A DIRTY DANCERS COMPANY SPORTTÁNC EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA amelyet az Egyesület 2013. január 28. napján tartott közgyűlésén elfogadott tartalommal hozott létre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. és egyéb irányadó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján. I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: Dirty Dancers Company Sporttánc Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 1144 Budapest, Füredi u. 11/B. 7. em. 30. 3. Az Egyesület működési területe: Magyarország területe II. Az Egyesület tevékenysége, célja és feladatai 1. Az Egyesület tevékenysége és célja: Az Egyesület közhasznú tevékenységét Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bek. 4, pontja szerint a helyi önkormányzati feladatok keretén belül az egészséges életmód segítségét célzó szolgáltatás keretében, továbbá ugyanezen § 15. pontjában meghatározott sport, ifjúsági ügyek keretein belüli feladatok körében látja el. Közhasznú tevékenységét továbbá az Egyesület (Sporttörvény) 2004. évi I. tv. 49. § c, pont szerinti állami feladatkörben, az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlásának feltételeinek biztosítása keretében, továbbá ugyanezen tv. 55. § szerint az iskolai testnevelés és sporttevékenység körében fejti ki. Az Egyesület célja: - a fenti kötelező jogszabályi előírások alapján – az egészséges életmód fenntartásának segítése és az ifjúsági ügyek kereteiben a szabadidősport feltételeinek biztosítása, továbbá az iskolai testnevelés és sporttevékenység körében - a táncművészet terjesztése, a táncművészet versenyrendjének kialakítása, szervezése és működtetése. Ennek keretén belül versenytáncos, akrobatikus rock and roll táncos és divattáncos utánpótlás nevelés, továbbá kulturális programok szervezése, bonyolítása, a divattáncok terjesztése, népszerűsítése, bemutatóképzések és előadások szervezése, kapcsolódó kiadványok megjelentetése, terjesztése. Az Egyesület a közhasznúsági jogállását az alábbi feltételek igazolják: Ectv. 32. § (4) bek. a, pontja szerint az Egyesület előző két lezárt üzleti éve (2010 és 2011) vonatkozásában az átlagos éves bevétele - a jelen alapszabályhoz csatolt két üzleti év számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített beszámolója szerint - meghaladta az egymillió forintot. Az Egyesületnél az Ectv. 32. § (5) bek. b, pont szerint a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, a csatolt számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített beszámolójának adataival bizonyítottan.
2 Az Ectv. 34. § (1) bek. a, pontjában rögzített, az Egyesület az alapszabályban meghatározott céljai szerinti közhasznú tevékenységet folytatja, továbbá ezen közhasznú tevékenységek szerinti szolgáltatásokat az Egyesület tagságán túl mások részére is biztosítja, senkit sem zár ki e szolgáltatásokból. Az Egyesület a közhasznú tevékenysége gyakorlásához szükséges vagyonnal – az éves beszámoló tartalmával igazoltan – rendelkezik, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal köteles beszámolót készíteni. A beszámoló formáját az egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint könyvvezetési módja határozza meg. Az egyesület beszámolója tartalmazza a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített beszámolóját, az eredmény kimutatást, a kiegészítő mellékletet, továbbá a közhasznúsági mellékletet. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni az egyesület által végzett közhasznú tevékenységet, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges Ectv. 32. § szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét, és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. Az egyesület éves beszámolója, a közhasznúsági jelentés elfogadása, továbbá az éves költségvetés megállapítása tárgyában a közgyűlés csak akkor határozhat, ha előzőleg e kérdésekben a Felügyelő Bizottság írásbeli véleménye a közgyűlésen ismertetésre került. Az egyesület a közgyűlés által elfogadott beszámolót valamint közhasznúsági mellékletben foglalt jelentést az adott üzleti év mérlegfordulóját követő 5. hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni és közzétenni, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározott módon, továbbá a saját honlapján, portálján. Az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig az egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét letétbe helyezni és közzétenni, a letétbe helyezés az egyesületet nyilvántartásba vevő törvényszéknél, a közzététel a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetéssel történik, továbbá az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán való elhelyezéssel. (mód. 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet a számviteli tv. szerinti egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról 20. § (2) bek.) Az egyesület www.akrobatikus.hu néven saját honlapot, portált működtet. Az egyesület közgyűlése által hozott határozatokat a portálján, a határozat elfogadását követően, de legkésőbb 5 napon belül kell közzétenni. Az egyesület a letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletének, valamint egyéb adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé teszi. Az egyesület beszámolójára egyebekben a számviteli törvény, valamint annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
3 Az egyesület 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg. 2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet, azonban ezen körben történő intézkedései nem veszélyeztethetik az alapcél szerinti tevékenységét. 4. Az Egyesület feladatai: Az Egyesület fenti céljainak megvalósítása. Az Egyesület a feladatainak ellátása során a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. III. Az Egyesület tagsága 1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt. Az Egyesület tagjának jogai: – részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban; – a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; – felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni; – választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; – indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; – betekinthet az Egyesület nyilvántartásába; – a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. 2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. 3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. 4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását, köteles a közgyűlés/elnökség által meghatározott tagdíjat rendszeresen megfizetni.
