A csomagolás jelentősége a logisztikában

A csomagolás jelentősége a logisztikában TRANSPACK CSOMAGOLÁSI ANYAGMOZGATÁSI MAGAZIN 8:(2) pp. 28-32. (2008)

Szerzők: Böröcz Péter és Mojzes Ákos

A csomagolás jelentősége a logisztikában Összefoglaló A csomagolás szó hallatán még ma is sokan csak legyintenek, és az jut eszükbe erről, hogy „zacskó”. A szerző a tanulmányban arra hívják fel a figyelmet, hogy a megfelelő csomagolás kiválasztása milyen nagy mértékű jelentőséggel bír a logisztika legkülönbözőbb részrendszereiben, és milyen nagy számú befolyásoló tényezőt kell figyelembe venni a csomagolási mód-rendszer megválasztásánál.

Mottó: „a csomagolás akkor jó, ha a jelenleginél erősebb, olcsóbb, nem foglal helyet és használat után magától eltűnik.” Bevezetés A csomagolás logisztikai jelentőségének identifikálása korántsem tűnik olyan könnyű feladatnak, mint azt elsőre gondolnánk. Az adott logisztikai rendszerben értelmezhető „megfelelő” csomagolás megtervezése során olyan komplex, sok szabadságfokú rendszerrel kerülnek szembe még a legtapasztaltabb szakemberek is, melynek részletes feltárásához, meghatározásához nem elég az egyes műszaki, illetve közgazdasági tudományterületek eredményeinek hagyományos értelembe vett segítségül hívása. A csomagolástervezés műszaki, közgazdasági-gazdaságossági és marketing szempontú szakszerűsége már önmagában több külön iparág munkáját öleli fel, mely mellett akkor még nem is foglalkoztunk a csomagolás üzemszervezéshez kapcsolódó funkcióiról. A csomagolás a logisztikai rendszerek részeként folyamatosan végigköveti, segíti és kiegészíti a térben és időben lezajló folyamatokat. A győri Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszéke a korszerű mérnök- és üzemgazda képzések gyakorlati- és tudományos hátterének megerősítésére egy műszaki csomagolásvizsgáló laboratóriumot is létrehozott, mely elsődleges célja a képzés segítése, kutatómunka és a doktorandusz képzés infrastrukturális hátterének megteremtése, ipari szaktanácsadás. A csomagolási rendszerek megtervezése a bonyolultságára való tekintettel „hagyományos mérnöki” eljárásokkal csak igen durva közelítéssel lehetséges, és emiatt sokkal pontosabb eredményt ad az említett laboratóriumban a logisztikában fellépő hatások reprodukálható szimulálása, a csomagolási rendszerek erre történő hatásvizsgálata, és a szükséges minimális csomagolási rendszer iterációval történő meghatározása. Az integrált csomagolási rendszer az alábbi feladatokat és célokat foglalja magába a logisztikában (1. ábra.): • • • • • • •

termékvédelem (károsodás-, dézsmálás elleni védelem, biztonság); termékminőség megőrzése; kezelhetőség (megfelelő térfogat / méret, gépesíthetőség); logisztikai termékinformáció, információáramlás; a tárolás ésszerűsítése marketing feladatok (külalak, formatervezés); környezetvédelem (könnyű eltávolíthatóság és megsemmisíthetőség);

A logisztika szerepe a csomagolástechnikában: • •

szállítási precizitás növelése; csomagolási anyagok készletszintjének csökkentése;


• • • •

nagyfokú szállítási kapacitás kihasználás elérése; gazdaságossági célok teljesítésének elérése; raktározási- és üzemszervezési funkciók betöltése; rendszer áttekinthetőségi lehetőségeinek biztosítása.

