PLESZNIVY
EDIT
A destigmatizáció állomásai F E S T Ő M Ű V É S Z E K KÉPEI A PSZICHIÁTRIAI M Ú Z E U M G Y Ű J T E M É N Y É B E N
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 1860-1868 között épült, eklektikus épületegyüttese számos értékes kép zőművészeti alkotásnak és mű-együttesnek adott otthont alapí tása óta (1. kép). 1912—1913-ban, az akkori nevén BudapestiLipótmezei Magyar Királyi Állami Elmegyógyintézet felújí tása és rekonstrukciója nyomán került sor a katolikus kápolna festészeti dekorációinak elkészítésére, a munkával a gödöllői művésztelep alapító mesterét - az ekkorra már több egyházi megrendelést is maga mögött tudó - Nagy Sándort bízták meg. Ugyancsak az ő tervei nyomán, Róth Miksa kivitelezésében, 1913-ban születtek meg a kápolna üvegablakai. A mély hittu dományi ismeretekről bizonyságot tevő - Schmitt Jenő Henrik gnosztikus tanainak hatását magán viselő - ikonográfiái prog ram az O- és Újszövetség párhuzamba állításával a megváltó Jézus Krisztus alakját helyezte a középpontba. Az 1950-es években a kápolna liturgikus funkcióját meg szüntették. Oltárát, szószékét eltávolították, az üvegfestménye ket leszerelték, és a helyiséget a továbbiakban előadóteremként használták. 1972-ben az üvegtáblák - részleges felújítás után - visszakerültek ugyan eredeti helyükre, a falképeket azonban lemeszelték. Ha manapság képet akarunk alkotni az egykori kápolnabelsőről, akkor az 1994-ben nagy műgonddal restaurált, védett üvegablakok megtekintésén túl segítségül kell hívnunk a Magyar Iparművészet című folyóirat 1912-es számát. Az ott lát ható reprodukciók adhatnak csak némi támpontot a monumen tális, szecessziós egyházmüvészet e kiemelkedő, összmüvészeti alkotásáról (2. kép.). A műemléki architektúra és a belső dekoráció mellett egy különös - orvos- és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős - gyűjtemény is hozzájárul e nagy múltú kórház kultúr történeti jelentőségéhez. Ez az intézet ad otthont a Pszichiátriai Képtár-Múzeumnak, melyben a „Lipót" alapításától eltelt több mint egy évszázad során itt ápolt képzőművészek alkotásai, pszichotikus betegek művei és más értékes dokumentumok kaptak helyet. A z emberi lélek k u t a t á s a a pszichológia t u d o m á n y á n a k m e g s z ü l e t é s é v e l a 19. s z á z a d b a n nyert t u d o m á n y o s rangot. Ezzel p á r h u z a m o s a n a romantika művészei - Géricault, Delacroix, Goya, Blake, Füssli - a k ü l ö n ö s s é g , a s z é l s ő séges érzelmi m e g n y i l v á n u l á s o k megigézettjeiként á b r á zolták v á s z n a i k o n a tébolyt. A lélek m i s z t é r i u m a i n a k , a meghasadt elme v í z i ó i n a k m e g j e l e n í t é s é b e n a szimbolis ták - Moreau, Redon, Vrubel - a nagy romantikus elődök örökébe léptek. 1
2
3
A századforduló idején az európai civilizáció válságát meg élő művészek számára a hagyományos képi tradíciók már nem bizonyultak elegendőnek a kor dekadens életérzésének megfo galmazására. A szorongás, az elmagányosodás élménye, vala mint a kiútkereső tapogatózások új kifejezési formákat követel tek. Belső világuk adekvát vizuális megfelelője után kutatva a képzőművészek a primitív népek művészete és a népi kultúrák formakincse felé fordultak, ugyanakkor a gyermekrajzok világa mellett az elmebetegek bizarr látomásait is fürkészték. E közös ősi gyökerekből táplálkozó források - a bennük meglelt érintet len, archaikus nyelvezet - számos progresszív alkotó munkás ságának inspirációját adták a későbbiekben is. A művészek újító törekvései találkoztak és összecsengtek a korszak elmekórtanának tudományos kutatásaival, hiszen a pszichiátria ekkor kezdett el intenzíven foglalkozni a primitív népek lélektanával, a gyermeklélektannal, az álom törvénysze rűségeivel és az elmebetegek képi megnyilvánulásaival. A terápiás lehetőségeket tágító, apszichotikusok árnyaltabb diagnózisát segítő képi világ kutatása már a 19. századtól szá mos kollekció kialakulását eredményezte. Az elsők között volt Ccsare Lombroso gyűjtése, mely napjainkban a torinói antropo lógiai múzeumban kapott helyet. 1900-ban jött létre az angliai Bethlem Királyi Kórház betegrajz-tára, ahol többek között Vaclav Nizsinszkij Maszk című 1919-es kompozícióját őrzik. Ugyancsak az 1900-as évek elején szerveződött gyűjteménnyé a 6
7
4
5
1. A lipótmezei Országos Tébolyda látképe (Hasker 1869. (Vasárnapi Újság, 1869. 24. sz. 325.)
rajza),
Művészet és lélektan leginkább a szürrealizmusban kap csolódott össze. E kötődést erősítette, hogy Gaston Ferdiere, a rodezi elmegyógyintézet igazgatója és Jacques Lacan francia pszichiáter is tagja volt a szürrealista körnek, amely alkotói módszerré emelte a pszichoanalízis tudományos vizsgálati metódusát, a szabad asszociációt. Jól ismert a vezéralakok, André Breton és Salvadoré Dali Freud-tisztelete, valamint az álom és a tudatalatti szerepének hangsúlyozása a szürrealista müvek keletkezésében. A formai elkötelezettséget igazolják a szürrealisták kompozíciói, melyek gyakran a gyermekrajzok és a skizofrén alkotások sémáját idézik. A modern törekvések és az elmebetegek műalkotásai között húzódó hajszálerek meglétét, képi bizonyítékait később a náci propaganda eszközként használta fel az avantgárd áramlatok lejáratására, megsemmisítésére. A kortárs művészet elleni tá madásban a heidelbergi kollekció és publikáció a modernizmus degenerációját bizonyító eszközzé vált. A német ideológusok, a progresszív alkotók szélsőséges formai deformációival a faji degenerációt próbálták igazolni. Paul Schulze-Naumburg 1928-ban megjelent Kunst und Rasse című írásában Rottluff, Modigliani és Dix torzított, kubisztikusan tagolt képmásai mellé eltorzult betegarcok fényképeit illesztette. Az 1937-es müncheni Elfajzott művészet című kiállítás rendezői pedig elmebetegek alkotásai és gyermekrajzok társaságában tárták a közönség elé 32 kortárs művész festményét. A tárlat beve zetőjében Klee rajza mellé egy skizofrén beteg Szt. Magdolna a gyermekkel képét, E. Hoffmann szobra társaságába pedig a heidelbergi elmeklinika páciensének plasztikáját helyezték el; az összevetés gúnyos, demagóg volt." 1
2. Nagy Sándor freskói a lipóti kápolna apszisában, (Magyar Iparművészet, 1912. 325.)
1912.
