A FEKOSZ ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGVÁLASZTÁSA ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL

FELSŐOKTATÁSI KOLLÉGIUMOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Cím: H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. Tel.: (+36-1)-341-0209 Fax: (+36-1)-341-0209

Honlap: www.fekosz.iif.hu E-mail: [email protected]

A FEKOSZ ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGVÁLASZTÁSA ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL. Beszámolómat a szervezetünket érintő nagyobb témacsoportok köré építettem föl. Ezért a korábbi évek gyakorlatával ellentétben nem emelek ki egy kronologikus táblát, hanem az egyes eseményeket beépítem a beszámoló tematikusan következő részébe. I.

A szervezet:

A FEKOSZ a hazai kollégisták többségét képviseli ma is, országosan valamennyi tervezési, statisztikai régióban és szinte valamennyi megyében jelen van, ebben a tekintetben egy kevés tagot magában foglaló elit klubba tartozik. Ez a tény, amellett, hogy megadja szervezetünk súlyát, sok feladatot is ró tisztségviselőire. El kell érni a „mezei” kollégistát, a véleményeket, érdekeket

meg kell ismerni és be kell építeni az országosan artikulált érdekképviseleti

munkába. Ennek érdekében hozták létre elődeink a regionális beosztást, amely ebben a ciklusban, közelebbről ebben az évben komoly átalakuláson ment át. Az Észak- magyarországi Régió kollégiumai úgy döntöttek, hogy más régióban folytatják munkájukat. Ez az átalakulás jelenleg is folyamatban van, lezárulta éppen a küldöttgyűlésre várható. A keletmagyarországi kollégiumok némelyike racionális okokból bejelentette a Dél- magyarországi Régióhoz történő csatlakozási szándékát, ahol őket szívesen fogadták. Nagy örömünkre ismét rendkívül tevékeny a Budapesti Régió és a Dél- dunántúli Régió is amellett foglalt állástmintegy természetesen-, hogy önálló marad és folytatja tevékenységét. Több helyről érkezett alapos kifogás a régiók anyagi támogatásával kapcsolatban. Ebben a tekintetben nem tudtunk előre lépni az elmúlt egy évben, a pontos okokat a beszámoló gazdasági részében lehet megtalálni. Az elmúlt egy év során az országban kisebb számban alakultak befektetői kollégiumok (diákotthonok), valamint néhány régi tagkollégiumunk befektetői alapú felújításon esik át. Van arra alapos remény, hogy ez a kollégiumi szféra ne essen ki a hagyományos kollégiumi létből, ezért szerveztünk több olyan rendezvényt, vagy képviseltettük magunkat olyan

FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ


összejövetelen,

amelyen

a

befektetői


kollégiumok

kollégiumszerű

működésének

lehetőségeiről esett szó. Az őszi rendkívüli küldöttgyűlés vita után végül 100 Ft- ban állapította meg a tagdíjunkat. Ez volt az a lépés, amely a jelek szerint sok tisztázó vitát elindított és kimenete, ma már talán kijelenthetjük, hogy ezek hozadéka nem a FEKOSZ végleges széthullása lett. Egyértelműen látszik, hogy rendezvényekkel lehet a tagságunk bő többségét kitevő hallgatói csoportot megfogni, egy nem helyben működő szervezetért tevékenységre bírni. Ezért az elmúlt év egyik nagy eredményének ezen rendezvények örvendetes szaporodását tartom. Nagyon fontos kiemelnem, hogy ezen terület személyi felelőse, Boda Attila választmányi titkár kiemelkedő munkát végzett az elmúlt egy évben. Nélküle az út felén sem tudtunk volna végig menni. Inspirálta a teljes Választmányt, a régióvezetőket, az Elnökséget és mivel egyértelműen szükségem volt rá, személy szerint engem is. Az ő jó értelemben vett makacssága feltétlenül kellett és kell a mozgásban maradásunkhoz. II.