A fentebb felsoroltak egyértelműen magyarázatot adnak arra, hogy a csomagolási rendszer miért játssza az egyik főszerepet a modern ipari struktúrákban egyre inkább integrálódó logisztikai feladatokban. Logisztika

Marketing

Termék információ

Környezetvédelem Csomagolásirendszer

Tájékoztatás

Veszélyes anyag használatának minimalizálása

Eladást elősegítő formatervezés, külalak, elrendezés

Termékvédelem

Fogyasztói csomagolás

Termék

G Syűjtő zállítási csomagolás csomagolás

Minimális hulladékképződés A csomagolási rendszer megfelelősége az MSZ ISO 13427 szabványsorozatnak*

Megfelelő térfogat, méret

Beszerzési és termelési gazdaságosság

Kezelhetőség

Értékesítési gazdaságosság

Költségkezelés

Műszaki jellemzők

Közgazdasági jellemzők

1. ábra. A logisztikai csomagolásrendszer sémája (az ábra Johanssonn 1997-ben publikált rendszermodelljének kiegészítése) 1. A csomagolás jelentősége a beszerzési- logisztikában A beszerzési logisztikában a csomagolás természetesen mind a megfelelő operatív feladatok, mind a megfelelő vezetői, úgynevezett taktikai-menedzsment szinteken már szignifikáns jelentőséggel bír. Utóbbi alatt értve az előzetes csomagolástechnikai kritériumok meghatározását, a beszerzendő áruk megfelelő szállítói kiválasztását, a csomagolt áruk szoros kooperatív együttműködését a raktározó és szállítói eszközökkel és berendezésekkel. Itt említjük meg, hogy a csomagolástechnikai eszközök kiválasztásának első fázisa, azaz, hogy mely anyagot, honnan, milyen távolságról szerzem be még nem elégséges a feladatok gyakorlatban történő gördülékeny megszervezéséhez, hiszen mindazon paraméterek


összehangolása szükséges, melyek már egy alacsonyabb szinten az úgynevezett operatív megoldások szintjén jelentkeznek a vállalati gyakorlatban. Alapvető jelentőséggel bír a szükséges csomagolási rendszer előzetes, teljes körű, precíz meghatározása, azaz, hogy milyen rendszerre van szükségem, és ezen rendszerelemek hogyan illeszkednek a beszerzési logisztika egyéb parallel folyamataiba. (A legbonyolultabb folyamatok egyike a csomagolási minőség meghatározása a felhasználáskori igénybevételek függvényében, erről terjedelmi okok miatt egy későbbi publikációban kívánunk majd részletesen beszámolni.) Az áru átvételi mechanizmusainak meghatározása, a megfelelő minőség azonosítása és a mennyiség ellenőrzése mind olyan operatív feladatok, melyek együttesen eredményezik a vállalati igényeket kielégítő, funkcionálisan szakszerű megoldásokat, mint a raktárkapacitás kihasználása, a raktározási iránylevek – például FIFO – betartása. Az adekvát rendszer feltételezi, hogy a szükséges csomagolási alrendszereket a fentiek szerint határozzuk meg, és összhangba hozzuk a későbbi logisztikai folyamatok racionalizálása és megkönnyítése végett úgy, hogy a csomagolás és annak megtervezése, raktározása, a gyártás közbeni felhasználásának megszervezése a termelési logisztika nagymérvű megkönnyítését tegye lehetővé, illetőleg készítse elő. A gyártási folyamatokban szereplő csomagolástechnikai rendszerek (csomagolás kihelyezése, előcsomagolás, félkész-termék csomagolás, hulladék elhelyezése) csak minimálisan szükséges beavatkozást igényeljen a későbbi termelési logisztika számára. A csomagolás kialakítását és a csomagolási áruk beszerzését befolyásoló tényezők: • • • • • • •

áru halmazállapota (szilárd, ömlesztett vagy darabáru, folyékony, gáz) áru geometriai méretei áru mennyisége, tömege („súlya”) áru fajtája (alapanyag, félkész v. késztermék) árumozgató berendezések aktuális típusai szállítási-láncrendszer összetétele a raktározás módja