Párizs melletti Villejuifben August Marie orvos anyaga, amely később beolvadt a lausanne-i Art Brut Múzeumba. Az avantgárd művészeti áramlatok tekintetében a legna gyobb hatású az a képanyag volt, amely Hans Prinzhorn elme orvosnak a heidelbergi klinikán végzett tudományos kutatása nyomán formálódott szerves egységgé. Az 1890-1920 között keletkezett, mintegy 5000 műnek helyet adó heidelbergi múze um képeinek kórlélektani elemzése először 1922-ben jelent meg Bildnerei der Geisteskranken címen. A heidelbergi kollekciót és a témában ma is egyik legjelentősebb forrásmunkát a kor progresszív művészei - Ludwig Kirchner, Oskar Schlemmer, Alfred Kubin, André Breton, Paul Klee, Max Ernst, Pablo Picasso - útkereséseikben irányadónak tekintették. Az érzel mek felszabadítását célul tűző expresszionista áramlat volt az, amely szélsőségességében nem riadt vissza a sokkoló hatá soktól sem, és így, a végső határokat feszegetve, gyakran túl tett az „őrültek" alkotásain is. A Die Brücke-csoport tagjait - elsősorban Kirchnert, Heckelt és Nőidét - a primitív művészet formai inspirációi mellett a pszichotikus látásmód hatásaitól sem mentes antikulturális attitűd jellemezte. Ugyanakkor az ir racionalitás és az őrület tematikája az expresszionista irodalmi alkotásokban is kiemelkedő szerephez jutott. Egy másik avantgárd mozgalom hívei, a dadaisták műveiket gyermekrajzok, afrikai szobrok, talált tárgyak - ready made-ek - és elmebeteg rajzok kíséretében tárták a nagyközönség elé 1919-es kölni kiállításukon. 8
9
Hl lenpólusként említhetjük, hogy ugyanebben az időszak ban a New York-i Modern Múzeum egy kiállításán a kortárs művészeti alkotások a Prinzhorn-gyüjtemény betegrajzaival, gyermekrajzokkal és népművészeti tárgyakkal együtt, azonos hangsúllyal szerepeltek. A művészet történetében ez az első állomása annak a folyamatnak, melynek során a hivatalos művészeten kívüli kreatív megnyilvánulások is megkapják a „művészeti" besorolás rangját." A heidelbergi gyűjtemény a háborús hányattatásokat köve tően csak az 1960-as években került ismét a tudományos érdek lődés fókuszába. Az azóta eltelt négy évtized alatt a kollekció számos nagy nemzetközi kortárs művészeti fórumon szerepelt, és hatott a reveláció erejével, mígnem 2001-ben - immár önálló múzeumként - megnyitotta kapuját a nagyközönség előtt is. A hivatásos művészeten kívüli spontán megnyilvánulások hoz - a gyermek- és elmebeteg-rajzokhoz és a primitív művészet formakincséhez - az 1940-1950-es években, Franciaországban szerveződő Art Brut-mozgalom nyúlt ismét. A Jean Dubuffet nevé vel fémjelezhető irányzat a deviánsok, a társadalom perifériájára szorult egyenek - csavargók, rabok, elmebetegek - művészetében kereste a termékenyítő inspirációt. Dubuffet az említett rétegek köreiben végezte gyűjtését, melyből később, a ma Lausanne-ban található Art Brut Múzeum anyaga szerveződött. „Kultúránk olyan ruhadarab - írta - , amely nem áll jól, vagy inkább nem illik ránk. Olyan, mint egy holt nyelv, amelyben semmi közös nincs az utca nyelvével. Egyre idegenebb valódi életünktől. Egy termé ketlen klikkre szűkül, mint a mandarinok kultúrája. Nincsenek többé élő gyökerei. Olyan művészet felé törekszem, amely köz vetlen kapcsolatban van életünkkel, és abból keletkezik, amely valódi életünk és igazi érzékenységünk kisugárzása." André 12
13
14
15
3. A Selig Múzeum enteriőrje Nemes Lampérth József grafikáival,
Breton, valamint Andre Malraux, író és kultúrpolitikus mellett Max Müller svájci pszichiáter is az Art Brut Társaság tagja volt. Magyarországon a 20. század elején, a pécsi elmeklinikán és a lipótmezei elmegyógyintézetben jött létre gyűjtemény a betegek alkotásaiból. Pécsett Reuter Camillo, Budapesten Selig Árpád elmeorvosok szereztek elévülhetetlen, úttörő érdemeket a válogatásban. A hasonló profilú európai kollekciók sorában elmekórtani és kultúrtörténeti egyedisége révén elismert helyet kapott a lipóti gyűjtemény. A Pszichiátriai Múzeum kezdeti, tág gyűjtési körét igazolják az itt őrzött régi dokumentumok: Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyve; a „Matuska-ügy" sajtóvisszhangja; a Szálasi Ferenc elmeállapotát az 1935-ben megjelent, Cél és követelések című politikai röpirata alapján vizsgáló, 1939-ben kelt m. kir. törvényszéki elmeorvosi szak vélemény; Dr. Havas Gyula lajstroma az ókortól az 1940-es évekig azokról a képzőművészekről, akik elmebetegségben szenvedtek. A múzeumi anyagból 1930-ban a pszichés betegek alkotásait bemutató állandó kiállítás nyílt Selig Múzeum néven, mely 1932-ben bekerült a múzeumok hivatalos nyilvántartási lajstromába is. 15
17
A múzeumban őrzött müvek alkotóinak többsége nem hi vatásos művész. A képek kiválasztásakor azonban évtizedekre
1930-as évek (Reprodukció:
Az OPNI100
éve. Bp., 1968.)
