A FEGYVERÜGYI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM – ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK

A FEGYVERÜGYI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

SZERZŐ: BAJTAI GÁBOR OSZTATLAN JOGÁSZ NAPPALI TAGOZAT KONZULENS: DR. SZABÓ BALÁZS EGYETEMI TANÁRSEGÉD

Miskolc 2015

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW

THE CURRENT QUESTION OF THE WEAPON AFFAIRS ADMINISTRATION’S

AUTHOR: GÁBOR BAJTAI UNIFIED, UNDIVIDED TRAINING FULL TIME TRAINING CONSULTANT: DR. BALÁZS SZABÓ ASSISTANT LECTURER

Miskolc 2015

2

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés………………………………………………………………........4 II. Oroszországi Föderáció Fegyverekről szóló Szövetségi Törvénye 1996 November13.......................................................................................................6 II/1. Az orosz jogszabály által megállapított fegyvertípusok…………………..7 II/2. A különböző engedélyezési eljárások…………………………..…………8 II/3. Fegyvernyilvántartás az Oroszországi Föderációban……………………11 III. Amerikai Egyesült Államok lőfegyverekkel kapcsolatos szabályainak általános áttekintése…………………………………………………………12 IV. Európai Unió legfrissebb, vonatkozó irányelveinek áttekintése, illetve a tagállamok nemzeti jogszabályainak vizsgálata…………………………15 IV/1 Az Európai Parlament és a Tanács 258/2012/EU Rendelet……………..16 IV/2 A két pólus………………………………………………………………17 V. 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről……………19 V/1. A különböző fogalmak és kategóriák meghatározása…………………20 V/2. A hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályozások hazánkban………22 V/3. Az adatkezelés szabályai………………………………………………25 V/4. A lőfegyver-kereskedőkre vonatkozó adatkezelési szabályok…………26 VI. 2012. évi XIII. törvény és a 39/2012. (III.12.) Kormányrendelet hozta változások…………………………………………………………………….28 VI/1. A lőfegyver megszerzéséhez szükséges engedélyek és eljárások………29 VI/2. A lőfegyver tárolása…………………………………………………32 VI/3. A lőfegyver átadása és átengedése……………………………………33 VI/4. A lőfegyver szállítása…………………………………………………34 VI/5. Házilagos lőszertöltés és –újratöltés……………………………………37 VII. A szükségesnek vélt módosítások különös tekintettel az elöltöltő fegyver vadászati célú alkalmazására………………………………………38 VIII. Záró gondolatok………………………………………………………45 Irodalomjegyzék………………………………………………………………45 Jogszabályok jegyzéke……………………………………………..…………46

3

I. fejezet Bevezetés

Témámnak a magyar lőfegyverekről és lőszerekről szóló jogszabályt, annak változásait választottam, amelynek kifejtése során a más országok jogszabályaival vetem össze, abból a célból, hogy megállapíthassam a módosítás

mennyiben

felel

meg

a

külföldi

irányvonalaknak,

követelményeknek. A hazai szabályozást az orosz, az egyesült államokbeli rendelkezésekkel, valamint az európai uniós irányelvek alapján megalkotott tagállami rendelkezésekkel kívánom szembeállítani. Az Oroszországban és az Egyesült Amerikai Államokban lefektetett regulákat, különösen fontosnak tartottam megvizsgálni, mivel úgy gondolom, hogy politikai szempontból a különböző államok továbbra is e két pólus köré csoportosulnak. Adta magát, hogy az Európai Unió integritásra való törekvéseinek fényében, górcső alá vegyem a tagállamok lőfegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatos normáit, hiszen így megállapítható, hogy a hazai jogszabályok mennyire követik az uniós irányelveket, illetve más uniós államok mennyire tartják szem előtt ezeket. Szeretném érzékeltetni, hogy a különböző tagállami szabályozások mekkora eltéréseket mutathatnak egymáshoz viszonyítva. Szakdolgozatomat a

különböző

általam

relevánsnak

tartott

államok

jogszabályainak

ismertetésével, illetve a normaalkotás során felmerülő kérdésekkel kezdem, ezt követi a 2004. évi XXIV. törvény kihirdetésekor hatályos szövegének az ismertetése, majd a 2012-es módosításának eredményeiről kívánok beszámolni.

Dolgozatom

során

szeretnék

rávilágítani

a

fellelhető

különbségekre, azonosságokra lehetőségem szerint minél átfogóbban. A levont következtetések, konzekvenciák után, elő kívánom adni mindazt a változtatást, amit egy jövőbeli módosítás során, a megszerzett információm alapján kívánatosnak tartok a norma szövegében szerepeltetni, ennek fókuszában az elöltöltős fegyverek vadászati célból való engedélyezése fog állni. Írásomban nem kívánok kitérni bővebben valamennyi jogszabály fejlődésének történetére, illetve ezek létrejöttének körülményeire, azon

4

egyszerű okból kifolyólag, hogy a terjedelmi kritériumoknak nem tudnék megfelelni, bármennyire is igyekeznék szigorúan kiragadni a témám szempontjából

releváns

információkat.

Külön

köszönettel

tartozom

Magyarország Jekatyerinburgi Főkonzulátusának dolgozóinak, amiért magyar nyelven is elérhetővé tették számomra az Oroszországi Föderáció Fegyverekről szóló Szövetségi Törvényét, köszönetem fejezem ki az Országos Vadászati Kamara felé, amiért áldozatos, hozzáértő munkájának köszönhetően a jogszabály módosítása nagyban megkönnyítette a vadászati tevékenységet végzők helyzetét, továbbá hálával tartozom a Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek és Vadászok Szövetségének, amiért lankadatlanul a magyar vadászati

hagyományok,

véleményem

szerint

egyik

legetikusabb

vadászfegyverének az elfogadtatására törekszik, ezzel színesítve a hazai vadászéletet, ráadásul úgy, hogy annak egy tradicionális eszközével teszi mindezt. Az anyagok utáni kutatómunkát legfőképpen az interneten végeztem, mivel az általam látogatott könyvtárakban nem volt fellelhető, a számomra megfelelő mennyiségű és fajtájú információ, ami alapján nekikezdhettem volna az érdemi munkának. A szakdolgozatomat a már korábban említett külföldi jogszabályok, illetve irányelvek ismertetésével fogom kezdeni, majd ismertetem a 2004. évi XXIV. lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény felépítését, tartalmát a hatálybalépésének időpontja szerint, majd feltárom mindazt az újítást, amit a 2012. évi XIII. törvény hozott. Mivel kifejezett és komoly érdeklődéssel rendelkezem a vadászati kultúra irányában, így elsősorban ennek a tekintetében vizsgálom a normaszövegeket, s véleményem szerint írásomban végigvonuló elemként érezhető lesz elkötelezettségem ilyesféle irányultsága. A munkám érdemi részét az általam szükségesnek vélt további módosításokkal zárom.

II. fejezet Oroszországi Föderáció Fegyverekről szóló Szövetségi Törvénye 1996 November 13 5

A fogalmak ismertetésének módszerével él az orosz törvény, így ezeket én is ismertetni kívánom, ezzel is érzékeltetve, hogy a különböző jogrendszerek felfogásai

azonos

tárgyról

mennyire

eltérnek,

nem

beszélve

azok

szabályozásáról. Az orosz szövetségi törvény szerint fegyver „olyan berendezés és tárgy, mely szerkezetéből fogva élő, vagy más cél leküzdésére, vagy jelzés leadására szolgál”,továbbá megkülönböztet a fogalmon belül lőfegyvert, légfegyvert, hidegfegyvert, jelzőfegyvert és korlátozott hatású tűzfegyvert., míg a lőfegyver „olyan fegyver, mely a cél fizikai leküzdésére szolgál, a lövedék lőtávolságán belül, melynek az irányított mozgása lőpor, vagy valamilyen más töltet energiáján alapszik.” A lőszer fogalmát a következő módon határozza meg. „A lőszer olyan berendezés, amely a fegyverből történő kilövésre szolgál”, ezt követően csupán felsorolja azon töltények fajtáit, amelyeknek nem célja az emberi élet kioltása, s hatásuk is eltérő. Ismeri a traumatikus hatású töltényt, gázhatású töltényt, fény-hang hatású töltényt és jelző töltényt.

Az orosz jogszabály által megállapított fegyvertípusok

6

Az orosz szövetségi törvény a fegyvereket alkalmazásuk célja alapján, illetve általános jellemzőik alapján három osztályra bontotta. Ez a három osztály a polgári, szolgálati és a hadi-kézi lőfegyver és hidegfegyver. A polgári fegyverek tovább tagozódnak a önvédelmi fegyver, sportfegyver, vadászfegyver, jelzőfegyver és hideg szúrófegyver csoportokra. önvédelmi fegyver csoportjába tartoznak a

hosszú csövű lőfegyverek lőszereikkel, a

korlátozott hatású

lőfegyverek (pisztoly, revolver, traumatikus és gázhatású lőszerekkel, valamint fém, hanghatású töltényekkel),gáz fegyver (gázpisztoly és revolver a hozzátartozó töltényekkel), valamint az elektrosokkoló eszközök és szikrázó töltetek, melyek az Oroszországi Föderáció jogszabályai alapján technikai paramétereikből adódóan annak minősülnek. A sportfegyvereknek tekinti a törvény a huzagolt csövű lőfegyvereket, sima csövű lőfegyvereket, hideg szúró fegyverek,repülő fegyvereket, légfegyvereket, amelyek kimeneti energiája meghaladja a három joule-t. A vadászfegyverek közé rendeli a hosszú, huzagolt csövű lőfegyvereket, a sima, hosszú csövű lőfegyvereket (beleértve a nem több, mint 140 mm hosszúságú huzagolásúakat is), kombinált (huzagolt és sima) hosszú csövű lőfegyvereket, a cserélhető és változtatható huzagolású csövű lőfegyvereket, továbbá a légfegyvereket, amik kimeneti energiája nem haladja meg a 25 joule-t, valamint a hideg szúró fegyvereket. Különálló csoportot képeznek a jelzőfegyverek, valamint a hideg szúrófegyverek, melyek a kozák népviselethez, valamint az Oroszországi Föderáció más népeinek népviseletéhez tartoznak. Szolgálati fegyvernek minősülnek a szövetségi törvény alapján azok a fegyverek, amelyek az állami szervek hivatalos személyeinek használatára szolgálnak, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően alkalmazzák, önvédelmi , vagy más állampolgárok életének és egészségének, tulajdonának, a természet és ásványkincsek értékes és veszélyes szállítmányok megóvásának céljából. Ezek olyan fegyverek lehetnek, amelyek olyan hosszú és huzagolt csövű tűzfegyverek, melyek kimeneti energiája nem haladja meg a 300 joule-t , továbbá sima hosszú csövű tűzfegyverek, valamint a korlátozott hatású tűzfegyverek, traumatikus hatású töltényekkel. Ezen fegyverek nem lehetnek alkalmasak

sorozatlövésre,

a

fegyver

típusát

és

töltényét

tekintve

elkülöníthetőnek kell lennie a hadi kézi lőfegyverektől, a polgári fegyverektől pedig nyomképződésben, a lövedéken és a hüvelyen. Előírás még , hogy a 7

szolgálati fegyverek tárának befogadóképessége nem haladhatja meg a tíz töltényt, illetve ezen lövedékek kemény anyagból készült maggal nem rendelkezetnek. A harmadik osztály a hadi kézi lőfegyverek és hidegfegyverek osztálya. Ebbe az osztályba tartozónak minősülnek azok a fegyverek, melyek rendeltetése hadi és operatív-szolgálati feladatok megoldása.

