A digitális átállás társadalmi vonatkozásai
Rémai Dániel
Tartalomjegyzék
I.
Bevezetés ........................................................................................................................................ 3
II.
A digitális televízió története és alapvető jellemzői ........................................................................ 3
III.
A digitális átállás elméleti és gyakorlati tendenciái ..................................................................... 5
III.1. Elmélet – Az innovációk diffúziója ............................................................................................... 5 III.2. Gyakorlat ..................................................................................................................................... 7 IV.
Csapdában a közszolgálati televíziók? – A BBC példája ............................................................. 10
V. Az átállásban résztvevő aktorok .................................................................................................... 11 V.1. A fogyasztók ............................................................................................................................... 11 V.2. A szolgáltatók ............................................................................................................................. 11 V.3. Az állam ...................................................................................................................................... 11 VI.
Magyarország és a digitális átállás ............................................................................................ 13
VII.
Összegzés ................................................................................................................................... 14
VIII.
Irodalomjegyzék ........................................................................................................................ 14
2
„Ha a digitális forradalom második szakasza teljes mértékben megvalósul, átalakítja minden ember életét az Egyesült Királyságban.”
Mark Thompson1
I. Bevezetés A televízió a XX. század során az emberiség mindennapjának részévé vált. A technikai fejlődés megkívánja, hogy a televíziózásban is új technológiák, jelenjenek meg. A változások befolyásolják a szabályozást, a háztartások technikai felszereltségét és a szolgáltatási formákat is. Az információs társadalom televíziójának egyik első, nagyszabású mérföldköve a digitális sugárzásra való átállás. A digitális sugárzás számos előnye mellett, több technikai, jogi és társadalmi probléma is felmerül e technológia bevezetése kapcsán. Az 1980‐as években a fejlett országok elindították az információs társadalom televíziójának megalkotásáról szóló projektjeiket. A képminőség és a televíziók technikai szintjének folyamatos javulása során a fejlődés olyan fázisába ért, amely kapcsán alapvető változásokra van szükség mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók, mind az állam részéről. A tanulmány célja, hogy bemutassa a digitális átállás jelenlegi helyzetét, rávilágítson a felmerülő nehézségekre, és bemutassa a problémák lehetséges megoldásait.
II. A digitális2 televízió története és alapvető jellemzői A kísérleti digitális sugárzás sikerei és az általa nyújtott előnyök felvetették azt a kérdést, hogy ez a technológia hogyan és mikor válthatja fel az analóg sugárzást. Az átállás már az 1990‐es évek közepén felmerült, de az érdekelt aktorok belátták, hogy ez komoly technikai, jogi és társadalmi előkészítést igényel. Mindeközben a digitális sugárzás folyamatosan új teret hódított magának. Az USA‐ban 2009. február 17‐én számos országos adó állította le az analóg sugárzást, megvonva ezzel közel fél millió embertől a televíziózás lehetőségét. 2006‐ 1
Marc Thompson a BBC vezérigazgatója 2000‐2002. Az analóg jeltovábbítás felcserélése digitálissal. Alapvető különbségek vannak a két rendszer között a bevitel, a feldolgozás, az átvitel, a tárolás és a megjelenítés technikai megvalósításában. 2
3
