A FELEKEZETEK MAGYAR- ORSZÁGON

THEOLOGIAI TANULMÁNYOK. S z e r k e s z t i : CSIKESZ SÁNDOR. 14. i l U Í l l Í I I I I I I I I I I IIIIIIILI JUl·.. J l . L . I . .

szám. .....Í.U.·

A FELEKEZETEK MAGYARORSZÁGON A STATISZTIKA MEGVILÁGÍTÁSÁBAN

IRTA:

KARNER KÁROLY LIC. THEOL.. DR. PHIL. EGYETEMI NY. RK. TANÁR

DEBRECEN, 1931.

DEBRECEN SZABAD KIRÁLYI VAROS ÉS A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KONYVNYOMDA-VALLALATA

A FELEKEZETEK MAGYARORSZÁGON A STATISZTIKA MEGVILÁGÍTÁSÁBAN

ÍRTA :

KARNER KÁROLY LIC. THEOL.. DR. PHIL. EGYETEMI NY. RK. TANAR

DEBRECEN. 1931.

DEBRECEN SZABAD KIRÁLYI VÁROS ÉS A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KÖNYVNYOMDA-VÁLLALAT A

Különlenyomat a Theologiai Szemle VI. évfolyam 4—6. száma 616—707. lapjáról és a VII. évfolyam 1—3. száma 3—37. lapjáról. Szerkeszti : Csikesz Sándor. Megjelenik : Debrecen, 1930. és 1931. Kiadja : az Országos Református Lelkész-Egyesület.

Bevezetés. A statisztikáról azt szokták mondani, hogy az olyan t u d o m á n y , amellyel mindent lehet bizonyítani. Hallhatjuk ezt olyanok részéről is, akik nem teljesen tájékozatlanok a statisztikának a mibenléte felől. Csak aki a statisztikával, mint tudománnyal, komolyabban kezd foglalkozni, látja, hogy ennek a szállóigének alig van nagyobb jogosultsága, mintha ugyanezt mondanók akármely más t u d o m á n y ágról. Hogy ez a balvélemény mégis éppen a statisztikáról alakult ki, annak oka abban van, hogy a statisztika, mint tudomány, egyike a legfiatalabbaknak. Ezért módszere is csak ú j a b b a n fejlődött ki, sőt részben még kialakulóban van. Természetes viszont, hogy módszertelen eljárásokkal esetleg egymással homlokegyenest ellenkező eredményekre lehet jutni. Hozzájárul ehhez, hogy a statisztika a jelenségeknek csak egy bizonyos, látszólag nagyon is esetleges oldalát teszi megfigyelése tárgyává. Éppen ezért megfigyelései és eredményei könnyen önkényeseknek látszanak. Mindezen meggondolások alapján kockázatosnak látszik a hazai felekezetek viszonyainak statisztikai szempontból való vizsgálata. A vállalkozás kockázatos jellegét éppen e sorok írója erősen érzi. Hogy ennek ellenére ezen tanulmányok és vizsgálódások mégis napvilágra kerülnek, annak oka abban a meggyőződésemben van, hogy a sokszor kicsinyesnek, unalmasnak és hálátlannak látszó munka mégsem felesleges, sőt szükséges. A statisztikai adatok halmazából ugyan csak nagyon fogyatékos és erősen egyoldalú kép rajzolható a hazai felekezetekről. Azonban ez a kép kiegészíti, helyenként korrigálja is az egyéb eszközök segítségével rajzolt képet. S hiszem, hogy ez a kiegészítés és helyesbítés nem felesleges és még kevésbbé hiábavaló. Nemcsak egy, a hazai keresztyénség jelenlegi viszonyait és helyzetét feltáró „egyházrajz" („Kirchenkunde") szempontjából van szükség ezen munka elvégzésére : ez tisztára tudományos feladat volna. Hanem szükség van erre a munkára az egyházak gyakorlati m u n k á j á n a k a helyesebb és sokszor gazdaságosabb, a helyesen felismert célnak megfelelőbb elvégezhetése, m o n d j u k egy szóval „reális a b b á " tétele érdekében is. Hogy ez a tétel mennyire áll meg, azt ezen dolgozat vizsgálódásainak kell igazolni. Jól tudom, hogy a statisztikai adatok maguk még nem adnak képet. E z t az adatokból kell megrajzolni. Ezen kép helyességéről bizonyára lehet vitatkozni és pedig annál is inkább, mivel feltételezi a szerző állásfoglalását. Kétségtelen, hogy hozzájárul ehhez az a körülmény is, hogy a jelen vizsgálódások sokszor új utakon járnak. Nem olyan sokszor ugyan, mint első pillanatban gondolni hajlandók volnánk. Utalhatok egyfelől arra, hogy külföldön, különösen Németországban, az „egyházi statisztika" már évtizedek óta müveit és megbecsült t u d o m á n y ágként szerepel. Csak a minap elhunyt Schneider és a Krose által szerkesztett évkönyvekre kell utalni. De nálunk is ismételten igyekeztek a statisztikai adatok felekezeti vonatkozásaira fényt deríteni. A Központi Statisztikai Hivatalnak elismerten gondos és pontos adatgyűjtése erre kiválóan alkalmas is, alkalmasabb, mint akárhány külföldi országos statisztikai hivatal adatgyűjtése. A jelen vizsgálódások sem volnának lehetségesek a Központi Statisztikai Hivatal ezen adatgyűjtő m u n k á j a nélkül. T u d t o m m a l ilyen összefoglaló módon azonban t a n u l m á n y a hazai felekezetek viszonyairól eddig nem jelent meg. ι

4

Karuer Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.;6

A következő vizsgálódások során mindenekelőtt a felekezetek népesedési viszonyait, azután az áttéréseket, a felekezetek démografiájának néhány fövonását, a felekezetek egyházi és kulturális szolgálatát, szociális munkáját és végül a morálstatisztika adatait tesszük tanulmány tárgyává.*) I. RÉSZ.

A felekezetek népessége. 1. A felekezetek lélekszáma. a ) Hogy mekkora volt az elmúlt évszázadok egyes korszakaiban hazánk lakossága és hogy ezen lakosság az utolsó négy évszázadban hogyan oszlott meg felekezetek szerint, erre nézve legfeljebb hozzávetőlegesen lehet véleményt nyilvánítani. Közelebbi adataink csak a XVIII. század végéről vannak, amikor II. József az első népszámlálást t a r t o t t a . Azonban ennek az adatai sem elég pontosak ahhoz, hogy vizsgálódásaink kiindulópontjául szolgálhatnának. Az abszolutizmus idején is volt hazánkban népszámlálás. Ennek az eredményei már pontosabbak. Rendszeres adatgyűjtésről azonban csak a kiegyezés óta lehet szó, úgyhogy ettől fogva a4 Központi Statisztikai Hivatal munkálatai alapján a felekezetek számszerű erőviszonyai jobban áttekinthetők. 1 De még így is megjegyzendő, hogy az egyes népszámlálások adatai nem egészen egyneműek, aszerint, amint részben csak a polgári, vagy a polgári és katonai, részben pedig a jogi, vagy tényleges népességet vették alapul. Azonban az ily módon létrejövő eltérések nem olyan nagyok, hogy az összehasonlítást lehetetlenné és az abból adódó képet hamissá tennék. A következő két táblázat szemlélteti a felekezetek lélekszámának alakulását az egyes népszámlálások alapján. Tájékoztatásul felvesszük ebbe az 1857-i népszámlálásnak, valamint Fényes Elek statisztikusnak magánközlemények alapján készült s az 1840. évre vonatkozó adatait is, miv a l azok általában megbízhatóknak bizonyulnak. 2 A további megfigyelések kiindulópontjául azonban mindig az 1857., illetőleg 1869-i népszámlálás adatai szolgálnak. Az 1920. évi népszámlálás adatai nem hasonlíthatók össze közvetlenül a régebbi népszámlálások eredményeivel, mivel közben bekövetkezett Magyarországmegcsonkítása s így azok egészen más területre vonatkoznak, egészen más alapfeltételekből indulnak ki, mint a régebbi népszámlálások adatai. Mégis, hogy legalább némi összehasonlítást tehessünk, fentebb közöltük a Statisztikai Hivatal számításai alapján a megfelelő adatokat a megcsonkított ország területére vonatkozólag az 1910-i népszámlálás adataiból s így legalább egy évtizedre vonatkozólag lehetséges a mai Magyarország területén élő lakosság vallási megoszlásának változásait figyelemmel kísérni. Az 1920. évi népszámlálás eredményeit a következő (III. sz. k i m u t a t á s t á r j a elénk ; ehhez még hozzávesszük a Statisztikai Hivatal által 1928-ra kiszámított népességet. *) Nem m u l a s z t h a t o m el e helyen, hogy nyilvánosan is ki ne fejezzem köszönetemet Siimeghy Dezső Sopronvármegye főlevéltárosának, aki nehéz és hosszadalmas m u n k á m b a n mindenkor a legnagyobb készséggel volt segítségemre és a vármegyei levéltár könyvt á r á n a k a rendelkezésemre bocsátásával a szétszórt anyag összegyűjtését lényegesen megkönnyítette. 1 Vizsgálódásaink a l a p j á t m i n d e n ü t t a Központi Statisztikai H i v a t a l adatai teszik. A Központi Statisztikai Hivatal a d a t g y ű j t ő m u n k á j á n a k eredményei a hivatalos kiadván y o k b a n . nevezetesen összefoglaló és lezárt f o r m á b a n a Statisztikai Közleményekben és a Statisztikai É v k ö n y v e k b e n találhatók meg. Ahol külön más m u n k á r a való utalás nincs, a következő vizsgálódások minden a d a t a ezen hivatalos k i a d v á n y o k valamelyikéből származik. Az egyes a d a t o k részletes igazolására szolgáló utalástól e l t e k i n t e t t e m , hogy a m u n k á t nagyon meg ne terheljem és á t t e k i n t h e t ő b b é tegyem. Akik a Statisztikai H i v a t a l k i a d v á n y a i t forgatni szokták, ilyen utalások nélkül is h a m a r o s a n m e g t a l á l h a t j á k a szükséges a d a t o k a t . 2 Fényes Elek : Magyarországnak s a iiozzákapcsolt t a r t o m á n y o k n a k mostani ή]lapot ja statisztikai és geográfiái tekintetben. Pesten, 1836—1840.

A Magyar Birodalom népessége vallás szerint. 3

I. sz. táblázat. 1840

Év, vallás

szám szerint

1857 szám szerint

/o

R. kath. . 6.130,188 Gör. kath. 1.322,344 Reform. . 1.840,844 Evang. . 1.006,210 Gör. kel. . 2.283,505 Unitárius 47.280 Izraelita . 244,035 Egyéb . . Összes lélekszám 12.880,406

47-59 10-27 14-34 7-81 17-73 0-37 1-89

szám szerint

3 4

47-82 10-10 13-38 7-38 17-89 0-36 3-02 0-00

7.502,000 1.587,585 2.024,332 1.109,154 2.579,048 54,438 552,133 8,637

0/ /o 48-67 10-21 13-13 7-20 16-78 0-35 3-61 002

szám szerint

1

o// 0

7.849,692 50-18 9-57 1.497,268 2.031.803 12-98 7-18 1.122,849 2.434,890 15-57 0-35 55,792 4-08 638,314 0-06 9,822

szám szerint

1900 0,

8.885,942 50-9 1.678,969 9-6 2.239,197 12-8 1.212,634 6-9 2.644,951 15-1 62,053 0-4 730,342 4-2 9,703 0-1

szám szerint

1910 0/ /0

9.919,913 51-5 1.854,143 9-6 2.441,142 12-7 1.288,942 6-7 2.815,713 14-6 68,568 0-4 851,378 4-4 14,760 0-1

szám szerint

0/ /o

10.888,138 52-1 2.025,508 9-7 2.621,329 12-6 1.340,143 6-4 2.987,163 14-3 74,296 0-3 932,458 4-5 17,452 0-1

19.254,559 100-0 20,886,487 100-0

Magyarország népessége vallás szerint (Horvát-Szlavonország nélkül). 1857

R. kath. . Gör. kath. Reform. . Evang. Gör. kel. . Unitárius Izraelita . Egyéb . . - Összes lélekszám

/o

szám szerint

1890

100-0 13.667,868 100-0 15.417,327 100-00 15.642,102 100-00 17.463,791 100-0

II. sz. táblázat. Ev vallás

6.535,704 1.381,084 1.828,043 1.008,540 2.445,638 49,039 412,702 7,118

1880

1869

1869 /0

5.414,708 1.374,754 1.822,953 1.002,943 2.023,116 49,006 107,798 — -

44-74 11-36 15-06 8-29 16-72 0-10 3-37 —

szám szerint

1880 0/ /0

6.197,582 45-68 1.578,039 11-65 2.017,380 14-88 1.096,143 8-08 2.067,227 15-25 54,345 0-40 543,186 4-00 2,880 0-06

szám szerint 6.482,595 1.486,598 2.023,257 1.107,515 1.937,105 55,787 624,737 11,028

1900

1890 0/ /ο 47-22 10-83 14-74 8-07 14-11 0-10 4-55 0-08

szám szerint 7.239,212 1.655,600 2.212,663 1.180,489 2.064,715 61,617 707,472 11,726

o/ /o 47-8 11-0 14-6 7-8 13-6 0-4 4-7 0-1

13.579,129 100-00 13.728,622 100-00 15.133,494 100-0

1880-ig a polgári, 1890-től a polgári és katonai népesség. A megcsonkított ország népessége.

szám szerint 8.198,497 1.841,272 2.427,232 1.258,860 2.199,195 68,551 831,162 13,486!

19104

1910 o/ /0 48-7 10-9 14-4 7-5 13-1 0-4 4-9 0-1

szám szerint

/0

9.010,305 49-3 2.007,916 11-0 2.603,381 14-3 1.306,384 7-1 2.333,979 12-8 74,275 0-4 911,227 5-0 17,066 0-1

16.838,255 100-0 20.886,487 100-0

szám szerint

/o

4.778,421 62-8 165,238 2-2 1.637,273 21-4 485,036 6-4 61,468 0-8 5,099 0-1 475,355 6-2 8,081 0-1 7.606,971 100-0

K a r u e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.;8

III. sz. táblázat.

Magyarország népessége. 1920

Vallás

szám szerint

1928 szám szerint

°/o-ban

°/o-ban

Római katholikus Görög katholikus Református Evangélikus Görög keleti Unitárius Baptista Anglikán Izraelita Mohamedán Egyéb Felekezeten kívüli Ismeretlen

5.096,729

63-9

5.541,048

175,247

2-2 21-0

201,964

2-4

1.786,340

20-8

497,012

6-2

529,029

6-1

50,990

0-6

53,257

0-6

6,224

0-1

6,297

0-1

4,187

0-0

6,015

0-1

87

0-0

473,310

5-9

Összes népesség

7

1.670,144

468 \ 3,101 1,245

)

64-4

nincs adat

—

476,738

5-5

3,234

0-0

8.603,922

100-0

\

0-1

)

1,399

980,143

100-0

Ha a közölt táblázatokon végigtekintünk, úgy azonnal feltűnik, hogy a legnagyobb m é r t é k ű szaporodást az elmúlt évtizedeken belül a zsidók és a katholikusok m u t a t j á k . A zsidóság az 1857. népszámlálás adataihoz viszonyítva 1910-ig több mint megkétszereződött, az 1869. lélekszámhoz viszonyítva pedig 58-88%-os szaporodást m u t a t fel. Ez a nagyfokú szaporodás nem írható tisztán a természetes szaporaság javára, hanem jórészt annak a lassú, de állandó bevándorlásnak tulajdonítandó, amely a galíciai, ill. lengyel zsidóság részéről különösen a kiegyezés óta irányult hazánk felé. A katholikusok lélekszámának szaporodása az 1857-i adatokhoz viszonyítva 1910-ig a Magyar Birodalomra nézve 66-58%, Magyarországra magára 66-37%, külön Horvát-Szlavonországra 40-30%. H a az 1869-i a d a t o k a t vesszük alapul, akkor az előbbi sorrendben a következő számokat nyerjük: 45-13; 45-38 és 43-96%. Ezek közt az a d a t o k közt feltűnik, hogy Magyarországon a katholicizmus szaporodási arányszámai kedvezőbbek, mint Horvát-Szlavonországban, ahol a katholikusok nagy zárt területeket szinte kizárólagosan laknak. S ennek felel meg, hogy a társországbeli katholikusok arányszáma az egész ország katholikus lakosságának számában 1870 óta lassú csökkenést m u t a t : míg 1869-ben a 7.502,000 katholikusnak 18-66% lakott Horvát-Szlavonországban, addig 1910-ben 10.888,138ból csak 17-25% s a közbeeső népszámlálások százalékszámai a következő görbét m u t a t j á k 17-41 (1880); 17-69 (1890); 17-35 (1900) %. A többi nagyobb felekezet belső szaporodásáról az 1857., ill. 1869-i és 1910-i népszámlálás adatainak egymáshoz való viszonyítása alapján a következő összeállítás ad képet (a zárójelben levő adat Magyarországra a társországok nélkül vonatkozik) : Gör. kath.

1857—1910. 46-59 (46-07) % 1869—1910.27-47 (27-25)%

Reform.

Evang.

43-39 (42-81) % 29-98 (29-10)%

32-89 (30-25) % 19-94(19-19)%

Gör. kel.

22-14 (15-35) % 15-83(12-91)%

Ha az 1869—1910. évekre terjedő összehasonlítást t e k i n t j ü k , a legnagyobb szaporodást a reformátusok m u t a t j á k , u t á n u k következnek a görög katholikusok, míg az evangélikusok a harmadik helyre szorulnak. Leggyengébb a görög keleti egyház híveinek a szaporodása. De még a reformátusok is messze elmaradnak a katholikusok 45-13 (45-38) %-os szaporodása mögött. (IV. sz. táblázat.)

A népesség vallása törvényhatóságonként 1920-ban. R ó m . kath.

Orsz ág rész, L örv é nyh a t ó s á g

Összes népesség

o/ /o ban

Gör. kath. szám szerint

/o ban

190,973 I 79-6 38,785 81-6 157,693 70-6 80-9 31,611 72,793 80-0 36,287 72-5 75,269 68-0 44,992 8 7 1 76-9 283,494 118,808 85-7 22,438 63-7 187,534 71-3 216,869 81-0 156,577 67-3 317,333 91;5

185 92 301 113 77 111 490 55 286 39 74 241 181 375 256

01 0-2 01 0-3 0-1 0-2 0-4 01 0-1 0-0 0-2 0-1 0-1 0-2 0-1

2.506,487 1.951,456

77-8

2,879

55,793 27.169 177,063 1,531

50,090 22,154 147,826 1,498

89-8 81-6 83-5 97-8

261,556

221,568 84-7

szám szerint

Református szám szerint

/0" ban

Evangélikus szám szerint

°//o ban

Görög keleti szám szerint

/o ban

Unitárius szám szerint

o/ /o _ ban

Baptista 1

0/ /0 ban

szám szerint

Egyéb és ismeretlen vallású

Izraelita szám szerint

0/ . /0 ban

0/ . . /0 ban

szám szerint

Huna johliparlja. 240,013 17,556 223,198 39,109 99,968 50,036 110,935 51,696 368,486 138,771 35,248 263,112 267,810 232,554 346,965

Baranya vm Pécs t j v Fejér vm Székesfehérvár t j v Győr vm Győr t j v Komárom vm. Μ oson vm Somogy vm. Sopron vm Sopron t j v Tolna vm Vas vm Veszprém vm Zala vm összesen

3,055 1-3 4,292 9 0 3.243 1-5 2,867 7-3 983 l - l 5,904 11-8 ' 2,101 1-9 1,041 2 0 8,701 2-4 2,408 1-7 2,483 7-1 6,393 2-4 8,105 3 0 7,312 3-2 10,362 3 0

296 879 26 ' 3 7 12 17 6 117 3 7 479 21 91 104

0:1 1-9 00 0-0 0-0 0-0 0-0 00 0-1 00 00 0-2 0-0 0-0 0-0

69,250

2-8

2,068

01

00 0-0 0-0

1,047 528 6,158 12

1-9 1-9 3-5 0-8

1

0-0

11

0-0

19

0·0

7,745

30

12

00

11

01

2 13 1 48 159 1,443 456 10

00 0-0 0-0 00 0-0 01 0-0 0-0

909 0-9 1,790 9-2 1,685 1-2 1,226 20 6,954 5-8 9,371 3-2 9,031 2-3 10,927 3-5 215,512 23-2 1,857 2-5

25 29 62 168 93 17 191 1,184 1,044 32

0Ό 0-2 0-0 0-3 0-1 00 01 01 0-1 0-1

01

2,173

0-1

289,255

8-8

2,846

01

8

0-0

4,455

5-2

1

0-0

8 29

0-0 01

164

0-1

53 33 27

00 0-0 0-0

4 1 101

0-0 0-0 0-1

103 1 14 135 6 1 5 1

0-0 0-0 0-0 0-0 0-0 0-0 0-0

0-0

484

00

25 6 24

0-0 0-0 0-0

1 13 5

0-1

55

0 0

621 118 375 194 738 119 195 4,270 4,346 127

0-6 0-6 0-3 0-8 0-6 0-0 0-1 0-4 0-5 0-2

3 5 16 397 68 60 204 812 2,828 38

0-0 0-0 0-0 0-7 0-1 0-0 0-1 01 0-3 0-1

11,398

0-3

4,431

11-6 4-7 24-5 9-3 5-7 5-5 24-7 0-7 15-8 0-2 1-3 140 3-8 18-7 3-3

12,548 1,080 6,476 713 11,922 4,901 5,373 5,227 17,396 17,198 9,713 30,710 32,238 24,463 7,339

5-2 2-3 2-9 1-8 131 9-8 4-8 101 4-7 12-4 27-5 11-7 121 10-5 21

5,111 142 689 132 16 55 88 23 152 27 29 858 85 213 150

21 0-3 0-3 0-3 0-0 0-1 0-1 0-0 0-0 00 0-1 0-3 0-0 0-1 00

21 0 0 21 0-0 159 0-1 32 0-1 3 0-0 28 0-1 10 0 0 7 0-0 70 0 0 6 0-0 22 0-1 37 0-0 34 0-0 44 • 0 0 57 0 0

0-1

284,702 11-4

187,297

7-5

7,770

0-3

581

139 70 281 5

0-2 0-3 0-2 0-3

1,058 7-3 2,885 10-6 4,349 2-5 9 0-6

369 0-7 1,496 5-5 18,341 10-3 7 0-5

63 17 68

01 01 0-0

195

0-2

11.301

1-3

20,213

7-7

148

18 16 238 212 517 655 744 4,155 10,065 227

01 0-1 0-2 0-3 0-4 0-2 0-2 0-4 0-1 0-3

302 338 17,94 1 36,675 5,443 19,194 132,985 208,433 101,121 15,453

0-3 1-8 12-6 60-2 4-6 6-5 34-3 17-9 10-9 211

96 241 1.751 2,712 1,773 1,207 3,534 76,100 44,894 1,180

0-1 1-2 1-2 4-5 1-5 0-4 0-9 6-6 4-8 1-6

16,«877

0-5

537,891

161

133,488

41

27,801 2,232 54,581 3,638 5,163 2,737 27,456 345 58,167 281 168 36,725 10,271 43,474 11,363

Duna halpartja. Esztergom vm Hont vm Nógrád vm Pozsony vm Összesen Duna

Tisza köze.

95,852 19,371 Haja t j v 142,352 Csongrád vm 60,922 Hódmezővásárhely t j v 119,109 Szeged t j v 297.590 Heves vm 387,325 .Jász-Nagykun-Szolnok vm. . . Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. . . . 1.161,325 928,996 Budapest székesfőváros . . . 73,109 Kecskemét t j v Összesen

93,806 16,834 120,279 19,025 103,522 266,919 240,194 824,001 548,7.27 54,185

97·!) 86-9 84-5 31-2 86-9 89-7 620 70-9 59· 1 741

3.285,851 2.287,492 69-6

Tisza johliparlja. Abaúj-Torna vm Bereg vármegye : Szabolcs vm.-hez csatolt rész . Szatmár ,, „ ,, . Együtt Miskolc t j v Gömör és Kishont vm l ' n g vm Zemplén vm összesen

85,317

40,257

16-9

10,197 11-9

29,239 34 1

1,598

1-9

19

0 0

13

00

3,983 21,282 25,265 250,423 56,982 15,989 1,397 136,159

623 2,544 3,167 149,372 25,230 8,373 284 55,187

15-6 120 12-5 59-7 44-3 52-4 20-3 10-5

166 4-2 1,012 4-8 1,178 4-7 12,354 4-9 2,175 3-8 99 0-6 133 9-5 17,908 13-2

3,017 15,929 18,946 75,740 15,278 6,307 903 46,181

75-8 7 1-9 75-0 30-2 26-8 39-5 64-7 33-9

14 51 65 4,855 2,784 247 6 1,707

0-4 0-2 0-3 1-9 4-9 1-5 0-4 1-3

3 9 12 154 134 6

00 0-0 0-0 0-1 0-2 0-0

4 4 28 29 1

0-0 0-0 0-0 0-1 0-0

112

01

23

572,032

281,870 49-3

192,594 33-6

11,262

2-0

467

01

98

44,044

7-7

291 23

01 0-0

0-0

22 19

1-6 0-0

160 40 1,733 8 1 1,893 7-5 7,621 3-1 11,300 19-8 956 6-0 49 3-5 14,858 10-9

0-0

363

0-1

41,132

7-2

202

0-0

7,171 4,586 6,887 10,170 26,262 7,378

2-3 2-8 4-1 9-8 7-9 6-7

636 142 13 50 41 1 1

0-2 01 0-0 0-1 00 0-0

1 •

Tisza balpartja. 311,109 161.061 168,320 103,186 333,683 109.119

Békés vm Bihar v m H a j d ú vm Debrecen t j v Szabolcs vm Szatmár vm Összesen Tisza

27-1 7-2 12-7 19-2 29-5 11-8

248,025 20-9

90-1 0-3 6,963 4-3 13,806 8-2 3,572 3-5 66,048 19-8 17,398 15-0

101,71 1 127,136 125,610 67,802 123,507 71,262

32-7 78-9 71-6 65-7 37 0 65-2

108,691 9 0

617,031 5 2 0

644 0-2 118 0 1 188 ' 0 1 23 0 0 92 0-0

107,015 3 4 1 745 0-5 328 0-2 1.111 1-4 19,156 5-7 119 0-4

8.168 9,725 163 221 248 27

2-6 6-1 0-1 0-2 01 0-0

720 76 26 82 79 7

0-2 0-0 0-0 0-1 0-0 0-0

10-9

18,552

1-6

990

01

1,065

01

62,454

5-3

896

01

2,215 10-2 7,788 6-0 2,652 16-8

6 59 4

0-0 00 0-0

21 62

0-1 01

104 3,311 59

0-5 2-6 0-4

1 263 12

00 0-2 0-1

129,074

Maros szöge. 21,720 129,908 15,811

Arad vm Csanád vm Torontál vm Összesen Mindössze Ebből : vármegyék tjv. városok 1

1.186,778

84,137 11,570 21,299 19,855 98,250 12,914

15,362 78,202 12,754

70-7 60-2 80-6

98 2,111 52

0-5 1-6 0-3

132 2 0 25,928 19-9 265 1-7

3,481 1 6 0 12,184 9-4 13 0 1

1-3

26,625 15-9

15,678

9-4

12,655

7-6

69

0-0

83

0-0

3,474

2-1

276

0-2

167,439

106,318 63-5

2,261

7.980,143

5.096,729 63-9

175,247

2-2

1.670,144 21 0

497,012

6-2

50,990

0-6

6,224

01

4,187

0-0

473,310

5-9

6,300

01

6.446,519 1.533,624

4.180,230 64-9 916,499 59-8

158,073 17.171

2-5 11

1 418,956 22-0 251,188 16-4

425,610 71,402

6-6 4-7

44,454 6,536

0-7 0-4

2,674 3,550

00 0-2

3.613 574

0-0 00

208,955 3-2 264,355 17-2

3,954 2,346

01 0-2

ι Csak az elismert budapesti hitközséghez és annak fiókjaihoz t a r t o z ó k : a többi baptista a felekezeten kívüliekhez soroztatott.

K a r u e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika

megvilágításában.

;7

A katholikus egyháztól és a zsidóságtól eltekintve, a vizsgált időszakban az összes felekezetek százalékszerü veszteséget m u t a t n a k fel a népesség felekezeti tagozódásában. A legnagyobb veszteséget a görög keleti egyház m u t a t j a , amely 1857-től 1910-ig 17-89, ill. 16-72%-ról 14-3, ill. 12-8%-ra 'csökkent. 5 Vesztesége t e h á t 3-5, ill. 3-9%. U t á n a következik az evangélikus egyház, amelynek viszonyszámai 7-38, ill. 8-29 és 6-4, ill. 7-2%, vesztesége pedig 1-0, ill. 1-1%. A református egyház 0-7, ill. 0-8%-os, a görög kat. egyház pedig az egész és az anyaországban egyaránt 0-4%-os veszteséget m u t a t . A zsidóság nyeresége százalékszerűen a nevezett időközben 1-3, ill. 1-7. Hogy ez nem mutatkozik nagyobbnak, bár mint láttuk, tényleges szaporodása az összes felekezetek közt a legnagyobb, a n n a k az oka abban van, hogy hívei az össznépességhez való viszonyban mégis csak csekély számban v a n n a k . Az ország megcsonkítása által a felekezetek lélekszámának a r á n y á b a n nagy eltolódások állottak elő. A katholikus egyház a lakosságnak m a j d n e m k é t h a r m a d á t teszi, de erősen megnőtt a reformátusok arányszáma is : míg 1910-ben a reformátusok és evangélikusok együttes lélekszáma t e t t ki az anyaországban 21-6%-ot, addig most a reformátusok egyedül m u t a t n a k 21Ό%-οΐ. A görög k a t h . és különösen gör. keleti egyház ezek mellett szinte jelentéktelenné zsugorodott össze, míg a zsidóság némi nyereséggel, az evangélikus egyház pedig némi veszteséggel m a j d nem m e g t a r t o t t a a népesség tagozódásában régi számarányát. Az evangélikus egyház t e h á t az óriási vérveszteség ellenére is, amelyet a trianoni békediktátum neki okozott, az országban számarány szerint tényleg még ma is ugyanazt a helyet foglalja el, mint az utolsó békeévtizedekben. Talán lehet ebből azt a következtetést levonni, hogy az evangélikus lakosság az országban viszonylag egyenletesen oszlott el, így vesztesége is arányos az egész ország veszteségével. Viszont a katholikus és református egyházak vérbelileg viszonylag kevesebbet vesztettek, mint az ország : ennek az oka is nyilván egyrészt a települési viszonyokban, másrészt pedig abban van, hogy a református lakosság csekély kivétellel a magyarsághoz tartozik. Hazánknak, ill. a felekezeteknek az utolsó félszázad alatti népmozgalmi viszonyairól azonban még nem nyerünk elég világos képet, ha csak ezen eredményszámokat nézzük. A protestantizmusnak fokozatos háttérbe szorulása már ezekből az adatokból is látható, azonban teljes valóságában csak akkor lesz az világossá, ha a részleteket, nevezetesen egyes városok és vidékek szaporodási viszonyszámait is figyeljük. b) Budapest lakosságának felekezeti összetételére és annak változásaira vonatkozólag nemcsak részletes adataink, hanem gondos vizsgálódások is állanak a rendelkezésünkre. Budapest lakosságának felekezetek szerinti megoszlását a következő táblázat m u t a t j a . 6 Év

Össznépesség

Ebből Róm katli. Reform.

Evang.

Izraelita

0

u-ban

19-7 67-4 6-1 1880. 5-5 355,682 64-7 7-4 5-6 21-0 486,671 1890. 703,448 60-7 8-9 23-6 1900. 5-3 791,748 60-1 9-3 5-1 23-5 1906. 880,371 59-8 9-9 5-0 23-1 1910. 10-9 4-8 1920. 928,996 591 23-2 59-9 11-4 4-8 21-6 1925. 960,995 Ezek az adatok világosabbak lesznek, ha nézzük, hogy az egyes felekezetek milyen mértékű szaporodást m u t a t n a k fel. Dr. Thirring Gusztáv 7 Budapestre 5

Az első adat mindig a Magyar Birodalmat, a második az anyaországot a társországok nélkül jelenti. 6 V. ö. „ B u d a p e s t székesfőváros statisztikai és közigazgatási évkönyve", X V I . évf. 1928. 55. 1. 7 „ B u d a p e s t befolyása a körnvék népesedésére" (Magyar Statiszt. Szemle, 1926. IV. évf. 132. 1.).

Nagy-Budapest lakosságának megoszlása vallásfelekezetek szerint. 8

V. sz. táblázat. Megnevezés, év

s ζ e r i 11 t S ζ ám A népesség öszszes r. k a t h . g. kath. reform. evang. gör.kel. unit. száma 9

ζ á ζ a 1 é k ο s a η izr.

egyéb

róni. gör. kath. kath.

ref. evang. gör. kel. unit.

izr.

egyéb

0·0

a) Budapest. 1869 1880 1890 1900 1910 1920

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

270,685 360,551 191,938 732,322 886,371 928,996

195,826 638 242,981 1,627 316,057 2,752 445,023 5,806 526,175 9,428 548,727 10,065

26,182 36,762 61,289 120,678 217,666 288,329

19,388 27,457 45,267 86,467 155,589 205,838

14,318 20,400 28,018 38,811 43,562 44,894

1,838 1,864 2,218 4,422 6,962 4,346

7 2,022 2,958 23 2,802 3,565 161 5,627 5,163 560 12,644 8,968 1,507 25,478 13,890 2,483 36,175 17,845

13,013 22,214 37,895 67,319 86,990 101,124

59 119 460 1,058 2,120 2,828

44,890 70,879 103,317 168,985 203,687 215,512

103 1,187 1,221 898 1,447 1,500

721 67-4 64-3 60-8 59-8 59-1

4-8 0-2 0-3 6-2 0-5 7-7 0-8 9-2 11 9-9 1 1 10-9

5-3 5-6 5-7 5-3 50 4-8

0-7 0-5 0-5 0-6 0-8 0-5

00 0-0 01 0-1 0-2 0-3

16-6 19-7 21-0 231 231 23-2

18 17 65 287 910 955

1 2,082 5 2,686 18 5,289 83 11,564 265 19,622 512 23,902

6 7 59 105 405 619

73-2 74-7 73-9 71-6 71-5 71-4

0-0 7-6 01 7-6 0-3 8-6 0-5 10-5 0-7 11-7 0-9 12-5

11-2 9-7 8-4 7-4 6-4 6-2

01 0-0 0-1 0-2 0-4 0-3

00 0-0 01 0-1 0-2

7-9 7-9 8-6 9-6 9-0 8-3

0·1 0·1

1,856 1,881 2,283 4,709 7,872 5,301

60 46,972 124 73,765 178 108,606 1,141 180,549 2,385 223,309 3,340 239,414

109 1,194 1,280 1.003 1,852 2.119

72-5 68-1 65-3 62-3 621 62-0

0-2 5-1 0-3 6-3 0-5 7-8 0-7 9-4 1 0 10-3 1-0 11-3

5-8 5-9 6-0 5-6 5-2 5-1

0-6 0-5 0-4 0-6 0-7 0-4

0 0 15-8 0-0 18-6 0-1 19-7 0-1 21-2 0-2 20-3 0-3 19-7

0-0 0-3 0-2 0·1 0-2 0·2

0·3 0-2

0·1 0·1 0·1

b) Szomszédos községek. 1869 1880 1890 1900 1910 1920

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

00

00 0-0

0-2 0-2

c) NagyBudapest. 1869 1880 1890 1900 1910 1920

. . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 9

297,167 215,214 645 15,035 1,290 25,016 397,313 270,438 553,227 361,324 2,913 43,162 6,366 79,963 853,000 531,490 1.098.037 681,764 10,935 112,468 1.217,325 754,565 12,548 137,299

17,276 23,605 33,181 47,779 57,452 62.739

V. ö. Thirring Gusztáv : Budapest befolyása a környék népesedésére. (Magv. Stat. Szemle, 1926. IV. évf. 138. lp.) 1880—-1890. a polgári, 1900—1920. az'összes népesség.

K a r u e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

;9

vonatkozólag ezt 1869 és 1920 közt a következőképpen számítja ki (szám szerint és százalékosan) : Róni. katholikus Gör. katholikus . Református . . Evangélikus . . . Görög keleti. . . Unitárius . . . Izraelita Egyéb

. . . . .

Összesen

352,901 9,427 88,111 30,576 2,508 2,769 170,622 1,397

180-2% 1477-6% 677-1% 213-5% 136-5% 4693-2% 380-1% 1356-3%

658,311

243-2%

Ez a szaporulat természetszerűleg legnagyobb részben bevándorlás által állott elő. Viszonylag a legnagyobb volt a bevándorlás az unitáriusok és a görög katholikusok részéről, azonban a közölt adatok m u t a t j á k azt is, hogy a két említett felekezet ennek ellenére is a főváros lakosságában csak igen lényegtelen számszerű szerepet játszik. Viszonylag a legkisebb volt a szaporodás a görög keletieknél és római katholikusoknál, majd pedig az evangélikusoknál : ez a lakosság összetételében úgy jelentkezik, hogy a róm. katholikusok, valamint a görög keletiek a vizsgált időszakban általában, az evangélikusok pedig némi emelkedés u t á n 1900 óta százalékos arányuk tekintetében fogynak. Budapest lakosságának felekezeti megoszlását vizsgálva azonban nem szabad tisztán a szoros értelemben vett fővárosi tekinteni. A fővárossal közvetlenül szomszédos községek lakossága t. i. a valóságos helyzetet tekintve ma már ugyancsak a fővároshoz tartozik, éppen csak hogy közigazgatásilag nincs vele egyesítve. Ma már Budapest körül két övet különböztethetünk meg. Az egyik a szomszédos községek köre (Alag, Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Rákosszentmihály, Cinkota, Sashalom, Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Pestszentlőrinc, Kispest, Pesterzsébet, Csepel, Nagytétény, Budatétény, Budafok, Albertfalva, Pesthidegkút és Békásmegyer). Ezen községek Budapest külvárosainak tekinthetők és a fővárossal együtt alkotják Nagy-Budapestet. Ezen utóbbinak vallásfelekezeti viszonyait a mellékelt (V. sz.) táblázat mutatja. Ehhez azonban még hozzá kell venni Budapest távolabbi környékének az a d a t a i t is. Ezeu körzetbe Thirring 48 községet és várost soroz be, melyek közt legészakabbra Vác és Tahitótfalu, legdélebbre Tököl, Taksony, Dunaharaszti és Monor vannak ; a keleti határon Veresegyház, Szada, Gödöllő, a nyugati határon pedig Érd, Törökbálint és Torbágy feküsznek. 1 0 Ezen vidék népességének a megoszlását a következő táblázat szemlélteti, 1869. a polgári, 1900—1920 pedig az összes népességet számítva : 1869

-o

Qg

Gör. k a t h . Református Evangélikus Görög keleti Unitárius . Izraelita . . Egyéb . .

. . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

számsz.

"/o-osan

számsz.

68,161 15 18,988 4,659 2,468

69-9 0-0 19-4 4-8 2-5

102,030 164 24,306 6,852 2,231 24 5,078 97

— .

3,277 18

—

3-4 0-0

1900 (,

/o-osan

számsz.

72-5 0-1 17-2 4-9 1-6 0-0 3-6 0-1

152,964 675 33,050 10,441 1,735 140 5,757 380

1920

°/o-osan

74-6 0-3 16-1 5-1 0-8 0-1 2-8 0-2

10 „ B u d a p e s t távolabbi környékének népesedése". (Magvar Staliszt. Szemle. 1927. V. évi. 1118. 1.)

10


Ezen távolabbi környék adatait Nagy-Budapest lakosságához hozzászámítva 1869-re és 1920-ra a következő a d a t o k a t n y e r j ü k 1 1 : 1869-ben számsz. °/o-osan

Róm. k a t h Gör. k a t h . . . . . Református . . . Evangélikus . . . Görögkeleti . . . Unitárius Izraelita

283,375 660 34,033 21,935 4,324 60 50,249

. . . .

71-8 0-2 8-6 5-6 11 0-0 12-7

számsz.

1920-ban °/o-osan

907,529 13,223 170,349 73,180 7,036 3,480 245,171

63-8 0-9 12-0 5-1 0-5 0-2 17-2

Ha az a d a t o k a t jól megnézzük, akkor nemcsak a lakosság nagymértékű szaporodása mutatkozik azokban, hanem egyúttal észrevehetjük a közelben levő nagyváros erős felszívó jellegét is : hogy a távolabbi környéken a szaporodás az erős bevándorlás ellenére is messze elmarad Budapest szaporodásától, annak nemcsak az az oka, hogy a bevándorlás célpontja elsősorban Budapest maga, hanem az is, hogy a közelebbi és különösen a távolabbi környékről igen erős a vándorlás a főváros felé. c) A vidéki városok közül gondos feldolgozásban részesült legutóbb Debrecen és Pécs statisztikája. A következő adatok dr. Kovács Alajos cikkeiből 12 valók. Eszerint Debrecen lakosságának a szaporodását immár kb. kétszáz év óta figyelh e t j ü k . 1720-ban Acsádi Ignác szerint kb. 10,000, 1787-ben pedig 29,153 lélek volt a lakosság száma. A lakosság megoszlását a következő táblázat m u t a t j a : összes népesség

1805 1836 1869 1880 1890 1900 1910 1920

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

Róm. kath.

27,563 49,176 46,111 51,122 56,940 72,351 92,729 103,186

G. kath.

724 1,670 5,887 7,047 8,725 12,399 16,584 19,855

68 416 723 1,029 1,825 2,655 3,572

Reform.

Evang.

G. kel. Unit.

26,612 47,149 37,239 39,428 42,208 50,983 63,318 67,802

203 239 564 565 905 926 1,274 1,411

24 50 84 225 58 76 386 221

2 5 15 40 54 82

Izr.

1,919 3,089 3,999 6,078 8,406 10,170

Ezen statisztikában az 1836-i adatok Fényes Elek könyvéből származnak, 1869—1920-ig pedig a magyar népszámlálások adatai. 1869—1900-ig a polgári népességet, 1910—1920 -ig pedig a polgári és katonai népességet ölelik fel. Ugyanezen években a lakosság százalékos megoszlása Debrecenben a következő volt : Összes népesség

1805 1836 1869 1880 1890 1900 1910 1920

100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 11

R. kath.

G. kath.

2-6 3-4 12-8 13-8 15-4 17-1 17-9 19-2

0-1 0-9 1-4 1-8 2-5 2-9 3-5

Reform.

96-6 95-9 80-8 77-2 74-1 70-5 68-3 65-7

Evang.

0-7 0-5 1-2 l-l 1-6 1-3. 1-4 1-4

G. kel.

Unit.

Izr.

0-1 0-1 0-2 0-4 0-1 0-1 0-4 0-2

0-0 0-0 0-0 0-1 0-1 0-1

4-1 6-1 7-0 8-4 9-0 9-8

U. o. 1119. 1. „Debrecen lakosságának összetétele". (Magyar Statiszt. Szemle, 1927. V. évi. 375. k. Ipk.) és „Pécs lakosságának összetétele" (Magyar Statiszt. Szemle, 1928, VI. évf. 349. k. Ipk.) 12

K a r u e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika


; 11

A közölt adatok tipikus módon m u t a t j á k , hogy hogyan keveredett a városokban a mult század közepétől fogva a különböző rétegekből a lakosság. Addig Debrecen m a j d n e m tisztára református volt : nem hiába nevezték „kálvinista R ó m á " - n a k ; ma lakosságának alig kétharmada református és van több alföldi város is (pl. a hajdúmegyei városok, azután Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Türkévé), amelyekben a református lakosság nagyobb százalékot m u t a t . A nemreformátus lakosságnak ez a megnövekedése természetszerűleg a nagyfokú bevándorlásra vezetendő vissza. De a református lakosságnak a növekedése is jórészt bevándorlásból származik : Debrecen mint vidéki gócpont ugyanolyan vonzóerőt gyakorol, mint országos viszonylatban Budapest. Emellett azonban Debrecenben a református lakosság belső szaporodása távolról sincs a normálison alul, sőt Kovács Alajos hangsúlyozottan megállapítja, hogy a református lakosság szaporasága kedvezőbb, mint pl. a katholikusoké. Ennek ellenére is a református lakosság arányszám tekintetében állandóan csökken. Ezt a helyzetet világítja meg Kovács Alajos dr. következő kimutatása, amely a tényleges és természetes szaporodást hasonlítja össze a három legnagyobb felekezetre vonatkozólag : Összes szám

1901—1910. Ebből esett r.-kath.- reform.okra okra

izr.ákra

Összes szám

1910—1920. Ebből esett r.-katli.- reform.okra okra

izr.ákra

Tényleges szaporodás Term. szaporodás

17,723 7,482

3326 1338

11,039 4,839

1214 1050

10,457 3,479

3271 513

4484 2400

1764 641

Bevándorlási többlet

10,291

1988

6,197

164

6,978

2758

2084

1123

Ennek a fejlődési vonalnak a következménye, hogy a lakosságnak nemcsak százalékos összetétele, hanem s t r u k t ú r á j a tekintetében is nagy változások álltak elő, t a l á n még nagyobbak, mint azt a felekezetek százalékos eloszlása sejteni engedné. A zsidóság nagymérvű betelepedésével különösen a kereskedelem mindjobban az utóbbinak a kezébe kerül és kiszorítja a régi református kereskedelmet. 1920-ban az önálló kereskedőknek általában 46-6, az önálló férfi kereskedőknek pedig 64-0%-a izraelita, mellettük a reformátusok csak 38-7, ill. 22-2%-kal v a n n a k képviselve. Viszont a k a t h . bevándorlás nagyobb mértékben nyilvánul meg részben a gazdasági és ipari munkások, valamint iparosok, részben pedig a legnagyobb mértékben a közlekedés körében alkalmazott tisztviselők sorában. Kár, hogy az egyéb értelmiség felekezeti megoszlására vonatkozólag dr. Kovács Alajos nem számította ki az a d a t o k a t . Akkor valószínűleg látnók azt, hogy a katholikusok elsősorban a város értelmiségében foglalnak helyet. Hasonlóan hiányoznak az adatok az evangélikus lakosság megoszlásáról. Erre vonatkozólag tehát semmit sem m o n d h a t u n k , mert az a körülmény, liogy az írni-olvasni tudás tekintetében az evangélikus lakosság már 1880 óta állandóan a legkedvezőbb arányszámokat m u t a t j a , még nem enged levonni semmi közelebbi következtetést. Mindenesetre m u t a t j á k ezek a számítások azt, hogy Debrecenben a bevándorolt lakosság a város szellemi és gazdasági életében számarányánál nagyobb és jelentősebb szerepet játszik. Ez viszont a régi református lakosság fokozatos háttérbe szorulását jelenti. Debrecenhez hasonló, de éppen ellenkező irányú fejlődési vonalat m u t a t Pécs. A török idők alatt Pécsett a k a t h . lakosság teljesen kipusztult, a török kiűzése után azonban hamarosan megerősödött. ,,1703-ban a helyzet még az volt, hogy a lakosságnak háromnegyed része katholikus volt és egynegyed része görög hitű. A rácok nagy pusztítása u t á n azonban a görög keletieket vagy kiűzték, vagy a katholikus hit felvételére kényszerítették, úgyhogy ettől kezdve Pécs város lakossága m a j d n e m kizárólag katholikus vallásúvá lett." 1805-től fogva v a n n a k azután részletes adataink a lakosság vallásfelekezeti megoszlására vonatkozólag. Ezeket a következő táblázat m u t a t j a :

K a r u e r Κ . : A felekezetek Magyarországon a statisztikamegvilágításában.;12

a) abszolút Év

összes népesség

1805 1815 1825 1840 1842 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1920

8,402 10,500 11,322 14,287 14,616 17,447 23,863 28,702 34,067 43,982 49,822 47,556

. .

számokban.

R. kath. G. katli. Reform. Evang. G. kel. Unit.

8,333 10,420 11,245 14,255 14,244 14,915 21,635 25,385 29,377 37,196 42,053 38,785

15 — — — — 8 5 13 58 68 98 92

23

—

18

6 1 55 9 89 61 73 183 234 142

— — — — — 3 8 12 30 21

16 22 187 585 1623 2244 3124 3973 4026 4292

— — — — — — — — — — — —

99-2 99-2 99-4 99-8 97-5 85-5 90-7 88-5 86-2 84-6 84-4 81-6

— — — — 0-0 0-0 0-0 0-2 0-1 0-2 0-2

Egyéb

80 46 3 65 51 171 395 617 1460 2173 2232

6 65 124 340 594 809 1049 1173 1080

b) százalékosan. 1805 1815 1825 1840 1842 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1920

Izr.

13

1755 7 1 41 35 912

, 0-2 0-0 0-4 0-3 0-7 1-4 1-8 3-3 4-3 4-7

0-3

0-1 0-8 0-4 0-1 0-0 0-0 0-4 0-4 0-7 0-0 1-4 0-4 2-1 0-2 2-4 0-2 2-4 0-4 2-3 0-5 2-3 0·3

—

0-2

— — — — — 0-0 0-0 0-1 0-1 0-0

0-1 0-2 1-3 3-4 6-8 7-8 9-2 9-0 8-1 9-0

—

10-1 0-0 0-0 0-1 0-1 1-9

1857-ben az egyéb vallásúak közi az idegen honosok szerepelnek, 1920-ban pedig az egyéb vallásúak közül 854 egyénnek a felekezeli liovatartozandóságát nem lehetett megállapítani. Ha az ezen számokban mutatkozó fejlődési irányvonalat közelebbről vizsgáljuk, úgy mint m o n d o t t a m , szinte teljesen hasonló eredményeket állapíthatunk meg, mint Debrecenben, azzal a különbséggel, hogy Pécsett eredetileg a lakosság m a j d n e m teljesen katholikus, Debrecenben pedig református. A lakosság szaporodása Pécsett is m a j d n e m teljesen a bevándorlásból származik : Pécs mindig egyike volt azoknak a városoknak, amelyeknek a születési arányszáma a legalacsonyabb volt az országban. Azonban ezen részletektől itt eltekinthetünk. Aki ezek iránt érdeklődik, azt dr. Kovács Alajos idézett cikkére kell utalnunk. d) Debrecen és Pécs viszonyainak az ismertetésére azért fordítottunk ennyi helyet, mivel viszonyaik tipikusak a magyar vidéki városok viszonyainak az alakulására nézve. A következő adatok sorozatos példáit m u t a t j á k ugyanazon folyamatnak, legfeljebb annyiban van eltérés, hogy az egyes felekezetek szerepet cserélnek. A következőkben tehát néhány, különösen a protestáns lakosság eloszlása tekintetében fontos város lakosságának felekezeti összetételére vonatkozó adatok a t állítottunk össze. Győr:

R. k a t h . Evangélikus Református

1860.

1890.

1910.

1920.

71-01% 15-41% 4-82%

69-30% 14-08% 5-27%

71-7% 10-3% 5-1%

72-5% 9-8% 5-5%

Karuer Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 1S69.

1890

1910.

Pozsony :

B. k a t h . Evangélikus Beformátus

74-59% 15-12% 0-38%

74-45% 14-02% 1-00%

75-7% 11-5% 1-9%

Sopron :

B. k a t h . Evangélikus Református

60-15% 35-61% 0-14%

62-76% 30-46% 0-85%

64-1% 27-8%


21-6 % 68-3 % 3-3 %

24-0 61-1 5-6

Orosháza :


15-7 °/ /0 70-5 % 6-6 %

20-8 0/ /0 62-4 % 8-2 %

Szarvas :


9-3 0/ /0 85-1 ° / 2-1 /0/0

9-6 °//0 84-3 /0 2-0 %

Nyíregyháza :

R. kath. Evangélikus Református

24-5 % 25-5 % 44-7 % 37-3 /0 10-2 /0 13-9 0//0

Szombathely :

R. k a t h . Evangélikus Beformátus

82-1 5-3 1-7

1900.

Békéscsaba : 13

°/0/

0/ /0 °//0

1-2%

; 13 1920.

63-7% 27-5% 1-3%

1920. /0 °//0 /0

80-0 0/ /0 5-1 /0 1-9 0/ /0

Egyházi népmozgalmi viszonyaink szempontjából legfontosabb megyéink adatait ugyancsak százalékos viszonyban a következő táblázat szemlélteti : 1869.

1-.90.

1910.14

Liptó v m .


51-58% 44-00% 0-03%

52-24% 43-47% 0-07%

53-1% 39-1% 0-3%

Turócz vm.


38-72% 57-25% 0-02%

41-72% 53-67% 0-13%

47-7% 49-6% 0-5%

Pozsony vm.

R. k a t h . Evangélikus Beforrnál us

83-18% 7-84%. 2-38%

83-87% 7-35% 2-30%

84-1% 5-6% 2-4%

Győr m.


74-96% 13-14% 6-71%

74-91% 13-10% 6-64%

77-8% 13-1% 7-4%

1910.L'

1920.

78-8% 13-9% 5-7%

80-0% 13-1% 5-7%

13 A régebbi népszámlálásokról szóló statisztikai jelentések csak a t ö r v é n y h a t ó s á g o k felekezeti viszonyait részletezik s azért Békéscsaba, Nyíregyháza, Szarvas, Orosháza, Szombathely városokról, sajnos, csak az 1000. és 1920-i a d a t o k a t t u d j u k összehasonlítani. Mindenesetre ez utóbbiak is tanulságosak. 14 Nagy-Magyarország adatai. 15 Az 1910-i népszámlálás a d a t a i á t s z á m í t v a Csonka-Magyarországra, vagyis azon területre, mely a megcsonkítás u t á n az illető megyéből m e g m a r a d t .

11

K a r u e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.;17 1869.

1890.

1910."

Sopron vm.


84-07% 12-54% 0-03%

84-13% 12-22% 0-14%

87-3% 10-2% o-i%

Tolna vm.


64-84% 13-36% 17-64%

66-48% 13-17% 15-97%

69-5% 12-0% 14-8%

Yas vm.


73-01% 21-35% 3-02%

74-11% 20-54% 2-94%

76-0% 18-8% 2-9%

Békés v m .


21-63% 35-58% 36-82%

22-78% 35-73% 35-53%

25-3% 35-4% 33-0%

Hajdú vm.


10-39% 0-17% 78-32%

11-41% 0-58% 77-05%

11-5% 0-2% 75-9%

Brassó vm.


10-24% 47-11% 2-51%

11-34% 45-98% 4-02%

11-8% 42-5% 6-5%


2-58% 44-30% 4-03%

2-85% 43-97% 5-22%

3-3% 41-9% 5-5%

Nagyküküllő vm.

1910. 15

1920.

84-8% 12-9% o-i%

85-7% 12-4% 0-2%

—

80-2% 12-5% 44-0% —

—

Ξ

71-3% .11-7% 14-0% 81-0% 12-1% 3-8% 27-1% 34-4% 32-7% 12-7% 0-2% 74-6%

Ξ —

- —

A protestánsokat keli, hogy megdöbbentsék ezek a számsorok. Már az országos táblázatok is világosan m u t a t j á k ugyan azt a t é n y t , hogy mennyire háttérbe szorulnak hazánkban az évtizedek folyamán a protestánsok s nevezetesen az evangélikusok, de ezek a részletekbe menő kimutatások még sokkal veszedelmesebbnek m u t a t j á k a helyzetet. Ezekből t. i. azt lehet kiolvasni, hogy az evang. egyház nemcsak a szórványban vesztett állandóan sokat, ahol híveik sokszor éveken és évtizedeken keresztül nem látnak lelkészt és nem hallanak evangélikus istentiszteletet s így olvadnak fel a nagy többségben, hanem állandó és pedig feltűnően nagymértékű viszonylagos csökkenést m u t a t a hívek lélekszáma ott is, ahol többségben van, vagy legalább is a lakosságnak igen nagy százalékát teszi. A városok közül különösen Sopronnak és a nagy alföldi evangélikusközpontoknak, mint Békéscsabának, Orosházának, Nyíregyházának az adatai döbbentenek 1 6 meg, de erősen aggodalmat kelt Győr és a mindig virágzó egyházi 14 15

Nagy-Magyarország a d a t a i . Az Í910-Í népszámlálás a d a t a i á t s z á m í t v a Csonka-Magyarországra, vagyis azon területre, mely a megcsonkítás u t á n a'z illető megyéből m e g m a r a d t . 18 Szeberényi : L u t h e r vagy Loyola c. művében, '227. 1. ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy az említett alföldi parasztvárosok (Békéscsaba, Szarvas stb.) evang. lakossága nagy r a j o k a t bocsátott ki magából, és ezek a l k o t t á k az ú j o n n a n telepített Medgyesegyháza, Szapárvfalva stb. községeket. Ez mindenesetre megmagyarázza a helyzetet. Az ország protest a n t i z m u s á n a k a szempontjából azonban nem v á l t o z t a t j a meg annak a jelenségnek a szomorú voltát, hogy az említett helyeken a katholicizmus a p r o t e s t a n t i z m u s kárára hódított tért. Mert ahogy a bevándorolt kath. lakosság talált megélhetést az alföldi parasztvárosokban, úgy t a l á l h a t o t t volna ott megélhetést a kivándorló prot. lakosság is. Vagy pedig úgy áll a dolog, hogy a beköltöző kath. elem a hivatalnokosztály ? E r r e a kérdésre a statisztikai adatokban nem találunk feleletet. H a így volna, akkor ez azt jelentené, hogy a különben nagyszámú intelligenciát adó protestantizmus ezeken a helyeken nem a d o t t elegendő bennszülött középosztályt, vagy nem t u d o t t odahatni, hogy a saját városaiba prot. hivatalnokokat küldjenek, ami mindenesetre m u t a t j a , hogy befolyását nem t u d t a , vagy nem a k a r t a felekezeti érdekek j a v á r a kihasználni.

K a r u e r Κ . : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

; 15

élettel rendelkező Pozsony gyülekezeteinek a fogyása is. Még szinte rosszabbul áll a helyzet azokban a megyékben, amelyek egy fél századdal ezelőtt evangélikus többséggel, vagy legalább is oly kisebbséggel rendelkeztek, hogy az a megyében domináló szerepet j á t s z h a t o t t . Ezt a számszerű vezető szerepet az evangélikusság nemcsak a felvidéki tót megyékben vesztette el, hanem az erdélyi szászok lakta területeken is : az evangélikus lakosság számának viszonylagos csökkenése az egész országban mindenütt egyformán mutatkozik. Nem jelentenek ezzel szemben számbavehető nyereséget az olyan ú j a b b a n keletkezett gyülekezetek, mint Pécs, Szombathely, vagy Debrecen : a hetvenes évek gyarapodásával szemben a jelen század eleje óta ezeknél is stagnálás, sőt helyenként visszaesés tapasztalható. Hasonló helyzetet m u t a t a református egyház képe is. Megjegyzem, hogy az arra nézve legveszedelmesebb vidékeket, mint az egykés Baranyát nem v e t t e m figyelembe. Annyiban azonban a református egyház kedvezőbb helyzetben van. hogy a veszteségekkel szemben viszonylag sok helyütt található életerős és állandóan növekvő diaspora : csak Pécsre, Győrre, Nyíregyházára kell utalni, nem is szólva Budapestről, ahol 1869-ben százalékszerűen kisebb számot m u t a t t a k , mint az evangélikusok, de gyors szaporodással már 1890-ben messze elhagyták őket s azóta is állandóan előbbre haladnak. Viszont az evangélikus lakosság Budapesten még az elért legnagyobb százalékszámot sem t u d t a t a r t a n i . Megjegyzem, hogy a fenti táblázat nem azokat a helyeket és vidékeket válogatja össze, amelyek a protestáns egyházakra nézve a leggyászosabb viszonyszámokat m u t a t j á k . Ugyanezl a képet nyerjük, bárhol r a g a d j u n k is ki néhány várost, vagy megyét. e) Az utóbbi emberöltőben semmi sem eredményezett olyan szemmellátható eltolódásokat a népésség alakulásában, mint a világháború a maga milliónyi áldozatokat követelő pusztításaival. Hogy az egyes felekezetek milyen mértékben vették ki a részüket a véradóban, az alanti (VI és VII. sz.) táblázatok m u t a t j á k , amelyeket Mike G y u l a " állított össze. Ennek alapján megállapítható, hogy elhaltakban, h o l t t á n y i l v á n í t o t t a k b a n és eltűntekben viszonylag a legnagyobb veszteséget az evangélikus egyház szenvedte, nem sokkal kisebb a reformátusok vesztesége, harmadik helyen következnek a katholikusok. Sebesülések tekintetében a legnagyobb arányszámot a görög katholikusok, majd a reformátusok és a katholikusok m u t a t j á k . Az evangélikusok itt negyedik helyre szorulnak. Hasonlóan azoknak a csoportjában is, akik sebesülés folytán lettek rokkanttá : itt első helyen a reformátusok és görög katholikusok állnak, majd a róni. katholikusok következnek és utánuk az evangélikusok. Hogy az evangélikusok e tekintetben negyedik helyre szorultak, talán éppen a n n a k a következménye, hogy a halottak tekintetében a legnagyobb veszteséget m u t a t j á k . Feltűnően kedvező arányszámokkal szerepelnek minden csoportban az izraeliták.

2. A felekezetek szaporodása. A felekezetek lélekszámának vizsgálata azt az eredményi m u t a t t a , hogy a különféle felekezetek népessége nem egyforma módon növekszik. Különösen feltűnő, hogy a protestáns egyházak lélekszáma a katholikusokéhoz képest viszonylag állandóan csökken. Miben van ennek az oka ? Erre a kérdésre kell a következőkben feleletet keresni. Már itt meg kell jegyezni azonban, hogy végleges és teljes felelet a statisztika segítségével erre a kérdésre nem adható. Mert akármilyen szabályosságot mutassanak is fel a népmozgalmi adatok, az azokat meghatározó tényezők nem természeti erők, amelyeket a természettudományok módjára lehetne megragadni és 17 A Magyar Birodalom és Magyarország vérvesztesége a világháborúban Statiszt. Szemle, 1927. V. évf. 623—633. Ipk.)

(Magyar

16


megérteni. Hiszen, lia ez lehetséges volna, akkor azoknak működését lehetne szabályozni, vagy legalább is lehetne annak a szabályozására törekedni. A tényleges helyzet inkább az, liogy a statisztikai adatok bizonyos tényezők működésének eredményeit m u t a t j á k csak, de még az sem m o n d h a t ó feltétlenül bizonyosnak, hogy melyik eredményt melyik tényező hozta létre, vagy annak a létrejöttéhez milyen mértékben járult hozzá. Még távolabb vagyunk attól, hogy az eredményeket a maguk teljessége szerint meg tudnók érteni. Ennek ellenére is azonban legalább kísérletet kell tenni arra, hogy az eredményeket megértsük és elfogadható okokra vezessük vissza. Már a Statisztikai Közlemények azon munkatársai, akik az 1890-i népszámlálás adatait feldolgozták, gondos munkával k i m u t a t t á k az egyes felekezetek szaporodását az egymáshoz való kölcsönös és az ország lakosságához való viszonyban s arra az eredményre j u t o t t a k , hogy a vizsgált időszakban valódi szaporodást csak a katholikus egyház m u t a t fel. 19 A görög katholikusoknál ennek a hiányát az 1872—73. évi kolerajárvánnyal magyarázzák, mivel az különösen erősen puszVI. sz. táblázat. ΝΛ C t/2

A mai Magyarország veszteségei a világháborúban. Halott

népesség száma 1910-ben

<s

Sebesült

Betegség köv.-ében rokkanttá lett

Hadifogságba jutott

Veszteség összesen

Részletezve tiszt legénység tiszt legény- tiszt [legénység tiszt legény- tiszt legénység liszt llegénység ség 1 seg

s z á m a

1 az össza férfi-

népességhez viszonyítva "ou-ben

|

ö szesen arány! abszolút számokban

3.789,868 A veszteség nagysága

Részletezve 2,803 l

7.606,971

Eltűnt

113,959

és

4581 40,961 19,574'

a r á n y s z á m a

348,099 1,651 37,662 6,5K4

167,863 31,050 70.\54 l

116.762

41,419

367,673

39,313

174,427

739,594

15-35

5-44

4832

516

2293

97-20

: 0-81

10-93

97-02

10-37

46 02

19515

VII. sz. táblázat.

A inai Magyarország veszteségei a világháborúban, felekezetek szerint. A férfi lakosság száma 1910-ben

A felekezet megjelölése

Meghalt, h o l t t á nyilváníttatott, eltűnt összesen

R ó m . kath. . Gör. k a t h . . Református . Evangélikus Görög keleti Izraelita . . Egyéb . . .

. . .

"/oo-ben18

Megsebesült

összesen

°/oo-ben18

A rokkantai közű 1 sebesülés f o l y t á n vált rokkanttá összesen

"/oo-be n' 8

. . .

2.380,037 83,377 811,032 242,552 30,319 234,971 7,580

99,881 2,977 35,625 11,291 689 5,166 220

41-97 35-72 43 93 46 54 22-73 21-77 29-02

224,497 94-32 8,399 10Ó-73 79,886 98-50 21.139 87-14 2,397 79-06 15,339 65 28 635 83-78

47,327 1,705 16,884 4,536 505 3,770 134

19-88 20-46 20-81 18-70 16-65 16-04 17-67

összesen :

3.789,868

155,799

41-13

352.292

74,860

19-75

•

18

92-93

Az 1910. évi férfilakossághoz viszonvítva. Statisztikai Közlemények. Ü j folyam, I. kötet. 1893. 113. lp.

K a r n e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika


17

tított azon vidékeken, ahol görög katholikusok laknak. A protestáns felekezeteknél azonban más okokat keresnek. „Kétségtelen — m o n d j á k —, hogy a szaporodásra a valláserkölcsi érzületnek és talán még inkább a nép gondolkozásmódjában megnyilvánuló szociális felfogás különbözőségének is lényeges befolyása van, amint, azt a vidékenként dívó egy-gyermek-rendszerre nézve bebizonyították. Ez lassítja meg sokfelé a két protestáns felekezet híveinek szaporodását." — Itt tűnik fel talán legelőször az a vád, amelyből a protestantizmus ellenségei a legújabb időben is oly jól értettek fegyvert kovácsolni s a sorok közt meghúzódik már az a gyanúsítás, mintha a protestáns ethika erkölcsi lazaságot hirdetne, vagv talán enyhébben ítélné meg a születések mesterséges korlátozását, mint a katholikus egyház. A következő fejtegetéseknek egyik célja lesz, hogy erre a kérdésre is megpróbáljunk világot vetni a statisztika adatainak a segítségével. a ) A népesség szaporodását a születések és halálozások számának az alakulása határozza meg. Hazánkban a népesség szaporodási viszonyainak felekezeti vonatkozásait a hivatalos statisztikai a d a t g y ű j t é s a mult század nyolcvanas évei óta kezdte nagyobb figyelemben részesíteni, v a n n a k azonban még régebbről is, 1851-ből erre vonatkozó adataink. Az utóbbiak azonban más rendszer szerint vannak csoportosítva, mint a hivatalos adatfelvétel eredményei, úgyhogy az utóbbiakkal nem állíthatók teljesen egy sorba. Mindenekelőtt közöljük 1851-re vonatkozólag az 1000 lélekre számított li. n. nyers születési és halálozási arányszámot : a) Születések :

Magyarország Erdély Határőrvidék

R. kath.

G. kath.

52 39 44

35 37 32

Reform.

Evang.

G. kel.

Izr.

41 38 41

42 38 68

45 36 46

30 34 34

31 26 44

31 30 47

30 25 41

14 10 32

b) Halálozások : Magyarország Erdély Határőrvidék

38 31 43

24 27 37

A következő táblázatokban helykímélés szempontjából egy kimutatásba foglaljuk egybe a háborúelőtti és háború utáni a d a t o k a t . Mivel a békekötés folytán hazánk területi viszonyai katasztrofális módon megváltoztak, azért az abszolút számok kimutatásaiban a két időszak a d a t a i t természetesen egyáltalán nem, az arányszámokat pedig csak nagy óvatossággal lehet egymással egybevetni. A születések abszolút számát a következő összeállítás m u t a t j a : Felekezet

Róm. kath. . Gör. kath. . Református . Evangélikus Görög keleti. Unitárius . . Izraelita . . Baptista . . Egyéb

. . . . . . . .

. . . . . . . .

Összesen s

1896—1900.21 326,688 74,077 85,933 44,455 80,777 2,314 28,282

1906—10.20 329,747 79,136 89,917 41,592 82,516 2,385 25,767

—

304

541

642,830

648,603

" Évi átlagban.

1921—25.20 159,713 7,609 49,973 13,798 1,365 127 7,203 227 114

1926. 153,482 7,350 48,044 12,769 1,129 98 6,188 292 132

1927. 145,984 7,100 46,080 12,133 988 87 5,741 247 188

150,226 7,317 47,373 12,215 1,051 76 5,979 295 161

240,129

229,484

218,548

224,693

•

1928.

18


Az 1000 lélekre kiszámított nyers születési arányszám hazánkban a következőképpen a l a k u l t : R. kath.

1881—85 20 . . 1886—90. 20 . . 1895 1900 1905 1910 1912 1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

G. kath.

Beform.

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

45-8 47-1 44-8 41-6 38-7 38-8 41-7 34-6 39-5 44-2 43-2 42-1 39-1 38-6 37-9 36-0 36-5

40-6 40-2 38-8 360 32-4 33-6 33-9 25-5 29-6 31-6 30-4 29-3 26-9 28-3 27-4 26-1 26-6

40-0 38-5 36-6 36-3 31-7 31-5 31-9 26-7 30-7 30-1 28-6 27-0 24-6 25-7 24-6 23-2 23-2

43-8 42-6 39-7 38-9 34-7 34-7 36-2 32-0 33-3 32-6 28-5 25-8 21-4 23-5 21-4 18-7 19-8

38-3 36-8 35-7 35-5 30-8 33-5 34-9 15-1 22-5 24-2 23-2 19-7 16-5 17-4 15-5 13-8 12 1

36-6 37-6 36-1 34-0 29-6 27-8 27-0 14-0 17-9 16-4 15-4 14-9 14-8 14-3 13-0 12-0 12-5

47-5 45-8 43-4 40-7 36-5 36-7 36-7 30-1 34-9 33-3 32 1 30-3 26-8 29-4 28-4 26-7 27-2

Általában

44-6 43-7 41-4 39-3 35-1 35-4 36-3 28-6 32-6 31-8 30-8 29-2 26-8 28-3 27-3 25-7 26-2

Születési statisztikánkat kiegészíti még a következő táblázat, amely m u t a t j a , hogy 100 élveszülött hogyan oszlott meg felekezet szerint. Év

R. kath.

1896—900 20 . . . 1905—10 20 . . . 1921—25 20 . . . 1926 . . . . 1927 . . . . 1928 . . . .

50-8 50-8 66-5 66-9 66-8 66-9

G. kath. Reform.

11-5 12-2 3-2 3-2 3-3 3-2

13-4 13-4 20-8 20-9 21-1 21 1

Evang.

6-9 6-4 5-7 5-6 5-6 5-4

G. kel.

Unit.

12-6 12-7 0-6 0-5 0-4 0-5

0-4 0-4 0-1 0-0 0-0 0-0

Izr.

Egyéb

Összesen

0-0 0-1 0-1 0-2 0-2 0-2

100-0

4-4 4-0 3-0 2-9 2-6 2-7

100-0 100-0 100-0 100-0 100-0

A halálozási statisztikát abszolút számokban a következő k i m u t a t á s szemlélteti: 20 1896—1900.

Róm. kath. Gör. k a t h . . Református . Evangélikus Görögkeleti . Unitárius . . Izraelita . . Baptista . . Egyéb

. . . . . . . .

. . . . . . . .

218,844 55,916 62,489 31,142 68,114 1,658 14,082 —

—

738 452,983

Összesen

1906—10.»'

217,583 53,411 62,260 29,226 65,986 1,652 13,664 766 444,548

1921—25.

1926.

1927.

1928.

104,730 4,208 35,728 9,659 1,062 108 6,464 149 395 162,503

89,380 3,929 31,296 8,127 807 105 5,760 178 323

96,671 4,208 33,076 8,968 846 99 6,311 168 328 150,675

94,234 3,922 32,155 8,701 759 78 6,101 206 340 146,496

139,905

Az 1000 lélekre kiszámított halálozási nyers arányszámot a következő táblázat a d j a : Év

R. kath.

1881—85 20 1886—90 20 1895 . . . 1900 . . 20

. . . .

. . , .

35-0 33-7 30-7 27-0

Évi átlagban.

G. kath

Reform.

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

35-6 33-4 30-9 29-1

31-6 30-6 28-5 25-9

30-5 30-1 26-6 24-6

34-4 34-1 30-6 30-1

27-3 25-9 25-2 25-3

18-1 19-3 16-7 17-2

Általában

33-3 32-3 29-4 26-9

K a r n e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. Év

R. kath.

G. kath.

Reform.

Evang.

G. kel.

ltf

Unit.

Izr.

Általában

1905

.

.

.

.

.

28-0

28-7

27-3

25-5

29-8

23-9

11-5

1910

.

.

.

1912 1919 1920

. . .

. . .

. . .

. . . .

. . . .

22-9 22-8 20-8 23-1

27-0 25-5 21-3

21-2 21-2 20-3 21-6

27-3 26-2 28-9 24-7

21-5 21-4 22-6

14-5 14-3 16-1

27-5 23-4 23-0 20-7

23-5

23 0 22-8 20-3 20-7

22-2

15-7

22-2

1921

.

.

.

.

.

21-4

24-6

22-1

20-8

24-2

19-7

14-3

24-2

1922

.

.

.

.

.

21-5

24-1

22-8

20-6

23-8

18-8

14-3

21-2

1923 1924 1925 1926

. . . .

. . . .

. . . .

.

.

19-8

17-8

. . .

20-4 170 16-5

21-6 23-8 20-5 20-3

20-2

. . .

21-5 18-2 17-9

19-8 16-2 15-6

19-2 18-6 16-8

151 18-7 13-6 16-6

13-0 13-9 12-5 121

19-5 20-3 17-1 16-6

1927

.

.

.

.

.

17-7

21-3

18-7

17-1

16-0

15-7

13-2

17-7

1928

.

.

.

.

.

17-1

19-6

18-1

16-5

14-3

12-4

12-8

17-1

15-3

A halálozási s t a t i s z t i k á t m é g kiegészíti a k ö v e t k e z ő összeállítás, m u t a t j a , h o g y m i n d e n 100 e l h a l t f e l e k e z e t s z e r i n t h o g y a n o s z l o t t m e g : Év

R. kath.

1896—900.20

G. kath.

Reform.

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

amely

összesen

.

48-3

12-3

13-8

6-9

15-0

0-4

3 1

100-0

.

.

49-0

12-2

14-0

6-8

0-4

.

1923—2520

.

. .

64-9 64-5

2-4 2-6

2 1 1 22-0

6-1 5-8

3 1 4-2 4 0

100-0

1919—2220

14-5 0-7 0-6

1906—1020

0-1 0-1

100-0 100-0

A s z ü l e t é s i és h a l á l o z á s i s t a t i s z t i k a n y e r s a d a t a i n a k a z e g y b e v e t é s e a d j a meg a népesség s z a p o r o d á s á t . E z t , az ú. n. természetes s z a p o r o d á s t m u t a t j a a k ö v e t k e z ő t á b l á z a t először a b s z o l ú t s z á m o k b a n , a z u t á n 1000 lélekre s z á m í t v a :

1 8 9 1 --95 20 1 8 9 6 - -900 2 0 1 9 0 1 --05 2 0 1 9 0 6 - -10 2 ° 1 9 2 1 - -25 20 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

R. kath.

G. kath.

Reform.

Evang.

G. kel.

Unit.

78,844 107,844 103,588 112,166 54,982 60,065 54,980 54,721 38,902 66,244 64,102 49,313 55,992

21,494 18,161 21,003 25,725 3,402 3,468 4,454 3,778 2,868 3,441 3,421 2,892 3,395

18,434 23,443 20,553 24,657 14,245 15,938 12,940 15,514 9,262 17,572 16,748 13,004 15,218

9,172 13,312 11,561 12,366 4,139 4,664 4,012 4,690 2,430 4,900 4,642 3,165 3,514

14,142 12,662 16,951 16,530 302 435 241 339 144 352 322 142 292

659 656 586 733 19 28 27 29 —14 24 — 7 —12 — 2

Izr.

Egyéb

összesen

12,771 14,200 12,707 12,103 739 996 514 867 449 867 428 —571 —122

—49 —432 —283 —225 —280 —272 —303 —346 —326 —154 —191 —140 —179

155,467 189,846 186,666 204,055 77,626 85,394 75,928 79,684 53,794 93,330 89,579 67,873 78,197

Általában

A t e r m é s z e t e s s z a p o r o d á s 1000 lélekre s z á m í t v a volt : R. kath.

1891—95 20 1896—900 20 1901—05 2 ° 1906—10 20 1921—25 2 ° 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 20

10-5 13-6 12-3 12-7 10-4 11-7 10-6 10-5 7-4 12-4 11-9 90 10-1

G

kath.

12-5 10-1 11-2 13-1 18-3 19-6 191 20-6 15-3 18-1 17-6 14-7 16-9

Reform.

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

8-1 9-9 8-3 9-7 8-3 9-5 7-6 9-1 5-4 10-1 9-5 7-4 8-5

7-6 10-8 9-1 9-6 8-1 9-3 8-0 9-2 4-7 9-5 9-0 6-1 6-7

6-7 5-8 7-6 7-2 5-8 8-4 4-7 6-6 2-8 6-7 6-1 2-7 5-5

10-4 9-8 8-4 10-1 3-0 4-5 4-3 4-6 -2-2 3-8 -1-1 -1-9 —0-3

17-2 17-8 14-9 13-6 1-5 2-1 Μ 1-8 0-9 1-8 0-9 -1-2 -0-3

10-0 11-5 11-8 11-4 9-5 10-6 9-4 9-7 6-5 11-2 10-7 8-0 9-1

Évi átlagban. »2

,20


b) A születési és halálozási statisztika, valamint az annak alapján kiszámított természetes népszaporodás csak nagyon durva vonalú képet fest a népesség szaporodásának a viszonyairól. Különösen a természetes szaporodás adatai alkalmasak arra, hogy a szemlélőt félrevezessék : a közölt táblázat szerint ugyan arra lehetne következtetni, hogy a r. katholikusok, reformátusok és evangélikusok szaporodási viszonyai a kilencvenes évek eleje óta, tehát kb. negyven év óta, alig m u t a t t a k lényeges változást és viszont, hogy a görög katholikusoknál némi javulás, az izraelitáknál pedig nagyfokú romlás állott elő. Ez a benyomás azonban jórészt látszat. Nem terjeszkedünk ki arra, hogy a háború előtti és utáni viszonyokat egymással összevetni a terület nagymértékű megváltozása miatt bajos dolog : a zsidóság körében észlelt nagyfokú eltolódás jórészt ebben a körülményben leli magyarázatát. De ettől eltekintve is optikai csalódás az, hogy pl. a katholikusoknál a kilencvenes évek első fele és a forradalom utáni évek (1921—1925) szaporodása között alig v a n lényeges eltérés, vagy hogy a reformátusoknál és evangélikusoknál egyenesen kedvező az eltolódás. Ennek az optikai csalódásnak az oka a b b a n van, hogy azok a tényezők, amelyeknek közreműködéséből a természetes szaporodást ki szokták számítani, egyenként ugyan nagyon lényeges eltolódást m u t a t n a k , azonban együttesen mégis olyan eredményt produkáltak, amely a fentebb vázolt benyomást kelti. Nevezetesen, amint a fentebb közöli táblázatokból könnyűszerrel megállapítható, a születések csökkenésével párhuzamosan haladt a halálozási arányszám csökkenése is. Ez a körülmény kelli azt a benyomást, mintha a népesség szaporodása ugyanakkora volna, mint volt évtizedekkel előbb, holott nem a népesség szaporodik a régi arányban, hanem a halálozások száma csökken és ezzel a népesség átlagos életkora növekszik. Ez a népesség összetételében is. lassanként változást idéz elő : a fiatalkorúak száma megcsappan, az idősebbek száma megnövekszik. Ehhez járul, hogy a halálozások száma nem csökkenthető a végtelenségig, hanem viszonylag hamar eléri legfelső határát ; nálunk ugyan ettől még elég messze vagyunk, ha más nyugati országok példáját nézzük. De ha valamely ország ezt a felső h a t á r t elérte, akkor — ha a születések száma stagnál, vagy éppen csökken, — egy bizonyos idő múlva a halálozási arányszám is ismét megnő, akkor t . i., amikor a népesség bizonyos rétegéi elérik azt az életkort, amikor a halál elviszi a maga martalékát. Ahogyan ezt az egyik kiváló német statisztikus kifejezi, ez ,,a halál jelzálogkölcsöne", 2 1 amikor ez esedékessé válik, akkor nyilvánvalóvá lesz, hogy a magas szaporodási arányszám csak látszat, optikai csalódás. Az utóbbi évek során nálunk is mind többet foglalkoznak a születések csökkenésének a problémájával, vagy amint azt népszerűen szokták mondani, az „egyke" kérdésével. Az utóbbi név ugyan annyiban nem egészen megfelelő, mivel — történeti természetű okoknál fogva — azt a benyomást kelti, mintha bizonyos vidékek viszonyairól volna szó, — beszélnek „egykés vidékek"-ről —, holott a születések csökkenésének a jelensége az egész országban egyformán kezd jelentkezni. Ismeretes, hogy még a tudományos munka igényével fellépő pamfletek is a kérdési felekezeti érdekek és célok szempontjából igyekeztek kihasználni. Nekünk ilyen céljaink nincsenek, hanem ismerve a születések állandó csökkenéséből származó nagy nemzeti veszedelmet, tisztán a való helyzet tárgyilagos felismerése érdekében vizsgáljuk a kérdést. Akkor pedig mindenekelőtt arra kell ügyelnünk, hogy a születések abszolút száma, valamint a nyers születési arányszám magukban véve nem alkalmasak arra, hogy teljes és tiszta képet mutassanak. Ezt igen hamarosan megérti az, aki meggondolja, hogy népességpolitikai szempontból azonos eredményt jelent, ha egy anya öt gyermeknek ad ugyan életet, de abból kettő elhal és ha egy anya u g y a n c s a k három gyermeknek ad életet, de mind a hármat felneveli. A születési arányszámot tehát lényegesen módosítja a csecsemő- és gyermekhalálozás. Különösen a csecsemőhalálozásnak van ebből a szempontból nagy jelentősége, azért a következő táblázat elénk t á r j a annak felekezetek szerinti eloszlását. — Viszonylag minden 100 élveszületésre esett felekezetek szerint 1 éven alul elhalt : 21

Burgdörfer : Der Geburtenrückgang, 1929. 27. 1.

K a r u e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika 1910.

Hóm. kath Gör. kath Református Evangélikus Gör. keleti Izraelita Általában

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

19-8 20-5 19-4 16-6 21-4 12-5 27-6

1912.


1921—25.- !

19-2 18-5 18-1 15-9 20-6 11-5 25-5

19-2 19-9 18-7 16-9 21-0 10-9 18-7

; 21

1926.

1927.

1928.

17-0 20 : 3 16·8 14-2 20-7 9-8 16-7

18-7 21-7 18-5 17-3 22-7 10-5 18-5

17-9 19-9 18-0 15-8 19-5 9-4 17-7

A csecsemőhalandóság, amint ebből a táblázatból kitűnik, teljesen párhuzamos a nyers születési arányszámmal : minél magasabb valamely felekezetnél a nyers születési arányszám, annál magasabb a csecsemőhalandóság is és fordítva.' Valamely felekezet szaporodását tehát távolról sem m u t a t j a még a nyers születési arányszám. A csecsemőhalandóság a d a t a i igazolják azt is, hogy a megszületett gyermekkel szemben a felelősségludat és az azokról való gondoskodás gondossága különböző fokokat mutat felekezetek szerint ; ezt jó volna meggondolni azoknak, akik a nyers születési arányszámok eltéréseiből azonnal a népesség erkölcsi színvonalára nézve vonnak le következtetést. Hogy mennyire egyenlíti ki a csecsemőés gyermekhalandóság különböző nagysága a születés gyakoriságának különbözőségét felekezetek szerint, azt akkor ismerjük meg, ha vizsgáljuk a férjes és özvegy nők házas termékenységét. A következő táblázat az 1920-i népszámlálás adatai szerint m u t a t j a , hogy a íérjes nők házas termékenysége és a valóban felnevelt gyermekek száma, mindig az illető felekezet 1000 nőjét véve alapul, hogyan alakult. 1000 Gyermekeinek száma

m e g f e lelő v a l l á s ú f é r j e s nő r. k a t h . g. k a t h . reform, evang. g. kel. unit.

izr.