A különböző engedélyezési eljárások

Az orosz jogszabály ragaszkodik egy bizonyos engedélyezési eljáráshoz. A törvény rendelkezései alapján a fegyver és lőszervásárlás engedélyhez kötött, kivéve az állami katonai szervezetek, sportcélú légfegyverek beszerzését, melyek csőtorkolati energiája nem több mint 7,5 joule, és űrmérete nem haladja meg a 4,4 mm-t. A fegyver és lőszervásárlási engedélyt a Belügyminisztérium szervei adják ki, mely a kiadását követő hat hónapig érvényes. Az engedély kiadásra jogosított szervek, a kérvény benyújtását követően egy hónapon belül kötelesek dönteni. A kérvényben szerepeltetni kell a beszerezni kívánt fegyver típusait, és azokat a bevezetett intézkedéseket, melyek fegyverrel történő elszámolásra és megőrzésükre irányulnak, továbbá a kérelmezőnek csatolnia kell a személyigazolásra alkalmas dokumentumokat, vagy a jogi személyre vonatkozó adatokat. Az engedély elutasításának oka lehet a kevés, vagy a valótlan tartalmú okmány becsatolása, fegyverrel való elszámolásra, vagy megőrzésre vonatkozó körülmények hiánya. Elutasítás esetén a kérelmezőt írásban kell értesíteni az elutasítás okáról, ezen kérelem elutasítása, vagy az elbírálási határidő megsértése esetén, a bíróság előtt fellebbezésnek van helye . Az Oroszországi Föderáció 18 évet betöltött polgárai, a Belügyminisztérium területileg illetékes szerve által, valamely konkrét fegyverfajta vásárlására kiadott engedélye alapján jogosultak azt beszerezni. Vadászati célú simacsövű lőfegyver esetén az előírt életkor maximum két évvel lehet fiatalabb az illetékes törvényhozó

szerv

határozata

alapján.

Gázpisztolyok,

revolverek,

jelzőfegyverek, a nemzeti viselethez használt szúrófegyverek vásárlása engedély 8

alapján lehetséges, melyet két héten belül a lakóhely szerint illetékes belügyminiszteri szernél regisztráltatni kell. Az engedélyt legfeljebb öt egységre adható ki, fegyvertípusonként. Fegyvervásárlási engedély, egyben tartási és viselési engedélynek is minősül az adott fegyvertípusra, öt évig érvénye,ezen idő letelte után az engedély meghosszabbítható. Gázspray, elektro-sokkoló, valamint 4,5 joule csőtorkolati energiájú, és 4,5 mm űrméretű légfegyverek engedély nélkül beszerezhetők orosz állampolgárok által ráadásul regisztráltatni sem kell őket. Sport és vadászati célú, sima hosszú csövű és vadász légfegyvereket kizárólag érvényes vadászjegy és vadászati tagság birtokában lehet. Huzagolt csövű vadász lőfegyvert azok az állampolgárok vásárolhatnak, akik az előírás szerint jogosultak vadászatra, feltéve, hogy ők hivatalosan foglalkoznak vadászati tevékenységgel, vagy nem kevesebb, mint öt éve rendelkeznek sima, hosszú lőfegyverrel. Sportcélból vásárolt lőfegyverek vásárlásának feltétele a sportolói igazolvány. Mindkét esetben igazolni kell, hogy nem követtek el vadászattal, fegyvergyártással, fegyverkereskedelemmel, értékesítéssel, átadással, beszerzéssel, nyilvántartással, őrzéssel, szállítással kapcsolatos szabálysértést. Vadászati célú hideg szúró fegyverek beszerzéséhez és tárolásához szintén a területileg illetékes belügyi szerv engedélye szükséges, ezen fegyverek regisztrációját a vásárlás során a kereskedő látja el. Lakóhely megváltozása esetén, a lakóhely szerint illetékes belügyi szervnél kérelmet kell benyújtani két héten belül, a fegyvernyilvántartásba vételéről. A vásárlási engedély

beszerzésének

feltételei

az

eredményes

vizsgát

tanúsító

dokumentumok, egészségügyi igazolás (csakúgy, mint német jogszabály rendelkezései alapján) a fegyverviselést akadályozó betegségek hiányáról (látássérülés, pszichikai megbetegedések, alkoholizmus, vagy narkománia), valamint

más

jogszabályban

meghatározott

dokumentumok.

Speciális

rendelkezéseket tartalmaz azon állampolgárok tekintetében mivel, akik először vásárolnak polgári lőfegyvert, gázpisztolyt vagy vadász légfegyvert – kivéve az állami honvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítőket, illetve azok nyugdíjasait – felkészítésen kell, hogy részt venniük. A felkészítés célja fegyverbiztonsági szabályok és fegyverrel való biztonságos bánásmód elsajátítása. A felkészítésre jogosult szervezetek listáját kormányhatározat tartalmazza, ezen felkészítő tanfolyam programját a Belügyminisztérium szabályozza. Korlátozott hatású lőfegyverrel, gázpisztollyal, polgári célú sima, hosszúcsövű önvédelmi 9

fegyverrel rendelkező orosz állampolgárok, öt évente legalább egy alkalommal kötelesek vizsgát tenni fegyverbiztonsági szabályokból. Az ismeretek ellenőrzését kormányrendeletben meghatározott szervezetek végzik. A fegyvervásárlási engedély nem bocsátható ki olyan állampolgárnak, aki nem érte el a jogszabályban meghatározott életkort, vagy nem nyújtotta be az egészségügyi igazolást a kizáró betegségek hiányáról, esetleg nem törölt, vagy nem elévülő büntetett előélettel bír szándékos bűncselekmény elkövetése miatt, esetleg szándékos bűncselekmény elkövetése miatt elítélt, továbbá egy éven belül ismételten rendzavarással, vagy biztonsággal összefüggő szabálysértést követett el, vagy olyan jogsértést követett el, mely narkotikus vagy pszichotrop anyagok fogyasztásával függött össze, nem rendelkezik állandó lakhellyel, nem csatolta a biztonsági felkészítésen történő eredményes részvételt tanúsító dokumentumokat,

akinek

fegyvervásárlási

jogát

bírósági

határozatban

megvonták, továbbá akit egészségügyi intézményben pszichikai megbetegedés, alkoholizmus, vagy kábítószer függősége miatt nyilvántartásba tettek, e tény bizonyítása érdekében az egészségügyi igazolást ötévente legalább egy alkalommal meg kell újítani, és be kell mutatni a Belügyminisztérium illetékes szervénél. A törvény az Orosz Föderáció állampolgárain kívül feljogosít egyéb természetes, illetve jogi személyeket a fegyvervásárlásra, ilyenek az állami hadiszervezetek, a szállítással-beszerzéssel foglalkozó jogi személyek, a fegyvergyűjtéssel, kiállítással foglalkozó jogi és fizikai személyek, továbbá a testnevelési

és

sport

szervezetek

és

sport

klubok,

valamint

a

rénszarvastenyésztéssel és lótenyésztéssel foglalkozó szervezetek, az Orosz Tudományos Akadémia azon egységei, melyek geológiai kutatómunkát, természetvédelmi és ásványvédelmi feladatokat látnak el az Északi- Sarkkörön, vagy az azzal egyenlő elbírálás alá eső területen, jogi személyek és az egyéni vállalkozók a tengeri élőlények vonatkozásában, képzési intézetek, végül a külföldi állampolgárok, akik szintén a belügyi szervek által kiadott engedély birtokában vásárolhatnak fegyvert, melynek alapját az érintett diplomáciai képviselet igazolása képezi, feltéve, hogy a fegyvervásárlást követően, legkésőbb tíz napon belül, azt kiviszi az Oroszországi Föderáció területéről. Sport és vadászfegyvert külföldi állampolgárok kizárólag akkor hozhatnak be, ha rendelkeznek vadászati, vagy sport célú meghívóval és az illetékes belügyi szerv engedélyével. Tilos azonban behozni és használni külföldi állampolgár 10

részéről bármilyen típusú vagy fajtájú fegyvert önvédelmi, mások életének, egészségének, illetve anyagi javainak megóvása céljából, kivéve, ha azt más Oroszországi Föderáció által elismert szerződések nem tartalmazzák. A fegyver kiszállítására, vagy behozatalára és használatára vonatkozó szabályok megsértése a külföldi részéről a fegyver bevonását, és előírt rendben történő elkobzását vonja maga után.

Fegyvernyilvántartás az Oroszországi Föderációban

A közrend védelmének érdekében természetesen Oroszországi Föderáció is előír bizonyos kötelezettségeket, például miként más jogállamokban itt is kivétel nélkül nyilvántartásba kell venni a polgári használatban lévő fegyvereket. Az orosz törvénykezés, úgy rendelkezik, hogy fegyverek gyűjtésével és kiállításával, kizárólag a Belügyminisztérium szerveinek engedélyével rendelkező jogi személyek és állampolgárok foglalkozhatnak. Nyilvántartásuk, viseletük, szállításuk, megsemmisítésük rendjét a kormány szabályozza. Fegyver öröklése, illetve ajándékozása esetén a változást az illetékes belügyi szervnél kötelező regisztrálni, ellenkező esetben az adott fegyvert azonnal elkobozza, az ügyről hozott jogerős döntés idejéig.

III. fejezet

11

Amerikai Egyesült Államok lőfegyverekkel kapcsolatos szabályainak általános áttekintése

Az Amerikai Egyesült Államok története során mindig fontos szerepet játszottak a fegyverek, sőt már a létrejöttét megelőzően az amerikai kontinensre érkező telepesek is nélkülözhetetlennek számított a mindennapi életben. Szükséges volt a fegyverekre az élelemszerzésre irányuló vadászathoz, emellett önvédelmi célokra is szolgált. Mi sem volt természetesebb ennél, hiszen ki, illetve mi biztosíthatná a hajókkal érkezők biztonságát, ha az állam, amelynek állampolgárai több, mint egy hetes hajóútnyira vannak? A fejlett Európából beözönlő fegyverek segítségével leigázták, s majdnem meg is semmisítették Észak-Amerika teljes bennszülött lakosságát, komoly pusztítást végeztek továbbá az élővilágban is. Az új kontinens kultúrájának összefonódását a fegyverekkel semmi nem mutatja jobban, mint hogy a vadnyugati, törvénykívüliek párbajhősök, sőt vonatrablók is az „Újvilág”1 folklórjának hőseivé váltak, elmaradhatatlan attribútumukként2 minden esetben valamilyen lőfegyver szolgál.