ban Nagy‐Britanniában már a háztartások 73%‐a rendelkezett digitális vétellel. A digitális sugárzás a technikai eltérések mellett alapvetően három nagy különbséget jelent az analóggal szemben. Egyrészt (1) megszűnteti a frekvenciahiányt, másrészt (2) javul a műsorok minősége, harmadrészt (3) lehetőséget biztosít az interaktivitásra. Az analóg sugárzás egyik nagy hiányossága, hogy nem biztosítja a napjainkban szükséges sávszélességet. A digitális sugárzás esetében lehetséges egyszerre több csatorna valamint a HDTV3 sugárzása. Az új rendszer lehetővé teszi az interaktivitást, azaz a fogyasztó és a szolgáltató között szinte állandó élő kapcsolat van, amely jelentősen javíthatja a műsorlista összeállítását és az esetleges fogyasztói problémák kezelését. A digitális sugárzásnak számos előnye van az interaktivitás mellett, ilyen például a time shifted (időben eltolt) szolgáltatás vagy, ahogy a szlengben nevezik a Yesterday TV. Ennek a szolgáltatásnak az a lényege, hogy a fogyasztó előre beprogramozhatja, mely programokat kívánja megtekinteni és ezek még a szolgáltató által kínált szerződésben meghatározott ideig elérhetők számára a saját tároló rendszerében. Ebben egy ún. elektronikus műsorkalauz (EPG4) vagy annak interaktív (IPG5) változata segít a fogyasztónak. A time shifted szolgáltatás továbbfejlesztett változata a nPVR6, amely segítségével a fogyasztó szabadon mozoghat a műsorokban az általa kívánt időpontban, azaz szinte teljesen megegyezik egy video vagy egy DVD működési mechanikájával. Ebből azonban számos probléma származott már eddig is, mint például a reklámok fogyasztói kiiktatása. A másik kényes kérdés, amely e szolgáltatás kapcsán felmerül a szerzői jogok biztosítása. Ennek érdekében néhány szolgáltató a technológiát annyiban alakította át, hogy nem a fogyasztó beltéri egységén tárolja a műsorokat, hanem saját adatbankjában. Ennek két formája van: az egyik, amikor a fogyasztó a műsort bármikor megtekintheti, mint egy online videotékában (VoD7), a másik típus, amikor a műsor sugárzási ideje alatt bármikor az elejétől bekapcsolódhat a néző (nVoD8). A technológiai fejlettsége ellenére számos országban folynak perek a szerzői jogok védelme és a reklámok kiiktatása miatt. Ezek az esetek 3
High‐Definition Television – nagy képfelbontású televízió Electronic Program Guide – elektronikus műsorkalauz 5 Interactive Program Guide – interaktív műsorkalauz 6 Network Personal Video Recorder – személyes hálózati video rögzítő 7 Video‐on‐Demand – igény szerinti video 8 near‐Video‐on‐Demand – közel igény szerinti video 4
4
rámutatnak arra, hogy a technikai háttérrel ellentétben az innováció jogi szabályozása egyelőre kiforratlan. A digitális sugárzásra való átállás kapcsán felmerülő legnagyobb probléma, azonban az, hogy az emberek idegenkednek a változástól. Főleg ha a változás az egyik olyan alapvető szolgáltatást érinti az életükben, amely mindennapjaik része. A probléma súlyosságát fokozza, hogy az újítás technikailag nem kompatibilis a régi rendszerrel.
III. A digitális átállás elméleti és gyakorlati tendenciái III.1. Elmélet – Az innovációk diffúziója A digitális átállás társadalmi fogadtatásnak megértéséhez a legmegfelelőbb elméleti keretet az innovációk terjedése szolgáltatja. Innovációnak azt nevezzük, amit az egyén vagy a közösség újításként él meg. Az innovációk diffúziójával kapcsolatos kutatások és elméletek kezdetben főleg gyakorlati alkalmazásuk miatt voltak fontosak. Az első kiemelkedő kutatás az amerikai mezőgazdaságban dolgozó farmerek közötti innováció terjedési metódusait vizsgálta. Ezt a kutatást az amerikai mezőgazdasági minisztérium támogatta. Ez a korai innováció‐kutatás főleg az emberek magatartásával és a közöttük fennálló információs kapcsolathálóval, valamint annak befolyásoló hatásaival foglalkozott. Everett Rogers9 jelentős eredményeket ért el az innovációk diffúziójának kutatása terén. Rogers elmélete szerint az innovációk diffúziója alapvetően egy kommunikációs folyamat. A fő kérdése az, hogy a vizsgált technikai újítás milyen mértékben tud beépülni a köztudatba. Rogers elmélete egy teljesen kidolgozott rendszerben foglal helyet, amely nyomon követi és dokumentálja az innováció helyzetét és a társadalmi viselkedést a megjelenéstől kezdődően egészen a teljes adaptálásig. Az innovációról szóló információk megléte a legfontosabb befolyásoló tényező, amely egy egyént (a lehetséges adaptálót) döntése meghozatalában befolyásol. Az innovációkkal kapcsolatos információhiány jelentős mértékben képes késleltetni egy innováció adaptálását egyének vagy szervezetek körében. Sok esetben az információs csatornák túlterheltsége és a nagy mennyiségű információ okozza a késést, 9
Everett Rogers (1931‐2004) – kommunikációs tanulmányai után az innovációk terjedését kutatta. Kiemelkedő eredményeket ért el ezen a területen. Számos elmélet és empirikus kutatás köthető nevéhez.
