A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEKÉNT LÉTREJÖVŐ SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATÁSA

Bevezetés

1 / 44

http://old.mako.hu/files/030528_30_2.htm

5.4

A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEKÉNT LÉTREJÖVŐ SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATÁSA

A Makói Gyógy és Termálfürdő a fejlesztés eredményeként a Marosi gyógyiszapot és a makói gyógyvizet felhasználva korszerűen, komplex terápiaként, kiegészítő szolgáltatásokkal (csúszda, élményfürdő, fitness-, wellness szolgáltatások) lesz képes kínálatot nyújtani a vendégforgalom számára. A hagyományos gyógyfürdő szolgáltatások teljes palettája kialakításra kerül a fürdőben a fejlesztéseket követően, a ma hiányzó komplex kádfürdő kezelést és a súlyfürdő kezeléseket is alkalmazni fogják. Bővül a gyógyászati kezelők kapacitása is:

Szolgáltatások Gyógymedencefürdő Termál kádfürdő Iszappakolás Súlyfürdő Szénsavfürdő Gyógymasszázs Tangentoros kezelés Vízalatti csoportos torna Komplex gyógyfürdő Gyógyúszás Komplex kádfürdő Összesen

Napi kezelésszám 300 fő/nap 24 fő/nap 36 fő/nap 48 fő/nap 32fő/nap 58 fő/nap 36 fő/nap 32 fő/nap 50 fő/nap 17 fő/nap 8 fő/nap 641 fő/nap

A fürdő fejlesztésének alapja a gyógyvíz és a gyógyiszap, erre a két tényezőre egyedi kezeléseket, terápiákat kell kialakítani. A kezelések a gyógyászatban két irányúak lehetnek: a klasszikus medicina és a natúrmedicina területeit is felölelhetik. Klasszikus medicina: · műtéti beavatkozások ill. nem műtéti kezelések · lézerterápia Érintett szakterületek: · Reumatológia, mozgásszervi rehabilitáció · Szülészet-nőgyógyászat · Bőrgyóggyászat · Belgyógyászat · Angiológia ·

Pulmonológia

· · ·

Fogászat Dietetika Pszihológia

Natúrmedicina · Speciális diagnosztika · Fitoterápia · Homeoterápia · Akupunktúra · Neurálterápia · Pulzáló szignál terápia · Colon – hydroterápia ·

Alternatív masszázsfajták

· · ·

Alternatív távol-keleti mozgásterpia Salaktalanítás, méregtelenítés Vízkúrák

A természeti erőforrásokra alapozva célszerű olyan befektetői társaság bevonása, mely a gyógyászat, a fitness, és wellness részleg szolgáltatásainak fejlesztésével jelentős és kölcsönös vonzó hatást fejt ki: a fürdőbe csábítja a kúrákon résztvevőket, és a fürdővendégeket is a kúrák igénybevételére csábítja. A Wellness – Fitness részleg kialakítása a szolgáltatási paletta növelését célozza. A részleg különböző célcsoportokra irányuló komplex tevékenység ellátását biztosíthatja. A Wellness szolgáltatásoknak korcsoporttól, nemtől és az érdeklődési körtől függően az egészségmegőrző,

Bevezetés

2 / 44


betegségmegelőző rekreációs formáktól a gyógyüdülés, gyógykezelés, beauty farm szolgáltatásokig sokféle formája létezik. A fürdőben elsősorban a rehabilitációs és a betegségmegelőző programok kapcsolódhatnak a fürdő profiljához. A csúszda és az élményfürdő elsősorban a fiatal célközönséget célozza, de a megfelelő minőségű gyógyszolgáltatások mellett a családok, az idősebb korosztályok (és a velük utazó unokák) számára a csúszda és az élményfürdő további extra szolgáltatást, vonzótényezőt jelent. Ez hozza létre azt a szinergikus hatást, amivel a fürdő megalapozza minden korosztály és a térség minden lakója számára a megfelelő színvonalú szolgáltatást. A fedett gyógymedence, a fedett élményfürdő a csúszdával és télen sátorborítást kapó úszómedence a fürdő minden részlegét a téli időszakban is látogathatóvá teszi.

5.5

A BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK TERMÉSZETI-KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI

A fürdő jelenlegi állapota és környezeti terhelése Területigény és használat, esztétikai megjelenés A Makói Városi Fürdő területe jelenleg mintegy 14800 m2, amelyből 1124 m2 (7,6%) beépített terület, a medencék és utak összes felülete 3325 m2, míg az intenzíven fenntartott zöldfelületek területe 10351 m2 (70%), ez a napi max. 2000 vendégre számolva 5,1 m2/fürdővendég/nap). A beépítési százalék az érvényes építési szabályzatban meghatározott arány alatti, míg a zöldfelületi arány is megfelel a helyi előírásoknak és a szakmai irányelveknek. Ugyanakkor az élményfürdő megépülése zöldfelületi besűrűsödést jelentett, amit kb. 1800 m2-nyi új terület bevonásával sikerült mérsékelni. A fürdő terhelhetősége és pihenésre szolgáló területek meghatározása A jelenlegi medencék terhelhetősége Az ÁNTSZ alapján: Gyógymedence: egyidejű terhelés 270 fő Úszómedence: 50m x 15,6m= 780m2, fajlagos terhelés= 780 x 0,2=156 fő. Télen sátorral fedve üzemel. Gyermek pancsoló: 25 fő egyidejű terhelhetőség. [2] Nyitott élménymedence (saját számítás ): 415 m² vízfelületű, 120 cm vízmélységű, vízforgatós rendszerű. Vízfelület alapján fajlagos terhelése: 415 m² x 0,4 = 166 fő egyidejű legnagyobb terhelés. Télen nem üzemel. A fürdő mostani egyidejű legnagyobb terhelése a medencék alapján: Nyári egyidejű legnagyobb terhelés :2,5 x (270 + 156 + 166 + 25) = 1542 fő. Téli egyidejű legnagyobb terhelés: (1,25 x 156) + 2,5 x (270+25) = 195 + 737 = 932 fő Pihenőterület: Egyidejű legnagyobb terheléshez tartozó pihenőterület strandfürdő esetén, nyáron: 1542 x 8 m² = 12336 m². Az egyes funkciókra külön-külön kiszámolt értékek alapján: 2,5 x (270+166+25) x 8 m² = 9220 m² 2,5 x 156 fő x 4 m² =

1560 m²

összesen:

10780 m²

A jelenlegi zöldfelület a medencék terhelhetősége alapján is megfelel az előírásoknak. A jelenlegi parkolókapacitás a forgalom fokozatos növekedésével egyre kevésbé elégíti ki az igényeket ugyan az előírásoknak megfelel. A fürdőhöz kapcsolódó jelenlegi épületek megvalósulásuk idején (1960-as évek) a helyi hagyományos építészeti formáktól eltérő módon lettek kialakítva (pl.: lapostető), emiatt városképileg idegen elemnek tekinthetők. Víz-felhasználás A termálfürdőben jelenleg a fürdővízigényt egy hévíz (41°C, 500 liter/perc), és két hideg vizes kút (20°C, 210 liter/perc; 28°C, 350 liter/perc) elégíti ki. A kiszolgáló épületek vízellátására további egy kút (20°C, 210 liter/perc) szolgál. A vízadó rétegek stabilnak tekinthetők és a vízadó rétegben a vízutánpótlás kielégítő. Ezek a magállapítások az 1992-ben a hideg vizes kutaknál és 2001-ben termálkútnál végzett mérésekre alapozódnak. A kutak által termelt víz minden összetevőt figyelembe véve kiemelt (első osztályú) minősítésű. A hévízkút által termelt víz minősített gyógyvíz. A fürdő kutjai mindkét esetben a célnak teljes mértékben megfelelő minőséget produkálnak. A hévízkút által termelt víz összes metántartalma a határértéket meghaladja; ez víz-tűz és robbanásveszélyes üzemet jelent, amelynek a jelenleg alkalmazott technológiák megfelelnek. Annak érdekében azonban, hogy a hévízkút vízkivétele hosszabb távon is biztosítható legyen, indokolt a hévízkút felújítása. A kutak vizsgálata során

Bevezetés

3 / 44


megfogalmazott szakértői javaslatok értelmében a vízkivétel a kívánatos mérték alatt kevéssel realizálódik, az így termelt víz a jelenlegi igények kielégítésére elegendő. Jelenleg a fürdő által felhasznált víz mennyisége összesen (2002. év) 401.874 m3, amelyből 7.964 m3 kommunális jelleggel – hideg és meleg víz keverten (zuhanyzó, lábmosó, WC, stb.) – kerül felhasználásra. Termelt hulladékok 1. Folyékony hulladékok, szennyvíz Az üzemeltetés során főként folyékony hulladék keletkezik. A hulladékok kisebb arányát teszik ki a szilárd hulladékok: -

Kommunális jellegű szennyvíz, amely a zuhanyzók, WC-k, lábmosók, használatából és a vízforgatók szűrőinek mosásából ered. Ezen hulladék gyűjtése külön belső hálózatban történik, a szennyvíz a városi csatornahálózaton keresztül jut a szennyvíztisztítóba, majd a végső befogadóba, a Nagyér-csatornába. Az összes elvezetett szennyvíz mennyisége 2002-ben 401.874 m3 volt, amelyből 9.962 m3 biológiai végtisztításra kerül. A városi szennyvíztisztító bővítése és korszerűsítése megtörtént, az új tisztító az igényeknek jó tisztítási hatásfokkal képes eleget tenni, a biológiai végtisztítás fokozatát 6000m3 /d mennyiségű vízre, így a fürdő szennyvizének befogadását képes biztosítani. Az utóbbi fejlesztés nagy előrelépést jelent a fürdő környezeti terhelésének csökkenetése tekintetében.

-

Fürdővíz, amely a medencékből leeresztett termál- és hidegvíz. A hulladék fürdővizek külön rendszerben kerülnek gyűjtésre, és elvezetésre a befogadóba (Nagyér-csatorna). A fürdővíz ilyen elvezetése hatósági engedéllyel történik, a víz minősége (sótartalom, szerves anyag tartalom) megfelel az előírásoknak.

2. Szilárd hulladékok A fürdő területén évente kb. 90 -95 m3-nyi szilárd, kommunális hulladék keletkezik, amelynek elszállítása és deponálása a városi kommunális hulladékéval együtt történik, város által használt hulladéklerakón. Veszélyes hulladék a fürdő területén nem keletkezik számottevő nagyságrendben (esetleges karbantartások alkalmával, pl. olajos textilek, stb.). A fürdő zöldterületeinek karbantartása során évente két-három alkalommal nagyobb mennyiségű zöldhulladék keletkezik. Energiafelhasználás A fürdő energiaellátását a városi vonalas hálózatok biztosítják. A fűtés és a fürdővíz temperálása gázalapú kazánnal történik, az összes gázfogyasztás 158.805 m3/év. Ebből a víz temperálására 101.715 m3/év fordítódik, az élménymedence hőcserélőjén. Az elektromos energia felhasználás az élményfürdő üzemeltetése miatt majd 100.000 kW-tal több a korábbi évekéhez viszonyítva ami évi 467.533 kW-t jelent. A fő fogyasztó tevékenységek az uszoda/fürdőgépészet. Zaj, rezgés, levegőtisztaság-védelem A fürdő területe a belváros többi területéhez hasonlóan védett I. kategóriába esik mind zaj, mind levegőtisztasági szempontból. A fürdő működése során határértéket meghaladó kibocsátások nem történnek, az üzemeléssel kapcsolatban nem merültek fel lakossági panaszok sem. A jelenleg is működő uszoda/fürdőgépészeti berendezések – a zaj és rezgés szempontjából a legkritikusabbak – esetében sem merülnek fel problémák. Levegőtisztaság-védelmi szempontból az üzemelő kazán is a határértékek alatti kibocsátással működik. A tervezett fejlesztésekkel megvalósuló állapot Területfoglalás, területhasználat, településkép A fejlesztésekkel a strand területe az új medencék és épületek megvalósulása esetén is biztosítja a kedvező zöldfelületi arányt. A városháza épületének bevonásával az összterület mintegy 24.000 m2-re nő, ebből 2426 m2 beépített terület (10%), a medencék és utak aránya 16% (4000 m2), a kisajátításokkal kb. 7000 m2-rel, 17.000 m2-re nő a zöldfelületi arány, a tervezett 3226 fő napi maximális terheléshez képest ez a korábbi pihenőterületi arányt biztosítja. A fürdő terhelhetősége és a pihenőterület a fejlesztések után A medencék terhelhetősége Úszómedence egyidejű terhelhetősége nem változik: 156 fő. Nyitott élménymedence terhelhetősége nem változik: 166 fő. Fedett gyógymedence 133 m2-es (64 és 69 m2), melyben a két, 1,2 m mély gyógymedence gyakorlatilag egyterű medenceként funkcionál. Terhelhetőség kiszámítása: Víztérfogat = 133 x 1,2 =159,6 m3, mivel töltő-ürítő rendszerű, 159 fő a terhelhetőség is. Nyitott gyógymedence: 154 m2 x 1,2 m = 184,8 m3, mivel töltő-ürítő rendszerű, 184 fő a terhelhetőség. Fedett élménymedence: 212 m2-es, 1,2 m vízmélységű medence, fajlagos terhelhetőség 0,4 fő/m2. Egyidejű terhelhetőség: 212 x 0,4= 84 fő. A fürdő egyidejű terhelése a fejlesztések után Nyári egyedidejű legnagyobb terhelés: 2,5 x (156 + 166 + 159 + 184 + 84) = 1872 fő.

Bevezetés

4 / 44


Téli egyidejű legnagyobb terhelés: (1,25 x 156) + 2,5 x (159+184+84) = 195 + 1067 = 1262 fő Pihenőterület: Egyidejű legnagyobb terheléshez tartozó pihenőterület strandfürdő esetén, nyáron: 1872 x 8 m² = 14976 m² . Az egyes funkciókra külön-külön kiszámolt értékek alapján: 2,5 x (166 + 159 + 184 + 84) x 8 m²=11860 m² 2,5 x 156 fő x 4 m²= összesen:

1560 m² 13420 m²

Abban az esetben, ha a fürdő területe kibővül a Szent János téri épületek kisajátításával, és a volt városháza területével a pihenőterület nagysága megfelel az előírásoknak, mert mintegy 17000 -m2 -es zöldfelület áll rendelkezésre.

Amennyiben a városháza épülete nem vonható be a fejlesztésekbe, és a fürdő délkeleti szegletében kerül kialakításra az új, városháza méretű gyógyrészleg, akkor az összterület kb. 21000 m², és a kb. 15000 -es zöldfelület nagysága is éppen megfelel az előírásoknak. Amennyiben szükséges, további zöldfelületi bővítés erre a Szent János tér irányába nyílik lehetőség.

Az átalakítással érintett jelenlegi öltöző és gyógyászati szárny, valamint a jelenlegi termálmedence helyén megvalósuló fedett és nyitott élményfürdő szárny tervezett építészeti kialakítása a településképbe jobban illeszkedik, a városközpont és környékének egy jellegzetes alkotásává válhat. Vízhasználat A fürdő tervezett fejlesztése során a jelenlegi kutak közül felújításra kerül a termálvízkút, emellett újonnan kerül kialakításra egy hideg vizes és egy termálkút is, 800-800 liter/perces kapacitással. A tervezett fejlesztés rendelkezik környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulással (Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség), a kutak létesítését megalapozó tanulmányok és tervek szerint a vízkivétel nem haladja meg a vízadó rétegek által biztonságosan, és fenntartható módon kitermelhető mennyiséget. A tervezett fejlesztésekkel a termelt víz mennyisége összesen 1580 liter/percre hidegvíz esetében, míg termálvíz esetében 1300 liter/percre nő. Az így összesen termelt vízmennyiség a fejlesztés igényeit biztosítja, illetve hosszabb távon további fejlesztéseket is lehetővé tesz. Az uszoda/fürdőgépészet korszerű, hidegvíz esetében visszaforgatós technológiája biztosítja, hogy a kitermelt víz jelentős része a tisztítás után újrahasznosítható legyen. A termelt víz minősége a már működő kutakban termelt víz minőségével megegyező.

Hulladékok 1. Folyékony hulladékok, szennyvíz A tervezett fejlesztések után a folyékony hulladékok gyűjtése, elvezetése és a szennyvíz tisztítása a jelenleg működő rendszer szerint történik. A kiépítésre került (városi szennyvíztisztító telep) tisztítási és elvezetési (Nagyér-csatorna) kapacitások a megnövekedett igényeknek megfelelnek. A visszaforgató eljárás során alkalmazott szűrők, hozzáadott vegyszerek (pH beállítás: sósav, fertőtlenítés: nátriumhipoklorit) mennyisége nem jelent potenciális veszélyt a befogadó élővizekre, a kibocsátott szennyvíz minőségi paramétereit tekintve határértékek alatt marad. A tervezői nyilatkozat értelmében a vízkezelési technológia kiválasztásánál a környezetvédelem és a legmodernebb technológia (BAT – Best Available Technology) alkalmazása kiemelt szempontként szerepeltek. 2. Szilárd hulladékok A tervezett új technológia és fejlesztések esetén veszélyes hulladékok keletkezése nem várható, a megnövekedett forgalom a jelenlegihez képest további, évente átlagosan mintegy 25 m3 hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását kívánja meg. A keletkezett hulladékok kezelése a tervek szerint a jövőben is a jelenlegi rendszernek megfelelően történik: a hulladékok a város által is használt kommunális lerakóra kerülnek. Energiafelhasználás A tervezett fejlesztések során, az uszoda/fürdőgépészeti technológia, valamint az újonnan kialakított épületek energiaigényével kell számolni. A tervezetnek megfelelően, a modern technológiák alkalmazása biztosítja, hogy az újonnan kialakított fürdőkomplexum energiaigénye ne nőjön meg számottevően. A jelenlegi hálózati kapacitások a jelentkező plusz igények kielégítésére megfelelők, azok bővítésére nincs szükség. Zaj, rezgés, levegőtisztaság-védelem A tervezet szerint megvalósuló fürdőkomplexum a zaj-, rezgés és levegőszennyezés tekintetében nem ró számottevően megnövekedett terhet a környezetre, miután a tervezői nyilatkozatok értelmében a technológia kiválasztásánál ezen szempontokat is figyelembe vették. A káros környezeti hatások kiküszöbölésére tervezett intézkedések

Bevezetés

5 / 44


A műszaki tervek készítésénél a tervezők a környezeti szempontokra és törvényi előírásokra folyamatosan figyelemmel voltak. A tervezett új medencék és épületek területfoglalása olyan mértékű, hogy a fürdő területén a fejlesztett zöldfelületek még mindig igen kedvező zöldfelületi arányt biztosítanak. A fürdő így Makó központi részének továbbra is egyik meghatározó zöldfelületi eleme marad. Az építészeti kialakítás továbbá biztosítja, hogy a jelenleg a városképbe kevésbé illő épületegyüttes helyén igényes kialakítású, a helyi hagyományokat tisztelő komplexum jöjjön létre. Az új víztermelő kutak létesítése esetében az alkalmazott technológia megfelel a jelenleg érvényes törvényi előírásoknak, a vízhasználat növekedése (800-800 liter/perc) a fenntarthatóság elvének megfelelően lett tervezve. A kutak körül a törvényi előírásban megszabott 10 m-es védőtávolság biztosítható. A fürdő a tervezett fejlesztések utáni üzeme esetén az alkalmazott uszoda/fürdő technológia magas színvonala és a technológián belül alkalmazott anyagok mennyisége biztosítja, hogy a szennyvizeket befogadó élővizeket ne érje jelentős terhelésnövekedés. A keletkező szilárd hulladékok gyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása a jelenlegi és tervezett formában megoldottnak tekinthető, a hulladékok esetleges szelektív gyűjtése (pl. a komposztálható zöldfelületi fenntartások hulladéka) a hosszú távú tervekben szerepel. Az energiahatékonyság területén a tervezett uszoda/fürdő technológia kielégíti a szigorú nemzetközi követelményeket. A tervezett átalakításokkal az épületgépészeti berendezések korszerűsítése is megtörténik (kazán, kompakt világítótestek, stb.) valamint a szigetelések korszerűsítésével az energiahatékonyság tovább növekszik. A zaj- és rezgésterhelés esetében a környezetet terhelő gépészeti berendezések földbe süllyesztett, illetve zárt helyiségben történő elhelyezése és magas technológiai színvonala biztosítja a terhelések alacsony szintjét. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a megvalósuló fejlesztések nem jelentenek pluszterhelést a környezetre. A fürdő üzemének környezetvédelmi értékelése A tervezett fürdőfejlesztés tekintetében elmondható, hogy az a környezetre jelentős terhelést a fejlesztések után sem ró. A fejlesztés fontos pozitív hatásaként kell értelmezni, hogy a város központi részén elhelyezkedő, jelentős zöldfelülettel – így jelentős kondicionáló funkcióval is – bíró, rekreációs célú komplexum minőségi fejlődése várható. Hasonlóan, az építészeti tervezés előremutató, hazánk egyik radikálisan egyedi műhelyében folyt, az épületek kialakítása a helyi hagyományoknak megfelelően történt. Az épületek, az épületgépészet és uszoda/fürdő technológia megválasztása, a tervezés során a környezet védelmének (szennyvizek, vízvisszaforgatás, energiahatékonyság, stb.) messzemenő figyelembevétele egy korszerű és fenntartható fürdő megvalósításának lehetőségét vetítik előre. A fejlesztések környezeti szempontból legérzékenyebb területe a felszín alatti vizek fokozottabb hasznosítása. A tervezet szerint, a termelt víz mennyisége nem veszélyezteti a vízbázis minőségét, illetve a kitermelés nagyságrendje sem éri el azt a mértéket, amely – körültekintő hasznosítás esetén – a felszín alatti vízkészletek csökkenését eredményezné.

5.6

A BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSÁVAL LÉTREJÖVŐ TÖBBLET MUNKAERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLET BEMUTATÁSA

A fürdőben jelenleg 25 állandó alkalmazott dolgozik. A fejlesztésekkel további munkaerő felvételével kell számolni.

A tervezett további munkaerőszükséglet: Tangentor kezelő Komplexkád kezelő Férfi iszapkezelő Gyógymasszázs Gyógytorna Elektromos kezelő Reumatológus Asszisztens Úszómester Gépész Összesen:

1 fő 2 fő 1 fő 3 fő 1 fő 3 fő 1 fő 1 fő 3 fő 4 fő 20 fő

Az ütemezésnek megfelelő felosztásban a következő munkaerő felvételére lesz szükség: Gyógyászati részleg és főépület: gépész, reumatológus, úszómester, iszap-, 2 komplexkád-, 3 elektromos-, 3 gyógymasszázs-, tangentorkezelő, asszisztens, gyógytornász , összesen 15 fő. Élményrészleg: 2 úszómester, 3 gépész, összesen 5 fő felvétel. A fejlesztések utáni állomány 45 főre nő.

Bevezetés

6 / 44


6. A FEJLESZTÉS GAZDASÁGI MEGALAPOZOTTSÁGA

6.1

AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS FOGALMA, JELLEMZŐI

Az egészségturizmus összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust. Az egészségturizmusban a látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot javítása (azaz gyógyítása), illetve annak megőrzése (betegségek megelőzése).

Bár az egészségturizmust alkotó turisztikai termékek alapszolgáltatásainak köre (a kínálat) igen hasonló, keresleti oldalon a vendégek motivációja mégis különböző lehet, ezáltal két ágát határozhatjuk meg: a gyógy és a wellness turizmust. Az gyógyturizmust lehetséges ugyanis további részekre is bontani, nevezetesen betegségmegelőzésre, gyógyászatra és rehabilitációra. Gyógyturizmus A gyógyturizmus gyógyászati szolgáltatóhelyen, illetve gyógyüdülőhelyen, általában meghatározott minimális tartózkodási idő mellett rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevételét jelenti, általában konkrét betegségek gyógyítása érdekében. A tipikusan természeti gyógytényezőre (pl. gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap) épülő gyógyászati és turisztikai szolgáltatások közül a fő hangsúly a gyógyászaton van, melyeket inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai szolgáltatások és vonzerők. A gyógyturizmusra jellemző továbbá, hogy a vendégek (magukat elsősorban betegnek és nem turistáknak tartó személyek) orvosi rendelvényre veszik igénybe az adott szolgáltatásokat. Magyarországon orvosi rendelvényre 10 különböző szolgáltatást lehet vényre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott formában igénybe venni, az OEP-pel szerződéses viszonyban lévő szolgáltató-helyeken. A még el nem fogadott tervezet szerint a támogatott szolgáltatások köre növekedni fog (15-16-ra), illetve emelkedni fog az egy szolgáltatás után járó térítés összege is. Wellness turizmus A wellness az átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség összhangjának megteremtését célozza; és inkább kapcsolatos az életstílus megváltoztatásával, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával. Az egészségtudatos ember ugyanis életformájával, egészséges táplálkozásával, rendszeres testmozgásával járulhat hozzá egészsége megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A wellness turizmus mindezen célokat szolgálja összetett szolgáltatásaival, melyek egyszerre célozzák a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a szellemi frissesség megőrzését. A wellness holisztikus, tehát átfogó értelemben foglalkozik az ember egészségével és feltételezi, hogy a személy önmaga is aktívan részt vesz egészsége megőrzésében, a betegségek megelőzésében és nem hagyja az egészet, pl. a gyógyszerekre. A wellness fogalma négy alapelvre épül: rendszeres, de nem megerőltető testmozgásra, -

tudományos eredmények alapján összeállított egészséges táplálkozásra, pszichés állapot javítására, valamint környezettudatosságra, mely a mindennapi élet területére kiterjedően foglalkozik a környezetkárosító anyagok felhasználásának és életvitel módosításának kérdéseivel.

