A Debreceni Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete
1924-től Közegészségtani és Gyógyszertani Intézet 1948-tól Gyógyszertani Intézet 2001-től Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
1921–1932
Belák Sándor
ny.r. tanár, igazgató
1933–1934
Bókay Zoltán
ny.r. tanár, h. igazgató
1934–1947/48.I.
Jeney Endre
ny.r. tanár, igazgató
1947/48. II.–1969
Vályi-Nagy Tibor
m. tanár, mb. igazgató (1949) egyetemi tanár, igazgató (1951)
1969–1970
Szabó Gábor
egyetemi tanár, mb. igazgató
1970–1992
Szegi József
egyetemi tanár, tanszékvezető
1992–1994
Hernádi Ferenc
egyetemi tanár, tanszékvezető
1994–2001
Kovács Péter
egyetemi tanár, tanszékvezető
2001–
Szilvássy Zoltán
egyetemi docens, igazgató egyetemi tanár, intézetigazgató (2002)
Tradicionális Kínai Phytopharmacologiai
Nem Önálló Tanszék
2005–
egyetemi tanár, vezető
Szilvássy Zoltán
A Gyógyszertani Intézet az egyetemi telep felépülésekor, 1924-ben kezdte el működését a Közegészségtani Intézet épületében, Belák Sándor professzor vezetése alatt. 1928-ban az ő intézkedésére a két intézet helyet cserélt, s így kerültek mai épületükbe. 1948-ig a Közegészségtani és Gyógyszertani Intézetnek közös igazgatói voltak. Belák professzor Budapestre való távozása után a gyógyszertani kutatások (flavonok, flavonoidok, antociánok)
Jeney Endre professzor irányításával 1936-ban indultak meg. A háború utáni években a háborús károk helyreállítása zajlott elsősorban. 1948-ban vált az intézet önálló szervezeti egységgé Vályi-Nagy Tibor egyetemi adjunktus, mb. igazgató irányításával, aki 1949-ben nyert egyetemi tanári kinevezést. Vályi professzor két évtizedes igazgatása alatt az intézet oktató és tudományos munkája
sokat
fejlődött.
Az
50-es
évek
elejétől
bevezetett
gyakorlatokon
a
gyógyszerhatásokat állatkísérleteken demonstrálták. Hazánkban először itt fejlődött ki antibiotikumokkal foglalkozó tudományos iskola, számos szakembert adva tudományos és ipari kutatóintézeteknek. Az intézet kutatási eredményei közül kiemelkedik a flavofungin, de különösen a primycin előállítása. Ez a lokálisan alkalmazható antibiotikum kémiai szerkezetét tekintve újszerű, széles antibakteriális és antifungális spektrummal rendelkezik; jelenleg Ebrimycin néven van forgalomban. 1963-tól Vályi professzor érdeklődése a daganatkemoterápia felé fordult. Nevéhez és munkatársai, elsősorban Jeney András és Szabó Judit tevékenységéhez fűződik a citotoxikus hexitek hatásmechanizmusára vonatkozó több fontos megállapítás. Ugyancsak a '60-as években Hernádi Ferenc új eljárást szabadalmaztatott az antileukémiás hatású l-aszparagináz előállítására. Az SH-tartalmú sugárvédők hatásait vizsgálták. Eredményesen kutatták a véragy gát (Kelentey Barna) és a hepatoendokrin reguláció (Gergely Judith) farmakológiai vonatkozásait is. Vályi-Nagy Tibor professzor 1969-ben bekövetkezett tragikus halála után az intézet egy évig Szabó Gábor egyetemi tanár felügyelete alatt működött. 1970-ben Szegi József nyert egyetemi tanári kinevezést és intézetvezetői megbízatást. Az intézet tudományos munkája keringésfarmakológiai kutatásokkal bővült. Tanulmányozták a
hipoxiás
szívműködés
és
koronáriakeringés
gyógyszeres
befolyásolhatóságát.
Elektrofiziológiai módszereket vezettek be a béta-adrenerg és a purinerg receptormechanizmusok vizsgálatára. Farmakobiokémiai vizsgálataik az ép, hipertrófiás és atrófiás szívizomban bekövetkező változások molekuláris alapjainak tisztázására irányultak. 1975-ben a társprofesszorrá kinevezett Hernádi Ferenc vezetésével megalakult az intézet Kemoterápiai Osztálya. Ennek profilja új antimikrobiális anyagok, új kemoterápiás támadáspontok kutatása, valamint az antibiotikum-rezisztencia leküzdésére irányuló módszerek vizsgálata. A citosztatikumok és más gyógyszerek vérképzésre gyakorolt hatásait csontvelőtenyésztési eljárások bevezetésével kezdték vizsgálni. Az intézet munkája farmakokinetikai és toxikológiai vizsgálatokkal is bővült, a DOTE számos más intézetével
