A DEBRECENI EGYETEM HALLGATÓINAK FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZATA
2014. május 15.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény vonatkozó rendelkezései alapján a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa az Egyetem hallgatóinak fegyelmi és kártérítési szabályzatát az alábbiakban állapítja meg. Általános rendelkezések 1. § (1)
A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetemre beiratkozott magyar és – ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik – külföldi állampolgár hallgatókra.
(2)
A Szabályzat hatálya kiterjed arra a hallgatóra is, akinek hallgatói jogviszonya szünetel, de cselekményével a 2. § (1) bekezdésében meghatározott fegyelmi vétséget elkövette, illetve a Szabályzat 31. §-ában meghatározottak szerint okozott, illetve szenvedett kárt.
(3)
A Szabályzatot a kollégiumban is alkalmazni kell a 4. § (5) bekezdésében meghatározott eltéréssel. Első rész A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI Fegyelmi felelősség 2. §
(1)
Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha a felsőoktatási törvényben, egyéb, a hallgatókra vonatkozó jogszabályokban, az egyetemi és kari szabályzatokban meghatározott kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. Fegyelmi vétséget képez a hallgatónak hallgatói jogviszonyából eredő minden olyan szándékos vagy gondatlan magatartása (tevékenysége vagy mulasztása), amely alkalmas arra, hogy az intézményben folyó oktatónevelő munkát vagy az intézmény bármely más rendeltetésszerű tevékenységét akadályozza vagy súlyosan megzavarja. Fegyelmi vétség a hallgató olyan Egyetemen kívüli magatartása is, amely a hallgatói jogállással összeegyeztethetetlen, az Egyetem jó hírnevét súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
(2)
Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a tanulmányi- és vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket.
3. § 2
(1)
Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap, illetve a vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt. E rendelkezések alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jutott.
(2)
Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig, illetve, ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgatónak a fegyelmi tárgyaláson való meghallgatása, tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges, legfeljebb az akadály megszűnéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. Fegyelmi büntetések és intézkedés 4. §
(1)
A fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetve megvonása legfeljebb hat hónap időtartamra, azzal, hogy szociális támogatást megvonni nem lehet; d) határozott időre – legfeljebb 2 félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás a felsőoktatási intézményből.
(2)
Az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggő juttatások, kedvezmények végleges, illetve időszakos megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel.
(3)
A kollégiumban a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott büntetés helyett a kizárás a kollégiumból büntetés alkalmazható.
(4)
A fegyelmi eljárás megindítását, illetve a fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja.
(5)
A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményére – így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára – kell figyelemmel lenni. 5. §
(1)
Fegyelmi büntetés kiszabása helyett – az eljárás megszüntetése mellett – figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövetett fegyelmi vétség az eset összes körülményeire – különösen a hallgató személyére, cselekménye indítékára
3
és az elkövetés módjára – tekintettel olyan súlyú, hogy a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is szükségtelen. (2)
A figyelmeztetés ellen is lehet jogorvoslattal élni. 6. §
A fegyelmi büntetés tényét a hallgató törzslapjára rá kell vezetni. A fegyelmi jogkör gyakorlói 7. § (1)
A fegyelmi jogkört első fokon a Kari Hallgatói Fegyelmi Bizottság (HFB) gyakorolja.
(2)
Másodfokon a fegyelmi jogkört „A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje a Debreceni Egyetemen” című szabályzatban foglaltak szerint kell gyakorolni.
(3)
A kar oktatókból és hallgatókból álló Kari Fegyelmi Testületet (FT) választ. A Fegyelmi Testület létszámát, összetételét, a tagok megválasztásának módját a Kari Tanács határozza meg. A Fegyelmi Testületben a hallgatók arányát úgy kell megállapítani, hogy a fegyelmi bizottságban mindenkor biztosítani lehessen az egyharmados hallgatói képviseletet.