4 5. A tagsági viszony megszűnik: – a tag halálával, – az Egyesület megszűnésével, – a tag kilépésével, – a tag kizárásával. 6. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül – azt a tagot, aki hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével. – azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott. Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárási eljárást első fokon az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A taggal az elnökség indokolással ellátott kizáró határozatát írásban közölni kell. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. Ezen felül a határozatot 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt megtámadhatja az Etv. 10. §-a alapján. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával., . 7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. IV. Az Egyesület szervezete 1. Az Egyesület szervei: Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság 2. A Közgyűlés A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlés nyilvános, a Közgyűlésen hozott határozatokat az ún. Határozatok Tárában kell nyilvántartani. A határozatok nyilvántartása céljából megnyitott számozott lapokból álló dokumentációt az Egyesület elnöke az első bejegyzés előtt saját kezűleg hitelesíti. A Határozatok Tárába be kell vezetni a közgyűlési döntés tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, és ezen személyek nevét is. A Közgyűlési határozatokkal érintettek részére a határozatot bizonyítható módon közölni kell. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. Az Elnöknek tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.
5 A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a körülményről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. 3. A Közgyűlést össze kell hívni: – ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, – ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, – ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli. 4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata. 5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. 6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. 7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: – az Egyesület megalakulásának, végelszámolásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása; – az Alapszabály elfogadása és módosítása; – tisztségviselők megválasztása és visszahívása; ha a tisztségviselő feladata ellátására méltatlanná válik; – tagdíj mértékének megállapítása; – az Elnökség előterjesztése alapján az egyesület éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentés elfogadása – amelyre vonatkozó határozat elfogadása nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik – és az éves költségvetés megállapítása. E napirendi kérdésben az Egyesület Felügyelő Bizottságának a Közgyűlés elé terjesztett írásbeli véleménye hiányában a Közgyűlés jogérvényes határozatot nem hozhat. – döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal. 8. A Közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. 9. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges: – az Alapszabály elfogadásához, módosításához; – az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához. 10. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. 11. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.
