A 2010. évi országgyűlési választási kampány a politikai hirdetések tükrében (2010. március 1-április 23.)
Az
ORTT
évek
óta
fokozott
figyelemmel
kíséri
az
országgyűlési
választások
médiareprezentációját, visszatérő jelleggel analizálja a korteshadjárat során megjelenő választási és kormányzati hirdetések megjelenéseinek gyakoriságát, továbbá a szpotok által elért közönségszám nagyságát. Jelen vizsgálat a fenti sorozat következő tagja. A felmérés során az AGB Nielsen Médiakutató Kft., valamint a RadioMonitor Kft. által mért médiumokra támaszkodtunk (lásd Melléklet). Az analízis során a következő főbb kérdésekre próbáltunk választ adni: 1) a
pártok
hirdetései
milyen
gyakorisággal
jelentek
meg
az
elemzett
műsorszolgáltatóknál? 2) a „politikai reklámszlogenek” mennyi embert értek el? 3) milyen költségeket indukáltak a feltárt megjelenések? Mint ismeretes, a választási kampányok során alkalmazott stratégiák alig térnek el egy piaci termék bevezetésénél alkalmazottaktól. A pártok a marketingstratégia kialakításánál általában három fontosabb célt határoznak meg attól függően, hogy milyen „márkaismertségük” és beágyazottságuk van az adott piacon: 1. a párt bevezetése, bemutatása - ez leginkább a parlamenten kívüli pártok esetében meghatározó, 2. a pozicionálás – a kampány során érzékelhető volt, hogy az MSZP az elvesztett első forduló után elsősorban a „legnagyobb ellenzéki frakció szlogennel” pozicionálta magát, a Jobbik „radikális és megalkuvást nem tűrő ellenzéki” csoportként mutatta be pártját, míg az LMP valós ellenzéki alternatívaként határozta meg önmagát, 3. az image erősítése - minden párt arra törekszik a kampány során, hogy olyan márkaképet alakítson ki magáról, amelynek segítségével a legtöbb fogyasztót, választót el tudja érni. A pártok a kampány során a következő arculatokat vették fel: a Fidesz a „kormányzóképes erő”, az MSZP a „higgadt köztársaságpárti”, a Jobbik „a rendpárti”, míg az LMP a „demokratikus alternatívaként, a mosoly pártjaként” definiálta magát. Az eltérő kommunikációs stratégiákhoz a pártok különböző dinamikájú kampányokat rendeltek. Az adatok elemzése során látható volt, hogy mindegyik párt sajátos kampánystratégiával rendelkezett, továbbá a két forduló között is módosítottak az
irányvonalakon. A szocialisták kampánya a két forduló között is erős intenzitású maradt, míg a többi versenyben lévő párt (igazodva az első forduló eredményeihez) a lokális kampányokra koncentrált. Az MSZP reklámstratégiáját a folyamatosság jellemezte, a kommunikáció intenzitása nem, vagy csak alig változott. A műsorba szerkesztett szpotokból jól látszik, hogy a szocialistáknak módosítaniuk kellett a céljaikon - az első forduló utáni időszakban már nem a választások megnyerése volt az elérendő céljuk, hanem „a Fidesz elsöprő túlhatalmának a megakadályozása, csökkentése”. Politikai hirdetések a televíziókban A közel kilenchetes vizsgált időszakban az országos listát állító pártok tíz televíziós csatornán összesen 1366 (2006-ban 2178) politikai hirdetést adtak fel. A legtöbb hirdetést a TV2, az MTV1, valamint a Magyar ATV tűzte műsorára. A közszolgálati csatornák (a Duna TV kivételével, amely külföldre irányuló műsorszolgáltatást folytat, ezért az Rttv. értelmében nem sugározhat politikai hirdetéseket) 339 „kortesfilmet” sugároztak, míg a kereskedelmiek közel háromszor annyi reklámot szerkesztettek programba (1. ábra). 1. ábra
A politikai hirdetések frekvenciája (2006-2010)