5
mivel a releváns információk nem jutnak el a célcsoporthoz. Fontos, hogy az információforrás megbízható legyen és a lehetséges felhasználókban meg legyen a készség az alkura, amely az újítás átvételének elkerülhetetlen része. A legoptimálisabb, ha a potenciális adaptálók mellett olyan egyenrangú felek jelennek meg, akik már elfogadták az újítást és meg vannak vele elégedve. Az ilyen típusú személyközi kapcsolatok jelentősen hozzájárulnak egy innováció elvetéséhez vagy adaptálásához. Rogers az 1960‐as évektől kezdődően aktívan részt vett, főleg technológiai diffúziók vizsgálatában és számos elméletet dolgozott ki, amellyel nagyban hozzájárult e tudományterület fejlődéséhez. Rogers elmélete szerint egy innováció diffúziójának sebességét alapvetően az idő, az innováció adottságai, a kommunikációs hálózatok és a társadalmi rendszer határozza meg. Rogers vizsgálta egy‐egy innováció elterjedését különböző társadalmi csoportokon belül és csoportok között is. A csoportok heterogenitása illetve a csoportok közötti átjárhatóság jelentősen segíthet az innovációk elterjedésében. Továbbá elősegíti az adaptációt, ha a potenciális adaptáló személyes környezetében van olyan egyén, aki már áttért az újításra. Ez nagyobb biztonságérzetet ad a potenciális adaptálónak. Rogers a társadalmakat 5 csoportra osztja az innováció elfogadásának időbeli helyzete alapján. Minden csoportra különböző mértékű érdeklődés, anyagi helyzet és attitűd jellemző.
1. ábra ‐ Az adaptálók száma az idő függvényében10
10
Rogers‐féle S‐görbe az innovációk időskálán ábrázolt terjedése és az egyes időintervallumokhoz kapcsolható csoportok elnevezése és aránya a teljes társadalmon belül.
6
Az újítók és a korai adaptálók azok, akik anyagilag megengedhetik maguknak az újítást. Ez a két csoport segít abban, hogy az innováció bekerüljön a köztudatba, „kipróbálható” és „megfigyelhető” legyen. A korai és kései többség az első két csoport példája és tapasztalatai alapján vezeti be az innovációt. Ez a két csoport anyagilag jobban korlátozva van, mint az előttük járók. A lemaradók azok, akiknek anyagi helyzete nem teszi lehetővé az adaptálást vagy szokásaikkal és világfelfogásukkal nem tudják összeegyeztetni az adaptálást. Rogers elmélete főleg a fogyasztókkal foglalkozik, de nem szabad elfelejteni, hogy a fogyasztók mellett az innovációk diffúziója során kiemelkedő aktor a szolgáltató és bizonyos esetekben az állam is. A digitális átállás kapcsán mindhárom aktornak kiemelkedő szerepe van, jelenlétük elengedhetetlen a zökkenőmentes átállás érdekében.
