A CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDŐK ÉS VENDÉGLÁTÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyesület a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége „KISOSZ” tagegyesülete, amely alapján felhatalmazást kapott/jogosult a „KISOSZ” név és címer használatára. Az Egyesületi jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján az Egyesület a hatályos törvényi előírások figyelembe vétele mellett az alábbiak szerint állapítja meg alapszabályát. Az Egyesület neve: Csongrád Megyei Kereskedők és Vendéglátók Egyesülete. Az Egyesület rövidített neve: Csongrád Megyei KISOSZ. Az Egyesület székhelye: 6721 Szeged, Szilágyi utca 2. Az Egyesület elektronikus elérhetősége:
[email protected] Az Egyesület weblap címe: www.kisoszszeged.hu A Csongrád Megyei Kereskedők és Vendéglátók Egyesülete gazdasági érdekképviseletet ellátó civil szervezet, mely egyben önálló jogi személy. 7) Az Egyesület a KISOSZ Csongrád Megyei Szervezetének általános érdekképviseleti jogutódja. 1) 2) 3) 4) 5) 6)
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI Az Egyesület célja 1) Az Egyesület célja, hogy a Csongrád megye területén működő kereskedelmi, vendéglátói tevékenységet folytató egyéni- és társas vállalkozók munkaadói érdekképviseletét, valamint tagjai ágazati, szakmai-gazdasági, munkaadói, fogyasztóvédelmi és társadalmi érdekeinek képviseletét és védelmét, feladatainak megvalósításával ellássa. Az Egyesület feladatai 2) A tagok érdekeinek képviselete a helyi, állami és egyéb szervek előtt. 3) Kapcsolattartás azon mozgalmak, civil szervezetek, kamarák képviseletével, amelyek az egyéni- és társas vállalkozók érdekeit támogatják. 4) A tagok gazdasági tevékenységének elősegítése, gazdasági, szervezési, szolgáltató és koordinációs munkáján keresztül.
2 5) A tagok érdekét szolgáló gazdasági társaságot és más gazdasági szervezetet hozhat létre és működtethet, gazdasági társaságokban részt vehet, vásárokat szervezhet. Az Egyesület alapvető feladatának tekinti az érdekképviseleti munka keretében a vállalkozások magasabb színvonalú, eredményesebb és megfelelő jövedelempozíciót biztosító működéséhez a szakmai információk eljuttatását, szakmai továbbképzésük biztosítását. Ennek érdekében oktatási és továbbképzési lehetőségeket tár fel, és ezek lebonyolítását szervezi. Oktatási és vizsgaszervezési tevékenységében a vállalkozók és alkalmazottaik, családtagjaik, valamint a leendő vállalkozók részére szakmai végzettséget biztosító tanfolyamokat indít, ezeken biztosítja a szakmákra vonatkozó elméleti és gyakorlati oktatás magas szintű tematikáját, valamint a szakmai jegyzetek, tankönyvek elkészítését. 6) A tagok tevékenységét érintő kérdésekben előterjesztéseket, javaslatokat tesz az erre illetékes szervezetek felé, ilyen tárgyú kérdések megvitatásában, véleményezésében részt vesz. Kezdeményezi a tagok érdekeit érintő helyi jogszabályok megalkotását, ezek tervezeteit véleményezi. 7) Oktatási, továbbképzési és más, a tagok gazdálkodói tevékenységét segítő, ismeretbővítő tanfolyamokat szervez és bonyolít le. 8) Információs szolgáltatást nyújt tagjai részére. 9) A tagok egészét vagy egy-egy csoportját érintő jogi, gazdasági, illetőleg a gazdálkodás feltételeit érintő kérdésekben véleményét, javaslatait az országos szövetségnek továbbítja, képviselőin keresztül az országos szövetséggel folyamatos kapcsolatot tart. Az Egyesület tevékenységi köreinek TEÁOR szerinti tételes besorolását az Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza.
III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 1) Az Egyesület tagja lehet a Csongrád megye területén működő, vagy a Csongrád megye területén székhellyel, telephellyel (fióktelephellyel) rendelkező kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató tevékenységet vagy egyéb tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozás, aki felvételét kéri, valamint elfogadja az egyesület alapszabályában foglalt rendelkezéseket és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeket teljesíti. 2) Az Egyesület pártoló tagja lehet minden belföldi és külföldi természetes személy, amennyiben az Egyesület célját elfogadja, és felvétele után részt vesz annak munkájában. A pártoló tag az Egyesület tevékenységét vagyoni hozzájárulással (tagdíj) segíti, választójoggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható. 3) Tiszteletbeli tag lehet, akit a tagok erre a tisztségre jelölnek, és az Egyesület Küldöttgyűlése őt e tagságra megválasztja. A tiszteletbeli tag az Egyesület szerveiben nem választhat és nem választható, azonban az Egyesületi szervek döntéshozatalában tanácskozási joggal részt vehet. A tiszteletbeli-, illetve pártoló tag az Egyesület testületi üléseire meghívható. 4) Az Egyesületben a tagsági viszony önkéntes. 5) Az Egyesületbe történő felvétel írásbeli jelentkezés (belépési nyilatkozat) alapján történik.