kollaborálva. Az intézet munkatársai közül 1975-ben Kelentey Barna, 1990-ben pedig Gergely Judith kapott társprofesszori kinevezést. 1992-től 1994-ig Hernádi Ferenc professzor volt az intézet igazgatója, 65. évének betöltéséig. Ekkor kapott intézetvezetői megbízást és egyetemi tanári kinevezést Kovács Péter. 1991-ben az intézeten belül megalakult a Klinikai Farmakológiai Kutató Központ, amely Hernádi Ferenc professzor vezetésével bevezette a gyógyszertörzskönyvezési vizsgálatokban megkövetelt GCP és GLP előírásokat Ebben az időszakban az intézet oktató munkája a fogorvosi gyógyszertan oktatásának bevezetésével (1981) bővült, majd a KLTE pszichológus és biotechnológus hallgatóinak tartott gyógyszertani kollégiumokkal. Ez utóbbiból fejlődött ki a molekulárbiológus hallgatóknak tanított két farmakológiai tantárgy. A gyógyszertan és méregtan angol nyelvű oktatása 1990-ben kezdődött, amelyet Kovács Péter szervezett meg. 1998-ban megalakult a Gyógyszertani Intézeten belül a Gyógyszerhatástani Tanszék Tósaki Árpád egyetemi docens, 2000-től egyetemi tanár vezetésével. A Gyógyszerhatástani Tanszék 1999-ben vált önálló tanszékké a kari jogállású Gyógyszerésztudományi Intézeten belül. 2001-ben Kovács Péter nyugdíjba vonulását követően az intézet vezetői posztját Szilvássy Zoltán egyetemi docens látja el, aki 2002-től egyetemi tanár. 2005-ben az intézeten belül alakult meg a Tradicionális Kínai Fitofarmakológiai Nem Önálló Tanszék, melynek célja a több évezredes tapasztalatokon alapuló gyógymódokat, modern európai természettudományos szemlélettel és módszerekkel vizsgálni, előmozdítva ezzel hazai és európai hasznosításukat. Az elmúlt 10 évben az intézet öt főbb kutatási területen tevékenykedik, melyek az alábbiak: – Inzulinrezisztencia és az azt befolyásoló farmakonok kutatása, a II. típusú cukorbetegség farmakológiai vizsgálata (Szilvássy Zoltán, Pórszász Róbert, Peitl Barna). E munkacsoport nevéhez számos eredeti megfigyelés fűződik. Elsőként írták le, hogy a szervezet postprandiálisan aktiválódó endogén inzulinérzékenyítő mechanizmusa a májat ellátó kapszaicin-érzékeny szenzoros idegek funkcionális integritásán múlik. Az elmúlt évek során számos nagy gyógyszeripari partnerrel, illetve gyógyszerfejlesztő közép- és kisvállalkozással alakult ki szoros együttműködés és közös K+F kutatási portfolió. Ezek közül kiemelendő az N-
Gene Kft-vel közösen elnyert pályázat, mely keretein belül a Debreceni Egyetemmel közösen létrejött a Farmainnovációs Kooperációs Kutató Központ. A másik fő tudományos kutatási irány a cukorbetegség kardiovaszkuláris szövődményeinek, azon belül is elsősorban a szívritmuszavarok kialakulási mechanizmusának tanulmányozása. A tudományos kutatások mellett a munkacsoport aktívan részt vesz különböző mérőműszer fejlesztő/előállító cégekkel való közös K+F-ben, elsősorban az anyagcsere és szív elektrofiziológiai kutatások terén. – Radioimmunassay (RIA) módszerek fejlesztése Németh József vezetése alatt folyó terület.
A korábban kifejlesztett eljárásokkal mintegy 10 saját módszer áll
rendelkezésre a gasztrointesztinális peptidhormonok és neurotranszmitterek mérésére. – Az In vitro Biztonságfarmakológiai Laboratóriumban (Sári Réka) a gyógyszerjelölt molekuláknak a gastrointestinalis motilitásra gyakorolt hatásait vizsgálják. Ezt az új laboratóriumot az Országos Gyógyszerészeti Intézet GLP követelmények (Good Laboratory Practice) szerint elsőként akkreditálta a Debreceni Egyetem. – A keringés- és légzés-farmakológiai munkacsoport (Szentmiklósi József) kutatásainak központi részeként a thyroxin és az adenozin hatás kapcsolatát vizsgálja a kardiovaszkuláris rendszerben. – A Sejtrendszer-farmakológiai és Őssejtkutató Laboratóriumban (2003-ig Kovács Péter, 2003-tól Benkő Ilona), a sejtmegújulási rendszerekre, elsősorban a vérképzésre ható, azt károsító és védő farmakonokat vizsgálnak. Állatkísérletekben vizsgálták gyógyszerjelölt
molekuláknak
a
citotoxikus
gyógyszerekkel
kiváltott
csontvelőkárosodásra gyakorolt hatását. Kutatják az őssejtek részvételét, gyógyszeres befolyásolhatóságát regenerációs folyamatokban pl. lép autotranszplantáció után és hematológiai kórképek pathológiás sejtpopulációiban. 2008-ra
jelentősen
átalakult
az
intézet
oktatási
feladata.
Az
orvostanhallgatók
gyógyszerészhallgatók, fogorvostanhallgatók és molekuláris biológusok oktatása mellett az intézet munkatársai a népegészségügyi felügyelő, az orvosi képalkotó diagnosztika és gyógytornász hallgatóknak is tartanak előadásokat. Angol nyelven oktatják a Farmakológia tantárgyat a külföldi orvos- és fogorvostan hallgatóknak. A graduális képzésen kívül magyar és angol nyelven kurzusokat tartanak, illetve bekapcsolódnak a posztgraduális képzésbe is. Az adott időszakban az intézet munkatársai lektorált folyóiratokban 121 in extenso
közleményt publikáltak, továbbá tankönyvekben és szakkönyvekben megjelent 29 fejezet szerzői voltak. Az elmúlt 10 évben az intézet munkatársai közül 7 fő szerzett PhD. fokozatot. Professor Emeritus címet kaptak Hernádi Ferenc és Gergely Judith professzorok.
Szerk.: Petrovics Alica – Kapusz Nándor
Forrás: Kapusz Nándor – Petrovics Alica – Vásárhelyi Ferencné: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. 3. átdolgozott kiadás (Debrecen, 2008)