A 2010-es kampány egyik nagy „vesztese” az MTV volt, hiszen itt a megrendelők jóval kevesebb politikai hirdetést helyeztek el, mint 2006-ban, részesedésük 75 százalékkal csökkent az előző országgyűlési választásokhoz képest. A TV2 és a tematikus csatornák a fentiekkel ellentétben növelni tudták a részesedésüket a „választási reklámtortából”. Ettől függetlenül, a legnagyobb közönségaránnyal rendelkező tematikus csatornán, a Viasat3-on 2010-ben egyáltalán nem jelentek meg politikai hirdetések, pedig 2006-ban még itt tették
2
közzé a legtöbb „kampányfilmet”. Az első fordulót megelőző időszakban került adásba a hirdetések közel 98 százaléka, a két forduló között mindössze 51 politikai reklám jelent meg. A pártok - magától értetődő módon - a választókat mozgósító üzenetük felét az első fordulót megelőző hét napban adták közre, vagyis a választás finisében közel ugyanannyi hirdetést szerkesztettek műsorba, mint az azt megelőző négy héten összesen. A televíziót nézők a kampánycsendet megelőző napon találkozhattak a legnagyobb valószínűséggel a pártok támogatására serkentő reklámokkal, hiszen pénteken (április 9.) helyezték el a vizsgált időszakban a legtöbb hirdetést (135). Mint minden országgyűlési képviselőválasztás alkalmával, 2010-ben is kampányt szervezett az Országos Választási Iroda a voksoláson történő részvétel népszerűsítésére. Az Iroda összesen 113 közleményt adott le az országos kereskedelmi és közszolgálati adókon. Az MTV-n 60, a Duna TV képernyőjén 30, az RTL Klubon 13, míg a TV2-n összesen 10 szpot jelent meg. A közérdekű közlemények kizárólag az első fordulót megelőző időszakban kerültek adásba. A politikai üzenetek közreadásának stratégiáját elemezve megállapítható, hogy a megrendelők a reggelente jelentkező hír- és magazinműsorok környékén, valamint késő délután és az esti időszakban hirdettek a leggyakrabban. A 22 óra utáni időszakban ismét megnőtt a szpotok gyakorisága, amely időpont a késő esti hírműsorok, politikai háttérműsorok közzétételének befejezésével esik egybe, és amely programok nézői fogékonyak lehetnek a politikai üzenetekre (2. ábra). 2. ábra
A politikai hirdetések elhelyezése napi bontásban (március 1-április 23.)
3
A politikai pártok megjelenési gyakoriságát vizsgálva azt láthatjuk, hogy az MSZP adta közre a legtöbb hirdetést (jóval többet, mint az összes többi politikai párt együttesen), majd - jelentősen lemaradva - a Fidesz következett (3. ábra). 3. ábra
Az országos listát állító pártok választási hirdetéseinek száma
Az előző voksoláshoz képest az MSZP csekély mértékben növelte (672), a Fidesz mintegy negyedével csökkentette (439), míg az MDF jelentősen mérsékelte a televíziós hirdetéseinek számát (61). A Jobbik költött a legkevesebbet, az MSZP viszont a legtöbbet a televíziós hirdetésekre – a költségeket az AGB Nielsen Médiakutató Kft. által közölt listaárak alapján számítottuk ki, a valóságban az egyéni megállapodások miatt ettől a tarifák negatív irányba jelentősen eltérhetnek. Az MSZP közel 410 millió, a Fidesz 277 millió, a Jobbik 32 millió, az MDF 42 millió, míg az LMP közel 50 millió forintot allokált a televíziós megjelenésekre. Az országos listát állító pártok csatornaválasztása eltérő képet mutatott, a Jobbik (MTV1, M2) és a Civil Mozgalom (MTV1) csupán a közszolgálati csatornákon hirdetett – ez utóbbi esetében a kötelező, a törvény által előírt megjelenések adták a találatokat. Az LMP három, az MDF négy csatornán helyezte el a politikai reklámjait, a Fidesz hirdetéseivel már hat, míg az MSZP szpotjaival kilenc csatornán találkozhattak a nézők (1. táblázat). 1. táblázat megoszlása
MSZP
Az országos listát állító pártok választási hirdetéseinek csatornánkénti
