A Duna hazai szakaszának természeti értékei
Tóth Balázs – Sipos Katalin Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
[email protected] 2010
A Duna hazai szakaszának természetes
jellegzetességei:
417 km hosszan folyik Magyarországon Szapi töréspont – hordaléklerakás Kavicszátonyok Paksig kavics lejjebb homokos aljzat. • Átalakulás – Sokféleség • Három nagyobb, több kisebb szigetvilág
A Duna magyarországi szakasza 417 fkm.
Neszmélyi-szigetek Táti-szigetek Dunakanyar Rácalmási szigetek Kavicszátonyok
Nagy ökológiai értékkel rendelkezı szakaszok Hajózási akadályokkal rendelkezı szakaszok (EU TEN-T) WWF átdolgozott változat
Képek az ausztriai szakaszról
Képek a magyarországi szakaszról
Korábbi ökológiai szolgáltatások
„Ártéri haszonvételek” - Andrásfalvi B. (2007) A Duna mente népének ártéri gazdálkodása
Nádasok, gyékényesek Erdık Rétek, kaszálók Legeltetés Szántóföldek
Halászat - Sólymos E. (2005), Dunai halászat
A régi korok embere az „ökológiai szolgáltatások” miatt települt a Duna mellé. A Duna a megélhetést tette lehetıvé.
A Duna mai ökológiai szolgáltatásai
Horgászat Jelenleg Paks és Rajka között 20 hivatásos halász és kb. 9000 horgász van a Dunán, 1957-ben kb. 280 halász dolgozott Parti szőréső kutak (ivóvíz) Az anyag és energia körforgása (öntisztulás) Turizmus Sport Pihenés
A három utóbbi az életminıség, a „lelki béke” szempontjából fontos, nehéz forintosítani. (Esetleg a pszichológiai kezelés költsége?!)
Az élıvilág élettelen környezete
Aljzat minısége (homok, iszap, kavics, kı...stb.) Áramlási sebesség (áramláskedvelı, állóvíz kedvelı) Víz mélység Vízminıség Meder morfológiai sajátosságai
változatos fıági meder ártér – fıág kapcsolata
Vízjárás sajátosságai – nagymértékő változatosság
A vízi élı szervezetek fennmaradásához biztosítani kell a Szaporodás, a Táplálkozás és a Telelés
feltételeit !
Az ökológiai rendszerbe való beavatkozás aktuális példája: A kotrás lehetséges hatásai 1. Meder mélyülése 2. Meder morfológiai sajátosságainak változásai (a meder változatossága csökken) 3. Áramlási viszonyok változása 4. Aljzat minıségének változása
1997, Freshwater biology (37) 10. p.
A fıág és az ártér kapcsolata korlátozottabbá válik – egyre nagyobb mennyiségő víz kell ahhoz, hogy újra létrejöjjön a kapcsolat. + Globális klímaváltozás?
2002, Freshwater Biology (47) 529. p.
A meder uniformizálódik, tagoltsága megszőnik, a parti zóna a fımederben is szőkül – kanalizáció.
hullámverés hatása fokozódik
Kavicszátonyok eltőnnek
Az áramlási viszonyok megváltoznak - nagyobb keresztmetszet – több hely azonos mennyiségő víz számára – esetleg csökkenı áramlási sebesség áramláskedvelı– a fıág természeti értékei - az aljzat az aktuális áramlási viszonyoknak megfelelıen alakul.