A wellness turista talán egyik legfontosabb jellemzője, hogy általában önkéntesen veszi igénybe a szolgáltatásokat, melyek széles körből származhatnak, hiszen találhatunk közöttük tradicionális gyógyászati szolgáltatásokat éppúgy, mint spirituális programokat vagy sporttevékenységeket. A wellness holisztikus értelmezéséből következően, az aktív (pl. sportok) és passzív (pl. szépségprogramok) tevékenységeket is magában foglal.

Bevezetés

7 / 44


A wellness, ellentétben a gyógyturizmussal, csak a legritkábban részesül állami vagy magánbiztosítói támogatásban, hiszen meglehetősen nehezen választhatók szét az egészségmegőrzés módjai között azok, melyek csak a pihenést, kikapcsolódást és így közvetve az egészség megőrzését szolgálják, illetve mindazon szolgáltatások, melyek, pl. közvetlenebbül köthetők az egészséghez (pl. írisz-vizsgálat). Van azonban átmenet a gyógy- és a wellness turisták között. Vannak ugyanis olyan vendégek is, akik ugyan önszántukból utaznak el egy gyógyhelyre vagy gyógyszolgáltatóhoz, de ott részt vesznek egy orvosi kivizsgáláson, majd pedig annak eredményeképpen vesznek igénybe bizonyos szolgáltatásokat, kúrákat. A külön említés oka, hogy nem tisztázott e fogyasztói kör hovatartozása: lehet gyógy és wellness turistának is tekintenünk őket. Az egészségturizmus jellemzői Az egészségturizmussal kapcsolatban számos, más turisztikai termékekhez mérve kedvező tulajdonságot lehet megemlíteni: Relatíve hosszú tartózkodási idő – a gyógyturizmusban a kúra-alapú szolgáltatások miatt a vendégek tartózkodási ideje jellemzően hosszabb, mint más termékek esetén, -

Magasabb fajlagos költés – a specializált szolgáltatások és eszközök, valamint az egészségturizmus magas élőmunka-igénye miatt, a fajlagos költés az átlagos költés feletti (különösen igaz ez a wellness turizmusra),

-

Jelentős forrásszükséglet – mind az infrastruktúra specializáltsága, mind pedig a turizmus átlagánál képzettebb szakszemélyzet miatt, az egészségszolgáltatók esetén mind az állandó, mind a változó költségek magasak,

-

Kisebb szezonalitás – az egészségturizmus szolgáltatásai általában időjárás-függetlenek, ezért főként nem-nyári időszakban jellemző, hogy a látogatók gyógyhelyeket keresnek fel. A wellness esetén ez a közvetlen kapcsolat sokkal kevésbé igaz, mint a gyógyturizmusban. A biztonságot mindenki keresi, ez az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet. Ez azonban nemcsak fizikai, hanem biológiai biztonságot is jelent, mely azonnal sérül, ha az egyénnek egészségügyi problémái vannak. Általános az a feltételezés, hogy az emberek, ha az adott gyógymód, gyógytényező vagy személy hozzá tud járulni egészségügyi problémájuk javításához, akkor hajlandóak sokat (időt, energiát, pénzt) áldozni a gyógytényező felkeresésére. Mindezekből következően a gyógyturizmus motivációs alapjai igen szilárdak és szinte mindenki potenciális fogyasztó lehet. Ezt, a teoretikusan óriási létszámú piacot rendkívül leszűkíti azonban a specializált egészségügyi szolgáltatások magas ára, illetve a természetes gyógymódok nem ismerete vagy elutasítása. A wellness turizmus szolgáltatásai sokkal magasabb szintű igény, az önmegvalósítás kielégítését célozzák. Ezek az emberek hajlandóak egyre többet saját magukkal, szellemi és fizikai állapotukkal foglalkozni, illetve specializált (pl. wellness) szolgáltatásokat is igénybe venni. Természetesen betegségek megléte esetén ők is fogyasztói a gyógyszolgáltatásoknak, de számukra inkább a megelőzés, a szellemi és fizikai állapot megőrzése a fontos. A termékfejlesztés során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az igények szinte minden szintjén lehetséges egészségturisztikai szolgáltatásokat kínálni a fogyasztóknak. Az egészségturizmus jelentősége napjainkban A turisztikai szervezetek és szakértők szerint egyrészt a harmadik évezred első évtizedében a turizmuson belül az egészségturisztikai utazások mutatják az egyik legdinamikusabb fejlődést. Az egészség megőrzése, a szépségápolás, a test és a lélek "karbantartása" egyre fontosabb motivációvá válik. Az egészségturisztikai utazások népszerűségének növekedéséhez az is hozzájárul, hogy a gyógyüdülések fő célcsoportja, az ötven év felettiek, egyre nagyobb utazási hajlandóságot mutat. Ugyanakkor a fiatalabb korosztályok érdeklődése is fokozódik az egészségturisztikai utazások, azon belül főleg az egészségturizmus új formái (wellness, fitness, szépségkúrák, stb.) iránt. Az egészségturizmus fejlesztése mellett szól az ágazatra jellemző magas tartózkodási idő és fajlagos költés, illetve az, hogy az egészségturizmus kereslete kevésbé szezonális. A Magyar Turizmus Rt. 2003-as évet az egészségturizmus évének nyilvánította és 10 éves fejlesztési stratégiai tervet készített. 6.2

A NEMZETKÖZI TERMÁL-, GYÓGY- ÉS WELLNESS TURIZMUS PIACI HELYZETE

A hagyományos gyógyfürdők arra törekednek, hogy megkülönböztessék magukat új típusú versenytársaiktól, amelyek egyre nagyobb teret nyertek az elmúlt évtizedben, és további erősödésük várható. Az új fürdők nemcsak a fogyasztóközönség és az orvosok körében népszerűek, hanem az egészségbiztosítók (főleg a privát egészségbiztosítók) is támogatják tagjaikat az új fürdők látogatásában. Nemzetközi tendenciák Az európai fürdőszövetség adatai szerint az európai fürdőhelyeken 20 millió vendég összesen több mint 120 millió vendégéjszakát töltött el 1998-ban. A vendégéjszakák száma alapján Németország, Oroszország, Ausztria, Olaszország, Franciaország és Svájc a legjelentősebb fogadóterületek, azonban Európán kívül is egyre többen kapcsolódnak be az egészségturizmus kínálatába, a verseny egyre élesebb. (ESPA nyomán) Németország, Ausztria és Svájc Németországban, Ausztriában és Svájcban komoly hagyományai vannak a gyógy- és termálfürdők látogatásának. A fürdőket előszeretettel látogatják a gyógykezelések részeként, amelyet az állami egészségbiztosító is nagymértékben támogat. A három ország lakosságában az is közös, hogy szívesen utaznak külföldi gyógyüdülésre. Emellett ez a három ország számít a magyar gyógyfürdők elsőszámú nyugati küldőországainak is.

Bevezetés

8 / 44


EGÉSZSÉGTURISZTIKAI ALAPADATOK, 1998 Ország Németország Ausztria Svájc Forrás: ESPA

fürdők száma 330 81 21

ebből külföldi (%) 103.800 3,8 17.800 50,2 1.924 n.a.

vendégéjszakák száma (ezer)

államilag támogatott vendégéjszakák (%) 25,7 16,7 n.a.

Az egyes országok gyógyfürdőinek látogatói között jelentős eltérés mutatkozik: Németországban szinte kizárólag belföldi vendégek látogatják a fürdőhelyeket, míg Svájc és főleg Ausztria jelentős számú külföldi gyógyturistát fogad. A szomszédos Ausztria mégsem tekinthető jelenleg hazánk közvetlen versenytársának, mivel kínálata főleg a római típusú fürdőkre és a wellnessre épít, és az árban és a szolgáltatások színvonalában is jelentős különbségeket találunk a két ország között. Németország Az egészségturizmus Németországban a kiemelt turisztikai termékek közé tartozik. A legtöbb gyógyüdülésen a németek vesznek részt Európában. Népszerűségét alátámasztja, hogy 1998-ban 16,7 millió vendéget és 103,8 millió vendégéjszakát regisztráltak a gyógyüdülőhelyeken, ami az országban töltött összes vendégéjszaka egyharmada. A gyógyfürdőhelyek vendégei között a belföldi vendégek (91,6%) voltak túlsúlyban. 1998-ban a fürdővárosok vendégeinek 13,5%-át, míg a vendégéjszakák 25,7%-át finanszírozta az állam. Németországban mintegy 330 fürdőváros található, amelyekben az 1998-as adatok szerint 15.600 vállalkozás 706 ezer ágyat kínált vendégeinek. A gyógykezelések állami támogatásának megszorítása miatt forgalomcsökkenést észleltek, ezért az állam növelte a fürdőturizmusra fordított kiadásait. A fürdőlétesítmények működő férőhelyeinek 68,3%-a ásványi forrás, vagy iszapfürdő melletti, 31,7%-a pedig tengerparti, illetve tóparti gyógyfürdőhelyen található. A német egészségturisztikai piacon az új trendeknek megfelelő kínálati elemek egyre nagyobb teret hódítanak a hagyományos kezelési módok rovására. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazások 51,8%-a külföldre, 48,2%-a belföldre irányult. A külföldi utazások legkedveltebb célországai Spanyolország (11,8%), Olaszország (8%), Magyarország (6,1%) és Ausztria (5,7%) voltak. 2000-ben a németek magyarországi utazásainak 18,9%-a volt egészségturisztikai célú. A hagyományos gyógyüdülők esetében a 60 év felettiek (47%), a fitness üdülőknél a 14-29 évesek (28,7%) és a 30-39 évesek (29,6%), a wellness üdülők esetében pedig a 40-59 évesek (32,6%) alkotják a legnagyobb keresleti csoportot. A gyógyüdülés a németek számára nyugalmas környezetben való tartózkodást jelent, jellegzetes elemeinek az egészséges klímát, az egészséges táplálkozást, valamint az egészséges berendezéseket tartják. A sporttevékenységek között az úszás és a túrázás iránt érdeklődnek a legnagyobb arányban. A wellness üdülések során a kényelmet és szépülést biztosító szolgáltatásokat, illetve a teljeskörű kiszolgálást tartják fontosnak a németek. A gyógykezelések állami finanszírozásában jelentős korlátozásokat vezettek be az utóbbi években: az ingyenes állami kezelést háromévenkénti egy alkalomról négyévenkénti egy alkalomra, a kezelés időtartamát négy hétről három hétre csökkentették 1996-ban. Az intézkedések hatására a belföldi gyógykezelések átlagos hossza és az államilag támogatott üdülések száma csökkent, ami az olcsóbb külföldi (köztük a magyar) gyógyüdülések felé terelte a német keresletet. Ausztria Az osztrák fürdők közül a római fürdők (römertherme) a legismertebbek. A legtöbb fürdő 25-30oC-os vízhőmérsékletű, amely aktív pihenésre nyújt lehetőséget. Klasszikus orvosi kezeléssel kevés fürdő foglalkozik. Az osztrák fürdők - különösen a magyar határhoz közeli területeken, Burgenland tartományban - újak, nagyon gondozottak, jól felszereltek, differenciált termékkínálattal és elsőrangú szolgáltatási színvonallal rendelkeznek. Az elkövetkező években Ausztria célja, hogy egészségturisztikai nagyhatalommá váljék. Az osztrákok marketingtevékenységükben a gyógyturizmus arculat kialakítására helyezik a hangsúlyt, mert a wellness területén már ma is jó pozícióval rendelkeznek. Ausztriában a gyógyszolgáltatások és a wellness egy helyen, jellemzően a szálloda "gyógyközpontjában" találhatók, itt folynak a kezelések. A legnagyobb osztrák fürdőhelyek 1999-ben a következők voltak: Zell am See (1.239 ezer vendégéjszaka), Seefeld (1.084 ezer vendégéjszaka), Bad Hofgeisten (1.031 ezer vendégéjszaka), Bad Gastein (970 ezer vendégéjszaka) és Villach (914 ezer vendégéjszaka). Az öt legnagyobb fürdőhelyen regisztrálták a vendégéjszakák 30%-át. A külföldi vendégéjszakák aránya viszonylag magas: 1998-ban több, mint ötven százalék volt az osztrák fürdőhelyeken. A külföldi vendégek körében a nagy fürdőhelyek a legnépszerűbbek, a külföldi vendégéjszakák 48%-át a felsorolt fürdőkben regisztrálták. Az osztrákok a kisebb, kevésbé ismert fürdőhelyekre látogatnak nagyobb arányban. Az osztrák gyógyfürdőhelyeken eltöltött vendégéjszakák száma megközelítette a 18 milliót, ami az osztrák szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 16%-a volt 1998-ban. A vendégéjszakák között 3 millió volt az államilag támogatott belföldi utazások száma Ausztriában, ami a tízszer nagyobb lakosságú Németországban mért 26,7 millió államilag támogatott vendégéjszakához hasonló arányú. Egy Ausztriában készült felmérés szerint az egészségorientált utazások iránti kereslet az utóbbi években jelentős növekedést mutat, különösen a fiatalabb generációk körében. Az idősebb generáció a gyógy-, a fiatalabbak a wellness üdüléseket választják elsősorban. A wellness utazások iránti érdeklődés a 40-50 évesek körében a legnagyobb. A wellness üdülők fele 4 vagy 5 csillagos szállodában száll meg,

Bevezetés

9 / 44


43%-uk visszatérő vendég. Az idősebb korosztály szívesen és sokat utazik, nekik ezt a társadalombiztosítás téríti, de csak 2-3 évente. A közbeeső időben szívesen utaznak külföldre. Az osztrák statisztikai hivatal felmérése szerint 1999-ben 213 ezer osztrák háztartás vett részt egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazáson, ami az összes utazás 3,4%-át jelenti. Az osztrák háztartások egészségturisztikai üdüléseinek 57,5%-a belföldi, 42,5%-a külföldi utazás volt. A belföldi üdülések 57%-a Steiermark tartományba irányult, míg a külföldi egészségturisztikai üdülések 31,1%-ánál Magyarország, 26,8%-ánál Olaszország volt az úticél. A külföldi egészségturisztikai úticélok között Szlovénia (9,9%), Nagy-Britannia (4,7%), Horvátország (3,9%) és Spanyolország (3,2%) is jelentősebb részesedéssel rendelkezik. A Magyarországra látogató osztrákok motivációinak sorában az egészségturizmus a második helyen szerepel a kikapcsolódás és pihenés után. Budapestet különösen vonzó egészségturisztikai úticélnak tartják, kiemelvén fővárosunk történelmi-kulturális kínálatát. Az osztrák piacon legfontosabb versenytársaink Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Csehország. Svájc Svájc, kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően, a világ egyik "legegészségesebb" országa. 1998-ban a szállodákban eltöltött 31,8 millió vendégéjszaka 3,5%-át (1,1 millió vendégéjszaka) gyógyszállókban regisztrálták. A legnagyobb küldőországok közé Németország, Nagy-Britannia és Írország, Franciaország, Olaszország, USA és a Benelux-államok tartoznak. Az egészségturizmuson belül Svájcban a wellness a legkeresettebb. A svájci lakosság összesen 19,8 millió utazáson vett részt 1998-ban, az egészségturisztikai utazások száma 800 ezer volt, ami az összes utazás 4%-a. Mediterrán országok Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Görögország a világ legnagyobb fogadó területei közé tartoznak: a tengerparti üdülőhelyek turisták millióit fogadják nyaranta. A nagyszámú turistaérkezések miatt korábban nem tudtak kellő figyelmet fordítani az egészségturizmusra, annak ellenére, hogy francia- és Olaszország területe igen gazdag gyógy- és termálforrásokban. A tömegturizmus negatív hatásai (zsúfoltság a tengerpartokon, nagyfokú szezonalitás) és az egészséges életmód népszerűvé válása miatt a mediterrán országok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségturizmus fejlesztésére. Az egészségturizmuson belül főleg a wellness és a [3] Thalasso-terápiás központok fejlesztésével szélesítik országuk turisztikai kínálatát. A MEDITERRÁN ORSZÁGOK GYÓGYFÜRDŐI ÉS AZ OTT ELTÖLTÖTT VENDÉGÉJSZAKÁK, 1998 Ország

fürdők száma

Franciaország Olaszország Spanyolország Görögország Forrás: ESPA

104 300 128 45

vendégéjszakák száma (ezer) 10.400 8.750 2.650 n.a.

A mediterrán országok nem tartoznak a gyógyturizmus főbb küldőországai közé, ezek az országok Magyarország számára inkább versenytársak az egészségturizmus területén (kiemelten a wellnessben), és nem potenciális küldőpiacok. Ennek ellenére speciális gyógykezelésekkel és üdülési ajánlatokkal fontos jelen lenni ezeken a piacokon. Franciaország Franciaország hagyományos fürdőhelyei lényegében szakkórházak, ahol a kezelések 90%-át az állam fedezi. A vendégek átlagéletkora 65 év, a gyógykezelések általában 18 napig tartanak. A francia fürdőhelyek külföldi vendégéjszakáinak aránya 1% volt, a legtöbbjük brit, német és holland volt. A francia fürdőpiac vendégforgalma erősen koncentrált, a tíz vezető fürdőhelyen regisztrálták a vendégéjszakák 44%-át 1998-ban. Jelentősebb privát ügyfélkörrel néhány fürdőhely rendelkezik, általában azok, amelyek palackos ásványvizet is forgalmaznak. A hagyományos gyógyterápiás kezelést nyújtó létesítmények mellett nagy számban találunk Thalasso-terápiás központokat is Franciaországban: napjainkban 45 terápiás központot tartanak számon az országban. A Thalasso-terápiás központok kezeléseit az állam nem támogatja. Olaszország Olaszországban közel 300 gyógyturizmusra alkalmas hely található, ahol több, mint 600 erre specializálodott szálláshely fogadja a vendégeket. A Federterme (olasz fürdőszövetség) szerint 1998-ban 25 millió vendégéjszakát töltöttek az olasz fürdőhelyeken (ez az adat azonban a fürdővárosok összes vendégét magában foglalja). Az Espa szerint a kezelésben is részesültek száma 1,25 millió, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 8,75 millió volt. A fürdővárosokban regisztrált vendégéjszakák száma dinamikus növekedést mutatott az elmúlt években. A gyógyturizmusban résztvevők jellemzően 50 év felettiek, míg az olasz wellness turista átlag életkora 30-40 év közötti. Az olaszok többsége Olaszországon belül veszi igénybe a gyógyszolgáltatásokat, ezután legszívesebben Szlovéniába, Ausztriába és Svájcba utaznak gyógyüdülésre. A

Bevezetés

10 / 44


wellness esetében Olaszország után Szlovéniát, Ausztriát és Franciaországot keresik fel. A fürdőhelyeket felkereső vendégekre egyre inkább jellemző az államilag nem támogatott wellness és fitness szolgáltatások igénybevétele. Spanyolország A Spanyolországban található 128 fürdőközpontból 85 működik. Szállodai ellátást mintegy 68 kínál közülük, összesen 12.500 ágyat biztosítva (1998-as adat). 1998-ban a fürdővárosokban 329 ezer vendég 2,65 millió vendégéjszakát töltött el gyógykezelései során, a vendégek száma a kísérő családtagokkal és barátokkal együtt elérte az 520 ezret. A legtöbb fürdőközpont Spanyolországon belül Katalóniában (14 fürdőhely) és Galíciában (12 fürdőhely) található. Az utóbbi években mind Spanyolországban, mind Portugáliában jelentős fejlesztéseket hajtottak végre: számos 4, illetve 5 csillagos létesítmény épült, főként Európai Uniós támogatásból. Görögország Görögország egyre növekvő figyelmet szentel az egészségturizmusnak, azon belül is a gyógyfürdőkben igénybe vehető kúráknak. Jelenleg három létesítmény üzemel az országban, ahol Thalasso-terápián vehetnek részt a vendégek, ebből kettő Krétán, egy pedig a félszigeten található. Működik továbbá 17 - nemzeti szinten - jelentős gyógylétesítmény, amelyek 100.000 vendég fogadására alkalmasak. A jövőben a gyógyfürdők bővítését tervezik, ez két létesítmény építését jelenti (Aidipsos Közép-Görögországban, illetve Kos szigetén). Nyugat- és Észak-Európa egyéb országai Nagy-Britanniában és a Skandináv országokban, valamint a Benelux-államokban kevés fürdő található. Ezekben az országokban nincs a német anyanyelvű országokhoz hasonló kultúrája, hagyománya a gyógy- és termálüdüléseknek. Az észak-európaiak jobban "bíznak" a saját egészségügyi ellátásukban, utazásaikat nem szívesen kötik össze a gyógyulással. Az egészséges életmód követőinek növekvő aránya és az egészség megőrzésére fordított fokozott figyelem miatt azonban az egészségturizmus új formái néhány év alatt nagyon népszerűvé váltak ezekben az országokban is. Ezen országok lakói nagy számban utaznak külföldre, a szűk hazai egészségturisztikai kínálat miatt a britek, a skandinávok, a hollandok és a belgák részéről várható a legnagyobb kereslet-növekedés következő években a külföldi egészségturisztikai utazások új formái terén. A gyógy- és termálkúrák iránti alacsony érdeklődés és Magyarország nagy távolsága miatt a gyógyturisztikai kínálatunk iránt nem várható jelentős kereslet, inkább a wellness és fitness üdülések számíthatnak nagy keresletre. Nagy-Britannia Nagy-Britanniában Viktória királynő halálával a fürdőkultúra gyakorlatilag megszűnt. Eltérően más országoktól az egészségbiztosítók nem térítik a gyógyvízzel történő gyógyítás költségeit. Nagy-Britannia esetében hagyományos fürdőágazatról nem beszélhetünk, ma 11 fürdőváros található az országban. 1997-ben mintegy 1,3 millió látogatója volt az angol fürdőknek, ami az éjszakára megszálló vendégek számát jelenti tíz fürdővárosban. A britek nem szívesen keresnek fel beteg emberek által is látogatott helyeket kikapcsolódásuk, pihenésük alkalmával. Számukra a felfrissülést nyújtó, aktív egészségturisztikai, valamint a szépségápolás kínálatára kell helyezni a hangsúlyt. Észak-Európa Észak-Európában nincs gyógyhatású víz, ennek megfelelően gyógyfürdő sincs, termálvíz pedig csak Izlandon található. Finnországban kedveltek a wellness-fitness létesítményekkel, élményfürdőkkel felszerelt szállók. Izland a termálturizmusban kedvelt úti cél. Az észak-európai országokban és a Baltikum országaiban az utóbbi években a wellness-fitness egyre népszerűbbé válása figyelhető meg, különösen a konferenciák kiegészítő szolgáltatásaként. Magyarország és közvetlen versenytársai Magyarország kivételes adottságokkal rendelkezik a gyógy- és termálforrások tekintetében a világon, a turizmus fejlesztésében az egészségturizmus kiemelt szerepet kap a következő években. Ebbe a csoportba sorolható Csehország és Szlovénia, amely országok jó adottságokkal rendelkeznek, viszonylag alacsony árakkal, de gyakran magas színvonalú létesítményekkel, és orvosi ellátással párosulnak. A wellness és a fitness szolgáltatások terén némi lemaradás figyelhető meg a nyugat-európai országokhoz képest. MAGYARORSZÁG ÉS VERSENYTÁRSAINAK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KÍNÁLATA, 1999 Ország Csehország Szlovénia Magyarország (2000-es adat) Forrás: ESPA, KSH

fürdők száma

vendégek száma (ezer)

vendégéjszakák száma (ezer)