(4)
A konkrét fegyelmi ügyben eljáró, legalább háromtagú Hallgatói Fegyelmi Bizottságot (HFB) a Fegyelmi Testület tagjai közül annak elnöke jelöli ki. A HFB legalább egy elnökből és két (egy oktató, egy hallgató) tagból áll. Nagyobb létszámú HFB kijelölése esetén a bizottság tagjai legalább 1/3ának hallgatónak kell lennie. A HFB hallgató tagjának a fegyelmi eljárás alá vont hallgatóval lehetőleg azonos évfolyamú, azonos szakú hallgatónak kell lennie. Külföldi hallgató elleni fegyelmi eljárásba tanácskozási joggal be kell vonni az intézmény külföldi hallgatóinak képviselőjét is. 8. §
(1)
Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában az, aki az eljárás alá vont hallgató közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1 § (1) bekezdésének 1. pontja), illetve akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható.
(2)
A fegyelmi jogkör gyakorlásából való kizárásra vonatkozó rendelkezést a jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell.
(3)
Akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt haladéktalanul köteles bejelenteni a fegyelmi testület elnökének.
4
Az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi eljárásban résztvevővel szembeni elfogultsági kifogását az első tárgyalás lezárásáig közölheti a fegyelmi bizottság elnökével. A fegyelmi eljárás megindítása 9. § (1)
A fegyelmi eljárás bejelentésre vagy hivatalos tudomásszerzés alapján indul.
(2)
A fegyelmi eljárást a rektor vagy az oktatási rektorhelyettes vagy annak a karnak a vezetője rendeli el, ahová a hallgató beiratkozott, az eljárás alá vont hallgató írásbeli egyidejű értesítése mellett. A fegyelmi eljárást elrendelő intézkedésnek tartalmaznia kell a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását. A fegyelmi eljárás elrendeléséről értesíteni kell az illetékes Fegyelmi Testületet is, melynek vezetője 3 munkanapon belül köteles az eljáró HFB-t kijelölni.
(3)
Ha a hallgató több karral, illetve felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, az a kar vagy intézmény jogosult a fegyelmi eljárás megindítására, melyhez kapcsolódó kötelességét megszegte, illetve amelynek sérelmére a cselekményt elkövette. Ilyen esetben az eljárás elrendelője az eljárás megindításáról a másik kart/intézményt értesíteni köteles.
(4)
A fegyelmi eljárást lehetőség szerint – a felfüggesztés esetét kivéve – 30 napon belül be kell fejezni. 10. §
(1)
Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel a fegyelmi eljárást elrendelő személy értesítése alapján, akkor a rektor feljelentést tesz az illetékes hatóságnál.
(2)
A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az Egyetemen kell lefolytatni. A fegyelmi tárgyalás 11. §
(1)
A tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót, a tanúkat és a szakértőt írásban, dokumentálható módon kell megidézni. Az idézésben meg kell jelölni a fegyelmi eljárás alá vont nevét, a fegyelmi tárgyalás helyét és idejét, valamint azt is, hogy a címzettet milyen minőségben idézik.
5
(2)
A fegyelmi eljárás alá vont hallgatót az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll védekezését írásban benyújtani, továbbá utalni kell a jogi képviselő igénybevételének lehetőségére, valamint arra, hogy sem az ő, sem a jogi képviselő távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Tájékoztatni kell arról is, hogy ha a távolmaradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell kitűzni.
(3)
A fegyelmi eljárásban a tényállást tisztázni kell, melynek során a hallgatót meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni számára, hogy álláspontját, védekezését előadja, továbbá, hogy bizonyítási indítvánnyal éljen. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejező határozatban indokolni kell, kivéve, ha azt állapítják meg, hogy a hallgató nem követett el fegyelmi vétséget.
(4)
A hallgató és meghatalmazottja (jogi képviselője): a) betekinthet az eljárási iratokba, azokról kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet, b) indítványokat terjeszthet elő, c) a tanúkhoz, szakértőkhöz kérdéseket intézhet. Nem lehet betekinteni a határozat tervezetébe, a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe, az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba. 12. §
(1)
A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti. Ügyel a jogszabályok és a szabályzatok rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására, és gondoskodik arról, hogy az eljárásban részt vevő személyek jogaikat gyakorolhassák.
(2)
Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg, s magát előzetesen, elfogadható indokkal nem mentette ki, a fegyelmi tárgyalás távollétében is megtartható és a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. Ha a hallgató menthető, igazolt okból nem tudott a tárgyaláson megjelenni, meghallgatására új határnapot kell kitűzni, illetve kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse.
(3)
A fegyelmi tárgyalás nyilvános, azonban közérdekből vagy az eljárás alá vont hallgató érdekében a fegyelmi bizottság a hallgatóságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja.
(4)
A fegyelmi bizottság elnöke a megjelentek számbavétele után, ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, felhívja a tanúkat, a szakértőt a helyiség elhagyására. Ezután az elnök ismerteti a fegyelmi tárgyalás
6
alapjául szolgáló adatokat. Ezt követően a bizottság meghallgatja az eljárás alá vont hallgatót. (5)
A fegyelmi eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt az ugyanazon fegyelmi eljárás alá vont, még ki nem hallgatott más hallgatók, valamint a tanúk és a szakértő nem lehetnek jelen. A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen más tanú vagy a szakértő meghallgatásakor sem. 13. §
(1)
Ha az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és a beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellőzni lehet.
(2)
Ha további bizonyítás válik szükségessé, a fegyelmi bizottság meghallgatja a tanúkat és szükség esetén a szakértőt, ismerteti a beszerzett iratokat s egyéb bizonyítékokat. Bizonyítást a tárgyalás berekesztéséig a hallgató vagy meghatalmazottja (jogi képviselője) is kezdeményezhet.
(3)
A tanút nyilatkoztatni kell, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondás kötelezettségére és a hamis tanúzás következményeire. Tanúként nem hallgatható meg, akitől bizonyítékként értékelhető tanúvallomás nem várható, vagy olyan államtitoknak vagy szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről, amely alól nem kapott felmentést.
(4)
Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását szükség esetén szembesítéssel kell megkísérelni. 14. §
(1)
A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(2)
A jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell, és ennek megtörténte után a jegyzőkönyv megfelelő részét velük alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3)
A jegyzőkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell csatolni.
(4)
Ha a jegyzőkönyv a tárgyalásról felvett hangfelvétel alapján készül, a hangfelvételt az érdekeltek azonnal visszahallgathatják, de arról le is
7
mondhatnak. Ezt a tényt is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Ebben az esetben a jegyzőkönyvet 3 munkanapon belül írásba kell foglalni.
8
A fegyelmi határozat 15. § (1)
A fegyelmi bizottság a határozatát a bizonyítási eljárás lefolytatása után, zárt ülésen, egyszerű többséggel hozza meg. A zárt ülésen a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.
(2)
A határozat fegyelmi büntetést kiszabó vagy a fegyelmi eljárást megszüntető döntés lehet.
(3)
A fegyelmi bizottság a határozatot kizárólag a fegyelmi tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont terhére értékelni nem lehet. 16. §
(1)
Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a fegyelmi bizottság megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben büntetés kiszabását látja szükségesnek. A határozat rendelkező részből és indokolásból áll.
(2)
A büntetést kiszabó határozatnak tartalmaznia kell: a) a HFB megnevezését, az ügy számát, ügyintézőjének nevét; b) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét, egyéb személyi adatait (lakcímét, évfolyamát, szakát, tagozatát); c) az ügy tárgyának megjelölését; d) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, beosztását, aláírását és bélyegzőlenyomatot.
(3)
A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) az alkalmazott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket (pl. a határozat nyilvános kihirdetésének elrendelését); b) utalást a jogorvoslat lehetőségére és bejelentésének helyére, 15 napos határidejére. Nem kell utalni a jogorvoslatra, ha a jogosultak a jogorvoslatról a határozat kihirdetésekor lemondtak; c) utalást az eljárás költség- és illetékmentességére.