A „csatornában” – kavics Az áramlási holtterekben - iszap Dunaföldvár alatti szakasz példája
Szabályozó mővek építésének hatása 1. Keresztirányú átjárhatóság csökkenése
2. Aljzat minıségének változása
500 m hosszúságú mintavételi helyek a Duna litorális zónájában, a DunaIpoly Nemzeti Park mőködési területén, 2007-ben. (N = 71). Összesen 37 halfaj 15 367 egyedét győjtöttük Erıs, T., Tóth, B., Sevcsik, A. (2008): A halállomány összetétele és a halfajok élıhely használata a Duna litorális zónájában (1786-1665 fkm) - monitorozás és természetvédelmi javaslatok. Halászat 101:(3) 114-123. –DINPI, HUSKUA05/01/252 INTERREG/A
Partávolság (0.669) PC 2
Iszapos-homok (-0.680) Szikla (-0.800)
Iszapos-homokos aljzatú, lassan áramló v. álló viző szakaszok
Kavicsos-homokos aljzatú, lassan v. közepesen áramló v. viző szakaszok
5.0 4.0 3.0 2.0 1.0 0.0 -1.0 -2.0 -3.0 Kövezések -4.0 -5.0 -5.0 -4.0 -3.0 -2.0 -1.0 0.0 1.0 2.0 3.0 4.0
Iszapos-homok (-0.636)
PC 1
Kavicsos aljzatú, közepesen v. sebesen áramló viző szakaszok
Kavics (0.888) Sebesség (0.749)
Interreg hivatkozás
iszap, állóvíz homok, közepes áramlás kavics, gyors áramlás
kövezés
iszap, állóvíz homok, közepes áramlás kavics, gyors áramlás
kövezés
A Duna természeti értékeit befolyásoló
egyéb tevékenységek
jacht-kikötı strand szálloda - kemping horgásztó jet-ski pálya
Ártéri gyepek károsítása
Parti területek kíméletlen használata
Területfoglalás az ártér rovására
Vízpart beépítése Magántulajdonú ingatlanok nehézkes kezelése
A hajózás esetleges közvetlen hatása az invazív géb-fajok megjelenése a Duna hazai szakaszán.
feketeszájú géb (Neogobius melanostomus)
A döntéshozatal alapvetıen jogi alapokon
nyugszik – a jog pedig konkrétumokon. Az ökológiai folyamatokat csak részben
ismerjük. Jelenleg a hálózat pontjait védjük, mivel csak azt ismerjük konkrétan – ez hibákhoz félreértésekhez vezet. Jelenleg nem a rendszer egészét védjük,
hanem annak elemeit külön-külön… „de akkor miért nem az állatkertben?”
A Dunát érintı beavatkozások hatásait együttesen is vizsgálni kell, hiszen a gyakorlatban várható, hogy az élıhelyek átalakulása és a fajok fennmaradása szempontjából a hatás együttesen is érvényesül a Duna folyam egészén! Nem lehet meghatározni pontosan, hogy fajok (pontok) szempontjából ez mikor válik kritikussá és ki ismeri ennek pontos hatását? Trendek, predikciók jól felállíthatók, de ez nem mérnöki pontosságú és a mőszaki szakma szempontjából felületesnek minısül, a jog pedig vélelemnek minısíti.
Sávos bödöncsiga
Folyami bödöncsiga
Rajzos csiga
márna (Barbus barbus)
halványfoltú küllı (Gobio albipinnatus)
selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)
balkáni csík (Sabanejewia aurata)
dunai ingola (Eudontomyzon mariae)
magyar bucó (Zingel zingel)
német bucó (Zingel streber)
A dunai gázlók kiemelkedı jelentıséggel bírnak a német bucó faj fennmaradása szempontjából!
Ráckevei-Soroksári Dunaág (RSD) 58 km
lápi póc (Umbra karmeri)
kis lile (Charadrius dubius)
partifecske (Riparia riparia)
fekete gólya (Ciconia nigra)
réti sas (Haliaeetus albicilla)
A Duna jelenleg ugyan korlátozottan, de biztosít „ökológiai szolgáltatásokat”. A természet nem kiszámítható – a hatásbecslések csak becslések – ugyanakkor tény, hogy a mesterségesen létrehozott „kiszámított” dolgoknak alacsonyabb a tőrése, alkalmazkodása, kevésbé tolerálják a hibát. Az ökológiai állapot további romlása az ember egészségi állapotát is veszélyezteti. „Rövidtávon gazdaságos és gyors” tovább rontani, ugyanakkor „drága és lassú” rehabilitálni. A jelenlegi jogi környezetben apró lépésenként ártunk a Duna ökoszisztémájának.
Javaslat: A mőszaki megoldások kiválasztásakor legyen önálló szempont az ökológiai rendszerek és az élıvilág védelme, ne utólagos hatásvizsgálat történjen A hatások becslésére szánt határidık meghosszabbítása és a hatásbecslés eredményeinek felhasználása a kiviteli tervek elkészítésekor. A VKI intézkedésekkel összhangban a nemzetközi érdekeink képviselete (ICPDR). Egységes Duna-menti területhasználati koncepció (magántulajdon problémája). Monitoring-rendszer kialakítása, kutatásfejlesztés
Köszönöm a figyelmet ! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !
