A Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete
1921-től Anatómiai Intézet 1927-től Anatómiai és Biológiai Intézet 1969-től Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 1921–1933
Huzella Tivadar
ny.r. tanár, igazgató
1933–1934
Orsós Ferenc
ny.r. tanár, h. igazgató
1934–1944 I.
Jankovich László
ny.r. tanár, igazgató
1944/45 II.
Sántha Kálmán
ny.r. tanár, felügyelő tanár
Dóczy Emil
tanársegéd, mb. vezető
Törő Imre
m.-tanár, szakelőadó (1945)
1945–1950
m.-tanár, mb. igazgató (1946) ny.r. tanár, igazgató (1947) 1950/51 I.
Katona István
intézeti tanár, mb. igazgató
1950/51 II.–1975
Krompecher István
egyetemi tanár, igazgató
1975–1994
Székely György
egyetemi tanár, tanszékvezető
1994–
Antal Miklós
egyetemi tanár, intézetvezető
Professzor Tadashi Hirano Elektronmikroszkópos és Mikroanalitikai Centrum 2003–
Antal Miklós
egyetemi tanár, vezető
Az Anatómiai Intézet története 1921-ben kezdődik Huzella Tivadar ny.r. tanár, igazgató kinevezésével. A korabeli évkönyv az intézet funkciójáról a következő tájékoztatást adja: „A tanítás a leíró és tájbonctan, a szövettan, fejlődéstan és az általános biológia elméleti előadását, demonstrációkat, boncolási és szövettani gyakorlatokat öleli fel. Az intézet optikai, hisztotechnikai és anatómiai műszer- és vegyszerfelszerelése módot nyújt önálló tudományos vizsgálatokra és munkálkodásra. Tágas tanterem, boncterem és szövettani dolgozó áll a hallgatóság rendelkezésére. Az intézet sebészeti műtéttani gyakorlatok számára is ad helyet és anyagot.” A tanszéki összevonások következtében 1934-ben – Huzella professzor távozása után – az Anatómiai Intézet igazgatójává, s egyben a Törvényszéki Orvostani Intézet helyettes igazgatójává Jankovich László egyetemi tanárt nevezték ki, aki előzőleg Szegeden volt a Törvényszéki Orvostani Intézet igazgatója. Jankovich professzor 1944-ig volt az Anatómiai Intézet élén. Tevékenysége az erőszakosan előidézett halálesetek okozta szervi elváltozások felderítésére irányult. 60 dolgozatot publikált. Munkatársa volt Törő Imre és Ökrös Sándor, későbbi tanszékvezető professzorok. Az intézet oktatómunkája részbeni újraindulása 1944 decemberére tehető. Az anatómiai előadásokat Bodnár Tibor az I. Sz. Sebészeti Klinika m.-tanára, a szövettani előadásokat pedig Dóczy Emil tanársegéd tartotta. A munka minden vonalon 1945 márciusában indult meg, amikor Törő Imre egyetemi magántanárt bízták meg az intézet igazgatói teendőinek ellátásával. Igazgatása alatt legfontosabb feladatának a csoportos oktatás biztosítását, építészeti és műszerezettségi feltételeinek megteremtését tekintette. Az oktatás színvonalának emelése érdekében létrehozott egy modellező laboratóriumot, amellyel elősegítette anatómiai és fejlődéstani modellek készítését. Törő Imre professzor vezetése alatt az intézet fő kutatási területe a retikulo-endoteliális rendszer hisztofiziológiája volt. Hisztokémiai Laboratórium létesült, fejlesztették a Szövettenyésztő Laboratóriumot, Állatházat hoztak létre. Az intézeti teendői mellett, közéleti tevékenységet is ellátott. Az 1947/48. tanévben az Orvostudományi Kar jegyzője, 1948/49-ben pedig dékánja volt. 1950-ben Budapestre helyezték át és a Budapesti Szövet és Fejlődéstani Intézet igazgatójává nevezték ki. Távozása alkalmával munkatársainak jelentős részét magával vitte. Az intézet mb. igazgatója átmeneti időre Katona István intézeti tanár lett.
1950 decemberében Krompecher István egyetemi tanár vette át az intézet vezetését. Kezdetben mindössze két orvos és néhány demonstrátor látta el a nagylétszámú hallgatóság oktatását. 1955-re az oktatói létszám 11 főre, majd később 14-re emelkedett. Biokémiai és Elektronmikroszkópos Laboratórium, Állatműtő létesült, modernizálták és sejttenyésztésre alkalmassá tették a Huzella által létesített Szövettenyésztő Laboratóriumot. Krompecher professzor együttműködést létesített svájci, német, szovjet és lengyel intézetekkel. Az Egészségügyi Minisztérium által támogatott kutatásoknak két fő témája volt: •
a támasztószövetek hisztogenezisének vizsgálata,
•
a támasztószövetek sérülésének reparációja.
A kutatómunka eredményességét 7 monográfia, közel 500 közlemény megjelenése jelezte. Krompecher professzor az MTA rendes tagja, a hallei Leopoldina Akadémia és a milánói Lombarda Akadémia tagja, a pozsonyi Comenius Egyetem díszdoktora volt. 1975-ben – Krompecher professzor nyugdíjazása után – Székely György egyetemi tanárt nevezték ki az intézet élére, és vele egy időben Földes István és Hadházy Csaba lettek társprofesszorok. Székely György professzor vezetése alatt a kutatók egyik csoportja folytatta az intézet hagyományos témáját: a támasztószövetek kutatását. A másik csoport neurobiológiai kutatásokkal kezdett foglalkozni. Az agyidegmagvak szerkezetét, az elsődleges érzőrostok végződéseit, valamint az idegrendszer általános szerveződési elvét tanulmányozták. Székely professzor igazgatása alatt színes mikroszkópos tv-lánc létesült a szövettani gyakorlati oktatás számára, és felújították a mikroszkópparkot. Korszerű Neuromorfológiai és Neurofiziológiai, valamint kvantitatív Hisztomorfológiai Labor létesült számítógépes felszereléssel. Immunológiai
laboratóriumot
is
létrehoztak.
Az
Elektronmikroszkópos
Laboratóriumot
modernizálták és új, nagyobb teljesítményű elektronmikroszkópot helyeztek üzembe. Székely professzor igazgatói évei alatt több mint 100 tudományos közlemény jelent meg. Ez idő alatt 1 tudományos doktori értekezést nyújtottak be, és 6 kandidátusi értekezés megvédésére került sor. A svájci és a szovjet intézetekkel az együttműködés folytatódott és újabb együttműködés létesült holland, angol, amerikai, kanadai és japán kutatóintézetekkel. Négy nemzetközi
szimpóziumot és egy hazai kongresszust rendeztek. 1994-ben – Székely professzor nyugdíjazása után – Antal Miklós egyetemi docens kapott megbízást az intézet vezetésére, akit 1994 decemberében egyetemi tanárrá, az intézet igazgatójává neveztek ki. 1997-ben az intézet keretein belül megalakult a nem-önálló Fogászati Anatómiai Tanszék, melynek vezetésére Módis László, egyetemi tanár kapott megbízást. Tőle a nem-önálló tanszék irányítását Matesz Klára egyetemi tanár vette át 2004-ben. Az
intézet
keretein
belül
működik
a
Tadashi
Hirano
Japán–Magyar
Elektronmikroszkópos Centrum, amely a tudományos munkán kívül részt vesz a betegellátásban is. Ellátja a DE OEC és a régió elektronmikroszkópos szintű kórszövettani diagnosztikai feladatait. Évente 250–300 beteg vizsgálati anyagát dolgozzák fel. Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet az elmúlt években jelentős eredményeket ért el mind a tudományos munka mind az egyetemi oktatás területén. Az intézet oktatási feladatai nagyon sokrétűek és az utóbbi években jelentősen bővültek. Az általános orvos és fogorvos képzésben jelenleg az anatómia, szövet- és fejlődéstan különböző elemeit két tantárgy keretein belül oktatják. (anatómiai, szövet- és fejlődéstan, neurobiológia). Jelentősen átalakult a gyógyszerészeti anatómia, szövet- és fejlődéstan oktatási rendszere is. (Gyógyszerészeti anatómia és gyógyszerészeti neurobiológia). A 2004-ben elindított angol nyelvű gyógyszerészképzésben résztvevő hallgatók számára is ezeket a tantárgyakat tanítják angol nyelven. A molekuláris biológus képzésben; öt tantárgyat koordinálnak. Az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, gyógytornász és népegészségügyi szakember képzés keretében összesen hét tantárgy oktatásának biztosítják személyi és tárgyi feltételeit. Az intézet a DE OEC három doktori programjában (Sejt és molekuláris biológia, Élettan és neurobiológia, Fogorvostudományi kutatások) rendelkezik akkreditációval. Jelenleg a három programban összesen 10 akkreditált oktató vesz részt, akik 14 PhD-hallgató képzését irányítják. Jelentős figyelmet fordítanak tankönyvek és jegyzetek írására, külföldi tankönyvek magyar nyelvre, illetve magyar nyelvű tankönyvek angolra való fordítására. Az elmúlt években kilenc egyetemi tankönyvet, tankönyv-fejezetet, illetve jegyzetet írtak, fordítottak. Az intézet munkatársai a neurobiológia és a sejtbiológia területén fejtenek ki tudományos tevékenységet. Jelenleg a tudományos munka a következő témák köré csoportosult:
•
A központi idegrendszer szenzoros és motoros működései
•
Extracelluláris és membrán kötött makromolekulák szerepe a szöveti organizáció kialakulásában és a sejtközötti kommunikáció mechanizmusaiban.