(4)
A büntetést kiszabó határozat indoklásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást; b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, a hallgató által felajánlott, de el nem fogadott bizonyítást és a mellőzés indokait; c) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket; d) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen vétséget valósít meg, és annak elkövetésében a hallgató mennyire vétkes; 9
e) f) g)
a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket; hivatkozást azokra a jogszabályokra, szabályzatokra, rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak; az eljáró szerv hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra, egyetemi szabályzatra történő utalást, 17. §
(1)
A fegyelmi bizottság megszüntető határozatot hoz, ha a) a hallgató nem követett el fegyelmi vétséget, b) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató követte el, c) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható, d) nem állapítható meg a hallgató vétkessége, e) a fegyelmi vétség elévült, f) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták, g) a fegyelmi bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz.
(2)
A megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait, b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték, c) a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását, d) a megszüntetés okának megjelölését, e) erre irányuló döntés esetén a figyelmeztetést, f) a jogorvoslat lehetőségét.
(3)
A megszüntető határozat indoklásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, ki kell térni azokra az okokra, amelyek a fegyelmi bizottságot az eljárás megszüntetésére indították, ennek során hivatkozni kell az (1) bekezdésnek arra a pontjára, amelyen a fegyelmi eljárás megszüntetése alapul. 18. §
(1)
Az eljáró fegyelmi bizottság elnöke a meghozott határozatot kihirdeti.
(2)
A kihirdetés során fel kell olvasni a határozat – zárt ülésen írásba foglalt – rendelkező részét és ismertetni kell a határozat indoklásának lényegét.
(3)
A határozat kihirdetése után a fegyelmi bizottság elnöke felhívja a fellebbezésre jogosultakat jogorvoslati nyilatkozatuk megtételére. A nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vétele után az elnök a fegyelmi tárgyalást bezárja.
10
(4)
A fegyelmi határozatot az érintett távollévőkkel kézbesítés útján kell közölni. 19. §
(1)
A fegyelmi bizottság határozatát a kihirdetéstől számított 10 napon belül meg kell küldeni.
(2)
Az írásba foglalt fegyelmi határozatot az eljáró fegyelmi bizottság elnöke írja alá.
(3)
A határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és meghatalmazottjának akkor is kézbesíteni kell, ha a határozatot velük kihirdetés útján közölték. A kézbesítést hitelesen igazolni kell (tértivevényes postai küldemény, vagy személyes átvétel).
(4)
A fegyelmi bizottság a kihirdetett határozatát nem változtathatja meg. A határozat érdemével össze nem függő hibákat (név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírásokat) azonban kijavíthatja.
(5)
Az első fokú határozat azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen a) a jogorvoslatra jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak jogorvoslattal élni, illetőleg a jogorvoslati kérelmet visszavonták, b) a jogorvoslati határidő utolsó napján, ha határidőben nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. 20. §
A fentiekben nem szabályozott esetekben a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Jogorvoslat a fegyelmi határozat ellen 21. § (1)
Az első fokú érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató vagy meghatalmazottja (jogi képviselője) a kézhezvételtől számított 15 napon belül, írásban jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő.
(2)
A jogorvoslati kérelmet a rektorhoz címezve, az első fokon eljárt fegyelmi bizottság elnökéhez kell benyújtani, amely azt az első fokú eljárás irataival együtt 3 munkanapon belül köteles az Oktatási Igazgatósághoz megküldeni.
11
(3)
A jogorvoslati kérelemnek a határozatban végrehajtására halasztó hatálya van.
foglalt
rendelkezések
22. § (1)
A jogorvoslati kérelem elbírálásának rendjét "A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzat határozza meg.
(2)
A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató bírósági felülvizsgálatát kérte.
(3)
A jogerőre emelkedett határozatra záradékul rá kell vezetni, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, valamint azt, hogy mely napon emelkedett jogerőre.
(4)
A jogerős határozatot nyilvántartásba kell venni, a határozat egy másolatát a hallgató személyi iratgyűjtőjében kell elhelyezni.