összes

Életben levő gyermekeinek összes száma

3,720'8

4,1037

3,459-0

3,545-4

3,624-5

2,488-9

2,974-2

2,336-4

2,452-9

2,160-5

2,273-8

2,034-3

1,628-5

2,258-1

Az özvegy nőkre vonatkozólag ezen statisztika a következőképpen a l a k u l : 1000

m e g f e l e l ő v a l l á s ú ö z v e g y nő g. kel. unit. r. k a t h . g. k a t h . reform. evang.

izr.

Gyermekeinek összes száma . . . . . .

É l e t b e n levő gyermekeinek összes száma

4,926-4

5,345-5

4,442-8

4,676-0

4,738-1

3,402-0

4,317-7

2,542-9

2,648-3

2,3110

2,450*2

2,096-5

1,888-5

2,852-2

Kiegészíti ezen képet még azon statisztikai táblázat, amely m u t a t j a , hogy az 1919—1925-ben megszűnt házasságokból átlag h á n y gyermek született, összevetve ezt az elhalt anya felekezeti hovatartozandóságával. Ezen táblázat annyival inkább is tanulságos, mivel a statisztikai hivatal az országos viszonylaton kívül kiszámította az adatokat a vármegyékre és törvényhatósági joggal felruházott városokra is. 32

Átlagban.

22

Karuer Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.;22

A született gyermekek átlagos száma azokban a megszűnt házasságokban, amelyekben az elhalt nő Év

Csoport

r. kath.Jg. k a t h . | r e f o r m . evang. g. kel. v a l l á s ú v o l t

unit.

izr.

A megszűnt házasságokban általában

Mindössze . . . 1919 Vármegyékben . T j . városokban

413 4-25 3-31

4-22 4-31 2-73

3-50 3-53 3-19

4-11 4-18 3-39

3-48 3-60 2-08

4-36 5-44 2-40

3-93 4-46 3-43

3-96 4-08 3-28

Mindössze . . . 1920 Vármegyékben . Tj. városokban

3-99 4-10 3-34

3-95 4-04 2-90

3-45 3-48 3-30

4-04 4-08 3-61

3-30 3-41 1-90

3-27 3-00 3-36

3-89 4-56 3-28

3-87 3-97 3-32

Mindössze . . . 1921 Vármegyékben . T j . városokban

3-94 4-07 3-15

4-01 4-10 2-85

3-63 3-65 3-51

3-91 4-03 2-70

3-56 3-64 2-71

1-27 1-33 1-20

4-08 4-63 3-51

3-88 3-98 3-24


3-99 4-11 3-26

4-13 4-24 2-43

3-39 3-43 3-04

3-91 4-05 2-49

3-25 3-31 2-60

. 2-79 4-00 1-17

3-56 4-25 3-01

3-83 3-95 3-14


3-94 4-07 3-08

4-11 4-19 2-74

3-46 3-47 3-40

3-85 2-87 3-57

3-56 3-66 2-29

2-73 211 5-50

3-69 4-08 3-27

3-82 3-91 2-17


3-96 4-09 3-03

4-39 4-50 2-67

3-48 3-54 2-93

4-02 4-06 3-53

3-72 3-80 1-33

3-50 5-00 2-00

3-86 4-55 3-24

3-84 3-99 3-06


3-90 3-98 3-49

4-37 4-47 2-64

3-84 3-92 3-20

3-88 3-95 3-26

3-18 3-30 1-43

3-33 4-33 2-33

3-83 4-28 3-51

3-89 3-98 3-43

Ezen táblázatok rövid megfigyelés u t á n meggyőzhetnek bennünket arról, hogy hazánkban a különféle felekezetek termékenysége nem m u t a t olyan nagym é r t é k ű eltéréseket, mint azt a nyers születési arányszám következtetni engedné. Kétségkívül v a n n a k az egyes felekezetek közt eltérések : a legkedvezőbb képet a görög katholikusok, a legkedvezőtlenebbet az izraeliták m u t a t j á k . A megszűnt házasságok átlagos gyermekszámát m u t a t ó táblázat ezt különösen jellemzően igazolja. Kitűnik ebből is az, hogy a t j . városokban valamivel kisebb az átlagos gyermekszám, mint a megyék területén. Ha m ó d u n k b a n volna a városi és vidéki lakosságnak még pontosabb elkülönítése, úgy ez a különbség valószínűleg még jóval erősebben volna érzékelhető. A nem t j . városok közt is v a n n a k t. i. olyanok, amelyek már erősen városi jelleget viselnek magukon és ez érezhető születési statisztikájukon is. Azonban a városias és vidéki jellegű lakosság elkülönítése és a megfelelő születési és halálozási viszonyok kiszámítása oly nagy és körültekintő munkálatokat és számításokat kíván meg, hogy azt a rendelkezésünkre álló eszközökkel elvégezni nem t u d j u k . Azért erre ezen összefüggésben nem is térünk ki. A közölt adatokból minden kétséget kizáró módon állapítható meg, hogy hazánkban az egyes felekezetek népességének a szaporodása tekintetében észrevehető és a jövendő alakulásának szempontjából jelentős eltérések m u t a t k o z n a k . Mi ennek az eltérésnek az oka ? Lehetne gondolni talán arra, hogy a különböző felekezeteknél különböző a házasságkötések arányszáma és ez okozza az eltérést. E z t a lehetőséget azonban kizárja azon táblázatunk, amely a házasságban élő és özvegy nők házas termékenységét vizsgálja. Különben a házasságkötések 1000 lélekre számított viszonyszámának alakulása h a z á n k b a n felekezetek szerint a következő volt :

K a r u e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

;

ÉV

R. kath.

G. kath.

Reform.

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

1906—10 23 1921—25 23 1926 1927 1928

8-9 9-9 9-2 9-2 9-4

9-6 10-3 9-0 8-9 9-3

9-3 10-1 9-1 8-8 9-2

8-9 10-4 9-6 9-5 9-4

9-6 9-4 7-5 7-4 7-7

9-6 11-3 10-8 8-4 8-6

8-2 9-6 8-1 8-7 8-8

23 Általában

9-1 10-0 9-1 9-1 9-3

Eszerint a prot. egyházak hívei közt nemcsak hogy nem csekélyebb a házasságkötések száma, mint pl. a nagyobb termékenységet m u t a t ó gör. katholikusoknál, vagy római katholikusoknál, hanem még valamivel nagyobb is. A házasságkötések gyakoriságának a kérdése a születési arányszám magasságának a kérdésénél teljesen számításon kívül m a r a d h a t . Hazánkban politikusok, szociológusok, statisztikusok és más, közéletünk jelenségeivel foglalkozó vezetőférfiak már régen figyelnek a születések állandó csökkenésére. A k ö z t u d a t b a n is benne él a kérdés, mint az „egyke" problémája. Az összeomlás utáni első években Pezenhofer Antal „A demográfiái viszonyok befolyása a nép szaporodására" című terjedelmes, államférfiak figyelmébe ajánlott és azóta hírhedtté lett müvével terelte a figyelmet és közérdeklődést a kérdésre. Müve azon a tételen épül fel, hogy az „egyke minden meglevő és képzelhető népbetegség között, faji szempontból, a legborzalmasabb és a nemzet létét veszélyeztető bajok közt a legvégzetesebb" (18. 1.). Pezenhofer szerint az egyke elsősorban erkölcsi természetű népbetegség : „nincs . . . még egy bűn, amelynek alapján oly biztos ítéletet lehetne mondani az emberek erkölcséről, mint az egyke, nincs is t e h á t alkalmasabb eszköz a vallás erkölcsi befolyásának kutatására, mint ez" (39. I.). A részletes vizsgálódás során a szerző bizonyítási eljárásával igyekezik igazolni, hogy az egyke hazánkban m a j d n e m kizárólagosan a protestantizmus és különösen a református lakosság körében lép fel. Elismeri ugyan, hogy „az utóbbi évtizedekben az egész országban rohamosan, sőt ijesztően csökken a katholikus nép szapor u l a t a " (147. 1.). „Ez a romlás azonban a lehető legtermészetesebb valami : teljes erővel működő ezernyi oknak szükségszerű eredménye" (u. o.). Nevezetesen a katholikus lakosság vallási gondozás tekintetében sokkal elhanyagoltabb viszonyokat m u t a t , mint a protestantizmus (v. ö. kül. 156. 1.). Ily körülmények közt az egyke elsősorban a protestantizmus betegsége : „A nép szaporodásának legfontosabb tényezője, az egyke leghatásosabb, sőt egyetlen ellenszere a katholicizmus" (243. 1.), vele szemben „a protestantizmus . . . a jelen korban már a legjobb esetben egy tiszteletreméltó, h a j d a n jó szolgálatokat t e t t bútordarab, amelyet hajdani értékes szolgálatai és az emlékek miatt, amelyek hozzá fűznek, kegyelettel őrzünk, de amelynek ma már semmi gyakorlati hasznát sem lát j u k " (252. és k. 1.). H a ily körülmények közt „a protestantizmusnak nincs hazánkban létjoga", akkor csak természetes, hogy Pezenhofer felhívja a protestantizmus vezéreit, hogy híveikkel együtt térjenek vissza a római egyházba (6. 1.). Ezen statisztikának indult, de apologiává, t . i. a magyar katholicizmus apológiájává lett (v. ö. 3. 1.) munka statisztikai részének okfejtését dr. Schneller Károly 2 4 t e t t e bírálat tárgyává és állapít o t t a meg statisztikai szempontból a Pezenhofer által elért „eredmények" t a r t hatatlanságát. Ε helyen Schneller okfejtését nem reprodukálhatjuk, amint Pezenhoferét sem részleteztük, ez saját m u n k á n k n a k csak felesleges megterhelését jelentené : Pezenhofer „teljesen hibás statisztikai módszere és könnyelmű kovetkeztetései"2~' nem is érdemlik meg, hogy könyvére sok szót vesztegessünk. Pezenhofer műve azonban fontossá nem is tudományos szempontból t a r t h a t a t l a n eredményei miatt lett, hanem azért, mivel újra erre a kérdésre terelte a figyelmet és alkalmat adott az ahhoz legkülönfélébb szempontokból történt hozzá23

Évi átlagban. „Születési arány és vallásfelekezet", Pécs, 1923. (Különlenyomat a miskolci ev. jogakadémia 1922—23-i almanachjából.) 25 V. ö. a „ T á r s a d a l o m t u d o m á n y i b a n Ρ. P. aláírással megjelent cikknek megjegyzését, 1926. 303. 1. 21

24


szólásokra. 26 Ezen részben értékes, részben azonban nagyon is felületes és tisztán egyéni benyomások alapján ítélő hozzászólásokat itt nem tehetjük részletesebb vizsgálat tárgyává. A kérdésnek bennünket is érdeklő oldala az, hogy micsoda világosságot vet a hazai felekezetekre a hazánkban a születések csökkentésére irányuló, egyre nagyobb erővel jelentkező mozgalom. A születések csökkenése ma már Európaszerte jelentkező probléma, mely a a szociologusok és statisztikusok figyelmét az utolsó emberöltőben mind erősebben foglalkoztatja. 2 7 Nem is lehet ma a kérdéshez érdemlegesen hozzászólani a külföldi viszonyok tüzetes ismerete nélkül : ennek hiján állandóan abban a veszedelemben vagyunk, hogy a megfigyeléseink alapján rajzolt kép vonalai hibásak, mert nincsenek eléggé a perspektívába beállítva. Alig lehet ugyan azt állítani, hogy a születések csökkenése nálunk külföldi hatás alatt indult meg. Tudvalevőleg nálunk először kisgazdakörökben, falusi centrumokkal kezdődött a mozgalom és legalább is megindulásakor valószínűleg a birtokmegoszlás szerencsétlen viszonyai szolgáltak főokul, társulva a gazdatársadalomnak idegenkedésével az ipari és kereskedelmi pályák iránt. Ha a nagybirtok közé beékelt kisbirtokos gazdatársadalom idejében meg tudta volna találni azt a kivezető u t a t , hogy a gazdaságban el nem helyezhető fiait ipari és kereskedelmi pályákra adja és így a birtokmegoszlást elkerülje, akkor ma talán az egykés vidékek másképpen festenének. Utóbb azután természetszerűleg már más okok is szerepeltek. Mindezeknek eredője az az erkölcsi lezüllés, amely , e tekintetben az egykéző f a l u k b a n található. Ez az „egyke" azonban még nem érteti meg a születési arányszámnak országszerte tapasztalható csökkenését. A születések nagyobbmérvű csökkenése hazánkban körülbelül a mult század utolsó éveiben és a jelen század első tizedében indult meg. Már azelőtt is voltak ugyan egykés vidékek, - mint említettük, az 1890. évi népszámlálás adatainak a feldolgozásakor a protestáns felekezetek csekélyebb szaporodását ezzel hozták összefüggésbe, 28 -— azonban akkor még a reformátusok és evangélikusok születési arányszáma h a z á n k b a n oly magas volt, hogy arra az egykének lényegesebb befolyása kizártnak mondható. Ez áll nevezetesen akkor, ha a születési arányszámot európai viszonylatban nézzük. Ha azonban az egyke k i m o n d o t t a n és lényegileg a protestáns lakosság körében indult volna meg, akkor ennek a nyers születési arányszámban olyképpen kellett volna jelentkezni, hogy a protestáns felekezetek születési arányszáma a többiektől, nevezetesen a katholikusokétól függetlenül csökken. Ehelyett azonban a születések csökkenése egyidőben és kb. egyforma viszonylagos erővel indul meg a római egyházban is. Az egyetlen felekezet, amelyet a mozgalom a háború kitöréséig nem, vagy csak nagyon kis mértékben érintett, a görög katholikus volt. A csökkenés 1895 és 1912 között, tehát 17 év alatt a katholikusoknál 5-7, a reformátusoknál 4-9, az evangélikusoknál 4-7 ezrelék. A háború u t á n a századunk első tizedében megindult folyamat lényegesen 26 V. ö. kiil. a · „ T á r s a d a l o m t u d o m á n y " körkérdésének eredményét : „ T á r s a d a l o m t u d o m á n y " , 1924. 11. k. lpk., azonkívül u. a. folyóirat még t ö b b cikkben is foglalkozott a kérdéssel, hasonlóanpjelentek meg erre vonatkozó cikkek m á s u t t is, pl. a „Protestáng Szemle" utolsó évfolyamaiban. 27 Csak t á j é k o z t a t á s u l soroljuk fel a következő, a kérdésre nézve különösen fontos m ű v e k e t : Wolf Julius : Der Geburtenrückgang, 1912. ; Rost H a n s : Geburtenrückgang und V Konfession, 1913. ; Kosic: Die soziologischen Grundlagen der Geburtenbeschränkung (Allgem. Statistiches Archiv, X . 1916—17. 427—483. lpk.) ; Müller J o h a n n e s : Der Geburtenrückgang, 1924. ; G r o t j a h n : Geburtenrückgang und Geburtenregelung, 1921. ; Burgdörfer Friedrich : Der Geburtenrückgang u n d die Z u k u n f t des deutschen Volkes, 3. kiad., 1928. ; Burgdörfer Friedrich : Der Geburtenrückgang und seine B e k ä m p f u n g , 1929. ; Wolf Julius : Die neue Sexualmoral und das Geburtenproblem unserer Tage, 1928. Magyarul röviden Puszter J á n o s értekezése : „A születések csökkenésének törvényszerűsége", Pécs, 1926., t á j é k o z t a t a kérdés felől. Különösen Müller és Wolf művei részletesen t á j é k o z t a t n a k az idevonatkozó irodalomV

ról is. — A m a g y a r viszonyokat tárgyalja Kosic értekezése : „ D e r G e b u r t e n r ü c k g a n g in Ung a r n " (Allgemeines Statistisches Archiv, VIII. 1. 38. k. lpk.) ; ez az értekezés annyival i n k á b b ν figyelemreméltó, mivel különös tekintettel van a felekezeti kérdésre. Kosic megállapításai szerint 28különben ugyancsak nem lehet a felekezetet felelőssé tenni a születések csökkenéséért. V. ö. Statisztikai Közlemények, Ú j folyam, I. kötet, 113. 1.

K a r n e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában.

25

gyorsított ütemben folytatódik : 1921 és 1928 közt a római katholikusoknál a nyers arányszám 6-1, a reformátusoknál 5-0, az evangélikusoknál 6-9 ezrelékkel csökkeni. A mélypontot a statisztikailag jelentéktelen unitáriusoktól eltekintve, a zsidóság képviseli, amelynek születési arányszáma 1927-ben és 1928-ban már kisebb, mint halálozási arányszáma. Ha ezeket az a d a t o k a t mérlegeljük, úgy mindenekelőtt nyilvánvaló, hogy a születések csökkenése hazánkban is kezdettől fogva országos, minden felekezetet egyformán érdeklő jelenség. Az a beállítás tehát, mintha a kérdés a protestantizmusnak a speciális problémája volna, egyszerűen téves. Tulajdonképpen még csak azt sem lehet mondani, hogy a protestantizmusnak az nagyobb problémája, mint a katholicizmusnak : annyira egyformán, oly kimondott párhuzamossággal halad a születések számának viszonylagos csökkenése. Ebből azonban könnyen levonható egy másik következtetés is. Az egész országban egy időben és n a g y j á b a n egyforma erővel fellépő folyamat alig tulajdonítható tisztára egyes eredetileg egymástól független gócpontok tovább terjedő hatásának : az utóbbi esetben t. i. a folyamat lassabban fejlődött volna ki. Ez természetesen csak valószínűségi ítélet, amelyet bizonyosságra emelni alig van mód, mert ennek a folyamatnak a részletes alakulása nemcsak a k u t a t ó történettudós számára láthatatlan, hanem bármily gondos statisztikai a d a t g y ű j t é s részére is hozzáférhetetlen. Megokolná ezt az ítéletet az a körülmény leszi, hogy külföldön, nevezetesen a szomszédos német és osztrák területeken is ebben az időben kezd szemmel láthatóan jelentkezni a születések csökkenése. 29 Ez ismét nem úgy értendő, mintha a külföldnek közvetlen befolyásától származtatnók a hazai jelenséget. Talán helyesebb arra gondolni, hogy a bennünket az említett kultúrterülettel összekötő kapcsok szorossága teremtett oly helyzetet, amely ezen folyamatnak a megindulását nálunk is megalapozta. Ha már most további megfontolások érdekében a k a r j u k vizsgálni a szülelesek csökkenésének kérdését hazánkban, mindenekelőtt szükséges, hogy a hazai viszonyokat beleillesszük az európai keretbe. Erre szolgál a következő táblázat, amely a nyers születési arányszám alakulását m u t a t j a . Az 1000 lélekre eső születési arányszám 30 Ország, év

Belgium Németország Svájc Ausztria Anglia—Wales Franciaország Hollandia Norvégia Svédország Spanyolország Finnország Magyarország Itália Románia Cseh-Szlovákia

·

1901—2.

1911—12.

1924.

1926.

1927.

28-9 35-3 28-7 370 28-5 21-8 32-0 29-3 26-7 35-2 31-7 38-3 32-9 39-1 —

22-7 28-4 24-1 31-3 24-1 18-8 27-9 25-8 23-9 31-5 29-1 35-6 31-9 42-8 —

19-9 20-5 18-8 21 -7 18-8 18-7 25-1 22-7 18-1 30-0 22-4 26-8 28-4 37-2 25-8

18-9 19-5 18-2 19-2 17-8 18 ; 8 23-8 19-7 16-9 29-7 21-3 27-3 27-2 — 24-6

18-2 18-3 17-4 16-7 18-2 23-1 18-8 16-1 28-6 25-7 27-6 35-8 23-3

Megjegyzendő, hogy ezen k i m u t a t á s b a n az egyes államok a megfelelő években akkori tényleges területükre eső születési hányadossal szerepelnek, úgyhogy ott, ahol nagyobb területi változások következtek be, az a d a t o k nem m u t a t n a k egymással összefüggő sort. Románia adatait a statisztikusok meg szokták kérdő29

V. ö. Müller id. h. 1. k. lpk. A t á b l á z a t összeállítása Müller i. m. 11. 1. és W o l f : Die neue Sexualmoral, 89. és 168. lapja alapján.

K a r u e r Κ . : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.;26

jelezni, amennyiben a világháború előtt az anyakönyvezést viszonyok rendezetlensége miatt pontatlanok. Lehetséges, hogy a születési hányados javulása Romániáb a n 1901/2. és 1911/12. közt csak a születések számának pontosabb bejegyzéséből származik. A születések csökkenésére vonatkozó irodalom a kérdést leginkább azon kettős szempontból tárgyalja, hogy micsoda okokból származtatandó a jelenség és hogy micsoda eszközök ígérnek a mozgalom elleni küzdelemben eredményt. Hogy mily bonyolult kérdéssel van dolgunk, azt leginkább az a körülmény mut a t j a , hogy a születések csökkenésének okára, illetőleg okaira vonatkozólag a hypothesisek egész sora keletkezett. 3 1 Ezen hypothezisek közül a legjelentékenyebbek részben az anyagi jólét emelkedésében, részben a kultúra, illetőleg civilizáció terjedésében, részben általában a szociális viszonyok változásában, részben pedig a hitetlenség terjedésében keresik azon legfőbb vagy döntő okot, amely ezen mozgalmat előidézte. Az utolsó hypothezis megalapítója a francia J e a n Maria Guyau és egyik legkarakterisztikusabb képviselője a fentebb említett Wolf. Az utóbbinak álláspontja érintkezik azon felekezeti érdekek szolgálatában álló vizsgálódásokkal, amelyek a születési arányszámoknak felekezetenként mutatkozó eltéréseiből a katholicizmus vallási és erkölcsi magasabbrendűségét vélik bizonyíthatni. 3 2 Wolf is azon az állásponton van t . i., hogy a katholicizmus a népesség erkölcsi érzületének befolyásolása tekintetében h a t h a t ó s a b b eszközök felett rendelkezvén, mint a protestantizmus, az utóbbinál is hosszabb ideig t a r t ó és erőteljesebb ellenálló erőt tud kifejteni a születések racionalizálására irányuló törekvések ellen. Wolf már eredetileg is nyilván csak relatív előnyt t u l a j d o n í t o t t e tekintetben a katholicizmusnak : maga is kénytelen kivételeket megállapítani, ilyenek bizonyos fokig Belgium, de különösen Franciaország, ahol a katholikus egyház k i m o n d o t t a n vereséget szenvedett. 3 3 Wolf azonban a kérdés tárgyalásánál, illetve s a j á t hypothesisének a megalkotásánál súlyos logikai tévedésbe keveredik : a katholicizmusról és annak ellenálló erejéről beszél, viszont a katholicizmus ellenálló erejének a bázisa nem a katholikus dogmatikai rendszer, mint olyan, vagy talán a katholikus „igazság" m a g á b a n véve, hanem a hagyományhoz való ragaszkodás. E n n e k alapján különböztet meg négy fokozatot. 3 4 Az első a m a j d n e m ösztönös sexuális cselekvés, amely nem ismeri a felelősséget és az isteni parancsnak engedve, hozza a világra a nagyszámú gyermeksereget : ez a görög keleti egyházak körében mutatkozó helyzet. A második fokozat a nemzési szándékkal kapcsolatos sexualis cselekvés, amely t u d a t o s a n az isteni parancsolatnak akar megfelelni és t a g a d j a az embernek minden jogát arra nézve, hogy az isteni rendbe belenyúljon: ez a katholicizmus álláspontja. A harmadik az a sexualis cselekvés, amely a következményeket jobban tekintetbe véve egyúttal a gyermekért való felelősség t u d a t á b a n cselekszik, úgyhogy ezen erkölcsi törvény konkurrál a bibliai paranccsal: ez a protestantizmus álláspontja. A negyedik fokozat az a sexualis cselekvés, amely teljesen figyelmen kívül hagyja az Isten igéjét és tisztára racionalis, számító szempontok alapján cselekszik : ez a vallástalanság álláspontja. Ezen sematizmus ellen V már Kosic igen figyelemreméltó érveket hozott fel 35 , amelyekben különösen azt igazolta, hogy a keleti egyházat távolról sem lehet olyan egységnek tekinteni, mint ahogyan azt Wolf teszi és hogy különösen az oroszok nagy termékenységét egyáltalán nem lehet közvetlen kapcsolatba hozni vallásosságukkal. U j a b b a n Wolf változtatott is ezen elméletén, amennyiben a ,.nemzési a k a r a t 31 Az idevonatkozó irodalmat összefoglaló módon részletesen feldolgozza Müller id. művében. 32 Németországban ezen álláspontot kül. Rost képviseli id. m u n k á j á b a n , de v a n n a k mások is (v. ö. Rost irodalmi t á j é k o z t a t á s á t i. h. 94. k. 1.), akik hasonlóan nyilatkoztak. — N á l u n k Pezenhofer ismertetett k ö n y v e szólaltatta meg ezt a felfogást, hogy mennyire a hasonló külföldi (német) m u n k á k h a t á s a alatt, könyvéből nem állapítható meg, b á r a 129. 1-on idézi Wolf nevét könyvének megjelölése nélkül. 33 „ G e b u r t e n r ü c k g a n g " , 74. k. és 94. k. lpk. 34 U. o. 90. 1. 36 V. ö. Alig. Stat. Archiv, VIII., 40. k. lpk. és X . 469. k. lpk.


27

n a k " három fokozatát különbözteti meg 33 : az első, a naiv, nem-reflektált, nemi ösztön fokozata, ahol az ember legfeljebb utólag védekezik a nem kívánatos szaporodás ellen ; a második a t u d a t o s nemzési a k a r a t fokozata, amelyen az ember isteni parancs alapján számol a sexualis cselekvés következményeivel ; a harmadik a felelősségteljes nemzésnek a fokozata, amikor a gazdasági és egyéb viszonyok szabályozzák az egyén nemzési a k a r a t á t . Ezen fokozatokat Wolf már nem hozza közvetlen viszonyba a felekezettel, jóllehet a katholicizmus előnyét ma is hangsúlyozza. 37 Ez a hangsúly azonban ma már csak azt jelenti, hogy a katholicizmus területén az ,,új szellem", az „ ú j sexualis morál" kevésbbé terjedt el, mint más, nevezetesen protestánsok lakta területen. Hogy a katholicizmus távolról sem az a mindenható óvszer a születések csökkentésére irányuló mozgalom ellen, amelynek azt pl. Pezenhofer is igyekszik feltüntetni, azt legkönnyebben Franciaország példáján lehet igazolni. Hibás az az okoskodás, hogy Franciaország e tekintetben általában nem használható fel érvelésre, mivel lakosságának nagy része nem egyházias. Még hibásabb az az érvelés, amely Franciaországra ebben az összefüggésben oly módon m u t a t rá, hogy vele a k a r j a igazolni, mennyire az erkölcsi züllés ú t j á r a kerül az a nép, amely lelkileg elszakad az egyháztól. Hibás, amennyiben ezzel az érveléssel le a k a r j a venni a felelősséget a francia katholicizmus vállairól. Mert, ha ez a folyamat, amellyel a nép mindinkább az egyház ellen fordult, Franciaországban m á r több, mint száz évvel ezelőtt kezdődött is, a kérdés mégis csak az, hogy mimódon nem t u d t a megt a r t a n i az egyház azt a francia népet, amelyből a római egyházzal szövetkezett világi hatalom olyan kíméletlen kegyetlenséggel pusztította ki a protestantizmust. Nem részletezhetjük ezt a problémát, de nyilvánvaló, hogy valahol mégis csak el kell j u t n u n k ahhoz a ponthoz, amelyen r á b u k k a n u n k a római egyház felelősségére. Ugyanez a helyzet a születések csökkenésének a kérdésénél is: ha ma a születési nyers arányszám kicsinységéért nem is lehet a mai katholicizmust felelőssé tenni, a Wolf—Pezenhoffer-féle elmélet szerint valahol, ha talán száz évvel ezelőtt is, de reá kell b u k k a n n u n k a katholicizmus felelősségére, illetve arra, hogy a katholikus egyház nem t u d t a megakadályozni a tőle függetlenül megindult folyamatot. Ez pedig történetileg is könnyen igazolható. Maga Wolf utal arra 3 8 , hogy Franciaországban a születések szándékos korlátozása még a XVIII. században, a forradalom előtt indult meg. A mozgalom először a nemességnél állapítható meg, innét kiindulólag t e r j e d t el azután a polgári társadalom egyéb köreiben. Hogyan viselkedett ebben a kérdésben a katholikus egyház ? Talán nem ismerte fel a veszedelmet, illetve nem j u t o t t a tudomására ? A gyóntatószék m u n k á j a természetszerűleg megismertette a való helyzetet az egyház vezetőségével. Az egyház k ü z d ö t t is ellene éppen a sokat emlegetett gyóntatószék ú t j á n . Munkája eredménytelen m a r a d t s végül is az egyház k i m o n d o t t a n feladta a harcot a mozgalom ellen. 1842ben Bouvier, Le Mans-i püspök jelentést t e t t a római szentszéknek arról, hogy a fogamzás megakadályozása nagyon erősen elterjedőben van és ha azt halálos bűnként kezelik, legfeljebb elidegenítik a gyónókat a gyóntató széktől. Erre a Curia Sacra Poenitentiaria „alapos megfontolás a l a p j á n " részletesen rendelkezett e kérdésben és pedig oly módon, hogy többek közt utalt Liguori-nak, „az ezen kérdésekben legjáratosabb és legtapasztaltabb férfiú"-nak azon „bölcs szavára, amely szerint a gyóntató a t y a nem köteles olyan kényes dologra vonatkozólag, mint amilyen a debitum coniugale, kérdést feltenni és hogy amennyiben ezirányban a gyónó nem intéz hozzá kérdést, hallgatással mellőzze az ügyet." 3 9 Wolf szerint ez a rendelkezés csak Franciországra és bizonyos korlátozással Belgiumra vonatkozik. Ez azonban mellékes dolog : a kérdésnek a lényege nem az, hogy milyen terűleteken adta fel a harcot a katholicizmus a születések t u d a t o s korlátozása ellen. A lényeges az, hogy a katholikus egyház is kerülhet oly viszonyok közé, amelyek3 ' 3

V. ö. „Die neue Sexualmoral". 19. k. 1. ' V. ö. „Die neue Sexalmoral", 22. 1. 38 V. ö. „ D e r G e b u r t e n r ü c k g a n g " . 95. k. lpk. 39 Wolf : Geburtenrückgang 97. 1.

K a r n e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában. 31

ben a rendelkezésére álló eszközök felmondják a szolgálatot, a harcba vitt fegyverek t o m p á k n a k bizonyulnak. Annyit ez a rendelkezés minden elfogulatlan szemlélőnek világosan m u t a t , hogy nem a katholicizmus az az óvszer, amely egyedül mutatkozik hatásosnak az „egyke" elleni harcban. Az eddigiekből is levonhatjuk m á r azt a következtetést, hogy a felekezeti elmélet a születések csökkenése kérdésének a megfejtése érdekében eddig ismert e t e t t f o r m á j á b a n n e m használható. Erősíti ezt még a fentebb közölt statisztikai táblázat is, 40 amely azt m u t a t j a , hogy a születések száma tisztán katholikus országokban is, mint amilyenek Belgium, Ausztria, Spanyolország vagy Itália igen erősen csökkent. Viszont ellenkezőleg k i m u t a t h a t ó az is, hogy az orthodox zsidóság éppen olyan ellensége a születések korlátozásának, m i n t a katholicizmus. A protest á n s ethika állásfoglalása sem igazolta sehol sem a születések korlátozására irányuló tendenciát : nemcsak az evangélikus és református papi családok ismeretesek a nagy gyermeklétszámról, hanem a hithű evangélikus és református vidékek is. A felekezeti hovatartozandósággal ebben a kérdésben t e h á t legalább is ilyen általános formában nem lehet semmit sem kezdeni. Azonban, ha nem is lehet egyik vagy másik felekezetet sajátos értelemben felelőssé tenni a születések korlátozásáért, annyi az eddigiekből is kitűnik, hogy a születések csökkentésére irányuló mozgalom m i n d e n ü t t jelentkezik, ahol a vallásos élet ereje meggyengül és annál jobban erősödik, minél jobban meggyengül a vallásos élet intenzitása. Ez természetesnek is látszik annyiban, amennyiben az összes keresztyén felekezetek, valamint a zsidóság is egyetértenek abban, hogy a házassági együttélés feladata a gyermeknevelés és hogy a gyermekáldást Isten kezéből hálával kell fogadnunk ; de egyetértenek a keresztyén felekezetek abban is, hogy a nemek közti érintkezésnek minden olyan alakítása, amely abban csak érzéki gyönyöröket és kívánságoknak a kielégítését keresi, az Isten által belénk oltott nemi ösztönnel való bűnös visszaélés. Ezzel az erkölcsi felfogással szemben áll az „ ú j sexualis morál", ahogyan azt Wolf nevezi. E n n e k az új erkölcsi felfogásnak a lényege az, hogy a nemi életet az értelem regulátorának rendeli alá és az utódok megszületését a különféle szociális viszonyokban a d o t t feltételektől teszi függővé. A vallásos szempont alól ez a morál m á r teljesen emancipálódott és arról sem tud, hogy a nemi életnek az alakítása Isten előtt való felelősségben történik. Bizonyára nem lehet azt mondani, hogy ez az új sexuális morál a legutolsó emberöltőnek a találmánya. Franciországban, mint láttuk, már több, mint száz évvel ezelőtt jelentkezik és Franciaországon kívül is voltak már mindig képviselői. Tulajdonképpen nem is kell statisztika ezen morál felfedezéséhez és fellépésének a megállapításához. Csak végig kell tekinteni a mindennapi élet megnyilvánulásain, hogy azt m i n d e n ü t t meg lehessen állapítani. Az újságok, filmek, a költészetnek és egyéb művészeteknek különböző fajai, nevezetesen a modern regényirodalomnak és színdaraboknak számos megnyilatkozása világosan m u t a t j a ennek az új erkölcsiségnek a meglétét és diadalmas előretörését. De éppen akkor, amikor a kérdést mindezeknek az említett, de részletesen nem tárgyalható dolgoknak a világításába állítjuk, lesz nyilvánvalóvá az is, hogy ez az új sexualis morál csak egyik irányú megnyilatkozása egy új, a keresztyén moráltól független, sőt azzal sok tekintetben ellentétes értékelésit, „ a u t o n o m " erkölcsiségnek. 41 Ez az új erkölcsiség kiterjed az összes életkörülményekre és viszonylatokra, csak kifejezője egy új életformának, amelynek a jeruzsálemi missziói konferencia a „saecularismus" nevet a d t a . I t t a saecularismus problémájával nem foglalkozhatunk részletesebben. 42 Legyen elég a n n a k a megállapítása, hogy ezen életforma, mint a nemi élet „racionalizálása" (Wolf) nyilvánul meg a születések csökkentésére irányuló mozgalom40 V. ö. Müller : Der Geburtenrückgang, 96. k. lpk., aki a felekezeti hypothesist igen alapos k r i t i k á b a n részesíti. 41 I t t nem szabad természetesen a szót K a n t értelmében venni, vagy legalább is nem szabad azt csak K a n t értelmében venni. 42 V. ö. szerző dolgozatát : A saecularismus és a lelkészi m u n k a . Szentgotthárd, 1930,


32

ban. Kitűnő példa"erre a bolsevista Oroszország. A bolsevista életforma, többek közt egyik tipikus megjelenítése a vallás befolyása alól emancipált tisztán e világi életformának, a saecularismusnak. Oroszországban éppen ezen világnézet alapján a születések mesterséges korlátozása a törvényben megengedett dolog, sőt a törvény megengedi az abortus előidézését is. Általában hangoztatják azt az elvet, hogy minden asszonynak csak minden harmadik évben legyen gyermeke. 4 3 Oroszországban azonban ez egyelőre még nem jelenti a születések lényeges csökkentését, — ha ugyan a szovjet-statisztikának hinni lehet, — sőt jelenleg Oroszország a legerősebben szaporodó európai birodalom : természetes szaporodása évenként kb. három és félmillió lélek, holott az egész többi Európára csak kb. két és félmillió lélek esik. 44 Micsoda értelme és jelentősége van ily körülmények közt annak a statisztikai vizsgálódásnak, amely a szaporodást felekezetenként vizsgálja ? Semmiesetre sem lehet a szaporodás eltérő nagyságából az illető felekezet „spirituális valeur"jére következtetni. Ellenben a vizsgálódás rendkívül fontos, mivel a születési nyers arányszám hullámzása a nép életének rendkívül finom szeizmográfja, amely már nagyon kis változásokat és eltolódásokat is megérez és megmutat. Jelenleg a legfontosabb és legelső tanulság, amelyet a fentebb közölt számsorokból levonhatunk, az, hogy az új sexualis erkölcsiség nálunk minden felekezet körében egyre diadalmasabban tör elő. Minden felekezet egyformán van érdekelve ebben a kérdésben, még ha egyik vagy másik pillanatnyilag látszólag előnyben van is. A protestantizmust korábban és erősebben ragadta meg a mozgalom. Ennek oka a protestantizmus világnézetével kapcsolatos nem vallásos tényezőknek és az általuk alakított életkörülményeknek sajátos jellegében van. De ma már hasonló erővel ragadta meg a katholikus lakosságot is és benne is feltartózhatatlan erővel terjed. A születések csökkenésében, mesterséges korlátozásában kétségkívül súlyos nemzeti veszedelem rejlik. Orvoslásának a lehetőségéiről itt nem szólhatunk. Annyi kétségtelen, hogy az orvosszerek csakis olyanok lehetnek, amelyek megfelelnek a betegség sajátos jellegének. 3. Vegyes házasságok és reverzálisok. a ) A felekezetek súrlódásának egyik legkényesebb pontja a vegyes házasság. Régebben a vegyes házasság kötése erősen meg volt nehezítve. A katholikus egyház az őt is érintő vegyes házasságokból származó összes gyermekeket magának köve teli. Még a türelmi rendelet is csak azt engedte meg, hogy a leánygyermekek nevelkedjenek valamely protestáns vallásban, ha a n y j u k protestáns volt. A törvényhozás e tekintetben csak lassan j u t o t t el a felekezetek egyenjogúsításáig, amiko1868-ban kimondta, hogy a gyermekek nemük szerint kövessék szüleik vallásátr A gyermekek vallására vonatkozó megegyezést (reverzálist) az 1894 : X X X I . tc. engedte meg. Ez a rendelkezés olyan fegyvert adott a harcias egyházak kezébe,, amely a sokat h a n g o z t a t o t t felekezeti békének a legnagyobb ellensége. Míg azelőtt az ismételt úgynevezett elkeresztelési esetekkel tette a katholikus egyház lehetetlenné a többi egyháznak a vele való békés együttdolgozást, most csakhamar törvényes keretek közt, de nem kisebb erővel indult meg a harc a még meg sem szület e t t gyermekekért. Hogyan tükröződnek ezek a viszonyok a statisztikában ? A házasságkötések általános viszonyszáma felekezetek szerint nagyon kevés eltérést m u t a t . Ezer lélekre 1900-ban 8-9, 1910-ben pedig 8-7 házasságkötés esett. Az egyes felekezetek arányszámai is mind olyan közel j á r n a k ezekhez az a d a t o k hoz, hogy azoknak részletezésétől eltekinthetünk. Csonka-Magyarországon 1925-ben ezer lélekre ugyancsak 8-9 házasságkötés esett. Ennek felel meg az is, hogy 1910-ben 11

43 V. ö. H i r s c h f e l d : Sexualreform im neuen Russland, „ D a s neue Russland",- 1926:, 12. szám, 40. 1. Idézi Wolf : „Die neue Sexualmoral", 106. 1. is. 44 V. ö. Feiler : Das E x p e r i m e n t des Bolschevismus, 1929. 41. 1.

Karner Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában. 30

30

Magyarországon minden 100 lakos közül 40-2 élt házasságban s hogy a katholikusoknál 39-3, a reformátusoknál 41-9 és az evangélikusoknál 42-1% volt az arányszám. Hogy a protestánsoknál az arányszám magasabb, annak az oka valószínűleg az, hogy a kiskorúak a felnőttekkel szemben viszonylag kisebb számban v a n n a k . A házasságkötéseknek felekezetek szerint való megoszlását a kilencvenes évek óta kísérhetjük jobban figyelemmel. A következő táblázat először a házasságkötésekabszolút számát, azután a vegyes házasságok abszolút és a házasságkötések számához mért százalékszámát m u t a t j a . (Az adatok 1915-ig a szoros értelemben vett Magyarországra, 1920-tól Csonka-Magyarországra vonatkoznak.) Házasságkötések száma

Év

1891 1895 1900 1905 1910 1915 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .

131,128 134,356 148,629 147,553 158,299 60,948 107,735 93,310 87,871 78,706 75,060 74,382 76,879 77,026 79,634

Vegyes házasságkötések száma százalékosan

11,378 13,114 16,616 17,588 21,145 13,882 18,879 17,578 17,482 16,324 14,990 14,893 15,356 15,539 16,244

8-68 9-78 11-18 11-92 13-36 22-8 17-5 18-8 19-9 20-7 20-0 20-0 20-0 20-2 20-4

Ezek az adatok világosakká azonban akkof lesznek, ha figyelemmel kísérjük, hogy felekezetenként mennyi volt a tiszta házasságkötések száma és milyen százalékot tett ki ezzel szemben azoknak a vegyes házasságkötéseknek a száma, amelyekben az illető felekezet akár a vőlegény, a k á r a menyasszony révén érdekelve volt. A következőkben csak a római katholikus és a két legnagyobb protestáns felekezetre szorítkozunk. A százalékos szám azt jelenti, hogy az összes házasságkötéseknek, amelyekben az illető felekezet érdekelve volt, hány százaléka volt vegyes házasságkötés. Róm. kath. Év

tiszta

vegyes

száma 1891 1895 1900 1905 1910 1915 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

57,387 63,890 67,107 66,646 68.255 23,960 60,217 51,274 48,059 42,418 41,423 41,609 42,949 43,156 44,551

Református

8,091 9,788 11,891 12,578 15,053 10,233 16,007 14,830 14,750 13,831 12,830 12,647 12,951 13,206 13,835

h á z a %-ban 13-8 13-3 15-0 15-7 18-0 29-9 21-0 22-4 23-5 24-5 23-6 23-3 23-2 23-4 23-7

Evangélikus

tiszta vegyes tiszta vegyes s s á g k ö t é s e k száma %-ban száma 16,513 16,737 17,668 16,576 17,534 5,537 16,429 14,448 13,097 11,776 11,037 10,368 11,150 10,779 11,171

5,145 6,319 8,055 8,702 10,575 7,205 12,216 11,557 11,381 10,617 9,809 9,863 10,185 10,263 10,649

23-7 27-4 3-1-4 34-7 37-6 56-6 42-6 44-4 46-5 47-4 47-1 48-8 47-7 48-7 48-8

8,942 8,870 9,505 8,478 8,592 1,637 5,212 4,054 3,509 3,055 2,809 2,899 3,030 2,976 2,914

3,197 3,729 4,231 4,252 4,892 2,807 4,905 4,556 4,443 4,221 3,829 3,714 3,945 3,987 4,177

%-ban 27-9 29-7 30-9 33-4 36-5 63-0 48-5 52-9 55-8 58-0 57-8 56-1 56-6 57-3 58-9



31

Hogy ezen adatok az egyházak híveinek keveredését még világosabban mutassák, a következő táblázattal szemléltetjük, hogy minden felekezet 100,000 tagjára a megfelelő évben h á n y olyan t a g esett, aki vegyes házasságot k ö t ö t t . Év

1891 1900 1910 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

R. kath.

Reform.

111-7 144-9 167-0 314-0 291-0 283-0 262-6 241-8 235-4 238-2 240-7 249-7

232-3 336-0 106-2 731-4 691-0 669-9 619-3 569-0 566-5 579-3 579-5 596-2

Evang.

279-4 336-2 374-5 986-9 916-7 876-6 827-0 746-7 717-4 755-2 758-7 787-7

Az országban általában

75-1 98-7 115-8 236-5 220-3 214-7 198-5 181-1 177-9 181-5 182-2 188-8

(Az 1921-re vonatkozó adatok nem teljesen pontosak, mivel az 1920. évi népszámlálás a d a t a i t kellett a számítás alapjául venni a felekezetek lélekszámánál; a hiba azonban nem nagy.) Ezek az adatok világosan m u t a t j á k , hogy a polgári házasságkötés törvényének életbeléptetése óta a vegyes házasságok száma állandóan és pedig fokozott a r á n y b a n növekszik. Ennek oka jórészt az, hogy a polgári házasságkötés törvénye által a vegyes házasságok kötése lényegesen megkönnyíttetett. Ez a tény figyelemreméltó abból a szempontból is, hogy az ország lakosságának olyan mértékű keveredését m u t a t j a , amely a régebbi viszonyok közt lehetetlen volt. A keveredésben az összes keresztyén felekezetek részt vesznek, míg a zsidóság a legújabb időkig m a j d n e m teljesen távol állott attól. Hiszen régebben a zsidók általában nem léphettek házasságra keresztyénekkel s csak a forradalom óta fordulnak elő ilyen házasságok viszonylag nagyobb számmal : 1925-ben azoknak a vegyes házasságoknak a száma, amelyekben zsidók érdekelve voltak, 951 volt, úgyhogy 100,000 izraelitára 199-3 olyan izraelita j u t o t t , aki vegyes házasságot kötött s a vegyes házasságok az összes házasságkötéseknek 20-4%-át tették. Ha tekintetbe vesszük, hogy a többi kisebbségi felekezetnél mennyivel magasabbak a megfelelő arányszámok, akkor még mindig azt kell mondani, hogy a zsidóság a népesség általános keveredésétől távol t a r t j a magát. A közölt adatok szerint a legnagyobbfokú a keveredés az evangélikus lakosság és a többi felekezetek közt s ez a keveredés különösen nagy mértékben jelentkezik az ország megcsonkítása óta. Magyarországnak és Csonka-Magyarországnak az a d a t a i azonban tulajdonképpen csak úgy volnának összehasonlíthatók, ha legalább 1910-re rendelkezésünkre állanának a megfelelő adatok a mai területre kiszámítva. De azért talán így is némi valószínűséggel bír az a feltevés, hogy a vegyes házasságok nagymértékű megnövekedése jórészt annak tulajdonítható, hogy azok a vidékek vesztek el, amelyeknek felekezeti összetétele viszonylag homogén volt. Áll ez nevezetesen az evangélikus egyházra, amelynek a statisztikája talán azért romlott meg annyira, mivel a szászoknak nagy homogén területe elesett. Ezek a megfontolások azonban nem v á l t o z t a t j á k meg azt a t é n y t , hogy hazánk lakosságának igen nagy százaléka köt vegyes házasságot. S ha az utolsó évek adatai szerint az ilyen házasságok száma némileg csökken is, mégis oly nagy, hogy a vegyes házasságok száma a forradalom óta a reformátusoknál m a j d n e m elérte, az evangélikusoknál pedig meg is haladta a tiszta házasságkötések számát. Aki előtt ideál az ország lakosságának lehetőleg nagyfokú elkeveredése, vagy aki úgy nézi a dolgot, hogy ebből a helyzetből a tényleges hasznot a többségi felekezet húzza, az ennek a ténynek örülhet. Bennünket, protestánsokat s nevezetesen evangélikusokat azonban ez a tény a legnagyobb aggodalommal kell, hogy el-

32

K a r n e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában. 32

töltsön. Meri ha lényeges javulás nem következik be, akkor a legközelebbi emberöltőben evangélikus egyházunk szinte kizárólag olyan hívekből fog állani, akik vegyes házasságban élnek, illetőleg nőnek fel. Hogy ez mit jelent egyházunk belső életére nézve, azt minden lelkész, de egyszerű hívő is t u d j a , akinek a gyülekezetében, illetőleg környezetében a vegyes házasságok nagyobb számban találhatók. A vegyes házasság a vallási közönynek a legjobban termő melegágya és ennek következtében egyike azoknak a tényezőknek, amelyek a „saecularismus" elterjedését és megerősödését a legjobban elősegítik. Mert a vegyes házasságban élő házastársak egyike vagy lemond a maga meggyőződésének az érvényesítéséről, ami tulajdonképpen még a kedvezőbb helyzet, vagy pedig s ez a gyakoribb eset, egyáltalán félretolja vallásos meggyőződését és ugyanazt v á r j a házastársától is ; ebben az esetben a házastársak a személyes életnek épen legmélyebb és legfontosabb kérdését életközösségükből egyszerűen kikapcsolják és ez azt jelenti, hogy vallásukkal nem törődnek. Nyilvánvaló, hogy az a közöny, mely így kifejlődik, súlyosan érinti a felnövekvő családot is és eleve megnehezíti az ifjúságnak vallásos nevelését és befolyásolását. Másfelől pedig jól t u d j u k azt is, hogy mennyi szerencsétlenségnek és szenvedésnek a forrása a házastársak eltérő hite. H a azután a meglévő nehézségeket még növeli valamelyik felekezet agresszív fellépése, akkor éppen a vegyes házasságok a felekezetek közti torzsalkodásoknak állandó forrásává lesznek, amint azt éppen napjaink tapasztalása a legékesebben bizonyítja. Ha mindezeket számba vesszük, úgy alig lehet kétséges, hogy a hazai egyházaknak, különösen a protestantizmusnak n a p j a i n k b a n nincsen súlyosabb problémája, mint éppen a vegyes házasságoknak ijesztő mértékben t ö r t é n t elszaporodása. Nevezetesen az evangélikus egyházat érinti ez a kérdés súlyosan, mert mint láttuk, ha így fejlődnek a viszonyok tovább, mint ahogy azok a legutóbbi évtizedben alakultak, akkor alig egy emberöltő multán keresni lehet m a j d azt az evangélikus egyháztagot, aki nem származik vegyes házasságból, vagy nem él abban. Egyenesen azt lehet mondani, hogy a vegyes házasság az evangélikus egyháznak jelenleg a legégetőbb problémája : mindenesetre emellett a probléma mellett jelentőség tekintetében szinte eltörpül az a magában véve nagyon súlyos veszteség, amely az egyházat évről-évre a reverzálisok révén éri. De hangsúlyoznunk kell, hogy a vegyes házasságok kérdése nemcsak az evangélikus egyházat érdekli. Majdnem ugyanolyan jelentősége van annak a református egyházra nézve is. A katholikusokat számszerűleg nem érdekli olyan mértékben, mint az említett két egyházat, de tévedés volna azt gondolni, hogy azért a kérdés r á j u k nézve kevésbbé fontos. Mert a vegyes házasságokból kiáradó vallási közönynek a mételye ott is éppen olyan ragadós és éppen olyan veszedelmes, mint itt. Azért ez minden egyházat egyformán érdekel. Sőt nemcsak az egyházaknak, hanem tulajdonképen a hazai keresztyénségnek közös problémája. J a j ennek a hazai keresztyénségnek akkor, ha talán valamelyik felekezet arra igyekszik, hogy a másiknak a rovására szerezzen előnyt, éppen a vegyes házasságoknak a tekintetében, vagy esetleg éppenséggel titkos örömmel nézi, hogy a másik felekezet hogyan őrlődik fel az eredménytelen harcban. Ma megszűntek azok az idők, amikor a felekezetek megengedhetik maguknak azt a fényűzést, hogy egymással kis koncokon veszekedjenek : az európai keresztyénség válságos éveket él, kapuit minden oldalról ostromolják a saecularismusnak óriásira megdagadt hullámai. Ha az egyházak erre nem figyelnek, nemcsak maguk pusztulhatnak el, hanem belepusztulhat a torzsalkodásukba az egész magyar keresztyénség is. Kétségtelen, hogy ennek a harcnak egyik legjobban veszedelmeztetett pontja a családi élet. Az igazi keresztyén családi életnek egyik legnagyobb ellensége a vegyes házasság. Ma talán még nem késő, ma talán kölcsönös megértéssel és jóakarattal, összefogó erőkkel és körültekintő céltudatos munkával lehet valamit tenni, sokat menteni. Talán már holnap késő lesz.


33

Hogy ennek a m u n k á n a k hogyan és milyen irányban kell megindulnia, milyen szempontok és módszerek segítségével lehet haladnia és eredményt elérni, az nem tartozik vizsgálódásaink körébe. Lényeges az, hogy a kérdést felfogjuk egész súlyával és horderejével. Csak u t a l h a t u n k arra a körülményre, hogy a vegyes házasságok kérdése nemzeti szempontból is fontos problémát jelent. Akinek eszménye a felekezetek keveredése, az természetesen örömmel üdvözli a dolgok jelenlegi alakulását. Aki előtt azonban világos, hogy a vallásosság magában is érték és pedig nemzeti érték, mert igazi nemzeti erő csak ott lehet, ahol a nép Isten előtt hajlik meg és Isten előtti felelőssége t u d a t á b a n él s dolgozik : az nemzeti veszedelemnek ismer minden olyan mozgalmat, amely a nemzet vallásos életét alapjaiban t á m a d j a meg. A vegyes házasság pedig, mivel nyomában széles áradattal tör be a langy-meleg közöny s hitetlenség, alapjaiban t á m a d j a meg az egész nemzet hitéletét. Ezen a ponton találkoznia kellene minden keresztyénnek és minden nemzetéi igazán szerető honpolgárnak. b) L á t t u k már a vegyes házasságok statisztikájának az alakulását. A következőkben vizsgálat tárgyává kell tennünk, hogy milyen viszonyokat tükröztetnek a gyermekek vallására vonatkozólag létrejött megegyezések. Fontos mindenekelőtt az a megállapítás, hogy 1896-tól fogva állandóan nő azoknak a vegyes házasságoknak a száma, amelyekben valamiféle megegyezés létrejött az 1894 : 32. törvénycikk alapján. 1896-ban a k ö t ö t t 14,362 vegyes házasságból csak 2,158 esetben (15-0%) j ö t t létre megegyezés. 1900-ban a megegyezések az összes vegyes házasságokhoz való viszonyban már 21-4%-ot tesznek ki, 1910-ben pedig 28-9%-ot. Ez a viszonyszám az utolsó békeévekben sem változott lényegesen. Erősen módosult képet m u t a t n a k azonban Csonka-Magyarország adatai. I t t a létrejött megegyezések száma a vegyes házasságok összes számához való viszonyban százalékszerűen a k ö v e t k e z ő : 1919-ben 32-8; 1920-ben 34-4; 1921-ben 36-2; 1922-ben 35-4; 1923-ban 40-1; 1924-ben 40-2; 1925-ben 39-3 ; 1926-ban 42-3; 1927-ben 40-3 ; 1928-ben 41-9%. Aki t u d j a azt, hogy a felekezeti békesség egyik legkényesebb pontja a reverzálisok kérdése és hogy az mennyi visszavonásnak a szülőa n y j a az egyes családokban, az ezeknek az adatoknak az alapján elmélkedhetik arról, hogy van-e hazánkban felekezeti békesség, vagy pedig keresni és várni kell-e még az alkalmat, hogy felboruljon. A különféle felekezetek közt épített „ a r a n y h i d a k " értelmetlenek addig, amíg mindegyik felekezet nem törekszik becsületesen arra, hogy a súrlódásokra alkalmas felületeket kiküszöbölje. Ez azonban mindegyik egyháztól a felekezeti egoizmuson való felülemelkedést tételezné fel. A „becsületes" ebben az összefüggésben természetesen azt jelenti, hogy egyik felekezet sem folytat dogmatikai szempontokra hivatkozva olyan hatalmi politikát, amely a másiknak a legfontosabb életérdekeit sérti. Végre hazánkban a felekezetek évszázadok óta együtt élnek s ha a protestáns egyházakat a XVII. és XVIII. század viharai nem t u d t á k kiirtani, akkor józan számítás szerint alig van remény arra, hogy egyik felekezet a másikat felszívja. S ha ezt a józan belátást az ember minden felekezet vezetőitől elvárhatná, akkor szeretné azt is hinni, hogy a szeretet parancsa, amelyet minden felekezet a j k á n hord, ne maradjon csak üres szó, hanem valóságot öltsön. És pedig valóságot öltsön ne csak abban a formában, hogy egyik felekezet igyekezik a másiknak a híveit „megtéríteni", hanem abban az értelemben is, hogy a másik meggyőződését és életét tiszteletben t a r t j a és nem gázol bele annak elemi életérdekeibe. Sajnos, jelenleg a figyelmes szemlélő sokszor úgy érzi, hogy az immár évtizedek óta dúló harc minden felekezetet végleg elkeserített s hogy ezért eleve haszontalan minden szó, amely felekezetközi életünk ezen rákfenéjére rávilágít. Mert ma már egy felekezet sem mondhatja magát bűntelennek ebben a harcban. Hogyan alakul azonban az egyes felekezetek nyeresége és vesztesége a reverzálisok alapján ? Mindjárt az első esztendő, amely erre nézve adatokkal szolgál,

K a r n e r Κ . : A felekezetek Magyarországon a. statisztika m e g v i l á g í t á s á b a n . 37

3I

t. i. 1896 azt m u t a t j a , hogy abszolút számokban csak a katholikus egyháznak volt nyeresége. Az ő javára 1030-cal több reverzálist a d t a k a házasulandók, mint kárára. A reformátusok vesztesége hasonló módon számítva 484, az evangélikusoké 358. Amint azonban növekedett a megegyezések száma, úgy növekedett a katholikus egyház nyeresége is. Már 1890-ben meghaladta az 1200-at, 1904-ben pedig már 1300 fölé emelkedett. Némi visszaesés után ez a szám 1907-ben meghaladta az 1400-at s ettől fogva a világháború kitöréséig állandóan kb. 1200 és 1300 közt mozgott. Ehhez mérten növekedett természetesen a többi felekezet vesztesége is. 1903-ig a református egyház m u t a t nagyobb veszteségszámokat. E t t ő l fogva azonban az evangélikus egyház vesztesége hirtelen erősen meghaladja a reformátusokét és állandóan nagyobb is annál. 1904-ben a reformátusok kárára még 556-tal több megegyezés létesült, mint a javukra, ettől fogva azonban veszteségszámuk állandó csökkenést m u t a t (csak 1907 és 1910 kivétel) s az utolsó békeévig 127-re csökken. Az evangélikus egyház veszteségszámai viszont szinte állandó emelkedést m u t a t n a k s 1912-ben érik el a csúcspontot 587-tel. Említésre méltó az a körülmény, hogy a görög katholikus egyház úgy, mint a római is, szinte állandóan nyereséget t u d felmutatni a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél. Ennek az oka kétségkívül abban van, hogy a római egyház híveinek a görög katholikusokkal k ö t ö t t házasságát nem tekinti vegyesházasságnak s megegyezést sem nem kér, sem el nem fogad. Tanulságos volna, ha az említett nyereség- és veszteségszámokat részletesen t u d n ó k közölni. Terünk ezt sajnos nem engedi meg. Ehelyett közöljük a Statisztikai Hivatal számítását, amely ezen a d a t o k a t összefoglalja. Eszerint a megegyezésekből R. kath.

1896—1913 . . 1896—1918 . .

+10,882-0 +13,159-0

G. katli.

G. kel.

Reform.

Evang.

+263-0 +295-0

—2271-0 —2927-5

—3640-5 —4282-0

—4164-0 —4881-0

Izr.

— 808-0 —1036-5

nyereség ( + ) , ill. veszteség (—) esett az egyes felekezetekre. A Statisztikai Hivatal ehhez a táblázathoz a következő megjegyzést f ű z i : „A nyereség az a szám, amenynyivel több megegyezés esett az egyik hitfelekezetre, mint amennyi akkor esett volna, ha a megegyezések mindkét fél j a v á r a egyenlő számban történtek volna, más szóval amennyivel nagyobb az egyik felekezet javára t ö r t é n t megegyezések száma az összes megegyezések felénél. Amennyi az egyik felekezet nyeresége, ugyanannyi természetesen a másik fél felekezetének vesztesége. Ahol a megegyezések száma páratlan szám, ott a nyereség és veszteség csak törtszámokban fejezhető k i ; ez a magyarázata annak, hogy a rovatokban törtszámok is szerepelnek." A Csonka-Magyarországra vonatkozó a d a t o k a t hasonló módszer szerint a Statisztikai Hivatal következő számítása szemlélteti. Év

1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. , . . . . . . . . . . . . .

R. kat.

G. kath.

+710-0 +421-0 +346-5 +304-5 +342-5 +264-5 +250-0 +211-5 + 148-0 +282-0

+ 5-0 + 7-5 —

— 9-0 -18-5 + 9-0 + 17-0 + 18-5 + 17-5 + 16-0

Reform.

—242-0 — 70-5 + 13-0 + 31-5 + 26-0 + 20-5 + 11-0 + 57-5 + 104-5 + 24-5

Evang.

—309-5 —184-5 —191-0 —172-0 —149-0 —143-0 —131-5 —124-5 —135-5 —158-0

Baptista.

—0-5 —

—0-5 —

—0-5 +0-5 —

—0-5 +0-5 —1-5

Izr.

—87-5 —57-5 —58-0 -48-5 -96-5 —51-5 —48-0 —61-0 —42-5 —60-0

A következő táblázat szám szerint és százalékokban is m u t a t j a , hogy hogyan alakultak a születendő gyermekek vallására vonatkozó megegvezések 1919 óta.

Karner Κ, : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

A

3.")

vegyes házasságok

száma, arnelyekben a házasulok között ι gyermekek vallása iránt szabályszerű megegyezés létesült még pedig oly értelemben, hogy m i n d k é t n e m ű gyermekek 4 ι . Ι

száma

nem létesült

összesen

Év

refor- á I l i . ν görög uni- ! bap- izraemátus evan \ keleti tárius tista lita egyéb

görög kath.

az ι rom. anya kath.

az apa

1

vallásában

V

fognak szám 1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

67-2 65-6 63-8 64-6 59-9 59-8 60-7 57-7 59-7 58-1

35-8] 35-9 37-2 36-9 39-6 37-8 38-5 40-4 40-3 40-5

32-8 34-4 36-2 35-4 40-1 40-2 39-3 42-3 40-3 41-9

száz 64-21 64-1 62-8 63-1 60-4 62-2 61-5 59-6 59-7, 59-5

á s b a η

neveltetni

s z e r i n t :

1 23,968 16,110 7,858 2,811 5,047 4,180 18,879 12,381 6,498 2,331 4,167 3,312 17,578 11,219 6,359 2,363 3,996 3,142 17,482 11,300 6,182 2,279 3,903 3,020 16.324 9,772 6,552 2,595 3,957 3,272 14,990 8,972 6,018 2,277 3,741 j 2,950 9,037 5,856 2,255 3,601' 2,825 14,893 15,356 8,866 6,490 2.620 4i 3,869 3,038 9,284 6,255 2,521 3,734 2,902 15,539 16,244 9,435 6,809 2,761 4,048, 3,258

100-0 100-0 100-0 1000 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0

1 1

275 201 200 202 173 170 204 229 203 241

2,696 2,345 2,384 2,332 2,416 2,263 2,233 2,516 2,484 2,608

aié k b a η : 53-2 3-5 34-3 51-0 3-1 36-1 49-4 3-1 37-5 3-3 37-7 48-9 49-9 2-6 36-9 49-0 2-8 37-6 48-3 3-5 38-1 46-8 3-5 38-8 46-4 3-3 39-7 3-5 38-3 47-8

646 591 582 578 616 564 546 634 607 657

8-2 9-1 9-2 9-4 9-4 9-4 9-3 9-8 9-7 9-7

32 19 18 9 14 13 11 9 13 6

1 3 3 2 8 4 5 4 5

0-4 0-3 0-3 0-1 0-2 0-2 0-2 0-1 0-2 0-1

0-0 0-0 0-0 0-0 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1

1 1 —

.— —

1 — —

2

0-0 00 — — —

0-0 — — .

0-0

27 26 30 39 52 53 32 60 39 39

0-4 0-4 0-5 0-6 0-8 0-9 0-5 0-9 0-6 0-6

—

1 —

.—. .— — —

— — — —

0-0 — —

— .

i I

Azonban ezek a számok még nem m u t a t j á k a protestáns egyházak veszteségének a teljes nagyságát. Mert kisebbségi voltuknál fogva a protestáns egyházak hívei a vegyes házasságok kötésénél mindig jóval nagyobb százalékos arányban szerepeltek, mint a katholikus egyház ; ennek következtében a protestáns egyházak kárára adott megegyezések százalékszerüen még sokkal nagyobb számot kell. hogy a d j a n a k , m i n t abszolút számokban. Ez azt jelenti, hogy százalékszerüen azoknak a házasságoknak a száma, amelyek a protestáns egyházak számára elvesztek, még sokkal nagyobb kell, hogy legyen, mint abszolút számokban. De világos az is, hogy csak ez a százalékos szám m u t a t j a egész világosan a protestáns egyházak veszteségének a nagyságát. E z t a százalékszámot azonban nem lehet az egész korszakra kiszámítani, hanem csak az egyes évekre. Eszerint az illető felekezet minden 100,000 lelkére a következő számban estek azok a házasságkötések, amelyekben az illető felekezet kárára t ö r t é n t a megegyezés : Év

4i

fognál-

1900 .

.

.

1910 .

.

.

1920 .

.

.

1923 . 1924 .

. .

. .

1925 .

.

.

.

.

.

R. kath.

Reform.

Evang

11-8

53-7 83-0

62-7

148-9 137-9 129-0

193-1 179-1 161-8 156-3

21-4 . . . .

. . . .

. . . .

48-5 51-0 46-0 43-0

127-9

77-9

1 esetben a gyermekek sem az apa, sem az a n y a , hanem egy h a r m a d i k vallásban neveltetni. 3

Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13

Nem volna teljesen igazságos ez a statisztika, ha nem állítanék melléje azoknak a megegyezéseknek a számát, amelyeket az illető felekezetek javára kötöttek. Ezeknek a számát ugyancsak mindig az illető felekezet 100,000 hívére számítjuk. Év

ι

B. kath.

Reform.

Evang.

1900 . . . . . . 1910 . . . . . .

22-5 36-0

34-3 67-4

29-7 46-1

1920 1923 1924 1925

65-0 61-6 57-5 52-6

134-4 140-9 131-3 128-3

100-8 120-6 109-9 105-5

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Teljesség kedvéért figyelembe kell vennünk, hogy a megfelelő években az illető felekezet minden 100,000 hívére hány házasuló esett : Év

R. kath.

Reform.

Evang.

1900 1910

1782-1 1697-7

1786-1 1753-2

1846-3 1689-9

1920 1923 1925

2677-0 1873-5 1784-6

2698-8 1993-0 1775-6

3084-2 2024-1 1837-3

Kiegészíti az ezen adatok segítségével nyerhető képet az a másik megfigyelés, amely azt vizsgálja, hogy a gyermekek vallására vonatkozólag létrejött összes megegyezéseknek hány százaléka esett az egyes felekezetek javára. Ezt akarja a következő táblázat szemléltetni. Év

R. kath.

Reform.

Evang.

1900 1910

59-4% 53-1%

23-5% 28-7%

10-5% 9-8%

1920 1923 1925

51-0% 49-9% 48-3%

36-1% 36-9% 38-1%

9-1% 9-4% 9-3%

A közölt táblázatokból több fontos megfigyelés vonható le. Már a gyermekek vallására vonatkozó megállapodások számának a viszonylagos növekedése a vegyes házasságok számához való viszonyban is m u t a t j a a felekezeteknek az erőlködését, amellyel a maguk számára minél több kedvező megállapodást igyekeztek elérni. A protestáns felekezetek abszolúte és viszonylagosan számítva egyaránt messze elmaradtak a versenyben a katholikusok mögött. Ezt különösen azt a tény m u t a t j a , hogy a katholikusoknál még mindig sokkal kevesebb olyan házasulandó esett 100,000 lélekre, aki egyháza kárára k ö t ö t t volna megállapodást, mint a protestánsoknál. Azonban a katholikusok aktivitását ezen a téren nyomon követte a protestáns felekezetek elhárító tevékenysége. A közölt adatok vázlatos voltuknál fogva ezt a t é n y t nem szemléltetik ugyan elég világosan, de azért még ezekből is megállapítható az. Teljesen világosan ezt csak akkor látnók, ha 1896-tól fogva minden évre vonatkozólag közölhetnők az adatokat. így is látható azonban, hogy a protestáns felekezeteket a törvénynek az a rendelkezése, amely a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseket lehetővé tette, meglehetősen készületlenül találta, úgyhogy éveken keresztül szinte tehetetlenek voltak a katholikus egyház azon következetességével szemben, amely minden vegyesházastól megkívánta a katholikus gyermeknevelés biztosítását. Az első veszteségekből való feleszmélést nyomon követte a protestáns egyházak fokozott igyekezete, amellyel biztosítani törekedtek a vegyes házasságok-



37

ban a protestáns gyermeknevelést. S bár a küzdelem váltakozó szerencsével folyik annak természete szerint, mégis az nem mondható olyan mértékben a katholikus egyházra kedvezőnek, mint azt a protestáns egyházak köztudata is gondolja. A gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknek viszonylagos növekedésével ugyanis nem halad párhuzamosan a katholikus egyház térnyerése, sőt, amíg 1900-ban a katholikus egyház javára a d o t t megegyezések az összes megegyezéseknek még 59-4%-át tették ki, addig 1910-ben ez a szám 53-4%-ra a p a d t le. S bár a két évszám szembeállítása önkényesnek volna mondható, a katholikus egyház javára k ö t ö t t megegyezések ezen viszonylagos csökkenése megállapítható itt helyszűke m i a t t nem közölt adatok alapján. Ez a tény abból magyarázható, hogy bár mint láttuk, a katholikus egyház javára k ö t ö t t megállapodások száma a békeévekben állandóan növekszik, azonban a protestáns felekezetek javára k ö t ö t t megegyezések száma még viszonylag nagyobb mértékben növekszik. Meg kell állapítani itt azt is, hogy a kedvezőbb eredményeket általában a reformátusok érték el, akik a katholikusokkal szemben ugyan mindig h á t r á n y b a n voltak, de az evangélikus és görög keleti egyházzal szemben állandóan meglehetős magasszámú kedvező megegyezést értek el. Az a folyamat, amely a békeévekben ezen a téren megindult, a forradalom után csak erősödött. Még 1910-ben a katholikus egyház javára adott kedvező megegyezések százalékszáma (53-4) meghaladta az összes katholikus lakosság százalékszámát (49-4). Már 1920-ban messze elmaradt emögött (51Ό és 63-9) és azóta is 1927-ig állandóan csökkent, csak 1928-ban emelkedett ismét. Ezzel szemben a reformátusok javára adott megegyezések százalékszáma messze meghaladja a reformátusok százalékszámát (1920-ban 36-1 és 21Ό) s még az evangélikusok javára adott megegyezések százalékszáma is valamivel kedvezőbb, mint általános százalékszámuk (1920-ban 9-1 és 6-2). Ezeket a megállapításokat még egy másik megfigyelés is erősíti. 1900-ban 100,000 evangélikusra kb. öt és félszer, 100,000 reformátusra pedig ötször annyi kedvezőtlen megegyezés esett, mint ugyanannyi katholikusra. A felekezetek versengése folytán azoknak a viszonyszáma, akik egyházuk kárára kötnek megállapodást, mindegyik felekezetnél általában növekvőben van, ami megfelel annak, hogy a megegyezések viszonyszáma a vegyes házasságok számához viszonyítva is állandó növekvésben van. Azonban a protestánsoknál ez a növekvés viszonylag távolról sem oly nagy, mint a katholikusoknál. 1910-ben pl. 100,000 reformátusra kb. alig négyszer, 100,000 evangélikusra pedig kb. három és félszer annyi egyházukra kedvezőtlen megállapodás j ö t t létre, mint ugyanannyi katholikusra. Megjegyzendő, hogy az 1910. év annyiban nem tükrözi az általános helyzetet, hogy az az evangélikusokra viszonylag feltűnően kedvező. Különben általában az evangélikusok viszonyszámai lényegesen kedvezőtlenebbek, mint a reformátusokéi. •Csonka-Magyarország adataiban a megfelelő viszonyszámok mindegyik felekezetre jóval kedvezőtlenebbek, mint voltak az ország megcsonkítása előtt. Azonban a felekezetek egymáshoz való viszonyának belső helyzete körülbelül ugyanaz maradt. 1920-ban a reformátusokra több mint háromszor, az í evangélikusokra pedig körülbelül négyszer annyi kedvezőtlen megegyezés esett, mint a katholikusokra, mindig az illető felekezetnek 100,000 hívét véve alapul. 1925-ig minden felekezetnél apadás tapasztalható, úgyhogy a reformátusok kárára a d o t t megegyezések viszonylagos száma már nem is egészen háromszor annyi, mint a katholikusok kárára a d o t t a k é ; az evangélikusoknál azonban még mindig majdnem négyszer akkora a viszonylagos veszteségmutató, mint a katholikusoknál. Ezzel azonban szembe kell állítani a felekezetek javára a d o t t megegyezések viszonyszámait. S itt azzal a feltűnő ténnyel találkozunk, hogy a protestáns lakosság minden 100,000 hívére kezdettől fogva az illető egyházra több kedvező megegyezés jut, mint a katholikus egyház ugyanannyi hívére. A békeévekben ugyan a különbség még nem valami nagy. Még a reformátusok arányszáma a legkedvezőbb, de az is csak kb. másfélszerese a katholikusokénak s még 1910-ben sem éri el az utóbbinak kétszeresét. Az ország megcsonkított területén azonban valamivel

η«


kedvezőbb a fejlődés a protestánsokra : 1925-ben az evangélikusok viszonyszáma (105-5) kétszeresen, a reformátusoké (128-3) pedig m a j d n e m háromszorosan múlja felül a katholikusokét. Hozzá kell venni azonban mindezekhez még egy tényt, amely a tulajdonképpeni statisztikai megállapításokon ugyan túl esik, de a tárgyalt viszonyok megvilágításához lényegesen hozzátartozik. A ka holikus egyház tudvalevőleg ragaszkodik ahhoz, hogy az őt érintő vegyes házasságokból származó minden gyermeknek katholikus vallásban kell neveltetnie. Ezért csak abban az esetben ad egyházi áldást a vegyes házasokra, ha azok az egyházra kedvező megállapodást m u t a t n a k fel. Ennek következtében szigorúan véve a katholikus egyház veszteségk é n t kell, hogy elkönyveljen minden olyan vegyes házasságot, amelyben nem tört é n t ugyan kárára megállapodás, de ilyen általában véve nem is j ö t t létre. Hogy az ilyen házasságok tényleg nem csekély morális veszteséget jelentenek a katholikus egyházra nézve, azt legjobban az a meggondoldás m u t a t j a , hogy a katholikus vőlegény vagy menyasszony minden ilyen esetben hűtlenné lett egyházának követeléséhez, sőt azt megtagadta. A katholikus egyház belső erősödését ez a helyzet bizonyára nem szolgálja. A közölt adatokból talán nem egészen jogtalanul próbálunk még egy másik megfigyelést is levonni. Minden figyelmes szemlélő előtt ismeretes az a nagyfokú mo gékonyság és széleskörű aktivitás, amely a katholikus egyházban uralkodik. Megkezdődött még a háború előtt. A háború és az azt követő viszonyok, a gazdasági helyzet, valamint a nagy szellemi megrázkódtatás az addiginál lényegesen kedvezőbb helyzetet teremtettek a katholikus egyház számára. Hogy ennek a ténynek az okai miben vannak, annak a k u t a t á s a nem tartozik jelen vizsgálódásaink körébe. Kérdés azonban, hogy a katholikus egyháznak ez a szemmel látható és sokszor talán erősen m u t a t o t t megerősödése hogyan jelentkezik a vegyes házasságok statisztikájában. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a v e g y e s házasságok statisztikáján ez a belső megerősödés nem érezhető. A vegyes házasságok statisztik á j a nem alakul a katholikus egyházra kedvezőbben s ez azt jelenti, hogy jelenleg a katholikus mozgalmak erősödésével még nem jár együtt a v e g y e s házasságok terén a katholikus hívek egyházhoz való ragaszkodásának az erősödése. 1920 óta ugyan a katholikusoknál is tapasztalható némi apadás azoknak a viszonyszámában, akik az egyház kárára kötöttek megállapodást, azonban ez még mindig messze meghaladja a békeidőkbeli viszonyszámok átlagát. E z t az utóbbi körülményt alig lehet tisztán annak a terhére róni, hogy a mai Magyarország felekezeti viszonyai sokkal nagyobb mértékben m u t a t j á k a kiegyenlítődés képét, mint a békebeli Magyarországéi. Legalább is meggondolásra a d h a t okot az a tény, hogy 1927-ig a gyermekek vallására vonatkozó megegyezések összegének mindig kisebb százalék á t t u d t a a katholikus egyház magának biztosítani. 1928-ban a viszonyszám a katholikusok j a v á r a ismét valamivel kedvezőbben alakult. Ez a helyzet természetesen a protestáns egyházak fokozott éberségéről is tanúskodik. Mindezek ellenére is kétségtelen, hogy a reverzális-statisztika adatai a maguk egészében a protestáns és különösen az evangélikus egyházra nézve általában véve lesújtók. Mert az a tény eltagadhatatlan, hogy nemcsak az abszolút, de a viszonylagos veszteség is mindkét felekezetnél s a kettő közt is különösen az evangélikus egyháznál óriási nagy. Könnyelműség és önmagunk ámítása volna ennek az okát a másik felekezet kíméletlenségében keresni s azt gondolni, hogy ezzel az egész kérdés felett napirendre lehet térni. S éppen olyan gyenge vigasztalás volna az, hogyha valaki viszonylag kedvező helyi eredmények hatása a l a t t azt gondolná, hogy ez a probléma ránézve nem aktuális, vagy éppen gyülekezetének kedvező eredményeit tekintve egyéb gyülekezeteket lenézne. A helyi eredmények sehol sem lehetnek annyira kedvezőek, hogy még kedvezőbbek ne lehetnének : ha más tekintetben nem, úgy a vegyes házasságok általános kerülésében. H a pedig önmagunknak ilyen módon való megnyugtatására nem vagyunk hajlandók, akkor meglátjuk ennek a kérdésnek óriási horderejét egyházunkra nézve. Mert ha evangélikus egyházunk életereje, belső élete csak némileg is kielégítő volna,



39

akkor lehetetlen volna, hogy a statisztika ilyen szomorú képet fessen rólunk. Igaz ugyan, hogy a kisebbségi egyház helyzete a többséggel szemben mindig nehéz s a többségi helyzet már maga, mint olyan, előnyt jelent az illető egyházra nézve. E z t a potenciális energiát azonban a kisebbségi egyházban lévő belső erő, vallásos élet, hit és önmegtagadás mindig le t u d j a gyúrni. Erre nézve a világtörténelemben és a nemzetek életében ismételten találunk példákat. Csak k e t t ő t kell ezek közül említenem : a keresztyénség és a reformáció elterjedését. Mi lett volna mindkét mozgalomból, ha azok eredménye a többségi elvtől függött volna ? S ne m o n d j a senki azt, hogy azok a vallásos erők, amelyek a keresztyénséget és a reformációt diadalra vitték, ma erőtelenek. Nem az erők erőtelenek, hanem hiányoznak azok a lélektől ihletett férfiak, akik azokat az erőket képviselnék. Egyházunk lélekszáma a csonkahazában alig tizedrészét teszi a katholikus egyház lélekszámának. Ha t e h á t egyházunk el t u d n á érni azt az eredményt, hogy a k á r u n k r a a d o t t megegyezések száma nem haladná már meg a javunkra a d o t t a k nak a számát, még akkor is tulajdonképpen egyházunk volna a vesztes, mert a fentebb alkalmazott módszer szerint — s csak ez a módszer ad némileg is igazságos képet, — egyházunkban még mindig lényegesen nagyobb volna azoknak a viszonyszáma, akik ránk nézve káros megegyezést kötöttek, mint a katholikus egyház hasonló viszonyszáma. Az elmúlt évek adatai azt m u t a t j á k , hogy a protestáns egyházak hívei lassanként kezdenek magukra eszmélni. De még igen sok ö n t u t u d a t r a ébredésre, belső megerősödésre van szükségünk, amíg egyházunk a győzelem reményében veheti fel a harcot a vegyes házasságok és a gyermekek vallására vonatkozólag k ö t ö t t megegyezéseknek eddig oly gyászos csataterén. 4. Az áttérések. A következőkben az áttérésekről a k a r u n k szólni. Részletes statisztikai adatok 1896 óta állanak a rendelkezésünkre s ezekből kitűnik, hogy az áttérések statisztikai alakulása kevés szabályosságot m u t a t , hanem inkább az egyes felekezetek belső viszonyainak eltérő fejlődésében' bírja a maga okát. A vizsgált békeévek (1896—1913) áttérési statiszIlkájából különösen két mozzanat ragadja a meg figyelmünket. Az egyik, hogy ezen korszak első éveiben a görög keleti egyház m u t a t erős kitérési mozgalmat és pedig leginkább a görög katholikus egyház javára. Hogy ez az áttérési mozgalom éppen 1896-ban érte volna el csúcsp o n t j á t , vagy pedig akkor már apadófélben volt, azt megállapítani nem tudom, mivel az adatok csak 1896-tól fogva v a n n a k birtokomban. Mindenesetre a vizsgált időszakban az 1896. év m u t a t j a a görög keleti egyház legnagyobb veszteségét: 2600 kitérést. A következő évben már csak 1925 a kitérők száma, 1898-ban 993, 1899-ben pedig 941. A következő évben azonban újra felszökik 1500-ra, hogy azután ismét apadást mutasson : ezt a számot a békeévekben nem is érte el többé, bár 1902-ig és azután 1910-től fogva ismét 1000-en felül mozgott. A legalacsonyabb számmal 1905-ben találkozunk, amikor 677 egyén tért ki a görögkeleti egyházból. Ha már most ennek alapján azt kérdezzük, hogy mekkora volt ezen kitérési mozgalom révén a görög keleti egyház vesztesége, úgy azt találjuk, hogy 1896-ban minden 100,000 görög keleti egyháztagra 41-0, 1905-ben pedig 13-6 kitérő esett. Valamivel világosabbak ezek a számok akkor lesznek, ha t u d j u k , hogy 1896-ban az ország minden 100,000 lakosából 39-5, 1905-ben pedig 28-2 ember hagyta el a felekezetét. Azonban ez az összehasonlítás is csak relatív képet ad, mivel az első év nagy áttérési átlaga éppen a görögkeleti egyház sok kitérése m i a t t keletkezett. Az alanti részletes statisztika (VIII. és IX. sz. táblázat) m u t a t j a majd csak a viszonyokat megközelítőleg teljesen. Hogy valamely felekezet nyereségét vagy veszteségét az áttérésekből helyesen lássuk, ahhoz természetesen össze kell hasonlítani azoknak a számát is, akik abba a felekezetbe betérnek. A tapasztalat ugyan általában azt m u t a t j a , hogy minél

VIII. sz. láblázat.

Áttérési statisztika 1 8 9 6 — 1 9 1 3 - i g . Á

r. kath.

A kitérő felekezete

férfi Róni. katli. Gör. kath. Református Evangélikus Gör. kel. . Unitárius . Izraelita. . Baptista . Egyéb . .

g. kath. férfi

nő

nő

reform. evang. ν a 1 1 á s férfi nő férfi nő Κ 4,861 1,415

. . . . . . . . .

