eszközök, szerepkellékek közül. A szerepek szerinti figurák megjelenítése azon múlik, hogy a csoporttagok mennyire ötletesek, s mennyire tudnak azonosulni saját figurájukkal. Az értékelés szempontjai A szerepkellékek használata A szerep szerinti verbális kommunikáció (hangsúly, hanghordozás, hangerő, hanglejtés, beszéd tempó, fogalomhasználat) A szerep szerinti nonverbális kommunikáció (mimika, testtartás, gesztusok, távolságtartás, mozgás, szemkontaktus)

Szerepfelfogása egyhangú, színtelen 3

Szerepfelfogása többoldalú, színes 6

6 (minden kommunikációs eszköz külön-külön, 1-1 ponttal értékelendő)




15

30

Összes szerzett pont

Elért pontok

Feladat értékelése, dokumentálása: Az értékelés szempontjai Az első feladat megoldása során szerzett pontok A második feladat megoldása során szerzett pontok A jelölt megjelenése

Maximális pont 24

Elért pontok

30 2

A jelölt mozgáskoordinációja

4

Összes szerzett pont

60

7/12



1. szervezési részlet – Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Munkahelyi környezetben, kiscsoportos helyzetben. A csoporttagok és a csoportvezető a szakmai megbeszélés kezdetekor asztalok nélküli csoporthelyzetben vannak, fix támlás székeken körben ülnek. A csoporttagokon és a csoportvezetőn kívül más személy nem tartózkodik a helyiségben. Munkahelyi környezetnek megfelelő helyszín a Programiroda és a szakértő által megadott szakképesítés bármelyikének természetes munkahelyszíne, kivéve a kliensek, segítettek családi környezete. A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): 3 fős csoportos szakmai megbeszélés keretében zajlik a felmérés; a csoporttagok maguk határozhatják meg, hogy kikkel kerüljenek egy csoportba. Amennyiben a csoportok nem tudnak háromfősen megalakulni, akkor a felmérést végző képzőintézmény döntése szerint, saját oktatóit ültetheti be a csoportba. Ám csak egy oktató részvétele javasolt. Tehát inkább legyen egy kétfős csoport, mint két oktató és egy tanulójelölt. A pontozást végző oktató nem vehet részt a csoport munkájában, csak kívülről figyelheti azt. Információs körülmények: A szakmai megbeszélés alatt a csoportban a csoporttagok és a csoportvezető lehet bent; a csoport munkáját biztosító helyiségben más személy nem tartózkodhat. Bármilyen felvétel – hang, vagy kép – csak minden résztvevő írásbeli beleegyezése mellett készíthető. A csoportvezető felolvassa az 1. feladatot, s a feladatban szereplő történetet is, majd a felolvasás után a szöveget kinyomtatva át is adja a csoporttagoknak. A csoportvezető meggyőződik arról, hogy a csoporttagok mind értik a feladathelyzetet. A feladat teljesítésének ideje onnan kezdődik, amikor a csoportvezető meggyőződött arról, hogy a feladatot a csoporttagok megértették. A csoport együtt dolgozik a felmérés alatt. A csoportvezető elmondja a csoporttagoknak, hogy a feladatok értékelése egyénileg fog történni. A csoportvezető a szakmai megbeszélés alatt bent ül a helyiségben, s végig jegyzetel; saját megállapításait és megítéléseit, értékeléseit írásban rögzíti, de a beszélgetés közben nem ad visszajelzést sem szóban, sem nonverbálisan. Az értékelést és az pontozást a csoportvezető végzi a megadott szempontok és értékek szerint. Természetesen egy-egy dimenzió pontozását csak egyféle pontértékkel lehet értékelni. Vagy sztereotipnek, vagy árnyaltnak lehet minősíteni a megjelenítést. A csoportvezető felolvassa a 2. feladatot, s a feladatban szereplő történetet is, majd a felolvasás után a szöveget kinyomtatva át is adja a csoporttagoknak. A csoportvezető meggyőződik arról, hogy a csoporttagok mind értik a feladathelyzetet. A feladat teljesítésének ideje onnan kezdődik, amikor a csoportvezető meggyőződött arról, hogy a feladatot a csoporttagok megértették. A feladat végén a csoportvezető kiveszi a résztvevőket a szerepeikből. Az értékelés eredményét a csoportvezető egyenként feljegyzi az értékelő lapra.

