1 KRE Mentálhigiénés segítő szakirányú továbbképzési szak – Mentálhigiénés jelenségek
VICTORNÉ ERDŐS ESZTER
A DROGHASZNÁLAT MEGELŐZÉSE – ELŐADÁS VÁZLAT A tapasztalatok szerint a későbbi drogozás, illetve antiszocialitás kialakulásában a viselkedési és az interperszonális tényezők fontosabb szerepet játszanak, mint a személyiségtényezők.
Ismeretlen német költő: Egy névtelen félerős verse a gyöngékhez (fordította: Dr. Gyökössy Endre)
Mert gyöngék vagytok, azért adtátok nekünk a félerős nevet. Ezzel az átkozott gúnyolódással kötöttetek gúzsba egy generációt, amely ellen ti vétkezetek – a gyöngék. Két évtized alatt mit tettetek? Ennyit adtunk néktek, hogy erőssé formáljatok mindannyiunkat. Erőssé a szeretetben és minden jóakaratban. De félerőssé is alig sikerültünk, mert gyöngék vagytok. Semmiféle értelmes, célravezető utat nem mutattatok, mert nem is ismertek. Sőt, magatok számára sem kerestetek effélét, mert gyöngék vagytok. Ha a „nem” tiltó szavát formálta csak egyszer is a szátok, az menten belétek szakadt – csak üvöltenünk és toporzékolnunk kellett kissé, és tüstént „igent” nyögtetek felénk, hogy megkíméljétek csapzott idegeiteket, s ezt a nyamvadt megalkuvást neveztétek szeretetnek. Mert gyöngék vagytok, kölyökkorunkban mozi-pénzzel és fagylalttal vásároltátok meg nyugalmatokat, mintha nekünk kedveskedtetek volna, pedig csak magatokat védtétek szüntelen, ó, ti gyöngék! Gyöngék a szeretetben, a türelemben,
2 gyöngék a reménységben, a hitben. Mi félerősek vagyunk, de lelkünk korunkhoz képest is félidős csupán, s ezért csapunk ekkora lármát, mert nem tudunk sírni olyasmiért, amiről azt sem mondtátok nekünk, hogy a világon vannak. Megtanultuk a számtant és a betűvetést, meg tudjuk számlálni a vadrózsa porzóit, valahányat, azt is tudjuk, hogyan élnek a rókák és ismerjük a mezei zsurló finom szerkezetét. Csendben ülni, sőt, felemelt ujjal jelentkezni is megtanultunk, hogy elmondjunk mindent a rókáról és a vadrózsa finom szerkezetéről. De a város vasbeton-rengetegében nem surran a róka és nem nyílik a vadrózsa sem. És mit kezdjünk az életünkkel, – arra senki meg nem tanított. Sőt: Istent is hinni szeretnénk, a Végtelent, Aki mindenkinél erősebb és mindent megért és azt akarja, hogy jók legyünk. De ti nem mutattok senkire, soha: íme, azért jó ez az ember, mert hiszi az Istent. Közben degesz-pénzt kerestetek áhítatos képpel és totó- és lottóeredményt rebegtetek mindennapi imátok gyanánt. Dugd el a pisztolyodat őrmester, azt mondd meg nekünk, mit érdemes és mit kell cselekednünk? Valóban azért a rendért ordítozol ránk, amit szolgálsz, vagy havi fizetésed, s majdani nyugdíjadat szereted csupán? Mutasd meg, milyen erős vagy emberségedben, fő-fejes úr, s mit tudsz jót cselekedni, de titokban, önmagadért! Gondolkodjatok! Nem mi vagyunk-e torz tükörképei hazugságaitoknak?
3 Mi, akik nyíltan lármázunk és az utcán randalírozunk. Mert ti titokban marjátok egymást kegyetlenül, és tépitek le a másik csontjáról a húst a „bizniszért” és a jobb fizetésért! Mutassatok nekünk, lármázóknak csak valakit is soraitokból, aki csöndben él és jó. Gumibottal cifrázott fenyegetések helyett olyan embereket küldjetek miránk, akik utat mutatnak, de nem szavalással, hanem életükkel és tetteikkel. De ti gyöngék vagytok. Az egészségesek, és az a néhány erős, aki él, Afrika dzsungeleibe ment, hogy meggyógyítsa a beteg feketéket. Odamentek, mert megvetnek titeket, éppúgy, mint mi, mert gyöngék vagytok.