36 15 35

842 365 389

6 881 1 892 1 451

ebből külföldi (%) 30,0 26,9 64,1

átlagos tartózkodási idő 8,2 5,2 3,7

Bevezetés

11 / 44


Ezekben az országokban a belföldi kereslet nagy részét az államilag támogatott gyógykezelések adják, emellett nagyszámú külföldi turista látogatja a fürdőhelyeket. Csehország Az egészségturizmus kínálati palettája Csehországban igen gazdag. Az ország elsősorban a gyógyturizmusra koncentrál, hiszen e téren rendelkezik jelentős hagyományokkal. A hagyományos gyógyfürdőzésre alkalmas hely kevés; a komplex gyógyítást különféle terápiás kezelésekkel, étrenddel, stb. kombinálják. A Cseh Köztársaság 36 fürdőhelyén összesen 92 gyógyszálló működik, 11.811 szobával és 21.128 ággyal. Az egészségturisztikai szálláshelykapacitás mintegy fele Csehország legnyugatibb tartományában, a Karlovy Vary-t és Marienbad-ot magába foglaló NyugatBohémiában van. Ebben a régióban található a gyógyszállók ágyainak 47%-a. A cseh egészségturisztikai régiók szálláshelyein 842.600 vendég 6.881.424 vendégéjszakát töltött el 1999-ben, ami 8,2 napos átlagos tartózkodási időt jelent. Az összes kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák 15,6%-át egészségturisztikai szálláshelyen regisztrálták. A vendégérkezések 44%-a, a vendégéjszakák 30%-a származott külföldi vendégektől, akiknek átlagos tartózkodási ideje az átlagosnál rövidebb, mindössze 5,5 nap. A külföldiek elsősorban a gyógyturizmus ajánlataival élnek, összetételük a következő: német 57,2%, orosz 11%, osztrák 3,5%, szlovák 3,3%, izraeli 2,8%, amerikai 2,5%, lengyel 2,3%, olasz 2%, holland 1,7% és angol 1%. A cseh egészségturisztikai kínálat legfontosabb erősségei a versenyképes ár, a több száz éves fürdőkultúra és az orvosi szolgáltatások magas színvonala. Ugyanakkor kevés a jó minőségű szálláshely és szórakozási lehetőség, valamint fejletlen az infrastruktúra a cseh fürdőhelyeken. A gyógyturizmusban szokásos kínálaton túl szinte minden objektum típusban fellelhetőek a wellness és fitness ajánlatok. Túlsúlyban azonban a gyógycsomagok vannak. Az 1999-ben utazó csehek közül összesen 237.000 fő választott egészturisztikai utat, ebből 195.000 fő belföldön és 42.000 fő külföldön töltötte üdülését. A csehek jól ismerik a magyar gyógyfürdőket, becslések szerint a Magyarországra utazó csehek 15-20%-a kimondottan magyar gyógyfürdőbe utazik. Az ide utazók elsődleges motivációja a gyógyvíz igénybevétele. Az ide utazó idősebb generáció gyakran magával hozza unokáit, mert tudja, hogy számos lehetőség van a gyermekek szórakozására is a gyógyfürdőkben. A fiatalabbak körében inkább a wellness és az azzal kombinált túrák a jellemzőek. Szlovénia A szlovén turisztikai kínálatban kiemelt helye van az egészségturisztikai szolgáltatásoknak, 1999-ben a gyógyszálláshelyeken regisztrálták a vendégérkezések 20,9%, a vendégéjszakák 31,2%-át. A szlovén gyógyfürdőhelyek nagy része az ország északi és keleti részében található. Az egészségturisztikai szálláshelyeken 365 ezer vendég 1.892 ezer éjszakát töltött, ami 5,2 napos átlagos tartózkodási időt jelent. A vendégek 28,2%, a vendégéjszakák 26,9%-a származott külföldi vendégektől. A külföldi vendégéjszakákon belül 46,8% az osztrák, 25,6% a német, 20,2% az olasz vendégek részesedése. Az összes egészségturisztikai szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka 59,2%-át szállodában töltötték, míg a külföldi vendégéjszakák esetében ez az arány jóval magasabb, 78,2%. Összefoglalásként az alábbi táblázat segítségével mutathatóak be azon országok, amelyek a gyógy-, illetve a wellness turizmus területén Magyarországhoz képest fel fog zárkózni az ottani fejlesztések eredményeként (Követő-országok), illetve azon országokat, amelyekhez képest Magyarország minőségbeli felzárkózása szükséges (Piacvezető országok). Magyarországhoz képest „követő” és a „piacvezető” egészségturisztikai piacok GYÓGYTURIZMUS Követő országok Piacvezető országok § Lengyelország, Ausztria, § Oroszország Németország, § § § § Románia, Olaszország Szlovákia §

WELLNESS TURIZMUS Követő országok Piacvezető országok Románia, Svájc, § § Szlovákia, Franciaország, § § § § Horvátország Olaszország

Forrás: KPMG 2002

A táblázatban felsorolt országok közvetlen versenytársainknak tekinthetők, mivel mind egészségturisztikai kínálatában, mind pedig keresletében hasonló Magyarországéhoz. 6.3

MAGYARORSZÁG TERMÁL-, GYÓGY- ÉS WELLNESS TURIZMUSA

Magyarországon kb. 50 olyan település van, ahol termálfürdő található. Nógrádon kívül minden megye rendelkezik termálvízzel. Jelenleg 35 gyógyfürdő minősítésű hely üzemel, az OEP 56 gyógyászati szolgáltatást nyújtó fürdővel kötött szerződést. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott gyógyfürdőkezeléseket tavaly közel 370 ezren vették igénybe. Ezekhez támogatásként 3,9 milliárd forintot fizetett ki a biztosító. OEP-pel szerződött gyógyfürdők száma megyénként (2001) Megye

Fürdők száma

Baranya

3

Bács-K.

1

Békés

7

Borsod-A.-Z.

1

Bevezetés

12 / 44


Csongrád

6

Fejér

1

Győr-M.-S.

0

Hajdú-B.

11

Heves

3

Jász-N.-Sz.

2

Komárom-E.

2

Nógrád

0

Pest (Bp.)

12

Somogy

3

Szabolcs-Sz.-B.

1

Tolna

0

Vas

2

Veszprém

1

Zala

0

Összesen:

56

Forrás: OEP

További fontos, turisztikailag hasznosítható gyógytényező öt gyógybarlangunk, és tizenegy klimatikus gyógyhelyünk. Két helyen természetes szén-dioxid terápiát alkalmaznak, négy helyen pedig gyógyiszapot termelnek ki. A Magyarországon működő 1 200 utazási irodából mintegy nyolcvan foglalkozik beutaztatással, ebből körülbelül hatvan iroda profiljába tartozik a gyógyturizmus. A Magyarországon működő gyógyszállók száma 2001. december 31-én 24 volt, ebből öt Budapesten és öt a Balatonnál üzemel. Az összes szállodának az egységek számát tekintve ez a 3,3%-át jelenti. A huszonnégy házban összesen 3 828 szoba áll a vendégek rendelkezésére, ami 8 568 férőhelyet jelent. (A többi ország statisztikájával ellentétben Magyarországon csak a gyógyszállodák, és nem a gyógyfürdők körzetében található összes kereskedelmi szálláshely (panzió, fizető vendéglátás, kemping, stb.) alkot statisztikai kategóriát, a nemzetközi összehasonlításnál ezt a tényezőt is figyelembe kell venni.) A magyar gyógyszállodákban 378 ezer vendég 1.407 ezer vendégéjszakát töltött 2001-ben. A külföldi vendégek az összes vendégéjszaka 66,5%-át adták. A gyógyszállókban átlagosan 3,7 napot, az összes kereskedelmi szálláshelyen mért 2,6 napnál 42%-kal többet maradnak a vendégek. A gyógyszállók vendégeinek száma az év folyamán kisebb ingadozást mutat, mint a szállodáké összességében. A legtöbb vendég a májustól októberig terjedő időszakban érkezik, a szállodák kihasználtsága december és január hónapban a legalacsonyabb. A gyógyszállók vendégeinek megoszlását tekintve a külföldiek nagyobb arányt képviselnek. A novembertől áprilisig tartó időszakban a külföldiek "kiemelten" fontosak a gyógyszállók számára, hiszen ezekben a hónapokban a külföldi vendégek az összes vendégek felét, vagy annál is nagyobb részét adják. Az eltérés a külföldi és a belföldi vendégek között a szállásdíjbevételek esetében is jelentős. A határokon túlról érkező gyógyüdülők szállásra több, mint kétszer annyit költenek, mint a belföldiek. Egy, a magyar háztartások körében 2000-ben végzett, országosan reprezentatív felmérés szerint az utazás legfontosabb céljainál az egészségturizmust, illetve annak különböző formáit 1%-ban említették. Az utazás alatt végzett tevékenységek között az előzőekhez képest "előkelőbb" helyet foglal el a gyógyfürdő, wellness- és fitness-szolgáltatás. Az összes említés 4%-ában szerepelnek egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatások. A strandolást, fürdőzést ugyanakkor a megkérdezettek egyharmada említette. A főüdüléseket vizsgálva ez az arány magasabb, ott a megkérdezettek 6%-a vesz igénybe gyógy-, wellness-, illetve fitness-szolgáltatásokat. A gyógyüdüléseken belül a hazai lakosság körében az orvosi beutalóval történő gyógykezelés igénybevétele jellemző. A Magyar Turizmus Rt. 2001-ben megjelent egészségturizmus kiadványában elhelyezett kérdőívek eredményei szerint a lakosság körében a hagyományos gyógyüdülések a legkedveltebbek, jelentős azonban a wellness (a válaszadók 59%-a említette) és a fitness (21%) ajánlatok iránti érdeklődés is. A magyarországi gyógyüdülést tervezők többsége, 65,3%-a partnerével szándékozik útra kelni, ezt követi a két- (30,5%), illetve a háromgenerációs család (9,3%). Az egészségturisztikai szolgáltatások mellett az üdülők elsősorban városnéző programok, kulturális rendezvények, természetjárás és gasztronómiai rendezvények iránt érdeklődnek. 6.4

A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGTURIZMUSÁNAK HELYZETE

A Dél-Alföld az ország egyetlen olyan területe, ahol egymást érik a termál- és gyógyvizes fürdők, és ahol szinte minden betegségre talál gyógyírt az odautazó. A dél-alföldi települések közül minden 13. rendelkezik valamilyen gyógyító hatású hévízzel. A 33 település gyógyító vizeinek jellegzetessége, hogy általánosságban többirányú gyógyhatást fejtenek ki. Döntő részben a mozgásszervi, a nőgyógyászati és az anyagcserezavarok enyhítésében segítik, illetve egészítik ki a gyógyszeres kezeléseket, illetőleg előzik meg az orvosi beavatkozások szükségességét. Kereslet A Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesületének felmérése szerint jelenleg 36 településen 40 fürdő található a régióban, melyek közel 20 gyógyfürdő és 16 termálfürdő. A fürdők nyáron közel 70 ezer vendéget tudnak befogadni, míg télen ez - elsősorban a gyógyfürdők és uszodák kapacitása - 14 ezer főre korlátozódik. A régió fürdőibe egy évben közel négymillió belépés történik, ami nagyságrendileg háromszorosa a régiót alkotó megyék lakosságának.

Bevezetés

13 / 44


A belföldi keresletet két alcsoportra lehet bontani,

Szövegdoboz:

mégpedig gyógyturistákra – ezen belül megkülönböztetve a megelőzésen, a gyógykúrán, valamint a rehabilitációs résztvevők csoportját - , a wellness turistákra. A wellness szolgáltatásaiban a megelőzés és a pihenés játszik szerepet, míg a gyógyturizmus egyik alapfeltétele a betegség gyógyítása. Gyógyszállodák vendégforgalma

külföldi

belföldi

Időszak

összes

külföldi

vendégek száma

belföldi

2000

235 807

159 980

395 787

960 310

523 668

meg-oszlás % 2001

59,6%

40,4%

100,0%

64,7%

35,3%

230 484

147 223

377 707

934 955

472 006

61,1%

38,9%

100,0%

66,5%

33,5%

meg-oszlás %

összes

vendégéjszakák száma 1 483 978 100,0% 1 406 961 100%

szállásdíjbevétel (millió Ft) 10 013

szobakihasznált-ság % 61,7%

9 301

63,4%

/KSH idegenforgalmi statisztika 2000, 2001/

A gyógyszállodák vendégforgalmát, vendégéjszakáinak számát tekintve csökkenés tapasztalható 2001-ben 2000-hez képest, ami magával hozta a gyógyszállók bevételeinek csökkenését is. (A szobakihasználtság növekedése a gyógyszállók számának csökkenésével magyarázható.) A gyógyturizmusban résztvevők között a külföldi vendégek képviselik a nagyobb részarányt, mely még kismértékben növekedett is 2001-ben 2000-hez képest, de megközelítőleg 2/3 - 1/3 az összetételük a külföldi vendégek javára. A gyógyszállók magas árszínvonala kevésbé megfizethető a belföldi kereslet által, s a belföldi vendégek fizetőképessége az életszínvonal kismértékű csökkenésével tovább gyengül. Gyógyszállodák külföldi vendég forgalma Ország

vendégek 2000 187 597 38 343 2 324 2 2365 5 053 3 571 996 2 032 2 702 13 040 65 463 7 534 6 436 1 373 6 987 4 936 3 644 873 615 990

Európa összesen Ausztria Csehország Finnország Franciaország Hollandia Horvátország Jugoszlávia Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Oroszország Románia Spanyolország Svájc Svédország Szlovákia Szlovénia Ukrajna

vendégéjszkák 2000 2001 814 916 800 676 137 615 139 278 5 240 5 876 10 243 11 020 12 803 13112 13 445 13 977 2 231 2 095 4 932 4 399 9 504 9 171 34 453 31 754 416 905 403 751 20 489 24 293 21 649 14 102 3 388 2 662 15 835 16 003 37 436 38 830 12 558 12 348 2 371 2 704 1 316 1 001 2 593 3 481

2001 183 969 37 465 2 180 2 167 5 297 4 173 897 1 160 2 568 12 061 65 563 8 941 4 106 1 145 7 192 5 060 3 833 1 288 555 1 126

vendégéjszakák % 2000 2001 84,9% 85,6% 14,3% 14,9% 0,5% 0,6% 1,1% 1,2% 1,3% 1,4% 1,4% 1,5% 0,2% 0,2% 0,5% 0,5% 1,0% 1,1% 3,6% 3,5% 43,4% 43,2% 2,1% 2,6% 2,3% 1,5% 0,4% 0,3% 1,6% 1,7% 3,9% 4,2% 1,3% 1,4% 0,2% 0,3% 0,1% 0,2% 0,3% 0,3%

Átl. tartózkodási idő 2000 2001 4,3 4,4 3,6 3,7 2,3 2,7 4,5 5,1 2,5 2,5 3,8 3,3 2,2 2,3 2,4 3,8 3,5 3,6 2,6 2,6 6,4 6,2 2,7 2,7 3,4 3,4 2,5 2,3 2,3 2,2 7,6 7,7 3,4 3,2 2,7 2,1 2,1 1,8 2,6 3,1

/KSH idegenforgalmi statisztika 2000, 2001/

Fenti táblázatból megfigyelhető, hogy az európai országokból érkező vendégek száma és az általuk a hazai gyógyszállókban töltött vendégéjszakák kismértékben csökkent 2001-ben 2000-hez képest (a vendégek számában 1,5%-os, míg a vendégéjszakák számában 1,7%-os a csökkenés). Mindemellett átlagos tartózkodási idejük kismértékben nőtt. Legnagyobb küldőpiac Németország (vendégéjszakák 43,2% arányával), a szomszédos Ausztria (14,9%-os aránnyal) és Svájc (4,2%-os aránnyal). A Dél-Alföld régió szállásigényes kereslete a következőképpen alakult: Kereskedelmi szálláshelyek

év

vendég

ebből külföldi fő

2000

134 582

Bács-Kiskun megye

46 930 100%

2001

134 115

34,9% 48 691

100% 2000

100 523

Békés megye

36,3% 20 664

100% 2001

104 807

20,6% 16 443

100% 2000

153 914

Csongrád megye

15,7% 46 879

100% 2001

157 190

30,5% 47 482

vendégéjszaka ebből külföldi éjszaka 336 251 133 700 100% 39,8% 329 726 140 498 100% 42,6% 326 768 66 374 100% 20,3% 324 941 57 935 100% 17,8% 285 821 75 176 100% 26,3% 291 116 73 488

Átlagos tartózkodási idő ebből külföldiek éjszaka 2,5 2,8 2,5

2,9

3,3

3,2

3,1

3,5

1,9

1,6

1,9

1,5

Bevezetés

14 / 44


100% 2000

389 019

Régió összesen:

30,2% 114 473

100% 2001

396 112

29,4% 112 616

100% 2000

49 827

Gyula 50 536

2000

6 762

5 963

2001

1 717

8 111

2000

1 667

3 846

Makó 2001

3 906

2000 2001

na 446

1 820

Mórahalom

2000

12 475

1 904

Orosháza

15,7%

2001

11 216

2 431

2000

116 549

Szeged

36 564 100%

2001

34 827

127 619

38 769 100%

8 329

216 016

58 202

2,9

1,3

1,1

1,5

1,3

na 2,4

na 1,6

2,3

1,8

2,1

2,8

1,9

1,6

1,9

1,5

27,0% 58 191

100%

2,1

24,0%

100% 239 963

30,4%

2,8

34,3%

100%

31,4%

2,1

10,7% 9 640

100%

21,7%

5,4

42,5% na 113

100%

42,3%

100%

2 506

28 142

4,3

41,7%

100% na 1 061

5 287 100%

2 071

5 892

6,1

28,3%

100%

48,7% na 70

100%

4 808

4 966

4,5

38,6%

100%

47,3%

100%

4 722

16 989

2,4

16,6%

100%

20,6%

100%

36 425

12 222

2,4

16,8%

100%

28,7%

100%

37 275

218 949

2,4

28,8%

100%

13,3%

100%

271 921

222 032

2,4 29,0%

100%

12,2%

100% Hódmezővásárhely

945 783

6 096

25,2% 275 250

100%

28,4%

100% 2001

100% 948 840

24,2%

/KSH Regionális idegenforgalmi statisztika 2000, 2001/

A Dél-Alföld vendégeinek száma összességében nőtt, megyei szinten míg a vendégek száma Békés és Csongrád megyében nőtt, addig Bács-Kiskun megyében közel azonos maradt. A külföldi vendégek részaránya jóval alatta marad az országos átlagnak, a Dél-Alföldön mindössze 28%. Különösen alacsony ez az arány annak ismeretében, hogy a Dél-Alföld országhatár mellett található. Jól mutatja ez az ellentmondás a Dél-alföldi régió kimaradását a nemzetközi turizmusból. A vendégéjszakák száma a régiót tekintve csökkent, megyei viszonylatban egyedül Csongrád megyében nőtt 2001-ben 2000-hez képest. A régióban mért 2,4 éjszakás átlagos tartózkodási idő megfelel az országos átlagnak, a megyékben viszont Csongrád megyében jóval alatta, Békésben pedig felette mozog. A régióban található néhány, gyógyfürdővel rendelkező településének vendégösszetétele igen változatos képet mutat. Gyulán meglepően alacsony a külföldi vendégek aránya, mindössze 12-13% körüli, míg Makón ez az arány ellenben kiemelkedően magas, 47-48%. A vendégek számában számottevő növekedés csak Szegeden és Orosházán tapasztalható a kiemelt települések között 2001-ben 2000-hez képest. Az átlagos tartózkodási idő Gyulán a legmagasabb, 4,5 éjszakájával két nappal meghaladja a régiós átlagot, hiszen Gyula itt a legismertebb fürdőváros. Ennél már csak a külföldiek tartózkodási ideje magasabb (6,1 éjszaka 2000-ben). 2001-ben 2000-hez képest kismértékű csökkenés mutatkozik mind a belföldi, mind a külföldi vendégek esetében. A KPMG 2002-ben végzett megkérdezéses felmérése alapján a belföldi keresletről a következők mondhatók el: A gyógyturisták számos desztinációt ismernek, illetve az ország különböző, ismertebb és kevésbé jól ismert pontjain egyaránt meg is fordultak. Az úti cél kiválasztása során előnyben részesítik a legnevezetesebb, vagy ismerős által ajánlott belföldi gyógyhelyeket. -

A fogyasztók a gyógyászati szolgáltatásokkal kapcsolatosan jól tájékozottak (a magyar lakosságot reprezentáló minta ¾-e tudott ilyen jellegű szolgáltatásokat említeni). Az egészségturizmus fogyasztóinak jelentős része főként gyógyászati célból (7,6%) vett igénybe gyógyturisztikai szolgáltatásokat, melyhez képest a rehabilitációs célú (1,9%), illetve a betegség megelőzésével kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele (5,6%) határozottan alacsonyabb, ugyanakkor a wellness iránt igen jelentős kereslet (13,6%) volt tapasztalható.

-

A fogyasztók a gyógyhelyeket legalább ugyan olyan jól ismerik, mint a gyógyászati szolgáltatásokat. Ezt bizonyítja az is, hogy a megkérdezettek 82%-a tudott spontán kérdésre legalább egy települést említeni. (A 10%-nál nagyobb említési gyakoriságot a 35 összesen

-

említett település közül Hévíz (50%), Hajdúszoboszló (30%), Gyula (20%), Harkány (12%), illetve Mezőkövesd (12%) ért el.) A gyógycéllal utazók helyszín kiválasztásának legfontosabb indoka a beutaló volt, ezt a hely jó gyógyászati adottságait említők aránya követi.

-

A wellness célúak esetében három tényezőnek van szinte teljesen egyforma súlya: a hírnévnek, a tapasztalatnak és a megszokásnak. Az ár szerepe a magyar gyógyturisták esetében igen fontos döntési tényező, bár nem annyira, mint amennyire ezt feltételeznénk. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a gyógyszolgáltatásokat igénybe vevő magyar vendégkör nagy része öregségi vagy rokkant nyugdíjas, ezért nem meglepő, hogy az ár az ő preferenciáikban nagy szerepet játszik. Másrészt, nemcsak gyógy-, hanem más kiegészítő szolgáltatásokra is lenne igényük, és mindezekre további forrásokat is szánnának, amennyiben a szervezést valaki vagy valamilyen szervezet átvállalná, illetve személyre szabott szolgáltatás-csomagokat is lehetne vásárolni.

-

A megkérdezettek hiányolják, hogy nem találnak információs anyagokat a természetes gyógytényezőkről, azok hatásairól és kapcsolódó szolgáltatásokról. A válaszok alapján elmondható, hogy az egészségturizmusban túlnyomó többségben (71%) a megkérdezettek, ha az egészségturizmus szolgáltatásaival kapcsolatos információra van szükségük, akkor orvoshoz fordulnak. A második legfontosabb információs forrásnak (30%) pedig a kedvező tapasztalatokra építő rokoni/baráti ajánlás bizonyult.

-

Az igényelt információk körében a legfontosabbat, mind a wellness, mind pedig a gyógyturizmus esetén a gyógyászati szolgáltatásokkal kapcsolatos információk képviselik. Bár a szükséges információk köre igen hasonló minden alcsoport esetén, meg kell jegyezni, hogy a wellness iránt érdeklődők a desztinációt és a kínált szolgáltatásokat sokkal szélesebb körben, többféle megközelítésben bemutató

Bevezetés

15 / 44


információkat igényelnek. A gyógyvendégek ezzel ellentétben sokkal kevesebb információra kíváncsiak. -

A wellness fogyasztói egyértelműen megkülönböztetik magukat a gyógyturistáktól, amelynek kézzel fogható jele az is, hogy a wellness körébe sorolt szolgáltatásokat nem „kezelés”-nek, hanem inkább „program”-nak hívják.

