A FALVAK ÉLÔVILÁGA
A falvak élõvilágának megismeréséhez tegyünk látogatást egy falusi portán! Elsõként ismerkedjünk meg a lakóház, a hozzá kapcsolódó gazdasági épületek, a szõlõ, a zöldséges- és gyümölcsöskert alaprajzával. Régi hagyomány, hogy a hosszú, keskeny telkeken a lakóépület mögött találhatók az istállók, az ólak és a különbözõ gazdasági épületek. A portához kisebb-nagyobb kert és szõlõ tartozik. Az istállókban szarvasmarhát és lovat tartanak, az ólakban sertést és szárnyasokat. A kert egész évben biztosítja, hogy gyümölcs és zöldség is kerüljön az asztalra.
Egy vidéki kisgazdaság alaprajza
ÉLÔ KÖRNYEZETÜNK
101
A ZÖLDSÉGESKERT A zöldségeskert ágyásainak jellemzõ növényei lágyszárúak. Ízletes, sok vitamint tartalmazó termésüket, szárukat, levelüket vagy gyökerüket fogyasztjuk. PARADICSOM
1. Paradicsomnövény
oldalgyökerek
A paradicsom az egyik legkedveltebb zöldség. Pirosra érõ, ízletes bogyóterméséért termesztik. Meleg- és fényigényes növény, ezért magjait üvegházban vagy fóliasátorban vetik el, és csíráztatják. A fiatal növényeket, a palántákat csak a fagyok elmúltával, májusban ültetik szabad földbe. Jó termést napfényes helyen, tápanyagokban gazdag talajon hoz. Mélyre hatoló gyökérzetével jól hasznosítja a talajnedvességet, ezért csak a termésfejlõdés idején kell öntözni. Egyéves, más szóval egynyári növény, a tavasszal elvetett magból szárba szökkent növény egy éven belül virágot hoz, termést érlel, majd elszárad. Az egynyári növények magjából egy éven belül kifejlõdnek a létfenntartó és a szaporítószervek. A növény a termésérés után elszárad.
fõgyökér
2. Fõgyökérzet
A paradicsom gyökérzete egy vastag fõgyökérbõl és több vékonyabb oldalgyökérbõl áll. Az ilyen gyökérzetet fõgyökérzetnek nevezzük. A paradicsom lágy szárú növény. A paradicsom érett termése piros, sokmagvú bogyótermés. Héja vékony, húsa vitaminokban gazdag. Nyersen és fõzve egyaránt fogyasztjuk.
3. A paradicsom virága és termése
4. A paprika termése
PAPRIKA
A paprika hazánk legnagyobb mennyiségben termesztett zöldségnövénye. Lágy szárú növény, fõgyökérzete van. Bogyótermése sok C-vitamint tartalmaz. A paradicsomhoz hasonlóan fejlõdéséhez sok meleg és fény szükséges, ráadásul vízigényes is. Gyökérzete nem mélyre hatoló, emiatt nem jól hasznosítja a talajnedvességet. Száraz idõben rendszeresen öntözni kell. Palántáról nevelik, egynyári növény. A papri102
ÉLÔ KÖRNYEZETÜNK
kát húsos, éretten piros színû terméséért ültetik. A termés csípõs vagy édes lehet. Rendszerint még érés elõtt, zölden vagy sárgán szedik le. A fûszerpaprikát akkor gyûjtik össze, amikor már pirosra érett. Ezután szárítják, majd õrlik. A piros paprika hazánkban az egyik leggyakrabban használt fûszer.
ZÖLDBORSÓ
A zöldborsót tápláló, fehérjékben és vitaminokban gazdag magjáért termesztik. Hüvelytermését zölden szedik le, nem várják meg, amíg a termésfal megérik és kiszárad. Hûvösebb, nedvesebb idõben fejlõdik jól, már alacsony hõmérsékleten is csírázik. Ezért rendszerint kora tavasszal és közvetlenül a földbe vetik. Mélyre hatoló fõgyökérzetû, egynyári, lágy szárú növény.
5. A fûszerpaprika
termésfal
6. Borsó magok
BAB
A babnak a zöldborsóhoz hasonlóan hüvelytermése van. Melegigényes növény, ezért csak májusban vetik. A laza szerkezetû, de nem túl nedves talajt kedveli. Éretlen, sárga vagy zöld színû termésébõl vitaminokban gazdag fõzeléket, zöldségköretet készítenek. Az éretten leszedett termésbõl kifejtett mag a szárazbab.