•
Az extracellularis matrix molekuláris organizációja, differenciálódása és pathológiai szerepe.
A neurobiológia és a sejtbiológia területén a korábban is meglevő csoportok mellett, 2004-ben megkezdte működését a Látás Neurobiológiai Munkacsoport, amelyet a külföldről hazatelepült Kisvárday Zoltán egyetemi docens vezet. Jelenleg a tudományos munka öt egyetemi és egy MTA által támogatott kutatócsoportban zajlik. Az évek során jelentős és széleskörű kollaborációs kapcsolatrendszert alakítottak ki mind hazai mind külföldi, elsősorban svéd, finn, angol, francia, Amerikai Egyesült Államokbeli és japán munkacsoportokkal. Tudományos munka anyagi alapjainak megteremtése érdekében aktív pályázati tevékenységet folytatnak. Kutatásaikat hazai és nemzetközi pályáztató szervezetek egyaránt támogatják. Az intézet munkatársai OTKA (16), ETT (9) és egyéb (20) támogatást szereztek. Kutatásaikat jelentős anyagi forrásokkal támogatja a Richter Gedeon gyógyszergyár, a Howard Hughes Medical Institute (USA) és az European Science Foundation. Jelentős anyagi támogatásban részesültek európai uniós forrásokból is. A jelentős külső támogatásnak köszönhetően számottevően tudták fejleszteni az intézetben folyó tudományos munka infrastrukturális feltételeit. Az intézeti számítógépes hálózatot, képalkotó, képelemző és adatfeldolgozó
rendszereiket,
az
Elektronmikroszkópos,
Elektrofiziológiai,
Molekuláris
Biológiai, Sejttenyésztő és Hisztokémiai Laboratóriumaikat. Az intézet munkatársai rendszeresen vesznek részt külföldi tanulmányutakon (az elmúlt 10 évben összesen 16 fő). Eredményeiket rendszeresen közlik nemzetközi folyóiratokban (az elmúlt 10 évben összesen 119 in extenso eredeti tudományos közlemény jelent meg), és mutatják be hazai és nemzetközi konferenciákon. Az elmúlt 10 évben az intézet PhD hallgatói közül tizenegyen szereztek tudományos fokozatot, és Matesz Klára elnyerte az MTA Doktora címet. Az elmúlt 10 évben öt hazai (MITT V. konferenciája, 1998; DESZ I. Idegtudományi
konferenciája,1998; Romhányi emléknapok 2005; Krompecher szimpózium, 2005, 2006), három nemzetközi (IBRO International Workshop, 2002, 2008; International conference on tooth morphogenesis and regeneration, 2004) tudományos konferenciát, és egy nemzetközi posztgradualis nyári iskolát szerveztek. Az intézet munkatársai tagjai számos hazai és nemzetközi tudományos társaságnak, és többen egyben ezen társaságok elnökei, titkárai, vezetőségi tagjai. Az OEC klinikáinak közelsége jó lehetőséget biztosít az alap és klinikai jellegű kutatások közötti kapcsolatok keresésére és megvalósítására. Az intézet munkacsoportjai több közös programon dolgoznak a Fül-Orr-Gégészeti Klinika, a Konzerváló Fogászati Tanszék, az Ortopédiai Klinika és a Fővárosi Uzsoki úti Kórház munkatársaival. A jövőben ezt az együttműködést mindenképpen az idegtudományok területén kívánják szélesíteni a Neurológiai Klinikával, az Idegsebészeti Klinikával és a Pszichiátriai Klinikával. Az Elméleti Négyszög épületegyüttesének felújításakor az előadóterem, boncterem és szövettani tanterem kibővítését, és felújítását, továbbá a virtuális mikroszkóp rendszer és az oktatás területén a digitális multimédia eszköztár kialakítását tervezik. Létre kívánják hozni egy olyan GLP szintű, morphológiai és idegélettani vizsgálatokra lehetőséget adó laboratóriumot, amelynek segítségével a jövőben be tudnak kapcsolódni gyógyszergyári preklinikai vizsgálatokba.
Szerk.: Petrovics Alica – Kapusz Nándor
Forrás: Kapusz Nándor – Petrovics Alica – Vásárhelyi Ferencné: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. 3. átdolgozott kiadás (Debrecen, 2008)