Mama, imádkozz, ha tudsz még, mert nekünk, félerős nyavalyásoknak pisztolyunk ravaszán remeg a kezünk …
Miért drogoznak a fiatalok? A fiatalok drogozásával kapcsolatban nagyon sok kutatást végeztek, ennek ellenére nem tudjuk biztosan megmondani, hogy valaki miért kezd el drogozni, miért folytatja és lesz függő. A drogfogyasztás kialakulásában számtalan tényező és ezek egymásra hatása játszik szerepet. Az bizonyos, hogy az okok szövevényes dzsungelében van egy hiány, amely szinte minden drogfogyasztó anamnézisében megtalálható. Ez pedig az értékek elsajátításának elégtelenségében lefolyt szocializáció, amely azt jelenti, hogy a drogfogyasztók családjában elmosódott vagy gyenge a normaátadás, vagy azért, mert a szülők, mint modellszemélyek maguk sem követnek hitelesen értékeket, vagy pedig a túlzottan megengedő nevelési stílus gyakorlata miatt, ahol a szülőknek van ugyan stabil értékrendjük, de megengedő nevelési elveik miatt ezt nem kívánják meg következetesen gyermekeiktől is. A tapasztalatok szerint a későbbi drogozás, illetve antiszocialitás kialakulásában a viselkedési és az interperszonális tényezők fontosabb szerepet játszanak, mint a személyiségtényezők. Míg korábban elsősorban a rizikótényezők feltérképezésére irányultak a vizsgálatok, az utóbbi időben inkább a protektív (védő) tényezők azonosítására fektetnek hangsúlyt a kutatók. Ennek oka, hogy a rizikótényezők – mint pl. a társadalmi helyzet vagy a szociokulturális, illetve a szűkebb értelemben vett környezet – sok esetben megváltoztathatatlanok. A védőfaktoroknak azonban ilyen esetekben is jelentős szerepük lehet a káros hatások semlegesítésében. Ha ennek fényében szemléljük az egyház szerepét és
4 lehetőségeit, akkor látnunk kell, hogy csodálatos lehetőség és persze felelősség is van ránk bízva. Az egészséges személyiségfejlődéshez mindenekelőtt stabilitásra, biztonságra, és elfogadó, szeretetteljes szülői viszonyulásra van szükség. Később a viselkedést vezérlő értékek, normák elsajátítására a másokkal való azonosulás, az általuk nyújtott minták követése útján kerül sor. Ehhez a gyereknek a kívánt mintákat hitelesen közvetítő modellszemélyekre, egyértelmű szabályokra és világosan kijelölt határokra van szüksége. Empirikus vizsgálatok azt mutatják, hogy a társas kohézión belül az egyik legfontosabb védőfaktor a vallásosság, amely a spirituális fejlődésen túl az egyén morális fejlődését is segíti. A lelki támasz egyik fontos eleme a közösség erejéből fakadó társas támogatás, a lelki problémák megbeszélése, valamint a spirituális szemlélet által nyújtott értékrend. A nemzetközi vizsgálatok teljes bizonyossággal állítják, hogy a vallásosság a káros szenvedélyek alacsonyabb előfordulásával, s ugyanakkor kedvezőbb egészségmagatartással jár együtt. Számos külföldi vizsgálatban a középiskolások körében a vallásos összejöveteleken való részvétel gyakoriságának emelkedésével alacsonyabbnak találták a dohányzást, ill. az alkohol- és drogfogyasztást. Magyarországon 1997-ben klinikai ifjúsági populációban vizsgálták a drogfogyasztók társadalmi-demográfiai sajátosságait. Mindössze 16 %-ukat nevelték vallásos szellemben, és 5 %-uk járt rendszeresen templomba. Egy szegedi vizsgálatban 2000 első felében önkitöltéses kérdőívvel 1240 11-19 éves diák vett részt. Megfigyelhető volt, hogy a drogfogyasztás ritkább volt az önmagukat vallásosként jellemzett fiatalok körében. Az imádkozás, valamint a vallásos összejövetelekre való járás gyakorisága, mint a vallásosság indikátorai azonban még lényegesebb meghatározói a káros szenvedélyek előfordulásának, különösen a fiúk esetében. A nemek szerinti kereszttábla-elemzések azt mutatják, hogy bár kevesebb fiú vallásos, ez a jelenség