A külföldi kereslet jellemzői: A külföldi gyógyturisták elsősorban a kedvezőbb magyarországi árszínvonal, illetve ár/érték arány miatt érkeztek, addig a wellnesshasználó csoport Magyarországot elsősorban nem a szolgáltatások viszonylag kedvező ára miatt kereste fel, hanem a nemzetközileg versenyképes szolgáltatási színvonal miatt. -

Mindemellett a wellness-szolgáltatások vásárlói alapvetően magasabb árkategóriájú szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ennek egyik következménye, hogy míg a wellness-használó csoport Magyarország versenytársai között az osztrák, német, svájci vagy olasz wellness kínálatot említette, addig a gyógyturisták Csehországot és (inkább megszokásból Csehországgal mindig együtt említve) Szlovákiát, valamint

-

(kisebb számban) Romániát, és Lengyelországot említették. Hiányolják a megkérdezettek az egészségturizmussal kapcsolatban a fiatalok számára nyújtott sportolási és szórakozási programlehetőségeket. Nem voltak kellően tájékozottak a megkérdezettek saját egészségbiztosítási rendszerük működésével kapcsolatban, illetve arról sem voltak ismereteik, hogy a külföldön igénybe vett egészségügyi szolgáltatások térítésére van-e lehetőség. A Magyarországon megkérdezett külföldiek információszerzési forrásként a barátok ajánlásait, valamint az utazási irodákat említették,

-

mely utóbbiak információval való ellátottságát megfelelőnek tartották. A legfontosabb informálódási forma az ismerősök, barátok ajánlása. Külön meg kell említenünk, hogy különösen a gyógyturisták szívesen látnák, ha egyrészt saját országuk orvosai tájékozottabbak lennének a magyarországi gyógytényezőkkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban, másrészt pedig rendelkezésre állnának a gyógytényezőket és -

kapcsolódó szolgáltatásokat ismertető információk (pl. kiadványok formájában). Szinte mindegyik országban a 45-64 éves korosztály képviselői képviselték a legnagyobb keresletet az egészségturizmus (jelen esetben a wellness) szolgáltatásai iránt, majd őket követi a 25-44 éves korosztály. Ennek feltételezhető oka az egészségtudatos életmód fontossága erre az életszakaszra jellemző, másrészt pedig a középkorúak engedhetik meg maguknak a wellness szolgáltatásainak jellemzően magas

-

árszínvonalát. Ha tesznek ilyen jellegű utakat, akkor azokat döntő mértékben belföldön teszik. Összességében elmondhatjuk, hogy Oroszország és Svédország kivételével, minden országban a legfontosabb információforrás egészségturisztikai utak esetén a megkérdezett orvosa. Ugyanakkor Oroszországban a barátok véleménye, illetve Svédországban az utazásszervező kiadványa a legjelentősebb információforrás. Lengyelország esetén szinte kizárólag az árak fontosak minden korcsoportban, Ausztriában (a fiatalok korosztály kivételével), minden más korosztálynak az egészség-szolgáltatások a legfontosabbak,

-

Horvátországban a többi országgal ellentétben (az árak és a szolgáltatások mellett) szokatlanul nagy szerepet szánnak a szálláshelyekről rendelkezésre álló információknak,

-

Németországban, ahol a természetes gyógytényezőkre alapozott szolgáltatások használata tradicionális alapokon nyugszik, legalább

-

annyira fontos a gyógytényezők bemutatása, mint az árakról nyújtott tájékoztatás, Az olaszok igen sok és szerteágazó információt igényelnek, melyek között szinte egyforma jelentősége van az áraknak, gyógyhatásoknak, a szakképzettségnek és a gyógyszolgáltatásoknak, kiemelve, hogy a fiatalok számára az árak a legfontosabbak,

-

Oroszországban feltűnően nagy szerepe van az egyéb turisztikai attrakciókról és a szálláslehetőségekről szóló információknak. A hagyományos küldőpiacok, azaz Ausztria, Németország, Olaszország, valamint Lengyelország lakosai számára vonzó Magyarország,

-

mint egészségturisztikai desztináció. Kínálat A Dél-Alföld fürdővel rendelkező települései: Gyógy-vizes

Ásvány-vizes

Termál-vizes

Település

Kórház fürdő

Battonya Békéscsaba Csongrád Dávod

+ + + +

Gyula Hódmezővásárhely

+ + + + +

Kalocsa Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza

+ + + +

Kiskunhalas Kiskunmajsa Lakitelek

+ + +

+

Füzesgyarmat

+ + +

+ +

Dévaványa Gyomaendrőd

mozgásszervi

Főbb gyógyhatások nőgyóanyag-csere gyászati

utó-kezelés

+ +

Ásotthalom Békés

Üzemelés csak egész nyári éves

+ + + + + + +

+ + + + + +

+

+

+ +

+

+ + + + + + + + + + + + +

+

+

+ + +

+

+

+ +

+ +

+

+ + +

Bevezetés

16 / 44


+

Makó

+ + + +

Mezőberény Mezőhegyes Mezőkovácsháza

Nagybaracska

+

Tiszakécske

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ + +

+ + +

+ +

+ +

+

+ +

+

Soltvadkert

Szentes

+

+

Nagyszénás

Szeged

+

+ +

Nagybánhegyes

Szarvas

+

+

Mórahalom

Orosháza

+ +

+ + + +

+

+ + +

+

Tótkomlós /Forrás: Gyógyító vizek a Dél-Alföldön, 1999/

A Dél-Alföld gyógyító vizeinek palettája igen színes, közülük néhány már jelentős ismertségre tett szert: -

Az alkáli-hidrogén-karbonátos (alkalikus) víz palackozva emésztőszervi panaszok kezelésére alkalmas. Ilyen vízzel töltik meg a gyulai és a szentesi fürdők egyes medencéit is.

-

A földes, meszes vizek, azaz a kalcium-, magnézium-, hidrogénkarbonátos vizek a reumás megbetegedések gyógyítására, magnézium és kalcium tartalmuk miatt ivókúra és a fogszuvasodás megelőzésére is alkalmasak, pl. Dávod. A konyhasós, kloridos vizek elsősorban nőgyógyászati, reumatikus bántalmak ellenszerei, s ebben igazán bővelkedik a dél-alföldi kínálat.

-

A jódos-brómos összetételű vizek adnak enyhülést a légúti panaszokra a vérkeringéses megbetegedésekre, egyebek közt Mórahalom fürdőjében. A Marosból nyert radioaktív gyógyiszap felhasználásával különleges iszapkúrára is lehetőség nyílik a makói gyógyfürdőben. A termálvizek a panaszok megelőzésére is alkalmasak, szolgálják a felüdülésre, rekreációra érkezőket.

A gyógyvizekben bővelkedő Dél-Alföld jelentős részét képező intézményekkel, ennél fogva igen fejlett orvosi kultúrával rendelkezik. A Dél-Alföldön működő intézmények, orvosi praxisok némelyike országos-, európai-, esetleg világhírű. A régióban a gyógy- és termálvizekre támaszkodó egészségturizmusban rejlő lehetőségek - a kedvező természeti adottságok ellenére - ma még javarészt kihasználatlanok. A gyógyvízzé nyilvánítás meglehetősen hosszadalmas folyamat. Azt követően pedig az erre alapozott keresletképes kínálat kiépítése rendkívül tőkeigényes, melynek megtérülése a mai keresleti árszinten reális léptékkel mérve, biztonsággal nem is tervezhető. Ebből adódóan a régió felbecsülhetetlen termálvíz kincsének kiaknázása, a már meglévő létesítmények korszerűsítésével (elsősorban vízforgatók beépítésével), bővítésével, továbbfejlesztésével és jelentős profilváltással válik elérhetővé. Jelenleg a Dél-Alföld gyógyvízzel rendelkező teleülései közül egyedül Gyulán található minősített gyógyszálló. emellett Szegeden, az Orosházához tartozó Gyopároson és Dávodon működnek a gyógyvíz közelében olyan szállodák, amelyek jelenleg még, illetőleg már, nem érik el a gyógyszállóvá minősítés kritériumait. A gyógyturizmus azonban a meglévő nehézségek ellenére a Dél-Alföldön fejlődik, öregbíti hírnevét, és egyre inkább bekapcsolódik a gazdaság vérkeringésébe.

A régió turizmusfejlesztésének SWOT analízise Erősségek: Kimagaslóak a régió gyógyhatású termálvízi adottságai, melyre a hazai és nemzetközi hírű gyógyfürdők épültek ki A régió - turisztikai szempontból - érdekes és vonzó természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik Az országos átlagnál itt magasabb a napsütéses órák száma és ez a terület az ország folyóvizekben leggazdagabb tája A régió kulturális értékei kimagaslóak (épített környezet, kulturális örökség, kulturális rendezvények, programok). Szegeden (de a régió más városaiban is) kiépült a konferenciaturizmus infrastruktúrája. A régió egész területére jellemző a tanyás településszerkezet, s ez jó alapot biztosít a falusitanyai turizmus fejlesztésének.

Lehetőségek: Az interregionális együttműködés növekedése (Duna-Körös-Maros-Tisza euru-régió) Növekvő Európai Uniós és újabban hazai források (PHARE, SAPARD) a vidék- és területfejlesztésben Növekvő hazai és nemzetközi érdeklődés az egészségturizmus (gyógy-, wellness-, fitnessturizmus) terén A turizmus marketingkommunikációs eszközeinek és módszereinek nemzetközi szintű bővülése A regionális szerveződéssel - mind tartalmában, mind minőségében - növekszik a régió turisztikai programkínálata

Gyengeségek: Többnyire nem megfelelő a turisztikai infrastruktúra színvonala és kihasználtsága A Budapesttől és Nyugat-Európától való nagy távolság A települések infrastruktúrájának hiányos kiépítettsége A regionális programcsomagok hiánya

Veszélyek: A balkáni térség problémáinak eszkalálódása A régióbelinél olcsóbb árfekvésű külföldi turisztikai célpontok vonzó hatásának fokozódása A közbiztonság jelenlegi helyzete Az EU-ba való belépést követően a Schengeni határok tartós megmaradásával körülményesebbé válhat a határátkelés, ami károsan befolyásolhatja

Bevezetés

17 / 44


-

A turisztikai marketingkommuniáció hiányosságai A turisztikai vállalkozások indításához, illetve fejlesztéséhez kevés a rendelkezésre álló vállalkozói tőkeerő (önerő)

-

a környező országokból való beutazást A folyók régióhatáron túlról érkező szennyezettségének esetleges további fokozódása

Bevezetés

18 / 44


6.5

MAKÓ ÉS A FÜRDŐ VÁRHATÓ VENDÉGKÖRÉNEK BEMUTATÁSA

A fürdő jelenlegi és a fejlesztéseket követő, várható látogatottsága A fürdő jelenlegi látogatottsága az elmúlt 5 évben: Év

1998

1999

2000

2001

2002 várható

Belépők típusa

fő

fő

fő

fő

fő

Iskolás tanúszás

20.000

18.715

15.617

11.386

12.000

Napijegy

47.554

40.028

37.711

38.936

56.729

Bérlet*

141.494

154.576

155.921

154.350

161.430

Gyógyászat (tb)

49.523

70.035

62.697

62.761

50.000

Összesen:

258.571

283.354

271.946

267.433

280.159

35,4%

38,8%

37,3%

36,6%

38,4%

Kihasználtság: (napi max. 2000 fő)

*teoretikusan számított érték A magyarországi fürdők átlagos kapacitáskihasználtsága 54%. A fürdő kihasználtságának alakulása a fejlesztést követően: 1. év 2. év 3. év 32% 34% 38% Kihasználtság (napi max. 3226 fő) 376.796 fő 400.346 fő 447.446 fő Látogatók száma

4. év 42%

5. év 48%

494.545 fő

565.195 fő

A kereslet összetétele Az egészségturizmus iránti kereslet több tényező együttes hatása révén a jövőben várhatóan tovább növekszik majd. Napjaink tendenciáira az egyre több szabadidő, az egyre több diszkrecionális (szabadon elkölthető) jövedelem és az emberek egyre erősödő egészségtudata jellemző. A XXI. század a tudomány szempontjából a biotechnológia százada, a kereslet szempontjából az egészségügy és a turizmus százada lesz. Az embereknek tehát egyre fontosabb lesz saját egészségük és egyre többet fognak - akár utazással egybekötve is - a saját pénzükből áldozni. Mindehhez hozzátartozik, hogy a XXI. század turistája egyre kritikusabb, igényesebb, minőség- és élményorientáltabb lesz. Jellemzően egyedi programokat keres majd. Nőni fog az egészség és környezettudatossága, pszichológiai szinten az önmegvalósítás és biztonság iránti igénye. A fenti trendek alapján a következő keresleti kategóriákat határozhatjuk meg: Gyógyturisták Gyógyulni vágyók: akik egészségük helyreállítása érdekében, jellemzően orvosi javallatra, OEP beutalóval veszik igénybe a gyógyszolgáltatásokat. Főként az idősebb korosztály az érintett. A kezeléseket kúraszerűen veszik igénybe, jövedelmi szintjük alacsony vagy átlagos. Két alcsoportját különböztethetjük meg - egy részük Makó és a kistérségének lakosságából, másik részük az ország távolabbi pontjáról, illetve külföldről érkezik a kezelésekre. E második csoport esetében a szálláshelyszolgáltatás rendelkezésre állása és színvonala is egy fontos döntési szempont. Rehabilitációs céllal érkezők: akik egészségük helyreállítása után kiegészítő kezelésként, a helyreállított egészség megőrzése céljából veszik

-

igénybe a gyógyszolgáltatásokat. E szegmens kor szerinti megoszlása már változatosabb képet mutat, hiszen valamilyen egészségkárosodást követően jelentkezik igényük. A makói kistérség esetében fontos keresletet jelent a helyi lakosság, de a Marosi gyógyiszap egyedülálló gyógyhatásának köszönhetően távolabbi küldőterületek kereslete is fontos alcsoportot jelent e szegmensen belül. -

Betegségmegelőző, egészségmegőrző céllal érkezők: akik erős egészségtudattal rendelkeznek és egészségük megőrzése érdekében, megelőzés céljára hajlandóak áldozni. Sokszor számos kiegészítő szolgáltatást igényelnek - szépségfarmok, bioszolgáltatások...stb. a még egészséges szervezet regenerálása, a napi stressz, környezeti és egyéb káros civilizációs hatások kiiktatása érdekében. Jellemzően általában középkorúak tartoznak ebbe a szegmensbe, akik már rendelkeznek elegendő fizetőképes kereslettel igényeik kielégítésére, de már előtérbe kerül számukra az egészségük.

Wellnessturizmus Aktív wellnessturisták: akik a szabadidő aktív eltöltése céljából keresnek fel esztétikus, színvonalasan kialakított wellness-központokat, ahol az élményeket, mozgással is járó szolgáltatások igénybevételére törekednek. Főként a fiatal felnőtt korosztályra jellemzőek ezek a törekvések, akik magas fizetőképes kereslettel rendelkeznek, többnyire vezetőkként, magas beosztásban dolgoznak. Számukra legfontosabb az egyediség és a specifikum, mert mindig valamilyen újszerű szolgáltatás kelti fel leginkább az érdeklődésüket. Hajlandóak messzebbre is elutazni élményszerzésük érdekében. Egyre gyakoribb igény a wellness szolgáltatások kombinációja valamilyen aktív -

sporttevékenységgel: golf, sí, lovaglás...stb. Passzív wellnessturisták: akik a szabadidő "passzív", minél kevesebb erőfeszítéssel járó eltöltése céljából, sokszor második, harmadik

Bevezetés

19 / 44


szabadságukra utazó turisták. A fiatal felnőtt, illetve a magasabb életszínvonalon élő középkorosztály által keresett szabadidős tevékenység ez. Gyakran társasággal, családdal érkeznek. Költési szokásaik magasabb az átlagosnál, igényeik is elit törekvésekkel jellemezhető. Egyéb szegmensek Konferenciaturizmus: akik célja ugyan nem elsősorban a wellness szolgáltatások igénybevétele, de konferencia-, üzleti tevékenységük helyszínének megválasztásánál egyre fontosabb szempontot jelent a kiegészítő szolgáltatások köre, s mindenképpen előnyben részesítik a wellness- és élményfürdővel rendelkező desztinációkat. Megfigyelhetjük a turizmus e két ágának közeledését egymáshoz. -

Kulturális, folklór turizmus: akik fő célja a kulturális attrakciók, rendezvények, értékek keresése, de választásaik során előnyben részesítik a fürdési lehetőséggel, wellness szolgáltatásokkal rendelkező helyeket.

-

Vállalati ösztönzők, elismerések igénybevevői: mindazok, akiknek a munkáltatójuk - munkájuk elismerése, hatékony munkavégzésük ösztönzése céljából - az egyre inkább terjedőben lévő "cafeteria" rendszernek köszönhetően wellness-, fitness vagy fürdő belépőt vagy a belépő támogatását kínálja. Sokszor a magánegészségbiztosítók mozdulnak el ebbe az irányba, és rajtuk keresztül kínálják dolgozóiknak ezt a lehetőséget a vállalatok. Jellemző tendencia ez külföldön és belföldön egyaránt. Makó térségében található vállalkozói övezet és a nagyszámú középvállalatok dolgozói potenciális igénybevevői lehetnek - természetesen amennyiben színvonalas szolgáltatással és megfelelő marketing tevékenységgel elébe mennek e szegmens igényeinek. Makón 18 közép- és nagyvállalkozás van, mely összesen kb. 2500 alkalmazottat jelent, s körülbelül ugyanennyi kisvállalkozás mintegy 600 alkalmazottal. Megnyerésük komoly keresletet képvisel, mert visszatérő, rendszeres vendégkört jelentenének a fürdőnek.

A keresleti piaci mix a makói gyógyfürdőben: Vendégszegmens Gyógyulni vágyók Rehabilitációs céllal érkezők Betegségmegelőző. egészségmegőrző céllal érkezők Aktív wellnessturisták Passzív wellnessturisták Konferenciaturizmus résztvevői Kulturális, folklór turizmus résztvevői Vállalati ösztönzők, elismerések igénybevevői Összesen: * a fejlesztést követő 5. évben

Megoszlás % 30% 10% 5%

Várható látogatottság* 169.558 56.519 28.260

5% 15% 10% 10% 15% 100%

28.260 84.780 56.519 56.519 84.780 565.195 fő

Vendégek várható megoszlása nemzetiség szerint

Külföldi Belföldi

Megoszlás % 15% 85%

Fő 84.780 fő 480.415 fő

A külföldi vendégek 15%-os aránya derűlátó becslésen alapul, abban az esetben érhető el, ha a gyógyfürdőnek valóban sikerül attrakciót nyújtani a fejlesztést követően és sikeres marketing tevékenységet folytatnak a nemzetközi piacon, ami nem olcsó. A külföldi forgalom növekedése mellett szól az M5-ös autópálya megépítése, mely lehetővé tenné, hogy a 43-as út nagyobb forgalmú, a határátkelők felé fő közlekedési úttá váljon, ahogyan az a tervek között jelenleg szerepel. A külföldi vendégforgalom csökkenése irányába hat viszont Magyarország Európai Úniós csatlakozás, hiszen akkor éppen ezekre az országhatárra tolódik ki az Únió határa, ami bizonyára nehezíti majd az átjutás, így csökkenti a külföldiek utazási kedvét Magyarországra.

6.6

POTENCIÁLIS VERSENYTÁRSAK (KONKURENCIAELEMZÉS)

A versenytársak kiválasztása elsősorban a földrajzi elhelyezkedésük alapján történt. Kivétel nélkül mindegyik gyógyvízminősítéssel rendelkező gyógyfürdő, közülük a legismertebb a gyulai Várfürdő, bár Makótól mintegy 80 km-re található, viszont meghatározó szerepet tölt be a Dél-Alföld gyógyfüdői piacán.

Bevezetés

20 / 44


Versenytársakat áttekintő táblázat: Megnevezés Kiskunmajsa

Gyógyszolgáltatások Fizikoterápia, Fürdőkezelések kombinációs kádban, 16 ágyas pihenőszoba.

Gyula

iszappakolás, magnetoterápiás kezelés, galvánfürdő, inhalációs kezelés, szénsavas fürdő, tangentor kezelés, súlyfürdő, gyógyúszás, gyógytorna

0 C-os alkáli72 hidrogénkarbonátoskloridos gyógyvíz

Szeged

Gyógyúszás (18 év alatt), Víz alatti Gyógytorna (csoportos), Egyéni rehabilitáció, Alternatív gyógytornák, Gyógymasszázs (orvosi), Szénsavfürdő.

Szent-Györgyi gyógyvíz

Mórahalom

Gyógyszolgáltatás - orvosi javallat, termál kádfürdő, termál medencefürdő, súlyfürdő, víz alatti sugármasszázs (tangentor), orvosi gyógymasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna, fizikoterápiás kezelések, gyógyúszás 18 éven aluliaknak Gyógyszolgáltatás - orvosi javallat, balneoterápia, elektroterápia, mechanoterápia, sugármasszázs, hidromasszázs, súlyfürdő, iszapkezelés, paraffinés paraffango kezelések, fényterápia, gyógytorna, masszázs,

0C-os alkáli39,5 hidrogén-karbonátos, jódos gyógyvíz

Gyopáros-fürdő - Orosháza

Víz jellemzői 0 72 C-os nátriumhidrogénkarbonátos gyógyvíz

Albert

0 40-50 C-os alkálihidrogn-karbonátos gyógyító hatású víz

Wellness szolgáltatások szauna, szolárium, sportolási lehetőségek

Megjegyzés 2002-ben felújították

élménymedence; buzgár; skót zuhany; pezsgőfürdő; fekvő masszázs; sodró folyosó; ülőpados hidromasszázs; forróvizes gyógymedence; csobbanó szauna medence; szaunák, gőzkabinok; pihenő galériák; fitnessterem; billiárdterem; kártyaterem; napozó terasz, szauna, szolárium, infrakabin, gőzkabin, élménymedence, buzgár, skót zuhany, pezsgőfürdő, fekvő masszázs, sodró folyosó, ülőpados hidromasszázs, forróvizes gyógymedence, csobbanó szauna medence, szaunák, gőzkabinok, pihenő galériák, fitnessterem, billiárdterem, kártyaterem, napozó terasz Úszásoktatás, sport - és strandeszközök kölcsönzése, pedikür, manikür, kozmetika

2002-ben felújították (Széchenyi Terv pályázaton elnyert 400 millió Ft-tal)

szauna, uszoda, szolárium, víz alatti vízsugár masszázs, nedves és száraz masszírozás, pezsgőfürdő, kondicionáló vízitorna

Széchenyi pályázaton támogatást millió Ft)

Széchenyi pályázaton támogatást millió Ft)

Terv elnyert (747

2003-ban fejlesztéseket, felújításokat terveznek

Terv elnyert (715

A továbbiakban részletesen ismertetésre kerül a versenytársak által nyújtott szolgáltatások, áraikról pedig az 1. számú mellékletben található egy összevető táblázat. Kiskunmajsa Az 1960-as években meginduló szénhidrogén-bányászat "melléktermékeként" felszínre törő 72 C-os nátriumhidrogén-karbonátos termálvíz hasznosítását a Jonathán MGTSZ idegenforgalmi szakágazata kezdte meg 1983-ban, szabadtéri medencékkel. Ezt követően került átadásra az impozáns faszerkezetű csarnok. A csarnokban kapott helyet egy 36, és egy 38 C-os gyógymedence, egy 25 méteres feszített víztükrű úszómedence, szauna, hidegvizes mártózómedence, és szolárium. A szabadban gyógymedence, és egy 75x100 méteres strandmedence található. A fürdő mintegy 20 hektáros, zöld pázsittal borított, fásított területen helyezkedik el. A gyógyfürdő területén a fürdőzés, napozás örömein kívül sokféle sportolási, szabadidő eltöltési lehetőség is kínálkozik, röplabdapályák, tollaslabda pályák, minigolfpálya, játszótér, óriás sakk, lábteniszpálya, kosárlabdapálya, éjszakai fürdőzések alkalmával konditerem várja a sportolni, szórakozni vágyókat. A fürdő közvetlen szomszédságában éttermek működnek, gyorsétkezésre a fürdő területén található pavilonokban nyílik lehetőség. Gyógyszolgáltatások Fizikoterápia: középfrekvenciás elektroterápia - Nemec-féle interferencia terápia -

kisfrekvenciás elektroterápia (galvánáramú, diadinamikus kezelések) kombinált ultrahang és elektroterápiás kezelések vákuumterápia (vákuumharangos elektródákkal vákuum-masszázs Négyrekeszes galvánkád-fürdő (végtagkezelés vízalatti galvánárammal)

Fürdőkezelések kombinációs kádban: -

gyógyfürdőzés

-

víz alatti nagynyomású vízsugár masszázs pezsegtetéssel kombinált masszázs

-

galván és dinamikus áramú víz alatti elektromos kezelés Kezelés szénsavas kádban

-

szénsavas kezelés

-

Gyógymasszázs

Pihenőszoba: a gyógyászati épület tetőterében igényesen kialakított, 16 ágyas pihenőszoba várja a kezelések után felfrissülni vágyókat.

Bevezetés

21 / 44


ÁSVÁNY-GYÓGYVÍZ VIZSGÁLATI EREDMÉNY 1 liter vízben oldott alkotórészek ionokban kifejezett és mg-ban megadott mennyisége:

Az ion neve: Kálium Nátrium Ammónium Kalcium Magnézium Vas Mangán

Vegyjele: K+ Na+ NH4+ Ca2+ Mg2+ Fe2+ Mn+

A kationok összege: Nitrát Nitrit Klorid Bromid Jodid Fluorid Szulfát Hidrogénkarbonát Szulfid Összes foszfát:

NO3NO2ClBrJFSO4 2HCO3S2PO4 3-

Az anionok összege: Metaborsav Metakovasav Szabad szénsav Oldott oxigén

HBO2 H2SIO3 CO2 O2

Összesen:

mg

millimol egyenértékű ionban kifejezve

Than-féle egyenérték %

7,0 399,0 3,2 2,9 2,2 0,23 -

0,18 17,35 0,18 0,14 0,18 0,01 -

1,00 96,18 1,00 0,77 1,00 0,05 -

414,5

18,04

100,00

1,1 60,0 0,1 1,9 9,7 1019,0 0,33

0,02 1,69 0,00 0,10 0,20 16,7 0,01

0,11 9,03 0,00 0,53 1,07 89,21 0,05

1092,1

18,72

100,00

1,8 48,8 -

-

-

1556,4

36,76

-

Ásványvízként elfogadható, nátriumhidrogénkarbonátos hévíz.