MTV1
TV2
19
233
RTL Klub 42
Cool TV 39
F+
Hálózat
M2
ATV
TV4
40
20
4
210
166
Sport Klub 0
∑ 773
4
Fidesz Jobbik MDF LMP Civil Mozgalom
100 73 20 23 4
126 0 30 38 0
66 0 0 0 0
5 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
45 36 10 12 0
0 0 1 0 0
0 0 0 0
4 0 0 0 0
346 111 61 71 4
Az MTV a Választási eljárásról szóló törvénynek megfelelően, minden országos listát állító pártnak megjelenést biztosított – a fenti táblázatból kitűnik, hogy a Civil Mozgalom csupán az MTV1-en jelent meg négyszer (0 forint reklámköltség). A csatornák által sugárzott politikai hirdetések gyakran a pártok egy szűk csoportjához kötődtek, így például az RTL Klubon csak a két legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt „kampányfilmjei” voltak láthatóak. A számok tanúsága szerint nem volt ritka az sem, amikor a csatornák „exkluzivitást biztosítottak” valamely politikai csoportnak: így az F+-on és egyetlen MDF-s hirdetéstől eltekintve az ATV-n csak az MSZP, a Sport Klubon viszont csak a Fidesz hirdetései jelentek meg. Meglepő módon a pártok nem a legnagyobb közönségaránnyal rendelkező csatornán hirdettek a leggyakrabban, továbbá újdonságnak tekinthető, hogy politikai reklámok jelentős számban tűntek fel a tematikus műsorszolgáltatók programjain is. (A 2006-os választások alkalmával egyedül az MSZP hirdetett hat különböző csatornán, amelyből a Viasat3 és a Magyar ATV számított szakosítottnak. A többi országos listát állító párt általában az öt általános tematikával rendelkező műsorszolgáltatón helyezte el a politikai hirdetéseit.) A szpotok változatosságát, kreativitását vizsgálva azt látjuk, hogy a Fidesz négy, az MSZP, az MDF és az LMP két-két különböző reklámot adott közre, míg a Jobbik, valamint a Civil Mozgalom csupán egyetlen „filmmel” prezentálta magát. A politikai hirdetések hatékonyságát, vagy elérési mutatóját egyrészről az úgynevezett OTS-sel (átlagos kontaktus gyakoriság), másrészről a nettó eléréssel (RCH és RCH%) mérhetjük. A nettó közönségelérés (RCH) azt mutatja meg, hogy a célcsoporton – jelen esetben a teljes népességen – belül az eseményt hányszor látták a televíziónézők. A legtöbb kontaktust az MSZP reklámjai érték el, a szocialistákat a Fidesz, az MDF, az LMP, a Jobbik és végül a Civil Mozgalom hirdetései követték. A számok tanulmányozása meglepő eredményeket hozott. Ha megvizsgáljuk, hogy melyik párt hány reklámot helyezett el a műsorszolgáltatóknál, mennyit költött a hirdetésekre, majd ezeket az eredményeket összevetjük az elért közönség számával, akkor a politikai hirdetések hatékonysági mutatójáról kapunk képet. A Fidesz jóval kevesebb hirdetést adott fel, kevesebbet költött, ugyanakkor sikerült megközelítenie az MSZP kontaktusszámát (2. táblázat). A hirdetési költségek arányában az LMP és az MDF költséghatékony eredményt produkáltak, hiszen a számok 5
tanúbizonysága szerint a hirdetéseik a magas közönségaránnyal rendelkező csatornákon jelentek meg, így jóval több kontaktust tudtak elérni. A Jobbik ellenben hiába helyezett el több mint 100 szpotot, „kampányfilmjei” kizárólag a csekély közönségaránnyal rendelkező közszolgálati csatornákon jelentek meg, így kontaktusarányuk alulmúlta a versenytársakét. (A Jobbik hirdetési koncepcióját vélhetően jelentősen befolyásolta a kereskedelmi csatornák állandó kritizálása és a megszüntetésükre vonatkozó szóbeli ígéretek. A radikális párt vezető politikusai
számtalanszor
kifejtették
negatív
véleményüket
a
hazánkban
működő
kereskedelmi csatornákkal kapcsolatban.) 2. táblázat
Fidesz MSZP Jobbik LMP MDF Civil Mozgalom