Az első fegyverrel kapcsolatos norma fontosságát mi sem jelzi jobban, mint kialakulásának körülményei. Az Amerikai Egyesült Államok 1787-ben létrejött alkotmányának3 az idők során 27 módosítása született, ezek közül a második az úgynevezett „Second amendment”4 az állampolgárok fegyverhez való jogát rögzíti. A XX. század során heves vitákat váltott ki a módosítás szövegének értelmezése. Sokan úgy gondolták, hogy a „jól szervezett milícia” kitétel kizárja

Az Újvilág az amerikai kontinensre és az azt körülvevő szigetekre használt név. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 397. o. 2 Valaminek lényegi, szükségszerű, tőle elválaszthatatlan tulajdonsága, ismertető jele. Lényege szerint hozzátartozik valamihez. "A mozgás minden anyagi létezés közös attribútuma . Istenek vagy szentek megkülönböztető jegye, jelvénye a képzőművészeti ábrázolásban. Justitiának, az igazság római Istennőjének attribútuma mérleg, Zeuszt villámokkal, Athénét pajzzsal, lándzsával és sisakban ábrázolták. 3 Constitution of United States of America 4 „Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.” 1

12

a civilszemélyek fegyverviseléshez való jogát. A diskurzusnak a Legfelső Bíróság 2008-as döntése vetett véget, amelyben megállapította, hogy a fegyverviseléshez való megilleti a természetes személyeket. Az Amerikai Egyesült Államok szabályozása olyannyira heterogén, hogy arról csak általánosságokban van lehetőségem beszélni. Mindenesetre érdekességnek tartom, hogy a fenn taglalt alkotmánymódosítást a keleti államok demokratáinak sikerült kieszközölnie, míg a jelenlegi helyzet szerint a keleti államok szabályozásai a legszigorúbbak. A déli és nyugati államokban jogalkotói ezzel szemben sokkal engedékenyebbnek bizonyulnak. Generálisan megállapítható, hogy a sport és vadászlőfegyverek, valamint a látható helyen, általában övön fegyvertokban viselt önvédelmi célú lőfegyverek körére lazább, engedékenyebb szabályok vonatkoznak. A fegyverek az amerikai kultúra részei, a szabadság az önrendelkezés szimbólumai, erre bizonyíték, hogy a francia gyarmatokon (pl. Mississippi, Louisiana) dolgozó fekete rabszolgákra vonatkozó 1685-ös Fekete törvénykönyv, avagy Code Noir 15. cikkelye megtiltotta számukra „bármilyen támadófegyver, vagy nagy bot viselését”. Talán pont emiatt váltott ki hatalmas ellenkezést Barack Obama elnök törvénymódosítási javaslata. Annak ellenére nem került elfogadásra, hogy a Felsőház tagjainak nagyobb részét adják ki a demokraták, a szükséges 60:40 szavazati arány helyett, csak 54:46 arányt sikerült elérni, ezt az eredményt az elnök így véleményezte: „Elég szégyenteljes nap ez Washington számára”. A módosítás egyenes előzményének a Connecticut

államban

található

Newton

városban

lezajlott

tragikus

következményekkel járó fegyveres támadás, amelynek során 26 személy, köztük 20 kiskorú vesztette életét. A kampánygépezetek mindkét oldalon beindultak, a jogszabályok módosítása ellen a Nemzeti Lőfegyverszövetség, NRA5lépett fel, amely nem elhanyagolható politikai nyomást képes gyakorolni, ugyanis a republikánus párt finanszírozásában komoly szerepet vállalt és vállal a mai napig, korábban elnöke volt a hatalmas ismertségnek örvendő Charlton Heston6. Az új javaslatnak a hírére 100 000 új taggal bővül az addig is óriási 4,3 millió taglétszámú Szövetség, illetve 5 államban az összes félautomata fegyvert

5 6

National Rifle Association Amerikai filmszínész, ő alakította Ben-Hurt az azonos című filmben

13

felvásárolták a Walmartokból7. A módosítás célja egyébiránt az európai kultúrkörből származó személyeknek meghökkentő, ugyanis az interneten, vagy különböző vásárokon való fegyvervásárlást szerették volna a vásárlók bűnügyi előéletének ellenőrzéséhez, illetve pszichikai vizsgálatához kötni, amely számomra tökéletesen evidenciaként jelenik meg.

A világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi cége és árbevétele alapján a világ legnagyobb vállalata 7

14

IV. fejezet IV. Európai Unió legfrissebb vonatkozó irányelveinek áttekintése, illetve a tagállamok nemzeti jogszabályainak vizsgálata

Kezdetben szeretném bemutatni az Európai Unió azon legújabb rendelkezéseit, amelyek meghatározzák a tagállamok számát, a követendő irányt. Ezek a szabályok az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének megfelelően, feltételeinek biztosítására jött létre. A fejezet további részében arra kívánok rámutatni, hogy a rendelet követelményeinek eleget téve mekkora különbségek adódhatnak két tagállam vonatkozó szabályozásaiban. Sajnálatos módon a szakdolgozatom témája nem illeszkedik bele Svájc, lévén hogy nem tagja a EU-nak, de úgy gondolom, hogy felettébb érdekes modell alakult a helvéteknél. A honvédelmi feladatokkal ellátott szervezetének tulajdonában lévő fegyvereket a tartalékos állomány tagjai birtokában tartja, amely majdnem lefedi az összes 20 év fölötti svájci férfi állampolgárt. Az alapvető kiképzés után dönthetnek arról, hogy meg kívánják-e tartani a kiképzés alatt használt fegyverüket, amennyiben élnek ezzel a lehetőséggel, úgy a fegyvert visszaküldik a SIG fegyvergyárba, ahol félautomata fegyverré alakítják át. Mindezen szabályok mellett a emberölések és emberölési kísérletek száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

15

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 258/2012/EU RENDELETE az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról

Elsődlegesen megállapítható, hogy a rendelet a tagállamok közötti információcserét kívánja előtérbe helyezni. Mindezek mellett előír bizonyos eljárási formákat, illetve azok általános végrehajtási szabályait, mint például az adatvédelem követelményét. A lőfegyverek, alkotórészeik, illetve a lőszerek tiltott gyártásának kriminalizálását kívánja meg, megállapítja a továbbá a saját tárgyi hatályát, mely alapján nem vonatkozik az Unió vámterületén belüli átadásra, mivel azt a 91/447/EGK már a szabályozása alá vonja, azonban rendezni kívánja az harmadik országokba történő bevitelt, vagy az azokon keresztül történő kivitelét, a behozatalról szintén a 91-es EGK rendelet rendelkezik. Előírja a tagállamok számára, hogy a rendelet megsértése esetére, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók megalkotására van szükség. Az első cikkben a teljesség igénye nélkül meghatározza a rendelet tekintetében releváns fogalmakat, ám mindezt kellő mértékben és kivételes pontossággal, némely esetekben visszautal a korábbi rendeletek egyes cikkeire. A második fejezet a kiviteli engedélyezéssel kapcsolatos eljárásokat és az ezekhez fűződő ellenőrzéseket tárgyalja, kiegészülve behozatali és tranzit rendelkezésekkel. Elsődlegesen előírja a

behozatali, valamit a tranzit érintett harmadik országok beleegyezését. Amennyiben a tranzitállamok nem emelnek kifogást a megkereséstől számított 20 napon belül, akkor úgy kell tekinteni, mintha nem éltek volna kifogással. Ezt követően az exportőrnek fel kell keresnie a kiviteli engedélyezésre jogosult ország illetékes szervét, annak érdekében, hogy bizonyítsa tevékenységével kapcsolatban nem emeltek kifogást az érintett államok. A kérelmek elbírálására 16

maximum 60 nap áll rendelkezésre, bizonyos különleges esetekben ez meghosszabbítható mindösszesen 90 napig. Mind a kiviteli engedélyeknek, mind behozatali jóváhagyási, vagy behozatali engedélyezési dokumentumoknak tartalmazniuk kell a rendelet által taxatíve felsorolt adatokat. A tagállamok vállalják, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek, a hatáskörrel rendelkező hatóságok együttműködésének, információcseréjének érdekében. A mellékletben szerepeltetik az általuk meghatározott szabályoknak mind tartalmi, úgy formai szempontból is megfelelő kiviteli engedély formanyomtatványát.

A két pólus

Ahogyan azt már említettem a különböző tagállamok között hatalmas különbségek ismerhetőek fel a fegyverpolitika tekintetében. Jelen esetben az egyik pólust az Egyesült Királyság, a másik pólust pedig a velünk szomszédos Szlovákia fogja alkotni a szakdolgozatomban. Az előbbi az Európai Unió tagállamait figyelembe véve a legszigorúbb szabályozás, míg a szlovákot a legliberálisabbak között tartják számon a szakemberek. Az Egyesült Királyságban ahhoz, hogy valaki fegyvertartási engedélyt kapjon meg kell keresni a területileg illetékes rendőrkapitányságot, ahol bizonyítania kell a „jó indokot”,

amellyel kapcsolatban a rendőrségnek van mérlegelési jogköre.

Amennyiben vadászati célból kíván engedélyt szerezni, úgy meg kell határozni a vadászni kívánt fajokat és igazolni, hogy a vadászterületen, ahol a fegyvert használni fogja megtalálható az adott vadfaj, sportfegyverek esetében a sportegyesülettel kapcsolatos tagsági viszony bizonyítása szükséges. Az önvédelem nem számít „jó, megfelelő indoknak”. Az engedély iránti kérelem mellé szükséges csatolni a kérvényező kórtörténetét, valamint egy beleegyezést, mely szerint felment az orvosát a titoktartási kötelezettsége alól a rendőrség ellenőrzése céljából. Ilyenkor tipikusan az alkohol vagy más kábítószerrel kapcsolatos káros szenvedélyek, vagy esetleges személyiségzavarok után 17

kutatnak. A rendőrség ilyesfajta jogosultságai nem csak az engedélyezési eljárás során, de a fegyvertartási engedély érvényességi ideje alatt fennállnak. Ebben az okiratban szerepelnie kell valamennyi engedéllyel tartott lőfegyvernek, illetve a maximálisan tárolt lőszermennyiségnek, amely még nem sérti meg a rögzített szabályokat. Maximum öt év időtartamra bocsátható ki és bármikor visszavonható, amennyiben az engedélyes valamelyik, a törvényben szereplő magatartást tanúsítja, például ittas vezetés. Nem kaphat engedélyt olyan személy, aki háromévi, vagy annál súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. A 3 havi szabadságvesztést meghaladó, de a 3 évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül nem az elítélt személy fegyvertartási engedélyt. A jogszabály kimondja, hogy bárki aki ilyen engedély nélkül birtokol lőfegyvert, az ötévi szabadságvesztéssel büntetendő. Most pedig lássuk Szlovákiát, ahol a statisztikák szerint minden 33. ember rendelkezik fegyvertartási engedéllyel, és minden éven nő az engedélyért folyamodók száma. Minden büntetlen előéletű állampolgár élhet a jogával, és kérvényezheti a fegyvertartási engedély a saját számára. Különbséget tesz a törvény a személyek között a életkoruk szerint, 18 életévtől sportolási, vagy vadászati céllal lehetőség van gázpisztoly, paintball, airsoft fegyverek tartására, míg az önvédelmi felhasználású fegyverek iránt engedélyt csak olyan személy kérvényezhet, aki betöltötte a 21. életévét.A büntetlen előéleten túl a leendő engedélyesekkel szembeni követelmény, hogy a pszichológiai tesztet sikeresen teljesítsék, valamint számot tettek arról, hogy a fegyver biztonságos kezelésére alkalmasak és képesek.

18

V. fejezet 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről

A törvény hat fő részből áll. Az első rész az általános rendelkezéseket tartalmazza. Itt kerül meghatározásra a törvény hatálya, oly módon, hogy azokat a kivételeket nevesíti, akikre nem terjed ki a szabályozás. Hét ilyen kivételezett csoport van (például: Nemzeti- Adó és Vámhivatal), amelyek tagjai abban az esetben, ha jogszerűen birtokolnak lőfegyvereket, lőszereket és egyéb fegyvereket vagy üzemeltetnek lőtereket, akkor nem vonatkozik rájuk a jelen szabályozás. Ezen túlmenően „rendelkezései nem alkalmazandók a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvényben haditechnikai termékként meghatározott eszközök tekintetében a hadiipari tevékenység végzéséhez szükséges

engedély

alapján

végzett

tevékenységek

hatósági

engedélyezésére”8 A hatály kérdésének tisztázása után a fogalmak magyarázata következik. Ez a rész kiemelten fontos, mivel a későbbiekben csak úgy érthetjük meg az egyes szabályokat, ha az említett fogalmakat pontosan ismerjük. A későbbiekben én is megadom a használt fogalmak magyarázatát. A törvény második szakasza a

8

hatósági

engedélyezés

szabályait

2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről 1.§ (2) b.

19

részletezi.