6 12. Elnökség A Közgyűlés, valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület célja szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjával, tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az ülés határozatképes, ha az elnökségi tagok több, mint a fele jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. 13. A 3 (három) tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra. Az elnökség tagjai: elnök, elnökhelyettes, titkár 14. Az Elnökség feladata és hatásköre: – tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás; – a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység; – az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása; – az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása; – az Elnök éves beszámolójának elfogadása; – személyzeti munka irányítása; – tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása; – az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás; – minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von. 15. Az Egyesület tisztségviselői Az Egyesület elnöke Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Elnök feladata és hatásköre: – önállóan képviseli az egyesületet – az Egyesület tevékenységének irányítása; – a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése; – döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
7 – a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; – kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; – irányítja az Elnökség munkáját; – vezeti az Elnökség üléseit; – képviseli az Egyesületet; – intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; – összehívja az Elnökség üléseit; – vezeti az ügyintéző apparátust; – irányítja az Egyesület gazdálkodását; – utalványozási jogot gyakorol; – gyakorolja a munkáltatói jogokat; – minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal. 16. Az Egyesület elnökhelyettese Az Elnököt távollétében helyettesíti. Helyettesítés esetén teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait. Az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a teljes hatáskörben történő helyettesítéshez a közgyűlés előzetes hozzájárulása is szükséges. Önálló képviseleti jogkörében tett intézkedéseiről haladéktalanul és bizonyíthatóan tartozik az elnöknek beszámolni. 17. Az Egyesület titkára A titkár jogai és kötelezettségei: - az egyesület pénzeszközeinek, pénzállományának és számláinak kezelése, nyilvántartása - pénztárkönyv vezetése, számlák hitelességének ellenőrzése - bevallások, jelentések (közhasznúsági) elkészítése, elkészíttetése és benyújtása - tagnyilvántartás vezetése, az egyesület igényei érvényesítéseinek kezdeményezése V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. 2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételei: – tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg; – magán és jogi személyek támogatásai; – az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel; – rendezvény bevétel; – költségvetési támogatás – pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás – Európai Unió strukturális alapjaiból, ill. a Kohéziós Alapból származó költségvetésből juttatott támogatás – Európai Unió költségvetéséből, vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás – személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege – az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel – a fenti pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
8 – az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható, amely nem járhat az adományozók, ill. más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével – az egyesület nevében adománygyűjtés csak írásbeli meghatalmazás alapján végezhető. Az egyesület költségei, ráfordításai – alapcél szerinti közhasznú tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek – gazdasági, vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek – a szervezet működési költségei (ide értve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket) valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök écs. leírása – a fentiek alá nem tartozó egyéb költség. 3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek. 4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi, tartja nyilván. 5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. VI. Felügyelő Bizottság 1. Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja 5 évre. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, amennyiben feladataik ellátására méltatlanná válna. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. A Felügyelő Bizottság ülését az Elnök hívja össze írásban, a kitűzött időpont előtt 10 nappal elküldött napirendet is tartalmazó meghívóval. A Felügyelő Bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság feladatát képezi és hatáskörébe tartozik az Elnökség éves beszámolójának, közhasznúsági jelentésének, éves költségvetésének elfogadása tárgyában a Közgyűlés felé írásbeli véleményt, javaslatot előterjeszteni. A Közgyűlés a Felügyelő Bizottság véleménye, javaslata ismeretének hiányában jogérvényes határozatot nem hozhat. 2. A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat a nyilatkozatuk értelmében vállalják. 3. A Felügyelő Bizottság működésének szabályai: Szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás, vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény felmerülése esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
9 Amennyiben a Felügyelő Bizottság indítványára az Elnökség a Közgyűlést nem hívja össze, a határidő leteltétől számított 30 napon belül a képviseleti szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja: – aki a közgyűlés, ill. az elnökség elnöke vagy tagja, aki az egyesülettel a megbízásán kívül más tevékenyég kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik – továbbá az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást – továbbá aki a fentiekben meghatározott személyek közeli hozzátartozója. VII. Az Egyesület megszűnése 1. Az Egyesület megszűnik: – ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja, – ha feloszlatják, – ha más szervezettel egyesül, – ha megszűnését megállapítják. Az egyesület végelszámolására az Ectv. rendelkezése hiányában a Ctv. rendelkezéseit kell alkalmazni, csőd, ill. felszámolás esetén a Cstv. szabályai az irányadók. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.
10 VIII. Vegyes és záró rendelkezések Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 2011. évi CLXXV. tv., valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. Az Egyesület ezen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a 2013. január 28-i Közgyűlés fogadta el. Kelt: Budapest, 2013. január 28. ................................................................. Zsebe László elnök Ezen alapszabályt elfogadó közgyűlési jkv. hitelesítői: .................................................................. Zsebe Józsefné jkv. hitelesítő
............................................................... Stieber Viola Ibolya jkv. hitelesítő