(5)
A fegyelmi bizottság a jogerős határozat megküldésével értesíti a) a fegyelmi büntetés végrehajtására jogosult szervezeti egységet, b) ha a hallgató társadalmi ösztöndíjas, az adományozó szervet, c) a fegyelmi eljárást elrendelő személyt. Mentesülés a fegyelmi büntetés alól 23. §
(1)
A hallgató (volt hallgató) a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól – kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül – mentesül: a) b) c)
a 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap elteltével, a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozatban kiszabott büntetési idő lejártával, a 4. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén az eltiltás lejártával.
(2)
A hallgató írásbeli kérelmére a fegyelmi ügyben első fokon eljárt fegyelmi bizottság – különösen méltányolható körülmények figyelembevételével – a hallgatót az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott idő előtt mentesítheti a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól.
(3)
Mentesülés esetén a fegyelmi határozatot a nyilvántartásból törölni kell. A törlés úgy történik, hogy az iratgyűjtőben elhelyezett határozatra az első fokú fegyelmi szerv intézkedése alapján rájegyzik a mentesülés tényét.
12
(4)
A méltányosság címén előterjesztett mentesítési kérelem elutasítása ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a rektorhoz címzett, de az első fokú fegyelmi bizottság elnökéhez benyújtott jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelem elbírálására a 20. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(5)
Ha a méltányossági mentesítési kérelmet kizárás a felsőoktatási intézményből fegyelmi büntetés miatt terjesztették elő, azt a rektor bírálja el, a kar vezetője véleményének és javaslatának meghallgatása után.
(6)
Ha a hallgató a fegyelmi büntetés alól mentesült, úgy kell tekinteni, mintha nem követett volna el fegyelmi vétséget. Második rész A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGRE VONÁS SZABÁLYAI 24. §
(1)
A hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az Egyetemnek, illetőleg a szakmai gyakorlaton való részvétel során a gyakorlati képzés szervezőjének, a foglalkoztatónak jogellenesen okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
(2)
A kártérítés mértéke: a) szándékos károkozás esetén az okozott teljes kár, b) gondatlan károkozás esetén legfeljebb a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százaléka.
(3)
Teljes kártérítési felelősséggel tartozik a hallgató azokban a dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért, amelyeket jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel, nyilatkozattal visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át és amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.
(4)
10.000 Ft feletti kártérítés esetén a hallgató 6-12 hónapi részletfizetést kérhet. A részletfizetés időtartamát a kártérítési határozatot hozó dönti el. 25. §
(1)
Ha a hallgatót hallgatói jogviszonyával, kollégiumi felvételi jogviszonyával, gyakorlati képzéssel összefüggésben kár éri, az Egyetem, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője vétkességére tekintet nélkül köteles részére a teljes kárt megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt akkor sem, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 13
(2)
Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvénynek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A kártérítési jogkör gyakorlói 26. §
(1)
A kártérítési jogkört első fokon a kar vezetője gyakorolja. A másodfokú eljárásra a 20. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(2)
A határozat végrehajtása érdekében a jogerős kártérítési határozatot meg kell küldeni a gazdasági főigazgatónak.
(3)
A hallgató meghallgatása nélkül lehet kártérítési határozatot hozni (egyszerűsített kártérítés) azokban az esetekben, amikor a hallgató az általa átvett tárgyakban okozott kárért az előre meghatározott kártérítési összeget köteles megtéríteni (pl. elveszett könyvtári könyvért, sportfelszerelésért, tanszéki felszerelésért).
(4)
Egyszerűsített kártérítést lehet alkalmazni 10.000 Ft-ot meg nem haladó kár esetében, ha a hallgató a károkozást és annak mértékét jegyzőkönyvben elismeri.
(5)
A hallgatót ért kár megtérítéséről első- és másodfokon az (1) bekezdésben meghatározottak döntenek.