Javallatok: Degeneratív mozgásszervi elváltozások(arthrosisok) Idült gyulladásos mozgásszervi megbetegedések (reumatoid arthrisis, Bechterew betegség, stb.) -

Lágyrész reumatizmus

-

Műtét, illetve törések utáni állapotok (csont, izom, izületek) Nőgyógyászati betegségek (idült gyulladások, sterilitás)

-

Agyi történések utáni bénulások (fél évvel az ictus után)

Ellenjavallatok: Szívkárosodások dekompenzált állapotban -

Makacs magas vérnyomás Lázas állapotok - tuberkolózis - rosszindulatú daganatok Pajzsmirigy túlműködés

Gyula Gyula, az ország délkeleti részén Budapesttől 220 km-re fekvő, 35 ezer lakosú üdülő- és fürdőváros. Az 1405 és 1445 között megépült, ma is látható téglavára a környék központjává tette és mint épen maradt téglavár egyetlen Közép-Európában. A medencék kedvező elosztásával sikerült elérni, hogy napi tízezer vendég esetén is lehet csendes pihenőhelyet találni a fürdő területén, ahol a kastélykert fái biztosítják a hűs árnyékot. A Várfürdő vize alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos gyógyvíz, melyet hat mélyfúrású kútból nyernek. (a legmélyebb 2500 méter mély) Magas ásványianyag tartalma miatt barnás tónusa van. Az fürdő 72 fokos vizét az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, 1971-ben a fürdőt gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította. A víz mozgásszervi megbetegedésekre, helyi idegbántalmakra, balesetek utáni rehabilitációs kezelésekre, savas eredetű gyomorbántalmakra és gyulladásos nőgyógyászati betegségekre alkalmazható kiváló hatással. A gyógyulást, pihenést, sportolást kereső vendégek gyógy- és élménymedencék, valamint strandmedencék közül válogathatnak. A gyógyászati részlegen iszappakolással, magnetoterápiás kezeléssel, galvánfürdővel, inhalációs kezeléssel, szénsavas fürdővel, tangentor kezeléssel illetve gyógyúszással állnak a látogatók rendelkezésére. A Gyulára látogatóknak számtalan szálláslehetőség kínálkozik a Várfürdő környékén akár szállodát, üdülőt, panziót, kempinget, fizetővendég szobát vagy akár tanyai elszállásolást keres az idelátogató turista. A rövid és gyors megközelíthetőséget a Várfürdő 4 különböző pontján kialakított bejáratok biztosítják. A Gyulai Várfürdő 11 gyógymedencével, 4 gyermekmedencével, 2 strand-, 2 úszó és 1 szauna medencéjével áll vendégei szolgálatára. Gyógymedencék: -

Árnyékolós medence: A 35-37 fokos gyógyvizet (0,8 -1,25 méter mély) főként mozgásszervi megbetegedések, izomfájdalmak, balesetek,

Bevezetés

22 / 44


műtétek utáni rehabilitációs kezelésére kiváló. A gyógyvíz magas hőmérséklete miatt azonban szívbetegeknek és keringési rendellenességben szenvedőknek nem ajánljuk. -

Pezsgőfürdő medence: A 32-35 fokos gyógyvíz (0,8 -1,25 méter mély) főleg izomfájdalmakra és ízületi panaszokra alkalmazható kiváló hatással. A 12 pezsgőfej és a 4 hidromasszázsfej minden korosztály számára igazi élményt jelent.

-

Dögönyözős medence: A 31-34 fokos gyógyvíz (0,9 -1,45 méter) eddig megismert hatásai mellett nyaki - válli panaszok kezelésére is alkalmas. A 12 felülről érkező széles, erőteljes vízáramlás erős masszírozóhatást fejt ki a gyakran megfeszülő nyaki és váll izomcsoportokra.

-

Lovarda gyógyuszoda: a 28-30 fokos termálvíz (0,9 -1,6 méter mély) a gyógyulni, de egyben sportolni és mozogni vágyó vendégek körében népszerű. A 33,3 méter hosszú medence vize 50%-ban gyógyvíz, ezért színe vörösesbarna. A fedett épületben a gyógyúszást és gyógytornát szakoktató vezeti. A termálvízben a fájdalmas, kötött ízületek átmozgatása sokkal könnyebb, fájdalommentesebb. A gyógyúszást és gyógytornát gerinc, váll, csípő, térdízületi kopásos, csontritkulásos gerincfájdalmak kezelésére, gyógyítására javasolják. Az év minden napján a vendégek rendelkezésére áll.

-

Lovardai gyógymedence I.: A 37-39 magas hőfokú termálmedencét (1 méter mély ) mozgásszervi megbetegedésben, nőgyógyászati betegségben, izomfájdalomban szenvedő betegek számára, valamint balesetek utáni rehabilitációs kezelésen részt vevők számára javasoljuk. A magas hőfok miatt azonban szívbetegeknek és magas vérnyomásban szenvedőknek ez a medence nem ajánlott. Ez a medence egész évben üzemel.

-

Lovardai gyógymedence II.: A 35-37 fokos (1 méter mély) meleg gyógyvíz azon gyógyulni, regenerálódni kívánó betegek körében közkedvelt, akik a lovardai I.-es számú gyógymedencét magas hőfoka miatt nem vehetik igénybe.

-

Súlyfürdő-medence: A 34-36 fokos gyógyvizes medence a gyógyászati részlegben található. Az ide érkező betegek ezt a szolgáltatást kizárólag orvosi beutalóra vehetik igénybe. A súlyfürdőkezeléstől a porckorongok és kisebb nyomás alatt álló ideggyökök tehermentesítése, kisebb csigolya kisízületi ficamok megszüntetése, szalag és izomzsugorodások mérséklése, izomgörcsök oldása, idült gyulladásos folyamatok csökkenése várható. A szakképzett személyzet kúraszerűen 10-15 alkalommal nyaki vagy hónalj alátámasztással, fokozatosan emelkedő súlyokkal végzi a kezelést.

-

Járatómedence: A 34-36 fokos gyógyvizes medence - hasonlóan a súlyfürdő-medencéhez - a gyógyászaton található. A járatómedencében a gyógytornát, víz alatti tornát gyakorlott gyógytornász vezeti. A gyógytornát a gerinc, váll, csípő, térdízületi kopás orvoslása mellett sportsérülések, sportsebészeti beavatkozások, balesetek utókezelésére is javasolhatja az orvos.

-

Csúszdás medence: A 24-26 fokos (0,95 -1,35 méter mély) feszített víztükrű medence a családok igazi kedvence. A medencébe haladva a víz mélysége folyamatosan növekszik, így nemcsak játszásra, labdázásra, hanem úszásra is alkalmas. A medencéhez – a gyerekek legnagyobb örömére - a tradicionális kis csúszda mellé, új korszerű kettős csúszdát építettünk. Az egy kamikáze- és egy óriás, 110m-es pályával rendelkező csúszda használata ingyenes és szinte a vízből közelíthető meg.

-

50 méteres versenyuszoda: A 22-26 fokos (1,8-2,2 méter mély) gyönyörű kék színű vízben sportolásra, úszásra nyílik lehetőség. Az országos úszóversenyek egyik közkedvelt helyszíne ez a medence. Már hagyománnyá vált, hogy minden évben a Várfürdő versenyuszodája ad otthont az országos senior úszóbajnokságnak. Gyula és a Várfürdő büszkesége, ifjúsági Európa bajnoknőnk Kovács Kornélia is ebben a medencében edz nap mint nap.

-

25 méteres tanuszoda: A 26-28 fokos (0,9 -1,1 méter mély) feszített víztükrű medencében, mint ahogy neve is elárulja, úszásoktatás folyik. Óvodás kortól egészen felnőtt korig 4 úszóedző áll a tanulni vágyó vendégek rendelkezésére. Mivel az uszoda fedett, ezért ideérkező, úszni vágyó vendégeink télen-nyáron igénybe vehetik.

-

Hullámmedence: A Dél-Alföldön egyedülálló, Magyarország legújabb és legkorszerűbb hullámfürdője ideális minden korosztály számára. A közel 1 méteres hullámok igazi élményt és szórakozást nyújtanak. A medence legsekélyebb része 45 cm, legmélyebb pontja 2,2 méter, így kíváló strand- és családi medence.

-

Gyermek víziparadicsom: A 2-10 éves korosztálynak nem pancsolót, hanem egy 400m2-es játszóteret építettek - természetesen vízben! A víziparadicsomban a gyerekek tízféle játékot-élményelemet használhatnak. Méretében kétszer, kapacitásában négyszer nagyobb "miniwellness" fűthető és korszerű víztisztítóval rendelkezik.

A Gazdasági Minisztérium 400 millió forinttal támogatta a Gyulai Várfürdőt, így közel 1 milliárdos beruházást valósítottak meg 1 év alatt. Növelték a gyógyászati kapacitást 90%-kal és színvonalát európai szintre emelték. Elvégezték a kupolás medencék teljes rekonstrukcióját. A fedett fürdő régi, három gyógymedencéje, egy szaunája és egy gyermekmedencéje helyett egy reprezentatív wellness-centrum került kialakításra, amelyhez négy, merülő medencével kiegészített szaunafülke és egy valóban exkluzív gyógymedence is tartozni fog. A beruházás továbbá kiterjedt az "árnyékolós" gyógymedence és a "dögönyözős" medence fejlesztésére, illetve átépítésére is. A 2002-ben újjáépített Várfürdő a Dél-Alföld legújabb, legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője lett, ahol minden korosztály számára tökéletes szórakozást nyújtanak az élménymedencék, a gyermek-víziparadicsom, pezsgő- és hullámmedence, valamint az óriás- és kamikáze csúszdák. Számos újszerű szolgáltatást alakítottak ki: élménymedence; buzgár; skót zuhany; pezsgőfürdő; fekvő masszázs; sodró folyosó; ülőpados hidromasszázs; forróvizes gyógymedence; csobbanó szauna medence; szaunák, gőzkabinok; pihenő galériák; fitnessterem; billiárdterem; kártyaterem; napozó terasz.

Szeged

Bevezetés

23 / 44


A fürdőegység egyedi, félgömb alakú kupolája alatt elhelyezkedő tágas medencetérben a gyógyulni vágyók 36-38 °C –os termál-ülőmedencéket, a sportolni vágyók úszómedencét, a gyerekek és az úszni tanulók pedig meleg vizes tanmedencét vehetnek igénybe. A gyógymedencék vízellátását a Szent-Györgyi Albert gyógyvízkút biztosítja, melynek vize mind ivó-, mind fürdőkúrára igen alkalmas. A medencék mellett információs táblák is segítik a vendégeket abban, hogy tájékoztatást kapjanak arról, hogy az adott hőmérsékletű medencébe kinek milyen időtartamú tartózkodás javasolt. A medencetérben ivókút található, melynek vize helyi fogyasztásra alkalmas. A Termálfürdő gyógyászati részlege az alábbi szolgáltatásokkal várja a betegeket és regenerálódni vágyókat: -

Gyógyúszás (18 év alatt) Víz alatti Gyógytorna (csoportos)

-

Egyéni rehabilitáció Alternatív gyógytornák

-

Szénsavfürdő

Gyógymasszázs (orvosi)

A gyermekeket várják egy szárazföldi, csúszdával, libikókával, ugráló várral, berendezett mini játszóparkot. A vízben két élményelem - egy vízköpő bohóc és süni –került elhelyezésre. Egész szezonban bábszínészek közreműködésével bábelőadások és játszóházi foglalkozások kerülnek hétvégenként megrendezésre

A Szent-Györgyi Albert gyógyvíz összetétele: Mért érték

Komponens

mg/l

mmol/l

Kálium

K+

4,9

0,13

Nátrium

Na+

517

22,48

Ammónium

NH4+

11,2

0,62

Kalcium

Ca2+

1,5

0,07

Magnézium

Mg2+

3,3

0,27

Vas

Fe2+

0,03

0,00

Mangán

Mn2+

0,05

0,00

Lítium

Li2+

0,05

0,01

538

23,58

Kationok összege Nitrát

NO-3

Nitrit

NO2-

Klorid

Cl-

45

Bromid

Br-

nd

nd nd 1,27

Jodid

J-

nd

Fluorid

F-

1,37

0,07

Szulfát

SO42-

26

0,54

Hidrogénkarbonát

HCO3-

1287

21,10

S2-

0,26

0,2

Foszfát (összes)

PO43-

0,27

0,01

Anionok összege Metabórsav Metakovasav Szabad szénsav Oldott oxigén Összesen

1360 5,1 54 35 nd 1992

23,01

HBO2 H2SiO3 CO2 O2

Szulfid

46,59

Összes ásványi anyag tartalom: 4158 mg/l Wellness szolgáltatások Az újszegedi Termálfürdő Wellness egységének vendégei számára 12 fős modern, finn szauna áll rendelkezésre. Az álló és fekvő szoláriumban az érzékeny bőrűek is gyorsan, egyenletesen barnulhatnak. A nyugalmat árasztó belső térben található infrakabin használata formálja az alakot, erősíti az immunrendszert, méregtelenít, csillapítja az izületi-, izom és csontfájdalmakat, kiváló hatású szövetsérülések esetén. Hatást 40-60°C hőmérsékleten fejti ki, így nem terheli meg a szervezetet.

Bevezetés

24 / 44


A legmagasabb higiéniai követelményeknek is eleget tevő gőzkabin egyidejűleg négy fő részére biztosít kellemes kikapcsolódást és regenerálódást. Elsősorban a légző rendszerre és a bőrre hat, de stresszoldó, idegnyugtató hatása is előtérbe helyezi alkalmazását. Wellness szolgáltatások: élménymedence, buzgár, skót zuhany, pezsgőfürdő, fekvő masszázs, sodró folyosó, ülőpados hidromasszázs, forróvizes gyógymedence, csobbanó szauna medence, szaunák, gőzkabinok, pihenő galériák, fitnessterem, billiárdterem, kártyaterem, napozó terasz

Mórahalom Szegedtől, 20 km-re Dél-nyugati irányban, a Bajára vezető 55-ös számú főútvonal mentén találjuk meg Mórahalom városát, ezt az alig 5700 lelket számláló kisvárost, amely egyben a 15 Dél-alföldi települést magába foglaló Homokháti Kistérség központja. A Városi Gyógyfürdő kiemelkedő szerepet tölt be a térség turizmusában, hiszen hasonló feltételekkel és adottságokkal rendelkező gyógyfürdő a Homokháti Kistérségben kizárólag itt található meg. A fürdő a magas, lombos fákkal övezett Szent László park szomszédságában helyezkedik el, amely tiszta levegőjével, meghitt csendjével kellemes pihenést és kikapcsolódást biztosít az ideérkezők számára. Összesen 5 db (2 db kültéri) medencével (930 m2 alapterület) rendelkezik. 1999-ben a fürdő termálvize megkapta a gyógyvízminősítést, amely jelentős lökést adott a gyógyászati kezelések fejlesztésében, így lehetővé vált új orvosi rehabilitáció keretében végezhető gyógyfürdő szolgáltatások bevezetésére is. A 660 m mélységből származó termálvíz 39,5 °C-os, alkálihidrogén- karbonátos, jódos jellegű, amely fürdő- és ivókúrára egyaránt kiválóan alkalmas. 2000-ben valósult meg a rekonstrukcióval egybekötött épületbővítés, mely során a tanmedence és az új ülőmedence fölé az Európai normáknak megfelelő, esztétikus épület épült. Az új fürdőszárnyban lévő 16 x 8 méteres, 30 °C fokos, feszített víztükrű medence részben gyermek és felnőtt úszásoktatást szolgál, részben teret biztosít a csoportos gyógytorna és gyógyúszás végrehajtásához. A medence korszerű vízforgató berendezéssel üzemel. A Városi Gyógyfürdőben egy 6 x 8 méteres, 37 °C-os, és egy 6 x 6 méteres, 39 °C-os gyógyvízzel feltöltött gyógymedence áll a vendégek rendelkezésére, amelyekben épített ülőkék, padkák, és a mozgást, kapaszkodást elősegítő korlátok biztosítják látogatóink kényelmét. A tanmedence melletti 6x6 m-es gyógymedencében beépített vízsugármasszázs működik. A fedett medencék mellett a nyári hónapokban (május 01-től szeptember 15-ig) üzemel a feszített víztükrű 33,3 x 21 m-es 2,2 m mélységű úszómedence, amely sportversenyek (vízilabda, úszóversenyek) lebonyolítására is alkalmas. Idényben üzemel az udvari gyermekpancsoló. A fürdő 9 400 m2-es parkosított zöld területén, strandröplabda pálya, illetve lengőteke áll az érdeklődők rendelkezésére. A fürdő által nyújtott szolgáltatások: -

Úszásoktatás

-

Sport - és strandeszközök kölcsönzése Pedikür, manikür

-

Kozmetika

-

Gyógyszolgáltatás - orvosi javallat

-

Termál kádfürdő Termál medencefürdő Súlyfürdő

-

Víz alatti sugármasszázs (tangentor)

-

Orvosi gyógymasszázs

-

Víz alatti csoportos gyógytorna

-

Gyógyúszás 18 éven aluliaknak

Fizikoterápiás kezelések

2003 tavasztól újabb medencék építését tervezik, szeptemberre pedig szolgáltatásaik bővítését tűzték ki célul, mégpedig szauna, szolárium, fitness terem létesül. A gyógyvíz ásványtartalma A Városi Fürdő 1 liter minősített gyógyvízében az oldott alkotórészek mg-ban megadott mennyisége:

Akkreditálási okiratszám: 501/0424 Iktató szám V.481/98 Alkotórészek Ionok mg Kálium

K+

Nátrium

Na +

520

Ammónium

NH 4 +

1,43 6,4

0,97

Kalcium

Ca 2+

Magnézium

Mg 2+

2,8

Vas

Fe 2+

0,12

Mangán

Mn 2+

nem mutatható ki

Lítium

Li +

nem mutatható ki

Kationok összege:

532

Nitrát

NO 3

1,6

Nitrit

NO 2

nem mutatható ki

Klorid

CL

44

Bevezetés

25 / 44


Bromid

Br

0,14

Jodid

J

0,13

Fluorid

F

1,3

Szulfát

SO 4 2-

<25

Hidrogénkarbonát

HCO 3-

1330

Szulfid

S 2-

-

Összes foszfát

PO

0,67

Anionok összege

1378

Metabórsav

HBO 2

9,2

Metakovasav

H 2SiO 3

30

Szabad szénsav

CO 2

-

Oldott oxigén

O2

Összesen:

1949

Megjegyzés: Jelentős 1949 mg/l összsó tartalmú termálvíz

Gyopárosfürdő - Orosháza Orosháza központjától 3 kilométerre, természetvédelmi területen, a Gyopáros-tó partján található Gyopárosfürdő. Az üdülőkörzet egy hármas tagozódású, természetes eredetű szikes tóképződmény körül épült ki. Gyopárosfürdő és környéke már az ősidők óta lakott volt, de a mai település története a múlt században kezdődött. A tó vizének jótékony hatását már korán felismerték az ottani lakosok, s híre hamar bejárta az országot. 1815-ben már, egy Sopronban kiadott német nyelvű könyvben is ajánlják Gyopáros gyógyító hatását. A Gyopárosi tó 1869-ben lett gyógyító hatású fürdőhellyé nyilvánítva, amelyet a korabeli sajtó „ Az Alföld Gyöngye”- ként emlegetett. Gyopárosfürdő gyógy- és strandfürdőzésre egyaránt kiválóan alkalmas. A Gyopárosi tó vízfelülete mellett nyitott és zárt termálvizes medencék és úszómedencék is szolgálják a vendégek gyógyulását és kikapcsolódását. A fürdő termálvizes medencéit 40-50 ◦C hőmérsékletű vízzel két mélyfúrású kút táplálja. A természetes alkáli-, hidrogén-karbonátos víz különböző mozgásszervi, gyulladásos, reumatikus és nőgyógyászati megbetegedések gyógyítására alkalmas. A gyógyfürdőzők részére egész évben nyitva tartó 365 m2 vízfelületű fedett gyógymedence áll rendelkezésre, mely 8 db kádfürdőt is magába foglal. Emellett nyitott gyógyvizes medence is szolgálja a gyógyulni vágyókat. A Gyopárosfürdői üdülőközpont területén a Gyopárosi tó mellett, feszített víztükrű, 50 méteres úszómedence, valamint kismedence és gyermekmedence áll a fürdőzők rendelkezésére. Az úszómedence különböző versenyek színhelyéül is szolgál. Az üdülővendégek számára a fürdő területén lehetőség nyílik tenisz, asztalitenisz, strandröplabda, minigolf, és lengőteke játékok, illetve sportok űzésére. A Gyopárosi tavon a kikapcsolódáshoz csónakázás, vízibicikli, és horgászási lehetőségek biztosítottak a vendégek számára. Az üdülőcentrum területén a szálláshelykínálatot tekintve is igen változatos lehetőségek várják az idelátogatókat. A kényelmet és kényeztetést kedvelő vendégek részére színvonalas szállodák állnak rendelkezésre: kellemes környezetben, a gyopárosi tó partján találhatók a Dunaferr Hotel, a Hotel Flóra és a Tópart Panzió. Az egész évben folyamatosan üzemelő gyógyszolgáltatások őszi, téli és tavaszi igénybevételét kényelmessé és egyszerűvé teszi a gyógyító és vendéglő épületeket egymással és a Dunaferr Hotellel összekötő zárt, fűtött folyosó. A romantikát kedvelők számára az Orosháza környéki tanyák nyújtanak hangulatos szálláslehetőséget. Itt a lovaglás és vadászati lehetőségek kínálnak továbbá szórakozást az idelátogatóknak. A fürdő bejáratánál 1500 m2 parkoló, valamint kerékpármegőrző áll az üdülővendégek rendelkezésére. Fiziko- és Balneoterápiás Központ A Gyopárosi Gyógy- és Termálfürdő önálló, magas színvonalú gyógyászati részleggel, kiválóan képzett szakemberekkel rendelkezik. A Fiziko- és Balneoterápiás Központ korszerű gyógyászati berendezésekkel és hatékony gyógyászati eljárásokkal várja az idelátogatókat. A szakorvosok a beteg állapotától és a betegség típusától függően egyénre szabott, komplex gyógyellátást biztosítanak. A Gyopárosi gyógykúra időtartama 2-3 hét, melynek során a gyopárosi gyógyvíz természet adta hatását fokozzák különböző gyógyászati ellátásokkal, illetve korszerű természetgyógyászati módszerekkel. A gyopárosi gyógyvíz nátriumot, kalcium- karbonátot, vasat, jódot, meszet és különféle ásványi sókat tartalmaz. Nátrium tartalma miatt a víz elsősorban nőgyógyászati megbetegedések kezelésére alkalmas, de emellett a reumatikus panaszokat is megszünteti. Kalcium- magnézium hidrogén-karbonátos tartalma miatt vérkeringési szervek megbetegedései ellen mutatatott ki jó eredményeket. Vastartalma miatt jól alkalmazható krónikus nőgyógyászati gyulladásokra, sőt erős bőringerlő hatása miatt bőrbetegségek gyógyítására is alkalmas. Jód tartalma intenzív biológiai hatású, ezért alkalmas mozgásszervi, reumatikus bántalmak gyógyítására. Mész tartalma sikerrel alkalmazható vérkeringési szervek megbetegedése ellen. Sótartalma miatt igen erős ingerlő hatású a bőrre, de jó hatást fejt ki az idegrendszer útján az emberi szervezet legkülönfélébb működésére. A Fiziko- és Balneoterápiás Központban a fizioterápiás ellátások valamennyi típusa megtalálható: balneoterápiás, elektroterápiás és mechanoterápiás kezelések egyaránt igénybe vehetőek. A gyógyvizes fürdőkúra során a károsodott izmok ingerlésére víz alatti sugármasszázst, illetve hidromasszázst alkalmaznak. Porckorong sérv, porckorong bántalmak, gerincoszlop elmeszesedése és a gerincoszlop egyéb megbetegedései esetén kiváló terápia a súlyfürdő. Az iszapkezelés önálló és kiegészítő kezelésként egyaránt alkalmazható, amely a mozgásszervi megbetegedések (kopásos, meszesedéses, illetve gyulladásos megbetegedések) eseteiben kínál eredményes gyógyulási lehetőséget. A központban paraffin- és paraffango kezeléseket is alkalmaznak a panaszok enyhítése érdekében. A Gyopárosfürdői Fiziko- és Balneoterápiás Központban a gyógykezelések másik csoportját az elektroterápiás kezelések alkotják, melyek során különböző frekvenciás áramerősség mechanikai és hőhatást kihasználva érhető el eredmény a különböző betegségek gyógyítása terén. Az elektroterápiás gyógykezelések kiváló kiegészítői a fürdőkúrának, illetve a balneo- és hidroterápiás gyógykezeléseknek.

Bevezetés

26 / 44


Fájdalomcsillapító és véráramlást fokozó hatású terápia a galván típusú kezelés alkalmazása. Izom- és traumás fájdalmak, túlerőltetés, izületi gyulladások, ínhüvelygyulladások enyhítésére iontoforézis kezeléseket alkalmaznak, melynek során a szakorvos által előírt gyógyszert a bőrön keresztül juttatják a beteg szervezetébe. Értágító hatása révén a gyógykezelés alkalmas migrén és érszűkületi panaszok enyhítésére, gyorsítja a vérömlenyek felszívódását. Gerincbántalmak esetén interferencia-kezeléseket használnak. Izomgyengeség, -merevség, agyvérzés utáni állapot, idegzsába, sérülések utókezelése során és több belgyógyászati esetben használható mágneses karika. A gyógykezelés része a fényterápia. Infravörös lámpa és evolite- lámpa alkalmazásával a fény gyógyító erejét orr-, és homloküreg gyulladás, verejtékmirigy, szőrtüszőgyulladás, bőrgombásodás, ínhüvelygyulladás esetén használják. Lézerkezelések mozgásszervi betegségek gyógyításárafájdalomcsökkentő, gyulladáscsökkentő, izomfeszülés csökkentő, ödéma-csökkentő, valamint sebgyógyulást gyorsító hatásukat kihasználva alkalmazhatóak. Alapvető kezelésnek tekinthető a gyógytorna. A mozgásszegény életmód a különböző mozgásszervi megbetegedések esetében nemcsak kiváltó-, hanem egyben súlyosbító tényező is. A gyógytorna speciális mozgásterápia, melyet a betegek egyéni foglalkozásokon gyógytornász szakemberek segítségével sajátítanak el. A kezelés célja az aktív funkciók helyreállítása, és a rendszeres mozgás mindennapi életbe való ültetése. A Központban száraz-, víz alatti-, aktív-, és passzív gyógytorna foglalkozásokon a betegség típusától és mértékétől függően egyénre szabott programokon vesznek részt a gyógyulni vágyók. Különböző masszázsok egészítik ki a gyógyvízre épülő és elektroterápiás kezelések hatását. A masszázs helyreállítja a bőr rugalmasságát, segíti a salakanyag felszívódását a bőr alatti kötőszövetekből, emellett általános fájdalomcsillapító és nyugtató hatása van. A gyógyfürdő vendégei számára kezelések közben, illetve után, uszoda, szauna és szolárium áll rendelkezésre. Egészségmegőrző Központ A felújított egykori kádfürdő épület mostantól az egészségmegőrzés, rekreáció céljait szolgálja. Az épületben a következő szolgáltatásokat az év minden napján 8-20 óráig vehetik igénybe az érdeklődők: szolárium, nemenként elkülönített és koedukált szauna, víz alatti vízsugár masszázs, nedves és száraz masszírozás, pezsgőfürdő, kondicionáló vízitorna.