7. Bab
Hüvelytermés
JÓ, HA TUDOD! A magtermesztésre szánt káposztát õsszel gyökerestül szedik ki a földbõl, veremben tárolják, majd tavasszal kiültetik. A fejek hamarosan szárba szökkennek, virágot és termést hoznak. A savanyú káposztát erjesztéssel készítik. A felszeletelt káposztát fából készült hordóba rétegzik, sózzák és fûszerezik, majd ér lelik. ■
FEJES KÁPOSZTA
A fejes káposzta és rokonai a leggyakrabban fogyasztott zöldségféléink közé tartoznak. A fejes káposztának a vaskos, rövid szárát és szorosan egymásra boruló leveleit fogyasztjuk. Fejlõdéséhez tápanyagokban gazdag talajt, sok vizet és fényt igényel. Már alacsony hõmérsékleten csírázik, és elviseli a hûvös idõt is. Magjaiból az elsõ évben gyökér, szár és levél fejlõdik. Virágot és termést csak a második évben hoz, tehát a fejes káposzta kétéves, más szóval kétnyári növény.
8. Félbevágott káposztafej
levelek
A kétnyári növényeknek az elsõ évben csak létfenntartó szerveik fejlõdnek ki. Szaporítószerveik a második évben jelennek meg. A termésérés után a növény elszárad. Az õsszel felszedett fejes káposztát hideg pincében, földbe ásott veremben nyersen tárolják vagy savanyítják. A savanyú káposzta C- és B-vitaminokban gazdag, egészséges étel.
torzsa
ÉLÔ KÖRNYEZETÜNK
103
9. A burgonya gumója föld alatti módosult szárrész
JÓ, HA TUDOD! Ha a burgonyagumót fény éri, akkor meg-
BURGONYA
zöldül. Ez is a zt iga zol ja, hogy nem a
A burgonya az egyik legfontosabb tápláléknövényünk. Föld alatti, megvastagodott szárát, gumóját fogyasztjuk. A gumók nagy mennyiségû keményítõt raktároznak, ezért igen táplálóak. Felületükön apró mélyedések, azokban pedig rügyek láthatók. A burgonya lágy szárú növény, levelei és zöld színû bogyótermése mérgezõ. Hûvös, csapadékos helyeken, tápanyagokban gazdag, laza szerkezetû talajon fejlõdik a legjobban. Nem magról, hanem gumóról szaporítják. Az õsszel felszedett burgonyát hideg pincében, veremben tárolják. A burgonya nemcsak emberi táplálék, hanem fontos takarmány is. Emellett keményítõt, ragasztót készítenek belõle.
gyökérbõl, hanem a szárból fejlõdik. A télire e l tet t b u r g o nyá n s z í n te l e n h a j t á s o k jelenhetnek meg, amit helytelenül csírának neveznek. Miért nem pontos ez a kifejezés ebben az esetben? ■
VÖRÖSHAGYMA
A vöröshagyma lágy szárú, kétnyári növény. Elvetett magja az elsõ évben gyökeret, szárat és levelet fejleszt. Kialakul föld alatti módosult leveles szára, a hagyma. A hagymát vörösbarna és száraz buroklevelek fedik. A növény levelei õsszel elszáradnak, de hagymája áttelel a talajban. A következõ tavaszon az abban raktározott tápanyagok felhasználásával ismét szárba szökken, majd virágot és termést hoz. A vöröshagyma hidegtûrõ, magja alacsony hõmérsékleten is kicsírázik.
10. Vöröshagyma
Gyökérzete nem hatol mélyre, ezért nedves, nyirkos talajt igényel. Hasonló hosszúságú és vastagságú gyökérágai vannak. Az ilyen gyökérzetet mellékgyökérzetnek nevezzük. száraz buroklevelek
ÉRDEKESSÉG A magyaros ételek elmaradhatatlan ízesítõje a vöröshagyma és a fokhagyma. Megtalálhatók a lecsóban, a pörköltekben, a gulyáslevesben és a halászlében is. De nemcsak hazánkban kedvelik enynyire, Nyugat-Európában még levest is
húsos hagymalevelek
fõznek belõlük. ■ mellékgyökerek
11. A hagyma szerkezete
104
ÉLÔ KÖRNYEZETÜNK
A kora tavasszal elvetett magokból rövid idõ alatt kifejlõdik a zöldhagyma, amely vitaminokban gazdag, egészséges táplálék. A sûrûn vetett magokból fejlõdõ növények õszre csak kis hagymát fejlesztenek, ez a dughagyma. A dughagymát felszedik, majd tavasszal ismét elültetik, és fogyasztásra alkalmas zöldhagymát vagy anyahagymát nevelnek belõle. A buroklevelekkel fedett ép anyahagymát télen hideg pincében vagy veremben tárolják. A hagymát nyersen és fõzve egyaránt fogyasztjuk. Jellegzetes szagú illóolajat tartalmaz, amely légzéstisztító hatású.