A szakmai munka:

Közismert, hogy a felsőoktatás szabályozásában hatalmas változások következtek be az elmúlt egy évben. Idén március 1- jétől hatályos az új felsőoktatási törvény, amely a korábbi jogszabálynál jóval bőbeszédűbb a kollégiumi szféra kapcsán. Megváltozott (hirtelen és alkalmatlan időpontban) a juttatási kormányrendelet is, amelynek éppen készül az utódja. Azt mondhatjuk, hogy egy olyan országos szervezetet, mint a miénk, minden fontos döntés előtt megkérdeznek (még ha kell is egy kis unszolás is ehhez néha), de a véleményének kodifikációjára alig- alig kerül sor. A vízválasztó a törvényi nevesítettség, illetve a politikai és/ vagy a sajtókapcsolatok minősége. Ebben pedig nem állunk valami jól. Annyira rosszul sem, mint akár egy éve, de sok munkánk lesz vele, ez az elmúlt ciklusból egyértelműen kiderült. El is indultunk ezen az úton, azt hiszem, hogy annak a bizonyos, az országos listát állító pártoknak küldött választás előtti levélnek annyi hozadéka biztosan lehet, hogy fennakad a FEKOSZ neve egy- két valóban illetékes szakember emlékezetének rostáján. Ennek első jele az a meghívás, amelyet az MSZP Felsőoktatási Tagozata küldöttel a szervezetünk elnöke számára, hogy a május 23- án tartson előadást a tagozat tagjai számára a felsőoktatási kollégiumok témakörében. Fontos lépésnek gondolom azt is, hogy rendszeresen meghívást kapunk az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Ügyek Bizottságának azon FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ FEKOSZ



üléseire, ahol a bennünket is érintő törvényjavaslatokat (Felsőoktatási törvény és módosításai, költségvetés és módosításai pl.) tárgyalják. A következő lépés a hatékonnyá válás lehet, hiszen ezen bizottság szinte biztosan feláll az új törvényhozásban is, az elnyert mandátumokat tekintve hasonló összetételben, így a viszonyok ismeretében már célzottan lehet a kapcsolatokat kiépíteni. Ennél is fontosabb, hogy mindig legyen kész álláspontunk, véleményünk a bennünket érintő ügyekről, azokat tartsuk „melegen”, minden lehető fórumon hangoztassuk. Az elmúlt egy év ebből a szempontból kifejezetten jól sikerült. Világosan meg tudtuk fogalmazni és akár képviselői módosító indítvánnyá formálni a számunkra fontos, szabályozandó kérdéseket és úgy hiszem, hogy a most formálódó juttatási kormányrendelet kapcsán is hasonló helyzetről beszélhetünk. Azért tehetjük mindezt, mert a terület felelőse, Balogh József elnökségi tag, noha a választó küldöttgyűlésen beugróként vállalta a feladatot, rendkívül invenciózusan, ugyanakkor a rá jellemző, megalkuvást nem tűrő alapossággal végezte a feladatát. Bizonyára sokunknak segítettek remek összeállításai az egyes jogszabályok kollégiumokat érintő fejezeteiről, valamint az előttünk álló feladatokról. III.

A kommunikáció

Gyakran hangzik el egy ekkora, ilyen sokrétű és kiterjedt szervezetnél a felvetés a kommunikációs problémákkal kapcsolatban. Azt tapasztaltam, hogy ezek gyakran más, tartalmi jellegű gondokkal függenek össze, nem pedig konkrétan a kommunikációs terület működési zavarát feltételezik. Nálunk is hasonló a helyzet. Úgy látom, hogy ezen a területen is kifejezetten léptünk előre az egy ével ezelőtti állapotokhoz képest. Ma már új, a kornak inkább megfelelő felépítéssel és lassan, de biztosan teljes feltöltöttséggel bíró honlapunk van, amely az egyik legfontosabb terepe lehet a szervezeti kommunikációnak. Sokat vártunk a fórum rovattól, úgy látom, hogy ezt valóban élővé nem felülről lehet tenni, de a lehetőség adott. A levelezőlisták voltak az elmúlt egy év legfontosabb kommunikációs csatornái,