visszamenően mindig elsőrendű szempont volt az esztétikai értékek figyelembe vétele. A kórházi tartózkodást megrövidítő gyógyszeres kezelések elterjedése előtt nem ritkán évtizedekre, sőt életfogytiglan tartó ittlétre voltak kárhoztatva a betegek. Sokakból éppen ez a bezártság, gyakran maga a betegség váltot ta ki a kreativitást. A mcgéltség hitelessége révén megdöbbentő erejű képek sorával találkozhatunk. A betegképek mellett a gyűjtemény természetesen kiemelt helyet biztosított az itt ápolt hivatásos képzőművészek alkotásainak is. Az egyik legfájóbb háborús veszteség Nemes Lampérth József (1891-1924) három tusrajza. A régi leltárkönyvi bejegy zés szerint a múzeum a festő Önarckép, Selig Árpád mellképe. Szóegyveleg és Női akt című grafikáit is őrizte. Az intézet 100. évfordulója alkalmából megjelent emlékkönyvben felfedezhet jük az említett Önarckép és az eltűnt Lampérth-grafikákkal díszített enteriőr fotóját is (3. kép). Az 1922-ben Lipótmezön ápolt festő munkásságát napjainkban csak Női akt című tusrajza képviseli a gyűjteményben, melyet 1914-ben, Párizsban készí tett (4. kép). Festőbarátainak visszaemlékezései szerint Nemes Lampérthot fiatal kora óta egyenetlen munkatempó jellemezte, mely a frontról való hazatérését követően, 1915-től vált kórossá. 18
14
20
A szakmai munkát segítő tudományos igényű gyűjtemény feltételezi a képek mellé csatolható kórrajzok fellelhetőségét is. A régi dokumentumok között található többek között Madách Borbála, Vörösmarty Erzsébet, Nemes Lampérth József és Gulácsy Lajos kórlapja (5. kép). Az 1924 és 1932 között ugyancsak a Lipótmezőn kezelt Gulácsy Lajosnak (1882-1932) a szájhagyomány szerint szá mos rajzát őrizte a múzeum. Ennek leltárkönyvi nyoma azonban nem maradt fenn. A már súlyosan beteg festő ebben az időszak ban feltehetően nem alkotott. Számos kortársához hasonlóan Gulácsy Lajosnál is az első világháború traumái siettették a pszichózis kifejlődését. Különcködés, modorosság már egész fiatal kora óta jellemezte viselkedését és öltözködését, ugyan akkor életmüvét 1918-ig kiemelkedő kvalitású képek sora kíséri. A háború kitörése Velencében érte a festőt. Reális fenye getettségét beteges képzelgései felnagyították, iszonyatos vízi ók, üldöztetéses téveszmék gyötörték. 1914. augusztus 18-án beszállították a velencei Ospedale Civile kórházba, majd a San Servolo Szanatóriumba, ahonnan édesanyja 1915 májusában hozta haza Magyarországra. Soha többé nem láthatta viszont a másfél évtizedig otthonaként szeretett Itáliát, művészetének 23
4. Nemes Lampérth József: Női akt, 1914. Budapest, Pszichiátriai Képtár-Múzeum
Gyakran 12-14 órán át dolgozott megszállottan, majd hónapokig tétlenül ődöngött. A lappangó betegség jelei - dühkitörés, stupor - 1916-tól egyre gyakrabban jelentkeztek a művésznél. 1917 augusztusában kelt levelében így ír: „Attól félek, hogy megint hamarosan összetörök, teljesen passzívan viselkedem mindennel szemben. És minden szentimentalizmus nélkül mondom, hogy nagyon sokszor inkább szeretnék a föld alatt lenni, mint itt fenn összetörni a reménytelen küzdelem alatt... Unok már mindent - az életet is. Csak az emberektől távolodom folyton, a saját nagy egyedüllétembe." A Tanácsköztársaság utáni egzisztenciális gondok, a reális fenyegetettség és a berlini emigráció nélkülö zései siettették betegségének kialakulását. 1921 elején skizofré niával az angyalföldi elmegyógyintézetbe került. 1922. január 12-i levelében olvashatunk az ott töltött tizennégy hónapról: „Idegbántalmam különösen az első két hónapban igen erős volt, s még inkább, állandó nyugtalanság volt rajtam. Képzeletem és gondolataim egészen rapszodikusak, csapongóak voltak. Agyam hihetetlenül fantasztikusan dolgozott, és borzalmas víziók kí noztak." Elbocsátását követően tovább gyötrik kóros hangulat ingadozásai, depressziója, üldöztetéses téveszméi, ezért 1922. november 17-én a Lipótmezőre szállították. Pszichózisa előreha ladtával az alkotással töltött időszakok egyre szűkültek, munkái patologikussá váltak. Utolsó éveiben már nem festett. 21
22
5. Gulácsy Lajos kórrajza. Budapest, Pszichiátriai Múzeum
Képtár-
ihlető forrását. 1914-1918 között készült képeinek színvonalán a betegség még nem hagyott nyomot. 1917. március 28-án a Moravcsik Klinika elmeosztályára került paralysis progressiva diagnózissal. Ugyanez év szeptember 25-én ismét kórházba vitték, kórképe ekkor dementia praecox. 1919. július 26-án újra a Moravcsik Klinikán találjuk, ahonnan 1924. április 23-án át szállítják a lipótmezei intézetbe, melynek 8 éven át, haláláig lett a lakója. Noha csak 1932-ben hunyt el, festői pályafutása 1918ban tragikus módon lezárult. 1921-ben kelt kórrajzában ez ol vasható: „Sehogy sem lehet rábírni, hogy valamit rajzoljon vagy írjon... A saját képeiről készült fényképeket nem ismeri meg." Juhász Gyula 1925-ben A szépség betege című írásában meg rendítő empátiával ír festőbarátja tragikus sorsáról: „Gulácsy igazi tragédiája, amely elől a téboly lárvája mögé menekült: egy tiszta művész egy tisztára művészietlen korba született bele, és megpróbálta azt a maga számára elviselhetővé tenni, sőt a maga képére és hasonlatosságára szépíteni... így menekült lassan, de biztosan egy másik dimenzióba. Innen, a halál életéből az élet halálába: az őrületbe." Az utolsó híradások a festőről Bálint Jenő műkritikus, egy ugyancsak közeli barát sorai, melye ket 1929-es lipótmezei látogatását követően vetett papírra: „Fekszik, mint víz alá merült holttest, szabad préda az időnek... Orvosai mondják: másfél esztendeje, hogy hangot adott. Az is halk moraj volt inkább, mint beszéd." 24
6. Pál István: Az angyalföldi intézet társalgójában Képtár-Múzeum biliárdozók, 1929. Budapest, Pszichiátriai
25
26