PRÓBÁLD KI! A fokhagymaleves nálunk kevéssé elterjedt, de nagyon finom és egész sé ges étel. Emellett elkészítése is nagyon egyszerû. A következõ recept alapján egy felnõtt segítségével te is megpróbálkozhatsz vele. 8-10 gerezd megtisztított és apróra vágott fokhagymát kevés olajon felforrósítunk (nem szabad megégetni!), majd felengedjük 1 liter víz zel, teszünk bele 2 húsleveskockát, és felforraljuk. Ezután 3 kis kanál ételsûrítõt elkeverünk kevés vízzel, két tojássárgájával, és
FOKHAGYMA
A fokhagyma környezeti igényei hasonlóak a vöröshagymáéhoz. Hagymája buroklevelekkel fedett részekbõl, gerezdekbõl áll. Lágy szárú növény, mellékgyökérzete van. Értékes illóolajainak köszönhetõen fontos fûszer- és gyógynövény. A hagymájából készült kivonat értisztító, légzésjavító és fertõtlenítõ hatású.
állandó keverés közben hozzáadjuk a leveshez, majd 5 percen át forraljuk. Végül teszünk hozzá egy kevés vágott petrezselymet. ■
12. Fokhagyma
SÁRGARÉPA
A sárgarépa hidegtûrõ, kétnyári, lágy szárú növény. Kora tavasszal elültetett magjaiból az elsõ évben vaskos, sok tápanyagot raktározó karógyökér és levelek fejlõdnek. A karógyökér megvastagodott fõgyökér. A sárgarépát télire kiszedik a földbõl, majd a következõ tavaszon a legszebbeket magtermesztés céljából újra elültetik. Virágot és termést csak a második évben hoz. Gyökere nedves, laza szerkezetû talajban fejlõdik egyenletesen. A sárgarépa sok cukrot, keményítõt és vitamint tartalmaz. Nyersen, fõzve és savanyítva is fogyasztjuk.
JÓ, HA TUDOD! A sárgarépa narancssárga színét a karotin nevû anyag adja. A karotinból szervezetünkben A-vitamin képzõdik, ami a bõr és a szem egészségéhez nélkülözhetetlen. ■
13. Sárgarépa
PRÓBÁLD KI! A sárgarépában található karotin vízben nem, olajban viszont oldódik. Reszelj le egy darab sárgarépát kis lyukú zöldségreszelõn. A reszeléket tedd be egy kisebb pohárba vagy kémcsõbe. Öntsél rá egy kevés étolajat, alaposan keverd össze, majd hagyd leülepedni. Azt tapasztalod, hogy az olaj sárgára színezõdik a karotintól. ■
ÉLÔ KÖRNYEZETÜNK
105
PETREZSELYEM
A petrezselyem karógyökere (fehérgyökérnek is nevezik) tápanyagokban és illóolajokban gazdag, elsõsorban ételízesítésre használt zöldség. A növénynek nemcsak a gyökerét, hanem levelét is fogyasztjuk. A petrezselyem az egyik legfontosabb zöld fûszerünk.
RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
14. Petrezselyem
A zöldségeskert növényeinek termését, levelét, szárát vagy gyökerét fogyasztjuk. A hidegtûrõ növényeket már kora tavasszal vethetjük. A melegigényes növények magjait csak májusban ültethetjük szabad földbe, de üvegházban vagy fóliasátorban már korábban is nevelhetünk palántát belõlük. Vannak olyan növények is, amelyeket nem magról, hanem hagymával vagy gumóval szaporítunk. Az egynyári növények egy éven belül virágot és termést hoznak, majd elszáradnak. A kétnyári növényeknek elsõ évben csak létfenntartó szerveik fejlõdnek ki, szaporítószerveik a második évben jelennek meg. Csak akkor várhatunk jó termést, ha mindig szem elõtt tartjuk a növények fény-, víz-, talaj- és hõmérsékleti igényét. ■ ÚJ FOGALMAK Egynyári növény
• kétnyári növény • palánta
• fõgyökérzet • mellékgyökérzet • bogyótermés • hüvelytermés • hagyma • gumó • karógyökér KÉRDÉSEK, FELADATOK ➊ Sorold fel azokat a zöldségnövényeket, amelyeknek a termését fogyasztjuk!
➋ Mondj példát levélzöldségekre és gyökérzöldségekre! ➌ Milyen termése van a paradicsomnak, a paprikának és a burgonyának?
➍ Milyen termése van a babnak és a borsónak? ➎ Jellemezd az egynyári növényeket! ➏ Jellemezd a kétnyári növényeket! ➐ Miért palántázzuk a paradicsomot és a paprikát? ➑ Miért alkalmas az üvegház vagy a fóliasátor a palántázásra, korai érésû paprika, paradicsom és uborka nevelésére?
➒ Miért vethetjük már kora tavasszal a borsót és a hagymát? ➓ Hogyan szaporíthatjuk a hagymát, a fokhagymát és a burgonyát? 11 A 2. és a 11. ábra segítségével hasonlítsd össze a fô- és a mellék-
gyökérzetet! 12 A 12. ábra alapján magyarázd meg, miért szaporítható egyszerûen
a fokhagyma!
106
ÉLÔ KÖRNYEZETÜNK