a szerver átállása után a vezetőségi listák nagyon jól működtek. Az elvileg legfontosabb fekoszos nagylista viszont alig, aminek okát sajnos máig nem tudom. Érdemes elgondolkodni azon, hogy egy más kört kellene megcélozni ezzel a lehetőséggel, mert az általunk kiküldött anyagokra nagyon gyér visszajelzés érkezett. A belső, szervezeti kommunikációt pályázat is segítette, és mivel fenn kívánjuk tartani az informatikai alapú kapcsolattartást, az újabb pályázatunkban is szerepelt. Tervek vannak több DVD- s dokumentumgyűjtemény kiadására is. Nehezebben boldogultunk a külső kommunikáció terepén, aminek több ok van. Egyrészt egy viszonylag szűk szakmai területen mozgunk, amely kevésbé érdekes a végletesen elbulvárosodott magyar média világában, másrészt ez a kapcsolatok világa, ezen a téren pedig csak lassan haladunk, de haladunk. Ma már megtalálnak bennünket, ha szakértő megszólalás kell akár az elektronikus (Duna TV, Magyar ATV), akár az írott (Magyar Hírlap, HVG, Magyar Nemzet) sajtóban. Ezt a területet nagy hozzáértéssel, nélkülözhetetlen szakmai rutinnal Haraszti László elnökségi tag felügyelte, aki széles kapcsolatrendszerét, tapasztalatait a rendezvényeink megszervezésekor is rendelkezésünkre bocsátotta. IV.

A rendezvények

Mint azt már korábban említettük, a szervezett találkozási alkalmak egy ilyen mamut nagyságú, egyszerre nehezen mozdítható szervezet esetében, mint a miénk, nagyon fontosak a belső kommunikáció fenntartása, a mindennapi működés szempontjából. Ezért fontos, hogy az elmúlt egy évben számos, különböző tagcsoportunkat megcélzó alkalomra került sor. Ilyen volt a szervezetünk megjelenése a 2005. évi velencei EFOTT civil szigetén, amelyet Nagy Péter korábbi elnökségi tagunknak köszönhetünk és amely sok fontos tanulsággal szolgált az elkövetkező hasonló megjelenéseinkhez. Ilyen a Kővári Éva, Kavics által életre hívott és az elmúlt mintegy egy évben a FEKOSZ égisze alatt szervezett KVK, a Kollégiumvezetők Kollégiuma. Mint az a nevéből is következik, utóbbi az igazgatói, vezetői kört célozta, célozza meg, és minden túlzás nélkül állíthatom, hogy rendkívül termékenyek voltak ezek az alkalmak, igen intenzív a vélemény-, információ- és tapasztalatcsere. Feltétlenül folytatandó ez a kezdeményezés a jövőben is. Meg




kell köszönünk e helyütt is a vendéglátó BMF Bánki Donát Kollégium és igazgatója, Balogh József elnökségi tag nélkülözhetetlen segítségét. Más kört célzott meg a már régóta várt Vezetőképző. Nagyon jól sikerült, a benne részt vevőknek maradandó élményt jelentő rendezvény volt, köszönet az előadóknak, a szervezőknek, így különösen a helyszínt biztosító és a szervezés oroszlánrészét vivő szegedi Károlyi Kollégiumnak. Máris látszik az igény hasonló alkalmak biztosítására, hiszen nemcsak a FEKOSZ országos, hanem helyi és regionális szintjei is megkövetelik a vezetői utánpótlás kinevelését. Nem volt Nyári találkozó, aminek elsősorban anyagi okai voltak, most azonban lesz, a győri találkozó szervezése nagyon jó ütemben halad. Ezzel összefüggésben nem volt FEKOSZ focikupa sem, a jelentkező igen határozott igények alapján a tervek szerint az ősz során egy több sportágra kiterjedő FEKOSZ- sportkupát kíván kiírni a vezetés, amihez a forrásokat pályázati keretből lehet biztosítani. Remek ötleteivel, kitűnő személyes kapcsolatteremtő képességével, nagy munkabírásával Novák János elnökségi tag ezt az általa felügyelt területet egyenrangú, megbecsült szférává tette. V.