9,502 4,172 1,874 489 2,720 24 103

Összesen

18,824

801 610 12,658 166 123 5,401 1,800 7,874 7,456 48 72 890 71 62 2,673 15 22 32 4 7 84 23,538

17,331

IX. sz. táblázat.

t

gör. kel. r a férfi nő

10,743

20,028

unit. férfi

izr.

nő férfi nő férfi nő

2 1 0 271 110 103 776 1094 368 315 85 78 39 1

2,469

összesen férfi

férfi és nöegyütt

nő

289 49 945 223 199 22 1

9,209 7,384 12,436 5,701 10,890 1,211 4,068 403 151

11,406 7,501 16,635 7,171 10,337 2,039 3,904 366 129

733 1040 1453 1728

51,453

59,488 110,941

531 20 110 52 15 4

743 28 147 87 30 5

19 —

14,568

8,169

bapt.

232 54 716 180 258 10 3

1

1,743

3,181

20,615 14,885 29,071 12,872 21,227 3,250 7,972 769 280

110,941

Áttérési statisztika 1 9 1 4 — 1 9 1 7 - i g .


r. kath.

g. kath.

reform. V 1,665 524

. . . . . . . .

ι férfi

t

3,934 4,235 6,812 7,756 1582 1887

Á

R ó m . kath Gör. kath Református Evangélikus Gör. kel Unitárius Izraelita Baptista Egyéb

r

é

629 1,274 6,009 2,746 2,820 1,361 85 112 5,700 5,848 104 172 618 818 31 103 876 667 113 100 970 14 26 61 78 794 19 61 287 285 53 296 254 10 12 13 19 18 14 10

775 678 561 938 50 7

8,770 8,561 9,285

42,422

t

evang. a 1 1

gör. kel. á s r a

690 49 123

123 1,512 28 11

t

t é unit.

r

t izr.

bapt. férfi

60 33 137 5 88

217 14 59 20 7

131 48 476 120 256 35 1

1.162 1,01 1 1,325 551 1,268 119 1,027 59 30 6,555

2,892 1,274 818 180 1,354 23 42

203 19 698 3 9 18 6

161 798 134 495 28 3

41 11 163 10 4

4 11 82 13

39 1

. .

2,618

415

1,655

484

799

126

103

355

. . .

3,965

641

2,153

607

985

237

244

712

6,583

1,056

3,808

1,091

1,784

463

347

1,067

összese η féri és nö nő együtt 1,754 1,166 2,593 1,059 1,538 248 1,045 103 38

2,916 2,180 3,918 1,610 2,806 367 2,072 162 68

Összesen ! nő

Együtt

.

9,544 6,555

9,544 -

16,099


41

több ember hagy el valamely felekezetet, viszonylag annál kevesebb azoknak a száma, akik abba betérnek. S ez természetes is. Lehetnek azonban oly körülmények, amelyek valamely felekezetben erős pillanatnyi kitérési mozgalmat idéznek elő. Ha ennek az okai megszűnnek, akkor nemcsak a kitérési mozgalom szűnik meg, hanem a már kitértek egy nagy része is visszatér még abba a felekezetbe, amelyet elhagyott. A görög keleti egyházon tapasztalt kitérési mozgalom ugyanezeket a szabályokat m u t a t j a . Azoknak a száma, akik a görög keleti egyházba betérnek, azokéhoz képest, akik abból kitérnek, viszonylag csekély. 1896-ban a 2600 kitérővel szemben áll 966 betérő. Meglehetősen erős ingadozások u t á n 1905-ben éri el a görög keleti egyház a legalacsonyabb számot : a betérők száma 541. Viszont ezzel szemben ugyanazon évben 677 kitérő áll. A következő évben azonban már 1057 ember lett görög keletivé, s 1000-en felül emelkedett a betérők száma (eltekintve a régebbi 1898. évtől) 1910-ben és 1911-ben is. Viszont ha a görög keleti egyházból a görög katholikusra és viszont áttéréseket figyeljük, akkor a statisztika adatai is megengedik azt a következtetést, hogy a görög katholikus egyház a görög keletitől nyert híveinek csak egy csekély töredékét t u d t a megtartani. Mert amíg a görög keleti egyházból a görög katholikusba áttértek összes száma 1896—1913 7874 férfi és 7456 nő, addig fordítva a görög katholikusból a görögkeleti egyházba 5700 férfi és 5848 nő t é r t át. A róm. k a t h . és görög keleti egyházak közt ezek a viszonylatok a férfiaknál a katholikus egyházra nézve jóval kedvezőbbek, míg a nők közül alig egyharmadrésszel több nő lett katholikussá, mint görög keletivé. Az utóbbi egyházzal szemben azonban meglehetős nagy nyeresége volt a békeévekben a református egyháznak. A másik feltűnő jelenség, amelyre figyelmünket irányítani kell, a baptisták erős térhódítása az utolsó békeévtizedben. Tudvalevőleg a baptista felekezet nem tartozik a törvényesen bevett, hanem csak a törvényesen elismert felekezetek közé (1. az 1905. évi 77,092. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletet, amely a b a p t i s t á k a t az 1895 : 43. tc. alapján elismert felekezetté nyilvánította). Ennek következtében a statisztikai hivatal kimutatásai nem is t ü n t e t t é k fel a felekezet népmozgalmi adatait s amíg az a törvényesen elismert felekezetek sorába nem lépett, tagjait, mint felekezetnélkülieket kezelték. A következő adatok teljességét ez a körülmény károsan befolyásolja. Ha tehát nem is lehetséges a felekezet növekedését statisztikailag a mozgalom kiindulópontjától fogva figyelemmel kísérni, mégis annak alakulása az utolsó békeévekben is tanulságos. Mielőtt ezen adatok tárgyalásához fognánk, megemlítjük, hogy a törvényesen megalakult budapesti magyar hitközséghez 1917 végén 6201 hívő tartozott, még pedig 18 éven felüli: 2534 férfi és 3463 nő, 18 éven a l u l i : 101 fiú és 103 leány ; a még meg nem keresztelt gyermekek száma 3464 volt (2008 fiú és 1456 leány). A baptistákhoz való áttérések adataival először 1907-ben találkozunk a statisztikai kimutatásokban. Mindjárt ebben az első évben a baptista egyházba áttérőknek a száma 989, ebből 648 lélek a református egyházból tért át a baptista felekezetre. Alig csalódunk, ha úgy ítélünk, hogy ennek az évnek ezen feltűnő adatai csak úgy érthetők, hogy az áttérők nagy része már régen a baptizmus híve volt, azonban régebbi felekezetét hivatalosan csak most hagyta le, amikor a baptizmus a törvényesen elismert felekezetek sorába lépett. Ennek felel meg az is, hogy a következő években a baptistákhoz áttérőknek a száma lényegesen kisebb. De még így is meglepően nagy számokkal találkozunk : 1910-ben 504, 1911-ben 494 emberlett b a p t i s t á v á ; a többi békeévek ugyan ennél lényegesen alacsonyabb számot m u t a t n a k , de ennek ellenére 1908 kivételével, amikor 162 a betérők száma, ez a szám mindig 300 felett mozog. A legtöbb hívet a baptisták a református egyháztól hódították el : 1913 végéig összesen 716 református férfi és 945 református nő lett baptistává. Sorrendben ezután a róm. kath. egyház (232 férfi és 289 nő), a görög keleti (258 férfi 199 nő), majd az evangélikus egyház (180 férfi és 223 nő) következik. A viszonylagos veszteség nyilván a református egyházban a legnagyobb, de utána azonnal az evangélikus egyház következik s csak azután a görög keleti és róm. kath. egyház. Megállapítható az is, hogy a baptista felekezet híveit erősen t u d j a tartani :

12


a hozzá áttérők csak nagyon kis százalékban térnek vissza vagy át egy más felekezetre. Sajátságos csak az, hogy egyedül a görög keleti egyház m u t a t h a t fel a baptistákkal szemben nyereséget : 1913 végéig 296 baplista férfi és 254 baptista nő tért át a görög keleti egyházba. Ez a sajátságos helyzet bizonyára abból a körülményből adódik, hogy olyanok is tértek vissza nagyobb számmal a régebben elhagyott görög keleti egyházba, akiket eredetileg, m i n t felekezetnélkülieket tart o t t a k számon, mivel a baptista felekezet akkor még nem nyert törvényes elismerést. M u t a t j a azonban ez is azt, hogy a baptista felekezetet még távolról sem lehet statisztikai adatokkal ellenőrizni, mivel tagjai még nagy részben olyanokból kerülnek ki, akik valamikor s még napjainkban is, mint felekezetnélküliek lesznek nyilvántartva. 1 6 H a ezek u t á n az áttérési statisztika egyéb a d a t a i t vizsgáljuk, mint már mondottuk, az áttérések számának erős ingadozása m i a t t bajos valamely kifejezett törvényszerűséget felfedezni. H a t á r o k k é n t említhetjük meg, hogy az áttérők legkisebb száma (4989) 1905-ben, a legnagyobb száma (7117) pedig 1911-ben mutatkozik. A háborús évek ebben a tekintetben is abnormis viszonyokat teremtettek, amennyiben 1915-ben csak 2768, 1916-ban pedig 2858 ember t é r t ki felekezetéből. 1917-ben azonban ezeknek a száma ismét felszökött 4361-re, de ezzel még mindig nem érte el a békeévek minimumát. A viszonylagos legnagyobb kilengéseket, mint már láttuk, a görög keleti egyház m u t a t j a . Elég nagy a hullámzás a református egyháznál is, ahol a kitérők legcsekélyebb számával (1896-ban 806) 1905-ben azoknak m a j d n e m háromszorosa áll szemben (2238). A katholikus egyházban a kitérők száma kezdetben viszonylag meglehetősen csekély : 1896-ban találjuk a békeévek m i n i m u m á t 787 kitérővel; azonban, ha némi ingadozásokkal is, ez a szám állandóan növekedőben v a n s 1913-ban éri el a m a x i m u m o t (1852 kitérő). A görög katholikus egyház kitérési mozgalmát jórészt a görög keleti egyházba való visszatérések határozzák m e g ; mindazáltal a határszámok nem m u t a t n a k olyan feltűnően nagy ellentéteket : a minimális 595 kitérővel (1905) szemben a m a x i m u m 1091(1910). Ezzel szemben áll azonban, hogy a kitérők számának az átlaga inkább hajlik a magas, mint az alacsony határszám felé s hogy a kitérők száma az 1896., 1897., 1898., 1906., 1910. és 1911. években meghaladja az 1000-et. Valamennyire emelkedő tendenciát m u t a t a zsidóság kitérőinek a száma is. A minimumot ennél a felekezetnél is 1896ban találjuk (220 kitérő), a legmagasabb számot pedig 1909-ben éri el 545 kitérővel ; de a kitérők száma 1911 kivételével a következő békeévekben állandóan meghaladta az 500-at. A legegyenletesebb képet az evangélikus egyház m u t a t j a . Kitérőinek a száma állandóan 700 körül mozog. Legkevesebb (625) volt 1898-ban, legtöbb (785) pedig 1904-ben. A kitérésekkel szemben állnak a betérések. A legnagyobb vonzóerőt kétségkívül a katholikus egyház gyakorolta, amelybe 1896-ban 1206 egyén t é r t be. Az ide betérőknek a száma azonban már a következő évben 2123 s ettől fogva meghaladja és pedig többnyire meglehetősen messze meghaladja a 2000-et. Legtöbb betérőt a katholikus egyház 1901-ben jegyezhetett fel (2855). Mint m á r említettük, a görög keleti egyház kebelében t á m a d t kitérési mozgalom gyümölcseit leginkább a görög katholikus egyház a r a t t a be s így 1896-ban 2557 volt betérőinek száma. E z t az eredményt azonban azóta sem sikerült neki ismét megközelíteni, néhány évben a betérők száma felülemelkedett ugyan az 1000-en (1897-ben még 1703 volt), azonban általában jóval 1000 alatt m o z g o t t : a legalacsonyabb számot az 1905. év m u t a t j a 506 betérővel. Mint már ugyancsak említettük, a görögkeleti egyháznak a kitérési mozgalmat sem sikerült megfelelő ellenmozgalommal ellensúlyozni : ezen adatokra itt azonban már nem kell kitérnünk, mivel azokat máifentebb felsorakoztattuk. A protestáns egyházak statisztikája is ugyancsak 46 Az Országos Statisztikai Hivatal csak azokat a b a p t i s t á k a t t a r t j a számon mint b a p t i s t á k a t , akik a törvényesen megalakult budapesti baptista hitközséghez t a r t o z n a k . Akik nem tartoznak ide, azok ma felekezet nélküliekként szerepelnek a statisztikai k i m u t a tásokban.

13

Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

kedvezőtlen képet m u t a t . A reformátusoknál a betérők száma 1896-ban 790 volt s 1898-ban érte el a minimumot (754 betérő). Azonban ez a szám emelkedik s 1903-tól fogva a békeévekben állandóan 1000 felett van ; a csúcspontot 1911-ben érte el 1474 betérővel. Az evangélikus egyház nagy hullámzásokat m u t a t e téren. 1896-ban csak 283 lélek t é r t át az evangélikus vallásra : a figyelt időszakban ez a legalacsonyabb szám. Különben azonban az egyes évek statisztikája meglehetősen változatos számokat ad ; állandóan 350 és 500 között van a betérők száma. A m a x i m u m 1913-ban jelentkezik 900 betérővel. Ezen áttérők legnagyobb részt (747) a róm. kath. egyházból, azután (75) a reformátusok közül kerültek ki. A kitérésekkel szemben a többi felekezetekkel összehasonlítva meglehetősen gyenge volt mindig a zsidósághoz való áttérés : a legtöbb (140) 1913-ban volt, a legkevesebb (73) 1904-ben. Ezeknek előrebocsátása után t é r h e t ü n k á t az áttérésekre vonatkozó adatok részletesebb ismertetésére. Azoknak az összes száma, akik valamely felekezetből k i - é s egy másik felekezetbe á t t é r t e k 1896—1913-ig 110,941 volt. Azok, akik felekezetnélküliek lettek, itt nem érdekelnek minket és ezen számban nem foglaltatnak benn. A következő táblázat m u t a t j a , hogy a békebeli (tulajdonképpeni) Magyarországon minden felekezetből hány lélek t é r t ki az 1896—1913. terjedő években. Róm. kath.

Gör. kat,

Református

Evangélikus

20,615

14,885

31,071

12,872

Gör. keleti

Baptista

Izraelita

769

6,972

21,227

Ezzel szemben áll azoknak a száma, akik ugyanazon idő alatt a megfelelő felekezetekbe betértek : Róm. kath.

Gör. kath.

42,522

17,431

Református

Evangélikus

Gör. keleti

8,169

14,568

19,038

Haptista

Izraelita

3,181

1,773

Hogy ezen adatok világosabbak legyenek előttünk, azért a következőkben még egyes jellegzetes éveket külön is felsorakoztatunk és pedig először a ki, illetve betérők abszolút számait, azután pedig a százalékos számait közöljük. A kitérők statisztikája a következő képet a d j a : Év

Róm. kath.

Gör. kath.

1896 1900 1905 1907 1909 1911 1913

787 929 1049 1332 1252 1582 1852

1019 1651 595 688 759 1062 803

. . . . . . .

Református

806 1830 1301 2238 1655 1835 1739

Evang.

733 733 726 706 650 770 766

Gör. keleti

Baptista

2600 1500 677 908 762 1120 1060

— — — 70 135 95 84

Izraelita

220 441 429 462 545 473 517

Ugyanezen években a kitérők százalék szerint a következőképpen oszlottak meg : Év

Róm. kath.

1896 1900 1905 1907 1909 1911 1913

12-4 14-6 21-0 20-2 20-9 22-2 26-2

.

Gör. kath.

16-0 10-2 11-9 10-4 12-7 14-9 11-3

Reform.

Evang.

12-7 28-3 26-0 35-4 27-7 25-8 25-3

11-5 11-6 14-5 10-7 10-9 10-8 10-8

Gör. kel.

41-0 23-7 13-6 13-8 12-7 15-7 15-0

Baptista

— — — 1-0 2-2 1-3 l-l

Izraelita

3-6 6-9 8-6 7-0 9-1 6-6 7-2

H a azt számítjuk, hogy minden felekezet 100,000 lelkére hány kitérő esik, úgy a következő a d a t o k a t nyerjük 4 7 : 47 A következő a d a t o k mindig az ú. n. kiszámított népességen a l a p u l n a k . Mivel azonban ez a szám sohasem teljesen pontos, még annyira sem, mint a népszámlálás á l t a l elér. a d a t o k , azért a következő csoportokban nem az 1909., h a n e m az 1910. évet á l l í t o t t a m bet Az a különbség, amely a tényleges és a kiszámított népesség közt van, azonban nem olyan

K a r n e r Is. : A felekezelek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

44 Év

Róni. kath.

1896 1900 1905 1907 1910 1913

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

10-2 11-3 12-0 15-0 15-0 19-9

Gör. kath.

Reform.

Evang,

Gör. kel.

Izraelita

57-5 35-0 30-6 34-8 54-4 38-8

34-8 75-4 51-5 88-0 64-9 65-5

59-5 58-3 56-2 53-9 55-8 58-0

121-3 68-3 29-7 39-3 55-8 44-5

28-2 53-0 48-4 50-9 55-3 55-5

Ezzel szemben az egyes egyházak ugyanezen években a következő betéréseket jegyezhették fel (abszolút számokban) : Év

Róm. kath.

1896 . . . 1900 . . . 1905 . 1907 . . . 1909 . 1911 . . . 1913 . . .

,. .. . . . ,.

. . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

1206 2754 2280 2390 2333 2376 2566

Gör. hath.

Reform.

Evang.

Gör. kel.

2557 1419 506 573 558 898 813

790 939 1075 1196 1287 1474 1411

283 430 371 440 449 483 900

966 552 541 671 765 1103 763

Baptista

— -

989 337 494 373

Izraelita

137 74 88 116 102 113 140

Hogy a betérőknek évenként hány százaléka esett az egyes felekezetekre, azt a következő táblázat szemlélteti : Év

1896 1900 1905 1907 1909 1911 1913

Róm. kath.

. . • . . . .

. . . . . .

Gör. kath.

19-0% 43-5% 45-7% 36-3% 39-0% 33-4% 36-2%

40-3% 22-3% 10-1% 8-7% 9-3% 12-6% 11-5%

Reform.

12-4% 14-8% 21-5% 18-2% 21-5% 20-7% 19-9%

Evang.

4-4% 6-8% 7-4% 6-7% 7-5% 6-7% 12-7%

Baptista

Gör. kel.

Izraelita

2-1%

15-1% 8-8% 10-8% 10-2% 12-8% 15-5% 10-8%

M %

15-0% 5-6% 6-9% 5-2%

1-7% 1-7% 1-7% 1-5% 1-9%

H a azt nézzük, hogy az egyes felekezetek 100,000 hívére h á n y betérés esett, akkor a következő viszonyszámokat nyerjük : Év

1896 1900 1905 1907 1910 1913

Róm. kath.

17-0 33-6 26-1 26-9 26-2 27-6

Gör. kath.

Reform.

Evang.

144-4 77-0 26-1 29-0 52-4 39-3

34-1 38-7 42-2 45-7 51-4 52-9

23-0 34-2 28-7 33-6 34-3 68-1

Gör. kel.

45-1 25-1 23-7 29-0 46-8 31-6

Izraelita

17-6 8-9 9-9 12-8 13-6 15-0

Összehasonlítás kedvéért közöljük még itt azt is, hogy ezen években az ország minden 100,000 lakosára hány felekezetváltoztatás e s e t t : Év

1896 . . . . 1900 . . . . 1905 . . . .

Áttérés

39-5 37-6 28-2

Év

1907 . . . . 1910 . . . . 1913 . . . .

Áttérés

36-4 38-5 32-4

Mindezeket az a d a t o k a t összefoglalja a mellékelt (VIII. és IX. sz.) k i m u t a tás, amely az 1896—1913. terjedő időszakra csoportosítja az összes áttérések abszolút számait úgy, hogy abból megítélhető, hogy az áttérők mely felekezetből jöttek és mely felekezetbe mentek. Ehhez csatlakozik a háborús évek felekezetnagy, hogy a következő százalékos a d a t o k r a lényeges befolyást g y a k o r o l h a t n a . A b a p t i s t á k r a ezt a számítást nem lehet alkalmazni, mivel azoknak általános lélekszámát statisztikailag még nem lehet eléggé ellenőrizni.

Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

13

változtatásait feltüntető t á b l á z a t ; a háborús éveknek a viszonyai e tekintetben is eltérnek a normálisaktól, aminthogy az nem is lehet másképpen. Részletesebb vizsgálatra azért itt nem térünk ki. Az 1918. évről hiányoznak a pontos adatok. Részletesebben kell azonban ismét megvizsgálnunk a háború óta eltelt évek áttérési mozgalmait. 4 8 Ezeknek az a d a t a i sem m u t a t n a k még egyenletes mozgalmat, de több tekintetben annál tanulságosabbak. Mindjárt az 1919. év az áttéréseknek igen erősen megnövekedett számát hozza : a csonkaországban, amelyhez azonban még hozzászámított az azóta elszakított Nyugat-Magyarország, a felekezetváltoztatások száma 9387. Ilyen nagy számmal még a régi Magyarországon sem találkozunk : ott a legmagasabb számot 1911 m u t a t j a 7117 áttérővel. Ennek a meglepően nagy számnak az oka a zsidóságnak a kommunizmus utáni nagy kitérési mozgalmában van : 1919-ben 7146 izraelita hagyta el felekezetét. Közülök a legtöbben, 4209-en katholikussá lettek, de elég tekintélyes számban mentek át a református és evangélikus egyházakba is (1944, ill. 865.), sőt még az unitáriusokhoz is 107-en tértek át. Ennek a kitérési mozgalomnak a hatása átterjed még legalább a két következő esztendőre, amikor még mindig 1925, ill. 827 izraelita keres felvételt a különféle keresztyén egyházakban. 4 9 Attól fogva esik az izraelita kitérők száma, 1922-ben 499-re s a következő években 430 és 450 körül mozog, majd lemegy 412-re. Ez azonban még mindig igen magas szám, ha meggondoljuk, hogy a régi Magyarországon a legtöbb kitérőt 1909-ben találjuk 545 lélekkel. Akkor 100,000 izraelita lakosból átlag 55-8 hagyta el felekezetét, 1925-ben pedig 86-4. A statisztikai k i m u t a t á s azonban nemcsak arról tanúskodik, hogy a zsidóság megnövekedett számban hagyja el felekezetét, hanem arról is, hogy a zsidóságba betérők száma feltűnően megnövekedett. Nagy-Magyarországon a zsidósághoz áttértek legnagyobb számát az 1913. év m u t a t j a 140 lélekkel. 100,000 izraelitára akkor átlag 15-0 betérés esett. Csonka-Magyarországon már 1919-ben a 7146 kitérővel szemben ott áll 137 betérés és ez a szám 1922-ig 340-re növekszik, azóta ismét lassú fogyásban v a n : 1927-ben 279 volt. Mivel az ország tulajdonképpeni keresztyén lakosságában t u d t o m m a l nincs a zsidóság irányában érezhező áttérési mozgalom, a zsidóság nem is fejt ki ilyen irányú propagandát, azért alig lehet kétség az iránt, hogy ezek az áttérők nagyrészt tulajdonképen visszatérnek eredetileg elhagyott felekezetükbe. 5 0 Ez viszont m u t a t j a , hogy az áttérések nagy számát kizárólag külső körülményekben rejlő alkalomszerűség váltotta ki, nem pedig a meggyőződés. Ily körülmények közt ezek az áttérések csak ott számíthatók nyereségnek, ahol a számszerű gyarapodást, mint olyat, tekintik nyereségnek. Ahol azonban valamely egyház fontosabbnak t a r t j a a meggyőződéses hitéletet, ott az ilyen áttéréseket nem nyereségnek, hanem inkább tehernek kell minősíteni. A megcsonkított országban azonban nemcsak a zsidóságnak az áttérési mozgalma m u t a t változást a békeévek adataihoz képest, hanem többé-kevésbbé áll ez minden felekezetre. Legfeltűnőbben a mozgalom a baptisták javára jelentkezik. Amint már láttuk, a baptista gyülekezet 1907, azaz a törvény által is elismert megalakulása óta statisztikailag is megállapítható gyors gyarapodást m u t a t . Ezt a gyarapodást még a háború is csak átmenetileg akasztotta meg 1915-ben, amikor az áttérők száma csak 74 volt. Már a következő két évben ez a szám ismét 200 fölé emelkedik. Csak 1919-ben és 1920-ban találkozunk feltűnően kis számokkal : 29, illetve 74 áttérővel. Azonban ez csak látszat, mert ezek a számok a megcsonkított ország területére vonatkoznak s így aligha minősíthetők a baptista-mozgalom elhanyatlásának. Az azóta elmúlt évek adatai ezt a megállapítást igazolják, amennyiben a baptizmus hódító ereje állandóan növekvőben van : 1922. óta a 48 A köv.-höz v. ö. dr. Kovács Alajos t a n u l m á n y á t : „Áttérési mozgalom és felekezetnélküliség az 1919—1924. években". (Magyar Statiszt. Szemle, 1926. IV. évf. 183—192. lpk.) 40 A legnagyobb a zsidók kitérési a r á n y a Budapesten volt, ahol 1919. és 1920-ban 6915 izraelita keresztelkedett ki. (V. ö. D. S. : Budapest és Bécs lakosságának megoszlása felekezetek szerint, Magyar Statiszt. Szemle, 1925. III. évf. 239. 1.) 50 1919—1924. az izraelita visszatérők száma 694, ami azt jelenti, hogy a zsidóságra á t t é r ő k n e k 45'4%-a volt visszatérő. L. Dr. Kovács Alajos : Áttérési mozgalom. (Magvar Statiszt. Szemle, 1926. IV. évf. 186. 1.)

X. sz. táblázat.

Áttérési statisztika 1 9 1 9 — 1 9 2 8 - i g . t t é r t kel. unit. izr. g· s r a /0 szám /o szám o//0 - szám °/ sze/o szerint ban ban szerint ban rint ban Á

r. kath.

g. kath.

reform.


V szám szerint

0/ /0 ban

5

0-0

348 30 26

2-5 0-5 1-8

38

0-4

1

9,774 41-5

szám szerint

Róm. kath. Gör. kath. . Református Evangélikus Gör. kel. . . Unitárius . Izraelita . . Baptista . . Egyéb . . .

. . . . . . .

ι férfiak

°/ /oban

szám szerint

/o ban

evang. a 1 1 á szám szerint

bapt. szám szerint

u»bz,eseu

0/ /íjban

llő

10 44 9 0-5 0-0 302 9 0-2

0-5

8,650 61-8 2,288 16-4 133 128 14-6 4 672 76-6 1,504 10-9 9 4 0-1 10 1,345 24-8 71 4-8 328 22Ό '66 13-5 217 44-5 3,636 27-8 1,522 11-6 34 134 37-1 101 28-0 16 7-7 32 15-4

208

0-9

7,589 32-3 2,899 12-3

39

0-2 355

1-5

970

4-1 1,688

7-2 23,523

11,290 43-0

240

0-9

7,425 28-3 2,801 10-7 151

0-6 204

0-8 1,619

6-2 2,492

9-5

21,064 42-3

448

0-9 15,014 30-2 5,700 11-5 190

0-4 559

l - l 2,589

5-2 4.180

8-4 23,523 26,221

7 8,882 3,238 835 188 7,650 125 139

0-8 64-2 59-7 56-9 38-5 58-5 34-6 66-8

0-2 194 1

0-3 1,774 12-7 1,087 7-8 28 3-2 29 3-3 1-0 526 3-8 2,264 16-4 2-2 220 4-0 569 10-5 0-2 20 1-3 209 14-0 15 3-1 2 0-4 6 0-0 1-5 1 0-3 4 1-9 0-5 15 7-2

férfi 6,413 496 5,981 2,290 848 217 7,015 147 116

7,568 381 7,854 3,135 641 271 6,065 214 92

együtt 13,981 877 13,835 5,425 1,489 488 13,080 361 208 —

°/ b/0 an 28-1 1-8 27-8 10-9 3-0 1-0 26-3 0-7 0-4 —

Összesen ' nők Együtt

.

26,221 49,744 100-0

. I

K a r n e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

17

betérők száma 1926 kivételével, amikor 363 volt, állandóan 500 felett mozgott, sőt 1925-ben 753-ra ugrott fel. A legtöbb veszteséget a baptisták javára ismét a református egyház szenvedte, amennyiben 1919—1927-ig 1890 református lett baptistává. Az evangélikus egyház ebben a vontakozásban 495 hívének elvesztését m u t a t j a ki. Ha tekintetbe vesszük, hogy az országban a református lakosság az evangélikusnak több mint háromszorosa, akkor látnivalóan a református egyház falait döngeti inkább a baptizmus, de az evangélikus egyházra a veszedelem alig valamivel kisebb. Feltűnően meggyarapodott a baptizmusra áttérők száma a katholikus egyházban is : az említett időszakban 924 áttérést m u t a t n a k adataink, holott 1907»—1917-ig összesen 652 áttérés m u t a t h a t ó ki. Ú j r a megállapítható az is, hogy a baptizmus erősen t a r t j a híveit, a hozzá való áttérések nem valamely konjunktúra kihasználásának a következményei. Azoknak a száma, akik a baptizmusból visszatérnek, feltűnően csekély : 1919—1927-ig a baptistáknál 3545 betérővel csak 322 kitérő áll szemben, ebben a viszonylatban még az egyéb vonatkozásokban nyereségekre r á m u t a t ó katholikus egyház is csak veszteségekről számolhat be. Mindezekből az adatokból megállapítható, hogy a baptizmus nálunk jelenleg még mindig nem m u t a t megállapodott viszonyokat ; gyarapodását nem a természetes szaporodásnak, hanem elsősorban az áttéréseknek köszönheti. Még hozzá az itt közölt adatok nem is m u t a t j á k a baptista mozgalmat a maga teljes kiterjedése szerint. 51 Egyrészt a Statisztikai Hivatal adataiban csak azokra a baptistákra van tekintettel, akik a hivatalosan megalakult budapesti baptista hitközséghez tartoznak, a többiek még mindig a felekezetnélküliek r o v a t á b a n nyernek helyet és így statisztikailag nem foghatók meg. Másrészt a baptista propaganda ott is terjed és olyanokra is hat, ahol és akik hivatalosan és így statisztikailag k i m u t a t hatólag nem csatlakoznak a mozgalomhoz. Jellemző erre vonatkozólag, hogy a törvényesen megalakult budapesti magyar baptista hitközséghez tartozó állomáshelyek száma a Statisztikai Hivatal hivatalos kimutatása szerint 1927-ben 485, 1928-ban 501 volt. A körülbelül ugyanakkora lélekszámmal rendelkező unitáriusoknak ugyanekkor összesen öt anya- és hét leányegyházuk volt. Ez a szám is m u t a t j a , hogy a baptista propaganda mozgékonyságát és intenzitását egyik keresztyén felekezet sem éri el. j Ami ezek u t á n a történeti keresztyén egyházakat illeti, a körükben jelentkező áttérési mozgalom a háború u t á n ugyancsak jóval nagyobb élénkséget m u t a t a háborúelőtti viszonyokhoz képest. 5 2 Majdnem teljesen kikapcsolódott ezen mozgalomból a görög keleti egyház, amely - mint láttuk — a háború előtt az áttérési mozgalomban olyan erősen érdekelve volt. Hasonlóan jelentéktelen számokat m u t a t n a k az unitáriusok és természetszerűleg megcsappant a görög k a t h . egyház szerepe is a mozgalomban. Az utóbbi 1919—1927-ig meglehetősen sok lelket veszít e t t a reformátusokkal szemben (585 lélek) ; összes kitérőinek jó háromnegyede a református egyházat gyarapította, viszont emez a görög k a t h . egyházzal szemben csak 290 lélek veszteséget m u t a t . A katholikus egyháznak azon elég jelentős eredményeket m u t a t ó törekvése, hogy a keleti egyházzal való uniót legalább a görög k a t h . egyházba irányuló áttérési mozgalom révén munkálja, a csonka hazában a görög k a t h . egyház javára nem m u t a t számottevő eredményeket. Jóval nagyobb azoknak az orthodox keresztyéneknek a száma, akik magába a római egyházba tértek át : a vizsgált időszakban adataink 717 ilyen esetet m u t a t n a k ki, amivel szemben 128 ellenkező irányú áttérés áll. Lényeges veszteségben van a görög keleti egyház a református és evan51 A Statisztikai H i v a t a l k i m u t a t á s a szerint a törvényesen megalakult b u d a p e s t i hit községhez 1928 ban összesen 7382 hívő tartozik ; egy Kristóf Domokostól, a budapesti b a p t i s t a theol. szeminárium igazgatójától nyert magánjellegű közlés a tagok s z á m á t jelenleg 12,500-ra teszi. 52 ,,Ha . . . szorosan a mai területet vesszük, az áttérések számának —- minthogy az ország népessége is a régi terület népességéhez képest körülbelül 4 / 10 -re csökkent — szintén körülbelül 4 / 10 -ére kellett volna apadnia, azaz (a 6000-nyi átlagot véve alapul) körülbelül 2400-at tehetne évente. Ezzel szemben az áttérések tényleges száma a mai területen . . . jóval t ö b b (átlag 4000) volt évente." Dr. Kovács Alajos, id. h. 185. 1.


gélikus egyházakkal szemben is. Mindezek az adatok azonban a tulajdonképeni áttérési esetekhez viszonyítva csak kis töredéket jelentenek. A zsidóságnak fentebb vázolt és nagyon tekintélyes mozgalmától eltekintve, ez az összes felekezetv á l t o z t a t á s i e s e t e k n e k t ö b b , mint negyedrészét teszi ki a vizsgált kilenc esztendőben. Az áttéréseknek a tulajdonképeni f r o n t j a a római kath., református és evangélikus egyházaknak egymáshoz való viszonyában található meg. Bizonyára mutatkozik a háború utáni izgalom ezekben az a d a t o k b a n is. Kétségtelen, hogy a háború utáni nagyobb számokban, amelyek legalább részben a megcsonkított ország területén is meghaladják a békebeli számokat, mutatkozik az egyházak élénkebb propagandája. Még az 1919. és 1920. évek viszonylag alacsohy számokat tüntetnek fel: a katholikus egyház 866, illetőleg 869 kitérőt jegyez fel, de már 1921-ben ez a szám 1000 fölé ugrik és azóta is állandó gyarapodást m u t a t . 1927-ben már 1878, 1928-ban 1953 volt. Utána azonnal a református egyház következik. 1919-ben és 1920-ban 771, illetőleg 981 kitérőt találunk, 1921-ben ez a szám hirtelen felszökik 1568-ra, hogy azután ismét sülyedjen ; mélypontját 1924-ben éri el 1171 kitérővel, 1925-ben ismét felugrik 1645-re és némi csökkenés után 1927-ben újra 1632, 1928-ban pedig 1988 kitérőt találunk. Az evangélikus egyház kitérőinek a száma ugyancsak fokozatos emelkedést m u t a t . Kezdődik 1919-ben 326 kitérővel, de a következő év visszaesést hoz (285 kitérő), innét fogva fokozatosan emelkednek a számok 1924-ig 622-re, majd némi visszaesés u t á n 1927-ben már 734, 1928-ban pedig 798 kitérővel találkozunk. Ezt a számot a régi Magyarországon is ritkán haladták meg az evangélikusok. Valamivel világosabbá lesznek ezek az adatok a két protestáns egyházra vonatkozólag, ha t u d j u k , hogy a vizsgált időszakban (1919—1928) a református egyház az evangélikussal szemben 1524 lelket és fordítva az evangélikus a reformátussal szemben 1344 lelket veszített. Ennek az oka nem az evangélikus egyház nagyobb propagandájában rejlik, hanem a reformátusok körében tapasztalható több olyan áttérési mozgalomban, amelynek nagyon különféle, csak nem vallásos meggyőződésbeli okai vannak. így t é r t át a déli B a r a n y á b a n az 1920. és 1921. években kb. 500 lélek az evangélikus egyházba, ezeknek egy része azután az utóbbi évek folyamán ismét visszatért elhagyott egyházába, innét a viszonylag nagy számok: belőlük legalább is az evangélikus egyház belső helyzetére vonatkozólag alig lehet lényeges következtetéseket levonni. Nagyobb megfontolást igényelnek azok az adatok, amelyek a római egyházra egyfelől, másfelől pedig az evangélikus és református egyházakra vonatkoznak. A k a t h . egyházba kitérő reformátusoknak a száma 1919 óta ugyancsak emelkedő tendenciát m u t a t . A csonka országban a sor 685 kitérővel indul meg, 1921—1924-ig 730 körül mozog, de 1925-ben felszökik 973-ra és 1926-ban 1080-ra, 1927-ben 1220-ra, 1928-ban 1345-re emelkedik. Ezzel szemben a róm. kath. egyházból a reformátusba áttérők száma 1919-ben csak 554, de némi ingadozásokkal ez a szám is emelkedőben van. 1921-től fogva 700 körül mozog s amikor 1923-ban 764-re emelkedik, először haladja meg a róm. k a t h . egyházba kitérők számát. A következő évben némi visszaesés mutatkozik, azonban 1925-ben a református egyházba á t t é r t katholikusok száma felugrik 1013-ra és így 40 lélekkel haladja meg azoknak a reformátusoknak a számát, akik katholikusokká lettek. 1926-ban még nagyobb a református egyház nyeresége : 1080 kitérővel szemben 1209 betérő áll és még 1927-ben is előnyben van, mert 1220 kitérővel szemben 1223 betérőt t u d felmutatni. 1928-ban ismét a katholikusok j u t n a k előnybe, amennyiben a református egyház a katholikussal szemben 1345, a katholikus a reformátussal szemben pedig 1244 lelket veszít. Összefoglalólag tekintve, a református egyház a vizsgált időszakban csak az 1919. és 1920., valamint 1925. és 1926. években van előnyben. Az első két évben a nagyszámú zsidó-kikeresztelkedések lendítik fel a statisztikát, az utolsó két évben azonban m á r ettől független az egyház előnye. Nem kell hangsúlyozni, hogy egyelőre a református egyház nyeresége is csak színleges. Amint még az alább közlendő összeállításból látni fogjuk, a 100,000 reformátusra eső kitérőknek a száma még mindig jóval nagyobb, mint az ugyanannyi katholikusra



19

eső kitérőknek a száma. Nyilvánvaló, hogy helyes értelemben a református egyház nyereségéről a katholikussal szemben csak akkor lehetne szó, ha' ezen viszonyszám tekintetében is előnyben volna a református egyház. Sokkal szomorúbb képet m u t a t az evangélikus egyház áttérési statisztikája. A kitérőknek a száma itt is emelkedőben van. 1919-ben 256 evangélikus lesz katholikussá, a következő évben ez a szám visszaesik 203-ra, de már 1921-ben felszökik 300-ra. S bár a két azután következő évben, 1922. és 1923-ban némi visszaesés tapasztalható, 1924-ben 328-ra, 1925-ben 389-re, sőt 1927-ben 426-ra emelkedik és 1928-ban is 422. Igaz, hogy ezzel szemben a katholikus egyházból betérők száma is némi emelkedést m u t a t : 1919-ben még csak 168, valamelyes visszaesés u t á n 1922-ben 210-re emelkedik és innét fogva 1923-tól eltekintve mindig 200 felett van ; 1924-ben 221, 1925-ben 245, 1926-ban 261, sőt 1927-ben m á r 308, 1928-ban pedig 385. Nyilvánvaló ezen számokból, hogy a betérők száma nem emelkedik oly mértékben, mint a kitérőké. H a ennek ellenére az 1919—1927-ig terjedő időközben az evangélikus egyházba betérők összes száma mégis még mindig valamivel magasabb, mint a kitérők összes száma (5700, illetve 5425), úgy ennek oka egyrészt a zsidóknak nagyszámú megkeresztelkedésében a kommunizmus utáni években, másrészt pedig az említett református kitérési mozgalmakban keresendő. Legelőnyösebbnek áttérések tekintetében a római egyház helyzete m u t a t k o zik. Amint a békeévekben, úgy most is minden esztendőt nyereséggel zár. 1896— 1917-ig ezen nyereségnek összefoglaló száma 25,648-at m u t a t o t t , a csonka ország vizsgált időszakában pedig 7,083-at. Ez a szám nem lepheti meg azt, aki t u d j a , hogy a katholikus egyház bevallottan törekszik a többi egyházak rovására menő hódításra. Legfeljebb abból a szempontból okozhat ez a szám meglepetést, hogy nem m u t a t j a ennek a propaganda m u n k á n a k egyenletes, vagy pedig felfelé menő eredményeit. Amint már említettük, hazánkban a felekezetek közti áramlás az utolsó évtizedben jelentékenyen megerősödött és abszolút számokban sem marad el a békeéveknek Nagy-Magyarországra vonatkozó eredményeitől. Ennek következtében azt kellene várni, hogy a katholikus egyház nyeresége az említett 10 évben legalább is ne sokkal m a r a d j o n el a megelőző 20 év nyereségének a felétől; e helyett azonban a f e l m u t a t o t t nyereség csak valamivel haladja meg a régi Magyarországon k i m u t a t o t t 25,648 főnyi nyereség egynegyedrészét. Már ez is arra enged következtetni, hogy a katholikus egyház aktivitása fokozott éberséget vált ki a többi egyházaknál és ezeknek az ellenállását nemcsak erősebbé, de sikeres 'bbé is teszi. Csak megerősít b e n n ü n k e t ezen feltevésben az adatok közelebbi vizsgálata. A békeévekben a katholikusok állandóan előnyben voltak a többi felekezetekkel szemben. A háború után mindenekelőtt a baptistáknak sikerült a katholicizmust kikezdeni és ennek a veszedelme talán még nagyobb, mint a számokból látszik. D e t o v á b b menőleg a református egyház is kezd nyereséget felmutathatni a katholicizmussal való mérkőzésben, — ha az abszolút számokat tekintjük. Hogy a református egyház előnye a dolgok további folyamatában hogyan alakul, arról természetesen még korai volna ítéletet mondani. Annyit mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a katholikus propagandának sokszor nagydobbal működő csalogatása és ország-világba kikiáltott eredményei a statisztikában nem m u t a t n a k lényeges változást. Ez bizonyára nem jelenti azt, hogy a protestáns egyházak immár megnyugodhatnának és mint akiknek a dolga rendben van, semmibe vehetnék a katholikus propagandát. De jelenti azt, hogy bízvást vehetik fel a harcot és nyugodtan tekinthetnek a jövendőbe. Az elmondottaknak részben összefoglalására, részben pedig közelebbi megvilágítására közöljük a következőkben a megfelelő adatokat. Ezek közt a teljesség okáért helyet adunk a kisebb felekezeteknek is, nevezetesen a hazánkban jelenleg szinte jelentéktelenekké lett unitáriusoknak, görög keletieknek és görög katholikusoknak is. A reájuk vonatkozó viszonyszámok megítélésénél azonban nagy óvatosságra van szükség, mivel azok ezen felekezetek lélekszámának kicsinységénél fogva nem kicsinyítve, hanem nagyítva m u t a t j á k a helyzetet. Nevezetesen sem a görög keletieknek, sem az unitáriusoknak a lélekszáma nem éri el a 100,000-et, a görög

Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika m e g v i l á g í t á s á b a n . 13

katholikusoké pedig még a 200,000 alatt van. Mégis az első két felekezetre vonatkozólag is alkalmazzuk az átszámítást 100,000 lélekre, hogy az a d a t o k a t a többi felekezetekkel egységes nevezőre hozzuk, de mindig szem előtt kell t a r t a n u n k , hogy az így nyert viszonyszámok nagyított a d a t o t m u t a t n a k , holott a 100,000-nél magasabb lélekszámmal rendelkező felekezeteknél a megfelelő viszonyszámok kicsinyített képet tükröztetnek. A valóságnak t e h á t az előbbi adatok nem felelnek meg olyan értelemben, mint az utóbbi felekezetekre vonatkozó adatok. Ugyanez áll a b a p t i s t á k r a is, akiknek élénk propaganda-tevékenysége természetszerűleg nem fogható fel a számok laza szövésű hálójában. Az egyes felekezetekből kitérők abszolút számait a következő összeállítás mutatja : Róm. kath. Gör. kath.

Év

1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

866 869 1061 1302 1302 1292 1676 1782 1878 1953

59 74 79 93 90 75 84 91 116 116

Reform.

771 981 1568 1340 1268 1171 1645 1471 1632 1988

Evang.

Gör. kel.

326 285 436 495 522 622 592 615 734 798

Unit.

Izraelita

Bapt.

Összesen

66 16 30 62 50 56 49 46 31 82

7146 1925 827 499 458 433 412 451 412 517

28 35 35 30 25 57 32 39 41 39

9387 4276 4144 3980 3869 3915 4658 4658 5137 5720

101 78 100 143 151 191 154 152 218 211

Néhány jellemző évre kiszámítva ezek az adatok százalék szerint a következőképpen oszlanak meg : 100 kitérő közül volt Év

1919 1921 1923 1925 1926 1927 1928

Róm. kath Gör. kath.

. . . . . . .

. . . . . . .

9-2 25-6 34-6 35-9 38-3 36-5 34-1

0-6 2-0 2-3 1-8 2-0 2-3 2-0

Reform.

8-2 37-8 32-7 35-3 31-6 31-8 34 ·8

Evang.

Gör. kel.

3-5 10-5 13-4 12-7 13-2 14-3 13-9

Μ 2-4 3-6 3-3 3-3 4-2 3-7

Unit.

0-7 0-7 1-2 1-0 1-0 0-6 1-4

Izr.

Bapt.

75-0 20-0 11-7 8-8 9-7 8-0 9-0

0-3 0-8 0-6 0-6 0-9 0-8 0-7

A megfelelő felekezet 100,000 hívőjére elosztva esett kitérő : Év

1919 1923 1925 1926 1927 1928

Róm. kath. Gör. kath.

. . . . . .

. . . . . .

170 24-7 31-2 32-9 34-2 35-2

33-7 48-4 43-7 46-5 58-5 57-4

Reform.

Evang.

Gör. kel.

Unit.

46-2 68-2 94-5 83-7 92-2 108-7

65-6 102-2 114-3 119-6 139-6 150-8

198-1 271-1 293-3 287-9 411-6 396-1

1060-4 792-7 775-1 728-8 492-1 1302-2

Izr.

Bapt.

1509-7 96-3 86-4 94-4 86-4 108-4

764-2 448-9 558-2 667-1 691-8 515-5

Az egyes egyházakba betérőknek az a d a t a i t hasonló szempontok szerint állítjuk össze és mindenekelőtt az abszolút számokat közöljük. Róm. kath.

Év

1919 1920 1921 1922 1923 1924

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

5227 1923 1721 1473 1365 1417

Gör. kath.

Reform.

Evang.

28 25 36 39 35 47

2672 1269 1175 1078 1166 1108

1092 741 692 407 317 408

Gör. kel.

41 36 17 23 12 11

Unit.

114 40 112 37 136 28

Izr.

137 168 243 340 326 315

Bapt.

29 74 148 583 512 581

K a r n e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika Év

1925 1926 1927 1928

. . . .

. . . .

Róm. kath.

Gör. kath.

Reform.

1742 1847 2077 2246

46 54 62 76

1344 1654 1683 1865

. . . .

Evang.


Gör. kel.

424 448 518 652

51

Unit.

34 13 9 36

24 8 7 11

Izr.

Bapt

311 271 279 199

753 363 502 635

A betérők százalékosan a következőképen oszlottak meg : 100 betérő közül volt : Év

1919 1921 1923 1925 1926 1927 1928

Róm. kath. Gör. kath Reform.

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

56-2 41-5 35-2 36-9 39-6 40-4 39-3

0-3 0-9 0-9 1-0 1-2 1-2 1-3

Evang.

Gör. kel.

11-6 16-7 8-2 9-1 9-6 10-1 11-4

28-5 28-3 30-1 28-9 35-5 32-8 32-6

Unit.

0-4 0-4 0-3 0-5 0-2 0-1 0-2

1-2 2-7 3-5 0-7 0-3 0-2 0-6

Izr.

Bapt.

1-4 5-8 8-4 6-7 5-8 5-4 3-5

0-3 3-6 13-2 16-2 7-8 9-8 111

A megfelelő felekezet 100,000 hívére esett betérő Év

1919 1923 1925 1926 1927 1928

Róm. kath. Gör. kath. Reform.

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

103-4 25-9 32-0 22-8 37-8 40-5

16-0 18-9 23-9 27-7 31-2 37-6

160-0 66-5 77-7 94-7 95-0 104-4

Evang.

Gör. kel.

Unit.

Izr.

219-9 62-1 82-0 85-7 98-5 123-2

80-4 23-0 45-7 15-1 13-2 20-6

1831-6 2171-8 538-1 205-9 134-8 571-7

28-9 68-5 65-2 56-9 58-5 41-7

Bapt.

692-6 12,785-2 13,136-7 6,209-3 8,471-1 10,058-1

Átlagban a felekezetváltoztatások az ország minden 100,000 lakosára elosztva az egyes években a következőképen oszlottak meg : Év

1919 . . . . 1923 . . . . 1925 . . . .

Ev

118-8 47-0 55-6

1926 . . . . 1927 . . . . 1928 . . . .

55-0 60-2 66-5

Az áttérések összefoglalt eredményét dr. Kovács Alajos ismételten idézett cikke alapján a következő két táblázatban közölhetjük : 53 Az oldalt nevezett vallásfelekezet népességében az áttérések folytán 1000 lélekre jutott nyereség ( + ) , v. veszteség (—) összesen az 1908—1912.

1913—1917.

é v e k Róm. kath Gör. kath Református Evangélikus Görög keleti Unitárius Izraelita Baptista Egyéb 53

Id. h. 187. és 188. 1.

+ — — — — —

0-5 0-3 0-6 0-9 0-3 3-3 2-2 + 160-3 8-2

+ —

1920—1924.

a 1a t t

0-5 0-6 0-2 — 0-3 — 0-6 1-5 — 2-3 + 147-7 — 11-4

+

0-4 1-3^ — 0-3 + 0-4 — 10-9 + 22-3 5-8 +321-2 — 13-2

52


Az áttérések ° / o - o s megoszlása az áttértek

A népesség ° / o - o s megoszlása vallás szerint

uj

einagyott felekezete szerint az 1908— 1912.

1913— 1917.

1920— 1924.

1908— 1912.

1910-ben 1920-ban 1913— 1917.

1920— 1924.

Róm. kath Gör. k a t h Református Evangélikus Görög keleti Unitárius Izraelita Baptista Egyéb Összesen

régi

1

új

Magyarországon

é v e k b e n

20-9 13-9 25-5 10-9 16-2 2-9 7-9 1-6 0-2

20-6 12-9 24-4 10-2 16-7 2-5 11-2 l-l 0-4

28-9 2-0 31-4 11-7 3-2 l-l 20-5 0-9 0-3

36-7 11-7 21-0 7-1 14-0 2-1 1-8 5-6

39-3 8-6 22-4 8-5 11-0 2-0 2-0 6-2

39-1 0-9 28-7 12-7 0-5 1-8 6-9 9-4

—

—

—

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

49-3 11-0 14-3 7-1 12-8 0-4 5-0 0-1 0-0

63-9 2-2 21-0 6-2 0-6 0-1 5-9 0-1 0-0

100-0

100-0

Ha ezen két k i m u t a t á s közül különösen az elsőt közelebbről vizsgáljuk, úgy azonnal felötlik, hogy végeredményben mily csekély az egyes felekezetekre az áttérésből eredő nyereség, illetve veszteség : a k a t h . egyház az összeomlást megelőző tíz évben minden 1000 hívére egy lélekkel gyarapodott és hasonló az arány 1920 óta is. Hasonlóan a többi felekezet vesztesége tíz év alatt. 1000 lélekre alig tesz ki többet, mint egy főt, csak az unitáriusok és izraeliták, valamint az utolsó években a görögkeletiek vesztesége nagyobb. De látnivaló az is, hogy a zsidóság vesztesége a kommunizmust követő évek áttérése révén nem olyan nagy, mint azt a köztudat hajlandó elgondolni : 1000 lélekre számítva a féítüntetett öt év alatt h a t hívőt sem tesz ki és ha 1919 nagyszámú kikeresztelkedettjeit számítjuk, akkor is csak h a t év alatt 21 hívő. Lényeges nyereséget csak a baptisták t u d n a k felmutatni. Ezek az adatok elég világossá teszik, hogy az áttéréseknek a segítségével egyik felekezet sem szívhatja fel belátható időn belül a másikat, vagv a többieket. *

Az áttérésekkel a felekezetváltoztatások hazánkban nincsenek még kimerítve, mivel az 1895 : XLIII. tc. megengedi a felekezetnélküliséget. Ennek alapján a Központi Statisztikai Hivatal állandóan számon t a r t j a a felekezetnélkülieket. Azonban a Statisztikai Hivatalnak ez a megjelölése félreértésekre nagyon alkalmas. A felekezetnélküliek r o v a t á b a n nyernek t. i. elhelyezést nemcsak a tulajdonképpeni felekezetnélküliek, azaz azok, akik egyik felekezethez sem tartoznak, hanem azok is, akik nem tartoznak valamely törvényesen elismert felekezethez. Már említettük, hogy a baptistáknál a statisztikai adatok csak azokat számítják a baptisták közé, akik a törvényesen elismert budapesti magyar baptista hitközséghez tartoznak ; a többiek a felekezetnélküliek r o v a t á b a n v a n n a k nyilvánt a r t v a . Hasonlóan felekezetnélkülieknek számítanak pl. a nazarénusok, methodisták, adventisták is, amennyiben kitérnek abból a felekezetből, amelynek eredetileg t a g j a i voltak. Ennek következtében ezen rovatban nagyon különböző elemek nyernek elhelyezést, ami természetesen a statisztika pontosságának és világosságának a rovására megy. Sokkal jobb volna, ha a Statisztikai Hivatal ezeket az a d a t o k a t felbontaná elemeire és külön venné számításba a methodistákat, nazarénusokat stb., tekintet nélkül arra, hogy az illető felekezet állami elismerést nyert-e vagy sem. E b b e n az esetben az adatok a valóságnak sokkal jobban felelnének meg és használhatók volnának. Mert a valóságon és a meglevő helyzeten nem javít a jelenleg érvényben levő eljárás sem. Azonban mindehhez még egy

.

,

.

XI. sz. táblázat.

A népesség foglalkozása. A kereső népesség foglalkozása összevetve a vallással 1910-ben. A

A foglalkozási főosztályok és a foglalkozási minőség megnevezése

s z á m összesen

r. kath.

g. kath.

reform.

k e r e s ő s z e r i n t

evang.

g. kel.

unit.

n é p e s s é g

Az oldalt megnevezett foglalkozási főcsoportból jutott 1000 keresőre

s z á z a l é k b a n izr.

egyéb és ismeretlen r. k a t h . g .kath. reform. evang. g. kel. vallású.

unit.

izr.

egyéb és isme rétien vallású

általában r. kath g. kath.Jreform. evang.

g. kel.

unit.

izr.

egyéb

I. Őstermelés. Nagybirtokos ( 'S Középbirtokos 100—1000 k. holdig \ ΐ Haszonbérlő 100 k. holdon felül . / ^ Kisbirtokos (kisbérlő) \ Részes földműves J 2 Majoros és juhtenyésztő . . . . ( « Önálló kertész ' * Gazdasági tisztviselő Gazdasági cseléd Mezőgazdasági munkás pwóh \ Önálló és segítő családtagja őstermelő j STisztviselő őstermelő e £ , é dszeniélvzet Összesen

845 1,657 7,895 19,432 1,572 5,172 2.797.030 1.136,308 7,566 30,552 967 2,650 3,178 5,872 4,646 9,657 273,344 502,001 568,846 1.229,462 1,134 1,676 1,253 1,737 20,482 48,678

20 924 74 422,866 8,018 203 225 138 64,206 173,829 68 48 14,563

306 133 4,972 1,950 577 198 399,908 250,480 10,549 987 226 39 1,330 268 1,428 668 78,460 28,545 220,049 63,241 199 29 101 217 2,407 1,301

31 6 1,551 136 203 20 558,083 14,154 ' 3,032 306 1,202 3 824 10 141 66 54,970 1,632 194,344 5,093 207 22 6 9,464 76

315 1,956 2,515 10,966 44 6 13 2,559 765 2,864 34 87 380

1 48 13 4,265 50 4 24 11 79 1,196 5 3 5

510 40-6 30-4 40-6 24-7 36-5 54-1 481 54-4 46-2 67-7 72-1 42-4

1-2 4-7 1-4 15-1 26-6 7-7 3-8 1-4 12-8 141 41 2-9 29-9

18-6 26-0 11-2 14-3 34-5 8-5 22-7 14-8 15-6 17-9 11-9 5-8 5-0

8-0 10-0 3-8 ' 9-0 3-2 1-5 4-6 6-9 5-7 5-2 1-7 12-5 2-7

1-9 7-9 40 20-0 9-9 45-4 14-0 1-5 11-0 15-9 12-3 1-3 19-4

0-3 0-6 0-4 0-5 0-9 0-1 0-2 0-7 0-3 0-4

4.655,576 2.028,036

685,182

720,512

824,074 21,508

22,504

5,704 43·5

14-7

15-7

7-5

17-7

348,056

0-3 0-1

19-0 10-0 48-6 0-4 0-1 0-2 0-2 26-5 0-2 0-2 2-0 5-0 0-8

0-0 0-2 0-2 0-1 0-1 0-1 0-4 0-1 0-0 0-1 0-3 0-1 0-0

0-2 2-5 0-7 360-9 3-9 0-3 0-8 1-3 64-8 158-6 0-2 0-2 6-2

0-2 2-1 0-4 299-1 2-0 0-3 0-9 1-2 72-0 149-7 0-3 0-3 5-4

0-0 l-l 0-1 499-0 9-5 0-2 0-3 0-1 75-8 205-1 0-1 0-0 17-2

0-3 4-4 0-5 356-0 9-4 0-2 1-2 1-3 69-9 195-9 0-2 0-1 2-1

0-2 3-4 0-4 440-1 1-7 0-1 0-5 11 50-2 111-1 0-1 0-4 2-3

0-4

0-4

0-1

600-6

533-9

808-5

641-5

611-6

0-0 1-2 0-2 546-3 3-0 1-2 0-8 53-8 190-2 0-2 0-0 9-3

0-2 0-9 4-0 5-6 0-6 7-3 413-9 31-6 8-9 0-1 0-1 0-0 0-0 0-3 1-9 7-4 47-7 , 2-2 148-9 8-3 0-1 0-2 0-3 2-2 1-l

0-1 5-1 1-4 451-8 5-3 0-4 2-5 1-2 8-4 126-7 0-5 0-3 0-5

807-3

628-9

64-9

604-2

l-l

II. Bányászat és kohászat, ipar, kereskedelem és hitel, közlekedés. A) Bányászat

és kohászat.

Önálló Tisztviselő Egvéb segédszemélyzet Együtt B)

•

387 1,583 64,302

123 885 40,179

80 39 7,007

9 121 4,492

5 217 3,435

125 20 8,644

33 10 447

12 284 86

31-8 7 55-9 12 62-5

20-6 2-5 10-9

2-6 7-6 7-0

1-2 13-7 5-3

32-3 1-2 13-5

8-5 0-6 0-7

3-0 18-0 0-1

0-4 0-0

0-04 0-20 8-29

0-0 0-2 10-6

0-1 0-0 8-3

0-0 0-1 4-0

0-0 0-4 6-0

0-1 0-0 8-5

1-0 0-3 13-1

0-0 0-8 0-3

0-7 1-3

66,272

41,187

7,126

4,622

3,657

8,789

490

382

19 62-1

10-8

7-0

5-5

13-3

0-7

0-6

0-0

8-5

10-8

8-4

4-1

6-4

8-6

14-4

l-l

2-0

440,021 32,689 884,955

235,779 13,043 569,034

19,756 209 37,172

60,809 1,830 104,308

34,722 2,754 67,918

31,809 331 46,368

1,560 62 2,405

54,857 14,346 57,021

729 53-6 114 39-9 729 64-3

4-5 0-6 4-2

13-8 5-6 11-8

7-9 8-4 7-7

7-2 1-0 5-2

0-3 0-2 0-3

12-5 43-9 6-4

0-1 0-3 0-1

56-8 4-2 114-2

62-1 3-5 149-8

23-6 0-2 43-6

54-2 1-6 92-9

61-0 4-8 119-4

31-1 0-3 45-4

45-6 1-8 70-3

158-2 41-4 164-4

77-2 12-1 77-2

1.357,665

817,856

57,137

166,947

10ő',394

78,508'

4,027

126,224

1,572 60-2

4-2

12-3

7-8

5-8

0.3

9-3

0-1

175-2

215-3

67-4

148-7

185-2

76-8

117-7

364-0

166-5

6-4

194-9 69-3 105-9

35-4 7-6 9-8

Ipar.

Önálló Tisztviselő Egyéb segédszemélyzet Együtt

•

C) Kereskedelem

és hitel. 124,853 44,881 105,296

35,346 13,616 43,896

1,814 423 2,212

7,694 2,826 9,786

5,355 2,745 6,073

6,555 1,166 6,287

179 98 215

67,576 23,935 36,735

334 28-3 72 30-3 92 41-7

1-5 10 2-1

6-2 6-3 9-3

4-3 6-1 5-8

5-3 2-6 6-0

0-1 0-2 0-2

54-1 53-3 34-9

0-2 0-2 0-0

16-1 5-8 13-6

9-3 3-6 11-5

2-2 0-5 2-6

6-9 2-5 8-7

9-4 4-8 10-7

6-1

5-2 2-9 6-3

275,030

92,858

4,449 .

20,306

14,173

14,008

492

128,246

498 33-8

1-6

7-4

5-1

5-1

0-2

46-6

0-2

35-5

24-4

5-3

18-1

24-9

13-6

14-4

370-1

52-8

22,038 28,371 135,481

9,489 17,298 86,324

1,495 515 5,784

3,210 3,929 26,490

1,085 2,315 7,917

2,506 468 4,927

100 147 715

4,132 3,674 3,258

21 43-0 25 6 1 0 66 63-7

6-8 1-8 4-3

14-5 13-8 19-5

4-9 8-2 5-8

11-4 1-7 3-6

0-5 0-5 0-5

18-8 12-9 2-5

0-1 0-1 0-0

2-8 3-7 17-5

2-5 4-6 22-7

1-8 0-6 6-8

2-9 3-4 23-6

1-9 4-1 13-9

2-4 0-5 4-8

2-9 4-3 20-9

11-9 10-5 9-4

2-2 2-7 7-0

185,890

113,111

7,794

33,629

11,317

7,901

962

11,064

112 60-7

4-2

18-1

6-1

4-4

0-5

6-0

0-0

24-0

29-8

9-2

29-9

19-9

7-7

28-1

31-8

11-9

1.884,857 1.065,012

76,506

225,504

134,541

109,206

5.971

265,916

2,201 56-5

41

12-0

71

5-8

0-3

14-1

0-1

243-2

280-3

90-3

200-8

236-3

106-9

174-6

767-0

233-2

181,788 69,658

92,047 40,223

9,212 3,222

28,099 13,665

15,946 4,590

10,200 4,435

1,370 137

24,512 3,143

402 50-8 43 57-7

51 4-6

15-4 19-6

8-7 6-6

5-6 6-3

0-7 0-6

13-5 4-5

0-2 0-1

23-4 9-0

24-2 10-6

10-9 3-8

25-0 12-1

28-0 8-1

10-0 4-3

40-1 12-8

70-7 9-0

42-6 4-6

251,446

132,270

12,434

41,764

20,436

14,635

1,807

27,655

445 52-6

50

16-6

81

5-8

0-7

11-0

0-2

32-4

34-8

14-7

37-1

36-1

14-3

52-9

79-7

47-2

9,684 24,512 88,137

6,716 14,257 46,434

175 1,544 9,102

955 1,317 12,548

1,186 1,880 5,271

341 1,373 11,543

44 226 424

263 891 2,463

4 69-4 21 58-2 352 52-7

1-8 6-3 10-3

9-9 17-6 14-2

12-3 7-6 6-0

3-5 5-6 13-1

0-4 0-9 0-5

2-7 3-6 2-8

0-0 0-1 0-4

1-2 3-2 11-4

1-8 3-7 12-2

0-2 1-8 10-8

0-8 3-8 11-2

2-1 3-3 9-1

0-3 1-3 11-3

1-3 6-5 12-4

0-7 2-6 7-1

0-4 2-5 37-3

Összesen

122,333

67,407

0,821

17,820

8,337

13,257

694

3,617

380 55-1

8-9

14-6

6-8

10-8

0-6

2-9

0-3

15-8

17-7

12-8

15-8

14-5

12-9

20-2

10-4

40-2

V. Különböző ágbeli és k. ni. n. napszámosok

203,085

115,833

19,685

24,414

13,501

23,772

605

5,057

218 57-0

9-7

121

6-6

11-7

0-3

2-5

0-1

26-2

30-5

23-2

21-7

23-7

23-2

17-7

14-6

23-1

192,716

115,037

8,260

23,504

17,443

15,173

854

12,225

220 59-7

4-3

12-2

9-0

7-9

0-4

6-3

0-1

24-9

30-3

9-7

20-9

30-7

14-8

25-0

35-2

23-3

74,584

50,238

3,957

9,666

2,866

3,956

247

3,598

56 67-4

5-3

13-0

3-8

5-3

0-3

4-8

0-1

9-6

13-2

4-7

8-6

51

3-8

7-2

10-4

5-9

366,376

225,218

50,630

60,252

23,903

17,458

2,515

6,181

216 61-5

8-4

16-4

6-5

4-8

0-6

1-7

0-1

47-3

59-3

36-1

53-6

42-0

17-0

73-5

17-8

22-9

Önálló Tisztviselő Egyéb, segédszemélyzet Együtt D)

l-l

Közlekedés. -

Önálló Tisztviselő Egvéb segédszemélyzet Együtt összesen

III. Közszolgálat és szabadfoglalkozások. Önálló, tisztviselő és díjnok Szolga- és egyéb segédszemélyzet . . . Összesen IV. Véderő. Tiszt és tisztviselő Altiszt Legénvség és szolga

VI. Tőkések és nyuyidijasok VII. Egyéb foglalkozásúak MII. Házi cselédek

. . . .

1

1

1 .

1

s z á m

A foglalkozási főosztályok a foglalkozási minőség megnevezése összesen

r. kath.

A s z e r i n t evang.

görög keleti

g. kath.

reform.

167 3,832 1,320 666,971 12,818 317 1,809 2,904 155,014 484,701 698 450 5,203

2 65 35 22,465 2,398 54 115 46 8,026 24,671 10 6 183

141 2,864 514 289,453 15,505 92 903 762 47,195 193.202 201 47 1,280

2.126,688 1.336,504|

58,076

552,159

53 1,529 33,137

22 952 28,192

7 527

4 127 2,743

6 108 1,313

3 66

34,719

29,166

534

2,874

1,427

69

227,873 25,850 437,137

140,606 11,770 304,244

3,557 117 6,565

40,t87 1,970 64,908

13,421 1,735 25,156

1,416 71 2,184

690,860

456,620

10,239

107,065

40,312

75,148 47,608 57,592

24,243 18,446 28,260

618 235 583

6,849 4,062 6,756

180,348

70,9 19

1,436

7,480 24,501 83,190

4,092 15,971 57,444

Együtt

115,171

Összesen

k e r e s ő

n é p

e s s é g

Az oldalt megnevezett foglalkozási főcsoportból j u t o t t 1000 keresőre

s z á z a l é k b a n unit.

izr.

bapt.

egyéb és ismeret- rom. gör. len vallású kath. kath.

ref.

evang. ;g. kel. unit.

izr.

egyéb és általá- r . k a t h . g. kath. bapt. Ismeretlen ban vallású

ref.

evang.

g. kel.

unit.

bapt.

egyéb

I. Őstermelés. gybirtokos / -é 798 zépbirtokos 100—1000 k. holdig ! ~ 8,414 szonbérlő 100 k. holdon felül ) « 3,070 \ ο SP 1.080,997 ibirtokos (kisbérlő)j 33,338 >zes földműves >•-. . 500 joros és juhtenyésztő 3,191 álló kertész . . . . 5,331 sdasági tisztviselő 225,129 ídasági cseléd . 757,377 zőgazdasági munkás 970 gyéb ι önálló és segítő családtagja 566 ermelő Tisztviselő 7,007 ' Segédszemélyzet . . . . .

4 70 26 7,525 373 21 177 20 3,114 7,271 5 1 35

0-0

0-2 2-2 0-8 288-0 8-9 0-1 0-9 1-l 60-0 201-8 0-3 0-2 1-9

0-2 1-6 0-6 281-4 5-4 0-1 0-8 1-2 65-4 204-5 0-3 0-2 2-2

0-0 0-8 0-4 268-61 28-7 0-7; 1-4 0-6 95-9 294-9 0-1 0-0 2-2

0-1

0-0

566-7

563-9

694-3

678-2

612-7

37-7 21-3 0-4

0-0 0-4 8-8

0-0

0-0 0-2

0-0

0-4 11-9

0-0

0-1

1-9 0-3 0-4

6-4

0-0

1-4

0-1

0-4

9-2

12-3

0-6 0-3 0-5

0-1 0-2 0-1

12-3 39-0 7-6

0-1 0-0 0-0

0-1 0-2 0-1

60-7 6-9 116-5

59-4 4-9 128-4

5-9

0-5

0-1

10-3

0-0

0-1

184-1

192-7

9-1 8-5 11-7

3-2 5-2 4-6

0-6 0-3 0-4

0-1 0-2 0-2

53-6 46-4 32-8

0-1 0-0 0-1

0-2 0-1 0-1

20-0

12-7 15-4

0-8

9-8

4-2

0-5

0-1

45-1

0-1

0-1

2 54-7 17 65-2 29 69-1

1-4 l-l 1-5

15-8 14-4 20-5

5-9 7-0 5-8

0-3 0-4 0-3

0-0 0-3 0-2

21-8 11-5 2-5

0-1 0-0 0-0

33

48 67-3

1-4

18-9

6-1

0-3

0-2

5-7

159,453

599

978 62-1

1-4

14-6

0-5

0-1

461 149

16,091 1,463

57 34

212 59-9 32 67-1

1-4 2-0

17-0 21-6

7-4 5-2

0-4 0-6

802

610

17,554

91

244 61-9

1-5

18-2

6-8

1,016 1,068 3,474

69 140 277

73 130 97

148 823 1,464

68-2 23 63-8 173 64-6

1-5 3-5 2-7

16-5 22-3 23-2

19,618

5,558

486

300

2,435

12

200 64-8

2-8

1,008

10,193

3.819

288

49

666

56

43 67-9

2-0

63,000

1,042

16,482

6,897

616

157

10,482

108

170 63-7

44,094

32,727

' 739

6,237

1,618

326

123

2,235

32

57 74-2

155,892

109,081

3,875

29,523

8,815!

971

343

3,027

142!

115 70-0

3.752,714 2.370,465

83.647

814,204

243,844 27,090

3,530

204,507

2,559

2,868 63-2

46 657 137 88,969 2.081 13 153 380 11,040 45,573 33 46 284

1 22 1 299 12

58-5 45-5 43-0 61-7 38-5 63-4 56-7 54-5 68-8 64-0 72-0 79-5 74-2

0-2 0-8 11 21 7-2 10-8 3-6 0-9 3-6 3-3 1-0 l-l 2-6

17-7 34-0 16-7 26-8 46-5 18-4 28-3 14-3 21-0 25-5 20-7 8-3 18-3

5-8 7-8 4-5 8-2 6-2 2-6 4-8 7-1 4-9 6-0 3-4 8-1 4-1

0-5 0-8 0-9 0-7 1-l 4-2 5-6 0-4 1-4 1-0 0-5 0-2 0-5

0-2 0-0

17-2 10-6 33-6 0-3 0-3 0-6 0-7 22-3 0-3 0-1 1-8 2-6 0-3

1,519

1,061 62-9

2-7

26-0

7-0

0-9

0-0

0-4

20 325 132

22

1 41-5 6 62-2 136 85-0

0-5 1-6

7-6 8-3 8-3

11-3 7-1 4-0

0-2 0-2

0-1 0-0

477

22

142 84-0

1-5

8-3

4-1

0-2

183 47 559

28,090j 10,097 33,010

182 6 242

231 61-7 37 45-5 269 69-6

1-6 0-5 1-5

17-6 7-6 14-8

5-9 6-7

3,671

789

71,197

430

537 66-1

1-

15-5

2,435 2,497 2,654

460 118 252

75 87 90^

40,275 22,097 18,891

59 12 43

134 32-3 54 38-3 63 49-1

0-8 0-5 1-0

17,667

7,586

830

252

81,263

114

251 39-3

104 275 1,247

1,181 3,526 17,084

439 1,721 4,862

23 93 273

5 83, 1511

1,630 2,813 2,073

4 2 27

77,507

1,626

21,791

7,0221

389

239|

6,516

1.021,098

634,242

13,835

149,397

56,347

4,959

1,288

121,058 46,673

72,550 31,280

1,705 922

20,513 10,082

8,941 2,437

528 274

167,731)

103,830

2,627

30,595

11,378|

9,499 20,982 57,658

6,484 13,385 37,216

138 725 1,582

1,567 4,683 13,368

88,139

57,085

2,445

V. Különböző ágbeli és k. m. n napszámosok

50,118

33,996

Ί. Tőkések és nyugdíjasok . .

98,954

II. Egyéb foglalkozásúak . . .

Összesen

149,412| 18,642

1 1

137 889 1,030 3,666 95 3 22 1,191 617 954 17 15 19

660

8,655

1 17 58 247

6 5 946 34 5 3 30 488 2

9 2 703 22

35 270 4 2

0-1 0-3 0-0 0-0 0-0 0-0 0-3 0-0 0-0

0-1 0-2 0-1 0-1

0-1 0-2 0-1 0-1

0-1 0-0 0-0 0-1 0-2

0-2 0-2 0-0 0-0 0-4

0-2

0-2

0-1

3-5

2-7

2-6

0-6

0-6

0-9 277-8 13-8 0-7 6-5 0-7 114-9 268-4

355-5 19-1 0-1

l-l 0-9 57-9 237-4 0-3

365-2 8-5 0-01 0-6 1-5! 45-0, 186-9 0-1 0-2

0-3 6-3 0-3 84-7 3-4 0-3 4-8 16-4 69-9

0-7 4-4 5-1 17-9 0-5 0-0 0-1

5-9 3-0 4-7

2-4 1-9 369-7 13-3 1-9

2-0 2-8

11-7 190-7 0-8

1-7

0-0 0-0 0-0

688-2

187-0

42-3

593-6

0-1

0-6

0-0 1-6

3-3

0-5 5-4

2-5

1-7

0-7

8-5

6-4

3-5

5-9

2-6

2-3

2-3

8-5

42-5 1-4 78-5;

49-4

52-2

79-7

55-0 7-1 103-2

80-7

51-8 13-3 158-4

137-3 49-4 161-4

71-1 2-4 94-5

122-4

131-5

165-3

135-5

223-5

348-1

168-0

10-2

7-4

7-8 11-9

2-8

10-0 10-2

7-0

8-5 4-9 8-3

10-9

17-0 4-3 9-3

21-3 24-6 25-5

197-0 107-8 92-6

23-0 4-7 16-8

48-1

29-9

17-2

21-7

31-1

30-6

71-4

397-4

44-5

0-0 0-1 0-1

1-9 6-5 22-3

1-7 6-7 24-3

1-2 3-3 14-9

1-4 4-4 20-9

1-8

7-0

0-9 3-5 10-0

7-9 13-8 10-2

0-8

20-0

1-4 23-5 42-8

10-5

0-0

0-1

30-7

32-7

19-4

26-7

28-8

14-4

67-7

31-9

12-9

15-6

0-1

0-1

272-1

267-6

165-4

183-4

231-1

183-1

364-9

779-7

234-0

0-4 0-3

13-3 3-1

0-0 0-1

0-2 0-0

32-3 12-4

30-5 13-3

20-4 11-0

25-2 12-4

36-7 10-0

19-5 10-1

130-61 42-2

78-7 7-1

22-3 13-3

0-5

0-4

10-5

0-1

0-1

44-7

43-8

31-4

37-6

46-7

29-6

172-8

85-8

35-6

10-7 5-1 6-0

0-7 0-7 0-5

0-8 0-6 0-2

1-6 3-9 2-5

0-0 0-1 0-3

2-í> 5-6 15-4

2-6

0-0 0-0

5-7 15-7

1-7 8-5 19-0

1-9 5-8; 16-4

4-2 4-3 14-3

2-7 5-3 10-0

20-7 36-8 27-4

0-7 4-0 7-2

2-8

22-3

6-3

0-6

0-3

2-7

0-0

0-2

23-5

24-0

29-2

24-1

22-8

18-0

84-9

11-9

4-7

20-3

7-6

0-6

0-1

1-3

0-1

0-1

13-4

14-3

12-1

12-5

15-7

10-6

13-9

3-2

21-9

1-0 ! 16-6

7-0

0-6

0-2

10-6

0-1

0-2

26-3

26-6

12-5

20-2

28-3

22-7

44-5

51-3

42-2

1-7

14-1

3-7

0-7

0-3

5-1

0-1

0-1

11-8

13-8

8-8

7-7

6-6

12-0

34-8

11-0

12-5

2-5 i 18-9

5-7

0-6 I 0-2

1-9

0-1

l-l

41-5

46-0

46-3

36-3

36-1

35-8

97-2

14-8

55-5

2-2

6-5

0-7

5-3

0-0

0-1

1000-0

1-2'

0-2

0-0

0-8

245-1 7-7

1-2

0-3 0-3

0-0 1-6

3-1

12-2J

911 1-4 0-7 369-9

Itáuyászat és kohászat, ipar, kereskedelem, hitel és közlekedés. A) Bányászat

és kohászat.

álló ztviselő péb segédszemélyzet

. . . . . . Együtt

B)

Ipar.

álló ztviselő véb segédszemélyzet

. . . . . . Együtt

C) Kereskedelem

2-6

és hitel.

álló ztviselő véb segédszemélyzet

.

Együtt D)

2-t

Közlekedés.

álló ztviselő yéb segédszemélyzet

1-6

Közszolgálat és szabadfoglalkozások. álló, tisztviselő és díjnok >lga- és egyéb segédszemélyzet . . . Összesen

Γ 85-1

IV. X'éderő. ;zt és tisztviselő . . . iszt génvség és szolga . . . Összesen

II. Házi cselédek Mindössze

21-7

0-1

1-9

1000-0 1000-0 1000-0 1000-0 1000-0 1 0 0 0 - 0 1 0 0 0 - 0 1 0 0 0 - 0

1000-0

K a r n e r Κ . : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában.

53

körülmény járul hozzá, ami ennek az a d a t n a k a használhatóságát még kétségesebbé teszi. S ez az a kürülmény.hogy a tapasztalat szerint azoknak nagy része, akik valamely törvényesen el nem ismert szektához tartoznak, nem tér ki eredeti egyházi közösségéből és így az ilyenek hivatalosan még azon egyház tagjai közé számítanak, amelyhez nemcsak lelkileg, de még a valóság szerint is tulajdonképen alig van már közük. Az egyházak jelenlegi taglétszámánál ezeknek a száma valószínűleg nem akkora, hogy leszámításukkal az illető egyház híveinek a száma lényegesen megcsappanna. De ez a körülmény kétségkívül nem alkalmas arra, hogy a felekezetek tényleges erőviszonyairól alkotott képet tisztábbá, világosabbá tegye és mindenek előtt lehetetlenné teszi azt, hogy a terjedő szektákról statisztikailag legalább a körülményekhez képest tiszta képet alkossunk magunknak. Mindezek a megfontolások lényegesen csökkentik azoknak az adatoknak az értékét, amelyek a felekezetnélküliségre vonatkozólag rendelkezésünkre állanak. Ennek ellenére is az alanti k i m u t a t á s b a n közöljük a felekezetnélküliekké letteknek összesített adatait egyrészt az 1896—1917., másrészt pedig az 1919—1927-ig terjedő évekre vonatkozólag. A táblázat ha többet nem is, legalább valamelyes képet ad arról, hogy mely egyházak ellen intézik a még törvényesen el nem ismert keresztyén közösségek, a szekták a legsikeresebb rohamokat. A felekezetekből kilépettek és a felekezetek kötelékébe visszatért felekezetenkívüliek. Az oldalt megnevezett felekezetből kitért A felekezet, amelyhez a kilépettek kilépésük előtt tartoztak

Róm. kath. Gör. k a t h . . Reform. Äg. h. ev. . Gör. kel. . Unitárius . Izraelita . Baptista .