A Pszichiátriai Múzeum régi kórrajzai között található az orosz avantgárd táncos, Vaclav Nizsinszkij (1889-1950) kórlap ja is. A balettművész anyósához, Márkus Emília színművészhez látogatott Magyarországra 1941-ben, amikor rosszulléte miatt néhány napra Lipótmezőre, majd onnan egy svájci szanatórium ba szállították. Nizsinszkijnél a skizofrénia 1918-ban manifesztálódott, és élete hátralévő részében, 23 évig kényszerítette elmegyógy intézetbe és otthoni ápolásra. A betegség drámai módon pályája delén törte ketté a művész karrierjét. „Oly mélyen magába szállt, hogy többé már nem értette meg az embereket... Éreztem, hogy lassan, visszavonhatatlanul, valami láthatatlan, megfog hatatlan hatalom befolyására elszakad saját művészetétől, életéről és tőlem" - írta felesége, Pulszky Romola balerina. Nizsinszkij a kór elhatalmasodása idején, 1918-1919-ben naplót írt, és kreativitását rajzolásban élte k i . Az 1940-ben magyarul is megjelent, Paul Claudel utószavával kísért Harc istenért című naplóját, a táncos absztrakt-geometrizáló rajzai illusztrálják. A visszaemlékezésekkel átszőtt írás lapjain egy önmagával, kör nyezetével és látomásaival viaskodó, a világot messianisztikus hittel megváltani akaró, nagyzásos téveszmékkel sújtott sze mélyiség megrázó belső küzdelme tárul fel: „Isten meg akarja vizsgálni az életet, és én leszek az O eszköze. Én vagyok a meg váltó. Nizsinszkij vagyok, nem Krisztus. Szeretem Krisztust, mert olyan, mint én. Szeretem Tolsztojt is mert hasonlatos volt hozzám. Meg akarom menteni az egész földet a megfulladástól. Minden tudósnak ott kell hagynia a könyveit, és hozzám kell jönnie, és én mindenkinek segíteni, fogok, mert sokat tudok." „Isten és Nizsinszkij"- írta alá a naplót 1919. február 2 7 - é n . 27
28
29
A lipóti gyűjtemény egyik legizgalmasabb művészettörté neti felfedezése Pál István (1888-?) festőművész méltatlanul elfeledett munkássága. A múzeum Pál 18 db képét őrzi. Az 1909-ben a Nagybányai Szabadiskolában, majd 1912-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozó művészt 1920-ban, 1929ben és 1932-ben többször kezelték az angyalföldi és a lipót30
31
mezei elmegyógyintézetben. Pál István kórházi képein - ellen tétben Gulácsy vagy Nemes Lampérth müveivel - a betegség stilárisan nem hagyott nyomot. A sivár kórházi belsőket, az érze lem nélküli, közönyös állapotba süppedt betegtársakat megörö kítő, dekoratív kompozícióit - korábbi festményeihez hasonlóan - kubisztikus formakezelés, élénk színhasználat és hangsúlyos, fekete kontúrozás jellemzi. A feljegyzések szerint Pál a kórház ban Van Gogh-gal azonosította magát, egy betegtársáról készí tett portréját pedig „Der ungarische Van Gogh"-ként szignálta. A párhuzam a betegségbe torkolt két életút hasonlósága révén nem tűnik abszurdnak. A festő egyik kórházi főművének, Az Angyalföldi Intézet társalgójában biliárdozók című kompozí ciójának Van Gogh-i reminiszcenciájára már Pertorini Rezső pszichiáter is felhívta a figyelmet (6. kép). Bár Pál Istvánnak csak egyetlen művét őrzi a Nemzeti Galéria Grafikai Osztálya, az utóbbi időben életműve körül lassan oszladozik az ismeretlenség homálya (7. kép). Egy-egy újabban felfedezett alkotása rendre felbukkan kiállításokon vagy az aukciós katalógusokban. Bártfay József Árpád (1865-1937) müncheni akadémiai festészeti tanulmányait megszakítva, 1894-ben került haza Budapestre, a lipóti elmegyógyintézetbe. Betegsége egész életére, 35 évre kórházba kényszerítette. Érzékeny, míves tus rajzain - monoton sziklás tájak végtelen sorozatán - a paranoiás beteg kiüresedése és belső magánya tükröződik (8. kép). Zórád Géza (1896-1959) festőművész évekig visszatérő pá ciense volt a kórháznak. Naturalisztikus plein air kompozíciói nak és életképeinek sokasága található a múzeum gyűjteményé ben, és díszíti az intézet falait. A nagybányai iskolázottságú Áronson Gábor (1914-1990) festő János Kórházba került hagyatékából a Magyar Nemzeti Galéria közvetítésével jutott egy válogatás a lipóti gyűjte ménybe 1993-ban. Áronson 1945 után készült képein Máttis Teutsch János művészetének erős inspirációja hagyott nyomot. Akvarelljein a küldetéstudattal áldott és terhelt művész lázálomszerű víziói, profetikus látomásai kelnek életre (9. kép). Az ugyancsak brassói születésű festötárs, Máttis Teutsch hatása alól rajztanárként sem tudta kivonni magát, oktatói programjában a „mester" Kunst Ideologie című pedagógiai munkáját követte. 32
33
34
35
36
37
38
A pszichiátriai betegek gyógyításában az 1960-as évektől egyre nagyobb szerepet kapott a vizuális kifejezések támoga tása. A kreatív terápiák gyógyító hatású foglalkozásai, a festés, a rajzolás, a mintázás eszközt adnak a betegeknek szavakkal már nem megfogalmazható élményeik kifejezésére. A megta lált kommunikáció lehetősége a feszültség csökkentésén túl a kreativitás felszabadító élményével segíti az alkotók önértéke lésének erősödését, és hozzájárul újbóli beilleszkedésükhöz a társadalomba. A foglalkozások jelesebb darabjai napjainkban is folyamatosan gyarapítják a Pszichiátriai Múzeum anyagát. A kollekció híre az utóbbi évtizedben áttörni látszik a kórház elrekesztő falait. Magyarországon is egyre inkább éreztetik hatá sukat a művészet fogalmi határait tágító és elmosó posztmodern tendenciák, melyek az 1970-es évektől Nyugat-Európában és Amerikában alapvető szemlélet- és értékváltást eredményeztek. Kiállítások és publikációk sora segítette azt a folyamatot, amely nek révén - a korábbi kirekesztő doktrínákat megkérdőjelezve és felrúgva - a művészet körébe korábban nem sorolt tendenciák is elnyerték a hivatalos elismerést. E vizuális megnyilvánulásokat annak előtte az etnográfia, a kultúrantropológia, a szociológia, a pszichiátria vagy a pszichológia kutatási körébe tartozónak vélték. Mára e marginális megnyilatkozások - az. „outsider art" gyüjtőfogalmi égisze alatt - bevonultak a nagy múzeumok falai közé, a galériák tárlataira, az aukciók listáira, művészeti vásárok ra és a kortárs művészeti publikációkba. Az „outsiderek" közül néhány alkotó - Adolf Wölfti, Friedrich Schröder-Sonnenstern, Emanuel Navratil, August Natterer, Karl Genzel, Louis Wain, Aloise, Willem van Geng, Richard Dadd - neve ma már ismerő sen cseng az alternatív művészettel foglalkozó szakemberek, és sokszor a nagyközönség előtt is. 39
Pál István: Judith, 1929. Magyar Nemzeti Galéria
Il V
. Bártfay József Árpád: Fantasztikus sziklák, 1910 körül. Budapest, Pszichiátriai
Képtár-Múzeum
I
pszichiáter szakemberek számára pedig hozzáférhetővé válnak a különböző kórformák képi, vizuális lenyomatai. Az egymás tól távol eső diszciplínák képviselői ilyenformán egyaránt fel dolgozásra érdemes anyagra lelhetnek a Pszichiátriai Múzeum falai között.
JEGYZETEK 1 A H i l d - Y b l Alapítvány: OPNI - Az egykori Országos Tébolyda. Építéstörténeti Dokumentáció. Bp., 1994. szept. Tanulmány: Bor Ferenc. Az épületegyüttes védetté nyilvánítása 1995-ben történt: 8/1995(VIII. 11 ) K T M M K M 3§(1). 2 Plesznivy Edit: A lipótmezei kórház kápolnájának lefedett freskóiról, in: OPNI Évkönyve 1996-1999. Bp., 2000. 135-137.