A gazdálkodás, a pályázatok

Végtelen hosszúságúnak tűnő idő (valójában kb. két teljes év) után mondhattuk el 2005. év végén és mondhatjuk ma is, hogy szervezetünk gazdálkodásában megszűnt az egyik napról a másikra élés, nincsenek keresztbe finanszírozott kiadások és a FEKOSZ pénzügyi helyzete konszolidálódott. Nagy ára volt azonban ennek. Nem jutott forrás a régiók támogatására és egyéb, közvetlenül a hallgatókat elérő szervezeti alkalmak, rendezvények szervezésére sem. Egyértelműen anyagi okokra vezethető vissza a 2005. évi Nyári találkozó elmaradása és jórészt ez játszott szerepet a kapcsolatépítés továbbfejlődésében is. Ma sincs kolbászból a kerítés, de azzal, hogy az Oktatási Minisztérium a 2005. évi 4 millió Ft- os működési támogatását 2005. október- novemberében kifizette és azt jórészt 2006- ban költhetjük el, azzal, hogy a megemelt tagdíj java része befolyt, azzal, hogy a programjaink egy részére (honlapkészítés és -üzemeltetés, vezetőképző) pályázati forrásokat találtunk (és reméljük, hogy a beadott pályázataink ismét sikeresek lesznek) a gazdálkodás




kiegyensúlyozódott. Rendkívül sokat segített ebben az Ellenőrző Bizottság, amely egyes örökölt problémák fölfejtésében és megoldásában is nélkülözhetetlen segítséget nyújtott. Ebben az évben is számíthatunk az Oktatási Minisztérium támogatására, az ígéretek szerint hasonló összegben, mint tavaly, de a küldöttgyűlés által elfogadott költségvetési irányelvek értelmében gazdálkodásunkat a biztos alapokra kell építeni. Pályázataink részben sikeresek voltak, ahol nem, ott nem feltétlenül a FEKOSZ hibájából történt a lehetőségekről történő lemaradás, a Mobilitás internetes pályázati rendszerébe ugyanis az Elnökség egyetlen tagja sem tudott belépni, az ezzel kapcsolatban a felügyelő szervezetnek küldött levelünkre még nem jött válasz. Az Elnökség tagjai közül többen, így Haraszti László elnökségi tag, Boda Attila választmányi titkár és jómagam is írtunk pályázatot, a területért őszi megválasztása óta felelős Szarvas Eszter elnökségi tagban egy érdeklődő, alkalmas, tehetséges hallgatói vezetőt ismertünk meg, aki a nélkülözhetetlen rutin megszerzésével ennek a területnek rendkívül sikeres vezetőjévé válhat. A gazdálkodás napi ügyeinek vitele jórészt jelen sorok írójára maradt. Az őszi rendkívüli küldöttgyűlésen megválasztott és jobbára ezért a területért felelősséget vállaló Krpesics Ferenc elnökségi tag tudomásunk szerint helyben, Szarvason vállalt nagyobb feladatokat, így rá a FEKOSZ- ban kisebb terheket tudtunk rakni. A FEKOSZ vezetésének elmúlt egy éve ambivalens volt. Egy rég látottan remek elnökséghez egy sokat késő és megbízhatatlan elnök társult. Személy szerint szinte mindenkit ajánlok a következő ciklusra is, munkájuk folytatásra feltétlenül érdemes. Van azonban olyan terület, ahol a változás szükséges. Budapest- Debrecen

Borbás József s.k. elnök


A FEKOSZ ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEGVÁLASZTÁSA ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL

Recommend Documents