III.2. Gyakorlat A digitális televízió elterjedése egy teljesen újfajta diffúzió. Nagy sebességgel terjedt el széles körben a fejlett társadalmakban és vált az analóg sugárzás helyettesítőjévé. De felmerültek olyan problémák is, amelyek hátráltatják a teljes elterjedést. Ilyen probléma pl. a fogyasztók tájékozatlansága, a jogi szabályozás kiforratlansága vagy az, hogy a digitális sugárzás az átállás után minden állampolgár számára elérhető legyen. Az Európai Bizottság „Analóg műsorszolgáltatásról a digitálisra történő átmenet felgyorsításáról” szóló közleménye felszólítja az EU tagországait, hogy 2012‐ig térjenek át a digitális műsorszórásra. Az államokat emellett kötelezi, hogy biztosítsák ezen folyamat zökkenőmentességét, valamint, hogy a bevezetés időpontjára álljon készen egy komplex és komplett törvényi szabályozás, amelyben minden aktor érdekeit figyelembe veszik és lehetőséget biztosítanak a digitális sugárzás elérésére minden társadalmi csoport számára. Az EU tagországokra vonatkozóan számos becslés készült, amely megpróbálja meghatározni a digitális átállás sebességét és állapotát. A Datamonitoring felmérése alapján 2010‐re az Unió országaiban 70% körüli lesz a digitális televízióra átálltak aránya. A 2006‐os Eurostat adatok alapján az EU 12‐ek országaiban 23,7% körül volt a digitális műsorszórásra átálltak aránya. Az átállást jelentősen megkönnyítette, ha egy‐egy területen elindult a digitális földfelszíni sugárzás. Az európai csatornák jóval szélesebb kínálatot nyújtanak, mint az amerikaiak, ennek fő oka a kontinens multikulturalitása és a számos 7
különböző nemzeti hagyomány. Emellett az egyes országok között jelentős különbségeket tapasztalhatunk abból a szempontból, hogy mely digitális műsorszórási formára való átállást propagálják.
2. ábra – Európa országában a digitális sugárzási formák megoszlása11
A fenti ábra a 4 fő digitális platform európai megoszlását mutatja. A grafikonon láthatjuk, hogy a fölfelszíni és a kábeles sugárzás a legnépszerűbb az európai országokban. Ezt főleg a domborzati adottságok és az országok területe alakította így. A két fő platform mellett minden országban jelen van a műholdas sugárzás is, míg a negyedik alternatíva az IPTV elenyészően kis mértékben jelenik meg. Az e‐Media Institute 2006 júniusáról közreadott felmérése alapján azt láthatjuk, hogy a digitális átállásban élen járó 10 országban is jelentősen eltér az adaptálás mértéke. Az első helyen álló Egyesült Királyságban 70%‐os volt az arány, míg a 10. helyen álló Ausztriában csak 22%.
11
Forrás: http://www.radiotv.cz/files/gallery/graf_prijmy.png Mentés időpontja: 2007. december 10.
8
.
Az élen járó Egyesült Királyságban a digitális átállás folyamatát példaértékű precizitással dokumentálták. Megfigyeléseik, módszereik és tapasztalataik más európai országok számára is útmutatást nyújthatnak. Az Egyesült Királyságban megfigyelték, hogy (1) az átállók aránya főleg a gyerekes családok és az 55 év felettiek körében volt magas. Azok közül, akik átálltak (2) a nagy többség már korábban is előfizetője volt valamilyen televíziós csomagnak. Az átállók (3) 73%‐a egy konkrét csatornatípus miatt váltott. A váltás indoklása során a megkérdezettek (4) fele fontosnak tartotta a képminőség javulását. Emellett fontos érv volt a digitális sugárzásra való átállás kapcsán az (5) interaktivitás, főleg az (6) EPG és a (7) time shifted funkció győzte meg az embereket. A fogyasztók nagy része (8) viszont magasnak tartotta a szolgáltatók által megszabott árakat, valamint problémának tartották azt is, hogy (9) olyan csatornákért is fizetnek egy‐egy csomag esetében, amelyek műsorait soha nem veszik igénybe. A brit népesség körében végzett kutatásokból kiderült, hogy sokan az (10) információk hiánya és az ismeretlen technikai újítástól való (11) félelem miatt nem térnek át. Megfigyelték, hogy (12) a vártnál alacsonyabb az áttérés mértéke a társadalom idősebb korosztályaiban (65 év felett), amely valószínűleg az innovációtól való félelemből származik. Az összes európai országban évről évre növekszik a digitális szolgáltatást igénybe vevők száma, de sok ország (főleg Közép‐Európában) nem áll készen arra, hogy 2012‐ben véglegesen beszüntesse az analóg sugárzást. Ennek okai egyrészt a jogi hiányosságok, másrészt az, hogy a társadalom nem minden csoportja képes önerőből átállni. Számos
9
országban még e családok számának felmérése sem kezdődött el, nemhogy a szociális segítségnyújtási rendszer kidolgozása.