9. Aronson Gábor: Kozmikus jelenet, 1960 körül. Pszichiátriai Képtár-Múzeum
Budapest,
Nagyon tág az a kör, melyet Roger Cardinal az 1970-es években „Outsider A r t " meghatározással jelölt. Számos ten dencia, törekvés, csoportosulás nyilatkozik meg e fogalom alatt: a naiv és a primitív művészek, a transzban alkotó médiumok, a vizionárius művészek csakúgy, mint az autodidakta festők, a börtönlakó alkotók, a graffiti falkép készítők vagy a kreatív terápiák résztvevői. A kreatív megnyilvánulásokat egyre szélesebb körben a mű vészet szférájába fogadó szemléletnek a Pszichiátriai Múzeum gyűjteménye szempontjából különösen pozitív hatása van. Míg annak előtte az elmebetegség bélyegét propagandisztikus céllal a progresszív festőkre sütötték rá, ezzel lehetetlenné téve létezé süket, napjainkban - épp ellenkezőleg - a pszichotikusok képei kerülnek be a „grand art" szférájába. A művészet destigmatizációs erejével visszahat az alkotóra, s így a betegek művészi stá tuszt nyernek a befogadó közegben. Az elmebetegséget övező félelmek, elutasítások feloldódhatnak, és a korábban kirekesz tettek újra a közösség tagjaivá válhatnak. Ezt az elfogadást a mai napig csak a művészet átlényegítő ereje képes megteremte ni. A gyűjtemény a toleranciára való nevelésen túl lehetőséget ad arra is, hogy a művészettörténész kutatók a sok esetben ma már csak itt fellelhető müvek, dokumentumok alapján elindul janak egy-egy alkotói pálya feltérképezésére. A pszichológus, 40
41
3 Varga Vera: A kápolna üvegfestményei az „Országos Budai Tébolyda" együttesében. Magyar Építőművészet L X X X I I I . 1992. 6. 48-51. 4 Magyar Iparművészet XV. 1912. 325-327. A kórház kulturális múltját ápoló Pro Traditione et Evolutione Alapítvány - az 1994-ben restauráltatott üvegablakok után - tervbe vette a falképek helyreállítását is. Első lépésben restaurátori kutatási terv elkészíttetéséhez nyújt be pályázatot. 5 Jó János: Intézeti Múzeumunk fejlődése, in: A Budapesti Angyalföldi Elmeés Ideggyógyintézet Emlékkönyve. Bp., 1933. 61-82: Dr. Fekete J á n o s - D r . Pertorini Rezső: Az Intézet psychiátriai múzeuma, in: Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet 100 éve. Bp., 1968. 283-290; Bükky Attila-Valkai Zsuzsa: Üzenetek a Sárga Házból. Debrecen, 1988; A Pszichiátriai Képtár-Múzeum katalógusa. Szerk. Plesznivy Edit. Bp., 1992; Plesznivy Edit: A Pszichiátriai Képtár-Múzeum. Új Forrás X X I . 1992. márc. 46-49; Plesznivy Edit: Rejtett képek a Sárga Házból. Új Művészet V I . 1995. 5. 25 29; Hardi István: A Pszichiátriai Múzeum. Gyűjtemények és kiállítások. Psychiátria Hungarica V I I I . 1993. 5. 433-437; Geldorph. M . van-Schoonhoven, W.: Art and Insanity- From the Madhause to the Museum. Budapest Style 1998. ápr. 38 40: Plesznivy Edit: A lipótmezei pszichiátriai gyűjteményről, i n : Félelmek és boldogságok. Előadások a művészeti nevelés pedagógiai, müvészetterápiai és pszichiátriai vonatkozásairól. Pécs. 1998. 83 89; Moussong-Kovács Erzsébet: A kor háza - a kór képe. Magyar Szemle I X . Ú. F. 2000. 7-8. 63 81; Süle Katalin: Pszichiátriai Múzeum, Budapest. Nemes Lampérth és a „magyar Van Gogh". Műértő IV. 10. 2001. 5. 6 Museo di Psichiatria e Antrolpologia Criminate, Torino 7 A r t History Collection-Guttmann-Maclay Collection, Bethleni Royal Hospital Archive, Kent. Allderidge, Patricia: Die Kunstsamlung des BethlemIlospitals. in: Kunst & Wahn. Katalógus. Kunstforum, Bécs, 1997. 121 130. 8 Prinzhorn, Hans: Bildnerei der Geisteskranken. Berlin, Heidelberg, New York. 1922. 1968, 1972. 9 MacGregor, John M . : Psychosis and Surrealism, in: The Discovery of the Art of the Insane. Princeton, New Jersey, 1989. 271-291. 10 Barron, Stephanie: Modern Art and Politics in Prewar Germany, in: Degenerate Art. The Fate of the Avant-Garde in Nazi Germany. Katalógus. County Museum of A r t , Los Angeles, 1991. 9-23. 11 Fantastic Art, Dada, Surrealism. York, 1936.
Katalógus. Museum of Modern A r t , New
12 A Prinzhorn Collection-Psychiatric University Hospital in Heidelberg k i állításai: 1963. Bern, Kunsthalle. Kurator: Harald Szeemann. 1980-1981. Hamburg, Stuttgart, Basel, Berlin, München, Bochum: Die PrinzhornSammlung; 1992-1993. Los Angeles, Madrid, Basel, Tokio: Parallel Vision. Modern Artists and Outsider Art; 1995. 46. Velencei Biennale: Identiti e alteriti. Figure corpo. 1895/1995; 1995 1996. Charlcroi (Belgium), Palais des Beaux-Arts; 1996-1997. Lausanne, A r t Brut: La Beauté Insensée. Collection Prinzhorn; 1996-1997. London, Hayward Gallery: Beyond Reason; 1997. Osnabrück. Kulturgeschichlich Museum: Wahnsinnige Schönheit; 1997. Bécs, Kunstforum: Kunst & Wahn; 1998. Pavia, Castello Visconteo: Figure delFanima. Arte irreguläre in Europa 13 Jean Dubuffet. Katalógus. Centre Pompidou, Párizs, 2001. szept. 13.-dec. 31. 14 Kiállítás az A r t Brut M ú z e u m 700 művéből. Musée des Arts Décoratifs, Párizs 1967; Collection de l'Art Brut. Lausanne, 1976; Thévoz, Michel: Art Brut. Switzerland. Lausanne, 1990. 15 Jean Dubuffet. Ein Retrospektive. Katalógus. Kunsthaus, Bécs, 1995; Dubuffet, Jean: Prospectus et tous le écrits suivants. I . Paris, 1967. 16 A pécsi gyűjteményről: Jakab, Irene: Dessins et peintures des aliénés. Bp., 1956; Pszichorealizmus 1895-1980. A Pécsi Orvostudományi Egyetem
Ideg- és Elmeklinikájának pszichopatológiai gyűjteménye. IH Galéria. Pécs, 1980; A képtelenség képei. Képmetszők, Szörnyek, Felesleges valóság. Jelek. Délután Almanach '92. 2-3. Pécs, 1992; Bókay A n t a l - J á d i Ferenc: A képek nyelve és a lélek nyelve. Műhely, Győr, 1992. 7-10; Jakab Irén: Képi kifejezés a pszichiátriában. Bp., 1998; Halálra vál mind a szépnek. A POTE Pszichiátriai és Pszichológiai K l i n i k a gyűjteménye. Szerk. Dr. Tényi T a m á s - D r . Pászthy Bea. Pécs, 2000. 17 A I I . világháború viszontagságai után csak 1952-ben bukkantak rá véletlenül a megrongálódott, mennyiségében is erősen megcsappant múzeumi anyagra a kórház egyik padlásfeljárójában. A Selig M ú z e u m kétharmad részének nyoma veszett. 1988. dec. 9-én a „Lipót" fennállásának 120. évfordulójához kapcsolódva nyílt meg ismét a gyűjtemény állandó kiállítása, és indult meg az anyag muzeológiai feldolgozása. A z utóbbi évtizedben a pszichózisok képi kifejezését tudományos igényességgel gyűjtő és feldolgozó Pszichiátriai M ú z e u m (P. M . ) és Dokumentációs Központ a témával foglalkozó szakem berek kutatóhelyévé nőtte ki magát. A kórház egyik kreatív terápiás bázisa lévén, a P. M . részt vesz a terapeuták, a pszichiáterek és pszichológusok szak mai továbbképzésében is; 2002. V I I I . 29. óta bejegyzett múzeum. 18 M. Kir. Allami Elme és Ideggyógyintézet Múzeumi katalógus: N . L. J. 30é. Festőművész. Felvétel: 1921. 318. Dr. Selig Árpád mellképe. Tusrajz. Selig ajándéka 319. Önarckép.
