A felfedeztető tanulás

A felfedeztető tanulás

Réti Mónika kutató Kutatási, Elemzési és Értékelési Igazgatóság Iskola- és Módszertanfejlesztő Központ [email protected] Arany János Tehetséggondozó Program XIII. Tehetséggondozó Konferenciája, Szeged, 2016.03.04.

Az aktív tanulás Középpontban: a tanuló Megváltozott tanárszerep Megközelítése, célrendszere újszerű Tacit tudás, tapasztalás felértékelődése Szociális, érzelmi tanulás is: intenzívebb

Megismerésmód tanulása

1. alkalmazkodó-készség: bizonytalan, gyorsan változó vagy új helyzetek kezelése, új technológiák, algoritmusok tanulásának képessége, fizikai alkalmazkodás, stresszkezelés

2. komplex kommunikációs és társas készségek 3. nemrutinszerű problémamegoldás 4. önfejlesztés és önmenedzsment készségek: önálló munkavégzés virtuális csoportokban is, önmotiváció és önreflexió, a munkával kapcsolatos új információk megszerzésére, új készségek elsajátítására való (tanulási) hajlandóság

5. rendszerszemlélet

Milyen 21. századi kompetenciákat vár a gazdaság? Az Egyesült Államok Természettudományos Oktatási Bizottsága National Research Council (2010): Exploring the intersection of Science Education and 21st Century Skills. Margaret Hilton, Rapporteur. Centre for Education, Division of Behavioral and Social Sciences and Education. Washington, DC: The National Academy Press

Hogyan történik?

Probléma

Vizsgálódás

Új tudás

• Korábbi tudás • Tapasztalás • Saját kérdések

• Kérdések pontosítása • Információgyűjtés • Válaszkeresés • Magyarázatok

• • • •

Tesztelés Alkalmazás Érvelés, vita Értékelés

Arany János Tehetséggondozó Program XIII. Tehetséggondozó Konferenciája, Szeged, 2016.03.04.

Felfedeztető tanulás

(IBL, inquiry based learning)

Iskolai közeg:

Tudományos kutatások:

életkori sajátosságok, fejlesztés és ismeretek

társadalmi-gazdasági igények és lehetőségek


Az ideális … felfedező tanuló

felfedeztető tanár

Bízik tanulási képességeiben Élvezi a problémahelyzet kihívásait

Nem akarja feltétlenül megmondani, amit a tanulónak „tudnia kell”

Tud fontossági sorrendet tartani

Kételyeket ébreszt, kritikussá tesz

Bízik a saját kritikus ítéletében másokkal vagy akár a társadalommal szemben is

Nem fogad el rövid, egyszerű válaszokat

Nem fél attól, hogy esetleg hibázik

Nem fél válaszokat adni

Nem foglalja össze a tanulók megbeszéléseit

Rugalmasan tud nézőpontot váltani

Nyitott a kérdésekre

Tiszteli a tényeket, meg tudja különböztetni a tényeket a véleményektől

Bizalmas légkört teremt, elfogadó – INKLUZÍV

Inkább nem vár teljes választ összetett kérdésekre, semmint egyszerűsített megoldást kapjon

Problémákat tár a tanulók elé

Bátorítja a közvetlen interakciókat

Sikerkritériuma: mennyire válik a tanuló jó „nyomozóvá” – hogyan közelíti a jó felfedező tanuló jellemzőit

Neil Postman és Charles Weingartner (1971): Teaching as a Subversive Activity


Fokozatok (1): kezdeti lépések kísérletezés magyarázatkeresés, modellezés

jelenségek és objektumok leírása

jelenségek és objektumok megfigyelése (Makádi Marianna nyomán, 2015) Arany János Tehetséggondozó Program XIII. Tehetséggondozó Konferenciája, Szeged, 2016.03.04.

Fokozatok (2): felfedezővé válás aktív részvétel a tudomány művelésében

reflexió a tudományos ismeretekre

a tudományos bizonyítási eljárás modellezése

a tudományos magyarázatok megértése (Michaels és mtsai, 2008, p 19-21 nyomán Réti, 2014) Arany János Tehetséggondozó Program XIII. Tehetséggondozó Konferenciája, Szeged, 2016.03.04.

Lépések és módszerek


Példa: Titanic

Szabóné Dóra Mónika, Szandaszőlős Állomás

Történés

érdeklődés

• hírek, film

elköteleződés

• saját kérdések

érvgyűjtés

• modellkészítés • süllyesztés • adatgyűjtés

elmélyülés

• véleményezés • megformálás

értékelés

• bemutatók • érvelés


Különleges kihívás „Mindemellett, hogy a tanároknak meg kell tanulniuk, hogyan kell konstruktivista módszerekkel tanítani, új értékelési kompetenciákat kell elsajátítaniuk, új tanárszerepekbe kell belehelyezkedniük, új tanulói munkaformákat kell támogatniuk, a tanárok felkészítése a felfedeztető tanulás alkalmazására még ennél is többet jelent. A politikai és kulturális dimenziók legalább ilyen lényegesek. A feladatot tehát az iskolákban, ahol a tanárok dolgoznak, politikai és kulturális síkon is kezelni kell.” (AAAS, 1993)


Megfontolandó Időigényes – különösen eleinte Nehezebb közvetlenül irányítani

Fárasztó: a pedagógusnak a felkészülés, a tanulónak a részvétel Alapos előkészítést igényel Sok megerősítésre van szükség Nehezebb rutint szerezni Alkalmanként (rendszertelenül) keveset használ

Alapkészségeket (life skills, soft skills) és kulcskompetenciákat fejleszt Erősen gazdagítja a fejlődést

Magabiztosságot ad A tanulás affektív elemeire intenzíven hat; egyenletesen fejleszt (érzelmi, fizikai, pszichés, szociális) Esélyteremtő Felkészít a munka világára


„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert, 1970/1989)

[email protected]

VÁROM A KÉRDÉSEKET! Arany János Tehetséggondozó Program XIII. Tehetséggondozó Konferenciája, Szeged, 2016.03.04.

A felfedeztető tanulás

Recommend Documents