IV. Csapdában a közszolgálati televíziók? – A BBC példája A közszolgálati televíziók értékmegőrző szerepet töltenek be. Már a kilencvenes évek elején felmerült a kérdés, hogy a digitális átállás során mennyiben változik meg a köztévék szerepe? A legnagyobb félelem annak kapcsán merült fel, hogy megszűnésükkel a televíziózás világában csak a piac dominálna és ez a műsortartalmakban jelentős torzulást idézne elő. A közszolgálati TV‐k problémájával már több nyugat‐európai országban foglalkoztak, ezek közül a legjelentősebb a BBC reformjára vonatkozó több éves (2003‐2006) vizsgálat. A BBC vizsgálata három szakaszban zajlott le. Az első szakaszban a lehető legtöbb információt igyekeztek összegyűjteni a kérdéssel kapcsolatban. A második szakaszban a BBC vezetősége és a brit kormány közös stratégiákat dolgozott ki a csatorna jövőjével kapcsolatban, azonban az egyeztetéseket nem sikerült teljes konszenzussal zárni. A második szakasz végén a kormány kiadta az ún. Zöld Könyv (Green Paper) című stratégiai tervet. A harmadik szakaszban a Zöld Könyv stratégiáit vizsgálták felül és próbáltak a vitás kérdésekben közös nevezőre jutni. Ezen egyeztetések során jött létre a Fehér Könyv (White Paper). A közszolgálatiság kapcsán a leggyakrabban felmerülő probléma a finanszírozhatóság kérdése. A brit Ofcom12 stratégiája alapján a BBC‐t és még négy másik közszolgálati csatornát olyan struktúrájúvá kívántak átalakítani, amelyek képesek alkalmazkodni a piacorientált modellhez és eközben megtartják értékmegőrző szerepüket is. Országonként eltérő, hogy az állam milyen mértékben és milyen feltételek mellett képes és hajlandó támogatni a közszolgálatiságot. A digitális átállás utáni első években fog kiderülni, hogy a közszolgálati TV‐k képesek‐e lépést tartani a kereskedelmi televíziókkal és sikerül‐e elnyerniük a fennmaradásukhoz szükséges nézettséget.
12
Office of Communication – Brit Kommunikációs Testület (v.ö. – Magyarországon az ORTT)
10
V. Az átállásban résztvevő aktorok V.1. A fogyasztók A potenciális adaptálók legfontosabb szempontjait már említettük a Rogers‐féle diffúziós elmélet kapcsán. Emellett az egyik legfontosabb tényező a kényelem, azaz, hogy a változás ne járjon kellemetlenségekkel. A másik nem elhanyagolható tényező a megfizethetőség. Az elemzés korábbi részében már említésre került, hogy a kései innoválók és a lemaradók csoportjának nagy része anyagilag nem képes adaptálni az adott innovációt. A digitális sugárzás szemben az analóg sugárzással számos új költséget jelent. Egyszeri költség a már meglévő analóg technikai infrastruktúra lecserélése. Emellett megjelenik állandó költségként a havi előfizetési díj. Ez számos európai országban, köztük hazánkban is, több ezer családnak okozna gondot és az analóg sugárzás lekapcsolása után nem lenne számukra elérhető a szolgáltatás.
V.2. A szolgáltatók A szolgáltatók alatt több csoportot értünk. Egyrészt ide tartoznak a tényleges szolgáltatást nyújtó társaságok, másrészt a tartalomkészítők. Az első csoport feladata, hogy biztosítsák a digitális sugárzás technikai hátterét és azt mindenhol elérhetővé tegyék. A tartalomkészítőkre hárul az a felelősség, hogy olyan műsorokat gyártsanak, amely megfelel az új technológia, a fogyasztók és a műsorfelügyeletek elvárásainak. A tartalomkészítők és a szolgáltatók között az átállásban előrehaladottabb állapotban lévő országokban szinte folyamatos küzdelem zajlik a financiális és a szerzői jogok kérdése kapcsán. A digitális műsorok előállítása, főleg ha HD13 minőségben készülnek, jóval nagyobb költségeket jelent, mint korábban. A műsorok árának emelkedése maga után vonja a szolgáltatás árának növekedését, amelyet a fogyasztók nem feltétlen hajlandóak kifizetni. Felmérések szerint a nyugat‐európai országokban a fogyasztók 10‐15 eurót hajlandóak havonta kifizetni televíziós szolgáltatásokért.