Tusrajz. Selig ajándéka
320. Női act 1914-ből. (Paris.) Tusrajz. Selig ajándéka 321. Szóegyveleg. Tusrajz. Selig ajándéka 19 Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet 100 éve. Bp., 1968. sz. n. 20 Nemes Lampérth József: Női akt. 1914. (p. tus 54,5 x 37 cm, J. j . I.: Joseph de Lamperth Paris 1914. I . 30. Ltsz.: 89.81.) 21 W. J.-nak. 1917. aug. 20. Horváth Béla: Nemes Lampérth József levelei ből. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Evkönyve 1956-1968. Művészettörténeti Tanulmányok, Bp., 1960. 176. 22 Dr, Pertorini Rezső-Szíj Béla: Adatok Nemes Lampérth patográfiájához. Pszichológiai Tanulmányok. I X . Bp., 1966. 383-413; Gerevich JózsefUngvári Gábor: Patográfiai megjegyzések Gulácsy Lajos és Nemes Lampérth József betegségének vizsgálata kapcsán, in: Kreativitás és deviáció. Bp., 1982. 36-44. 23 Sinkó Katalin 1962-ben megjelent, egyik első publikációjában G u l á c s y Lajosról írt: In memóriám Gulácsy Lajos. Vigília X X V I I . 1962. 12. 762-763. Cikkében hangsúlyozza, hogy a személyiségnek a betegség által érintetle nül hagyott ép része a festő esetében is képes az alkotásra. „A kortársak nem értették. Nem t u d h a t t á k , milyen viharok dúltak a lelkében annak, aki ugyanakkor t ü n d é r o r s z á g o t alkotott, s sok tiszta égi mesét hagyott ránk. Nem vonzotta a n a g y s á g : egy pillantás, egy labda a levegőben, egy illat, kis kolostor nagy kalapú pappal - s a szerzetes gyorsan átsiet az úton, hátul ciprusok. Egy lepke után kap a lány, meg kis emberke h á r o m s z ö g l e t ű kalap pal. T ü n d é r v i l á g , ahol boszorkák is élnek, meg furcsa koboldok, s valahol egy házban régóta lóg egy akasztott ember. Szörnyű rémképek, de talán el lehet bújni, a j á t é k b a m e n e k ü l n i . G u l á c s y menekült, menekült lelkének abba a részébe, amelyik még egészséges volt." A szerző arra az ö n g y ó g y í t ó mechanizmusra utal itt, amelyre az 1970-es évektől h a z á n k b a n is egyre na gyobb teret nyert m ü v é s z e t t e r á p i á s foglalkozások is épültek. Sinkó Katalin interdiszciplináris nyitottsága révén, annak idején ellátogatott a h á b o r ú viszontagságos éveit követően éppen hogy újra szerveződő lipóti m ú z e u m b a is, hogy az általa „csöndes budai p a l o t á n a k " nevezett kórházban fellelhető G u l á c s y - d o k u m e n t u m o k a t t a n u l m á n y o z z a , és konzultáljon a szakemberek kel. Az elmeorvos az a l k o t á s h o z mint diagnosztikai eszközhöz a kifejezés patológia felől közelít, míg a m ű v é s z e t t ö r t é n é s z a korszakba és az életműbe helyezve próbálja értelmezni és felfejteni a jelentésrétegeket. A pszichotikus alkotók esetében, a Pszichiátriai M ú z e u m falai között e két megközelítés e g y m á s t kiegészítve törekedhet a teljességre. 24 A kórrajz bejegyzései évekig változatlanok, szinte szóról szóra ismétlődnek - tényszerűen és röviden rögzítik a már csak belső életet élő, a külvilágtól teljesen elzárkózó beteg vegetáló mindennapjait: 1928. jan. 16.: „Egyes na pokon nem lehet beszédre bírni. A kezébe adott ceruzával csak pár vonalat rajzol. A ceruzát modoros kéztartással percekig tartja." 1928. nov. 20.: „Hozzáférhetetlen, naphosszat ül vagy fekszik." 1931. dec. 20.: „Egész nap mozdulatlanul fekszik, nem beszél." 25 J u h á s z Gyula: A szépség betege. M a g y a r s á g 1925. febr. 1. 10-13. 26 Bálint Jenő: Gulácsy Lajos, in: Művészfejek. Bp., 1929. 41-45. 27 Nizsinszkij Romola: Harc Istenért. Nizsinszkij naplója. Bp., é. n. I I . 13. 2&Nijinsky 1889-1950. Katalógus. Musée d'Orsay, Párizs. 2000. okt. 23.-2001. febr. 18. Nizsinszkij. Vaclav: Füzetek (Az érzés). Bp., 1997. 29 Nizsinszkij Romola: i . m. (27. j . ) 181-182. 215.
30 Plesznivy Edit: Pál István művészete, in: Felfedezett és felfedezésre váró élet müvek. Konferencia. Szombathely (1995), 1998. 48-57; Plesznivy Edit: „Der Ungarische Van Gogh". Pál István festőművész munkássága, életútjának és pszichózisának története. Psychiatria Hungarica X I I . 1997. 6. 758-774. 31 Önarckép, 1932 (p. temp. 33,5 x 27 cm, ltsz.: 89.2); Négy férfibeteg az asztal nál, 1929 (p. temp. 35 x 50 cm, ltsz.: 89.20); Férfi betegek a B osztály folyosó ján, 1929 (p. temp. 78 x 5 cm, ltsz.: 89.21); A férfi C osztály, 1929 (p. akv. 57 x 68 cm, ltsz.: 89.27); Betegtárs, 1929 (p. cer. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: 89.231); „Betegtársam képe." 1929 (p. cer. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: 89.233); Varga J. betegtárs. 1929 (p. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: 89.327): K. E. betegtárs, 1929 (p. 1929 (p. cer. akv. 50 x 3 4 cer. akv. 50 x 3 5 m , ltsz.: 89.328); „Betegtársam." cm, ltsz.: 89.329); K. E. képmása. 1929 (p. cer. akv. 50 x 34 cm, ltsz.: 89.330); Depressziós férfibeteg, 1929 k. (p. temp. 91 x 67,5 cm, ltsz.: 89.341); Betegtárs képmása, 1929 (p. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: 90.5); F. Gy. képmása, 1929 (p. paszt. 50 x 34 cm, ltsz.: 90.6); Férfi szabómühely, 1930 (p. temp. 65,5 x 95 cm. ltsz.: 89.342); Három férfibeteg, 1929 (p. temp. 49 x 35 cm, ltsz.: 89.28); Két férfibe teg aktja, 1929 (p. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: 89.26 ); Betegtárs, 1929 k. (p. akv. 50 x 37 cm. ltsz.: 89.1); Az Angyalföldi Intézet társalgójában biliárdozók, 1929 (p. temp. 55.5 x 7 5 cm, ltsz.: 89.25). A régi leltárkönyv katalógusa (356. sz.) és egy múzeumi enteriőr-fotó (A Budapesti Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet Emlékkönyve. Bp„ 1933. 62.) tanúsága szerint Pál István: Az angyalföldi kórház férji osztályának kertje. 1930 (o. V. 70 x 100 cm) c. festménye is a Selig Múzeum tulajdona volt. A kép feltehetően a háborús költözések nyomán tűnt el a gyűj teményből. Néhány éve újra felbukkant a Kieselbach Galéria 1997. decemberi aukcióján. (Kat. sz.: 168.). C