3
A tagok jogai 6) A tagok jogaikat személyesen, vagy törvényes képviselő útján gyakorolhatják. 7) Közvetlen és közvetett úton részt vesznek az Egyesület testületi szerveinek megválasztásában, és a testületi szervek tisztségeire választhatók. 8) Tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt az Egyesület taggyűlésein (csoportgyűlésein). 9) Tevékenységükkel vagy bármely gazdasági, társadalmi vagy szociális érdekükkel összefüggő kérdésekben szakvéleményért, felvilágosításért az Egyesület bármely illetékes szervéhez fordulhatnak, az egyesület irataiba betekinthetnek. 10) Az Egyesület feladatainak meghatározásában, azok végrehajtásában és ellenőrzésében közvetlenül, vagy társaság esetében képviselőjük útján részt vehetnek. Igénybe vehetik az Egyesület ingyenes, vagy visszterhes szolgáltatásait, szociális juttatásban, vagy egyéb, az Egyesület által nyújtott kedvezményben részesülhetnek. A tagok kötelezettségei 11) A tagok kötelesek tagsági jogviszonyuk alatt a megállapított tagdíjat megfizetni, vállalt kötelezettségeiket teljesíteni. 12) A tagok kötelesek az Alapszabályban és az Egyesület más, a tagokra irányuló belső szabályzatokban foglaltakat betartani. 13) A tagok kötelesek az Egyesület és tagjai érdekeinek megfelelő magatartást tanúsítani. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. Az Elnökség által megállapított tagdíjat legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. Az Egyesületbe újonnan belépő tag a tagdíjat a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. A tagsági viszony létrejötte 14) A tagsági jogviszony az Elnökség jóváhagyásával, a tagságra vonatkozó jogosultság igazolása mellett jön létre. A felvételről az elnökség a kérelem benyújtását követő ülésén dönt. A tagfelvételt elutasító Elnökségi döntéssel szemben - a kézhezvételt követő 15 napon belül – a felvételt kérő jogorvoslattal a Küldöttgyűléshez fordulhat. 15) A pártoló tag jogviszonya – a jogosultság igazolásának kivételével – is a fentiek szerint jön létre. A tagsági viszony megszűnése 16) A tag tagsági jogviszonya megszűnik kilépéssel kizárással a vállalkozás megszűnésével társaság esetén a cégnyilvántartásból való törléssel a tag halálával
4
17) A tagsági viszony a tag halála esetén az elhalálozás napjával, társaságnál a cégnyilvántartásból való törlésről szóló határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. 18) Kizárási okok: A tag kizárását a tag jogszabályt, alapszabályt vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő, illetve az egyesület céljainak elérését súlyosan veszélyeztető magatartása esetén bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti. A kizárási indítványt az Elnökségnek kell benyújtani, aki azt köteles saját állásfoglalásával együtt a legközelebbi Küldöttgyűlés elé terjeszteni döntéshozatal végett. A tag kizárására való kezdeményezést köteles a tag részére megküldeni, azzal, hogy 15 napon belül észrevételt tehet a Küldöttgyűlés felé. A küldöttgyűlés a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt a kizárásról. A küldöttgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. A kizárást kimondó határozatot indokolással kell ellátni, amelynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárást kimondó Küldöttgyűlési határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat hatályon kívül helyezése iránt az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül keresetet terjeszthet elő az Egyesületet nyilvántartó Törvényszékhez. 19) Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A kizárási eljárást az elnökség folytatja le, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. Az elnökségi határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat hatályon kívül helyezése iránt az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül keresetet terjeszthet elő az Egyesületet nyilvántartó Törvényszékhez. IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az Egyesület szervei: Küldöttgyűlés Csoportgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság
5