1896—1917-ig összesen férfi

1

2,425 852 4,067 2,323 6,057 27 392

nő

1 együtt

2,557 4,982 525 1,377 5,151 9,218 2,885 5,208 4,627 10,684 32 59 94 486

1919—1928-ig összesen férfi 1 nő 410 16 408 298 28 57 14

j együtt

504 914 21 37 740 1,148 457 755 25 53 1 1 23 80 6 20

Az oldalt megnevezett felekezetbe visszatért 1919—1928-ig összesen

1896—1917-ig összesen férfi 527 49 286 108 110 9 82 207

Összesen 1 6 , 1 4 3 1 5 , 8 7 1 3 2 , 0 1 4 1 , 2 3 1 1 , 7 7 7 3 , 0 0 8 1 , 3 7 8

nő

J együtt

335 7 262 88 56 10 42 16θ|

férfi

nő

együtt

862 56 548 196 166 19 124 367

70 1 98 9 1 8 18 56

49 96 17 4 7 31 17

119 1 194 26 5 15 49 73

96θ| 2,338

261

221

482

5. A felekezetek démográfiájának néhány fővonása. Az elmondottakban igyekeztünk világot deríteni azokra a legfontosabb tényezőkre, amelyek a keresztyén egyházak lélekszámának a változásait meghatározzák és befolyásolják. A felekezetek statisztikai képéhez azonban ezen vonatkozások ismertetése során megrajzolt vonásokon kívül még mások is hozzátartoznak. A mult és jelen számos, statisztikailag nem is érzékelhető tényezője közrehatásának a következménye az egyházak jelenlegi belső s t r u k t u r á j a . A statisztika számára érzékelhetően ez a démográfiai a d a t o k b a n tükröződik. A hazai népesség démográfiájának felekezeti vonatkozásait a mellékelt táblázatok állítják elénk. Ezeknek nyomán csak néhány fővonást emelünk ki. A békebeli Magyarország egyházi démografiájának a lényeges vonásait a kereső népesség felekezeti megoszlását feltüntető, az 1910-i és 1920,-i népszámlálás adatai alapján készült (XI—XV. sz.) táblázatok m u t a t j á k . A táblázatok első része a különféle foglalkozási ágak körébe tartozó keresők felekezeti megoszlását számszerint állítja össze. Ezen táblázatok adatai akkor nyernek életet, ha százalékos átszámítást alkalmazva, azokat egybevetjük hazánk népességének a tagozódásával. Az őstermelők csoportjának összesített adatainál már feltűnik, hogy a katholikusok a keresők közt jóval kisebb arányban v a n n a k képviselve, mint a népesség-

54


ben általában véve : arányuk 43-5%, míg a népességben 49-3%-ot tettek ki. Hasonló nagy eltérést m u t a t a zsidóság arányszáma : 0-4, illetve 5-0%. Viszont jóval magasabb arányszámot m u t a t n a k a keresők közt, mint a lakosságban a görög katholikusok (14-7 és 11-0%) és a görögkeletiek (17-7, illetve 12-8%). Meghaladják a népességben elfoglalt számarányukat a keresők közt a reformátusok (15-7, illetve 14-3%) és az evangélikusok (7-5, illetve 7-1%) is. De különösen az utóbbiaknál az eltérés nem olyan nagy. Ha az ezen csoportban foglalt adatok részletezését nézzük, úgy hamarosan rájöhetünk, hogy az őstermelés egyes ágai közt jelentékeny eltérések észlelhetők. Mindenekelőtt a nagybirtokosok közt viszonylag nagy számb a n v a n n a k az izraeliták, a római katholikusok és reformátusok, de még az evangélikusok is meghaladják a népességben elfoglalt arányszámukat. A legkirívóbb á különbség az izraelitáknál. Ez még feltűnőbben mutatkozik, ha figyeljük, hogy a középbirtokosok közt is igen magas az izraeliták arányszáma, sőt a 100 holdon felüli haszonbérlőknek m a j d n e m fele (48-6%) volt 1910-ben zsidó. Mindenesetre ezzel v a n összefüggésben az is, hogy a gazdasági tisztviselők közt a zsidóság arányszáma ugyancsak igen magas : 26-5%. Elég magas a róm. k a t h . nagybirtokosok százalékszáma is. Alacsony viszont a kö'zépbirtokosok (40-6%) és 100 holdon felüli haszonbérlők közt (30-4%). Feltűnőbb ennél, hogy viszonylag alacsony a katholikusok arányszáma a kisbirtokosok és kisbérlők közt : 40-6%. Viszont az őstermelői foglalkozási ágak közt azokban, amelyek az alsóbb fokozatokat teszik és h a j l a n a k a proletariátus felé, mint a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, t o v á b b á az „egyéb" önálló őstermelők sorában a katholikusok viszonylag magas arányszámokat m u t a t n a k . A két nagyobb protestáns felekezet sorában viszonylag magas arányszámok a t különösen a középbirtokosok sorában látunk : a reformátusoknál 26Ό, az evangélikusoknál 10-0%. Már a haszonbérlők sorában, úgy mint a katholikusok is, erősen elmaradnak az országos átlag mögött. Az evangélikusok még elég magas arányszámot m u t a t n a k a kisbirtokosok sorában (9-0%). Viszont azokban a csoportokban, amelyek az őstermelők alsóbb kategóriáit teszik, a reformátusok körülbelül a népességben elfoglalt a r á n y u k n a k megfelelő módon, az evangélikusok azonban ennél kisebb arányszámokkal v a n n a k képviselve. A görög katholikus egyház démografiai adataiból csak azt emeljük ki, hogy nagyobb, a népességben elfoglalt aránynak megfelelő, vagy azt meghaladó módon csak egyes csoportokban találhatók : így a kisbirtokosoknak (15-2%), a részes földműveseknek (26-6%) és az „egyéb őstermelők" segédszemélyzetének (30-2%) csoportjaiban. Hasonlóan elég magas arányszámokat m u t a t n a k még a mezőgazdasági munkások és gazdasági cselédek csoportjaiban : 14-1, illetve 12-8%. Mindezek m u t a t j á k , hogy a görög katholikusok a népességnek az őstermelők sorában is legalsó kategóriáiban találhatók leginkább. Hasonló helyzetet m u t a t n a k a görög keletiek : a kisbirtokosok közt 20Ό, a majorosok és juhtenyésztők közt 45-3, az önálló kertészek közt 14Ό, a gazdasági cselédek közt 11 -0, a mezőgazdasági munkások közt 15-9, az „egyéb őstermelők" segédszemélyzetének körében 19-6%-kal vannak képviselve. Mindezen adatok még az 1910-i népszámlálás alapján állíttattak össze és így hazánk állapotát az utolsó békeévekben m u t a t j á k . Természetes, hogy a világháború nyomán bekövetkezett összeomlás, nevezetesen hazánk megcsonkítása a népésség s t r u k t u r á j a tekintetében is nagy változásokat idézett elő. A görög katholikusok és görögkeletiek jelentéktelen kisebbséggé lettek. Az előbbiek magas arányszámmal szerepelnek még a majorosok és juhtenyésztők (10-8%), valamint a részes földművesek (7-2°/0) sorában. Az összlakosságban mutatkozó arányuk mellett görög-keletieknek még mindig elég magas a száma a majorosok és juhtenyésztők (4-2%), valamint az önálló kertészek (5-6%) sorában. E t t ő l a megjegyzéstől eltekintve a következőkben ezen törpe kisebbséggé lett felekezetektől eltekinthetünk. A régi területen talált viszonyokhoz képest a megcsonkított ország viszonyai elsősorban az abszolút számok tekintetében változtak meg. Nem olyan nagy,

XIII. sz. táblázni.

Az 5« kath. holdas és ennél nagyobb szabadforgalmú birtokok száma és területe a tulajdonosok hitfelekezete szerint 1928-ban.*) A Országrész jellegű gazdasági vidék, birtoknagyság csoport

s z á m a d ο η o s o k ν a 11 á s s ζ e r i η t

t η 1 a

összesen r. k a t h .

ref.

evang.

izr. j egyéb

Az összes tulajdonosok

Evang.

Ref.

R. kath.

Izr.

Egyéb

t u 1 a j d ο η ο s o k t e r ü l e t e kat. h o l d a k b a n

v a l l á s ú

birtokainak

Dunántúli «lombos vidék. 141,817 100,341 65,953 112,469 222,117 233,334 341,531 187.139 219,161 29,453

76.402 58,827 39,500 72,679 157,442 173,391 288,081 180,169 202,918 29,453

35,189 17,129 9,750 11,100 10,887 13,379 12,249 6,970

22,651 16,164 11,279 14,365 20,688 15,739 20,975

6,400 7,260 5,158 12,944 30,144 27,763 16,301

1,175 961 266 1,381 2,956 3,062 3,925

1,205 421 165 191 220 122 93 26 15 1

550 129 41 29 15 11 4 1

összesen

4,167

2,462

780

610

277

%-ban

100-0

591

18-7

14-6

6-7

0-9

1000

77-3

7,717 2,665 762 578 481 195 101 23 3 3

3,140 988 285 211 201 90 67 20 2 3

3,623 1,313 340 211 157 53 21 1 1

478 143 33 19 24 7 2

287 177 90 100 92 44 10 2

189 44 14 7 4 1 1

514,053 360,836 183,763 221,729 331,259 274,360 294,598 141,853 35,273 82,494

207,782 135,169 69,590 80,939 139,946 125,463 189,040 126,286 24,526 82,494

243,586 30,549 19,238 12,898 6,018 176,558 18,925 24,166 3,091 81,498 7,784 21,800 2,802 91,730 7,278 38,980 3,044 107,636 10,493 64,140 75,536 9,859 62,081 1,421 64,524 5,099 32,607 3,328 10,458 5,109 10,747

Összesen

12,528

5,010

5,750

706

802

260 2.440,218 1.181,235

856,924 95,987 273,170 32,602

%-ban

100-0

40-0

45-9

5-6

6-4

2-1

100-0

48-4

1,206 507 208 244 221 117 48 10

661 237 91 97 96 60 34 5

396 153 67 68 59 18 5

28 17 15 23 18 21 6 2

87 94 34 55 45 17 3 3

34 6 1 1 3 1

77,590 70,303 50,886 93,265 153,337 148,714 146,325 69,260

Összesen

2,561

1,281

766

130

338

46

%-ban

100-0

50-0

29-9

5-1

13-2

11,160 3,905 2,144 1,114 1,010 480 260 60 19 4

5,006 1,649 541 499 520 272 194 51 17 4

4,569 1,595 448 338 231 82 30 2 1

866 279 95 79 70 39 15 2 1

476 325 144 187 178 83 19 5

Főösszeg

19,256

8,753

7,296

1,446

1,417

%-ban

1000

45-5

37-9

7·5

7-3

. .

360 119 47 37 28 11 7

20 7 1 3 4 2 1

2,237 733 274 292 308 168 111 27 16 1

50— 100 k a t . hold 100— 200 / „ 200— 300 „ „ ' 300— 500 ,. 500— 1,000 „ 1,000— 2,000 „ 2,000— 5,000 „ 5,000—10,000 „ 10,000—20,000 „ 20,000—50,000

102 54 20 32 41 22 6

1

38 1.653,315 1.278,862

16,243 116,653 138,104 105,970 13,726 7-1

8-4

6-4

0-8

Alföld. 50— 100 kat. hold 100— 200 „ 200— 300 „ 300— 500 „ 500— 1,000 „ 1,000— 2,000 „ 2,000— 5,000 „ 5,000—10,000 „ 10,000—20,000 „ 20.000—50,000 „

.

11-2

1-4

41,760 32,520 21,860 36,740 65,181 77,596 102,352 39,971

1,902 5,865 25,920 2,574 13,499 20,910 8,383 16,620 3,810 9,432 21,095 25,691 41,888 12,542 31,284 22,703 23,362 24,005 16,106 18,566 9,301 12,397 16,892

2,143 800 213 307 2,442 1,048

809,680

417,980

169,838 84,585 130,324

6,953

1-8

100-0

51-6

21-0

10-4

16-1

0-9

243 57 16 11 11 4 2

733,460 531,480 300,602 427,463 706,713 656,408 782,454 398,252 254,434 111,947

325,944 226,516 130,950 190,358 362,569 376,450 579,473 346,426 227,444 111,947

304,695 214,597 •107,868 128,521 160,411 111,618 92,879 12,079 10,747

55,102 37,663 22,873 31,075 49,723 48,960 44,640 12,397 16,243

35-1

3-9

Északi dombos vidék. 50— 100 k a t . hold 100— 200 „ 200— 300 „ 300— 500 „ 500— 1,000 „ 1,000— 2,000 „ 2.000— 5,000 „ 5,000—10,000 „ 10,000—20,000 „ 20,000—50,000 „

.

Mindössze. 50— 100 k a t . hold 100— 200 „ 200— 300 „ 300— 500 „ 500— 1,000 „ 1,000— 2,000 „ 2,000— 5,000 „ 5,000—10,000 „ 10,000—20,000 „ 20,000—50,000 „

.

31,503 16,216 44,925 7,779 35,341 3,570 73,019 4,490 125,568 8,442 5,531 113,849 7,253 58,209 27,350

344 4.903,213 2.878,077 1.143,415 318,676 509,764 53,281 1-8

1000

58-7

23-3

6-5

10-4

l-l

*) Sajóhelyi István : Földbirtokosaink nemzetiségi és felekezeti viszonyai. (Magyar Statiszt. Szemle, 1930. VIII. évf. 294. és 296. lp.)

Karrier Κ.

A felekezetek Magyarországon a statisztika


bár elég jelentékeny az eltolódás viszonylagos tekintetben, — éppen, ha a törpe kisebbséggé lett felekezetektől eltekintünk. A római katholikusok az 1920-i népszámlálás adatai szerint valamivel kisebb arányszámot m u t a t n a k az őstermelői keresők közt, mint a népességben : ott 62-9, itt pedig 63-8%. Az egyes őstermelői csoportok közt a legkisebb arányszámot a részes földművesek csoportjában találjuk (38-5), de viszonylag igen kicsiny a római katholikusok számaránya a középbirtokosok (45-5) és 100 holdon felüli haszonbérlők (43-0) közt is. Elég jelentékenyen maradnak el az országos aránytól a gazdasági tisztviselők (54-5%) és önálló kertészek (56-7%) csoportjaiban is. A t ö b b i csoportokban azonban vagy m a j d n e m megközelítik az országos arányt, vagy pedig azt — helyenként erősen — meghaladják. A legmagasabb arányszámok a t az „egyéb őstermelők" három csoportja m u t a t j a , ahol a keresőknek körülbelül háromnegyede római katholikus. Meglehetős magas arányszámmal vannak még képviselve a katholikusok a gazdasági cselédek csoportjában (68-8%). A két nagyobb protestáns felekezet az őstermelők sorában nagyobb százalékszámmal szerepel, mint a lakosságban: a reformátusoknál 26-0, illetve 21-0%, az evangélikusoknál 7-0, illetve 6-2%. A részleteket tekintve a két felekezet nem mut a t teljesen megegyező képet. Abban megegyeznek, hogy — mint különben a katholikusok sem, — a nagybirtokosok közt nem érik el az országos arányt. Viszont a középbirtokosok sorában azt meghaladják (reformátusok 34-0, evangélikusok 7-8%). Hasonlóan magas az arányszámuk a kisbirtokosok csoportjában is (26-8 és 8-2%). A többi csoportban feltűnik, hogy a részes földműveseknek m a j d n e m a fele, 46-5%, az önálló kertészeknek pedig igen magas százaléka 28-3%-a református. Elég nagy százalékot m u t a t n a k az utóbbiak a gazdasági munkások sorában is (25-5). A többi csoportokban az országos arányt vagy éppen, hogy elérik, vagy pedig el is maradnak mögötte. Az evangélikusok az említetteken kívül még csak a gazdasági tisztviselők sorában m u t a t n a k olyan arányszámot, amely a népességben elfoglalt arányt ha nem is sokkal, de meghaladja. Már itt megállapíthatjuk t e h á t , hogy a protestánsok sorában az őstermelők elsősorban a közép- és kisbirtokosok sorából kerülnek ki. A zsidóság az őstermelők csoportjaiban jelenleg is n a g y j á b a n ugyanazt a képet m u t a t j a , mint 1910-ben : igen magas arányszámmal v a n képviselve a nagyés középbirtokosok, valamint különösen a 100 holdon felüli haszonbérlők csoportjaiban ; hasonlóan nagy az arányszámuk a gazdasági tisztviselők sorában is. Mégis meg kell állapítanunk, hogy egyes csoportokban, különösen a 100 holdon felüli haszonbérlők (33-6%), valamint a gazdasági tisztviselők (22-3%) csoportjaiban némi csökkenés tapasztalható. Az őstermelői néposztály démográfiai viszonyait kiegészítik azon táblázatok, melyek az 50 k a t . holdas és ennél nagyobb kötött és szabad forgalmú földbirtokok tulajdonosainak a felekezeti megoszlását m u t a t j á k . (1. XIII. tábl.) A k i m u t a t á s értelmében az említett csoportba tartozó szabadforgalmú birtokok tulajdonosai közül országos viszonylatban róm. k a t h . 45-5, református 37-5, evangélikus 7-5 és izraelita 7-3 %. Amíg t e h á t a római katholikusok országos arányuk mögött messze elm a r a d n a k , a reformátusok azt erősen, az evangélikusok és izraeliták pedig valamivel meghaladják. Legkisebb a katholikusok arányszáma az Alföldön, legnagyobb a Dunántúlon. Viszont a reformátusok a legkisebb arányszámot a Dunántúlon, a legnagyobbat az Alföldön m u t a t j á k . Az evangélikusok a legnagyobb százalékkal a Dunántúlon, a legkisebbel az ,,Északi dombos vidéken", szerepelnek/Az izraelita tulajdonosok a viszonylag legnagyobb arányszámot^az „Északi dombosvidéken", a legkisebbet a Dunántúlon m u t a t j á k . Más képet m u t a t azonban a földbirtok eloszlása, ha nemcsak a tulajdonosok megoszlását nézzük, hanem a kezükben levő birtoktestek nagyságát is. Akkor kitűnik, hogy a vizsgált anyagban a katholikusok birtoktestének a nagysága csak kevéssel marad el országos arányuk mögött, a református és evangélikus tulajdonosoké pedig nem sokkal haladja meg azt. Viszonylag a legnagyobb eltérést az izraeliták m u t a t j á k , akik 1928-ban 5-9%-át tették ki a lakosságnak, a szabadforgalmú birtokok említett csoportjában azonban a kezű-

56


kön levő birtoktestek nagysága az összes ilyen birtokoknak 10-4%-át teszi ki. A táblázatnak a közelebbi vizsgálata a z u t á n hamarosan meggyőzhet bennünket, hogy a szabadforgalmú birtokok közül a nagybirtokok túlnyomó többségben katholikus tulajdonosok kezén v a n n a k . így az összes 20,000 holdnál nagyobb birtokok. A 10,000—20,000 k a t . hold nagyságú összesen 19 birtok közül 17 van katholikus tulajdonos kezében és 1—1 református, illetve evangélikus birtokos tulajdona. A h a t v a n 5,000—10,000 k a t . holdas birtok közül 51 birtoknak a tulajdonosa katholikus, hasonlóan nagy katholikus többséget m u t a t n a k a 2000—5000, sőt még az 1000—2000 k a t . holdas birtokok tulajdonosai is. Csak a középbirtokok tulajdonosainak a sorában növekszik a protestánsok száma éspedig annál inkább, minél inkább kisebbedik a birtokok nagysága. Amint láttuk, viszonylag magas arányszámot m u t a t n a k a protestánsok a kisbirtokosok sorában is. Ennek a sajátos jelenségnek mindenekelőtt történeti okai v a n n a k : az ellenreformáció elsősorban a nagybirtokok tulajdonosainak a rekatholizálására törekedett és csak azu t á n gondolt a jóval nagyobbszámú, de az egész ország rekatholizálása szempontjából jóval kisebb jelentőségű köznemességre. így azután a b b a n a társadalmi osztályban, amely ennek a régi köznemességnek a sarja, ma is viszonylag nagy számmal v a n n a k a protestánsok, míg a főnemesség sorában ilyenek csak elvétve akadnak. Ugyanezzel a körülménnyel v a n összefüggésben, hogy a régi jobbágyság utódai nagyobbrészt római katholikusok : ez a gazdasági cselédek kategóriájában jellegzetes módon nyilvánul meg. Viszont a zsidóság földbirtokát csak ú j a b b a n szerezte : ennek a következménye, hogy a kisbirtokosok sorában izraelitát alig találunk, de viszonylag annál nagyobb számmal v a n n a k a középbirtokosok közt és elég sokat szereztek már meg a nagybirtokok közül is. Az egyházak démografiai viszonyaira vet világot az a táblázat is, amely a korlátolt forgalmú földbirtokokat m u t a t j a jellegük szerint. Ennek alapján ham a r megállapítható, hogy a k i m o n d o t t a n egyházi birtokok óriási nagy többsége a katholikus egyház t u l a j d o n á t teszi : a 915,982 k a t . hold terjedelmű egyházi birtokok közül 848,378 k a t . hold, azaz 92.62% katholikus egyházi birtok. A reform á t u s egyházra 5-22, az evangélikusra 1-12, a többi felekezetre együtt pedig 1-04% j u t az egyházi birtokok területéből. Ebben azonban még nincsenek benne sem a t a nulmányi, sem pedig a vallásalap birtokai, amelyek ugyancsak kimondottan katholikus egyházi, illetve kulturális célokat szolgálnak. H a ezeket hozzávesszük, akkor a katholikus egyház fölénye a többi egyházak, illetve felekezetek fölött vagyon tekintetében még sokkal nagyobb. 5 4 Az ország lakosságának a régi Magyarországon többségét alkották az őstermeléssel foglalkozók. 1910-ben átlag 1000 kereső közül 600-6 foglalkozott őstermeléssel. Még ezen aránynál is nagyobb számban voltak az őstermelők a görög katholikusok (808-5) és görög keletiek (807-3) sorában : ezen két egyház keresőinek t e h á t több, mint 8/io~e az őstermelők sorából került ki. De még a reformátusok is 641-5-del, az evangélikusok pedig 611-6-del meghaladják az országos átlagot, míg a római katholikusok átlagos 533-9 és az izraeliták 64-9°/ 00 őstermelői keresője az országos átlag mögött elmarad. Különösen feltűnő, hogy milyen kevés az izraeliták közt az őstermeléssel foglalkozó : mint említettük ez nálunk legalább is részben történeti okokkal függ össze. Aki t á b l á z a t u n k a t figyelmesen végignézi, hamarosan észreveheti, hogy az őstermelői osztályon belül az egyes felekezetek csoportok szerint jellegzetes eltéréseket m u t a t n a k . Nincs értelme annak, hogy itt minden egyes ponthoz külön megjegyzést fűzzünk. Ezzel jórészt csak megismételnők azt, amit m á r fentebb elmondottunk. Néhány mozzanatot mégis ki kell emelnünk. így mindenekelőtt azt, hogy viszonylag a legtöbb kisbirtokos a görög katholikusok, görög keletiek és har54 H i á n y z a n a k a hitbizományi birtokok t u l a j d o n o s a i n a k felekezeti megoszlására vonatkozó a d a t o k . H a ezeket és a szabadforgalmú birtokok tulajdonosainak fentebbi démografiai a d a t a i t egybe lehetne foglalni, úgy bizonyára még erősebben kitűnne, hogy a földbirtokban levő vagyon óriási nagy többségében katholikus kezekben van.

XIV. sz. táblázat.

A korlátolt forgalmú földbirtokok jelleg- és művelési ágak szerint (1928). A birtokok A birtokok jellege

száma

Kincstári birtokok Községi ,, Közbirtokossági ,, A vallás-alap birtokai . . . A tanulmányi alap ,, . . . Iskolai és egyéb a l a p í t v . birtokok R ó m . kaüaolikus Gör. katnolikus \ Református 1 Evangélikus \ egyházi birtokok Görög keleti í Unitárius ) Izraelita Egyházi birtokok e g y ü t t 56

Hitbizományi birtokok Részvénytársasági birtokok

. . . összesen

55 58

A birtokok egyes c s o p o r t j á n a k területéből szántóföld

területe

kert

rét

szőlő

k a t . holdakban 5 0

%-ban

51 1,637 2,429 12 4 83 520 10 279 36 13 1 1

200,597 717,852 761,371 83,319 31,885 68,406 848,378 7,753 47,880 10,216 1,360 291 104

5-2 16-8 19-2 2-2 0-8 1-8 22-2 0-2 1-2 0-3 0-0 0-0 0-0

57,724 163,852 27,675 41,435 13,314 35,023 316,511 4,184 36,187 7,363 1,098 247 99

857 3,325 457 157 44 270 2,600 23 310 75 9 3

5,487 37,917 13,950 3,140 1,924 3,470 57,744 879 3,444 866 113 4 4

461 3,757 234 101 42 207 1,956 36 130 115 6

890

915,982

23-9

365,689

3,020

63,054

93 237

916,836 130,780

24-0 3-4

365,672 35,777

3,291 1,009

72,430 5,860

5,436 3.827,028

100-0

kataszteri

1.106,161 12,430

legelő

erdő

nádas

földadó alá nem eső terület

holdakban 23,127 171,924 456,942 17,615 3,390 6,668 121,403 652 2,773 287 79 18

100,550 112,066 193,490 18,327 5,715 17,808 274,743 1,538 1,995 1,084 3 7

213 3,989 1,914 121 349 276 5,075 42 300 1

12,178 221,022 66,709 2,423 7,107 4,684 68,346 399 2,741 425 52 "

2,243

125,212

279,370

5,419

71,975

2,680 3,780

95,831 14,331

313,996 27,867

5,863 929

57,073 41,227

915,040 1.069,189

19,073

484,398

207,232 13,505

1

Egy k a t a s z t e r i hold 0-575,465 hektár. A hitbizományok száma t u l a j d o n k é p p e n csak 59. Miután azonban az egy- és ugyanazon h i t b i z o m á n y i haszonélvezőnek több vármegyében fekvő hitbizományi birtokai vármegyénként külön-külön birtoknak v é t e t t e k , ez a m a g y a r á z a t a a hitbizományi birtokok itt kim u t a t o t t nagyobb számának.

56

Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a s t a t i s z t i k a m e g v i l á g í t á s á b a n . 13

madik helyen az evangélikusok közt található. Negyedik helyen következnek az unitáriusok, u t á n u k a reformátusok, míg a katholikusok ily módon a hatodik helyre szorulnak. Tekintve, hogy ezen kisbirtokos, vagy ahogy a köznapi szóhasználatban inkább mondani szoktuk, kisgazda osztály alkotja az őstermelők gerincét, fontos annak megállapítása, hogy milyen helyet foglal el az egyes felekezetek keresői közt. Azonban a statisztikai csoport éppen erre a kérdésre vonatkozólag nem ad teljesen kielégítő feleleletet, mivel benne a 100 holdon aluli összes kisbirtokosok és kisbérlők helyet foglalnak. Pedig t u d j u k , hogy éppen ezen csoport területén belül még igen nagy differenciálódás van : a statisztika szerint m á r ide tartozik az a zsellér is, akinek néhány hold földecskéje van és ide tartozik a jómódú gazda is. Világosabb képet m u t a t az a két csoport, amely a falusi „nincsteleneket" öleli f e l : a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások csoportja ; a legkevesebb ilyen keresőt -— az izraelitáktól és az „ e g y é b " nem-homogén csoportjától eltekintve — az evangélikusok m u t a t j á k , a legtöbbet a görög katholikusok, körülbelül egyformán állanak e tekintetben a reformátusok és görög keletiek, különösen mezőgazdasági munkások tekintetében előttük v a n n a k azután még a katholikusok. Messzemenő következtetéseket természetesen ezekből az adatokból nem lehet levonni, annyit azonban mégis m u t a t n a k , hogy az egyes felekezetek közt démografiai tekintetben v a n n a k eltérések. Éppen az itt közölt adatok hozzáj á r u l h a t n a k pl. a születési arányszám eltéréseinek a megértéséhez. H a ennyit m á r az 1910-i adatok alapján is megállapíthatunk, úgy a megcsonk í t o t t ország adatai ezt még jobban m u t a t j á k . A három nagyobb keresztyén egyházat tekintve a kisbirtokosok viszonyszáma a keresők sorában ugyancsak a reformátusok körében m a r a d t körülbelül egyforma : a katholikusok és evangélikusok körében jelentős esést tapasztalunk. Viszont a mezőgazdasági munkások csoportjában meglehetősen nagy eltolódást találunk és pedig olyformán, hogy az ezen csoportba tartozó keresők száma m e g n ő t t ; 1910, illetve 1920-ra vonatkozólag ezen adatok a következő módon alakulnak : katholikusoknál 149-7, illetve 204-5, a reformátusoknál 195-9, illetve 237-4, az evangélikusoknál 111-1, illetve 186-9. A legnagyobb a lefelé való eltolódás az evangélikusoknál, a legkisebb a reformátusoknál. Valamivel kisebbek lettek a viszonyszámok a gazdasági cselédek csoportjában. A továbbiak során a bányászat és kohászat csoportjaival kell foglalkoznunk. 1910-ben az önálló bánya-, illetve kohótulajdonosok sorában feltűnően magas volt a görög keletiek és görög katholikusok száma, csekély a többi felekezetbelieké, még az izraelitáké is alacsony. 1920-ban a görögkeleti és görög katholikus önálló keresők e csoportban egyáltalán nem szerepelnek, a katholikusok még mindig igen alacsony arányszámot m u t a t n a k , annál jobban megnőtt az izraeliták arányszáma (32-7%) és az evangélikusoké is (11-3%) meghaladja a népességben elfoglalt arányszámukat. Viszont a bányászat és kohászat körében foglalkozó tisztviselők már 1910-ben sem igazodtak az e csoportba tartozó önálló keresők megoszlásához : körükben a görög keleti és görög katholikus egyházhoz tartozó tisztviselők aránya feltűnően kicsiny, míg a „segédszemélyzet" csoportjában megfelel a népesség körében elfoglalt arányszámuknak. Már akkor igen magas volt az izraeliták száma a tisztviselők körében (18-0%) és ez csak n ő t t 1920-ban : 21-3% ; viszont a „segédszemélyzet" körében izraeliták alig találhatók. Elég magas volt a katholikusok száma 1910-ben a tisztviselők sorában (55-9%), viszonylag nem nagyon magas a háború u t á n (62-2%); a katholikus segédszemélyzet viszonyszáma 1910-ben (62-5%) és 1920-ban (85-0%) egyaránt magas. A reformátusok ezen foglalkozási ág körében általában nagyon kicsiny számban találhatók. Viszont az evangélikusok, különösen a tisztviselők sorában, már 1910-ben körülbelül kétszer olyan magas arányszámot m u t a t n a k (13-7%), mint a lakosságban. A háború u t á n ez lényegesen megcsökkent és 1920-ban az evangélikus bányászati és kohászati tisztviselők arányszáma (7-1%), alig valamivel volt magasabb a népességben elfoglalt arányuknál. Ez természetesen következménye annak, hogy a viszonylag elég nagy evangélikus lakossággal rendelkező bányavárosok elcsatoltattak. A segédszemélyzet körében

56 K a r i i e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika


13

az evangélikusok már nem szerepelnek ilyen magas arányszámmal és sem 1910-ben, sem 1920-ban nem érték el a népességben elfoglalt arányszámukat. A munkások nagy tömege, a proletáriátus ennek alapján nyilván a katholikusok sorából kerül ki. Ha a görög keleti és görög katholikus egyháztól eltekintünk, meglehetősen hasonló helyzetet találunk az ipar körében is. Az említett két felekezet ezen a téren békeidőben népessége számához viszonyítva csekély számmal volt érdekelve. Ez a helyzet a háború u t á n sem m u t a t jellegzetes változást. A zsidóság viszont már a háború előtt is nagyrészt kezében t a r t o t t a ezt a foglalkozási ágat : az önálló keresők sorában körülbelül kétszer annyian v a n n a k (12-50%), mint a lakosságban, a segédszemélyzet körében ugyancsak megfelelő arányszámot (6-4%) m u t a t n a k , a tisztviselőknek pedig m a j d n e m a fele (43-9%) izraelita. Az ország megcsonkítása u t á n csak az ipari tisztviselők sorában m u t a t csökkenést a zsidóság arányszáma (39-0%), a segédszemélyzet körében valamivel emelkedett (7-6%), az önálló keresők sorában körülbelül azonos m a r a d t (12-3%). A katholikusok arányszáma a régi Magyarországon az önállóan kereső iparosok és különösen a segédszemélyzet, tehát a munkások sorában volt magas. Az utóbbi tekintetben még 1920-ban is elég magas volt (69-6%), az önálló keresők sorában már alacsonyabb (61-7%), mint a lakosság arányában, de mindkét esetben alacsony a tiszviselők körében (39-9, ill. 45-5%). A reformátusok nem érik el egyik csoportban sem a lakosság sorában található arányszámukat és különösen kis mértékben v a n n a k képviselve az ipari tisztviselők sorában. Meg kell azonban említeni azt is, hogy az ipari segédszemélyzet (munkásság) körében is kevesen v a n n a k . Az evangélikusok még 1910-ben valamivel nagyobb mértékben vettek részt az ipari pályán, mint a lakosságban mutatkozó arányuk. Különösen a tisztviselők sorában volt elég magas az arányszámuk (8-4%), ha nem is özönlötték úgy el ezt a pályát, mint az izraeliták. A háború u t á n mindegyik csoportban valamivel kisebb arányszámokkal szerepelnek. Ha már az ipari pályán feltűnően magas volt a zsidóság arányszáma, úgy még sokkal inkább a kereskedelem és hitel körében : az önálló keresőknek és tisztviselőknek 1910-ben több, m i n t a fele izraelita (54-1 és 5 3 - 3 % ) ; még az egyéb segédszemélyzet sorában is 34-9% volt az izraelita. Ez a helyzet a háború u t á n is csak nagyon kevés változást szenved: a táblázat sorjában 53-6, 46-4 és 32-8%-ot m u t a t . Már ebből is érthető, hogy nevezetesen a katholikusok a kereskedelmi pályákon viszonylag is nagyon kevéssé voltak képviselve. 1910-ben a legmagasabb arányszámot még a segédszemélyzet sorában érték el 41-7%-kal, de az önálló keresők körében csak 28-3, a tisztviselők körében pedig 30-3%-kal voltak képviselve. A háb o r ú u t á n a helyzet valamivel javult elsősorban annak révén, hogy a görög katholikusok és görögkeletiek m a j d n e m teljesen kiváltak. Nagyon alacsony százalékkal szerepeltek a reformátusok is az önálló keresők (6-2%) és tisztviselők (6-3%) sorában ; még a segédszemélyzet körében is csak 9-3%-ot t u d t a k felmutatni. A megcsonkított országban itt is valamelyest javult a helyzet, talán leginkább az önálló keresők sorában, akik közt a reformátusok 1920-ban 9-1%-ot m u t a t n a k ; a tisztviselők sorában 8-5, a segédszemélyzetében pedig 11-7%-kal szerepelnek. De még így sem érik el tulajdonképpen a népességben elfoglalt a r á n y u k n a k a felét. Nem sokkal állottak jobban az evangélikusok sem. Különösen az önálló keresők körében volt arányszámuk gyenge (4-3%), a tisztviselőkében azonban 6-1%-kal majdnem elérte az országos arányt és a segédszemélyzet körében sem maradt el nagyon sokkal (5-8%). Az 1920-i népszámlálás adatai azonban jóval kedvezőtlenebb képet festenek az evangélikusokról; az önálló keresők sorában csak 3-2, a tisztviselőkében 5-2, a segédszemélyzetében pedig 4-6%-kal szerepelnek. Úgy látszik, hogy az evangélikus lakosságnak jórészt azok a rétegei váltak le az ország megcsonkítása következtében, amelyek nagyobb számmal kerestek elhelyezkedést a kereskedelmi pályán. A közlekedésügynél 1910-ben, mint önálló keresők az izraeliták m u t a t n a k feltűnően magas arányszámot : 18-7%-ot, alacsonyabban szerepelnek már a tisztviselők körében (12-9%), a segédszemélyzet körében pedig messze elmaradnak

56

Kariier Κ . : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13

az országos arányuk mögött (2-5%). Tíz évvel utóbb a közlekedésügy terén az önálló izraelita keresők arányszáma még magasabb : 21-8%, a tisztviselőké m a j d nem ugyanakkora (11-5%), a segédszemélyzetnél pedig mint tíz évvel azelőtt 2-5%. A másik kiemelkedő jelenség e csoportnál, hogy a katholikusok az önálló keresők körében 43 Ό %-kal az országos átlag mögött elmaradtak — hasonlóan 1920-ban is 54-7%-kal —, azonban a tisztviselők és a segédszemélyzet csoportjában 60-9, illetve 63-7 %-kal messze meghaladták országos a r á n y u k a t . 1920-ban arányuk viszonylag nem volt oly magas, de azért a tisztviselőknél 65-2, a segédszemélyzetnél 6 9 1 %-kal még mindig magas volt. E b b e n a csoportban a reformátusok is meglehetősen arányszámuknak megfelelő módon vettek részt (14-5, illetve 13-8%), illetve a segédszemélyzet keretében azt meg is haladták (19-5%). 1920-ban a reformátusok aránya az országoshoz viszonyítva nem volt ilyen kedvező (15-8% az önálló keresőknél és 14-4% a tisztviselőknél), csak a segédszemélyzet körében mondható körülbelül megfelelőnek (20-5%). Az evangélikusok csak a tisztviselői keresők csoportjában érték el és haladták is meg valamivel az országos a r á n y t (8-2%), különben különösen az önálló keresők közt (4-9%), de a segédszemélyzetnél is (5-8%) elmaradtak amögött. 1920-ban a helyzet r á j u k nézve annyiban mondható kedvezőbbnek, hogy az önálló keresők és a segédszemélyzet csoportjában arányszámuk m á r jobban megközelítette az országosat, viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közlekedésügyi tisztviselők csoportjában 1910-hez képest valamelyes esést m u t a t . A bányászat és kohászat az ipar, a kereskedelem és hitel, t o v á b b á a közlekedésügy, valamint az őstermelésnek is némely osztályai körében megélhetést találó egyes csoportok már az ú. n. középosztályhoz számítanak. Ezt azonban tulajdonképpen a közszolgálati és szabad pályákon működő keresők és hozzátartozóik teszik. Ezen néposztály démografiai viszonyairól részletesen a mellékelt két (XV. és XVI. sz.) táblázat t á j é k o z t a t bennünket. A két táblázat annyiban teszi világosabbá a helyzetet, hogy nemcsak az 1920-i anyagot közli, hanem az 1910. évit is. Ha a két táblázat a d a t a i nem is vethetők közvetlenül össze, mégis érthetőbbé teszik az adataikból adódó képet. Nem t é r h e t ü n k ki ezen táblázat minden egyes csoportjára, hanem csak a legfontosabb mozzanatokat igyekezünk kiemelni inkább összefoglaló módon. A részletes képet a táblák önálló áttanulmányozása alapján mindenkinek magának kell megrajzolni. Általában megállapítható, hogy a katholikusok a legtöbb csoportban arányszámuknak megfelelően szerepelnek. Ez áll mindenekelőtt a közigazgatási szolgálatra : ezen foglalkozási ágban 1910-ben átlag 57-7, 1920-ban pedig 65-9 volt a katholikus tisztviselők százaléka. Ha egyes alcsoportok ezen átlagnál valamivel kisebb arányszámot m u t a t n a k , úgy viszont más csoportok azt meghaladják. — Hasonló a helyzet az igazságügyi tisztviselők csoportjaiban is. Az „Igazságszolgált a t á s " összefoglaló csoportjában ugyan a katholikusok 1910-ben csak 41-9,1920-ban pedig 46-9%-ot m u t a t n a k , ennek oka azonban abban a körülményben van, hogy a szabad pályán működő ügyvédeknek 45-3, illetve 50-6%-a izraelita volt. A bírák és ügyészek csoportjában a katholikusok 1910-ben 53-6%-kal meghaladták, 1920ban pedig 58-2%-kal majdnem elérték az országos arányszámot. Még kedvezőbb a katholikusok számára az arányszám a k i m o n d o t t a n igazságügyi tisztviselők és díjnokok sorában. Nagyjában hasonló a helyzet a többi csoportokban is, csak egyes foglalkozási ágakban v a n eltérés. így az orvosok és állatorvosok körében a katholikusok 1910-ben 25-7, illetve 38-4, 1920-ban 31-9, illetve 40-6%-kal, a szerkesztők és hírlapírók csoportjában pedig 34-9, illetve 42-7%-kal szerepeltek ; hasonlóan a magánmérnökök és magánvegyészek csoportjában is a két jelzett évben csak 39-7, illetve 39-4%-ot értek el. Nyilvánvaló ennek alapján, hogy a katholicizmus n a g y j á b a n a közszolgálati pályákon gondosan megóvta azt a pozíciót, amely őt a népességben elfoglalt számaránya szerint megilleti : ha hellyel közzel valami keveset ettől az aránytól el is marad, viszont v a n n a k csoportok, amelyekben számarányát erősen meghaladó mértékben foglal helyet (pl. a közoktatásügy terén a kisdedóvók, elemi, felső nép- és polgári iskolák körében, vagy

A k ö z s z o l g á l a t i á g a k és s z a b a d f o g l a l k o z á s o k k ö r é b e tartozó k e r e s ő értelmiség v a l l á s a

Χλ*. sz. táblázat.

A A foglalkozási fő- és alcsoportok és a foglalkozási minőség megnevezése

I. Törvényhozás

s z á m összes száma

r. kath, g. k a t h .

ref.

s

k e r e s ő z e r i n t

evang. g. kel.

é g s z á z a

rom. gör. kath. kath.

l

ref.

é

k

b

a

Az oldalt megnevezett foglalkozási csoportokból j u t o t t 1000" keresőre

n

g. kel. unit.

izr.

r. k a t h . g. k a t h . egyéb általában

ref.

evang. g. kel.

unit.

izr.

egyéb

16-3

111

3-0

0-5

7-3

0-0

11

1-3

0-4

1-2

1-4

0-6

0-7

0-6

145 12 54 12 30 4 71 19 27

725 108 101 46 417 57 228 217 270

62-4 64-0 55-7 61-0 58-4 58-6 51-2 52-5 47-7

2-4 2-9 2-7 3-7 1-3 2-2 5-4 5-4 5-4

17-5 17-4 24-3 17-4 19-9 2-0 21-8 19-6 19-0

8-8 7-8 10-2 7-7 10-2 8-8 9-7 8-1

2-0 2-4 3-2 5-0 3-8 5-5 6-3 6-5 11-4

11 0-5 1-3 l-l 0-4 0-2 1-3 0-6 0-7

5-6 4-9 2-5 4-0 5-8 3-6 4-3 7-0 7-1

0-0 0-1

71-9

34-1 6-7

10-0

3-8 30-9 18-2

72-5 10-6 26-3 5-3 46-0 8-7 32-3 15-8

22-8

20-2

26-4 5-3 12-9 5-3 27-1 8-4 32-9 19-6 42-2

8-7 39-4 8-7 21-9 2-9 51-8 13-9 19-7

29-4 4-4 4-2 1-9 17-1 2-3 9-3 8-9 11-0

19-9 7-5

0-0 0-1 0-0 0-0 0-0

81-2 13-5 35-8 6-8 51-0 11-8 41-3 21-6 25-7

106-0

6-0 39-6 8-7 29-2 17-0 21-0

88-9 15-2 24-9 7-3 45-1

1,837

374

2,169

20 57-7

3-2

19-6

91

9-4

0-9

5-2

0-0

228-0

258-8

143-2

288-7

237-7

180-1

273-0

88-5

49-8

279 369 116 158 283 191 86

42 160 116 332 218 305 42

45 54 18 60 30 18 16

111 353 123 3,049 1,900 923 88

1 53-6 4 57-2 59-1 28 26-6 17 27-7 4 43-8 2 53-8

4-1 3-9 3-8 3-0 5-0 4-2 2-6

25-8 20-6 20-3 12-1 11-2 9-4 17-7

9-6 7-2 5-3 6-8 6-5 5-7 9-7

1-5 3-3 5-3 4-9 5-0 9-0 4-7

1-5 10 0-8 0-9 0-6 0-5 1-8

3-8 6-9 5-7 45-3 43-5 27-3 9-9

0-0 0-0

15-9 28-1 11-9 37-1 24-1

16-8

13-1 21-7 7-9

17-5 23-0 7-3 28-9 17-7 12-0 5-4

4-1 15-7 11-4 32-5 21-4 29-9 4-1

32-9 39-4 13-1 43-8 21-9 13-1 11-7

4-5 14-4 5-0 124-5 77-5 37-7 3-6

2-5 9-9

23-9 15-2 2-5

26-5 37-6 15-6 29-1 17-3 11-2 5-6

69-7 42-4 9-9 5-0

1,017

1,782

1,215

241

6,547

56 41-9

3-8

15-7

7-0

4-8

0-9

25-6

681 140 454

17-6 3-9 1-6 0-9 13-8

17-6 16-2 40 01 7-7

'7-9 6-9 2-0 01 21

19-3 4-6 1-5 1-0 8-5

1-0 0-2 0-1

6-0 7-0 65-3

0-7

45-6

0-6 0-2

2,282

382 1,004 191 1,433 332 1,159 606 723

1,154 170 420 84 733 139 514 252 323

269 54 131 54 276 86 336 200 431

41,442 23,822

1,319

8,112

3,789

1,550 2,931 1,795 1,209 1,178 475

120 200 73 204 220 140 23

745 1,054 439 817 487 317 158

25,557 10,719

980

8,167 1,398 2,285 668 4,214 926 2,719 1,636 1,809

s

2-0

313 62 111 41 94 35 285 168 210

13,063 2,189 -1,106 1,096 7,201 1,580 5,313 3,099 3,795

egyéb

s

59-4

23

120

izr.

e

15

33

202

unit.

n é p

1910-ben.

II. közigazgatási szolgálat. Állami tisztviselők • ,, díjnokok Vármegyei tisztviselők ,, díjnokok Városi tisztviselők ,, díjnokok Községi és körjegyzők Segédjegyzők Egyéb községi tisztviselők és díjnokok összesen

12-0 22-6

29-6 17-8 19-7

12-0

4-5 10-2

9-9 2-5 2-5 2-5 5-0

III. Igazságszolgáltatás. Bírák és ügyészek Igazságügyi tisztviselők „ díjnokok Ügyvédek Ügyvédjelöltek (segédek) Ügyvédi Írnokok (díjnokok) Egyéb csoportok

. . összesen

2,893 5,125 2,166 6,743 1,364 3,376 890

1,281

4-9

31-8 13-9 19-5 13-1 16-1 5-2

0-2

140-6

116-4

106-4

142-9

111-8

119-1

175-9

267-2

139-4

0-0 1-5 0-1

64-8 10-9 3-8

39-7

58-8 8-6 0-9 0-2 3-1

1-0

82-5 2-9 0-7

27-7 5-7 18-5

9-9 77-1 2-5

13-3

74-0 11-5 1-0 0-1 6-5

223-3 9-0

1-9 44-9 5-5

225-6 8-4 1-2 3-9 36-0

4-2 19-9

11-7

44-5

34-9

115-6

104-0

275-1

93-1

71-6

257-4

97-8

96-4

124-4

12-7 179-4 15-5 3-0 23-5 4-8 7-6 6-5 46-1 11-1

15-7 187-5 17-8 3-1

5-9 274-0 5-8 3-6

14-0

6-6

2-3 65-9 14-2 0-7

11-6

5-7 7-9 7-8 53-0 6-4

2-9 1-4 0-4 15-3 1-9

269-9 4-0 2-9 7-9 2-3 1-9 2-3 14-6 2-3

185-5

26-0

16-5 190-0 19-9 4-7 37-6 7-2 10-3 7-8 49-8 5-9

8-1

182-1

349-7

0-4 0-3 0-1 0-2

18-6

22-1

IV. Egyházi szolgálat. Lelkészek Segédlelkészek Hitoktatók Szerzetesek és apácák Egyéb csoportok

-1 · · · · · Összesen

11,770 1,996 695 4,176 2,388

3,602 1,191 176 4,091 502

2,079 77 11 36 331

2,076 323 28 4 184

937 138 14 3 50

2,278 92 10 42 203

113 4 1 16

1,0.88

4 30-6 31 59-7 1 253 97-9 14 21-0

21,025

9,562

2,534

2,615

1,142

2,625

134

2,363

50 45-4

12-1

12-5

5-4

12-5

0-6

11-2

1,446 2,307 32,547 17,263 2,807 1,639 542 283 4,301 2,395 937 521 1,-372 726 1,185 722 8,390 4,875 2,011 589

oo 2,522 54 33 107 27 13 4 141 18

394 5,116 381 99 784 175 218 68 798 152

263 3,030 317 75 600 114 165 124 794 93

83 2,751 41 30 81 23 20 24 149 23

9 254 25 5 59 13 17 4 24 11

57 1,610 346 17 272 61 209 237 1,503 1,124

62-8 1 53-0 4 58-5 52-4 3 55-7 3 55-6 4 53-0 2 611 106 58-0 1 29-2

2-3 7-7 1-9 6-0 2-5 2-9 0-9 0-3 1-7 0-8

17-1 15-8 13-6 18-3 18-2 18-7 15-8 5-7 9-5 7-6

11-4 9-3 11-3 13-8 13-9

0-4 0-8 0-9 0-9 1-4 1-4 1-2 0-3 0-3 0-5

2-4 4-9 12-3 31 6-3 6-5 15-3

10-5 9-5 4-6

3-6 8-4 1-4 5-5 1-9 2-4 1-5 2-0 1-8 l-l

17-9 56-2

0-1 0-3 0-3 0-1 1-3 0-0

56,399 30,459

2,974

8,185

5,575

3,225

421

5,436

124 5 1 1

5-3

14-6

9-9

5-8

0-8

9-2

0-2

310-2

330-9

322-8

1,430 1,002 961 494 6,835 582

101 32 78 9 1,019 10

543 283 313 135 2,222 139

566 282 263 115 1,392 93

154 52 60 8 732 15

25 12 19 7 59 3

2,721 282 584 514 757 132

25 4 5 3 15 5

25-7 51-4 42 1 38-4 52-5 59-4

1-8 1-6 3-4 0-7 7-8 1-0

9-8 14-5 13-7 10-5 171 14-2

10-2 14-5 11-5 8-9 10-7 9-5

2-8 2-7 2-6 0-6 5-6 1-5

0-5 0-6 0-8 0-5 0-5 0-3

48-9 14-5 25-9 40-2 5-8 13-5

0-5 0-2 0-2 0-2 01 0-6

30-4 10-7 12-4 7-1 72-1 5-3

15-5 10-9 10-4 5-4 74-3 6-3

10-9 3-5 7-7 l-l

25,092 11,304

1,249

3,635

2,711

1,021

125

4,990

57 45-0

50

14-5

10-8

41

0-

10-9

0-2

138-0

122-8

1,719 1,203 633

871 656 310

21 15 5

238 185 97

152 109 45

41 29 11

380 202 159

50-7 54-5 49.0

1-2 1-2 0-8

13-8 15-4 15-3

8-8 91 71

2-4 2-4 1-7

0-5 0-4 0-3

22-1

16-8 25-1

0-4 0-2 0-6

9-5 6-6 3-5

9-5 7-1 3-4

3,555

1,837

41

520

306

81

741

13 51-7

1-2

14-6

8-6

2-3

0-

20-8

0-4

19-6

20-0

22-8

12-0

V. Közoktatásügy. Kisdedóvó-intézetek . . . . Elemi iskolák Felső nép- és polgári iskolák Óvó- és tanítóképzők . . . Középiskolák Főiskolák Szakiskolák Zene- és ének m a g á n t a n á r o k Nevelők és korrepetitorok . Egyéb csoportok Összesen

12-2

12-0

20-0

0-0 0-1

13-6 3-5 27-9 6-2 7-8 2-4 28-4 5-4

18-2

3-7 43-0 9-5 12-4 2-9 17-5

2-0

9-9

8-0

9-7 61-4 45-2

7-5 7-5 9-9 5-0 263-6 2-5

316-2

307-3

221-7

308-4

62-2

13-9 5-1 43-0

111-0 11-5 23-8

1-2

15-1 5-1 5-9 0-7 71-8 1-5

18-2

11-1 4-9 79-0 4-9

35-o 17-6 16-5 7-2 87-4 5-8

135-6

129-4

170-0

8-5 6-6 3-4

291-3

11-2

2-5 8-6

VI. Közegészségügy. Orvosok . . Gyógyszerészek és gyógyszertártulajdonosok Gyógyszerészsegédek Állatorvosok Szülésznők Egyéb csoportok . . összesen

5,565 1,949 2,283 1,285 13,031 979

111-2

19-4 10-1

2-2

30-9 5-4

9-9 12-4 7-5 37-4 12-4

100-1

91-2

203-6

141-8

9-6

4-0

6-6

15-t)

6-8

2-8

8-2

2-

l-l

3-6 1-5

6-5

17-4 5-0 9-9

19-2

7-9

11-7

30-2

32-3

8-8

21-0

VII. Tudományos és egyéb közérdekű társulatok, egyletek stb. E m b e r b a r á t i egyesületek stb. Egyéb közérdekű „ ,, Egyéb csoportok

tisztviselői

Összesen

16

2-3j 1-6 0-5 4-4

18-5

XVI. sz. táblázat.

A közszolgálat és szabadfoglalkozás körébe tartozó kereső értelmiség vallása k

A A foglalkozási fő- és alcsoportok és a foglalkozási minőség megnevezése

s

összes száma r. kath. g. kath.

ref.

á

m

r

s z e r i

η

unit.

evang. g. kel.

e

s

ő η é- ρ e s s ν a 1 1 á s a

é Az oldalt megnevezett foglalkozási csoportokból j u t o t t 1000 keresőre

t

a

s z á z egyéb és ismereti, vallású

bapt.

izr.

r. gör. kath. kath.

ref.

1

k

ev. g. kel. unit.

b

a izr.

η bapt.

egyéb és ismereti, vallású

144-8 15-6 18-2 2-8 45-6 7-5 23-4 6-7 21-4

168-6 18-9 24-6 3-8 58-7 9-5 11-4 7-6 13-2

201-7 17-4 10-8 4-3 30-4 6-5 19-5 8-7 13-0

46-3 3-9 2-4 0-6 22-2 3-0 3-4 1*2 5-5

17-5

17-5

9-4

0-1

267-7

294-4

234-0

309-9

286-0

316-3

312-3

88-6

52-5

70-8

00 0-0 0-5 0-5

15-6 24-8 5-2 37-6 6-3 12-8 3-6

15-2 26-2 5-8 18-3 3-8 10-2 4-4

24-6 27-0 5-3 8-8 2-3 8-8 3-5

24-0 30-4 6-3 30-8 5-8 9-0 4-2

18-3 21-4 3-2 25-1 4-4 7-3 4-0

18-9 18-9 9-5 151 1-9 7-6 1-9

23-9 30-4 4-3 45-5 10-8 2-2 4-3

4-5 13-3 .2-1 143-3 20-1 33-3 3-3

1

4-8 3-0 2-0 2-2 6-2 3-8 2-2 2-7 3-8

0-0

01

3

15 65-9

1-2

19-6

7-9

0-5

0-4

4-4

0-0

1 58-2 1 63-4 66-8 25 29-1 4 35-5 47-9 57-9

2-2 1-5 1-4 0-3 0-5 1-0 1-4

26-0 20-8 20-7 13-9 15-5 11-9 19-7

8-7 6-4 4-6 4-9 5-1 4-2 8-2

0-5 0-3 0-8 0-2 01 0-3 0-2

0-6 0-5 0-3 0-5 0-7 0-1 0-5

3-8 7-1 5-4 50-6 42-1 34-5 12-1

745 62 38 10 357 49 55 20 89

1

7

93 8 5 2 14 3 9 4 6

32,422 21,357

399

6,355

2,557

167

144

1,425

72 213 34 2,306 322 536 53

42-6 9-4

128-6 14-5 22-9 3-8 53-6 19-2 31-9 9-1 26-3

0-6 0-4 0-3 0-5 0-2 0-2 0-4 0-5 0-3

89 10 13 2 31 5 6

—

138-4 10-6 14-1 2-9 19-9 7-0 17-6 4-7 18-8

0-6 0-5 0-7 0-5 0-5 0-4 0-2 0-5 0-3

1,295 139 163 25 408 67 209 60 191

—

142-8 20-7 16-7 4-5 52-3 10-4 210 6-2 19-8

17-0 ' 8-4 14-6 6-8 24-4 8-4 17-3 5-6 19-2 7-1 30-7 5-2 26-4 8-4 25-5 8-2 23-4 8-3

2,638 297 470 78 1,098 393 655 187 539

egyéb

127-7 16-8 15-9 3-7 47-3 10-7 20-5 6-1 19-0

1-5 0-9 1-2 11 0-6 0-9 1-2 11 1-4

236 18 24 5 34 12 30 8 32

—

bapt.

0-9

9 670 2 73-7 62-9 72-8 66-2 2 58-8 61-2 61-5 2 62-4

15,465 10,359 2,041 1,505 1,925 1,211 449 327 5,736 3,792 1,282 753 2,485 1,521 735 452 2,304 1,437

—

—

izr.

2-2

6-7

15

unit.

3-8

0-5

1

evang. g. kel.

1-6

0-9

2

ref.

2-3

6-3

14

1

2-9

211

47

r. k a t h . g. kath.

1-9

2-2

5

általában

1-8

62-3

139

223

1. Törvényhozás

ζ

e

1920-ban. 1

—

II. közigazgatási szolgálat. Állami tisztviselők „ díjnokok Vármegyei tisztviselők „ díjnokok Városi tisztviselők „ díjnokok Községi és körjegyzők Segédjegyzők Egvéb községi tisztviselők és díjnokok

. .

Összesen

4

1

0-0

0-1 0-1

0-1 00

17-5 9-4

•

—

III. Igazságszolgáltatás. Bírák és ügyészek Igazságügvi tisztviselők ,, díjnokok Ügyvédek Ügyvédjelöltek (segédek) Ügyvédi Írnokok (díjnokok) Egyéb csoportok Összesen

4-7 4-7

1,894 3,001 629 4,556 764 1,551 437

1,101 1,902 . 420 1,325 271 743 253

42 46 9 15 4 15 6

493 624 130 632 118 185 86

164 191 29 224 39 65 36

10 10 5 8 1 1

11 14 2 21 5 1 2

12,832

6,015

137

2,268

748

39

56

3,536

2

31 46-9

l-l

17-7

5-8

0-3

0-4

27-5

0-0

0-3

105-9

82-9

80-4

110-5

83-7

73-8

121-4

219-8

35-1

146-2

3,342 827 428 2,565 1,246

1,510 528 181 2,553 666

100 9 3 5 18

1,085 196 33 1 88

268 37 6 5 22

29

6

335 36 203

7 15 2

0-2 1-8 0-5

0-1 0-6 0-2

30-0 41 0-7 0-6 2-4

9-4 28-3

0-3

52-8 9-6 1-6 0-0 4-3

122-8 263-2 35-1

34-7

58-6 5-3 1-8 2-9 10-6

20-8 2-2 12-6

0-0

20-8 7-3 2-5 35-2 9-2

13-0

0-0 1-0

27-6 6-8 3-5 21-2 10-3

54-9

4

8-0 4-5 1-4 0-2 1-8

10-0 4-4 47-4

432

32-4 23-7 7-7 0-0 7-1

0-2

1

3-0 l-l 0-7 0-2 1-4

0-9

1 12

2 45-2 6 63-9 42-3 99-6 3 53-5

1-9 22-7

2-2

26-9

70-2

14-2

8,408

5,438

135

1,403

338

42

7

1,006

28

11 64-7

1-6

16-7

4-0

0-5

0-1

12-0

0-3

0-1

69-4

75-0

79-2

68-3

37-8

79-5

15-2

62-5

491-3

51-9

1,191 1,730 19,548 12,723 2.969 1,995 385 225 2,936 1,788 635 383 1,450 841 1,293 6Ó2 4,133 2,938 4,423 2,579

29 518 39 9 28 8 16 8 22 49

323 3,586 371 79 571 113 183 81 249 619

149 1,557 269 58 344 85 149 86 328 327

5 53 7 1 3 4 4 11 9 20

2 57 17 3 12 6 18 2 10 25

31 1,042 268 10 186 32 238 409 560 784

1-7 2-7 1-3 2-3 1-0 1-3 l-l 0-6 0-5 1-l

18-7 18-3 12-5 20-5 19-5 17-8 12-6 6-3 6-0 14-0

8-6 8-0 9-1 15-1 11-7 13-4 10-3 6-6 8-0 7-4

0-3 0-3 0-2 0-3 0-1 0-6 0-3 0-9 0-2 0-5

0-1 0-3 0-6 0-8 0-4 1-0 1-2 0-2 0-2 0-5

1-8 5-3 9-0 2-6 6-3 5-0 16-4 31-6 13-6 17-7

0-0

0-1 0-1

0-2 0-0 0-1

16-4 175-4 27-5 3-1 24-6 5-3 11-6 9-5 40-5 35-6

16-6 303-8 22-9 5-3 16-4 4-7 9-4 4-7 12-6 28-7

15-7 175-3 18-0 3-8 27-8 5-5 8-9 3-9 12-1 301

16-7 174-2 30-1 6-5 38-5 9-4 16-7 9-6 36-6 36-6

9-5 100-4 13-2 1-9 5-7 7-6 7-6 20-8 17-0 37-9

4-3 123-6 36-9 6-5 26-0 13-0 39-1 4-3 21-7 54-2

1-9 64-8 16-7 0-6 11-6 1-9 14-8 25-4 34-8 48-7

51-9 14-2

0-1 0-5 01 0-2 0-4 0-4

14-3 161-5 24-5 3-2 24-3 5-3 11-9 10-7 341 36-5

17-5

2 1 4

68-8 11 6 5 0 3 67-2 58-4 4 60-9 3 60-3 1 58-0 2 53-4 16 7 1 1 16 58-3

39,502 25,355

726

6,175

3,352

117

152

3,560

9

56 64-2

1-8

15-6

8-5

0-3

0-4

9-0

0-0

0-2

326-3

349-5

425-1

301-1

374-9

221-6

329-6

221-2

4,653 1,168 1,477 693 5,081 1,111

1,485 595 691 281 3,077 667

33 6 24 7 103 16

580 199 240 73 1,223 149

349 100 127 43 376 79

11 13 8

2,153 250 377 286 264 194

25 31-9 51-0 2 46-8 40-6 4 60-6 1 60-0

0-7 0-5 1-6 10 2-0 1-4

12-5 17-0 16-2 10-5 241 13-4

7-5 8-6 8-6 6-2 7-4 7-1

0-2 l-l 0-6

46-3 21-4 25-5 41-3 5-2 17-5

20-5 8-2 9-5 3-9 42-4 9-2

19-4 3-5 14-1 4-1 60-4 9-4

28-3 9-7 11-7 3-5 59-6 7-3

39-2 11-2 14-1 4-8 42-0 8-8

20-8 24-6 15-1

0-4 0-4

0-4 0-4 0-6 0-4 0-1 0-1

0-5

23 4

17 5 8 3 5 1

43-6 7-6

36-9 10-8 17-4 6-5 10-8 2-2

133-8 15-5 23-4 17-8 16-4 12-1

14,183

6,796

189

2,464

1,074

59

39

3,524

6

32 47-9

1-3

17-4

7-6

0-4

0-3

2,059 1,600 552

1,211 935 331

14 6 10

305 226 91

123 98 50

4 3 3

11 4 1

389 324 65

1 2

1 58-9 2 58-5 1 59-9

0-7 0-4 1-8

14-8 141 16-5

6-0 6-1 91

0-2 0-2 0-5

4,211

2,477

30

622

271

10

16

778

3

4 58-8

0-7

11-8

6-4

0-2

4

2

0-1

117-9 18-9 35-1

IV. Egyházi szolgálat. Lelkészek Segédlelkészek Hitoktatók Szerzetesek és apácák Egyéb csoportok Összesen V. Közoktatásügy. Kisdedóvó-intézetek Elemi iskolák Felső nép- és polgári iskolák Óvó- és tanítóképzők Középiskolák Főiskolák Szakiskolák Zene- és ének magántanárok Nevelők és korrepetitorok Egyéb csoportok Összesen

1

1

0-1

35-1 17-5 70-2

18-9 14-2 4-7 9-4 75-5 75-5

157-8

264-3

17-5

VI. Közegészségügy. Orvosok Gyógyszerészek és gyógyszertártul a jdonosok Gyógyszerészsegédek Állatorvosok ' . . . . Eayéb csoportok

' . . . . összesen

6

0-1

0-1 01

38-5 9-7 12-2 5-7 41-9 9-2

24-8

0-0

0-3

117-2!

93-7

110-9

120-1

120-1

111-7

84-6

0-5 0-3 0-2

18-9 20-2 11-8

0-0 01

0-0 01 0-2

170 13-2 4-6

16-7 12-9 4-5

8-2 3-5 5-9

14-9 11-0 4-4

13-7 10-9 5-6

7-6 5-7 5-7

0-4

18-5

01

01

34-8

34-1

17-6

30-3

30-2

19-0

0-1

117-9 9-4 105-4

18-9 4-7

219-0

105-4

150-9

23-9 8-7 2-2

24-2 20-1 40-0

17-5 35-1

4-7 9-4 4-7

34-8

48-3

52-6

18-8

VII. Tudományos és egyéb közérdekű társulatok. egyletek stb. Emberbaráti egyesületek stb. j Egyéb kozerdekn ,, I Egvéb csoportok

tisztviselői

összesen

1

56 Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika m e g v i l á g í t á s á b a n .

az állami tisztviselők sorában). Csak a szabad pályák körében (orvosok, ügyvédek és mérnökök) szorult a katholicizmus nagyobb mértékben háttérbe. Azt, amit a katholicizmusnál megfigyelhettünk, némileg kiegészíti, amit a zsidóságról kell megállapítanunk. Már említettük, hogy a szabad pályákon a katholicizmus többnyire csak alacsony arányszámokkal szerepel és hogy viszont a zsidóság arányszámai magasak. Kiegészíti ezt az a körülmény, hogy a hivatalnoki csoportokban a zsidóság többnyire nem éri el a népességben elfoglalt arányszámát : e téren csak kevés kivétel található : 1920-ban az igazságügyi tisztviselők sorában 7-1% volt az izraeliták száma, még ennél is magasabb arányszámokkal találkozunk a felső nép- és polgári iskoláknál (9-0%) és a szakiskoláknál (16-4%). Egyeb ü t t azonban a hivatalnoki pályákon elmaradnak az országos arány mögött. Azokban a csoportokban pedig, ahol — a fentebb említett orvosoktól, ügyvédektől, szerkesztőktől és hírlapíróktól eltekintve, — meghaladják az országos arányt, mint pl. a „közegészségügy", „irodalom és művészet", „tudományos és egyéb közérdekű társulatok s t b . " egyes csoportjaiban, előnyüket elsősorban nem a katholikusok kárára kell betudni, hanem a protestánsokéra, nevezetesen elsősorban a reformátusokéra, akik e csoportokban az országos arány mögött elmaradnak. Ha azután még a két nagyobb protestáns egyházra v e t ü n k egy pillantást, megállapítható, hogy a hivatalnoki pályákon elsősorban az evangélikusok nagyjában a népességben elfoglalt a r á n y u k n a k megfelelően érvényesülnek. Vannak egyes csoportok, ahol az evangélikusok száma meghaladja a 8%-ot és így elég magas. Az egyetlen jelentősebb csoport, ahol az evangélikusok nem érik el országos arányszámukat, az ügyvédeké. Ehhez hasonló a helyzet a színészeknél. Viszont kiemelendő, hogy az evangélikusok igen magas százalékban szolgáltatják a főiskolai t a n á r o k a t (1910-ben 12-2, 1920-ban 13-4%,) valamint hogy a közoktatásügy egyéb csoportjaiban (különösen a felső nép- és polgári iskoláknál, közép- és szakiskoláknál, óvó- és tanítóképzőknél) is magas arányszámmal szerepelnek. Nem mondhatók el ugyanezek a reformátusokról. Még 1910-ben a közigazgatási szolgálat átlagában, de egyes csoportokban is jelentékenyen kedvezőbb a r á n y t m u t a t t a k , mint a népességben. 1920-ban a helyzet egészen más volt : egyes alcsoportokat (mint a vármegyei tisztviselőket, városi díjnokokat és a jegyzők és segédjegyzők csoportjait) kivéve, általában 20%-on alul m a r a d t a k . Az „Igazságszolgáltatás" keretén belül is csak a „Bírák és ügyészek" csoportjában m u t a t n a k magasabb arányszámot, a többi ágakban, különösen az ügyvédek és velük kapcsolatos foglalkozások körében elmaradtak. Hasonló volt a helyzet 1920-ban a többi csoportoknál is. Ez annál feltűnőbb, mivel még 1910-ben egész más viszonyokat tükröztetnek az adatok : akkor a reformátusok nagyon sok csoportban nemcsak elérték, hanem meg is haladták a 14-3%-ot, a reformátusok országos arányát. Talán nem csalódunk, ha az itt mutatkozó különbséget az ország megcsonkításával hozzuk összefüggésbe és annak a véleménynek adunk kifejezést, hogy a reform á t u s középosztálynak egy igen nagy része az elszakított Erdélyben m a r a d t . Ezzel le is zárhatnók, amit a felekezetek démográfiájának fővonásairól mondanunk kell : egyes kisebb csoportok részletezését, valamint az ország megcsonkítása következtében jelentéktelenségbe süllyedt felekezetek vizsgálatát az olvasóra kell bíznunk. Mielőtt azonban t o v á b b megyünk, mégis néhány fővonást, jellemző sajátosságot ki kell emelnünk. Hogy a zsidóság h a z á n k b a n elsősorban a kereskedelem és a szabad pályák terén igyekezik elhelyezkedni, a jelen statisztikai vizsgálódások nélkül is ismeretes. Ε tekintetben adataink legfeljebb megerősítik, ami egyébként is eléggé köztudomású. A többi felekezet vizsgálatánál elsősorban az állapítható meg, hogy viszonylag a legtöbb t a g j á v a l szerepel az értelmiségi pályákon az evangélikus egyház. Még ennél is magasabb arányszámokat találunk ugyan az unitáriusoknál, azonban itt nemcsak azt kell tekintetbe venni, hogy ezen felekezet kb. 6000 lelket kitevő népességével az ország szellemi életében csak nagyon csekély szerepet játszik, hanem azt is, hogy híveinek több mint fele Budapesten és környékén lakik. Még 1910-ben az unitáriusok közt viszonylag nem volt kevesebb őstermelő, mint az

13

56 Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika m e g v i l á g í t á s á b a n . 13

evangélikusok közi : az ország megcsonkítása u t á n ez a helyzet megváltozott, a megcsonkított hazában leginkább azok az unitáriusok m a r a d t a k , akik értelmiségi pályára menvén, elszakadtak szülőhelyükről. Mégis nem szabad elhallgatnunk, hogy az unitáriusok m á r 1910-ben is viszonylag nagy számban voltak találhatók az értelmiségi pályákon. Ha azonban őket számításon kívül hagyjuk, úgy az evangélikusok közül kerül ki a legnagyobb számban az értelmiség. Ezt még jobban igazolja azon csatolt (XVII. sz.) táblázat, amely az 1920-i népszámlálás alapján veti egybe a vallást a műveltségi állapottal. Tanulságos ezen táblázat alapján vizsgálni a legmagasabb értelmiségi osztályok százalékszerű eloszlását. Ezt a következő k i m u t a t á s állítja elénk : R. k a t h . G. k a t h .

Főiskolát végzettek . . Középiskola nyolc oszt á l y á t végzettek . . .

Ret.

E v a n g . G. kel. U n i t .

Izr.

Egyéb

Összesen

51-0

1-0

16-7

8-9

0-5

0-5

21-1

0-3.

100-0%

52-6

1-2

13-7

7-1

0-4

0-3

24-6

0-1

100-0%

Ezen adatok még világosabbak lesznek előttünk, ha vizsgáljuk azt is, hogy az egyes felekezetek körében hány ezreléket tesz ki a főiskolát, illetve a középiskola nyolc osztályát végzett egyének száma. A főiskolát végzettek száma volt 1920-ban ezrelékben : R ó m . k a t h . Gör. k a t h .

7-35

4-26

Hef.

Evang.

7-33

13-11

Gör. kel.

7-21

Unit.

61-69

Izr.

32-77

Egyéb

21-07

Általában

9-21

A középiskolát végezettek száma volt ezrelékben : R ó m . k a t h . Gör. k a t h .

14-06

8-82

Ret.

Evang.

Gör. kel.

Unit.

11-19

19-42

11-39

72-14

Izr.

70-93

Egyéb

17-07

Általában

17-09

Más szempontból egészíti ki ezen a d a t o k a t (XVII. sz.) táblázatunk, midőn m u t a t j a , hogy hogyan oszlottak meg az írni- olvasni tudók felekezetek szerint. A t á b lázatból könnyen leolvasható, hogy a keresztyén felekezetek közt első helyen az unitáriusok, m a j d evangélikusok állanak. U t á n u k következnek a reformátusok, m a j d a római katholikusok, végül pedig a görög katholikusok és görög keletiek. Az unitáriusok csak 1920-ban m u t a t n a k jobb eredményt, mint az evangélikusok ; még 1910-ben áz evangélikusok állottak a keresztyén felekezetek közt első helyen és az unitáriusok csak a római katholikusok u t á n következtek negyediknek. Ez is m u t a t j a , hogy igazunk volt azon megállapítással, amely szerint az unitáriusok egészen sajátos viszonyokat tükröztetnek a n n a k következtében, hogy az ország megcsonkításakor törzsnépességüket elvesztették. Meg kell állapítani ebben az összefüggésben azt is, hogy a zsidóság írni-olvasni tudás tekintetében állandóan első helyen volt és megelőzte az összes keresztyén felekezeteket. Alig lehet kétséges, hogy ennek a jelenségnek a főoka — a tanultságnak magas értékelésén kívül — a zsidóság sajátos települési viszonyaiban van : a b b a n a körülményben t . i., hogy legnagyobbrészt városban él és még amennyiben falusi lakos is, nem földmíves, hanem leginkább kereskedést űz. Nincs elegendő terünk ahhoz, hogy a közölt (XVII. sz.) táblázat minden a d a t á t részletes vizsgálat tárgyává tegyük ; ezt a figyelmes olvasóra kell bíznunk. Azonban mégis általánosságban u t a l h a t u n k arra, hogy mint a fentebbiekből is kitűnik, a keresztyén egyházak hívei közt az unitáriusoktól eltekintve, az evangélikusok képviselik egyaránt a legmagasabb és a legáltalánosabb k u l t ú r á t : egyrészt köztük van viszonylag a legtöbbnek magasabb műveltsége, másrészt viszonylag köztük t u d n a k legtöbben írni-olvasni és bírnak elemi népiskolai (hat osztályú) végzettséggel. Érdemes azután megfigyelni azt is, hogy állandó és elég jelentős különbség v a n a férfiak és nők iskolai műveltsége közt : ha az unitáriusoktól eltekintünk, ami a fentebb kifejtettek alapján jogosult, úgy ismét az evangélikusok azok, akik a keresztyén felekezetek közt e tekintetben vezetnek. Köztük van viszonylag a leg-

A j e l e n l e v ő népesség vallása ö s s z e v e t v e a műveltséggel 1920-han.

XVII. sz. láltlázat. A középiskolának Összesen

8

Főiskolát végzett

legalább

6

Az elemi iskolának legalább 4

6

4

osztályát végezte

Vallás

Egyéb írni, olvasni t u d ó

Általában írni olvasni tud

Csak olvasni tud

Sem írni, sem olvasni nem t u d

osztályát végezte Ι

férfi

nő

együtt

férf i

nő

együtt

férfi

nő

együtt

férfi

nő

együtt

férfi

nő

együtt

férfi

nő a)

R ó m . kath. Gör. kath. Református Evangélikus Gör. keL . Unitárius . Izraelita . . Egyéb . .

. . . . . . .

. . . . . . .

összesen

2.455,378 2.641,351 5.096,729 34,119 86,462 710 88,785 175,247 820,760 849,384 1.670,144 11,577 243,337 253,675 497,012 6,053 26,936 336 24,054 50,990 3,325 354 2,899 6,224 229,546 243,764 473,310 14,571 5,160 205 5,327 10,487

3,368 37,487 50,014 21,668 750 1,236 40 309 665 12,242 14,402 4,290 461 6,514 7,285 2,365 368 416 32 165 375 384 74 30 938 15,509 25,709 7,871 221 144 16 35

3.870,904 4.109,239 7.980,143 67,925

5,550 73,475 99,574 36,777

ab. ζ ο 1 ú t

. . . . . . . .

. . . . . . . .

Összesen

63-5 2-4 21 1 6-3 0-7 0-1 5-8 0-1

64-3 2-1 20-7 6-2 0-6 0-1 5-9 0-1

63-9 2-2 21-0 6-2 0-6 0-1 5-9 0-1

100-0

100-0

100-0

50-21 l-l 17-0 8-9 0-5 0-5 21-5 0-3 100-0

60-7 0-7 12-0 8-3 0-6 0-5 16-9 0-3

510 1-0 16-7 1-9 0-5 0-5 21-1 0-3

50-2 1-2 14-5 7-3 0-4 0-4 25-8 0-2

100-0

100-0

100-0

58-9 0-8 11-7 6-4 0-5 0-2 21-4 01 1000

52-6 1-2 13-7 71 0-4 0-3 24-6 0-1 100-0

50-01 t-t 13-7 6-2 0-4 0-3 28-2 0-1 100-0

50-9 n-t; 111 6-9 0-4 0-3 29-7 0-1

50-4 0-9 12-4 6-6 0-4 0-3 28-9 0-1

52-6 l-l 13-8 5-6 0-5 0-2 261 0-1

53-7 0-8 11-2 5-7 0-3 0-1 28-1 0-1

53-3 0-9 12-2 5-6 0-4 0-1 27-4 0-1

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

c)

Róm. kath. Gör. kath. Református Evangélikus Gör. kel. . Unitárius . Izraelita . . Egyéb . .

. . . . . . .

Összesen

. . . . . . .

481-7 493 0 491-4 489-6 528-3 534-2 485-0 492-4

518-3 507-0 508-6 510-4 471-7 465-8 515-0 507-6

1000-0 1000-0 1000-0 1000-0 1000-0 1000 0 1000-0 1000-0

13-9 8-2 14-1 24-9 12-5 105-0 63-5 39-7

485-1

514-9

1000-0

17-7

1-271 7-35 20-36 0-45 7-26 13-97 0-78 7-33 17-55 1-81 13-11 29-93 7-21 15-44 1-33 10-34 61-69 112-70 3-84 32-77 11-20 2-79 3-00 2 1 0 7 Ι 9-21 25-72! 1-35

8-20 14-06 ! 7-40 3-47 8-82 4-67 505 1119 6-06 9-32 • 19-42 9-26 6-85 11-39 5-86 25-52 72-14 29-77 32-29 70-93 44-64 6-57 17-07 9-30 8-94

nő

együtt

férfi

í

17-09

9-39

a

60-8 1-2 23-3 9-8 0-4 '0-1 4-3 0-1 100-0

m e g f e 1e lő

60-61 i.ni 22-7 10-4 0-2 0-1 4-8 0-1 100-0

60-8 1-1 23-0 10-1 0-3 01 4-5 0-1 100-0

ν a 1 1á s ú

nő

együtt

férfi

nő

együtt

féri

nő

együtt

férfi

I ι

nő

Ι j együtt

férfi

nő

együtt

s ζ á m ο k b a η :

s ζ á ζ a 1 é k s ζ

l a k ó

77,374 3,634 16,496 4.813 328 44 1,353 197

561,278 28,996 165,916 37,802 9,451 387 22,572 1,414

645,930 1.207,208 34,608 63,604 188,033 353,949 40,202 78,004 11,543 20,994 440 827 27,590 50,162 1,185 2,599

311,284 19,690 90,979 16,264 7,468 179 6,455 1,101

441,677 27,479 122,542 21,562 9,690 271 13,056 1,018

585,981 1.136,817 3.017,050 3.081,507 6.098,557 26,038 78,201

104,239

827,816

949,531 1.777,347

453,420

637,295 1.090,715

75-1 3-4 15-4 4-5 0-2 0-0 1-2 0-2

74-2 3-5 15-9 4-6 0-3 0-0 1-3 0-2

67-8 3-5 200 4-6 1-2 0-0 2-8 01

68-0 3-7 19-8 4-2 1-2 0-1 2-9 0-1

68-0 3-6 19-9 4-4 1-2 0-0 2-8 01

68-6 4-3 20-0 3-5 1-6 0-0 1-8 0-2

69-3 4·3 19-2 3-4 1-5 0-0 2-1 0-2

69-3 4-3 19-5 3-4 1-5 00 1-8 0-2

752,965 47,169 213,521 37,826 17,158 150 19,511 2,119

r ű e η

65-0 2-5 -j < > 22-4 3-9 0-8 0-1 5-2 0-1 100-0

766,172 1.875,417 1.936,730 3.812,147 18,683 58,691 56,518 51,491 108,009 948 2,686 30,738 650,352 649,347 1.299,679 4,492 12,004 236,319 204,231 209,964 414,195 1,304 3,509 51,719 178 150 17,335 12,333 29,668 7,144 26 2,920 2,433 5,353 18 665 951 206,572 215,223 421,795 402 42,614 156 7,691 3,705 3,986 41 1,446

395,255 15,380 122,363 26,560 3,061 361 22,262 739

65-4 Ι 2-1 22-2 l-l 0-5 0-1 5-5 0-1 100-0

s s á g

71-7 ί 3-7 17-2 5-0 0-6 01 1·5 0-2

65-2 23 22-3 4-0 0-7 0-1 5-3 0-1

67-3 2-8 20-7 4-6 0-7 0-1 3-7 01

67-5 2-6 20-9 4-6 0-4 0-1 3-8 0-1

67-4 2-7 20-8 4-6 0-6 0-1 3-7 0-1

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

e z r e i

62-2 1-8 21-6 6-8 0-6 0-1 6-8 01

62-8 1 1-7 211 6-8 0-4 0-1 7-0 0-1

62-5 1-8 21-3 6-8 0-5 0-1 6-9 0-1

é k é b e η ι1

6.90 2-31 4-69 9-78 5-69 32-08 43-61 4-31

7-14 3-48 5-37 9-53 5-78 30-84 44-11 6-77

30-29 18-21 23-62 32-36 25-72 84-21 160-98 31-78

44-03 18-87 28-50 48-83 27-25 90-72 250-33 28-53

37-41 18-56 26-13 40-74 26-47 87-24 207-00 30-13

304-5 178-0 348-5 495-7 165-0 267-0 229-3 281-4

277 1 140-5 321-9 492-7 118-7 284-5 238-6 326-2

290-3 Ι 1591 334-9 494-2 143-1 275-2 234-1 304-1

236-2 246-8 243-7 143-7 267-6 186-4 200-8 166-2

245-8 240-6 259-4 160-4 217-5 271-4 222-8 240-7

241-3 246-6 251-7 153-2 247-6 226-0 211-6 211-3

151-0 177-6 138-8 103-3 151-5 91-4 86-6 137-0

149-6 173-0 144-0 104-7 127-2 124-5 91-3 138-7

150-3 175-3 141-4 104-0 140-1 106-8 90-0 137-8

763-8 653-6 794-3 839-3 643-4 878-2 899-9 718-0

733-2 579-3 764-5 827-7 513-1 839-2 882-9 749-3

747-9 616-3 778-3 833-4 581-9 860-0 890-9 733-4

7-61 10-96 5-47 5-36 5-56 5-41 1-75 7-94

22-21 30-22 1413 13-83 7-40 8-97 3-91 29-28

15-18 Ι 16-47 9-88 9-68 6-42 7-07 2-86 18-78

228-5 335-6 202-1 155-3 350-8 92-4 98-3 274 0

244-5 380-5 221-4 158-4 479-8 151-7 115-8 176-7

236-8 362-9 211-4 156-9 411-7 129-8 105-9 250-7

143-0 258-4 120-9 75-5 3011 57-8 30-3 229-0

185-7 348 1 158-9 93-1 439-9 100-2 57-2 203-4

165-3 304-0 140-2 83-7 366-4 77-5 44-2 216-0

8-71

9-04

36-51

52-73

44-86

37-5

293-6

305-2

230-4

241-9

236-3

135-8

142-6

142-4

779-4

749-9

764-2

6-73

19-03

13-07

213-8

231-0

222-7

130-6

171-3

151-7

\

A Csak olvasni tudók és a sem írni, sem olvasni nem tudók közül 6 éven felüli" három csoportjában a megfelelő felekezet 6 éven felüli népességének ezrelékében.

«

férfi

71,682 18,170 18,235 36,405 74,376 116,315 190,691 747,674 732,005 1.479,679 580,147 649,884 1.230,031 370,917 1,545 404 206 610 1,575 1,678 3,253 15,392 12,492 27,884 21.843 21,386 15,358 13,229 18,692 4,987 3,990 8,977 19,429 24,218 43,647 285,983 273,473 559,456 200,018 220,348 120,366 113,956 9,650 2,255 2,483 4,738 7,865 12,388 20,253 120,631 245,635 34,983 40,703 125,004 25,159 75,686 581 158 137 295 693 657 1,350 4,445 7,204 5,245 7,301 1,083 2,856 12,629 149 99 93 192 280 263 543 888 1,713 304 825 620 787 1,407 33,573 10,248 10,632 20,880 36,955 61,023 97,978 52,646 58,179 110,825 46,098 54,318 20,352 100,416 179 48 23 71 164 152 316 1.652 1,738 3,190 985 1,283 707 2,268 Ι 136,351 36,369 35,799 72,168| 141,337 216,694 358,031 4.229,111 1.206,572 2.435,683 891,898 994,134 1.886,032 550,836 b)

Róm. kath. Gör. kath. Református Evangélikus Gör. kel. . Unitárius . Izraelita . . Egyéb . .

együtt

A csak olvasni tudók és sem írni, sem olvasni nem tudók közül 6 éven felüli

56 Kariier Κ . : A felekezetek Magyarországon a s t a t i s z t i k a m e g v i l á g í t á s á b a n .

13

Löbb nőnek magasabb iskolai képzettsége és soraikban j á r j á k ki a nők leginkább a népiskola hat osztályát is. Ugyancsak a népesség kulturális viszonyaira vet érdekes világot a következő táblázat, mely m u t a t j a , hogy az elhaltak közül felekezetek szerint százalékszerüen h á n y a n részesültek orvosi kezelésben : Év

1910 . . . . 1920 . . . . 1925 . . . .