32 „A festőművész Van Gogh ként mutatkozott be a felvételkor, és Michelangelo tanítványának tartotta magát, és több képe közül az egyiken az elmebetegek társalgóját ábrázolta. A kép valahol rezonál Van Gogh egyik kávéházról készített képével... A mozdulatok és a félig üresen hagyott arcok azonban félelmetesen tükrözik a sivár környezetet, amit az elmeintézet tud nyújtani a betegeknek, és amelynek olyan allegorikusán, szigorúan, parancsolóan áll közepén, kezében biliárddákóval a fehér ruhás ápoló." Dr. Pertorini Rezső: Az Intézet psychiatriai múzeuma, in: Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet 100 éve. Bp., 1968. 307. 33 Judith, 1926. (színezett fametszet, 496 x 360 mm, aláírva j . I.: Pál István 926. b. f.: Judith I I I . / 3 , ltsz.: 1927-1797) x
34Csendélet, 1912. (o. v. 81 100 cm, Kieselbach Gyűjtemény) Nagybánya mű vészete. Katalógus. Szerk. Csorba G é z a - S z ű c s György. M N G , Bp., 1996. Kat. sz.: 350; Kieselbach Galéria, 1997. dec. Téli Aukció. Kat. sz.: 168. 35 Pest, 1865. dec. 15.-Balassagyarmat, 1937. júl. 14. Dr. Gulyás Pál: Magyar irók élete és munkái. Bp., 1939. I I . 551. 36 Tengerből kiemelkedő sziklák a Marson. 1910 k. (p. tus, 26 42 cm, ltsz.: 89.296); Fantasztikus sziklák (p. tus, 26 x 41,5 cm, ltsz.: 89.46); Tájkép antik épülettel, (p. tus. 21 x 33,5 cm, ltsz.: 89.47); Tölgyfák (p. tus, 21 x 33,5 cm, ltsz.: 89.48); Kosaras asszony a víz partján, (p. tus, 21 x 33,5 cm, ltsz.: 8.49); Kalapos asztrál ember sziklák között (p. tus, 31,5 21 cm, ltsz.: 89.50); Magányos fa sziklák között (p. cer. 31 20,5 cm. ltsz.: 89.173); Kucsmás-csuhás asztrálember (p. tus, 21 x 33,5 cm, ltsz.: 89.174); 16 férfi és női fej (p. tus, cer. 9 x 6 cm/db. ltsz.: 89.269): Krisztus / Kalapos asztrálember / Faluvége (p. tus, 21 x ] 7 m . ltsz.: 89.270); Tanyarészlet (p. tus, 20 x 3 3 /Boszorkány cm. ltsz.: 89. 297); Férfialak kút mellett (p. cer. 34.5 21,5 cm, ltsz.: 89.306); Nőalak sziklás tájban (p. cer. 29,5 41 cm, ltsz.: 89.307); Krisztus a keresztfán / Asztrálsapkák / Angyal /Sziklás vidék (p. cer. tus, 17 x 10,5 cm/db, ltsz.: 89.308); Tölgyfa / Terített asztal/Kosaras nő/Az üstökös (p. tus, cer. 21 17 cm/db, ltsz.: 89.332); Árbocos hajó 1-111. / Gémes kút / Mecset (p. tus, 8 x 1 0 cm/db, ltsz.: 90.23); Sziklák (p. cer.10 x 16 cm, ltsz.: 90.24); Lándzsás férfi / Hosszúhajú nő / Férfi profil I , I I . (p. tus, cer. 10 x 5 cm/db, ltsz.: 90.25); Fa (p. tus. 20 « 16 cm, ltsz.: 90.26): Sziklás vidék (p. tus, 25 x 41 cm, ltsz.: 90.27); Sziklás vidék (p. cer. 26 * 41 cm. ltsz.: 90.28); Sziklás táj (p. cer. 20,7 x 33,5 cm. ltsz.: 90.29); 7 kompozíció (p. tus cer. 10 8 cm/db, ltsz.: 90.30); Nőalak vízparton (p. cer. 21 34 cm, ltsz.: 90.31); Krisztus (p. cer. 26 15 cm, ltsz.: 90.32); Négy fej (p. cer. 10 5 cm/db, ltsz.: 90.33); 9 kompozíció (p. tus, cer. (p. cer. 17.5 10,5 cm, ltsz.: 90.35); 1 0 8 cm/db, ltsz.: 90.34); Krisztus-fej Krisztus-fej ( p. tus, 14,5 10,5 cm. ltsz.: 90.36); Férfifejek I-IV. (p. cer. tus, 9 x 5 cm/db. ltsz.: 90.37); Férfifejek 1-1V. (p. cer. 9 6 cm/db, ltsz.: 90.38); Férfi fejek I-V. (p. cer. 7 5/db. ltsz.: 90.39); Férfifejek I-VI. (p. cer. 10 6 cm/db, ltsz.: 90.40); FejekI-IV(p. cer. tus, 10 x 7 cm/db, ltsz.: 90.41): Hátakt (p. cer. 18,8 13,4 cm, ltsz.: 90.44); Magasodó sziklák, (p. cer. 34 22 cm, ltsz.: 90.46) x
x
x
C
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
37 Férfi irodás beteg képmása, 1956 (o. fa, 27 x 24 cm, ltsz.: 89.3); Férfi irodás beteg képmása (o. fa, 24 23 cm, ltsz.: 89.4); Kertimunkás beteg képmása (o. fa, 24 x 20 cm, ltsz.: 89.5); Folyóparti táj, 1956 (0. k. 30 x 37 cm, ltsz.: 89.78); x
kakiddal,
Folyópart
1956 (o. k. 31 x 36,5 cm, ltsz.: 89.80); Pletykálkodás,
(p. cer. 34 x 25 cm, ltsz.: 89.242); Nőgyógyász
1930
1930 (p. cer. 31 x
professzornál,
22 cm, ltsz.: 89. 243). Zórád képei az M N G gyűjteményében: Téli táj
(Olvadás)
(o. v. 45 x 54 cm, ltsz.: FK 2376); Tátrai táj (o. v. 80 * 100 cm, ltsz.: FK: 2653); Falurészlet
(o. v. 50 x 60 cm, ltsz.: FK 3536)
38 Szűcs György: Aronson Gábor, in: Nagybánya 11,
Katalógus. 467, 10,
12. kat. számon. A hagyaték feldolgozását Szűcs György művészettörté 1959 k. (p. akv. 37 x 26 cm, ltsz.: 93.3); Fantasztikus
(p. akv. 37 x 26 cm, ltsz.: 93.4); Tulipán napkoronggal 25,5 cm, ltsz.: 93.5); Tulipán napkoronggalII. 93.6); Fej lángnyelvekkel,
Száguldás,
II. (p. akv. 38,5 x 25,5 cm,
1958 k. (p. akv. 30 x 20 cm, ltsz.: 93.10); Lángvirág, 1960k. (p. akv. 35
x
1957
I. 1959 (p. akv. 35,5 x
1960 k. (p. akv. 35 x 24 cm, ltsz.: 93.7);
k. (p. akv. 35 x 25 cm, ltsz.: 93.11); Béklyóban. ltsz.: 93.12); Jelenés,
táj.
1959 (p. akv. 36 x 25,5 cm, ltsz.:
1960 k. (p.akv. 37 x 26 cm, ltsz.: 93.8); Száguldás ltsz.: 93.9); Vitorlás,
1960
1960 k. (p. akv. 35 x 24,5 cm,
24,5 cm, ltsz.: 93.13); Kozmikus
jele
net, 1960 k. (p. akv. 35 x 35 m , ltsz.: 93.14); József Attila (fafaragás, m: 30,5 C
cm, ltsz.: 93.15); Ordító fej-József 39 M ú z e u m o k , gyűjtemények:
2001. Outsider Art Fair. New York; 2001. Walter Morgenthaler KunstKöln, Köln; 2001-2002. Aux Frontières
Collection.
de VArt Brut 11. Halle Saint-
Pierre, Párizs Szakfolyóiratok: Artesian (Skócia); Raw Vision (Amsterdam, New
művészete.