Versenytársak a román oldalon A határmenti román területeken, Bihar és Arad megyében 2 jelentős fürdőközpont található, Félix fürdő és Buziás fürdő. Mindkettő nagyváros közelségében Nagyvárad és Temesvár közelében található.

Buzias (Buziásfürdő) A nyaralóhely Nyugat-Romániában található, 37 km-re Temesvártól és 25 km-re Lugojtól. A fürdőterület elérhető közúton illetve vasúton is, a legközelebbi nemzetközi repülőtér Temesváron van. A térség legelterjedtebb ásványvizei szénsavas bikarbonátos, kloridos, kénes, kalciumos, magnéziumos vizek, vérnyomáscsökkentő hatással. A teljes ásványi anyag tartalom 2-6 gr/liter. A terület különösen gazdag kezelésre alkalmas gázokban (mofetták). Kezelési javaslatok: szív és érrendszeri megbetegedések, ideg, emésztési problémák máj és epebántalmak, elgyengüléssel járó neurózis, emésztési és stresszel járó megbetegedések kezelésére javasolt. Hotelek: 1-2 csillagos szállodákban összesen 800 férőhely van. Szórakozási lehetőségek: a fürdőnek számos sport pályája, felújított strandja és balneológiai és ásvány múzeuma van. Történelmi nevezetességeket látogató kirándulások és városlátogatások szervezhetők a környező területekre. Baile Felix (Felix fürdő) A hosszú ideje ismert fürdőhely az ország észak-nyugati részén helyezkedik el a repülőtérrel rendelkező Nagyváradtól 8 km-es távolságban erdővel borított dombos területen, tengerszint feletti 140 m-es magasságban. Különösen ritka a jégkorszakot túlélt Nymphaea fajú liliomok nőnek a termálvízzel táplált tavakban. A termál és ásványvizek (20-48 fok) ként, nátriumot, kalciumot, oligoásványokat tartalmaznak. A teljes ásványtartalom 1 gr/liter. A területen termáliszap is található. Kezelési javaslatok: gyulladásos reumás megbetegedések, nőgyógyászati panaszok, traumatikus betegségek utáni kezelések, emésztéses, tápanyagfeldolgozással összefüggő és belgyógyászati panaszok kezelésére. Hotelek teljes kapacitása: 5800 férőhely, 1, 2 és 3 csillagos, étteremmel rendelkező szállodákban, amelyek többsége gyógykezelési szolgáltatásokat is biztosít. Szórakozási lehetőségek: Nyitott medencék, termál vízzel, amelyek télen is használhatók, teniszpályák, horgászat, biciklizés, barlangászat, casino. Nagyváradon múzeumok, középkori várak és épületek látogathatók. Hétvégenként szervezett túrákon lehet részt venni a környező vidéken és el lehet jutni a Medvék Barlangjába, folklór estekre, borkóstolásra és vadászatokra. A romániai fürdők közül a Buziás földrajzilag jóval közelebb található Makóhoz, mint Félix fürdő. Közelség szempontjából ezért valódi térségi vetélytársnak Buziásfürdő tekinthető. A szolgáltatásokat vizsgálva megállapítható, hogy mindkét vetélytárs nagy hagyományokkal rendelkezik,

Bevezetés

27 / 44


jelentős idegenforgalmi infrastruktúra került kiépítésre (szállodák, medencék, egyéb sportpályák), még ha ezek jelenleg nem is a kornak megfelelő színvonalúak. Ugyanakkor várható a fejlesztések megkezdése Romániában is. A makói fürdő, illetve Buziásfürdő és Félix-fürdő szolgáltatásaiban eltérések és azonosságok is találhatók. Félix fürdő szolgáltatásaiban, a vizek gyógyhatásában igen hasonló a makói gyógyvíz gyógyhatásához, mindkettő a gyulladásos reumatikus betegségek, nőgyógyászati betegségek, és sérülések utókezelésére alkalmazható elsősorban. Buziásfürdő gyógyászati kezelései (szív és érrendszeri, ideg, emésztési problémák, máj és epebántalmak, elgyengüléssel járó neurózis, emésztési és stresszel járó megbetegedések kezelések) jelentősen eltérnek a makói gyógyvíz és gyógyiszap gyógyhatásaitól, így a fürdők más-más vendégkört céloznak meg, más betegségben szenvedőket fogadhatnak. Összefoglalva a makói fürdő és Buziásfürdő elérő gyógyhatásai miatt nem vetélytársai egymásnak, sőt együttműködés kialakításával komplexebb szolgáltatások nyújtására nyílna mód. Félix fürdő a szolgáltatásokat tekintve versenytársa Makónak, de a nagyobb földrajzi távolság miatt a két fürdő vendégköre várhatóan a jövőben is jelentősen eltér egymástól, valódi verseny kialakulása csak a külföldi, nyugat európai vendégek esetében várható a két fürdő között. 6.7

VERSENYTÁRSAK ÖSSZEVETÉSE

A versenytársak áttekintése alapján elmondható, hogy a fürdők felismerték a célcsoportjaik azon sürgető igényét, miszerint kizárólag magas minőségi színvonallal rendelkező komplexumokat részesítenek feltétlen előnyben. Így a fürdők nem tehettek mást, mind felújítást hajtott végre, vagy legalábbis előirányozta azt. A felújítások elkezdésére ösztönzőleg hatott az elmúlt évek Széchenyi Terv pályázat keretében meghirdetett vissza nem térítendő támogatások elnyerésének lehetősége. A fürdők nagy része élt is ezzel a lehetőséggel, mely feltétlenül versenyelőnyhöz jutatta a megújult egységeket. A felújítások már annyira égetőek voltak, hogy igazából a túlélés feltétele is volt. Szolgáltatásaikat tekintve jellemző a nyitás a wellness és az alternatív gyógymódok irányába. E törekvés mögött valójában az húzódik meg, hogy a gyógyfürdők is a specializálódásra, az egyedi szolgáltatásnyújtásra törekednek a látogatók megnyerése, megtartása érdekében. A versenytársak tüzetesebb összevetése után azonban elmondható, hogy valóban sajátos arculatot, valóban specializált szolgáltatáskört mégsem sikerült teljes mértékben megvalósítani. Egyedül Gyula Várfürdője tekinthető a legegyedibbnek a régióban, de ez már a felújítása előtt is elmondható volt. Nem téveszthetjük szem elől, hogy a régió leghíresebb, legismertebb fürdője volt már korábban is. Látogatottsága is magasan a többi felett áll, hiszen a legfejlettebb infrastruktúrát mondhatja magáénak. Ez, a mind közül legmagasabb áraiban is tükröződik. Megállapíthatjuk, hogy sokéves múltjával nehéz felvenni a versenyt. Az árakat áttekintve elmondható, hogy a színvonalas szolgáltatásért elkért magas árak nem hatnak riasztóan a látogatókra, a hírnév és a minőség együtt elfogadott a látogatók által, akár magas árakon is. Összességében elmondható tehát, hogy az ismertség és a magas színvonal - egyedi jelleggel társítva - értéket jelent a piacon, érdemes rá áldozni.

6.8

A FÜRDŐ FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSA A TÉRSÉG IDEGENFORGALMÁRA

Az utóbbi évekig a termál- és gyógyturizmus fejlődése a gyógyszállókban és a szállodákban lévő gyógyközpontokon, valamint a szállodák és gyógyfürdők együttműködésén alapult. A gyógyszállók gyógyítóközpontokként való működtetését a Danubius Rt. fejlesztette nemzetközi elismertséget kiváltó know-how-á. A Danubius fejlesztési irány nemzetközi sikere hosszú időn át késleltette alternatív szakmai koncepciók megjelenését. Ez a sajátos magyarországi helyzet megjelenésének és elterjedésének legfontosabb hatása az volt, hogy a nemzetközi piacokon Magyarország megjelent és ismertté vált, ami a forgalom növekedésével járt együtt. A gyógyturizmusból származó bevételek még napjainkban is a legdinamikusabban növekvő bevételek közé tartoznak. Mindemellett a kereslet átrendeződése figyelhető meg, melyre a kínálat átalakításával kell válaszolnia a gyógyturizmusban fejlesztéseket fontolgatóknak. Ma már nem csak az idősebb korosztály, egészsége helyreállítására törekvő korosztály az egyetlen célpiac, hanem a fiatalokat, középkorúakat, gyermekes családokat is meg kell célozni, akik egészségek, s a fittness és wellnes szolgáltatások igénybevétele révén azok is szeretnének maradni. Úgy tűnik, hogy termál- és gyógyfürdőt létrehozni divattá válik Magyarországon. A termál-gyógyvizek bősége a nem eléggé körültekintő beruházók számára a gyógy- és a termál-turizmuson belül is "csodaváró" hangulatot teremt a fürdőkkel szemben. Való igaz, hogy ez a csodavárás több szempontból megalapozott, álljon itt ezek közül néhány kiragadott példa: A turizmusban elköltött minden újabb 100 Ft után a nemzetgazdasági munkajövedelmek 75 Ft-tal növekednek. -

A vendégek által elköltött minden újabb 100 Ft 167 Ft-nyi pótlólagos termelést indukál.

-

Multiplikátor hatás: az egészségturizmusban létrejövő 100 új munkahely további 214 új munkahelyet eredményez a gazdaság más turizmushoz kapcsolódó szegmenseiben.

-

A fürdők e jövedelemkoncentráló és jövedelem-továbbgyűrűző hatásuknál fogva a települések központi létesítményeivé válnak, befolyásolják a helyszín turisztikai jövőjét - egyfajta "sorsformáló" szerepkört töltenek be. Költési adatok: Fajlagos költés (Ft/fő/út) tartózkodási idő (nap) Gyógyturizmus belföldiek ~ 25.000 8-14 külföldiek ~170.000 Wellness turizmus

-

Bevezetés

28 / 44


belföldiek külföldiek -

~ 30.000 ~170.000

5-7

ISPA előrejelzés: Az egészségturizmusban dolgozók száma a következő 2-3 évben megduplázódik, ezáltal az egészségturizmus egyre erősödő tényezővé válik a hazai piacon. Új szakmák keletkezése: - gyógyturizmusban - reumatológus, balneológus, orvosok, gyógytornász, gyógymasszőr - wellnessben - életmód tanácsadó; wellness szakács; animátor; személyi tréner (tenisz, golf, lovaglás, kondi); gyermek-animátor; távolkeleti gyógymódok (ayuveda, thai-chi, kínai masszázs...); hang- és fényterápia

Előállhat viszont egy olyan helyzet, amikor a fürdők kínálata elszakad a belföldi és a nemzetközi kereslettől vagy jelentősen meghaladja azt. Ez mindenképpen a fürdők közötti verseny kiéleződéséhez, az egy főre jutó vendégforgalom és jövedelemtermelő képesség csökkenéséhez vezethet. Ebben a kiélezett versenyhelyzetben elsősorban azok a fürdők maradnak talpon, amelyek a kereslet alapos elemzése után, azok igényeinek pontos felmérése alapján alakítják ki szolgáltatásaikat, és amelyek hosszútávon a környezetükben kialakított magas szolgáltatási színvonalú szálláshelyek erőfölényét, vendégmegtartó képességét kihasználva továbbra is képesek lesznek vendégkörük megőrzésére, működésük jövedelmezőségének hosszú távú fenntartására. 6.9

MARKETING TERV, ÁRSTRATÉGIA

Az eddigiek alapján, tehát a fürdő fejlesztésének és a későbbi hatékony működésének a legfontosabb szempontjai vázlatosan a következők: megújulás, fejlesztés - a minőség, az egyediség, a specifikum figyelembe vételével. -

olykor a termálfürdő szórakoztató jellege fő kínálati elemmé válik. szélesebb keresleti igények kielégítését kell, hogy megcélozza s kínálatával túl kell mutasson a kizárólagosan gyógyszolgáltatásokat igénylők körén (lásd keresleti szegmensek).

-

a jövedelmezőség szempontjából fontos szerep jut a fürdő szolgáltatásainak térbeli-logikai elrendezésének, az egész évi működést biztosító

-

fedett létesítményeknek. akkurátusan kell bánni a fejlesztés szakaszolásával, időigényének pontos meghatározásával, hogy a vendégek kiszolgálása zavartalan legyen, a munkálatok ne okozzanak bevétel kiesést és a már meglévő vendégkör elvesztését.

-

körültekintően kell átgondolni a fürdőn kívüli szabadidő eltöltésének kulturált módját, a kapcsolódó szolgáltatásokat, hiszen a fürdő mindezekkel együtt képez egy komplex, piaci kínálati elemet.

-

végül, de nem utolsó sorban a vendégek megtartásának, visszatérő vendégekké válásának egyik alappillére a fürdő vezetésének, alkalmazottainak rátermettsége, szolgáltatásának profizmusa, nyelvismerete, az orvosok szakképzettsége...stb. Ugyanakkor fontos hangulatformáló tényező a fürdőn kívül a lakosságmagatartása, vendégszeretete, mennyire fogadja el, érzi magáénak a fürdő sorsát.

A fentiek alapján a fürdő marketingkoncepciója a 4P szerinti tagolásban a következőképpen alakítható ki. Termék A tágan értelmezett termék három fő összetevőre tagolható: absztrakt termék, tárgyiasult termék és kiegészült termék. ABSZTRAKT TERMÉK Absztrakt terméknek hívjuk mindazt az összetett élményt, amit egy gyógyfürdő a vendégeinek nyújt - túltekintve itt a szűken vett fürdőn és szolgáltatásain, inkább a maga komplexitásában vizsgáljuk, ahogyan a látogató azt érzékeli, élmény szinten elraktározza magában. A makói gyógyfürdő fejlesztése ezért mutat túl a szűken értelmezett fürdő fejlesztésén, hiszen a környező városrészek funkcionális és esztétikai kialakítása együttesen adják azt a különleges élményt a látogatóknak, melyet ők elsősorban az egészségük megőrzése érdekében vesznek igénybe. A fejlesztés által érinteni érdemes területek a következők: belváros kialakítása -

környező épületek hasznosítása - sportcentrum, konferenciacentrum, gyógyszálló kialakítása közlekedési kapcsolatok fejlesztése, modernizálása környező természeti és kulturális értékek értékre emelése a kistérség egészében a környező településekkel összefogva kistérség sportéletének átgondolt fejlesztése, a megfelelő hangsúlyos területek kiemelése - úszás, Maros által nyújtott sportolási lehetőségek...stb.

Fenti termékösszetevők átgondolása urbanisztikai szakember véleménye alapján történhet, ezek pontos meghatározása túlmutat jelen fejezet keretein. Annyi azonban biztosan elmondható, hogy a fürdő fejlesztése csak olymódon képzelhető el, ha annak megtérülését hosszú távon várjuk, a kistérség fejlődését is, mint megtérülési összetevőt számbavesszük és a fürdő jövedelemtermelő képességét komplexen kezeljük. Néhány év alatt bekövetkező, gyors, gyökeres változás semmi esetre sem feltételezhető, lassú, de magabiztos fellendülés az, ami igazolhatja a fürdő fejlesztésének megalapozottságát. TÁRGYIASULT TERMÉK

Bevezetés

29 / 44


Tárgyiasult terméknek nevezzük mindazokat a kihasználható és kialakítható lehetőségeket, kínálati elemeket, szolgáltatásokat, melyek a fürdő fejlesztésével keletkeznek, kialakításra kerülnek. Gyógyvíz és a Marosi iszap Kítűnő kiinduló pontja mindezeknek a gyógyvíz és a Marosi iszap, melyek köré a fürdő egyedi kialakítása és fejlesztése csoportosul. E két alappillér megerősítése elengedhetetlenül fontossá válik a fürdő jövőjének szempontjából, ezért fontosnak tartjuk itt is kiemelni a kapcsolódó marketing-tevékenység szerepét, melyet részletesebben a promóciónál taglalunk. A Marosi iszap gyógyhatásához és egyedülállóságához képest igen méltatlanul kevéssé ismert mind belföldön, mind külföldön. A Dél-Alföldön nehéz egyedivé válni még egy kitűnő gyógyvízzel is, hiszen az országban itt található a legtöbb hévízkút. Viszont egyik település sem rendelkezik olyan értékkel, mint a Marosi iszap, kivéve Makót. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy az oly keresett egyedi, speciális jelleg kitűnően építhető lenne az iszapra, mely az ország 4 létező gyógyiszapja közül az egyik. Természetesen marketing-tevékenységet igényel, de értékre emelése és a fürdő gyógyszolgáltatásainak e köré építése reálisan nagy lehetőségekkel kecsegtet a piac kiélezett konkurenciaharcában. A 2003-as Egészségturisztikai kampányév éppen az ilyen egyedi értékek propagálását hivatott támogatni. Jó alkalom lehet az iszap hírnevének megteremtésére, hiszen a gyógyiszappá nyilvánítása, bizonyított gyógyító hatásának bevizsgálása már régen megtörtént. Megvizsgálandó a lehetősége annak, hogy Makó milyen módon szerezhetne kizárólagosságot az iszap hasznosítására, mely lehetővé tenné Makó számára, hogy ne csak hírnevet szerezzen ennek a természeti kincsnek, mint vonzerőnek, hanem azt jövedelmező módon, a város érdekében hasznosíthassa, az egészségturizmus fellendítése érdekében kiaknázhassa. Tipikus szolgáltatások az egészségturizmusban Gyógyturizmus: 1. Elektroterápia 2. Masszázs 3. Orvosi szolgáltatás 4. Sport 5. Szauna 6. Gőzfürdő 7. Hydroterápia Wellness turizmus: 1. Sport 2. Szépségprogram 3. Masszázs 4. Balneoterápia 5. Szauna A tipikus, kialakítandó szolgáltatásokon túlmenően a fürdőnek sajátos, egyedi jelleget kell kialakítani. Javasolt a következő, speciális szolgáltatástársítás valamelyikét megragadni és kihangsúlyozni s a fejlesztési elképzeléseket e választás szerint módosítani. megjegyzendő, hogy a tipikus szolgáltatások között nem szerepel az iszap! Speciális szolgáltatások az egészségturizmusban: wellness-profilok: török vagy római fürdő; természetgyógyászat; -

táplálkozás-centrum: gyógyvíz + reformétkezés, bioételek; termálvíz + szépségkúrák; termálvíz + ökoturizmus; termálvíz + falusi turizmus; termálvíz + sport;

-

konferencia és wellness; manager kúrák;

-

családi üdülés, élményfürdő-jelleg

-

gyógyászati iszap-centrum

Érdemes gondot fordítani olyan attrakció-elem kialakítása, mint például egy forrásház a fürdő bejárata előtt.

A tervek között szerepel egy új

termálkút fúrása, melyet a fürdő egyébként is korlátozott terjeszkedési lehetőségei miatt (a városközpontban meghatározott a lehetséges terjeszkedés mértéke) nem feltétlenül célszerű a fürdő területére tervezni, hiszen azzal értékes területeket vesz el a fürdőtől. Geológus szakemberek felkérésre megvizsgálhatják a lehetőségét annak, hogy a kút fúrható-e a fürdő előtt található téren. Pozitív állásfoglalásuk esetén egy "forrásház" kerülhet kialakításra, mely jól szimbolizálhatja azt, hogy a város fő attrakciója és vonzerő eleme a gyógyvíz, mely a neki méltó helyen kerül a felszínre, azt emberközelivé, láthatóvá, kipróbálhatóvá teszi a kút központi elhelyezkedésével, értéket ad így neki s önmaga propagandáját

Bevezetés

30 / 44


szolgálhatja a városközpont atmoszférájának hangulatossá tételével. Hosszú távon fontos szempont a fürdő jövedelmezőségének stabilizálása érdekében egy gyógyszálló létesítésére befektetőket találni. Jó lehetőség kínálkozik erre a fürdő melletti épületek átalakításával (a régi városháza épület), melyből közvetlen kapcsolat alakítható ki a fürdő gyógyászati részlegével. A szállóvendégek így fedett folyosókon közelíthetnék meg a fürdő gyógyászati szolgáltatásait. Méreteit tekintve nem szabad túldimenzionált szobakapacitást tervezni, annál is inkább, mivel a gyógyszálló létesítés igen költséges beruházás, 15 millió Ft-tal lehet számolni szobánként a régi városháza szállodává történő átépítése estén a jelenlegi árak figyelembevételével. Az épület műszaki, épületszerkezeti állapotának vizsgálata nem áll rendelkezésünkre, ezért a fenti adat csak hozzávetőleges, kedvező esetben akár ennél kevesebb is lehet. Legalább 80 szobás szálloda kiválóan szolgálhatná a fürdő szállásigényes keresletét, de a végső szobaszám kialakításánál meg kell vizsgálni az épület által nyújtott lehetőségeket. Mindenesetre hosszú távon nem szabad elfelejteni, hogy a fürdő vendégköre között megtalálható a magas fizetőképes kereslettel rendelkező szegmens is, akik csak akkor csalogathatók a térségbe, ha magas színvonalú szállodai szolgáltatást találnak. A környező épületek hosszútávú átalakítási terveinek kidolgozása során megfontolandó egy konferencia-, illetve egy sportcentrum kialakítási elképzelése. Az egészségturizmus egyre inkább összekapcsolódik a konferenciaturizmussal, így a jövőben fontos keresleti szegmens lesz a konferenciaturizmusban résztvevők igénye. A fürdő tervezett tanuszoda részlegéhez kitűnően kapcsolódhat egy sportcentrum, mely pezsgő sportéletet nyújthat a városnak. A tárgyiasult termék összetevőihez tartozik a Makó városának infrastrukturális fejlesztési elképzelése is. Figyelemmel kell lenni a város közlekedési kapcsolataira is. Biztató kilátásokat jelent a Szeged mellett tervezett repülőtér létesítése és az autópálya Szegedig terjedő kiépítése is. E két tényező a távlati jövőben lényegesek a város és a kistérség nemzetközi vérkeringésbe történő bekapcsolódás szempontjából. Hiszen e fejlesztések után a 43-as út fejlesztésére is sor kerül majd, s egy sokkal nagyobb átmenő forgalom alakul ki. De infrastrukturális tényező a települési utak állapota is, a városi parkolók állapota, a város parkosítási koncepciója is, hiszen mindezek közvetve hozzájárulhatnak a fürdő hatékony működéséhez és a város fejlődéséhez is egyben, amennyiben átgondoltan, színvonalasan tervezik kialakításukat, fejlesztésüket, állagmegőrzésüket. Fontos kitérni a kistérség turisztikai, kulturális kínálatának összehangolására, a települések összefogására. A fürdő nem jelentheti az egyedüli vonzerőt, elengedhetetlen a komplex termékek kínálása a turiszikai piacon. A környéke található természeti és történelmi, kulturális adottságok együttes kihasználása jelenthet stabil alapot a turizmus fellendítésére, elengedhetetlen az összefogás, a közös turisztikai marketing-koncepció kialakítása a környező településekkel. A piacon való megmaradás szempontjából elengedhetetlen a fürdő számára egyfajta sajátos jelleg kialakítása. Ez szintén városi döntést igényel, esetleges urbanisztikai szakemberek bevonásával. Példaként álljon itt néhány, már létező, megvalósított ötlet. Speciális jellegű, különleges fürdők: Eger, Budapest - török fürdő -

Debrecen, Szentgotthárd - trópusi élményfürdő

-

Alsópáhok - családi üdülés Bük - gyógyászat, csontritkulás

-

Hajdúszoboszló - 3 generációs fürdő, aquapark

-

Kistelek - népi jelleg ("egésségös förödő")

-

Miskolc, Szeged - belvárosi műemlékfürdő Sárvár - legmodernebb wellness szolgáltatások

-

Tapolca - termálfürdő és barlang Tótkomlós - Rózsa fürdő

-

Gyula - Várfürdő

Szentes - termálfürdő és sport

Makó esetében a kistérség adottságit alapul véve a családi jelleg hangsúlyozása tűnik célszerű választásnak. Elképzelhető egy "Cirkuszi fürdő" jelleg kialakítása, ahol animátorok, trénerek, bohócnak öltözött szórakoztatók szerveznek gyerekeknek programokat, családoknak eseményeket a fürdőben. Akik elengedhetetlen tartozékaiként a fürdőnek egy sajátos arculatot alakíthatnak ki, egyedi kínálatot teremtve ezzel a régióban. Annál inkább is célszerű valami hasonló szolágáltatás-jellegű ötlet megvalósítása, mert a hasonló elképzelések nem igényelnek nagy területeket (ne felejtsük el, hogy a fürdő terjeszkedése korlátozott), hanem mintegy beágyazódva a fürdő életébe azt mégis egyedivé teszik. A korlátozott területi adottságok miatt célszerű lenne egy határozott állásfoglalásra jutni: hogy vajon a város gyógyfürdőt szeretne létesíteni a belváros szívében inkább, - azon belül is a város vonzáskörzetében gyógykezelésekre szorulók színvonalas ellátására alkalmas - vagy az egészségturizmusba történő bekapcsolódással belföldi és külföldi vendégek kiszolgálására alkalmas, az országban egyedülálló "Gyógyiszap centrum" megépítésével. -