A különböző fogalmak és kategóriák meghatározása

A magyar jogszabály a törvényen végigvonuló fogalmakat közvetlenül a törvény hatályának meghatározását követően, már a második szakasztól kezdve tárgyalja. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a jogszabály, ezen szakaszokra utal

vissza,

amennyiben

valamelyik

fogalom

relevánssá

válik

a

normaszövegben. Precízen fogalmaz, olvasatában a „lőfegyver: a tűzfegyver9, valamint az a légfegyver10, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki.” Ez a precíz hozzáállás érzékelhető a fogalmak további ismertetésében is, példának okáért a lőszert következőképpen ismerteti: lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá

gyúelegyet tartalmaz. ” A norma szövege a lőszereknek több típusát is definiálja, olyanokat mint a expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer11, gyújtólövedéket tartalmazó lőszer12, leváló köpenyes lőszer13, áthatoló (páncéltörő) lőszer14, nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer15, robbanó lövedéket tartalmazó lőszer16,

„tűzfegyver: olyan, a Mellékletben meghatározott „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó - vagy ilyenné átalakított - eszköz, amelyből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha a) a jogszabályban meghatározott módon hatástalanították, b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy c) a jogszabály rendelkezése alapján muzeális fegyvernek minősül” uo. 2§ 10 „légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver;” uo. 2§ 11 „expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke üreges csúcsú vagy lövedéke a köpenytől eltekintve nem egy darabból áll” uo. 2§ 12 „ gyújtólövedéket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban” uo. 2§ 13 „leváló köpenyes lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését - esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is - valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről - annak a célba csapódását megelőzően – leváljon” uo. 2§ 14 „áthatoló (páncéltörő) lőszer: olyan lőszer, amelynél a lövedéket köpeny burkolja és páncéltörő (áthatoló) kemény maggal rendelkezik, ideértve a nem páncéltörő rendeltetésű acélmagvas lőszereket is” uo. 2§ 15 „nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke a röppályát láthatóvá tevő, meggyulladó anyagot is tartalmaz” uo. 2§ 16 „robbanó lövedékeket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke becsapódáskor felrobbanó töltetet tartalmaz” uo. 2§ 9

20

vagy muzeális lőszer17. Töltények egész sorát vonultatja fel, mint flóberttöltény18, gáztöltény19, festéktöltény20, riasztótöltény21, vaktöltény22. Hasonlóan jár el a különböző fegyvertípusokkal is. A továbbiakban a magyar szabályozás a tűzfegyvereket és lőszereket négy kategóriába rendezi. Az „A kategóriába” tartoznak, az automata tűzfegyverek23, más tárgynak álcázott tűzfegyver, páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, valamint

az

expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászlőfegyverhez24 vagy sportlőfegyverhez25, a használatukra jogosult személyek számára. A „B kategóriában” foglalnak helyet a félautomata26 vagy ismétlő rövid tűzfegyverek, központi gyújtású egylövetű27 rövid tűzfegyverek, peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek28, melyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, félautomata 17

„muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer” uo. 2§ 18 „flóbert rövid lőfegyver: olyan peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas és az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelve szerint a „B” engedélyköteles kategóriába tartozik” uo. 2§ 19 „gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz” uo. 2§ 20 „festéktöltény: a festéklövő fegyverekhez használatos, becsapódáskor felrepedő burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegű, 12 mm-nél nagyobb átmérőjű töltény” uo. 2§ 21 „riasztótöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények körében nevesíti” uo. 2§ 22 „vaktöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények vagy az ipari lövőkészülékek hüvelytöltényei körében nem nevesíti.” uo. 2§ 23 „automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni” uo. 2§ 24 „vadászlőfegyver: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint vadászatra használható lőfegyver” uo. 2§ 25 „sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver” uo. 2§ 26 „félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri működtetésével csak egy lövést képes leadni” 27 „egylövetű lőfegyver: tölténytár nélküli lőfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába, illetve csőtorkolatán keresztül a csövébe minden lövés leadása előtt külön be kell helyezni a lőszert vagy lőszer alkatrészeket” 28 „rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cmelől hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert”

21

hosszú tűzfegyverek, melyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas, félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására nem alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas, az ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel, valamint a külső formában automata szerkezetű tűzfegyverre hasonlító félautomata tűzfegyverek. A harmadik, „C kategóriának” a tagjai a huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel ellátott ismétlő és félautomata tűzfegyvereken kívül az ismétlő, hosszú tűzfegyverek29, továbbá a „B kategóriában” említett félautomata tűzfegyverek kivételével az összes hosszú félautomata tűzfegyverek, továbbá az egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel, valamint a peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyeknek teljes hossza legalább 28 cm. A „D kategóriát”, mint legkisebb csoportot az egylövetű huzagolatlan csővel rendelkező hosszú tűzfegyverek alkotják.

Hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályok hazánkban

Magyarországon a rendőrség által kiadott engedély szükséges a lőfegyver, a lőfegyverdarab, a muzeális lőszer kivételével a lőszer, továbbá a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához és a házilagos lőszerszereléshez és újratöltéséhez., Szintén engedélyköteles a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a

29

„hosszú lőfegyver: a rövid lőfegyvernek nem minősülő lőfegyver;”

22

gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a lőszer elemeinek30, továbbá a színházi fegyver31 gyártásához, javításához, forgalmazásához. Ugyanezen feltételeket tartalmazza a magyar jogszabály a tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a színházi fegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító32 Magyarországra történő behozatalához illetve, a országból történő kiviteléhez, vagy az ország területén történő átszállításhoz. Szintén a rendőrség engedélyezheti gáz- és riasztófegyver33 viselését, valamint ők adnak engedélyt a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, valamint sportlövészeti célú használatához, továbbá a polgári rendeltetésű lőtér, valamint lőfegyver- és lőszertárolóhely telepítéséhez, s lövészetvezetői tevékenység végzéséhez. A rendőrség az engedélyt visszavonhatja, abban az esetben, ha a kibocsátásától számított 90 napon belül az jóváhagyott a tűzfegyvert, a lőfegyverdarabot, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvert, a színházi fegyvert, a lőszert, a lőszerelemet vagy a hangtompítót a felhatalmazott személy nem szerezte be. Lőfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő kiviteléhez, amely nem kereskedelmi célból történik, a rendőrség által kiadott európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély a lőfegyver tartására jogosult természetes személynek adható, a német jogszabály

ugyanígy

rendelkezik,

azonban

a

nem

európai

uniós

állampolgároknak ezen az engedélyen kívül meg kell felelnie az ország egyéb autonóm szabályozásának. Az említett engedély megszerzésének feltétele, hogy az igénylő a 18. életévét betöltötte, teljes cselekvőképességgel rendelkezik. Az engedély nem adható ki, illetve nem hosszabbítható meg, ha

30

„lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek” 31 „színházi fegyver: kifejezetten vaktöltény működtetésére készült, lőfegyverből kialakított fegyver, amelynek csövét (forgódobját) úgy alakították át, hogy az a fegyverhez eredetileg használható lőszer befogadására nem alkalmas, illetve a csőben elhelyezett szűkítések megakadályozzák űrméretes lövedékek kilövését, továbbá az a lövedék kilövésére alkalmatlan gáz- és riasztófegyver, amelyet színházi fegyverként kívánnak használni” 32 „hangtompító: lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz” 33 „gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas”

23

az azt igénylő büntetett előéletű, vagy akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapította az alábbi bűncselekmények alapján, továbbá szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, vagy az öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, továbbá a

szándékos bűncselekmény miatt

kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltáig, illetve

szándékos

bűncselekmény

miatt

kiszabott,

végrehajtásában

felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított négy évig. Nem bocsátható ki az engedély olyan személy számára sem, aki ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, egészen a büntetőeljárás

jogerős

befejezéséig.

Aki

polgári

felhasználású

robbanóanyaggal és pirotechnika termékkel kapcsolatos szabálysértést követett el, vagy a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel követtel el a szabálysértést, esetleg számszeríjat, szigonypuskát jogellenesen használt, vagy aki jogosulatlan vadászat elkövetése miatt vontak felelősségre, a határozat jogerőre emelkedését követő szintén nem kaphatja meg az engedélyt a kérelme ellenére, akárcsak az, aki az említett kérelmében a valóságnak nem megfelelő adatot közöl, vagy releváns adatot elhallgat, a jogszabály rendelkezései által rárótt kötelezettségeit súlyosan megszegi. Az engedély iránti kérelem elbírására irányuló eljárásban a kérelmező személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a fent említett körülmények nem állnak fenn, vagy kéri, hogy az e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a rendőrség részére lehetőség szerint minél hamarabb továbbítsa. A rendőrség hatósági ellenőrzése során az imént utalt körülményeket legalább évente egyszer vizsgálja, ezen tevékenysége közben a meghatározott körülmény vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény rendelkezései alapján, közvetlen adathozzáférési jogosultsággal rendelkezik, s e jogosultságának kiaknázásával a körülmények szempontjából releváns adatokat átveszi és kezeli, utóbbit egészen az engedély megadása iránti eljárás jogerővel rendelkező befejezéséig végezheti. A törvény lehetőséget biztosít a rendőrség számára, hogy a 22 Short, 22 Long Rifle kaliberjelű sportlőfegyverek tartását engedélyezze a tizenhatodik életévét 24

betöltött sportlövő részére. Felhívnám a figyelmet arra, hogy ehhez hasonló engedményt az orosz jogszabály is tartalmazott a fiatalkorúak számára.

A jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető az automata lőfegyver, más tárgynak álcázott lőfegyver, a páncéltörő és expanzív lőszer, valamint az ezek kilövésére alkalmas tűzfegyver, a hangtompító, valamint a külső felépítését tekintve megtévesztően automata lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver, továbbá a huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer tartása, valamint a lézeres célzókészülék lőfegyverre való felszerelése. A törvény tiltja a más jogszabályok tiltása alá helyezett lőfegyverek és lőszerek tartásának hatósági engedélyezését.

Az adatkezelés szabályai

A magyar jogalkotás rendelkezései alapján a lőfegyverek központi nyilvántartását a 1994. évi XXXIV. Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint a rendőrség központ szerve köteles kezelni. A kormányrendeletben erre a feladatra kijelölt rendőrségi szerv központi szerve nyilvántartást vezet a rendőrség által kibocsátott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről, az engedély lejártától számított húsz évig. A nyilvántartás tartalmazza az engedély érvényességi idejét és számát, a lőfegyver, lőszer tulajdonosának, a szállító, illetve a megrendelő, valamint az engedéllyel

rendelkező

jogi

személy

vezető

tisztségviselőinek

személyazonosító adatait (állampolgárság, lakóhely, igazolvány száma), valamint, az engedélyezett személy egészségügyi alkalmassági igazolásának időtartamát, a nyilvántartott fegyver lőfegyver azonosító adatait (lőfegyver fajtája, lőfegyver típusa, gyártója, gyártási száma, kaliberjele, a kategóriájának betűjele), továbbá a lőfegyver műszaki érvényessége lejáratának időpontját. A felsorolt, nyilvántartásban kezelt adatok, statisztikai és kutatási célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók. Ezek az 25

adatok továbbíthatóak a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, külföldi nyomozó hatóság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv számára. Abban az esetben, ha a vadászati engedély, vagy vadászjegy visszavonására irányuló eljárásra kerül sor, úgy ezek az adatok továbbítható a vadászati hatóság részére, a rendőrség szintén köteles értesíteni a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély visszavonásáról. Ezekről az adatszolgáltatásokról szintén nyilvántartást kell vezetni, adattovábbítási nyilvántartás néven, amit a nyilvántartás kezelője köteles helyesen vezetni. Ez a nyilvántartás tartalmazza annak a személynek a személyazonosító adatait, akiről az adatokat továbbították, az adatkezelő azonosítóját, az adattovábbítás időpontját, célját, jogalapját, s a továbbított adatkört, s végül az adatigénylő megnevezését. A nyilvántartás alanyát utólag értesíteni kell arról, hogy adatszolgáltatás alanya volt.

A lőfegyver-kereskedőkre vonatkozó adatkezelési szabályok

A kereskedők tevékenységét az állam nyilvánvaló bűnmegelőzési indokból szigorú keretek közé kívánja szorítani, a kereteket pedig jogszabályi kötelezettségek alapításával kívánja megteremteni. A lőfegyver-kereskedő például a lőfegyver és a lőszer forgalmazásakor34 köteles a vevő, az eladó, szállító, illetve megrendelő személyazonosításra alkalmas adatait, a lőfegyver, lőszer azonosító adatait, továbbá a házi lőszerszereléshez feltétlenül szükséges lőszerelem, mint például csappantyú, vagy lőpor a kereskedés számára szolgálatra álló mennyiségét nyilvántartásba iktatni. A vásárlást megelőzően a vásárló, esetleg szállító személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján köteles elvégezni az adott személy azonosítását, valamint köteles

19. forgalmazás: lőfegyver, lőszer, illetve egyéb fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet is; 34

26

megbizonyosodnia arról, hogy a lőfegyver tartására jogosító engedélye érvényes. Az általa készített nyilvántartást köteles megküldeni a központi nyilvántartásba. Számukra továbbá kötelezően előírhatja a Kormányrendelet, hogy ez az adattovábbítás elektronikus úton történjen, különben csak az ehhez szükséges

feltételekkel

rendelkező

kereskedők

kapnak

engedélyt

a

tevékenységük megkezdésére. Bizonyos adatokat kötelező nyilvántartani, az esetleges nyomozati eljárás megkönnyítése érdekében, ilyen adatok például magának a lőfegyvernek, lőszernek az azonosító adatai, a vevő, eladó, illetve a megrendelő személyazonosításra alkalmas adatai, ezen belül annak állampolgársága, lakóhelye, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa száma, a fegyvertartási engedély száma, s az azt kiállító szerv megnevezése, amennyiben a másik fél jogi személy, úgy a nyilvántartásba a szervezet cégszerű megnevezésének, s a kereskedelmi tevékenységre felhatalmazott természetes személy személyazonosító adatainak, fegyvertartási engedély számának, illetve az azt kiállító szerv megnevezésének kell szerepelnie. Az efféle adatok közlésére a lőfegyver-kereskedőnek, az adott lőfegyver forgalomba hozatala után számított öt éven keresztül rendelkezésre kell állnia, ebből fakadóan a nyilvántartást is meg kell őrizni erre az időkeretre. Az adattovábbításra kötelezheti, a rendőrség, ügyészség, bíró, nyomozó hatóság, vagy külföldi nyomozó hatóság. Amennyiben a nyilvántartásban szereplő információk továbbítására kötelezi valamely szerv a felsoroltak közül, akkor köteles ennek a megtörténtéről is nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmi feltétele, hogy tartalmazza az érintett személy személyazonosító adatait, vagy a jogi személy azonosításához szükséges adatokat, az adattovábbítás időpontját, célját, jogalapját és a továbbított információk körét, valamint az adatot igénylő személy nevét, vagy az adatot igénylő szerv megnevezését. Amennyiben valakiről a lőfegyver-kereskedő által nyilvántartott adatok továbbításra kerülnek, úgy az a személy, akiről az információkat szolgáltatta jogosult tudomást szerezni ennek a megtörténtéről, ennek a jövőbeni biztosítása érdekében az adattovábbítási nyilvántartást, az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

27

VI. fejezet 2012. évi XIII. törvény és a 39/2012. (III.12.) Kormányrendelet hozta változások

A törvénymódosítást, nem kizárólag a hatálybalépéstől eltelt idő hossza indokolta, hanem a 2004-es törvényben fellelhető olyan hibák, amelyek az említett jogszabály alkalmazhatóságát nehézkessé és bonyolulttá tették. A magyar jogásztársadalomban elfogadott tény, hogy tökéletes jogszabály nincsen, azonban az átfogó felülvizsgálat nem történt meg, kivételt képez ez alól a vadászati tevékenységhez kapcsolódóan használt lőfegyverek és lőszerek csoportja. Indokolta ezt, hogy a norma életszerűtlen, túlzottan bürokratikus gyakorlatot irányzott elő a vadászok számára, példának okáért vegyük, a klasszikus népi humort sem nélkülöző szituációt, amikor a hajtásról hazatérő vadász gépjárművéből kifogyott az üzemanyag. Az üzemenyagtöltő állomáshoz érve a norma előírásainak megfelelően a lőfegyvert, annak érdekében, hogy a szabályszerű felügyelete követelményeinek megfeleljen, azt az épületben történő fizetéskor is magánál kellett tartania, így nem kis bonyodalmat, könnyen félreérthető szituációt előidézve. Az ilyen és az ehhez hasonló rendelkezések nem felelnek meg azon európai trendnek, amelyek arra törekednek, hogy a jogrendszerből eltávolítsák azon jogszabályi rendelkezéseket, amelyek akadályozzák a jogkövető magatartás megvalósítását. A jogalkotó részéről hibának tekinthető az, hogy a szakmai szervezeteket nem vonta be a törvénytervezet előkészítésébe. A különböző szakmai csatornáktól, már 2005től számítva érkeztek olyan visszajelzések az illetékes minisztérium felé, amelyek meghatározott jogszabályhelyek módosítását javasolták annak érdekében, hogy a törvény személyi hatálya alá tartozó személyek, minél zökkenőmentesebben tanúsíthassák a jogkövető magatartást. Az állami oldalról nem fogadták el a jogszabály részleges kritikáját sem, ebben a kormányváltás hozott fordulatot. Ekkor olyan megfelelő politikai súllyal rendelkező politikai 28

személyt sikerült az ügy mögé állítani, akinek közbenjárásával kialakultak azok a csatornák, amelyek a törvény felülvizsgálatához és módosításához vezettek. Le kell szögezni, hogy a bürokrácia csökkentése alatt nem azt értjük, hogy bővíteni kell azon személyek körét, akik törvényesen fegyverhez juthatnak, hanem a már meglévő személyi hatály alá tartozók kötelezettségeit kell úgy átalakítani, hogy azok minél racionálisabbak legyenek. Nem véletlen az, hogy a módosítás csak a vadászati célú lőfegyverekre vonatkozó szabályok kerültek módosításra, hiszen ezek rendeltetése lényegesen eltér az önvédelmi fegyverek kategóriájába tartozóktól. A vadászati lőfegyverek egyaránt tekinthetőek munka és sporteszközöknek, mivel kizárólag ezek használatával valósítható meg a hasznos, célszerű, tudatos és eredményes vadgazdálkodás, amely kiemelt állami és természetvédelmi érdek. A továbbiakban a módosítás tárgyalását az első lőfegyver, és lőfegyver megszerzésével kapcsolatos szabályváltozással kezdjük, amely több okból is indokolt volt.

A fegyver megszerzésével kapcsolatos eljárások és engedélyek

„Az eljárás lassúsága és a kijátszhatósága arra az okra volt visszavezethető, hogy nem volt központi szabálysértési nyilvántartás, továbbá a szabálysértési hatóságként eljáró közigazgatási hatóságok adatbázisai nem voltak közvetlenül hozzáférhetők a rendőrhatóság számára. Ezen az állapoton sokat segített a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi LXXIX. törvény, amely létrehozta a központi szabálysértési nyilvántartási rendszert, igaz, csak 2010. január 1-jei hatályba lépéssel. Addig azonban némi ügyeskedéssel ki lehetett használni a rendszer hiányosságait. Az egységes központi nyilvántartás hiányán túl a rendszer gyönge pontja volt ugyanis az is, hogy a szabálysértési hatóságok 29

illetékességi területei még véletlenül sem fedték le egymást, nem volt olyan közös közigazgatási területi egység, amely mindhárom szervtípust magába foglalta volna.”35

Első lépés az előírt orvosi igazolás háziorvostól való beszerzése díj fizetése ellenében. A megfelelő okirat birtokában lehetett a lakóhely szerint területileg illetékes rendőrkapitánysághoz fordulni az eljárás megindításának érdekében. Az úgynevezett „sárgaborítékos rendszer”- en keresztül kellet megkeresni a Központi Bűnügyi Nyilvántartást, s ezzel egy időben leróni a 3100 Ft-os díjat, annak érdekében, hogy büntetlen előéletét igazolni tudja. A jelenlegi szabályok szerint életbe lépett egy új opció, mely értelmében az eljáró rendőrkapitányság meghatalmazható, hogy helyettünk az említett eljárási aktust elvégezze a nyilvántartóval. Korábban minden egyes vásárolt lőfegyverrel kapcsolatosan ugyanazon a nehézkes és hosszú eljáráson kellett keresztülesni, már érvényes fegyvertartási36 engedély birtokában az újabb azonos célú fegyver vásárlásához nincs szükség az eljáró hatóság határozatára, elegendő az említett engedély felmutatására, a fegyver-keresekedelemre vonatkozó engedéllyel rendelkező üzletben. Ezen szabályozás alapján nincs lehetőség arra, hogy nem azonos célú lőfegyvert, tehát önvédelmi fegyvert engedélyezési eljárás nélkül tulajdonába vehessen. Újabb lőfegyver beszerzését követően a törvény a következő kötelezettséget írja elő: 8 napon belül személyesen meg kell jelenni az illetékes rendőrkapitányságon a fegyver helyszínen történő bemutatása érdekében, s ezt követően történik meg a fegyver, fegyvertartási engedélybe történő bejegyzése a rendőrhatóság által. A törvény már nem kötelezi az engedéllyel rendelkező személyt, hogy ötévente bizonyítsa, hogy a szabályoknak való megfelelést, mivel azt a rendőrség hivatalból évente vizsgálja. Ezzel a módosítással mentesíti az indokolatlan teher alól a lőfegyvertartókat. Innentől kezdve az engedély visszavonásig érvényes, csak az orvosi alkalmassági igazolás megújítására van 35

Nyitrai Péter: A fegyvertörvény módosításának margójára in http://www.matarka.hu/koz/ISSN_0866-6032/tomus_30_2_2012/ISSN_08666032_tomus_30_2_2012_351-357.pdf 2.oldal 36 lőfegyvertartás: a birtoklás, a viselés és a tárolás;

30

szükség, az orvos által meghatározott időközönként, ezen időintervallumot az életkor szabja meg főszabály szerint. A sportolás körében használt fegyver esetében, a már említett szabályozásokon túl szükséges a sportszövetségek ajánlása a fegyver vásárlásához, voltaképpen ezzel igazolva a rendszeres sporttevékenységet. Először is eleget kell tenni a törvényben támasztott követelményeknek, amelyek vadászat esetében a vadászvizsga, sportolók esetében a kérelmezőnek igazolt sportlövőnek kell lennie, licenszkártyával, és versenyengedéllyel kell rendelkeznie, ezeken túl a sportorvos által kiadott igazolás birtokában kell lennie. A darabszám alapú korlátozás kikerült a jogszabályból a sportlövők tekintetében is, melynek indoka, hogy aki lőfegyverrel kíván bűncselekményt elkövetni, akkor azt akár egy lőfegyverrel is elkövethetik, így irreleváns bűnmegelőzési célból, hogy az adott személy hány lőfegyverrel rendelkezik jogszerűen. A lőfegyverek beszerzésének speciális módjáról a használt lőfegyver beszerzéséről is szót kell ejtenem, amely esetében beszélhetünk

az

egymás

közötti,

adásvételi

szerződéssel

létrejövő

tulajdonszerzésről illetve, a bizományi lőfegyverek megszerzéséről. Jelentős egyszerűsítéseken ment keresztül a normaszöveg ezen tekintetben is, alapkövetelményként továbbra is az „engedélyestől-engedélyesig” mozogjon a fegyver. Az elsőként említett magánszemélyek közötti adásvétel esetén nem szükséges a megszerzéshez külön engedély, abban az esetben, ha az adott fegyverre a vásárló egyébként fegyvertartási engedéllyel rendelkezik. A szerződés létrejöttét követően a már említett 8 napos bejelentési kötelezettség keletkezik a szerződő felek tekintetében a rendőrség felé. A szerződésnek tartalmaznia kell az engedéllyel rendelkező szerződő felek összes lényeges adatait, illetve a fegyver, fegyverek és a tartási engedély adatait, további követelmény, hogy két tanúnak aláírásával azt hitelesítenie szükséges. A lőfegyver-kereskedőtől37 való vásárlás különbözik az előbb részletezettől, korábban a megszerzési engedély célszelvényét az üzlet megtartotta, míg a lőfegyvert vásárló az A, B szelvénnyel felkereste az illetékes rendőrséget, hogy bejelentési

kötelezettségének eleget

tegyen.