mégis fontosabb számukra a káros szenvedélyeik alakulásában, mint a lányok esetében. Ez a jelenség annyiban nem meglepő, hogy a szakirodalom szerint a társas támogatás kedvező hatásait szintén a fiúk hasznosítják inkább, annak ellenére, hogy a lányok társas kapcsolatai sokkal intenzívebbek. A vallásos hovatartozás (önjellemzés) alapján nincs különbség a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakoriságában. A marihuána- és amfetamin-fogyasztás azonban lényegesen nagyobb a magukat nem vallásosként definiáló fiatalok körében. Az imádkozás és a vallásos összejövetelekre járás valamennyi kockázati magatartásformával összefüggést mutat. Míg azon tanulók körében, akik szoktak imádkozni, a dohányzás 35,7%, az alkohol 28,6%, a marihuána 6,2%, az amfetamin fogyasztása pedig 1,9%-ban fordul elő, a nem imádkozó tanulók körében az arányok a következők voltak: 42,7% (dohányzás), 37,3% (alkohol) 11,7% (marihuána) és 3,8% (amfetamin). Mindezt magam is megerősíthetem, hiszen az elmúlt 25 év alatt a hozzánk forduló drogbetegek között elvétve akadt egy-egy, akinek családjában a gyakorló keresztyén életvitel fellelhető volt. Annál is inkább bizonyos ez az alacsony arány, hiszen nyilvánvaló, hogy a keresztyén családok keresnék elsősorban keresztyén alapokon működő terápiás otthonunk segítségét.
5 El kell különíteni fentiektől az instabil személyek számára veszélyessé válható szélsőséges, fanatizáló szekták hatásait. A kreativitás fokozása, az élménykeresés igénye, az unalomból és a mindennapok szürkeségéből való kitörés vágya labilis személyiségű egyéneknél számos esetben szektákba terelheti a fiatalokat, akik személyiségük súlyos deformálásával és függőség kialakulásával fizetnek a vágyott autentikus közösség illúziójáért. A vallás felé fordulás tehát ilyen esetekben pszichés kórképpel is társulhat. Drogmegelőzés a családban A hatékony drogmegelőzés nem a drogokról szól, hanem a szülő-gyerek kapcsolatról, arról, hogy a gyerekek olyan családban nőjenek fel, ahol problémáik megoldásában segítséget kapnak szüleiktől. Ez a segítség azonban ne akadályozza meg őket az egyéni megoldásokban és döntéshozásban sem, vállalva az esetleges rossz döntéseket és azok következményeit is. Ez nem azt jelenti, hogy ne beszéljünk a drogokról, természetesen beszéljünk, csakúgy, mint minden másról is. Drogmegelőzés az iskolában Iskolai drogprevenciós programok hatékonyságáról számos nemzetközi és hazai vizsgálat készült. Ezek alapján a következő irányvonalak állapíthatók meg: A legeredményesebb programtípusnak a kortárs programok bizonyultak. A kortársak csoportos befolyásoló ereje (csoportnyomása) alapvetően befolyásolja a drogos- nem-drogos viselkedést. A cél a pozitív kortárshatások kialakulásának elősegítése, módszerei a kortárs tanácsadás, kortárs segítés, a kortársak részvételének bátorítása a prevenciós programokban. A kortárs csoportot három témakörben használják fel: az érzelmek közös megbeszélésében, átélésében, a problémamegoldás folyamatában és a kockázatvállalásban. A cél az, hogy a tanulók megtapasztalják kortársaik lelki támogatását. • A csoportos probléma-megbeszélések segítségével a tanulók jobban ráláthatnak problémáikra és „barátok” segíthetik őket ezek megoldásában. • Patronáló hálózat kialakítása pedig egyfajta „barát-rendszert”, azaz egy idősebb patronáló-kortárssal való barátkozást jelent, aki a tanulót segíti. A kortárscsoport modellen belül különösen két tevékenység volt eredményes: amikor a diákok egyéni beszélgetésen vehettek részt a prevenciós team kortárs tagjaival, illetve az ún. „barát-rendszerben”, amikor minden tanuló egy idősebb segítő kortársával beszélhette meg a problémáit. Érdemes ennek fényében is átgondolni