V. AZ EGYESÜLETI SZERVEK FELADATA ÉS HATÁSKÖRE Küldöttgyűlés 1) Az Egyesület döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés, amely az egyes csoportok által delegált küldöttekből áll. 2) A Küldöttgyűlés az Egyesület – a tagok összességének érdekeit kifejező – legfőbb testületi szerve. 3) A küldöttgyűlés tagjai ( küldöttek ): Az egyes csoportok csoportgyűlésén közvetlenül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel öt évi időtartamra a csoport tagjai közül megválasztott küldöttek , valamint a csoportok elnökei. 4) A Küldöttgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Össze kell hívni a Küldöttgyűlést, ha a küldöttek egyharmada azt írásban kéri, vagy az Egyesület Elnöksége saját, vagy a Felügyelő Bizottság indítványára így határoz. 5) A Küldöttgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A Küldöttgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a Küldöttgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A Küldöttgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A Küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, úgy a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 6) A Küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet. A Küldöttgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a
6 jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A küldöttgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag (küldött) egyenlő szavazattal rendelkezik. A Küldöttgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló Küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Küldöttgyűlési határozatokat a levezető elnök a Küldöttgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. 7) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre Az Alapszabály elfogadása és módosítása. Megválasztja, illetve felmenti tagjai köréből titkos szavazás útján az Egyesület elnökét, az Elnökség tagjait, és a Szövetség taggyűlésébe delegált képviselőket. Az Egyesület tagjai sorából titkos szavazás útján megválasztja és felmenti a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait. Jóváhagyja az Egyesület éves költségvetését, és dönt a mérlegbeszámoló elfogadásáról. Dönt az Egyesület Elnökségének, Felügyelő Bizottságának a tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról. Jóváhagyja az Egyesület Ügyrendjét. Határoz a hozzá benyújtott indítványokról és javaslatokról. Az Egyesület érdekképviseleti-, érdekvédelmi munkájának, az Egyesület céljának ellátása érdekében határoz vállalat alapításáról, a tagság érdekeit segítő intézmény létesítéséről, gazdasági társaság alapításáról, valamint az ezekben való részvételről. Dönt az Egyesület megszűnéséről, szövetséghez való csatlakozásról. Döntés mindazon kérdésben, amelyben a döntés jogát magához vonja, vagy jogszabály illetve az alapszabály a hatáskörébe utal.
7
Csoportgyűlés Az egyesület tagjai az Egyesület Választási szabályzata alapján szakmai- illetve területi alapon csoportokba tartoznak. Az egyes csoportok legfőbb szerve a csoportgyűlés. Az Egyesület Választási Szabályzata tartalmazza a csoportgyűlések működésére, összehívására, működésére és döntéshozatali rendjére vonatkozó szabályokat. A csoportgyűlés közvetlenül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel öt évi időtartamra a csoport tagjai közül választja meg a küldöttek, akként, hogy minden megkezdett 20 tag után egy küldött választható. A csoportgyűlés tagjai sorából közvetlenül, nyílt szavazással öt évi időtartamra választ elnököt és 2 elnökségi tagot. Az elnök megválasztásával a Küldöttgyűlés tagjává válik. A csoportgyűlés megvitatatja az Egyesület tevékenységével, működésével kapcsolatos kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehet az Egyesület testületi szervei részére. Az elnökség ügyrendjét maga állapítja meg és alakítja ki belső szabályzatát. Képviseli a csoportot a tagok tevékenységének gyakorlásával összefüggő helyi ügyek intézésében. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Egyesület Ügyrendje hatáskörébe utal, valamint az Egyesület Elnöksége részére megállapít. Közvetítő szerepet tölt be a csoporthoz tartozó egyesületi tagság és az Egyesület felsőbb testületei között. A Felügyelő Bizottság A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy felügyelő bizottsági tagja nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. Az Egyesület Felügyelő Bizottságának megbízatása öt évre szól. Tagjainak száma 3 fő (elnök és 2 tag).