R. k a t h . G. kath. Reform.

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

24-0 63-2 68-4

64-1 74-6 76-5

35-6 70-0 76-1

41-4 90-6 90-7

78-9 90-2 91-6

64-8 69-0 72-6

66-0 70-8 74-7

Egyéb

39-3 48-2 58-7

Általában

55-7 70-3 73-9

Az orvos hívása a beteghez elsősorban talán nem is annyira a pénznek és még kevésbbé az élet megbecsülésének és féltésének a kérdése, hanem a kulturális színvonallal függ össze. Éppen azért kiegészíti a felekezetekről eddig rajzolt képet és azt más oldalról igazolja. Ha a három nagyobb keresztyén felekezet közt kulturáltság tekintetében első helyen az evangélikusok vannak, úgy viszont a református egyház tagjai képviselik körülbelül legnagyobb százalékban azt a kisbirtokos osztályt, amely az őstermelői foglalkozási ágak gerincét teszi. E b b e n a tekintetben az eltérés a másik két felekezethez képest nem valami nagy. A katholikus és evangélikus lakosságnak nem sokkal kisebb százaléka foglalkozik őstermeléssel. De a katholikus lakosságból váltak le legnagyobb számban azok a csoportok, amelyek az utóbbi évtizedekben nálunk is meginduló indusztrializálódás számára az emberanyagot szállít o t t á k . Ismét nem szabad azt gondolni, mintha ez a folyamat egyoldalú lett volna. A reformátusok és az evangélikusok közt is van elég sok munkás. De mivel az ú j a b b a n erősen ipari fejlődésnek indult városok nagyrészt nagy katholikus többséggel rendelkeznek, azért valamivel viszonylag nagyobb a munkásosztály a k a t h . egyház körében, mint a két protestáns egyházban. Annyi bizonyos, hogy mindhárom egyháznak még erős t a r t a l é k j a v a n a felfelé törekvő és a városi életben felőrlődő rétegek számára. A zsidóságnak nálunk ez a t a r t a l é k j a nem volt meg és nincs meg jelenleg sem. Ebben a tekintetben m u t a t j a a zsidóság a keresztyén egyházaktól legélesebben eltérő strukturális tagozottságot. A háború után e tekintetben némileg a zsidósághoz hasonló helyzetbe kerültek az unitáriusok, de meg kisebb mértékben a görög keletiek is. A jelzett démográfiai viszonyok még nem m u t a t j á k eléggé azt a súlyt, amelylyel az egyes egyházak mint társadalmi tagozódások a közéletben fellépnek. Aki ennek a megállapítása érdekében ezekből az adatokból indul ki és tisztára azokra támaszkodik, egyenesen hibás következtetésekre kell, hogy jusson. Ezen adatok t. i. teljesen figyelmen kívül hagynak egy szempontot, amely pedig a közéletnek a befolyásolása és irányítása szempontjából nagyon is jelentős, sőt egyike a legfontosabbaknak. Ez a hatalmi tényező a vagyon megoszlása. Sajnos, erre vonatkozólag a statisztikai adatok segítségével nincs módom kielégítő kép megrajzolására. Valami keveset segít e tekintetben a fentebb közölt táblázat az 50 kataszteri holdas és annál nagyobb szabadforgalmú földbirtokok tulajdonosainak felekezeti megoszlására vonatkozólag. Ez m u t a t j a , hogy a földbirtokok legnagyobb vagyonkomplexumai katholikus tulajdonosok kezében v a n n a k . Ugyancsak viszonylag igen nagy vagyon v a n a földbirtokból a zsidóság kezén is. Különösen a kisebb birtokososztály nagy mértékben református. Az evangélikusság utolsó helyre szorul; viszonylag távolról sincs annyi földbirtok a kezén, mint a reformátusoknak. De természetes, hogy a földbirtok eloszlásából nyert kép nagyon egyoldalú. Az ország vagyonának igen nagy részét az a tőke teszi, amely iparban és kereskedelemben dolgozik. Ennek a vagyonnak a megoszlására vonatkozólag nincsenek adataim. Bajos is volna erre a vagyonra nézve statisztikát felállítani, mivel az sokszor nem személyeknek, hanem társaságoknak a tulajdona és az utóbbiak nem sorolhatók egyik vagy másik felekezet keretébe. De ha ilyen módon ehhez a kérdéshez

56


nem is férhetünk hozzá, annak legalább egy részletvonására némi világosságot vet azon (XVIII. sz.) táblázatunk, amely a budapesti rendes lakásoknak a családfő hitfelekezete és a lakás nagysága szerinti, 1925-i megoszlását m u t a t j a . Mielőtt ezen adatokról szólnánk, két szempontot kell hangsúlyoznunk. Először azt, hogy Budapest nem tükrözteti mintegy az ország közviszonyait kicsinyítve. Mint láttuk, a főváros lakosságának felekezeti összetétele igen nagy különbségeket m u t a t az ország népességének felekezeti megoszlásához képest. De egyébként is : az eliparosodott és nagyforgalmú Budapest szociális tekintetben is más s t r u k t u r á j ú , mint az ország egyéb széles területei. Ebből a szempontból sem szabad az itteni viszonyokat általánosítva az országra átvinni. A másik szempont, amelyet ki kell emelnünk, az, hogy a lakás nagysága még nem enged közvetlen következtetést a lakás birtokosának vagyoni viszonyaira : lehetnek magasrangú, de tisztán fizetésükből élő, különben vagyontalan tisztviselők, akik hivatásuknál fogva kénytelenek nagyobb lakást tartani, míg viszont mások vagyonuknál fogva megengedhetnének maguknak nagyobb lakást, de társadalmi igényeik nem olyanok, liogy nagy lakást t a r t a nának. A lakásviszonyok ennél fogva inkább csak az életstandard különbségeit világítják meg. Azonban ebből is igen élénk világ vetődik az egyes statisztikai csoportok szociális tagozottságára. 5 7 Ha már most ezen szempontok figyelembe vételével vizsgáljuk a közölt táblázatot, úgy hamarosan megállapítható, hogy a fővárosban képviselt négy nagyobb felekezet közt a legkedvezőbb lakásviszonyok közt aránylag az izraeliták v a n n a k . Közülök a tisztán konyhából vagy más egy helyiségből álló lakásban csak 0-05% lakik és egy szoba és konyhás lakásban is csak 25-28%. Viszont a kétnégyszobás lakások viszonylag jóval nagyobb számban v a n n a k az ő kezükön, mint más felekezetén. Még a kimondott nagy lakásoknak viszonylag igen nagy részében is ők laknak. Elég kedvező lakásviszonyokat m u t a t n a k az evangélikusok is. Ugyan az evangélikusoknak is több, mint fele lakik az egy helyiségből (0-28%), vagy egy szobából és konyhából (55-71%) álló lakásokban, azonban úgy látszik Budapesten ezek a kis lakások teszik általában a lakások többségét. Az evangélikusok lakásviszonyai még mindig valamivel kedvezőbbek e tekintetben, mint a katholikusokéi vagy a reformátusokéi. Hogy az evangélikusok valóban lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint a másik két keresztyén felekezet, az különösen a két és ennél több szobából álló lakásoknál mutatkozik : ezek közül az evangélikusok viszonylag jóval t ö b b e t bírnak, mint akár a katholikusok, a k á r a reformátusok. Már kedvezőtlenebb helyzetben vannak a katholikusok, akik csak az egészen nagy lakásokban emelkednek a többi felekezet fölé ; ennek oka nyilván abban van, hogy ezen nagy lakások a főúri palotákban v a n n a k , a főurak pedig m a j d n e m mind katholikusok. Viszonylag a legkedvezőtlenebb helyzetben a reformátusok v a n n a k . Arányszám szerint egyik felekezetnek a hívei sem laknak olyan nagy számmal a csak egy helyiségből vagy pedig egy szobából és konyhából álló lakásokban, mint a reformátusok. Még a k é t - é s háromszobás lakások tekintetében is a katholikusok v a n n a k előnyben. Csak a négy-hétszobás lakásoknál m u t a t n a k a reformátusok valamivel kedvezőbb képet, mint a katholikusok. Nyilvánvaló mindebből, hogy Budapesten a proletáriátus nem tekintve az ismeretlen vallásúakat viszonylag legnagyobb számban a reformátusok és római katholikusok köréből kerül k i ; az evangélikus proletariátus viszonylag valamivel kisebb. A zsidóságban aránylag csak nagyon csekély proletariátus van. A legkedvezőbb viszont a zsidóság életstandardja, utána következnek az evangélikusok, m a j d a k a t h o likusok és reformátusok. A felekezetek démografiájának fővonásai közt kell röviden megemlékeznünk arról is, hogy az egyes felekezetek népessége milyen nemzetiségű. A Statisztikai Hivatal ezen kérdés anyagát a népesség anyanyelvére vonatkozó a d a t g y ű j t é s 57 E z t különösen Pálosi Ervinnel szemben kell hangsúlyozni, aki „ B u d a p e s t kriminalitása és moralitása az 1909—1925. é v e k b e n " c. m u n k á j á b a n (59. 1.) hangsúlyozza ugyan, hogy a Budapesten levő vagyonok és tőkék eloszlásáról nincsenek közvetlen a d a t a ink, de részben a lakásviszonyokból, részben pedig a halandóságból von le erre vonatkozó következtetéseket.

XVIII. sz. láblázat. A rendes lakások a családfő hitfelekezete és a lakás nagysága szerint Budapesten 1925-ben. 5 1 1 t t 1 a k a s A vallásfelekezet híveinek száma

Vallásfelekezet

Róni. kath. . . Gör. kath. . . Beformátus . . Evangélikus Gör. kel. . . . Unitárius . . . Anglikán . . . Skót reform. Baptista . . . Nazarénus. . . Izraelita . . . Mohamedán . . Egyéb . . . . Felekezetnélküli Ismere tlen. . .

.— — — — —

—

—

—

—

—

—

—

—

27

ζ

. . . . . . . .

4,137 28 987 727 51 45 1 • —

2 —

4,685

1,533 13 390 268 23 18 2 —

525 10 140 119 5 6 2

225 1 63 39 4 2

—

1,588

1 9

119,261 2,002 23,577 11,092 1,053 642 25 1 116 13 50,761 28 60 186 1,057

183

208

209,874

45-9 8-7 6-6 33-9 4-9

65-4 7-7 5-8 15-8 5-3

56-8 11-3 5-3 24-2 2-4

100-0

100-0

100-0

e g ο s ζ 1 á sa 0-44 0-19 0-59 0-27 1-07 0-35 0-98 0-33 0-85 0-35

% -οsaη: 0-07 0-12 0-07 0-07 0-11 0-11 0-12 0-07 0-17 0-21

100-0 100-0 100-0 100-0 100-0

0-63

0-07

100-0

16 12 —

—

16 12 1 2 1

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

497

168 • —

1

—

—

—

1 11 80

1 3 30

1 6 13

112,931 55,333 24,110 10,755

3,869

1,325

33

—

—

e g y n e m íí 1 a k á s o k m e g ο s ζ 1 á s a %- ο s a η : 43-9 • 59-9 70-8 48-0 39-8 1 38-5 39-6 • 39-6 67-3 11-4 7-7 10-1 10-6 14-5 13-6 8-5 9-2 12-3 6-7 9-0 4-8 4-8 5-0 6-0 6-9 7-6 5-1 41-1 32-7 21-6 11-4 44-6 43-6 37-5 4-2 36-3 5-7 2-7 2-0 3-5 2-3 2-1 1-9 2-3 3-3 1000

100-0

csa l á d f ő k 0-37 — 0-40 — 0-28 — 0-05 0-71 — —

—

0-31

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

á l t a 1 h a s ζ η á t 1 a ká s o k m 8-04 3-47 1-29 63-75 22-26 1-65 4-19 65-06 19-85 7-85 50-71 25-42 2-42 12-98 6-55 25-28 39-62 21-19 9-23 3-13 1-74 59-89 22-77 9-09 4-22 53-81

26-37

11-49

5-13

1-84

100-0

A „Budapest Székesfőváros statisztikai és közigazgatási évkönyvé"-ből (XVI. évf. 1928.)

—

100-0

0-25

1 —

62

513

647

összesen

136 —

— —

84 —

1 1 3

c) A ζ e g y f e l e k e z e t b e 1 i Róm. kath. . . Református . . Evangélikus Izraelita . . . Egyéb . . . . összesen

S z á m o k b a n 76,029 26,543 9,591 377 1,451 114 15,340 4,681 1,850 1,440 5,625 2,819 632 242 88 148 332 85 4 10 5 — — 1 88 16 9 — 9 4 12,833 20,110 10,758 24 2 2 16 4 35 74 44 43 454 321 121

3 8

- —

18

összesen

58

—

1 —

Összesen

Róm. kath. Református Evangélikus Izraelita . Egvéb . .

a) 458 8 94 31 7 3

—

:

b) A

9 és tobb

4

κ

—

0-10

XIX. sz. táblázat

A jelenlevő népesség anyanyelve összevetve a vallással 1910-ben és 1920-ban. összesen 1 R. kath. G. kath. Reform. 1 1

Vallás, anyanyelv

19 Magyar Német Tót Oláh Ruthén Horvát Szerb Egyéb és ismeretlen anyanyelvű Összesen

Összesen

G. kel.

Unit.

Bapt.

Izraelita

Egyéb

10 - b e n :

9.944,627 5.836,728 304,318 2.562,362 1.903,357 1.268,092 22,556 1,734 1.946,357 1.397,622 79,152 10,085 8,442 1.133,512 2.948,186 1,409 4,541 464,270 55 456,027 192,728 194,808 427 50 3,892 461,516 1,908 49 298,260 401,412 30,838 6,815

417,020 40,584 410,663 2,204 451,708 680 1,588 1.798,669 52 868 135 860 128 454,131 25,090 35,683

73,248 168 64 559 4 5 21 206

4,901 479 468 2.131 2 4 9 79

700,794 196,967 5,778 989 2,699 588 91 3,321

4,672 494 800 887 22 11 987 1,120

18.264,533 9.010,305 2.007,916 2.603,381 1.306,384 2.333,979

74,275

8,073 911,227

8,993

3,320 416 234 199

3,995 222 151 10 1 85 13 1,823 6,300

19 2 0 Magyar Német Tót Oláh Rutén Horvát Szerb Egyéb és ismeretlen anyanyelvű

Evang .

b a η :

7.147,053 4.501,689 551,211 448,049 59,464 141,882 748 23,760 132 1,500 36,169 36,858 566 17,131 49,912 60,748

163,791 1.661,420 292 7,723 2,320 354 4,383 54 1,291 2 32 101 570 10 2,499 549

342,428 75,229 78,421 27 2 39 19 847

13,675 176 195 18,194 37 138 15,925 2,650

6,173 26 9 3 2 3 8

16

450,562 19,078 734 142 33 292 25 2,444

7.980,143 5.096,729

175,247 1.670,144

497,012

50,990

6,224

4,187

473,310

j

2

•

56 Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 XX. sz. táblázat.

A népesség anyanyelve összevetve a vallással 1910-ben és 1920-ban százalékosan. Vallás, anyanyelv

összesen

R ó m . Gör. kath. kath.

Ref. Evang. Gör. kel. Unit. B a p t .

Izr.

Egyéb

1 9 1 0 - b e η : Magyar Német Tót Oláh Rutén Horvát Szerb Egyéb és ismeretlen anyanyelvű . . .

100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0

58-7 66-6 71-8 0-3 1-0 98-9 0-9

3-1 0-1 4-1 38-5 98-2 0-2 0-4

25-8 1-2 0-5 0-0 0-0 0-0 0-0

4-2 21-6 23-2 0-1 0-0 0-1 0-0

0-4 0-1 0-0 61-0 0-2' 0-5 98-5

0-7 0-0 0-0 0-0 0-0 0-0 0-0

0-1 0-0 0-0 0-1 0-0 0-0 0-0

7-0 10-4 0-3 0-0 0-6 0-3 0-0

o-o 0-1 0-0 0-0 0-0 0-0 0-2

100-0

71-3

7-7

1-7

6-3

8-9

0-0

0-0

0-8

0-3

0-0 0-1 0-2 0-9

6-3 3-5 0-5 0-6 2-2 0-8 0-1

0-0 0-0 0-1 0-0 0-1 0-2 0-0

4-0

3-0

1 9 2 0 - b a η : Magyar Német Tót Oláh Rutén Horvát Szerb Egyéb és ismeretlen anyanyelvű . . .

100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0

63-0 81-3 41-9 3-2 8-8 98-2 3-3

2-3 0-1 1-6 18-4 86-1 0-3 3-3

23-3 1-4 0-3 0-2 0-1 0-1 0-0

4-8 13-6 55-3 0-1 0-1 0-1 0-1

0-2 0-0 0-1 76-6 2-5 0-3 93-2

0-1 0-0 0-0 0-0 0-1

100-0

82-2

4-1

0-9

1-4

4-4

0-0

0-0 0-0

során állítja össze. Bár a két fogalom alá tartozó csoportok nem fedik egymást és éppen emiatt ismételten t á m a d t á k is az adatgyűjtésnek a m ó d j á t , hazánk sajátos viszonyai ezt az adatgyűjtési módot helyesebbnek m u t a t j á k , mint azt, amely a nemzetiségi hovatartozást veszi alapul. Éppen h a z á n k b a n t . i. valamely fajhoz való tartozás még nem jelenti a megfelelő nemzetiséghez való tartozást is, hanem az egyénnek inkább az anyanyelve határozza meg a nemzet közösségében való elhelyezkedését. A felekezetek belső s t r u k t ú r á j á n a k igen fontos sajátossága tárul fel előttünk, amikor a felekezetek tagjainak nemzetiségi hovatartozandóságát vizsgáljuk. Azokat a mozzanatokat ugyan nem t á r g y a l h a t j u k itt részletesebben, amelyek ezen strukturális különbségeknek az eredői. Ez tulajdonképpeni tárgyunktól nagyon elvezetne. Azonban magát a való helyzetet mégis magunk elé kell állítani, amint ezt a csatolt ( X I X . X X . és X X I . sz.) táblázatok meg is teszik. Kimutatásaink szembe állítják egymással hazánk nemzetiségi viszonyainak egyházi vonatkozásait, annak megcsonkítása előtt és után. Első pillanatra látható, hogy a Trianoni békekötés milyen nagy jelentőségű változtatásokat eredményezett éppen e tekintetben. Az 1910-i népszámlálás szerint hazánkban a népesség 54-5%-a volt magyar anyanyelvű, 1920-ban 89-6. 1910-ben a görög katholikus és görög keleti egyházak kimondottan nemzetiségi egyházak voltak, amennyiben híveiknek több, mint fele t a r t o z o t t valamely nemzetiséghez, nevezetesen a görög keleti egyház híveinek 77-1 %-a, a görög katholikusoknak pedig 56-4%-a oláh v o l t ; ezenkívül a görög katholikusok 22-7%-a rutén, a görögkeletiek 19-5%-a pedig szerb volt. Valamivel kisebb mértékben, de tulajdonképpen nemzetiségi többsége volt az evangélikus egyháznak is, amennyiben híveinek 31-9%-a volt csupán magyar anyanyelvű, míg a többiek körülbelül hasonló arányban (31-5, illetve 34-6%) voltak németek és tótok. Erős nemzetiségi csoportokat találunk 1910-ben még a katholikus egyházban és a baptista törpe felekezetben is. A katholikusok közt a nemzetiségeket hazánkban (Horvátország leszámításával) leginkább a németek és tótok képviselték, de kisebb arányban minden nemzetiségből tartoztak a római egyházhoz. Viszont a baptisták közt feltűnően nagy az oláhok arányszáma :

56KariierΚ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13

ez megfelel az áttérési statisztika azon adatának, hogy a görög keleti egyház sok áttérőt veszített a baptisták javára. Majdnem teljességgel a magyarság soraiból gyűjtötték híveiket a reformátusok és az unitáriusok : híveik közt a nem magyar anyanyelvűek törpe kisebbséggé zsugorodnak össze. Mint mondottuk, ez a helyzet gyökeresen megváltozott az ország feldarabolása következtében. Legjobban ezt az a körülmény m u t a t j a , hogy a görög katholikus egyháznak jelenleg nagyobb magyar többsége van, mint a római egyháznak. Az egyetlen nemzetiségi egyház jelenleg a görög keleti egyház, de benne is igen megnőtt a magyar anyanyelvűek aránya. A jelenlegi határok közt az evangélikus egyháznak is több, mint kétharmad magyar többsége van (68-9%), azonban a németek és a tótok az evangélikusoknak még mindig elég jelentékeny kisebbségét teszik. A református egyház és az unitáriusok természetesen jelenleg is majdnem tisztára magyar anyanyelvű hívekből állanak. XXI. sz. táblázat.

A népesség vallása összevetve az anyanyelvvel 1910-ben és 1920-ban százalékosan. Vallás, anyanyelv, év

össze- R ó m . Gör. sen k a t h . k a t h .

Ref.

Gör. Iivang. kel. Unit. Bapt.

1 Izr. lEgvéb 1 '

1 9 1 0 - b e η : Magyar Német Tót Oláh Rutén Horvát Szerb Egyéb és ismeretlen anyanyelvű összesen

54-5 10-4 10-7 16-1 2-5 11 2-5

64-8 14-1 15-5 0-1 0-1 2-1 0-0

15-2 0-1 3-9 56-4 22-7 0-0 0-1

98-4 0-9 0-4 0-0 0-0 0-0 0-0

31-9 31-5 34-6 0-1 0-0 0-0 0-0

1-8 0-1 0-0 77-1 0-0 0-0 19-5

98-6 0-2 0-1 0-8 0-0 0-0 0-0

60-8 5-9 5-8 26-4 0-0 0-0 0-1

76-9 21-6 0-6 0-1 0-3 0-1 0-0

52-0 5-5 8-9 9-9 0-2 0-1 10-8

2-2

3-3

1-6

0-3

1-9

1-5

0-3

1-0

0-4

12-6

100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 1 9 2 0 - b a η :

Magyar Német Tót Oláh Rutén Horvát Szerb Egyéb és ismeretlen anyanyelvű összesen

89-6 6-9 1-8 0-3 0-0 0-5 0-2

88-3 8-8 1-2 0-0 0-0 0-7 0-0

93-5 0-2 1-3 2-5 0-7 0-1 0-3

99-5 0-5 0-0 0-0 0-0 0-0 0-0

68-9 15-1 15-8 0-0 0-0 0-0 0-0

26-8 0-3 0-4 35-7 0-1 0-3 31-2

99-2 0-4 0-1 0-1 0-0

0-7

1-0

1-4

0-0

0-2

5-2

0-1

0-1

79-3 9-9 5-6 4-8 0-0

95-2 4-0 0-2 0-0 0-0 0-1 0-0

63-4 3-5 2-4 0-2 0-0 1-4 0-2

0-4

0-5

28-9

100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 Ι

I

M

I

I

!

II. RÉSZ.

A felekezetek egyházi és kulturális szolgálata. 6. A felekezetek egyházi szolgálata. A következőkben a felekezetek egyházi szolgálatát kell, amennyire azt a hivatalos adatok engedik, vizsgálat tárgyává tenni. A kérdés egyrészt az, hogy az egyes felekezetek milyen erőt mozgósítanak az egyházi szolgálat elvégzésére és hogy azután milyen eredményeket érnek el. Még mielőtt azonban az idevonatkozó adatok ismertetésébe fognánk, előre kell bocsátanunk, hogy a Központi Statiszti-

56 Kariier Κ . : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

kai Hivatal adatai ennek a kérdésnek a megvilágítására távolról sem kielégítők. Ennek az oka t a l á n nem is annyira az, hogy az idevonatkozó statisztikai a d a t gyűjtés csak nagyon kevés számú szempontot m u t a t és már ennek alapján is nagyon fogyatékos; t a l á n nem is annyira az a körülmény, hogy a felekezeteknek ezen belső viszonyai az állami statisztikai hivatalt a dolog természeténél fogva kevésbbé érdeklik, hanem mindenekelőtt az adatgyűjtésnek magának a nehézsége. Az egyházak munkaereje és m u n k á j a a rendelkezésre álló a d a t o k b a n csak nagyon korlátolt mértékben tükröződik : azt statisztikával sok esetben egyáltalán nem lehet ellenőrizni. Hozzájárul ehhez még az a körülmeny is, hogy a különféle felekezetek számadatai mögött sokszor egymástól nagyon is eltérő berendezkedések rejtőznek, amire alkalmilag még m a j d rá kell mutatni. Ezért ezen a téren az összehasonlításnak sokkal kevesebb helye van, mint az eddig előadottakban és ahol összehasonlítást alkalmazunk, még az eddiginél is nagyobb óvatosságra van szükség. Bármily hiányosak legyenek is azonban a rendelkezésünkre álló adatok és bármily töredékes is a kép, amelyet azok alapján megrajzolhatunk, a reája fordított munka nem lesz hiábavaló. A római katholikus egyház a háború előtt Magyarországon az esztergomi hercegprímási, t o v á b b á a kalocsai és egri érseki főegyházmegyék vezetése alatt állott és összesen 21 egyházmegyére oszlott. Ezekhez járult még a zágrábi érsekséghez tartozó négy horvát-szlavoijországi egyházmegye. Az utóbbiak, illetve az élükön álló zágrábi egyházmegye bizonyos vonatkozásokban ugyancsak az esztergomi hercegprímás vezetése alá t a r t o z t a k , éppen úgy, mint az említett három magyarországi érsekség is. Ugyancsak tulajdonképpen a magyar római katholikus egyház szervezetébe t a r t o z t a k bele részben a gyulafehérvár—fogarasi érseki főegyházmegye vezetése alatt a munkácsi, eperjesi, nagyváradi, lugosi, valamint a közvetlenül a háború kitörése előtt alapított hajdúdorogi görög katholikus vagy hivatalos katholikus elnevezés szerint „görög szertartású" püspökségek is. A római katholikus és vele kapcsolatban a görög katholikus egyházak szervezeti és személyi viszonyait a csatolt ( X X I I . és X X I I I . sz.) táblázatok foglalják összeelőször Nagy-Magyarországra az 1894. és 1910. évekre, azután a megcsonkított hazára az 1921. és 1928. évekre vonatkozólag. A táblázatok m u t a t j á k , hogy az egyház szervezetében a békeévekben nagyobb változás nem ment végbe. A legnagyobb jelentőségű esemény mindenesetre a hajdúdorogi magyar görög katholikus püspökség felállítása volt, amely azonban az 1910. kimutatáson még nem mutatkozik. Az anyagyülekezetek száma 1910-ben az 1894. kimutatáshoz képest némi emelkedést m u t a t , 3187-ről 3271-re ; ez az emelkedés azonban csak látszólagos, mivel nem tart lépést a katholikus lakosság szaporodásával, sőt 1894-ben 2240, 1910-ben pedig 2754 lélekre esett egy-egy anyagyülekezet (plébánia). M u t a t j a ez a szám, hogy a katholikus egyház elegendőképpen volt megszervezve és ha elgondoljuk, hogy a nagyobb gyülekezetek lelki ellátására nemcsak a plébánosok, hanem még káplánok és különösen városokon lelkészkedéssel foglalkozó szerzetesek is szolgáltak, akkor megértjük, hogy a római egyház m u n k á j a milyen kiterjedt és milyen céltudatos berendezkedésen alapszik. Feltűnő a csatolt kimutatásban, hogy a plébánosok száma 1894-ben több, mint 200-zal nagyobb, mint 1910-ben. Mivel ennek az oka nem lehet létszámcsökkentés, azért ezen adatok meg nem egyező voltát a statisztikai a d a t g y ű j t é s egymástól eltérő voltában kell keresnünk. Viszonylag állandónak mutatkozik a férfi szerzetes-rend tagoknak a száma : a két vizsgált év közti időben 1967-ről 2250-re emelkedik, a rendházaknak a száma sem m u t a t jelentős eltérést (189 és 199); ha tekintetbe vesszük a katholikus lakosság szaporodását, akkor ez a gyarapodás természetesnek látszik. Sokkal nagyobb arányú mozgalom mutatkozik azonban a női szerzetesség körében : 16 év alatt a női rendt a g o k n a k a száma m a j d n e m megkétszereződik (3018 és 5663), sőt ez a mozgalom 1915-ig még nagymértékű erősödést m u t a t , mert akkor már 6910 rendtagot találunk, ami öt év a l a t t 1247 főnyi gyarapodást jelent. Sajnos, a statisztikai adatgyűjtés nem ad felvilágosítást arra nézve, hogy milyen rendek működtek hazánkban és hogy melyik rend milyen taglétszámmal dolgozott. így nincs módunkban

13

56 Kariier Κ . : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13

to

os

h-l·

4*. h-l·

Ol

h-l· Ο Ο

Val. kanonokságok Λ Όπ> CO C o.3/ ere CD yr

h-l· CO Ο OS

Al-

ι ο:

Anyaegyházak

Κ»

3,470

CO 4^ 00

Leányer'vházak

=

<Λ z

l-l·

l-h

rendházak

a

<1 ω00

TI re.

rendtagok

ΪΛ

Ν Λ -í Ν

1,309

4l· to

-J 00 4^

to h-l·

CO Ol

i—1 - j co

Egyéb

Növendék-

papok

Ol <1

Ν

Ο

K á p l á n o k (adminisztrátorok, h. plébánosok)

co tO CO CJ5 os

3 £

rhaCfl

Plébánosok

00 CO

<Β CS V! Öas> Ν ι» Ν Λ

Nyugalmazott Az egyházmegyé khez t a tozó, de területükön kivül élő

3 ss

CO CO l-l· oo Οι h-l· 4«4 00

Ol h-l· Ο h-l· h-l· 00

Γ*

h-l· Ο -J

CO 00 h-l· <1 1—·l μ-l· — Ο 4*· 3

00 CD CO 4ω CO to οh-l·

1

h-l· Ol Ο Ο ο

1 CD l-l· D CS C CD h-l·· ΙΟ to to Ol Οι os Ο

1 h-l· oo CD h-l· CO <35 <1

h-l· Oi Ol Οι I CO CO 4Ol IO <32 OS h-l· h-l· to Ol h-l· Ο CO CD

I to 45. O CO Ol to IO

I to OS oo CO οh-l· 00 to O <]S Ol h-l· Ol to ο 3

1

! —

h-l· h-l· Ol OS OS CO IO Ο CO to h-l· C O Hl· <1 H* Ol h-l· to <1 00 to CD <1

CO CO co h-l· Ο ο oo 4* CO Οι CD 4h. h-l· Ο es h-l· CO h-l· h-l· h-l· OS <35 <1 4^ os ο 00 CO 4l· ο Μ

Ν5

Egyházmegyék Káptalanok 2.*· 7Γ [λ qμ CK)

?

»

h-l· ο CD to to Ol CD 4^ CO ο <1

Valóságos Címzetes Valóságos

30

ο κΕ* Kiváltságos Címzetes Valóságos

reu ο ο κ·»

Kiváltságos Címzetes

h-l· Ο 4cο h-l· co CO OS CO h-l· oo <1 h-l· h-l· 00 to ο

co CD to F Ol 111

m HA CO

rendek

á

h-l·

Η h-l· CD CO to to h-*· to h-l· to to ο hl· h-l· 3 h-l· h-l· Ol Ol I-I. h-l· 3 3' to 05 CO CO Ο Ji οVI 4^. h-l· 00 » » h-l· 1—·l Ol Ol Ο <1 Cl α. ω hl· Οι 00 po Μ to h-l· Ol

«β ο:

2,109

h-t Η* CO

Fő-

1894

Káptalanok

1910

g Ν »

Οι h^ Ο h-l· ΙΟ Ο 3

1921

to

1928

Év

1910

1928

Egyházmegyék

*X

FőAlAnyaegyházak

Leányegyházak rendek rendházak rendtagok rendek rendházak rendtagok Plébánosok K á p l á n o k (admin i s z t r á t o r o k , ) h. plébánosok

Egyéb

VSO

•α ο κ*

NövendékNyugalmazott

világi papok

tesek

Az egyházmegyékhez tartozó, d e területükön kivül élű

Karner Κ . : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. /

71

ezt az adatot részletezni, a számok nem is a d n a k még csak sejtetésszerű felvilágosítást sem arra vonatkozólag, hogy ennek a semmiesetre sem természetes gyarapodásnak mi volt az oka. Hiába keressük természetesen a feleletetet arra a kérdésre is, hogy a női rendek, illetve rendtagok milyen mértékben működtek a tanítás és milyen mértékben egyéb szociális munka (betegápolás stb.) terén. A rendtagok számának ezen ugrásszerű növekedésével lépést t a r t a rendházak számának növekedése i s : 16 év alatt 268-ról 411-re, illetve 1915-ig 454-re emelkedett. A háború utáni évekre vonatkozó adatok, mint minden téren, itt is m u t a t ják az ország megcsonkításának irtózatos következményeit. 1915-ben az anyaegyházak száma 3302 volt. 1921-ben kevesebb, mint a fele : 1404. Azóta ismét némi emelkedés észlelhető : 1928-ban k i m u t a t á s u n k 1478 anyaegyházat t ü n t e t f e l ; a gyarapodás elsősorban az esztergomi egyházmegyében mutatkozik (az 59 újonnan alakított anyaegyházból 22 tartozik ide), s így bizonyára a Budapest területén újonnan kihasított anya egyházakat m u t a t j a . Az a d a t o k n a k nagyobbmértékű változása azonban a háború után is a szerzetességre vonatkozik. De míg a békeévekben a férfirendek e tekintetben alig m u t a t t a k valamelyes mozgékonyságot, most mintha e tekintetben is megindult volna a mozgalom. Hét év alatt a férfirendházak száma 15-tel gyarapodott, a rendtagoké pedig 1256-ról 1555-re emelkedett. Nagyobbarányú természetesen a női szerzetesek mozgalma. A vizsgált időszakban 94 új rendháznak az alapításával találkozunk, a rendtagoknak a száma 'pedig 1744-gyel 3522-ről 5266-ra emelkedett. Ez 49-53%-os emelkedésnek felel meg. Mivel a szerzetesség a katholikus egyházban a hitélet élénkségének egyik fokmérője szokott lenni, azért talán nem tévedünk, ha ezen adatokból is a római egyház hitéletének háború utáni megélénkülését olvassuk ki. Mint már fentebb említettem, nagyon fontos volna, ha különösen a szerzetesség munkavégzésére vonatkozólag közelebbi adatok állanának a rendelkezésünkre. Csak akkor tudnók legalább valamennyire felmérni, hogy a szerzetesség és ennek közvetítése által maga a katholikus egyház milyen nagy kulturális és szociális m u n k á t végez. Ezen m u n k á n a k a statisztikai oldala kétségkívül nem volna másodrendű jelentőségű sem a többi felekezetekre, sem pedig az egész nemzetre nézve. Amint még látni fogjuk, a szociális m u n k á n a k „ e m b e r b a r á t i " intézményekben való megnyilatkozására vonatkozólag v a n n a k ugyan adataink, amelyek figyelembe veszik ennek a m u n k á n a k a felekezeti tagozódását is, azonban az a d a t g y ű j t é s szempontunkat tekintve még ebben a szűk körben is tökéletlen. Természetes, hogy ezen adatgyűjtésnek az elvégzését nem lehet tisztára az állami statisztikai szervektől elvárni, hanem az nagyrészt az egyházaknak a feladata volna. A német katholicizmusnak v a n is pl. ilyen hivatalos statisztikai központja, nálunk azonban tudomásom szerint ilyesmi nincs. Egy kérdést azonban ebben az összefüggésben még fel kell tennünk és erre k a p h a t u n k is valamennyire kielégítő feleletet. Hogyan gondoskodik a katholikus egyház az egyházi szolgálat utánpótlásáról ? Tudvalevőleg a T r i d e n t i n u m rendelkezett úgy, hogy a püspökök rendezzenek be egyházmegyéik nagyságához képest papnevelő szemináriumokat (Sessio X X I I I . decr. de reformatione, c. 18). Ez a rendelkezés ugyan viszonylag kevés közvetlen eredménnyel j á r t , de az évszázadok folyamán lassanként mégis csak megvalósult. A régi Magyarországon is majdnem minden egyházmegyének megvolt a saját püspöki szemináriuma ; azoknak a számát, kik ezekben a szemináriumokban lelkészi pályára készültek, az 1910-ik évről szóló k i m u t a t á s 1278-ra teszi. E b b e n a számban nyilván benne foglaltatnak azok is, akik még középiskolai tanulmányaiknak az elvégzése előtt léptek be a szemináriumokba, valamint azok is, akik valamely szerzetesrendnek a noviciusai voltak és így a szám nem alkalmas más felekezetek adataival való összehasonlításra. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy ugyanazon évben az aktív szolgálatban levő lelkészek számát 7776-ra s z á m í t h a t j u k ki 59 , úgy a növendékpapoknak a száma 59 Ez a szám a n n y i b a n nem egészen pontos, mivel nincsenek benne a valóságos és címzetes püspökök, kanonokok, a p á t o k , prépostok és fő-, illetve alesperesek. A kimutatásból t. i. nem tűnik ki világosan, hogy ezek hol esnek egybe a plébánosokkal és egyéb papokkal.

56


nem mondható magasnak, sőt bár 1894-hez képest számbelileg gyarapodást m u t a t , viszonylag csökkenést jelent. Csonka-Magyarországon a Statisztikai Hivatal 1921-ben 611, 1928-ban pedig 1049 növendékpapot m u t a t ki. Itt tehát a lelkészi és szerzetesi pályára készülő fiataloknak a száma erősen növekszik. 1921-ben ugyan az utóbbiak száma a lelkészi szolgálatot teljesítő egyének sorában nem érte még el teljesen az 1910-i arányt, de azóta azt már messze meghaladta. A lelkészi szemináriumokra, valamint azoknak t a n á r - és növendéklétszámára vonatkozólag az 1927—28. tanévre vonatkozó a d a t o k a t a következő k i m u t a t á s szemlélteti. A hall »atók vallása A t a n á r i személyzet a II. félévben A shallgatók záma a I f. félévben

A főiskola neve

nyilv. helye !rendes rendk les m;.gán t a n í t ó és előadó

tanár P á z m á n y Péter T u d o m á n y egyetem h i t t u d o m , kara . Hittudományi főiskolák Érseki, Esztergom „ Eger „ Kalocsa Püspöki, Győr „ Pécs „ Székesfehérvár ,, Szombathely . . vác . . : . . ,, Veszprém . . . Bencésrendi, P a n n o n h a l m a Cisztercitarendi, Zirc . . Kegyesrendi, Budapest . Ferencrendi, Gyöngyös . összesen

11

—

·

1

—

2

össze- az I. a II. r.-kath g.-kath g.-kel. sen félévben 14

115

113

104

9 7 8 7 9

76 63 29 35 41 16 39 62 37 45 24 35 15

64 63 28 35 41 16 39 62 37 45 24 35 15

637

615

1

8

: 8 5 4 6 5 4

. . . . . . .

6 6 4 6 5 5 6 81

1 1

—

—

—

-—•

—

—

—

—

—

—

—

—

5

—

— ·

—

—

6

82 71 29 38 43 16 41 62 37 45 25 37 19

106

655

—

— —

2

' —

1 1

— —

—

-—.

—

— .

— .

—

—

—

—

•—-

—

—

3 1

8

2

— - —

_

3 1 2

4

3 — .

2 —

1

1

14

9 9 7 6 6

12

—

—

—

1 —

— —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

• —

—

—

—

—

—

—

—

21

1

A közölt k i m u t a t á s élénken szemlélteti, hogy a római egyház mily nagy gondot fordít a lelkészi pályára készülő ifjak tanulmányi előkészítésére. Természetes, hogy a számok maguk még nem beszélnek arról, hogy micsoda munka folyik a szemináriumok falai közt, még kevesebbet szólnak tudományos minémüségéről, de annyi ezen számokból is nyilvánvaló különösen annak, aki azoktól függetlenül is figyelemmel kíséri a jelenségeket, hogy a római egyház ma minden erejével igyekezik emelni a lelkészképzés nívóját, mert jól ismeri ennek az előkészületnek a döntő jelentőségét az egyház belső életének alakulására nézve. Hogy a katholikus egyház a tudományos előképzésnek a fontosságát is milyen helyesen ismeri fel, azt a hallgatók létszámában erőteljesen kiemeli az egyetemi hallgatók nagy hányada ; a 637 növendékpap közül 113 a budapesti P á z m á n y Péter Tudományegyetem h i t t u d o m á n y i k a r á n a k volt a hallgatója. T u d j u k , hogy a nem kimondott a n katholikus egyetemeken szervezett h i t t u d o m á n y i karok iránt a római egyház könnyen érthető okokból bizalmatlan volt. Általában csak a kiválóbb képességű növendékeket küldték fel Budapestre a Központi Papnevelő Intézetbe. Hogy jelenleg mégis az összes növendékeknek több mint egyhatoda Budapesten tanul, nyilván a tudományos egyetemi képzés mind fokozottabb megbecsülésének és értékelésének az eredménye. Nem szabad természetesen feledni azt sem, hogy emellett a katholikus egyház kiválóbb növendékeit külföldre is küldi. Ugyancsak az 1927—28. t a n é v I. felében a bécsi egyetem h i t t u d o m á n y i karán 52, a többi osztrák egyetemek h i t t u d o m á n y i k a r á n pedig 25 magyar honosságú hallgató volt.

13

56 Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

Bár az említett hallgatók vallásos megoszlásáról nincsenek adatok, alig lehet kétséges, hogy azok kivétel nélkül katholikus papnövendékek voltak. Valószínű, hogy a többi, egyéb külföldön tanuló 17 h i t t u d o m á n y k a r i hallgató sem mind protestáns, hanem hogy azoknak legalább egynegyede ugyancsak római katholikus volt. A görög katholikus egyház hazánkban annak megcsonkítása után elenyésző kisebbséggé lett. Személyi viszonyait a fentebb csatolt k i m u t a t á s állítja össze az 1910. és az 1928. évekre vonatkozólag. A kimutatásból kitűnik az a nagy veszteség, arnely ezt az egyházat hazánk megcsonkítása következtében érte. A görög katholikus lelkészképzést, úgylátszik, a római egyház vette át ; a fentebbi k i m u t a t á s szerint a katholikus papnevelő intézetekben 21 növendék tanult. Nem térhet ünk k i részletesebben a görög keleti egyház személyi viszonyainak az ismertetésére. H a z á n k megcsonkítása által az egykor oly népes felekezet, amely még 1910-ben a lakosság 12-8%-át tette, jelentéktelen kisebbséggé l e t t ; híveinek száma, mint láttuk, alig haladja meg az 50,000-et és százalékosan 0-6-et tesz ki. Valamikor a görög keleti egyház volt nálunk a legjellegzetesebben nemzetiségi egyház. Még az 1920-i népszámlálás adatai szerint is a k i m u t a t o t t 50,990 görög keleti vallásű lakosnak kétharmadrésze (34,489) szláv (tót, ruthén, oláh, horvát és szerb) volt. Közelebbi tájékozódás céljából azonban közöljük a mellékelt (XXIV. sz.) táblázatban a görög keleti egyház személyi viszonyaira vonatkozó adatokat.

1910 1928

7 1

75 2

2120 48

Év

1894 1910 1921 1928

Egyházmegyék

XXV. sz. táblázat.

57 57 32 30

Anya-

Év

1894 1910 1921 1928

46 48 20 21

1086 11

a

11 1

2006 2032 1013 1021

Anya-

W

világi szerzepapok tesek

japok

379 17

54 1

294 19

Az egy házmegyékh ez t a r tozó, t jrületükön ki vül élő

37

8

10

A református egyház személyi viszonyai. Társ-

Leány-

98 24 45

Fiók-

z

477 920 133 125

á

Lelkészek m

a 1979 1993 1012 1042

290 98 157

SegédTheoNyűg. lelkészek logusok lelkészek

352 347 232 265

182 462 173 336

21 9 80 57

Az evengélikus egyház sze mélyi viszonyai. Társ-

Leány-

e g y h á ζ a k s 870 901 244 260

1886 7

62 5

u

: Θ 2

Ζ

Ngugalmazott

Káplánok

s z á m

rend- rendházak t a g o k

viszonyai. Egyéb

Plébánosok

F é r f i SÍ erzetes

e gy h á ζ a k s

XXVI. sz. táblázat. IΛ Ν"« •0 SP >>Ξ O DS ω

Leányegyházak

A görög keleti e g y h á z s z e m é l y i Anyaegyházak

Esperességek

Év

Egyházmegyék

XXIV. sz. táblázat.

2 5 5

836 522 156 162 •

Fiók-

z

á 625 247 201

Lelkészek m

TheoSegédNyug. lelkészek logusok lelkészek

a 875 899 258 290

249 179 38 37

139 343 40 138

27 103 33 29

56


XXVII. sz. táblázat. Az unitárius egyház személyi viszonyai.

Ev

Egyházmegyék

Anya-

Társ-

Leány-

e g y h á ζ a k s ζ 1910 1928

9 1

115 4

7 1

á 58 7

Lelkészek m

SegédTheoNyug. lelkészek logusok lelkészek

a 113 6

3 2

12 —

•

6 1

A magyarországi protestáns egyházak szervezeti és személyi viszonyait a mellékelt ( X X V — X X V I . sz.) táblázatok tükröztetik. Az adatokból kitűnik, hogy a békeévekben mindkét egyház igyekezett a maga szervezetét kiépíteni. A reformátusoknál 1894—1910-ig az anyagyülekezetek száma 2006-ról 2032-re, sőt a következő öt év alatt 2073-ra, az evangélikusoknál pedig 870-ről 901-re, 1915-ig pedig 912-re szaporodott. Az utóbbi a d a t o k b a n azonban benne foglaltatnak az erdélyi országos (szász) egyház adatai is. Ezek nélkül a magyarországi egyetemes evangélikus egyház a d a t a i az 1894. és 1910. években: 614 és 656 anyaegyház. Ez azt jelenti, hogy a reformátusoknál 1894-ben átlag 1119, 1910-ben pedig 1281 hívőre, az evangélikusoknál pedig átlag 1356, illetve 1449 hívőre esett egy anyagyülekezet. Mivel a statisztikai adatok nem választják szét a magyarországi és erdélyi (szász) evangélikus egyház híveit, a két egyházra ezen a d a t o k a t pontosan kiszámítani bajos. Megjegyzendő, hogy az összes adatokból hiányoznak a horvát-szlavonországi gyülekezetek, bár azok a magyarországi evangélikus, illetve református egyházhoz t a r t o z t a k . Ha ezeket az a d a t o k a t összehasonlítjuk a római egyház párhuzamos adataival, úgy a számokból arra lehetne következtetni, hogy a protestáns egyházak lelkészi szolgálata sokkal jobban volt megszervezve, mint a katholikus egyházé. Ez azonban csak látszat. Mert a protestáns egyházaknak szórvány jellegénél fogva egyes vidékeken viszonylag kis területen sok anyagyülekezetük volt, ami a történeti fejlődés örökségéből is s z á r m a z o t t ; másutt viszont nagy területek teljesen kiestek az egyházi szervezet nagyszemű hálójából és a híveknek igen tekintélyes száma gondozatlanul m a r a d t . De nem szabad azután feledni azt sem, hogy a katholikus egyház átlag nagyobb lélekszámú gyülekezeteit jobban és kényelmesebben t u d j a gondozni, mivel a lelkészeken és segédlelkészeken kívül még sok és olcsó munkaerő áll rendelkezésére a szerzetesek körében. Viszont a protestáns gyülekezetekben ritka helyen v a n egy anyagyülekezetben több lelkészi munkás, mint a rendes gyülekezeti lelkész, kivételes a segédlelkész, még ritkább, hogy valamely gyülekezet több lelkészt t u d j o n alkalmazni. A gyülekezetek közmondásos szegénysége párosul itt azzal a körülménynyel, hogy a protestáns egyházaknak a lelkészi szolgálat sokkal nagyobb anyagi terhet jelent, mint a katholikus egyháznak ; nemcsak azért, mivel az utóbbinál sokszor patrónus tartozik arról gondoskodni, hanem a családos lelkész eltartása általában sokkal költségesebb, mint a nőtlen lelkészeké és szegénységre kötelezett, azaz díjazásra nem jogosult szerzeteseké. Az eddigi a d a t o k a t ki kell egészíteni a Csonka-Magyarországra vonatkozókkal : itt 1927-ben a reformátusoknál 1635, az evangélikusoknál pedig 2036 lélekre esett egy anyagyülekezet. A változott viszonyszámok m u t a t j á k , hogy az elszakítás következtében elestek olyan vidékek, ahol a falusi lakosságnál viszonylag sűrű volt az anyagyülekezetek száma és viszont m a r a d t a k olyan vidékek és különösen városok, illetve nagy gyülekezetek, amelyeknek egyházi szolgálattal való ellátása még nagyon fogyatékos : a reformátusoknál a nagy alföldi református városok, Debrecen, Kecskemét, Hódmezővásárhely s t b . ; az evangélikusoknál Sopron, Békéscsaba, Orosháza, Szarvas, Nyíregyháza stb. Még egy pillantást kell v e t n ü n k a lelkészi szolgálat utánpótlására. A theologusok száma a református egyházban 1894-ben 182, 1910-ben pedig 462 volt ; tekintve, hogy a rendes-és segédlelkészek száma az említett időközben nem mutat jelentékeny növekedést (2331-ról 2340-re), az utánpótlásban határozott szaporodást


l á t u n k ; az evangélikusoknál a theologusok száma ugyanezen évekre 139 és 343, a lelkészek és segéd lelkészek együttes száma pedig 1124 és 1088. Ezek az adatok azonban nem teljesen egyneműek, mivel az erdélyi szász egyházban a theologusok nagy része nem a gyülekezeti szolgálatban nyert elhelyezést, hanem a gimnáziumokhoz és egyéb iskolákhoz került tanárnak. Ebből érthető meg egyrészt, hogy 1894-ben a hazai evangélikus egyház összesen csak 55, 1910-ben pedig 134 theologust m u t a t ki, míg viszont az erdélyi szász egyház 84-et, illetve 209-et. Az evangélikus lelkészek száma az említett években volt : a hazai egyházban 634, illetve 657, a segédlelkészeké pedig 83, illetve 71 ; az erdélyi szász egyházban a lelkészek száma 241, illetve 242, a segédlelkészeké 166, illetve 108. H a ezeket az a d a t o k a t szem előtt t a r t j u k , úgy azt kell mondanunk, hogy a református utánpótlás a katholikuséhoz viszonyítva is elég jó volt, a magyarországi evangélikus egyházé azonban gyenge. Ezek a viszonyok a legutóbbi években tudvalevőleg némi javulást m u t a t n a k . Míg 1921-ben a theologusok száma a reformátusoknál 173, 1928-ban már 336, az evangélikusoknál 40, illetve 138. Ha tekintetbe vesszük, hogy a lelkészeknek és segédlelkészeknek együttes száma 1928-ban a reformátusoknál 1307, az evangélikusoknál pedig 317, úgy a lelkészi pályára készülőknek a számát határozottan nagynak kell mondanunk. A hazai felekezetek közt a legérdekesebb képet a baptizmus m u t a t j a . Statisztikailag a felekezet, mint láttuk, 1907-től, illetve 1910-től fogva ellenőrizhető. Sajnos, a statisztikai adatfelvétel éppen a baptizmusra vonatkozólag a legutóbbi évekig is még elég tökéletlen volt, ami meglátszik a hozzáférhető adatokon. Természetes, hogy ezért a Központi Statisztikai Hivatalt nem lehet okolni, mivel a statisztikai szempontból jelentéktelen mozgalomnak az „egyéb és ismeretlen vallásúak"-nak a csoportjába való beállítása érthető. Az egyházaknak a szempontjából azonban e tekintetben az adatfelvétel hiányosnak mondható. A mozgalom állapotáról a közölt X X V I I I . sz. táblázat alapján tájékozódhatunk. Mint már említ e t t ü k , a Statisztikai Hivatal csak a törvényesen megalakult budapesti baptista hitközség tagjait t a r t j a nyilván, mint b a p t i s t á k a t . A többi b a p t i s t á k az „egyéb és ismeretlen vallásúak" csoportjába t a r t o z n a k . A táblázatban elsősorban az a körülmény ragadja meg a szemlélő figyelmét, hogy mily rohamosan terjed a mozgalom. 1910-ben a statisztika 295 állomáshelyet m u t a t ki, öt év a l a t t ezeknek a száma 329-re emelkedik, 1919-ben pedig, amikor az adatok már nem a régi Magyarország viszonyait tükröztetik, azoknak a száma 412. Ugyanennyit m u t a t az 1921-i k i m u t a t á s is. A megcsonkított hazában azután rohamosan szaporodnak az állomások: 1925-ben 450, 1927-ben 485, 1928-ban pedig 501. A forradalommal és az általános gazdasági leromlással együtt jár nemcsak a szellemi életnek, hanem a vallásos életnek a krízise is. Az így megnyinyilatkozó bizonytalanságban és keresésben a szekták és köztük a baptisták is kedvező t a l a j r a találtak. H a z á n k b a n ez a szekta, amely külföldön, nevezetesen Amerikában kezd a történeti egyházak sorába lépni, még az alapvetés korszakát éli és az első generáció a lelkesedés hevével propagálja a baptista t a n o k a t . Innét érthető annak erőteljes előretörése. Az adatok alapján még egy érdekes megállapítást tehetünk : a k i m u t a t á s b a n minden évben találkozunk azzal, hogy a felekezetből többeket kizártak. Ennek az eljárásnak a jogi oldala és a lehetősége a magyar törvényhozás értelmében e helyen nem érdekel b e n n ü n k e t : statisztikai szempontból az a körülmény emelendő ki, hogy a kizárásoknak a száma állandóan növekvőben van ; 1910-ben 24, 1915-ben 35, 1921-ben 18, 1927-ben 61, 1928-ban pedig 79. Talán nem jogosulatlan az a következtetés, hogy híveinek szaporodásával a baptizmus sem t u d j a elkerülni a méltatlan tagoknak a növekvő számát. Ezek ellen a közösség még kizárással él, ami a szektának a j e l e ; talán elkövetkezik az az idő, amikor a baptizmus is elegyháziasodik annyira, hogy a kizárást nem vagy csak nagyon ritka esetekben alkalmazza. 6 0 60 Kristóf Domokosnak, a b u d a p e s t i b a p t i s t a theol. szeminárium igazgatójának evélben a d o t t szíves felvilágosításából van m ó d o m b a n még a következő, a hazai b a p t i s t a mozgalomra vonatkozó adatokat közölni. A b a p t i s t a gyülekezeti körzetek száma 65, amelyek-

13

56 K a r i i e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a s t a t i s z t i k a megvilágításában. 13

1926

1921

1919

Λ 00 cn

32 <1

HI to

4H l-i to

CO to CO

to CO Ol

CO 02

00 Ol

<1 to

00 σ2

32 Hl

l-i Ο Η.

CO CO

CO Οι

co

-J co

CD oo

00 32

Hl Ο CO

l-i Ο oo

Η1 00 Ι—.

H* oo to

h-1 4k Ol

h-1 oo

h-i <1

to ο 4k

to ο <1

to

to 32 IO Ol

IO

to 4k CD <1

HH

00 s

to 4n 32 Ο

CΟ

4to to

CO 4-

Év

1927

ΟΙ ο Η·

1910

1928

HH CO 1—1 Cn

A hitközséghez tartozó á l l o m á sok s z á m a Ha re. -1 ss Ol

Ρ

η in

>

«<

C:

Hl 00 re-

CD Ο l-l

<S

C0 <1 <32 CD

IO <32 CO to

CO ο CD <1

CO h-1 32 CO

to Cn 02 00

<32

02 to 02 CO

4k

Ol Ol Ol

Ol <32 02 Ο

4k 4k 32 CO

4
Ol <1 ο

Ol 00 32 4^·

£·.

CO

—1 "cD l-i 00

re 3 Os

Β

Ρ· —

σ> CO

<1 CO οο to

<32 00 l-l <1

32

ω CO CO

CO 01 02

00 h-i CO

Ol

—

Ο 00

<1

CO

Ol

— <5 Ol

HS

•ίο l-l ο

<1 to οΜ .

S*

32

<1 02 00

VI ts tv Ν C/l Λ ES· a 3 Ρ

as ΕΓ pr =

Ο:

02 <1 02

Η-1 "CD

re oa ^C:

-5 Ν 3 re 1 Hb 5

σ· P PL Ρ IS

S > 3 VI Η.

β

TT re

CO (32 to

CO Ol to

OC oo oo

h-i ο Ol oo

h-1 to oo CO

CO CD 4n

<1 <1 4n

p> 3 VI

Hl co Cn cn

"co ο 00

l—i <1 ο H-l

to Ο CO CO

co to ο l-l

CO CO 4n Ο

Ol 42. to

re 00 <<: C= (H P+

to to 32

Hl CO 00

to IO HI

to to 4k

to to CO

r+ Ν

CD to

l-l oo 1-1

Hl <1 tO

Hl CO 32

to ο οι

H-I

Ol 42.

Ol Ol

h-i 32

ρ re S<*>

re*

o* Ρ Ό

" » 3 ..ϋβ; Κν Λ g.recw 3 3 3 t » » s • 3

Ρ Ρ — ν; Ρ

C/3

co CO

IO co

CO to

<1 CO

<32 1—1

IO Ol

CO oo

32 CO

CD Ο

—1

oo

l-l oo

co

1—1 32

ω Οι

μπ Ol

to ο

00 Ol

Hl

re C(Η H pc re 1

Cß Ν ρ. 3

Ο

to 4k

cn Ν re l-i

>-s 7Γ

Ο: > Ν Μ

HS

reι-ϊ

Β Οι Λ CR «3

to CO

4^

4k

CO

CD

1

to

W

re-

Ν SS· s: <-*· Ο

< Hb

0

re. 3Hb

-s Ρ

Hb

to Ol

Hl to

cn

1-1 <32

32

IO Ο

32

l-i Ο

CO

μπ CD

I

CO

3 Οι

Ol

rt> κ ·< Ρ Η

οι &>

5fi

SS

Hb 3

o: II <

re re-

Γ+ re ÍH re ri (-»·

3 Ρ· 3


13

Amilyen élénkséget tükröztetnek a b a p t i z m u s adatai, éppen olyan stagnáló k é p e t m u t a t az u n i t á r i z m u s . ( X V I I . t á b l á z a t ) . E z a s z e k t a , a m e l y t u l a j d o n k é p p e n m á r a l i g is n e v e z h e t ő k e r e s z t y é n n e k , s z e m m e l l á t h a t ó l a g c s a k a m ú l t n a k a z ö r ö k s é g é b ő l él. N e m c s a k t a g j a i n a k c s e k é l y s z á m a , h a n e m m e g k ö v e s e d e t t v o l t a m i a t t is h a z á n k b a n t e l j e s e n j e l e n t é k t e l e n n é l e t t . A Központi Statisztikai Hivatal számon t a r t j a minden évben a „legfontosabb e g y h á z i t é n y k e d é s e k e t " is. T á b l á z a t u n k b a n ( X X I X . sz.) k ö z ö l j ü k a z 1 9 1 0 - r e és 1928-ra v o n a t k o z ó a d a t o k a t . E z e k szerint az egyes f e l e k e z e t e k által v é g z e t t k e r e s z t e XXIX. sz. táblázat.

Pontosabb egyházi

ténykedések.

Keresztség Hitfelekezet; év

újszülötteknek

Házasságkötések Konfirmáció (bérmálás)

felnőtteknek

egyező

nem egyező

vallású felek közt

összesen

Egyházi temetésben részesült

1910-ben Róm. kath Görög k a t h Református Evangélikus Görög keleti Unitárius Baptista

. . . .

326,225 76,043 84,260 39,613 77,119 2,211 —

423 12 159 61 59 5 651

169,348 76,032 42,522 25,059 77,570 1,302 —

64,864 14,922 16,402 8,366 16,907 356 23

4,774 1,274 5,072 2,246 1,248 223 11

69,638 16,646 21,474 10,612 18,155 579 34

199,652 51,986 57,769 27,076 60,076 1,432 198

40,247 743 10,102 2,769 172 5 24

4,179 792 4,658 1,654 28 29 41

44,426 1,535 14,760 4,423 200 34 65

90,924 3,521 31,146 8,447 540 48 172

1928-ban Róm. kath Görög k a t h Református Evangélikus Görög keleti Unitárius Baptista

. . . .

146,169 6,477 45,526 11,664 574 42

425 8 149 78 3 7 545

12,290 6,203 19,924 5,854 —

47

l é s e k n e k és t e m e t é s e k n e k a s z á m a n a g y j á b a n m e g e g y e z i k a z i l l e t ő f e l e k e z e t s t a t i s z t i k á j á b a n e l k ö n y v e l t s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k s z á m á v a l . E z a k ö r ü l m é n y i g a z o l j a , h o g y m i l y e n erős n á l u n k m é g az e g y h á z a k , illetve a s z o k á s h a t a l m a . A szociálizm u s n a k olyanféle agitációja, m i n t a m i l y e n N é m e t o r s z á g b a n i r á n y u l az e g y h á z a k ellen, n á l u n k m é g i s m e r e t l e n . C s a k a h á z a s s á g k ö t é s e k és e s k e t é s e k s z á m á b a n v a n valamelyes eltérés, a m i hiszen m é g a l e g k ö n n y e b b e n é r t h e t ő meg. hez mintegy 400 város és község tartozik, ahol a b a p t i z m u s m u n k á j a folyik. Ezen helyeken a legutolsó k i m u t a t á s szerint 65 prédikátor és 250 segédmunkás dolgozik; a prédikátorok legnagyobb része íőhivatásban végzi m u n k á j á t . A gyülekezetekben van 320 vasárnapi iskola, 72 énekkar, 8 zenekar. A prédikátorképzés időszaki t a n f o l y a m o k k a l k e z d ő d ö t t ; az első t a n f o l y a m Budapesten volt 1899-ben, de csak megszakításokkal f o l y t a t ó d o t t , úgyhogy a háború előtt összesen 25 növendéke volt. A h á b o r ú ó t a a tanfolyamok rendszeresebb f o r m á t öltöttek, jelenleg a negyedik évfolyamnak 12 növendéke van. A legnagyobb növendék-létszám (22) az 1920—21. t a n é v b e n volt. A növendékektől a szeminárium vezetősége m a g a s a b b iskolai előképzetséget nem kíván meg. A b a p t i s t á k szociális tevékenységét m u t a t j a , hogy v a n egy árvaházuk Budapesten 85 gyermek részére, két menedékházuk (szegényházuk) 20—20 férőhellyel, az egyik H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n , a másik a legnagyobb b a p t i s t a gyülekezettel bíró helyen, Kiskőrösön. A b a p t i s t a p r o p a g a n d a szolgálat á b a n állanak a következő s a j t ó t e r m é k e k : „ B é k e h í r n ö k " , megjelenik h e t e n k é n t t ö b b , m i n t 4000 példányban, „A k ü r t " címmel évenként 10-szer megjelenő ifjúsági lap, „ H a j n a l csillag" havi gyermeklap, végül „ O l v a s d " címmel heti t r a k t á t u s l a p . — Kristóf Domokos igazgató urnák szíves készségéért, mellyel nekem ezen a d a t o k a t rendelkezésemre bocsát o t t a , e helyen is köszönetet mondok.

56


Nem terjeszkedhetünk ki részletesebben a hazai zsidóság szervezeti és személyi viszonyainak az ismertetésére. A csatolt ( X X X . sz.) táblázat megérthetéséhez csak XXX. sz. táblázat.

A z izraelita h i t k ö z s é g e k .

Orthodox

Kongresszusi h

Év

anya-

fiók- Μ 2 Λ 0

hitközségek

rabbi1 helyet- a n y a - fiók tesek és vallástanitók hitközségek

i

3

t k ö ζ s é g rabbihelyettesek anya- fiókés vallást a n í t ó k hitközségek

s 1910 1928

318 1274 264 132 322 89

480 223

182' 93!

3 0 3 101 70 121

Valamennyi

Statusquo

χ 3 Λα

rabbi•a helyet- a n y a - tiók3•e tesek és 1 ce vallástanítók hitközségek

rabbihelyettesek és vallástanítók

z á r n a 178 92

60 31

102 24

36 10

!

70 , 560 1679 401 256 467 169 25

728 340

annyit kell megjegyeznünk, hogy a hazai zsidóság három egymástól független csop o r t b a tartozik. Ezek a congressusi hitközségek, azok, amelyek a báró Eötvös József által 1869-ben összehívott congressus alapján szervezkedtek és Budapesten központi irodát t a r t a n a k fenn. Hasonlóan van központi szervezetük az orthodox hitközségeknek is. A két csoporton kívül állanak a statusquo hitközségek, amelyek központi szervezetet a legújabb időkig nem alakítottak ki 61 , világnézetileg a congressusi hitközségekhez állanak közel; az utóbbiakkal együtt azokat közönségesen neologoknak szokták mondani. A congressusi hitközségek Budapesten rabbiképző intézetet t a r t a n a k fenn, amelynek 1910-ben három rendes és két rendkívüli t a n á r a és 20 növendéke v o l t ; 1927—28-ban az intézetnél két rendes t a n á r és négy előadó működött, hallgatóinak száma pedig a II. félévben 26 volt. Az orthodox hitközségek rabbijai a talmudiskolákban nyerik a kiképzésüket.

7. Az iskolaügy. Amióta a keresztyénség érintkezésbe lépett az antik görög világgal, lassanként megindult az a folyamat, amelynek során az e g y h á z mind nagyobb mértékben olvasztotta magába az antik kultúrát s törekedett arra is, hogy azt a keresztyénség lényegének megfelelően átformálja. így alakult ki egy sajátos kultúra, amelyet a „keresztyén" jelzővel ékesíteni ugyan csak bizonyos, itt nem részletezhető fenntartásokkal lehet, amely azonban mind a mai napig szoros kölcsönhatás viszonyában van a keresztyénséggel. Az egyház hamarosan felismerte annak a szükségét, hogy ezt az először keresztyén t u d o m á n y formájában jelentkező új k u l t ú r á t ápolja és továbbszármaztassa az utódokra. így alakultak meg még az ókorban a keresztyén művelődés intézményei, az első keresztyén iskolák. Hosszú évszázadok változatos alakulásain keresztül az egyház, illetve egyházak mind a mai napig megt a r t o t t á k és kiépítették iskoláikat. Csak az új korban fogamzott meg az egyháztól független világi iskolák eszméje és csak az újkori állam ismeri állami feladatnak az iskoláztatást, lassanként már olyan formán, hogy az egyháznak az iskolához való évszázados jogát kezdi tagadni. Szem előtt kell t a r t a n i ezeket, ha a felekezeti viszonyok szempontjából vizsgáljuk hazánk iskoláztatási ügyét. Az iskoláztatási viszonyok vizsgálatához szükséges anyagot a mellékelt ( X X X I — X X X I V . sz.) táblázatok gyűjtik össze. Bennük elsősorban a régi Magyarország iskoláztatási ügyét szemléltetjük úgy, amint az a kiegyezés óta kialakult, azután pedig a jelenlegi viszonyok vizsgálatához szükséges anyagot 61

Jelenleg központi szervezet kialakítása náluk is f o l y a m a t b a n van.

XXXÍ. sz. táblázat.

Az intézetek csoportjai

1. Kisdedóvó-intézetek 2. Népiskolák : a) Elemi iskolák . . h) Iparos- és kereskedő inasisk. e) Felső népiskolák (l) Polgári iskolák 3. Kisdedóvónő-képzők 4. Tanítóképzők . . . 5. Középiskolák . . . 6. Felső tanintézetek . 7. Szakiskolák : a) Gazdasági tanintézetek . . b) Bányászati iskolák . . . . c) Ipar- és kereskedelmi iskolák d) Művészeti iskolák e) Katonai tanintézetek. . . . /) Bábaképzők g) Egyéb szakiskolák . . . . 8. Börtöniskolák 9. Emberbaráti jellegű intézetek .

21

Λ tanintézetek áttekintése Magyarországon 1910-ben. Az intéze- A tanerők tek

A

A tanulók állami

s z a m a ι 2,782 4,133 211,211

853

1 fi,455 32,102 2.457,002 2,744 1.962 620 38 92,973 12 78 4 668 5,248 160 82,128 176 9 76 481 1 89 1,116 9,715 28 245 4,959 75,409 91 59 1,060 13,814 4 53 6 129 43 13 12 14 42 185

373 54 1,540 177 342 40 154 53 1.085

2,129 295 15,051 2 8,164 2,002 845 951 6,034 60,611

kir. ι kath.

vármegyei

ζ

i

t

ζ

köz- rom. gör ségi kath. k a t h .

14 1,315

239

e

t

l i e g e

reform. evang.

egyesült prot.

gör. kel.

68

28

6 1.333 5,250 1,753 1,849 1.300

1.457

511 2 101

14

11

15

2

2 4 79 6 35 "52 29

7

unit.

társulati

izr.

3

143

130

34 52

4

13

13 1

5 4 3

1 1 1

1

36

2

3 6 2

7 31 9

16 1 7 25 5

t a n ν a 1 1 á* s a s z á m alapítványi magán

17

r. kath.

28

39

Közte 7 az erdélyi róm. kath. státus által fenntartott. A részletezés nem egyezik a végösszeggel, mivel két zeneiskola növendékeinek részletezése hiányzik.

10

43

g. kel.

unit.

izr.

11,947

41,251

19,081

15,593

1.224

16,356

263 1.337,603 52,521 16 318 10,909 48 313 5,839 32,748 5,550

217,396 3.428 177 1,627 10 601 3,208 656

350,076 13,143 96 8,687 90 1,477 10,767 2,130

198,124 7.055 9 6,198 47 904 6,945 1,252

241,596 7,117 12 2,835 14 423 3,846 617

9,381 385

101,855 9,290 56 21,597 7 426 17,316 3,480

l

d

2,716 η 141 528

12

14 42 34

reform, ι evang.

135,638

74

ι

13

g. kath.

ó k s z e r i n t

37,673

44 11 56 48 η i 2.928

259 45 577 121

ο

798 c . s 168

177 η c s 9,036

:

104 η 66 87 e η 3,222

66 32 2,271 k a d a 75 3 36 38 11 62 e k a il a t ο k 2,307 213 4,989 e

b a p t . egyéb

A tanintézetek főáttekintése 1927

XXXII. sz. táblázat. Az Az intézetek

A tanintézetek csoportjai

A tanerők

Összesen 2. Elemi népiskolák

cs

is -cS

száma 1. Óvóintézetek : a) Rendes kisdedóvók b) Állandó menedékházak r) Nyári menedékházak

'3 >> ac ο ε

Λ -M

Μ C

929 73 71

2,280 114 104

337 2

1,073

2,498

339

—

—

(5,618 17,628 1,115

3. Ipariskolák : a) Iparos-inasiskolák b) Kereskedő-inasiskolák

-w CS

a

•X

LÍ Ο OC

s u

VI

•33 ao«0>)

C 'S Ε u

<Λ OE C 03

b.

117 3 8

2

564

128

1

1

10 1,090

402

j e l l e g e 4-» i ο β. "3 Λ & Hí >> :u ο 00 3 υ 00

1

Λ vallása c

•α > Ul

es" os

—

«

Έ r.

4>» > ac ο

β 's C t»Λ

10

—

3 750 2,770 127 —

433 29

4

3,603

21

—

462

4

—

162: 2,141 227| 2.787 18| 110 1 4071 5,038 j

92 84 11

40 55 4

14 59

-

:—

— -

—

1

43

2 159

6

—

—

—

r. kath.

/o

0/ /o

a

oc

C ο — íο

t a n u l ó k s z á m s z e r i n t és s z á z a l é k b a n

/o

oc «

/o

α»

'ο Λ

o/ /0

tm

OC

o/ /o

/o Ν

3

o/ /0

ö. CS

Δ

Α -ü OC υ

0/ /0

25

20 1

102,709 6,916 6,243

67,095 65-3 3,098 44-8 4,399 70-5

1,766 70 311

1-7 1-0 5-0

22,972 22-4 3,295 47-7 1,214 1 9 1

6,608 262 190

6-4 3-8 3-0

536 19

0-5 0-3

74 1

0 1 3,483 00 134 125

3-4 169 1-9 37 4 2-0

0-2 0-5 0-1

4

0-0

10

25

21

115,868

74,592 64-4

2,1 17

1-8|

27,181 23- 1

7,060

6-1

555

0-5

75

0 1 3,741

3-2 210

0-2

4

0-0

• —

21 120

747,686

507,770 67-9 18,475

2-5

5-8 2,631

0-4 375

0-0 '25,621

3-4 688

0-1

51

0-0

99 4

01 0-1

4

0-0

8-0 103

0-1

4

0-0

2

—I —

összes száma

•CS OC CS £

—

21

511

•e «

416 67 61

3,358 245

175 36 Összesen

"5b •ω U Ν!

i n t é z e t e k

1928. tanévben.

—

1 48,65 119-9 43,421

1 7

13

72,311 4,121

47,887 66-3 2,059 50 0

1,041 34

1-4 0-8

13,750 19-0 587 14-3

4,368 183

61 4-4

218 9

0-3 0-2

77 4

0 1 1,867 6-7 0 1 1,241 30-1

11!

13

76,432

49,9 16 65-3

1,075

1-4

14,337 18-8

4,551

6-0

227

0-3

81

0-1 6,108

4 1

5 10 3

36,666 40,454 1,878

24,262 66· 1 25,860! 63-9 1,006 53-6

576 602 32

1-6 1-5 1-7

5,931 16-2 6.172 15-3 557 29-6

2,059 2.187 82

5-6 5-4 4-4

149 95 3

0-4 0-2 0-2

73 70

0-2 3,575 9-8 0-2 5,430 13-4 196 10-4

41 38

5|

18

78,998

51,128 64-71

1,210

1-5

12,660 16-0;

4,328

5-5

247

O-.'lj 143

0-2 9,201 11-7

79

276 2,947 4,014

181 65-5 1,910 64-8 2,973 74-1

3 85 71

l-l 2-9 1-8

61 22-1 615 20-9 667 16-6

26 213 226

9-4 7-2 5-6

7,237

5,064 70-0

159

2-2

1,343 18-6

465

6-4

14

3,136 4,655 1,115 1,704

23-1 17-0 13-3 15-5

811 1,967 701 810

6-0 7-2 8-3 7-4

23 53 20 21

4,292

71

Ι 1. Polgári iskolák : a) Fiúiskolák b) Leányiskolák e) Közös iskolák

. Összesen

5. Képzőintézetek : a) Kisdedóvónőképző-intézetek . . b) Tanítóképző-intézetek r) Tanítón őképzfl-int özetek . . . . Összesen 6. Középiskolák : a) Gimnáziumok b) Reálgimnáziumok c) Reáliskolák ti) Leánvközépiskolák Összesen

összesen

2

—

1 6

—

—

—.

0-1 0-1

2

0-1

2

0-0

ι 187 2

99

l| 20 26]

39 276 360

•4

50|

675

15

29 71 23 34

628 1,466 521 747

3 29 19 9

2 5

157

3,362

60

7

33 17

609 296

8 2

50

905

10

—

—

-

= 1 2

ι —

ι

_

-1

73 2 6 18

—

26

—

!

7. Felső kereskedelmi' iskolák : n) Fiúiskolák ή) Leányiskolák

3 10

—

-

3 4 7

—

—

—

:2 3

1

5

3

8 11

2 5

1

2

—

ιο|

—

—

—

-

1

.—

.—

—

—

_

—

_—

9

23

—

}

— .

1

1 2

_

—

3

3

—

—

0-4 0-2 0-1

1 115 64

0-4 3-9 1-6

1 0-4

0-2·

11

0-1

180

2-5

1 0-0

0-2 0-2 0-2 0-2

24 83 30 33

0-2 0-3 0-4 0-3

1,161 8-6 4,239 15-5 1,769 21 •() 3,032 27-6

117Í 0-2 170: 0-3

16-9

3

59-9 57-9 55-9 48-0

265 505 65 95

20 1-8 0-8 0-9

5

60,286

33,924 56-3

930

1-6

10,610 17-6

5 2

2

8,413 2,732

4,580 54-5 1,591 58-2

80 29

0-9 1-l

1,011 12-0 312 11-4

136, 5-2 17θ| 6-2

17 2

0-2 01

1

2

11,145

6,171 55-4

109

1-0

1,323! 11-9

606] 5-4

19

0-2

9,154 1,194 1,568

5,473 59-8 674 56-4 917 60-4

138

1-5 0-8 1-3

1,8651 20-4 1901 15-3 268 i 17-1

834 9-1 99 8-3 173 11 -0

321 0-3 51 0-4 6i 0-4

5'i! 0-6 9 0-8 11! 0-7

11,916

7,094 59-5

167

1-4

2,323 19-5

43

72

726

5111 70-4

13

1-8

172 23-7

921

462 50-2

20

2-2

285 30-9

7»

932

599j ti 4 - 3

9

1-0

191 20-5

98 10-5

4 0-4

6

163 10-5

1 0-1

—

=

—

1

-1

10 0-1 2,276 27-1 4| 0-2 624 22-8 I 14| 0-1 2,900 26-0

—

—

0-0 0-1 0-0 0-1

4 5 6 1

0-0 0-0 0-1 0-0

00

16

0-0

0-0

2

0-0

1 l! 0-0

2

0-0

4 2

0-0 0-2

1 0-0 2 0-2 1 0-1

6

0-1

4 0-0

2 15 •1 5 Ι 261

! 1

0-1

1 6 4

8,123 15,823 4,703 5,275

2

2 1

2 0-7 3 0-1 9 0-2

13,552 27,345 8,413 10,976

—

—

14 9 23

—

8 36

—

13

13 15

Iii

—

—

2

—

1

1

•

8. Egyetemek : a) Tudományegyetemek b) Közgazdaságtudományi kar c) Mflegvetem

. .

Összesen 9. Hittudományi főiskolák

4j 1 l| Ι 6}

638 81 131

1 1 1

850

6

17!

131

3

11. Gazdasági főiskolák

5

111

5•

7| ι 38® 1

246

5

1,382

16

59!i 2 39|

359 19 512

59 2 39

íonj

890

100

Egyetemek és főiskolák összesen 13. Szakiskolák : a) Gazdasági szakiskolák b) Ipari és bányászati szakiskolák . <·) Egyéb szakiskolák összesen

—

•

—

—

— —

—

—

•

—

755 8-3 204 17-1 142 9-0

—

—

—

— _

—

13

10. Jogakadémiák

12. Egyéb főiskolák

—

-

44

—

•

1

3

1

—

—

1

1

—

—

—

—

— •

—

t

—

—

2 -

—

•4

— _ —.

16

—

—

—

4

1

—

—

—

___

—

—

1

—

—

—

—

—

—

—

—

—

-

—

.—

—

—

—

—

—

—

—

—

1,548

1,009| 65-2

23

1-4

16,043

9,675! 60-3

232

1-4

276 17-8 Ι 3,247| 20-2

1,990 4,840 3.084

1,066 53-6 3,185 65-8 1,915 62-1

77 55 58

3-9 1-1 1-9

531 26-7 808 16-7 506 16-4

9,914

(i.tee! 62-2

190

1-9

1,845 18-6 *

1,106

9-3

0-4

0-6 1.101

9-2

26

3-6

78

8-5

0-6

22

2-4

3

0-3

12

0-8

63

4-1

1

01

8-1

6

II-II

8

0-1

1 0-5 8-0

0-2

50

0-3

90

0-6 1.290

225 11-3 304 6-3 175 5-7

9 14 11

0-4 0-3 0-4

ß 11 10

0-3 0-2 0-3

76 3-8 455 9-4 405 13-1

5

0-2

3 4

0-0 0-1

704

34

3-3

27

0-3

936

9-4

5

0-1

7

0-1

1,445

9-0

2

„

A tanítók, tanárok és tanulók m e g o s z l á s a vallásfelekezet szerint az elemi é s középfokú tanintézetekben. 1927—28 tanév.

XXXIV. sz. táblázat.

Az egyedüli v. f ö l a v a t á s k é n t működő tanítók ill. tanárok megoszlása vallás szerint összes 1 róm. gör. gör. metho- feleke száma kath. kath. r e f o r m . e v a n g kel. unit. izr. dista zeten kívüli

A tanintézetek fokozata neme és jellege

1. Elemi népiskolák : Állami Vármegvei Községi Róm. kath Gör. kath Egyesült r. és gör. katli Református Evangélikus Egyesült protestáns Görög keleti Unitárius Izraelita Társulati Magán Érdekeltségi

.

szerint Összesen j szám %-ban 2. Polgári iskolák : Állami Községi Róm. kath Református Evangélikus Izraelita Társulati Magán

4,265

3,059

5 3,039 6,156 210 13 2,411 698 7 45 2 354 52 298 2

4

2,318 6,129 16 5 1

147

37 376 27 194 8 1 2,405

5

3

1

3 697

5

2

1 10 32

47 0-3

25 0-1

534 3-1

214 179 3 78

2 5

10 4

28 77

1

1 99 3 3

15 0-4

211 5-7

23 100-0

15 65-2

183 219 45 23 11

113 215 1

szám szerint %-ban

481 100-0

329 68-4

5 1-0

80 16-7

52, 10-8:

1,262 120 250 607 373 155 60 58 61

828 108 174 593 9 5

17 8

196 2 38

123 2 23

2,946 100-0

1,776 60-3

90 328

53 195 40

Összesen í( usszesen

szám

szerint

%-ban

14

549 100-0

33 11 4

1 20 46 48 1-3

4 1

9 20

16 10

2 8

500 13-6

327 8-9

5

2

—

—

150 138

5 21-7

2 8-7

32 2 43 3

30 1 t 20

7 0-2

1

—

1 4-4 3

—

—

2

—

—1

;— j

—

—

— -

—

1

2 0-0

—

—

—

11

2

7 1 1

327 12

31 134

7 7

17 10

1-2

594 20-2

11-6

1 1

44

15 36 2

1

1

16

8

1

1

29 30 36

29 5

1

322 58-6

3 0-5

—

2

3 0-6

12 2-5

11

85

—

13

—

2

13

75 13-7

A középfokú iskoláknál a bejáró hitoktatókkal együtt.

5 3 60 4 14

340

2 0-0

—

11 0-t .11 2

1

186

1

6-3

0-0

8 49

—

—

1

1

63 11-5 1

1

összes száma

gör. kel.

r. kath. |g. kath. reform. evang. I

165,747 110 105,128 294,254 11,153 609 111,901 30,736 352 1,182 78 12,603 1,446 12,299 88

123,704 98 77,192 285,727 1,584 368 6,460 1,697 77 41 3 252 1,020 9,482 65

747,686 100-0

507,770 18,475 67-9 2-5

2,995 1 2,020 2,631 9,163 219 952 161 1 18 15 299

unit.

izr.

bapt. egyéb

26,037 8,679 900 4 7 14,459 4,217 235 3,351 1,129 192 11 227 4 1 16 101,589 964 161 872 27,620 16 200 67 40 2 1,089 22 2 209 59 10 131 125 5 1,475 537 19 22 1

126

3,111

186

9

150 16

6,673 1,082 159

6 19

32 2

1,573 348 8 8 16 12,023 143 473

176 107 5 1 166 19

148,654 43,421 2,631 0-4 19-9 5-8

375 25,621 0-0 3-4

4

2 31 3 3 10

4 1

2

3 3 4 2

688 0-1

51 0-0

38 29 3 9

2

79 0-1

2 0-0

26

Ι

szám szerint %-ban 4. Tanító- és tanítónőképzőintézetek : Állami Róm. kath Református Evangélikus Izraelita

7 67

—

424 3,515 1,238 7-0 2-4 20-0

11 4

43

2 3

19 4

szám szerint %-ban 6. Felsőkereskedelmi iskolák : Állami Községi Róm. kath Izraelita Társulati Magán

128

3

2,575 69-9

Összesen

5

12 30

1 6

3,685 1000

5. Középiskolák : Állami Kir. kath Községi Róm. kath Református Evangélikus Izraelita Egyesületi Magán

4

35

szám szerint %-ban 3. Kisdedóvónőképző-intézetek : Állami Róm. kath

Összesen

35

1

2

1,007 998 502 1

Összesen

14

—

1,444 1,414 509 88 21 100 41 68

összesen

5

353 2 16

27 208 2

17,557 11,774 100-0 67-1

322 1 171

683

A t a n u l ó k megoszlása vallás szerint

— 1

1

5 13 7

2 0-4

83 15-1

1

0-2

-

1

1

31,571 27,938 13,164 2,007 269 2,113 978 958

20,184 18,166 11,423 287 56 89 294 629

503 422 238 26

2,190 1,431 313 124 162 26 19 63

101 92 16 12 2

54 79 5 2 1

2 7 12

5,714 4,093 844 1,271 26 36 563 113

. 21 3

1 1

2,785 3,626 322 276 22 1,960 73 137

78,998 100-0

51,128 64-7

1,210 1-5

12,660 16-0

4,328 5-5

247 0-3

143 0-2

9,201 11-7

195 81

107 74

2 1

61

21 5

2

1

276 100-0

181 65-5

3

61 22-1

26 9-4

2 0-7

1 0-4

1 0-4

2,152 3,510 753 432 114

1,489 3,268 16 110

86 59 1 10

391 105 696 90

155 36 26 222

7 5

5 4 1

19 33 13

6,9611 100 0

4,883 70'2

156 2'2|

1,282 18-4

439

24,394 2,637 4,945 13,985 7,798 3,149 1,682 1.018 678

13,818 2,004 3,054 12,374 1,271 779 3 336 285

377 193 25 198 86 45 2 2 2

3,548 192 452 558 5,225 440 4 130 61

60,286 100-0

33,924 56-3

930 1-6

1,760 6,712 697 155 1,548 273

1,088 3,790 572 87 542 92

7 75 10

11,145 100-0

6,171 55-4

109 1-0

l-l

1

—

1 1 0-4

—

— —

114

1

16

12 0-2

10 01

179 2'6

1,544 100 251 303 494 1,368 2 188 42

51 4 14 21 12 4

104 1 22 10 20 6

10 1

6 1

4,940 142 1,123 517 685 505 1*671 334 284

10,610 17-6

4,292 7-1

117 0-2

179 733 43 7 343 18

118 399 29 7 39 14

2 13

1,323 11-9

606 5-4

19 0-2

63

1

170 10,201 16-9 0-3 1 9 1

4

1

3 14 0-1

364 1,691 42 53 601 149 2,900 26-0

—

—

9

3 1

4 2

2

4

Ϊ 2

5 2

7

26

16

(Hl

0-0

1

1 1

1

0-0

2 0-0

XXXIII. sz. láblázat.

A tanerők és t a n u l ó k m e g o s z l á s a felekezetek szerint a z elemi és k ö z é p f o k ú iskolákban. 1 9 0 9 — 1 0 . A

Az iskolák fokozata és jellege

1. Elemi iskolák : Állami Vármegyei 1 Községi Róm. k a t h Gör. kath Református Evangélikus Egyesült protestáns 1 Görög keleti Unitárius Izraelita Társulati Magán 2. Polgári iskolák : Állami Községi Róm. kath Gör. kath Református Evangélikus Gör. kel Izraelita Társulati Magán 3. Kisdedóvónőképző intézetek : Állami Róm. kath Evangélikus Társulati 4. Tanító- és tanítónőképzőintézetek : Állami

5.