nész az özvegy közreműködésével végezte. A Pszichiátriai M ú z e u m b a n lévő müvei: Síelők,
Art. Slovenská národná galéria/Slovak National Gallery, Bratislava; 2 0 0 0 -
Attila (fafaragás, m: 45 cm, ltsz.: 93.16)
Musée d'Art Différencié
Magyarországi kiállítások: A Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriai osztályának művészetterápiás képei, VEGYTERV, 1976; Fény és árnyék
c. kiállítás
a Magyar Pszichiátriai Társaság I I . kongresszusa a l k a l m á b ó l , M N G , 1986; Psychopathology
of Expression
and Art, A SIPE ( Société International de la
Psychopathologie de l'Expression) 17. nemzetközi kollokviuma alkalmából a lausanne-i A r t Brut M ú z e u m kiállítása, M N G , 1992; Lipóti képek, Orvostudományi -
Válogatás
Egyetem,
Mini
a Pszichiátriai
Galéria,1992;
Múzeum
Imagok
anyagából,
Az
Alteregók
Életfa
Jungiánus
Egyesület kiállítása. OPNI kápolna, 1992; Lélekgyógyász első kiállítása. OPNI kápolna, 1992; A Selig g i m n á z i u m , Pest-Buda terem 1993; Üzenetek
Múzeum
Debreceni
és
képzőművészek
képei,
a Sárga Házból,
József Attila Márki Sándor
M ú z e u m , Sarkad,1995; A pomázi Rehabilitációs Intézetének
( M . A . D.), Liège;
York,
London); A r t Visionary Magazin (Ausztrália); Artension (Franciaország)
és az alkotótábor művészei, SIPE 18. nemzetközi kollokviuma.
gyűjteménye Műcsarnok
Musée des Arts Spontanés - A r t en Marge, Brüsszel; Musée Max Fourny
1995; Gondolat
- Halle St. Pierre, Párizs; Museum Charlotte Zander, Schloss Bönningheim;
ból. Modern Művészeti Közalapítvány. Uitz Terem, Dunaújváros 1995; A
A d o l f Wölfli Foundation - Kunstmuseum, Bern; American Visionary A r t
téboly vásznai - belső képek tára, ELTE. Kísérleti Pszichológia Tanszék,
Museum, Baltimore; The Center for Intuitive and Outsider A r t , Chicago;
Bp., 1996; A lipóti
Adamson Gallery, Ashton; Hause o f Arts - Kannen Gallery, Münster; Haus
1996; Félelmek
der Künstler, Gugging; Husgrave-Kinley Outsider Collection - Museum of
öröme,
Velence - Válogatás
múzeum.
a lipóti Pszichiátriai
Múzeum
anyagá
Máskép Alapítvány, Cirkogejzír Filmszínház,
és boldogságok,
Művészetek Háza, Pécs, 1997; Az
alkotás
Gyermek pszichiátriai osztályok festményei és rajzai. B T M , 1998;
Modern A r t , Dublin; Musée Creation Franche, Bégles (Svájc); Antony Petullo
Kényszerszülte művészet. Magyarországi
Collection - Self Taught and Outsider A r t , Milwaukee/Wisconsin; A r t - B r u t
Tragor Ignác M ú z e u m , Vác, 2001; Nyitott Műhelyek - A z OPNI művészet-
rabmunkák
a 19-20.
- Collection Rainer, Bécs; Musée de la Fondation Jean Dubuffet, Párizs; Gálfi
terápiás csoportjai, Pesti Oktogon Müvészudvar, 2001. aug; A
Béla K ó r h á z művészetterápiásgyűjteménye, Pomáz
Betegek Otthonának
Kiállítások, vásárok: 1992-1993. Country Museum of A r t , Los Angeles; Parallel
Vision. Modern Artists and Outsider Art. Madrid, Basel, Tokio; 1997.
kiállítása,
századból. Pszichiátriai
Színház, Szentgotthárd, 2001. szept.
40 Cardinal, Roger: Outsider Art. London, 1972. Számos újabb keletű terminus technikusnak, mint outsider art, self-taught art, outlanders, self-made arts,
Kunst & Wahn. Kunstforum, Bécs; 1998. Figure delVanima.
Arte
irregolare
environmental artist, fresh art, art spirite, marginal art, visionary art, intuitive
in Europa.
de I Art Brut I.
art, urban folk art, contemporary folk art, visionary environments, Grassrots
Castello Visconteo, Pavia; 1998. Aux Frontieres
Halle Saint-Pierre, Párizs; 1998-1999. Art Outsider et Folk Art des on de Chicago.
Halle Saint-Pierre, Párizs; 1999. Outsider Art Fair
Annual Outsider Art Fair.) New York; A n d r á s Edit: Poszt-P
collecti '99. (7th
(politikailag) C
(korrekt) művészeti vásárok New Yorkban. Új Művészet X . 1999. 8. 16-19; 1999-2000. Art spirite mediumnique et visionaire
messager
Halle Saint-Pierre, Párizs; 2000. 6th INSITA - Exhibition
d'outre-monde,
of outsider and Naiv
EDIT
Art,
Tart singulier, l'art populaire még nincs megfelelője a magyar nyelvű
szakirodalomban. 41 Jakab Irén: A közvélemény
változása
a pszichopatológiai
Előadás. Elhangzott a SIPE I I I . magyar kollokviumán
művészetről. Szentgotthárdon,
2001. szept. 27-én. Psychiatria Hungarica X V I I . 1. 2002. 8-16. Képi kifejezés - Művészetterápia - Rehabilitáció. Tematikus szám..
PLESZNIVY
Stations of Destigmatization PICTURES OF PAINTERS IN T H E C O L L E C T I O N OF THE M U S E U M OF
The eclectic block of the Hungarian National Institute of Psychiatry and Neurology built in 1860-68 houses the protected collection of the Museum of Psychiatry. It preserves works by artists who were hospitalized there and by psychotic patients as well as valuable documents. At the turn of the century the con ventional visual traditions were insufficient for artists experien cing the crisis of European civilization to express the decadent sentiments of the age. The feelings of anxiety and alienation ne eded new forms of expression. In addition to the art of primitive peoples and children's drawings, the bizarre vision of mental patients also inspired the progressive creators. The innovative endeavours of the artists were in concert with the scientific rese
PSYCHIATRY
arches of that-time psychiatry when the stress shifted there to an examination of the visual expression of the mentally deranged. The Hungarian collection in the mental asylum of Lipótmező arising from the 1920s as one in a row of European collections launched from the late 19th century in the wake of the increa sing cultural and scientific interest is widely recognized owing to its stock of pictures. Apart from the pictures of the patients, salient place is ascribed to the works of professional artists treated in the institution. There is an ink drawing, a Female Nude made in Paris in 1914 by József Nemes Lampérth, although before the war there were another three graphic works [Self-portrait, Bust of Árpád Selig, Medley of words)
in the collection. Lajos Gulácsy, who was on therapy here between 1924 and '32, and Waslaw Nijinsky, the Russian avantgárdé ballet dancer, another patient of the institue, have significant pathographic charts in the museum. On the basis of the 18 paintings in the col lection art history has recently taken an interest in the lifework of István Pál who was trained in Nagybánya. Besides the naturalistic paintings of Géza Zórád, Gábor Aronson's name is worth mentio ning, from whose estate the Hungarian National Gallery transmit ted a representative selection to the Lipótmező collection.
Exhibitions and publications galore helped Outsider Art earlier excluded from the mainstream of art to find its way to the world famous museums and galleries. Lately in Hungary, too, the works in the collection by non-professionals have received growing attention. Mobilizing the destigmatizing power of art, in addition to promoting tolerance, the museum supports the tendencies washing over the strict boundaries of art and also helps the work of art historians by giving subtler shades to certain lifeworks.