A megszerzési

engedély

lőfegyver-kereskedő: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lőfegyver-, lőfegyverdarab- vagy lőszergyártás, kereskedelem, közvetítő kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi; 37

31

megszűnése után egy új sokkalta praktikusabb gyakorlat jött létre, a fegyverkereskedők kötelesek minden üzletben egy úgynevezett „bizományos átvételi tömböt” tartani, amelyeket vásárlás esetén kölcsönösen és kötelezően kitöltenek. A kereskedővel szemben állított követelmény, hogy ellenőriznie kell az okiratok alapján, hogy a másik szerződő fél valóban rendelkezik engedéllyel az adott fegyver tekintetében, míg a vásárló fél az a kereskedő által kitöltött irat birtokában jelentheti be újonnan a tulajdonát képező lőfegyverét. Az Országos Magyar Vadászkamara, illetve a Országos Rendőrfőkapitányság munkatársai egymással konstruktívan közreműködve létrehoztak egy mindenki számára elérhető, letölthető „szerződésminta csomagot”, amely a lőfegyver átadására, adásvételére, illetve ajándékozására vonatkozik. Ezek alkalmazása pusztán opcionális, nem kötelezhető a felek, hogy a szerződésüket ez alapján kössék meg.

Fegyvertárolás

A tárolási szabályok is változáson mentek keresztül, az eddig használt rögzített lemezszekrények már nem előírásként, hanem lehetőségként szerepelnek a normaszövegben. A jelenlegi szabályozás lényegében egy gyűjtőfogalom alkalmazásával adja meg a tárolási feltételek mikéntjét, amely így hangzik: „számottevő külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült, biztonsági zárral ellátott szekrény.”38 A 2004-es törvény voltaképpen sértette a fegyverkultúrával kapcsolatos évszázados tradíciót. A világháborúkat megelőzően a lőfegyvert rendszeresen használó személyek körében népszerű volt, hogy a kor divatjának megfelelő díszítéssel ellátott intarziabútorokban tárolták a lőfegyvereket, gyakran üveglap mögött, amelyek így esztétikai funkcióval voltak felruházva, voltaképpen a lakás díszeiként tartották őket számon. A lemezszekrény ezzel szemben, véletlenül sem nevezhető esztétikusnak, de ami a legfontosabb bűnmegelőzési szempontból sem volt a legjobb megoldás. A Magyarországon 38

253/2004. (VIII. 31.) kormányrendelet 42. §

32

alkalmazott fegyverszekrények nagyon heterogén képet mutattak, tehát volt példa öltözőszekrényből kialakított fegyvertároló alkalmatosságra, illetve profi fegyvergyártó cégek által készített betörésbiztos céltárolókra is. Nagy hibájának tekinthető, hogy illetéktelen behatolás esetén azonnal felhívták magukra a figyelmet, ezek ellenére a háztartásokban általában előforduló eszközökkel is könnyen felfeszíthetők. Amennyiben sikertelen volt a zárfeltörés, akkor a leggyakrabban alkalmazott szerkezeti kialakítás miatt a tárolóeszközzel együtt távolították el a lőfegyvereket. A legfőbb priorítást az képezi, hogy a fegyverhez illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, az adott lőfegyver kapcsolatos fegyvertartási engedély birtokosán kívül mindenki. A törvény lényegében nem azt szabja meg, hogy milyen anyagból készül a szekrény, csak minőségi és szerkezeti korlátokat állapít meg, így újra használatba kerülhetnek a fent említett tradicionális megoldások, azzal a feltétellel, hogy azok számottevő külső erőhatás folytán nem vesztik el védelmi képességüket. Újabb könnyítésként jelenik meg, hogy a fegyver tárolására nem csak a bejelentett lakhelyként szolgáló ingatlanon belül van lehetőség, hanem bármely olyan ingatlanon, ahol ki vannak alakítva a megfelelő tárolás követelményei.

Lőfegyver átadása és átengedése

Beszélnünk kell az átadásra39 és átengedésre40 vonatkozó szabályok módosulásairól. Az átengedésre példa a vadászati gyakorlatban, amikor egy lesvadászaton41 az engedély jogosultja más engedéllyel rendelkező vadász számára birtokba adja, miközben azt a saját felügyelete alatt tartja. Az átadás ezzel szemben például egy önálló cserkelés42 céljából való birtokbaadásként realizálódik. Jelentős könnyítéseket tartalmaz a törvény, ugyanis az imént taglalt „átengedés: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt eszközt a tartására jogosult felügyelete alatt használják vagy birtokolják” 40 „átadás: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt eszköz a tartására jogosult felügyelete alól kikerül” 41 lesvadászat: amely során a vadász az általa kiválasztott helyen, az úgynevezett leshelyen várja az odaérkező, vagy az annak közelében megjelenő vadat. 42 cserkelés: A nagyvad vadászat egyik módja. A vadász az erdőben, ösvényeken, vadváltókon óvatosan haladva próbálja fellelni, követni, vagy elejteni a vadat. 39

33

átadás tekintetében nem követeli meg az előzetes rendőrségi bejelentést és űrlap kitöltését, hanem ezzel szemben „elegendő” a teljes bizonyítóerejű magánokirat elkészítése, az átadás tényéről, azt két tanúval aláírásával hitelesítve. Ezt az okiratot öt évig köteles megőrizni mind az átvevő, mind az átadó, annak érdekében, hogy az adott lőfegyverrel esetlegesen elkövetett bűncselekmény könnyebben

felderíthető

legyen.

Ez

a

módosítás

jelentős

idő-

és

költséghatákonyságot biztosít a fegyvervizsgáztatás esetére is. Az említett okirat nem jogosítja fel a lőfegyver átvevőjét arra, hogy olyan olyan kaliberű lőszert vásároljon, amilyen kaliberű lőfegyverre egyébként nem rendelkezik érvényes engedéllyel.

A lőfegyver szállítása

A szállítással kapcsolatosan is újításokat hozott a módosítás. Bizonyos esetekben éppen a jogkövető magatartás okozott félelmet, riadalmat a külső személyekben. A fejezet elején említettem a klasszikus töltőállomási szituációt, amellyel kapcsolatosan évente 4-5 bejelentés érkezett

átlagosan. A jelenlegi

megkötéseknek megfelelően elegendő ebben az esetben a lőfegyvert gépjárművünk lezárt csomagtartójában tárolni, ezzel elkerülve a félreértést okozó helyzeteket. Az így, tehát a lezárt csomagtartóban tárolt lőfegyver jogtalan eltulajdonítása esetén a lőfegyverhez fűződő felelősség átszáll arra a személyre, aki azt jogtalan birtokába kerítette. Fontos megjegyezni, hogy a lőfegyver nem szállítható a hátsó ülésen, hiszen a külső szemlélő számára könnyen felfedezhető. A probléma ebben az esetben abban rejlik, hogy a vadászati tevékenységet végző személyek gyakorta olyan gépjárművel közlekednek a vadászat helyére, amelynek nincsen csomagtartója, egyterű gépkocsiról lévén szó. Ebben az esetben jöhet szóba a hátsó ülésen történő szállítás azzal a feltétellel, hogy a lőfegyvert pokróccal, kabáttal vagy a rejtve tartás biztosító más alkalmatossággal a külvilág elől elrejti a vadászatra jogosult. 34

Az utóbbi körülmények között köteles tartózkodni minden olyan kijelentéstől, magatartástól, amely nyíltan utal arra, hogy a járműben lőfegyver szállítására történik. A sportlövészek szempontjából jelentős korlátozások léptek életbe, az öntöltő pisztollyal rendelkező sportlövő, a módosítások hatálybalépését megelőzően jogszerűen járt el, ha a szállítás során az említett lőfegyver számára szolgáló fegyvertokban egy darab betárazott tárat elkülönítve tárolt, a hatálybalépést követően a tártól a töltényeket is elkülönítve köteles tartani. Az a személy, aki a fent említett kötelezettségeit megszegte szabálysértést követett el, amelynek megvalósulása esetén a rendőrség két évre fegyvertartási engedélyét, mérlegelési jogkörének hiányában kötelezően bevonta. Amennyiben ez a hivatásos vadász tevékenysége következett be, úgy a fegyvertartási engedély bevonása megakadályozta abban, hogy munkakörének követelményeit teljesíteni tudja, így munkaviszonya általában megszűnt. Az Országos Magyar Vadászkamara álláspontja az volt, hogy szabálysértés elkövetésé a fent említett esetekben ne járjon automatikus a fegyvertartási engedély bevonásával, végül egy konszenzuális módon meghatározott 6 hónap került a módosító norma szövegébe. Ezzel a határidővel minimálisra csökkent annak esélye, hogy a hivatásos vadász munkaviszonya megszűnjön, vagy a sportvadászt a vadásztársaságból, amelynek tagja volt kizárásra kerüljön. A rendőrség mérlegelési jogköre ismét belekerült a szabályozásba. Az igazságszolgáltatás alapelveivel ellentétes az, hogy az elkövető hozzátartozóinak életkörülményei jelentősen megváltozzanak a szankció meghozatalát követően. Az állását elvesztő családfenntartó képe összeegyeztethetetlen ezzel a követelménnyel, így ismét egy módosítást fedezhetünk fel, amely annak érdekében jött létre, hogy eleget tegyen a jogállammal szemben felállított követelményeknek. A bűncselekmények elkövetése esetében a fegyvertartási engedélyt kötelező volt bevonni, ennek határidejét a törvény úgy szabta meg, hogy az engedély nem bocsátható ki az elkövető számára mindaddig, amíg a bűncselekményével kapcsolatos adatok szerepelnek a központi bűnügyi nyilvántartásban, ez bizonyos esetekben akár 15-20 év is lehetett. A fegyvertartási engedélyt továbbra is kötelező bevonni szándékos bűncselekmény esetén, ám ennek maximuma a jogszabályban meghatározott 8 év. Fontos kiemelni, hogy kötelező bevonásról csak szándékos elkövetés esetén beszélhetünk, míg a gondatlan alakzat esetében a bűncselekmény elkövetése nem jár ilyen joghátránnyal, 35

hiszen a cselekmény ismétlésének lehetősége nem áll fenn a jövőre tekintettel. Feltétlenül meg kell említenem a vadászat időtartama alatti szállítást változásait, amely az eddig leírtaknak megfelelően különbséget tesz a hivatásos vadász és sportvadász között. A hivatásos vadász, a munkakörének megfelelően egy adott terület vadgazdálkodással kapcsolatos átfogó feladatok kifejtésére köteles. Ezt a meghatározott területet az esetek legnagyobb részében közút szeli keresztül. A módosításoknak köszönhetően ezen utaknak a keresztezésénél, vagy az azon való haladás esetén nincs szükség a fegyver szétszedésére és külön tárolására a fegyvertokban, elegendő a lőfegyvert kiürített állapotban tartani ez idő alatt. Ez hatalmas könnyítésként jelentkezett az előírt feladatok elvégzése során, hiszen a vadászterület bejárásakor sok esetben nem egyszer átszeli ezeket az útvonalakat, így a munkaköre által támasztott követelményeknek eleget tennie sokkalta problémásabb volt korábban. Közforgalmú közlekedési eszközzel, autóbusszal való közlekedés esetén a lőfegyvert továbbra is szétszedett állapotban jogosult, amely hivatásos vadász ezen előírásoknak nem tett eleget, az a munkahelyét tette kockára, hiszen a korábban taglaltaknak megfelelően kötelező volt bevonni a szabálysértő személy fegyvertartási engedélyét, ez az elmúlt években szintén nem volt nevezhető precedensnélkülinek. Sportvadászoknak a hajtások43 esetén, ami lehet apró, illetve nagyvadas hajtás a sportvadásznak az egyes hajtási helyszínek felkeresése során nem szükségszerű a fegyvert szétszedett állapotban a fegyvertokban elkülönítve tárolni, elegendő a lőfegyvert kiüríteni. A módosítás kidolgozásában résztvevő szakmai szervezetek kívánalmainak ellenére ezek a könnyítések nem vonatkoznak az egyéni vadászati módokra, a jogalkotó úgy tartotta, hogy ebből számos visszaélés eredhetne a továbbiakban.