A választási hirdetések kontaktusszáma, elérése, valamint összesített listaára RCH (kontaktus) 7929614 8313522 3345596 4769321 4691378 457274
OTS (átlagos kontaktus) 13.6 18.3 4.3 3.6 3.2 1.2
szpotok száma 346 773 109 73 61 4
műsorszolgáltatók száma 6 9 2 3 4 1
listaáras költségek (millió forint) 277 416 32 50 42 0
A fenti eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az előző kampányidőszakhoz képest a választási hirdetések száma közel 50 százalékkal csökkent 2010-ben. A legnagyobb mértékben az MDF és a Fidesz mérsékelte megjelenéseinek számát a televíziókban, míg az MSZP a 2006-os adatokhoz képest még növelte is a hirdetéseinek gyakoriságát. A korteshadjárat intenzitásáról elmondható, hogy az első fordulót követően jelentősen csökkent az országos listát állító pártok televíziós szpotjainak gyakorisága, azt követően az MSZP helyezte el a legtöbb „kampányfilmet” (45), ugyanakkor reklámjai kizárólag a Magyar ATV-n jelentek meg. A két forduló között tapasztalható alacsony „kampányintenzitás” álláspontunk szerint elsősorban annak volt köszönhető, hogy a Fidesz elsöprő győzelme miatt mindössze 57 körzetben került sor második fordulós szavazásra, így a küzdelem a lokális kommunikációra redukálódott. A politikai pártok reklámjainak vizsgálata alapján feltártuk, hogy a vizsgált műsorszolgáltatóknál politikai hirdetésekkel nem követtek el kampánycsend-sértést. Az adatbázis elemzéséből kiderült továbbá, hogy a 2010-es korteshadjáratot nem színezték a kormányzat intézkedéseit népszerűsítő politikai hirdetésnek nem minősülő közlemények. Politikai hirdetések a rádiókban
6
A rádióhallgató közönség a kilenchetes időszakban az általunk elemzett több mint 30 műsorszolgáltatónál összesen 4673 darab politikai szpottal találkozhatott. Az országos lefedettséggel rendelkező adók közül egyedül a Class FM nem sugárzott politikai hirdetést, míg a legtöbb „kampányüzenetet” a két, hálózatban működő – így lényegében közel országos lefedettséggel rendelkező – társaság, a Rádió1 és a Juventus rádió adta közre. A Kossuth, illetve a Petőfi összesen 179 politikai hirdetést sugárzott, mely a rádiós „politikai reklámtorta” mindössze négy százalékát tette ki (3. táblázat). 3. táblázat
A politikai reklámokat közreadó rádiók listája és a szpotok gyakorisága műsorszolgáltató neve Rádió1 Juventus Rádió Corvinus Rádió Kék Duna Rádió Rádió88 Sunshine Rádió Alisca Rádió Kossuth Rádió Rádió FM95 Rádió Aktív (Szolnok) N-Joy Inforádio Neo FM Petőfi Rádió Klubrádió
leadott szpotok száma 808 414 277 258 247 215 144 119 104 94 91 88 83 60 56
Az első fordulót követően - hasonlóan a televíziós szpotokhoz - mindössze 340 „kortesüzenet” került adásba, amelyből 182 az MSZP-hez, 151 a Fideszhez, hét pedig az LMP-hez kötődött. Április 11. után a kampány a lokális frontokra tevődött át, országos szinten radikális mérséklődést regisztrálhattunk. Az április 12-23. közötti időszakban az országos lefedettségű rádióknál csekély mértékben jelentek meg politikai szlogenek, hiszen a Juventus rádióban 24, a Kossuth Rádióban öt, a Neon FM-en pedig csak három politikai hirdetés volt hallható, a „maradék” 308 hirdetést a helyi vételkörzetű rádiók sugározták. Az első fordulót követően az MSZP (182) és a Fidesz (151) hirdetett számottevő arányban. A rádiós reklámok intenzitásában hasonló tendenciákat fedezhettünk fel, mint a már tárgyalt televíziós szpotoknál. A megrendelők az első forduló előtti héten adták fel az összes hirdetés több mint felét: az első forduló előtti csütörtökön összesen 596, pénteken 591 politikai reklámot szerkesztettek programba.