V.3. Az állam
13
High Definition – nagy felbontású
11
Nagy‐Britanniában a brit kormányzat nagy erőfeszítéseket tett, hogy minél gördülékenyebben menjen az átállás folyamata. Az átállást megelőzően tájékoztató műsorokat sugároztak és tájékoztató pontokat állítottak fel. Az ő tapasztalataik mindenképpen példaértékűek a többi ország kormányzata számára, hogy milyen módon lehetséges optimalizálni a digitális átállás időtartamát, csökkenteni a költségeket, megalkotni a jogi szabályozást és megvalósítani az átállást támogató szociális rendszert. A kormányzatok alapvető feladata a jogi szabályozás megalkotása, amely egyszerre veszi figyelembe a fogyasztók és a szolgáltatók érdekeit. Külön figyelmet kell fordítania a köztelevíziók helyzetére és működésük biztosítására. A fogyasztókkal, azaz állampolgáraival szemben kötelessége, hogy időben tájékoztassa őket az átállásról, annak következményeiről és költségeiről. Nyugat‐európai kutatások megerősítették, hogy az emberek jobban elfogadják az átállás szükségességét, ha konkrét időpontot közölnek velük. Minden átállás előtt álló országban felmerül a kérdés, hogy mi lenne az ideális tájékoztatási stratégia. Sok állam a piaci szférára bízza e feladat ellátását. A britek esetében az állam nagy szerepet vállalt ezen a téren. A tájékoztatási metódus három fázisból épül fel. Az első fázis a tömegtájékoztatás, amely során a médiában felhívják az emberek figyelmét a digitális átállásra és az ezzel kapcsolatos legfontosabb információkra. A második fázis a lokális tájékoztatás, amikor lehetővé teszik az új rendszer ingyenes kipróbálását, illetve régiónként tájékoztatási pontokat hoznak létre. Az utolsó fázis a személyes megkeresésékre épül azok esetében, akik a két korábbi fázis során nem tértek át. A harmadik fázisban a fő feladat, hogy felmérjék azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák az átállásban a lemaradók csoportját és megoldásokat keressenek ezen akadályok feloldására. Az államnak fel kell mérnie, hogy mely családok azok, akik nem képesek önállóan finanszírozni a digitális átállást. A feltérképezés után, az adatok ismeretében a kormányzatnak ki kell dolgoznia egy támogatási rendszert. Ez minden országban eltérő módon valósult meg. Az USA‐ban és Spanyolországban például az átálláshoz szükséges technológia vásárlását támogatták, míg az Egyesült Királyságban kidolgoztak egy havi finanszírozási rendszert a szolgáltatásokra történő előfizetés támogatására.
12
VI. Magyarország és a digitális átállás Az Európai Bizottság határozata alapján Magyarországnak is le kell állítani 2012‐ben az analóg sugárzást. Magyarországon a 2007‐es évtől kezdődött meg a tényleges felkészülés az átállásra. A 2006‐ban Genfben megtartott Körzeti Rádió‐távközlési Értekezlet döntése alapján hazánknak az átállás során 8 televíziós és 3 rádiós multiplex fog rendelkezésére állni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országgyűlés média ügyekkel foglalkozó bizottságának döntése alapján többszörös pályáztatás során osztják szét az ország rendelkezésére álló multiplexeket. Az első pályázat kiírására 2007 nyarán került sor. A 2007‐es évtől kezdődően az NHH egyre gyakrabban végzett kutatásokat a magyarországi lakosság körében a televíziósi szokások és a vételi technológiák feltérképezésére. A legutolsó (2008 ősz) ilyen típusú felmérésből kiderül, hogy a magyarországi háztartások 99%‐a rendelkezik televízióval, a háztartások fele legalább kettővel. A felnőtt lakosság 53%‐a hallott már arról, hogy 2012‐ben véget ér az analóg sugárzás. A legkevésbé tájékozottak a kérdéssel kapcsolatban épp azok, akik csak analóg sugárzási rendszerrel rendelkeznek. Míg a kábel és IPTV hozzáféréssel