8 A Felügyelő Bizottság Ellenőrzi az Egyesület vagyonának és bevételeinek, valamint kiadásainak kezelését. Őrködik az Egyesület törvényes működése felett, a vonatkozó jogszabályok az Egyesület Alapszabály és más szabályzatokban foglalt rendelkezések megtartásán. Tisztségviselőt érintő eljárás esetén javaslatát a tisztségviselőt megválasztó testület elé terjeszti. A felügyelőbizottság köteles a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A felügyelő bizottság határozatképes, ha ülésén valamennyi tag jelen van. A Felügyelő Bizottság feladatának ellátása érdekében az Egyesület minden tagja, a munkaszervezet dolgozói kötelesek a bizottság részére a kért felvilágosításokat megadni, adatokat rendelkezésre bocsátani. Az Egyesület Elnöksége Az Egyesület Elnöksége 3 tagból áll, tagjai az elnök és további 2 elnökségi tag. Az Elnökség megbízatása öt évre szól. Üléseit szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja. Üléseinek összehívásáról az Egyesület elnöke, távolléte vagy megbízása alapján az Elnökség egyik tagja gondoskodik. Az elnökség tagjait a Küldöttgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Az elnökség az egyesület ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a./ a megbízás időtartamának lejártával; b./ visszahívással; c./ lemondással; d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi
9 személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló Az Elnök akadályoztatása esetén a képviseleti jogot az elnökség kijelölt tagja, illetve a munkaszervezet vezetője gyakorolja. Az elnök feladatait, képviseletének részletes szabályait az Alapszabály rendelkezéseivel összeghangban megalkotott Ügyrend tartalmazza. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén valamennyi tag jelen van. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
10 Az Elnökség feladatai A két Küldöttgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület munkáját, dönt azokban a kérdésekben, amelyek nem tatoznak a Küldöttgyűlés kizárólagos, illetve a csoportelnökség hatáskörébe. A Küldöttgyűlést az Elnökség hívja össze. Gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, illetve előkészíti azok üléseit, a legfőbb testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. Az Egyesület titkárán keresztül irányítja a munkaszervezet munkáját. Megalkotja – az Alapszabály és az Ügyrend kivételével – az Egyesület működésére vonatkozó belső szabályzatokat. Az Egyesület működése, a tagság érdekeinek képviselete érdekében állandó és eseti bizottságokat működtethet. Javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek a két választási időszak között kiesett (meghalt, visszahívott) tisztségviselői helyek betöltésére. Véleményezési és javaslattételi joggal élhet magatartási, etikai és kizárási ügyekben. Elbírálja a tagfelvételi kérelmeket. Dönt a tagdíjak összegének megállapításáról. Beszámoltatja a Szövetség taggyűlésébe delegált képviselőt munkájáról. A Szövetség részére közvetlenül is előterjesztéseket, indítványokat tehet. Munkáltatói jogot gyakorol az Egyesület munkaszervezetének vezetője felett. VI. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI 1. Az Egyesület tisztségviselője lehet az a tag, aki magyar állampolgár 18. életévét betöltötte személyében kizáró illetve összeférhetetlenségi ok nem áll fent tagsági jogai gyakorlásától nincs eltiltva vállalkozói tevékenységével összefüggésben személyét közmegbecsülés övezi. 2. Az Egyesület tisztségviselői az Egyesület elnöke az Egyesület Elnökségi tagjai a Felügyelő Bizottság elnöke a Felügyelő Bizottság tagjai.
VII. AZ EGYESÜLET MUNKASZERVEZETE Az adminisztratív feladatokat és az ügyintézést a munkaszervezet látja el. Végrehajtja a testületi határozatokat. Munkáját az Egyesület elnökének és a munkaszervezet vezetőjének közvetlen irányítása mellett a jogszabályok, az Alapszabály és az egyéb belső szabályzatok szerint végzi. A munkaszervezet vezetője részt vesz az Egyesület testületi ülésein. Érvényt szerez a testületi
11 határozatok végrehajtásának. Az érdekvédelmi-, érdekképviseleti tevékenységeknél az Ügyrendben meghatározottak szerint képviseli az Egyesületet. Felelős a munkaszervezet által végzett munka jogszerűségéért. A munkaszervezet dolgozói felett a munkáltatói jogot az Ügyrendben meghatározott módon gyakorolja.
VIII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 1) Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A költségvetés felhasználásáról az Egyesület évente mérlegbeszámolót készít. 2) Vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, a Kiskereskedők Országos Szervezete vagyonából a vagyonfelosztást követően átadott vagyonból és vagyoni értékből, valamint az Egyesület által végzett visszterhes szolgáltatásokból, illetve gazdálkodása során történt működési bevételeiből áll.
IX. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 1) Jogutód nélküli megszűnés: A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület megszűnik, ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. A jogutód nélküli megszűnés feltétele, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törölje. 2) Jogutódlással történő megszűnés -
egyesülés szétválás
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén az Egyesület vagyona az Egyesület megszűnésének dátumát követően az országos „KISOSZ” Szövetséget illeti meg.
X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1) Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
12
A Csongrád Megyei Kereskedők és Vendéglátók Egyesületének 2016. január 07. napján tartott Küldöttgyűlése a KH/8/2015. számú határozatával fogadta el a módosított alapszabályt, azzal, hogy a vastagon szedett szövegrész az alapszabály 2015. július 22. napján történt módosítását, míg a vastagon és dőlten szedett szövegrész a 2016. január 7. napján történt módosítását tartalmazza. Szeged, 2016. január 07. Horváth Gábor Csongrád Megyei KISOSZ Elnöke Záradék: Jelen okirat aláírásával igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a vastagon szedett részek módosítása adott okot. Szerkesztettem és ellenjegyzem: Dr. Tóth Vilmos megbízott jogi képviselő