7
Az országos listát állító pártok rádiós megjelenései eltértek a televíziós politikai hirdetési stratégiáktól. A vizsgált műsorszolgáltatóknál a Fidesz több „kampányüzenetet” tett közzé, mint a legnagyobb vetélytársa, az MSZP, a két vezető pártot a Jobbik, az MDF, majd kicsivel lemaradva az LMP követte, végül a Civil Mozgalom zárta a sort (4. ábra).
4. ábra
A vizsgált rádiókban hirdető pártok reklámjainak száma
A Civil Mozgalom hirdetései csak a nyíregyházi Sunshine Rádióban voltak hallhatóak, az LMP és a Jobbik 11-11, az MDF hét különböző rádióban adott közre reklámot. Az MSZP összesen 27, a Fidesz ellenben 24 különböző rádiónál helyezte el a szpotjait. A rádiós kampányoknál gyakori volt, hogy egy médium kizárólagosságot biztosított valamely indulónak, így a Fehérvár Rádióban, a Klubrádióban, a Nyugat Rádióban, a Rádió Pluszban csak az MSZP adott fel „kampányüzeneteket” – s talán nem véletlen, hogy az említett műsorszolgáltatók székhelyeinek többségén a polgármestert is a szocialisták delegálták. A NeoFM-nél az MSZP és az LMP reklámjait hallhattuk, míg a Petőfi és a Szombathely rádió kizárólag a Fidesz hirdetéseit sugározta. A politikai hirdetések összesen 73 millió kontaktust (RCH) tudtak elérni, a sort a Kossuth Rádió vezette 36 millió kontaktussal, majd a Neo FM (18 millió) és a Juventus rádió (8 millió) következett a sorban. A rádiós platformon az MSZP-nek sikerült kidolgoznia a legköltséghatékonyabb modellt, a párt kevesebb politikai hirdetést helyezett el a műsorszolgáltatóknál, mégis
8
jelentősebb kontaktusarányt sikerült elérnie, mint legfőbb riválisának, a Fidesznek. Ennek az lehet az egyik magyarázata, hogy az ellenzéki párt hirdetései leginkább a helyi rádiókban voltak hallhatóak, míg a szocialisták a nagyobb közönségaránnyal, országos lefedettséggel vagy hálózatban működő műsorszolgáltatókat preferálták (4. táblázat).
4. táblázat
A korteshadjárat rádiós elérése
elért kontaktus (RCH millió fő) 23 45 4.36 0.35 0.36
Fidesz MSZP Jobbik MDF LMP
spotok száma (összes rádió) 2286 1800 235 184 168
a hirdetéseket sugárzó rádiók száma 5 8 4 1 2
Az országos és budapesti vételkörzetű rádióknál legtöbbször az MSZP reklámjaival találkozhattunk, a második helyen a Fidesz állt, míg a harmadik helyet a Jobbik szerezte meg (5. táblázat). 5. táblázat
Az országos és budapesti lefedettséggel rendelkező rádióknál elhelyezett spotok száma
Inforádió Fidesz MSZP Jobbik MDF LMP
37 43 8 0 0
Juventus Rádió 0 66 34 0 0
Klubrádió 0 40 0 0 0
Kossuth Rádió 76 69 24 2
Neo FM 0 73 0 0 10
Petőfi Rádió 59 0 0 0 0
Rádió1
Radiocafé
Roxy
73 58 0 0 0
0 0
13 0 11 0 0
0 15
A megrendelők az országos lefedettségű műsorszolgáltatókkal szemben inkább a helyi vételkörzetű rádiókat preferálták. A pártok hirdetési rangsorát, ellentétben a televíziós megjelenésekkel, a Fidesz vezette, majd nem sokkal lemaradva tőle a szocialista párt következett. Az első fordulót követően a hirdetések száma – akárcsak a televízióknál – radikálisan visszaesett. A két forduló között mindössze 340 hirdetés volt hallható, amelyből csupán 38 szpotot sugároztak az országos lefedettségű műsorszolgáltatók. A hirdetési piac vertikális eltolódása az első fordulót követően újra azt bizonyította, hogy a kampány erőteljesebben fókuszált a helyi médiumokra, illetve megállapíthatjuk, hogy az országos korteshadjárat az első fordulót követően lokális kampánnyá alakult át.