6.

7.

8.

Református Evangélikus Görög keleti Izraelita Felső kereskedelmi iskolák : Állami Községi Görög keleti Izraelita Társulati Magán Felsőbb leányiskolák : Állami Községi Róm. k a t h Református Evangélikus Társulati Magán Gimnáziumok : Állami Kir. kath Községi Róm. kath Gör. kath Alapítványi " Társulati Magán . . .· Erdélyi r. k. státus által fenntartva . Református Evangélikus Egyesült p r o t Görög keleti Unitárius Reáliskolák : Állami Községi Izraelita Evangélikus . . . . , Görög keleti

Összes száma róm. gor. kath. k a t h .

7,181 4,225 —

ref. evang.

385 1,530 - —

a o;> —

2,074 47 874 54 456 1,141 927 506 17 45 99 21 67 48 182 6 15 9 7

—

—

8

—

—

—

—

—

—

3 18 266

—

2 4

16 26

1 1 6 59

721 559 505 1 11 1

19 9 1 15

192 130

116 76

—

.—.

—

26 2

— —

—

1 24 119 3 12 —

— ^ —

2

313 381 57 80 73 49 9

160 241 3 2 1

188 181 10 7 141 35

73 65

—

167

160

izr.

— —

31

.— .—

• —

—

—

1

—

—

—i

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

- —

46

—

—

—

—

—

1 3

870 9 95

12 15

20 10

61 125

—

-—.

• —

—

1 6 96

.—.

—

— —

—

—

—

—

• —

—

21

— -

—

—

—

—

65 5 47

7 4 2

_

2

7 — -

—

—

_— —

3 1

—

2

—

2 1 35 — . — •

—

— • —

41

51 2

—

—

—

41 1

4 37

—

—

3 —

—

—

1 6

6

.—.

—

> 2 2

19 20

27 13

—

—

.—

—

—

—

—

45

— •

—

—

3 5

—

—

42 8

—

11

—

— -

13 1

—

29 3

48 2

— .

— .

—

—

—

— -

25 1 7

—

470 63 0 28 17

257 38

2

—

4 13 118 5 1 — — •

1

— — -

— • —

—

25 16 1 2 30 15

—

19 —

— · —

81 3 7 2

—

2 8

2

— .

•—-

2 1

1

—

f

—

ί

14

—

.—

—

1

—

—

—

1

—

—

—

415 15 9

17 284 8

—

—

—

1 7

— -

—

—

1 1

—

Ι '

—

)

i

— -

26

— -

—

— .

—

— .

—

17

—

—

—

69 5 η —

8 2 17 20

3,641 3,796 550 812 509 301 106

2,192 3,424 124 51 47 1

96 79 419 3 2 2

687 110 6 647 27

— -

35

—

7 2

—

—

114 61 298 11 1

—

1 — - — —

—

—

2

369 62

2,452 212 1,546 3 1 1 — •

5

—

95 27

39 4

2 1 298!

2

163 90 1 62 4

— -

45 428

—

—

• —

—

89

13

—

—

2 15 9

—

102 61 8 22

—

23 8 5

•—-

21 2 6

—

1 1 1

—

—

—

—

4

— •

—

—

—

- —

—

—

1

— —

-—·

—

—

—

—

—

— •

—

—

• —

—

— —

— · —

—

—

—

—

106

11

cse

—

—

—

33 22

ek

(1

a

a

—

—

—

—

0

t

303 70 534

385 39 138

35 6 17

14 2 2

1,457 216 208

43

20

7

1

199

1,211

1,977

1,080

1,441

119

6,101

11,452

1,247

895

594

642

22

2,706

1,585

205

144

38

123|

10

172

—

—

2,277

/

—

46

•—·

—

17,558

—

4 1

—

180 52 17

10

—

k

37 1 0 —

-—-

•—-

• —

—

• —

— •

—

—

-—·

—

Ι

—

—

7

35 55 184

23 1,544

1,301 696 288 40 10 27

b a p t . egyéb

\

—

— -

—

42 373 242

10,296

—

52 6

3 54 31 1 2 5 1 2

1 { 22,225 1

1 1

— -

120 525 1,328 8 52 148 1 112

— -

Izr.

unit.

\

—

—

2,652 1,333 3,394 310 107 179 19 176

76

1

—

— .

3

7 2

2,823 1,263 271

)

—

—

1

7,490 8,377 928 6 121 462

—

4,160 2,827 543 1 341 158

346

> 1í

77 1 6 2

20 —

25,926 4,673 30,715 — 2 5 31,990 869 17,701 1,740 105 4,542 9 1,876 902 729 109 3,738 29 1,293 440 1 — 123,381 126 6 79 7 1,515 87 9 31,406 100 246 5 37 1.967 511

652 281 292 286 4 23

1.345 276 797

5

10

24,046 16 8,494 2,965 39 1,374 119,899 168 29 8 258 165 1,326

355

1,666 47 18 232 454

63,737 45 18,387 5,286 548 177,313 1,565 225 120 220 316 550 1,688

36,083 6 4,126 7,669 109,719 2,500 586

14,557 14,176 9,745 17 97 336

3,576 »610 1,701

— -

—

gör. kel.

reform.

31,171 27,675 12.084 350 607 2,552

nin

1

—

—

evang.

gör. kath.

\

—

—

— •

— -

6

—

—

57 6

9

6 24 12

1

—

-

—

—

a η u i ó k vallás szerint

t

\

—

—

3

—

40 39

•—.

—

, —·

—

—

3 1

— —

—

— .

— ·

— -

—

139

—

— -

6 8 5

2 2

— .

—

— -

- — —

— .

—

—

—

—

—

—

.—

-—.

—

513 240 108 579

—

—

• —

902 275 152 616 36 16 17 52 124 460 330 18 46 34

3

—

—

3 3

— •

—

—

—

—

—

—

8

166 22 54 1

—

—

— •

293 47 99 44 11 21 14

1

267

róm. kath.

103,199 217,654 242 168 216,082 134,413 682,707 660,296 116,349 3,254 193,696 7,816 128,840 4,958 470 68 125,771 398 1,999 115 33,672 1,552 1,632 332 18,278 12,288

159 —

448

összes száma

egyéb

2 3

1

— •

— .

1

1 5 10

unit.

2,066

—

—

gor. kel.

—

368 192 98 4,343 2,938 2 1 9,752 9,701 48 — — 14 1,924 1,939 _— 3,056 3 3,053 — 4 2,201 2,208 3 —

A

t a η e r ő k vallás szerint

tanév.

>

— -

- —

—

—

16,706

2,447

343

6,149

3,647

1,192

372

2,555

8,406 1,493

3,768 717

68 5

587 58

573 78

277 10

32 3

3,100 592

511

42

3

7

353

96

—

• — • —

—

—

—

\

• —

,

— .

:

( 1

(

10

1 — -

—

Jegyzet: A középfokú iskolák tanári összlétszámánál a hitoktatók nincsenek beleszámítva, a t a n í t ó k és tanárok vallás szerinti részletezésénél pedig csak azok vannak számításba véve, akik az illető intézetnél főfoglalkozásban vannak alkalmazva. 1 A 6 vármegyei elemi iskolának 12 t a n í t ó j a a községi, a 8 egyesült protestáns iskolának í> tanítója az ág. hitv. evang elemi iskolák tanítóival együtt van kimutatva.


13

közöljük. 8 2 A táblázatokat, sajnos, nem lehetett teljesen azonos módon kidolgozni, nevezetesen az 1909—10-re vonatkozó a d a t o k az 19 27—28-ra vonatkozókhoz képest hiányosnak mutatkoznak, aminek az oka a statisztikai adatfelvétel és adatfeldolgozás módszerének időközbeni tökéletesedésében van. a) A népoktatás a háború előtt. A kiegyezést követő félszázad az iskoláztatási viszonyok tekintetében az uralkodó társadalmi liberálizmus bélyegét hordja magán, ami a statisztika n y ú j t o t t a képen is tükröződik. Bár ezt a korszakot nem sírjuk vissza, mégis távol áll tőlünk, hogy annak alkotásait a gyűlölség szemüvegén keresztül nézve elferdítsük. Meg kell látnunk annak a lendületnek az erejét, amellyel az állam új nagy feladatokat látva maga előtt, azoknak a megvalósításához fogott. A sok tekintetben elmaradott magyar viszonyok közt a liberális éra kormányai nem kis feladatra vállalkoztak, és pedig amennyire a statisztika m u t a t j a , nem minden siker nélkül. 1867-ben még jóformán alig volt olyan tanintézet, amely közvetlenül az állam kezében lett volna. Az állam t e h á t mindenekelőtt az elemi népoktatás területére kívánt befolyást gyakorolni és 1867 óta mind nagyobb számban állította fel az állami elemi népiskolákat vagy vette át azokat az addigi iskolafenntartóktól. 1910-ben a statisztika 2744 állami, 6 vármegyei és 1333 községi elemi népiskolát m u t a t h a t ki. Más szóval az összes elemi népiskoláknak a 17-3%-a állami és vármegyei, 8-1 %-a pedig községi jellegű volt s ez azt jelenti, hogy az elemi népoktatásnak több mint egynegyedrésze ment át a politikai hatóság kezébe. De az állam itt nem állott meg : igen erősen érezhető befolyást gyakorolt az államsegélyek révén a felekezeti népoktatásra is. A felekezetek sokszor szegénységükből kifolyólag nem t u d t a k a kor igényeivel lépést t a r t a n i az iskolázt a t á s feladatai t e r é n és így szívesen fogadták az állam k i n y ú j t o t t segítő kezét. De meg a korsze llem is kedvezett ennek az alakulásnak s azoknak a szava, akik a dolgok ilyetén fejlődésében későbbi veszedelemnek a csiráját látták, elveszett a pusztában. 1910-ben az 5250 római katholikus elemi népiskola közül 4174 élvezett államsegélyt, összesen (személyi és dologi szükségletekre együtt) 4.282,371 korona összegben; ugyanakkor 1849 református iskola közül 1609 iskola összesen 1.534,109 K, az 1292 evangélikus iskola közül pedig 860 iskola összesen 696,662 Κ államsegélyt k a p o t t . Látnivaló, hogy a három felekezet közül a legnagyobb mértékben viszonylag a reformátusok vették igénybe az államsegélyt, amennyiben náluk az iskoláknak 89-2%-a részesült ilyenben, míg a legkisebb mértékben az evangélikusok, amennyiben iskoláik 66-5%-a volt államsegélyes; a katholikus iskolák a kettő közt állanak, amennyiben iskoláiknak 79-5%-a részesült államsegélyben. Ez a szám természetesen még nem m u t a t j a világosan az állam által a felekezeteknek az iskoláztatás terén n y ú j t o t t segély nagyságát. Ha ebben a tekintetben igazságosak a k a r u n k lenni, akkor több szempontot is kell mérlegelés tárgyává tennünk. Mindenekelőtt ismernünk kellene, hogy az egyes felekezetek maguk milyen összeget fordítottak iskoláikra. Erről, sajnos, nincsenek adatok. De mégis utalhatunk arra, hogy a k a t h . egyház kezén óriási vagyon volt, amelynek eredete és jellege felől lehet talán vitatkozni. De nem lehet kétség a tekintetben, liogy ezen vagyon jövedelme az egyház kulturális m u n k á j á n a k a fedezésére is fordítandó. S ha ez áll, akkor kétségtelennek látszik, hogy a k a t h . egyház nem volt oly mértékben ráutalva az állam támogatására, mint a protestáns egyházak. De hozzá kell még tenni ehhez a következőket is : a katholikus egyházat az állam nemcsak oly módon t á m o g a t t a , hogy iskoláinak közvetlen államsegélyt adott, hanem oly módon is, hogy az állami iskolák nagyobb mértékben szolgáltak a k a t h . lakosságnak, mint a prot. lakosságnak, vagyis, hogy a katholikus egyház válláról nagyobb mértékben vette le a kulturális feladatok szolgálatának terhét, mint a protest á n s egyházakról. Ez kitűnik, ha figyelembe vesszük, hogy az állami, vármegyei és községi iskolák tanulóinak 56-8%-a volt katholikus, 13-2%-a református és 5-2%-a evangélikus; a katholikusok t e h á t a népességben elfoglalt arányszámuk62 A"jelenlegi viszonyokra vonatkozólag v. ö. J a n i k Gyula c i k k é t : K ö z o k t a t á s u n k legfontosabb adatai 1925—26-ban. Magyar Statiszt. Szemle V. (1927) 739. s k. lapok.

56


nál jóval nagyobb fokban vették igénybe a felsorolt iskolákat, míg a reformátusok és evangélikus tanulók arányszáma kisebb a népességben elfoglalt arányszámuknál. Más oldalról világítja meg ezt a helyzetet, ha t u d j u k , hogy az összes katholikus beiskolázott tanköteleseknek 26-3, a reformátusokénak 23-4 és az evangélikusokénak 16-9%-a j á r t állami, vármegyei vagy községi iskolába. Mindez azt m u t a t j a , hogy a római egyház sokkal nagyobb mértékben élvezte a n n a k lehetőségét, hogy gyermekei az egyház megterheltetése nélkül j á r j a n a k iskolába, mint a protestáns egyházak. S ennek felel meg, hogy a 12,075 felekezeti iskolának csak 43-4%-a volt katholikus, de viszont 15-3%-a református, sőt 10-8%-a volt evangélikus ; amíg tehát a katholikus elemi iskolák száma nem érte el a katholikus egyház lélekszámának százalékos arányszámát, a reformátusoknál azt már lényegesen meghaladta, az evangélikusoknál pedig messze felülmulta. Ugyanezt a helyzetet világítja meg az a körülmény, hogy ugyancsak 1910-ben a római katholikus elemi népiskolákban 70-0, a reformátosokban 63-3, az evangélikusokban 58-3 gyermekre esett 1 tanító. Ebből lehet természetesen következtetni arra is, hogy az egyes felekezetek hívei milyen mértékben voltak az iskoláztatásra szánt összegekkel megterhelve. A magunk részéről ezeket az a d a t o k a t csak a helyzet tisztázására sorakozt a t t u k fel, nem pedig avégből, hogy ezzel talán a protestáns egyházak állami segélyezése érdekében emeljünk szót. Mert amint már említettük, amilyen mértékben vették igénybe az egyházak az államsegélyt, oly mértékben engedtek is befolyást az államnak. Az államsegélyek összege ennek a ténynek beszédes bizonysága annak ellenére is, hogy nem m u t a t j a magában véve a befolyásolás jellegét és erejét. Emellett azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a közoktatásügyi kormány a maga iskoláiban tőle telhetőleg igyekezett a kisebbségi keresztyén felekezetek igényeit kielégíteni. Ez kitűnik akkor, ha azt a kérdést v e t j ü k fel, hogy az állami elemi iskoláknál átlagban hány tanulóra esett egy megfelelő vallású tanító. Átlagban t . i. minden 51-3 római katholikus, 41-6 református, 43-3 evangélikus tanulóra esett egy-egy ugyanolyan vallású tanító, általában pedig minden 56-1 állami iskolai tanulóra j u t o t t egy-egy tanító. Meglehetősen hasonló volt a helyzet a községi iskolákban, ahol átlagban minden 45 római katholikus, 50 reform á t u s és 44 evangélikus tanulóra esett egy-egy megfelelő vallású tanító ; az egy tanítóra eső tanulók átlagos száma pedig 49 volt. Ezek az átlagszámok természetesen még nem a d n a k kielégítő képet : lehetségesnek kellene mondani t. i., hogy a viszonylag igazságos és egyenletes elosztás ellenére is sérelmes az eljárás akkor, ha a tanítók elhelyezése nem megfelelő, vagyis a növendékek nem nyernek beosztást a megfelelő vallású tanítóhoz. Hogy ilyen panaszok voltak és lehettek, azt elismerjük, de ez már nem tartozik a mi tárgyunk körébe, azok alig is voltak több, mint helyi jelentőségűek. A közölt számítások világításában mindenesetre alig lehet az intézkedési joggal felruházott hatóságokat valamelyik irányban rosszindulattal vagy valamely felekezet szándékos elhanyagolásának a v á d j á v a l illetni. A békeévekre vonatkozólag némileg hasonló számításokat még csak a polgári iskoláknál eszközölhetünk, ahol pontos adataink v a n n a k a tanárok és tanulók felekezeti hovatartozandóságára vonatkozólag. I t t azonban, mivel mindenütt több tanerős iskolákkal v a n dolgunk, nem volna teljesen igazságos a kérdést úgy feltenni, hogy hány valamely felekezetbeli tanulóra esik egy megfelelő vallású tanár. Helyesebb, ha a tanári s t á t u s és a tanuló-létszám felekezeti összetételét állítjuk egymás mellé s ekkor a főfelekezetekre vonatkozólag a következő a d a t o k a t n y e r j ü k : az állami iskolákban 1910-ben a tanárok 63-1 %-a római katholikus, 16-9%-a református és 1 0 Ί %-a evangélikus volt ; viszont a tanulóknak 46-6%-a volt római katholikus, 13-1 %-a református és 9-0% evangélikus. Mindezen felekezetek tehát a tanári státusban lényegesen magasabb százalékban voltak képviselve, mint a növendékek létszámának megfelelt volna. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a növendékeknek 24-0%-a volt izraelita, a tanári státusban azonban az izraeliták csak 5-3 százalékot tesznek ki. így is nyilvánvaló, hogy ebből a helyzetből a tulajdonképeni hasznot a római katholikusok húzták, mivel a refor-

56 Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika


13

mátusoknál a két arányszám nem nagy, az evangélikusoknál pedig csak csekély eltérést m u t a t . Meglehetősen hasonló a helyzet a községi polgári iskoláknál is ; itt a tanárok százalékos eloszlása a következő : római katholikus 60-3, református 14-0, evangélikus 8-2, izraelita 13-4 ; a tanulók megoszlása pedig a következő : római katholikus 51-2, református 10-2, evangélikus 4-5, izraelita 30-2%. Mindezen vizsgálódások feleletet a d n a k arra a kérdésre, hogy az állam a maga elé kitűzött kulturális célok megvalósításában az o k t a t á s terén milyen mértékben és hogyan volt tekintettel a lakosság felekezeti tagozottságára. A továbbiakban azonban még feleletet kell keresni arra a kérdésre is, hogy az egyes felekezetek milyen kulturális feladatokat láttak maguk előtt és mennyire törekedtek azoknak a megvalósítására. Természetes, hogy az a kép, amelyet a statisztikai adatok segítségével nyerünk, távolról sem teljes, a következtetések sokszor csak egyéb szempontok és megfontolások segítségül vételével volnának megejthetők ; itt csak azokat a következtetéseket igyekezünk levonni, amelyek a statisztikai a d a t o k elfogulatlan vizsgálatából adódnak. A mellékelt kimutatásból könnyen leolvasható, hogy a különféle egyházak a legnagyobb gondot az elemi népoktatásra fordították : első kulturális feladatuknak a népműveltség ápolását és emelését ismerik. Ez tulajdonképpen természetes és magától értetődő. De amint fentebb l á t t u k , a különféle felekezetek különböző mértékben állítottak és t a r t o t t a k fenn iskolákat : a református és különösen az evangélikus egyházak viszonylag sokkal több iskolát állítottak fel, mint a katholikusok. Ha az egyházi vagyonnak a nagyságát t e k i n t j ü k , akkor mindenesetre azt kellene várni, hogy a legtöbb iskolát nemcsak számszerűleg, de viszonylag is a római egyház állítja és t a r t j a fenn. Itt azonban nyilván más lelki tényezők is h a t n a k közre. S alig csalódunk, ha e tekintetben a reformáció örökségére utalunk. Ahogy Luther maga hamarosan észrevette az iskoláztatásnak, a népműveltség emelésének a jelentőségét a keresztyénség tantisztaságának a szempontjából, úgy igyekeztek a protestáns egyházak és velük együtt a magyar protestáns egyházak is, nem félve anyagi áldozatoktól, az iskoláztatás terén elsők lenni, mert élénken t u d a t u k b a n volt, hogy nem is annyira a felekezeteknek, mint inkább magának az evangéliumnak legerősebb fegyvere az igazi tudás, a tág szellemi látókör. Hogy ez mennyire beidegződött, mint korszerű műveltségre való törekvés a protestantizmus területén ott is, ahol ennek a törekvésnek tulajdonképpen értékes gyökerei, a vallásos szempontok már régen elhalványultak, arra vonatkozólag a magyar protestantizmus is számos példát n y ú j t h a t . Talán a legjellemzőbbek közé tartozik az, hogy a tanköteles gyermekek beiskoláztatása különösen az evangélikusoknál még a legutóbbi időkig is nagyobb, mint a k a t h o l i k u s o k n á l : 1893-ban az evangélikusoknál 88-57, a katholikusoknál 87-38, a reformátusoknál 82-83, az izraelitáknál 82-18, a görög katholikusoknál 65-07, a görög keletieknél pedig 60-73% volt a tankötelesek közül beiskolázva. A háborút közvetlenül megelőző évekre nem áll rendelkezésünkre hasonló kimutatás, csak azt t u d j u k , hogy az iskolába nem járó tankötelesek közt a katholikus gyermekek 1909-ben 32-3, a görög katholikusok 25-2, a görög keletiek 25-8, a reformátusok 10-1, az izraeliták 3-9, az evangélikusok pedig 2-8%-kal szerepeltek. Ha tekintetbe vesszük, hogy a katholikusok milyen arányszámmal rendelkeztek a tankötelesek közt általában, akkor nyilvánvaló, hogy a közölt szám, amely nem sokkal haladja meg az említett arányszámnak a felét, már nagyon kedvező, de még kedvezőbb az evangélikusoké, akiknek az iskolába járó gyermekei az összes tanulóknak 8-2%-át teszik, míg az iskolába nem járó tankötelesek arányszáma ennek az arányszámnak még a felét sem éri el. Egy másik szempont, amely ebbe az összefüggésbe tartozik, az írni-olvasni tudás megoszlása felekezetek szerint. Ezt a csatolt ( X X X V . sz.) táblázat összefoglalása állítja elénk. Bár az elmúlt évtizedekhez képest már igen sokat javult a helyzet, még 1920-ban is elég lényeges különbségek voltak, ha t e k i n t j ü k , hogy a római katholikus hat éven felüli lakosságból 83-5, a reformátusból 85-9, az evangélikusból pedig 91-6% tud írni-olvasni. Az evangélikusok százalékszámát csak az unitáriusok (92-3) és az izraeliták (95-6) h a l a d j á k meg ; az oka ennek a

56


jelenségnek nyilvánvaló : a zsidóság kevés kivétellel városi lakosság és ahol nem az. ott is az intelligensebb társadalmi réteghez a k a r tartozni. Hasonlóan az a kevés unitárius, aki részben itt lakott az országban annak megcsonkítása előtt, részben pedig ideVrtenekült, ugyancsak majdnem mind az intelligencia sorába tartozik. XXXV. sz. táblázat.

.A népesség írni-olvasni

tudása.

Az írni-olvasni tudók

száma

—

az összes

A népesség vallása

a 6 éven feliili

népesség százalékában 1880-ban 1900-ban 1910-ben 1920-ban 1910-ben j 1920-ban

Róm. katholikus Görög katholikus Református Evangélikus Görög keleti Unitárius Izraelita Általában

. . . .

39-5 91 51-2 56-6 13-1 36-2 57-1 3 fi-4

57-0 19-9 64-2 69-8 26-9 55-6 70-0 51-4

63-85 27-66 68-55 73-51 35-44 63-22 74-71 50-85

74-8 61-6 77-8 83-3 58-2 86-0 89-1 76-4

75-88 33-17 80-27 85-90 41-39 73-56 86-73 68-69

83-5 69-6 85-9 91-6 63-4 92-3 95-6 84-8

Távol áll tőlünk, hogy ezen adatokból messzemenő következtetéseket vonjunk le, hogy az itt leírt jelenségeket minden más ok kikapcsolásával a felekezetre vezessük vissza : jól t u d j u k , hogy mindezen viszonyok alakulásában más körülmények is éreztetik befolyásukat. De legutolsó, végső körülményként, meghatározó okként ott áll nem is annyira a vallás, mint inkább az egyházak m u n k á j a . .1

b) A középfokú oktatás a háború előtt. Ha ezek u t á n áttérünk a középfokú oktatás viszonyainak a vizsgálatára, elsősorban az a jelenség ragadja meg figyelmünket, hogy a felekezetek kulturális m u n k á j a az oktatás terén e viszonylatban leginkább a régebben kialakult típusok körében mozgott. A felekezeti fiúiskolák leginkább gimnáziumok. A főreáliskolák mind az állam vagy községek kezében vannak, kivéve az erdélyi szász egyház által f e n n t a r t o t t nagyszebeni teljes és a brassói nem teljes reáliskolát. Hasonlóan volt még az izraelitáknak és a görög keletieknek is egy-egy nem teljes reáliskolájuk. A polgári fiúiskolák közt sincs katholikus, hanem csak egy református, két evangélikus és h a t izraelita. Nyilvánvaló, hogy a felekezeteknek kevés erejük volt új intézetek alapítására, a hagyomány is sokkal nagyobb mértékben megkötötte kezüket, semhogy új feladatokat tűzhettek volna ki maguk elé és valósíthattak volna meg. Ennek felel meg az is, hogy a szakoktatás a tanítóképzés kivételével ugyancsak teljesen az állam kezén van. Nagyobb mozgékonyságot találunk a nőnevelés terén, ahol az egyházaknak vagy teljesen új vállalkozásokba kellett fogni, vagy régi iskolákat az új állami tervezetekhez képest átszervezni. A protestáns egyházak e téren is meglehetősen nehezen indultak és csak kis mértékben t u d t á k a felekezetükhöz tartozó növendékeknek az egyházuk által f e n n t a r t o t t intézetekben való tanulást biztosítani. Az 1893. évi kimutatásokban a reformátusok már négy felsőbb leányiskolával szerepelnek, de nincsen polgári iskolájuk és nincsenek sem óvó-, sem tanítóképzőintézeteik. Az evangélikusok szinte még rosszabbul állottak ; volt ugyan nyolc polgári iskola a kezükön, de, hogy ezek közül mennyi fiú és mennyi leányiskola, megállapítani nem tudom. Ezenkívül az erdélyi szászoknak volt egy óvónőképzőjük. Azonban közben a protestáns egyházak is felismerték a nőnevelés nagy fontosságát és a békeéveknek hátralevő két évtizede alatt legalább részben igyekeztek még helyrepótolni a mulasztottakat. 1910-ben már négy református és egy evangé-


13


likus felsőbb leányiskolát, azonkívül hat református és 14 evangélikus polgári leányiskolát találunk s emellett a reformátusok négy tanítóijőképzőt t a r t p t t a k fenn ; a magyarországi evangélikusoknak nem, de az erdélyi, szászoknak volt egy óvóés egy tanítónőképzőintézetük. A katholikus nőnevelés közben hatalmas lépésekkel haladt előre. Magában véve ez nem is csodálatos, hiszen a római egyháznak a női szerzetesek nagy számában megbízható és rendkívül olcsó munkaerők állanak a rendelkezésére. Már 1893-ban a kimutatásokban öt felsőbb leányiskolával találkozunk, amihez járul még 22 polgári iskola. Ha tekintetbe vesszük, hogy ugyanakkor a nem-katholikus felsőbbleányiskolák száma összesen 17, a polgári leányiskoláké pedig összesen 174, akkor látjuk, hogy a római egyház a nővevelésnek egy jelentékeny részét már iskoláinak a számánál fogva is kezében t a r t o t t a . S ehhez járult még három óvó- és tíz tanílónőképzőintézet. A következő években ezen iskolák száma még természetszerűleg szaporodott. 1910-ben a római egyház kezén 79 polgári leány- és hat felsőbbleányiskolát, azonkívül h a t óvó-, 19 elemi és öt polgári taníiónőképzőintézetet találunk. Látnivaló, hogy a katholikus egyház igen helyes érzékkel ismerve fel a polgári leányiskolának a polgári nőnevelés szempontjából való nagy jelentőségét, elsősorban ezeknek az intézeteknek a gyarapítására törekedett. Néhány szóval ki kell még térnünk a középfokú iskolák tanulóinak a felekezeti megoszlására. Ε tekintetben mindenekelőtt két jelenség t ű n i k fel : egyrészt, hogy a fiúközépiskolákban, gimnáziumokban és reáliskolákban a római katholikus növendékek százalékszáma erősen elmarad a lakosságban elfoglalt százalékszámuktól : 1901—1905 átlag 43-7, 1906—1910 átlag 43-4% volt a katholikus gimnázistáknak a száma az összes tanulókhoz való viszonyban. A reáliskolákra vonatkozólag ezek a viszonyszámok 41 1 és 43-2%. A másik feltűnő jelenség a zsidóknak óriási nagy arányszáma : az említett két lustrumban százalékos arányszámuk a gimnáziumokban 20-0 és 2 0 1 , a reáliskolákban pedig 38-1, illetve 35-6% volt. Ez is m u t a t j a , hogy mennyire tódult a zsidóság az értelmiségi pályák felé és ez a körülmény az ország lakosságának szociologiai tagozódására vonatkozólag jellemző felvilágosítással szolgálhat. A többi f t k k e z e t e k közül a lakosságban elfoglalt számuknál magasabb arányban csak az evangélikusokat találjuk a középiskolákban ; az említett két időszak folyamán a gimnáziumi tanulók számában 9-4 és 9-2, a reáliskolákéban pedig 10-5 és 10-0%-ot tesznek ki. Ha tekintetbe vesszük, hogy az ország lakosságának 1910-ben 7-1%-át alkotiák, úgy ez a szám ugyan meglepően magas és következtetést enged az evangélikus lakosság szociológiai tago?ottságára, azonban nem mondható oly értelemben aránytalannak, mint a zsidóság tolakodása a középiskolába. A többi felekezetek mind kisebb arányszámmal vannak a középiskolákban képviselve, mint a lakosságban. Még a gimnáziumokban a reformátusok 15-9 és 15-7%-kal egy keveset meghaladják az országos a r á n y t ; de annál inkább elmaradtak a reáliskolákban, ahol számuk csak 5-6, illetve 6-2% volt. Viszonylag a legkisebb arányban vették ki részüket az értelmiségi pályára való készülésből a görög kelelitk (gimnáziumokban 5-2 és 5-6, reáliskolákban 3-7 és 3-9%), azután pedig a görög katholikusok (gimnáziumokban 5-0 és 5-1, reáliskolákban 0-6 és 0-7%). Valamivel kedvezőbb a helyzet a keresztyén lakosságra a polgári fiú-és leányiskolákban, ahol 1910-ben a tanulók közül a katholikusokra 49-8, a görög katholikusokra 2-0, reformátusokra 10-7, az evangélikusokra 7-5, a görög keletiekre 3-5, az izraeliiákra pedig 26-3% jutott : de még itt is minden negyedik tanuló zsidó volt. A legnagyobb arányszámot a zsidóság valószínűleg a kereskedelmi iskolákban m u t a t t a . Erre vonatkozólag azonban, sajnos, nincsenek adataim. Meglehetősen megegyezik már a tanulók felekezeti eloszlása a lakosság felekezeti eloszlásával a tanító- és tanítónőképzőintézetekben. Ez természetes is, mert az elhelyezkedési lehetőségek természetes módon szabályozzák az utánpótlást. A férfitanítóképzőkben a katholikus növendékek 1910-ben 52-7, a reformátusok 15-8%-ot tettek k i ; csak az evangélikusoké emelkedett jelentősebben az országos arány fölé, amennyiben 11-9% volt, viszont az izraelitáké 3-5%-kal az országos arány mögött elmaradt. Ugyanabban az évben a tanítónőképzőintézetekben ο*

56


a tanulók közi a római katholikusok 67-4, a reformátusok 14-5, az evangélikusok 6-7, az izraeliták pedig 5-4%-kal voltak képviselve. M u t a t j a ez a statisztika, hogy a katholikusok a lakosságban elfoglalt arányszámukat messze meghaladó mértékben tódultak a tanítónőképzők felé, ami természetes is, ha tekintetbe vesszük, hogy a tanítónőképzőintézeteknek milyen nagy száma volt a római egyház kezén. Sok esetben t a l á n nem is annyira a n y ú j t o t t oklevél csalogatta a növendékeket, mint inkább a nőnevelésnek egyik intézményévé lett a tanítónőképzőintézet. Viszont a reformátusok tanulók tekintetében éppen hogy, az evangélikusok pedig alig tudták t a r t a n i országos arányszámukat. Más szempontból vet világosságot a felekezetek nevelési viszonyaira annak a kérdésnek a megvilágítása, hogy az egyes tanintézetekben, illetve tanintézetcsoportokban hogyan oszlottak meg a tanulók. Az elemi iskolákra vonatkozólag ezt a kérdést nem kell részleteznünk. Ott szinte természetes, hogy a felekezeti iskolákban mindig a megfelelő felekezetbeli növendékek v a n n a k túlnyomó többségben. Legfeljebb arra lehetne rámutatni, hogy már itt is a katholikus iskolákban v a n viszonylag a legkevesebb nem-katholikus vallású tanuló : 1910-ben 6-2%, míg az evangélikusoknál 7Ό, a reformátusoknál 8-5% a nem az illető felekezetekbe tartozó tanulók száma. E n n a k a jelenségnek oka bizonyára az a körülmény, hogy az evangélikusok és reformátusok viszonylag nagyobb arányszámban t a r t o t t a k fenn iskolákat, mint a katholikusok. Ez a tény j u t kifejezésre abban a fentebb már viszonyszámokkal is illusztrált megállapításban, hogy az állami és községi iskolákat a három felekezet közül legkisebb mértékben az evangélikusok, azután a reformátusok, a legnagyobb mértékben pedig a katholikusok használják. Jelentősebb ennek a kérdésnek a vizsgálata a középfokú oktatásnál. Az adatoktól függetlenül talán azt kellene gondolni, hogy a tanulók vallásának megoszlása szempontjából legegységesebb képet a kisebbségi felekezetek tanintézeteinek, a legtarkábbat pedig a katholikus tanintézeteknek kell m u t a t n i . Erre azon oknál fogva .lehetne következtetni, mivel a katholikus egyháznak elegendő számban állanak a rendelkezésére tanintézetek, úgyhogy a. katholikus szülők számára viszonylag csak ritkán foroghat fenn olyan helyzet, hogy gyermekeiket kénytelenek nem-katholikus felekezeti intézetekbe adni, míg viszont a kisebbségi felekezeteknek diasporális jellegéből következik, hogy ott a szülők viszonylag sokszor lehetnek abban a helyzetben, hogy sem állami vagy községi, sem a nekik megfelelő felekezeti tanintézet nincs helyben és így kénytelenek gyermekeiket katholikus tanintézetekbe adni. Ez a tényektől elvonatkozó gondolatmenet azonban a valóságnak nem felel meg. Ha kimutatásainkat figyelmesen vizsgáljuk, akkor hamarosan rájöhetünk arra, hogy a protestáns középfokú tanintézetekben nemcsak a nemprotestáns tanulóknak, hanem a római katholikus vallású tanulóknak a százalékos száma is jóval nagyobb, mint fordítva. Ez első tekintetre megállapítható a polgári iskoláknál, valamint a tanító- és tanítónőképzőintézeteknél. A tulajdonképpeni középiskolákra vonatkozólag itt teljesen pontos adatok nem állanak rendelkezésünkre, mivel a k i m u t a t á s az „állam vezetése a l a t t " álló tanintézetek címén nemcsak a római katholikus felekezeti, hanem a községi és izraelita tanintézeteket is összefoglalja, viszont a kir. katholikus gimnáziumokat az „álláin rendelkezése a l a t t " álló intézetek csoportjába veszi fel, hasonlóan együttesen t ü n t e t i fel a kim u t a t á s az „autonom felekezeti tanintézetek" csoportjában a protestáns és görög keleti felekezeti tanintézeteket. Hogy mégis megállapításaink ezekre a tanintézetekre is vonatkoznak, azt eléggé m u t a t j a az a körülmény, hogy még ezen csoportosítás ellenére is „az állam vezetése a l a t t " álló gimnáziumokban a protestáns tanulók száma jóval kisebb százalékot tesz ki (8-5%), mint a katholikus vallású tanulók száma az autonóm felekezeti iskolákban (14-6%). Ennek a jelenségnek az oka nem lehet az, hogy talán a katholikus tanintézetek távol t a r t o t t á k , vagy kizárták volna tanulóik sorából a protestáns és egyéb nem-katholikus felekezetek gyermekeit: ehhez azoknak nem volt joguk és legalább e sorok írója előtt ez teljesen újság volna ; sőt inkább úgy t u d j u k , hogy a római katholikus tanintézetek szívesen fogadták a nem-katholikus növendékeket is. Ha a protestáns tanulóknak a száma

56 Kariier Κ . : A felekezetek Magyarországon a statisztika


13

katholikus tanintézetekben mégis jóval kisebb volt, mint fordítva, úgy ez a körülmény nyilván abban leli magyarázatát, hogy a protestáns szülők viszonylag jobban ragaszkodtak ősi protestáns jellegű tanintézeteikhez, mint fordítva a katholikus szülők, vagy egyéb okoknál fogva inkább igyekeztek gyermekeiket állami és községi jellegű iskolákban elhelyezni. Másfelől viszont az a körülmény, hogy katholikus szülők viszonylag nagy számban adták gyermekeiket protestáns intézetekbe, nemcsak azzal okolható meg, hogy a protestáns tanintézetek, nevezetesen gimnáziumok mégis csak elég nagy számban voltak — az említett iskolatípus keretében a protestánsok viszonylag sokkal nagyobb számú tanintézetet t a r t o t t a k fenn, mint a katholikusok —, hanem azzal is, hogy ezek az iskolák hivatásuknak a magaslatán állottak és a többi tanintézetekkel való versenyben nem kellett szégyenkezniük. Ez első pillanatra talán kissé messzemenő következtetésnek látszik, közelebbi megfontolásnál azonban nagyon is megokolt. A protestáns egyházak erre a tényre joggal hivatkozhatnak minden olyan megnyilatkozással szemben, amely azt bármiféle érdekek kedvéért elhomályosítani k í v á n j a . Mindezekben igyekeztünk a háború előtti Magyarország iskoláztatási viszonyainak a felekezeti vonatkozásait felderíteni a főiskolai oktatásra vonatkozóknak a kivételével. Mivel az utóbbiakat az eddigiektől függetlenül kell tárgyalnunk, a következőkben először az elemi és középfokú oktatás háború utáni viszonyait vizsgáljuk. e) Az elemi népoktatás a háború után. Hazánk megcsonkítása természetesen súlyos változásokat vont maga u t á n hazánk közoktatásügyében is. Ezen dolgozat feladata azonban nem lehet ennek a veszteségnek a kiszámítása és elsorolása, mert ez még nagyon kevéssé világítaná meg a felekezetek jelenlegi helyzetét hazánkban a nevelés és oktatásügy terén. Sokkal fontosabb, hogy a jelenlegi helyzetet ismertessük. S e tekintetben mindenekelőtt annak a megállapítása fontos, hogy h a z á n k b a n az állam a nevelés- és oktatásügy terén még ma is ugyanazon célkitűzésekkel dolgozik, mint az elmúlt liberális éra idején. Ma is fennáll tehát az állam részéről az a törekvés, hogy az oktatásügyet minél szélesebb területen a s a j á t kezébe vegye. Ez a törekvés k i m u t a t h a t ó annak ellenére is, hogy a közoktatásügyi k o r m á n y z a t b a n felelős helyről ismételten hangzott el olyan nyilatkozat, amely a felekezeti jellegű oktatásnak és nevelésnek a jelentőségét hangsúlyozta. Az említett irányzat azonban nemcsak abban a tekint e t b e n érezhető, hogy a jelenlegi közoktatásügyi kormányzat az állami elemi népiskolák számát jelentékenyen emelte : az utókor történetírói ezt kétségkívül gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter egyik legnagyobb érdeméül fogják betudni. De k i m u t a t h a t ó az államkormányzatnak a b b a n az eljárásában is, amellyel a felekezeti népoktatásnak biztosított államsegély ismételt csökkentésével és megvonásával sok felekezeti iskola létét veszélyezteti. A kormánynak ez az eljárása nem érthető meg tisztára a gazdasági helyzet nehézségéből ; legalább is alig gondolható el, hogy a közoktatásügyi kormányzat rövidlátó módon lehetetlenné tenné a felekezetek számára az iskolák fenntartását és ne gondolna arra, liogy azoknak esetleg szükséges átvétele az államnak még sokkal több pénzébe kerül. Csak ha a kormány felelős tényezői számolnak azzal, hogy lassanként az egész oktatásügyet az állam veszi át és ha eljárásuknak ez a végső, egyelőre még ki nem mondott célja, akkor érthető meg a legutolsó évtized tanügyi politikája. Az elemi népiskolák száma h a z á n k b a n az 1920—21. tanévtől az 1926—27. tanévig 6158-ról 6541-re, az 1927—28. tanévig pedig 6618-ra emelkedett, azaz a szaporulat 460 iskola, ebből az állami elemi népiskolákra esik 186. Ez a szám azonban még nem m u t a t j a világosan a szaporulatot, mert tulajdonképpen a tantermek számát kellene ismernünk. Erre vonatkozólag azonban, sajnos, nincsenek adatok. Nem segíthetünk a hiányon azáltal sem, hogy a szolgálatban levő tanerők számát nézzük, mert a vizsgált időszak kezdetére a megszállást követő események miatt a menekülteknek igen nagy száma esik, úgyhogy a tanítói létszám nagyon magas (17,623), sőt ez a következő esztendőben még emelkedik is (18,328), de azóta ismét csökkent, ami természetesen nemcsak az időközi elhalálozásoknak, hanem a viszonyok, illetve szanálás következtében szükségessé vált létszámcsökkentés-

56


nek is a következménye. 1925—26-ban kezdődik ismét a tanítói létszámnak némi emelkedése, úgyhogy" az 1926—27-ben 17,012-t, 1927—28-ban pedig 17,628-at tesz ki. É z t k közül az 1115 állami iskolánál van alkalmazva 4265 főélethivatásban működő taní.ó, úgyhogy 1924—27-ben átlag 48-8, 1927—28-ban pedig 43-6 gyermekre esik egy-egy t a n í i ó . H a elgondoljuk,hogy a régi Nagy-Magyarországon minden állami tanítóra 56-1 gyermek esett, akkor kétségkívül haladásról beszélhetünk. Mielőtt vizsgálódásainkat folytatnánk, figyelembe kell vennünk, hogy a kérdéses időben a közoktatásügy, nevezetesen az elemi népoktatás fokozatán még erősen hullámzó, ki nem alakult képet m u t a t . Az utolsó évek, amelyekről adatok a rendelkezésünkre állanak, az 1926—27. és 1927—28. tanév és ezek éppen beleesnek azon nagyszabású kultúrpoli ikai programnak a megvalósításába, amelyet gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter állított fel és dolgozott ki. Ennek következtében a statisztika sem m u t a t végleg kialakult képet, hanem a szokásosnál is hullámzóbb vonalakat. Ennek ellenére is van értelme annak, hogy az említ e t t évek adatainak az alapján megkíséreljük egy összefoglaló kép megrajzolását. Az 1926—27., illetve 1927—28. tanévben az összes elemi népiskoláknak a 16-8%-a volt állami, 11-2, illetve 10-6%-a pedig községi 6 3 ; vagyis az állami iskolák még nem érték el az összes iskolák számában azt az arányszámot, amelyet a régi Magyarországon kitettek, viszont a községi iskoláknak az arányszáma a régihez képest nagyobb. A felekezeti iskolák megoszlása tekintetében a következő kép t á r u l elénk : azoknak 57-8, illetve 62-3%-a római katholikus, 23-4%, illetve 23-9%-a református és 8-5, illetve 8-8%-a evangélikus. A helyzet t e h á t ugyanaz, mint volt régebben : a protestáns felekezetek viszonylag még mindig jóval több iskolát t a r t a n a k fenn, mint a katholikus egyház. Ennek megfelel a tanulók aránya is : a római katholikusoknál 45-4, illetve 47-8, a reformátusoknál 43Ό, illetve 46-4, az evangélikusoknál 41-5, illetve 44Ό tanulóra esik egy tanító. Az is látnivaló, hogy a felekezeti iskolák még jobban vannak ellátva tanítók tekintetében, mint az államiak, ahol minden 48-8, illetve 48-9 gyermekre j u t egy tanító. Ami azulán az iskolák államsegélyét illeti, erre vonatkozólag a mellékelt ( X X X V I . sz.) k i m u t a t á s ad felvilágosítást. Az első pillanatra látható, hogy az államsegély összege nemcsak viszonylag, hanem abszolút számokban is jóval nagyobb, mint volt békeidőkben, aminek a felekezetek vagyoni összeroppanása az oka. A közoktatásügyi k o r m á n y jelenleg a felekezeti tanítók személyi járandóságához is jóval nagyobb mértékben kénytelen hozzájárulni, mint régebben. Bizonyára ez a tény ért e t h e t i meg lc galább részben a k o r m á n y n a k azt a törekvését, hogy ha m á r ilyen nagy mértékben kénytelen a felekezeti iskolák eltartásának a terhét is vállalni, akkor az iskolákat is teljesen a maga fennhatósága alá a k a r j a vonni. Közelebbről vizsgálva a helyzetet, kitűnik, hogy a katholikus iskoláknak 87-3, a reformátusoknak 90-2, az evangélikusoknak pedig 94-0%-a részesül állami, illetve községi vagy pedig mindkét forrásból eredő segélyben. Ε tekintetben tehát a helyzet egyenesen megfordult : míg régente az evangélikusok vették a legkisebb mértékben igénybe az állani segítségét, mcst azok v a n n a k e tekintetben az első helyen. Ez nyilván azzal a körülménnyel v a n összefüggésben, hogy az erdélyi szász iskolák már nem szerepelnek a k i m u t a t á s b a n . Ha pedig a n y ú j t o t t államsegély összegét t e k i n t j ü k , úgy abból a katholikus iskolákra 52-3, a reformátusokra 24-0, az evangélikusokra 6-7% esik. Az állami iskolákra vonatkozólag jelenleg is ugyanazzal a helyzettel találkozunk, mint Nagy-Magyarországon, sőt az ott megrajzolt kép arányai még fokozódtak, amennyiben 1926-27-ben tanulóinak 74-7%-a, 1927-28-ban pedig 74-6%-a római kaiholikus, 15-6, illetve 15-7%-a református, 5-2, illetve 5-2%-a evangélikus. Ennek feLl meg a tanítók felekézeli hovatartozandósága is ; közülök 71-4, illetve 71-7% katholikus, 15-8, illetve 16-0% református és 7-9, illetve 7-5% evangélikus. Hascnló a helyzet a községi iskolákban is : tanulói közül római katholikus 73-9, illetve 73-4%, református 13-2, illetve 13-2%, evangélikus 3-9, illetve 4-0% ; tanítói közül római katholikus 76-7, illetve 76-3%, református 12-0, illetve 12-4%, evangélikus 5-7, illetve 5-6%. Mindkét esetben az evangélikusok az oktató személyí:l

A második szám a d j a az 1927—28-i a d a t o k a t .

X;XXVL sz. táblázat.

Az elemi népiskolák állami és községi segélye. A vármegyei

Részletezés

községi

r. kalb.

egyesült g. k a t h . róm. és g. kath. i «

reform. 1 1 e g ű 1 9

ν m. in

Állami segélyben

Községi segélyben (járulékban) I

Ε Λ e:

Közösen állami és községi segélyben (járulékban) . . .

CB 3Γ Ο Ρ*

'

1 —

545 —

1,163 26

78 —

s

6 —

2

6

e

g

1

é

i s k ο 1 á k 2

ζ

e

egyesült prot.

evang.

—

y

t

t

gör. kel.

társulati

ι , magán

76

2

2

—

1

izr.

unit.

érdekeltségi

iskolák összes száma, ill. a ζ állami segély

s z á m a t a n

7.

e

é v.

568

204

3

32

7

1

1

3

1,190

46

3

416

168

1

—

—

1

36

—

—

2,652

—

67

1,861

Összesen

1

545

2,379

124

9

1,016

379

5

3

2

112

3

2

Az állami segély összege pengőkben

1,332

1.769,055

8.380,380

349,728

28,790

3.928,394

1.072,840

6,894

1,536

2,468

455,722

5,278

7,350

1

82

2

1

2,695

4

— '

1

74

1 9

Állami segélyben

(Ρ»

Λ Községi segélyben (járulékban) ' κα w ι ο Közösen állami és községi »». segélyben (járulékban) . . . ar

1

573 —

—

1,170 25

7

75 —

—

2 7

—

2

8.

t a n

é

192

3

4

31

10

1

2

1

49

3

417

178

4,580

—

16.009,767

v.

584

1,234

—

1

35

1

1

1,920

összesen

1

573

2,429

124

10

1,032

380

5

6

2

121

1

3

2

4,689

Az állami segély összege pengőkben

1,516

2.022,908

9.832,644

434,986

26,550

4.229,091

1.211,090

1,665

4,891

4,288

427,755

400

7,400

617

18.215,801



13

zetben valamivel kedvezőbb arányban vannak képviselve, mint a tanulók közt. Általában azonban az állami és községi iskolák elsősorban jelenleg is a) katholikus egyház válláról veszik le a i iskolafenntartás terhét. Ezt m u t a t j a az is, hogy amíg a katholikus vallású beiskolázott tanulóknak 39-4%-a látogat állami, vármegyei vagy községi iskolát, addig a református beiskolázott tanulóknak csak 26-9, az evangélikusoknak pedig 28-7%-a ; átlagban az összes beiskolázott tanulóknak 36-0%-a látogatja a nevezett iskolákat. A katholikus tanulóknak az arányszáma ezt t e h á t ha nem sokkal is, de meghaladja, míg a reformátusoké és evangélikusoké amögött jele .tősen elmarad. Nem is lehet ezt talán azzal magyarázni, hogy a katholikusok kedvezőbb születési arányánál fogva természetszerűleg nagyobb a katholikus tanulók viszonylagos száma : ezt már lehetetlenné teszi a használt számítási mód is, mert amíg az összes beiskolázott tanulóknak 19-6%-a református, 5-9%-a pedig evangélikus, addig, mint láttuk az állami iskolák tanulóinak csak 15-6%-a református és 5-2%-a evangélikus ; viszont az elemi iskolai tanulók közt a katholikusok általában 68-1 %-ot tesznek ki, de az állami iskolában 74-7%-ot m u t a t n a k . Itt is érvényesül tehát az az általában tapasztalható jelenség, hogy a kisebbségi felekezetek a többséggel szemben hátrányba kerülnek. Ezt a jelen sorok írója nem panaszként m o n d j a , hanem csak a t é n y t állapítja meg és azt hangsúlyozni kívánja minden egyébként elég gyakori, célzatos beállítással szemben. Hangsúlyozni kívánjuk azt is, hogy ez a helyzet meggyőződésünk szerint nem az államkormánynak a kisebbségi felekezetek rovására folytatott kultúrpolitikája folytán jött létre, hanem a tények logikája által. Viszont a helyzetből önként adódik az a következtetés, hogy a protestáns egyházak legelementárisabb életérdekeiket védik, amikor iskoláikhoz ragaszkodnak és minden erejükkel arra kell törekedniök, hogy azok a tiszta evangéliomi keresztyénségnek veteményes kertjei legyenek. d) A középfokú oktatás a háború után. Az 1927—28. tanév adatai alapján jóval részletesebb adatok állanak rendelkezésünkre a középfokú tanintézetekre vonatkozólag, mint a régebbi időkről. Ami mindenekelőtt a polgári iskolákat illeti, első pillanatra látható, hogy azoknak viszonylag milyen nagy száma van a k a t h . egyház kezén : 15 protestáns jellegű polgári fiú- és leányiskolával szemben áll 73 római katholikus jellegű hasonló tanintézet ; a katholikus egyház e tekintetben tehát nemcsak számszerűleg, hanem viszonylag is jóval nagyobbszámú iskolát tart fenn, mint a protestáns egyházak. Természetes, hogy ez a körülmény az alacsonyabb polgári társadalmi osztályban viszonylag is sokkalta nagyobb befolyást jeleni, mint amilyet a protestánsok gyakorolnak. Az állami és községi iskolák felekezeti viszonyai a békeévekhez képest ugyancsak jelentékeny eltolódást m u t a t n a k . Az 1927—28. tanévben a tanulók felekezeti megoszlása a következő volt : állami polgári fiú- és leányiskolákban római katholikus 63-9%, református 18-1%, evangélikus 6-7%, izraelita 8-8%); a községi polgári iskolákban római katholikus 65-0%, református 14-6%, evangélikus 5-1%, izraelita 13-0%. A katholikusok tehát már m a j d n e m elérték a lakosság a r á n y á t , a reformátusok elég jelentékenyen elmaradnak tőle, az evangélikusok az állami iskolákban némileg meghaladják, de a községi iskolákban ugyanolyan mértékben elmaradnak mögötte. Ä zsidóság most is magas arányszámmal van képviselve. A t a n á r i státus viszont a következő képet m u t a t j a : az állami iskolákban római katholikus 69-7, református 14-8, evangélikus 10-4, izraelita 1 - 9 % ; a községi iskolákban római katholikus 70-6, református 12-7, evangélikus 9-8, izraelita 5-4%. A helyzet tehát most is az, hogy a zsidóságnak a tanári státusban viszonylag igen kevés számú képviselője van ; hasonlóan kisebb arányban van képviselve a tanári karban, mint a tanulók közt a református egyház is. Ellenben jelentékenyen meghaladja a tanulók kontingensét a római katholikus tanárok és az evangélikus tanárok száma, különösen a községi iskolákban. Az állami középiskolákat (gimnáziumok, reálgimnáziumok, reáliskolák és leányközépiskolák) kettős csoportosítással kell vizsgálnunk : egyrészt az iskolatípusok csoportjai szerint, másrészt pedig a tanintézetek jellegének alapulvétele mellett. Az egyes iskolatípusok tanulóinak százalékszerű összetétele a következő ;

56


az összes tanulók közül a gimnáziumot 27-5, a reálgimnáziumot 55-5, a reáliskolát pedig 17-1% látogatja. Ezek az adatok úgy körülbelül megfelelnek annak, hogy a középiskolák közül 29 gimnázium, 71 reálgimnázium'és 23 reáliskola. Mindenesetre hibás volna a tanulók említett százalékszerű elosztásából következtetéseket levonni arra vonatkozólag, hogy melyik a társadalom köreben a legkedveltebb iskolatípus. Aki t u d j a , hogy a középiskola megválasztása a szülőknél mennyi esetleges mozzanattól függ, az azonnal á t l á t j a az ilyen következtetéseknek a merész voltát. E b b e n az irányban érdemileg következtetéseket levonni majd csak akkor lehet, ha a következő években az egyés iskolatípusok látogatottságának a mérvében eltolódások állanak be. De így is érdemes az iskolatípusok látogatottságának a megfigyelése, mert az legalább némi következtetést enged arra vonatkozólag, hogy a következő generáció értelmiségi osztálya milyen irányú műveltséggel rendelkező elemekből fog összetevődni. A középiskolai tanulók felekezeti tagozottságát tekintve, az első felötlő jelenség a zsidóságnak az országos átlagot erősen meghaladó száma. Amint láttuk, ez nem új jelenség, a századnak az első évtizedében ez az arányszám még jóval nagyobb volt : a reáliskolákban és felsőbb leányiskolákban megh a l a d t a a 30%-ot és a gimnáziumokban is 2 0 % körül mozgott. Jelenleg a legmagasabb az izraelita növendékek arányszáma a leányközépiskolákban : 27-6%, a többi középiskolai típusban ennél jóval alacsonyabb, bár a reáliskolákban még mindig eléri az aránytalanul magas 21-0%-ot. De még a gimnáziumokban is, ahol pedig csak 8-6%, jóval magasabb arányszámot m u t a t n a k , mint az ország népességében. Ugyancsak rendkívül magas az izraelita tanulók arányszáma a felsőkereskedelmi iskolákban : a fiúiskolákban 27-1, a leányiskolákban 22-8%. Ennek ellenére is kétségtelen, hogy a középiskolákban, különösen a fiúiskolákban valamivel csökkent a zsidóságnak az arányszáma. Mi ennek az oka ? Mindenekelőtt nem az, hogy jelenleg a zsidó lakosság talán valamely más iskolatípusba adná a gyermekeit. A polgári iskolában százalékszerüen ugyancsak erősen megcsappant az izraelita növendékek száma. Az sem lehet az oka, hogy jelenleg a zsidó lakosság olyan pályákon igyekeznék elhelyezni a gyermekeit, amelyeken nincs szükség középiskolai képzettségre. Ennek nem látjuk a nyomát a tanonciskolákban és ez különben sem valószínű. Nem lehet tehát más oka, mint hogy a zsidóság rendkívül kedvezőtlen születési arányszámánál fogva a felnövekvő ifjúság száma erősen megcsappant. Már tzólottunk arról, hogy a születési arányszám állandó esése következtében milyen változáson megy keresztül a népesség összetétele a különféle korosztályok egymáshoz való viszonyában. A születési arányszám csökkenésének egyik kézzel fogható e r e d m é n y e a maga megdöbbentő következményeivel itt áll előttünk. Hogy a többi felekezetekre vonatkozóan ez nem jelentkezik ilyen feltűnő mértékben, annak az oka a b b a n van, hogy azoknál a születési arányszámnak ugyancsak állandó csökkenése egymáshoz viszonyítva nem olyan egyenlőtlen. A középiskolai tanulók felekezeti hovatartozandóságának a vizsgálatánál egy t o v á b b i megállapítandó jelenség, hogy a római katholikus növendékek a r á n y száma még mindig nem éri el a katholikus lakosság arányszámát. A háború előtti utolsó évtized arányszámaihoz képest ugyan lényeges emelkedést találunk. Ez is m u t a t j a , hogy Csonka-Magyarországon más a katholikus lakosság szociologiai tagozottsága, mint volt Nagy-Magyarországon. A gimnáziumokban már nagyon közel is jár az országos arányhoz (59-9%), de el még mindig nem éri. Hasonlóan általában valamivel elmarad az országos arány mögött a református középiskolai tanulók arányszáma i s ; náluk mégis kivétel a gimnáziumi tanulók száma, akik az országos százalékot valamivel meghaladják. Nem lényegesen, de mégis nagyobb arányszámmal v a n n a k képviselve a középiskolákban, mint a lakosságban az evangélikusok. A gimnáziumban ugyan arányszámuk körülbelül megegyezik az országos százalékkal, de a többi csoportban azt meghaladja. Némi hasonlóságot m u t a t fel az evangélikusok statisztikája a zsidóságéval abban a tekintetben, hogy a legkisebb arányban a gimnáziumok növendékei közt v a n n a k képviselve és a legnagyobb arányban a reáliskolákban. Mivel már a békeévekben is hasonló jelenséggel találkoz-


tunk, azért ebből joggal következtethetünk arra, hogy az evangélikus lakosság az értelmiségi pályákon belül is szívesen keresi azokat, amelyekre megfelelőbb a reáliskolai előképzettség. Viszont a katholikusok és reformátusok megegyeznek abban, hogy viszonylag a legtöbb középiskolai t a n u l ó t a gimnáziumokba a d j á k és a legkevesebbet a reáliskolákba. Ez a jelenség az életpályák megválasztásában természetesen az ellenkező irányba m u t a t , m i n t az evangélikusoknál. Aki ezt a jelenséget figyelembe veszi, megtalálja az eredményét az értelmiség szociologiai tagozottságában. De nem elég a középiskolai ifjúságot iskolatípusok szerint általában megvizsgálni a felekezeti hovatartozandóság szempontjából. Fel kell v e t n ü n k a kérdést úgy is, hogy a tanintézetek jellegük szerint milyen viszonyokat tükröztetnek. Az állami iskolákban a tanulók megoszlása a legfontosabb felekezetek közt a következő : római katholikus 56-6, református 14-5, evangélikus 6-3, izraelita 20-2%. A községi iskolákban római katholikus 61-8, református 9-1, evangélikus 5-1, izraelita 22-7%. A t a n á r o k közül az állami iskolákban római katholikus 65-6, református 15-5, evangélikus 9-7, izraelita 6-7% ; a községi iskolákban római katholikus 69-6, református 15-2, evangélikus 9-2, izraelita 5-2%. Látnivaló, hogy a tanulák számához viszonyítva egyrészt nagyon alacsonyan van képviselve a zsidóság a tanári státusban, míg viszont igen magas a római katholikus tanárok arányszáma ; az evangélikus t a n á r o k arányszáma is magasabb a tanári létszámban, mint a tanulók közt, különösen a községi iskolákban, viszont a reformátusokra vonatkozólag hasonlót csak a községi iskoláknál lehet megállapítani. A felekezeti iskolák közt a tanulók tekintetében leghomogénebb képet az izraelita tanintézetek a d j á k , ahol a nem-izraelita tanulók száma nem éri el az 1Ό %-ot. U t á n u k a római katholikus tanintézetek következnek, .amelyekben a katholikus növendékek 88-5 %-ot m u t a t n a k ; már a kir. kath. gimnáziumokban és reálgimnáziumokban a nem-katholikus növendékek 2 4 1 %-ot m u t a t n a k . Mindkét csoportban a nem-katholikus növendékek közt a legnagyobb csoportot a reformátusok, majd izraeliták, illetve evangélikusok alkotják. A protestáns gimnáziumok tanulóinak összetétele szempontjából ennél jóval t a r k á b b képet m u t a t n a k . A református középiskolákban a református növendékek 67-0, a római katholikusok 16-3, az evangélikusok 6-3, az izraeliták 8-8 %-ot tesznek k i ; az evangélikus középiskolákban az evangélikus növendékek 43-4%-a még a tanulói létszámnak a felét sem éri el, mellettük római katholikus 24-7, református 14 Ό és izraelita 16-0%. Kétségtelen ezen adatok alapján, hogy elsősorban az evangélikus, de azután a református egyház is ezen iskolák fenntartásával olyan k u l t ú r m u n k á t végez, amely saját súlyos megterhelésével másokat is szolgál. Ezt kisebb mértékben megteszi természetesen a katholikus egyház is középiskoláival, a protestáns középiskolák azonban e tekintetben messze túlszárnyalják a katholikusokat. Ezen kérdést más oldalról világítja meg és erősíti meg annak a megállapítása, hogy a római katholikusokra a felekezeti jellegű tanintézetekből (beleszámítva a kir. k a t h . intézeteket is) 52-3, a reformátusokra 31-6, az evangélikusokra 12-3 és az izraelitákra 3-8% esik. Míg tehát a katholikusokra (beleszámítva az egyházat m a g á t nem terhelő kir. kath. tanintézeteket is), valamint az izraelitákra nem esik a középiskolákból annyi százalék, mint amekkora arányban a lakosságban részt vesznek, addig a reformátusoknál a f e n n t a r t o t t tanintézetek ajrányszáma a lakosságét messze meghaladja, az evangélikusoknál pedig annak megközelítően a kétszeresére rug. Ha végül még azt a kérdést v e t j ü k fel, hogy a különféle felekezetek milyen százalékban a d j á k középiskolákba beírt gyermekeiket a s a j á t felekezeti tanintézeteikbe, akkor a legkedvezőbb arányszámot a reformátusoknál találjuk 49-2%-kal. A katholikusoknál a tanulóknak 42-4%-a jár katholikus vagy kir. katholikus középiskolába, az evangélikusoknál pedig 31-9%. Hogy az evangélikusoknál ez a százalék olyan kicsiny, annak egyik főoka az evangélikus lakosság erősen diaszporális jellege. I la, mint fentebb megállapítottuk, az evangélikus egyház a többi felekezetet meghaladó mértékben szolgál a másvallásúaknak, úgy itt ismét meg kell állapítanunk, liogy viszont diaszporális jellegénél fogva nagyobb mértékben veszi igénybe a nem evangélikus jellegű tanintézeteket, mint a többi felekezetek.

13

56


e) A főiskolai oktatás. Az egyetemi és főiskolai hallgatók felekezeti hovatartozandóságára vonatkozólag a csatolt X X X I I . sz. k i m u t a t á s részletes a d a t o k a t közöl. Már a kilencvenes évek statisztikai táblázataiban feltűnik, hogy mily nagy számmal v a n n a k a zsidók a főiskoláknak némely k a r á n ; különösen az orvos- és mérnökjelölteknek a relatív többségét hosszú időn keresztül az izraeliták alkották. Még 1906—1910-ig is átlag az orvostudományi karoknak 46-9, a műegyetemi hallgat ó k n a k 38-7, a gyógyszerészjelölteknek 33-3%-a izraelita volt. Velük szemben a római katholikus hallgatók száma messze elmaradt a népességben elfoglalt arányszámuk mögött és hasonlóan volt a többi felekezettel is, kivéve az evangélikusokat. Még viszonylag a reformátusok közelítették meg legjobban a lakosságbeli arányszámukat, míg az evangélikus hallgatók azt, ha nem is sokkal, de mégis meghaladt á k . A háború utáni évek — nevezetesen a zsidó főiskolai hallgatók ellen irányuló numerus clausus-törvény — e tekintetben némi változást hozott létre. Ugyan még az 1927—28. tanévben sem szorult le az izraelita egyetemi hallgatók száma arra a százalékra, amely a népességben elfoglalt a r á n y u k n a k megfelelt volna és némely karokon viszonylag még mindig elég magas volt, sőt meghaladta pl. az evangélikusoknak az arányszámát, akiknél pedig kevesebben vannak az országban. De hozzá kell t e n n ü n k ehhez azt is·, hogy a magyar főiskolákra vonatkozó a d a t o k éppen ezen a ponton nem m u t a t n a k teljesen tiszta képet. Mert tudvalevő, hogy a magyarországi izraelita hallgatók itthon nem látogathatván főiskolát, legalább részben külföldi főiskolákra mentek és közülök ismét legalább egyesek minden tiltakozás ellenére is nyertek itthon alkalmazást. Kétségtelennek látszik az, hogy a háború u t á n nem szerezhetett viszonylag annyi izraelita hallgató diplomát, mint azelőtt, mert az említett törvény korlátozó ereje érvényesült. Nem a k a r u n k i t t a numerus clausus-törvény politikai oldalához hozzászólni, de a fentebbieknek az alapján is megállapíthatunk annyit, hogy az célját csak részben érte el. Nem érhette volna el a célját még akkor sem, ha minden irányban teljes szigorúsággal keresztül lehetett volna vinni. A törvény t. i. fél-rendszabályt alkot akkor, amikor csak a főiskolákra vonatkozik és a középfokú o k t a t á s t szabadon hagyja. Arról e helyütt természetszerűleg nem szólhatunk, hogy a zsidó főiskolai hallgatók nagy számának végső oka a zsidó lakosság szociologiai s t r u k t ú r á j á b a n r e j l e t t ; ezt a s t r u k t u r á t az említett törvény magában nem v á l t o z t a t h a t t a meg, egyéb olyan rendszabályok pedig, amelyek annak a megváltoztatására irányultak volna, hiányoztak és még ma is hiányoznak. Ez az oka annak, hogy az említett törvény mind kivihetetlenebbé lesz. H a az egyetemi és főiskolai hallgatók felekezeti megoszlását vizsgáljuk, úgy hamarosan kitűnik, hogy a helyzet a békeévekhez viszonyítva nagyon kevés változást m u t a t . Még a hallgatók létszámának a tekintetében is viszonylag kevés az eltolódás. Feltűnő mindenesetre a főiskolai hallgatók magas száma. CsonkaMagyarország egyetemein kb. ugyanannyi egyetemi hallgató tanul, mint 1910 körül Nagy-Magyarországon (a zágrábi egyetem hallgatóinak leszámításával). IIa meggondoljuk, hogy már a békeévekben hangos volt a panasz az értelmiségi pályák túlzsúfoltsága miatt, úgy jelenleg a túlzsúfoltság még fenyegetőbb és máris jelentkezik abban, hogy az egyetemekről kikerülő fiatalok nagyon nehezen helyezkednek el. Ezek természetesen csak hozzávetőleges megállapítások, ezen dolgozat célkitűzését és kereteit meghaladná ennek a kérdésnek részletes vizsgálata. Eltolódást m u t a t az egyetem látogatottsága abban a tekintetben, hogy a jogi kar látogatottsága legalább valamivel csökkent, míg a többi karoké viszonylag emelkedett. A legnagyobb emelkedést az orvosi kar és a műegyetem hallgatólétszáma m u t a t j a , amihez még a háború után alapított közgazdaságtudományi kar is járul, amely hallgatóit legalább részben ugyancsak a jogi kartól vonja el. A hallgatók létszámának az emelkedésében igen jelentős szerepet játszik a női hallgatók létszámemelkedése. 1901-ben a budapesti és kolozsvári egyetemen összesen 86, 1910-ben pedig 318 női hallgató v o l t ; ezzel szemben az utolsó évtized ben mindig 1000 felett mozog. Már 1918—19-ben 1656, ez a szám ugyan némileg csökkent, 1924—25-ben 1161, de az utána következő esztendőben ismét emelke-



13

dést m u t a t , úgyhogy 1926—27-ben 1216, 1927—28. II. felében pedig 1875 a beírt rendes és rendkívüli hallgatónők összes száma. A hallgatók felekezeti megoszlásáról kevés mondanivalónk ^van. Mint már említettük, az utolsó békeévekben a róm. kath. hallgatók aránya meglehetősen elmaradt a katholikus népesség országos aránya mögött. Jelenleg ez a visszás helyzet jórészt megszűnt. Még mindig nem éri ugyan el a k a t h . hallgatók száma az országos arányt — egyes főiskolai csoportokat kivéve, — azonban a különbség alig mondható lényegesnek. Bizonyára alig volna helytálló az a következtetés, hogy a háború utáni Magyarországon a kath. lakosság a régebbihez viszonyítva sokkal több magasabb fokú intelligenciát t e r m e l ; a két viszonyszámot nem lehet összehasonlítani, mivel egyrészt közbeesik Magyarország megcsonkítása, ami némi változást idézett elő a k a t h . lakosság társadalmi tagozottságában is, másrészt pedig és ez talán még fontosabb, közben történt meg a zsidó hallgatóknak a lehetőség szerinti mesterséges visszaszorítása a főiskolákon. Hasonlóan áll a helyzet a többi egyháznál is. Legfeljebb annyit lehet mondani, hogy a legtöbb fiát viszonylag az evangélikus egyház küldi a főiskolákra, úgyhogy belőle kerül ki viszonylag a legtöbb értelmiségi pályán dolgozó ember. Azok a következtetések, amelyek e ponton adódnak, csak folytatását teszik azoknak, amelyeket már a középfokú oktatás vizsgálatánál is levonhattunk. Ahogyan ott megfigyelhettük az evangélikus növendékek viszonylag magas számát, úgy látjuk a főiskolákon ezen ténynek a folytatólagos megújulását. Természetes, hogy ez a jelenség egyrészt következtetni enged a felekezetek szociológiai rétegeződésének a különbségére, de másrészt azt mindig újra is alakítja és állandóan meg is határozza. 8. Szociális tevékenység. A történetileg kialakult egyházak mindegyike végez szeretetmunkásságot. A világon mindenfelé mutatkozó nyomor a keresztyénségben hamarosan megteremtette azokat a berendezkedéseket, amelyekkel a keresztyének először a maguk körében, majd pedig általában is törekedtek a bajok és szenvedés enyhítésére. Ez a szeretetmunka magában még nem nevezhető annak, amit manapság „szociális m u n k á " - n a k szoktak nevezni. Az utóbbi a modern korban megindult indusztriálizálódással van összefüggésben és az utóbbinak nyomán fellépett visszásságoknak, b a j o k n a k , szenvedéseknek és nyomorúságnak az orvoslására törekszik. Amennyiben az egyház végez ilyen m u n k á t , az természetszerűleg nem szorítkozhatik a külső b a j o k n a k , a tisztán társadalmilag megnyilatkozó visszásságoknak az orvoslására, hanem mindig kell, hogy egyúttal evangélizáló munka is legyen. Nyilvánvaló, hogy a k é t eredetileg egymástól független körnek, a szeretetmunkának és szociális m u n k á n a k több közös felülete, érintkező pontja van : a szeretetmunka bizonyos vonatkozásokban egyúttal szociális munka is. Bennünket vizsgálódásaink összefüggésében az a kérdés érdekel, hogy milyen mértékben létesítettek a különféle keresztyén egyházak szerveket, amelyek az említett munkakörnek a szolgálatában állanak. Sajnos, a vizsgált problémára statisztikai adatok segítségével csak nagyon kevés fényt deríthetünk. A Központi Statisztikai Hivatal a d a t g y ű j t ő m u n k á j a ezekre a dolgokra nem terjed ki, amit neki, állami szerv lévén, tulajdonképpen alig lehet hibául felróni. Fogyatékosnak a Statisztikai Hivatal adatgyűjtése legfeljebb oly értelemben mondható, hogy az állami szervek által végzett szociális munkának is csak egy töredékét öleli fel. Ma már a modern állam a s a j á t feladatának is tekinti, hogy a szociális bajok orvoslására a maga körén belül tegyen intézkedéseket. Természetes, hogy ilyen munkát nálunk is végez az állam. Ha az erre vonatkozó adatokat a Statisztikai Hivatal mind összegyűjtené, úgy valószínűleg nem kerülhetné el az egyház által végzett hasonló munka adatainak összegyűjtését sem, mert azok hozzátartoznának a teljes képhez. Jelenleg az adatgyűjtés felöleli az ú. n. „emberbaráti jellegű i n t é z m é n y e k " - e t ; — ez a megjelölés szekularizált formában végeredményben ugyanazt mondja, mint a keresztyén

56


egyházak által a saját m u n k á j u k r a vonatkozó „szeretetmunka" kifejezés, — de az e címen nyilvántartott intézetek természetszerűleg sokkal kisebb körre terjeszkednek ki, mintha az a d a t g y ű j t é s a „szociális m u n k á " - t ölelné fel. 64 Az adatok által rajzolt kép még a jelenlegi formában is meglehetősen fogyatékos, amennyiben pl. alkalmazott csoportosítások nem kifogástalanok. Ha t. i. az országban működő árvaházakat vizsgáljuk, a felekezeti árvaházak mellé hibásan kerül az „egyesületi és m a g á n á r v a h á z a k " csoportja ; a fenntartó hatóságot ugyan ez a beosztás kifogástalanul jelöli meg, azonban nem az intézetek jellegét : az egyesületi árvaházak közt v a n n a k k i m o n d o t t a n felekezeti jellegűek. Ennek és még más körülményeknek a következtében, amelyeket nem a k a r u n k e helyen részletezni, a meglevő adatok felhasználása és feldolgozása még a szokottnál is nehezebb. Amellékelt (XXXVII.és X X X V I I I sz.) kimutatások közlik a rendelkezésre álló a d a t o k a t az 1909—10., 1926—27. és 1927—28. tanévekre vonatkozólag. A k i m u t a táshoz a megjelölt okokból kifolyólag részletesebb észrevételeket nem teszünk. E g y megjegyzést azonban nem hagyhatunk e l : feltűnő, hogy a különféle jellegű csoport o k b a n a róm. katholikus növendékek legtöbbször az országos arányt erősen meghaladó mértékben szerepelnek. Ebből első pillanatra azt lehetne következtetni, hogy a k a t h . egyház a többi egyházaknál jóval nagyobb számú szeretetintézetet t a r t fenn és igya s a j á t egyházának a rászorultjait természetszerűleg nagyobb mértékben karolh a t j a fel. Tény is az, hogy pl. árvaházakat a k a t h . egyház viszonylag is nagyobb számban t a r t fenn, mint a protestáns egyházak. Azonban ez a körülmény maga a helyzetet még nem érteti meg. A valóság ugyanaz, mint amire már az iskoláztatással kapcsolatban volt alkalmunk reámutatni, hogy az állami intézetek jóval nagyobb arányban sietnek a k a t h . egyház segítségére, mint a többi egyházaknak. Még a református egyház legalább is egyes csoportokban eléri azt a növendékszámot, amely az országos aránynak megfelel. A többi felekezetek azonban a mögött messze elmaradnak. Ezt a helyzetet m u t a t j á k pl. a szeretetházak, a gyógypedagógiai intézetek, sőt gyermekmenhelyek, de ugyanezt találjuk még az árvaházaknál is, ahol pedig, mint m o n d o t t u k , a k a t h . egyháznak viszonylag jóval több intézet áll a rendelkezésére a saját körén belül, mint a protestáns egyházaknak. A nem-felekezeti, ill. társulati árvaházak növendékeinek százalékos megoszlását a következő adatok m u t a t j á k : 1909—10

tanév

R. kath.

G. k a t h .

Reform.

Evang.

55-0 72-3 77-8

13-6 1-7 1-7

22-2 16-8 11-0

4-8 4-3 4-8

. . . . . '. .

66-7 81-0 87-6 73-2

1-6 0-2 1-7

33-3 11-2 8-7 20-9

6-2 3-5 3-7

. . . . . . .

714 81-5 88-9 74-4

Állami árvaházak . . . . . Vármegyei árvaházak Községi árvaházak . . .

G. kel.

2-8 4-3 4-2

Unit.

Izr.

Egyél:

1-5 0-6

Μ

0-5

—

—

0-5

—

— -

—

— ·

—

1926—27. tanév.

Allami árvaházak . . Vármegyei árvaházak Községi árvaházak . . Hadiárvaházak . . .

—

— •

—

—

—

•

— —

•

— —

—

—

0-2

0-2

— •

Uapt.

1927—28. t a n é v .

Állami árvaházak . . Vármegyei árvaházak Községi árvaházak . Hadiárvaházak . . .

—

0-8 0-7 1-3

28-6 10-8 8-5 20-4

6-9 1-7 3-4

—

0-2 0-1

Izr.

— —

01

0-3

Ahhoz, hogy ezen a d a t o k a t igazságosan ítélhessük meg, természetesen még egyéb adatok is szükségesek volnának. Nevezetesen t u d n u n k kellene, hogy az egyes árvaházak hol v a n n a k elhelyezve, milyen vidékről és milyen néposztályból, valamint milyen egyéb feltételek mellett vesznek fel növendékeket. Abban a formában, amelyet ez a fentebbi százalékos k i m u t a t á s elénk tár, igen közelfekvő az a feltevés, hogy egyes hatóságok, vagy talán némely intézetek elöljárósága egyoldalúan, egyes felekezeteknek kedvezve eszközlik a felvételeket az állami vagy egyéb pol01

fejezetei.

Ezt csak kevéssé egészítik ki a Statisztikai É v k ö n y v e k „Szociális viszonyok"

című

XXXVII. sz. táblázat.

A z emberbaráti jellegű i n t é z m é n y e k 1909—10-ben és 1926—27-ben.

Az intézetek tiszti személyz tének száma

υ1

Az

Az intézetek neme és jellege

intézetek száma

Árvaházak : Állami Vármegyei Községi Róm. kath Gör. kath Református Evangélikus Izraelita Baptista Egyesületi és magán Alapítványi Hadiárvaházak

4 7 15 36 2 2 7 8 24 5

··*. (számszerint Együtt ( % _ o s a n . . Szeretetházak : Állami Községi Róm. kath Református Egvesületi és magán E g y u t t

Állami nevelőotthonok (Javítóintézetek) Gyógypedagógiai

110

1 2 2 1 5

S tn V Ν ΙΛ ιΛ •Ο

fiú

1 9 0 9 - 1 0 - ben A növendékek száma az iskolai év végén vallás szerint Λ "3 g ob α leány <-> ce a •Μ es u CS Μ > :0
604 26 303 25 630 49 172 1,322 114 11 68 10 207 24 423 35

31 126 255

332 265 219 90 490 211 578 1,291 114 3 37 17 81 168

654 189

148 122

506 67

339 213 419 744

82 5 11 6 110

134 51 69 6 1 40 10

29 13 30 12

186

67

3

359 8-0

66 1-2

12 0-3

2 51

1

1

448 4,514 2,397 2,117 2,892 64 1

252 5-6

107 110

45 53 148 4 186

1 1 1

10 33 5 63 20

10

60 96 158 68 648

60 76 35 562

20 123 68 86

3 3 1

1 2

1

5

435 9-7

1

] 431

1

Üs

r->

111 — a-s *Ν (Λ v>

C/3 ΊΛ

4)

123 38

7 7 41 6 16

7 2

intészáma

11 197

353 187

78 18

17 13 27 6

3 s

zetek

Λ •4) >1 ΟΕ

s-l Ν

a·* l/l ft> xZ

Az

1 0-0

s W
fiú

Αζ 1962—27-évben A növendékek száma az iskolai év végén vallás szerint ήΊ-» Λ ει•ά "3 leány « CS Μ Ο C« Λ! «Μ c Ο (η 3 SC ββ C

1 3 7 14

4 13 37 61

6 258 476 808

5 188 295 473

1 70 181 335

4 209 117 778

2 1 3 1 7 6 10

8 4 14 4 32 28 62

149 34 283 72 225 477 932

83 17 156 40 122 279 539

66 17 127 32 103 198 393

10

55

2 29 41 15

16 17 1

74 6

65 28

1

1 1 24 16

23 73 84 195

1 5 17 35

267 3,720 2,197 1,523 2,626] 70-61

52 1·4|

542 14-6

185 50

1 0-0

154 141 436

4

6 6

1 1

5

22 31 10

200 184 452

200 143 267

4Ϊ 185

1

281

2 27 145 352 682|

32 8 51

1 3 5

4 1 12

•4->. Ρ. α Λ

Ü Ν

20 1 2

2

3 0·1

284 7-7

1 1

20 0-6

13 4

16

94 1,770 1,045

725 1,415

24

225

52

3

5

45

1

25

185 2,606 1,655

951 2,146 82-3

33 1-3

288 110

64 2-5

5 0-2

7 0-3

62 2-4

1 0-0

221 l 593 73-7

11 1-4

115 14-3

27 3-3

5 0-8

2 0-3

52 6-2

—

1 számszerint {%-osan . .

11

• 77 i,oáo

733

297

436 42-3

3 0-3

131 12-7

18 1-7

2 0-2

2 0-2

438 42-5

számszerint %-osan . .

5

81 1,055

855

200

707 670

42 10

129 . 12-2

62 60

18 1-7

4 0-3

93 8-8

961 1,398 58-1

75 31

365 15-2

1 12 5-9

77 31

3 01

341 14-2

6 0-3

53

434 3,909 2,253 1,656 2,527 64-6

82 21

725 18-6

188 4-8

12 0-3

11 0-3

360 9-2

4 0·1

581 6-5

163 1-8

21 1,307 0-2 14-5

7 0-0

124

790 9,930 6,179 3,751 7,171 62-2 37-8 72-2

165 1,443 1-7 14-5

394 4·0

19 0-2

20 0-2

695 7-0

0-2

intézetek: j számszerint Egyutt J O / _ . .