A beszerzési logisztikai stratégiák a csomagolási eszközök és anyagok beszerzésében is érvényesülnek, ugyanakkor feltételrendszere nem pontosan értelmezhető azok szerint, hiszen például a JIT elvnek megfelelően beérkezendő alapanyagok, illetve félkész-termékek is külön-külön csomagolási alrendszerek kialakítását teszik szükségessé. 2. A csomagolás jelentősége a termelési - elosztási logisztikában. A csomagolási áru azon jellemzőjét, hogy mérete, szerkezete, tömege és kialakítása a termelési folyamatokba adoptálható legyen, a csomagolástervezésnek a gyártási folyamatokba való tökéletes illeszkedését és integrációját feltételezi. Azaz, hogy a rakodás, az anyagmozgatás és az anyagáramlás a lehető legkisebb ráfordítással elvégezhető legyen, a csomagolástervezésnek már a termék tervezési fázisában meg kell jelennie. Ily módon a csomagolás funkciója a termelési - elosztási logisztikában többszereplős: • •

•

a hasonló jellegű termékek hasonló csomagolással rendelkezzen; a rendelkezésre álló csomagolástechnikai eszközök és berendezések üzemi elrendezése alkalmazkodjon az ugyanúgy csomagolandó termékek csomagolási útvonalához, illetve fordítva; az újabb csomagolási módozatra való áttérés ne járjon jelentős többletköltséggel;


•

• • • • •

a termelésen belüli mozgatáshoz, illetve a félkész-termék raktározási feltételeihez megfelelően kialakított csomagolási rendszerrel kell rendelkezni (ne legyen újracsomagolás); biztosítani kell a mozgatás gépesíthetőségét. biztosítani kell a termelés-elosztás minél korábbi fázisában az egységrakomány-képzés lehetőségét; biztosítani kell a folyamatos információáramlást, melynek elsődleges hordozója a csomagolás; a csomagolási méretek (fogyasztói, gyűjtő, szállítási) raktározási és szállítási térfogatokkal, csomagolóeszközökkel való harmonizációja; A csomagolásnak olyanak kell lennie, hogy az áruvédelemre fordított költségek ne jelentsenek akkora többletköltséget, mellyel meghiúsítanánk a termék célhelyen történő értékesíthetőségét.

A fentiek alapján meggyőződhetünk, hogy a termelési-elosztási logisztikában a csomagolás jelentősége már a termelési fázisok kezdeti szakaszától kezdve a kiszállításra való előkészítésig egy olyan komplex rendszert, és gondolkodásmódot igényel, mely nem szűkíthető le csupán az elégséges mérnöki és üzemgazdasági kérdések egyes területére. Hiszen sokszor egy olyan többszereplős elméleti feladatról is beszélhetünk, melynek egyetlen nem megfelelő eleme is komoly fennakadást okoz az ipari termelésben, illetve esetenként jelentős költségtöbblettel is jár. Fontos kiemelnünk, hogy a tapasztaltok azt mutatják, hogy a termelő cégek a csomagolási anyagok beszerzése után nem fordítnak elegendő időt a tárolási, raktárszervezési, és a gyártásban lévő csomagolóanyag elosztására, hanem már csak a kész rakományok csomagolási jellemzőit kontrollálják, miközben egy-egy gyártósori komissiózás összehangolása a csomagolással emelhetné az üzemi kapacitást. Itt említjük meg, hogy elegendő figyelmet kell fordítani arra, hogy a lehető legtöbb végső csomagolás vegyen részt a termelésben, az előszerelésben. Példaként említhetjük a szerelősori rendszereken használt metodikát, mely szerint már a szerelés első fázisában a megfelelő kialakítású végső rakományképző alapra kerül a berendezés, és egészen a fogyasztóig azon is marad. Gondosan ügyelni kell arra, hogy minimálisra szorítható legyen az újracsomagolás a gyáron belül. Természetesen mindezt úgy kell megoldani, hogy közben meg kell védeni a terméket a gyáron belüli összes mozgatásból, illetve raktározásból adódó környezeti igénybevételektől. Különös szerepe van a termelési-elosztási logisztikában az egységrakomány-képzésnek, és az ehhez kapcsolódó csomagolási teendőknek, hiszen végső soron e rakományok végtelenszámú kombinációja szolgál a logisztikai folyamatok további láncszemeinek során sokszor a fogyasztóig való eljutásig terjedő teljes szállítási láncban az áru védelmére, mozgatására, ellenőrzésére. Az egységrakomány-képzésnek szignifikáns szerepe van a költségek minimalizálásában, és alapvetően e rakományok minél korábbi fázisban történő bevezetésével tudjuk a legköltséghatékonyabban eljuttatni a terméket a termelés befejezésétől a fogyasztóig. A hármas rendszert alkotó termék - fogyasztói csomagolás - gyűjtőcsomagolás elemek összessége határozza meg a későbbiekben applikált rakodási, tárolási és szállítási egységekkel, népszerűbb nevén szállítási csomagolással szemben támasztott kritériumok mindegyikét. Ennek az egységrakománynak kell illeszkednie nemcsak a késztermékraktár méretéhez, hanem az egyes szállító eszközök, illetve fogadóhelyek méretéhez úgy, hogy azok optimálisan kihasználhatók legyenek. Az egységrakomány-képző eszközök és a megfelelő csomagméret harmonizálását ma már tervezői szoftverek segítik, melyek az eltérő méretű és alakú rakományok optimális elrendezését is maghatározzák.