hajtás: klasszikus társasvadászati mód, amelynek során a vadászok különböző lőállásokat vesznek fel, míg a hajtók kutyáik segítségével megmozdítva az erdőt, igyekeznek a vadat a lőállások elé hajtani 43

36

A házilagos lőszerszerelés és - újratöltés44

A vadászati kultúra szempontjából igen nagy fontossággal bír a házilagos lőszertöltés lehetőségének jogszabály általi biztosítása, természetesen szigorú megkötése mellett. Számos pozitív hatással rendelkezik a személyi hatály alá tartozó személyek számára, beszélhetünk arról, hogy milyen mértékben és módon hajt gazdasági hasznot, de mindemellett ez egy nagyon szép tevékenység, amely egy elmélyülési folyamatot tesz lehetővé a fegyverben, fegyver- és vadászkultúrában. Aki megszerzi ezt az engedélyt, tehát leteszi ezt az úgynevezett lőszertöltő hatósági vizsgát, valamint rendelkezik fegyvertartási engedéllyel, úgy lehetősége nyílik a lőszer töltésére, természetesen csak abban a kaliberben, amellyel kapcsolatban az engedélyt kibocsátották számára. Ez a tevékenység is rendelkezik értelemszerűen biztonságtechnikai megkötésekkel, tehát az általunk töltött lőszer átadása más személy részére tilos. Itt kell megjegyeznünk a lőszerelemek tárolására vonatkozó részletszabályokat. Lőszerelemet, lőport és csappantyút kizárólag az eredeti gyári csomagolásban, az ablakkal rendelkező helyiségben elhelyezett, a már ismertetett feltételeknek megfelelő, tehát számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott szekrényben, vagy lefújó nyílásokkal ellátott lemezszekrényben úgy kell tárolni, hogy ahhoz értelemszerűen illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Mérhetetlenül fontos, hogy a füstnélküli lőpor és a feketelőport egy szekrényben való tárolása szigorúan tilos, továbbá a csappantyút a lőportól egy fémlemezből készült elválasztóval kell elválasztani. A jogszabály mennyiségi korlátozást is alkalmaz, ugyanis a lakás céljára szolgáló ingatlan területén a kialakított tárolóban nem lehetséges tárolni 2 kilogramm össztömeget meghaladó lőport, illetve 5000 darabnál nagyobb számú csappantyút tárolni , más nem lakás céljáró szolgáló ingatlan esetében lehetőség van a lőport tárolására 10 kilogrammig, továbbá mód van a 25000 darabot meg nem haladó mennyiségű csappantyú jogszerű tárolására. Evidenciának

házilagos lőszerszerelés és - újratöltés: lőszer saját felhasználás céljára történő házilagos gyártása (lőszerelemekből és egyéb alkatrészekből történő összeszerelése), amelyre a lőszergyártástól eltérő szabályok vonatkoznak; 44

37

tekinthető, ám éppen ezért nem hangsúlyozható kellő mértékben az, hogy a lőszerelemek tárolására szolgáló kijelölt helyiségben kizárt a nyílt lánggal üzemelő berendezés alkalmazása és tilalom alá esik a dohányzás és a nyílt láng használata.

Az általam leírtakból azt gondolom érzékelhető, hogy milyen mértékben válik egyszerűbbé a vadászok számára kötelezően előírt gyakorlat a módosításoknak köszönhetően. Kifejezetten üdvözítőnek találom az, hogy a szakmai szervezetek bevonásával, azokkal szoros együttműködésben született meg a tervezet, ez példaértékűnek nevezhető a magyar jogszabályalkotási folyamat ismeretében. Természetesen akadnak hiányosságok, például az elöltöltős fegyverek engedélyezése és az arra vonatkozó részletszabályok, továbbá bizonyos körök felvetették, hogy a jövőben szükség lenne az önvédelmi célú fegyverek tekintetében is egy hasonló racionális felülvizsgálatra, majd azt követően egy újabb módosításra.

38

VII. fejezet Szükségesnek vélt módosítások különös tekintettel az elöltöltő fegyverek vadászati célú alkalmazására

Ebben a fejezetben amint azt a cím is sejteni engedni, az általam szükségesnek vélt jövőbeli módosításokról fogom kifejteni gondolataimat. Személy szerint a jelenlegi tarthatatlan helyzetre való tekintettel fontosnak tartanám, hogy a jogalkotó lefektesse az önvédelmi célból tartott lőfegyverek engedélyezését. A kriminológiai mutatók komoly visszaesést mutatnak a szomszédos országokban a fegyvertörvény ilyesfajta módosítását követően. Sokszor emlegetett mondat az, hogy jelen esetben a jogszabály az önvédelemre jogosultak kezéből veszi ki a fegyvert, az elkövető továbbra is fegyveresen fogja elkövetni a bűncselekményeket. Azok a fegyverek, amelyekkel bűncselekményt követtek el, a legritkább esetben szerepeltek a nyilvántartásban, emellett minimális azon esetek száma, ahol a szándékos bűncselekményt a fegyvertartási engedéllyel rendelkező személy követte el. Itt jön képbe a csehovi színdarabok45 gyakori eszköze a fegyver, amely ugye a színdarab végéig kötelezően el is fog sülni, ha az első felvonásban megjelent. A lőfegyverek azonban nem sülnek el maguktól, az elsütő billentyűt minden esetben valamelyik szereplő húzza meg. Így működik ez az életben is, nincs „rossz fegyver” csak bűnelkövető, aki azt a jogszabályokba

ütköző

módon

használja.

Szándékosan

elkövetett

bűncselekmény esetén kötelező stádium a cselekmény elkövetésére irányuló konkrét

45

akarat-elhatározás,

amelyet

az

előkészület

Csehov törvénye: ha a falon puska lóg, akkor annak el kell sülnie a darab során.

39

követ.

Következzen az általam leginkább várt módosítás, amelyre reményeim szerint nem is kell már sokáig várakozni, ugyanis az engedélyezés iránti lobbytevékenység már

2008-ban

megkezdődött,

illetve

kísérleti

célú

vadászatokra is sor került már elöltöltő vadászpuskák használatával. Igazából ez jelentette eddig a legnagyobb áttörést, amely elsősorban a Magyar Elöltöltő fegyveres Lövészek és Vadászok Szövetségének köszönhető. A kutatási célú vadászatokra az Ipoly Erdő Zrt. 13-570410 kódszámú vadászterületének természetvédelmi oldatlom alá nem eső részei álltak rendelkezésre, amely voltaképpen egy 350 hektáros muflonos kertként funkcionál, éppen ezért döntően muflon található az adott területen, a vadászatok során két különböző nyáj megfigyelésére volt lehetőségük. A gímszarvas állománya két darab 8-10 egyedszámú rudliból46 áll. A vadászatok során kizárólag olyan kovás, vagy csappantyús fegyvereket használtak, amelyeknek csőtorkolati energiája minimum 200 Joule-lal meghaladja a jogszabályban előírt 2500 J értéket. Kifejezetten ügyeltek arra, hogy a nyílt irányzékkal felszerelt lőfegyverek szórása 80 méter távolságon nem haladhatja meg a 6 centimétert. A kutatások során a vadászható vadfajok a vaddisznó, gím, dám, őz és muflon tarvad47, valamint a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével az egyéb apróvadfajok közé sorolt vadfajok voltak, amelyeket a kutatás résztvevői lesvadászat illetve cserkelés során kívántak terítékre hozni. A 2013-2014-es beszámolóban egy darab őzsuta, egy darab vadmalac és két darab gímborjú elejtéséről számolnak be a kutatók, sebzés nem történt, a találat jelzésétől maximum 20 méterre távolodtak el a vizsgálat alá vont egyedek. Az összes esetben mind a bemeneti mind a kimeneti nyílás felfedezhető volt, a lövedékek behatolása minden esetben jelentős kivérzést váltottak ki. A fenn taglalt nyílt irányzékos fegyverek a 100 métert meg nem haladó lőtávolságon belüli használata esetén, a klasszikus, legelterjedtebb vadászati célú kaliberekkel, mint a 30-06, 8x57 JS könnyedén összehasonlíthatókat abból a szempontból, hogy találat esetén milyen hatást fejtenek ki a találat tárgyára. A pontosságuk, bemeneti és kimeneti nyílás mérete, mind a lökéshullámnak köszönhetően beállt szövetkárosodás mértéke, mint az átütési centiméterben megadott mértéke alapján megállapítható, hogy alkalmas a vad etikus elejtésére, úgy hogy eleget 46 47

rudli: szarvasok nagyobb létszámú csapata tarvad: a trófea nélküli nagyvad, tehát a növendék és nőivarú egyedek

40

tesz annak a követelménynek, hogy a lehető legkisebb szenvedés mellett kerül elejtésre. A legfőbb különbség a ma használatos vadászati felhasználású fegyverekkel összehasonlítva, hogy a lövedékek nagyobb súlyának, illetve a lövedékek kisebb kezdősebességének eredményeként ívelt röppálya alakul ki. Ennek köszönhetően az ideális lőtávolságot a 80-100 méter közötti távolság jelenti, emiatt úgy gondolom, hogy elsősorban Észak-Magyarország vadászai számára jelenthet opciót az elkövetkezendőkben.