33

Emberbaráti intézmények mindössze: .. .... j számszerint Egyutt j % . o s a n

159

O S A N

273 2,407 1,446

879 9,006 5,431 3,575 5,433 60-3

372 1,122 11 12-5

—

3 —

1

54

805

58 1

I

/

24

x x x v m . sz. láblázat.

Az emberbaráti jellegű intézmények 1925—26-tól 1927—28-ig A

Az

Iskolai év, az intézet neme és jellege

intézetek Az tiszti intézetek személyzeösszesen száma tének

η ö v e n

d é k e k

s ζ á ma

az

a

1 1

V

leány

fiú

száma

r. kath.

i s k o l a i s ζ s

á

-

e

g. k a t h . reform.

evang.

g. kel.

év r

i

vé g é n η t

unit.

bapt.

izr.

1925—-26.

szám szerint %-ban

108

658

8,654 100-0

5,454 63-0

3,200 37-0

6,099 70-5

150 1-7

1,284 14-8

388 4-5

24 0-3

17 0-2

2 0-0

690 8-0

1926—27.

szám szerint %-ban

124

790

9,930 1000

6,179 62-2

3,751 37-8

7,171 72-2

165 1-7

1,443 14-5

394 4-0

19

20 0-2

23 0-2

695

0-2

5

2 68 185 150 18 18 27 >10

5 212 514 572 18

2

2 28 49

18

4

7-0

1927—28. Nevelőintézetek. Árvaházak : Állami Vármegyei Községi Róm. k a t h Református Evangélikus Baptista Izraelita Egyesületi és m a g á n Alapítványi Hadiárvaházak

55

251

3,701

5

13 44 33 2

1 1

1 2 15

3

;·,!•+ í szám szerint Együtt 1 %-ban

1 1

Együtt i

szám szerint %-ban

intézetek

Összesen íj S Z á m osszesen

szerint

%-ban

33 3

6 17

42

25

166

6 javító

3

100-0

Szeretetházak : Állami Községi Róm. k a t h Egyesületi és m a g á n

Inásotthonok Állami nevelőotthonok,

10

4 11 72 18 46

7 260 578 577 29 33 64 166 828 255 904

1

3 9 9

88

4

12 62

90

491

1 3 1

29 11 2

1

3

6

45

192 393 427 11

15 37 156 383 112 654 2,385 64-4

10

1

5 5

7 28

14

17

1

26

1

3 19 12

173 77 184

62 12

2

250

1 464 147 672

31

1

1,316 35-6

2,612 70-6

41

563 15-2

169 4-6

0-1

3 0-1

23 17 9 203

8 6 1 44

4

1

2 4

4 6 0-2

445 143

19 165

l-l .

4

72 842 1,533

200 72 628 871

214 662

148 49 822 1,226

2,647 100-0

1,771 66-9

876 33-1

2,245 84-8

l-l

252 9-5

59 2-2

10 0-4

197 794

197 635

128 609

14

159

5

19 112

13 21

3

4,988 68-0

2,351 320

5,594 76-2

90 1-2

946 12-9

262 3-6

17 0-2

214 108 22 19

132 83 22 14

82 25

150

12

11 8

5

7

39 18 1 1

363 100-0

251 69-1

112 30-9

246 67-8

12 3-3 8

22

200

7,339 ι 100-0

4 —

4

22 30

121

3 1

3

20

289 7-8

0-5

12

—

3 30

1

45 1-8

—

1

23 43

21 0-3

400 5-5

1

1 4

—

9 0-1

Gyó(|ypedai|óc|iai intézetek. Vakok intézetei : Állami Államilag segélvezett Egyesületi Alapítványi ü „ , , i i t l (szám Együtt j

szerint %-ban

Siketnémák intézetei : Állami Államilag segélyezett Izraelita iKoviil . g y u t tl j!

szerillt

%-ban

Szellemi fogyatékosok intézetei . . . . Állami kisegítő iskolák Beszédhibák j a v í t á s á r a szolg. áll. t a n f . Nagyothallók iskolája N y o m o r é k gyermekek orsz. o t t h o n a . . összesen { Mindössze

1

Ezenkívül 70 kisegítő

1

13

2

2 1

—

59 16-3

21 5-8

3

—

0-7

59 147 1

32

5 11 1

0-3

6 1

48 66 ll

389 592 54

215 329 31

174 263 23

283 382 2

11

125

1,035 too-o

575 55-6

460 44-4

667 64-4

30 2-9

207 20-0

52 5-0

5 0-5

4 0-4

216

98 372 17 6 18

188 657 34 13 83

2

45 183 6

8

1 1

4

28 3

4

szám

76

11

38 65

1 1 1

3 9

37

286

6

1

314 1,005 59 15 144 2,935 100-0 10,274 100-0

633 42

9 126 1,852 63-1 6,840 66-6

1,083 1.888 64-3 36-9 127 777 3,434 7,482 | 33-4 72-8 1 I 1 osztály a székesfővárosi elemi iskolák mellett 915 tanulóval.

6 1

20

3 2

—

4

1

11 7 51

1

0-1

69 6-7

2

66 128 14

'

Λ

—

1

1

1

2

25

8

53

526 17-9 1,472 14-3

120 4-1 382 3-7

1-8 143 1-4 1

21 5-8

26 10 0-4 27 0-3

9 0-3 18 0-2

4

0-1 25 0-2

325 11-8 725 7-1

Az állami gyermekmenhelyek.

XXXIX. sz. táblázat.

Év, az intézet székhelye

Az intézetek száma

Sgs a "iS

CS

ε "C cy •r. s •Η ΝΆ

c
ΙΛ ΕΛ

:0

•A gondozott gyermekek száma vallás szerint fiú

leány

reform.

g. k a t h .

r. kath.

evang.

g. kel.

unit.

izr.

egyéb - és ismeretlen

szerint 1910 ι! szám %-ban

17

136 51,244 28,242 23,002 32,022 100-0 55-1 44-9 62-5

2,542 5-0

7,844 15-3

2,622 5-1

2,132 4-2

221 0-4

3,655 7-1

206 0-4

szám szerint %-ban

8

69 46,744 23,579 23,165 32,551 49-6 100-0 50-4 69-4

495

9,730 20-8

1,765 3-8

150 0-3

26 0-0

1,990 4-3

37 0-0

ι szám szerint 1927 i %-ban

8

61 62,583 32,414 30,169 43,762 100-0 48-2 51-8 70-2

717 13,495 l-l 21-6

2,197 3-5

170 0-2

59 0-0

2,134 3-4

49 00

29 21,670 10,437 11,233 16,019 5 11,388 5,903 5,485 4,308 1,869 1,614 1,533 6 3,483 4 5,450 3,157 2,293 4,719 7 4,265 2,342 1,923 3,333 1,459 1,104 2,252 6 2,563 1,628 2,057 3,325 6 3,685 5,395 4,423 7,801 4 9,818

88 510 31 16 34 47

3,887 5,912 1,393 672 520 198 60 1,078

589 127 451 14 222 32 244 399

37 13 50

31 2 1

7 29

40 29 10 20

3

1,012 487 24 25 90 5 46 296

153

67 62,322 32,190 30,132 43,290 100-0 51-7 48-3 69-5

794 13,720 22-0 1-3 1

2,078 3-3

199 0-3

37 0-0

1,985 3-2

219 0-4

1926

l-l

1928 Budapest . . Debrecen . . Gyula Kecskemét . Pécs Szeged Szombathelv. Veszprém . .

. . . . . . -1 . . . .

szerint összesen j1 szám %-ban

8

68

1

S

1

4 26

56


gári hatóságoktól fenntartott intézetekbe, amelyeknek természetszerűleg az összes felekezeteknek egyforma mértékben kellene nyitva állani. Ezt a vádat azonban tisztára ezeknek az adatoknak az alapján nem szabad emelni. Talán nem alap nélküli az a megfontolás sem, hogy az egyes felekezetek társadalmi tagozottságának a különbözősége természetszerűleg befolyásolja azoknak a számát, akik ilyen emberbaráti intézményekbe keresnek felvételt. Ha pl. valamelyik felekezetben érezhetően nagyobb a proletariátus, akkor az éppen az árvaházakba több növendéket szolgáltat, mint a másik, amelyiknek jobbmódú tagjai az árvákat rokonoknál el t u d j á k helyezni. De az is nyilvánvaló, hogy ez a szempont sem magyarázza meg a k i m u t a t á s feltűnő sajátosságait. Még 1920-ban pl. a görög keleti egyház hívei közt a mezőgazdasági munkások a keresőknek 268-4, a gazdasági cselédek pedig 119-9 ezrelékét alkották, ugyanazok a csoportok a római katholikusoknál ugyanakkor 204-5, illetve 95-9 ezreléket tettek ki. Igaz, hogy viszont más csoportoknál, amelyekben a proletariátus nyilván nagy számmal van képviselve, mint amilyenek a bányamunkások, ipari munkások és napszámosok, a római katholikus keresők nagyobb arányban vannak képviselve, mint a görög keletiek. De másfelől a fentebb közölt táblázat figyelmes vizsgálata m u t a t j a azt is, hogy a legtöbb említ e t t csoportban, talán a bányászok kivételével, a katholikusok és a protestáns felekezetek közti különbségek sem olyan nagy mérvűek, hogy az említett aránytalanságot megmagyaráznák. A legfeltűnőbbek bizonyára a hadiárvaházak adatai. A felekezetek vesztesége a háborúban nem egyforma ; mint láttuk a legtöbb vért az evangélikusok vesztették és mégis a hadiárvaházakban az evangélikus növendékek alig haladják meg az ország lakosságában f e l m u t a t o t t arányszámuknak a felét. Körülbelül hasonló helyzettel találkozunk az emberbaráti intézmények többi csoportjaiban is, amennyiben azokat az állam t a r t j a fenn. A kisebbségi felekezetekre, nevezetesen a reformátusokra és evangélikusokra vonatkozólag kedvező képet adnak e téren az állami nevelő-otthonok (javító-intézetek), amelytkben a reformátusok országos arányuknál körülbelül egy harmaddal, az evangélikusok pedig felével kisebb arányban vesznek részt : ez megfelel annak, hogy a nevezett felekezetekre a kriminál-statisztika is meglehetősen kedvező. Feltűnő ebben a csoportban a k a t h . növendékek nagy száma mellett az izraelitáknak viszonylag nagy száma. Ugyanazokat, amiket már az árvaházakról is elmondottunk, elismételhetnénk az állami gyermekmenhelyekről is (1. X X X I X . sz. táblázatot). Már békeidőkben is viszonylag nagy számban voltak a katholikus vallású növendékek és mellettük különöösen a görögkeletiek és görög katholikusok m a r a d t a k el, míg az evangélikusok aránya, ha kicsi is volt, de az említett két felekezet mellett nem t ű n t fel annyira. A reformátusok arányszáma körülbelül megfelelt az ország lakosságában elfoglalt arányszámuknak. A háború után a helyzet itt is erősen eltolódott, bár nem vál.ozott meg. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy az állam mindjobban t u d a t á r a ébred az e téren előtte álló szociális feladatok nagyságának : a háború előtti 17 állami gyermekmenhely a régi ország területén körülbelül egy ötöddel kevesebb gyermeket gondozott, mint a megcsonkított ország nyolc gyermekmenhelye. Ebben a tényben természetesen mutatkozik a szociális viszonyoknak nagymértékű rosszabbodása a háborúelőtti időkhöz képest. Ez a nyomorúság meglehetősen egyforma mértékben s ú j t j a az országban élő felekezetek mindegyikét — t a l á n a zsidókat kivéve. A gyermekmenhelyek ennek ellenére jóval nagyobb mértékben szolgálják a római katholikus lakosságot, mint a többi felekezet híveit, mert növendékeiknek több, mint kétharmad része római katholikus. Mellettük csak a reformátusok vannak az országos aránnyal körülbelül megegyező módon képviselve. A többi'felekezetekből a menhelyek az országos aránynál jóval kevesebb növendéket vesznek fel. Alig lehet ezt tisztán azzal magyarázni, hogy a többi felekezetekben nincsen meg a rászorulóknak megfelelő száma. Azért ezen a ponton az állam szociális m u n k á j á n a k egyoldalúságára rá kell m u t a t n u n k és hangsúlyoznunk azt, hogy az egyenlő elbánás elve e tekintetben távolról sem érvényesül.

56 Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13

III. KÉSZ.

Morál- és krimlnálstatisztika. 9. A morál- és kriminálstatisztikáról általában. A hazai egyházakról a statisztika segítségével rajzolt kép nem volna teljes, ha nem egészítenénk ki azt a morál- és kriminál-statisztika adataival. Ezeknek a során vizsgálnunk kell a törvénytelen születések, a házassági elválások, öngyill osságok és a b ü n t e t t e k és vétségek m i a t t elítéltek megoszlását felekezetek szerint. Mielőtt azonban ezen adatok részletezésébe bocsátkoznánk, ezen statisztikai vizsgálódás értelmét kell néhány szóval megvilágítanunk. Ismételten igyekeztek a morál- és kriminálstatisztika eredményeit felekezeti szempontokból valamely felekezet javára kihasználni. Az ilyen me'dszer ezen vizsgálódások értelmét nem annyira az adott helyzet és viszonyok, valamint a belőlük folyó feladatok megismerésére és megvilágítására igyekezik használni, mint inkább okozati üsszefüggések keresése révén az egyes felekezetekre kedvező vagy kedvezőtlen értékítéletet akar levezetni. Azonban ismételten volt módunk arra rámutat ni, hogy a statisztikai adatokból a mögöttük álló viszonyokra és az azokat létrehozó okokra következtetni rendkívül nehéz és sokszor egyenesen kockázatos. Ez fokozott mértékben áll a morál- és kriminálstaiisztikában. Mert egyfelől a statisztikai adatgyűjtésnek távolról sincs m ó d j á b a n az ilyen ítélethez szükséges anyagot oly teljességben és oly kifogástalan szempontok szerint összeállítani, hogy az a megfelelő értékítéletek alapjául szolgálhatna. Másfelől pedig valamely c s i k k e d e t erkölcsi értékének megítéléséhez nemcsak a csekkedet tényszerűségét, hanem az azt kiváltó m o t í v u m o k a t is ismernünk kellene ; ezeket pedig a statisztikai a d a t g y ű j t é s még csak meg sem t u d j a közelíteni. Ezért joggal üzen h a d a t Michels „Sitthichkeit in Ziffern" c. müvében 6 5 annak a morálstatisztikának, amely akár az erkölcsiséget, akár pedig az erkölcstelenséget a k a r j a a számok hálójába befogni. Vizsgálódásainak a menetét itt nem ismételhetjük ; mégis utalnunk kell egyes l e g f o n c s s b b megállapításaira. A törvényes és törvénytelen születések egymáshoz való viszonya még nem enged meg következtetést a vizsgált lakosság vagy csoport erkölcsi siínvonalára vonatkozólag. Mert pl. a törvénytelen születésekben a vizsgált csoportok erkölcstelenségének csak egy töredéke nyilvánul meg ; éppen azok, akiknek erkölcsisége a legalacsonyabb fokon van, a prostituáltak, legtöbbször nem kerülnek az anyák sorába és ami még ennél is sokkal lényegesebb, a házas sorban élő férfiak és nők nem-monogam érintkezését a statisztika egyáltalán nem t u d j a megragadni. Ennek következtében pl. tisztára abból, hogy hazánkban az evangélikus lakosságban viszonylag is kevesebb törvénytelen születés fordul elő, mint más felekezeteknél, még nem lehet arra következtetni, hogy az evangélikus lakosság erkölcsi színvonala általában magasabb, mint egyéb felekezeteké. De a törvénytelen születések számából még bizonyos csoportok erkölcstelenségének a fokára sem lehet következtetni. Mert igaz ugyan, hogy a statisztikai adatok minden esetben a keresztyén értelemben vett erkölcsi normától való eltérést könyvelnek el és ennyiben legalább látszólag a fennálló erkölcstelenséget foglalják számokba. Azonban e tekintetben sem szabad feledni, hogy a törvénytelen születések száma függ begyökeresedett szokásoktól, valamint, hogy sok esetben egy fennálló viszony törvényesítése révén kerülik el a leendő anyák a törvénytelen szülést. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy

86

1928., München, Duncker & H u m b l o t kiadásában.

56


a k é t nemnek házasságon kívüli érintkezése és a törvénytelen születések száma távolról sincs egymással arányban, úgy kétségtelen, hogy a törvénytelen születések száma nem alkalmas valamely vizsgált csoport erkölcstelenségének a megállapítására sem. Nem t é r h e t ü n k ki részletesen ezen kérdésekre, csak u t a l h a t u n k Michels részletes és nagyon körültekintő szempontok alapján megejtett vizsgálódásaira. Hasonlóan kell ítélnünk a kriminálstatisztikáról is. Már Krose, a német katholicizmus statisztikusa is hangsúlyozza H . v. Scheel egy cikkére hivatkozva, hogy az elítéltek felekezeti hovatartozandóságának felderítése a népesség erkölcsi színvonalának megállapítása érdekében értelmetlen. 8 6 Ennek főoka az, hogy a tényleg elkövetett bűntényeknek csak egy kis százaléka derül ki, kerül a bíróság elé és veszi el büntetését. Ez ismét azt jelenti, hogy a mi viszonyaink közt az evangélikus lakosság kedvezőbb idevonatkozó statisztikájából még nem lehet általában azt a következtetést levonni, hogy az evangélikus lakosság az átlagot tekintve magasabb erkölcsi színvonalon áll, mint a többi lakosság. De természetes az is, hogy ezt a szempontot nem szabad egyoldalúan alkalmazni olyanformán, hogy a morálstatisztika hibáira és fonákságaira u t a l u n k azokban az összefüggésekben, amelyek a k u t a t ó szempontjából kedvezőtlenek, míg viszont azokban a vonatkozásokban, amelyek a k u t a t ó szempontjából kedvezőek, sietünk a kedvező következtetések levonására. Ebbe a hibába esik bele maga Krose is említett fejtegetéseiben, 6 7 amikor sietve megállapítja, hogy az elítéltek felekezeti hovatartozandóságának a megállapítása céltalan fáradság, de viszont a születési statisztikának, a házassági elválásoknak, öngyilkosságoknak, törvénytelen születéseknek a katholikusokra Németországban kedvezőbb eredményét jóleső elégtétellel könyveli el és fejtegetéseit azzal zárja, hogy mindezen, a katholikusokra kedvezőbb adatok statisztikailag nem származtathatók ugyan tisztára a vallásos meggyőződésből, azonban az utóbbinak nagy jelentősége belső okokból mégis valószínű. Ez az ítélet az egyházát szerető statisztikusnál természetesen érthető, de azt semmivel sem teszi megokoltabbá és valószínűbbé. T u d j u k , hogy nálunk is vannak a felekezeti statisztikának olyan harcosai, akik azonnal készek az ítélettel, hogy valamely r á j u k nézve kedvező adat a maguk felekezetének a magasabb, a másik felekezetre kedvezőtlen adat pedig annak a felekezetnek és erkölcsiségének az alacsonyabb spirituális valeurjére vezetendő vissza. A hajlam erre az eljárásra majd mindegyik felekezet képviselőinél megvan. Talán nem kell szólnunk az eddigiek után arról, hogy ezt nem t a r t j u k tudományos eljárásnak, sőt még csak az illető felekezet érdekében valónak sem. Arról ne is beszéljünk, hogy az ilyen elhamarkodott ítéletek milyen végzetesen befolyásolhatják hazánkban a jelenlegi súlyos körülmények közt fokozott mértékben szükséges felekezeti békességet. Mi értelme van ilyen körülmények közt mégis a morál- és kriminálstatisztikának ? Fejtegetéseink ellenére is józanul nem lehet kétségbe vonni azt, hogy a különféle felekezetek évszázados nevelőmunkájának sokkal nagyobb befolyása van a közerkölcsiség alakulására, mint azt első pillanatra gondolhatnók. A sok egyéb, sokszor közvetlenül és t u d a t o s a n ható m o t i v u m mellett a felekezetek erkölcsi világnézetének nevelő ereje ha máskép nem, a t u d a t alatt is sokszor befolyásolja tagjainak a cselekvését és elhatározását. Az ilyen cselekvésért az illető felekezet közvetlenül nyilván nem tehető már felelőssé, ezért helytelen bizonyos statisztikai adatokból valamely felekezet által képviselt erkölcsiség magasabb vagy alacsonyabbrendü voltára következtetni. Azonban éppen ezek az adatok alkalmasak arra, hogy a tényszerűség keretei közt mutassanak rá a felekezetek körén belül uralkodó bajokra és sebekre. Az a tükör, amelyet ily módon az egyes egyházak elé állítanak, alkalmas arra, hogy a benne mutatkozó kép révén az egyház jobban eszméljen önmagára, világosabban lássa meg a b a j a i t és ennek követ66

Krose A. H e r m a n n S. J . : Kirchliches H a n d b u c h X X I . "kötet. 1929. 146. köv. lapok. 67 Id. h. 156. k. lp.

für das k a t h .

Deutschland,

100 Karner Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

keztében tudatosan és körültekintően tegye meg a bajok orvoslására szükséges lépéseket. A következő adatok ily értelemben akarnak a helyzet tisztázásához hozzájárulni. 10. A törvénytelen születések. Hazánkban a jelen század első évtizedében, illetőleg a háború kitöréséig az élveszülötteknek kb. 9-4—10-2%-a volt törvénytelen, vagyis évenként kb. 60— 64,000 törvénytelen gyermek született az országban. Legnagyobb a törvénytelen születések száma a vizsgált időszak folyamán 1906-ban volt (64,480), legkisebb pedig 1913-ban (59,103). Az egyes felekezetek szerint azonban a törvénytelen születések száma eltérő volt, hogy mily mértékben, azt a következő összeállítás m u t a t j a , amely azt t ü n t e t i fel, hogy a különböző években minden felekezet száz újszülöttjéből hány volt törvénytelen : Ε Felekezet

R . kath. . G. kath. . Reform. . Evang. Gör. kel. Unitárius Baptista . Izraelita Egyéb . . Orsz. átlag

1904

1901 1902 1903

1905

ν

1906

1907

1908

1909

1910

1911

4942 1913

8-9 9-2 8-4 8-5 9-2 8-9 6-9 6-8 15-3 15-3 14-7 13-8 n. a. n. a. 8-5 8-7 n. a. 4-0 9-6

9-03 9-36 9-06 9-19 9-09 8-57 8-40 8-57 8-57 8-47 8-4 8-55 8-87 8-73 9-45 8-99 8-46 8-65 8-70 8-65 8-59 8-4 9-12 9-62 9-33 9-78 9-84 9-21 9 1 1 8-98 9-09 8-99 9-4 6-55 6-68 6-30 6-82 6-36 5-86 5-84 5-96 5-87 5-67 5-7 15-53 16-10 15-95 16-63 16-01 15-88 15-72 16-07 15-32 45-34 44-4 12-97 14-36 15-45 1 1-35 14-86 14-06 15-21 13-78 14-26 11-04 44-0 — n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 0-33 0-6 8-23 9-04 8-73 10-19 9-29 9-70 9-96 1011 44-45 14-44 44-5 10-46 5-19 6 1 3 4-81 5-47 4-86 3-83 3-76 5-40 3-33 6-4 9-7 9-63 10-03 9-76 10-17 9-93 9-43 9-37 9-49 9-46 9-35 9-2

A háború és forradalmak után ez a helyzet csak kevés változást m u t a t . Valamivel ugyan csökkent a törvénytelen születések viszonylagos száma. Az országos átlagban a legmagasabb százalékot 1926 és 1927 m u t a t j a 8-4%-kal, 1922-ben és 1923-ban azonban lesülyedt 7-3%-ra. Nyilvánvaló, hogy ebből az a d a t ból még nem lehet következtetni arra, hogy az ország lakosságának erkölcsi színvonala emelkedőben volna : ennek minden egyéb tapasztalás egyenesen ellentmond. Közelebbről jelenleg az 1921—-1925. terjedő időszakban évenként átlag 2 2 2 Ί 1 4 törvényes, 18,015 pedig törvénytelen volt a 240,129 élveszülöttből. Ezeket az a d a t o k a t következőképen lehet részletesebben szemléltetni az 1919—1928-ig terjedő tíz esztendőben. Minden felekezet száz élveszülöttéből törvénytelen volt : Felekezet

Római katholikus Görög katholikus Református Evangélikus Görög keleti Unitárius Raptista Izraelita Egyéb Országos átlag

Év

. . . . . . . .

1919

8-0 8-7 7-3 7-5 11-9 21-3 1-7 4-5 17-0 8-0

1920

1921

1922

1923

8-4 7-5 7-4 7-6 7-0 6-5 6-6 6-7 7-9 7-7 7-7 7-5 7-0 6-2 6-2 5-7 11-2 13-2 13-9 15-7 16-4 19-9 14-5 10-5 0-5 1-5 1-0 1-2 3-4 3-4 2-9 3-1 18-6 9-2 9-7 11-0 8-0 7-4 7-3 7-3

1924

19?5

1926

1927

1928

7-7 6-4 7-8 5-7 16-5 19-2 1-3 2-7 13-0 7-5

8-3 8-6 8-7 8-5 7-2 7-2 6-7 6-9 8-2 8-9 8-8 8-8 6-4 6-6 6-3 6-5 17-8 17-6 17-4 17-3 20-9 8-2 11-5 10-5 1-7 1-4 0-4 1-0 3-0 3-1 3-1 3-2 21-1 17-4 4-8 7-5 8-1 8-4 8-4 8-3

Ha a két táblázatot végigtekintjük, a keresztyén felekezetek közt a legkedvezőbb helyet a baptisták foglalják e l : ez nyilván azzal a körülménnyel van összefüggésben, hogy a baptisták jelenleg még tulajdonképpen az első nemzedékből 7

56


állanak, kevés köztük, aki beleszületett volna a szektába, hanem m a j d m i n d n y á j u k maga t é r t át és meggyőződésből van ott. A másik számításba veendő körülmény, hogy a baptisták mint már említettük, tagjaik közt fegyelmet gyakorolnak és egyeseket bizonyos körülmények közt ki is zárnak. Nyilvánvaló, hogy mindkét körülmény alkalmas arra, hogy a statisztikai a d a t o k a t éppen e törvénytelen születések számának tekintetében kedvezően befolyásolja. Egyébként a keresztyén felekezetek közt az első helyet az evangélikus egyház foglalja el, amely állandóan és határozott fölényben van a többi felekezetekkel szemben. Ingadozik a reform á t u s egyház, a katholikus és görög katholikus egyházak egymáshoz való viszonya ; a három felekezet annak ellenére, hogy a reformátusok némely évben a katholikusoknál valamivel jobb eredményt m u t a t t a k fel, különben körülbelül egy fokon mozog ; a régi Magyarországon a katholikusok rendesen egy árnyalattal jobb statisztikát t u d t a k felmutatni. Igen kedvezőtlen a görög keletieknek és az unitáriusoknak az arányszáma és e tekintetben a békekötés által bekövetkezett változás sem hozott javulást. Azt, hogy ennek a körülménynek mi az oka, természetesen csak az t u d n á megmondani, aki a két felekezet belső viszonyait behatóan ismeri. Feltűnő a zsidók kedvező arányszáma a legutolsó tíz esztendőben. A század első évtizedében arányszámuk állandóan nemcsak tetemesen rosszabb volt, mint az evangélikusoké, hanem 1906-tól fogva a katholikusokét is meghaladta, sőt 1912-ben az unitáriusoknak állandóan igen magas arányszámát is maga mögött hagyva k ö z e l j á r t a görög keletiekéhez. Viszont már 1919-ben lényegesen kedvezőbbnek mutatkozik az evangélikusokénál és ettől fogva még némi csökkenéssel állandóan 3 % körül mozog, sőt 1924-ben lesüllyedt2-7%-ra. Ezt a szembeszökő változást természetesen nem lehet arra visszavezetni, hogy a háború alatt vagy azóta a zsidóság gyökeres erkölcsi megújuláson ment volna keresztül és ez a körülmény nyilatkozna meg a közölt a d a t o k b a n . Ilyen feltevésre nincs semmi alap. Valószínűbb, hogy a változás valami módon összefüggésben van a zsidó lakosság körén belül végbement egyéb eltolódásokkal : 1910-ben az ország zsidó lakosságának 22-35, 1920-ban pedig 45-53%-a volt budapesti lakos. Ez a körülmény a zsidóság társadalmi s t r u k t ú r á j á b a n igen nagy fontosságú eltolódást j e l e n t ; hajlandók volnánk tehát arra következtetni, hogy az említett változás ezzel van kapcsolatban. Azonban a vidéki zsidóság statisztikája lényegesen kedvezőbb; pl. 1924-ben, a zsidóságra nézve legkedvezőbb esztendőben Budapesten az élve született izraelita vallású gyermekeknek 4-0%-a volt törvénytelen, a vidéken pedig 1-6 %-a. És ez a helyzet a többi években is. A helyzet kulcsa t e h á t m á s u t t van. De ez az általános statisztikai adatokkal nem található meg, mert nem t u d j u k , hogy a háború előtti Magyarországon hol volt a törvénytelen születésű zsidóknak a száma nagy. Csak véleményt nyilvánítunk, amikor ezzel kapcsolatban a keleti Magyarországon meglehetős nagy számmal élő chaszid zsidóságra gondolunk, amely a maga világfelfogása szerint nem igen a k a r t t u d n i a modern állami berendezkedésekről és talán egyenesen negligálta a polgári házasságkötést. Mielőtt ezt a pontot befejeznők, egy rövid pillantást kell még v e t n ü n k Budapestre és kérdeznünk, hogy o t t hogyan alakul a törvénytelen születések aránya felekezetek szerint. 68 Ε ponton megelégedhetünk a háború utáni viszonyok ismertetésével és pedig az alábbiakban az 1921., 1924. és 1927. évek adatait állítjuk össze, hogy a különböző felekezetek 100 élveszülöttjére hány törvénytelen esett. Felekezet

1921

1924

1927

Római katholikus Görög katholikus Református Evangélikus Görög keleti Unitárius

20-7 26-9 22-8 19-5 19-6 28-7

22-9 30·0 22-5 18-3 20-4 27-7

21-5 23-1 21-1 17-8 25-6 17-4

"8 „ B u d a p e s t Székesfőváros Statisztikai É v k ö n y v e " 1921—24. és 1927. a l a p j á n

Kartier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. Felekezet

1921

Izraelita Egyéb Átlagban

4-8 · 4-1 18-6

'.(!)

1924

1927

4-0 10-4 19-1

4-6 4-9 19-2

A helyzet tehát Budapesten is nagyjában ugyanaz, mint az országban : a keresztyén felekezetek közt a legkedvezőbb a r á n y t az evangélikusok m u t a t j á k , (hogy 1924-ben a katholikusok valamivel jobban állanak, csak véletlen). De itt is feltűnő, hogy a zsidóság mennyivel kedvezőbb helyzetet m u t a t , mint a keresztyén felekezetek. Ennek az oka nyilván abban rejlik, hogy a zsidóság Budapesten alig van képviselve olyan társadalmi osztályokban, ahol a törvénytelen születések gyakoribbak. Ugyanezen összefüggésben nem érdektelen egy pillantást vetni arra, hogy miként oszlanak meg Budapesten a halvaszületett gyermekek közt a törvényesek és törvénytelenek, valamint az elvetélések felekezetek szerint. 1. Halvaszületett gyermekek : Felekezet, év

Törvényes Törvényt. Törvényes Törvénvt. Törvényes Törvényt, 1921 1924 1927

Római katholikus Görög katholikus Református Evangélikus Görög keleti Unitárius Izraelita Egyéb, ismeretlen Általában

310 9 72 27 1 6 68 1 494

130 7 16 9 — 2 5 7 176

306 6 62 21 2 2 81 1 481

95 5 26 10 1 — 7 3 147

304 5 82 22 2 7 33 — 455

111 3 21 5 5 1 146

2. Elvetélések : ' Felekezet, év

Róm. katholikus . Görög katholikus Református . . . Evangélikus Görög keleti Unitárius Izraelita Egyéb, ismeretlen Általában

E b b ő l törvénytelen 1921 '

Összes

. . . . . . . . .

. .

1235 23 197 63 7 6 248 74 1853

nincs adat „ „ „ „ „ „ „

Összes

E b b ő l törvénytelen 1924

971 13 155 65 9 — 182 155 1550

166 5 27 14 2 — 18 72 304

Összes

Ebből törvénytelen 1927

609 11 124 37 1 6 184 404 1376

101 1 20 9 1 22 109 263

Ehhez világosabb áttekintés végett hozzávehetjük még a halvaszületések és elvetélések százalékos eloszlását : Halvaszületések : E b b ő l törÖsszesen vénytelen 1921

Felekezet, év

Római katholikus Görög katholikus Református Evangélikus Görög keleti Unitárius Izraelita Egyéb, ismeretlen Összesen

. . .

E b b ő l törÖsszesen vénytelen 1924

E b b ő l törÖsszesen v é n y t e l e n 1927

65-6 2-4 13-1 5-7 0-1 l-l 10-9 l-l

73-9 4-0 9-1 5-1 — 11 2-8 4-0

63-9 1-8 14-0 4-9 0-5 0-3 14-0 0-6

64-6 3-4 17-7 6-8 0-7 — 4-8 2-0

69-1 1-3 '17-1 4-5 0-3 1-2 6-3 0-2

76-0 2-1 14-4 3-4

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

100-0

3-4 0-7

100

K a r n e r Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika


Elvetélések : Felekezet, év

Római katholikus Görög katholikus Református Evangélikus Görög keleti Unitárius Izraelita Egvéb, ismeretlen Összesen

. . .

Ebből törvénytelen

Összesen

62-6 0-8 10-0 4-2 0-6 — 11-8 10-0

54-6 1-6 8-9 4-6 0-7 — 5-9 23-7

44-2 0-8 9-0 2-7 0-1 0-4 13-4 29-4

38-4 0-4 7-6 3-4

100-0

100-0

100-0

100-0

összesen 1921

összesen

66-7 1-2 10-6 3-4 0-4 0-3 13-4 4-0 1000

1024

E b b ő l törvénytelen 1927

0-4 8-4 41-4

11. A házassági elválások. A háborút követő erkölcsi lezüllésnek egyik leggyászosabb tünete, hogy a nemi erkölcsök lazulását nyomon követi a családi élet krízise is. Nem szükséges a statisztikai anyagot ismerni, hogy ezt megállapíthassuk. A mindennapi élei számos élénk példáját a d j a annak a súlyos válságnak, amelybe a családnak és egyúttal minden társadalmi együttélésnek a l a p j á | tevő házasság került. Igaz, hogy amikor ebben az összefüggésben a „válság" szót használjuk, már bizonyos fokig értékmérővel láttuk el azokat a jelenségeket, amelyeket egyes irányzatok normálisaknak igyekeznek feltüntetni. Éppen a nemi erkölcsiségnek és vele kapcsolatban a házasság intézményének a kérdésénél jelentkezik legerősebben az a külföldön saecularizmusnak nevezett irányzat, amely tudatosan szakít a keresztyénség világnézetével és az ennek alapján kialakult tradicionális életszokásokkal, hogy egy új, —„világi" — vallásos értékelésektől független erkölcsiséget alapozzon meg. H a z á n k b a n ennek az irányzatnak inkább még csak az első jeleivel találkozunk. A keresztyénség a közéletben még sokkal nagyobb külső tekintéllyel bír, az állam is még sokkalta inkább elismeri annak erejét, államfenntartó jelentőségét, semhogy ez az irányzat teljes nyíltsággal léphetne fel. De azért ne áltassuk magunkat : a keresztyén szokás még nem keresztyénség. Akik a külső tekintély előtt hajolva meg állnak a keresztyénség mellé, ha jelenleg talán jóhiszeműek is, holnap lelkismeretfurdalás nélkül fordítanak majd annak h á t a t . A saecularizmus m o n d h a t n á n k úgy is : a praktikus atheizmus — nem mint elmélet, hanem mini gyakorlat sokkalta gyakoribb, mint azt a keresztyén egyházak társadalmi pozíciójából következtetni lehetne és hozzátehetjük : sokkalta gyakoribb azoknál is, akik tüntetően járnak misékrel vagy szólalnak fel a „protestantizmus védelmére", semmint azt a naiv szemlélő gondolná. Mindennek a részletes megvilágítása azonban nem ide tartozik. I t t erre csak azért kellett r á m u t a t n i , mivel ez az irányzat nagyon jellegzetesen nyilatkozik meg éppen a nemi erkölcsiség új értelmezésében és vele kapcsolatban a család régi életformájának a válságában. A statisztika adatai holt számtömegek maradnak, ha erre a háttérre nem vagyunk tekintettel. Mielőtt azonban az adatok tulajdonképpeni ismertetéséhez fognánk, még egy kérdésre kell röviden rávilágítani. A keresztyénség számára a házasság életformája kezdettől fogva csak mint monogám házasság volt elképzelhető. A házassághoz ily értelemben pedig hozzátartozik annak a felbonthatatlansága is. Ma a protestáns theologusok közt meglehetősen egyöntetűség uralkodik arra nézve, hogy Jézus maga is k i m o n d o t t a n felbonthatatlan életközösségnek tekintette a házasságot (Luk.' 16, 18 ; Márk 16, 2—10 ; v. ö. Mát. 19, 3—9 és 5, 32). Ha Jézus szavainak Máténál található formulázása a házassági e h álást a „paráznaság okán k í v ü l " ítéli el, úgy ez·a hozzátétel semmiképpen sem értelmezhető olymódon, hogy az a házassági elválást bizonyos körülmények közt engedélyezné. Erre nézve áll az,

4



13

hogy azt Mózes „a ti keményszívűségtekre való t e k i n t e t t e l " vette bele a törvénybe. T u d j u k az Újszövetségből azt is, hogy Pál apostol gyakorlati rendelkezéseiben, a korinthusi keresztyéneknek adott utasításában ugyancsak Jézus szavainak az értelmében járt el, amikor hangsúlvozza a házasság elválaszthatatlanságát (V. ö. I. Kor. 7, 11.). A régi keresztyénségnek a házasságról alkotott fogalmát hosszú küzdelem után sikerült meggyökereztetni az antik világban, legalább is annyira, hogy a házasság lelkiismeretlen, könnyelmű felbontásának esetei erősen megritkultak. Ez azonban még nem jelentette azt, hogy a római jog kimondotta volna a házasság felbonthatatlanságát, sőt még Justinianus törvénykönyve is szól a házasságok felbontásáról. Csak a középkori kánonjog mondja ki a házasság felbonthatatlanságát abban az értelemben, hogy az egyszer kiszolgáltatott szentség eltörölhetetlen jelleget kölcsönöz. Ez az elv azután á t m e n t az új katholikus kánonjogba is : , P a t r i monium validum r a t u m et consummatum nulla h u m a n a potestate nullaque causa, praeterquam morte, dissolvi p o t e s t " (Cod. iur. can. 1118. §.). A gyakorlatban azonban a római kánonjog sem t u d j a ezt az irányvonalat b e t a r t a n i : bizonyos körülmények közt a házasság felbontható, úgy azonban, hogy az elválasztott házasfelek ú j a b b házasságot nem köthetnek. Ez a separatio tori, mensae et habitationis (Cod. iur. can. 1128. és köv. §§-ok). Sőt ezen túlmenve, bizonyos esetekben kimondható a házasság semmis volta (U. o. 1067. és köv. §§-ok.). A jelenlegi katholikus házassági jog lényegileg a Tridentinum idevonatkozó döntvényeit ú j í t j a fel és csak töredéke a középkor folyamán kifejtett szabályzatoknak, amelyek a házassági akadályoknak (impedimenta dirimentia et impedientia) részletes kifejtése és halmozása árán igyekezett megnyerni azt, amit a házasságok felbonthatatlanságának az elve által elveszített, t . i. a házassági elválás lehetővé tételét. A k á n o n j o g n a k ez az alakulása nemcsak bizonytalanná t e t t e a házasság jogi alapjait, hanem t á g teret nyitott az erkölcstelen üzelmeknek, úgyhogy a középkor végén általánosak voltak a panaszok az egyház által a házassági ügyekben követett eljárás miatt. Csak a reformáció teremtett újra rendezettebb viszonyokat, nem utolsó sorban magában a katholikus egyházban, amely a tridenti zsinaton kényszerült a sok visszaélésnek a megszüntetésére. Luther a házasságot, mint társadalmi berendezkedést a világi felsőbbség körébe utalta. Ezzel a házasság erkölcsi t a r t a l m á t nem akarta semmisnek minősíteni, hanem inkább azon a meggyőződésen volt, hogy az csak így óvható meg. A házasság, mint Isten rendelésén alapuló intézmény, célja és hatása szerint teljesen e világba tartozik (v. ö. Mát. 22, 30.) és megszűnik az örökkévalóságban : ezért tartozik azon felsőbbség hatáskörébe, amely Róm. 13. értelmében eredete és joga szerint ugyancsak isteni intézmény és amelynek a kötelessége éppen az emberi együttélésnek e világi viszonylatait rendezni és azok épsége felett őrködni. H a a házasságnak ennél továbbmenőleg t u l a j d o n í t u n k szentségi jelleget, úgy nemcsak az írással és így Isten a k a r a t á v a l kerülünk ellentétbe, hanem veszélyeztetjük a házasságnak erkölcsi t a r t a l m á t is, mivel abba olyasmit viszünk bele, ami nem Isten a k a r a t a . A német protestantizmusban ennek alapján alakult ki az a rend, amely a házassági ügyekben való rendelkezést a világi felsőbbség kezébe adta. Ezen nem v á l t o z t a t o t t az sem, hogy a világi felsőbbség a házassági ügyekben való bíráskodást a konzisztóriumokra bízta. Csak a 18. században indult meg az a folyamat, amely a házassági pereket kivette a konzisztóriumok kezéből és külön világi bíróságok körébe utalta. A különféle egyházi rendszabályokban kifejtett egyházjog a házassági jog tekintetében viszonylag kevés és csak fokozati eltérést mutat a katholikus kánonjogtól. A legjelentékenyebb eltérés az, hogy a házasfelek elválasztása esetén az á r t a t l a n n a k talált házastársnak megengedi az újból való házasságkötést. E n n e k alapján szokták a helyzetet úgy feltüntetni, hogy a katholikus egyház tiltja a házassági elválást, a protestáns egyházak pedig azt megengedik. Ebben a formában a beállítás téves annak ellenére, hogy azt sokszor protestánsoktól is hallhatjuk. Amint láttuk, a keresztyénség közmeggyőződését teszi a házasság

56


felbonthatatlansága. A protestantizmus azonban jól tudja, hogy ez az erkölcsi követelmény a maga feLétlenségében és tisztaságában nem valósul meg ebben a világban és a középkori k á n o n j o g gyakorlata alapján kialakult súlyos erkölcsi hibák és visszaélések elkerülése érdekében tér vissza oda, hogy mint Mózes Izraelnek keményszívűségére, azaz megátalkodott bűnös indulatára való tekintettel abban a formában is k i m o n d j a a házasfelek elválasztását, hogy az ártatlannak talált fél új házasságot köthet. Viszont a katholikus egyház a maga álláspontját csak súlyos engedményekkel t u d j a fenntartani. Mint láttuk, általában nem áll az, hogy a katholikus egyház nem ismeri a házasságok felbontását. Mert ha egy házasság megszünhetik annak semmisnek nyilvánítása által, ha a házasfelek egy életre szétválhatnak egymástól, úgy már más szavakkal ugyan, de lényegileg u g y a n o t t vagyunk, ahol a házasságnak a felbonthatóságát állapítják meg. Az egyszer fennálló házasságot erkölcsi t a r t a l m a szerint t. i. utólag felfedezett bontó akadályokkal nem lehet megszüntetni ; ha azt semmisnek minősítjük, úgy ugyanúgy ellentétbe kerülünk a Jézus által megállapított erkölcsi normával, mint a szokásos elválasztás kimondásával. Másrészt a separatio tori, mensae et habitationis a házasság tényleges fennállását éppen úgy megszünteti, mint a szokásos elválasztás, csak súlyos büntetést szab a házasfelekre és ezzel azokat talán még a meglevőnél is súlyosabb erkölcsi krízisbe taszítja. Különben is a házasság fennállásának a kimondása ez esetben a valóság által meghazudtolt fikció, amelynek egy elv fenntartása szempontjából lehet jogi, de nincs erkölcsi értéke. 8 9 A két egyház gyakorlati állásfoglalásának ezen különbözősége természetszerűleg a statisztikában is érezhető eltérő eredményt idéz elő. A katholikus egyház körén belül általában kevesebb válással találkozunk, m i n t a protestáns egyházak híveinél. Természetes, hogy ebből nem lehet még arra következtetni, hogy a katholikus házasságok „boldogabbak", vagy hogy magasabb erkölcsi magaslaton állanak, mint a protest'ánsok házasságai. A számok csak azt m u t a t j á k , hogy a protestánsok természetszerűleg könnyebben veszik igénybe a szerencsétlen házasságok felbontására irányuló eszközt, mint az a katholikus hívő, aki ezzel az eljárással egyházával kimondott ellentétbe kerül. Nem szenvedhet kétséget, hogy a katholikus egyház állásfoglalása némely házasfeleket egy szerencsétlen házasságnak tűrhetővé tételére nevelhet, míg esetleg a protestáns házasfelek talán könynyebben szánják rá m a g u k a t a házasság felbontására, ha az szerencsétlen. Az utóbbiaknál is könnyelművé ez az eljárás természetszerűleg csak akkor lesz, ha bensőleg elhidegültek egyházuktól. Másfelől nem szenvedhet kétséget az sem, hogy a katholikus egyház álláspontja sok súlyos lelkiismereti harcot csak még súlyosabbá tesz és akárhány e m b e r t talán egyenesen végromlásba és bűnbe taszít. Ezek u t á n á t t é r h e t ü n k a statisztikai adatok vizsgálatára. A háború előtti évtized a házassági elválás tekintetében állandóan növekvő számokat m u t a t . A következő táblázat 1898—1913. állítja össze az elválasztott házasfelek vallását, először a férjekét, azután az asszonyokét: es A házasság elvi kérdésére vonatkozólag v. ö. általános t á j é k o z t a t á s u l a következő cikekket : Hauck: Realencyklopaedie f. prot. Theologie u. Kirche, 3. kiad. „ E h e " és „ E h e r e c h t " , V. köt. 182. k. és 198. k. ]pk. ; Religion in Geschichte und Gegenwart, 2. kiad. „ E h e " II. köt. 19. k. I p k . ; Hastings : Encyclopaedia of Religion a n d Ethics, „Marriage" VIII. köt., 423. k. Ipk., kül. 433. k. Ipk. A házasság jelenlegi krízisének m á r nagy irodalma van. Mivel ezeket a kérdéseket e helyen nem t á r g y a l h a t j u k , utalunk n é h á n y fontos t á j é k o z t a t á s r a : Schlipköter és Böhme szerkesztésében jelent meg egy gyűjteményes kötet, „Der Kampf um die E h e " , 1929 ; benne kérdésünk szempontjából kül. fontosak H. K r a f f t , A. Sellmann és G. Füllkrug cikkei, utóbbi a házassági elválásról, t o v á b b á : Schreiner: Neugestaltung der E h e ? (Zeitwende, 1929. jan., és febr. hasonló címen külön is) Rade: Katholizismus und P r o t e s t a n t i s m u s zur Ehescheidung „Christliche W e l t " , 1930, 65 kk. lpk. ; Praelorius: Zur Krisis der E h e ( „ F u r c h e " , 1930. 50. k. Ipk.) Az említett cikkek és könyvek a p r o t e s t a n t i z m u s szempontjából világítják meg a kérdést, az érdeklődők bennük megtalálják a további ezen kérdésre vonatkozó irodalom /elsorolását.

56 Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika m e g v i l á g í t á s á b a n . Év

1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913

R . kath.

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .. . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

441 617 664 752 826 846 1143 1078 1103 2100 1856 1824 2133 2317 2575 2536

G. k a t h . R e f o r m .

32 45 73 104 97 117 159 165 180 377 316 364 398 316 429 442

516 655 679 738 808 896 1064 1112 1171 2038 1734 1793 1712 1818 1953 1875

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

149 233 248 297 317 334 401 378 428 710 593 581 657 666 666 667

53 148 182 292 276 343 410 457 594 1236 1184 1272 1465 1693 1894 1754

21 31 33 49 54 79 43 44 58 110 78 79 72 66 107 61

128 161 195 259 236 256 357 344 316 522 442 413 467 484 548 497

13 Egyéb

Isin

2 1 — —

2 20 4 —

2 1 1

— — — —

—

4 —

1 2 6 3 3

6 2 12 6 27 15 7

Az elválasztott feleségek vallási megoszlását m u t a t j a a következő t á b l á z a t : Év

1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913

R. kath.

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

478 629 672 767 829 848 1168 1104 1147 2115 1864 1891 2196 2346 2635 2622

G. k a t h . R e f o r m .

24 45 60 103 95 106 145 158 173 377 284 356 368 373 428 422

483 646 679 741 809 919 1044 1119 1176 2052 1743 1751 1707 1821 1952 1846

Evang.

150 233 247 286 322 332 405 355 412 676 591 562 611 653 658 632

G. kel.

58 142 183 282 262 337 413 451 572 1228 1197 1263 1509 1652 1849 1746

Unit.

Izr.

17 32 36 49 55 50 45 48 52 117 78 91 83 64 102 63

128 163 197 264 242 278 357 345 317 527 444 410 430 489 551 501

Egyéb

2 — — — —

Ism

5 2 21 3 —

— —

1 —

3 2 1 2 2 1 2

3 1 1 1 8 2 14 6 28 11 8

Az alant megjelölt években az elválasztott férjek felekezeti hovatartozandóság tekintetében százalékszerüen a következőképpen oszlottak meg : Év

1898 1901 1904 1907 1910 1913

. . . . . .

,. . . . . .

. . . . . . . . . . . .

R. k a t h . G. k a t h . R e f o r m .

Evang.

32-8% 30-1% 32-0% 29-6% 30-9% 32-3%

11-1% 11-9% 11-2% 10-0% 9-5% 8-5%

2-4% 4-2% 4-5% 5-3% 5-6% 5-6%

38-4% 29-6% 29-7% 28-7% 24-8% 23-9%

G. kel.

3-9% 11-7% 11-4% 17-4% 21-2% 22-4%

Unit.

Izr.

Egyéb

1-6% 9-5% 0-3% 2-0% 10-4% — 1-2% 10-0% — 1-5% 7-4% 0-0% 1-0% 6-7% 0-0% 0-8% 6-4% 0-0%

Ism.

— 0-1% 0-0% 0-1% 0-1% 0-1%

Az elválasztott feleségekre vonatkozólag ugyanezen adatok százalékszerüen a következő módon alakulnak : Év

1898 1901 1904 1907 1910 1913

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

R. kath.

G. k a t h .

35-5% 30-7% 32-7% 29-8% 31-8% 33-4%

1-8% 4-1% 44% 5-3% 5-3% 5·4%

Reform.

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

Egyéb

35-9% 11-1% 4-3% 1-2% 9-5% 0-3% 29-7% 11-5% 11-3% 2-0% 10-6% — 29-2% 11-3% 11-5% 1-2% 10-0% — 28-9% 9-5% 17-4% 1-6% 7-4% 0-0% 24-7% 8-9% 21-8% 1-2% 6-2% 0-0% 23·5% 8-1% 22·3% 0-8% 6-4% 0-0%

Ism.

0-4% 0-1% 0-0% 0-1% 0-1% 0-1%

56


Az ezen adatokból nyert kép még világosabb lesz, ha azt kérdezzük, hogy mennyi volt a felbontott házasságok száma általában és az egyes felekezeteknél. Ezen összefüggésben természetszerűleg különbséget kell tennünk tiszta és vallásilag vegyes házasságok közt. Az utóbbiak mindig két felekezethez tartoznak s az alábbi táblázatban mindegyiknél számításba kerülnek. Ε Év

1

h 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913

\

á

a

s

ζ

t

0

t

t

összes reform. evang. r. k a t h . g. kath. g- kel. befej. perek t i s z t a v e g y e s t i s z t a v e g y e s tiszta v e g y e s tiszta v e g y e s tiszta v e g y e s száma

614 697 705 941 905 928 1742 1552 1528 1813 1948 2143 2156

2495 2614 2873 3578 3582 3850 7103 6205 6339 6912 7428 8187 7842

291 261 282 429 372 394 731 61 ϊ 659 703 767 924 846

70 72 83 108 122 127 292 218 263 269 257 301 300

77 48 57 88 79 99 170 164 194 228 210 255 264

á

z a

634 702 789 897 967 1019 1731 1479 1488 1424 1509 1590 1528

S S á

g" ο

211 213 237 314 276 309 628 519 568 571 621 725 665

237 262 270 337 21 349 578 483 471 176 510 512 487

k

unit.

izr.

tis / ta ι vegyes tiszta vegyes

s z á r n a

109 117 126 132 416 142 230 218 201 316 299 300 325

263 248 318 380 425 543 1145 1118 1187 1376 1591 1749 1634

48 42 44 63 354 80 174 147 141 212 163 345 212

37 37 38 26 31 38 76 44 52 47 42 67 39

24 35 53 36 33 34 75 68 66 61 46 75 46

259 235 248 348 387 306 496 427 392 411 455 514 168

5 1 38 18 15 21 57 32 39 85 63 71 62

A háború alatt a válások száma is erősen megcsökkent, hogy azután a háború befejezte u t á n annál magasabbra szökkenjen fel. Ez hazánkban is éppen úgy bekövetkezett, mint egyéb európai államokban, pl. Ausztriában vagy Németországban. Mindenekelőtt állítsuk magunk elé a háború utáni évek adatait. Az elválasztott férjek vallás szerint a következőképpen oszlottak meg : Β

Év

1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

kath.

3172 3755 3610 3240 3155 3218 3126 3036

G. k a t h . Reform.

87 126 99 98 88 82 95 91

1885 2241 1963 1670 1452 1488 1444 1407

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

391 474 451 406 381 365 350 354

65 84 80 62 59 54 66 66

9 12 7 13 13 10 13 13

527 657 639 590 557 615 540 625

Bapt. Egyéb

n. a. 91

1 1 1

52 70 83 26 45 20 31 22

Az elválasztott feleségek a d a t a i a következőképpen alakulnak : Év

1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

R. kath.

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

3218 3878 3736 3368 3186 3283 3198 3137

G. kath. R e f o r m .

89 132 111 78 93 83 86 74

1825 2188 1872 1575 1427 1471 1439 1401

Evang.

373 460 440 419 397 343 313 329

G. kel.

Unit.

50 61 67 67 43 41 49 36

9 12 4 7 6 9 9 10

Izr.

Bapt.

Egyéb

515 615 601 561 546 604 541 599

n. a. S5

59 73 102 28 52 18 31 27

>5 SJ

>»

1 —

2

Ugyanezen adatok az elválasztott férjekre vonatkozólag százalékosan a következőképpen oszlanak e l :

56 Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. Év

1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

R. k a t h .

. . . . . . . .

• . • • . . .

51-3% 50-6% 52-0% 53-1% 54-9% 55-0% 55-2%. 54-1%

G. kath.

Reform.

Evang.

1-4% 1-7% 1-4% 1-6% 1-5% 1-4% 1-7% 1-6%

30-5% 30-2% 28-3% 27-4% 25-3% 25-4% 25-5% 25-1%

6-2% 6-4% 6-5% 6-6% 6-6% 6-2% 6-2% 6-3%

G. kel.

Unit.

M% M% M% 1-0% ι·ο% 0-9% 1-2% 1-2%

0-1% 0-2% ο·ι% 0-2% 0-2% 0-2% 0-2% 0-2%

Az elválasztott feleségek vallás szerint oszlanak meg : Év

1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928

. . . . . . . .

. . . • . • .

Izr.

Bapt.

8-5% 8-9% 9-2% 9-7% 9-8% 10-5% 9-5% 1M%

n. a.

százalékosan a

R. kath.

G. kath.

Reform.

Evang.

G. kel.

52-0% 52-3% 53-9% 55-2% 55-4% 56-1% 56-4% 55-9%

1-5% 1-8% 1-6% 1-3% 1-7% 1-4% 1-5% 1-3%

30-3% 29-5% 27-0% 25-8% 24-8% 25-1% 25-4% 24-9%

6-0% 6-2% 6-3% 6 "8 % 6-8% 5-9% 5-5% 5-9%

0-8% 0-8% 0-9% M% 0-8% 0-7% 0-9% 0-6%

13 Egyéb

0-9% 0-9% 9 9 1-4% 99 0-4% 9 9 0-8% 9 9 0-0% 0-4% 0-0% 0-5% 0-0% 0-4%

következőképpen

Unit.

Izr.

Bapt.

Egyéb

0-1% 0-2% 0-5% o-i% ο·ι% 0-2% 0-2% 0-2%

8-3% 8-3% 8-5% 9-2% 9-5% 10-3% 9-6% 10-7%

n. a.

1-0% 0-9% 1-5% 0-5% 0-9% 0-3% 0-5% 0-5%

9 9 99 99 99

0-0% 0-0%

Hasonlóan össze kell állítani itt is a fentebb leírt szempontok szerint a felbontott házasságoknak felekezetek szerinti megoszlását :

Ev

C, ο ηÜυ~ r. k a t h . g. k a t h . reform. , ο,β L+-><ΰ E Ο Νtiszta vegyes tiszta vegyes liszta egyes

Az elválasztott evang.

unit.

g. kel.

izr.

bapt.

tiszta vegyes tiszta veg\es tis/ta 1 vegyes tiszta vegyes tiszta Ι vegyes

házasságok száma 1921 1922 1923 1921 1925 1926 1927 1928

6188 7419 6933 6105 5750 5853 5666 5615

2616 1158 3076 1481 2923 1500 2673 1262 25921157 2616 1269 2553 1218 2485 1203

22 35 27 22 27 23 13 18

132 188 156 132 127 119 155 129

1446 1637 1356 1139 987 1014 975 943

868 1155 1113 967 905 921 923 912

205 244 244 209 208 180 157 161

354 446 403 407 362 348 353 363

32 37 39 26 21 19 26 14

51 71 69 77 60 57 63 74

1 1 —

1 1 — —

1

16 22 11 18 17 19 22 21

449 537 514 190 470 507 449 518

144 198 212 171 163 205 183 188

n. a

n. a .

>·

»

„

„

.> » »»

,»

1

.. ·· —

1 3

— —

Ha végigtekintünk a közölt anyagon, az első szembeötlő megállapítás, amelyet belőle levonhatunk, a válások számának erős növekedése m á r a század első évtizedében. És pedig ez a növekedő irányzat nem terjed ki tisztán a katholikusokra, akikre nézve az állami törvény t e t t e lehetővé az elválást, míg a protestánsoknál az már régebben is lehető volt, hanem szinte egyformán terjed ki az összes felekezetekre. Az elválasztott katholikus férjek és feleségek százalékszáma nem mutat lényeges eltérést 1898 és 1913 közt, illetőleg némi csökkenést t ü n t e t fel. Erősen csökkenő irányvonalat m u t a t azonban a református, evangélikus, unitárius és izraelita elválasztott férjek és feleségek százalékszáma ; viszont erősen növekvő arányszámokat m u t a t n a k a görög katholikusok, de még inkább a görögkeletiek. Azonban az így nyert kép még nem egészen pontos. Közelebb j u t u n k a való helyzet megismeréséhez, ha a válások indexét nézzük. Az 1901 -i adatokat 1000-nek véve jutott 1913-ban a különféle felekezetekre : Orsz. átlag R . k a t h .

Elvál. férjek . . . . Elvál. feleségek . . Elvál. házasságok .

G. k a t h .

Reform.

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

3143-1 3372-1 4250-0 2540-0 2245-7 6006-9 1244-8 1918-9 3143-1 3418-4 4097-0 2491-2 2209-7 6194-0 1285-7 1897-7 3143-1 3317-0 3836-7 2595-2 2346-8 5935-7 1393-4 2007-6

56


Ebből könnyen megállapítható, hogy a legnagyobb mértékben viszonylag a görög keletieknél emelkedett az elválások száma. U t á n u k a görög, m a j d római katholikusok következnek. Középütt állanak emelkedés tekintetében a xeforrr\átusok. Az evangélikusokon és izraelitákon keiesztül megy azután a sor az unitáriusokhoz, akiknél az emelkedés csak nagyon kismérvű. Ez a kép még világosabb lesz, ha azt a kérdést tesszük fel, hogy a népességnek, illetve az egyes felekezetek minden 100,000 lelkére hány házassági elválás esett. Ezen számításnál az egyes felekezeteket érdeklő vegyes házasságokat felezzük és így számítjuk ki az adatokat az 1901. évnél az 1900. népszámlálás adatait véve alapul. Év

R. kath.

G. kath.

Reform.

Evang-

G. kel.

Izr.

1901 1910

9-26 24-01

5-86 18-94

30-45 65-64

23-11 48-53

13-05 63-49

31-40 49-71

Orsz. átlag.

14-81 37-84

Amíg tehát tíz év alatt a reformátusoknál és evangélikusoknál a házassági elválások száma valamivel többre emelkedett, mint a kétszeresére, addig a római katholikusoknál m a j d n e m háromszorosát, a görög katholikusoknál m a j d n e m négyszeresét, a görög keletieknél pedig m a j d n e m ötszörösét érte el. Az arányszámoknak ez az emelkedése is szemmel láthatóan m u t a t j a , hogy a házassági elválások számából még nem lehet közvetlen következtetéseket levonni az erkölcsi felfogás színvonalára vonatkozólag. Különben úgy kellene ítélni, hogy a jelen század első évtizedében a katholikus egyház híveinek az erkölcsisége sokkal nagyobb mértékű sülyedést m u t a t , mint a protestáns egyházak híveié 70 és hogy viszont viszonylag a legállandóbb és az átlagban sem nagyon alacsony erkölcsi színvonalat m u t a t n a k az unitáriusok és az izraeliták. Csak annyit lehet mondani, hogy akkor, amikor a lehetőség megnyílt, a katholikus egyház hívei is mind nagyobb mértékben vették igénybe a szerencsétlen házasságok felbontására irányuló módozatokat. Kétségtelen, hogy az egyházra való tekintet még mindig jóval több hívőt t a r t o t t vissza a válóper megindításától, mint a protestánsoknál : azonban a közölt adatok azt is m u t a t j á k , hogy a katholikus egyház egyre súlyosabb helyzetbe kerül merev álláspontja miatt és küzdelme egyre több vereséggel végződik. De a közölt adatok még egy másik szempontból is tanulságosak. M u t a t j á k , hogy már a jelen század első évtizedében megindult az a folyamat, amely a házasság évszázados értelmezését alapjaiban t á m a d j a meg : mind nagyobb lesz az elválások száma az országos átlagban is. Ennek a jelenségnek az okait a statisztikai adatok segítségével nyilván nem lehet tisztázni. Ezek az adatok csak arra alkalmasak, hogy rámutassanak a társadalom közfelfogásában, m o n d h a t n á n k „lelkületé"ben végbemenő tünetekre. A háború utáni adatok a háború előtt megindult folyamatoknak fokozott mértékben való felújúlását m u t a t j á k . A háború éveiben tapasztalt visszaesés csak látszólagos volt : a háború megkötötte az egész életet. A háborús viszonyok által felidézett társadalmi és lelki válság azonban élénken tükröződik az utolsó évtized viszonyaiban és nevezetesen a házassági elválás statisztikai adataiban. Az összeomlást követő első években ugrásszerűen nőtt meg a házassági elválások száma. Ezen jelenség részben bizonyára a kommunizmus alatt nagy számmal kötött könnyelmű házasságokból érthető meg. Hogy milyen nagy mértékben megszaporodott a válások száma, azt m u t a t j a , hogy 1921-ben 6188 ilyen pert fejeztek be bíróságaink : ez körülbelül megfelel az 1908. évi számnak a régi ország területén ! Az említett évben az ország 100,000 lakosára átlag 76-72 válás eseti, ami azt jelenti, hogy a megcsonkított országban körülbelül kétszer annyi válás esett minden 100,000 lakosra, mint 1910-ben a régi területen. 70 Megjegyzendő, hogy az 1913. év a d a t a i különösen a katholikusokra viszonylag még kedvezőbbek. Az előző" 1912. évben a katholikusok sokkal nagyobb számokkal szerepelnek az elválások s t a t i s z t i k á j á b a n . H a az 1901—1912. évi viszonylatot v e t t ü k volna alapul, úgy az indexszámok a katholikusokra jóval kedvezőtlenebbek, a protestánsokra pedig kedvezőbbek lettek volna.



13

A kulminációs p o n t j á t a válási hullám az eddigi jelek szerint 1922-ben érte el, amikor a bíróságok 7419 házasságot b o n t o t t a k fel. Attól fogva a válások fokozatosan kevesbednek ; az utolsó vizsgált évben, 1928-ban, számuk már csak 5615 volt. Ha az 1922. év a d a t a i t 1000-nek vesszük, akkor az 1928. évre vonatkozólag a következő indexszámokat k a p j u k : Orsz. átlag R . k a t h . G. k a t h .

Elvál. férjek : . . . Elvál. feleségek : . . Elvál. házasságok : .

756-8 756-8 756-8

804-2 808-9 809-3

722-2 560-6 659-2

Reform.

627-8 625-7 675-1

Evang.

G. ke).

746-8 715-2 759-4

785-7 1083-3 590-1 833-3 814-8 956-5

Unit.

Izr.

951-2 973-9 960-5

Még világosabb lesz a csökkenés mértéke, ha vizsgáljuk, hogy a népességnek, illetőleg a felekezetek minden 100,000 hívére — mindig az évvégi kiszámított népességet véve alapul — h á n y válás esett : Év

1922 1925 1926 1927 1928

Orsz. átlag R. k a t h .

91-13 68-71 69-20 66-44 65-26

76-67 59-01 59-79 57-64 55-69

G. k a t h .

Reform.

Evang.

G. kel.

70-81 46-81 41-90 45-32 40-60

131-00 82-63 83-84 81-08 78-32

72-57 75-14 67-77 63-36 64-27

110-32 97-14 88-97 107-61 95-76

Unit.

143-33 142-45 142-60 174-63 174-68

Izr.

133-94 115-51 127-56 113-45 128-37

A közölt anyagvizsgálatánál a görög keletieket és az unitáriusokat számításon kívül h a g y h a t j u k tényleges számuk kicsinységénél fogva. A többi felekezeteknél mindenekelőtt megállapítandó, hogy az ország katholikus lakossága mind nagyobb mértékben fordul be abba az irányzatba, amelyet a protestáns lakosságnál nál már a jelen század eleje óta megállapíthatunk : a válások száma feltűnő mértékben emelkedik. Az elválasztott férjek és feleségek számában a katholikusok százaléka ugyan még mindig nem éri el az ország népességében elfoglalt százalékot, de már távolról sem marad attól olyan nagy mértékben el, mint régebben. Aki a kilencszázas évek adatait vizsgálta, az még könnyen nyerhette azt a benyomást, hogy itt elsősorban a protestantizmus kebelén belül dúló bajról van szó. Ma a helyzet minden elfogulatlan szemlélőjének úgy kell ítélni, hogy a k a t h . lakosság már jóformán teljesen feladta azt a fölényt, amellyel e tekintetben rendelkezett. Sőt a vizsgált nyolc esztendő időszaka talán azt a benyomást is kelthetné, hogy a protestáns egyházaknál már lassanként visszafejlődőben van a válások száma, míg viszont a katholikusoknál még állandóan növekszik legalább is aránylagosan. E z t a következtetést a magunk részéről korainak gondoljuk és úgy véljük, hogy a protestáns egyházaknak minden okuk megvan arra, hogy a házassági elválás kérdését fokozott figyelemben részesítsék és a maguk eszközeivel az ellen minél jobban küzdjenek. Megállapítandó mindenesetre az, hogy a közölt indexszámok értelmében a válások száma a két protestáns egyház híveinél valamivel nagyobb mértékben csökkent, mint a katholikusoknál, amazoknál is kedvezőbb eredményt csak a görög katholikusok m u t a t n a k . Viszont azonban a 100,000 hívőre kiszámított arányszám szerint a katholikus egyház mégis csak kedvezőbb képet ad, mint a protestánsok. Igaz, hogy ez a számítás csak megközelítően egyenletes, mivel az egyes felekezetek körén belül ma már eltérések v a n n a k a házas és nemházas állapotban élő népesség közt, nevezetesen a katholikus népességben nagyobb a gyermekek arányszáma, mint a protestáns lakosságban. Az elválások statisztikájának a vizsgálata közben érdemes figyelni arra is, hogy milyen arányban szerepelnek az elválások során a vallásilag tiszta és vegyes házasságok. Erről világos képet akkor k a p u n k , ha a tiszta és vegyes házasságok elválásainak indexét nézzük. Az 1901-ben elválasztott tiszta, illetőleg vegyes házasságok számát 1000-nek véve volt 1913-ban az elválasztott tiszta, illetve vegyes házasságok száma : R . kath.

Elválasztott tiszta ház. : . Elválasztott vegyes ház. :

G. k a t h .

Reform.

Evang.

G. kel.

Unil.

Izr.

3511-4 4285-7 2410-0 2054-8 6213-8 1054-0 1806-9 2907-2 3428-5 3151-6 2981-6 4416-7 1916-6 12,400-0

56


A háború utáni viszonyokat a legfontosabb felekezetekre vonatkozólag hasonló módszer szerint jellemezhetjük. Kiinduló pontul az 1922. évi adatok szolgálnak, amelyeket 1000-nek véve, a következő index-számokat nyerjük : u Elválasztott tiszta házasságok : Elválasztott vegyes házasságok :

R . kath.

Reform.

Evang.

807-8 831-2

576-0 789-6

659-8 809-4

A háború előtti a d a t o k a t tekintve, megállapítható, hogy a reformátusoknál, evangélikusoknál, unitáriusoknál és izraelitáknál jóval nagyobb mértékben nőtt a a válások száma a vegyes, mint a tiszta házasságokban. Viszont a háború utáni magas válási hullám lecsillapultával a tiszta házasságok sorában a válások száma viszonylag jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a vegyes házasságokban. A háború u t á n az irányvonal egészen egységes. A háború előtti adatok nem m u t a t nak egységes képet, amennyiben a római és görög katholikusok, valamint a görög keletiek sorában az elválasztott tiszta házasságok indexe magasabb, mint az elválasztott vegyes házasságoké. Ennek az oka t a l á n abban keresendő, hogy a nevezett felekezetek sorában a válások száma, mint fentebb láttuk, viszonylag sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint a másik csoportban. Ha tehát figyelembe vesszük is azt, hogy a vegyes házasságok száma viszonylag állandóan emelkedik, úgy ennek ellenére a közölt indexszámok is abba az irányba látszanak m u t a t n i , hogy a vegyes házasságok viszonylag jóval nagyobb világnézeti teherrel indulnak, mint a tiszta házasságok, ennélfogva már eleitől fogva kevesebb ellenálló képességgel rendelkeznek. Ez a szempont is erősíti a vegyes házasságok vizsgálatánál k i f e j t e t t azon meggyőződésünket, hogy az egyes felekezeteknek, valamint az országnak jól felfogott érdekében egyaránt arra kellene törekedni, hogy a vegyes házasságok számát leszorítsuk. Az ország népességében előforduló válások egy igen nagy része Budapestről kerül ki. Azért még a főváros legfontosabb a d a t a i t is szemügyre kell vennünk. A Budapesten elválasztott férjek felekezeti hovatartozandóság szempontjából a következő kimutatásba foglalhatók : Év

1922 1927

összes befejezett perek s z á m a 11. kath. G. kath. Reform. E v a n g . G. kel. Unit.

1813 1645

1049 914

15 26

198 208

84 91

14 14

7 6

Izr.

Egyéb

Ism.

416 359

3 27

27

Az elválasztott feleségekre vonatkozó adatok a következőképen alakulnak : Év

R. kath. G. kath. R e f o r m . E v a n g .

1922 1927

992 954

15 16

209 200

G. kel. U n i t .

104 80

10 5

7 6

Izr.

447 357

Egyéb

Ism.

3 27

26

Ugyanezen adatok százalékosan számítva először az elválasztott férjekre, azután az elválasztott feleségekre vonatkozólag a következő képet m u t a t j á k : Év

1922 1927

R. kath.

57-9 55-6


0-8 1-6

10-9 12-6

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

Egyéb

Ism.

4-6 5-5

0-8 0-9

0-4 0-4

22-9 21-8

0-2 1-6

1-5

Evang.

G. kel.

Unit.

Izr.

5-7 4-9

0-6 0-3

0-4 0-4

24-7 21-7

Elválasztott feleségek : Év

R. kath.

1922 1927

54-7 58-0


0-8 1-0

11-5 12-1

Egyéb

1-2 1-6

Ism.

1-4


13

Az összes elválasztással befejezett házassági perekből 1921-ben 24-8, 1922-ben 24-4, 1927-ben pedig 29-0% esett Budapestre. Ha meggondoljuk, hogy az 1920-i népszámlálás szerint Budapest lakossága az ország népességének 11-64%-át teszi, úgy látnivaló, hogy a főváros hasonlíthatatlanul nagyobb százalékát szolgáltatja az elválásoknak, mint a vidék. Ez különben nemcsak nálunk van így, hanem E u r ó p á n a k egyéb országaiban is. Az a saecularizmus, amely a nyugati kultúra területén mind nagyobb rétegekre terjeszti ki a maga csábos hatását, a nagyvárosokban sokkal nagyobb mértékben érvényesül, mint a vidéken, ahol az eliparosodás nyomában járó súlyos bajok még nem érezhetők annyira. S ennek a folyamatnak a különféle felekezetek hívei lényeges különbség nélkül hódolnak be : Budapesten a katholikus lakosság már elvesztette azt az előnyt, amelyet a házassági elválás tekintetében az országos átlagban még fel tud m u t a t n i ; az elválasztott férjek és feleségek százalékos megoszlása szerint köztük körülbelül annyi a katholikus, mint Budapest népességében általában. És hasonlóan állunk a többi felekezetekkel is. Sajnos, nincs m ó d u n k b a n kiszámítani azt, hogy az egyes felekezetek minden 100,000 hívére átlag hány elválás esett ; az összes népességnél 1921-ben 165-5, 1922-ben 195-1, 1927-ben pedig 171-2 volt az arányszám. Ez is m u t a t j a , hogy mennyivel gyakoribb a válások száma a fővárosban, mint vidéken. Valószínű, hogy a különféle felekezetek Budapesten lényegileg csak nagyon csekély eltérést m u t a t n a k . A modern életnek egyik szomorú jelensége áll előttünk a válások statisztik á j á b a n . A szemlélő szinte hajlandó volna arra gondolni, hogy a nyugati kultúra ugyanazokat a bomlási folyamatokat m u t a t j a , mint a császárságbeli Róma. A moralisták akkor sem győztek eleget panaszkodni a könnyelmű házasságok és a még könnyelműbb, bűnös válások sokasága miatt. Mindenesetre nem szabad, hogy megtévesszen az utolsó évek statisztikája, amely a válások lassú csökkenéséről beszél ; 1922 rendkívül magas kilengést hozott, amely után az ellenkező irányú mozgás elkerülhetetlen volt. Azonban az azóta lefolyt idő még túlságosan rövid ahhoz, hogy állandó jellegű javulásról beszélhetnénk. Sokkal valószínűbb erre természetesen nem a statisztikai adatokból lehet következtetni —, hogy a családi életnek a válásokban mutatkozó krízise még növekedni fog. Azért különösen a protestáns egyházak nem lehetnek eléggé óvatosak és a lelkipásztori munkában fokozott figyelemmel kell ráeszmélniük a veszedelemre, kell rávezetni híveiket annak az igének a halálos komolyságára : „Valaki elbocsátja feleségét és mást vesz el, paráználkodik; és valaki férjétől elbocsátott asszonyt vesz feleségül paráználkodik" (Luk. 16, 18.). 12. Az öngyilkosságok. A modern életnek a házassági elválásokon kívül egy másik szomorú társadalmi problémája az öngyilkosságok szaporodása. Hazánk e tekintetben igen szomorú statisztikával szolgál és így nem csoda, ha többen is foglalkoztak e kérdéssel. 71 A háború előtti anyagot dr. Kovács Alajos dolgozta fel a legkimerítőbben. 7 2 Az utolsó évtizedben dr. Bernát Istvánnak a Magyar Statisztikai Társaságban ,,E1válók és öngyilkosok" címen t a r t o t t előadása 7 3 indította meg a diszkussziót, amelynek egyik megnyilatkozása volt a Magyar Statisztikai Társaság által 1927 február 14. és 17-én rendezett ankét. 7 4 Az öngyilkosokra vonatkozó anyagot legújabban 71 Pl. Gaupp: Über den Selbstmord. 2. kiad. 1910. Κ rose: Die Ursachen der Selbstmordhäufigkeit, 1916. 72 Magyar Statiszt. Közlemények. Ü j sorozat 32. kötet, Budapest 1910. 73 Megjelent ,,Α Magyar Statisztikai Társaság k i a d v á n y a i " sorozatban, 2. szám, 1927, B u d a p e s t . 74 Az ankét anyaga megjeleni „A Magyar Statisztikai Társaság k i a d v á n y a i " sorozat 3. számában „Az elválások és öngyilkosságok okai és leküzdésüknek eszközei" címen Dr. Laky Dezső szerkesztésében, Debrecen, 1927.

56


azután dr. Széli Tivadar dolgozta ki részletesen 75 , külön Budapesttel pedig dr. Melly József foglalkozott. 7 6 A rendkívül sokoldalú szempontok szerint megvilágítandó kérdést Németországra vonatkozólag Füllkrug vizsgálta meg két terjedelmes tanulmányban. 7 7 A következőkben a kérdés vizsgálatánál leginkább Széli Tivadar és Melly József vizsgálódásait használjuk fel. Az öngyilkosságok száma és aránya a halálesetekhez és a lakosság lélekszámához viszonyítva hazánkban a következő volt : (1919-től a mai Magyarország 7 8 ) Az öngyilkosok abszolút szama

1000 halálesetre

1 millió lakosra

eső a r á n y a 1881--87

7 9

.

.

,

1348

4-0

95

1892--9579 . 1896- - 9 0 0 7 9 . 1901 —19O570

. .

. .

2052 2906

4-5 6-4

131

. .

. .

3310

7-3

192

3555 3719

8-0

199

8-2

3833 4000

9-0

203 207

3840

9-2 8-7

204

3284

6-9

174

3735

8-4

201

1906--10 1911

7 9

.

1912 1913 1914 1915 1911--15

7 9

.

.

.

178

214

2897

7-4

155

1917

2443

6-4

131

1918

2356

5-0

128

1919

1952 1945

12-0

239

110

236

1948

11-5

238

1921

2088

12-3

260

1922

2200

12-7

271

1923 1924

2399

15-1

293

2313

13-8

2443 2289

17-2 141

280 294 280 304

1916

•

1920 1919-- 2 0

1925 1921 - 2 5 1926

7 9

7 9

2558

18-3

1927

2430

16-1

285

1928

2605

17-8

302

Ezek az adatok valamivel világosabbak lesznek, ha vizsgáljuk az öngyilkosságok gyakoriságát Európa egyéb országaiban. A két következő táblázat arányszámai azt először egymillió lélek a r á n y á b a n , azután a halálozások arányában szemléltetik. 8 0 75 „Az öngyilkosok d é m o g r a f i á j a " Magyar Statisztikai Szemle, VI. évf. 1928. 715—734. és 847—868. lapok. 76 ,,Αζ öngyilkosságok Budapesten és az európai n a g y v á r o s o k b a n " (Illyefalvi L a j o s : Statisztikai Közlemények, 56. kötet, 2. szám, Budapest, 1928.) 77 „Der Selbstmord", Schwerin, 1919. és „Der Selbstmord in Kriegs- und Nachkriegszeit", Schwerin, 1927. Füllkrug közöl gazdag irodalmi ú t m u t a t á s o k a t is. 78 A Magyar Statisztikai Szemle 1928. évi 717. lapjáról, kiegészítve az 1927. és és 1928-i Statisztikai É v k ö n y v e k a d a t a i v a l . 79 Évi átlag. 80 A Magyar Statiszt. Szemle 1928. 720. és 722. lapjairól.


Egy millió lélekre eseti öngyilkos ib 11 ' T I '

Ország Lettország

(•! .

Év

19011905 8 '

1906— 1910." 1915. 1916.

/ «νιο 1919. 1920. 1921.

66

23 27 51

—

22

Ir-szabadállam

Szerbia . . . Norvégia . . Finnország. .

51 55

Olaszország

64

Angolország . Skótország Belgium . . Svédország Ausztria . . Magyarország Németország Dánia 8 3 . . Franciaország Svájc . . . . Csehszlovákia

1918.

—

Észak-Írország

Spanyolország 8 2

1917.

28

60

61

—

—

—

—

—

53 84 85 78 50

3,8 69 68 77 46

36 79 69 64 43

132 238 155 176 165 167 204

102 205 131 164 150 159 181

—

—

58 49 76 79

124 142 173 192 222

127 161 182 199 214

230

217 223

—

59

, —

—

153 251 174 165 219 171 215

51

—

—

—

—

99 181 128 157 119 167 197

1923.

35 44 51

—

—

38 39 57 59

62 76

34 70

—

—

—

—

—

58 112 78 99 56 123 154 215 260 208 129 219 227

58 104 81 102 56 128 144 230 271 216 142 219 238

61 114 85 103 67 136 142 278 293 213 141

58 107 95 96 74 135

151 92 105 76 137

—

47 78 75 91 48

31 126 75 75 39

1922.

37 46 52

136 245 239 192 114 184 205 106

48 99 73 91 49 131 147 228 236 212 139 208 226

•

1921. 1925. 1926.

—

114 87 —

—

308 280 230 136

—

234 255

38 77

235 242

321 294 244 133 193 217 254

304 158 — •

259 280

Az öng;yilkosoknak az összes halálesetekhez viszonyított a r á n y á t nemzetközi összehasonlításba η a következő táblázat állítja elénk : Ország

ír szabadállam Észak-Írország Spanyolország Skótország . . Lettország . Olaszország . Norvégia . . Németalföld . Angolország . Finnország . . Magyarország. Belgium . . Ausztria Franciaország Svédország . Németország Svájc Dánia Cseh-Szlovákia

É v 1913

. . . . . . . . . . .

. ' ' . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .

2-3 2-5 3-8 —

1916

1-9 2-9 3-1 4-4 3-5 3-0 4-4 5-6 4-2 7-4

1918

1-8

2-0 2-4 8-4 2-3 2-0 5-6 4-5 4-4 5-0

4-7 4-8 5-5 7-0 7-3 9-2 — 9-9 — 10-3 10-7 6-7 12-9 8-9 6-7 13-1 9-7 5-5 15-6 9-5 6-4 17-2 15-7 10-2 17-9 11-4 8-5 —

1919

1920

2-1 1-6 2-3 2-2 3-1 3-5 3-3 9-3 3-9 3-9 3-8 3·9 6-1 5-7 6-6 7-3 4 1 6-2 1 2 0 11-0 — 9-6 11-9 12-1 9-5 11-4 9-4 11-0 11-9 14-4 14-5 15-6 9-3 10-7 22-2 —

1921

31 2-4 4-1 18-1 4-5 5-2 5-5 8-2 8-1 12-3 9-1 12-7 11-7 12-4 14-8 17-8 11-8

1922

2-9 2-5 3-8 16-8 4-6 4-7 6-0 8-0 7-3 12-7 9-2 13-9 12-5 11-3 15-2 18-4 12-0

1923

1924

1925

1-8

2-1 3-3 3-1 51

2-1 3-8 1-8 5-7

2-7 2-8 5-2 — — 18-7 5-2 5-7 6-7 5-4 5-2 — 6-5 6-3 6-3 8-9 7-9 8-7 8-3 9 0 11-2 1 5 1 13-8 17-2 10-4 10-5 10-3 18-3 20-8 22-5 — 111 — 12-5 — 15-5 18-8 20-5 19-9 18-8 17-9 12-6 12-1 1 2 1 17-5 15-8 16-8

1926

2-3 —

2-0 6-7 — — —

6-7 9-8 18-3 —

— — —

22 0 14-2 18-4

H a ezeket a táblázatokat figyelmesen végignézzük, úgy hamarosan megállapíthatjuk, hogy az öngyilkosságok száma hazánkban már a háború előtt is állandóan emelkedőben volt ; a háború idején erősen visszaesett az öngyilkosok arányszáma, aminthogy a tapasztalás általában azt m u t a t j a , hogy erős megrázkódtatások idején az öngyilkosságok száma csökken. Az utolsó tíz évben azonban ismét 81 82

É v i átlag. Ideiglenes a d a t , amelynél a végleges spanyol a d a t o k rendesen kb. 30 %-kal maga-

sabbak.