3. A csomagolás szerepe a közlekedési logisztikában. A csomagolás közlekedési logisztikában játszott szerepének definiálását két területre koncentrálva kell elvégeznünk. Elsőként az elosztási logisztikában kibocsátott áruk és rakományok elégséges védelme a környezetből eredő hatások ellen. A logisztikában a csomagolt termékeket a termelés helyéről a felhasználás, illetve a fogyasztás helyére kell eljuttatni úgy, hogy a becsomagolt termék semmilyen külső vagy belső károsodást ne szenvedjen és a csomagolási rendszer maradjon annyira ép, hogy az az értékesítést ne gátolja. Ahhoz, hogy a csomagolási rendszert, illetve annak védelmi funkcióját pontosan tervezni tudjuk a következőket kell ismernünk: • a kibocsátóhely és a fogadóhely távolságát, térbeli elhelyezkedését, az alkalmazható szállítási láncot és az abban várható különböző külső hatásokat, melyek a csomagolt terméket érik, • a logisztikába bekerülő termék-csomagolás rendszer logisztikában várható külsőhatásokkal szembeni ellenálló-képességét. Amennyiben a termék a közlekedési logisztikában várható külső hatásokra érzékeny, a csomagolási rendszer védelmi funkciójával szemben magasabb követelményeket kell támasztani, ami természetesen együtt jár a csomagolási költségek növekedésével, amely adott esetben oly mértékig megnövekedhet, hogy egy adott termék abban a logisztikai rendszerben az aránytalanul magas védelmi költségek miatt értékesíthetetlenné válik. A fenti gondolatmenet első látásra viszonylag egyszerűnek tűnik, azonban ha a folyamatba jobban belegondolunk, mindkét felsorolt terület számos véletlenszerű jelenséget tartalmaz. Hacsak arra gondolunk, hogy egy terméket melyik évszakban milyen klímazónákon keresztül haladva juttathatunk el a cél állomásig, az évszaktól, napszaktól, az aktuális időjárási körülményektől a legkülönbözőbb kombinációjú klimatikus hatások érhetik, és, hogy ezek közül melyik folyamat károsítja a terméket, azt csak számtalan vizsgálat tudja meghatározni. Ezek szimulációjának a számát is tovább permutálja az alkalmazandó közlekedési ágazatok sajátos tulajdonságai. Ilyen környezetből érkező hatások lehetnek például többek között: a kis léghőmérséklet (+ 5 – ( - 650 C); nagy léghőmérséklet (+ 60 - + 850 C); hőmérséklet változás levegő-levegő között (1 fok Celsius/perc hőmérséklet változás sebességgel); magas relatív légnedvesség, amely nincs kombinálva gyors hőmérséklet változással (75 % / 300 C – 95 % / + 500 C); kis légnyomás (70-30 kPa); a környező levegőközeg mozgása (20 –30 m/sec); csapadék (6 – 15 mm / perc); napsugárzás (700 – 1120 W/m2); hősugárzás (600 W / m2); nedvesedés (vizes felület); flóra (penész, gomba); fauna (rágcsálók, termeszek);tengeri sók (sós köd – sós víz); kémiailag aktív anyagok (kén-dioxid, kén-hidrogén, nitrogén-oxidok, ózon); homok a levegőben (g/m3); szinuszos stacionárius rezgés (kitérési amplitúdó 3,5 – 7,5 mm, gyorsulás amplitúdó 10- 40 m/sec2, frekvencia sáv 2- 500 Hz ); stacionárius rezgés véletlenszerű jelalakkal (random); nem stacionárius rezgés beleértve az ütést (csúcsgyorsulás 100- 1000 m/s2); leesés (0,1 – 1,5 m); felborulás (bármely él körül); ringás bukdácsolás hajón (hajlásszög +- 350 , periódus 8 másodperc); állandó gyorsulás (20 m/s2); statikus terhelés (5 – 10 kPa). A felsorolt környezeti hatásokra való felkészülést könnyíti a laboratóriumokban elvégezhető szimulációs sorozatmérések eredményeinek a felhasználása. A közlekedési logisztika területén a csomagolás jelentősége másodsorban a szállítójárművekben lehetőségre álló kapacitásokhoz való illeszkedés, a geometriai méretek maximális kihasználásával, a rakományok teherbírásának függvényében. Ma már erre vonatkozólag többféle szoftver segíti a szállítások megtervezését, mégis gyakori eset a