(6)
Kártérítési ügyben első fokon lehetőség szerint 30 napon belül határozatot kell hozni. 27. §
Amennyiben a hallgató szakmai gyakorlatán, ennek keretében a foglalkoztatónak okoz kárt, illetve őt éri kár – a szakmai gyakorlatra vonatkozó és a gyakorlat kari szervezője által megkötött szerződés ezirányú rendelkezéseinek hiányában – a kár megtérítéséről a gyakorlat szervezője a kar vezetőjének útján gondoskodik. A kártérítésre irányuló eljárás szabályai A kárigény bejelentése és elbírálása 28. § (1)
A hallgató által okozott, a jelen Szabályzatban meghatározott kárról – amennyiben nem tartozik az egyszerűsített kártérítés hatálya alá – a károkozás helyén jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a kárt okozó hallgatóval alá kell íratni, egyben nyilatkoztatni kell, elismeri-e a károkozás tényét, és vállalja-e a kár megtérítését. Nyilatkozatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
14
(2)
A kar szervezeti egységeiben okozott kárról a szervezeti egység vezetője, az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban okozott kárról a könyvtár érintett szervezeti egységének vezetője írja alá a jegyzőkönyvet.
(3)
A károkozásról felvett jegyzőkönyvet a kar vezetőjének, illetőleg a könyvtár főigazgatójának kell megküldeni.
(4)
A 10.000 Ft-ot meghaladó kártérítés esetén vagy amennyiben a hallgató ezt kéri, a kártérítési jogkör gyakorlója köteles a hallgatót meghallgatni. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5)
A károkozásról és a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet véleményezésre meg kell küldeni a gazdasági főigazgatónak. 29. §
A kártérítési határozatnak tartalmaznia kell a Ket. 72. §-ában foglaltakat, különös tekintettel az alábbiakra: a) b) c)
d)
a kártérítési jogkör gyakorlójának megnevezését, a határozat számát, keltét, a határozat rendelkező részében a kárt okozó hallgató személyi adatain kívül meg kell határozni az okozott kárt, a kártérítés összegét, rendelkezni kell az esetleges részletfizetésről, utalni kell a halasztó hatályú jogorvoslati lehetőségre, a határozat indokolásában részletesen le kell írni az okozott kárt, a kártérítés megállapításának indokait, a figyelembe vett körülményeket, meg kell jelölni azokat a rendelkezéseket, melyeken a kártérítési határozat alapul. 30. §
(1)
A hallgató az őt ért kár megtérítését a kar vezetőjétől kérheti írásban. A kérelemben részletesen le kell írni a kár jellegét, keletkezésének körülményeit, a becsült vagy ha ez ismert, valóságos értékét.
(2)
A kérelmet a kar vezetője véleményezésre és kivizsgálásra megküldi a gazdasági főigazgatónak. A gazdasági főigazgató az érintett karral együttműködve vizsgálja meg a hallgatói kérelem tartalmát, körülményeit, és tesz javaslatot a döntésre. Szükség esetén meg kell hallgatni a kárt szenvedett hallgatót is. Jogorvoslat a kártérítési határozat ellen 31. §
(1)
Az első fokú érdemi határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül, a rektorhoz címzett, írásban benyújtott jogorvoslati kérelemmel lehet élni. 15
(2)
A jogorvoslati kérelmet a kar vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt 3 munkanapon belül az ügyben keletkezett összes irattal együtt köteles az Oktatási Igazgatóságra megküldeni.
(3)
A jogorvoslati kérelem elbírálására a 20. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(4)
A jogorvoslati kérelemnek a határozatban végrehajtására halasztó hatálya van.
(5)
A jogerős határozat egy példányát a hallgató személyi anyagában el kell helyezni.
foglalt
rendelkezések
Záró rendelkezések 32. § (1)
A jelen szabályzat – melyet a Szenátus 2014. május 15-én a 37/2014. (V. 15.) számú határozatával fogadott el és 2014. május 16-án lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)
A szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 44/2006. (V. 25.) számú határozattal elfogadott, többször módosított, a jelen szabályzattal azonos című szabályzat.
(3)
Jelen szabályzat a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata hallgatói követelményrendszerének része.
Debrecen, 2014. május 15.
Dr. Szilvássy Zoltán rektor
16