9
A programok nézettségének alakulása az urnazárás után A 2006-os voksolás választási műsorainak nézettségét a közszolgálati csatornák primátusa fémjelezte. A 2010-es parlamenti választás első fordulójakor a vizsgált hat csatornán megjelenő választási műsorokat átlagosan 735 ezren tekintették meg, ez az arány 1998-ban 593 ezer, 2002-ben 641 ezer, 2006-ban pedig 620 ezer fő volt (6. táblázat). 6. táblázat
Az országos közszolgálati és földi szórású csatornák nézettségének alakulása a választások éjszakáján 1998-2006 1998 I. forduló
MTV1 M2 TV2 RTL Klub Duna TV átlag
2002 I. forduló
2006 II. forduló
AMR
AMR%
SHR
AMR
AMR%
SHR
AMR
AMR%
SHR
1 121 421 48 596 1 030 686 228 953
11,9 0,5 11 2,4
34,5 1,6 27,3 9,3
1 205 109 170 903 1 121 747 1 008 092
13,3 1,9 12,4 11,1
29 4,1 27,1 23,7
1 160 388 29 407 1 130 549 865 077
12.4 0.3 12 9.2
25.3 0.6 24.2 18.3
58 775
0,6
1,6
77 550
0,9
1,7
45 580
0.5
1
593 186
6,3
17,2
641 585
7,1
15,8
620 031
6.6
13.5
Az MTV 2010-ben is megőrizte vezető szerepét a választási eredmények publikálásában. A vezető kereskedelmi műsorszolgáltatókra a választási eredmények közlésének április 11-i csúszása eltérően hatott. Az első fordulót követő választási malőr legnagyobb vesztesei egyértelműen azok a műsorszolgáltatók (MTV, Duna TV, Magyar ATV) voltak, amelyek arra készültek, hogy 19 órától műsorzárásig, folyamatosan tájékoztatnak majd az eredményekről. A fentiek miatt, továbbá az elhúzódó kampánycsend hatásaként, a közszolgálati csatorna (MTV) jelentős pozícióvesztést, nézőveszteséget könyvelhetett el (5. ábra).
10
5. ábra
Választási műsorral rendelkező csatornák nézettségének alakulása 15 perces bontásban
Az MTV nézői trendvonalán jól látható, hogy a választási eredmények közlésének elodázása, valamint a választási műsor megszakítása a Boban Markovic zenekar koncertjével, jelentős nézőveszteséget indukált, míg ezzel párhuzamosan a folyamatosan választási műsort közlő ATV nézettsége jelentősen megugrott a műsorváltást követően. Mindettől függetlenül, a közszolgálati csatorna választási műsorának nézettsége jóval magasabb közönségarányt tudott elérni a szóban forgó terminusban a versenytársainál. Vasárnap esténként a hét órától éjfélig terjedő időszakban a közszolgálati csatorna nézettsége átlagosan 300 ezer fő (6. ábra), ami fele a választások éjszakáján elért nézőszámnak. 6. ábra
Az MTV1 és az M2 kumulált nézettségi adatai egy átlagos vasárnap estén, valamint az első forduló napján, 15 perces bontásban
11
A két legnagyobb kereskedelmi csatornát lényegében nem érintette a választási eredmények késői közlése, hiszen az előzetes terveknek megfelelően a TV2 21:17-től, az RTL Klub pedig 22:27-től sugárzott választási műsort, amelynek kezdése csaknem egybeesett az eredmények nyilvánosságra hozatalával. A táblázatból kitűnik, hogy a két legnagyobb kereskedelmi csatorna választási műsorait külön-külön is több mint félmillió ember követte figyelemmel, amelyből a TV2 – hasonlóan a 2006-as választásokhoz – a nézőszámot tekintve nem tudta beérni a földi szórású közszolgálati csatorna közönségét (7. táblázat). 7. táblázat