„kiváló” csomagolás mellett a nem megfelelő kezelésből eredő károk, mint például a nem megfelelő rakomány elhelyezés, a túlnyúló részek nem megfelelő alátámasztása miatti halmazolásnál fellépő problémák. A csomagolást úgy kell kiképezni, hogy a becsomagolandó termékek egységrakományként a szállítójárműhöz adott esetben rögzíthetők legyenek. Sajnos, a tervező programok e kritériumokkal még mindig nem számolnak, így gyakran a gyűjtőegységek kritikus elemei (a termék bizonyos része) az elviselhető igénybevételek többszörösét is gyakorta kénytelen elviselni, melyből eredően a károk akár évekig is problémát okozhatnak egyes ipari ágazatokban. Példaként említhetjük a képcsöves televízió szállítási csomagolás problémáját, ahol mind a mai napig szoftverrel tervezik az optimális egységrakomány geometriai méreteit a készülékhez, mégis az egységcsomagolásokban található tömegeloszlás problémája (a tömegközéppont a képernyő oldala felé tolódik el) hatványozza az elosztási logisztikában bekövetkező károk nagyságát. A fentiek szerint magyarázható, hogy az egységrakomány és a halmazolás optimális homogenizálása miért nem megoldás a magas rakományok oldalirányú billenésére. Röviden összefoglalva a csomagolás célja a közlekedési logisztika során, hogy a kritikus elem a mozgatások, rakodások, tárolások során ne sérüljön meg. A vásárlónak ne támadjon olya érzése, hogy a terméket valamilyen káros hatás érte. 4. A csomagolás logisztikában