83

Dánia adatainál csak a dán városok vannak számításba véve.

Kartier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. '.(!)

lassú emelkedés tapasztalható. Ha az egymillió lakosra eső arányszámokat nézzük, hamarosan b e l á t h a t j u k , hogy hazánk már 1919-ben elérte és meghaladta a háborúelőtti évek legmagasabb arányszámát (1913 : 214 öngyilkos egymillió lélekre) és hogy ez a szám némi ingadozásokkal ugyan, de állandó emelkedést m u t a t : a legmagasabb 1926-ban volt, amikor 304 öngyilkos esett minden millió lakosra. 1927ben némi visszaesés mutatkozik 285-re, de 1928-ban az arány ismét 302. Ha a hazai a d a t o k a t európai összefüggésbe állítjuk bele, úgy hamarosan belátjuk, hogy a nálunk mutatkozó jelenségek nem elszigetelt tünetek, hanem a kontinens egész lakosságára kiterjedő összefüggő irányvonalnak a láncszemei. Hogy mily szilárd összefüggések v a n n a k e tekintetben, azt legjobban talán a háborús évek adatai m u t a t ják : nemcsak a hadviselő államokban, hanem még a semlegesekben is lényeges csökkenést m u t a t az öngyilkosok arányszáma. Az európai viszonylatban megállapítható az is, hogy az öngyilkosságok sűrűsége független a nemzetek felekezeti hovatartozandóságátók: a protestáns északi Írország és Spanyolország kb. azonos arányszámokat m u t a t n a k , hasonlóan a katholikus Olaszország és az evangélikus Norvégia, a katholikus Belgium adatai alig rosszabbak, mint az evangélikus Finnországé. A felekezeti jellegnél jóval lényegesebb ebben a viszonylatban a faji hovatartozandóság. Ennek ellenére éppen az öngyilkosságokat állandóan vizsgálják felekezeti szempontból és pedig nem ok nélkül. Az egyes nemzetek körében az öngyilkosságok sűrűsége eltérést szokott m u t a t n i a felekezeti hovatartozandóság szempontjából. Ez áll nemcsak a nemzetiségi tekintetben vegyes összetételű országokra, mint amilyen pl. hazánk, hanem áll nemzetiség szempontjából homogén lakosságra is, pl. Németországban. Mégis éppen hazai viszonyaink szempontjából szükséges utalni arra, hogy hamis ítéletek elkerülése végett óvakodni kell az öngyilkosságok kérdésének a felekezeti hovatartozandósággal való elsietett összekapcsolásától. Az öngyilkosság sokkal bonyolultabb jelenség, semhogy azt ilyen első pillanatra nagyon is tetszetős és közelfekvő általános viszonymegállapítással el lehetne intézni. Áttérve a hazai viszonyok ismertetésére, mindenekelőtt szembe kell állítanunk a háború előtti és u t á n i viszonyokat abszolút és viszonyszámokban. Ezt a következő táblázat m u t a t j a : Az öngyilkosok abszolút s z á m a átlagban

Vallás

1901-OS

Római katholikus Görög k a t h . . . Református . . . Evangélikus. . . Görögkeleti. . . Unitárius Izraelita Egyéb és ism.-len

. . . . .

egymillió lakosra

megoszlása az í férfi I nő férfi j egyes felekeze- | ! ' t e k közt egymillió lakosra

1923-25 X 901-08 1923 25 1901-08 1923-25

221 102 444 316 120 426 204

.

1514 1262 156 734 916 739 337 179 225 13 25 3 142 129 47 26

239 45 0 52-9 188 4-6 1-4 430 27-3 31-0 348 10-0 7-5 247 6-7 0-6 466 0-8 0-1 264 4-2 5-4 1-4 1 1

Összesen

3362 2385

237

288 1 0 0 0 1 0 0 0

nő

1923 25

1901-08

339 154 647 497 183 636 323

108 49 240 138 55 208 87

348 276 615 555 299 485 390

138 102 251 151 188 334 145

360

116

433

162

*

Kartier Κ. : A telekezetek Magyarországon u statisztika megvilágításában.

113

Ismételten figyelmeztettek már arra, hogy az öngyilkosságoknak a lakosság egészéhez való viszonyítása, illetve általában egymillió lakosra való elosztása könnyen hamis képet a d h a t , mivel az egyes felekezetek különböző termékenységének következtében a felekezetek népességének a s t r u k t u r á j a más és más. Ezen hibaforrás kiküszöbölése érdekében már Kovács Alajos és az ő nyomán Széli Tivadar a h a t éven felüli lakossággal hozták viszonyba az öngyilkosságok sűrűségét. Ezen számítás eredményét a következő táblázat m u t a t j a : E s e t t egymillió h a t éven felüli lakosra öngyilkos a férfik j a nők az e»é ζ népességben között 1901-08 1923-25 1901-08 1923-25 1901-08 1923 25

Vallás

Római katholikus Görög katholikus Reformárus Evangélikus Görög keleti Uni.árius Izraelita

. . . . . . . .

Összesen

304 154 644 494 172 636 329

390 314 679 613 324 499 421

96 49 240 137 55 208 90

334

471 1

108

154 114 273 166 206 358 156

199 102 443 314 115 426 208

267 212 472 384 269 433 283

181

220

321

ι

A két táblázat vizsgálatánál és az 1901—08. és 1923—25. évi á ' l a g a d a t o k egybevetésénél természetesen nem szabad feledni, hogy az 1901—08. évi á.lagadatok a régi Magyarország területére v o n a t k o z n a k . H a az utóbbi táblázatot vizsgáljuk, úgy feLünik, hogy míg a békeidőkben is legmagasabb aránnyal szereplő protestáns felekezetek öngyilkossági aránya alig romlott, addig a minimumot m u t a t ó és középen álló felekezetek jóval nagyobb romlást m u t a t n a k . Széli Tivadar számításai szerint a reformátusoknál a romlás 7, az unitáriusoknál 2, az evangélikusoknál 22%, viszont a görög katholikusoknál 108, a görög keletieknél 134, a római katholikusoknál 34 és az izraeli áknál 3 6 % . Nem szabad azonban éppen ebben az összefüggésben figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy az unitáriusok, görög keletiek és még a görög katholikusok is a népességnek csak nagyon kis töredékét teszik : az első két felekezet híveinek a száma hazánkban jelenleg nem éri el még a 100,000-et sem, úgyhogy a reájuk vonatkozó viszonyszámok csak számtani értékkel bírnak és távolról sem m u t a t j á k annyira az igazi képet, mint pl. a római katholikusoknál. Széli Tivadar részletes k i m u t a t á s o k a t hoz a közölteken kívül, amelyekben az öngyilkosoknak a korát és nemét is egybeveti a felekezetükkel ; azonban ezek a vizsgálódások az eddig nyert képet nem módosítják, úgyhogy azokra nem kell kitérnünk és a kérdés iránt érdeklődőket a Magyar Statisztikai Szemlében megjelent t a n u l m á n y r a u t a l h a t j u k . 8 1 Fon'.ostbb a n n a k a kérdésnek a vizsgálata, hogy hogyan oszlanak meg az öngyilkosságok a városi és vidéki lakosság közt. Amint a kettő közt általában, úgy e tekintetben is jellegzetes eltéréseket találunk. Hogy a falusi lakosságban jóval kevesebb öngyilkosság fordul elő mint városon, azt tapasztalásból t u d j u k és a statisztikai a d a t g y ű j t é s is megerősíti. Széli Tivadar ennek az igazolására szembeállítja a vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok statisztikai a d a t a i t . Ez a szembeállítás ugyan nem teljesen hibátlan, mert ily módon egyes, népesség és jelLg tekintetében nagyon is városias jellegű városok a vármegyék csoporijába jutn· k (pl. Kispest vagy Szombathely stb.) és így a képet meghamisítják. E n n e k ellenére közöljük az 1923—25. évek átlagára vonatkozó számításokat a következő táblázatban. 84

Magyar Statisztikai Szemle 1928. 852. lap. 8

56


y

A vármegyei ö η g y, i

Az öngyilkos vallása

abszolút száma

828 22 581 137 11 2 37 15

192 136 396 312 239 470 175

1633

245

Római katholikus Görög katholikus Református Evangélikus Görög keleti Unitárius Izraelita Egyéb Összesen

milliú lakosra eső aránya

A t j . városi k o s o k abszolút száma

—

millió lakosra eső aránya

434 12 158 42 2 1 92

455 658 606 571 296 354 335

Η

752

472

Ha ebben a kérdésben világosabban a k a r u n k látni, úgy mindenekelőtt vizsgálnunk kell, hogy milyen helyet foglal el Budapest öngyilkossági statisztikája az országos viszonylatban. Melíy József említett gondosan megszerkesztett tanulmánya módot ad erre. A következőkben a d a t a i n k a t belőle merítjük. A főváros öngyilkosságaira vonatkozó a d a t o k a t Melly legalább részben 1874-től fogva állítja össze. Az említett évben az öngyilkosságok száma Budapesten 100 volt, az utolsó vizsgált évben 1927-ben pedig 503. Ez abszolút számok azt jelentik, hogy az öngyilkosok száma egy félszázad alatt az ötszörösére n ő t t . Időközben azonlian a főváros lakosságának a száma is felszaporodott. 298,932-ről 971,169-re, Ha ennek az a d a t n a k a világításába állítjuk a fentebbit, akkor látjuk, hogy az öngyilkosságok viszonylag nagyobb mértékben szaporodtak, mint a lakosság. Azonban természetesen önkényes két évszámnak a szembeállítása. Hogy így mennyire igazságtalan és hamis képet nyerünk, azt akkor látjuk, ha az a d a t o k a t közelebbről vizsgáljuk. Akkor kitűnik, hogy a mult század nyolcvanas éveinek a második felében viszonylag igen magas volt az öngyilkosságok arányszáma Budapesten : egymillió lakosra esett 1887-ben 531-8, 1888-ban 455-2, 1889-ben 467-5 öngyilkosásg. Az u t á n a következő két évtizedben jóval kisebb arányszámokkal találkozunk, nemcsak átlagban, hanem állandóan : az 1887. évi arányszámot a békeévekben Budapest többé nem érte el és a háború után is csak 1925-nek és 1926-nak j u t o t t az a szomorú dicsőség, hogy azt meghaladják. Ebből kitetszik egyrészt az esetek számának változása, másrészt pedig mérték kínálkozik a jelen viszonyainak a megítéléséhez. Ha a nyolcvanas évek második fele nem is m u t a t fel olyan megrázkódtatásokat, mint a legutóbb letűnt évtized, az mégis igen súlyos gazdasági válságokkal volt tele és valószínűleg azoknak a hatása mutatkozik az említett magas öngyilkossági arányszámokban. A következőkben 1911-től fogva közöljük a részletesebb adatokat. Az öngyilkosok a székesfővárosban nem és felekezet szerint 1911-től fogva a következőképpen oszlottak meg : a) Férfiak : Év

1911 1912 1913 1914 1915 1916 191 7 1918\

R. k a t h . G. k a t h . R e f .

,

. . . . . . . .

131 172 179 171 130 110 75 81

2 4 4 3 1 5 — 5

32 38 55 29 22 17 17· 16

E v a n g . G. kel. U n i t

Izr. E g y é b

Ism.

22 2 1 20 3 1 22 — — 17 9 1 16 3 — 13 5 1 7 4 1 9 — —

39 1 67 1 53 — 49 — 44 — 39 1 30 5 29 —

8 11 6 10 16 9 1 8

Összesen

238 317 319 289 232 200 140 148

56KariierΚ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika Év

R. kath.

1919 . . 1920 . . 1921 . . 1922 . . 1923 . . 1924 . . 1925 . . 1926 . . 1927 . . Összesen %-ban .

. . . . , . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

G. kath. Ref. E v a n g . G. kel. Unit.

101 8 20 121 3 35 125 4 40 121 5 34 148 6 27 131 4 40 193 3 53 2 182 43 138 7 40 2309 66 558 5 5 1 1-6 13-3 b)

1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1918 1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 192*;

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

Összesen %-ban .

. .

. .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . .

71 92 100 89 85 100 78 84 101 99 95 117 108 113 117 153 153


1 1 —

4 3 —

1 2 —

2 4 1 4 4 2 0 2

13

Izr. E g y é b Ism.

Összesen

2 8 8 46 — 10 196 2 50 — 13 3 '227 2 — 13 45 — 4 235 — 15 — 50 — 4 229 36 — 15 1 — 8 241 21 1 — 59 — 5 261 — 11 — 74 — 7 341 16 1 — 65 — 1 310 17 2 — 59 — 7 270 255 66 9 834 8 118 4193 6 1 1-6 0-2 19-8 0-2 2-8 100 0

Nők: 15 16 15 25 20 18 9 16 20 32 20 25 31 29 37 38 27

1755 36 393 6 2 1 1-3 13-9

9 9 10 7 4 11 4 6 4 13 6 8 7 12 4 1 15

— _

1 2 3 1

— — —

4 2 —

— —

—

—

1 3 —

— — —

2 —

1 2 1 1

1 H— 1 —

2

21 23 21 17 34 25 31 32 33 23 22 18 18 27 25 33 30

3 4 2 3 4 4 3 2

— — — —

2 1 — —

—

1 1 1 5 4

— — — — —

,, — 1 —

—

1 3

120 143 150 148 155 162 127 142 159 173 148 173 173 190 188 243 233

137 17 11 433 4 41 2287 4-8 0-6 0-4 15-3 0-1 1-5 100-0

c) Együtt ; 1911 . . 1912 . . 1913 . . 1914 . . 1915 . . 1916 . . 1917 . . 1918 . . 1919 . . 1920 . . 1921 . . 1922 . . 1923 . . 1924 . . 1925 . . 1926 . . 1927 . . Összesen %-ban .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . .

202 264 279 260 215 210 153 165 202 220 220 238 256 244 310 335 291

3 5 4 7 4 5 1 7 8 5 8 16 10 8 5 7 9

47 54 70 54 42 35 26 32 40 67 60 59 58 69 90 81 67

4064 102 951 57-9 1-4 13-5

31 26 32 24 20 24 11 15 12 26 19 23 22 33 15 27 32

2 3

1 2 2 4 1 1 1

—

9 7 7 4 —

—

4 — 2 3 2 2 1 2 1 — 2 — 2 1 2 — 3 2 392 53 20 5-6 0-8 0-3

1 11 60 358 90 1 15 460 74 — 8 469 66 — 13 437 78 — 20 387 64 3 13 362 4 61 6 267 61 — 10 290 79 — 10 355 73 — 4 400 67 — 5 383 68 — 5 402 54 — 414 13 86 — 9 451 99 — / 529 2 98 1 553 89 — 10 503 1267 12 159 7020 18-0 0-2 2-3 100-0 8·


Ugyanezek az adatok — férfiak és nők elkülönítése nélkül — egymillió lakosra számítva a következő arányszámokat m u t a t j á k : Év

1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1918 1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927

R. kath.

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . .

G. kath.

384-3 317-4 501-8 529-0 530-3 423-2 494-2 423-2 408-6 423-2 399-1 429-0 290-8 105-8 313-6 740-6 384-0 846-4 400-9 496-2 400-9 794-0 433-7 595-5 465-5 992-5 444-7 794-0 564-9 496-2 610-5 694-7 530-3 893-2

Reform.

540-3 620-8 804-7 620-8 482-8 402-3 298-9 367-9 459-8 662-6 593-3 583-4 573-6 682-3 890-0 801-0 662-5

Evang.

G. kel.

Unit.

711-6 287-3 471-7 596-9 430-9 943-4 — 734-6 943-4 550-9 1292-7 1886-8 459-1 1005-5 471-7 550-9 1005-5 471-7 252-2 574-5 471-7 — 344-3 . — — 275-5 574-5 579-1 690-3 707-2 423-2 460-2 707-2 512-3 460-2 353-6 — 490-0 230-1 — 735-1 460-2 334-1 460-2 353-6 — 601-4 460-2 712-8 690-3 707-2

Izr.

Kgyéb ős ism . Össz.

294-6 8,293-0 441-9 11,057-4 363-3 5,528-7 324-0 8,984-1 382-9 13,821-7 314-2 11,057-4 299-5 6,910-9 299-5 6,910-9 387-8 6,910-9 338-7 2,686-4 310-9 3,358-0 315-5 3,358-0 250-6 8,730-7 413-0 6,044-3 459-4 4,701-1 454-7 2,014-8 413-0 6,715-0

406-6 522-5 532-7 496-4 439-6 411-2 303-3 329-4 403-2 430-6 412-3 432-7 445-6 485-5 569-4 595-3 541-4

H a az öngyilkosságok abszolút számának megoszlását nézzük és összevetjük Budapest lakosságának a felekezeti tagozódásával, úgy hamarosan megállapítható, hogy az öngyilkossági esetek meglehetősen arányosan oszlanak meg a felekezetek k ö z t : többnyire körülbelül akkora hányad esik az öngyilkosokból a felekezetekre, mint amennyi a lakosságból esik rájuk. Más képet csak akkor nyerünk, ha azokat egybevetjük az illető felekezet millió lakosára. A Melly által számított táblázat azonban nem egészen kifogástalan. Az „ e g y é b " rovatában összefoglalja az ismeretlen felekezeti hovatartozandóságú öngyilkosokat is. Ez azt jelenti, hogy azon öngyilkosok, akiknek felekezeti hovatartozandóságát megállapítani nem lehetett, rontják az „egyéb" vallásúaknak a statisztikáját és azt a benyomást keltik, mintha a szekták és esetleg felekezetenkívüliek körében rendkívül gyakori volna az öngyilkosság. Hogy ez utóbbi nem áll, azt eléggé m u t a t j á k a fentebb közölt abszolút számok. Melly számításainak ez a rovata t e h á t teljesen használh a t a t l a n . De nem sokkal értékesebbnek t a r t h a t j u k az unitáriusokra, görög keletiekre sőt görög katholikusokra vonatkozó viszonyszámokat sem. Ezen felekezetek közül egyiknek a lélekszáma sem éri el a 10,000-et, sőt az unitáriusoké 3000, a görög keletieké pedig 5000 alatt marad. A körükben előforduló öngyilkossági eseteket tehát nem lehet olyanoknak megítélni, hogy azok aránylagosan növekednének, ha az illető felekezet lélekszáma elérné az egymilliót. Hogy ez így van, azt eléggé m u t a t j a az a körülmény, hogy a görög keletieknek az arányszáma jóval kedvezőbb volt a régi Magyarországon. Nemcsak országos viszonylatban, hanem Budapesten is elmaradt pl. a római katholikusoké mögött. Alig lehet úgy ítélni, hogy a háború a l a t t és azóta ezen felekezet híveinek az öngyilkosságra való h a j l a m a annyira megnőtt, mint azt a közölt számok látszólag m u t a t j á k . H a ítéletünkben igazságtalanok nem a k a r u n k lenni, úgy az ezen felekezetekre vonatkozó arányszámokat ki kell kapcsolnunk. Széli Tivadar szemére veti Melly t a n u l m á n y á n a k , hogy csak évenként közli az a d a t o k a t és nem számít átlagokat, holott „az egyes évi eredmények egymástól, különösen kisebb városi anyagon az átlag egyik oldaláról a n n a k másik oldalára is áthaladó eltéréseket m u t a t n a k " . 8 5 Széli szerint ezen eljárás m i a t t a fővárosra vonatkozó adatokban is elmosódik a „szabály, t. i., hogy a protestánsok a fővárosban is túlnyomóan az átlagnál magasabb, a katholikusok, különösen a görög felekezetek, de az izraeliták is, annál alacsonyabb öngyilkossági gyakoriságot m u t a t 85

Magyar Stat. Szemle, 1928. 852. k. 1.


13

n a k " . Ezen kifogást nem t e h e t j ü k teljesen a magunkévá. Amint még látni fogjuk, általában ugyan megáll az a tétel, hogy a protestánsoknál az öngyilkosság gyakoribb, m i n t a katholikusoknál. Azonban ez korántsem m i n d e n ü t t érvényes szabály, Füllkrug is említi 8 6 pl. hogy Poroszország Brandenburg, Pomeránia és Schleswig—Holstein t a r t o m á n y a i b a n az 1901—07. évek átlagában a katholikusok öngyilkossági arányszáma nagyobb, mint az evangélikusoké. Azonban maga Füllkrug is hangsúlyozza, hogy az említett t a r t o m á n y o k b a n a katholikusok kisebbségben vannak és így véleményünk szerint bizonyos fokig r á j u k is alkalmazandó az, amit fentebb a budapesti unitáriusokra és a többi kis felekezetre vonatkozólag m o n d o t t u n k . De ennek ellenére is a közölt a d a t m u t a t j a , hogy az öngyilkossági esetek nagyobb gyakoriságát a protestánsoknál nem lehet általános szabályként felállítani. A Melly által közölt adatok éppen jellemzően szemléltetik azokat az átlag egyik oldaláról a másikra is átmenő kilengéseket és ingadozásokat, amelyeket a tiszta átlagszámítások eltüntetnek. Ennyiben az utóbbiak ugyancsak elrajzolt vonású vagy legalább is túlságosan retusált képet adnak. Ezzel az átlagszámítások előnyeit és jelentőségét természetesen nem a k a r j u k lekicsinyelni, sőt azt fontosnak t a r t j u k , azért számításaink alapján a következőkben a legfontosabb budapesti felekezetekre vonatkozólag közöljük az 1923—27. évre az á t l a g a d a t o k a t : Á t l a g b a n esett öngyilkos összesen r. kath reform, evang. vallásúakra

490

287

73

26

izr.

r. k a t h .

Á t l a g b a n 1 millió liivőre esett reform. evang. izr. öngyilkos

85

498-7

672-7

568-4

409-5

összesen

509-8

Nincs m ó d u n k b a n kiszámítani, hogy a hat éven felüli népességben hogyan oszlott a k meg az öngyilkosságok felekezetek szerint. Az esetek gyakorisága tekintetében a felekezetek sorrendje valószínűleg ezen számítás alapján sem változnék meg. Mielőtt ezen adatok tüzetesebb vizsgálatához fognánk, utalnunk kell arra, amire az öngyilkosságok problémájának a statisztikai megvilágításánál általában utalni szoktak és amit nekünk sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez pedig azon körülmény, hogy az öngyilkosságok számának statisztikai megállapítása rendkívül nehéz, sőt egyenesen lehetetlen. A statisztikai kimutatások mindig csak a halállal végződő öngyilkosságokat m u t a t j á k . Még ezen esetekben is igen gyakori a hozzátartozóknak az a törekvése, hogy az öngyilkosságot eltitkolják és balesetnek t ü n tessék fel, úgyhogy a statisztikai adatok már e ponton sem teljesen megbízhatók. De azonfelül hány olyan öngyilkossági eset van, amely nem végződik azonnal, hanem csak hetek vagy hónapok multán halállal. Ezen esetek sem szerepelnek a statisztikában. Végül a régebbi statisztikai a d a t g y ű j t é s egyáltalán nem terjed ki az öngyilkossági kísérletekre. Hogy éppen az utóbbi tekintetben milyen hiányosak az adatok, arról beszédes képet rajzol Melly 87 az öngyilkosságok, illetve öngyilkossági kísérletek számáról a székesfővárosban a haláloki statisztika, a rendőrorvosi jelentések és a mentők közlései szerint. Az ö n g y i l k o s s á g o k , illetve öngyilkossági kísérletek s z á m a B u d a p e s t e n a haláloki s t a t i s z t i k a a rendőri j e l e n t é s e k a m e n t ő k közlései szerint szerint szerint

Év

1921 1922 1923 1924 1925 1926

383 402 414 451 529 553

675 822 930 1153 1546 2096

941 883 936 1060 1514 1779

Ehhez még hozzá kell venni, hogy akárhány esetben nincs szükség a mentők segítségének az igénybevételére, vagy pedig a hozzátartozók a háziorvost hívják. Nyilvánvaló ennek alapján, hogy az öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek tényleges száma a statisztika által n y i l v á n t a r t o t t eseteknek legalább is két-, ha Re

„Der Selbstmord", 1919. 46. k. I. »' Id. h. 27. lap.

56


nem háromszorosa. Azért a közölt statisztikai adatok természetesen még nem értéktelenek, mert belőlük mégis csak lehet következtetni az irányvonal általános alakulására. Fel kell vetni azonban a kérdést, hogy a statisztikai adatokat nem befolyásolja-e az egyes felekezetek eltérő viselkedése az öngyilkossal szemben. A katholikus egyház az öngyilkosoktól tudvalevőleg megtagadja az egyházi temetést. Nem valószínü-e, hogy a hozzátartozók, akik a legritkább esetben közönyösek az egyházi temetés iránt, igyekeznek az esetet eltitkolni, illetve más színben felt ü n t e t n i ? \ r iszont a protestánsoknál ez a szempont teljesen elesik. Természetesen nem lehet számszerűleg igazolt következtetéseket eszközölni. Azonban reá kell m u t a t n i erre a tényre, amely a d o t t körülmények közt lényeges befolyást gyakorolh a t a statisztikai adatok alakulására. A statisztikai adatgyűjtés ezen nehézségeit és fogyatékosságait az öngyilkosok viszonyainak a vizsgálatánál általában figyelembe kell venni, de fokozott mértékben jelentős ez a szempont akkor, amikor a felekezeti viszonyok szerint való taglalásról van szó. Éppen ebből a szempontból nagyon fontos volna, ha Budapestre vonatkozólag nemcsak a halálok szerinti öngyilkosok felekezeti megoszlását ismernők, hartem hasonló szempontok szerint fel volnának dolgozva az öngyilkossági kísérletek is. Melly t a n u l m á n y a nyomán közöljük 8 8 a bécsi öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek felekezeti megoszlását, amely éppen a hangsúlyozott szempontból érdekes következtetést enged meg. Az öngyilkosságok statisztikájában az evangélikusok kedvezőtlenebb arányt m u t a t n a k , mint a katholikusok ; az összes öngyilkossági kísérleteknél azonban a helyzet megváltozik és az evangélikusok lényegesen kedvezőbb adatokat m u t a t n a k . Az öngyilkosok száma az lí>07—13. é v e k átlagában abs. "/OOCMI

Hittelekezet

Római katholikus Evangélikus Izraelita Egyéb Felekezetnélküli

. . . .

520 26 55 4 2

295 342 317 323 338

Az ö n g y i l k o s s á g i kisérletek s z á m a B é c s b e n 1926-ban abs. °,oooon

liéesben l!)26-ban abs. "/««ΜΙ

642 40 103 2 20

423 449 511 88 604

1870 63 222 5 36

1232 707 1102 221 1088

Legújabban a Központi Statisztikai Hivatal a belügyminiszter egy rendeletének értelmében nálunk is új alapokon dolgozza ki az öngyilkosságok statisztikáj á t . Az új módszer alapján nemcsak a halállal végződő öngyilkosságokat veszi számon, hanem az öngyilkossági kísérleteket is. Eddig az 1928. év második felére vonatkozó a d a t o k a t t e t t e közzé a Statisztikai Hivatal 8 9 , sőt azokat dr. Kovács Norbert már részletes demográfiái feldolgozás tárgyává is tette. 9 0 Az új módszer szerint összeállított adatok éppen felekezeti szempontból lényegesen eltérő eredményeket m u t a t n a k . A következő táblázat az öngyilkossági eseteket m u t a t j a nem- és számszerint 1928 július—december havában. 9 1 Vallás

férfi

R. k a t h . . G. kath. . Reform. . Evang. . Gör. kel. . Unitárius Egyéb . . Összesen 88

260 4 128 36 2 8 1 439

Vármegyék nő együtt

169 5 94 18 4 9 1 300

férli

T v h . j. v á r o s o k nő együtt számszerint

429 9 222 54

328 8 69 24

499 9 117 31

17 2 739

78 1 508

55 1 713

6

827 17 186 55 1 133

Ebből Budapest férfi nő együtt

249 6 45 15 1 67

426 7 79 27 1 51

2 1 1 2 1221 383 592

675 13 124 12 1 118 975

Magyarország összesen férfi nő együtt

588 12 197 60 2 86 2 947

668 14 211 49 5 64

1256 26 408 109 7 150 2 4 1013 196^

Id. h. 43. lap. V. ö. a Statisztikai É v k ö n y v új f o l y a m á n a k 36. k ö t e t é t , 53. lap. ,,Αζ ú j öngvilkossági statisztikai a d a t g y ű j t é s első eredményei", .Magyar Statiszt. Szemle, 1929., 953—977. lapok. 91 A t á b l á z a t o t Dr. Kovács Norbert cikke a l a p j á n (id. h. 955. 1.) közlöm, de ugyanez m e g t a l á l h a t ó kissé más elrendezésben a Statisztikai É v k ö n y v említett helyén is. 89 90


Százalékban.

•

rérfi

Vallás Η. k a t h . Cr. k a t h .

. .

Reform. . Evang. Görög kel. Izraelita . Egyéb . . Összesen

Vármegyék együtt nö 56-3 1-7 311 0-0 1-3 3-0 0-3

58-1 1-2 30-0 7-3 0-8 2-3 0-3

100-0 100-0

100-0

59-2 0-9 29-2 8-2 0-5 1-8 0-2

13

férfi 64-6 1-6 13-6 4-7

T v h . j. városuk nő egy üti 70-7 1-3 16-4 4-3 0-2 7-7 0-1

67-7 1-4 15-2 4-5 0-1 10-9 0-2

Kbböl Budapest M a g y a r o r s z á g összesen együtt férfi nő együtt férfi nő 65-0

71-9

1-6

1-2

11-7 3-9 17-5 0-3

13-3 4-6 0-2 8-t; 0-2

09-2 1-4 12-7 4-3 0-1 12-1 0-2

100-0 100-0 100-0 100-0

100-0

100-0

15-3 0-2

—

02-1 1-3 20-8 6-3 0-2 9-1 0-2

660 1-4 20-8 4-8 0-5 6-3 0-2

6-41 1-3 20-8 5-6 0-4 7-6 0-2

100-0 100-0 100-0

Ha ezen százalékos eredményeket az ország lakosságának a felekezeti tagozottságával egybevetjük, úgy arra a meglepő eredményre j u t u n k , hogy azok m a j d nem teljesen megegyező képet m u t a t n a k . Budapesten a katholikusok nagyobb a r á n y b a n szerepelnek az öngyilkosok közt, mint a lakosságban (1925-ben 59-9%). Hasonlóan valamivel magasabb a reformátusok aránya is (a lakosságban 11-4%), valamint a görög katholikusoké. De sokkal kisebb az izraeliták aránya (a lakosságban 21-6%),— legfeljebb a férfi-öngvilkosok arányszáma közelíti azt meg valamennyire. És jóval kisebb az evangélikusok arányszáma is (a lakosságban 4-8%). Meglehetősen hasonló a helyzet az országos viszonylatban is, mégis azzal az eltéréssel, hogy i t t a legkedvezőtlenebb helyzetet az izraeliták m u t a t j á k ; a katholikusok arányszáma valamivel kedvezőbb, ha az 1928-ra kiszámított népességet vesszük alapul. A reformátusok arányszáma teljes pontossággal megegyezik a népességben elfoglalt arányszámukkal, az evangélikusoké valamivel kedvezőbb (a népességben 6-1 %). Alig lehet ezen csak egy félévre kiterjedő adatokból messzemenő következtetéseket levonni. De annyi világos, hogy az óvatosság az öngyilkossági statisztika kezelésében fokozott mértékben ajánlatos. Semmiesetre sem lehet az öngyilkossági esetekből rövid úton valamely felekezet tagjainak az erkölcsi színvonalára következtetni és még kevésbbé lehet azokat valamely felekezet valláserkölcsi nevelői m u n k á j a eredményességének vagy eredménytelenségének betudni. Mindenesetre érdekes, hogy az öngyilkossági esetek pontosabb felkutatása esetén mennyire az eddigiektől eltérő eredmények adódnak. Hogy az öngyilkossági kísérleteknél Bécsben a katholikusok m u t a t n a k nagyobb számokat, azt Melly, mint t u d a t a l a t t i védekezést a gyermekkori vallásos nevelésnek hajlandó betudni. 9 2 Maga is hozzáteszi azonban, hogy ezen kérdésnek még sokkal alaposabb megvizsgálására volna szükség, hogy ezt a sokat v i t a t o t t kérdést közmegelégedésre el lehessen dönteni. A magunk részéről nem a k a r u n k ezen felfogással szemben állást foglalni, hiszen a statisztikai anyag arra nem ad elég t á m p o n t o t . Ε nélkül pedig az említett megokolás tisztára feltevés marad. Bajos volna azt állítani, hogy a viszony minden esetben így megfordul, ha az összes eseteket pontosabban tudnók a statisztikai adatfelvétellel megragadni, azonban ez a k i m u t a t á s figyelmeztethet b e n n ü n k e t arra, hogy a kérdés tárgyalásánál óvatosságra van szükség. Amint már az eddigiekből is kitűnik, a protestáns felekezetek híveinek a sorában a statisztikailag k i m u t a t h a t ó öngyilkosságok száma általában sűrűbb, mint a római katholikusoknál. S ez nemcsak hazai jelenség. Füllkrug adatai szerint 9 3 ugyanez a helyzet Németországban és hasonló m u t a t h a t ó ki pl. Hollandiában és Svájcban is. Mi ennek az oka ? Az öngyilkosságot, mint b ű n t egyforma szigorúsággal ítéli el a katholicizmus és protestantizmus és ez a megbélyegző ítélet egyforma szigorúsággal hangzik el a vallásoktatás során. Aki e tekintetben talán kétségeskednék vagy pedig hajlandó volna a helyzetet másképpen beállítani, az olvassa el Füllkrug idevágó fejtegetéseit. 9 1 Azonban tudvalevőleg eltérés van a katholicizmus 1)2

Id. h. 42. lap. „Der Selbstmord", 44. k. lap és „Der Selbstmord in der Kriegszeit" 40. k. I. ,J4 - „ D e r Selbstmord", 181. k. lap. n

56


és p r o t e s t a n t i z m u s eljárásában az öngyilkosokkal, illetve azok hozzátartozóival szemben. A k a t h o l i k u s egyház b ü n t e t i az öngyilkost a: zal, hogy m e g t a g a d j a tőle az egyházi t e m e t é s t , kivéve, ha öngyilkosságát b e s z á m í t h a t a t l a n lelkiállapotban k ö v e t t e el, ami persze viszont azt eredményezi, hogy a hozzátartozók a k á r h á n y szor t u d a t o s a n másképpen állítják be az esetet, m i n t az a valóságban volt. A protest á n s egyházak az öngyilkos feletti ítéletet az Istennek engedik á t és mivel meggyőződésük szerint az egyházi temetés lényege nem az elhunyton végzett cselekvény, h a n e m az evangélu m hirdetése a h á t r a m a r a d o t t a k n a k , azért az egyszerű, dísztelen t e m e t é s t nem is t a g a d j á k meg. Nem a k a r j u k a kétféle eljárást itt k r i t i k a t á r g y á v á tenni, < lég a n n a k a megállapítása, hogy a p r o t e s t á n s e g y h á z a k n a k ezen eljárása, melynek végső oka J é z u s n a k az evangélú m b a n megőrzött azon szava : „ N e ítéljetek, hogy ne ítéltessetek !", kelti sokszor a kívülállókban azt a hamis b e n y o m á s t , m i n t h a a p r o t e s t a n t i z m u s a katholicizmushoz viszonyítva kevés' bé szigorúan ítélné el az öngyilkosságot. De t o v á b b m e n ő l e g találkozunk olyan beállít á s o k k a l is, amelyek a p r o t e s t á n s e g y h á z a k a t igyekeznek felelőssé tenni a híveik körében előforduló nagyobb számú öngyilkossági esetekért, ha nem is a b b a n az értelemben, hogy a p r o t e s t á n s ethika lazaságáról beszélnek, — ilyeneket is lehet hallani, — h a n e m legalább is úgy, hogy az egyház nevelő és fegyelmező erejének a gyengeségére és a protestánsok erkölcsi jellemének alacsonyabbrendüségére k ö v e t k e z t e t n e k . Az ilyen beállításokra célzott és ezek ellen emelt szót Ravasz László r e f o r m á t u s püspök az öngyilkosságok és elválások kérdése t á r g y á b a n t a r t o t t , m á r e m l í t e t t a n k é t h o z intézett levelében: „Óva intek attól, — írja, — hogy a statiszt i k a i a d a t o k b ó l az egyes egyházak lelki m u n k á j á n a k a h a t é k o n y s á g á r a gyors és általánosító k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n j u n k . Nem lehet felállítani azt a rideg tételt, hogy amily m é r t é k b e n kedvezőtlen egy felekezet t a g j a i közt az elválást, öngyilkossági v a g y elmebetegségi statisztika, azon m é r t é k b e n állapítható meg, ha viszonylagosan is, az illető felekezet spirituális valeurje. F ő k é p p e n azért, m e r t a felekezet e k bizonyos mértékig t á r s a d a l m i és gazdasági rétegződéseket is rejtenek m a g u k b a n és így m e g t ö r t é n h e t i k az, hogy a vallás rovására iratik, a m i t u l a j d o n k é p p e n társadalmi, gazdasági okokon alapszik". 9 5 Az illusztris püspök ezen n y i l a t k o z a t á t idézi Széli T i v a d a r és Melly József : m i n d k e t t ő e l u t a s í t j a az a b b a n kifejezésre j u t ó s z e m p o n t o t . Széli T i v a d a r szerint „ t é n y , hogy nincs kiderítve, hogy ez (t. i. a p r o t e s t á n s öngyilkosok viszonylag magas a r á n y s z á m a ) a hazai pro.estánsok minő m á s t á r s a d a l m i t u l a j d o n s á g á n a k , minő t á r s a d a l m i v a g y gazdasági rétegződésnek k ö v e t k e z m é n y e , ha nem a valláserkölcsnek, ha nem a kánoni j o g n a k a k tholikusoknál szigorúbb felfogásának".'· 6 Melly József is úgy véli, hogy „az illusztris f ő p a p véleménye országos v o n a t k o z á s b a n nagyon helytálló lehet, d e . . . a székesfővárosban a felekezetek t á r s a d a l m i és gazdasági rétegződése m á r nem m u t a t éles különbségeket." 9 7 Pedig R a v a s z László n y i l a t k o z a t á n a k t a l á n mégis t ö b b alapja van, m i n t az e m l í t e t t k é t statisztikus gondolja. Már Zeliery L a j o s hangsúlyozza Kovács Alajos egy megállapítása n y o m á n , hogy „ a z egyes vallásfelekezetek az írni-olvasni t u d á s t e k i n t e t é b e n u g y a n a z t a sorrendet t ü n t e t i k fel, m i n t az öngyilkosok szolgáltatása t e k i n t e t é b e n " . 9 8 Szerinte ez az összefüggés is a k u l t ú r a (helyesebben : civilizáció) fejlődésének és az öngyilkosság t e r j e d é s é n e k okozati k a p c s o l a t á r a m u t a t . Zeherynek a megállapítása u g y a n nem teljesen fedi a valóságot, m e r t pl. az evangélikusok körében az írni-olvasni t u d ó k százaléka m a g a s a b b , m i n t a r e f o r m á t u s o k körében, viszont az öngyilkosság nálunk az u t ó b b i a k körében gyakoribb. E n n e k ellenére ebben a megállapításban értékes és figyelemreméltó szempont rejlik. F e n t e b b i vizsgálódásaink kétségkívül t a n ú s í t j á k azt, hogy a p r o t e s t á n s felekezetek 95

98

„A M a s v a r Stat. Társ. K i a d v á n y a i " , 3. sz. 39. lap.

Id. h. 858. k. 1. " Id. h. 42. k. 1. 98

„Az öngyilkosság, mint a társadalmi élet tömegjelensége". T á r s a d a l o m t u d o m á n y 1926, V. évfolyam, 97. 1.


13

híveinek más a társadalmi és ennek következtében nyilván a gazdasági rétegződése is : körükben nagyobb az „intelligencia", mint a római katholikusok körében. Azt pedig az öngyilkosok démografiájának a vizsgálata is igazolja, hogy a magasabb iskolázottsággal rendelkező társadalmi osztályokban az öngyilkosság viszonylag gyakoribb, mint egyéb társadalmi osztályokban. Ez alól csak a véderő tagjai, az ismeretlen foglalkozásúak és a házi cselédek tesznek kivételt, ami viszont fentebbi beállításunkkal nincs ellentétben. 9 S a különböző társadalmi rétegeződés nemcsak országos viszonylatban, hanem még Budapesten is megvan. Ott is megállapítható pl. írni-olvasni t u d á s tekintetében ugyanaz a fokozatos eltérés, mint az országbán általában. De ennél még tovább is kell mennünk. Fentebb u t a l t u n k arra, hogy a különféle nagyságú lakások birtokosai felekezeti szempontból hogyan oszlanak meg. A közölt adatok ugyancsak azt m u t a t j á k , hogy még Budapesten is az egyes felekezetek tagjai közt nagyobb eltérések v a n n a k társadalmi rétegződés tekintetében, mint az első pillanatra gondolnók. Ami évszázadok nevelői m u n k á jának az eredője, azt még a világváros amalgamizáló ereje sem t u d j a megszüntetni egy félszázad alatt. Mindennek alapján Ravasz László levele nagyon is fontos szempontot hangsúlyoz : abban le nem kicsinyelhető igazságmomentum van. Azonban az öngyilkossági statisztika felekezeti vonatkozásaiban rejlő rejtélyek megoldására meggyőződésünk szerint ez a szempont mégsem alkalmas. H a z á n k b a n a keresztyén felekezetek közt meglévő eltérések társadalmi rétegződés tekintetében nem oly nagymértékűek, hogy az öngyilkossági statisztika szóbanforgó különbségeinek a megértésére kielégítőek volnának. Ezt alátámasztja a következő megfigyelés. Azok a társadalmi rétegződésbeli eltérések, amelyek a katholikus és protestáns egyházak hívei közt megvannak, még fokozott mértékben v a n n a k meg a keresztyén felekezetek és a zsidóság közt, és pedig a fokozódás, mint láttuk, a b b a n az irányban mozog, hogy a zsidóság még a protestáns felekezeteknél is nagyobb arányban tódul a szabadfoglalkozások és kereskedelem felé. Ennek a logikus következménye az volna, hogy a zsidóság köréből kellene viszonylag a legtöbb öngyilkosnak kikerülni. Ez azonban nem áll. Mint a fentebb közölt számításokból megállapítható, a zsidóság öngyilkossági arányszáma országos viszonylatban nem sokkal h a l a d j a meg a katholikusokét, de messze elmarad a protestánsoké mögött. Budapesten pedig, valamint a törvényhatósági joggal felruházott városoknak és a vármegyéknek kisebb csoportjaiban még a katholikusoknál is kedvezőbb arányszámokat m u t a t . Csak mellékesen utalunk ebben az összefüggésben arra, hogy ezen statisztikai adatok meglehetősen ellentétben v a n n a k azzal a sokszor antiszemita megnyilatkozásokban is kifejezésre jutó közhiedelemmel, mintha a zsidóság „erkölcsi lazasága" melegágya volna többek közt az öngyilkosságoknak is. Amint Füllkrug megfigyelte, a keleti, atyai hagyományaihoz ragaszkodó, hívő zsidóságban nagyon ritkák az öngyikosság esetei. 100 Csak a modernizálódott és hitetlen zsidóságban szaporodnak el. Vájjon ezen statisztikailag igazolt tényekből hajlandók-e a felekezeti statisztika harcosai arra következtetni, hogy a zsidóság „spiritu&lis v a l e u r j e " magasabb pl. a katholicizmusénál, mert még a nagyon is modernizálódott budapesti zsidóságban is kisebb öngyilkossági arányszámokat m u t a t fel ? Akkor ugyan arra is kellene következtetni, hogy az iszlám is magasabbrendű, m i n t a keresztyénség, mivel annak sorában az öngyilkosság éppenséggel nagyon ritka ! 101 Látnivaló, hogy mennyire igaza van Ravasz Lászlónak, mikor ennek a következtetési eljárásnak a problematikus voltára utal. Ezen rövid kitérő után t é r j ü n k vissza azon kérdéshez, hogy milyen okra, vagy okokra vezetendő vissza a katholicizmus kedvezőbb és a protestantizmus kedvezőtlenebb öngyilkossági arányszáma. Mint láttuk, nem elégséges ebben a tekintetben a két felekezet-csoport közt fennálló társadalmi rétegződési különb811 100 101

V. ö. Zehery megállapításaitu. o. 98. lap. „Der Selbstmord in der Nachkriegszeit", 4 t . lap. V. ö. F ü l l k r u g : Der Selbstmord, 47. lap.

56


ségekre utalni. Az idevonatkozó irodalomban komoly k u t a t ó k is ismételten utaltak arra, hogy a katholikus egyház nemcsak az öngyilkosokkal szemben követett eljárásával, hanem különösen a gyónással és vallásos berendezkedéseinek a gazdagságával erősen gátló hatást gyakorol híveinek öngyilkossági szándékaira. Füllkrug, a berlini evangélikus városi misszió igazgatója ugyancsak sorra veszi ezeket a szempontokat és maga is arra a következtetésre jut, hogy végső eredményben a két felekezetcsoport közti eltérés a katholikus gyóntatószék befolyására vezetendő vissza. , „A katholikus gyóntatószék az öngyilkossági gondolatoktól üldözött gyülekezeti tagnak módot ad arra, hogy bajáról beszéljen, azt egyszer más megvilágításban is lássa és ezáltal attól már félig megszabaduljon. Az evangélikus egyházban is van ugyan mód a magángyónásra, azonban a kényelmes és mindenki számára hozzáférhető alkalmak hiányoznak." 1 0 2 Ezen katholikus theologusok és szociológusok által is ismételten hangsúlyozott szempontokban kétségkívül van valami, ami plauzibilisnek látszik. Elvi jellegű gondolatmenetekkel nem is lehet ezen érvelés ellen kifogást tenni. Mégis utalnunk kell arra, hogy már ezen gondolatmenet alapján sincs senkinek joga az öngyilkossági arányszámokból éppen a katholicizmus magasabb spirituális valeurjére következtetni. Mert éppen a gyóntatószéki gyakorlat a katholikus egyházban nem a magas, lelkiismereti szabadságban gyökerező erkölcsiségnek a megteremtésén munkálkodik, hanem a tekintélyen alapuló átlagerkölcsiségén. Ez a gyóntatószéki munka lényegéből és sajátosságából köveikezik, amit itt csak megállapítunk a nélkül, hogy arra részletesebben kitérhetnénk. Mindenesetre azonban lehet ezzel szemben arra hivatkozni, hogy a tömegben éppen átlaggal van dolgunk és ennek irányítása, erkölcsi nevelése tekintetében éppen a gyóntatószék kiváló eredményeket ér el, holott a protestantizmus erkölcsi ideálját jóval magasabbra szabván, csak kevesekre t u d igazán hatni. A magunk részéről ennek az ellenérvnek nem t u d u n k túlságos jelentőséget tulajdonítani, mert az abban foglalt tárgyi mozzanat csak nehezen vagy talán egyáltalán nem igazolható elfogadható objektív módon. Kérdés azonban, hogy mennyire igazolható a gyóntatószék kedvező befolyása az erkölcsi nevelés, nevezetesen az öngyilkosságtól való visszatartás tekintetében és mennyire játszanak szerepet ebben a tekintetben a katholikus egyház által egyébként alkalmazott eszközök, mint pl. a temetés megtagadása stb. Természetes, hogy erre a kérdésre objektív, adatokkal ellenőrizhető feleleletet nyerni rendkívül bajos. Természetes az is, hogy a katholikus egyház a gyónási titok szentségénél fogva nem szolgáltathat anyagot annak elbírálására, hogy hány embert t a r t o t t vissza az öngyilkosságtól és még nehezebb a többi szempont tényleges motiváló erejét ellenőrizni. Erre vonatkozólag csak elfogulatlan katholikusok tehetnének valóban értékes közléseket, ilyen nyilatkozatokban azonban hiány van. Dr. Kollarits Jenő budapesti orvos egy cikkében ugyancsak vizsgálja a szóban forgó kérdést és úgy véli éppen magyarországi tapasztalatai alapján, hogy a gyóntatószéket a katholikus lakosságnak csak elenyésző töredéke veszi igénybe, úgyhogy ezen körülményből a jelentkező eltérést az öngyilkossági hajlam terén nem lehet megérteni. 1 0 3 Nem t u d j u k ellenőrizni, hogy mennyire áll meg Kollarits említett megfigyelése. Azonban ebben az összefüggésben talán mégis lehet utalni egy olyan körülményre, amely a kérdés eldöntésénél segítségünkre lehet. Mint fentebb láttuk, Széli Tivadar figyelmeztet arra, hogy az öngyilkossági esetek arányszáma a háború után a katholikusoknál lényegesen erősebb emelkedést m u t a t , mint a protestánsoknál. Már most köztudomású a katholicizmus belső megerősödése a háború után. M a g u k a katholikus vezérférfiak szóltak ismételten .a katholikus gondolat előretöréséről. A katholikus nagygyűlések, eucharisztikus körmenetek számos más jelenséggel e g y ü t t beszédes bizonyságai annak, hogy ez nemcsak 102 103

„Der Selbstmord", 48. s k. lap, az idézet az 50. lapon. A „Zeitschrift f ü r die gesamte Neurologie und Psychiatrie." 1919. évfolyamában (49. kötet, 357 -372. lap), közzétett cikkében. A cikket idézi Füllkrug is (Der Selbstmord in der Kriegszeil, 43. s k. lap.)


13

frázis és nem is csak külső rendezés, hanem van mögötte belső megújuló élet is. Nincsenek ugyan adataink erre nézve, de kétségtelen, hogy éppen a gyóntatószéknek a használata a hívek részéről ugyancsak erősödött. Ebből jogosan lehetne következtetni arra, hogy az erkölcsiség színvonala emelkedik, illetve hogy az kézzelfoghatóan is megnyilatkozik pl. éppen az öngyilkossági viszonyszámokban. Még ha úgy ítélnénk is, hogy ennek a belső életnek az eredményei a közéletben csak hosszabb idő multán jelentkeznek, — ami nem volna ugyan teljesen helyes éppen a gyóntatószéki gyakorlat sajátos jellegénél fogva, — mégis annyit mindenesetre elvárhatnánk, hogy az öngyilkossági arányszám ne emelkedjék. Ezzel természetesen nem a k a r j u k a gyóntatószéknek és különösen az öngyilkosok ellen alkalmazott egyéb rendszabályoknak a jelentőségét teljességgel tagadni. De aligha j á r u n k hamis úton, ha a katholicizmus és protestantizmus közt meglevő ellentétet még mélyebben rejlő okokra vezetjük vissza. Ebben a tekintetben számbavehető eredményre csak akkor j u t h a t u n k , ha módunk van az öngyilkosok psychéjét megfigyelni és az abban uralomra jutó m o t í v u m o k a t valami módon viszonyba hozni a keresztyénségnek a katholicizmusban és protestantizmusban előttünk álló alaptípusaival. Ezen vizsgálatnak a megejtése rendkívül nehéz, sok körültekintést igénylő munka, amelyet mi természetszerűleg nem végezhetünk el. Ez csak azon orvosoknak és lelkipásztoroknak lehet a feladata, akik hivatásszerűen foglalkozhatnak olyanokkal, akik öngyilkossági kísérleteket követtek el. Dr. Kollarits Jenő fentebb idézett, figyelemreméltó cikkében talán némi útbaigazítást a d h a t e tekintetben. Nem t e h e t j ü k ugyan magunkévá azon világnézeti alapelveket, amelyekből Kollarits kiindul: a nélkül, hogy ennek a kérdésnek a részletes tárgyalásába kezdhetnénk, i t t vissza kell utasítanunk minden olyan kísérletet, amely az ember szellemi életében általában és így az öngyilkosság megítélésében is kizárja a felelősség gondolatát. E l f o g a d h a t j u k azt a tételt, hogy az öngyilkosság általában valamiféle betegségnek, illetve abnormis és annyiban beteg lelki állapotnak a szimptómája. Igaz, hogy ez esetben a betegség fogalmát módfelett kitágítottuk és ebben az értelemben m a j d n e m minden nem szigorúan normális emberi életjelenségre lehet alkalmazni a betegség szót. A cselekvő egyén felelősségét ez esetben sem lehet kikapcsolni. Kollarits szerint az öngyilkosságra való hajlam specifikus összefüggésben van a jellemnek és az idegességnek egy bizonyos nemével. Leginkább deprimált jellem társulva a depressiv komoly életfelfogással hajlamos rá. Kollarits igyekezik azután k i m u t a t n i , hogy ennek a jellem-típusnak a hazája a protestantizmus. És pedig az utóbbi nem is annyira abban az értelemben, mintha a protestantizmus nevelné ezt a típust, hanem inkább abban az értelemben, hogy az ilyen típusú egyedeknek, illetve nemzeteknek felel meg a protestáns életfelfogás és ezért csatlakoztak vagy csatlakoznak hozzá. Ilyen értelemben utal Kollarits Lavedan „Marquis de Priola" c. művére, amelyben csak egy asszony t u d Don J ü a n n a k ellentállni, ami annak protestáns jellemével van összefüggésben. Hasonló szempontból hivatkozik Dejenire és Gauckler nyilatkozataira, akik szerint a protestáns mentalitás nyugodt és komoly, viszonylag hideg és k o m o r ; ugyanezzel van összefüggésben Kollarits szerint a protestánsoknak különös alkalmassága és hajlama tudományos tevékenységre. Galton szerint ennek a típusnak egy átöröklődő válfaja a hugenották soraiban található meg. Mindezen jellemsajátságok Kollarits szerint egyúttal predesztinálnak az öngyilkosságra. Amennyire ezen vázlatszerű összefoglalás is m u t a t j a , Kollarits nagyon egyoldalú módon rajzolja meg a „protestáns mentalit á s " - t és talán inkább a kálvinizmus némely típusaira gondol. Kétségtelen azonban, hogy éppen a felhozott jellemvonások tekintetében a protestáns mentalitás irodalmi igazolása érdekében hivatkozni lehetne pl. Arany János balladáira, Kemény Zsigmond némely regényalakjaira és különösen a kálvinizmus alapján álló nagy német költő és regényíró Conrad Ferdinand Meyer által megrajzolt alakok jellemére. Ezek az irodalmi megnyilatkozások mindenesetre sokkal gazdagabbnak m u t a t j á k a protestáns mentalitást és jellemet, mint ahogyan azt Kollarits megrajzolja. Ennek ellenére fejtegetéseiben van oly igazságmozzanat, amely

56


további k u t a t á s o k kiindulópontjául szolgálhat. Füllkrug is hajlandó ezt elismerni. 104 Valóban el lehet képzelni azt, hogy éppen a magasra kitűzött erkölcsi életeszmény, az önmagunkon gyakorolt szigorú és magas mértékkel mérő kritika, a kötelességteljesítéshez való erőteljes ragaszkodás, a megalkuvástól való irtózás és az élet nehézségeit könnyen venni nem tudó erkölcsi komolyság kerülhet olyan viszonyok közé, amelyek közt az öngyilkosság gondolata súlyos kísértéssé lesz. S mindezek olyan jellemvonások, amelyekre a protestáns ethika és ennek alapján a protestáns erkölcsi nevelés is mindig különös súlyt helyezett. Bizonyos az is, hogy az eleven hit, az Istennel való életközösségnek az ereje diadalmaskodik a kísértés felett annál is inkább, mert nyilvánvaló előtte, hogy az öngyilkosság mindig bün. Arra, aki hívő keresztyén létére az ilyen kísértés súlya alatt elbukott, az vesse az első követ, aki még minden kísértésben megállott. Bizonyos, hogy minél tisztább és mélyebb valakinek az erkölcsi jelleme, annál nagyobbak, súlyosabbak és nehezebbek a kísértések, mellyekkel meg kell küzdenie. Ha pedig így van azokkal, akik komoly keresztyének, mennyivel inkább vehet erőt a kétségbeesés azokon, akiknek az életét, életfolytatását meghatározza ugyan még a nevelés, erkölcsi fogalmaiknak az öröklött komolysága, de akiknek életében hiányzik a hit eleven ereje. Ez a saecularizált erkölcsi világnézet még mindig állhat igen magas fokon, de az élet súlyos helyzeteiben elegendő erőt adni nem t u d és könnyen megy át abba a stoicizmusba, amely a ,,patet e x i t u s " jeligéjével egyáltalán nem igazolta az élet könnyelmű elvetését, azonban v i t a t t a az öngyilkosságnak nemcsak jogszerű, hanem bizonyos körülm é n y e k közt kötelességszerű jellegét is. Mindezek a megfontolások m u t a t j á k , hogy az öngyilkosság felett általában igen hamarosan és világosan ki lehet mondani a kárhoztató ítéletet, azonban az öngyilkosság az életből sokkal bonyolultabb és súlyosabb erkölcsi probléma, semmint ezen világos ítélet alapján talán első pillanatra gondolni hajlandók volnánk. Világos az is, hogy milyen felületesen és könnyelműen jár el az, aki tisztára statisztikai adatokból következtet éppen az öngyilkosságok gyakorisága alapján valamely felekezet „erkölcsi valeurjé"-re. 13. Bűnügyi statisztika. Bégtől fogva szokásos a morál- és kriminálstatisztikában a bűnügyi statisztika adatainak a feldolgozása. Azonban, amint m á r láttuk, a morálstatisztika szokásos fogalma nem számol eléggé a statisztikai k u t a t á s és adatgyűjtés természetével, eredményei csak nagyon megszorított értelemben t a r t h a t n a k igényt érvényre. Ez áll a bűnügyi statisztika adatainak morálstatisztikai szempontból való feldolgozására is. Ebből a szempontból kifolyólag hamgsúlyozza Hermann A. KroseS. J . , a német katholicizmus statisztikai évkönyvének szerkesztője is, hogy az elítéltek felekezeti hovatartozandóságának megállapítása céltalan. 1 0 5 Egyéb okok mellett ezt az ítéletet különösen az a körülmény indokolja, hogy a bűntényeknek igen nagy százaléka sohasem kerül bíróság elé. Szerinte semmi jogunk sincs arra következtetni, hogy a fel nem fedett bűntények a lakosságban ugyanúgy oszlanak el, m i n t a felfedettek. Ennek következtében az elítéltek felekezeti hovatartozandóságából nem lehet általában a felekezetek híveinek az átlagos erkölcsi színvonalára következtetni. Krose ebben az összefüggésben nyilván apologetikus tendenciákat szolgál: a háború előtt Németországban a katholikus lakosság bűnözési hányadosa jóval magasabb volt, mint az evangélikusoké, amit a lengyel lakosság alacsonyabb kulturális színvonalának tud be és kifejezi azt a véleményét, hogy a többi népességben a kriminalitás tekintetében a felekezeteknél nincs lényeges eltérés. Ezen érvelésben kétségkívül van igazság. A magunk részéről mindenekelőtt arra szeretnők tenni a hangsúlyt, hogy v a n n a k a bűntényeknek bizonyos cso104 105

Id. h. 44. lp. „Kirchliches H a n d b u c h für das k a t h . D e u t s c h l a n d " , XVI. kötet, 146. s k. 1,

56 Kariier Κ . : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában.

13

portjai, amelyekben jóval nehezebb a vétkesség megállapítása, mint más esetekben. Csak utalnunk kell a vagyon ellen elkövetett bűncselekményekre : mily nehéz sokszor a n n a k a megállapítása; hogy a vádlott valóban törvénybe ütközöT dolgot követett el ! Emellett figyelembe kell venni, hogy a büntetötörvénykönyv rendelkezései és még a polgári tisztesség követelményei sem fedik minden tekintetben egymást : a jogszolgáltatás mindig csak törekszik a jognak és az erkölcsi követelménynek az összhangba hozatalára. Ennek alapján még nagyobb különbség van a büntetőtörvénykönyv rendelkezései és a keresztyén erkölcsiség követelményei közt. Hogy egyebekre ne utaljunk, a jogszolgáltatás a nemi erkölcsiségnek csak bizonyos nagyon durva megsértéseivel foglalkozik, de egyáltalán nem törődik igen sok olyan jelenséggel, amely a keresztyén erkölcsiség alapján nem kevésbbé elítélendő bűn. S így van ez az erkölcsi életnek minden vonatkozásában. Hozzájárul ehhez még, hogy a büntetőtörvénykönyvvel való összeütközésnél az esetleg felekezeti hovatartozandóság által is meghatározott erkölcsi világnézeten kívül még egyéb körülmények is közrejátszanak. A kriminalitás is végtelenül komplex jelenség, amelyet nem lehet kizárólag vagy túlnyomóan egy ok hatásából megérteni. Mindez m u t a t j a , hogy valamely felekezet alacsony kriminalitási arányából még nem lehet az illető felekezet híveinek magas erkölcsi színvonalára következtetni. Viszont a magas k' iminalitási adatok is csak a megtorolt bűncselekmények nagyobb számát m u t a t j á k , de még nem engednek meg következtetést a felekezet híveinek általános alacsony színvonalú erkölcsiségére. Ily körülmények közt talán helyesebbnek látszhatnék, ha a statisztikában a kriminalitás felekezeti vonatkozásai szempontjából rendelkezésre álló a d a t o k a t fel sem dolgoznók. Ezt azonban ugyancsak nem t a r t j u k helyesnek. Mert bármilyen nagy óvatosságra is van szükség ezen adatok értékelésénél, azok ha többre nem, iránymutatóul mégis felhasználhatók és az egyes felekezeteknek útbaigazítással szolgálhatnak m u n k á j u k b a n , feladatokat m u t a t n a k nekik, mert rávilágítanak a helyzetre jobban, mint az egyéni tapasztalásnak szűk körhöz igazodó megfigyelése. Bármilyen fogyatékosak is éppen a keresztyén erkölcsiség nézőpontjából a bűnügyi statisztika által rendelkezésünkre bocsátott adatok, egyéb körülményeknek a lehetőség szerinti figyelembevétele, illetőleg kiküszöbölése esetén bennük is tükröződnek — egyebek mellett — a felekezeti sajátosságok. Ezért nem t e k i n t h e t j ü k azokat teljesen értékteleneknek és kell velük foglalkoznunk. Mindenesetre helytelennek kell mondanunk Bud J á n o s n a k azon ítéletét, amely szerint „vallás és vallás közt az erkölcsi lényeget illetőleg nagyobb különbségek nincsenek". 1 0 6 Ez az ítélet csak a helyzet nem-ismeréséből származhatik és összetéveszti a felekezet t a g j a i n a k a „polgári tisztességét" az erkölcsiség felekezeti jellegű meghatározottságával. A polgári tisztesség tekintetében a különböző felekezetek hívei közt az egyéni szemlélet talán nem lát és ismer fel lényeges különbséget annál is inkább, mivel a polgári tisztesség nem annyira egy felekezet erkölcsiségének a bélyegét viseli magán, mint inkább hosszas különböző származású és jellegű erők m u n k á j á n a k az eredője. Azonban az egyes felekezetek jól t u d j á k azt, hogy a polgári tisztesség és s a j á t erkölcsi követelményük közt lényeges különbségek vannak, azért a vallástanításban és igehirdetésben, valamint híveik egyéb befolyásolásában azoknak a cselekvését éppen erkölcsileg igyekeznek ezen követelményhez mérten kimélyíteni és meghatározni. A figyelmes szemlélő ennek a befolyásolásnak az eredményét meg is találhatja a mindennapi élet tapasztalataiban, ami statisztikailag természetszerűleg igen sokszor nem ragadható meg. De ezek a különbségek ott vannak a statisztikailag megragadható jelenségek mögött is és ezért sem hiábavaló a kriminalitás adatainak a vizsgálata. Hogy véleményt alkothassunk magunknak arról, mennyire indokolt a kriminálstatisztika adatainak morálstatisztikai szempontból való feldolgozása, mindenekelőtt a következő a d a t o k a t kell szemügyre venni. Csak a legutolsó statisztikailag feldolgozott év idevonatkozó megállapításait tekintve, 1928-ban a hazai kir. járás106

Statisztikai Közlemények, Üj sorozat 30. k ö t e t , 77. lap.

56


bíróságokon a jogerősen befejezett feljelentések száma 140,379 volt. Azon ügyeknek a száma, amelyekben az eljárás az összes terheltekre nézve ítélet nélkül ért véget, számszerűleg 99,205, azaz a befejezett ügyeknek 70-7%-a. Jogerős ítélettel való elítélés csak 28,530, felmentés pedig 12,644 esetben következett be. A kir. törvényszékek eljárási adatai ugyanazon évről 65,342 jogerősen befejezett feljelentést és 87 jogerősen befejezett újrafelvételt m u t a t n a k ki. Összesen 65,023 esetben folyt nyomozás és 964 esetben vizsgálat. Azon ügyek száma, amelyekben az eljárás az összes terheltekre nézve ítélet nélkül ért véget, 46,034. Jogerős ítéletre csak 19,395 esetben került a sor, ebből egészben vagy részben elítélő volt 15,590, felmentő pedig 3,805. Jól t u d j u k , hogy még a felmentő ítélet is sokszor tisztán annak a következménye, hogy a vádlotL vétkessége nem bizonyítható. Mennyivel nagyobb azoknak az eseteknek a száma, amelyekben más okok m i a t t nem került sor ítélethozatalra. Nyilvánvaló, hogy még az elkövetett és nyomozott, illetőleg vizsgált bűnügyeknek egy igen nagy százaléka sem végződik ítélettel. A tényleg bekövetkezett elítélések csak nagyon fogyatékos és sokszor nagyon egyenetlen képet a d n a k a kriminalitásról. Ezen ténynek ismételt hangsúlyozása után á t t é r hetünk a kriminalitás felekezeti vonatkozásainak ismertetésére. A Központi Statisztikai Hivatal a hazai bűnügy statisztikai vonatkozásait az 1904—08. évekre Bud János, az 1909—13. évekre vonatkozólag pedig Kenedy Géza által részletesen feldolgoztatta. Összefoglalólag az 1905—08. évek átlagát a következő összeállítás szemlélteti : V

·

Volt %-ban :

R . k a t h . G. k a t h . R e f o r m . E v a n g . G. kel.

Az összes elítéltek közt Az ország 12 éven felüli népességében .

47-3 48-2

13-4 10-7

13-9 14-7

4-6 7-6

17-0 13-4

Unit.

0-4 0·4

Izr.

3-4 4-9

Az 1909—13. évek átlagára vonatkozólag hasonló szempont szerint összeállítva az adatokat, a következő képet nyerjük : Volt %-ban : R . k a t h . G. kath. R e f o r m . E v a n g . G. kel.

Az összes elítéltek közt Az ország 12 éven felüli lakosságában .

48-1 48-7

13-4 10-7

14-1 14-6

4-8 7-3

15-2 13-1

Unit.

0-5 0-4

Izr.

3-9 5-1

A becsületsértési perek az összeállítás alapjául szolgáló kimutatásokból hiányoznak. Az 1905—08. évek átlagára vonatkozó adatokra nézve Bud J á n o s megjegyzi, hogy a görög keletieknek és a görög katholikusoknak a lakosságban elfoglalt arányszámukhoz mérten feltűnően magas kriminalitása azzal a körülménnyel van összefüggésben, hogy ezen felekezetek tagjai túlnyomó részben oláhok, akiknél a kriminalitás a legnagyobb, viszont az evangélikusok feltűnően kedvező arányszámát az evangélikusok körében nagyszámú németségnek t u l a j donítja, mint amely nemzetiségnek a kriminalitása igen kedvező. Ebből a megokolásból nem hiányzik bizonyos valószínűség. Azonban felveti éppen azt a kérdést is, hogy a nemzetiségi sajátosságok mennyire v a n n a k esetleg éppen a vallási hovatartozandósággal összefüggésben. A jelenlegi csonkaországban az oláhok kriminalitása jóval kedvezőbb, m i n t volt a régi Magyarországon, ami m u t a t j a , hogy ott nemcsak nemzetiségi sajátosságok játszottak közre. Viszont az evangélikus lakosság kedvező kriminalitási arányszámait megtartotta az ország megcsonkítása után is, amikor pedig híveinek a körében a németek száma nemcsak számszerűleg, hanem százalékosan is igen erősen megcsappant. A háború utáni viszonyok kriminalitását 1 0 7 felekezeti szempontból a követ107 Vázlatosan feldolgozza az anvagot 1927. években, (1929) c. dolgozata.

Hacker

Ervin:

Kriminalitásunk

az 1921-



13

kező, az 1921—25. évek átlagára vonatkozó, az előbbiekkel megegyező szempontok szerint készített összeállítás m u t a t j a : Volt %-ban. R . kath.

G. kath.

Hetorra.

Evang,

G kel.

12-8

19-8

5-1

2 1

21-2

6-3

Az összes elítéltek közt . . 68 1 Az ország 12 éven felüli lakosságában (1920-i népsz.) . 63-0

Unit.

. I/.r.

Egyéb

0-6

0-0

3-5

0-1

0-7

0-1

6-4

0-2

A legkedvezőbbnek tehát az izraeliták a r á n y s z á m a mutatkozik, utána következnek az evangélikusok és reformátusok, legkedvezőtlenebbek a római és görög katholikusok arányszámai. Az unitáriusokat és görög keletieket ebben az összefüggésben elenyésző kicsiny lélekszámuk miatt figyelmen kívül h a g y h a t j u k . 1924 óta a Központi Statisztikai Hivatal új és meggyőződésünk szerint helyesebb, világosabb szempont szerint dolgozza fel hazánk kriminalitásának felekezeti viszonyszámait: kiszámítja, hogy minden felekezet 100,000 12 éven felüli t a g j á r a hány elítélt esett. A következő k i m u t a t á s először abszolút számokban, a z u t á n pedig a jelzett viszonyszámokban állítja elénk a felekezetek kriminalitását a vizsgált utolsó öt (1924—28.) évre vonatkozólag.

e

A z Év

összes száma

ν r. kath.

g. kath.

reform. a)

1 í t

a 1 1 á

abszolút

e

é 1 t s

evang.

s ζ

k

e r i 11 t

g. kel.

!

unit.

izr.

bapt. : e g y é b

felek, nélk.

számokban :

1924

59,479

40,779

1577

11,662

2979

339

39

2063

21

20

1925

47,905

32,375

1390

9428

2478

255

36

1882

40

21

1926

40,537

27,650

1041

7854

1806

245

34

1865

6

17

19

1927

39,897

26,178

1295

8152

1929

207

36

2049

8

22

21

1928

41,961

27,897

1075

8117

2082

207

34

2498

13

20

18

b)

százezer

12

é v e n feliili l a k o s r a

számítva :

1924

978

1064

1212

905

773

837

743

530

1925

788

845

1068

732

643

629

686

483

1926

667

722

800

610

468

605

647

1927

656

683

996

633

500

511

686

1928

690

728

826

630

540

511

648

299

999

—

569

1049

479

182

455

949

526

243

589

1049

641

395

553

900

A közölt táblázat szerint állandóan az országos átlag alatt volt — a százezernél kisebb lélekszámmal rendelkező felekezeteket nem véve számításba, az izraelitáknak, az evangélikusoknak és a reformátusoknak a kriminalitása. Az izraeliták még 1924-ben és 1925-ben kedvezőbb arányszámokat m u t a t t a k , m i n t az evangélikusok, 1926-tól fogva azonban az evangélikusok küzdötték fel m a g u k a t az öt nagyobb felekezet közt az első helyre és az izraeliták a második helyre szorultak. Mivel azonban az evangélikusok kriminalitása 1926. és 1928. közt romlást m u t a t , azért az utolsó vizsgált évben az izraelitákkal m a j d n e m azonos arányszámokat t ü n t e t fel. Állandóan az országos arány alatt van viszont a római és különösen a görög katholikusok arányszáma. Ezen adatokat részletezi a mellékelt ( X L . s z . ) a z utolsó vizsgált évre, 1928-ra vonatkozó kimutatás, amely a bűncselekmények szerint tagozódik. A legfeltűnőbb ebben az összeállításban, hogy a zsidóság kriminalitása legnagyobb részben a vagyon ellen elkövetett bűncselekményekből kerül ki. Az összes

56


elítélt izraelitáknak 64-8%-a a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények miatt ítéltetett e l ; a római katholikusoknál ez az arányszám 54-9, a görög katholikusoknál, 51-9 a reformátusoknál 53-2, az evangélikusoknál 52-9, míg az országos átlag 53-8% volt. Ugyancsak érdekes megfigyelni, hogy „gyilkosság", „szándékos emberölés", „felindulásban elkövetett emberölés" és „gondolatlanságból okozott emberölés" m i a t t 1928-ban együttesen 362 római katholikus, 32 görög katholikus, 113 református, 24 evangélikus és 14 izraelita, az egész országban összesen pedig 552 egyént ítéltek el a törvényszékek. Vagyis a „személyek ellen elkövetett bűncselekmények" csoportjában a nevezett bűncselekményekre esett a római katholikus elítélteknél 3-8, a görög katholikusoknál 7-9, a reformátusoknál 3-9, az evangélikusoknál 3-3, az izraelitáknál 2-4, az országos átlagban pedig 3-9%. „Szemérem elleni b ű n t e t t e k és vétségek" m i a t t elítéltek 1928-ban 281 római katholikus, 8 görög katholikus, 71 református, 17 evangélikus, 28 izraelita, összesen 407 egyént. Ilyképpen a „társadalom ellen elkövetett bűncselekményekből" a nevezettre esett a római katholikus elítélteknél 15Ό, a görög katholikusoknál 10-8, a reformátusoknál 12-6, az evangélikusoknál 11-2, az izraelitáknál 16-7, az országban általában pedig 14-1%. Sajnos, nincs m ó d u n k b a n vizsgálni a kriminalitás felekezeti vonatkozásait a területi eloszlás szerint. Legújabban Pálosi Ervin ugyan feldolgozta B u d a p e s t kriminalitását és moralitását 1 0 8 azonban különben nagyon gondos és tanulságos dolgozata éppen a mi szempontunkból jóformán semmit sem n y ú j t . A jogérvényesen befejezett ügyek számát nem t u d j a elkülöníteni Budapest lakosságának és a vidéknek a szempontjából és még a budapesti főkapitányság bűnügyi osztályánál letartóztatott személyek felekezeti megoszlásának a statisztikája is használhatatlanná lesz azáltal, hogy egybefoglalja az evangélikusokat és reformátusokat, holott a két felekezet kriminalitása az országban nagyon lényeges eltérést m u t a t . Annyi azonban Pálosi Ervin vizsgálódásaiból is kitűnik, hogy a zsidóság kriminalitása, mint különben az egész országban, Budapesten is nagyon kedvező, mindenesetre kedvezőbb, mint pl. a katholikusoké, de kedvezőbbnek látszik a reformátusok és evangélikusok együttes adatainál is. E n n e k a jelenségnek a megmagyarázása érdekében Pálosi talán nem egészen jogtalanul hivatkozik arra, hogy éppen azoknál a bűncselekményeknél, amelyek a zsidóság körében viszonylag a legsűrűbben fordulnak elő, a vagyon ellen elkövetett bűncselekményeknél a feljelentetteknek sokkal kisebb százalékát ítélik el, mint az összes bűntettek átlagában.

Befejezés. Végére j u t o t t u n k vizsgálódásainknak. A statisztikai adatok sokasági a legkülönfélébb, más módon hozzáférhetetlen viszonylatokban rajzol változatos képet a hazai felekezetek életéről és munkájáról. Talán nem szükséges külön is hangsúlyozni, _ hogy az így nyert kép egyoldalú és csak bizonyos vonatkozásokat világít meg. Ennek ellenére is meg vagyunk győződve arról, hogy az így rajzolt képnek nemcsak tudományos értéke van, — végzett vizsgálódásaink tudományos tekintetben járulnak hozzá a hazai felekezetek viszonyainak, helyzetének ismeretéhez, — hanem nagy fontossággal bír a gyakorlati egyházi m u n k a alakítására is. A statisztika által rajzolt kép tükrében az egyházak alaposabban és helyesebben ismerhetik fel a helyzetet, amelyben v a n n a k és ehhez a felismeréshez mérten rendezhetik be m u n k á j u k a t . Nem részletezhetjük az ily módon adódó feladatokat. Még kevésbbé engedhetünk azon csalogatásnak, hogy a megállapított eredményekből „tanulság o k a t " v o n j u n k le és így elért eredményeinket aprópénzre váltsuk fel. Mindezt 108 Pálosi Ervin : B u d a p e s t kriminalitása és moralitása az 1909—1925. években. 1927. (Illyeíalvi I. Lajos : Statisztikai közlemények, 55. kötet, 3. szám.) V. ö. külön. 57—63. lapok.

56 Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a s t a t i s z t i k a


13

a figyelmes olvasónak a m u n k á j á r a kell bíznunk. A mi célunk a helyzetkép megrajzolása volt. Ha ezt a célt legalább nagyjában elértük, akkor a vizsgálódásainkra fordított munka nem volt hiábavaló. .Jegyzet. Jelen dolgozat kézirata már le volt zárva, amikor a miskolci evangélikus jogakadémia tanárai által szerkesztett „Emlékkönyv az Ágostai Hitvallás négyszázados évfordulójára" megjelent és benne Dr. Schneller Károlynak „A magyar országi protestáns népesség demologiai sajátosságai" című, valamint Dr. Hacker Ervinnek „A vallás hatása a kriminalitásra Magyarországon" cíinü értekezése napvilágot látott. Ennek következtében ezen dolgozatokat munkám kidolgozásánál már nem t u d t a m felhasználni. Örömmel állapítom azonban meg, hogy az alapelvi állásfoglalás tekintetében az említett értekezések szerzői és saját dolgozatom közt lényeges eltérés nincs. Szándékosan tartózkodtam attól, hogy a két említett értekezés anyagát vagy az általuk adott új szempontokat még utólag igyekezzem m u n k á m b a beledolgozni : ez megzavarta volna m u n k á m egységét. így most részben kiegészítésül, részben s a j á t m u n k á m ellenőrzése kedvéért örömmel utalhatok Schneller Károly és Hacker Ervin dolgozataira.

&

TARTALOMJEGYZÉK. Oldal

Bevezetés I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. 1. A felekezetek lélekszáma a j A felekezetek lélekszámának változása az országban b) A felekezetek lélekszámának változása Budapesten c) A felekezetek lélekszámának változása Debrecenben és Pécsett . . . . d) N é h á n y vidéki város és megye lakosságának felekezeti megoszlása . . >. A felekezetek szaporodása a ) A szaporodást meghatározó tényezők b) A születések csökkenésének kérdése 3. Vegyes házasságok és reverzálisok a ) A vegyes házasságok b) A reverzálisok 4. Az áttérések 5. A felekezetek démografiájának néhány fővonása

4 7 10 12 jj> 17 20 29 29 33 39 50

II. rész. Λ felekezetek egyházi és kulturális szolgálata. 6. A felekezetek egyházi szolgálata 7. Az iskolaügy a) Az elemi n é p o k t a t á s a háború előtt b) A középfokú o k t a t á s a háború előtt c) Az elemi n é p o k t a t á s a h á b o r ú u t á n d) A középfokú o k t a t á s a háború után e) A főiskolai oktatás a háború u t á n 8. Szociális tevékenység

68 78 79 82 85

III. rész. Morál- és kriminálstatisztika. 9. 10. 11. 12. 13.

A morál- és kriminálstatisztikáról A törvénytelen születések A házassági elválások Az öngyilkosságok Bűnügyi statisztika

általában

95 97 100 109 124

Befejezés

128

*

THEOLOGIAI TANULMÁNYOK ÉRTEKEZÉSEK A THEOLOGIAI TUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁBÓL. Szerkeszti: Csikesz Sándor, debreceni egyetemi ny. r. professzor.

A „Theologiai Tanulmányok" c. vállalatban eddig az alábbi füzetek jelentek meg félkemény borítékban, nagy lexikon oktáv lapokkal, tartalommutatóval, tartós fűzésben.

1. szám. Bányay Lajos: „Hiszek egy, közönséges, keresztyén anyaszentegyházat". Dogmatikai tanulmány. 71 lex. oktáv lap. Ára 2'80 P. 2. szám. Enyedy Andor: Magyar református kátéirodalom. Valláspedagogiai tanulmány. 53 lex. oktáv lap. Ára 2 30 P. 3. szám. Dr. Révész Imre: »Krisztus és Antikrisztus". Ozorai Imre és műve Tanulmány a magyar protestáns theologiai gondolkozás kezdeteiből. 33 lex. oktáv lap. Ára 150 P. 4. szám. Gaudy László: A bibliai történetek tanításának valláspedagogiai módszertana. 63 lex. oktáv lap. Ára 2 30 P. 5. szám. A „Mortalium animos" című pápai encyklika ügye. Csikesz Sándor: Előszó. Marton János: Történeti előzmények és háttér. Á „Mortalium animos" szövege és magyar fordítása (Rabold Gusztáv ford.; revideálta Cs.S.). Vasady Béla: Az encyklika tartalma, lényege és feleletünk. Baltazár Dezső nyilatkozata a „Mortalium animos" ügyről. Az Orsz. Ref. Lelkész-Egyesület határozata. 24 lex. oktáv lap, petit szedéssel. Ára 1'50 P. 6. szám. Ferenczy Károly: Az evangelizáció problémája elvi és gyakorlati vonatkozásaiban. Belmissziói tanulmány. 53 lex. oktáv lap. Ára 2 30 P. 7. Dr. Vasady B é l a : Girgensohn Károly élete és munkássága. 94 lex. oktáv lap. Ára 3-80 P. 8. szám. Dr. Tarczay Erzsébet: A reformáció Horvát-Szlavonországban. 93 lex. oktáv lap. Ára 4·— P. 9. szám. Dr. Lic. Karner Károly: Jézus halálának napja. 38 lex. oktáv lap. Ára 2 — P. 10. szám. Soós B é l a : Melius Péter szentháromságtana. 55 lexikon oktáv lap. Ára 2-30 P. 11. szám. Klein Gáspár: Az állami protestáns egyetem eszméje a Habsburgok alatt a 18. és 19. században. 55 lex. oktáv lap. Ára 2 30 P. 12. szám. Dr. Nagy G é z a : Barth theologiájának előzményei, kritikája és jelentősége. 36 lex. oktáv lap. Ára 2 — P. 13. szám. Gáncs A l a d á r : Mit tanulhatunk Barth Károlytól? 18 lex. oktáv lap. Ára 1-30 P. 14. szám. Lic. theol. Dr. Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 127 lex oktáv lap. Számos szöveg-közötti statisztikai táblázattal és 40 drb táblázat-melléklettel. Ára 4 20 P. Városi ngomda, Debrecen. 1930—39

UC.DR. K A R N E R

KÁROLYTÓL

MEGJELENT: Pál apostol világnézete. I. rész : Pál apostol és a görög filozófia. Pécs, 1927. Der Vergeltungsgedanke in der Ethik Jesu. Leipzig, 1927. Luther Márton ifjúkori vallásos fejlődése. Irta: D. Walter János, fordította: Lic. Dr. Karner Károly, Budapest, 1929. Luther Marburgban. Irta: D. Dr. Eiert Werner, fordította: Lic. Dr. Karner Károly. Sopron, 1930. A saecularismus és a lelkészi munka. Szentgotthárd, 1930. Az egyház lényege az Ágostai Hitvallás szerint. A Magy. Kir. Erzsébet-Tudományegyetem Evang· Hittudományi Karának tanárai által kiadott „Hitvallás és Tudomány" c. Emlékkönyvben. Sopron, 1930. Sors és gondviselés. Eudapest, 1931. Ezen művek megrendelhetők a

LUTHER-TÁRSASÁG KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN Budapest, VIII., Üllői-út 24-ik szám é s a

„FÉBÉ" KÖNYVKERESKEDÉSBEN Budapest, VII., Damjanich utca 25a. szám.

A FELEKEZETEK MAGYAR- ORSZÁGON

Recommend Documents