8/12



A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: A felméréshez szükséges anyag, eszköz: kinyomtatott mesék minden csoporttag számára. A szerepekhez szükséges eszközök, kellékek. A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A felmérő a csoportvezető, aki kiadja a feladatot és a feladat logikája szerint 3 fős csoport megoldja a kiadott feladatokat. Ezt követően csoportvezető figyeli és a megnevezett szempontok szerint értékeli az egyéni teljesítményeket. A csoportvezető pszichológus vagy szociális szakember, aki képes megítélni és értékelni a csoporttagok feladatmegoldását és a megoldás által mérhető kompetenciákat. A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: A felmérő megfigyeli: - a résztvevők megjelenését - a résztvevők mozgáskoordinációját - a résztvevők viselkedését - a résztvevők kapcsolatteremtő készségét - a résztvevők saját, személyes munkáját, - a résztvevők együttműködését, a csoportmunkát. A személyes munka megfigyelésekor azt figyeli meg, hogy a csoporttag milyen szemlélettel, attitűddel közelíti, a szerepeket, milyen empátiával azonosul az egyes szereplőkkel, a kommunikációs csatornáit hogyan és milyen intenzíven mozgósítja, s e kommunikációs csatornák működése adekvátak-e az adott helyzettel, szereppel. Megfigyeli a felmérő, hogy az egyes csoporttag hogyan viszonyul a feladathoz, a feladatban felvállalt szerepéhez és a többi csoporttaghoz. Ezek alapján ítéli meg a felmérő az egyes résztvevők kompetenciáit. A csoport együttes munkájának megfigyelésekor a felmérő a feladatban az együttműködés készségét figyeli meg; ennek keretében megfigyeli a csoporttagok együttműködését, egymásra hatását. A csoport együttes munkájának megfigyelése során a felmérő a csoporthatást és a miliőt helyezi előtérbe.

9/12



2. szervezési részlet – Feladat jellemzői Időtartam:

20 perc

A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban):

40 %

Tevékenység típusa: gyakorlatiba illesztett szóbeli Feladat meghatározása: 1. Mutatkozzunk be közmondásokkal!

40 pont

Az alábbi 50 közmondásból válasszon ki 10-et! E 10 közmondás alapján mutassa be önmagát úgy, hogy minden közmondáshoz csak egy mondatot fűz önmagára vonatkoztatva, kiegészítésül! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Aki á-t mond, mondjon bé-t is. Ha adnak, vedd el, ha ütnek, szaladj el. Jobb adni, mint kapni. Kétszer ad, aki gyorsan ad. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Hátrább az agarakkal! Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát Ágyúval lő verebekre. Ajándék lónak ne nézd a fogát. Ajtóstul ront be a házba. Ha kidobják az ajtón, bemegy az ablakon. Nem amint akarnánk, hanem amint lehet. Alkalom szüli a tolvajt. Felkavarta az állóvizet. Követ dobott az állóvízbe. Nem esik messze az alma a fájától. Nem vagyunk angyalok. Amilyen az anya, olyan a leánya. Nézd meg az anyját, vedd el a lányát. Ár ellen nehéz úszni. Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Az arany a sárban is arany. Hallgatni arany. Nem mind arany, ami fénylik. Ki korán kel, aranyat lel.

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Nem fog aranyon a rozsda. Nem mindig az arat, aki vet. Ez nem az én asztalom. Sok bába közt elvész a gyerek. Nem babra megy a játék. Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. A baj nem jár egyedül. Mindenkinek megvan a maga baja. Mindenkit érhet baleset. Elcsúszott egy banánhéjon. Késő bánat ebgondolat. Barátot szerencse hoz, szükség próbál. Mondd meg, ki a barátod, megmondom ki vagy. Nem mind barátod, aki rád mosolyog. Inába szállt a bátorsága. Bátraké a szerencse. Lenyeli a békát. Hagyj békét másnak, magadra viselj gondot. Jobb a békesség. Sok beszédnek sok az alja. A betyárból lesz a legjobb pandúr. Beletört a bicskája. Kinyílik a bicska a zsebemben. Aki bírja, marja. Magyarázza a bizonyítványát.

Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Kongruens viselkedés Reflektív, az önreflexióra való képesség Gyakorlatias feladatértelmezés

10/12



2. szervezési részlet – Feladat megoldása, értékelése Feladat megoldása: 1. Mutatkozzunk be közmondásokkal!

40 pont

A feladat megoldása természetesen nem arról szól, hogy mit fog mondani a jelölt, hanem arról, hogy milyen közmondásokat választ, s ezekhez milyen saját magára vonatkoztatott mondatot fog mondani. A jelölt nem véletlenszerűen fogja kiválasztani a közmondások közül azokat, melyek rá vonatkoznak, hanem önismereti meggyőződése alapján; a közmondások tartalma és a jelölt által a közmondáshoz fűzött magyarázó mondat egymással való megfelelését, ezek adekvátságát kell értékelni. Az egyes közmondásokhoz fűzött egy-egy mondat értelmezi, kiegészíti a közmondást. Feladat értékelése, dokumentálása: Minden jelölt kézhez kapja az 50 közmondást. A csoportvezető felolvassa a feladatot, s egyenként felolvassa a közmondásokat is. A jelöltek 3 fős csoportokban dolgoznak így mutatkoznak be egymásnak. A jelöltek saját feladatlapjukon – melyre felírják saját nevüket - bejelölik azt a 10 közmondást, melyet önmagukra nézve jellemzőnek tartanak önmaguk bemutatásához. Az egyes közmondásokhoz fűzhető egy-egy mondatot nem kell leírniuk, ezeket a mondatokat a közmondáshoz fűzik értelmezésként, kiegészítésként . Csoportvezetői értékelő lap Az értékelés szempontjai Felszínes, külső jellemzők megjelenítése (legalább két jellemző) A személyiség mélyebb jellemzőinek bemutatása (legalább négy jellemző) A segítő attitűd megjelenése (legalább négy jellemző) Összes szerzett pont

Elérhető pont

Elért pontok

8 (jellemzőnként 4-4 pont) 16

16 40

11/12



2. szervezési részlet – Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Munkahelyi környezetben, kiscsoportos helyzetben. A csoporttagokon és a csoportvezetőn kívül más személy nem tartózkodik a helyiségben. Munkahelyi környezetnek megfelelő helyszín a Programiroda és a szakértő által megadott szakképesítés bármelyikének természetes munkahelyszíne, kivéve a kliensek, segítettek családi környezete. A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): 3 fős csoportban, egyéni feladatteljesítéssel zajlik a felmérés; a csoporttagok maguk határozhatják meg, hogy kikkel kerüljenek egy csoportba. Amennyiben a csoportok nem tudnak három-fősen megalakulni, akkor a csoportvezető végeztetheti a feladatot egy vagy két résztvevővel is. Információs körülmények: A gyakorlati feladatteljesítés alatt a csoportban a csoporttagok és a felmérő lehet bent; a csoport munkáját biztosító helyiségben más személy nem tartózkodhat. Bármilyen felvétel – hang, vagy kép – csak minden résztvevő írásbeli beleegyezése mellett készíthető. A felmérő a nála lévő értékelőlapon feljegyzi az egyes jelöltek közmondásainak számát az elhangzások sorrendjében, s feljegyzi az elhangzott kiegészítő mondatokat is. A csoportvezető a feladat teljesítése alatt végig bent ül a helyiségben, s végig jegyzetel; saját megállapításait és megítéléseit, értékeléseit írásban rögzíti, de a jelölt feladatteljesítése közben nem ad visszajelzést sem szóban, sem nonverbálisan. A csoportvezető elmondja a csoporttagoknak, hogy a feladatok értékelése egyénileg fog történni.

A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: A felméréshez nem szükséges anyag, eszköz: a kinyomtatott közmondások listája, minden résztvevő számára A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A felmérő a csoportvezető, aki irányítja a 3 fős csoport gyakorlati feladatteljesítését. A csoportvezető szakképezett pedagógus vagy szociális szakember, aki képes megítélni és értékelni a csoporttagok gyakorlati feladatteljesítését, s a megítélhető kompetenciákat. A csoportvezető a lehető legkevesebbet kérdez, csak amennyiben szükséges, ösztönzi a csoporttagokat az önbemutatás, bemutatkozás folytatására, s mederben tartja a feladatteljesítést. A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai:

12/12

A felmérési egység kódja:

Recommend Documents