VAGY egy egyedi kialakítású wellness centrumot, mely a családbarát szolgáltatásai révén egy szórakoztató, animátorok által szervezett

Bevezetés

31 / 44


"show-műsor élményt" nyújt (természetesen itt más "wellness-ötletek" is szóbajöhetnek), s ezzel vesz részt az egészségturizmusban. Véleményünk szerint mindkét profil bezsúfolása a meglévő, illetve a kisajátításokkal nyerhető területre - amely még mindig nem elegendő arra, hogy azokat a mai piaci elvárások szerint színvonalasan és a maga komplex mivoltában kialakíthassák – hosszú távon nem feltétlenül a legkézenfekvőbb döntés. A tervezett fürdő esetében fontos megvizsgálni az erősségeket és a gyenge pontokat is, minden lehetséges alternatíva esetében, hiszen még a tervezési periódusban lehetséges akár gyökeres változtatásokat is végezni rajta. KIEGÉSZÜLT TERMÉK A kiegészült termék alatt tulajdonképpen a szolgáltatásokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó emberi tényezőt nevezzük, ami jelenti a vendégek udvarias, előzékeny, proaktív kiszolgálását, a figyelmesség elengedhetetlen jelenlétét minden szolgáltatói megnyilvánulásban, s esetlegesen a humor és a szórakoztatás becsempészését a fürdő tevékenységébe. A dolgozók képzése és felkészítése a feszített versenyhelyzetben történő szolgáltatásra elengedhetetlen, nem szabad erre sajnálni a forrásokat. Árpolitika Az árpolitika kialakításánál az elsődleges szempont a megfelelő ár/érték arány kialakítása. A fejlesztést követően vélhetőleg egy modern, a XXI. század követelményeinek megfelelő fürdő kerül kialakítása kellemes, vonzó környezetben, barátságos, meleg atmoszférával. A minőségi termékek az egészségturizmus piacán, attrakció jellegük miatt kevésbé ár-érzékenyek, hiszen vonzerejükkel szinte megszólítják a célcsoportokat. Az árak az ismertség és a hírnév, mint egyik fő szempont alapján alakíthatóak ki. Költséges, ám hosszútávon mindenképpen megtérülő marketingtevékenységgel érhető el a hírnév megalapozása mind belföldön, mind külföldön. Bár Makó tekintetében a külföldi célcsoport nem meghatározó pillanatnyilag és a közeljövőben sem, de a későbbiek során, Magyarország EU-csatlakozásával fontos szempont lehet az úniós árszínvonalak vizsgálata is, ami jóval magasabb a jelenlegi, hazai árszínvonalnál. Így a jövőben, amennyiben színvonalas szolgáltatással vagyunk jelen a piacon, annak értékarányos ára vélhetőleg jóval magasabbra helyezhető, mint jelenleg. Makó tekintetében talán csak annyi kockázat látható most, hogy az EU határa éppen erre határszakaszra tevődik át, ami előre láthatólag a határátkelés megnehezítését eredményezi. Veszélyt jelent ez a környező országok turistafogalmának alakulására, esetlegesen csökkenhet részarányuk, mely jelenleg is oly nehezen heverte kis a balkáni háborús helyzet negatív hatásait. Az árkialakítás során fontos szempont a wellness- és a gyógyászati részleg elkülönítésének kialakítása, hiszen e két terület teljesen eltérő ár/érték aránnyal rendelkezik. E célt egy beléptető rendszer telepítése biztosíthatja csak. A beléptető rendszerrel szemben támasztott alapvető követelmények: gyógy-, wellness részleg elkülönítése -

belépők időtartamának meghatározási lehetősége beléptető-rendszer bevezetésének folyamatos kialakítása, hogy ne sokkolja a meglévő látogatókat

-

a beléptető rendszer lehetséges összekapcsolása az OEP rendszerével, amit szintén kártya-alapúra terveznek átalakítani.

A javasolt árrendszer egyszerű, világos és átlátható szerkezetű kell legyen, ezzel is a látogatók számára jobban tervezhetővé válnak kiadásaik alakulása. Jelenleg a gyógyfürdők esetében igen komplikált árkialakítási módszereket alkalmaznak, jól szemlélteti ezt az 1. számú melléklet is, mely a versenytársak árait igyekezett összegyűjteni. Összehasonlításuk igen nehézkes a bonyolult belépőjegyfajták miatt. Javasolt jegykategóriák: -

Wellness napi jegy - időbeli korlátozásokkal, előre többletfizetés, mely jegyár egy részét a rövidebb időtartamú igénybevétel esetén visszatérítenek a kijövetelkor.

-

Gyógyfürdő napi jegy - hasonló időbeli korlátozással, mint a wellness esetében Bérletek - itt nem javaslom az éves bérletek használatát, mert nagy bevételkiesést jelenthetnek, inkább 10, 15, 30 alkalmas bérletek használata lehet előnyös, hiszen a vállalatok által a dolgozóknak a "cafeteria" rendszerben ezek használata előnyös.

-

Kombinált szolgáltatáscsomagok igénybevételére jogosító belépők- külön a wellness-, külön a gyógyszolgáltatások esetében. Egyedi szolgáltatásokra jogosító jegyeket nem is javasolnék, mindenképpen kapcsolt szolgáltatások kialakítása célszerű. Kialakítható egy szűkebb

-

és egy bővebb szolgáltatáscsomag. Családi jegy - két felnőtt + két gyerek belépésére jogosító kedvezményes jegy Úszójegy

Javasolt árak a felújított fürdőbe: Megnevezés Wellness napi jegy

Ár (Ft) 1 200

Gyógyfürdő napi jegy 10 alkalmas bérlet 15 alkalmas bérlet 30 alkalmas bérlet Wellness szolgáltatáscsomag I. Wellness szolgáltatáscsomag II.

1 000 10 000 14 000 25 000 Áraik a szolgáltatásösszetétel

Megjegyzés Maximális visszatérítés 400 Ft 4 órás tartózkodás esetén Maximális visszatérítés 400 Ft 4 órás tartózkodás esetén

szűkített szolgáltatáscsomag bővített szolgáltatáscsomag

Bevezetés

32 / 44


Gyógyászati szolgáltatáscsomag I. Gyógyászati szolgáltatáscsomag II. Családi jegy Úszójegy

pontos ismeretében alakítandó ki

szűkített szolgáltatáscsomag bővített szolgáltatáscsomag

3 000 (2 felnőtt + 2 gyerek maximum) 400

Maximális visszatérítés 800 Ft 4 órás tartózkodás esetén 2 órára jogosító belépéssel

Belépők időbeli korlátozása A belépők árai teljes napra szólnak, szezonális nyitva tartástól függően 10-12 órás tartózkodást feltételeznek. Ezt az árat belépéskor mindenkinek meg kell fizetnie. Amennyiben korábban kijön valaki, akkor a jegyéből visszatérítést kap a következők szerint. A belépő árának alakulása a wellness napijegy esetében, melynek teljes ára: 1 200 Ft Visszatérítés a jegyárból Tényleges jegyár 1-4 órás tartózkodás 400 Ft 800 Ft 5 órás tartózkodás 300 Ft 900 Ft 6 órás tartózkodás 200 Ft 1 000 Ft 7 órás tartózkodás 100 Ft 1 100 Ft 8 órás tartózkodás v. a felett nincs 1200 Ft A fürdőben eltöltött időt a beléptető rendszer nyilvántartja, s visszatérítésre jogosultság esetén egy papírra nyomtatott bont ad ki, mely aznap a pénztárban pénzre váltható. A rendszer így átláthatóan és világosan, mindenki számára egyértelműen kalkulálja a jegyárakat. A látogatók el tudják dönteni, hogy mennyit szeretnének a fürdőben tartózkodni, mikor szeretnének kilépni, s kiszámíthatják, hogy mindez mennyibe fog nekik kerülni. Elosztási csatornák Számtalan tanulmány foglalkozott a látogatók fürdők közötti választásainak megalapozására használt információforrások, döntési szokásaik felkutatásával. A legfrissebb a KPMG kérdőíves megkérdezéseinek az összesített eredménye, mely számtalan szegmensben az orvos szerepét eredményezte. Át kell gondolni, hogy milyen lehetőség nyílik arra, hogy a reumatológia, így a reumatológus orvos rendelője a fürdőben legyen, hiszen ez az egyik legfontosabb elosztási csatorna a gyógyszolgáltatások esetében Legfontosabb információforrások: Ausztria: orvos, kiadványok, barátok, Internet Horvátország: orvos, rokon/barát -

Lengyelország: orvos, utazásszervező kiadványa Németország: orvos, utazásszervező, barátok, Internet, útikönyv

-

Olaszország: orvos, utazásszervező, kiadványa, barátok, Internet, NTO képviselete Oroszország: rokonok/barátok véleménye, televízió, kiadvány Svédország: utazásszervező kiadványa, Internet

Fentiekből jól látható, hogy az utazási irodák, Tourinform Irodák, Regionális marketing igazgatóságok, Internet, magán egészségpénztárak, mint értékesítési csatornák szerepe is kiemelt jelentőségű. Megfigyelhető, hogy szinte minden kategóriában megtalálható a barátok véleménye, ami egy nagyon fontos szempont. Visszavezet ez a hírnév problematikájához, kiemeli és megerősíti a marketing tevékenység jelentőségét. Kiemelt szerepe van a hírnév megteremtésének, hiszen csak így jut el elegendő látogató a fürdőbe, akik javasolhatják - megelégedettségük esetén - a fürdőt barátaiknak, rokonaiknak. Egy jó marketing-kampány megszervezése a felújítást követően nem olcsó vállalkozás, de az életben maradás alapvető feltétele egy olyan régióban, ahol Magyarország legtöbb termálvízzel rendelkező települése található. Promóció A Marosi iszap nagyobb hírnevet kell, hogy kapjon, meg kell próbálni minden lehetséges csatornán keresztül megteremteni az ismertségét, kiadványokat, szórólapokat, hirdetéseket kell szervezni a megismertetésére. Sokszor kiváló termékek kallódnak el, mert marketing munka nélkül nem jut el a fogyasztókhoz így nem is kelti fel bennük az igényt, nem alakul ki a termék iránt a kereslet, de sokszor rossz termék is keresetté válhat, amennyiben megteremtettek köré egy intenzív marketing tevékenységgel egy jó image-et. A Marosi iszap esetében tudjuk, hogy a termék jó, egyedi, igazoltan gyógyhatású - viszont nem alakítottak ki számára egy méltó arculatot, nem történt intenzív marketing tevékenység eddig. Számos lehetőség kínálkozik, meg kell vizsgálni a lehetséges támogatók körét és meg kell nyerni őket az ügynek. Kiállítások: belföld: Utazás kiállítás; SPA kiállítás -

külföld: 12 speciális nemzetközi egészségturisztikai kiállítás

Számos új szervezet alakult, vagy a meglévő szervezetek új tevékenységi köröket teremtettek maguknak: -

Magyar Turizmus Rt-ben létrejött az Egészségturizmus Iroda

Bevezetés

33 / 44


-

6.10

Megalakult a MEME (Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület). Célja az egészségturizmus országos szintű marketingjének (kutatás, termékfejlesztés, promóció) erősítése a civil szférán belül, marketing szemléletű oktatás és nemzetközi kapcsolattartás. Megalakult a Magyar Fürdőszövetség marketing bizottsága Magyar Wellness Társaság

A FÜRDŐFEJLESZTÉS TERÜLETFEJLESZTŐ HATÁSAI

Nemzetgazdasági szinten a turizmus ma már az ország egyik gazdasági húzóágazatává nőtte ki magát, amit a GDP-hez való hozzájárulásának fejlődése is mutat. Ezért fejlesztésére fokozott hangsúlyt kell fektetni mind országos, mind helyi szinten a még mindig benne rejlő kihasználatlan potenciál kiaknázására. Hazánk egyik turisztikai vonzereje gazdag termálvíz-készlete, melynek hasznosítása az ország több településének életét jó irányba gyökeresen változtatta meg. Makó városa is rendelkezik hévízforrással, melynek hasznosítására termálfürdő létesült a 60-as évek elején. Majd később a 80-as évek végén gyógyvízzé minősítették, mivel a vizsgálatok bizonyították gyógyító hatását. A fejlesztés feltételei adottak, a fürdő megérett a felújításra, melyet a helyi önkormányzat egy magas színvonalú gyógyfürdő-komplexum kialakításával tervez megvalósítani. Egy modern, jó kivitelezésű, vendégvonzó gyógyfürdő-komplexum területfejlesztő hatása összetetten, az élet több területén érvényesül. Kedvező közvetlen hatásai mindenekelőtt a munkahelyteremtésben, bevételek generálásában és a látogatók, vagyis a munkaerő regenerálódásában fejeződnek ki, emellett azonban több kedvező közvetett hatás is megnyilvánul. Elsődlegesen a fürdőben teremtődnek új munkahelyek. Ezen túlmenően a komplexumhoz kapcsolódó számos szolgáltatás révén a helyi vállalkozások forgalma növekszik, illetve vállalkozók új üzleteket nyithatnak a fürdő területén vagy közelében, úgy, mint pl. különböző vendéglátó egységek, fodrászat, ajándékbolt, sport- és játékbolt, stb., miáltal további foglalkoztatás valósulhat meg a vállalkozók részéről. Hosszabb idő elteltével, megfelelő marketing tevékenységgel támogatva széles körben ismertté válhat a fürdő, ami által a város általános vonzereje és ismertsége is növekszik. Ez más gazdasági szektorok számára is előnyt jelent, akár a helyi ipari parkban létrejövő ipari beruházás formájában. A város rekreációs lehetőségeinek a fürdő megépülése általi javulását a városba betelepülni szándékozó befektetők, vagy a már itt működő vállalatok is pozitívumként értékelik. A befektető számára telephelyválasztásában ez a szempont ugyan nem szerepel az alapvető kritériumok között, de a fontosabb tényezők egyezése esetén a helykiválasztásban pozitív érvként jelenik meg, mint úgynevezett soft tényező. Maga a fürdő beruházásának létrejötte befektetőket is vonzhat a felfutó turizmusra alapozó további, turisztikai jellegű beruházásokra (pl. szállodaépítés, lovaspanzió, bowling pálya, stb.). A köztudatban a „hagyma hazája”–ként számon tartott Makó kialakult városképe kiegészül egy újabb turisztikai vonzerővel, melyet a hagyományos építészeti megvalósítás biztosít, és ami még több látogatót jelent a város számára. A látnivalókat komplex ajánlatokban kell a potenciális vendégek részére bemutatni. Az idelátogató turisták a város utcáit felfedezve már nem csak a fürdő környékén működő vállalkozásoknak támasztanak keresletet, hanem a belvárosi üzletek, éttermek is felvirágoznak. Természetesen a cél az, hogy az ide látogatók hosszabb ideig maradjanak, ebből kifolyólag a fürdő melletti tervezett szálloda megépítése, és a már meglévők kihasználtságának javulása következtében újabb munkahelyek jönnek létre. A város határmenti fekvése okán a fürdő nívós szolgáltatása felélénkíti a nemzetközi turistaforgalmat is, mivel a környező szomszédos országokban a határ közelében nincs ilyen színvonalú rekreációs központ. A növekvő határforgalom a határon átnyúló újabb kapcsolatok kiépülését, intenzívebbé válását segíti, kialakítva ezzel olyan gazdasági, kulturális, környezetvédelmi, stb. együttműködéseket, melyeknek kiindulópontja, egymás megismerése talán épp a fürdő felkeresése által valósult meg. A város és környéke lakosságának, más néven a munkaerő regenerálódását nagyban segíti, könnyebbé teszi a komplexum elkészülte. A turisták mellett a helyi lakosság is igénybe veszi a fürdő szolgáltatásait, az ő igényeik kiszolgálása is ugyanolyan fontos szempont a beruházás megvalósításában. A helyben létesülő új egészségügyi komplexum és szolgáltatásainak pozitív hozadéka, hogy a helyi lakosok számára lakhatóbbá, élvezhetőbbé válik a város, a fürdő a lakosság és fiatalabb részének megtartásában is szerepet játszhat. A fürdőkomplexum megépítésének a munkahelyek teremtődése melletti másik legfontosabb közvetett és közvetlen gazdasági hatása az önkormányzatnál jelentkező kapcsolódó bevételek generálódása. Ezek a bevételek, melyek díj- vagy helyi adóbevételek, például idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó, stb. forrást jelentenek az önkormányzat számára a településfejlesztési terveinek megvalósítására.

Összegzés Összegzésképpen elmondható, hogy Makó városának adottságai - gyógyvíz, Marosi iszap - nemzetközi érdeklődésre is érdemesek, kiaknázásuk mindenképpen szükséges. Az egészségturizmus biztató trendjei is egyértelműen a gyógyfürdő fejlesztésére ösztönöznek. A fejlesztéseket követően a városnak lehetősége nyílna a meglévő adottságai kiaknázása révén, hogy bekapcsolódjon a belföldi és a nemzetközi turizmus vérkeringésébe, s hosszú távon megalapozzon magának egy stabil, hatékony jövedelemtermelő pozíciót.

Bevezetés

34 / 44


7. PÉNZÜGYI TERV 7.1

A FINANSZÍROZÁS FORRÁSAI

A beruházás finanszírozásába pályázati források bevonásával, banki hitelek felvételével és saját, önkormányzati források biztosításával került számításra. A források a jelenlegi pályázati rendszerben az alábbi megoszlás szerint állnak rendelkezésre: -

-

Támogatás 50%. Ehhez a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program pályázatok, SZTP-2003-TU-1, Hazánk különleges természeti adottságaiból eredő egészségturisztikai vonzerők fejlesztésének támogatására c. pályázati lehetőség nyújtja a legkedvezőbb feltételeket, melyhez Makó esetében legfeljebb 50%, maximum 1 milliárd forint pályázati forrás vonható be. További források megszerzésére is törekedni kell, megyei, regionális és Európai Uniós fejlesztési eszközök jöhetnek szóba. Saját erő legalább 25%. Hitel legfeljebb 25%.

A fürdő fejlesztésének összköltsége 2.638.254 e Ft. Ebből 277 millió Ft kisajátítást, illetve a kisajátított területek szanálását, rendezését jelenti. A kisajátításhoz támogatás nem vehető igénybe, saját forrásból kell megoldani. A becsült kisajátítási értékkel csökkentett beruházási költséghez, 2.499.754 e Ft-hoz vonhatók be egyéb források. Az összes lehetséges támogatás 1.319.128 e Ft, melyhez legfeljebb 590.313 e Ft hitel szükséges. A fejlesztéshez legalább 728.813 e Ft saját erő szükséges. A beruházást nem egyszerre, hanem több ütemre felosztva javasoljuk megvalósítani. Az egyes ütemekhez az előző kondíciók szerint a pályázati lehetőségek rendelkezésre állnak. Az finanszírozás forrásai a fejlesztési ütemezés szerint: I. ütem : főépület rekonstrukció, gyógyrészleg épület építés, termál- és hidegvíz kút fúrás, meglévő felújítás, fedett gyógymedence építés – fejlesztés költségigény: 917.597 e Ft. Támogatás: 458.799 e Ft. Hitel: 229.399 e Ft. Saját erő: 229.399 e Ft. II. ütem: gyógyszálló létesítése – fejlesztési költségigény:750.000 e Ft. Támogatás: 375.000 e Ft. Hitel: 187.500 e Ft. Saját erő: 187.500 e Ft. III. ütem: kisajátítás, parkosítás, parkolóhely létesítés – fejlesztési költségigény 277.000 e Ft. Támogatás az ütemen belül a kisajátításra nem, de a területrendezés, rekultiváció, parkosítás és parkolóhely kialakításának költségeihez igénybe vehető. Támogatás:138.500 Saját erő. 138.500 IV. ütem: fedett élményrészleg építés, élménymedencével, csúszdatoronnyal, „fekete lyukkal” – fejlesztési költségigény: 693.657 e Ft. Támogatás: 346.829 e Ft. Hitel: 173.414 e Ft. Saját erő: 173.414 e Ft. Évek A fejlesztés költsége ezer Ft: 917.597 750.000 A fejlesztés forrásai: Támogatás 50% Hitelfelvétel 25% Saját forrás 25%

7.2

2003

2004

2005

2006

Összesen

277.000 693.657 2.638.254 458.799 375.000 229.399 187.500 229.399 187.500

138.500 346.829 1.319.128 0 173.414 590.313 138.500 173.414 728.813

A PROJEKT MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEI

Bevezetés

35 / 44


A fürdő fejlesztését követő működési költségek meghatározását a jelenlegi működési költségek alapján lehet meghatározni. A költségeknek 2 fő típusa különíthető el: -

személyi jellegű költségek anyagjellegű ráfordítások

Személyi jellegű ráfordítások meghatározása A személyi jellegű költségek meghatározásának alapja a 2003. évi tervezett személyi jellegű költségek, ami több mint 57 millió Ft-ot tesz ki. Ez az összeg 25 állandó és 7 közmunkás bérköltségét tartalmazza 13. havi fizetéssel, jutalmakkal. A teljes projekt végrehajtása után a tervezett munkaerőlétszám 20 fővel bővül, ennek költségvonzata 140000 Ft/fő bruttó fizetési költséggel számolva 36,4 millió Ft. Az ütemezési bontásban a gyógyrészlegben, illetve a főépületben összesen 15 fő felvételével számolva a személyi jellegű többlet ráfordítás 27,3 millió Ft, míg az élményrészlegben 5 fő bérköltségével számolva 9,1 millió Ft. Ezek tehát azok a költségtöbbletek, amelyeket a 2003. évi megvalósítás esetében kellene fizetni az újonnan felvettek foglalkoztatása miatt. A megtérülési számításoknál az ütemek tervezett megvalósítását követő, tehát az inflációval kalkulált értékek lettek figyelembe véve. A teljes bérjellegű kiadás/év (új és régi foglalkoztatottak együttesen): -

a főépület és a gyógyrészleg megvalósítása esetén 57,233 Ft + 27,3 Ft=84,533 x 1,05 (infláció)= 88.760 millió Ft. (2004-ben) az élményrészleg megvalósulása esetén 57,233 Ft + 9,1 millió Ft =66,333 millió Ft (infáció figyelembevétele nélkül) a beruházás teljes megvalósulása esetén (főépület, gyógyászat, élményrészleg) 57,233 + 36,4 Ft =93,633 millió Ft.(infláció figyelembevétele nélkül)

Anyagi jellegű ráfordítások Az anyagi jellegű ráfordítások két fő tényezőből állnak a fürdő kimutatásai szerint, az energia és vízköltségekből, valamint az egyéb költségekből, ami a vegyszerek, mosószerek, a telefon és a karbantartási költségekből áll össze. Energia és vízköltségek. Az energia és vízköltségeken belül két dologból származnak a költségtételek: -

az épületek (gáz, villany, szennyvíz) és a medencék fenntartásából (áram= vízforgatás, szivattyúk; gáz: vízmelegítés).