szerepe

környezetgazdálkodási

és

hulladékgazdálkodási

Mottó: „A legkörnyezetkímélőbb csomagolás az, ha egyáltalán nincsen csomagolás” Napjaink egyik legjelentősebb problémájává a környezetgazdálkodási teendők váltak, melyeket a csomagolás csak tovább multiplikál. Ennek megközelítése mindjárt a csomagolástervezésénél jelentkezik, hiszen a csomagolóanyag megválasztása és a szükséges mennyiség felhasználása a tervezés során kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a környezetterhelés minimalizálása megtörténhessen. Ugyanakkor maga az anyag az újrafelhasználhatóság szempontjából is döntő lehet. A környezetterhelés csökkentését szem előtt tartva a tervezésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni: • • • • • •

minimális csomagolóanyag felhasználása; lehetőleg egyszerű, és ismételten felhasználható anyagok alkalmazása; az elhasznált anyagok energetikai alkalmazásának lehetősége; többutas csomagolások fejlesztése; egészségre vagy környezetre káros anyagok mellőzése (a veszélyes hulladékok redukálása); túlcsomagolások elkerülése.

Jelenleg a többutas csomagolási rendszerek fejlesztése és bevezetése egyre nagyobb hangsúlyt kapott, mely rendszer előkalkulációja, modellezése és gyakorlati bevezetése ugyanakkor olyan sokoldalú rendszer megalkotását feltételezi az ipari gyakorlatban, melynek megvalósítása korántsem egyértelmű végeredményekkel párosul. Vegyük csak példának, hogy az üres csomagolóeszközök visszaszállítása gyakorlatilag ugyanannyi szállítási kapacitást köt le – ebből kifolyólag ugyanannyi költséggel jár – mint a töltött csomagolások szállítása vagy, hogy nagy szállítási távolságok esetén nehézkesen szervezhető a visszagyűjtés és visszaszállítás, ebből kifolyólag a gyártóművek sokszor késve kapják vissza az üres csomagolóeszközöket és a „Just in time” elvű gyártás mellett ez fennakadásokat okoz a termelési logisztikában. Továbbá, a többutas csomagolóeszközök sem korlátlan élettartamúak, a szállítási folyamatok során sérülnek, szennyeződnek, tisztításra, javításra szorulnak. Így, típustól, anyagtól függően néhány járat megtétele után használhatatlanná válnak.


A tanulmányt összefoglalva elmondhatjuk, hogy a csomagolás, és az azokhoz fűződő műszaki és közgazdasági feladatok, úgy, mint a tervezés, a marketing, a környezetvédelem, az üzemszervezés, stb., logisztikai szerepe a vállalati gazdaságossági szempontok között egyre jobban fel fog értékelődni. A csomagolás fentebb felosztott logisztikai szegmensekben való értelmezése jól érzékelteti, hogy a „megfelelő” csomagolás a teljes körű logisztikai folyamatot végigkíséri, miközben a mai ipari gyakorlat szerint a döntési mechanizmusok még nem érvényesülnek a termék – csomagolási rendszer tervezési periódusának olyan kezdeti szakaszában, mellyel még megelőzhető lenne az egyes logisztikai területeteken való problémákkal való szembekerülések egész sora. Irodalomjegyzék [1] Györgyi-Tiefbrunner-Varga (1999), Csomagolástervezés, Papír-Press Egyesülés [2] Dr. Pánczél Zoltán (1993), A logisztika és a csomagolás kapcsolata, Logisztikai tanulmányok I., MLE, Budapest [3] Dr. Pánczél Zoltán– Mojzes Ákos (2003-2. szám): A csomagolt árukat a logisztikában érő hatások definiálása és laboratóriumi modellezése a termék érzékenységét figyelembe véve, Transpack folyóirat [4] Kerekes Titusz (1996), Bevezetés a csomagolástechnikába 1, Papír-Press Egyesülés [5] Selke S.E. (1991): Solid Waste Minimizaton Oppurtunities for Packaging, Logistical Packaging innovation Symposium Proceedings

A csomagolás jelentősége a logisztikában

Recommend Documents