A kutatási anyagok keresése során bukkantam rá, egy 1915-ben megjelent Nimród

hasábjain

megjelent

Bársony

István

írás

részletére.„A

vadászmulatságnak azonban a perkussziós (elöltöltő) puskák idejében, nagyon is figyelembe veendő korlátot vetett a muníció kérdése, meg a töltés hosszadalmas, keserves módja, amely számtalan esetben tette problematikussá az eredményt, igen gyakran szalasztott el soha vissza nem térő alkalmat; sőt egyenes oka lehetett zajos és sok mozgással járó mivoltával annak, hogy a vadászszerencse a közeledő, de megriadt vad képében, elforduljon az embertől.”48 Ennek tükrében bátran kimondható, hogy a lehető legetikusabb hagyományos vadászati módról van szó. Gróf Széchenyi Zsigmond szerint a „vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.” Szerintem ennél lényegesebben több, visszatérés egy olyan korba, amit még nem rontottak meg a politikai, vagy gazdasági irányzatok. Az erdő a természet temploma, a vadászat pedig imádság. Éppen emiatt kötelessége minden vadásznak, hogy a vadászati tradíciókat

tiszteletben

tartsa,

és

véleményem

szerint

a

különböző

műanyagokból készült fegyverek megfosztják a vadászati kultúrát, sőt az emberi kultúrát is egy fontos elemtől, mivel a puska fa és fém. Ennek a kultúrának a gyökereihez való visszatérésként értelmezem az elöltöltő fegyverek visszatérést. Szeretném bemutatni szintén a fent említett mű segítségével, hogy mekkora változást hoztak a modern fegyverek a vadászati berkekben. „A mai „fiatalabb” vadászok, akik – mondjuk – a félszázados életkoron még alól vannak, akik tehát úgy harminc vagy harmincöt évvel ezelőtt kezdhettek vadászni, kieshettek abból a korszakból, amikor még az elöltöltők járták. A még fiatalabbak éppen csak 48

Bársony István: Félszázaddal korábban

41

hogy tudnak valamit arról az öreg szerszámról, amely pedig roppant haladást jelentett a még régibb kováspuskához képest, amelyekkel mozgó szárnyas vadra vadászni egyáltalában nem is lehetett.(Ha egy angol úr olvasná e sorokat, bizonyosan erősen tiltakozna, hiszen a szárnyas vad lövésében igen gazdag hagyománnyal rendelkező Albionban bizony sikerrel vadászták a magas röptű szárnyasokat is kovásokkal, ahogy Európa számos más országában is – a szerk.) Akik aztán már a legújabb szerkezetű ismétlő puskák mellett az évtizedeken át diadalmas hátultöltő duplapuskát is lenézik, azok az elöltöltő puskákat, mint vízözön-korabeli ódonságokat képzelik; de azt, hogy mi régiek azzal hogyan vadásztunk, még képzelni is bajosan tudják. Hisz az ember oly könnyen válik igényessé és a régit lebecsülővé, keveslővé, hogy ma azzal sem elégszenek meg az új vadászok, amit a Winchester, meg a Browning produkál, hanem Sjörgen kell nekik, amely ugyan nem vált be bonyolult és könnyen romló szerkezeténél fogva, de már közel jár ahhoz, hogy automatice menjen ki vadászni, vadász nélkül.”49 Most, hogy remélem bizonyítást nyert a fejezetem alaptétele, vázolom mindazt, hogy milyen változásokat tartok szükségesnek a vadászattal, valamint a fegyverekkel kapcsolatos jogszabályokban, hogy az elöltöltő fegyverek visszanyerjék méltó helyüket a vadásztársadalomban.

Abban az esetben, ha jogalkotó külön kiegészítő vadászvizsga teljesítését nem tartja szükségesnek a vadászati célú felhasználáshoz, akkor elegendő lenne felsorolni a Vtv.50-ben, a többi vadászati módok között. Ennek megfelelően az elöltöltő fegyver a hatályos jogszabályok alá rendelve rögtön alkalmazható válik vadászati célokra. A nagyvad vadászata megköveteli az 1000 és 2500 Joule mértékű minimum torkolati energiát. Meggyőződésem szerint azonban mégis szükséges, hogy egy mindenre kiterjedő szabályozás jöjjön létre. Ennek nélkülözhetetlen elemeit maguk a kutatási vadászatok résztvevői jegyezték fel. Kívánatos, hogy elöltő fegyverrel csak olyan személy vadászhasson, aki állami vadászvizsgával rendelkezik, s emellett eleget tesz a kiegészítő elöltöltő fegyveres vadászvizsga követelményeinek is. Ezeken a követelményeknek ki kell terjedniük mind az elméletre, úgy a gyakorlatra is. Kikötésük továbbá, hogy 49 50

Bársony István: Félszázaddal korábban 1996. évi LV törvény (Vtv.)

42

az elméleti vizsga álljon írásbeli, tesztjellegű és szóbeli részből, amelyen a meghirdetett tételekből tennének feleletet. Ezzel szemben a gyakorlati vizsga legfontosabb eleme a biztonságos fegyverkezelés, ezek mellett, vizsgálni kell a leendő vadász lőkészségét. Amennyiben a kívánt jogszabály a felvázoltaknak megfelelően elfogadásra kerül, akkor a külföldi vadászok esetében ugyanazok szerint kell eljárni, mint az történik a vadászíjászat esetén. Ezek mellett nélkülözhetetlen fontosságú, a fegyvertartással

kapcsolatos

jogszabály

módosítása, ugyanis annak megfelelően a lőport és csappantyút, csak a sportlövészettel foglalkozó egyesületek ezekkel az anyagoknak a kezelésével megbízott személyek jogosultak a megszerzésükre, illetve tárolásukra. Természetesen a vázoltak mellett szükséges lenne ezt kibővíteni a fegyvertartási engedéllyel, érvényes vadászjeggyel, illetve az említett kiegészítő vizsgával rendelkezőkre, akik eleget tudnak tenni a jogszabály által szabott feltételeknek.

43

VIII. fejezet Záró gondolatok

A dolgozatom során azokkal az aktuális kérdésekkel foglalkoztam, amelyek a fegyverrel kapcsolatos igazgatás területén releváns változásokat hoztak magukkal. Kontrasztként a külföldi példák és a korábbi magyar jogszabályok funkcionáltak, amelyek segítségével sikerült kiemelnem a lényeges újításokat. A normaszövegeket megismerve igazolást nyert az prekoncepcióm, hogy hatalmas különbség van a kontinentális jogszabályok és az Amerikai Egyesült Államok normák között. Különösnek véltem, hogy nem fellelhető a más jogterületek esetében megjelenő angolszász „tengely”, hiszen az Egyesült Királyság és az USA között húzódik a legnagyobb szemléletbeli különbség. Bizonyítást nyert az a hipotézisem, hogy az EU irányelveknek eleget tevő tagállamok legislatorai51 tevékenységük alapján heterogén képet mutatnak a fegyverekkel kapcsolatosan. A hozzánk nagyon hasonló demográfiai, gazdasági adatokkal rendelkező és a miénkkel hasonló földrajzi elhelyezkedésű Csehország és Szlovákia egy a hazainál sokkal liberálisabb irányultságot vett fel. A 2004-es jogszabályt összevetve a 2012-es módosításokkal könnyen felfedezhető a jogalkotó racionalizálási törekvése, amely a jogkövető magatartás elősegítését tűzte ki céljául. Dicséretes az egész folyamatban, hogy a szakmai szervezetekkel szoros együttműködésben születtek meg a javaslatok. Remélhetőleg az általam szükségesnek vélt módosítások esetében sem lesz ez másképpen. Különösen érdekesnek találtam a múlt tradícióiból merítő, de előremutató törekvésekkel kapcsolatos gyűjtőmunkát, amely során sok ismeretre tettem szert az elöltöltő fegyverekkel kapcsolatban. Bízom benne, hogy a következő években megszövegezésre és elfogadásra fog kerülni a kívánt jogszabály, mert komoly értékmegőrző és értékteremtő hatással rendelkezik a vadászkultúra

51

tekintetében.

Amennyiben

legislator: törvényhozó, jogalkotó

44

megalkotásra

kerül,

úgy

a

közeljövőben az állami vadászvizsgával egyetemben a kiegészítő vizsgának a követelményeit is teljesíteni kívánom.

Irodalomjegyzék

Felhasznált irodalom: Németh Balázs, Batta József, Pólik Sándor: Beszámoló az elöltöltő fegyveres kutatási célú vadászatokról Nyitrai Péter: A fegyvertörvény módosításának margójára Bársony István: Félszázaddal korábban Németh Balázs: A jelenlegi fegyverjogszabályok 14 legfontosabb problémája Heltay István: Amit a fegyverismereti vizsgán tudni kell (2012. évi átdolgozott kiadás)

Elektronikus források: http://mandiner.hu/cikk/20130418_megbukott_a_fegyvertorveny_modositasa_ de_obama_nem_adja_fel

http://www.magyardiplo.hu/2013-aprilis/1156-robespierre-tl-charlton-hestonigaz-amerikai-fegyverkultusz-toertenete

http://permanent.access.gpo.gov/lps41631/2005/p53004.pdf

http://mandiner.hu/cikk/20130418_megbukott_a_fegyvertorveny_modositasa_ de_obama_nem_adja_fel

http://ujszo.com/online/kozelet/2012/10/23/minden-33-polgarnak-vanfegyvertartasi-engedelye 45

http://www.loc.gov/law/help/firearms-control/greatbritain.php#Firearms

http://www.kaliber.hu/cikkek/uj-egyseges-fegyvertorveny-tervezet.html

http://www.mdlsz.sport.hu/download/2011/bmlevel.pdf

http://fegyvermester.hu/fegyverism/01_fejlodestortenet.pdf

Jogszabályok jegyzéke

2004. ÉVI XXIV. TÖRVÉNY A LŐFEGYVEREKRŐL ÉS LŐSZEREKRŐL 253/2004. (VIII. 31.) KORM. RENDELET A FEGYVEREKRŐL ÉS LŐSZEREKRŐL 22/1991. (XI. 15.) NM RENDELET A KÉZILŐFEGYVEREK, LŐSZEREK, GÁZ- ÉS RIASZTÓFEGYVEREK MEGSZERZÉSÉNEK ÉS TARTÁSÁNAK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI FELTÉTELEIRŐL ÉS VIZSGÁLATÁRÓL 31/2006. (VI. 1.) GKM RENDELET A FEGYVEREK, LÖVŐKÉSZÜLÉKEK, VALAMINT EZEK LŐSZEREINEK VIZSGÁLATÁRÓL 175/2003. (X. 28.) KORM. RENDELET A KÖZBIZTONSÁGRA KÜLÖNÖSEN VESZÉLYES ESZKÖZÖKRŐL 50/2004. (VIII. 31.) BM RENDELET A FEGYVERISMERETI VIZSGA, A FEGYVERFORGALMAZÁSI VIZSGA, A LŐFEGYVER, LŐSZER HATÓSÁGI TÁROLÁSA ÉS A FEGYVEREKKEL, LŐSZEREKKEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJAIRÓL 49/2004. (VIII.31.)BM RENDELET A LŐTEREKRŐL,A LŐFEGYVEREK, LŐSZEREK HATÓSÁGI TÁROLÁSÁRÓL, A FEGYVERTARTÁSHOZ 46

SZÜKSÉGES ELMÉLETI ÉS JÁRTASSÁGI KÖVETELMÉNYEKRŐL

2012. ÉVI XIII. TÖRVÉNY A LŐFEGYVEREKRŐL ÉS LŐSZEREKRŐL SZÓLÓ 2004. ÉVI XXIV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL 39/2012. (III. 12.) KORM. RNDELET A FEGYVEREKRŐL ÉS LŐSZEREKRŐL SZÓLÓ 253/2004. (VIII.31) KORM. RENDELET VALAMINT A BIZTONSÁGI OKMÁNYOK VÉDELMÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ 86/1996. (VI.14) KORM. RENDELET Az Európai Parlament és a Tanács 258/2012/EU Rendelete Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve ( 2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről A Tanács irányelve (1991. június 18.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről Oroszországi Föderáció Fegyverekről szóló Szövetségi Törvénye 1996 November 1 Gesetz zur Neuregelung des Waffenrechts –WaffRNeuRegG 2002 October 11 Allgemeine WaffengesetzVerordnung – AWaffV of 2003 October 27 Gesetz zur Änderung des Waffengesetzes und weiterer Vorschriften 2008 March 26 1685 Code Noir Constitution of the United States of America 1787 THE GUN CONTROL ACT OF 1968 THE NATIONAL FIREARMS ACT 1986 The Firearms Act 1968 Zákon č. 190/2003 Z. z. o strelných zbraniach a strelive a o zmene a doplnení niektorých zákonov

47

48