Az energiaköltségek kiszámítása a 2002-es tényadatokon alapul. Az energiaköltségek 2002-ben jelentősen megnőttek a korábbi időszakhoz képest, az új nyitott élménymedence hatására. Ez egyrészt az élménymedence vízének melegítéséből (a gáz költségek 4 milliós növekedéséből) és a vízforgató 1,7 milliós áramfogyasztásából származik. A növekmény tehát az élménymedence energia és vízigényének változásaira vezethető vissza. A fejlesztésekkel új medencék és épületek jönnek létre ezáltal az energiaköltségek is változni fognak. Az új termálkút fúrása a víz fűtési költségeit némileg csökkenteni fogja, mert termálvízzel lehet majd pótolni a medence napi vízcseréjét. Ez azonban a fűtési költségeket csak csökkenni fogja, megszűntetni nem, a csökkenést a fúrt kút vizének hőmérséklete fogja meghatározni. A vízmelegítésre használt gáz költségeinek a fele lett számolva - 2 x 1,05 x 1,05 (infláció) = 2,205 millió Ft/év –, mivel a napi vízcsere csak a vízkészlet 10%-át érinti. Az új élménymedence megvalósulása után – mivel ennek is lesznek melegítési költségei – a költségek megduplázása prognosztizálható. Ez az ütemezés szerint 2007-ben 5,057 millió Ft/év. Az új kutak vízkivétele a mostani vízhasználati-vízkészlethasználati díjakat – minden tervezett medence működése esetén – másfélszeresére fogja növelni, 2007-re, a fedett élménymedence megvalósításával a költségek 8,154 millió Ft/évre emelkednek. A meglévő élménymedence áramfogyasztása (forgatás) állandó, itt tehát csak az inflációs hatást kell figyelembe venni. Az új gyógymedence töltő ürítő rendszerű, így forgatási költséggel nem jár üzemeltetése. Az új élménymedence üzembe helyezésétől kezdve az áramfogyasztás megduplázódásával kell számolni – ez mai áron 3,4 millió Ft/év –, mivel vízforgatós rendszerű medencét igényel. A medence áramköltségeit a megtérülési számítások összes áram sora tartalmazza, az épületek áramköltségével együtt. Az épületek fenntartási költségei Az épület fenntartási költségek a teljes megvalósítás után a 3,5-4-szeresére növekvő alapterület miatt mintegy 3-szorosára fognak nőni (a jelentős áramfogyasztó gyógyászati kezelők már ma is működnek, a modernizációval a meglévő költségek csökkenése prognosztizálható). Ez ·

a gáz (fűtés) esetében 2,259 x 3 = 6,777 millió Ft/év,

Bevezetés

36 / 44


· az áram esetében 6,290 x 3 = 18,87 millió Ft/év működési költségeket eredményez. Így az épületek fenntartási költségei összesen évi 25,642 millió Ft-ot tesznek ki, mai áron számolva. A növekményt az ütemezésnek megfelelően lett felosztva. A kalkuláció alapján a növekmény 70%-a jut a főépület rekonstrukciójára és a gyógyászati részleg építésére, míg 30%-a az élményrészleg működési költségeit terheli. A főépület rekonstrukciója miatt a gáz-költség 2004-re 6,777 x 0,7 x 1,05 x 1,05= 5,230 millió Ft/év, az áram 18,87 x 0,7x 1,05 x 1,05= 14,563 millió Ft/év, összesen 19,793 millió Ft/év. A gyógyrészleg és a főépület között az energiaköltségek megoszlása 4:6 arányban aránylik egymáshoz. Így a gyógyrészleg-gázköltsége 2004-ben 5,23 x 0,4 = 2.092 millió Ft, áramköltsége 14,563 x 0,4 = 5,825 millió Ft. A főépület gázköltsége 5,23 x 0,6 = 3,138, az áram költsége 14,563 x 0,6 =8,737 millió Ft. Az élményrészleg gáz fogyasztása 2007-ben: 6,777 x 0,3 x 1,05 x 1,05 x 1,04 = 2,448, áramfogyasztása: 18,87 x 0,3 x 1,05 x 1,05 x 1,04=6,491 millió Ft/év. Az egyéb költségek változása: Az egyéb költségek növekedésével nem kell számolni. A vegyszerek, tisztítószerek, illetve a telefonköltségek növekedése prognosztizálható, de a karbantartási költségek jelentősen csökkennek. Így a jelenlegi költségek inflációval történő növekedése várható.

7.3

A BEVÉTELEK MEGHATÁROZÁSA

A fürdő fejlesztését követően a bevételek több forrásból származnak majd. A fürdő területén a belépőjegyet váltóktól, a gyógyászatból, a szolgáltatásokból (szolárium, szauna, kölcsönzés, stb.) és a helyiség bérbeadásból. Ezen kívül a szálloda működtetéséből származnak még bevételek. Belépőjegyek A fürdő vendégei kétféle módon juthatnak be a fürdő területére: napijegy vagy bérlet váltásával. Az összes vendégszám 2002-ben 282.942 fő volt, 2004-re a fejlesztésekkel 376.796 fős látogatószám várható, ami 33%-os növekedést jelent. 2005-ben további 2, majd 4-4, végül 6-6 %-os forgalombővülés várható. Napijegyek és bérletek

Felnőtt bérlet (10 alkalom) Felnőtt bérlet (15 alkalom) Felnőtt bérlet (30 alkalom) Felnőtt napi jegy Diák, nyugdíjas napi jegy

2002. ÉVI JEGY ÉS BÉRLETÁRAK 3800 Ft 5000 Ft 9000 Ft 440 Ft 250 Ft

2004. ÉVI TERVEZETT JEGY ÉS BÉRLETÁRAK Felnőtt bérlet (10 alkalom) 10000 Ft Felnőtt bérlet (15 alkalom) 14000 Ft Felnőtt bérlet (30 alkalom) 25000 Ft Felnőtt napi jegy 1200 Ft Diák napi jegy 800 Ft A fürdőben 2002-ben a napijegyes vendégek száma 57.137 fő volt, a napijegyekből származó bevétel 16.163 e Ft-ot tett ki, az átlagos jegyár 283 Ft/fő volt. A beruházás megvalósítása után a fürdőben a jegyárak 1000 Ft-ra növekednek, ez az átlag jegyárhoz képest 253 %-os jegyár növekedés. A bérletek eladásából származó 13.430 e Ft árbevétel 163.397 vendég fogadásából származott 2002-ben. A bérletek ára (10-15-30 alkalmas) átlagosan 2,6-szorosára fog növekedni 2004-ben. Mivel az összes vendégszám a fejlesztés követő első évben a tervek szerint 33%-kal nő, ezért a napijegyes és bérletes forgalomból származó bevétel : Napijegy: Bérlet:

16.163 x 3,53 x 1,33 = 75.884 e Ft. 13.430 x 2,6 x 1,33 =

46.441 e Ft.

Bevezetés

37 / 44


Jegyeladásból származó összes bevétel:

122.325 e Ft.

Az ezt követő években a várható látogatószám emelkedésével, és az inflációval lépést tartó bevételnövekmény várható. Gyógyászati bevételek A gyógyászatban 2002-ben 54.413 vendég fordult meg, ennyi kezelést vettek igénybe. Az ebből származó bevétel 22 millió Ft-ot tett ki. Itt is 33%-os forgalomnövekedéssel, de a szolgáltatások árnövekedése estében csak az inflációs hatással számoltunk. Így 2004-ben a tervezett gyógyászati bevétel: 22.000 e Ft x 1,33 x1,05 x 1,05 = 32.259 e Ft. Ezt követően az inflációs hatás és a korábban bemutatott vendégszám emelkedésből származó bevételi többlet kalkulálható. Egyéb bevételek Az egyéb bevételek közé a különböző szolgáltatások (szauna, szolárium) bevételei, a kölcsönzés és bérlés tartozik. 2002-ben az ebből származó bevétel 2.420 e Ft volt. A várható bevételnövekedés az inflációs hatásból és a vendégszám növekedéséből származik, hiszen ennyivel várhatóan többen fogják igénybe venni a szolgáltatásokat: 2.420 x 1,33 x 1,05 x 1,05= 3.549 e Ft. Helyiségbérlet A fürdő területén m2-ként 1500 Ft/hó áron lehetséges a helyiségek bérbe adása. A fürdőben a következő helységek adhatók ki tartós bérletbe: étterem: 250 m2 hasznos alapterület x 1500 Ft x 12 hó = 4.500 e Ft. kozmetika: 36 m2 x 1500Ft x 12 hó =

648 e Ft.

téli-nyári büfé: 7 m2 x 1500 Ft x 12 hó =

126 e Ft

2

2 db nyári büfé: 7 m x 1500 Ft x 6 hó x 2db = Összesen

126 e Ft 5.400 e Ft

Ezeken kívül további bérleti bevételek származnak a tornaterem (84 m2), a kondicionáló terem (42 m2) időszakos bérletéből, illetve az úszómedence bérléséből. További bevételek származhatnak a kezelők kiadásából is (különböző wellness szolgáltatások – pl.: akupunktúra, stb.). Összesítve a bérleti díjakból évi kb. 10 millió Ft bevételek valószínűsíthetők. 2004-es áron számolva: 10.000 e Ft x 1,05 x 1,05 = 11.025 e Ft. A fürdő összesített bevételei 2004-ben Napijegy: Bérlet:

75.884 e Ft. 46.441 e Ft.

Gyógyászat: Egyéb bevétel:

32.259 e Ft. 3.549 e Ft.

Helyiségbérlet:

11.025 e Ft.

Összes éves bevétel:

169.158 e Ft.

Bevezetés

38 / 44


Szálló bevételek Szállásdíj bevételek: A volt városháza épületében mintegy 50 szoba kialakítására nyílik mód. Kezdetben mintegy 40%-os kihasználtsággal lehet számolni, ez 20 szobát, benne 40 embert jelent naponta. 12.500 Ft/éjszaka/fő árral kalkulálva az éves bevétel: 50 x 0,4 x 2 x 12.500 x = 182.500 e Ft. Étterem bevételek: Főétkezés: vendégszám: 50 szoba x 0,4 (kihasználtság) = 20 szoba, 40 ember 40 ember x 0,4 (a vendégek 40%-a kíván fogyasztani) x 3000 Ft/fő/fogyasztás x 365 = 17.520 e Ft. Reggeli: 40 x 0,4 x 1000 Ft/fő x 365 = 5.840 e Ft. A szálló összes árbevétele:

Szobák:

182.500 e Ft.

Főétkezés: Reggeli:

17.520 e Ft. 5.840 e Ft.

Összesen :

205.860 e Ft.

A bevételek növekedése a kezdeti évet, a 40 %-os szoba kihasználtságot követően évi 3%-os emelkedéssel kalkulálható, az 55%-os kihasználtság eléréséig. A bevételeket növeli a figyelembe vett inflációs hatás is. Szálló becsült költségei: Szakértői becslések alapján a szállók működési költségei átlagosan az árbevétel 62%-át teszik ki. Így a szálló működési költsége: 205.860 x 0,62 = 127.633 e Ft. A működési költségek a fejlesztés későbbi időszakában is az árbevétel 62%-át jelentik, ebben az árbevételen keresztül az inflációs hatás érvényesül. Az első évben a becsült profit a szállóban: Profit: 205.860 – 127.633 = 78. 227 e Ft/év

A beruházás tőke költségeiként a 25%-os banki hitel kamatai merülnek fel.

7.4

A PROJEKT GAZDASÁGOSSÁGA, EREDMÉNY KIMUTATÁSA

A beruházás cash-flow-ja a tervezett költségeket és bevételeket mutatja be, 10 évre előre tekintve. Maga a cash-flow számítás kifejezetten pénzügyi szemléletű: arra ad választ, hogy a beruházás, valamint a működés évenkénti költségeivel csökkentett bevétel értékek mekkora jövedelem realizálását teszik lehetővé. Mivel az éves szintű pénzforgalom eredményét tartalmazza, azt is megmutatja, hogy a tervezett bevételek adnak-e fedezetet a működtetés költségeire – tehát, pénzügyileg fenntartható-e a beruházás. A cash-flow táblázatok két projekt alternatíva pénzügyi tervét mutatják be: ·

Az első változatban a teljes projekt bemutatásra kerül: ebbe beletartozik a főépület fejlesztése, a gyógyrészleg fejlesztése, a terület kisajátítás és parkosítás, a fedett élményfürdő kialakítása és a gyógyszálló létrehozása.

·

A második változat nem tartalmazza a gyógyszálló létrehozását

Az első változat a pénzügyi megvalósítás tekintetében egy projektként kezeli a teljes fejlesztést, melynek a megnevezett egységei az alprojektek. Ez szükséges azért, hogy a megvalósítóknak teljeskörű rálátása legyen a fejlesztés egészére. Másrészt azért, mert az egyes alprojektek egymásra épülnek, egymást kiegészítik, hatásukban erősítik, a kívánt terület- és településfejlesztő hatás ezért a teljes projekt megvalósítása esetén teljesedik ki. Ugyanakkor a gyógyszálló megvalósítása pénzügyi szempontból leválasztható a projekt többi eleméről, mivel a szálló megvalósítása és üzemeltetése nem önkormányzati feladat, azt teljes egészében magánberuházásként kell megvalósítani.

Bevezetés

39 / 44


A projekt megvalósításának alapelve, hogy önkormányzati közreműködéssel, az önkormányzat tulajdonában álló fürdőkomplexum területén valósulnak meg közcélú fejlesztések, melyek a város és a térség vonzerejét, gazdasági-turisztikai potenciálját erősítik, tágabb értelemben annak területi fejlődéséhez járulnak hozzá. Ezért a projekt pénzügyi eredményét, gazdaságosságát nem lehet pusztán a magántőkés beruházásgazdaságossági, tőkemegtérülési és profitszerzési szempontok alapján vizsgálni, illetve a fejlesztés eredményei közé kell számítani a multiplikátor hatás révén megjelenő, pénzben nem, vagy csak nehezen kifejezhető hasznokat is. A város ismertségének növekedését, turisztikai potenciáljának bővülését, mely révén megnő a vendégéjszakák száma, a szálláshelyek forgalma, a legkülönfélébb szolgáltatások és a helyi kiskereskedelem piaca, új munkahelyek létesülnek, nő a város jövedelemtermelő képessége, ezáltal nőnek adóbevételei is; a turizmus más ágai is nagyobb közönséghez jutnak; megélénkül a hármashatár menti forgalom, stb. Szükséges ugyanakkor vizsgálni a projekt pénzügyi megvalósíthatóságát, elsősorban a likviditás szempontjából. Mivel igen jelentős pénzmozgásokra kerül sor, folyamatosan biztosított kell legyen a projekt finanszírozhatósága. Másrészt finanszírozási szempontból önellátónak kell lennie: a fejlesztési támogatásokon túl lényeges, hogy a projekt képes legyen saját bevételeiből finanszírozni önmagát, és ne szoruljon külső források bevonására a működési jellegű kiadások finanszírozása tekintetében. A projekt megvalósításának forrásösszetétele több elemből tevődik össze: jelen cash-flow 25%-os saját erő biztosítása mellett 50%-os vissza nem térítendő támogatással és 25%-os piaci alapú bankhitellel kalkulál. Lényeges megállapítani, hogy a saját erő és a vissza nem térítendő támogatás tekintetében tőkeköltség nem került beszámításra a költségoldalon – éppen azért, mivel közcélú beruházásról van szó, mely 50%-ban közpénzből valósul meg, és bevételi oldalán sem jelennek meg az áttételesen jelentkező, vagy pénzben nehezen kifejezhető, de létező, és a projekt célrendszerében is szereplő hasznok. A banki hitel tőkeköltsége ugyanakkor, hiteltörlesztés formájában természetesen terheli a cash-flow költségoldalát. A teljes projekt A teljes projekt pénzügyi terve 10 éves időtávban vizsgálja a projekt finanszírozhatóságát. ·

Az induló év 2003. Ekkor megvalósításra kerül a projekt I. és II. üteme (Főépület fejlesztés és a gyógyrészleg), mintegy 917 millió Ft értékben. A főépület rekonstrukciója és fejlesztése elengedhetetlen a létesítmény és a további fejlesztések működéséhez, mintegy alapját képezi azoknak, ugyanakkor bevétel közvetlenül nem képződik belőle. A gyógyrészleg már önmagában is bevételtermelő fejlesztésként valósul meg.

·

2004-ben kerül sor a gyógyszálló megvalósítására, 750 millió Ft értékben. Erre a kibővült fürdő- és gyógy-funkciók kiszolgálása érdekében mindenképp szükség van. Megvalósítását magántőkés beruházásként kell megvalósítani, és piaci alapon működtetni. A beruházó számára a tervezett fejlesztések nyújtanak garanciát arra, hogy beruházása megtérül.

·

2005-ban történik meg a fürdő körüli terület kisajátítása, rendezése és parkosítása, mintegy 277 millió Ft értékben.

·

2006-ban épül meg a fedett élményfürdő, a beruházás értéke 693 millió Ft. Ezzel válik komplexé a teljes projekt. A fedett élményfürdő jelentős mértékben képes hozzájárulni a fürdő vonzerejének, ezáltal bevételeinek növekedéséhez.

2007-től-2013-ig további beruházás nem valósul meg. A teljes beruházás bekerülési költsége 2.638.254 Ft A projekt költségoldalának elemei: ·

A beruházás költségei a fent ismertetett ütemezés szerint

·

A működtetés költségei. Ezen belül személyi jellegű ráfordítások (bérek és közterhek), anyagjellegű ráfordítások (rezsiköltségek) és egyéb ráfordítások (tisztítószer, stb.)

·

A szálló üzemeltetésének költségei, magában foglalja a szálló működtetési és személyi jellegű, tehát össze költségét.

·

Hiteltörlesztés. A fejlesztések 25%-t fedező banki hitel tőke és kamatterheinek törlesztése, az egyes fejlesztések megvalósításának ütemében.

A projekt bevételi oldalának elemei: ·

A beruházás fedezete, melynek három eleme a saját erő, a vissza nem térítendő támogatás és a bankhitel a fent ismertetett megoszlásban.

·

A fürdő bevételei. Ez áll a napijegy, bérlet, gyógyászat, helyiségek bérbe adása forrásokból.

·

A szálló bevételei: szobakiadás, étterem, reggeli.

A beruházás a vizsgált 10 éves időszak minden évében pozitív hozadékkal bír, azaz a bevételek és a kiadások különbsége pozitív. A beruházás cash-flow-ja, mely az előző évi hozadékot továbbgörgeti a következő évre, ebből adódóan szintén minden évben pozitív. Mindez azt jelenti, hogy a projekt a pénzügyi finanszírozhatóság és likviditás szempontjából önfinanszírozó és megvalósítható, saját bevételeiből képes fenntartani magát. A pénzügyileg fedezett működtetés azonban még nem jelenti azt, hogy a beruházás egésze gazdaságosan valósítható meg. Ehhez további gazdaságossági vizsgálatokra van szükség. A cash-flow kimutatás alapján nyílt lehetőség a beruházás gazdaságossági mutatók (NPV) képzésére.

Bevezetés

40 / 44


Az alábbiakban ismertetésre kerülő mutató ún. dinamikus beruházás gazdaságossági mutató, melyet a hosszú távú befektetések gazdaságosságának értékeléséhez egyre elterjedtebben használnak. A mutató értelmezése: Nettó jelenérték számítás (Net Present Value, NPV) A nettó jövedelem jelenlegi értéke különbség jellegű mutató, mely azt fejezi ki, hogy mennyi a beruházás alatt megtermelt nettó nyereség a beruházás időpontjára diszkontálva. A beruházás megtérüléséhez legalább 0-nál nagyobb NPV szükséges. Bármely beruházást tehát csak akkor érdemes - tisztán ökonómiai szempontok alapján - megvalósítani, ha a beruházás NPV-je nagyobb mint nulla, azaz az élettartama alatt a befektetett összeg legalább egyszer megtérül. A NPV úgy számolható ki, hogy a keletkező bevételek jelenlegi értékéből kivonásra kerülnek a felmerülő költségek, melyek egyrészt az egyszeri beruházás-ráfordítások, másrészt a folyamatos fenntartás jelenlegi értéken számított költségei. Eredmény: Nettó jelenérték számítás (NPV) A számítás az infláció figyelembe vételével történt. Mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében a táblázatban feltüntetett mértékű infláció lett figyelembe véve. Ezért a nettó-jelenérték számításhoz szükség volt a bevételi és a kiadási oldal diszkontálására. A beruházás a projekt vizsgált tíz évének időszakában pozitív NPV értékkel rendelkezik, értéke mintegy 572,7 millió Ft. Vagyis a teljes projekt megvalósítható a fent ismertetett finanszírozási konstrukcióban (25% saját erő, 50% vissza nem térítendő támogatás, 25% bankhitel), tíz éves időtávban saját bevételeiből képes finanszírozni a költségeit, beleértve a 25%-os banki hitel és kamatainak visszatérítését. Nem szabad ugyanakkor piaci alapon működő beruházásnak tekinteni, hiszen megvalósításának alapfeltétele a közcélú beruházás jelleg, melynek két eleme az önkormányzati saját erő és a vissza nem térítendő támogatás, melyre nem számítandó piaci alapú tőkeköltség, hiszen célja nem a profittermelés, hanem Makó város és a térség hosszú távú terület- és gazdaságfejlesztési céljainak megvalósítása. Piaci alapú cash-flow-hoz föl kellene tüntetni költségoldalon a beruházás bankhitel fölötti részének tőkeköltségét, ezzel azonban szembe kellene állítani a területfejlesztő hatásból adódó hozadékát, ez utóbbi azonban csak igen nehezen és nagy bizonytalansággal forintosítható. Ezért célszerűbb a közcélú beruházás tőketerheit és a közhasznú hozadék pénzbeli értékét nem szerepeltetni a cash-flow-ban.

Bevezetés

41 / 44


Bevezetés

42 / 44


A projekt a szálló beruházás nélkül Mivel a szálló megvalósítása és működtetése alapvetően nem önkormányzati feladat, azt szakmai befektető bevonásával célszerű megvalósítani. Ezért a cash-flow második változata a projekt többi beruházásának pénzügyi tervét mutatja, a szálló beruházás nélkül. A táblázat hozadékot és cash-flow-t mutató sorainak negatív értékei utalnak arra, hogy a szálló jelentős mértékben járult hozzá az első változatban a bevételi oldal alakulásához. A szálló nélküli változatban a hozadék (összbevétel-összkiadás) négy évben (2004, 2007, 2008, 2009) kismértékben negatív. A hozadékok diszkontált értékét tekintve a negatív évek átlagos vesztesége 11 millió Ft, ami igen kismértékű, finanszírozható veszteségnek tekintendő – különös tekintettel arra, hogy a fürdő költségvetésének veszteségét jelenleg is a Makói Önkormányzat pótolja ki, a 2002 évi negatív hozadék értéke pl. mintegy 22 millió Ft volt, duplája a cash-flow táblázatban szereplő átlagos diszkontált hozadék veszteségnek. Maga a cash-flow, mely továbbgörgeti az előző év hozadékát, egyetlen év kivételével minden évben kismértékben negatív: a hiány ráterhelődik a pozitív, de igen alacsony hozadékkal bíró évekre. A megoldás, hogy a kismértékű hiányt a Makói Önkormányzat, az eddigi gyakorlatnak megfelelően pótolja, a pótlás mértéke alacsonyabb lesz, mint a korábban megszokott. Másrészről igen komolyan számolni kell azokkal az önkormányzati költségvetésbe érkező megnövekedett bevételekkel, melyek épp a projekt közvetett, áttételes hatására generálódnak. Erre jó példa az idegenforgalmi adó várható növekedése: 2000 évben az idegenforgalmi adó bevétel mintegy 0,5 millió Ft volt, míg a gyógyszálló megépülését követően , a kalkulált 40% körüli kihasználtság és 300 Ft/éj/fő idegenforgalmi adó mellett is évi 4 millió Ft idegenforgalmi adóval lehet számolni, csak a gyógyszálló tekintetében. Az idegenforgalmi adó bevételek növekedésén túl az áttételes hatások érvényesülni fognak a fogyasztás más területén is, megnő a kereskedelmi forgalom és a szolgáltatások iránti igény. Mindezek többletjövedelemként jelentkeznek, ami akár a visszajuttatott szja részeként, akár iparűzési adó bevételként, tovább növeli az önkormányzat bevételeit. Mindezen megnövekedett önkormányzati bevételek közvetett módon a projekt hozadékának tekintendők, ezért fedezetet jelenthetnek a működtetésben jelentkező kismértékű hiány fedezésére. A szálló nélküli beruházásrész jórészt kismértékben negatív cash-flow-ból is adódóan az NPV is kismértékű negatív értékkel rendelkezik, értéke -24,9 millió Ft. A beruházás egészéhez és elsősorban térségfejlesztő hatásához mérten ez a kismértékű negatív NPV olyan jelentéktelen, hogy értékét akár 0-ra is lehetne venni, mely esetben viszont a beruházás már a gazdaságosság szempontjából is megvalósítható. Fontos kiemelni tehát, hogy: ·

egyrészt a szálló nélküli beruházásrészek működési hiánya és gazdaságossági hiánya igen kismértékű, és az önkormányzat áttételesen, a projekt megvalósulásának köszönhetően jelentkező bevétel növekedése arra fedezetet biztosít

·

másrészt a szálló és a többi beruházás csak pénzügytechnikai-finanszírozási okokból került szétválasztásra, önmagában a szálló nem képes vendégforgalmat generálni, magasabb jövedelemtermelő képességének alapját épp a fürdő beruházás teremti meg, ezért a teljes projekt megvalósítása indokolt

Bevezetés

43 / 44


Bevezetés

44 / 44


FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Csongrád megye Területfejlesztési Koncepciója és Területfejlesztési Stratégiai Programja 2001. 2. A Dél-Alföld Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja, 2000 3. Makó és Térsége Fejlesztési Program 1998 4. Makó és Térsége Turizmus Fejlesztési Koncepció Stratégiai és Operatív program 2000 5. Helyszínen végzett terepszemle és piackutatás 6. Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Fejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 7. Turizmus, idegenforgalom a magyar régiókban - Dél-Alföld (2002) 8. Idegenforgalmi statisztikai évkönyv 2000, 2001. 9. Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei (Kiss Kornélia, Török Péter) 10. Az egészségturizmus marketingkoncepciója (Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette KPMG)

[1]

Infrastrukturális fajlagos költségek: kisajátítás 350 Ft/m2 ; csatornázás 30.000 Ft/m ; vezetékes víz 20.000 Ft/m; vezetékes gáz 20.000 Ft/m; elektromos áram10-15 millióFt; útépítés 80 millióFt/km [2] A számítás alapja a 37/1996. (X.18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről, 1. számú melléklet V. pont. [3] Thalasso-terápia: az ókori görög korig visszanyúló szépség- és egészségmegőrző kezelés, amely a meleg tengervizes fürdőzésen és zuhanyozáson alapul.

A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEKÉNT LÉTREJÖVŐ SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATÁSA

Recommend Documents