A 2010. április 11-i szavazás éjszakáján közzétett műsorok nézettsége
csatorna
leírás
kezdés
befejezés
időtartam
AMR
SHR %
DUNA TV MAGYAR ATV MTV1 RTL KLUB TV2
Országgyűlési választások Voks 2010
20:01:15 18:20:04
24:12:39 24:13:24
4:11:25 5:53:21
38940 245938
0.9 5.7
Magyarország választ Választás 2010 Választások 2010
18:55:11 22:27:53 21:17:27
23:59:35 23:53:41 23:35:34
5:04:25 1:25:49 2:18:08
721653 559247 694473
13.6 17.4 17.3
A második fordulót követően a televíziónézőknek nem kellett szembesülniük az első fordulót követő választási malőrrel, így a voksolási műsort közvetítő televíziók az előzetes terveknek megfelelően szerkeszthették adásba programjaikat. Az urnazárást követően a Magyar ATV, a Duna TV, valamint az MTV jelentkezett hosszabb választási programmal, majd közel másfél-két órával később a két legnagyobb kereskedelmi csatorna is sugározni kezdte a voksolás eredményének szentelt programjait. Az első forduló nézettségi versenyéhez hasonlóan, a közszolgálati csatorna választási műsorának népszerűsége most is megelőzte a riválisokét, a második helyezett azonban változott, a TV2 helyét az RTL Klub vette át. A részletesebb, 15 perces időbontásban jól
12
nyomon követhető, hogy a választási események közvetítése jelentősen növelte az MTV „népszerűségét” a nézők körében, a választási programnak köszönhetően nézőszáma szignifikánsan emelkedett (7. ábra). Az
eredmények
alapján
megállapítható,
hogy
a
választási
eredményekkel
összefüggésben tájékozódni kívánó nézők elsősorban a közszolgálati csatorna választási műsorait követték figyelemmel. műsorszolgáltató
műsorcím
kezdés
vége
időtartam
AMR
SHR%
MTV1
MAGYARORSZAG VALASZT 2010
18:55:13
21:12:06
2:16:54
867951
16
RTL KLUB
VALASZTAS 2010
20:45:38
21:39:08
0:53:31
867277
16.4
TV2
VALASZTASOK 2010
21:00:46
22:00:38
0:59:53
724486
18
MAGYAR ATV
VOKS 2010
18:21:29
22:53:05
4:31:37
159772
0.8
DUNA TV
ORSZAGGYULESI VALASZTASOK
18:55:04
21:35:54
2:40:51
37024
3.9
7. ábra
Az MTV1 átlagos vasárnap estéjének és a választási műsor nézettségének (mindkét forduló) összevetése 15 perces bontásban
13
Melléklet
A vizsgált műsorszolgáltatók listája A RadioMonitor által mért rádióadók
Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. által mért műsorszolgáltatók
102,1 Sztár Rádió
AXN
Aktív Rádió
Cartoon Network
Alisca Rádió
Comedy Central
Class FM
COOL TV
Csaba Rádió
Deko TV
Enjoy Rádió
Discovery Channel
Fehérvár Rádió
Disney Channel
Forrás Rádió
Duna TV
Gazdasági Rádió
Echo TV
Gong Rádió
F+
Inforádió
Filmmúzeum TV
Juventus Rádió
Hallmark
Kapos Rádió
Hálózat
Kék Duna Rádió Győr
MTV1
Kék Duna Rádió Tatabánya
M2
Klubrádió
Magyar ATV
Kossuth Rádió
RTL Klub
Lánchíd Rádió
Spektrum TV
Mediterrán Rádió
Sport Klub
Neo FM
Sport1
N-Joy Rádió Zalaegerszeg 88,9
Sport2
Nyugat Rádió
Story TV
Petőfi Rádió
TV2
14
R1 Szolnok
TV6
Rádió Aktív
Viasat3
Rádió Antritt
Viva
Rádió Egerszeg, Corvinus Rádió
Zoone Club
Rádió FM 95 Rádió Focus Rádió FUN Rádió Max Rádió Szombathely Rádió1 Budapest Rádió1 Start Radiocafé Rise FM Roxy Rádió Sunshine Rádió Sztár FM
15