rendelkezők száma kismértékű csökkenést mutat, addig a műholdvevővel rendelkező háztartások száma nőtt (kb. 500 ezer háztartás rendelkezett 2008 őszén műholdvevővel). Lassan kezd stabilizálódni a különböző digitális platformok részesedésének aránya a piacon. „A háztartások mintegy 30%‐a (körülbelül 1,3 millió háztartás) használja az analóg földfelszíni vételi lehetőséget, közülük 946 ezren (23,6%) még mindig kizárólag ezen a platformon tévéznek.”14 A 2007‐es felmérés adatait nézve nem csökkent azoknak a száma, akik csak analóg hozzáféréssel rendelkeznek (2007 – 23,3%). A kutatásból kiderül, hogy egyre csökken a hagyományos képcsöves TV‐vel rendelkező háztartások száma, valamint, hogy a háztartások 98,9%‐a rendelkezik műholdképes készülékkel. A magyar lakosság háromnegyede a digitális átállástól főleg a képminőség javulását várja, míg közel 50%‐uk tart attól, hogy az eddig ingyenesen fogható csatornák is fizetőssé válnak az átállást követően. Az átállás kapcsán megjelenő interaktív szolgáltatások iránt továbbra is kicsi az érdeklődés, de a régi szolgáltatások (pl.: teletex) megújított verziója (EPG) többeket vonz. Magyarországon a digitális átállásra alkalmatlan készülékkel rendelkezők közel 14
Forrás: http://www.nhh.hu/index.php?id=hir&cid=6952 Mentés időpontja:2009.február 27.
13
háromnegyede tisztában van azzal, hogy az átálláshoz be kell szereznie egy új készüléket vagy set‐top‐boxot (tv‐készülékhez csatlakoztatható doboz). A digitális földfelszíni rádiós és televíziós sugárzások tesztelése is folyamatban van hazánkban. A kísérleti adások szinte kizárólag Budapest környékén zajlanak, de a vételi körzet egyre szélesedik.
VII.
Összegzés
A televíziózás egy olyan globális és univerzális jelenség, amely mind a társadalomra, mind az egyénekre mindennapi szinten gyakorol hatást. A digitális sugárzásra történő átállás egy ilyen területen jelent alapvető és megkerülhetetlen változásokat jelent. Ezeket a változásokat nem elég megérni és kivárni, hanem mind a fogyasztóknak, mind a szolgáltatóknak, mind az államnak aktívan ki kell vennie a részét az átállás zökkenőmentes biztosításából. A digitális átállás a teljes technikai infrastruktúra lecserélése által befolyásolja a műsorok sugárzását és a csatonakiosztás szabályozását, növeli a tartalomkészítők felelősségét, havi anyagi terheket ró a fogyasztókra és növeli az állam szerepét. A fejlett nyugati országok különböző módon próbálták megoldani a zökkenőmentes és minden fél számára előnyős átállást. Ezen országok tapasztalatai jelentős mértékben hozzájárulhatnak az átállás kezdeti vagy kevésbé előrehaladott fázisában tartó országok stratégiájának kialakításához.
VIII. Irodalomjegyzék Ágoston György 2006: Európai körkép a digitális földfelszíni televíziózásról Bp; Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, 2006. november, 5. szám Ágoston György 2006: Új utak a televíziós műsorterjesztésben Bp; Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, 2006. június, 1. szám 14
Borovitz Tamás, Csótó Mihály, Kincsei Attila, Rab Árpád, Takács Johanna 2007: A digitális televíziózásra történő átállás társadalmi hatásainak elemzése Infonia Alapítvány és a BME‐UNESCO Információs Társadalom‐ és Trendkutató Központjának (ITTK) kutatócsoportja Budapest 2007. május, 10. szám Incze Kinga 2006: Magyarországi médiapiaci körkép Bp; Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, 2006. július, 2. szám Nyakas Levente 2006: A BBC alapító okiratának felülvizsgálata, Bp; Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, 2006. október, 3. szám Rogers, Everett 1992: Diffusion of innovation and the Mega‐Cities Project THE MEGA‐CITIES PROJECT PUBLICATION MCP‐011
15