a diákönkormányzat lehetőségeit! A hatékonyságvizsgálatok a kortárs programok mellett az alternatív programokat is eredményesnek találták veszélyeztetett fiatalokkal – mint kockázati célcsoportokkal – kapcsolatban. A pozitív tevékenységek lehetősége nagyobb vonzerőt jelent, mint a drogozás. A módszerek között ifjúsági központok munkájába, önkéntes tevékenységekbe történő bevonódás, érdekes foglalkozások választása, kalandos tevékenységek (hegymászás, barlangászás) bátorítása szerepelnek. Az iskolákban már legtöbb helyen alkalmazott szabadidő-szervező jelentősége egyáltalán nem lebecsülendő és nagy lehetőségeket rejt magában! Érdemes elgondolkozni azon is, hogy hogyan tudná az iskola beengedni és a gyerekekhez való hozzáférését támogatni az egyházak és civil szervezetek (cserkészet, vörös kereszt, klubok, stb.) számára. Pl. egy madárvédő
6 egyesület hétvégi akcióival talán éppen azoknak a gyerekeknek nyújthatna védőhálót, ahol a családi háttér nem teszi lehetővé a feltöltődést a gyermekek számára. Az adatok szerint a szülői hatékonyságnövelő modellek is jó eredményt produkáltak a megelőzés tekintetében. Ez gyakorlatban egy un. „Szülők iskolája” mozgalmat jelent, amit az iskola szervez rendszeres jelleggel az érdeklődők számára. Veszélyeztetett gyerekek szüleinek kifejezetten ajánlják az alkalmakon való részvételt. Ennek keretében a szülőket megtanítják arra, hogy képesek legyenek odafigyelni gyerekeikre, és tudjanak tanácsot adni nekik. Ezzel a szülők nevelési készségeit javítják. Magyarországon is meg lehetne ezt valósítani úgy, hogy az iskola iránt elkötelezett, szakirányú képesítéssel rendelkező szülők bevonásával - iskolai ráfordítás nélkül - működhetne. Végül, a legeredményesebb programok között szólnunk kell azokról a megközelítésekről, melyek az életvezetési ismereteket készségfejlesztéssel társítva fejtik ki hatásukat. E programok a drogmegelőzést az egészségfejlesztés körébe helyezik: tehát a cél az, hogy mit csináljon a gyerek, és nem az a cél, hogy mit ne csináljon (ne drogozzon!). Fontos, hogy a gyerekek számára pozitív üzenetet küldjünk („mit igen”). Az egészséges életstílus kialakítása azonban hosszú távú feladat, egy-két „felvilágosító” beszélgetéssel nem érhető el. A drogmegelőzés is a kisgyermekkorban kezdődik, amikor a drogokról valójában még szó sincs. A cél a tanulók önmegvalósításának javítása. Az egészségfejlesztés azt is jelenti, hogy ezek a programok az információk mellett foglalkoznak az értékek, viszonyulások kialakításával, valamint készségfejlesztéssel is (problémamegoldás, döntéshozás, stressz-kezelés, nemet mondás a csábításra vagy a kínálásra). Magukkal a drogokkal (az alkohollal és a cigarettával is) csak megfelelő előkészítés után, fokozatosan foglalkoznak, elkerülve a kíváncsiság felkeltését. Törekednek arra, hogy a magyar iskolákban szokásos fegyelem- és előadásközpontú oktatás helyett beszélgetés alakuljon ki a tanár és a diákok között, legyen lehetőség helyzetgyakorlatokra, szerepjátékokra, csoportos beszélgetésekre. Legyen olyan a légkör, hogy a gyerekek el merjék mondani fantáziáikat (ez fontos a téves hiedelmek megbeszélése miatt is), esetleges tapasztalataikat (pl. alkohol, cigaretta), élményeiket (mit meséltek a haverjaik, mit láttak a diszkóban). Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a megelőzési programok leginkább a protektív (védő) tényezők határozott és egyértelmű erősítésével érik el kedvező hatásukat: elsősorban a családhoz és az iskolához való kötődés szerepe jelentős. (A fentiekben felhasználtam Dr. Pikó Bettina vizsgálati eredményeit, melyet „Vallásosság és káros szenvedélyek fiatalok körében” tárgykörben végzett. Köszönet érte.) Victorné Erdős Eszter
